Klímabarát háztartásoktól a klímabarát közösségekig

Klímabarát háztartásoktól a klímabarát közösségekig Útmutató szervezőknek

NAGY kis

CSALÁD

lábnyom

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Vadovics Edina, Antal Orsolya

Klímabarát háztartásoktól a klímabarát közösségekig Útmutató szervezőknek Szerzők: Vadovics Edina, Antal Orsolya A kiadvány megírásában közreműködtek: Antal Z. László, Klímabarát Települések Szövetsége Baranyi Gabriella, GreenDependent Egyesület Horváth Gergő, Tudatos Vásárlók Egyesülete Horváth Hajnalka, Nagycsaládosok Országos Egyesülete Laurán Csaba Wheatley Tracey, Védegylet, Wekerlei Társaskör Egyesület

Szakmai lektor: Boza-Kiss Benigna Felelős kiadó: GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete A kiadvány megjelenését a KEOP - 2009 - 6.1.0/B jelű, A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) című pályázati konstrukciója tette lehetővé. A „Nagycsalád – kis lábnyom” projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Borítóterv, grafika, nyomdai előkészítés: Iconica Bt., Farkas Petur A kiadvány a Crew Print Kft. EMAS-tanúsított nyomdájában készült. Papír: Cyclus Offszet környezetbarát újrahasznosított papír, amely klórszármazékok és optikai fehérítő felhasználása nélkül készült.

NAGY kis

CSALÁD

lábnyom

Tartalom

Ajánlás

Ajánlás

3

Bevezető

5

1. Klímaváltozás: „túl sok a jóból”

7

2. A klímaváltozás kommunikációja

12

2.1 Hogyan beszéljünk a klímaváltozásról?

17

2.2 Mivel győzzük meg és motiváljuk a családot?

20

2.3 A zöld ritkán fehér vagy fekete

21

3. Karbon-lábnyom – mi az és hogyan számítjuk?

26

3.1 Családok, egyének karbon-lábnyoma

27

3.2 Egy család példája

28

3.3 Rendezvények karbon-lábnyoma

34

4. Háztartások energiafogyasztása

38

5. Háztartási klíma-audit

40

5.1 Hogyan csináljuk saját klíma-auditunkat?

41

5.2 Felmérés másoknál – hogyan tudunk segíteni?

43

6. Klímabarát háztartások – mennyire hat az egyéni példa

52

7. Klímabarát közösségek

55

7.1 Mi a klímabarát közösség?

57

7.2 Klímabarát közösségek szervezése: mikor, mit, milyen módszerekkel?

64

7.3 Jó példák

70

8. Hova forduljunk inspirációért, adatokért, segítségért?

84

8.1 Hasznos kiadványok, honlapok, filmek, szén-dioxid kalkulátorok, játékok

84

8.2 A témában dolgozó hazai szervezetek

94

Melléklet Klíma- és környezetbarát rendezvények: ellenőrző lista szervezőknek

95

Valószínűleg senki sincs ma Magyarországon, aki valamilyen összefüggésben ne hallott volna az éghajlatváltozásról. Jövőnket egyre sötétebbre festi a szélsőséges időjárástól, a korábbinál sokkal szárazabb és melegebb nyári napoktól, a kiszámíthatatlan mértékű és lefolyású árvizektől, viharoktól, a kőolajra alapozott gazdaság krízise miatt fenyegető munkanélküliségtől, áremelkedéstől, a víz- vagy táplálékhiány elől hazánkba menekülő bevándorlóktól való aggodalom. Ezekre az aggodalmakra sokan sokféleképpen reagálnak; egyszerűen tagadják, vagy teljesen reménytelennek tüntetik fel a helyzetet, depresszióba esnek, esetleg a kormányokra, döntéshozókra, vállalatokra mutogatnak, hogy élhessék megszokott életüket, vagy éppen kezükbe veszik jövőjük irányítását. A Klímabarát háztartásoktól a klímabarát közösségekig kiadványnak mindegyikük számára van mondandója, csak kézbe kell venni, bele kell olvasni. E kiadvány tudományosan megalapozottan, mégis olvasható, egyszerű nyelven ismerteti a klímaváltozás okait, mutatja meg, hogy életmódunkkal, fogyasztási szokásainkkal miként hatunk rá. Kiindulási pontja és a téma megközelítése azonban megkülönbözteti az iskolákban, a civil és szakmai szervezetek munkájában és a világhálón eddig megjelent, a széndioxid-kibocsátás csökkentését, az energiatakarékosságot célzó programoktól. A nagyon gyakorlatias tartalmat a nagycsaládosokkal közösen indított programban fejlesztették ki, alapozva a nagycsaládokra jellemző pazarlásmentes életvitel, a családon belüli és családok közötti együttműködés társadalmi előnyeire. Azt is tapasztaljuk, hogy a környezettudatos gondolkodást sokszor azért nem követik tettek, mert az emberek félnek attól, hogy különcnek tartják őket, kilógnak a sorból, elszigetelődnek társaiktól, a közösségtől, vagy egyszerűen magányos lovagként reménytelennek tartják a változtatást. Nagyon gyakran pedig – bár a szándék megvan – nem tudják, mit tehetnek. A kiadvány mindkét esetre átgondolt recepteket kínál. Bemutat hazai és külföldi jó gyakorlatokat, bátorító példákat, és bevált szervezetfejlesztési eszközöket nyújt, tippeket ad környezetünk tagjainak megnyeréséhez, bevonásához. A Klímabarát háztartásoktól a klímabarát közösségekig kiadványt ajánlom mindenki számára, aki szeretne egy jó közösséget összehozni egy fontos ügyért, többet tudni az éghajlatváltozás és saját élete kapcsolatáról, aki felelősséget érez a jelenért és a jövőért, szeretné, ha családja, barátai értenék, hogy miről beszél, akit érdekel, hogy mit tehet – idősnek, fiatalnak, kiscsaládosnak, nagycsaládosnak egyaránt. Czippán Katalin Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája

95

3

Bevezető A klímaváltozás, a klímaváltozás lassítása, valamint a klímaváltozásra való felkészülés és az ahhoz való alkalmazkodás korunk egyik legnagyobb kihívása. Emellett szintén fontos kihívás a fosszilis erőforrások fokozatos kimerülése, és a felkészülés a „karbonon túli” életre. Mindkét probléma kezelése szempontjából alapvető fontosságú a fosszilis erőforrásokra alapozott energiafogyasztásunk csökkentése, valamint a klímaváltozás szempontjából az ezzel együtt járó üvegházhatást okozó gázok, elsősorban a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának csökkentése. Mindezek érdekében indította 2010. májusában, a KEOP támogatásával, a GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) a „Nagycsalád – kis lábnyom” névre keresztelt energiatudatosságnövelő programot. A projekt átfogó célja a családok, ezen belül a nagycsaládok klíma- és energiatudatosságának növelése, valamint ezen keresztül a karbon-szegény életmód népszerűsítése, terjesztése és elősegítése.

Klíma-koordinátorok és klímabarát közösségek A „Nagycsalád – kis lábnyom” program részeként egyrészt informális képzéseket szerveztünk családok számára, akik ezt követően benevezhettek egy energiatakarékossági versenybe, másrészt a NOE munkatársai közül régiónként egy-egy személyt ún. helyi klíma-koordinátor szerepre készítettünk fel, a szakmai támogatást a program során folyamatosan biztosítva. Célunk az volt, hogy a klíma-koordinátorok a program során a családoknak helyben, és saját szervezetükön belül adjanak segítséget és bíztatást, valamint a program befejezése után is a klíma- és energiatudatos életmód előmozdítói legyenek a NOE szervezetén belül. A fenntartható energiahasználati szokások kialakításában és megtartásában,

továbbfejlesztésében nagyon lényeges a közösség szerepe: ha tetteinkkel nem vagyunk egyedül, ha azokat mások is értékelik, követik, ha másoktól is ötleteket kaphatunk és nekik saját tapasztalatunkat továbbadhatjuk, sokkal nagyobb eséllyel és lelkesedéssel leszünk és maradunk tudatos energiahasználók. Ezért tartjuk fontosnak a klíma-koordinátorok, és a segítségükkel alakuló közösségek szerepét, ezért készítettük el útmutatónkat minden lelkes klímabarát közösséget szervező és szervezni készülő személynek. Klímakoordinátor vagy klímabarát közösséget szervező bárki lehet, aki kész a változásra és közösségi szinten, a gyakorlatban is szeretne tenni valamit! Nem kell bonyolult dologra gondolni: kezdetnek az is elég, ha a téma iránt érdeklődő barátainkkal leülünk egy kis házi süti és tea, kávé vagy egy üveg bor mellett ötletünket megbeszélni, hogy aztán velük együtt másokat is megmozgathassunk – ehhez a megmozgatáshoz tud reményeink szerint a jelen útmutató segítséget, kiindulópontot, inspirációt adni!

Mit tartalmaz az útmutató? A „Klímabarát közösségek” útmutató részben a „Klímabarát háztartások” címen futó országos családos képzés anyagára1 épül, részben pedig teljesen új, specifikusan a klímaváltozás kommunikációjára és klímabarát közösségekre, szervezésükre vonatkozó információkat tartalmaz. Az útmutatóban megtaláljuk a klímaváltozással kapcsolatos ismereteket, megismerhetjük a karbon-lábnyomot és számítását családok példáján keresztül is, valamint abban is segítséget kapunk, hogy miképp mérjük fel és tegyük rendbe otthonunk energiafogyasztását, saját energiahasználati szokásainkat. Minden fejezetben találhatóak ötletek és útmutatás is arra nézve, hogy hogyan tudjuk leginkább 1 A „Nagycsalád – kis lábnyom” programban lezajlott „Klímabarát háztartások” képzés során használt előadásanyagok a program honlapján, a http://www.kislabnyom.hu oldalon megtalálhatók, és onnan letölthetők.

5

hallgatóságunk számára ezeket az ismereteket hatékonyan átadni – úgy, hogy minél inkább bevonjuk őket a folyamatba. Másrészt, elgondolkodhatunk és olvashatunk a kommunikációról, háztartásunkon kívül közösségi rendezvényeink karbon-lábnyomáról, és a közösségek szervezésének néhány nagyon fontos feltételéről is. Végül, a kiadványban igyekeztünk bemutatni minél több, a gyakorlatban megvalósított vagy éppen most megvalósuló példát. Ezek felhívják a figyelmet arra is, hogy energiafogyasztásunkat nem csupán az egyértelműen energiához kapcsolódó szokások, azaz pl. a fűtés, világítás, közlekedés befolyásolják, hanem az is, hogyan étkezünk, hogyan töltjük szabadidőnket, hogyan alakítjuk ki szűkebb és tágabb környezetünket, stb. Ezért a bemutatott közösségi példák közt számos ilyen kezdeményezés is található.

Hogyan érdemes használni az útmutatót? A fenti tartalomból is látszik, hogy a kiadvány egyaránt szól a témában még kezdőknek és már tájékozottabbaknak, azaz az útmutatót nem feltétlenül az 1. fejezettől a 7. felé haladva kell olvasni. Érdemes azzal kezdeni, hogy felmérjük, mit szeretnénk, és mire van szükségünk: ƒƒ Általánosságban érdekel a téma, szeretnék róla többet megtudni. Ebben az esetben haladhatunk a kiadvány elejétől a vége felé, a minket leginkább érdeklő részekre koncentrálva.

az olvasást és felmérni, hogy kik, mit és hogyan csinálnak már máshol. Itt találunk információt arról is, hogy hogyan kezdhetünk neki a szervezésnek, a 8. fejezetben pedig rengeteg extra ötletet, forrást a munkánkhoz. A fejezetek és az információ áttekinthetőségét segítik a különböző szövegdobozok: ƒƒ GYAKORLATOK- ezekben a közösségben, csoportokkal végezhető gyakorlatokat, ötleteket foglaltuk össze; ƒƒ a KISLÁBNYOM ESZKÖZ dobozok felhívják a figyelmet a kapcsolódó és szabadon használható, a „Nagycsalád – kis lábnyom” program során létrehozott segédanyagokra, eszközökre; ƒƒ TOVÁBBI INFORMÁCIÓ – ezekben a dobozokban az épp bemutatott témához kapcsolódó legfontosabb további források találhatók; ƒƒ APRÓBETŰ – ezekben a dobozokban azok találnak további információt, akik igazán kíváncsiak egy témára; ƒƒ ÖTLETEK – a 7. fejezetben találhatóak, és a közösségek szervezésével kapcsolatos ötleteket foglalják össze. Reméljük, kiadványunkkal sikerül hasznos ötleteket adnunk és segítséget nyújtanunk minden kezdő és haladó klímabarát közösséget szervezőnek!

1. Klímaváltozás: „túl sok a jóból” Manapság lépten-nyomon a klímaváltozásról, éghajlatváltozásról szóló hírekbe, tudósításokba, filmekbe ütközik az ember. A klímaváltozás hatásai sokfélék: változik a Föld átlaghőmérséklete, olvad a sarki jégtakaró és a magashegységekben a hótakaró, egyre több a szélsőséges időjárási jelenség, emelkedik a tengerszint, húzódnak vissza a gleccserek, és még sorolhatnánk... A klíma különböző természeti tényezők hatására mindig is változott, ingadozott. Azonban mára széleskörű tudományos és politikai egyetértés alakult ki abban, hogy a napjainkban tapasztalható klímaváltozást jelentős mértékben az emberi tevékenység okozza. Ennek legfőbb oka, hogy a légkörben fokozatosan nő az üvegházhatást okozó gázok mennyisége. Üvegházhatást okozó gáz többek között a szén-dioxid, a metán, a nitrogén-oxid, sőt a vízgőz is (ld. táblázat). Az üvegházhatásnak az emberi élet kialakulása és fenntartása szempontjából fontos szerepe van: ez biztosítja, hogy a földi légkör átlaghőmérséklete ne -18 °C, hanem +15 °C legyen. Azonban az emberi tevékenység hatására a légkörben jelentős mértékben megnőtt, és folyamatosan növekszik e gázok

mennyisége, amely azt eredményezi, hogy a légkör hővisszatartása is egyre nő, és így az éghajlat változik.2 Az éghajlatváltozához jelentősen hozzájárul pl. az erdők kivágása, a fosszilis tüzelőanyagok (azaz szén, földgáz és olaj) égetése, amikből energiát termelünk vagy a közlekedésre használjuk fel. A szén-dioxid (CO2) a leggyakoribb, és az ember által okozott klímaváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gáz. Koncentrációja a légkörben ma magasabb, mint bármikor az elmúlt 650 ezer év során volt. A fosszilis tüzelőanyagok, legelőször a szén, széleskörű használata – és így a CO2 nagymértékű és felgyorsult kibocsátása – az ipari forradalom idején kezdődött. Ennek, valamint a városiasodásnak, az erdők irtásának köszönhetően az emberiség több mint 1800 milliárd tonna CO2-t bocsátott a légkörbe. Apróbetű Manapság az emberi tevékenység következtében másodpercenként körülbelül 1000 tonna CO2-t bocsátunk ki! (Forrás: New Economics Foundation)

2 Az Európai Bizottság éghajlatváltozással kapcsolatos honlapja: http://ec.europa.eu/environment/climat/campaign/index_hu.htm

A Szerzők

Jelentősebb üvegházhatású gázok és főbb tulajdonságaik Hatékonyság*

Meddig marad a légkörben?

Természetesen is jelen van: a levegő része, fotoszintézis Mesterséges: fosszilis tüzelőanyag égetése (az ember által okozott üvegházhatás 60%-a)

1

50 - 200 év

metán (CH4)

Természetes: mocsarak, termeszhangyák, óceánok Mesterséges: állattartás, rizsföldek, szemétlerakók, fosszilis tüzelőanyagok égetése (az ember által okozott üvegházhatás 20%-a)

23

10 - 15 év

nitrogén-oxid (N2O)

Természetes: óceánok, esőerdők, talajbaktériumok Mesterséges: műtrágyák, ipari vegyi anyagok, szennyvízkezelés

310

120 év

fluorozott szénhidrogének (HFC-k)

Csak mesterséges: hűtők és fagyasztók, légkondicionálók

500-5000

1,5 – 500 év

kén-hexafluorid (SF6)

Csak mesterséges: elektronikai ipar

16000 – 23000

3200 év

ƒƒ Háztartásomat már klímabarátnak tartom, szeretnék másokat is bevonni, másokkal tapasztalataimat megosztani, tőlük tanulni. Ha erről van szó, ajánljuk, hogy a 2. (kommunikáció) és 7. (közösségek) fejezetekkel kezdjük az olvasást, a kiadvány többi részét pedig használjuk kézikönyvként: üssük fel akkor, mikor a témában információra van szükségünk.

Gázok

Honnan származik?

vízgőz

Természetesen jelen van, a természetes üvegházhatás fő okozója.

szén-dioxid (CO2)

ƒƒ Már összejárunk barátainkkal, ismerőseinkkel, és amennyire tudunk, klímabarát életet élünk. Szeretnénk továbblépni, és a tágabb közösségünket, településünket is zöldíteni. Ilyen esetben legjobb a 7. fejezettel kezdeni

6

* Hatékonyság, vagy globális felmelegedési potenciál (Global Warming Potential, GWP): a gázok üvegházhatásának számszerűsítése. Értékét azonos tömegű szén-dioxidhoz képest határozzák meg. A szén-dioxid GWP-je, vagy hatékonysága tehát 1. Források: Az Európai Bizottság honlapja: http://ec.europa.eu/environment/climat/campaign/what/climatechange_hu.htm Az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) honlapja: http://unfccc.int/ghg_data/items/3825.php

7

De hogyan is működik pontosan az üvegházhatás? Apróbetű

Ezt mutatja be a következő képsorozat.

A klíma változását több pozitív és negatív visszacsatolási folyamat is befolyásolja. A pozitív visszacsatolás gyorsítja az átlaghőmérséklet emelkedését, a negatív pedig lassítja.

1

4 CO2 SF6

CH4 N2O

HFC

Negatív visszacsatolást jelent, hogy a melegedés hatására a légkörben kialakuló magasabb vízgőztartalom elősegíti a felhőképződést, amelynek következtében kevesebb napsugárzás jut el a földfelszínre, és így csökken a hőmérséklet.

A Nap energiája eléri a Föld légkörét, ahonnan egy része visszaverődik. A felszín a beérkező napsugarak egy részét szintén visszaveri, a maradékot (a beérkező energia kb. felét) pedig elnyeli a földfelszín, a légkör, valamint az óceánok.

2

Ezek az üvegházhatású gázok (ld. táblázat), amelyek természetesen is jelen vannak a légkörben, de különböző emberi tevékenységek hatásaként mennyiségük jelentősen megnövekedett.. Az üvegházgázok felhalmozódásához leginkább hozzájáruló emberi tevékenységek a következők: fosszilis tüzelőanyagok égetése, földfelszín borításának megváltoztatása (pl. erdők irtása, terjeszkedő városok, egyre nagyobb földterületek bevetése), hulladéklerakás, fluorozott gázok használata.

5 CO2 A földfelszín az elnyelt energia hatására felmelegszik, majd az elnyelt energia egy részét más hullámhosszon (immár hőenergiaként) újra kibocsátja a légkörbe.

SF6

CH4 N2O

HFC

3 CO2

CH4 N2O

vízgőz Az így újra kibocsátott energia egy része szintén távozik a világűrbe, más része pedig visszaverődik a földfelszínre, tovább melegítve azt. Így minél több üvegházhatású gáz van a légkörben, annál melegebb lesz a földfelszín, és a felette elhelyezkedő légkör hőmérséklete.

A hőenergia egy része távozik a világűrbe, más részét a légkörben található különböző gázok elnyelik, majd újra kibocsátják.

8

Pozitív visszacsatolás például a sarki jégtakaró olvadása. Mivel a jég fehér, visszaveri a nap sugarait. Abban az esetben azonban, ha elolvad, a sötétebb színű földfelszín elnyeli a napsugarakat, és így gyorsul a felmelegedés. Hasonló pozitív visszacsatolási folyamat az állandóan fagyott földfelszín (permafroszt) felolvadása, amelynek következtében jelentős mennyiségű metán kerül a légkörbe, vagy a melegedő klíma hatására az óceánok savasodása is, amely csökkenti szén-dioxid elnyelő képességüket.

Bár a klímaváltozással kapcsolatban már számos pozitív és negatív visszacsatolási folyamatot ismerünk, még közel sem mindet és nem is részleteikben, ráadásul ezek együttes hatását is nehéz megbecsülni. Mindez nagy bizonytalanságot eredményez abban, hogy pontosan hogyan alakul majd a Föld bonyolult folyamatokkal szabályozott klímája.

Az ember okozta klímaváltozással kapcsolatban fontos kérdés, hogy mennyit emelkedik ennek hatására a hőmérséklet. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése3 szerint a 20. században a földfelszín közeli légkör hőmérséklete 0,74 ± 0,18°C fokkal emelkedett. Ha nem változtatunk az emberi tevékenységeken, a 21. században további 1,1 – 6,4°C fokkal fog emelkedni. Nemzetközi egyetértés szerint az a cél, hogy a hőmérséklet maximum 2°C-kal emelkedjen – amely egyébként sok hőhullámot, szárazságot, elsüllyedt szigeteket, és a Kilimandzsáró csúcsáról a hó eltűnését jelentené. A tudomány mai ismeretei szerint, ha a hőmérsékletváltozás a 2 °C-ot meghaladja, a klímaváltozás visszafordíthatatlanná válik. Amennyiben az átlaghőmérséklet 3°C-ot emelkedne, nagy valószínűsséggel összeomlik az Amazon ökoszisztémája, Norvégiában a 3 IPCC (2007) Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change Cambridge: Cambridge University Press. http://www.ippc.ch

mai Dél-Angliához hasonló éghajlati viszonyok alakulnak ki, és az ivóvízhiány fontos konfliktusforrás lesz a világon.

De mennyi időnk van még a cselekvésre, hogy ne lépjük át a 2°C-os hőmérsékletemelkedést? Ha a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége egy bizonyos szint fölé emelkedik (ezt nevezik küszöbértéknek), a klímaváltozás felgyorsul, kontrollálhatatlanná válik, és az emberi életet a Földön lehetetlenné teszi. A küszöbérték eléréséig rendelkezésre álló időt meg lehet becsülni: ehhez figyelembe kell venni az üvegházhatású gázok jelenlegi légköri koncentrációját, a kibocsátás szintjét, a kibocsátás növekedésének ütemét, azt a koncentráció szintet, amikor még nem visszafordíthatatlan a klímaváltozás, valamint mindenféle klímaváltozást lassító vagy gyorsító emberi hatást. A becsléshez használt adatok az IPCC legutóbbi jelentéséből3 származnak, és arra a feltételezésre épülnek, hogy globálisan a földfelszín hőmérséklete ne emelkedjen több, mint 2°C-kal. Mindezek alapján az angliai New Economics Foundation4 szakértői kiszámolták, hogy 2008. augusztusától számolva 100 hónap alatt érjük el azt az üvegházhatású gáz koncentrációt a légkörben, amelynél már nem valószínű, hogy a 2°C-os hőmérsékletemelkedés alatt tudunk maradni. Ezért 4 http://www.neweconomics.org

Apróbetű Magyarország 6 %-os kötelezettségvállalást tett, azaz azt vállalta, hogy az 1985-87-es bázisévek átlagos kibocsátási szintjéhez viszonyítva 6%-kal fogja kibocsátásait csökkenteni. A Kiotói Jegyzőkönyv által megszabott jelentések szerint ezt – nagyrészt a rendszerváltás következtében lezajló termelés-visszaesésnek köszönhetően – jelentősen túlteljesítettük: 36,8%-kal csökkent az ország kibocsátása. 2008-ban az ország kibocsátása összesen 73,7 millió t szén-dioxid egyenérték volt, az egy főre eső kibocsátás 7-8 t között mozgott (az EU átlag 10 t, a világátlag 4-4,5 t). (Forrás: http://klima.kvvm.hu/ és http://earthtrends.wri.org/)

9

További információk a „100 hónap” mozgalom honlapján: http://www.onehundredmonths.org

ƒƒ mindenféle csomagolóanyag: rekeszek, zacskók, zsákok; ƒƒ gépek: számítógép, nyomtató, TV, konyhai eszközök; ƒƒ szigetelő anyagok, ablak- és ajtókeretek; ƒƒ műtrágyák, növényvédő szerek; ƒƒ a közlekedéshez és gépek működéséhez szükséges üzemanyag, kenőanyagok; ƒƒ stb. Nem hiába nevezik a kőolajat „fekete aranynak”!

Nemzetközi összefogás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében 1992-ben az ENSZ tagállamok elfogadták az éghajlatváltozási keretegyezményt, amelyet aztán az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyvben konkretizáltak úgy, hogy a fejlett és átmeneti gazdaságú – azaz a volt szocialista – országok vállalták, hogy a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozóan átlagosan 5,2 %-kal csökkentik kibocsátásukat az 1990-es helyzethez képest. A Kiotói Jegyzőkönyv, bár 1997-ben fogadták el, csak 2005-ben lépett életbe, amikor is 55 ország aláírta és ratifikálta (Oroszország volt az 55. állam, az Egyesült Államok máig nem csatlakozott a Jegyzőkönyvet ratifikálókhoz). Arról, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv lejárta, azaz 2012-t követően hogyan fogják szabályozni a kibocsátásokat, jelenleg is folynak a tárgyalások.

Az érem másik oldala: a fosszilis erőforrások kimerülése A fosszilis, nem megújuló erőforrások (szén, kőolaj, földgáz) közül elsősorban a kőolajra fókuszálunk ebben a fejezetben, mivel életünkben rengeteg minden a kőolajra alapul, vagy abból készül. Itt csak néhány dolgot sorolunk fel ezek közül: ƒƒ műanyag bútorok, játékok; ƒƒ műszálas szőnyegek, textíliák, ruhák; ƒƒ gyógyszerek, kozmetikumok;

A probléma azonban az, hogy kőolajkészleteink végesek. Arra vonatkozóan, hogy mikor érjük el az olajhozam csúcsot, vagy olajcsúcsot (angolul: peak oil) különböző becslések és számítások léteznek. Mi itt az Energy Watch Group5 előrejelzését mutatjuk be, mely szerint globális szinten 2006 környékén értük el az olaj kitermelésének csúcsát, azaz ekkor állt a legtöbb olaj az emberiség rendelkezésére. Kőolaj, ahogy a következő oldalon található grafikon is mutatja, ezután is lesz, azonban egyre kevesebb. Ugyanakkor jelenleg a világ szükségletei folyamatosan növekednek! A problémát súlyosbítja, hogy a többi fosszilis energiahordozó, azaz a földgáz és a szén hozamcsúcsai is hasonló mintát mutatnak, vagyis kitermelésük csúcsát a közeljövőben, az előrejelzések szerint 2020 és 2030 között, el fogják érni. Fontos tehát, hogy elkezdjünk felkészülni és folyamatosan átállni egy alacsonyabb fosszilis energia igényű, vagy más kifejezéssel élve karbon-szegény életmódra. Rettentő nagy kihívás ez, de ahogy az angol The Guardian napilap a világ 56 más napilapjával együtt közösen megjelentett cikkben a közelmúltban megállapította, nem reménytelen: „A karbon-szegény társadalommá való átalakulás sokkal több lehetőséget rejt, mint áldozatot. Már most több ország felismerte, hogy az átalakulás növekedést jelent, munkahelyeket és jobb életkörülményeket teremt. A tőke áramlása is magáért beszél: a tavalyi [2008] volt az első olyan év, hogy többet fektettek megújuló energiaforrásokba,

120 100 80 60

120

Közel-Kelet Afrika Latin-Amerika Dél-Ázsia Kelet-Ázsia Kína Átmeneti gazdaságok (volt szocialista országok) OECD Csendes-óceáni térség OECD Európa OECD Észak-Amerika

100 80 Közel-Kelet

60

Afrika

40

40

Latin-Amerika Átmeneti gazdaságok

20

20

OECD Észak-Amerika

1940

1950

1960

1970

1980

mint a fosszilis energiaforrásokból történő áramtermelésbe. Ahhoz, hogy fosszilis energiafüggésünket néhány évtized alatt legyőzzük, nagyon sok és pontos tervezésre, és több innovációra lesz szükségünk, mint bármikor a történelem során. De míg az atomhasadást és az ember Holdra juttatását konfliktus és versengés motiválta, a karbon-szegény társadalom kialakítását csak összefogással lehet elérni közös túlélésünk érdekében.”6

Két legyet egycsapásra?! A klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok legjelentősebb részének kibocsátásáért a fosszilis energiahordozók égetése felelős. Ugyanakkor, ahogy azt fentebb bemutattuk, a fosszilis energiahordozókból rendelkezésre álló készleteink végesek. Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló készletek minél hosszabb ideig elegendőek legyenek, felhasználásukat, és felhasználásuk hatékonyságát mérsékelnünk kell. Energiatakarékosabban és energiahatékonyabban kell termelnünk és fogyasztanunk, valamint alternatív anyagokkal kell kiváltanunk számos alapanyagot. Azon felül, hogy így a

5 Forrás és további információ: http://www.energywatchgroup.org A kőolaj készletekről szóló tanulmány: Schindler, J., Zittel, W. (2008): Crude Oil – The Supply Outlook. Energy Watch Group / Ludwig-Boelkow-Foundation

10

Olajhozam csúcs a világ különböző régióiban az Energy Watch Group 2008-as előrejelzése szerint

Olaj termelés (millió hordó/nap)

indította útjára számos szervezet a „100 hónap” mozgalmat, amelyben mindenkit és minden szinten arra bíztatnak, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen – a GreenDependent Egyesület a jelen kiadvánnyal a mindennapi élet klímabaráttá tételéhez szeretne útmutatást és ötleteket adni.

1990

2000

2010

2020

2030

jövő generáció számára is tartalékolunk fosszilis energiahordozókat, a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét is csökkentjük! Nem kicsi, nem egyszerű és nem is olcsó feladat, hogy a karbon-szegény életmódra áttérjünk. A megvalósításhoz összefogásra lesz szükség, valamint arra, hogy mindenki és minden szinten cselekedjen. Kiadványunkkal mi alapvetően az alulról jövő, közösségi kezdeményezések elindításához, motiválásához szeretnénk útmutatást és inspirációt nyújtani. Az alulról jövő közösségi és közösség által támogatott kezdeményezések több módon is segíthetik viselkedésünk és energiafelhasználási szokásaink megváltoztatását: ƒƒ Támogatást nyújtanak a résztvevőknek otthoni, a háztartásukban történő változáshoz: a közösség tagjai ugyanis látják, hogy céljaikkal, küzdelmükkel, tetteikkel nincsenek egyedül; ƒƒ A közösség tagjai együtt, helyi szinten a háztartások szintjén túllépő együtt gondolkodást, változást is elindíthatnak, ahogy ezt a 7. fejezetben bemutatott példák bizonyítják.

6 Az eredeti cikk itt olvasható: http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2009/ dec/06/copenhagen-editorial (fordítás: Vadovics Edina)

11

GYAKORLAT A klímaváltozásról sok mindent lehet manapság hallani. Biztos, hogy hallgatóságunk, a közösség minden tagja találkozott már a fogalommal, és sok mindent tud a folyamatról, a folyamatot előidéző okokról, emberi tevékenységekről. Ezért javasoljuk, hogy mielőtt belekezdenénk egy előadásba a témában, csináljuk a következők valamelyikét: 1. Kezdjük közös filmnézéssel a klímaváltozás és saját felelősségünk témájának megvitatását. A film után hagyjunk időt beszélgetésre! Erre hívhatunk vendégnek a témában jártas szakértőt, vagy készülhetünk magunk is előre kérdésekkel. A film kiválasztásában segítséget nyújthat a 8. fejezetben található lista. 2. Szervezzünk kiscsoportos tudás-gyűjtést: kérjük meg az összegyűlteket, hogy alakítsanak 3-5 fős csoportokat. Minden csoportnak adjunk egy nagy papírt és filctollakat, és kérjük meg őket, hogy gyűjtsék össze, mit tudnak a klímaváltozásról, a klímaváltozást előidéző folyamatokról, a klímaváltozás várható hatásairól. A csoportok ezután bemutathatják, hogy mire jutottak, majd közösen átbeszélhetjük a témát.

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK A klímaváltozásról, okairól, hatásáról készítettünk előadást a Kislábnyom program képzéseihez. Ez a http://www.kislabnyom.hu oldalról letölthető és használható! Ugyanitt vannak a klímaváltozással és energiafelhasználással kapcsolatos kérdőívek, vetélkedők is (megoldással együtt), ezek is szabadon felhasználhatók (de kérjük, mindig jelöljék meg a „Nagycsalád-kis lábnyom” projektet forrásként)!

2. A klímaváltozás kommunikációja avagy létezik-e hatékony „globális figyelmeztetés” (global warning)? Ahogy az előző fejezetben olvashattuk, a klímaváltozás fő okozója az emberiség fosszilis erőforrásokra épülő életmódja. Ha megoldani, illetve kezelni szeretnénk a problémát, sokunknak – különösen a fejlett országok lakóinak – meg kell változnunk, meg kell változtatnunk az életünket, illetve az életünket irányító, a problémát sok esetben súlyosbító politikai/gazdasági nézeteket. Klímabarát közösségek szervezőiként azon vagyunk, hogy minél több embertársunkkal megértessük: itt az ideje aggódni a környezet

12

és a társadalom jövője miatt, és itt az ideje összefogni, cselekedni ƒƒ egyrészt a klímaváltozás megelőzése, lassítása, ƒƒ másrészt pedig a klímaváltozás következményeként bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodás érdekében. Azt szeretnénk, ha változásra buzdító üzenetünk érdeklődő és értő fülekre találna.

A feladat nem könnyű, de az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatását nagyban megkönnyíti, ha tudjuk, kit mivel lehet változásra bírni. A döntéshozókat, civil szervezeteket, kutatókat egyre inkább foglalkoztatja, hogyan lehetne a kommunikációs technikákat hatásosan felhasználni a klímaváltozás kezelésében. Fontos felmérni, hogyan formálnak véleményt az emberek e kérdésben, milyen tényezőktől függ, hogy az egyén hisz vagy nem hisz a klímaváltozás létezésében és annak kezelési lehetőségeiben. Hogyan lehetne „eladni” az embereknek az éghajlatváltozás mérséklését megcélzó vagy az új életfeltételekhez való alkalmazkodást serkentő jogi, politikai, társadalmi intézkedéseket? Egyáltalán kiknek kell ezeket címezni?

fenyegetése globális – NINCS mindenkire ugyanúgy ható globális klíma-üzenet, mert ƒƒ a klímaváltozás mindenkit másképp érint és egyelőre az emberiség kisebb része érzi csak közvetlenül veszélyeztetve magát. Vannak, akik apránként nekikezdenek csomagolni, mert élhetetlenné válik az otthonuk és vannak, akik egy-két szokatlan erejű vihart leszámítva csak a TV-ben látnak klíma-problémát; ƒƒ vannak olyan vidékek, ahol akár még előnyös is lehet a klíma változása, pl. az orosz sztyeppéken; ƒƒ a személyiségünk (ld. Embertípusok) is nagyban befolyásolja, miként vélekedünk az éghajlat változásáról.

Sok szakember dolgozik azon, hogy kiderítsék: ƒƒ az egyének hogyan viszonyulnak a klímaváltozás egyre fenyegetőbb problémájához; ƒƒ hogyan lehet a leghatékonyabban kommunikálni az éghajlatváltozást és az életmódunkban előbb-utóbb bekövetkező elengedhetetlen átalakulást, azaz mivel lehet rábírni az embereket életmódjuk, szokásaik megváltoztatására; ƒƒ hogyan lehet eredményesen bevonni az átlagembert és a politikusokat a leginkább elfogadható megoldásba: hogy közös erőfeszítéssel stabilizáljuk a bolygó mindannyiónkat éltető klímáját? Az egyének fogyasztói és életmódbeli szokásainak megváltoztatása nagy kihívás, de voltak/vannak kisebb-nagyobb sikereket hozó tudatformáló kampányok (általában a dohányzás és szemetelés elleni, a biztonsági öv használatára és a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó kampányokat szokták emlegetni). A probléma súlyossága és az idő rövidsége azonban hatékonyabb ösztönzőket sürget. A cigarettázás nagyjából egyformán károsítja minden ember szervezetét és a szélvédőn keresztül is egyformán repülünk ki az autóból egy baleset során, ha nincs bekötve a biztonsági övünk – így a mindenki által közismert veszélyre figyelmeztető kampányok nyelve, üzenete, képi világa elég univerzális. A kutatások eddigi eredményei szerint azonban – bár a klímaváltozás

Mindenkire más üzenet hat: „A légkondit ne vedd lejjebb 28 foknál!” Japán plakát 2008-ból Forrás: http://greenz.jp

A hatékony klímakommunikációnak mindenkit a saját érzékeny pontján kell eltalálnia... Ne feledjük: annak ellenére, hogy lassan minden döntéshozó egyetért abban, hogy a klímaváltozás közép- és hosszútávon komoly fenyegetést jelent az emberiségre, a világ felénk eső részén ez még messze nem jelent tényleges fenyegetettséget a hétköznapi

13

életben. A hozzáállásunk nem csak attól függ, hogy a világ mely részén élünk, hanem attól is, hogy jelen személyes prioritásaink mellett mennyi energiánk marad a távolinak tűnő jövő kellemetlen témáin elmélkedni (ráadásul, több milliárd embernek ez a prioritás az élelemszerzést, a napi túlélést jelenti).

Embertípusok… … a klímatudatosságot népszerűsítő közösségszervező szemszögéből A fentiek ismeretében jól jönnek a legfrisseb kutatási eredmények és még jobban egy nagy adag pszichológiai érzék, ha eredményesen szeretnénk mozgósítani a környezetünkben élőket a klímabarát élet megvalósítása érdekében!

ƒƒ Ezzel már igazán másnak kellene foglalkoznia, nekem van elég problémám! Mit érdemes számára hangsúlyozni a klímaváltozással kapcsolatban? ƒƒ A klímaváltozás a saját és családja életére is ható folyamat, de ha felkészül a változásokra – amelyre ez a személyiségtípus talán a leginkább képes –, nem fogja különösebben negatívan érinteni az életét. ƒƒ A szén-szegény társadalom sok szempontból pozitív hatással lesz az életre: csökken a rezsi, nő a helyi foglalkoztatottság, és akik jól szervezik életüket, okosan takarékoskodnak, extra szén-dioxid kibocsátási kvótáikat a kevésbé felkészülteknek akár el is tudják adni.

lesz, ami fontos számára: házára, lakóhelyére, kertjére, a történelemre és tradíciókra és családja tagjainak egészségére. ƒƒ A klímaváltozás nem méltányos és nem mindenkit egyenlő mértékben érint. Annak érdekében, hogy gyermekei és unokái boldogan és biztonságban élhessenek, fontos, hogy cselekedjünk! ƒƒ Sok változást, amelyre szükség van, a hagyományőrző emberek már eleve támogatnak: ilyenek pl. a helyi közösség és értékek erősítése vagy a helyi termékek választása. ƒƒ Már most cselekedni kell, ahhoz, hogy elkerüljük a drasztikus hatásokat.

II. Típus: Hagyományőrző

III. Típus: Győztes

ƒƒ Úgy szereti a dolgokat, ahogy vannak.

ƒƒ Kedveli a modern élet vívmányait: az új lehetőségeket, „kütyüket”, utazást, fogyasztást.

ƒƒ Munkát is etikai elvek alapján választ. ƒƒ Tudatában van a világ problémáinak és emiatt néha pesszimista. Klímaváltozással kapcsolatos véleménye: ƒƒ Leginkább elfogadja a probléma létezését és kihívásait, de számára ez csak egy a problémák közül. ƒƒ Fontosnak tartja, hogy tegyen valamit és másokat is erre buzdítson. ƒƒ Mivel az anyagi dolgok nem fontosak számára, lehet, hogy kibocsátásai magasak! (nem költ a környezetbarát életmódra, európaiként Afrikába utazik önkénteskedni stb.). Mit érdemes számára hangsúlyozni a klímaváltozással kapcsolatban? ƒƒ A klímaváltozás talán az egyik legnagyobb vétség, amit az emberiség ellen elkövetünk. Ráadásul, nem egy különálló probléma: mindenhol, mindenre és mindenkire valamilyen szinten hatással lesz.

Az igen bonyolult és egyelőre kevéssé klímaérzékeny emberi lélek útvesztőjében segít eligazodni George Marshall könyve, a Carbon Detox (Karbon Detox vagy Szén Elvonó)7, amelyben a szerző hosszan részletezi, milyen alapvető felfogásbeli különbségekkel találkozhatunk klímamentő küldetésünk során.

ƒƒ Büszke arra, amit elért és kialakított.

Marshall négy, az életfelfogásuk és klímaváltozással kapcsolatos elképzeléseik alapján meghatározható embertípust különböztet meg könyvében. Felhívja azonban a figyelmet, hogy a négy csoport tulajdonságai keverednek az egyes emberekben, azaz ritka, hogy valakire kizárólag az egyik kategória ismertetőjegyei vonatkoznának.

ƒƒ Aggasztónak tartja, hogy az emberiség hatással van a klímára.

ƒƒ Elfogadja, de pozitív hozzáállásával nehezen egyeztethető össze a probléma nagysága és sürgőssége – ráérünk még.

ƒƒ A megoldás valószínűleg lemondást jelent.

ƒƒ A változást kedveli, de a lemondást nem.

ƒƒ Lehet, hogy eltúlozzák a klímaváltozás problémáját, hogy rávegyék a lakosokat valamire (több adó stb.)?

Mit érdemes számára hangsúlyozni a klímaváltozással kapcsolatban?

ƒƒ Fontos, hogy saját kibocsátásaiért való felelősségét mindenki felismerje, és a csökkentés érdekében lépéseket tegyen.

ƒƒ Sajnos, a klímaváltozás veszélyeztetheti a modern, kütyükkel teli modern életet, és ezzel jobb tisztában lenni és felkészülni rá, még időben felismerni, ha esetleg váltásra van szükség. Fel kell készülni rá, hogy a karbonintenzív életmód kimegy a divatból…

Tipikus kifogások és hatékony üzenetek a kifogások ellen

ƒƒ Jó szomszéd és lelkiismeretes állampolgár – aki felismeri, hogy változásra is szükség van bizonyos „sürgős” esetekben (de nem kell elsietni). ƒƒ „Józan”, beosztó életet él. Klímaváltozással kapcsolatos véleménye:

Ezt észben tartva, nézzük meg a négy típust!

Mit érdemes számára hangsúlyozni a klímaváltozással kapcsolatban?

I. Típus: Túlélő

ƒƒ A klímaváltozás az ő ügye is, nem csak a környezetvédőké, hiszen mindenre hatással

ƒƒ Egyensúlyoz az őt érő sok hatás, stressz, munka között: de valahogy mégis mindig megoldja. ƒƒ Azt reméli, hogy egyszer csak a lista végére ér… ƒƒ Ha van ideje és pénze, azt végre magára és a családjára szeretné fordítani. Klímaváltozással kapcsolatos véleménye: ƒƒ Oh ne, egy újabb megoldandó probléma! 7 http://www.carbondetox.org

14

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: Kinek mit érdemes mondani és hogyan Ha valakit mélyebben érdekel a téma, és arra is kíváncsi, melyik típussal hogyan érdemes kommunikálni, részletes útmutatást kaphat George Marshall könyvében vagy a Klímaváltozás kommunikációjának pszichológiája (Psychology of Climate Change Communication) c. szabadon letölthető kiadványban: http://www.cred.columbia.edu/guide/

ƒƒ Kedveli a változást. ƒƒ A pillanatnak él, nem spórolós típus. ƒƒ Csapatjátékos, szereti a közösséget. Klímaváltozással kapcsolatos véleménye:

ƒƒ A klímaváltozás azzal, hogy újfajta életmódot tesz szükségessé, úgymond egy új trendet is teremt, új kütyükkel, amelyek elfogadására és befogadására a győztesek különösen nyitottak lehetnek.

IV. Típus: Küzdő, igyekvő ƒƒ Mottója: jobb szeretnék lenni, és szeretném, ha a világ is jobb lenne. ƒƒ Fontosak számára az elvek és nem szereti a kompromisszumot.

ƒƒ A megoldásoknak sok pozitív hatásuk lesz: a szigetelő ipar például sok embernek munkát ad majd, csakúgy, mint a megújuló energiákra való átállás. Ezen felül, az, hogy a kibocsátásait mindenkinek csökkentenie kell, új együttműködéseket, összefogásokat teremthet.

A fentebb ismertetett négy csoport minden képviselője remek kifogásokkal tud előállni arra vonatkozólag, hogy miért nem tehet semmit saját háza táján az éghajlatváltozás mérséklése érdekében. Ha az általunk szervezett klímabarát közösség megalakításába nem csak az „eleve zöldeket” szeretnénk bevonni, hanem távolságtartó, a témával szemben szkeptikus „hárítókat is”, fel kell készülnünk e kifogások megválaszolására, semlegesítésére, a kétkedők felrázására – ami talán az egyik legnagyobb kihívás.

15

Íme néhány jellemző kifogás:8

ƒƒ Nincs erre energiánk…

ƒƒ Még messze van…

ƒƒ Nem tudok még erre is odafigyelni… (ld. kikapcsolni a gépeket stb.)

ƒƒ Már úgyis túl késő tenni valamit… ƒƒ Velem ez nem történhet meg… ƒƒ Nem adom fel a kiérdemelt kényelmes életet! ƒƒ Miért én csökkentsek és változtassak? A többiek nem tesznek semmit! Kezdjék ők! ƒƒ De én dzsipet vezetek! Menő vagyok!! Nem akarhatja senki, hogy ezt mások kedvéért feladjam! ƒƒ Majd semlegesítem a kibocsátást… ƒƒ Nem engedik (állam, önkormányzat, szomszéd, család), hogy csináljunk valamit… ƒƒ Majd csak kisegít minket a tudomány… lesz valami jó megoldás! ƒƒ Nincs forrásunk… ƒƒ Ellentétek (ellenségeskedés) vannak a különböző kezdeményezések között… ƒƒ Senkit nem érdekel a környezet, hisz annyi egyéb gondunk van… ƒƒ Nincs megfelelő végzettségünk ilyesmihez, nem értünk hozzá… 8 A listát a következő források alapján állítottuk össze: Marshall, G. (2007) Carbon detox: Yours step-by-step guide to getting real about climate change. Octopus Publishing Group Ltd. UK. Hopkins, R. (2008) The Transition Handbook, From oil dependency to local resilience. Green Books Ltd. Ld. még: http://www.transitionnetwork.org/support/7-buts

ƒƒ Nem tudom, mi a környezetbarátabb termék, tevékenység…

Hatékony üzenetek kifogások ellen Bárhol is vagyunk, bárkivel is beszélünk, ha felmerülnek az említett „engem-hagyjatokki” jellegű érvek, érdemes megvilágítani a hallgatóság számára a követlezőket: 1. A klímaváltozás nem színházi előadás, amit nézőként távolról szemlélünk – mindannyian a színpadon vagyunk, sőt, rendezünk is! 2. Ha most nem nézünk szembe a valósággal, könnyen lehet, hogy később ránk ijeszt! 3. Jobban járunk, ha a klímaváltozást lehetőségként fogjuk fel és önként kezdünk bele az átalakulásba, a szén-szegény életmód kialakításába.

ƒƒ Egészséges ételek, tisztítószerek, kozmetikumok… ƒƒ Rövidebb munkaidő, több szabadidő… ƒƒ Emberbarátabb munkakörülmények… (környezetileg, társadalmilag) ƒƒ Függetlenség…

A jövőbe vezető út – stratégiák A kifogások mellett a „Jó, de akkor merre?” kérdéssel is valószínű szembe kell majd néznünk. Mit tegyünk a saját életünkben, hogyan készüljünk fel az éghajlatváltozásra? Nagyjából az alábbi lehetőségeink vannak. Ki-ki a saját jövőképének megfelelően választhat egy hozzá legközelebb álló megoldást… ƒƒ Nem csinálunk semmit, mert túl nagy a probléma. Majd a kormányok, vállalatok, civilek megoldják…

4. A klímabarát élet nem egyenlő szenvedés, nélkülözés, önmegtartóztatás! Klímabarát élet =

ƒƒ Alkalmazkodunk. Igen, van klímaváltozás, rendezzük be az életünket úgy, hogy együtt éljünk ezzel!

ƒƒ Kevesebb autó, dugó, idegeskedés…

ƒƒ Szén-szegény életmódra váltunk, lépésről lépésre. Elfogadjuk a szén-szegény élet kihívását, úgy döntünk, hogy felvilágosult 21. századi polgárként nekivágunk a megvalósításnak.

ƒƒ Több friss levegő és zöld terület… ƒƒ Lassabb élet, kevesebb haszontalan tárgy…

GYAKORLAT – Pozitív jövőképalkotás Képzeljük el az életünket a jövőben (10-20 év múlva). Alkossunk pozitív jövőképet és beszéljünk róla, tegyünk érte! A változás akkor tud elindulni, ha átgondoljuk, pontosan milyennek szeretnénk látni a jövőt. Ezt követően tervet tudunk készíteni, hogy milyen lépéseket kell tegyünk, hogy álmaink emberi, fenntartható, bolygóbarát, örömteli jövője megvalósulhasson. Kérjük meg a csoport tagjait, képzeljék el azt a jövőt, amelyben szívük szerint élni szeretnének: Milyen jövőbeli életük „íze”, „szaga”, színei? Milyen élelmiszereket esznek? Milyen ruhát hordanak? Milyen házban élnek? Mit dolgoznak? Milyen emberek veszik körül őket? Mi van az emberek tekintetében? Milyen az utcájuk, a településük? stb. 5-10 perc gondolkodási idő után osszuk meg egymással elképzeléseinket. Mi az, ami közös, mi az, ami eltér? Megvalósítható, amit elképzeltünk? Ha vannak, mik az akadályok, amelyek gátolnak a jövőkép megvalósításában? Hogyan lehet legyőzni őket? A beszélgetés végén fontos, hogy arra is kitérjünk és listát készítsünk, hogy a pozitív jövő megvalósításával kapcsolatban melyek azok a lépések, amelyeket már most meg tudunk és meg fogunk tenni közösen. A gyakorlat forrása: Átalakulásban c. film (http://lmv.hu/atalakulo-varosok)

16

ƒƒ Aktív, élő helyi közösségek, összetartóbb család…

ƒƒ Előnyt kovácsolunk belőle. A szén-szegény életmód első megvalósítói között vagyunk, felismerjük az ebben rejlő lehetőségeket. ƒƒ Megoldást javaslunk, változtatunk. Eldöntjük, hogy aktívan szeretnénk tenni a szén-szegény társadalom kialakításért, másokat is meggyőzünk és segítünk nekik változni. (pl. azzal, hogy klímabarát közösségeket szervezünk J)

2.1 Hogyan beszéljünk a klímaváltozásról? Akkor tudunk a klímaváltozásról eredményesen beszélni, ha9...: ƒƒ …a klímaváltozást, mint a tudomány által is végérvényesen elfogadott tényt kezeljük, nem azzal töltjük az időt, hogy bizonygatjuk a létét. ƒƒ …pozitívak vagyunk, és nem felejtjük el megemlíteni, mennyi előnnyel jár egy társadalom számára, ha komolyan veszi a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket. ƒƒ …elmondjuk, hogy minden eszköz megvan a cselekvéshez: tudás, képességek, szakértelem, technológia és tenni akarás. Azaz megoldást kínálunk. ƒƒ …bemutatjuk, hogy hányféle szempontból lehet hasznos a klímaváltozás folyamatának lassítása/a hatások mérséklése: ld. társadalmi, környezetvédelmi, erkölcsi, kulturális, gazdasági, szellemi, biztonsági és etikai szempontból is! (pl. energia-biztonság/függetlenség, közösségek összetartó ereje, munkahelyek, jobb levegőminőség, társadalmi igazságosság, erkölcsi megelégedettség, javuló egészségi mutatók, megtakarítások, növekvő biodiverzitás). ƒƒ …kihangsúlyozzuk, hogy a klímabarát élet minősége mennyivel jobb, mint a jelenlegi fogyasztói és pazarló társadalom által hajszolt életminőség. Egészségesebb életmód, több szabadidő a családra és önmagunkra, pezsgő közösségi élet, tisztább környezet stb. Ígéretes és kívánatos fenntartható jövő: ki ne szeretné, ha így lenne? ƒƒ …kerüljük a nagyon vészjósló, vagy túlzó előadásmódot, ami a legtöbb emberben azt az érzetet kelti, hogy „mindannyian halálra vagyunk ítélve”. Amitől a Carbon Detox könyv is mindenkit eltanácsol, az a fenyegető hangvételű világvége-jóslat – ha mi is úgy akarjuk, a klímaváltozás inkább lehetőség, mint fenyegetés! Ne kedvetleníts, inspirálj! 9 A listát a következő források alapján állítottuk össze: http://www.celsias.com Marshall, G. (2007) Carbon detox: Yours step-by-step guide to getting real about climate change. Octopus Publishing Group Ltd. UK.

17

ƒƒ …próbálunk konkrét képet alkotni a várható jövőről (a zöld közösségeket hangsúlyozva, de a reális veszélyeket sem elhallgatva!), ahelyett, hogy folyton a tudományra és a számokra hivatkoznánk. ƒƒ …a hallgatóság saját értékrendszerére, erkölcsére és magával szembeni elvárásaira építünk, amikor szokásaik, életmódjuk megváltoztatására próbáljuk rávenni őket. Nem hibáztatunk senkit jelenlegi életmódja miatt! ƒƒ …a különböző értékrendű embereket különböző üzenettel szólítjuk meg (ld. Embertípusok). ƒƒ …a klímabarát életmódra jellemző hétköznapi szokásokról úgy beszélünk, mint amit a „hozzánk hasonló emberek amúgy is így csinálnak” ezzel természetesnek tüntetjük fel azt a fajta takarékos, zöld hozzáállást, ami a hallgatóság mindennapi életében valószínűleg már jelen van, de eddig nem kapcsolódott össze a klímaváltozás kérdésével.

ƒƒ …felkérünk „hiteles mesélőket” akik meggyőzően, a saját szemszögükből beszélnek a klímaváltozásról. ƒƒ ...elmeséljük, milyen veszélyeket rejt a klímaváltozás az emberiség, a növényés állatvilág számára. ƒƒ …személyessé és helyivé tesszük a történetet amennyire csak lehetséges, így az emberek megértik, milyen hatással lesz a klímaváltozás a régióra, városra, utcára, házukra, családjukra, és hirtelen sokkal inkább magukénak érzik a problémát. ƒƒ …pozitív visszajelzést adunk (köszönet, csökkenést kimutató számítások, jó példáink hatása másokra). ƒƒ …a főbb üzeneteket többször és több csatornán megismételjük.

Takarékoskodj a vízzel, moss kevesebbet J Forrás: http://www.denverwater.org

ƒƒ …egyértelmű célokat tűzünk ki (pl. 20%-kal alacsonyabb CO2-kibocsátás adott dátumig). ƒƒ …nem használunk „karbon zsargon”-t, azaz igyekszünk közérthetőek lenni.

ƒƒ …hatékony vizuális eszközöket alkalmazunk (elgondolkodtató poszterek, filmek stb.)

ƒƒ …a nagyobb horderejű klímabarát tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt – pl. szélkerék felszerelése, ház szigetelése – a kis lépésekkel (villany lekapcsolása) szemben. Ugyanakkor életszemléletet közvetítünk, nem egyes termékeket, tevékenységeket dicsőítünk. ƒƒ Egyértelművé tesszük, hogy az is tud még többet tenni, aki már eddig is igyekezett klímatudatosan élni. ƒƒ Fontos hogy az emberek megértsék: segítségükkel valóban változást lehet elérni! ƒƒ Legyenek a tarsolyunkban adatok, pl. mennyit energiát lehet megtakarítani egy-egy egyszerű tevékenységgel, és ez mekkora közösségi szintű megtakarítást jelent, ha mindenki csinálja.

Csak annyit használj, amennyire szükséged van. A helyi vízművek víztakarékossági kampánya Denverben

A bomba Forrás: http://scaryideas.com

Forrás: http://www.denverwater.org

18

19

2.2 Mivel győzzük meg és motiváljuk a családot?

GYAKORLAT – Családi összefogás a klímabarát otthonért A család életvitelét klímabarátabbá csak úgy tudjuk tenni, ha mindannyian – a gyerekek is – dolgozunk rajta. Az összefogás egyik előmozdítója lehet, ha pl. „családi zöld tanácsot” hozunk létre. Szerezzünk be (vagy készítsünk magunk) egy nagy adag bio rágcsálnivalót, újrahasznosított papírból - szintén akár magunk készítette – jegyzettömböket és hívjuk össze a család apraját, nagyját.

Íme néhány tipp, amellyel saját családunk tagjait meggyőzhetjük, hogy klímatudatosabban éljenek, azaz elindíthatjuk a fogyasztási szokások megváltoztatását. 1. Akkor tudunk valódi változást elindítani a családban, ha meggyőződésből beszélünk, azaz hiszünk a változás fontosságában. Természetesen segíti a többiek bevonását, ha nem csak beszélünk a témáról, hanem „zöld példát” mutatunk, azaz a meggyőződésünket láthatóvá is tesszük: bringázunk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, komposztálunk, odafigyelünk, hogy mit fogyasztunk, hol vásárolunk, stb. A saját példa a leghatékonyabb meggyőző erő. 2. A környezettudatos életmód megvalósítását ne parancsban adjuk ki a családnak! Az egész egy jó mulatság is lehet: szervezhetünk újrahasznosító versenyt, a kisebb gyermekekkel mehetünk fákat ölelgetni a parkba, készíthetünk játékokat a kidobásra szánt hulladékokból, az áram- vagy gázszámlából lefaragott pénzből elmehetünk egy családi „jutalomprogramra” (arborétum, múzeum, madárles, mozi stb.). 3. Kezdjük néhány egyszerűbb ötlettel a változást, ld. energiahatékony villanyégők, rövidebb zuhanyzás. Ha új háztartási gépre van szükségünk, vigyük magunkkal a gyerekeket és magyarázzuk el nekik, miért a kicsit drágább, de energiatakarékos hűtőt vesszük meg. 4. Tegyünk ki vicces, energiahasználattal kapcsolatos képeket, plakátokat a lakásban. 5. A tizenéveseket is vonjuk be: sokuknak nem is kell elmagyarázni, miért jobb, zöldebb és izgalmasabb a bolhapiac és a használtruhabolt a plázánál. Keressünk együtt jó „lelőhelyeket”. Vegyük rá őket, hogy kidobásra szánt ruháikat adják oda jótékonysági szervezeteknek.

Készítsünk tervet A zöld tanács fő feladata egy cselekvési terv kidolgozása lesz: első lépésként kijelöljük és fontossági sorrendbe állítjuk az átbeszélendő, zöldítendő területeket a háztartásban/családi mindennapokban, például: „Teaivás – világrekordkísérlet” Annyi vizet forralj, amennyi a csészédbe fér! Forrás: http://wallaceandgromit.npower.com

6. A nagyszülők és dédszülők hasznos tanácsokkal szolgálhatnak az erőforrástakarékoskodás terén – ők olyan korban nőttek fel, amikor szinte nem volt a háztartásokban hulladék, az élelmiszerek nagy részét maguknak termelték, mindenki tudott zoknit stoppolni, nem volt autó, számítógép és mobiltelefon …. mégis léteztek valahogy…! Készítsünk többgenerációs családi öko-ötlettárat. 7. Nézzünk és beszéljünk meg együtt környezetevédelemmel, klímaváltozással kapcsolatos filmeket (néhány tipp a 8. fejezetben található). Vannak komolyabbak, szórakoztatóbbak, szemfelnyitósak, rajzosak stb. 8. Csináljunk otthonukban energia auditot (bővebben ld. 5. fejezet). Vezethetjük az auditot mi magunk, de felkérhetünk szakembert is. Minden már korábban kialakított zöld családi megoldásért jutalmazzuk meg magunkat (pl. egy csomag biokeksszel) J 9. Hozzunk létre „családi zöld tanácsot” és szervezzünk családzöldítő összejöveteleket (ld. Gyakorlat)

• Energiahasználat • Mosás • Konyha • „Zöldebb” kert • Újrahasznosítás • Biztonságosabb takarítószerek • Üzemanyagfogyasztás csökkentése • Fűtés és hűtés • Étkezések • Víztakarékosság Egy-egy nagy papírra írjuk fel a kiszemelt témaköröket. Egyezzünk meg egy fix időintervallumban, amit rászánunk a megbeszélésre – pl. témánként 10 perc – és kezdjünk ötleteket gyűjteni, hogy hogyan tehetnénk hatékonyabbá az adott területet energia- és erőforrás-felhasználás szempontjából. Ne feledjük: a család minden tagja „ötletember” – kortól és nemtől függetlenül! A papírlapokra írjuk fel a témákhoz tartozó zöldítő javaslatokat. Egyelőre ne vitassuk meg őket, de mindenkiét jegyezzük fel - nincs rossz ötlet! Ne hagyjuk, hogy a családtagok leszólják/kritizálják egymás ötleteit… Ha kész vannak a listák, jöhet a következő feladat: egyenként végignézve a területeket, próbáljuk mindegyiknél megkeresni azt az ötletet, amelyet elsőként szeretnénk/érdemes megvalósítani. A hasonló javaslatokat gyúrjuk össze, mindent alaposan vitassunk meg, és keressük a legpraktikusabb, leggyorsabban megtérülő energia-, illetve erőforrásmegtakarítást hozó intézkedést. Célok és felelősök A kiválasztott ötletek lesznek a célok és mindegyiknek lesz a családban egy-egy gazdája! A felelősök kiválasztásakor ne a családtag megbízhatóságára építsünk, hanem inkább arra, hogy magáénak érezze a feladatot. Vitassuk meg, hogyan valósítjuk meg a célokat és ezt is jegyezzük le egy egyoldalas Klíma-tervbe, amelyet később több helyen is „kiplakátolunk” a lakásban. Tűzzük ki a következő megbeszélés időpontját Fontos, hogy legyen következő összejövetel! Ez lehet egy hét, egy hónap múlva, attól függően, hogy mennyi változtatásba vágunk bele, mennyire lelkes a család. A legközelebbi kupaktanácson nézzük meg, hogyan haladunk az első ötletekkel és gyűjtsünk továbbiakat, ha van ihletünk.

2.3 A zöld ritkán fehér vagy fekete10 A klíma- és környezetbarát megoldások keresése, megbeszélése és alkalmazása során fontos, hogy mindig szem előtt tartsuk: számos esetben nem egyértelmű, hogy mi jelenti a leginkább klíma- vagy környezetbarát megoldást. Ebben a fejezetben szeretnénk ezt néhány példán keresztül illusztrálni, illetve mindenkit 10 A fejezet ötletének, és tartalmának motiválója és forrása: Muren, D. (2009) Green’s not Black & White. The Balanced Guide to Making Eco Decisions. Ivy Press

20

arra bíztatni, hogy igyekezzen a változtatásra, beruházásra vonatkozó döntés előtt minden kérdést minél jobban körüljárni, megvizsgálni. Fontos, hogy a gondolkodási folyamat végén kiválasztott megoldás illeszkedjen a háztartás, közösség helyi adottságaihoz, szükségleteihez, kapacitásához és lehetőségeihez.

1. példa: Ha öko-termékeket vásárolunk, vajon klímabarátabbak és zöldebbek vagyunk? Öko-termékek alatt környezetbarát (vagy röviden „zöld”), harmadik fél által minősített termékeket

21

A feketébb oldala pedig:

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK Környezetbarát termékekről további információkat, ötleteket és beszerzési helyeket találnak a GreenDependent Egyesület Kislábnyom hírlevelében, amely a http://www.kislabnyom.hu oldalon olvasható ill. letölthető.

értünk, amelyeken megtaláljuk a minősítésre vonatkozó logót is, például ezeket:

ƒƒ a keletkező hulladék környezetkárosító hatása is kisebb lesz. Tehát mit javasolhatunk egy gyakorlatias, a klímabarát, fenntarthatóbb életmód megvalósítására törekvő háztartás tagjainak? ƒƒ Összességében törekedjünk arra, hogy kevesebb terméket vásároljunk, azaz

A kérdés fehérebb oldala: ƒƒ Ha több környezetbarát terméket veszünk, csökken környezeti hatásunk, és az ƒ ƒ ipar környezeti hatása is kisebb lesz – minél többen minél több környezetbarát terméket vesznek, annál „zöldebb” lesz a világ. ƒƒ A gyártók számára is nyílvánvalóvá válik, hogy van kereslet zöld termékek iránt, és a piac nyomására egyre nagyobb számban kezdenek ilyen termékeket gyártani; továbbá

A feketébb oldala pedig: ƒƒ A tanúsított öko-termékek nem feltétlenül a legkörnyezetbarátabb megoldást jelentik. Arra vonatkozóan adnak információt, hogy a termék a piacon megtalálható többi termékhez képest kevésbé környezetszennyező. ƒƒ A magas fogyasztás – öko-termékek vásárlása esetén is – magas erőforrásfogyasztással és hulladéktermeléssel jár: ƒƒ tehát igazából KEVESEBB termék vásárlásával, fogyasztásunk csökkentésével lesz kisebb környezeti hatásunk vagy öko-lábnyomunk, sőt ƒ ƒ ha kevesebb terméket veszünk, többet fordíthatunk egy megvásárlására, és így jobb minőségű termékhez juthatunk.

22

ƒƒ gondolkodjunk el azon, vajon szükségünk van-e tényleg egy bizonyos termékre! ƒƒ Ha arra a következtetésre jutunk, hogy egy adott termékre szükségünk van, válasszunk környezetbarátat! Gondoljunk erre ne csupán mindennapi vásárlásaink során, de akkor is, mikor ajándékot választunk szeretteinknek. Olyan ajándékokat vegyünk csak, amelyre a megajándékozottnak valóban szüksége lehet! Találjunk ki ötletes, nem termék alapú ajándékokat, pl. állatkerti belépő, vagy vigyázunk a gyerekekre, míg a szülők elmehetnek színházba.

2. példa: Ha biodízelt tankolunk, vajon klímabarátabbak és zöldebbek vagyunk? A kérdés fehérebb oldala: ƒƒ Ha dízel autónk van, káros kibocsátásainkat (különösen a nitrogénoxid és szálló por kibocsátásokat) jelentősen csökkenthetjük, ha biodízelt tankolunk bele. ƒƒ Ebben az esetben a legjobb megoldás, ha használt olajból készült biodízelt tudunk vásárolni. ƒƒ A biodízel használata abból a szempontból egyszerű, hogy lehet a már kialakult infrastruktúrát – üzemanyag kutakat és gépkocsikat – alkalmazni szétosztására és égetésére.

ƒƒ Manapság a biodízel iránti igény jelentősen túllépi a rendelkezésre álló mennyiséget, ezért az élelmiszernövénytermelés (napraforgó, szója) egy részét felhasználják az előállítására, ami bizonyos régiókban élelmiszer hiányhoz vezethet. Ráadásul, a fejlődő országokban a nagyobb bevétel érdekében átállnak biodízel alapanyagok termelésére, ami indirekt módon növeli az élelmiszerhiányt, és eredményez pl. erdőírtást. ƒƒ Mivel magas a biodízel iránti igény, a nagy terméshozamok elérése érdekében műtrágyát használnak, amelynek eredményeként előfordul, hogy a biodízel előállítása összességében több fosszilis energiát igényel, mint amennyit megspórolnánk használatával. ƒƒ Esőerdőket irtunk ki, azaz természetes élőhelyeket veszélyeztetünk a biodízel előállításához használt növények termesztése érdekében.

Mit javasolhatunk tehát egy gyakorlatias, a klímabarát, fenntarthatóbb életmód megvalósítására törekvő háztartás tagjainak? ƒƒ A legfontosabb, hogy ha van autónk, használjuk egyre kevesebbet, és igyekezzünk megosztani másokkal, így jelentősen csökkentve az üzemanyaghasználatot. ƒƒ Ha dízelt tankolunk, használjunk biodízelt11, de járjunk utána annak, hogyan és miből állították elő!

3. példa: Ha új, alacsonyabb fogyasztású autót veszünk, vajon klímabarátabbak és zöldebbek vagyunk? Azaz: üzemanyag felhasználásunk és kibocsátásaink csökkentése érdekében vajon érdemes-e új, alacsonyabb fogyasztású és kibocsátású autót vásárolnunk.

11 A biodízel használatáról praktikus tanácsok találhatók a következő honlapon: http://www.zoldauto.info/technologiak/biodizel

A kérdés fehérebb oldala: ƒƒ Ha újabb, energiahatékony és alacsonyabb fogyasztású autót veszünk, jelentősen csökkenthetjük károsanyagkibocsátásunkat. ƒƒ Az újabb autók motorja optimalizált, számítógép-vezérelt üzemanyag égést tesz lehetővé, így alacsonyabb lesz nitrogénoxid és szálló por kibocsátásunk. ƒƒ Egy új autónak a karbantartása is könnyebb, kevesebb cserealkatrészre van szükség. ƒƒ Ha szükségleteinkhez képest túl nagy az autónk (pl. már nem laknak velünk a gyerekek, de még mindig nagy autóval járunk-kelünk), kisebb autó vásárlásával jelentősen csökkenthetjük környezeti hatásunkat.

A feketébb oldala pedig: ƒƒ Ha még csupán 3-5 éves az autónk, új vásárlásával nagy valószínűséggel nem érünk el jelentős kibocsátás-csökkenést. ƒƒ Az új autók gyártása nagy nyersanyagés energiafelhasználással jár. Így, ha nem igazán jelentős a régebbi és az új autó közti különbség az üzemanyagfelhasználás hatékonyság terén, sokáig tart, mire „ledolgozzuk” az autó gyártásának környezeti költségeit, és mindent figyelembe véve kevesebb lesz kibocsátásunk. Mit javasolhatunk tehát egy gyakorlatias, a klímabarát, fenntarthatóbb életmód megvalósítására törekvő háztartás tagjainak? ƒƒ Akkor vegyünk új autót, ha jelentősen tudjuk ezzel csökkenteni kibocsátásunkat (min. 5-10-15 évvel fiatalabb vagy kisebb autó). ƒƒ Utazzunk kevesebbet meglévő autónkkal, vagy utazzunk benne többen! ƒƒ Szervezzünk autó-megosztó közösséget… Ezek több országban már igen jól működnek: személyek vagy családok tagként csatlakozhatnak a közösséghez, rendszeres tagsági díjat fizetnek, amelyért cserében rendben tartott, biztosított autót kapnak,

23

amikor szükségük van rá. A legtöbb esetben azt is kiválaszthatják, hogy milyen autót szeretnének: kicsit, nagyot, kisbuszt stb. Több város úgy is támogatja ezeket a rendszereket, hogy a tagoknak parkolóhelyeket tartanak fent, amelyet ingyen igénybe vehetnek – mivel kutatások bizonyítják, hogy az autó-megosztó (vagy car-sharing) közösségek a forgalmat is csökkentik… Ha ez túl álomszerűnek tűnik J, először próbáljuk ki az autómegosztást barátainkkal, helyi klímabarát közösségünk tagjaival!

4. példa: Ha kevesebb húst eszünk, vajon klímabarátabbak és zöldebbek vagyunk? A kérdés fehérebb oldala: ƒƒ Húst enni kevésbé „hatékony”, mint zöldségeket, mert a hús előállítása sokkal magasabb kalória-igényű, mint a zöldségeké. ƒƒ Az iparosodott mezőgazdasági körülmények között, vagy „gyárban” előállított hús rengeteg üvegházhatású gáz kibocsátással (elsősorban metán) jár, azaz hozzájárul a klímaváltozáshoz.

ƒƒ A nagyüzemi állattartás miatt általában több a fertőzés, nagyobb az ételmérgezés esélye, elsősorban a baromfi és a szarvasmarha esetében (amelyet az elmúlt években több európai eset is igazolt). ƒƒ A nagyüzemi állattartás előnyei az állatok jól-léte, egészsége és boldogsága szemontjából is megkérdőjelezhetőek.

A feketébb oldala pedig: ƒƒ A húsevés káros hatása nagyrészt a tenyésztés és feldolgozás körülményeinek tulajdoníthatóak, nem pedig magának a húsnak. ƒƒ Az állatok az ökoszisztémák fontos részei, tagjai, valamint a biogazdálkodásban, a talaj minőségének javításában is nélkülözhetetlen a szerepük; továbbá ƒƒ az állatok, például a sertések és a kecskék, sokszor az élelmiszer „hulladékok” feldolgozásában is segítenek, vagy hatékonyak lehetnek különböző gyomok visszaszorításában amellett, hogy közben jó minőségű húsés más fehérjeforrást is jelentenek.

Mit javasolhatunk tehát egy gyakorlatias, a klímabarát, fenntarthatóbb életmód megvalósítására törekvő háztartás tagjainak?

A milánói autó-megosztó rendszer Forrás: Creative Communities http://www.sustainable-everyday.net/main/?page_id=19

24

egészségesebb és a helyi ökoszisztémák fenntartásához hozzájárul, a helyi gazdaságot is erősítjük vásárlásával! TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Finom húsmentes receptek például itt: http://www.kislabnyom.hu/klimabaratotthonok/klimabarat-receptek.html, http://www.biochef.hu/ vagy http://www.tutireceptek.hu/vegetarianus_etelek

5. példa: Ha új, „közel nulla energiaigényű” házat építünk, vajon klímabarátabbak és zöldebbek vagyunk? A kérdés fehérebb oldala: ƒƒ Egy új ház építése különleges lehetőség arra, hogy ökológiai és energiafelhasználási szempontból előnyös döntéseket hozzunk a ház elhelyezésétől és tájolásától kezdve az építőanyagok kiválasztásán át a különböző rendszerek (fűtés, hűtés, világítás, víz) kialakításáig. Számos lehetőség és megoldás áll rendelkezésünkre, hogy környezeti hatásunkat csökkentsük és egyben egészségesebb, hosszú távra tervezett otthont alakítsunk ki. Ha új házat építünk:

ƒƒ Tekintsük a húst „ízesítőnek”, és ne főételnek, mint pl. a csirkecsíkok salátában vagy a pirított szalonna a túrós tésztán.

ƒƒ Úgy helyezhetjük el és tájolhatjuk, hogy a telek adottságait figyelembe véve a passzív rendszereket leginkább kihasználjuk. Különböző tanulmányok12 szerint a jó tájolás segít, hogy fűtésköltségünket 10‑20, a hűtés költségét pedig 10-40 %-kal csökkentsük.

ƒ ƒ Ha nem is vagyunk vegetáriánusok, kísérletezzünk húsmentes napokkal, fedezzük fel a zöldséges, sajtos ételek ízvilágát.

ƒƒ Figyelembe tudjuk venni a passzív hűtés és fűtés alapelveit például a szobák elhelyezésekor, a nyílászárók és az építőanyagok tervezésekor stb.

ƒƒ Igyekezzünk közvetlenül a (hagymányos mezőgazdasági) tenyésztőtől beszerezni a húst, tejet, tojást. Ha erre nincs lehetőségünk, járjunk henteshez, piacra. Akár magunk is tartsunk állatokat.

ƒƒ Szabadon alkalmazhatunk különféle technológiákat alternatív energiaforrások hasznosítására, vízhasználatunk csökkentésére, az esővíz hasznosítására stb.

ƒ ƒ Olyan húst válasszunk, amely helyi gazdaságból, és azon belül is lehetőleg biogazdaságból származik. Így amellett, hogy jóval kevesebb káros környezeti hatás kapcsolódik hozzá,

ƒƒ Az építőanyagokat is mi választhatjuk ki, így elkerülhetjük, hogy a környezetet vagy egészségünket károsító anyagokból épüljön lakhelyünk. 12 Muren, D. (2009) Green’s not Black & White. The Balanced Guide to Making Eco Decisions. Ivy Press

Mit javasolhatunk tehát egy gyakorlatias, a klímabarát, fenntarthatóbb életmód megvalósítására törekvő háztartás tagjainak? ƒƒ A legfontosabb, hogy átgondoljuk: tényleg szükség van-e arra, hogy új házat építsünk. ƒƒ Lehet, hogy át tudjuk meglévő otthonunkat alakítani úgy, hogy kielégítse megváltozott szükségleteinket és energiahatékonyabb is legyen? Vagy, ha meglévő otthonunk átalakítása nem megoldás, elképzelhető, hogy találunk olyan, már megépített ingatlant, ami saját szükségeletinkre alakítható.

A feketébb oldala pedig: Egy új ház építése komoly környezeti terhet is jelent, különösen, ha nem csak magának a háznak az energiahatékonyságát, hanem a közösségét vesszük figyelembe. ƒƒ Egy új ház építése sok energiát igényel, míg már meglévő szerkezeteket, házakat és lakásokat kevesebb energia befektetésével is felújíthatunk. ƒƒ Az új ház építése rengeteg hulladék termelését eredményezi, általában sokkal nagyobb mennyiségűt, mint amennyit a felújítás jelent. Hasonlóképpen, az ökoszisztémákat, talaj és felszíni, valamint felszín alatti vizeket is nagyobb mértékben veszélyezteti. ƒƒ Már meglévő épületek felújításával a helyi közösséget erősítjük: megőrizzük és szépítjük a település már meglévő szerkezetét, és kevésbé járulunk hozzá a városok terjeszkedéséhez. Így valószínűleg kevesebb időt is kell majd munkába járással, utazással tölteni, és hozzájárulunk, hogy a település közeli területek természetes állapotukban maradhassanak meg.

Fontos, hogy mindkét döntés esetén kérjük szakember segítségét, számoljunk, beszéljük át a kérdést barátainkkal, ismerőseinkkel, és semmiképp ne döntsünk elhamarkodottan!

25

1959 január – 2011 január, Mauna Loa Obszervatórium

Légköri CO2-tartalom

GYAKORLAT

390

ƒƒ Kézzel vagy géppel energia- és víztakarékosabb mosogatni?

380

ƒƒ Melyik energiatakarékosabb: otthonról dolgozni vagy inkább bejárni? ƒƒ Hogy a legjobb karbon-kibocsátásainkat semlegesíteni: faültetéssel, díj fizetésével vagy megújuló energiás projektek támogatásával?

Légköri CO2 koncentrációja

A zöld ritkán fehér vagy fekete témában izgalmas beszélgetéseket, vitákat szervezhetünk helyi közösségünkben. A témát is kiválaszthatjuk közösen, például:

2011. január 391,19 2010. január 388,45

370

2009. január 386,92

360

utolsó adat 2011 február 7

350 340 330 320 310 1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985

1990

1995

2000

2005

2010

2015

Forrás: http://CO2now.org

Elég elenyészőnek tűnik első hallásra ez a szám, de ha figyelembe vesszük, hogy ugyanez az adat az ipari forradalom előtt nagyjából 280 ppm (részecske per millió) volt, elég nagy a változás! A következő oldal tetején található grafikonon jól látszik, milyen határozott a növekedés. Ahogy az első fejezetben már láthattuk, a 2°C-os kritikus hőmérséklet-emelkedés az üvegházhatású gázok légköri 13 2011 januári adat, Mauna Loa Obszervatórium, Hawai, forrás: http://co2now.org/

26

Javaslatuk szerint ide kellene visszatérnünk, amilyen gyorsan lehetséges, hogy elkerüljük a katasztrofális hatásokat. Ez az jelentené, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – világszinten – 2030-ig minimum 60%-kal, 2050-ig pedig 100%-kal kell csökkenteni. A WRI (World Resources Institute) előrejelzései szerint a jelenlegi trendet figyelembe véve 2030‑ig az alábbiak szerint változik majd a helyzet.

20

Jelenleg (2007)

Várhatóan (2030)

15 10 5

In dia

Br az ília

0 Kí na

Olyan szorgalmasan bocsátjuk ki az üvegházhatású gázokat, különösen a széndioxidot, hogy ez utóbbi koncentrációja a légkör egy köbméterében jelenleg egy millió részecskéből 391 CO2 részecske (azaz 0,0391%)13.

koncentrációjának a függvénye. Ha a légkörben e gázok mennyisége egy bizonyos szint fölé emelkedik, a klímaváltozás kontrollálhatatlanná válik. A tudósok komoly vitákat vívnak annak megállapítására, hogy az emberiségre nézve mennyi a még „egészséges” CO2-koncentráció, azaz mekkora az a szint, amelynél még nem lesz visszafordíthatatlan az éghajlatváltozás. Először 450 ppm koncentrációt állapítottak meg, mint biztonságos szint, majd a folyamatokat tovább elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy ennél alacsonyabb, 350 ppm koncentráció jelenti az elfogadható szintet.

CO2 kibocsátás várható értékei 2030-ban a World Resources Institute előrejelzése szerint

EU

Nem lehet eleget hangsúlyozni: mindannyian részt veszünk a klíma alakításában, különösen egy fejlettebb ország állampolgáraiként! Akkor is van szerepünk e globális folyamatban, ha nem mi működtetjük az olajkutat és az autógyárat - mert autót azért veszünk és tankolunk is bele néha…

Látja valaki a 60%-os csökkenést?

Eg Ál yes lam ül t Or ok os zo rs zá g Ja pá n

3. Karbon-lábnyom – mi az és hogyan számítjuk?

Forrás: http://www.wri.org/chart/ capita-co2-emissions-select-major-emitters-2007-and-2030-projected

A karbon-lábnyom Bár a nemzetközi összefogás lassan halad, magánemberként mi is kivehetjük a részünket a kibocsátások csökkentéséből. Csökkentsünk? Mennyit és mennyiből? Lehet tudni, hogy mennyi a saját kibocsátásunk? Természetesen igen!

3.1 Családok, egyének karbon-lábnyoma Ha meg szeretnénk tudni, mennyi szén-dioxidot bocsátunk ki mi magunk, a családunk, a háztartásunk, ki kell számolnunk a karbonlábnyomunkat! A karbon-lábnyom azt méri, hogy az életünk során használt fosszilis energia miatt mennyi szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe. Az eredményt tonna/év/háztartás vagy tonna/év/fő-ben kapjuk, de egy teljes év helyett nézhetjük hónapra, hétre, napra is! A karbon-lábnyom kiszámításához tudnunk kell, hol, milyen és mennyi energiát használunk otthonunkban és utazásaink során. A 27. oldalon található grafikon jobb oldalán az általunk közvetlenül is mérhető és befolyásolható energiaigényes területeket, bal oldalán az általunk csak közvetve befolyásolható területeket látjuk. Ha fogyasztási szokásainkat és karbonlábnyomunkat mérni és javítani szeretnénk, koncentráljunk a jobb oldalra. Jegyezzük fel fogyasztásunkat, azaz olvassuk le rendszeresen (pl. havonta) mérőóráinkat – a gáz-, a víz- és villanyórát, plusz autónk kilométer-számlálóját is! Minden fogyasztott energia egységnyi mennyiségéhez tartozik egy állandó szorzó, amellyel ha beszorozzuk a mért fogyasztási adatot, megkapjuk az adott fogyasztás által okozott CO2-kibocsátást, amint azt a következő táblázat mutatja.

27

Otthon - gáz-, olaj-, szén-, fafűtés

12%

Pénzügyi szolgáltatások

Fogyasztás és karbon lábnyom 2010-ben:

15%

3%

víz Turizmus

12%

14%

1%

Otthon - áramfogyasztás

áram

Építőipar

10%

9% Autóipar

7%

4% 5%

Ruhagyártás

Földgáz Távhő Villamosenergia

Gépkocsik

Mértékegysége

Konverziós faktor

1 m3 1 MJ 1 m3 1 kWh

1,8 – 1,963 kg CO2 0,0576 kg CO2 1,8 kg CO2 kb. 0,55 kg CO2

…gCO2/km*km

Gépkocsik esetében a konverziós faktor legfőképpen attól függ, hogy milyen üzemanyagot használnak (pl. dízel, benzin, gáz), valamint, hogy mekkora a motor (cm3, liter).

A Carbonarium Egyesület adatai alapján tehát például egy téli hónapban 110m3 gáz fogyasztása 110*1,963, azaz ~216 kg CO2 kibocsátást eredményez (1m3 földgáz elégetésekor 1 m3 CO2 keletkezik, ami 0°C‑on 1,963 kg)   

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A különböző gyártmányú gépkocsik CO2 kibocsátásáról, valamint a CO2 konverziós faktor kiszámításáról részletes számítás található például a Carbonarium Egyesület honlapján: http://www.carbonarium.com

2% 1000

28%

59%

fűtés (gáz)

3% Tömegközlekedés

gáz

áram

víz

autó

tömegközlekedés

800 600 400

200

Repülőutak

Élelmiszergyártás

Hogy hogyan néz ki egy háztartás karbonlábnyomának számítása élesben, kiderül a Laurán-család alábbi példáján keresztül.

A Laurán-család karbon-lábnyoma

A Laurán-család fogyasztásához kg CO2 kapcsolódó CO2-kibocsátás

magyar átlag (2008) 5,6 tonna/fő

gáz

3250,80

áram

1602,70

európai átlag (2008) 8,2 tonna/fő

víz

79,00

autózás tömegközlekedés

581,00 137,00

össz. CO2

5650,50

1 főre eső

807,21

tonna/fő

Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (http://dataservice.eea. europa.eu/pivotapp/pivot. aspx?pivotid=475)

0,80

A családról… ƒƒ Család tagjai (hányan és kik): 7 fő: szülők és 5 gyermek (és természetesen Pitypang kutya, de az ő fogyasztása elhanyagolható, sőt, még segít is a maradék ételek hasznosításában, valamint a csengőt is helyettesíti alkalmanként) ƒƒ Otthonuk típusa, kora: 5 éves családi ház (A téglafalak szigeteltek, össz. 48 cm vastagok, a födém és a padlástér szigetelésén viszont még dolgozni kell; a nyílászárók újak, fa keretesek és dupla üvegezésűek).

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

hónapok

A kiadványban található családi széndioxid kibocsátásokat a GreenDependent Egyesület által fejlesztett karbon-kalkulátor segítségével számoltuk ki. A kialakítás során számos létező hazai és külföldi kalkulátort és működésüket elemeztük. A kalkulátorhoz szükséges 1 fogyasztási egységre eső CO2-kibocsátási adatok meghatározásában többek közt az ENERGIAKLUB volt segítségünkre. Végül a kalkulátort a gödöllői klíma-klub tagjainak segítségével teszteltük.

Apróbetű Fontos tudnivaló! A klímaváltozásról szóló fejezetben megadott egy főre eső értéknél (7-8 t Magyarországon) az itt megadott egy főre eső CO2 kibocsátási adat (5,6 t) alacsonyabb. Ez nem hiba, csak különböző adatokról van szó: a 7-8 t / fő CO2 egyenértékben az összes üvegházhatású gázkibocsátást tartalmazza, míg az itt megadott adat kizárólag az 1 főre eső CO2 értéket. Ezen felül, bár a Laurán-család kibocsátásai mellett viszonyítási alapként és összehasonlításként feltüntettük a magyar és európai egy főre eső CO2 kibocsátás átlagát, fontos figyelembe venni, hogy míg az európai és magyar átlag tartalmazza az élelmiszertermeléshez, hulladékkezeléshez, egyéb termelési és fogyasztási kategóriákhoz valamint állami szolgáltatásokhoz (pl. egészségügyi ellátás, állami intézmények) kapcsolódó 1 főre eső kibocsátásokat, a mi számításunk ezeket nem tartalmazza. Ennek ellenére számításunk még így is informatív kiindulási pont lehet jelen fogyasztásunk felméréséhez és felülvizsgálatához, valamint csökkentési törekvéseink nyomon követéséhez.

ƒƒ Lakhely alapterülete: 132 m2 ƒƒ Fűtés: gáz (kondenzációs kazán, falfűtés) és fa (cserépkályha) ƒƒ Közlekedés: kerékpár (iskolába járás, helyi ügyek intézése); autóbusz (munkába járás); stoppolás (munkába járás); autó nincs, alkalmanként kölcsönkért autóval utaznak

28

10%

Autózás

3.2 Egy család példája

Jellemző CO2-forrás a háztartásokban Használt energia fajtája

6%

A Laurán-család CO2 kibocsátása

tömegközlekedés gépkocsi

Havi bontásban a család fogyasztása az alábbiak szerint alakult:

CO2 kibocsátás (kg)

Állami intézmények

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK A karbonkalkulátor online is használható: http://www.karbonkalkulator.hu A karbonkalkulátorhoz használt számítási módszer megtekinthető a gödöllői klíma-klub honlapján: http://www.klimaklub.greendependent.org

29

Átlag kibocsátás országonként A család kibocsátási adata egy főre lebontva nem csak önmagában érdekes – ha összehasonlítjuk az országos átlaggal, kiderül, hogy jó úton járunk-e már vagy jóval nagyobb az energiaigényünk az átlag fogyasztókhoz képest. Íme néhány – jelentősen különböző erőforrásigényű életmódra utaló – adat a világ különböző pontjairól: Éves átlag CO2 kibocsátás tonna/fő/év (2007-2008-as adatok) Afganisztán 0,02 Nepál 0,10 Banglades 0,27 India 1,04 Indonézia 1,29

Portugália 5,6 Szlovákia 7,36 UK 8,72 Japán 9,91 Norvégia 9,32

Irak 3,31

Szaúd-Arábia 14,15

Kína 3,62 Magyarország 5,59

Hollandia 10,7 Egyesült Államok 20,18 Egyesült Arab Emirátusok 55,92

Forrás: http://dataservice.eea.europa.eu/pivotapp/pivot.aspx?pivotid=475 http://www.iea.org/co2highlights/

Hogyan lehet elképzelni 1 tonna szén-dioxidot? 10 bébielefánt együtt pl. nagyjából egy tonna. Ha egy átlag 2 emeletes családi ház légterét 556 köbméternek vesszük, oda is pont beférne 1 tonna CO2.

Tonna helyett hektárban is számolhatjuk a karbonlábnyomunkat, úgy, hogy megnézzük, mekkora területen élő növényzetre lenne szükségünk CO2-kibocsátásunk megkötéséhez. Ennek alapján Magyarországon 1,84 ha/fő-nyi területre lenne szükség a kibocsátások megkötéséhez, de csak 1 ha/fő a rendelkezésre álló terület (Európában egyedül Litvánia van 1ha alatt)! Ha már így belejöttünk a számolgatásba, ne álljunk itt meg: nézzük, meg hogy egy év alatt mennyi természet nyújtotta erőforrást emészt fel szerény vagy nem szerény életvitelünk! Azaz hány hektár mezőgazdasági termőföldre, legelőre, tűzifát adó erdőre, halat úsztató tóra, hulladékot és szén-dioxid kibocsátást elnyelő lerakóra és zöldterületre van ahhoz szükség, hogy a jelenlegi kényelmünk meglegyen. Ez az eredmény lesz az ökológiai lábnyomunk, amit hektárban kapunk meg, és amely magában foglalja – mint leginkább meghatározó, közel a felét kitevő részét – a karbon-lábnyomunkat is! A Föld erőforrásai végesek, és ha olyan tempóban fogyasztjuk őket, hogy nem tudnak újratermelődni, akkor kimerítjük a bolygó készleteit. Az öko-lábnyom kifejezi, mekkora terhet jelentünk a természetre nézve és megadja azt is, mennyi erőforrást szabadna használnunk a jövő generációk és a többi élőlény megkárosítása nélkül.

Nagy valószínűséggel egyik hasonlítgatás sem ad majd túl nagy büszkeségre okot. Igaz ugyan, hogy európai viszonylatban a magyar lakosság öko-lábnyoma és karbon-lábnyoma kicsinek számít (utóbbi 33 európai országból a 25.)15, de egyrészt mindkettő növekszik, másrészt a többi európai országhoz hasonlóan a rendelkezésre álló biokapacitásnál többet használunk fel. 15 Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2008. évre számolt adatai alapján. Az adatok elérhetők: http://dataservice.eea.europa.eu/PivotApp/pivot.aspx?pivotid=475

A legfőbb cél az lenne, hogy a jól-lét növelésére olyan utakat támogassunk, amelyek túlfogyasztásunkat semmiképpen nem növelik, sőt, ha lehet csökkentik!

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Ökológiai lábnyomunkat pl. itt számolhatjuk ki: http://www.kothalo.hu/labnyom

Apróbetű Mi az élelmiszer-lábnyom? Az élelmiszer-lábnyom az ökológiai lábnyom élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó része, azaz az élelmiszertermelés környezeti hatásait földterületben megadva méri. A hektárban megadott élelmiszer-lábnyom a következőket veszi számításba: 1. Az élelmiszer előállításához használt földterületet, értsd az ember által fogyasztott termények (zöldségek, gabona stb.) megtermeléséhez szükséges terület, és az állatállomány táplálásához használt legelők, gabonatermő területek (föld lábnyom). 2. Azt az erdőterületet, amely az élelmiszer-előállítás energiafelhasználásából eredő nagy mennyiségű szén-dioxidot nyeli el. 3. A halászathoz használt vízterületet. Az élelmiszer karbon-lábnyoma Az elfogyasztott élelem előállítása természetesen hozzájárul a klímaváltozáshoz, hiszen a termelés, feldolgozás, csomagolás és szállítás mind energiát igényel, és szén-dioxid kibocsátással jár. A globális kibocsátásokat tekintve a mezőgazdaság a teljes szén-dioxid-kibocsátás 25%-áért, a metán 65%-áért és a nitrogén-oxid 90%-áért felel. A http://www.foodcarbon.co.uk/index oldalon található élelmiszer karbon-lábnyom számítás átfogó és részletes adatokkal dolgozó kalkulátor, igaz az Egyesült Királyság lakóinak készült. Ha valaki látványosabb és étkezésekre bontott elemzésre vágyik, látogasson el a http://www.eatlowcarbon.org oldalra. Mindkét kalkulátor angol nyelvű.

Jelenleg az emberiség által 1 év alatt felélt természeti javak 1,4 év alatt termelődnek újra, tehát túlfogyasztunk, ökológiai hitelválság felé tartunk! A fejlett országok állampolgárainak öko-lábnyoma jóval meghaladja a rendelkezésre álló, ökológiailag fenntartható fejenkénti 2,1 hektárt! Saját öko-lábnyomunkat érdemes összehasonlítanunk az országos átlaggal (3,55 ha/fő), a világátlaggal (2,69 ha/fő) és a Föld tényleges ökológiai eltartó képességét jelentő fejenkénti 2,1 hektárral!14 14 Forrás: Global Footprint Network, http://www.footprintnetwork.org

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK A karbon-lábnyomról és számításáról készítettünk előadást a Kislábnyom program képzéseihez. Ez a http://www.kislabnyom.hu oldalról letölthető és a forrás megjelölésével használható! Nomád Kert Párizsban egy korábban elhagyatott és elhanyagolt telken Forrás: Creative Communities http://www.sustainable-everyday.net/main/?page_id=19

30

31

GYAKORLAT – Ökológiai lábnyom kiszámítása csoportban

GYAKORLAT – Erőforrás-lista gyakorlat*

Tanulságos és érdekes lehet a közös öko-lábnyom számítás – a gyakorlat során kiderül.

A gyakorlat menete

ƒƒ …mennyi erőforrás szükséges a saját életünkhöz, azaz mekkora az ökológiai lábnyomunk;

Alakítsunk 5-7 fős csoportokat.

ƒƒ …mennyi az egész csoport igénye;

Kérjük meg a csoportok tagjait, hogy írják össze, az elmúlt 24 órában milyen erőforrásokat fogyasztottak és dobtak a szemétbe. Sorolják fel, mi mindent ettek és ittak, (az eldobott vagy szelektíven gyűjtött csomagolással együtt!); mennyi energiát használtak (áram, gáz, tüzifa vagy egyéb energiahordozó, ne feledkezzünk meg a közlekedésről!); mennyi vízre volt szükségük (fürdés, zuhanyzás, WC-öblítés stb.); milyen egyéb erőforrásokat vettek igénybe (papír, stb.).

ƒƒ …mennyit fogyaszt az emberiség és ezzel szemben mennyi a ténylegesen rendelkezésre álló erőforrás-mennyiség; ƒƒ ...mi lenne, ha minden ember a Földön annyit fogyasztana, mint mi; ƒƒ …és mennyire fontos, hogy fenntartható módon fogyasszuk a Föld erőforrásait, azaz ne éljünk fel mindent előre. A csoport tagjai.. ƒƒ megmérik a saját lábnyomukat; ƒƒ összehasonlítják a többiekével, illetve a hazai és nemzetközi adatokkal; ƒƒ és szembesülnek vele, hogy életmódjuk és döntéseik „mennyibe kerülnek” a Földnek. Eszközök: ƒƒ Öko-lábnyom számító kérdőív (ld. letölthető innen: http://www.kothalo.hu/index.php/kiadvanyok „Ökológiai lábnyomszámítás”) ƒƒ Toll ƒƒ Egy pár érdekes grafikon (ld. pl. a Kislábnyom honlapról letölthető öko-lábnyom előadásban: http://www.kislabnyom.hu/letoelthet-anyagok.htmlf) A gyakorlat menete 1. Kérjük meg a csoport tagjait, hogy töltsék ki a kiosztott kérdőívet és adják össze az egyes kérdéseknél bejelölt pontszámot. 2. Végigmehetünk velük pontról pontra, a felmerülő kérdéseket megbeszéljük. 3. Az összeadott végső pontszám alapján kiderül, ki melyik fogyasztási kategóriába esik, azaz mekkora az ökológiai lábnyoma – kérdezzük meg a jelenlévőket, kinél milyen eredmény született. 4. Magyarázzuk el, mit takar ez az adat (pl. milyen jellegű területeket számítanak ebbe a hektárba, ), mennyi lenne a rendelkezésre álló terület és ehhez képest mekkora a magyar átlag. 5. Mondjuk el, mit jelent ez a szintű fogyasztás a Föld egészére nézve, azaz pl. hány bolygó lenne szükséges a magyar fogyasztói szokások fenntartásához. 6. Nézzünk körül a világ más országaiban, hasonlítsuk össze a magyar átlagos ökolábnyomot pl. harmadik világbeli és nyugat-európai országok lábnyomával. (grafikonokat ld. a gyakorlathoz szükséges eszközöknél) 7. Tegyünk fel kérdéseket: ƒƒ Hogyan segíthet bennünket, a családunkat, a helyi közösséget, a hazánkat, a világ állapotát, ha kiszámoljuk/megismerjük saját ökológiai lábnyomunkat? ƒƒ Miért fontos, hogy napi vásárlási, fogyasztói döntéseinket úgy hozzuk meg, hogy minél inkább kíméljük az erőforrásokat?

32

1. Ha elkészültek a listával, mutassák meg a csoport többi tagjának. 2. Mindenki a saját listáján tegyen pipát minden olyan erőforrás mellé, amire valóban szüksége volt és X-et minden olyan dolog mellé, ami nem volt igazán fontos. 3. Beszélje meg a csoport az eredményeket. Mi volt a legjellemzőbb felesleges erőforráshasználat? Milyen hulladékból termelődött a legtöbb? Volt olyan szemétbe kerülő dolog, amit újra lehetne használni? 4. Kérjük meg a csoportok tagjait, soroljanak fel 5 dolgot a listájukról, amelyekről le tudnának mondani, ha erre valaki megkérné őket. Beszéljük meg a válaszokat. ƒƒ Volt olyan erőforrás, amelyen meglepődtek? ƒƒ Van olyan, amelyről mindannyian le tudnának mondani? ƒƒ Ha van, mi lenne az? Ha nincs, miért nincs? ƒƒ A gyakorlat fényében hogyan látják a saját ökológiai lábnyomukat? * A gyakorlat forrása: http://www.wecanchange.com

GYAKORLAT – Karbon-lábnyom számítás és összehasonlítás csoportban Klímabarát közösségünkben érdemes és fontos rendszeresen nyomon követni a résztvevők karbon-lábnyomának alakulását. A számítás elkezdésekor hasznos gyakrabban, akár havonta megnézni, hogy ki hogyan boldogul a számítással, milyen adatokat kapott, hogyan viszonyulnak ezek a magyar és EU-s átlaghoz, mire lehet következtetni az adatokból stb. A számításhoz használhatunk online kalkulátort is (pl. a Kislábnyom kampány részeként kialakított kalkulátort a http://www.karbonkalkulator.hu oldalon), vagy vezethetjük adatainkat és végezhetjük a számításokat saját magunk. Ez utóbbihoz segítség például a gödöllői klíma-klub oldalán található, ahonnan letölthető a fogyasztási adatok nyomon követéséhez és azok CO2 kibocsátásba történő átszámításhoz használható táblázat (http://www.klimaklub.greendependent.org). Ha már belejött mindenki az adatok rögzítésébe és a fogyasztás/kibocsátások számításába, csökkenthetjük a lábnyom-ellenőrzés gyakoriságát: elég félévente vagy évente megnéznünk, ki hogy áll, milyen tendenciákat tapasztalt. Ilyenkor megvitathatjuk azt is, ki hogyan próbálta lábnyomát csökkenteni, mennyire látszik a csökkentés eredménye a lábnyom méretében, hogyan lehetne tovább kicsinyíteni a lábnyomot, és megoszthatjuk a különféle tapasztalatokat, nehézségeket is. Vannak olyan közösségek (ld. például a 7.3 fejezetben az esettanulmányt a fownhope-i karbon kibocsátást korlátozó akciócsoportról Angliában), akik éves fogyasztás és kibocsátás-csökkentési célt is kitűznek maguk elé, vagy külön-külön háztartásonként, vagy a közösség együttesen (általában 5-10% közötti célról van szó). Az ilyen számszerűsített célok hatékonyak lehetnek motivációnk és erőfeszítéseink fenntartásában. Természetesen, mindenféle karbon-lábnyom és fogyasztáscsökkentési számításnál nagyon fontos, hogy a háztartásokat saját magukhoz, és ne egymáshoz hasonlítsuk! Az, hogy men�nyit tudunk megtakarítani, igen nagy mértékben függ otthonunk adottságaitól, valamint a lakók számától, fogyasztási szokásaitól és mindennapi rutinjától is.

33

3.3 Rendezvények karbon-lábnyoma Hasonlóan saját karbon-lábnyomunkhoz, rendezvények lábnyomát, azaz széndioxid kibocsátását is kiszámolhatjuk. Magyarországon ehhez nagy segítséget nyújt az ENERGIAKLUB által kifejlesztett online kalkulátor: http://co2.energiaklub.hu/

A kalkulátor a számításhoz a következőket veszi figyelembe: ƒƒ hányan vettek részt a rendezvényen; ƒƒ ki hogyan (gyalog, kerékpár, busz, autó stb.) és milyen messziről érkezett; ƒƒ mit és mennyit ettek, ittak a rendezvényen (beleszámítva a nem elfogyasztott mennyiségeket is); ƒƒ hány oldal nyomtatott anyag készült és került kiosztásra; ƒƒ milyen elektromos berendezéseket használtak a rendezvény alatt (pl. laptop, projektor, világítás stb.); ƒƒ mennyi energiát használtak el a rendezvény során (fűtésre, hűtésre);

ƒƒ valamint, hogy mennyit készültek a szervezők a rendezvényre: hány munkaórát vett igénybe a szervezés, és ezalatt mennyi papírt használtak fel.

A Kislábnyom klímakoordinátor képzéseinek karbon-lábnyoma A Nagycsalád – kis lábnyom program egyik fontos eseménye a régiós klímakoordinátorok képzése volt, ahol a klímaváltozásról, háztartási energiahatékonyságról, klímabarát háztartásokról és közösségekről, és a klímaváltozás kommunikációjáról szóló háromszor egynapos oktatáson a NOE régiós titkárai vettek részt. Az első képzés 2010 májusában zajlott Budapesten, ahová a koordinátorok az ország különböző részeiből érkeztek, elsősorban a tömegközlekedést igénybe véve. A képzésen az étkezés vegetáriánus volt, minősített bioélelmiszerekből készült. Sajnos csomagolása kevésbé volt környezetbarát (műanyag), de nem eldobható edényekben felszolgálva fogyasztottuk el. A rendezvényen 1 db laptopot és 1 db projektort működtettünk, világításra és fűtésre a meleg nyárias idő és a természetes megvilágítás miatt nem volt szükség. Az ENERGIAKLUB rendezvény-kalkulátora segítségével kiszámolt CO2-kibocsátás összesen 205,86 kg volt. A kibocsátás

megoszlását a grafikon szemlélteti: látható, hogy ebben az esetben a legtöbb kibocsátás az utazáshoz és az étkezéshez köthető. Ennyi szén-dioxidot három, 50 éves, kifejlett, egészséges (kb. 100m3 lombtérfogattal rendelkező) tölgyfa egy év alatt köt meg.

Hogyan csökkenthetjük egy rendezvény CO2-kibocsátását illetve egyéb környezeti hatásait? A megfelelő helyszín-választással: ƒƒ legyen központi, tömegközlekedéssel jól megközelíthető helyen; ƒƒ legyen természetes megvilágítás minél hosszabb időtartamban; ƒƒ figyeljünk oda, hogy szabályozható legyen a hűtés és a fűtés, és állítsuk be az évszaknak megfelelő hőmérsékletet. Ha van rá lehetőségünk, válasszunk a rendezvény témájába is illő helyszínt. Például, a klíma- és energiatudatosság növelését, kialakítását célzó rendezvényeinket hasznos olyan épületben tartani, amelyet így építettek vagy újítottak fel, alakítottak ki, természetes anyagokból készült a berendezés, energiatakarékos a világítás stb. Így egyből be tudjuk mutatni a gyakorlatban a rendezvényen tárgyalt megoldások egy részét.

étkezés

0%

4%

utazás

10%

34

ƒƒ válassza a tömegközlekedést (vonat, busz stb.), és ƒƒ csak utolsó megoldásként jöjjön autóval. Ha valaki autóval jön, kérjük, hogy ha tud, hozzon utasokat. Szervezőként a közös utazás megszervezésében segíthetünk is! Ha adhatunk támogatást az utazási költségek térítéséhez, részesítsük előnyben a környezetbarát megoldást választókat.

Klímatudatos ellátással: ƒƒ Válasszunk helyi vállalkozót az ellátás biztosítására. ƒƒ Figyeljünk oda, hogy helyi, a szezonnak megfelelő és lehetőség szerint bioélelmiszereket szolgáljanak fel. ƒƒ Ha a rendezvény jellege megengedi, pl. klíma-klub esetén, kérhetjük a résztvevőket, hogy hozzanak házi süteményt, szörpöt stb. ƒƒ Az edények is legyenek környezetbarátak: részesítsük előnyben a nem eldobhatóakat, vagy ha mégis eldobhatót választunk, használjunk lebomlókat (pl. papír és komposztálható edények). ƒƒ A rendezvényen gyűjtsük szelektíven a hulladékokat.

ƒƒ Csak azt nyomtassuk ki és osszuk szét, amire mindenképp szüksége van minden résztvevőnek – a többi anyagot tegyük elérhetővé elektronikus formában;

39%

energiafogyasztás

ƒƒ ha teheti, gyalog vagy kerékpárral jöjjön a rendezvényre,

A rendezvényen kiosztott anyagok átgondolásával:

szervezés

57%

Klíma-koordinátor képzés a Kislábnyom program keretében

Kérjünk mindenkit,

ƒƒ A maradék ételt ajánljuk fel a rászorulóknak (sok szervezet el is jön az ilyen adományért).

Klíma-koordinátor képzés karbon-lábnyoma Összesen: 205,86 kg CO2

kiadvány

A résztvevők környezetbarát közlekedésre bíztatásával:

0%

Csoportmunka a Kislábnyom program egyik klíma-koordinátor képzésén

ƒƒ Amit kinyomtatunk, ahhoz használjuk környezetbarát papírt, az erőforrástakarékos nyomtatás elveit alkalmazva (pl. nyomtassunk a papír mindkét oldalára, használjunk környezetbarát festéket);

35

A rendezvény karbonlábnyomának semlegesítése Ahogy azt a fenti lista is mutatja, nagyon sokat tehetünk rendezvényünk karbon-lábnyomának csökkentése érdekében. Természetesen valamennyi kibocsátásunk mindig lesz! A lábnyom kiszámításán felül azonban tehetünk azért, hogy a kibocsátást semlegesítsük, akár a résztvevőkkel együtt, ezzel is alátámasztva rendezvényünk üzenetét. A szén-dioxid semlegesítésének többféle módját is választhatjuk, és azt is eldönthetjük, hogy a semlegesítést hivatalossá is szeretnénk-e tenni, azaz a kvótát töröltetjük egy hivatalosan is erre felhatalmazott szervezet segítségével a nemzetközi szinten rendelkezésre álló kvóták közül.

1. A kibocsátás semlegesítése faültetéssel

Egy klímabarát kávészünet hozzávalói

ƒƒ Ha nyomdában készítettünk anyagot, válasszunk környezetközpontú irányítási rendszert (ISO 14001, EMAS) működtető nyomdát, és kérjük, hogy környezetbarát papírra, környezetbarát festékkel dolgozzanak. ƒƒ Ha ajándékot is adunk a résztvevőknek, válasszunk környezetbarát termékeket. De legjobb, ha a résztvevők megajándékozására szánt összeget pl. fenntartható energia projektbe fektetjük, és ezt elmondjuk nekik.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Részletesebb ellenőrző lista és további ötletek a 2. mellékletben találhatók: Klímaés környezetbarát rendezvények: ellenőrző lista szervezőknek

36

A faültetés is nagyon jó módja lehet egy rendezvény kibocsátásainak semlegesítésére. Ezt, ha megfelelően felkészülünk a számításra, és a rendezvény programja és formája lehetővé teszi, akár a rendezvény keretein belül is lebonyolíthatjuk, és ezzel a rendezvény környezeti felelősséget és tudatosságot növelő értékét jelentősen növelhetjük. A faültetés megszervezésénél – az általános faültetési szempontokon kívül (pl. mikor érdemes ültetni, hogyan készítsük elő a talajt stb.), amelyekre itt nem térünk ki – érdemes odafigyelni a következőkre: ƒƒ válasszunk őshonos fafajtákat: ezek alkalmazkodtak a helyi klímához, így gondozásuk is klímabarátabb lesz, mivel pl. kevesebb locsolást igényelnek majd; ƒƒ az őshonos fajtákon belül fontoljuk meg olyan fajták ültetését, amelyek termésükkel a helyi élelmiszertermeléshez is hozzájárulnak, azt gazdagítják, és további közösségi programok (pl. közös lekvár főzés) megszervezéséhez adnak jó lehetőséget. Ha nem találunk olyan közösségi helyet (pl. utca, park, oktatási intézmény udvara, közösségi ház), ahol a fákat elültethetjük, jó megoldás lehet, hogy a résztvevők saját kertjükben ültetik el azokat.

Faültetés a gödöllői klíma-klubban a klubtalálkozóknak helyet adó Regina Alapítvány közösségi biokertjében

2. A kibocsátás megváltása pénzzel Miután kiszámoltuk, hogy rendezvényünk hány kg vagy tonna szén-dioxid kibocsátással járt, átválhatjuk azt forintra az éppen aktuális, hivatalos szén-dioxid tonnánkénti kvóta árfolyamot használva. Az összeget utána befizethetjük egy kvóta-vásárlással foglalkozó szervezetnek, aki gondoskodik arról, hogy a kvótát a nemzetközi nyilvántartásból töröljék, és így ne legyen más számára felhasználható. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Magyarországon a CO2NTRA az egyik szervezet, amely foglalkozik szén-dioxid kvóta vásárlásával ügyfelei részére: http://www.co2ntra.hu

3. A kibocsátás megváltása pénzzel, fenntartható energia projekt támogatására fordítva Ha kibocsátásunkat pénz befizetésével szeretnénk megváltani, választhatjuk azt is, hogy a semlegesítésre szánt összeget egy olyan szervezetnek adjuk át, akik azt fenntartható energia programok megvalósítására fordítják, például a megújuló energia hasznosítását ösztönzik. Ha a kibocsátás megváltásnak ezt a formáját választjuk, nem feltétlenül fogja, illetve

tudja a szervezet a megfelelő kvótát a nemzetközi nyilvántartásból törölni – a semlegesítésnek azonban a törlés nélkül is nagyon fontos szerepe és tudatosságot növelő értéke van!

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Magyarországon például a Hárskúti Megújuló Energia Központ vállalja, hogy egy rendezvény karbon-kibocsátásait semlegesíti megújuló energia beruházások megvalósításán keresztül, például vidéki óvodák és iskolák napkollektoros rendszerrel való ellátásával: http://www.megujulo.info/page/szendioxid/

Apróbetű Kibocsátásaink megváltásának egyéb módjai is léteznek. Vannak például olyan közösségek, akik miután kibocsátásaikat „forintosították”, a kiszámított összegeket a közösségben összegyűjtik, majd egy fejlődő országban élő közösséggel, szervezettel veszik fel a kapcsolatot, és ott támogatnak a fenntartható energiahasználattal, klímaváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos projektet, beruházást. Példa erre az angliai Chew Magna falu közössége, akik kibocsátásaik megváltásaként Indiában támogatták szélkerekek felállítását. Az esetről többet a Kislábnyom projekt során készített Klímabarát háztartások c. útmutatóban található esetleírásból lehet megtudni, amely a http://www.kislabnyom.hu oldalról is letölthető.

37

4. Háztartások energiafogyasztása

Mezőgazdaság

Az Európai Unióban az összes energia átlagosan 26%-át használják fel háztartások.16 Magyarországon ez az adat magasabb, összesen 40%.17 Hogy egy magyar átlagos háztartás pontosan mire és mennyi energiát fordít, azt az ENERGIAKLUB adataiból18 tudjuk meg. Ez a számítás azonban a közlekedésre fordított energiát nem számolja a háztartás energiafogyasztásába. A közlekedést figyelmen kívül hagyva tehát: ƒƒ a legtöbb energiát (közel 75%) otthonaink hűtésére és fűtésére fordítjuk; ƒƒ ezt követi a melegvíz előállítása (közel 11%); ƒƒ majd a főzés. A háztartási gépek közül a hűtőszekrény és fagyasztó üzemeltetése, a világítás és a mosás fogyasztanak legtöbbet, majd ezeket követik az audiovíziós és irodai gépek és az egyéb kisgépek. Vajon ha a szén-dioxid kibocsátási adatokat vizsgáljuk meg, ugyanezt a helyzetet tapasztaljuk? Vagyis Magyarországon a lakossági szektor CO2 kibocsátása a legmagasabb?

Az ENSZ ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) IV. Értékelő Jelentése szerint az átmeneti gazdaságokban (azaz a volt szocialista országokban) az összes energiavégfelhasználó szektor közül a lakossági szektorban van a legnagyobb CO2‑kibocsátáscsökkentési potenciál. Ahogy azt az ábra mutatja19, Magyarországon 2004-ben a háztartási szektor adta az ország szén-dioxid (CO2) kibocsátásának 30%-át, amely a magyar energia-végfelhasználói szektorok közt a legmagasabb részesedést jelenti (a háztartásokat a közlekedés követi 21% részesedéssel). A háztartások szerepe a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében, és így a klímaváltozás mérséklésében tehát nagyon fontos. Háztartások átlagos energiafogyasztása a felhasználás célja szerint hűtés, fagyasztás 2%

világítás PC, video, audio 1% 1% mosó-, mosogatógép 1% egyéb elektromos berendezések 2%

főzés 7%

ƒƒ esetleges helyben termelt megújuló energia használata vagy nem használata;

Ágazatok szerinti CO2 kibocsátás Magyarországon 2004-ben

Kereskedelmi szektor

Átalakító szektor és nem energiafelhasználók

4% 4% 20%

21%

Ipar

ƒƒ gépkocsi használatának gyakorisága, a gépkocsi fogyasztása; ƒƒ élelmiszerfogyasztás (ha helyben termelt, szezonális és bioélelmiszert fogyasztunk, kevesebb lesz az életmódunkhoz kapcsolódó CO2 kibocsátás); ƒƒ termékek és szolgáltatások fogyasztása.

Lakossági szektor

21%

30%

Közlekedés

A következő fejezetben részletesen megvizsgáljuk, hogy otthonunkban vajon mit tehetünk annak érdekében, hogy Magyarországon a lakossági szektor üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentsük – elsősorban befektetés nélkül, viselkedésünk és mindennapi rutinjaink tudatosításával majd megváltoztatásával.

Apróbetű Mi az energia-rabszolga Fogyasztásunk mértéktelenségének további szemléltetéséhez érdemes megismerkednünk az energiarabszolga fogalmával, amelyet Buckminster Fuller, amerikai filozófus alkotott meg 1944-ben. Fuller azt próbálta megmérni, mennyi emberi munkát helyettesítünk technológiával. Úgy gondolta, hogy mindannyiónk életstílusa megfeleltethető egy adott számú “energia-rabszolgával”, akik az emberi munkát kiváltva előállítják számunkra a kényelmünkhöz szükséges energiát. Egy – nem megújuló erőforrásokat felhasználó! – energia-rabszolga napi munkája megegyezik egy egészséges ember által előállítható napi energiamennyiséggel. Ahány energia-rabszolgánk van, annyiszor több energiát fogyasztunk a saját magunk által termeltnél! Becslések szerint egy átlag amerikai életmódjához naponta 200-szor annyi energia kell, mint amennyit ő maga előállít, ránk magyarokra pedig napi 90 energia-rabszolga jut!

melegvíz 11%

Az energia végfelhasználói Magyarországon Mezőgazdaság

4% Szállítás

fűtés 75%

Lakosság

28%

40%

ƒƒ a fűtéshez, hűtéshez felhasznált energia mennyisége és típusa;

7%

Ipar CO2 kereskedelem nélkül

21% Kommunális szektor

16 Forrás: Európai Bizottság (2007), de a számítás 2004-es adatokra épül! Letölthető: http://ec.europa.eu/energy/energy_policy/doc/factsheets/mix/mix_hu_en.pdf 17 Forrás: GKM, 2008 18 Király, Zs., Tóth, Zs. (szerk.) (2010) Lakcíme – Avagy hogyan nyerhet otthonunk az energiatanúsítvánnyal? ENERGIAKLUB. Letölthető: http://www.lakcimke.hu

38

Egy háztartás különböző módokon járul hozzá a CO2 kibocsátáshoz:

ƒƒ az elektromos energia felhasználás: világításhoz, háztartási gépek, valamint szórakoztató elektronika, számítógépek működtetéséhez felhasznált energia mennyisége; 19 Novikova, A. és Ürge-Vorsatz. D. (2008) Szén-dioxid kibocsátás-csökkentési lehetőségek és költségeik a magyarországi lakossági szektorban. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest

Vajon hány energia-rabszolga visz fel minket a mozgólépcsőn? Forrás: http://commons.wikimedia.org/

39

GYAKORLAT – Mire mennyi energiát használ egy háztartás?

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK

A feladat menete:

A háztartási klíma-auditról készítettünk előadást a Kislábnyom program képzéseihez. Ez a http://www.kislabnyom.hu oldalról letölthető és a forrás megjelölésével használható!

1. Kérjük meg a közösség tagjait, hogy alakítsanak kisebb csoportokat, és írják össze közösen, hogy mi mindenre használ energiát otthonában egy átlagos magyar család (ld. fűtés, hűtés, főzés, melegvízelőállítás, szórakoztató elektronikai gépek működtetése stb.). Az átlagost fontos hangsúlyozni – most ne kizárólag a saját szokásaikból induljanak ki! 2. Becsüljék meg – szintén kis csoportokban -, hogy melyik felhasználási területre mennyi energia megy el, azaz az összes háztartási energiafogyasztáson belül hány százalék esik egy-egy területre. 3. Hasonlítsák össze a közösen megbecsült százalékos értékeket, vitassák meg azokat, állítsanak fel fogyasztási sorrendet – és korrigáljanak, ha úgy látják jónak! 4. Végül nézzük és beszéljük meg, hogy a csoport véleményéhez képest mi a „jó” megoldás.

Miért jó? ƒƒ Mert tudatosul bennünk, hogy hol és hogyan használjuk/pazaroljuk az energiát, így javíthatunk is a helyzeten. ƒƒ A kijavított problémák vagy éppen új energiatakarékos beruházások (anyagi) megtakarításokat hoznak! ƒƒ Ha a családdal együtt csináljuk az auditot, mindannyian tudatosabb energiahasználók leszünk.

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK A háztartások energiafogyasztásáról készítettünk előadást a Kislábnyom program képzéseihez. Ez a http://www.kislabnyom.hu oldalról letölthető és a forrás megjelölésével használható!

ƒƒ A család energiafogyasztásának csökkenésével az üvegházhatású gázok kibocsátása is mérséklődik!

Audit – az első komoly lépés a szén-szegény életmód irányába

5. Háztartási klíma-audit Ha komolyan vesszük a klímabarát életmódot és szeretnénk könnyíteni a család és a természet terhein, átfogó cselekvésre van szükség. Nem elég itt-ott kicserélni egy régi izzót ahhoz, hogy jelentős megtakarításokat érjünk el! Tisztában kell lennünk fogyasztásunk mértékével és azzal is, hogy miért fogyasztunk annyit, amennyit - azaz energetikai szempontból fel kell térképezzük otthonunk már meglévő adottságait és fogyasztási szokásainkat. Remek eszköze lehet ennek egy alapos energetikai felmérés, avagy háztartási klíma-audit, melynek során „energiás szemmel” járjuk körbe otthonunkat, összeírjuk a problémákat, és ötleteket gyűjtünk a helyzet javítására.

Az audit célja ƒƒ A lakóhely energiahatékonyságának, fogyasztásunk gazdaságosságának vizsgálata. ƒƒ Javítási lehetőségek, azaz a fogyasztás csökkentésére vonatkozó ötletek összegyűjtése. ƒƒ Cselekvési terv készítése az összegyűjtött ötletekből – mit, mikor és mennyiért valósítunk meg. ƒ ƒ Hosszú távon: egy takarékosabb, környezetkímélőbb, kényelmesebb otthon megteremtése.

Klímabarát közösségünk létrehozásának egyik fő célja, hogy közös erővel – egymást buzdítva, és ötletekkel segítve – elkezdjünk kialakítani egy energiahatékonyabb, alacsonyabb szén-dioxid kibocsátással járó életmódot. A klíma-audit e cél elérésben nagy segítségünkre lehet! Az audittal végre konkrét, gyakorlati válaszokat adhatunk a „mit tegyünk, hogy klímabarátak legyünk?” kérdésekre; szembesíthetjük közösségünk tagjait energiahasználati szokásaikkal, közösen megbeszélhetjük azokat, tanulhatunk egymástól és rábírhatjuk egymást a tényleges cselekvésre.

Az – időközönként megismételt – auditok eredményét közkinccsé tehetjük, készíthetünk belőle mindenki által hozzáférhető tudásbázist, használhatjuk a közösség megtakarításainak, fogyasztásbeli változásainak nyomon követésére is, és a reményeink szerint pozitív eredménnyel fenntarthatjuk a csapat lelkesedését az átalakulás iránt. Fontos, hogy mielőtt „bevetjük”, teszteljük saját otthonunkban az auditot!

5.1 Hogyan csináljuk saját klíma-auditunkat? A klíma-audithoz használjuk a www.kislabnyom.hu oldalon található audit űrlapot. Kövessük az alábbi lépéseket!

I. Jelöljünk ki egy pár órát/fél napot a feladatra. Mielőtt nekikezdenénk a felmérésnek, olvassuk el az audit kitöltési útmutatóját. A két auditadatlappal (Klíma-audit adatlap I-II.), tollal, jegyzetpapírral, és ha lehet, a lakás/ház alaprajzával, csekkekkel felszerelkezve járjuk végig otthonunkat és jegyzeteljünk mindent, ami az energiahatékonyság szempontjából fontos lehet, illetve amire az adatlapok rákérdeznek!

Az auditot használhatjuk közösségépítésre és tudatosságnövelésre (pl. együtt mérjük fel a közösség valamely tagjának háztartását, ld. Gyakorlat) vagy kitűzhetjük „kötelező feladatként” a csatlakozni kívánó új tagjelölteknek.

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK Az audit űrlap letölthető és nyomtatható a http://www.kislabnyom.hu honlapról is. Ugyanitt található több minta audit is.

40

41

Az alaprajzon oda írhatjuk be a feljegyzendőket, ahol találtuk őket. Ha van otthon, vagy tudunk kölcsönkérni ismerőstől, szakembertől vagy civil szervezettől, érdemes egy fogyasztásmérőt is használnunk: így kideríthetjük, melyik berendezésünk fogyasztja a legtöbb energiát. (E tudás birtokában új berendezés vásárlásakor a legnagyobb energiafalókkal kezdhetjük a gépcserét!)

ƒƒ Érdekel-e bennünket, tudjuk-e, hogy mennyire gazdaságosak/ energiatakarékosak a meglévő háztartási berendezéseink, van-e, amit érdemes lecserélni? ƒƒ Mi magunk kellő hatékonysággal használjuk-e a berendezéseket? ƒƒ Mi az, amiben már jók vagyunk?

II. Írjuk össze (különböző színnel)

Apróbetű

ƒƒ a jó és rossz adottságokat (Ld. ha készen veszünk lakást/házat lehet, hogy elöregedett az ablakkeret, de jól szigetel a bejárati ajtó, vagy nagy bánatunkra villanybojler van és nem gáz, viszont két oldalról fűtenek a szomszédok, így kisebb a fűtésszámlánk.)

Vizsgálódási szempontokat természetesen mi magunk is kidolgozhatunk. Érdemes ugyanakkor kész ellenőrző listákat keresni, amelyek segítenek abban, hogy semmi ne kerülje el a figyelmünket. Ilyen ellenőrző listákat, megtakarítási lehetőségeket találunk pl. a GreenDependent Egyesület két elektronikus kiadványában, amelyek letölthetők és a forrás megjelölésével használhatók:

ƒƒ a takarékoskodó és pazarló energiafogyasztási gyakorlatokat (Ld. rendszeresen leolvasztjuk a hűtőt, de a konyhai munkalapot úgy törölgetjük, hogy közben folyatjuk a melegvizet, vagy minimum 10 percet álmodozunk a zuhany alatt, viszont a fürdővízzel öntjük le a WC-t.)

Klímabarát háztartások – útmutató http://www.kislabnyom.hu

•

Általános megfontolandók a környezettudatos háztartás kialakításáért

Az összeírást, bejárást csinálhatjuk...

•

Megtakarítási ötletek szobáról szobára

•

Átfogó intézkedések – azaz milyen intézkedéssel mennyit tudunk megtakarítani

ƒƒ ...helyiségenként

Környezet- és energiatudatos háztartások – útmutató http://klimaklub.greendependent.org Mindkét kiadvány tartalmazza az auditoknál remekül használható alábbi anyagokat:

vagy ƒƒ ...energiahafelhasználási területenként (fűtés, hűtés, melegvíz, mosás, világítás stb.) – ahogy azt a 44-45. oldalon található adatlapon is láthatjuk.

Az audit során a következő szempontokra is figyeljünk! ƒƒ Gondolkozzunk el rajta, hogy megfelelően felügyeljük-e a fogyasztásunkat, azaz •• láttuk-e életünkben a mérőórákat, •• odafigyelünk-e a felhasznált energia mennyiségére, tudjuk-e, hogy havonta kb. mennyi áramot, vizet, gázt stb. fogyasztunk, •• és miért pont annyit? ƒƒ Tudunk róla, hol szökik el/pazarlódik feleslegesen az energia a lakótérből/-ben?

42

III. Megoldási javaslatok Ha megvan a probléma-lista, gyűjtsünk ötleteket, melyiket hogyan tudnánk megszüntetni/orvosolni! Hogy ne csak dísznek legyen a kész audit, az összegyűlt megoldási javaslatokból jelöljünk ki egy pár megvalósítandót. Mielőtt lelkesen kiválasztanánk, mely lépésekkel kezdjük otthonunk energiatakarékosabbá tételét, érdemes a megoldási javaslatokat eredményesség és megvalósíthatóság szempontjából értékelni, pl. 1-től 5-ig terjedő skálán. Eredményesség = Mennyi energiát, pénzt takarítunk meg, és mennyi CO2-kibocsátást előzünk meg az intézkedéssel.

Megvalósíthatóság = Milyen könnyű/nehéz az ötlet kivitelezése, mekkora beruházást és mennyi erőforrást (szakértelem, munka, anyag stb.) igényel.

IV. Vállalások Ha ezzel is megvagyunk, válasszunk ki mondjuk 3 energiatakarékosságot növelő intézkedést az elkövetkező 1-2 évre és valósítsuk is meg ezeket. Nem másoknak tartozunk majd vállalásaink betartásával, csakis saját magunknak! A kész auditot, vagy legalább a vállalásokat tartalmazó negyedik adatlapot függesszük ki abban a helyiségben, ahol a család leginkább összejön és a legtöbb időt tölti. Így mindig szem előtt lesznek a célkitűzéseink, nem felejtődik el olyan könnyen, hogy miket terveztünk otthonunk klímabarátabbá tétele érdekében! Az aditot minden évben megismételhetjük, és összehasonlíthatjuk az eredményeket a korábbi felmérésekkel.

5.2 Felmérés másoknál – hogyan tudunk segíteni? Ha a környezetünkben, közösségünkben valaki nem szeretne egyedül nekiállni egy energiás felmérésnek, ajánljuk magunkat J! Saját tapasztalataink birtokában sokat segíthetünk! Az auditot majdnem úgy csináljuk, mint a saját otthonunkban, csak nem magunknak, hanem a ház/lakás lakóinak tesszük fel a kérdéseinket. Végigmehetünk a lakótereken a már jól bevált auditlapokkal, minden egyes helyiségben bejelölve az egyes problémákat, jó megoldásokat. A felmérés végeztével… ƒƒ ...összeülünk a családdal – illetve közösségünk többi, jelen lévő tagjával, és pontonként átbeszéljük a problémákat, a

lehetséges megoldási javaslatokat és a reálisnak tartott vállalásokat; ƒƒ ...segítünk összeállítani egy megvalósítási sorrendet; ƒƒ ...ötleteket adunk, hogy milyen szervezetekhez, cégekhez forduljon a család szakmai tanácsért. A felmérés során az egyik legfontosabb dolgunk az lesz, hogy biztassuk a családot az energiahasználati szokások megváltoztatására, felújításra! Saját vagy közösségünkben már összegyűjtött pozitív példák nagyot lendíthetnek az ügyön. A közösség tagjai által, illetve tagjainál elvégzett auditoknak akkor van igazán értelme, ha a kidolgozott vállalások teljesülését elvárjuk, ellenőrizzük (pl. rendszeresen „jelentünk” egymásnak haladásunkról), esetleg valahogy jutalmazzuk is! Hogy a vállalások teljesítését ki hogyan „kéri számon”, azt a csoport tagjai maguk közt döntik el. Vannak olyan klímabarát közösségek, ahol a nem teljesített vállalásokat büntetik (ld. például a 7.3 fejezetben az esettanulmányt a fownhope-i karbon kibocsátást korlátozó akciócsoportról Angliában)!

Profi felmérések Ha nem akarunk csak a saját véleményünkre, tapasztalatainkra alapozott döntéseket hozni, végeztethetünk profi felméréseket is otthonunkban! Azaz … felkereshetünk energiagazdálkodási szakértőt; … csináltathatunk az otthonunkról hőtérképet (a hőkamera segítségével készült képről kiderül, hol szökik leginkább a hő a házból); … független szakértő bevonásával készíttethetünk Lakcímke tanúsítványt is.

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK Pozitív példákat találunk még például a http://www.kislabnyom.hu oldalról letölthető Nagycsalád – kis lábnyom projekt zárókiadványában is.

43

Apróbetű – Csak gyakorlottaknak! Auditorként, azaz a felmérést vezető személyként, többre jutunk, és jelentősebb megtakarítást hozó lépéseket kezdeményezhetünk, ha alaposabban utánajárunk a háztartási energiahatékonyságnak, azaz képezzük magunkat a témában. A saját otthonunkban egész más szemmel nézünk körbe – ott a már nagyjából ismert, de esetleg kevésbé tudatosult problémákat listázzuk magunknak, most viszont egy számunkra teljesen ismeretlen helyszínen kell keresgélnünk és tanácsokat adnunk. Autodidakta auditorképzéshez nagyon jól használható az ENERGIAKLUB és az E-misszió Egyesület „Energiáról okosan – Energiahatékonysági tanácsok a mindennapokra” című kiadványa, amely letölthető a http://www.e-misszio.hu/images/stories/energia/enerokos.pdf oldalról.

Audit a gyakorlatban Klíma-audit adatlap A zölddel beírt válaszok a jó adottságokkal rendelkező és klímabarát háztartást jellemzik! Természetesen a helyi adottságok figyelembe vétele mindig nagyon fontos! 1. Általános Milyen tájolású a ház/lakás?

létezik jobb és kevésbé jó tájolású otthon, de emellett fontos, hogy otthonunkat amennyire lehetséges igyekezzünk tájolásának megfelelően berendezni és használni

Árnyékolja-e fa az épületet?

GYAKORLAT – Csoportos auditálás a közösség egyik tagjánál vagy egyéb választott helyszínen A fentiekben ismertetett lépéseket és tanácsokat követve auditáljunk egy jelentkező családot. Megfontolandók: 1. Az auditot kis csoportban végezzük, azaz a családon és rajtunk kívül 5-6 embernél több ne legyen jelen a felmérésen – több szem ugyan többet lát, de a hangzavarból és kérdésekből is kezelhetetlenül több lesz. Ha kicsi a csoport, senki nem marad le semmilyen fontos információról, az összegzésnél is jut idő mindenki véleményét meghallgatni, nem esünk át egymáson az előszobában, és alig kell takarítani, ha elvonultunk  2. Tervezzük el előre, hogy ki mit fog csinálni és osszuk ki a feladatokat! Döntsük el előre pl.: ƒƒ hogy ki fog jegyzetelni, ƒƒ hogy mindannyian végignézünk-e majd minden helyiséget és fogyasztási területet vagy beosztjuk egymás közt a szobákat és/vagy területeket. 3. Készüljünk jegyzetpapírral, zöld, piros és kék tollakkal, legyen nálunk fogyasztásmérő. 4. Ne feledjük el megkérni az audit házigazdáját, hogy

igen

Mennyire szélvédett a ház/lakás?

szélvédett

Van-e üvegezett terasz, erkély, veranda?

igen

2. Fűtés Mivel fűtesz?

Klímabarát sorrend: hőszivattyú, napkollektor, fa, pellet, gáz, szén, fűtőolaj Válogatatlan háztartási hulladékot otthon égetni tilos!

Van-e hőfokszabályozó a szobákban?

igen

Hány fokra van állítva általában a fűtés? A fűtéscsövek szigeteltek?

maximum 21 igen (hacsak nem falfűtésünk és/vagy padlófűtésünk van)

A radiátorok tisztán vannak tartva?

igen

Lejjebb veszitek a fűtést éjszakára, vagy ha nem vagytok otthon?

igen

3. Hűtés Van-e hagyományos légkondicionáló berendezésed?

nincs

Ha nyáron nagyon meleged van otthon, mit csinálsz? (Tegyél x-et a rád vonatkozó válasz mellé!) Éjszakára kinyitom az ablakot, leeresztem a redőnyt.

X

Bekapcsolom a légkondit. 4. Hőszigetelés Véleményed szerint kielégítő a falak szigetelése?

igen

ƒƒ készítse elő számunkra a terepet, azaz lehessen pl. közlekedni a lakásban – DE a megszokott rendrakáson kívül ne kezdjen hűtőrácstakarításba, és ne vegye le a kedvünkért a bojlert 50 fokra a 80-ról, mert nem lesz „valódi” az audit eredménye!

Érzed valahol, hogy húz a levegő a lakásban?

nem

Az ajtók, ablakok megfelelően zárnak?

igen

Az ablakok dupla üvegűek?

igen

ƒƒ legyen egy pár lakás-alaprajz, amin jelölgethetjük a legfontosabb problémákat és jó gyakorlatokat.

Ha a nyílászárók nem szigetelnek megfelelően, milyen praktikát alkalmazol? (pl. télen függöny az ajtó elé stb.)

5. Amikor közösen összegezzük és értékeljük a látottakat, ne felejtsük el a változtatandókon kívül a már megvalósított jó gyakorlatokat is összegyűjteni, ezek egyrészt motivációt adnak, másrészt a résztvevők számára követendő példát jelenthetnek. Az audit letölthető a Kislábnyom honlapról: http://www.kislabnyom.hu

függöny, redőny, ablaktábla, ablakpárna, szigetelőcsík stb.

Használsz függönyt, redőnyt az ablakokon?

igen

Szokott télen párásodni az ablak?

nem

A mennyezet megfelelően szigetelt?

igen

Fűtetlen pince esetén szigetelt a padló?

igen

A szobák területének kb. hány %-át fedi szőnyeg (főleg a fűtési időszakban lehet fontos)?

ált. minél több, annál jobb (kivéve, ha padlófűtés van!)

5. Melegvíz Mivel állítod elő a melegvizet?

Klímabarát sorrend: hőszivattyú, nap-kollektor, gázbojler, villanybojler

Hány fokra van állítva a (villany-)bojler?

a lakók számának függvényében minél alacsonyabb (50), annál jobb

Apróbetű

Fürdesz vagy zuhanyzol?

zuhany

A Lakcímke egy energiatanúsítvány, a háztartási gépek energiafogyasztási címkéjéhez hasonlóan egy műszaki dokumentum, amely lakásunk energiaállapotát értékeli. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány egy skálán energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A skála a leginkább energiahatékony „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek.

Hány percig zuhanyzol?

3-5 perc

A címkét elkészítő szakértő a tanúsítványban az energiamegtakarítás lehetőségeire is javaslatot tesz, azaz segít a korszerűsítésben, a helyes energiafelhasználásban illetve a megtakarításban.

Hány fokon mosol?

Új épületek használatbavételekor 2009. január 1-től kötelező a tanúsítvány megléte.

7. Világítás

2012. január 1-től akkor is szükség lesz a tanúsítványra, ha lakásunkat el szeretnénk adni, vagy 1 évnél hosszabb időre bérbe kívánjuk adni. A lakcímkét áttekintő vevő/bérbevevő tisztában lesz az ingatlan műszaki állapotával, tudni fogja, milyen a szigetelése, fűtési rendszere, hővesztesége, és ezek alapján mekkora a várható éves energiafogyasztása.

Tippeld meg a villanyégők számát otthonodban!

Tudatosság felmérése

Számold meg a villanyégőket:

Tudatosság felmérése

Hány darab energiatakarékos?

minél több, annál jobb

További információ: http://www.lakcimke.hu

Van helyi világítás a konyhában/dolgozóban/nappaliban?

44

Szappanozás közben elzárod a csapot?

igen

6. Mosás Hány mosást indítasz el hetente? Tele pakolod a mosógépet?

minél kevesebb, annál jobb 30-40 fok igen

igen

45

8. Elektromos berendezések Tippeld meg, hány fokra van állítva … …a hűtőd …és a mélyhűtőd. Ellenőrizd le!

Hűtő …….. fok

Tudatosság felmérése. Az adatlap tippelős kérdései azt vizsgálják, mennyire ismerik a háztartás lakói az energiafogyasztó berendezéseiket, azok számát, fogyasztását stb. Mélyhűtő …….. fok

Nagy az eltérés a tipp és a tényleges értékek között?

Rendszeresen takarítom és leolvasztom a hűtőt/mélyhűtőt.

igen

A TV-t éjszakára, és ha nem vagyok otthon, teljesen kikapcsolom.

igen

A számítógépet, monitort és nyomtatót éjszakára, és ha nem vagyok otthon, teljesen kikapcsolom.

igen

...mindig kihúzom, ha nincs használatban. X …mindig be van dugva, hogy bármikor használhassam. ..….. …ki szoktam húzni, de van, hogy elfelejtem. ……. Elsősorban az A, A+, A++ energiaosztály klímabarát! A típus annyiban lehet érdekes, hogy pl. milyen messze gyártották az adott berendezést.

Jól emlékeztél?

igen

Milyen típusú és energiaosztályú a hűtőszekrényed? Tudatosság felmérése.

Helyesen kitöltött audit ...releváns vállalásokkal a megfelelően azonosított problémákra…

Klímabarát Horváth-család

A mobiltöltőm… (Tegyél x-et a rád vonatkozó válasz mellé!)

Milyen típusú és energiaosztályú a mosógéped? Tudatosság felmérése.

Audit a gyakorlatban – minta audit

Elsősorban az A, A+, A++ energiaosztály klímabarát! A típus annyiban lehet érdekes, hogy pl. milyen messze gyártották az adott berendezést.

Jól emlékeztél?

igen

Új gép vásárlásakor energiatakarékos berendezést választok (A, A+, A++ energiaosztály).

igen

Kitöltő neve:

Horváth Hajnalka

Családunk tagjai (hány felnőtt, hány gyerek):

1 felnőtt, 3 gyerek

Otthonunk típusa:

családi ház

Épület kora:

70 év

Lakóterület nagysága (m2):

110 m2

Együtt

9. Élelmiszerfogyasztás Melyik igaz rád inkább? Ikszelj!

Klímabarát sorrend:

Nagyrészt helyi termelőktől, helyi piacon vásárolok.

2.

Azt veszem, ami a helyi szupermarketben akciós.

4.

Kertészkedek, magamnak termelek.

1.

Szupermarketben vásárolok, de hazai termékeket.

3.

Milyen vizet iszol? Klímabarát sorrend: csapvizet

1.

helyi palackozott vizet

3.

kútvizet

2.

importált palackozott vizet

4.

Milyen ételt fogyasztasz általában? (több válasz is lehetséges! Írd mellé a %-ot) 100%

otthon készített Egyedül ennek ismerjük az alapanyagait, mert mi szerezzük be.

……….

félkész, fagyasztott

……….

elvitelre készült

……….

éttermi/menza

Kb. hány alkalommal eszel húst hetente?

minél kevesebb, annál jobb

Tudod, hogy honnan származik a hús, amit veszel?

igen

10. Utazás Milyen messze dolgozol/tanulsz otthonodtól?

minél közelebb, annál jobb

Mivel jársz munkába, iskolába?

Árnyékoló fák, bokrok

Konyhakert – Palkó epret keres

Komposztáló

Kisház a fiúknak, – közösen gyűjtöttük a hozzávalót és készítettük el

gyalog, kerékpár, tömegközlekedés

Amennyiben autóval, hány cm -s motor van a kocsiban? 3

Mennyit fogyaszt átlagosan az autó 100km-en?

minél kisebb fogyasztású a motor, annál jobb minél kevesebb a fogyasztás, annál jobb

Egyedül utazol az autódban?

nem

Egy évben hányszor repülsz?

egyszer sem

11. Hulladék Mennyi hulladék keletkezik a háztartásodban hetente? Van olyan hulladék, amit szelektíven gyűjtesz? Ha igen, mit/miket?

kevesebb, mint a magyar átlag (9 kg/hét/fő) igen

fém, papír, műanyag, üveg, szerves hulladék, veszélyes hulladékok, pl.: elem, gyógyszer, sütőolaj

Komposztáltok otthon?

igen

12. Alternatív energia Használsz bármilyen megújuló energiaforrást? Ha igen, mit?

napenergia, szélenergia, földhő, fa fenntartható forrásból

Milyen célra?

pl. melegvízelőállítás, áramtermelés, fűtés

igen

13. Egyéb szokások Kisgépet inkább kölcsönkérek vagy kölcsönzök.

igen

Könyvtárba járok.

igen

Használt dolgokat veszek: ruha, könyv, bútor, stb.

igen

Igyekszem környezetbarát termékeket venni, használni.

igen

Ha tehetem, gyalog vagy kerékpárral megyek a dolgaimat intézni.

igen

46

47

Klíma-audit adatlap I.

8. Elektromos berendezések Tippeld meg, hány fokra van állítva a hűtőd

5

…és a mélyhűtőd. Ellenőrizd le! 1. Általános

Hűtő …3.. fok

-5 Mélyhűtő …-4. fok

Rendszeresen takarítom és leolvasztom a hűtőt/mélyhűtőt.

nem

Milyen tájolású a ház/lakás?

K-Ny

A TV-t éjszakára, és ha nem vagyok otthon, teljesen kikapcsolom.

igen

Árnyékolja-e fa az épületet?

igen

A számítógépet, monitort és nyomtatót éjszakára, és ha nem vagyok otthon, teljesen kikapcsolom.

igen

Mennyire szélvédett a ház/lakás?

eléggé

Van-e üvegezett terasz, erkély, veranda?

nincs

A mobiltöltőm… (Tegyél x-et a rád vonatkozó válasz mellé!) ...mindig kihúzom, ha nincs használatban. X …mindig be van dugva, hogy bármikor használhassam. ..….. …ki szoktam húzni, de van, hogy elfelejtem. …….

2. Fűtés Mivel fűtesz?

fa, mezőgazdasági hulladék

Van-e hőfokszabályozó a szobákban? Hány fokra van állítva általában a fűtés?

nincs (hőmérő) 20-22

A fűtéscsövek szigeteltek?

nem

A radiátorok tisztán vannak tartva?

igen

Lejjebb veszitek a fűtést éjszakára, vagy ha nem vagytok otthon?

olyankor nem fűtünk

3. Hűtés Van-e hagyományos légkondicionáló berendezésed?

nincs

Milyen típusú és energiaosztályú a mosógéped?

igen

Milyen típusú és energiaosztályú a hűtőszekrényed?.

igen

Új gép vásárlásakor energiatakarékos berendezést választok (A, A+, A++ energiaosztály).

igen

9. Élelmiszerfogyasztás Melyik igaz rád inkább? Ikszelj! Nagyrészt helyi termelőktől, helyi piacon vásárolok.

X

Kertészkedek, magamnak termelek.

X

Szupermarketben vásárolok, de hazai termékeket.

X

Milyen vizet iszol?

4. Hőszigetelés igen

csapvizet

X

helyi palackozott vizet

Érzed valahol, hogy húz a levegő a lakásban?

nem

kútvizet

X

importált palackozott vizet

Az ajtók, ablakok megfelelően zárnak?

igen

Az ablakok dupla üvegűek?

igen

Ha a nyílászárók nem szigetelnek megfelelően, milyen praktikát alkalmazol? (pl. télen függöny az ajtó elé stb.)

ablakba huzatfogó

Milyen ételt fogyasztasz általában? (több válasz is lehetséges! Írd mellé a %-ot) X

otthon készített

……….

félkész, fagyasztott

……….

elvitelre készült

……….

éttermi/menza

Használsz függönyt, redőnyt az ablakokon?

igen

Kb. hány alkalommal eszel húst hetente?

Szokott télen párásodni az ablak?

nem

Tudod, hogy honnan származik a hús, amit veszel?

igen

10. Utazás

A mennyezet megfelelően szigetelt? Fűtetlen pince esetén szigetelt a padló? A szobák területének kb. hány %-át fedi szőnyeg (főleg a fűtési időszakban lehet fontos)?

X

Azt veszem, ami a helyi szupermarketben akciós.

Bekapcsolom a légkondit. Véleményed szerint kielégítő a falak szigetelése?

Zanussi, A

Jól emlékeztél?

Ha nyáron nagyon meleged van otthon, mit csinálsz? (Tegyél x-et a rád vonatkozó válasz mellé!) Éjszakára kinyitom az ablakot, leeresztem a redőnyt.

nincs jelölés

Jól emlékeztél?

nincs pince 40

Milyen messze dolgozol/tanulsz otthonodtól? Mivel jársz munkába, iskolába?

10 igen 25 km autó

Amennyiben autóval, hány cm -s motor van a kocsiban?

1390

Mivel állítod elő a melegvizet?

villanybojler

Dízel, benzin, vagy LPG üzemű az autó?

benzin

Hány fokra van állítva a (villany-)bojler?

nem tudom

Egyedül utazol az autódban?

gyakran

fürdök

Egy évben hányszor repülsz?

nem szoktam

3

5. Melegvíz

Fürdesz vagy zuhanyzol? Hány percig zuhanyzol? Szappanozás közben elzárod a csapot?

igen

Hány fokon mosol? Tele pakolod a mosógépet?

Mennyi hulladék keletkezik a háztartásodban hetente? Van olyan hulladék, amit szelektíven gyűjtesz?

6. Mosás Hány mosást indítasz el hetente?

11. Hulladék

öt-hat

Ha igen, mit/miket?

40

Komposztáltok otthon?

igen

12. Alternatív energia

igen

Használsz bármilyen megújuló energiaforrást?

Tippeld meg a villanyégők számát otthonodban!

20

Ha igen, mit?

napenergia, szélenergia, földhő, fa fenntartható forrásból

Számold meg a villanyégőket:

22

Milyen célra?

pl. melegvízelőállítás, áramtermelés, fűtés

13

13. Egyéb szokások

Van helyi világítás a konyhában/dolgozóban/nappaliban?

igen

nem

Kisgépet inkább kölcsönkérek vagy kölcsönzök.

igen

Könyvtárba járok.

igen

Használt dolgokat veszek: ruha, könyv, bútor, stb.

igen

Igyekszem környezetbarát termékeket venni, használni. Ha tehetem, gyalog vagy kerékpárral megyek a dolgaimat intézni.

48

igen fém, papír, műanyag, üveg

7. Világítás

Hány darab energiatakarékos?

2-3 kg

igen nem tehetem

49

Klíma-audit adatlap II.

Vállalások

HÁZTARTÁSI KLÍMA AUDITUNK EREDMÉNYE

Milyen energiatakarékossági intézkedést szeretnénk a közeljövőben (1-2 éven belül) megvalósítani?

A hatékony energiahasználatot segíti (kedvező adottságok és takarékoskodó energiafogyasztási gyakorlat): (pl. A+ gépek, vastag falak, árnyékoló fák, jó szigetelés stb.) 1

60 cm vastag tömésfalak, szigetelt tetőtér, sározott padlás

2

dupla szárnyú ablakok, kívül hőszigetelt üveg; külső ajtó szintén dupla (belső félig üveges, külső tömör fa)

3

udvaron fák, bokrok árnyékolnak

4

minimális háztartási eszköz

5

helyi megvilágítás, zömében energiatakarékos égők

Áramszünet esetén nem tudunk vízhez jutni és fűteni sem.

2

Óvodába, iskolába, munkába csak autóval tudunk eljutni.

3

Melegvíz előállítása csak villanybojlerrel történik.

WC öblítését fürdővízzel megoldani

2

kerti zuhany készítése

3

kút átalakítása, hogy ne csak szivattyúval lehessen vízhez jutni

4

gyümölcsök aszalása (napkollektoros aszalóval)

5

Vállalások az elkövetkezendő fél évre

Átgondolást kíván (nem kedvező adottságok és pazarló energiafogyasztási gyakorlat): (pl. nincs alsó szigetelés, nyílászárók elöregedtek stb.) 1

1

1

kevesebb hús fogyasztása

2

víztakarékos mosogatás

3

mosás előtti áztatás

4

WC az udvaron

5

4 5

Állataink

Főbb tanulságok 1

Olyan önálló háztartás kialakítása, ami nincs kiszolgáltatva a közüzemi szolgáltatóknak, azoktól függetlenül is képes működni.

2

Ha már nincs más lehetőségünk, csak autóval közlekedni, olcsóbb, környezetkímélőbb megoldás keresése.

3 4

Tanulságok Miben segített nekünk az audit... 1

Az auditra szánt 1-1,5 óra lehetővé tette, hogy egyszer energiatakarékosági szempontból, környezettudatosan nézzem végig a házunkat, a háztartást.

2

Egy külső szemlélő, vagy szakértő még biztosan sok változtatnivalóra fel tudná hívni a figyelmet, de én magam is találtam lehetőségeket, ahol egy kis szemléletbeni változtatással energiát tudunk megtakarítani.

5

Jó szándékkal, odafigyelve a környezetünkre, ha csak apró lépésenként haladva is, de tudunk változtatni az életmódunkon.

Már megvalósított energiatakarékos, klíma-barát ötleteink, intézkedéseink 1

esővíz gyűjtése

2

nyáron a fürdővizet locsolásra is használjuk

3

gyógynövényes főzetek, fürdőolajok készítése és használata

4

mosódió, mosószóda használata mosáshoz; ecet, szódabikarbóna haználata tisztításhoz

5

növények gyűjtése, szárítás – teák készítése

És még miért zöld a háztartásunk? (pl. komposztálunk, biokertészkedünk, csirkét tartunk, kerékpárral járunk, buszozunk stb.) 1

állatokat tartunk

2

kertészkedünk (fagyasztás, befőzés: lekvár, befőtt, savanyúság, szörp, paradicsomlé, ketchup)

3

komposztálunk

4

fűszer és gyógynövénykert

5

gyümölcsös

Mit értünk el az audit óta eltelt fél évben?

Gyógynövénykert

1

A vállalásaink közül sikerült már néhányat teljesíteni, például én már odafigyelek, hogy naponta egyszer egyek húst és hetente egyszer húsmentes napot tartsak. Mivel a fiúk az óvodában, iskolában esznek, ez rájuk nem vonatkozik.

2

A WC öblítését fürdővízzel jelenleg még csak úgy sikerült megoldani, hogy este a kádból egy műanyag hordóba merjük a vizet, és felhasználásig abban tároljuk.

3

Sikerült egy napkollektoros aszalót is találni, de ennek 45.000 Ft az ára, amit most nincs lehetőségünk megvenni.

Voltak-e azóta megtakarításaink? Sajnos most nincs lehetőségünk átépítésre, anyagiakat igénylő változtatásokra. Néhány esetben az építéskor, kiválasztáskor kellett volna a környezettudatos szemléletnek érvényesülnie. Ilyen például a víztakarékos mosogatás. Egyszerűbb lenne álló vízben mosogatni, ha két mosogató részünk lenne szárítóval.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Kedvenc környezetbarát termékünk: mosódió, Frosch termékek, Naturland termékek Miért?

50

Nem kerül az emésztőbe semmilyen vegyszeres lé.

További kitöltött minta-auditok találhatók a http://www.kislabnyom.hu oldalon. Háztartási klíma-auditok a „Nagycsalád - kis lábnyom” program zárókiadványában is olvashatók lesznek.

51

6. Ne pazaroljunk. A pazarlást a bolygó, a jövő és a pénztárcánk bánja. Ne fűtsük/hűtsük túl az otthonunkat - egy pár fok is sokat jelent. Teregessük a ruhákat szárítógép használata helyett. Csak fele olyan messze utazzunk nyaralni, de kétszer annyi időre J Ha a régi mobilunk még működik, ne akarjunk újat. Az elromlott, tönkrement dolgokat (zokni, vasaló, cipzár, táska stb.) próbáljuk megjavíttatni! A pazarláscsökkentő ötletek listája természetesen itt messze nem ér véget.

6. Klímabarát háztartások – mennyire hat az egyéni példa Nem kérdés, hogy aki saját tapasztalatból beszél és próbál meggyőzni másokat, arra többen hallgatnak. Ha valaki az életmódjával igazolja, hogy az energiatakarékosság, hulladékcsökkentés, kevesebb fogyasztás igenis megvalósítható, sőt, lényegében csak előnyei vannak, arra érdemes odafigyelni! A saját példa mágnesként vonzza a kiútkeresőket, akikben már régóta ott mocorog a hajlandóság, hogy változtassanak életmódjukon, de szükségük van megerősítésre. Az egyéni példa klímabarát útra terelheti a család többi tagját, a szomszédokat, akár egy teljes lakóközösséget is. Arról nem is beszélve, hány emberre lehet tudatformáló hatással, ha például a helyi iskola alakul energiahatékonnyá, és a gyerekek közvetítik a jópéldát a család felé!

Természetesen döntésükben nagy segítségükre voltak a már létező zöld kezdeményezések, ld. a helyi biopiac, amely nélkül nehezen tudták volna megoldani pl. a csomagolásmentes bevásárlást.. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy a család az egy év leteltével is ragaszkodott a bevezetett életmódbeli változtatások nagy részéhez. A családi zöld kalandról, az egy év tapasztalataiból könyv és dokumentumfilm, illetve „No Impact Project” néven nemzetközi tudatformáló, oktatási program is született, a család internetes naplóját sokezren olvasták a világ minden tájáról.

Ebben a fejezetben olyan példákat ismertetünk, amelyek egy-egy család, háztartás, települési önkormányzat példamutató próbálkozásait, illetve ötleteit mutatják be. Itt van mindjárt Colin Beavan..

No Impact Man – azaz a Nemszennyező Ember Akár tetszik, akár nem: tény, hogy akkor terheljük a legkevésbé a környezetünket, ha nagyrészt lemondunk a modern élet nyújtotta gépesített kényelemről, az ipari méretekben termelt élelmiszerekről, a világ másik feléről érkező háztartási termékekről. Sokaknak extrémnek tűnik, mégis pont ezt tette a New York-ban élő Beaven család! Colin, felesége és kétéves kislányuk 2007-ben komoly lépésre szánta el magát: elhatározták, hogy egy éven keresztül megpróbálnak a lehető legkevesebb környezeti hatással élni. Egy teljes évig nem vásároltak csomagolt élelmiszert, nem használtak áramot(!), semmilyen motorizált közlekedési eszközt és WC-papírt sem, nem volt TV-jük, mosógépük (a kádban mostak), világításuk, autójuk stb.

52

Piacon New Yorkban Forrás: http://thewip.net

Bár az ötlet családi léptékű volt, Colin szerint a legfőbb üzenet mégis talán az, hogy környezetünket és az erőforrásokat akkor tudjuk leginkább kímélni, ha aktív tagjai és haszonélvezői vagyunk a helyi, szintén zölden gondolkodó közösségnek! A nyarat se egy fecske csinálja, mint tudjuk J Vágjunk bele! Az alábbi tíz pont Colin Beaven öko életmódra vonatkozó ötleteit tartalmazza: 1. Ne együnk marhahúst. A világ marhahús előállítása többet ront a klímaváltozáson, mint a teljes szállítmányozó szektor. Nem is beszélve arról, hogy a marhahúsmentes vagy kevesebb marhahúst tartalmazó étrend az egészségünknek is jót tesz.

Colin és a család a saját készítésű triciklivel Forrás: http://noimpactman.typepad.com

2. Ne vegyünk palackozott vizet. A műanyag palackok gyártása és az ivóvízellátás privatizációjának réme környezeti és társadalmi katasztrófával fenyeget. A palackozott víz ára a csapvízhez viszonyítva elrettentő, minősége megkérdőjelezhető, ráadásul az sem tisztázott, milyen egészségügyi hatásai lehetnek a műanyag palackban tárolt italok fogyasztásának. 3. Tartsunk heti egy öko-napot. Heti egy teljes napon vagy délutánon át ne vegyünk semmit a boltban, ne használjunk gépeket, ne kapcsoljunk be semmilyen elektromos eszközt, ne főzzünk, ne vegyük fel a telefont, és egyáltalán: ne használjunk semmilyen erőforrást! A rendszeressé váló öko-napon hagyjuk magunkat és a bolygót is fellélegezni. Ne lepődjünk meg, ha a kezdetben spártai kényszerként megélt napok hatására javul az életminőségünk... J 4. Támogassunk közhasznú szervezeteket.  Ne segítsünk embereket, szervezeteket azzal, hogy erőforrást fogyasztunk – azaz pl. hogy olyan terméket veszünk, amelynek eladásából a gyártó adott összeget jótékony célra ajánl fel... Valóban segíteni akarunk? A boltban nem fog menni! Támogassunk pénzzel és szabadidővel egy nekünk szimpatikus nonprofit szervezetet. 5. Közlekedjünk „saját erőből”. Határozzuk el, hogy havonta egy bizonyos számú napon csak biciklivel vagy gyalog közlekedünk. Ezzel kevesebb fosszilis energiát használunk, az üvegházhatású gázok kibocsátása és a város légszennyezése is csökken, ráadásul meglesz a napi testmozgásunk is.

7. Szervezzünk közösségeket. Társasozzunk, hívjuk meg vacsorára a barátainkat, énekeljünk együtt. Egymás társaságának élvezete sokkal kevesebbe kerül a Földnek, mint az erőforrások nyújtotta örömök. Tanuljunk meg újra szórakozni és játszani úgy, hogy az ne kerüljön se pénzbe, se erőforrásokba. 8. A munkahelyünkön is tartsuk magunkat a „zöld szabályokhoz”. Nem csak otthon vagyunk felelősek a világ állapotáért! 9. Minden héten végezzünk pont annyi környezetvédelmi tevékenységet, amennyi időt amúgy a TV előtt töltenénk egy nap. Az önkénteskedés kiváló lehetőség, hogy hozzánk hasonlóan gondolkodó emberekkel találkozzunk, hogy új dolgokat tanuljunk a környezetvédelem és zöld életmód témában. 10. Higgyünk benne, hogy zöld életmódunk másokra is hatással lesz.  A tudatos öko életmódot élők átgondolják, hogy szokásaik, fogyasztói döntéseik milyen hatással vannak a környezet állapotára, és magatartásukkal, megtakarításaikkal megerősítik azokat a körülöttük élőket, akik még kezdők, de hasonló tudatosságra törekszenek. A sorsunk a kezünkben van – ha teszünk is érte! Colin Beaven oldala, ahol további ötleteket és virtuális öko közösséget is találunk: http://www.noimpactproject.org

Közösséget inspiráló saját felújítás – egy jó példa az Egyesült Királyságból20 Az Egyesült Királyságban a Fenntartható Energia Akadémia (Sustainable Energy Academy) nevű 20 Az esettanulmány forrása: http://fenntarthato.hu

53

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK A klímabarát háztartásokról készítettünk előadást a Kislábnyom program képzéseihez. Ez a http://www.kislabnyom.hu oldalról letölthető (de kérjük, mindig jelöljék meg a „Nagycsalád-kis lábnyom” projektet forrásként)!

ƒƒ Falfűtést szereltek be: ez kevesebb energiát használ, mivel a csövekben keringtetett víz 35-40 C°-os; ƒƒ Napkollektoros melegvíz-szolgáltató rendszert alakítottak ki; ƒƒ A hajópadlót megemelték, és alászigetelték 10 cm vastag polisztirol szigetelőanyaggal;

szervezet indította az „Old Home Superhome”, azaz a „Régi ház is lehet szuperház” elnevezésű programot, amelynek keretében azokat a házakat teszik energiahatékonnyá, amelyek 1945 előtt épültek és általában a „nehezen és költségesen felújítható” kategóriába tartoznak. Céljuk továbbá, hogy ezek a házak, lakások, amelyek magánemberek tulajdonában vannak, látogathatók legyenek, hogy bárki láthassa hogyan lehetséges egy – akár régi – lakást, felújítani, és ezzel energiát megtakarítani, valamint a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez hozzájárulni.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A Fenntartható Energia Akadémiáról és a felújított házról a következő oldalakon található további infomáció: http://www.sustainable-energyacademy.org.uk (a szervezetről) http://www.ashdenawards.org (a fenntartható energia díjról) http://home2.btconnect.com/ecorefurbishment/ (a példaként bemutatott házról)

A környezettudatos felújítás során a következő munkálatokat végezték el: ƒƒ Minden ablakot dupla üvegezésűre cseréltek; ƒƒ A falakra rugalmas hálót és lélegző vakolatot tettek; ƒƒ A falakat a homlokzat megváltoztatást tiltó előírások miatt belülről kellett szigetelni: lélegző, fa/gyapjú szigetelést tettek fel;

Napkollektorok

ƒƒ A tetőt is szigetelték; ƒƒ A+ energiaosztályú új elektromos berendezéseket vettek, és energiatakarékos világítótesteket szereltek be; valamint ƒƒ Környezetbarát felületkezelő anyagokat használtak. A felújítás és átalakítás után a ház szén-dioxid kibocsátása 72%-kal csökkent (!) úgy, hogy közben a lakóteret 30%-kal növelték!

Ha úgy érezzük, ƒƒ saját háztartásunk zöldítése és klímabaráttá alakítása során szerzett tapasztalatokat másokkal meg szeretnénk osztani, másoknak tovább szeretnénk adni, vagy

Az alábbiakban a már felújított és látogatható házak egyikében alkalmazott megoldásokat mutatjuk be.

ƒƒ úgy érezzük, háztartásunk mellett közösségünket, településünket is szeretnénk zöldíteni másokkal összefogva,

A ház egy tipikus, múlt században épült ház Brightonban, Dél-Angliában, amelynek homlokzatát a felújítás során az érvényben lévő szabályok alapján nem lehetett megváltoztatni.

itt az idő, hogy klímabarát közösséget szervezzünk! Készül a falfűtés Forrás: home2.btconnect.com

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK A http://www.kislabnyom.hu oldalról letölthető Klímabarát háztartások kiadványban is találhatunk klímabarát családi példákat!

54

Jó példa nem csak külföldön akad. Itthon is szép számmal élnek elkötelezett, energiával, egyéb erőforrásokkal takarékoskodó családok, akiknek a példája másokat is motiválhat. Az ő erőfeszítéseiket, ötleteiket, energiatudatos hétköznapjaikat igyekszik bemutatni a „Nagycsalád – kis lábnyom” program zárókiadványa, amelyben további családi példákat találhatunk és az is kiderül, hogy hogyan szervezhetünk klímabarát családi ünnepeket! A kiadvány letölthető a http://www.kislabnyom.hu honlapról.

7. Klímabarát közösségek

ƒƒ háztartásunk zöldítését, energiahatékonnyá tételét másokkal együtt, egymást bíztatva és támogatva szeretnénk megvalósítani, vagy

Forrás: home2.btconnect.com

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

Klímabarát közösséget mindenki szervezhet, nem szükséges hozzá speciális végzettség, nincs hozzá kötelezően elvégzendő tanfolyam: alapvetően elegendő a lelkesedésünk, tenni akarásunk, egy kis háttér kutakodás a témáról (pl. ennek a könyvnek a segítségével), idő a felkészülésre valamint szervezésre, és hozzá is foghatunk a megvalósításhoz!

Miért is fontosak a közösségek?21 A különböző csoportok, amelyekhez tartozunk, nagyon fontosak mindennapi szokásaink kialakításában, fenntartásában, és megváltoztatásában is. Talán nem gondolunk ebbe bele, de még azt is, hogy milyen hűtőgépet választunk vagy akár, hogy milyen otthont alakítunk ki, motiválhatja, hogy kifejezzük rajtuk keresztül egy bizonyos csoporthoz való tartozásunkat, egy csoport által kifejezett értékekkel való egyetértésünket vagy tiltakozásunkat. Ha tehát olyan, számunkra fontos, csoporthoz, közösséghez is tartozunk, amelyben a klímabarát, a fenntartható életmód értékeinek nagy jelentőséget tulajdonítanak, könnyebben tudjuk viselkedésünket megváltoztatni, vagy az elindított viselkedésváltozást fenntartani. 21 Az alfejezet a következő cikk alapján íródott: Heiskanen, E., Johnson, M., Robinson, S., Vadovics, E., Saastamoinen, M. (2009) Low-carbon communities as a context for individual behavioural change. Energy Policy, doi:10.1016/j. enpol.2009.07.002

55

A klímabarát közösségek… … segítenek a társadalmi konvenciók tudatosításában, megkérdőjelezésében és megváltoztatásában. A klímabarát mindennapi élet sok esetben olyan szokások megkérdőjelezését teszi szükségessé, amelyeket teljesen természetesnek veszünk és a modern, kényelmes élet nélkülözhetetlen elemének tartunk. Gondoljunk például arra, hogy hány fok van lakásunkban, milyen gyakran és milyen hosszú ideig zuhanyozunk, hogyan járunk munkába, vagy épp hogyan jutnak el gyermekeink az iskolába. Ha klímabarát felelős polgárokként klímabarát életet szeretnénk élni, fel kell tenni magunkban a következő kérdéseket – még akkor is, ha anyagilag megtehetjük, hogy ne foglalkozzunk rezsiszámláink, fogyasztásunk nagyságával: ƒƒ Biztos, hogy télen olyan meleg kell, hogy legyen lakásunkban, hogy nyári ruhában is jól érezzük magunkat bent? És ha elmegyünk otthonról, nem kell aggódnunk azon, hogy hány fokra van a fűtés állítva? ƒƒ Igaz, hogy kellemes hosszan a meleg víz alatt állnunk, és kényelmes a meleg vizet aközben is folyatnunk, míg szappanozzuk magunkat, de marad így elég energia és víz unokáinknak is? ƒƒ Az is igaz, hogy a legkényelmesebb, és talán a leggyorsabb is, autóval munkába járnunk, de mindenképp egyedül kell, hogy üljünk az autóban? Vagy, hogy mindannyiunknak saját autója legyen? Ha többen használnánk a tömegközlekedést, lehet, hogy jobban fejlesztenék is? ƒƒ Muszáj, hogy gyermekeinket minden nap autóval vigyük iskolába, jelentősen nehezítve így településünkön a közlekedési helyzetet, rontva a helyi levegő minőségét és hozzájárulva ezzel a klímaváltozáshoz is? A kutatások és tapasztalatok szerint sokkal könnyebb ezeket a kérdéseket feltennünk, és még inkább, könnyebb klímabarát alternatívát választanunk, ha vannak társaink, barátaink, egy számunkra fontos közösség, amelynek tagjai hasonlóképpen gondolkodnak: segítenek, hogy feltegyük a kérdéseket, a megfelelő kérdéseket tegyük fel, és abban is, hogy a klímabarát megoldásokat közösen megtaláljuk és azokat a gyakorlatban kivitelezzük.

56

Apróbetű Többet olvashat a témáról a következő, részletes angol nyelvű összefoglalóban: Jackson, T. (2005) Motivating sustainable consumption A review of models of consumer behaviour and behavioural change. A Report to the Sustainable Development Research Network. London, UK. Letölthető: http://www.sd-research.org.uk/ wp-content/uploads/motivatingscfinal_000.pdf

A klímabarát közösségek… … segítenek, hogy a közös javakért közösen és mindannyian felelősséget vállaljunk. A környezetvédelmet nagyon gyakran nehezíti, hogy az, amit védeni szeretnénk, az emberiség közös tulajdonát képezi. Ilyen például a levegő vagy a nyílt tengerek és óceánok. Az ilyen közös használatú természeti erőforrások túlzott használatát vagy szennyezését önállóan, még ha világosan látjuk is a problémát, nem tudjuk megakadályozni, továbbá saját, az erőforrás védelmét célzó cselekvésünk, például az, hogy szén-dioxid kibocsátásunkat autózásunk csökkentésével igyekszünk mérsékelni, értelmetlennek tűnhet úgy, hogy közben azt látjuk, körülöttünk mindenki pontosan az ellenkezőjét teszi. Ezért nagyon fontos, hogy lássuk, rajtunk kívül mások is felismerték a problémát, próbálnak maguk is tenni ellene. A klímabarát közösségek ebben sokat segíthetnek, sőt, előmozdíthatják hatékonyabb, közös megoldások kialakítását is.

A klímabarát közösségek… … segítenek, hogy a szükséges, klímabarát infrastruktúra hiányát legyőzzük, vagy a hiányzó infrastruktúrát létrehozzuk. Gyakran érezhetjük azt, hogy szívesen választanánk a klímabarát megoldást, de nem tehetjük, mert ƒƒ nem elég kényelmes a tömegközlekedés és nincsenek kerékpár utak, hát még autómegosztó rendszerek; ƒƒ nem választhatunk zöld áramot; ƒƒ nem könnyű környezetbarát termékeket találni a boltban; ƒƒ nehéz megtalálni a környezetbarát építőanyagokat, és még inkább a

mestereket, akik tudják, hogyan kell megfelelően beépíteni őket;

változásokkal szembeni ellenállóságát azzal, hogy felkészülünk azokra.

ƒƒ és még sorolhatnánk a különböző hiányzó infrastruktúrákra vonatkozó problémáinkat.

A klímabarát közösségek mindezeken felül erősítik:

Ha van olyan baráti körünk, klubunk, ahová hozzánk hasonló, klímabarát gondolkodású emberek járnak, közösen összegyűjthetjük a közelünkben fellelhető klímabarát termékeket, megoldásokat, megoszthatjuk egymással a zöld megoldásokhoz értő szakemberek elérhetőségét, vagy ha messzebbről kell valamit beszerezni vagy szakembert hívni, megoldhatjuk azt közösen, a költségeket megosztva.

ƒƒ a helyi gazdaságot, mivel növelik a keresletet a helyi termelők helyi termékei iránt;

Komolyabb infrastrukturális hiányosságokat is megpróbálhatunk együtt legyőzni: megszervezhetjük, hogy autónkat megosztva együtt járjunk munkába, és összefogva, lépésről lépésre, elkezdhetünk a komolyabb nehézségekkel is megbirkózni: lobbizhatunk például helyben kerékpárutak kialakításáért, vagy elindíthatjuk a helyi párbeszédet a megújuló energiák nagyobb mértékű alkalmazásáért.

A klímabarát közösségek… … segítenek, hogy legyőzzük tanácstalanságunkat és tehetetlenségérzésünket. A viselkedés megváltoztatását kutató pszichológusok elismerik, hogy az egyéni tehetetlenség érzése gyakran az egyik legfontosabb visszatartó abban, hogy tegyünk valamit az olyan problémák csökkentése érdekében, mint a klímaváltozás, amikor saját tetteink eredményét és hatását nem látjuk, és gyakran nem is kapunk visszajelzést róluk. A közösség ebben többféle módon is segíthet: egyrészt, látjuk, hogy tetteinkkel nem vagyunk egyedül, másrészt, visszajelzést adhatunk egymásnak különböző próbálkozásaink eredményességéről. Közösen átvehetünk és/vagy kidolgozhatunk például háztartási fogyasztásunkat és kibocsátásainkat nyomon követő módszereket, felváltva kipróbálhatunk különböző fogyasztást csökkentő termékeket és módszereket, értékelve azok hatékonyságát. Háztartásaink fogyasztásán kívül pedig együtt hatékonyabban csökkenthetjük helyi közösségünk klímaváltozásra gyakorolt hatását is, valamint növelhetjük a bekövetkező

ƒƒ a helyi közösséget, mert új és újfajta kötelékeket és kapcsolódásokat alakítanak ki a helyi közösség tagjai között; így amellett, hogy növelik egy közösség környezeti fenntarthatóságát, pozitív hatással vannak annak gazdasági és társadalmi fenntarthatóságára is. Erősítsük tehát magunkat, elhatározásainkat és bővítsük klímabarát „eszköztárunkat” közösségek szervezésével! És, hogy lássuk, ezzel nem vagyunk egyedül, a 7.1. és 7.3. fejezetekben számos magyar és külföldi kezdeményezést is bemutatunk.

7.1 Mi a klímabarát közösség? Kiadványunkban minden olyan közösséget klímabarátnak nevezünk, amelynek célja ƒƒ az energiafogyasztás és üvegházgázkibocsátás csökkentése; és/vagy ƒƒ olyan életmódbeli változások megvalósítása, gyakorlatba ültetése, amelyek fenntarthatóvá teszik szűkebb és tágabb környezetét. Külön kihangsúlyozandó tehát, hogy nem minden általunk klímabarátnak nevezett közösség célja kifejezetten az energiatakarékosság, tevékenységével mégis segíti a klímaváltozáshoz való hozzájárulásunk mérséklését és/vagy a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásunkat. Ilyenek például a sok településen szervezett csere-bere piacok, amelyek azzal, hogy támogatják a használt tárgyak továbbadását, hozzájárulnak, hogy kevesebb szemetet termeljünk, kevesebb új terméket vásároljunk, és így csökkenjen erőforrás-felhasználásunk valamint kibocsátásaink – viszont az esetek többségében nem kifejezetten energiatakarékossági és klímabarát céllal szervezik őket.

57

ƒƒ [laza szerveződés / szorosabb közösség] Továbbá, különbség van a közösségek közt abban is, hogy melyikben mennyire szoros a kapcsolat a tagok közt, hol mennyire ismerik egymást a tagok. Van, ahol a közösség viszonylag lazán szervezett, kevéssé strukturált, a tagság gyakran változik. Máshol a közösség erősen strukturált, a tagság viszonylag állandó és meghatározott feltételekhez kötött.

ƒƒ [alulról szerveződő / felülről szerveződő] A közösségekről sokunknak valószínűleg elsősorban a civil, lakossági kezdeményezésként létrejött, alulról szerveződött csoportok jutnak eszébe. Nem szabad elfelejtkeznünk azonban a felülről, pl. polgármesteri kezdeményezésként létrejövő közösségekről sem. Több ilyen létezik már Magyarországon is.

58 A klímabarát közösségek mindezek miatt nagyon sokfélék és folyamatosan változnak, fejlődnek! Az alábbi áttekintő táblázatban megpróbáljuk bemutatni, hogy milyen baráti szerveződéseket, szomszédi összefogásokat, települési mozgalmakat tekinthetünk klímabarát közösségnek.

(A közösségek egy részét részletesebben is bemutatjuk a 7.3. fejezetben!) Különböző használati tárgyak újra-használatát, cseréjét, felújítását és újra eladását segítő és motiváló kezdeményezések.

A vacsora készítője megnyitja étkezőjét és vacsoráját a helyi közösség számára: előre meghatározott menüt, előre meghatározott összegért kínál helyi emberek számára - a vacsorára, amíg szabad hely akad, szabadon be lehet jelentkezni. Az internetes oldalra az egész világról lehet regisztrálni, e kiadvány írásakor 13 magyarországi „vacsoráztató” volt az oldalon.

Újra-használók

Vacsora-megosztók, együtt vacsorázók

A helyi közösségi életet és gazdaságokat lendíti fel az ötlet, amennyiben a „séf” helyi termelőktől szerzi be a hozzávalókat. Ezen felül, közösen, egyszerre főzni több embernek hatékonyabb, mintha mindenki maga főzne otthon.

Számos esetben a közösséget is összehozza a megvalósítás.

Az újrahasználás mindig klímabarát! Legyen szó akár könyvről, CD-ről vagy telefonfülkéről.

Ugyanakkor nő a közösen használt gép/terület kihasználtsága, és a közösségi összefogás kapcsán erősödik a közösség.

A helyben termelt gyümölcs és zöldség egészséges és klímatudatos választás, mert nincs szállításból eredő szén-dioxid kibocsátás, nincs csomagolási hulladék és a műtrágya-, illetve vegyszerhasználat sem jellemző.

Ha közösek az autók, általában lehet jobb, hatékonyabb autókat vásárolni. Ezen felül, mindenki használhat olyat, amelyre épp szüksége van, de nem kell, hogy minden háztartásnak külön autója legyen.

Többféle autó-megosztó rendszer létezik. Egy általánosabb rendszerben a tagok tagsági díjat fizetnek, amelyért cserében, amikor szeretnének, a szükségletünknek megfelelő méretű autót tudnak bérelni. Több város ingyenes parkolóhelyek biztosításával támogatja az autómegosztást.

Nemzetközi honlap (magyar vendéglátókkal is): http://www.super-marmite.com/meals

Hollandiai étkezőből étterem*: http://www.tafelvantwaalf.nl/01-pagsHKR/52Schuifesaan.html

Példák:

Használt építőanyag kreatív újra-használata*: http://materjalid.net

Telefonfülke-könyvtár: http://www.westbury-sub-mendip.org.uk/current/content/view/230/130/

Külföldi példák:

Csere-bere piacok: számos működik, szerveződik Magyarországon, pl.: Wekerlei bolhapiac: http://wekerletelep.eu/node/291

Strandkönyvtárak és olvasóligetek: http://www.strandkonyvtar.hu/

Magyar példák:

Föld-megosztók (Landshare): http://www.landshare.net

Kert-csere: http://gardenswap.org

Külföldi példák:

Autó-megosztó baráti közösségek, rendszerek, pl. milánói autó-megosztó rendszer*: http://www.atm-mi.it/it/guidami/Pagine/default.aspx

Külföldi példa:

Közösségi kezdeményezésekről, kreatív közösségekről, magyar és külföldi példákról a következő kiadványokban olvashat:

A földmegosztó és kert-csere programok azt jelentik, hogy valaki, akinek van kertje/földje, de nem használja, megengedi másnak, akinek nincs, hogy a kertet/földet megművelje, zöldséget és gyümölcsöt termesszen ott.

Kevesebb gépet kell gyártani, azaz nyersanyagkímélő megoldás. Még úgy is, hogy a gyakoribb használat miatt esetleg rövidebb lesz a gépek élettartama.

Európa és az USA nagyvárosaiban teljesen normális és hétköznapi, hogy az egész bérháznak egy mosókonyhája van az alagsorban, 4-5, közösen használt mosógéppel.

„Mosógépmegosztók”

Természetesen, a közösségeket általában nem lehet egyértelműen kategorizálni, hiszen állandóan fejlődnek, változnak… Ennek megfelelően az egy ügyre koncentráló közösségek, ahogy haladnak céljaik megvalósításában, nagyon gyakran új célokat, ügyeket is felvesznek. Hasonlóképpen, az elsősorban a résztvevő háztartások fogyasztására koncentrálók is gyakran fokozatosan elkezdenek a közösség felé is nyitni: egyre inkább szeretnék magukat a tágabb közösségnek is „megmutatni”, munkájukba másokat is bevonni. Jó példa erre a 7.3. fejezetben részletesebben is bemutatott Fownhope-ban működő karbonkibocsátást korlátozó akciócsoport, ahol a közösség először a háztartási karbonlábnyom csökkentése érdekében gyűlt össze, de hamarosan a tagok úgy érezték, hogy erőfeszítéseiket szeretnék a tágabb közösségnek is bemutatni, velük megosztani, illetve az is kiderült, hogy a kibocsátások semlegesítése a közösség bevonásával hatékonyabb. Ha egy család intézi több más háztartás nagybevásárlását, alacsonyabb lesz a vásárláshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás, hiszen sok autó helyett csak egy megy a célig. Továbbá, ilyen esetekben lehet nagyobb kiszerelésben, kevesebb csomagolóanyag felhasználásával is vásárolni.

Számos európai példa: http://www.sustainable-everyday.net/ main/?page_id=19

Az egy utcában, lépcsőházban stb. lakók közül egy-két család vállalja, hogy az idősebbek, autóval nem rendelkező családok bevásárlását egyben intézi.

•

I. Helyben működnek, helyieket tömörítenek (utcában, lakóházban, településen)

A Védegylet Közösségi Önsegítő Rendszerek c. kiadványa: http://www.vedegylet.hu/doc/korwebre.pdf

Elsősorban egy dologra/ügyre koncentráló közösségek

•

PÉLDÁK (ízelítőül, a teljesség igénye nélkül!)

Apróbetű

Együtt/közösen használók

ƒƒ [egy ügy / több ügy] Vannak olyan közösségek, amelyek egy ügyre koncentrálnak, mások átfogóbb célokat választanak maguknak. A Kislábnyom program képzéseire készült előadásokban valamint a Kislábnyom hírlevél különböző számaiban, különös tekintettel a 16. számra, sok példa található. Letölthetők: http://www.kislabnyom.hu

Együtt vásárlók

ƒƒ [háztartások lábnyoma / közösség lábnyoma] vannak olyan szerveződések, amelyek elsősorban azért jöttek létre, hogy a résztvevő háztartások energiafogyasztását tegyék hatékonyabbá, a háztartások kibocsátásait, környezeti hatását csökkentsék. Mások ugyanakkor kifejezetten azért jönnek létre, hogy a közösség vagy település kibocsátási mutatóin dolgozzanak, így nem az otthon bevezethető praktikákra, egyéni fogyasztásra koncentrálnak. Természetesen sok közösség e két véglet között helyezkedik el, vagy épp a háztartások energiahatékonyságának javítása után vagy mellett a tagok fokozatosan szeretnének nyitni a közösségi tér felé is. •

MIÉRT KLÍMABARÁT?

ƒƒ [kibocsátás csökkentés és mérés / tudatosság-növelés] van olyan közösség, ahol kifejezetten a kibocsátások csökkentésére koncentrálnak, és azt mérik is, míg van, ahol inkább a környezeti és klíma-tudatosság növelése a cél;

LEÍRÁS

Fontos azt is megjegyezni, hogy a céltól függetlenül is nagyon sokféle klímabarát közösség létezik:

59

60 61

Angol példa: http://www.riverford.co.uk/

Francia kezdeményezés*: http://www.lesjardinsdeceres.net/

Külföldi példák:

Nyitott Kert Alapítvány: http://www.nyitottkert.hu

Példa magyar kezdeményezésre:

A Magyar Kerékpárosklub kampánya a helyi vásárlásért: http://helybenveddmeg.hu

Magyar példa:

Nemzetközi honlap: http://www.iwalktoschool.org/

Milánói gyalogló busz: ld. a Kreatív Közösségek c. kiadványt*

Külföldi példák:

Együtt utazók, autótmegosztók

Rendszeresen találkozó közösségek nagyrészt állandó tagsággal. A tagok célja az egyéni háztartások környezeti hatásának rendszeres nyomon követése és csökkentése. Abban, hogy a csökkentés mértéke mennyire szigorú és előre meghatározott, vannak különbségek.

A közösségi kertek olyan városi területek, amelyeket civilek tartanak fent és művelnek meg. A „városi kertészek” korábban kihasználatlan területeket vesznek kezelésbe a tulajdonos beleegyezésével, és parcellákat alakítanak ki rajtuk. A kertben minden városi kertész a saját ágyását műveli, de a komposztálás, a víz- és szerszámhasználat közös.

Energiatakarékos és környezetbarát iskola, óvoda felújítás, amelyet utána az iskolai, óvodai közösség, valamint a lakosság környezeti nevelésére is használnak.

Öko-lábnyom, szénlábnyom csökkentők

Közösségi kertek

Zöld iskolák, óvodák

I. Elsősorban a közösségben résztvevő háztartások, szervezetek szintjén

általában nem, vagy alig használ kémiai növényvédő szereket; rövidíti a távolságot a fogyasztó és az előállítás között, így csökkenti a logisztika negatív következményeit.

• •

Szigetelés, Nyílászáró csere, Esővíz hasznosítása öntözésre stb.

• • •

(a nagykállói példát részletesebben bemutatjuk a 7.3. fejezetben).

Alternatív energiák hasznosítása,

•

Számos klímabarát vonás lehetséges:

megköti a szén-dioxidot;

elhagyott tereket tesz újra organikussá;

• •

csökkenti a vállalati élelmiszerrendszertől való függőséget;

•

A közösségi kert

(több közösséget részletesebben bemutatunk a 7.3. fejezetben)

A közösségek kifejezett célja az öko- és karbonlábnyom csökkentése, valamint ezáltal az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése.

Több utas egy autóban = kevesebb szennyezés, kisebb forgalom!

Több telekocsi-rendszer is működik Magyarországon: utasok kereshetnek maguknak autóst a kívánt úti célhoz, az autóval indulók pedig útitársakkal tölthetik meg félig üres járművüket. Telekocsi-rendszert lakó- vagy munkahelyi közösségben is megszervezhető, csak össze kell hangolni a szomszédok vagy munkatársak utazási, szállítási igényeit. ***

Átfogó, több mindennel foglalkozó közösségek

Minél több a biciklis és minél kevesebb az autós, annál nyugodtabban vehetjük a levegőt – különösen a nagyvárosban!

Népszerűsítik a kerékpáros közlekedést, tagjaiknak különböző szolgáltatásokat nyújtanak, túrákat, megmozdulásokat szerveznek.

Kerékpáros életmódot népszerűsítő klubok

A bevásárló közösségekhez hasonlóan a termelői piacok és boltok segítik a helyi, szezonális termékek elsősorban helyi kereskedelmét, ezáltal minimalizálva a szállítási, tárolási és csomagolási igényt.

A termelői piacok a termelőknek adnak lehetőséget arra, hogy termékeiket elsősorban a helyi lakosságnak adják el közvetlenül, termékeikért megfelelő árat kapva.

A rendszerben a vásárlók/fogyasztók és a termelők közvetlen kapcsolatban vannak egymással, egymásnak így közvetlen visszajelzést is lehetőségük van adni.

A bevásárló közösségek egyrészt segítik a helyi, szezonális termékek elsősorban helyi kereskedelmét, ezáltal minimalizálva a szállítási, tárolási és csomagolási igényt. Másrészt előnyben részesítik a környezetbarát termelési módokat.

Termelői piacok, boltok

Bevásárló közösségek

Kis közösségek bevásárlásuk egy részét együtt intézik etikus, emberi jogi és környezeti kritériumok alapján. Rendszeres találkozók alkalmával beszélik meg az alapelveket, értékelik a termelőket, és gyűjtik össze, hogy kinek mire van szüksége.

Egyesült Államok, üvegház az iskola tetején: http://fenntarthato.hu/epites/Members/ GreenDependent/greenhouse_ontopof_school

Külföldi példa:

Gödöllő, zöld óvoda: http://www.godollo.hu

Nagykálló, zöld iskola: http://juhaszzoltan.eu/2010/06/18/kornyezettudatosan/

Magyar példák:

Franciaország, közösségi kert elhagyatott, lepusztult városi telken, Jardin Nomade*: http://www.qsb11.org/Projets/Jardin/index.htm

Külföldi példa:

Gang csapat: http://gang-gong.blogspot.com/

Földkelte szerveződés Magyarországon: http://foldkelte.wordpress.com/

http://kozossegikertek.blog.hu/

Magyar példák:

Fownhope CRAG: http://www.fownhopecrag.org.uk/

Karbon-kibocsátást Korlátozó Akciócsoportok (CRAGs): http://www.carbonrationing.org.uk

EcoTeams: http://ecoteams.org.uk

Külföldi példák:

ÖkoKörök: http://www.okokorok.hu

Carbonarium Egyesület: http://www.carbonarium.com

Gödöllői klíma-klub: http://www.klimaklub.greendependent.org

Magyar példák:

http://utazzolcson.net

http://www.oszkar.com/

http://www.utazzunkegyutt.hu

http://www.utitarskereso.hu

http://kenguru.hu

Példák Magyarországról:

Wekerlei bringa-bazár: http://wekerle.hu/node/1053

Nők Tanítanak Nőket Biciklit Szerelni: http://www.zofi.hu

Városi Biciklizés Barátai Egyesület: http://www.vbb.hu

Magyar Kerékpárosklub: http://www.kerekparosklub.hu

Példák Magyarországról:

Internetes gazdapiac: http://www.gazdapiac.com/

Regina Fórum: http://www.reginanet.hu/haz/reginaforum

Liliomkerti Piac Káptalantótin: http://liliomkert.lapunk.hu/

Helyi piacok, helyi piacokról: http://www.helyipiac.eu/index.html

Példák Magyarországról:

Olaszország, GAS etikus bevásárló közösség*: http://www.retegas.org/

Külföldi példa:

Csiperke Kör: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/vasarlasban-champion-%E2%80%93-kozossegi-bevasarlo-kor

Szatyor: http://szatyor.org/

Magyar példák:

II. Szélesebb kört érnek el (több települést érintő, kistérségi, regionális vagy országos szinten szerveződnek, ezért szélesebb körű összefogást érnek el programjaikkal, bizonyos esetekben határon átnyúló közösséget teremtenek – gyakran az Internet segítségével)

A rendszerben résztvevő termelők biztosak lehettek abban, hogy termékeiket jó áron el tudják adni, a fogyasztók pedig megbízhatnak a vásárolt élelmiszer minőségében.

Az előre meghatározott termelőktől vásárlással támogatjuk a helyi termelőket, időt és pénzt spórolhatunk meg, hiszen a szállítással és tárolással együtt járó költségek lecsökkennek, és a környezeti terhelés is jóval kevesebb, hiszen minimalizálódik a csomagolási, tárolási és szállítási költség is.

Helyben-vásárlók

Élelmiszer dobozrendszerek, közösség által támogatott mezőgazdaság**

A helyben vásárlással támogatjuk a helyi termelőket, időt és pénzt spórolhatunk meg, hiszen a szállítással és tárolással együtt járó költségek lecsökkennek, és a környezeti terhelés is jóval kevesebb.

A helyi környezetbarát, főként kerékpáros és gyalogos fogyasztói magatartás ösztönzése, és a fogyasztók arra bíztatása, hogy helyben, helyi termelőktől vásároljanak.

Gyalogló busz (láb-busz)

Fogyasztók és termelők összefogásának eredményeként jönnek létre a közösség által támogatott mezőgazdaság különböző formái. Általánosságban úgy lehet ezeket bemutatni, hogy a termelők és a fogyasztók egyesülést alkotnak és szerződést kötnek, amely szerint a termelők rendszeresen (ált. hetente) ellátják friss terményekkel a fogyasztókat, akik elkötelezik magukat, hogy rendszeres megrendelők lesznek, és a terményt megveszik.

Mivel a gyerekek gyalog mennek iskolába, nincs szükség arra, hogy szüleik autóval vigyék őket, így csökken az üzemanyag fogyasztás, a káros anyagok kibocsátása, és kevesebb lesz reggel és délután a dugó az iskolák, óvodák környékén. A nevelés szempontjából is igen előnyös megoldás.

A gyerekek a nagyvárosban biztonságos körülmények között mehessenek iskolába. A gyerekek kijelölt találkozó pontokon („megállókban”) csatlakozhatnak a gyalogló buszhoz, amit mindig más felnőttek kísérnek.

62 63

A helyben megtermelt javak és szolgáltatások klímabarát alternatívái a globális kereskedelemből származó áruknak és szolgáltatásoknak.

(a kezdeményezést és a wekerlei közösséget részletesebben bemutatjuk a 7.3. fejezetben)

Eszközök: lokális élelmiszer-programok, közösségi fenntartható energia-programok, fenntartható közlekedési módok, a források megosztása, a fogyasztás csökkentése.

Az Átalakuló Városok mozgalom legfontosabb célja a magas energiafogyasztást, és az ezzel járó sérülékenység helyett elmozdulni egy alacsony fogyasztású, ezáltal rugalmasabb közösség irányába.

(a ghenti kezdeményezést részletesebben bemutatjuk a 7.3. fejezetben)

E falvak lakói a pénz és növekedés alapú társadalommal ellentétben a fenntarthatóság szempontjai alapján igyekeznek a közösséget és életüket kialakítani, és igyekeznek ökológiai lábnyomukat a lehető legkisebbre csökkenteni.

„Mindenki ért olyasvalamihez, amit szívesen megtanítana másoknak is vagy amivel segítene másoknak. Hogy ezért mit kér cserébe? Természetesen valami hasonló, hasznos segítséget. A szívességbankok az ilyen szolgáltatások közösségen belüli áramlását, cseréjét segítik. Nem mindig annak adunk, akitől kapunk, és fordítva.”***

A csereklub és a helyi pénz-rendszerek a helyi gazdaságot és fejlődést, a helyi közösség hosszútávú fennmaradását támogatják.

„Az átalakuló városok kezdeményezői az energiafüggőség és az éghajlatváltozás ellen építenek ökotudatos minitársadalmakat.”

Napjainkig 350 város (pontosabban város, kerület, falu és sziget) vált hivatalosan is „átalakuló kezdeményezéssé”.

A 2005-ben, Írországban létrejött és azóta nemzetközivé nőtt „Átalakuló Városok” mozgalom közösségi szinten próbál választ találni a klímaváltozás és az energiaválság problémájára.

Olyan szerveződések, amelyek klímabarátságra törekvő polgármestereket, önkormányzatokat tömörítenek. Sok esetben a szerveződésekben civil szervezetek is részt vesznek, ilyenek pl. a felsorolt magyar példák.

A szövetségek legfontosabb célja a helyi éghajlatvédelmi tevékenységek támogatása és megvalósítása, a kibocsátások csökkentése érdekében. Bizonyos esetekben a csökkentésre tett vállalásokat számszerűsítik is (pl. Polgármesterek Szövetsége).

(a kezdeményezést a 7.3. fejezetben részletesebben is bemutatjuk)

a települések érdekképviselete klímavédelmi kérdésekben.

a klímaprogramok megvalósításának elősegítése,

minél több hazai településnek legyen saját, szakmailag megalapozott klímastratégiája,

A Szövetség céljai:

(több példát részletesebben bemutatunk a 7.3. fejezetben)

közösen használt terek, kisebbek a lakások, több a zöldfelület stb.

Izland, Sólheimar: http://www.solheimar.is

Egyesült Királyság, Findhorn: http://www.ecovillagefindhorn.com/

Külföldi példák:

Ökofalvak Magyarországon: http://www.okofalu.hu

Magyar példák:

Totnes Font (Totnes Pound): http://www.transitiontowntotnes.org/?q=totnespound/home

Ayrshire cserekör (Local Exchange System, LETs): http://sustainable-everyday.net/ cases/?p=60

Külföldi példák:

Talentum Kör: http://lmv.hu/talentum_kor_bemutatasa

Cserekör: http://szivessegbank.hu/node/89

Soproni Kékfrank: http://www.kekfrank.hu/

Pilisi Koronakör: http://www.koronakor.hu

Magyar példák:

Átalakuló Totnes (Transition Town Totnes): http://www.transitiontowntotnes.org/

Átalakuló Városok honlap: http://www.transitionnetwork.org

Külföldi példák:

Klímabarát Wekerle: http://lmv.hu/atalakulo-varosok/projektek/wekerle/kezdette

Magyar példa:

Ghent, csütörtöki húsmentes vagy veganap: http://www.donderdagveggiedag.be

Külföldi példa:

Energiavárosok Szövetsége (Energy Cities): http://www.energy-cities.eu/

Covenant of Mayors (Polgármesterek Szövetsége): http://www.eumayors.eu/home_en.htm

EU-s példák (magyar tagokkal):

Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége: http://ehosz.hu/

Éghajlatvédelmi Szövetség: http://www.eghajlatvedelmiszovetseg.hu/

Magyar példák:

Klímabarát Települések Szövetsége: http://www.klimabarat.hu

Magyar példa:

Svéd példa: Augustenborg: http://www.malmo.se/English/Sustainable-CityDevelopment/Augustenborg-Eco-City.html

Holland példa: De Kersentuin: http://www.sustainable-everyday.net/main/?page_ id=19, http://www.kersentuin.nl, magyarul: http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/ epulet/esettanulmanyok/fenntarthato_lakopark

Külföldi példák:

Staccato project: http://www.concerto-staccato.eu/choose-country/hungary.html

Faluház: http://www.faluhaz.eu/

hatékonyabb és kevesebb a nyersanyag- és energiafelhasználás a szigetelésnek, alternatív energia felhasználásnak köszönhetően,

*** Forrás: Andacs, N., Istvánffy, A., Wheatley, T., Thurzó, Zs., Vida V. (2009) Közösségi Önsegítő Rendszerek (KÖR). Védegylet, Budapest. Letölthető: http://www.vedegylet.hu

** Bővebben a témáról lásd: Vadovics, E. és Hayes, M. (2007) Nyitott Kert – egy helyi bioélelmiszer-hálózat Magyarországon. Közösség által támogatott mezőgazdaság és fenntartható fogyasztás. In: Vadovics, E. és Gulyás, E. (szerk.) (2007): Fenntartható Fogyasztás Magyarországon 2007. Konferenciakötet. Letölthető: http://www.greendependent.org/konferencia/2007_Kotet_vegleges_dec20.pdf

* A példáról angolul többet a következő kiadványból lehet megtudni: Meroni, A. (szerk.) (2007) Creative Communities in Europe. People inventing sustainable ways of living. Edizioni POLI.design, Milánó, Olaszország. Letölthető: http://www.sustainable-everyday.net/EMUDE/

Önfenntartásra törekvő közösségek, falvak

Közösségi pénz/csere rendszerek, szívesség bankok

Átalakuló Városok

Önkormányzatok kezdeményezései, önkormányzatok szövetségei

Klímakörök (Klímabarát Települések Szövetsége)

2007. november 17-én öt település polgármestere, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetében működő Éghajlatváltozás Kutatóműhely munkatársai  alakították a Szövetséget. Azóta a taglétszám 15 településre bővült, mindegyik településen cél, hogy az önkormányzat törekvéseinek megvalósításába a lakosságot aktívan bevonják, ezért a településeken helyi klímabarát körök működnek az önkormányzat támogatásával.

II. Az egész település, és a tágabb közösség szintjén

Energiahatékony lakóközösségek

Fenntarthatósági szempontok alapján kialakított lakóövezetek vagy klímabarát szempontok alapján felújított lakóházak, ahol a lakók a környezetileg tudatosabb élettér számos előnyét élvezik.

http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/epulet/esettanulmanyok/klimatudatos_panelfelujitas

Számos klímabarát vonatkozás:

Solanova projekt: http://www.solanova.org/1.html,

Magyar példák:

7.2 Klímabarát közösségek szervezése: mikor, mit, milyen módszerekkel? Ebben a fejezetben a klímabarát közösségek szervezését segítő hasznos információt, tanácsokat, tippeket gyűjtöttünk össze. Nagy mértékben támaszkodunk saját gyakorlati tapasztalatainkra is, amelyeket a gödöllői klíma-klub eddig közel másfél éves múltja során gyűjtöttünk. Igyekeztünk a tanácsokat, információkat elméleti alapokra helyezni, melyben nagy segítségünkre volt a „Szokásaink megváltoztatása” c. európai uniós kutatási projekt, amelyben partnerként vettünk részt22. Végül egy jó tanács: mielőtt elolvassuk a fejezetet, érdemes átnézni a kiadvány Bevezetőjét. J

Mit érdemes átgondolni és feltérképezni, mielőtt megkeresünk másokat? Miután eldöntöttük, hogy szeretnénk saját háztartásunkon kívül is tenni a klímabarát mindennapi élet megvalósítása és terjesztése érdekében, és szívesen szerveznénk egy rendszeresen találkozó közösséget, a következőket érdemes átgondolnunk, felkutatnunk, megtennünk: 1. Vannak mások is, akik valami hasonlót szeretnének tenni vagy már tesznek is? •• Van hasonló kezdeményezés környezetünkben, településünkön? (pl. klímakör, klíma-klub, autómegosztó közösség, helyi élelmiszer hálózat, zöldkör, ökoiskola, zöld óvoda stb.) •• Tudunk esetleg hozzájuk csatlakozni, velük összefogni, az ő eddigi tapasztalataikra építeni? 2. Vannak településünk önkormányzatának a témához kapcsolódó céljai, kezdeményezései?

22 További információk a „Szokásaink megváltoztatása” vagy „Changing Behaviour” projektről a következő honlapon találhatók: http://www.energychange.info

64

Apróbetű Akit mélyebben is érdekel, hogyan szervezhetne hatékony energiafogyasztást csökkentő programot, érdemes megnéznie, kipróbálnia a MECHanisms online eszköztárat, amely részben magyar nyelven segíti a szokások megváltoztatását célzó projektek tervezését: http://mechanisms.energychange.info/

•• Tagja településünk, önkormányzatunk már valamilyen klímabarát szövetségnek, kezdeményezésnek? (pl. Klímabarát Települések Szövetsége, Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége, Éghajlatvédelmi Szövetség, vagy az EU kezdeményezésére létrejött Polgármesterek Szövetsége23) •• Van településünknek energia- és/vagy klímastratégiája? 3. Jelenlegi energiafelhasználás, lehetőségek: •• A településünkön élők jellemzően milyen energiaforrásokat használnak? Mivel fűtenek, hűtenek, világítanak? •• A környezetünkben, településünkön élőknek jellemzően milyenek az energiafelhasználási szokásaik? •• Milyen szintű a településünkön élők klímatudatossága? Írnak a helyi lapok, közösségi portálok a témában cikkeket? Vannak a témában rendezvények? 4. Saját céljaink és erőforrásaink •• Mik pontosan a céljaink? Mit szeretnénk elérni a közösség szervezésével? Mennyi idő alatt körülbelül? •• Mennyit tudunk a témáról? Kell esetleg valamit átolvasnunk, megtanulnunk, mielőtt szervezésbe kezdünk? •• Milyen forrásokat tudunk felhasználni? Vannak a témában dolgozó barátaink, kollégáink, kapcsolataink, akiknek a segítségére építhetünk? •• Mennyi időt szeretnénk és tudunk a közösség építésére, szervezésére fordítani? Elegendő lesz ez vajon céljaink eléréséhez vagy módosítanunk kell céljainkon? 23 Az itt felsorolt szervezetek honlapjait további információkkal a 8. fejezetben felsoroltuk.

•• Szükséges pénzügyi erőforrás bizonyos céljaink eléréséhez? Ha igen, ezt hogyan és honnan tudjuk előteremteni?

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A gödöllői klíma-klubhoz kapcsolódó minden anyag a klub honlapján olvasható és letölthető: http://www.klimaklub.greendependent.org

3. Frissítők a résztvevők számára •• Ha csak lehetséges, saját készítésű és házi frissítőkkel készüljünk: házi szörp és sütemény, teák, csapvíz stb. •• A résztvevőket megkérhetjük, hogy mindenki, aki tud, hozzon valamit. •• Ne eldobható edényekben szolgáljuk fel a frissítőket! 4. Szükséges eszközök és anyagok •• Szeretnénk valamilyen anyagot kiadni a résztvevők számára? Ezeket ki állítja össze és ki fogja kinyomtatni? Mindig gondoljuk meg, tényleg szükséges-e a nyomtatott anyag!

Az első alkalom szervezése Ha tudjuk, vonjuk be családunkat, barátainkat, kollégáinkat a szervezésbe! Írjuk össze, és közösen döntsük el, hogy kinek mi lesz pontosan a feladata. Hogy mire érdemes gondolni? Íme néhány fontos dolog:

•• Van szükségünk laptopra és projektorra? •• A csoportos feladatokhoz készüljünk tollakkal, papírral. •• A későbbi kapcsolattartás érdekében mindenképpen érdemes jelenléti ívet készítenünk és abban összegyűjteni a résztvevők elérhetőségeit.

1. A találkozó helyszíne •• Hol tudunk térítés nélkül termet szerezni? •• Saját lakásunkban szeretnénk? Vagy egy, a témában dolgozó civil szervezetnél? Esetleg a helyi könyvtárban, közösségi házban? •• Gyerekeket is szívesen látunk? Ha igen, lehet, hogy többen el tudnak majd jönni. Érdemes azonban nekik külön játszóhelyiséget biztosítani. •• A teremben a székek elrendezése: gondoskodjunk arról, hogy mindenki jól lássa a többieket, rendezzük a székeket U alakba vagy körbe! 2. Hirdetés, promóció •• Kiket hívjunk meg és milyen csatornákon keresztül? •• Mikor kezdjük el a programot hirdetni? Pontosan hol és milyen formában? • • Ki fogja megírni az e-mailt, cikket, hirdetést; megszerkeszteni és kinyomtatni a plakátot, szórólapot; és ki fogja kiragasztani, széthordani őket?

Házi sütemény és tea a gödöllői klíma-klubban Ötletek: Hol találkozzon a klímabarát közösség? ƒƒ A gödöllői klíma-klubot egy helyi civil szervezet, a Regina Alapítvány közösségi házában szervezzük: itt van közösségi szoba, ahol a klub összeül, van felszerelt konyha, így a teafőzés, felszolgálás nem jelent problémát, valamint van játékokkal teli gyerekszoba és közösségi kert is… ƒƒ A tatabányai klíma-kör találkozóihoz a helyi önkormányzat biztosít termet. ƒƒ Az angliai Fownhope falu akciócsoportja (részletesen ld. 7.3 fejezet) az egyik helyi kisétteremben (pub) találkozik általában.

65

Ötletek: Hol és milyen módon hirdethetjük klímabarát közösségünket?

GYAKORLAT

ƒƒ A helyi lapokban: cikk vagy hirdetés formájában.

A bemutatkozást végezhetjük a többé-kevésbé hagyományos módon is: mindenki szépen sorban bemutatja magát és motivációit. Hasznos azonban, ha legalább időben korlátozzuk a bemutatkozásokat – hiszen a közösség további találkozói során lesz lehetőségünk megismerni egymást!

ƒƒ Helyi internetes közösségi portálokon: cikk vagy hirdetés formájában.

Alternatívaként a bemutatkozós kör előtt kérjünk meg mindenkit, hogy üljön egy olyan személy mellé, akit kevésbé vagy egyáltalán nem ismer még. Ezután először párokban mutatkozzanak be az összegyűltek egymásnak, majd a nagy körben mindenki „párját” és motivációit mutassa be! Tapasztalataink szerint ez sok derültséget okoz és segít abban, hogy mindenki végig aktív maradjon a bemutatkozó kör alatt.

ƒƒ Helyi levelező listákon. ƒƒ Saját vagy barátaink honlapján. ƒƒ Helyi oktatási intézményekben (bölcsőde, óvoda, iskolák stb.): elsősorban plakátok, szórólapok segítségével.

A gödöllői klíma-klub hirdetése a helyi élelmiszer fesztiválon

ƒƒ Helyi közösségi helyeken (pl. klubok, éttermek, kávézók, boltok, információs pontok, könyvtár, önkormányzat, művelődési és közösségi házak): elsősorban plakátok, szórólapok segítségével.

Csökkentsd otthon az energiafogyasztásod, mérd az eredményt, és mérd össze magad másokkal!

ƒƒ Helyi közösségi rendezvényen (pl. fesztiválokon, mindenféle előadásokon és rendezvényeken, vásárokon).

Csatlakozz a 2009 októberében Gödöllőn

A közösség motivációjának fenntartása

induló Klíma-klubhoz!

ƒƒ Helyi zöld és civil szervezetek irodáiban, honlapjain, levelezőlistáin: plakátok, szórólapok, emailek.

Haztudnizszeretnéd,zmizközezazhűtőszekrényednekzaz gleccserolvadáshoz; Hazkíváncsizvagy,zmizazzazkarbon-lábnyom; Hazkészzvagyzváltoztatnizenergiahasználatiz szokásaidon,zdezelkelzegyzkiszbiztatás; 2009. október 19. 17:00 óra Hazalacsonyabbzrezsirőlzábrándozol; helyszín: f. Chopin zeneiskola Hazszeretnédzmegosztanizenergiatakarékosságiz (2100 gödöllő, ötleteidetzhozzádzhasonlózlelkeszemberekkel; ady endre sétány 1.) Hazközhasznúztevékenységrezvágysz!z zz

InformáCIóS rendezvény

ƒƒ Ha összeállítunk egy címlistát és készítünk meghívót vagy szórólapot, ki is postázhatjuk felhívásunkat.

zz

zz

zz

zz

zz

Szólj a családnak, barátaidnak is!

Az első alkalomra ajánlott programok, megbeszélendők

Klubtag bárki lehet, korhatár nincs, előzetes tudás nem szükséges! A részvétel ingyenes.

további információ és jelentkezés: www.greendependent.org, [email protected], tel.: 28 415 691

gr ndependent

Fenntartható Megoldások Egyesülete

2. Egymás és motivációink megismerése Miután bemutattuk magunkat és céljainkat, adjunk lehetőséget arra, hogy a jelenlévők is bemutatkozzanak, és elmondják, miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a rendezvényen. Fontos lehet ez abból a szempontból is, hogy megtudjuk, kiket tudunk esetleg később bizonyos feladatok elvégzésébe bevonni, kinek van a témához kapcsolódó szaktudása stb.

66

Tudás-gyűjtés az otthoni energiafelhasználás összetevőiről, megoszlásáról a gödöllői klíma-klubban elemzése segíthet eldönteni, hogy milyen háttértudás és információk vannak már meg a csoportban, és mit érdemes még átadni nekik.

1. A szervezők által elképzelt célok bemutatása, megbeszélése Nagyon fontos, hogy az első közösségi alkalom során elmondjuk a résztvevőknek, hogy kik vagyunk, mi motivált bennünket a közösség szervezésére, összehívására, valamint, hogy mit szeretnénk a közösségben, a közösséggel együtt elérni.

Egyéb általános megfontolandók, ha klímabarát közösséget szervezünk

www.greendependent.org

A Klíma-klub elindítását az Európai Bizottság 7. kutatás-fejlesztési keretprogramja támogatja a „Changing Behaviour” projekt keretében.

3. Az előzetes vagy hozott tudás, ismeretek, tapasztalatok felmérése Az előzetes, hozott tudás és tapasztalatok felmérése nagyon fontos: kideríthetjük, hogy ki mit tud már a közösségben, és milyen már meglévő tudásra, tapasztalatra, készségekre számíthatunk, amit közösségünk tagjai egymásnak át tudnak adni elsősorban a klímabarát életmóddal kapcsolatban. A már meglévő tudást és tapasztalatokat többféleképpen is feltérképezhetjük: ƒƒ

Az előzetes tudást felmérhetjük például kérdőív segítségével. A kérdőívre adott válaszok

ƒƒ A tudás felmérésének alternatív és közösségépítőbb módja, ha az első találkozó alkalmával, a célok megbeszélése és ismerkedés után a résztvevők kisebb (3-5 fős) csoportokban megbeszélik és összeírják, hogy mit tudnak már a klímaváltozásról vagy a későbbi alkalmak során az épp aktuális témáról, majd amit összeírtak, azt megosztják a nagy csoporttal is. Ehhez minden kis csoportnak egy nagyobb papírt és néhány tollat vagy filctollat kell csupán adnunk (ld. Gyakorlat az 1. fejezetben is).

A klímabarát közösség önmagában nagyon motiváló lehet energiatudatos mindennapi életünk kialakításában, mert résztvevőként és tagként látjuk és tapasztaljuk, hogy erőfeszítéseikkel nem vagyunk egyedül, kérdéseinket, nehézségeinket és tapasztalataikat megoszthatjuk, egymásnak ötleteket és segítséget adhatunk. Azonban minden újdonsághoz, így egy klímabarát közösséghez is idővel hozzászokhatunk, ezáltal csökkenhet motivációnk, hogy aktívan részt vegyünk benne… Ezért fontos, hogy különböző módokon és eszközök segítségével fenntartsuk a motivációt. Néhány példa erre: ƒƒ Barátságos és kötetlen légkör biztosítása: •• informális klub hangulat, •• házi sütemények és innivalók, •• rendhagyó rendezvények szervezése (pl. kerti főzés-sütés, közös kirándulás, biciklitúra) ƒƒ Az eredmények nyomon követése és rendszeres felülvizsgálata:

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK A „Nagycsalád – kis lábnyom” program során készített és használt kérdőívek gyerekek és felnőttek részére a http://www.kislabnyom.hu oldalon megtalálhatók, onnan letölthetők és a forrás megjelölésével felhasználhatók, akár vetélkedőként is.

67

a közösség létezéséről, céljairól, a csatlakozás módjáról, vagy, ha vállalkozó kedvűek vagyunk, szervezhetünk klímabarát témában vetélkedőt, akadályversenyt stb. ƒƒ Kapcsolat kialakítása hasonló kezdeményezésekkel Magyarországon és külföldön, akár „testvér” klímabarát közösségi kapcsolat kialakításával (ld. következő rész). Ötletek: Hírlevél Hírlevélre példa található a Kislábnyom honlapon (http://www.kislabnyom.hu) és a gödöllői klíma-klub honlapján is (http://www.klimaklub.greendependent.org). Ha úgy érezzük, felesleges lenne egy újat indítani, továbbküldhetünk közösségünk tagjainak egy nekünk tetsző hírlevelet is. A találkozók közti kapcsolattartás érdekében érdemes levelezőlistát is létrehoznunk. Közös főzés és evés-ivás a gödöllői klíma-klubban •• A fogyasztás és kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás dokumentálása, folyamatos nyomon követése24, rendszeres megbeszélése (félévente, évente), és a sikerek közös megünneplése

Végül érdemes megjegyezni, hogy ahhoz, hogy egy klímabarát közösség tényleg közösségként működjön, azaz minden tagja sajátjának érezze a közösséget, fontos, hogy kezdeti céljaink, amelyeket a közösség létrehozása előtt megfogalmaztunk, a közösség céljaivá is váljanak – ehhez azonban szükség lesz arra, hogy rendszeresen újragondoljuk, átbeszéljük őket.

•• Háztartási klíma/energia-audit elvégzése, az eredmények megosztása és megvitatása egymással

Kapcsolat más helyi kezdeményezésekkel, a tágabb közösség bevonása Hasonlóan ahhoz, ahogy egyéni, háztartási szintű vállalásainkat segíti és motiválja, ha hasonlóan gondolkodó, támogató közösség tagjai is vagyunk, közösségünket is erősíti, ha kapcsolatot építünk más közösségekkel. Meglátogathatjuk egymást, tanulhatunk egymástól, szervezhetünk közös műhelymunkát, megoszthatjuk ötleteinket, anyagainkat stb. Magyarországon működő klímabarát közösségi kezdeményezések közül néhányat a 7.3. fejezetben mutatunk be, másokat pedig a 8. fejezetben lehet megtalálni, de számuk folyamatosan bővül, így érdemes a szemünket nyitva tartani… A hasonló célú kezdeményezésekkel való kapcsolatépítésen kívül nagyon fontos, hogy saját településünkön is megkeressük a fenntarthatóbb26 életmódra, fenntarthatóbb település kialakítására irányuló, de alapvetően más céllal létrejött kezdeményezéseket (pl. baba-mama csoportok, helyi közösség építő csoport, biciklis-klub), és alkalom adtán velük együtt szervezzünk közösségi beszélgetést, rendezvényt, megmozdulást stb. 26 A „fenntartható” szón itt sem csupán a környezeti fenntarthatóságot értjük, hanem a társadalmit és a gazdaságit is.

Apróbetű Hasznos, a csoportmunkát segítő, csoportot fejlesztő módszerek innen-onnan: „Open Space” („nyílt tér”): Az OpenSpace módszer lényege, hogy nincs előre megadott, mások által összeállított tematika, ezt a jelenlévők maguk alakítják ki a találkozó céljai, a rendelkezésre álló idő és a számukra személyesen fontos kérdések alapján, így csak azok a témák kerülnek feldolgozásra, amelyek ténylegesen fontosak a résztvevők számára. Információk, részletes leírás és módszertani útmutatás: magyarul: http://www.openspace.hu angolul: http://www.openspaceworld.org/cgi/ wiki.cgi?AboutOpenSpace http://www.openspaceworld.com/users_ guide.htm „Café-beszélgetések” („world café” módszer): A módszer kis csoportos beszélgetést alkalmaz, és alap feltevése, hogy az emberek birtokában vannak annak a tudásnak és képességeknek, amellyel változást tudnak előidézni és megvalósítani. Ennek megfelelően célja, hogy minden résztvevőt aktívan bevonjon a beszélgetésbe. Információk, részletes leírás és módszertani útmutatás: magyar útmutató: http://www.theworldcafe. com/translations/hungariancafetogo.pdf angolul: http://www.theworldcafe.com/ „Gömbölyű akvárium” módszere („Fishbowl technique”):

25

Ötletek: Testvér-klub külföldön

A módszer alkalmazása során néhány résztvevő vagy a szekcióülés vezetői egy kis körben, egymással szemben kezdik el a munkát, míg a többiek a kis kört körbevéve egy nagy körben figyelemmel kísérik a kis kör beszélgetését. Amikor a külső körben ülők be szeretnének kapcsolódni a beszélgetésbe, helyet cserélnek egy, a belső körben ülő résztvevővel. Így mindenkinek lehetősége nyílik arra, hogy bekacsolódjon a beszélgetésbe és hozzászóljon a szóban forgó témához.

ƒƒ Saját levelezőlista, honlap, hírlevél stb. létrehozása

Jelentős motiváló erőt jelenthet az is, ha külföldön működő klímabarát közösségekkel alakítunk ki kapcsolatot, esetleg nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozunk magyar tagként. Így akár csere-utat is szervezhetünk vagy külföldi látogatások esetén vendégül láthatjuk egymást, tovább erősítve ezzel is a kapcsolatot. Már működő példák erre:

ƒƒ A közösség eredményeinek kommunikálása pl. helyi lapban, közösségi portálon, helyi rendezvényen, saját kiadványban stb.

ƒƒ a gödöllői klíma-klubnak az Egyesült Királyságban, Fownhope-ban van testvérklubja,

Információk, részletes leírás és módszertani útmutatás angolul:

ƒƒ a klímabarát Wekerle közösség pedig a nemzetközi „Átalakuló városok” kezdeményezéshez csatlakozott: http:// www.transitionnetwork.org/initiatives/ klimabar-t-wekerle

http://transitionculture.org/2008/04/04/12tools-for-transition-no12-how-to-run-afishbowl-discussion/

ƒƒ Vendégelőadók meghívása a közösség rendezvényeire ƒƒ Közös filmnézés és beszélgetés (ötleteket a filmek kiválasztásához ld. a 8. fejezetben)

ƒƒ A közösség bemutatása, bemutatkozása helyi rendezvényen, fesztiválon, iskola napon stb. Ezeken a rendezvényeken megjelenhetünk egy standdal, amelynél a közösség tagjai adnak információt 24 Karbon-kalkulátorról bővebben ld. 3. fejezet. 25 Klíma-auditról bővebben ld. 5. fejezet.

68

A gödöllői klíma-klub tagjai föld napi családi akadályversenyben klímabarát háztartás „akadályt” működtetnek

http://en.wikipedia.org/wiki/ Fishbowl_%28conversation%29

(a kezdeményezésekről bővebben a 7.3. fejezetben olvashat)

69

„Átalakuló városok” vagy „Transition town” eszköztár: Ez a modell, amely jelenleg 12 elemből épül fel, az „Átalakuló városok” mozgalom részeként fejlődött, állt össze, és útmutatást ad arra nézve, hogy hogyan érdemes egy átalakuló város kezdeményezést felépíteni (az átalakuló városokról bővebben a 7.3. fejezetben írunk).

Gleccserolvadás és hűtőszekrény: a gödöllői klíma-klub27

http://www.transitionnetwork.org/ support/12-ingredients Hasznos összefoglalót olvashatunk a közösségfejlesztésről, a közösségek fejlődésének folyamatáról, gyakorlatokkal Vercseg Ilona módszertani füzetében, amely a következő helyről szabadon letölthető: http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/ Azadatt.nsf/0a84037251c6a630c12570750 02e65aa/c25665214fdbda8ec1256f180052 9729?OpenDocument

ƒƒ motiválja, segítse, támogassa a háztartások szintjén történő változást és vállalásokat, valamint ehhez ƒƒ a támogató közösséget (a klub formájában) is létrehozza.

Információk, részletes leírás és módszertani útmutatás angolul:

Kiadvány a közösségfejlesztésről, magyarul:

információkat mindenki számára hozzáférhetővé tegye,

„Ha tudni szeretné, mi köze hűtőszekrényének a gleccserolvadáshoz; ƒƒ ha kíváncsi, hogy mekkora karbonlábnyoma, és szeretné csökkenteni; ƒƒ ha kész változtatni energiahasználati szokásain, de elkelne egy kis biztatás; ƒƒ ha alacsonyabb rezsit szeretne;

Ezek a célok megmaradtak, csak kiegészültek azzal, hogy a klub tagjai szeretnének tágabb közösségük zöldítéséért, klímabarátabbá tételéért is tenni. Ennek érdekében már eddig is részt vettek közösségi rendezvényeken (pl. helyi fesztivál) információs standdal, illetve szerveztek civil szervezetekkel együtt különböző rendezvényeket, pl. családi akadályversenyt, klímaébresztő filmvetítést. A jövőben céljuk, hogy ezeket erősítsék, illetve további érintetteket is bevonjanak a klímabarát életmódról, településről szóló dialógusba.

ƒƒ ha szeretné megosztani energiatakarékossági ötleteit; vagy ƒƒ ha közhasznú tevékenységben szeretne részt venni…..

7.3 Jó példák Egyre több jó közösségi kezdeményezést fedezünk fel és gyűjtünk össze Magyarországról és külföldről is, ahogy azt a 7.1 alfejezetben található táblázat is bizonyítja. Célunk volt, hogy ezek közül minél többet részletesebben is bemutassunk a közösségszervezésről szóló fejezet záró részében. Ahol arra lehetőségünk volt, igyekeztünk a jó példák aktív szervezőit, résztvevőit „megszólaltatni”. Az esettanulmányok sorrendje megegyezik a 7.1. fejezetben található táblázatban lévő sorrenddel.

……csatlakozzon a gödöllői klíma-klubhoz!” 2009 októberében a fenti felhívással a GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete Gödöllőn klíma-klubot indított a „Szokásaink megváltoztatása” (Changing Behaviour) c. EU-s kutatás-fejlesztési projekt keretében28. Mivel a kezdeményezés sikeresnek bizonyult, a klub a projekt befejezése után is tovább működik. A havi rendszerességgel találkozó informális klub eredeti céljai a következők: ƒƒ a klímaváltozással és energiatakarékossággal kapcsolatos 27 Fontos megjegyezni, hogy a gödöllői klíma-klub nem tagja/része a Klíma Klub Közhasznú Nonprofit Kft.-nek, azzal semmilyen kapcsolatban nem áll, hanem egy teljesen önkéntesen – a GreenDependent Egyesület koordinációjával - létrejött lakossági, baráti csoport. 28 A projektről bővebben a http://www.energychange.info oldalon található információ.

KISLÁBNYOM ESZKÖZÖK További közösségi kezdeményezések találhatók a Kislábnyom hírlevél különböző számaiban illetve a Klímabarát háztartások útmutatóban is. A hírlevelek és a kiadvány a http://www.kislabnyom.hu honlapon megtalálható és onnan letölthető.

70

(alternatív pénzrendszer) és a Regina Fórumról (helyi női vállalkozókat támogató jótékonysági bolt); •• a tagok zöld próbálkozásairól, sikereiről: például a klímabarát otthon pályázattal kapcsolatban vagy az otthoni energiafogyasztással kapcsolatos mérésekről; •• az energiahatékonysággal kapcsolatos témákban: passzív házról és az alternatív energia otthoni hasznosításáról az építők, építtetők szemszögéből, a lakcímkéről, stb. A klíma-klub elindítóinak célja az is, hogy a tagok nyomon kövessék és elemezzék havi rendszerességgel mért energiafogyasztásukat és kapcsolódó szén-dioxid kibocsátásukat, amelyhez kalkulátor is készült. Az Egyesület a klub-alkalmak szén-dioxid kibocsátását is számolja az ENERGIAKLUB rendezvény-kalkulátora segítségével. Ennek semlegesítésére a klubtagok gyümölcsfákat ültettek a klub helyszínéül szolgáló Regina Alapítvány közösségi kertjében.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Több információ és letölthető anyagok a klubról a http://www.klimaklub. greendependent.org honlapon található. Klubtalálkozó

A klubtalálkozókon a résztvevők tea és sütemény mellett ƒƒ beszélgetnek arról, hogy ki mit tehet otthonában a klímaváltozás ellen; ƒƒ ötleteket, tippeket osztanak meg egymással az energiatakarékosságról, klímabarát háztartásvezetésről, valamint a környéken elérhető klímabarát megoldásokról, szakemberekről, beszerzési helyekről; ƒƒ néznek és vitatnak meg kapcsolódó filmeket; ƒƒ hallgatnak meg kapcsolódó előadásokat, pl. •• egyéb helyi kezdeményezésekről: többek között a Pilisi Koronakörről

Karbon Kibocsátást Korlátozó Akciócsoport Fownhope-ban, Angliában – a gödöllői klímaklub testvérklubja Fownhope egy ezer lelket számláló falu Herefordshire-ben, dél-nyugat Angliában. A helyi klíma-klub, azaz ottani nevén Karbon Kibocsátást Korlátozó Akciócsoport (Carbon Rationing Action Group vagy CRAG) 2007 végén alakult a karbon-lábnyomukat csökkenteni kívánó lakosokból. A klubtagok havonta találkoznak az egyik helyi pub-ban, segítik egymást a lábnyom-csökkentésben, megosztják a karbonszegény életmóddal kapcsolatos tudást, és a tágabb közösség tudatformálásában is aktívan részt vesznek, például:

71

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A CRAG mozgalomról a http://www.carbonrationing.org.uk honlapon lehet többet megtudni. A Fownhope-ban működő CRAG-ről, gambiai projektjükről pedig itt: http://www.fownhopecrag.org.uk/

ÖkoKörök – Életmód zöldítés jókedvűen Horváth Gergő, Tudatos Vásárlók Egyesülete

A 350 fa ültetése Fownhope-ban Az Egyesült Királyságban működő CRAG-ek

2009-ben a falu lakosságát mozgósítva a CRAG tagjai faültetési akcióba kezdtek, a CRAG kezdeményezői szerint: „A lassan kontrollálhatatlanná váló klímaváltozás valódi veszélyt jelent, a fák ugyanakkor fontos széndioxid megkötők. Faültetési akciónkkal ahhoz a globális kezdeményezéshez csatlakozunk, amely világméretű kormányzati összefogást sürget a légkör CO2-szintjének 350 ppm-n való maximálásához (2011 januárjában egymillió részecskényi levegőből 391,19 a CO2 a http://www.co2now.org alapján).

ƒƒ a CRAG-tag családok poszterek, rövid előadások, beszélgetések keretében bemutatják, hogy ki mit csinál otthonában az energiafogyasztás és hozzá kapcsolódó CO2 kibocsátás csökkentése érdekében; ƒƒ bemutatják a saját tevékenységükről, erőfeszítéseikről készült kisfilmet; és ƒƒ a közösség tudatosságát növelő programokat szerveznek: pl. ökoház tervezési és rajzolási versenyt iskolásoknak.

Az elültetett gyümölcs- és diófák a helyi élelmiszertermelést is gazdagítják, és sok szállítást szükségtelenné tesznek. Tudjuk, hogy globális léptékkel mérve csak nagyon kicsi, de fontos, hogy kis közösségként is megtegyünk minden tőlünk telhetőt. A fák nem csak szépek, de javítják a klímaváltozás miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülő vadvilág túlélési esélyeit is.” A CRAG vezetésével a faluban összesen 350 fát ültettek el közterületen, közösségi intézmények udvarán és a lakosok kertjeiben is. 2010-ben a Fownhope-i CRAG csoport tagjai több közösségi rendezvényen is megjelentek, ahol

72

Klubtalálkozó a helyi pub-ban

Az Angliában hálózatként működő CRAGcsoportok olyan közösségek, melynek tagjai elkötelezték magukat az egyéni és közösségi karbon-lábnyomuk csökkentése mellett. Első lépésként kitűznek maguknak egy éves kibocsátási szintet vagy „karbon fejadag”-ot (carbon ration). Ezután egy éven át nyomon követik, feljegyzik a háztartási energiafogyasztásukat, az autóés repülőutakat, majd kiszámítják az ehhez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátást. Végül, az év végén, elszámolnak a “karbon adósságukkal” (azaz a kitűzött kibocsátási szintet túllépő kibocsátással). Vannak olyan csoportok, ahol a célkibocsátáson felüli CO2 minden kilójáért egy előzetesen megállapított árat fizetnek az adósok a csoport „karbon alapjába”. Az így összegyűlt pénzt a klubtagok által kijelölt ügyekre fordítják: faültetésre, szélkerék állítására stb. A Fownhope-i CRAG tagjai egyelőre úgy döntöttek, hogy ők nem fizetnek kötelező „bűntetést” az extra kibocsátásokért, ellenben közösen, mindenki olyan mértékben, amennyire megengedheti magának, támogatnak, segítenek egy gambiai közösséget – akikkel személyesen is kapcsolatba léptek – a klímaváltozás következtében fellépő sivatagosodás elleni küzdelmükben.

A Magyarországon a Tudatos Vásárlók Egyesülete által indított ÖkoKörök lényege a kiscsoportos, személyes élményeken alapuló tanulás. A közösségi részvételen alapuló környezetvédelmi akcióprogram keretén belül öten-nyolcan járnak össze két-három hónapig, hogy hétrőlhétre különböző környezettudatos fortélyokat tanuljanak meg és gyakoroljanak be. A program eddig milliónyi embert mozgatott meg 20 országban, akik a program végére átlagosan 43%-kal kevesebb hulladékot dobtak a kukába, 12%-kal csökkentették energiafogyasztásukat és 21%-kal kevesebb vizet használtak. Mi a siker titka? A csoportmunka mellett az, hogy az ÖkoKörök résztvevői nem áltatják magukat azzal, hogy egyik percről a másikra

Apróbetű Az ÖkoKörök (angolul: EcoTeams) gondolata és elindítása, a módszer kidolgozása a GAP (Global Action Plan International) nemzetközi civil szervezet nevéhez fűződik. A módszer hatékonyságát a viselkedés megváltoztatásával kapcsolatban kutatók is vizsgálták*. Többek között arra a következtetésre jutottak, hogy a siker kulcsa, hogy az ÖkoKörök tagjai a körök „hivatalos” megszűnése után is megtartják a kialakított környezettudatos szokásaikat, sőt, környezeti hatásukat többen később tovább csökkentik! További információk a GAP-ről és az EcoTeams-ről: http://www.globalactionplan.com * Nye, M., Burgess, J. (2008) Promoting durable change in household waste and energy use behaviour, A research report completed for the Department for Environment, Food and Rural Affairs. University of East Anglia

73

minden problémát meg tudnak oldani. Ehelyett lépésről lépésre haladnak, apránként változtatva életvitelükön, személyes környezetükön.

Solanova projekt, Magyarország

Csak könnyedén

Hazánkban köztudottan sok panel épület található, amelyekben több, mint 2 millió ember él. Ezek az épületek jellemzően igen rossz műszaki állapotban vannak, víz- és energiafelhasználásuk pazarló, így költségeik különlegesen magasak.

A program kulcseleme a könnyedség. A résztvevők miközben sokszor maguk számára is meglepően sokat érnek el, még jól is érzik magukat. A program célja nem a világmegváltás; „ökonak”, „zöldnek” lenni egyszerűen jó!

A kis lépés is nagy Az ÖkoKörök nagy hangsúlyt fektet az eredmények követésére. A résztvevők a program elején és végén is felírják mérőállásaikat, vagy épp megmérik, mennyi szemetet dobnak ki. Összehasonlítva aztán az eredményeket, maguk is meggyőződhetnek róla, mit jelent ténylegesen az, hogy odafigyelnek életmódjukra.

A dunaújvárosi Solanova projektben egy panelház lakóközössége fogott össze az épület felújítására. A projekt uniós és hazai minisztériumi támogatással valósult meg, és mintaként szolgál hasonló kezdeményezésekhez az országban. Az épületet passzív házhoz közeli minőségűre alakították: ƒƒ vastag hőszigeteléssel a külső oldalakon, a pince födémen és a tetőn (a ház szigetelése 16 cm-es, a tetőn 30 cm, illetve a zöldtető e fölött további 15 cm vastag föld és kavics, a földben növények); ƒƒ speciális hőszigetelő, légtömör, dupla (északi oldalon) illetve tripla üvegezésű (déli és nyugati oldalon) ablakok beépítésével; ƒƒ hővisszanyerős kiegyenlített szellőzés kialakításával, hatékony szabályozással.

Ökokör Mindez persze nem csak arra jó, hogy tükröt tartsanak maguk elé. Az eredményekkel másoknak is megmutatható a változás és változtatás lehetősége, ők is ösztönözhetőek, hogy tegyenek valamit. Mert van mit és már egészen kis változtatásokkal is sokat lehet elérni.

A korábbi távfűtés helyett a használati melegvízellátást, valamint a fűtési energia egy részét a tetőre és a homlokzatra szerelt napkollektorokkal oldották meg, emellett kicserélték a vízszerelvényeket is.

Az ÖkoKörök résztvevői szemmel láthatóan élvezik a közösen vállalt kalandot, így másokat is sikerül megfertőzniük. Ezért tudott az ÖkoKörök mára a világ egyik legnagyobb közösségi részvételen alapuló környezetvédelmi akcióprogramjává válni.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Az ÖkoKörökről, csatlakozásról, saját Kör indításáról a http://www.okokorok.hu oldalon lehet tájékozódni.

74

Árnyékoló és energiatermelő napelemek az üzletek felett Forrás: http://www.toronyhir.hu/node/187

A felújítás főbb eredményei: ƒƒ A ház energiatakarékos és klímabarát lett. ƒƒ 85%-kal kisebb a fűtési energia felhasználása (a falak 21 fokosak a lakásokban, de a lépcsőházat nem fűtik)! ƒƒ Jelentősen csökkentek a fenntartási költségek (pl. a havi fűtés- és melegvízköltség az előző, hagyományos költség egyharmada). ƒƒ A lakások piaci értéke emelkedett. ƒƒ Nőtt a lakók komfortérzete és elégedettsége.

Szelektív gyűjtőedények az iskolában Forrás: http://juhaszzoltan.eu

ƒƒ Csökkentek az épületben lakóknál az allergiás és asztmás panaszok (!). ƒƒ A zöldtetőn remekül lehet a szilvesztert közösen ünnepelni, nyáron napozni J

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A Solanova projektről további részleteket a http://www.solanova.org/1.html és a http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/ epulet/esettanulmanyok/klimatudatos_ panelfelujitas oldalakon lehet olvasni.

Nagykálló: mire tanít egy zöld iskolaépület A jövő generációi – és rajtuk keresztül szüleik - zöld tudatformálásának kétség kívül egyik legjobb eszköze, ha klímabarát iskolaépületben zajlik az oktatás. A diákok – nap mint nap használva az épületet – hozzászoknak az energia- és víztakarékos megoldásokhoz. Amíg odajárnak, akarva akaratlan egy klímabarát közösséghez tartoznak! Az iskola pedagógusain múlik, mennyire lesz élő és működő ez a közösség… Nagykállón energiatakarékos és környezetbarát berendezések beépítésével, 210 millió forintos uniós beruházás keretében újultak meg 2010-ben a Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium elavult épületei. Ahogy Nagykálló polgármestere fogalmazott: „A kiadások jelentős csökkentése mellett a

projektnek célja, hogy a diákok mindennapjait érintő olyan környezettudatos változásokat próbáljunk meg eszközölni, amelyek az ő felnőtt életükre is kihatással lesznek.” Az önkormányzat által benyújtott pályázatban több olyan ötlet szerepelt, amelynek megvalósítása a diákok részvételét és gondolkodásmódjának megváltozását igényli. Ilyen például, hogy 20%-kal csökkenteni szeretnék az épületben keletkező hulladék mennyiségét, ezért bevezették a szelektív hulladékgyűjtést és komposztálást, megszüntették a büfében a PET-palackos üdítők árusítását és műanyag helyett csak üvegpoharakat adnak, fedett kerékpártárolót építettek a bringával bejáróknak. A projektnek része a diákok tájékoztatása is a témában, a környezettudatos életforma népszerűsítése többféle rendezvénnyel, kiadványokkal és egyéb kommunikációs eszközökkel. További megvalósult beruházások: ƒƒ hibrid fűtési rendszer: megújuló energiát hasznosító hőszivattyú + kondenzációs gázkazánok; ƒƒ zöldtető, amely biztosítja az épület hőszigetelését; ƒƒ modern, energiatakarékos izzók és fénycsövek; ƒƒ esővízbegyűjtő és -hasznosító rendszer: a WC-k öblítésére részben vagy egészen; ƒƒ infravezérlésű csaptelepek és zuhanyfejek;

75

ƒƒ energiatanúsítványt is kap az épület;

ƒƒ A sokféle közös tevékenység következtében a lakók közt többféle és szorosabb kötelék, az összetartozás érzése alakul ki;

Eredmények: ƒƒ felére csökkent a korábbi energiafogyasztás;

ƒƒ A lakók egymást ki tudják segíteni különböző helyzetekben, pl. gyerekvigyázás, betegek gondozása;

ƒƒ ez éves szinten 15-20 millió forint megtakarítást jelent az önkormányzat számára.

ƒƒ A kevesebb autó miatt a környék gyerekbarát; ƒƒ Mivel a lakóközösség több szolgáltatást magának szervez meg (pl. parkolás, kertfenntartás, közös területek takarítása), így költséget takarítanak meg;

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A nagykállói zöld iskoláról a http://zoldtech.hu és http://juhaszzoltan. eu/2010/06/18/kornyezettudatosan/ oldalakon lehet tájékozódni.

ƒƒ Kevesebbet költenek energiára a hatékony épületek és eszközök miatt; ƒƒ Hosszú távon a megtermelt, de fel nem használt energiáért az energiaszolgáltató társaságok fizetni fognak a lakóközösségnek.

De Kersentuin, Hollandia – fenntartható lakóövezet De Kersentuin Utrecht külvárosában található kezdeményezés, melyet mindössze hét ember indított el, akik szociálisan és környezetileg fenntarthatóbb módon szeretettek volna élni, de alapelveiknek megfelelő lakásokat, lakóövezet nem találtak a piacon. Építészek segítségével elkészítették egy, az elképzeléseiknek megfelelő lakóövezet terveit, és fokozatosan az önkormányzatot is meggyőzték, hogy támogassa őket. Közben az érdeklődők száma is sokszorosára emelkedett, így végül egy 94 épületből álló lakóövezetet hoztak létre, amely 2004 decemberére készült el, és amelyet ma a De Kersentuin lakói által létrehozott egyesület működtet. De Kersentuin számos, a fenntartható lakóhely és életmód szempontjából lényeges újítást tartalmaz: ƒƒ Megújuló energiákat hasznosítanak; ƒƒ Az épületek speciális szigeteléssel rendelkeznek; ƒƒ A lakások és szobák fűtése/hűtése egyénileg szabályozható; ƒƒ Szelektív hulladékgyűjtést alkalmaznak és komposztálnak; ƒƒ Van esővíz gyűjtő és hasznosító rendszer; ƒƒ Számos funkció és használati tárgy/eszköz megosztott, azaz a lakók közösen használják

76

De Kersentuin, a fenntartható lakóövezet Forrás: Creative Communities http://www.sustainable-everyday.net/main/?page_id=19

őket, pl. van mosókonyha közösen használt mosógépekkel, működik autó-megosztó rendszer, vannak közös, bevásárláshoz használható speciális kerékpárok, van közösségi helyiség játékokkal, könyvekkel, sok a részben közösen fenntartott és művelt zöldterület stb. Mindezeknek köszönhetően a lakóövezet környezetileg fenntarthatóbb, mivel: ƒƒ Hatékonyabb és kevesebb a nyersanyagés energia-felhasználás; ƒƒ Kevesebbet használnak autókat; ƒƒ A közös terek következtében kisebbek a lakások, így kisebb a beépített terület; több a zöld felület; ƒƒ A közös használat miatt kevesebb eszközre (pl. mosógép) van szükség, így megengedhetik maguknak a környezetbarátabb berendezéseket. Ezen felül, aki De Kersentuinban lakik, a környezetileg tudatosabb élettér számos egyéb előnyét is élvezheti:

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A De Kersentuin lakóövezetről többet a http://www.sustainable-everyday.net/ main/?page_id=19, http://www.kersentuin.nl és a http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/ epulet/esettanulmanyok/fenntarthato_ lakopark oldalakon lehet megtudni.

Vega ételek csütörtökre Forrás: http://www.wpg.be

Meggyőződésük, hogy a veganap hasznos az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, jó a környezetnek, az egészségnek, a megkímélt termőterületeknek, az állatoknak, a turizmusnak – és gasztronómiai kaland is egyben! J A kalandozókat a pogram részeként kiadott vegetáriánus szakácskönyv is segíti.

Csütörtök veganap A légkörbe jutó, emberi életmódhoz köthető üvegházhatású gázok közel 20%-át a húsfogyasztás céljából tartott állatok tartása adja! Azaz ha csökkentjük a húsfogyasztást, nem csak az állatok életét, de a klímát is kíméljük. Ebből a megfontolásból kezdett szokatlan vállalkozásba a belgiumi Ghent önkormányzata 2009. május 13.-én. Elhatározták, hogy minél több városlakó bevonásával veganappá kiáltják ki a csütörtököt. A 230.000-es lakosú város minden bölcsődéjében, óvodájában, iskolájában és közigazgatási intézményében mellőzik a húst csütörtökönként, és erre biztatják a szülőket, munkahelyeket, éttermeket, kifőzdéket is. Nyomtattak városi vega-térképet is, hogy könnyebb legyen megtalálni a vegetáriánus éttermeket.

Egy belga élete során elfogyaszt: 891 csirkét, 42 disznót, 5 tehenet, 789 halat, 7 birkát, 43 pulykát, 24 nyulat és 1/3 lovat. Heti egy vega nap a listán felsoroltakból 250 állat életét kímélné meg! Forrás: http://www.donderdagveggiedag.be

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A ghenti veganapról részleteket a http://www.donderdagveggiedag.be oldalon lehet megtudni.

77

Klímabarát Települések Szövetsége, a klímakörök szerepe és jelentősége Antal Z. László, a Szövetség elnöke Az éghajlatváltozással és az ökológiai válsággal foglalkozó társadalomtudományi klimabarat.hu kutatások egyik fontos eredménye az – amelyet a gyakorlati tapasztaltok is megerősítnek –, hogy a jelenlegi társadalmi, gazdasági és politikai feltételek között a szükséges lépések megtételére helyi (kistérségi, önkormányzati és közösségi) szinten jobbak a lehetőségek, mint nemzetközi vagy országos szinten. A helyi szintű programok kidolgozása mellett szól az is, hogy a Föld országaiban több ezerre tehető azoknak a kistérségeknek, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek a száma, amelyek már eddig is sokat tettek a társadalmi rugalmasság növelése és a természetben tapasztalható változásokhoz való alkalmazkodás érdekében. Nagyon sok egyéni/családi válasz is adható az éghajlatváltozásra, s a rugalmasságra ezen a szinten még nagyobbak a lehetőségek. Mégis azért foglalkozunk a közösségi szintű válaszokkal, mert az ember „közösségi lény”. Egy társadalom hosszú távú fennmaradása szempontjából ezért nem csak az a fontos, hogy az egyes emberek vagy néhány család tudjon úgy élni, hogy a természet erőforrásaiból kevesebbet használ fel és hogy képes legyen az egyre fontosabbá váló önellátásra. A jövő szempontjából fontos az is, hogy gyermekeik is szülessenek és hogy őket szüleik fel is tudják nevelni. Ez pedig csak közösségben képzelhető el. Az elméleti megfontolások után 2005ben kezdtük el az MTA Szociológiai Kutatóintézetben a „Klímabarát települések”

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A Szövetség céljai és tagjai részletesebben megismerhetők a http://www.klimabarat.hu oldalon.

78

program kidolgozását. Ez azonban nem egy „akadémiai” program, hanem önkormányzati vezetőkkel és a helyi közösségekkel folytatott együttműködés keretében folyamatosan alakuló, bővülő és a gyakorlatban is megvalósítható program. A Klímabarát Települések Szövetségének célja, hogy minél több település és közösség ismerje meg azt, hogy a Föld milyen „beteg” állapotba került, ennek várható országos és helyi következményeit és azt, hogy minderre milyen helyi szintű válaszok adhatók. Balogh János a neves ökológus, „A megsebzett bolygó” című könyvében arról ír, hogy a Föld sebeit elsősorban az emberek okozták. E könyvre és annak üzenetére utalva a Szövetség célja így is megfogalmazható: Közösen küzdjünk a megsebzett bolygó gyógyításáért. A már több éve működő program kertében a klímabarát településeken a klímakörök közreműködésével folyamatosan készülnek a helyi szintű éghajlatváltozási stratégiák és azok a részprogramok, amelyek a megfogalmazott és az önkormányzatok által elfogadott, támogatott célok megvalósítását elősegítik. A klímakörök léte és működése a „Klímabarát települések” program fontos eleme, hiszen a kitűzött célok megvalósításának akkor van esélye, ha minél több helyi lakost sikerül megnyerni ezek támogatásra. A klímakörök az éghajlatváltozással foglalkozó helyi lakosokból álló, az önkormányzattal együttműködő civil szervezetek, melyeknek célja a stratégia kidolgozásának segítése mellett a stratégia megvalósításában való részvétel is.

4. Hőség és UV riadó terv kidolgozása és alkalmazása (Tatabánya, Pomáz, Hegyvidék). 5. A rendkívüli helyzetekre való felkészülés (pl. áramszünetre való felkészülés Szekszárdon és árvízre, szárazságra, vízhiányra való felkészülés, Pomázon). 6. Klímabarát üzletek kialakítása (Pilis). 7. A klímabarát közlekedés támogatása (több helyen). 8. Az energiaellátásban a takarékosság és az alternatív energiaforrások használatának támogatása (több helyen). 9. Zéró emisszió programhoz tartozó alternatívák és megoldások beépítése (pl.: Tatabánya, Szekszárd - emissziócsökkentő égéskatalizátor). 10. Komposztálás támogatása (több helyen). 11. Iskolai klímaprogramok indítása (több helyen). 12. Az időjárási események folyamatos megfigyelése és ezek rögzítése, régi események emlékeinek gyűjtése, például könyvtárban, iskolában. (Pomáz) E részprogramok kidolgozásával az elmúlt évek során olyan „közös tudás” halmozódott

fel a Szövetségben, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a klímabarát településeken, s minden olyan településen, amelyek ezeket a programokat felhasználják, olyan változások induljanak el, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a természet és a társadalom újból harmóniában éljen együtt. A részprogramok többségének megvalósításához nincs szükség komoly anyagi forrásokra, a szükséges változásokhoz nélkülözetlen helyi szintű klímatudatosság kialakulásában mégis jelentős szerepük van. A programok egy része – például az energiatakarékosság és a klímabarát közlekedés – pedig éppen nem kiadással jár, hanem költségcsökkentést eredményez. A klímabarát települések eddigi munkájának legnagyobb elismerése az volt, hogy 2010-ben a Szövetség 4. konferenciáján Sólyom László köztársasági elnök is rész vett, és előadásában nagyra értékelte mindazt, amit ezek a települések eddig tettek. Bízunk benne, hogy Magyarországon és a Föld országaiban továbbra is folyamatosan nő azoknak a településeknek és helyi közösségeknek a száma, amelyek egyre intenzívebben keresik a megsebzett bolygó gyógyulási lehetőségeit és abban is, hogy még időben meg is találjuk ezt a gyógymódot.

Az egyes klímabarát településeken eddig a következő részprogramok készültek el illetve valósultak meg: 1. A klímatudatosság helyi szinten történő növelése (előadások, filmvetítések, közösségi rendezvények, kiadványok, helyi és országos sajtó segítsége…). 2. Az élelmiszer önellátás támogatása (pl. helyi piac, iskolai tankert – Hosszúhetény, Alsómocsolád). 3. A zöldfelületek védelme és ezek arányának növelése (Tatabánya, Pilis, Pomáz).

A települések képviselői Sólyom Lászlóval

79

Átalakuló városok Wheatley Tracey, Védegylet, Wekerlei Társaskör Egyesület Bár jelenleg számos globális problémára kell figyelmet szentelnünk, ezek közül kettő pusztító csapást mérhet törékeny társadalmainkra: az egyik a klímaváltozás, amely lassanként klíma-káoszba fordulhat, a másik az az egyre több bizonyítékkal alátámasztott tény, hogy az ipari társadalmakat 200 éve éltető fosszilis energiahordozók kitermelése nem növelhető tovább, azaz a kereslet hamarosan meghaladja a kínálatot. A helyzet különösen a kőolaj esetében válságos. Mialatt befolyásos intézmények arról vitatkoznak, hogy a globális kitermelés már hanyatlási fázisba lépett-e, vagy csak a közeljövőben fog, a kereslet még mindig növekszik. A lényeg szempontjából azonban lehet, hogy nem sokat számít, hogy 2015-ben vagy 2020-ban fog elkezdődni a hanyatlás. A kérdés ugyanis nem az, hogy mikor, és mi lesz, ha elfogy az olaj és a többi alapvető energiaforrás, hanem az, hogy mi történik MOST. Akár elfogynak az olajkészletek, akár nem, az energiaforrások piacának bizonytalansága, és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás már most hatással van az élelmiszertermelésre és az egyéb alapvető emberi szükségletek kielégítésére. Saját magunk és a bolygó érdekében le kell állnunk a fosszilis tüzelőanyagok használatával, minél előbb, annál jobb. A 2005 óta létező „Átalakuló Városok” mozgalom közösségi szinten tesz azért, hogy az emberiség kikerüljön a klímaváltozás és az energiaválság kutyaszorítójából. Az emberek helyi közösségeikhez fordulnak, hogy a magas energiafogyasztást, és az ezzel járó sérülékenységet elmozdítsák egy alacsony fogyasztású, és ezáltal rugalmasabb – reziliens – közösség kialakulásának irányába. Mióta 2005-ben, Írországban megalakult a mozgalom, 350 város (pontosabban város,

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Az Átalakuló Városokról részletesebben a http://www.transitionnetwork.org vagy magyar nyelven a www.lmv.hu/atalakulo-varosok oldalon olvashat.

80

Apróbetű Magyarázat és további információ helyi kezdeményezésekhez… A kert-csere program azt jelenti, hogy valaki, akinek van kertje, de nem használja, megengedi másnak, akinek nincs, hogy a kertet megművelje, zöldséget és gyümölcsöt termesszen ott. Bővebben: http://gardenswap.org/ gardenswap/Welcome_to_garden_swap.html Közösségi kezdeményezésekről, kreatív közösségekről, magyar és külföldi példákról a következő kiadványokban olvashat: •

A Kislábnyom hírlevél különböző számai, különös tekintettel a 16. számra, letölthető: http://www.kislabnyom.hu

•

A Védegylet Közösségi önsegítő rendszerek kiadványa: http://www. vedegylet.hu/doc/korwebre.pdf

•

Számos európai példa: http://www. sustainable-everyday.net/main/?page_id=19

kerület, falu és sziget) vált hivatalosan is „átalakuló kezdeményezéssé”. Ez azt jelenti, hogy ezek a települések lefektették az alapokat, megszerezték az ismereteket, megszervezték az alapvető közösségi hálókat és megoldásközpontú projekteket, amelyek segítségükre lesznek abban, hogy energiafüggő közösségüket egy helyben elérhető, megújuló energiaforrások fenntartható hasznosításán alapuló közösséggé alakítsák át. A helyi kezdeményezések a különböző településeken nagyon különbözőek és sokfélék lehetnek. Minden közösségnek meg kell találnia a legtesthezállóbb megoldást, amely a helyi igényeknek leginkább megfelel, a helyben fellelhető hasznosítható tudás, készségek és források figyelembevételével. A helyi kezdeményezés számos településen lokális élelmiszerprogramok elindítását jelenti, például helyi termelői piacok létrehozását és támogatását, kert-csere programokat, városi gyümölcsöskertek, és közösségi kertek elindítását és támogatását. Jelentheti azonban közösségi fenntartható energiaprogramok kezdeményezését, legyen az a helyi megújuló energiaforrásokba való befektetés, vagy akár helyi energia-tanácsadó aktivisták képzése. Jelentheti a közlekedési módok fenntarthatóvá tételét: az autómegosztó hálózatok, a közös autóhasználat és az elektromos járművek mellett az egyre nagyobb jelentőségű

biciklizés és a tömegközlekedés támogatását, különösen a nagy turisztikai forgalommal rendelkező helyeken. És végül jelentheti a források megosztását, amely a fogyasztás csökkentését, valamint a források és árucikkek könnyebb elérhetőségét is eredményezi: szerszám-bankok, helyi fizetőeszközök, közösségi kézműves- és bolhapiacok, csereüzletek, és ingyenes vagy jótékonysági üzletek segítségével. És a lista egyre bővül… A legtöbb ilyen ötlet nem új. Az Átalakulás sosem állította, hogy feltalálta a spanyolviaszt. Az igazi eredménye abban nyilvánul meg, hogy segít, hogy átlássuk a problémákat, és egy teljesen holisztikus és kreatív támogató hálózat létrehozásával energiát, eszközöket és ötleteket szolgáltat az embereknek, akik szeretnék az átalakulás folyamatát támogatni a saját településükön. Egy jó ötlet csak a kezdet, amely igazán akkor válik elengedhetetlen részévé az Átalakuló Városok kezdeményezésnek, ha megosztjuk másokkal, és ugyanakkor részt veszünk a közösség szervezésében. A megoldásokat ne egyéni szinten értelmezzük, bármennyire is fontos, hogy mindannyian tudatosan vásároljunk, újrahasznosítsunk, és így tovább. A kezdeményezéseknek közösségi szinten meg kell születniük. Az ötletek megosztása és közös megvalósítása pozitív növekedést eredményez – bővülnek a lehetőségek, nő a kreativitás, a felelősségérzet és egymástól való függésünk is jobban tudatosul. Ez gondolkodásmódunk alapos megváltozását és megváltoztatását is jelenti, és sokkal mélyebbre nyúlik, mint „csupán” a klímaváltozás és az erőforrások kimerülésének problémaköre. A folyamat eredménye élhető, fenntartható, egymással kapcsolatban álló települések kialakulása, a háztartások szintjétől a helyi üzleteken át, helyi kormányzati szervekig, amely végül országokon átívelő városhálózatot eredményez.

Klímabarát Wekerle Wheatley Tracey, Védegylet, Wekerlei Társaskör Egyesület A budapesti Wekerle telepen három évvel ezelőtt, 2008-ban indult a Klímabarát Wekerle projekt, a helyi Wekerle Társaskör Egyesület kezdeményezése. Ez volt az első közösség, amely a Klímabarát Települések Szövetségének pártoló tagja lett, illetve az Átalakuló Városok mozgalom első „átalakuló kezdeményezése” lett Magyarországon. A mozgalom közösségi szervezési módszereit a helyi lehetőségekhez és körülményekhez igazítottuk. Számos hazai civil szervezet, például a Védegylet és a Tudatos Vásárlók Egyesülete támogatta törekvéseinket. Európa legnagyobb kertvárosaként a Wekerle telep épített és természetes környezete nagyszerűen elősegíti a közösségi kötelékek és az összetartozás érzésének megerősítését. Területének 80%-át fák és egyéb zöldterület borítja. Az öreg fák azon kívül, hogy gyönyörű látványt nyújtanak, friss levegőt és árnyékot is szolgáltatnak. Annak ellenére, hogy Budapest külvárosáról van szó, a közösségi élet egy „élettel teli”, pezsgő faluéhoz hasonlít, amelyet számtalan, a helyiek által szervezett közösségi esemény is bizonyít. Az információ és a jó ötletek gyorsan terjednek, és ez az, amire a Klímabarát Wekerle projekt is épít, hiszen lényegében a közösségi kapcsolatokon alapszik, illetve a helyi üzleteket, iskolákat és szolgáltatókat is bevonja a programba. A közösség ilyenfajta bevonása a fenntartható közösséggé való „átalakulás” nélkülözhetetlen eleme.

Apróbetű

A projekt tudatosan pozitív, ösztönző és megoldás-központú, annak ellenére, hogy a kihívások igen komolyak. Jelenleg a fő cél, hogy az emberek figyelmét és képzelőerejét felkeltsük a különböző közösségi programok és klubok segítségével. Ezek közül néhány:

Az Átalakuló Városokat, különböző kezdeményezéseket nagyon jól bemutatja és illusztrálja az Átalakulásban c. film: http://lmv.hu/taxonomy/term/5555

ƒƒ A „Zöld szombat” családi nap, amelyet havonta rendezünk meg, a praktikusságot és inspirációt, kreativitást

Az Átalakulásban egyik jó ötlet a másikhoz vezet…

81

ötvözve. A résztvevők megosztják a fenntarthatósággal kapcsolatos ötleteiket, illetve közösségszervezéssel kapcsolatos ügyekről tárgyalnak, a helyi tervezési és fejlesztési kérdéseket vitatjuk meg, mint amilyen például az újrahasznosítás. A „zöld” koncepciót széleskörűen alkalmazzuk, és munkánkat a részvételi demokrácia elveire építve szervezzük. ƒƒ A „Zöld hajtás estek” helyi fórumként működnek, ahol a hasonló érdeklődésű emberek gyűlnek össze, legyen szó biciklizésről vagy fenntartható építészetről. ƒƒ A nemrégiben megalakult „Kertbarát kör” fő célja a helyi élelmiszer-előállítás támogatása. A helyieket egyre inkább lázba hozza a közösségi kertészkedés gondolata is. ƒƒ A „Kör-Kötő-Kör” jelentősége a helyi emberek szívének és lelkének „összekapcsolása”, úgy, ahogyan az a régi időkben a fonókban történt. A hangsúly a megosztáson és az újrahasználaton, valamint az anyagok újrahasznosításán van, mialatt az emberek régi készségeket sajátítanak el, illetve jókat nevetnek. ƒƒ A rendszeres Bolhapiac és Bringa Bazár mókás és praktikus módjai a fogyasztás és

hulladéktermelés csökkentésének, miközben még pénzt is lehet keresni. ƒƒ Az „Energiabrigád” egy gyakorlatias program, melynek célja, hogy a háztartási energiafelhasználást hatékonyabbá tegye. A brigád tagjai segítenek a spórolásban azáltal, hogy az embereket megtanítják, hogy hogyan szigeteljék ablakaikat, ajtóikat. Az anyagokat és eszközöket is tőlük lehet kölcsönözni, így a lehető legköltséghatékonyabb módon faraghatunk le energiafogyasztásunkból. Ezekkel a programokkal párhuzamosan energiafüggőségünk csökkentésén is munkálkodunk. Például, a helyi Építész klubbal együttműködve 2011-ben Energiahatékonysági és megújuló energia tervet dolgozunk ki a telep számára. Nem lesz könnyű dolgunk, hiszen várható, hogy idén a telepet műemlékvédelmi területté nyilvánítják. A Klímabarát Wekerle program keretében együttműködünk a helyi önkormányzattal is: támogatjuk őket a fenntarthatóságot elősegítő intézkedések bevezetésében, mint például a helyi zöldhulladék hasznosítása, komposztálás és szelektív hulladékgyűjtés. Segítségünkkel és ötleteinket felhasználva a helyi Gyermekház is nagy lépéseket tett a Zöld Házzá válás felé, zöld szolgáltatások nyújtásával, mint

Zöld szombat a Wekerle-telepen

82

amilyen például a rendszeres használt könyvcsere program megszervezése. Továbbá, az újrahasznosítás és szelektív gyűjtés, a saját pohár, valamint a helyi és vegetáriánus ételek bevezetésével a helyi közösségi programok is egyre fenntarthatóbbá váltak. A projekt hatása a saját programokon kívül máshol is érezhető, vagy talán az egyre több hasonló témájú program csak az eltelt idő áldásos hatásának tulajdonítható? Akárhogyan is, a helyi biciklisták rendszeres biciklitúrákat szerveznek, a bicikliszerelő műhelyek száma exponenciálisan nő, az önkormányzat bio kertet biztosít a helyi idősek otthona számára, és a Szövetség az Élő Tiszáért rendszeres zöldségvásárt szervez a helyiek segítségével. Az önkormányzat Zöld Irodája úgy döntött, hogy gyümölcs- és diófákat ültet a körzet zöldterületeire, így dió, szelídgesztenye, cigánymeggy és törökmogyoró fogja tarkítani a csendes utak mellé ültetett eperfákat. Vajon a Wekerle telep mindezek hatására fenntarthatóvá/klímabaráttá vált? Még messze vagyunk attól… A helyi szervezkedés 3 éve segített azt megérteni, hogy bár egy helyi közösség hatalmas változásokat érhet el, ám, mivel a probléma ennél

sokkal összetettebb, a strukturális problémák még mind előttünk állnak és megoldásra várnak. Ugyanakkor, mielőtt jelentősebb változásokat érhetnénk el, szükség van arra, mi több, el kell érnünk azt, hogy a változásokra igény legyen és el tudjuk képzelni, mit szeretnénk, még akkor is, ha tudjuk, hogy hosszú út áll előttünk. A mélyebb változások azt igénylik, hogy az Átalakulás – a helyi lelkesedésre, igényekre, tudásra és készségekre épülő régi-új megközelítés – más helyeken is elterjedjen és gyökeret verjen. Ez szintén sok újat tartogat számunkra: más közösségek meglátogatását, akiknek az érdeklődését felkeltette kezdeményezésünk, és talán valami hasonló dologba kezdenének a jövőben. Más országokban futótűzszerűen terjed az Átalakulás. A Klímabarát Wekerle kezdeményezés, ha kismértékben is, de talán hozzájárul hazánkban is egy hasonló folyamat elindításához.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A Klímabarát Wekerle programról többet a http://lmv.hu/atalakulo-varosok/ projektek/wekerle/kezdette oldalról lehet megtudni.

Bringa Bazár a Wekerle-telepen

83

8. Hova forduljunk inspirációért, adatokért, segítségért? 8.1 Hasznos kiadványok, honlapok, filmek, szén-dioxid kalkulátorok, játékok Könyvek

ƒƒ Herman, J. (szerk) (2010) Egy irányba nézünk, de vajon ugyanazt látjuk-e? CEEweb for Biodiversity. Letölthető: http://www.ceeweb.org/hun/Osszefogas/anyagok/final_egy_iranyba_nezunk.pdf ƒƒ Horváth, G. szerk. (2007) Közvetlenül. Tudatos Vásárlók Egyesülete, Budapest. Letölthető: http://www.tudatosvasarlo.hu ƒƒ Howell, L. (2004) A csodálatos időjárás és klímaváltozás. Tioti Kiadó, Budapest ƒƒ Kajner, P. (2009) Helyi termelés, helyi fogyasztás, helyi termékek egészségesen! Természetkímélő gazdálkodás – jobb megélhetés – biztonság. Szövetség az Élő Tiszáért, Nagykőrű. Letölthető: http://www.elotisza.hu ƒƒ Király, Zs. (2010) Megújulók otthon – Avagy amit a megújuló energiákról tudni érdemes. ENERGIAKLUB. Letölthető: http://energiaklub.hu/sites/default/files/megujulokotthon_webre.pdf ƒƒ Király, Zs., Tóth, Zs. (szerk.) (2010) Lakcíme – Avagy hogyan nyerhet otthonunk az energiatanúsítvánnyal? ENERGIAKLUB. Letölthető: http://www.lakcimke.hu ƒƒ Kovács, R. (2002, 2010) Megújuló Energia Kézikönyv. Poppy Seed

Magyarul

ƒƒ Könczey R., S. Nagy A. (1998) Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány

ƒƒ Andacs, N., Istvánffy, A., Wheatley, T., Thurzó, Zs., Vida V. (2009) Közösségi Önsegítő Rendszerek (KÖR). Védegylet, Budapest Letölthető: http://www.vedegylet.hu

ƒƒ Minke, G. (2009) Zöldtetők. Cser Kiadó, 2009

ƒƒ Antal, O., Boza-Kiss, B., Vadovics E. (2009) Lakóépületek környezettudatos használata. Olvasható: http://fenntarthato.hu/epites/

ƒƒ Pearson, D. (1998) A természetes ház könyve. Park Könyvkiadó

ƒƒ Antal, O. – Szilágyi, Á. – Vadovics E (2009) Leszel amit eszel – Mit együnk, hogy jól legyünk? Útmutató Letölthető: http://www.greendependent.org/leszelamiteszel/LAE-kiadvany.pdf ƒƒ Antal, O., Vadovics, E. (2010) Klímabarát háztartások – útmutató családoknak. GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete. Letölthető: http://www.kislabnyom.hu ƒƒ Antal, O., Vadovics, E. (2005) Zöld iroda kézikönyv. KÖVET-INEM Hungária, Budapest ƒƒ Antal, Z. L. (szerk.) (2008) Klímabarát települések – Elmélet és gyakorlat. Pallas Kiadó, Budapest ƒƒ Antal Z. L., Botos B., Leidinger D. (2009) Éghajlatváltozás és a helyi szintű cselekvés lehetőségei. MTA Szociológiai Kutatóintézet ƒƒ Balogh, J. (1985) A megsebzett bolygó. Móra Ferenc Könyvkiadó ƒƒ Behringer, W. (2010) A klíma kultúrtörténete: A jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Corvina ƒƒ Csináld Magad könyvek (2006) Kerti komposztálás – Kertünk növényei. Cser Kiadó

ƒƒ Osztruloczky M. (2008) Hőszigetelés. Cser Kiadó ƒƒ Readman, J. (2009) A talaj gondozása vegyszerek nélkül. Cser Kiadó ƒƒ Rosta, G. (2009) A városi tanya. Leviter Kiadó ƒƒ Szabadkai, A. (2010) Helyi termelők, helyi termékek a rendezvényeken. Kisokos kistermelőknek és rendezvényszervezőknek. Szövetség az Élő Tiszáért. Letölthető: http://www.elotiszaert.hu/bovebben.php?id=1236 ƒƒ Takács-Sánta, A. (szerk.) (2005) Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon, Alinea Kiadó ƒƒ Vercseg, I. (2004) Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak (Módszertani füzet). Közösségfejlesztők Egyesülete. Letölthető: http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/0a84037251c6a630c1257075002 e65aa/c25665214fdbda8ec1256f1800529729?OpenDocument ƒƒ Zsolnai, L. (szerk.) (2010) Boldogság és gazdaság – A buddhista közgazdaságtan eszméi. Typotex

ƒƒ Diamond, J. (2002) A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása. Typotex kiadó ƒƒ Diamond, J. (2001) Háborúk, járványok, technikák. Typotex kiadó

Gyerekeknek, gyerekekkel:

ƒƒ Diamond, J. (2007) Összeomlás. Typotex kiadó

ƒƒ Groovie, A. (2010) Leon és a környezetvédelem. Csimota Kiadó

ƒƒ Direktor, M. (2007) Energiatakarékos fűtés. Cser Kiadó

ƒƒ Hajdu, K., Herman, J. (2010) Miért fontos a biodiverzitás? CEEweb for Biodiversity Letölthető: http://www.ceeweb.org/hun/kiadvanyok/miert%20fontos%20a%20biodiverzitas.pdf

ƒƒ Energia Klub (2004) Hol szökik az energia? Mit tehetünk a háztartási energiafelhasználás csökkentéséért? Letölthető: http://www.energiaklub.hu

ƒƒ Larsson, E. L., Danielsson, K. (2006) Egész évben Findusszal. General Press Kiadó

ƒƒ Energia Klub (2005) Háztartási gépek energiacímkézése – Fontos információk környezettudatos vásárlóknak. Letölthető: http://www.energiaklub.hu

ƒƒ Lohász, C. (szerk.) (2011) Éghajlítás földindulás 1. (3-6 éveseknek). Energia Klub

ƒƒ Energia Klub és E-misszió  Egyesület (2005) Energiáról okosan – Energiahatékonysági tanácsok a mindennapokra. Letölthető: http://www.energiaklub.hu

ƒƒ Lohász, C. (szerk.) (2011) Éghajlítás földindulás 3. (14-18 éveseknek). Energia Klub

ƒƒ Fish, K. (2003) Energiatakarékos ház és lakás. Cser Kiadó ƒƒ Fry, C.(2008) A klímaváltozás – A XXI. század legnagyobb kihívása. Totem Plusz Könyvkiadó ƒƒ Grasreiner, W. (2005) Ökoházak. Cser Kiadó ƒƒ Greenpeace Mentsd meg az éghajlatot! Letölthető: http://www.greenpeace.hu ƒƒ Gulyás, E. (szerk.) (2008) Tudatos Vásárlók könyve. Tudatos Vásárlók Egyesülete – Ursus Libris ƒƒ Hallenga, U. (2009) A szélenergia hasznosítása. Cser Kiadó

84

ƒƒ Lohász, C. (szerk.) (2011) Éghajlítás földindulás 2. (6-14 éveseknek). Energia Klub ƒƒ Természetjáró Fiatalok Szövetsége (2008) Több, mint játék. Természetjáró Fiatalok Szövetsége Angolul ƒƒ Bird, C. (2010) Local Sustainable Homes: How to make it happen in your community. Transition Books ƒƒ Chamberlin, S. (2009) The Transition Timeline: for a local, resilient future. Chelsea Green Publishing ƒƒ Coote, A., Franklin, J., Simms, A. (2010) 21 hours. New economics Foundation Letölthető: http://www.neweconomics.org/sites/neweconomics.org/files/21_Hours.pdf

85

ƒƒ Dean, T. (2008) The Human-Powered Home: Choosing Muscles Over Motors. New Society Publishers ƒƒ Gershon, D. (2006) Low Carbon Diet. A 30 Day Program to Lose 5000 Pounds. Empowerment Institute, Canada ƒƒ Hodgson, J., Hopkins, R. (2010) Transition in Action: Totnes and District 2030, an Energy Descent Action Plan. Transition Town Totnes ƒƒ Hopkins, R. (2008) The Transition Handbook, From oil dependency to local resilience. Green Books Ltd. ƒƒ James, S. és Lahti, T. (2004) The Natural Step for Communities. How cities and Towns can Change to Sustainable Practices. New Society Publishers, Canada ƒƒ MacKay, J. C. D. (2009) Sustainable Energy – Without the hot air. Letölthető: http://www.withouthotair.com ƒƒ Marshall, G. (2007) Carbon detox: Yours step-by-step guide to getting real about climate change. Octopus Publishing Group Ltd. UK. ƒƒ Meroni, A. (szerk.) (2007) Creative Communities in Europe. People inventing sustainable ways of living. Edizioni POLI.design, Milánó, Olaszország. Letölthető: http://www.sustainable-everyday.net/EMUDE/ ƒƒ Mitchell, M. (2007) The Guide to Low-Carbon Lifestyles. The Low-Carbon Lifestyle Tour, UK. Letölthető: http://www.lowcarbonlifestyle.

Honlapok Magyarul Éghajlatváltozással kapcsolatos honlapok: ƒƒ Az Európai Bizottság klímaváltozással kapcsolatos honlapja, amely többek között az Európai Unió éghajlatváltozás-csökkentési stratégiáját mutatja be: http://ec.europa.eu/climateaction/index_hu.htm ƒƒ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium éghajlatváltozással kapcsolatos honlapja, amelyen általános tudnivalókat találunk a klímaváltozásról, illetve megismerhetjük Magyarország klímapolitikáját: http://klima.kvvm.hu ƒƒ Az átalakuló városok mozgalom honlapja, amely azt mutatja be, hogy közösségi szinten hogyan lehet felvenni a harcot a klímaváltozással: http://lmv.hu/atalakulo-varosok/ ƒƒ Tatabányai helyi klímavédelmi magazin a klímaváltozással kapcsolatos alapvető információkkal, letölthető anyagokkal: http://klimakor.lapunk.hu/ Hasznos tippek, tanácsok ƒƒ A „Nagycsalád – kis lábnyom” projekt honlapja, amely a nagycsaládosok klímatudatos és környezettudatos életmóddal való megismertetését tűzte ki célul. A honlapon számos érdekes tudnivaló és letölthető dokumentum is található a témával kapcsolatban: http://kislabnyom.hu/

ƒƒ North, P. (2010) Local Money: How to make it happen in your community. Green Books Ltd.

ƒƒ Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium energiatakarékossági oldala, amely számos, az energiafogyasztásunkat csökkentő tippet, gyakorlati ismeretet és hasznos tanácsot tartalmaz:  http://www.egymozdulat.hu/

ƒƒ Pinkerton, T., Hopkins, R. (2009) Local Food: How to make it happen in your community. Green Books Ltd.

ƒƒ A tudatos vásárlással kapcsolatos tanácsok, hasznos információk, aktualitások: http://tudatosvasarlo.hu/

ƒƒ Rowell, A. (2010) Communities, Councils and a Low-carbon Future: What we can do if governments won’t. Green Books

ƒƒ ELMŰ-ÉMÁSZ energiatakarékossági honlapja, amely szintén számos hasznos ötletet, letölthető anyagokat, kalkulátorokat tartalmaz a klímabarát otthon kialakításához, illetve szakértői segítséget is nyújt: http://www.energiapersely.hu/

ƒƒ Muren, D. (2009) Green’s not Black & White. The Balanced Guide to Making Eco Decisions. Ivy Press

ƒƒ WWF, Zoological Society of London, Global Footprint Network (2009) Living Planet Report 2008. Letölthető: http://www.footprintnetwork.

Rendszeres kiadványok Magyarul ƒƒ Kislábnyom hírlevél: A Nagycsalád – kis lábnyom projekt hírlevele. Az eddigi hírlevelek letölthetők: http://kislabnyom.hu/letoeltheto-anyagok/43-hirlevel.html ƒƒ Kauten Alapítvány: Mennyit spórolhatok? http://www.herbacio.hu/sporol.php ƒƒ A Tudatos Vásárló  magazin nyomtatott, és elektronikus változata: http://www.tudatosvasarlo.hu ƒƒ Liget – Irodalmi és ökológiai folyóirat http://www.liget.org/ ƒƒ Kukabúvár – A HUMUSZ kiadványa http://humusz.hu/kukabuvar/archivum

ƒƒ Forgó Morgó, az energiatanácsadó oldala, amely vicces, aninációs formában, ugyanakkor rendkívül részletes és kimerítő tanácsokkal és játékos tesztekkel segít energiafogyasztásunk csökkentésében: http://www.energiakalkulator.hu/ ƒƒ A magyarországi háztartási gépeket gyártó cégek, „Legyen zöldebb E-világunk!” kampányának leírását, valamint hasznos tippeket tartalmazó honlap, amely többek között a kidobásra ítélt háztartási eszközök sorsát hivatott megoldani: http://www.cecedhu.hu/lzev ƒƒ Zöldköznapok oldal, amelyből megtudhatjuk, hogy életünk különböző területeit hogyan alakíthatjuk úgy, hogy „a Földnek se fájjon”: http://www.zoldkoznapok.hu ƒƒ A Zöld Térkép azokat a „zöld” lehetőségeket térképezi fel, amelyek segítségével fenntarthatóbb módon tudunk élni (pl.: környezetbarát eszközök, termékek elérhetőségei): http://www.zoldterkep.hu ƒƒ Javítóműhelyek - Ha valami tönkremegy, elromlik otthonunkban, ahelyett, hogy azonnal újat vásárolnánk helyette, érdemes megnézni a mesteremberek, javítóműhelyek listáját. Az oldalon szöveges és térképes keresőt is használhatunk: http://javitomuhelyek.humusz.hu/

ƒƒ Klímabarát hírlevél – A Klímabarát Települések Szövetségének Hírlevele http://www.klimabarat.hu/hirlevelek

ƒƒ Energiakaland - egy új tanulási program különböző korosztályú gyerekeknek, amelynek célja, hogy segítsen a pedagógusoknak az energiatudatosság kialakításában: http://www.energiakaland.hu

ƒƒ Biokontrol – Magyar Biokultúra Szövetség kiadásában megjelenő lap

ƒƒ A környezettudatos életmód átfogó megvalósítása, letölthető dokumentumok és rádióadások segítségével: http://www.dynamoeffect.org/HU/locallevel/villamosenergia_vegfelhasznalas/hungary/#33

ƒƒ Kovász környezettudományi folyóirat http://kovasz.uni-corvinus.hu/index.html ƒƒ A Süvöltő az E-misszió Egyesület saját szerkesztésű és kiadású folyóirata. http://www.e-misszio. hu/index.php/kiadvanyok

86

ƒƒ BabaNatura honlap a kisgyermekes családoknak, akik szeretnék gyermeküket környezetbarát módon pelenkázni, és az egyéb gyermek körüli tennivalókat is zöld szemléletben ellátni. http://babanatura.hu ƒƒ Gyakorlati tanácsok, tippek a házi és ház körüli karbantartási munkákkal kapcsolatban: http://karbantartas.totalh.com/

87

ƒƒ Túl sok cucc – Gondolkodj többet, vásárolj kevesebbet! A HUMUSZ Nulla Hulladék Programjával kapcsolatos honlapon hasznos tanácsokat találunk arról, hogyan csökkentsük a bevásárlás eredményeként keletkező hulladék mennyiségét: http://humusz.hu/tulsokcucc ƒƒ Csináld magad ablakszigetelés online tanfolyam, oktató videókkal: http://www.ablakszigetelo.hu/blog/csinald-magad-ablakszigeteles/ ƒƒ Mit tehet a lakosság, az oktatás, a civilek, a kormányzat, az önkormányzat, a szolgáltatók, a vállalkozások, a média és a tudomány a hulladék mennyiségének csökkentéséért? Hulladékmegelőzési gyakorlatok gyűjteménye: http://humusz.hu/nullahulladek ƒƒ Szeretné megtudni, hogy milyen energetikai kategóriába esik otthona? Mennyivel jobb, vagy rosszabb az energiafogyasztása, mint egy átlagos magyar lakóépületé? Mik a ház gyenge pontjai? A lakcímke kalkulátorának segítségével ezt könnyen megteheti: http://www.lakcimke.hu/kalkulator Fenntartható építkezés, fenntartható ház ƒƒ Interaktív tudásbázis a fenntartható, környezetbarát építésről és épület-használatról, a témával kapcsolatos hasznos kiadványokkal, konkrét terméklistával, amely segítségünkre lehet a klímabarát otthon kialakításához: http://www.fenntarthato.hu

ƒƒ Vízzel működő eszközök és egyéb környezetbarát termékek: http://www.greentend.hu/ ƒƒ Víztakarékos csaptelepek: http://www.vizmegtakaritas.hu/ ƒƒ Környezetbarát kandalló, cserépkályha: http://www.biokandallo.hu/ és http://www.kacsa98.hu ƒƒ Napelemes tetőcserép: http://www.ideassolar.hu/ ƒƒ Ablak nélküli helyiségek természetes fénnyel történő megvilágítása napcső segítségével: http://www.napcso.hu/ ƒƒ Napelemes akkutöltő: http://www.multinavigator.hu/termek.php?id=1164 Helyi és bio élelmiszerek, termékek ƒƒ A Magyar Biokultúra Szövetség honlapja, amelyen a biopiacokkal, biotermékekkel, biogazdaságokkal kapcsolatos, illetve gazdálkodóknak szóló hasznos információkat tudhatunk meg: http://www.biokultura.org/ ƒƒ MAGOSZ szociális bolthálózata http://www.gazdakorok.hu/ ƒƒ Helyi termék adatbázis: http://termelotol.hu Gödöllőn és környékén: Nyitott Kert Alapítvány honlapja (http://www.nyitottkert.hu) és Nyitottkert Futár http://www.nyitottkertfutar.hu/

ƒƒ Autonóm ház honlap, érdekességekkel, és letölthető sajtómegjelenésekkel. http://www.autonomhaz.eu/

ƒƒ Alsó-Ipoly mente és Dunakanyar: Magosfa Alapítvány http://magosfa.hu/hu/

ƒƒ Otthonok energiatanúsítványa (Lakcímke), az Energiaklub által üzemeltetett honlap, amely amellett, hogy hasznos energiamegtakarítási tanácsokat tartalmaz, bemutatja, hogy miért hasznos, ha energiatanúsívánnyal rendelkezik a lakóépületünk: http://www.lakcimke.hu

ƒƒ Nyugat-Dunántúl: Pannon Helyi Termék klaszter http://www.pannonproduct.hu/

ƒƒ Bontott és kimaradt építőanyag hirdetések: http://nemsitt.hu Megújuló energiaforrások ƒƒ Napkollektorokkal kapcsolatos honlapok gyűjtőhelye: http://napkollektor.lap.hu ƒƒ Sörkollektor (házi, sörösdobozokból készített légkollektorral kapcsolatos honlap): http://www. sorkollektor.hu/ (Az oldal teljes tartalma csak tagdíj ellenében tekinthető meg.)

ƒƒ Pécs, Nyíregyháza, Veszprém és környékeik:  http://www.helyitermekfesztival.hu/ ƒƒ Hasznos honlap fővárosiaknak. Az oldalon térképes és tematikus keresővel találhatjuk meg azt a boltot, amely a legközelebb van otthonunkhoz, és ahol a bevásárlást legkönnyebben elintézhetjük: http://helybenveddmeg.hu ƒƒ A magyar slow food (lassú, komótos, odafigyelő, hagyományos és neme étkezés) honlapja: http://www.slow-food.hu/ Hírek, események:

ƒƒ Hogyan építsünk hatékony napkollektort házilag? Hogyan hasznosíthatjuk az egyéb megújuló energiaforrásokat saját otthonunkban? Hasznos tippek, tanácsok a témával kapcsolatban: http://aeco.hu/napkollektor-hazilag/

ƒƒ Greenfo - tematikus környezetvédelmi, természetvédelmi és EU-s hírekkel és sok más hasznos funkcióval: http://www.greenfo.hu

ƒƒ Alternatív Energia hírportál, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos honlap tematikus hírekkel és videókkal: http://www.alternativenergia.hu/

ƒƒ A Magyar Természetvédők Szövetségének klímatörvény honlapja, hírekkel, aktuális információkkal, illetve a témával kapcsolatos letölthető anyagokkal: http://www.klimatorveny.hu

Környezetbarát termékek

ƒƒ A Városi Tanya: http://www.avarositanya.hu

Települések, önkormányzatok klímabarát tömörülései

ƒƒ Környezetbarát, ugyanakkor szórakoztató és funkcionális termékek gyűjtőhelye, amelyeket a barátaink is szívesen megvennének: http://www.enesabarataim.hu/

ƒƒ A Klímabarát Települések Szövetségének honlapja aktuális hírekkel, letölthető hírlevelekkel: http://www.klimabarat.hu/

ƒƒ Megújuló energiaforrásokkal és környezetbarát életmóddal kapcsolatos hírek, kiadványok, megvásárolható termékek webáruháza: http://zoldtech.hu/

ƒƒ Energiahatékony Önkormányzatok Szövetségének honlapja aktualitásokkal, energetikai kisszótárral, letölthető dokumentumokkal és csatlakozási lehetőséggel: http://ehosz.hu/

ƒƒ Újrahasznált és természetes anyagokból készült irodai termékek, ajándékok, reklámtárgyak: http://delta9.hu/

ƒƒ Éghajlatvédelmi Szövetség: A Reflex Környezetvédő Egyesület egyéb társadalmi szervezetekkel és önkormányzatokkal 2009-ben megalakította a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetséget, melynek célja, hogy összefogja, segítse és hatékonyabbá tegye a közösségi kezdeményezéseket: http://www.eghajlatvedelmiszovetseg.hu/

ƒƒ Méltányos kereskedelemből származó élelmiszerek és egyéb termékek: http://www.fairtradecenter.hu ƒƒ Mindenféle egyedi, saját készítésű alkotás: http://www.meska.hu ƒƒ Környezetbarát, újrahasznosított, energia- és víztakarékos életmódot segítő termékek: http://zoldbolt.hu ƒƒ Környezetbarát, újrahasznosított, energia- és víztakarékos életmódot segítő termékek, irodai eszközök: http://www.zoldpolc.hu ƒƒ Az Ökoszolgálat Alapítvány boltja, amelyen környezetbarát, újrahasznosított, energia- és víztakarékos életmódot segítő termékek rendelhetők meg: http://zoldzug.hu

88

ƒƒ Az EU kezdeményezésére létrejött Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors): http://www.eumayors.eu/home_en.htm Közösségfejlesztés ƒƒ Minden, amit a közösségfejlesztésről tudni kell, letölthető kiadványok, filmek, közösségfejlesztő leckék: http://www.kka.hu/ ƒƒ Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Egyesület Honlapja: http://www.tff.hu/

89

Egyéb ƒƒ A „Szén-dioxid Nyomzók” (Carbon Detectives) program honlapja, amely iskoláknak és diákoknak nyújt segítséget abban, hogy hogyan „nyomozzák ki” és csökkentsék az intézmény lábnyomát a diákok aktív közreműködésével: http://www.carbondetectives.hu/ ƒƒ Az európai „U4enery” energiatakarékossági eszköztár, hírek és verseny iskolák és pedagógusok számára: http://www.u4energy.eu/ ƒƒ Az Egy-kör projekt egyetemistáknak és főiskolásoknak rendezett környezettudatossági vetélkedő honlapja, érdekes információkkal és megtekinthető televíziós adásokkal: http://gyereegykorre.hu ƒƒ ÖkoTér, gyermekeknek szóló környezettudatossági honlap, amely kívülről, a környezeti folyamatok bemutatásától közelíti meg a konkrét problémákat: http://www.okoter.hu ƒƒ Ökofitnesz, a Tudatos Vásárlók Egyesületének online környezettudatossági játéka: http://okofitnesz.hu/ ƒƒ Worldometers - világszintű adatok bármely időpontban, pl. a világnépességről, kormányzati és gazdasági mutatókról: http://www.worldometers.info/hu/ Angolul ƒƒ Légköri CO2-tartalom (aktuális havi adatok): http://co2now.org/ ƒƒ Az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének/Kiotói Jegyzőkönyv (UNFCCC) honlapja: http://unfccc.int/ghg_data/ ƒƒ Transition Towns (átalakuló városok) angol nyelvű honlapja:  http://www.transitiontowns.org ƒƒ EcoTeams honlap, a közösségi együttműködés támogatása a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. A honlap segítségével mi is megszervezhetjük saját energiacsapatunkat: http://ecoteams.org.uk/ ƒƒ Az Empowerement Institute, a Low Carbon Diet (Szénszegény diéta) könyv honlapja, karbonkalkulátorral egyéb hasznos kiadványokkal: http://www.empowermentinstitute.net/lcd/index.html ƒƒ Az Energy Neighbourhoods projekt honlapja, amely az energiafogyasztás csökkentésének érdekében a közösségek együttműködésére helyezi a hangsúlyt: http://www.energyneighbourhoods.eu ƒƒ Kibocsátás-semlegesítés másképp: The Converging World: http://www.theconvergingworld. ƒƒ Számos ingyen letölthető kiadvány a klímaváltozásról, fosszilis energiahordozókon túli élet lehetőségéről a New Economics Foundations-től:  http://www.neweconomics.org ƒƒ A népesedés, GDP, energia és az üvegház-gázok kibocsátása más szemmel: http://www.worldmapper.org/ ƒƒ A hagyományos fajtákkal való gazdálkodásról: http://www.sothebys.com/minisite/artOfFarming ƒƒ Treehugger (faölelgetők) oldala rengeteg hírrel, termékkel, véleménnyel: http://www.treehugger.com ƒƒ Az ipari sertéstenyésztés hátrányait bemutató honlap: http://www.pigbusiness.co.uk/ ƒƒ Környezetbarát karácsonyfa: http://www.ecoxmastree.com/ ƒƒ MECHanisms toolkit – az energiafogyasztási szokások megváltoztatását célzó projektek tervezését segítő online eszköztár: http://mechanisms.energychange.info/ ƒƒ Climate Change is Not a Spectator Sport. Hasznos, gyakorlati információk a klímaváltozással kapcsolatban: http://www.celsias.com/ ƒƒ Háztartási gépek energiafelhasználásának összehasonlítását segítő honlap: http://www.topten.info/ ƒƒ A http://www.timeforchange.org honlap klímaváltozás menüpontja a klímaváltozás okaival és hatásaival kapcsolatos cikkeket tartalmazza. ƒƒ A Sustainable Everyday (mindennapi fenntarthatóság) projekt honlapja, rengeteg hasznos tanáccsal segít, hogy hogyan valósítsuk meg a fenntarthatóságot a mindennapjaink során, illetve számos példát találhatunk kreatív és klímabarát közösségekre is (Creative Communities), részletes bemutatással. http://www.sustainable-everyday.net/

90

Filmek Magyarul ƒƒ Tárgyaink története: http://civiljutub.hu/play.php?vid=268 Rövid film arról, hogy a minket körülvevő tárgyak gyártása, használata és hulladékká válása során milyen „rejtett költségeket” kell megfizetni valahol máshol, másvalakinek, vagy a környezetnek. Miért ösztönzi mégis a fogyasztói társadalom a tagjait minél több, gyakran szükségtelen tárgy megvásárlására? A filmből megtudhatjuk a választ. ƒƒ A kozmetikumok krónikája: http://www.youtube.com/user/DiverzitiHU#p/a/u/1/rSJcy9V9vf4 Mi az, amit a reklámok elfelejtenek közölni a kozmetikumokról? Valójában milyen ára és következménye van a rengeteg krém, sminkeszköz, parfüm, tisztálkodószer gyártásának és használatának, és milyen egészségügyi hatásai lehetnek ránk nézve? A Tárgyaink története című film folytatása a kozmetikumok „valódi arcát” igyekszik felfedni. ƒƒ Az étel krónikája: http://www.youtube.com/user/DiverzitiHU#p/a/u/0/fig6vJz0nAE Rövid film arról, hogy miért fontos, hogy megőrizzük a hagyományos növényfajtákat, illetve, hogy helyi, bio vagy fair trade élelmiszert vásároljunk. ƒƒ A 2010-es Biodiverzitás Világévének hivatalos videója: http://www.youtube.com/user/ DiverzitiHU#p/a/u/2/0A1L3Sez-rM A 2010-es esztendőt az ENSZ a Biológiai Sokféleség Világévének nyilvánította. Ez a film arra szeretné ráirányítani az emberek figyelmét, hogy a biológiai sokféleség (a biodiverzitás) védelme nem pusztán erkölcsi kötelességünk, hanem az emberiség fennmaradása érdekében mindannyiunk felelőssége is.  ƒƒ A hülyeség kora (Age of the Stupid) 92 perc, rendezte: Franny Armstrong (2009) A film honlapja: http://www.nelegyhulye.com/  A film 2055-ben egy pusztulásra ítélt világban játszódik. „Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?” - teszi fel a kérdést a főszereplő idős történész, számára már archív, 2008-as filmfelvételek nézegetése közben. A felvételeken olyan, ma élő személyek története elevenedik meg, akik bár a világ különböző pontjain élnek, mégis ugyanúgy szenvednek a klímaváltozás globális hatásaitól. ƒƒ Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth) 100 perc, rendezte: Davis Guggenheim (2006). Al Gore amerikai politikus írása alapján készült film, amely a globális felmelegedésről szól, és a felmelegedés elleni lépéseket szorgalmazza. Közben azt is bemutatja, hogy hogyan kell átalakítanunk napjainkat, hogy túléljük a változást, amit előidéztünk. További információ: http://www.climatecrisis.net ƒƒ Átalakulásban (In Transition) 50 perc A film honlapja: http://vimeo.com/transitiontowns magyarul: http://lmv.hu/atalakulo-varosok Az Átalakulásban című filmben megnézhetünk néhány „átalakuló várost”. Olyan emberekkel „találkozhatunk”, akik szerint a klímaváltozás enyhítése és az energiaválság kezelése nem várhat egyezményekre, ezért a saját környékükön, a barátokkal, szomszédokkal együtt próbálnak kialakítani egy ésszerűbb életvitelt. ƒƒ Zsigerbeszéd: http://vimeo.com/channels/zsigerbeszed Rövidfilmek Dr. Gyulai Iván, a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatójának főszereplésével. Az egyes epizódok a környezet, a társadalom és a gazdaság egymással összefüggő kérdéseit járják körül előadás formájában. ƒƒ 7 milliárd http://www.youtube.com/watch?v=b8udRn83Pec&feature=player_embedded A National Geographic rövidfilmje arról, hogy a világnépesség 2011 végére eléri a hétmilliárd főt, hogy miért fontos törődnünk ezzel, és, hogy milyen következményei vannak a túlnépesedésnek. ƒƒ Otthonunk (Home), rendezte: Yann Arthus-Bertrand, http://www.homethemovie.org/ „Földünk a magasból” című könyvének sikerét követően Yann Arthus-Bertrand újabb képkölteményt készített bolygónkról és annak törékeny egyensúlyáról. Miközben a világ több mint 50 országába kalauzol el, az „Otthonunk” csodákkal, meglepetésekkel, kérdésekkel és aggodalommal teli mondanivalója egyszerre tanítja és ösztönzi cselekvésre nézőjét.

91

ƒƒ Pénz A film az ezredforduló utáni években Argentínában és Törökországban játszódik, ahol a súlyos gazdasági válság idején az emberek a kétségbeesett akciókon (pl. bank-automaták szétverése, tüntetések) kívül kreatív túlélési megoldásokat is kerestek. Ilyen volt például a helyi pénz bevezetése. ƒƒ Lázadás a tányérodon A Védegylet által készített dokumentumfilmben a szereplők eljutnak Romániába és Kelet-Magyarországra, és megnézik, hogyan fest a mezőgazdaság közelről, a kisközösségekben, és hogyan keresik ezek a közösségek a helyüket az új Európában. ƒƒ További, a klímabarát életmóddal kapcsolatos filmek a Védegylet Global Projekt honlapján találhatók: http://lmv.hu/globalprojekt Angolul ƒƒ Carbo2nnation (2011): Pozitív hangulatú dokumentumfilm a klímaváltozás megoldási lehetőségeiről, és arról, hogy miért is lenne bölcs karbon-szegény életet élni és karbon-szegény társadalmat kialakítani, hiszen ezzel egyéb súlyos társadalmi és környezeti problémákat is megoldhatnánk. A film honlapja: http://www.carbonnationmovie.com/about ƒƒ Earth 2100 (2009) Rendező: Rudy Bednar. Ez a kétórás amerikai mozifilm a lehetséges változatok közül a legrosszabb jövőképet festi le, ami könnyen valósággá válhat, ha nem teszünk valamit a mai civilizációnkat fenyegető veszélyek csökkentéséért, ld. globális klímaváltozás, túlnépesedés, és az energiaforrások helytelen használata. ƒƒ Food Beware: The French Organic Revolution (2008) Rendező: Jean-Paul Jaud. A film egy kis dél-franciaországi faluról szól, amelynek polgármestere elhatározta, hogy a gyermekek egészségének megóvása érdekében az iskolai étkezdét biokantinná alakítja át. A menzán csak helyi termelők által előállított, egészséges élelmiszerekből főznek. ƒƒ GOOD: Vampire Energy (Az energiavámpír). Oktató jellegű film a feleslegesen elpocsékolt energiáról, a használat nélkül is energiát fogyasztó háztartási eszközeinkről: http://avarositanya.hu/site/node/299 ƒƒ The Meatrix http://www.themeatrix.com/ Animációs rövidfilmek a húsevés és az ipari állattartás hátrányairól. A film alkotói a Mátrix filmek népszerűségét kihasználva próbálják meg felhívni az emberek figyelmét a nagyüzemi állattartás visszásságaira. ƒƒ Of Forests and Men (2010) Rendező: Yann Arthus-Bertrand film http://www.goodplanet.org/ forests/the-film.html 2011 az Erdők Nemzetközi Éve. Ennek alkalmából az Otthonunk (Home) című film alkotói mesés utazásra hívnak bennünket a lombkoronák fölé. Igyekeznek emlékeztetni mindannyiunkat az erdők ökoszisztémában betöltött létfontosságú szerepére és arra, hogy az erdőkön az emberiség túlélése és jól-léte múlik. ƒƒ Home Town Farms http://avarositanya.hu/site/node/3643 Kisfilm a jövő városi élelmiszertermeléséről, amely nem csak az üzemanyag-felhasználást és szén-dioxid kibocsátást csökkentheti, de helyi munkahelyeket teremt, biztonságosabbá teszi a helyi élelmiszerellátást, illetve költségcsökkentéssel is jár. ƒƒ Slow Food A Floridai Egyetem által készített film a gainesville-i slow food mozgalomról, amely népszerűsíti a fenntartható, helyi vagy bio élelmiszerek fogyasztását, azaz felveszi a harcot a gyorsétkezéssel,. http://www.youtube.com/watch?v=FI90oUrZEqg

Karbon-kalkulátorok Magyarul ƒƒ A GreenDependent Egyesület kalkulátora: http://www.karbonkalkulator.hu ƒƒ Egy Mozdulat program: http://www.egymozdulat.hu/ ƒƒ CO2NTRA: http://www.co2ntra.hu/index. ƒƒ Éghajlatvédelmi Szövetség, Reflex Egyesület: http://okostudio.gyor.hu/co2mero/ ƒƒ NOCO2 projekt (itt azzal kapcsolatban is tanácsot és ötleteket kapunk, hogy hogyan tudjuk kibocsátásainkat semlegesíteni): http://www.noco2.hu/_site/ ƒƒ Élelmiszerek és italok szállításának karbon-lábnyoma (MTVSz): http://www.mtvsz.hu/ ƒƒ Rendezvények karbon-lábnyoma (Energia Klub): http://co2.energiaklub.hu/ ƒƒ Autózás és repülőutak karbon-lábnyoma (Első Magyar Karbonsemlegesítő Intézet): http://www.emkas.hu/ Gépkocsi típusonként kiszámolja, hogy bizonyos számú km megtétele mekkora CO2-kibocsátással jár, és ezt hány fa ültetésével tudjuk semlegesíteni. A repülőgépes utak összesített és 1 főre eső kibocsátását is ki lehet számolni a semlegesítéshez szükséges fák számának meghatározásával együtt. Angolul ƒƒ http://www.mycarbonfootprint.eu ƒƒ Carbon Rationing Action Groups (CRAGs): http://www.carbonrationing.org.uk ƒƒ Global Footprint Network: http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/carbon_footprint/ ƒƒ Carbon Footprint Ltd.: http://www.carbonfootprint.com ƒƒ Az Egyesült Királyság kormányának karbon-kalkulátora: http://actonco2.direct.gov.uk/home.html ƒƒ A Resurgence folyóirat kalkulátora: http://www.resurgence.org/education/carbon-calculator.html ƒƒ A Low Carbon Diet honlap karbon-kalkulátora: http://www.empowermentinstitute.net/lcd/lcd_files/LCDcalcNet.html

Online Játékok ƒƒ Légy présen http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/page/legypresen/ ƒƒ Hulladékmemória http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/page/hulladekmemoria/ ƒƒ Szelektív memória http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/page/szelektivmemoria/ ƒƒ Fate of the world (A világ sorsa): http://fateoftheworld.net/ A legújabb tudományos eredmények alapján készült angol nyelvű stratégiai játék, amely döntéseink alapján alakítja a világ sorsát az elkövetkező 200 évben.

ƒƒ Urban Farming 2009 Érdekes film a mai városi kertészetek kialakulásáról: http://avarositanya.hu/site/node/279 ƒƒ River Cottage filmsorozat Hugh-ról, aki a nagyvárosi életét feladja, vidékre költözik, és megpróbál mindent élelmiszert megtermelni magának - lehetőleg bio módszerekkel és állatbarát módon. http://www.rivercottage.net/

92

93

8.2 A témában dolgozó hazai szervezetek Klímaváltozás, klímabarát közösségek, fenntartható energia, klíma- és energiatudatosság, energiahatékonyság témában dolgozó szervezetek Magyarországon – ugyancsak a teljesség igénye nélkül: ƒƒ Carbonarium Egyesület: http://www.carbonarium.com Az oldalukon: elméleti alapok a háztartási energiafogyasztás CO2-kibocsátásának számításához.

Melléklet Klíma- és környezetbarát rendezvények: ellenőrző lista szervezőknek

ƒƒ Csemete Környezet- és Természetvédelmi Egyesület (Szeged): http://www.csemete.com ƒƒ Éghajlatvédelmi Szövetség: http://www.eghajlatvedelmiszovetseg.hu/ ƒƒ Első Magyar Karbonsemlegesítő (EMAK) Intézet: http:// www.emkas.hu/ ƒƒ E-misszió Környezet- és Természetvédelmi Egyesület (Nyíregyháza): http://www.e-misszio.hu ƒƒ Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége (EHÖSZ): http://www.ehosz.hu/ ƒƒ Energia Klub: http://www.energiaklub.hu Minden, ami energia, racionális energiahasználat, fogyasztáscsökkentés, megújuló erőforrások és éghajlatvédelem. ƒƒ Esztergomi Környezetkultúra Egyesület: http://www.ekoku.hu ƒƒ Független Ökológiai Központ Alapítvány: http://www.foek.hu/

helyszín kiválasztása

Igen/Nem

A rendezvény témájába is illő helyszínt választunk? Pl. a klíma- és energiatudatosság növelését, kialakítását célzó rendezvényeinket hasznos olyan épületben tartani, amelyet így építettek vagy újítottak fel, alakítottak ki, természetes anyagokból készült a berendezés, energiatakarékos a világítás, megújuló források stb. Központi, tömegközlekedéssel jól megközelíthető a helyszín? Kerékpártároló is van a helyszínen? A ritkán használt helyiségekben van mozgásérzékelővel ellátott világítás? Szabályozható a hűtés és a fűtés, és az évszaknak megfelelő hőmérséklet van beállítva? Csak a használt részeket fűtik/hűtik?

ƒƒ Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa: http://jno.hu ƒƒ Klímabarát Települések Szövetsége: http://www.klimabarat.hu

Van a helyszínen felelős, aki az energiafogyasztást irányítja? Vagy ez megfelelőn automatizálva van?

ƒƒ KÖTHÁLÓ (Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata): http://www.kothalo.hu

A rendezvény helyszínén pl. a lámpákat és a légkondicionálást ki/lekapcsolják, amikor a bérelt termet és a kapcsolódó helyiségeket nem használják?

ƒƒ Közösségfejlesztés, közösségfejlesztők honlapja: http://www.kka.hu/

közlekedés, a résztvevők utazása

ƒƒ Magyar Környezeti Nevelési Egyesület: http://www.mkne.hu

A résztvevőket biztatjuk a környezetbarát közlekedés használatára (gyalog, kerékpárral, közösségi közlekedéssel)?

ƒƒ Magyarországi Ökoiskola Hálózat: http://www.ofi.hu/okoiskola ƒƒ Magyar Természetvédők Szövetsége: http://www.klimatorveny.hu A Klímatörvényt Magyarországon! Kampány honlapja.

Az autóval érkezőknek segítünk megszervezni a közös utazást? Ha a résztvevők utazási költségeit térítjük, a környezetbarát megoldást választókat előnyben részesítjük?

ƒƒ Útmutató a környezet- és társadalomtudatos fogyasztáshoz.

szervezés és a helyszín kialakítása

ƒƒ Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klíma- és Energiaügyi Államtitkárság: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/klima-es-energiaugyi-allamtitkarsag

Csak olyan hosszúra szervezzük a rendezvényt, ami feltétlen szükséges (és így pl. nem kell több napon keresztül is odautazniuk a résztvevőknek)?

ƒƒ Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület: http://www.ofe.hu

A rendezvény alatt hosszú ideig van természetes megvilágítás és nem kapcsoljuk fel a világítást?

ƒƒ Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors): http://www.eumayors.eu/home_en.htm

A rendezvény helyszínén meg van szervezve a szelektív gyűjtés, és erre az épülethasználók figyelmét is felhívják?

ƒƒ REFLEX Környezetvédő Egyesület (Győr): http://www.reflex.gyor.hu

Környezetbarát és újrahasználható a dekoráció és a bemutató anyagok?

ƒƒ Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET): http://www.elotiszaert.hu/ ƒƒ Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért: http://www.tff.hu/ ƒƒ Tudatos Vásárlók Egyesülete: http://www.tudatosvasarlo.hu ƒƒ Védegylet Egyesület: http://www.vedegylet.hu ƒƒ Zöld Ernyő, Kecskemétiek az Élhetőbb Környezetért: http://www.zoldernyo.hu/ ƒƒ Zöld Fiatalok Egyesület (Budapest, Pécs): http://www.zofi.hu ƒƒ Zöld-Híd Alapítvány (Pécs): http://www.zold-hid.hu

Igen/Nem

Igen/Nem

Semlegesítjük valamilyen módon a rendezvény szén-dioxid kibocsátását? Pl. szervezünk a rendezvény szén-dioxid kibocsátását semlegesítő eseményt (ld. faültetés), vagy megbízunk más szervezetet a semlegesítéssel? Beszámolunk a rendezvénnyel kapcsolatos környezeti erőfeszítésekről (pl. karbon-lábnyom számításról és semlegesítésről) a résztvevőknek, előadóknak? Ha ott éjszakáznak a résztvevők, olyan szállást választunk, amely környezetbarát? Pl. ahol csak kérésre cserélik az ágyneműt és törölközőt, és nagy tételben vásárolt sampont és szappant használnak. Nem megy bekapcsolva a TV, amikor a vendég megérkezik (vagy nincs TV, minibár). Vagy környezetközpontú irányítási rendszert működtetnek (ISO 14001, EMAS).

ƒƒ Wekerle Társaskör Egyesület: http://wekerletelep.eu/

94

95

ellátás, frissítők Ha a rendezvény jellege megengedi, pl. klíma-klub esetén, megkérjük a résztvevőket, hogy hozzanak házi süteményt, szörpöt stb? Helyi vállalkozó biztosítja az ellátást? Odafigyel az ellátást biztosító szolgáltató vagy mi magunk arra, hogy az ételek és italok csomagolása újrahasznosítható-e és újra is lesz hasznosítva? A szezonnak megfelelő, helyben termesztett, és lehetőség szerint öko/bio árut vásárolunk és szolgálunk fel? A kávéból általában sok fogy. Megnézzük, hogy környezeti és társadalmi szempontból milyen gazdálkodásból származik (pl. méltányos kereskedelemből - fairtrade – származik)? A beszerzésre kerülő hús- és tejtermékek, illetve a tojás biogazdálkodásból, szabadtartásos állattenyésztő telepről származik? Biztosítjuk a klímabarát és zöld étkezést, azaz azt, hogy mindig legyen vegetáriánus alternatíva a menüben, lehetőleg helyi gazdaságokban termesztett, évszaknak megfelelő zöldségekből? A pazarlás elkerülése végett időben pontosítjuk a résztvevők számát és hogy mely étkezéseken kívánnak részt venni? A főétkezésen lehet különböző adagokat, illetve csak bizonyos fogásokat kérni? A megmaradt élelmet újrahasználjuk vagy a rendezvény keretein belül (pl. az ebéd maradékát vacsorára felszolgálják), vagy rászorulóknak adjuk, vagy komposztáljuk? Az edények és evőeszközök is környezetbarátak: előnyben részesítjük a nem eldobhatóakat, vagy ha mégis eldobhatót választunk, lebomlókat (pl. papír és komposztálható edények) használunk? Biztosítjuk a maradékok, hulladékok szelektív gyűjtését?

anyagok, lebonyolítás Csak azt nyomtatjuk ki és osztjuk szét, amire mindenképp szüksége van minden résztvevőnek? A többi anyagot elektronikus formában tesszük elérhetővé? Amit kinyomtatunk, ahhoz környezetbarát papírt használunk? Alkalmazzuk az erőforrástakarékos nyomtatás elveit (pl. nyomtassunk a papír mindkét oldalára, használjunk környezetbarát festéket)? Ha nyomdában készíttetünk anyagot, környezetközpontú irányítási rendszert (ISO 14001, EMAS) működtető nyomdát választunk? És/vagy megkérjük, hogy környezetbarát papírra, környezetbarát festékkel dolgozzanak? A rendezvény végén visszagyűjtjük a résztvevők /látogatók névjegytartóit, hogy legközelebb is ugyanezeket használhassuk? Olyan ajándékokat, használati tárgyakat osztogatunk, amelyek újrahasznosított anyagokból készültek, tartósak, újrahasználhatók stb.? Megkérjük az előadókat, hogy minimalizálják kiosztandó anyagaikat? A takarítást környezetbarát módon oldják meg a helyszínen? Azaz víztakarékosan és környezetbarát takarítószerekkel? Kihasználjuk megrendelőként szerzett befolyásunkat, hogy rávegyük a leszerződött szolgáltatókat saját tevékenységük, szolgáltatásaik zöldítésére?

96

GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete A GreenDependent 2005-ben alakult közhasznú egyesület. Az Egyesületet magányszemélyek hozták létre, küldetése a „fenntartható életformák, termelési módszerek és fogyasztási szokások kutatása, kialakítása és terjesztése.” Alapszabálya többek között a következőket fogalmazza meg az egyesületi tevékenység céljaként: •• Az egyének, közösségek, szervezetek környezeti felelősségének és környezettudatosságának növelése; •• Az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának, az ún. ökológiai lábnyomnak csökkentése; •• Fenntartható energiatermelési és fogyasztási szokások támogatása; •• A társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóság működő modelljeinek kialakítása, illetve felkutatása és adaptálása, népszerűsítése és elterjesztése egyének, közösségek, civil, gazdasági és kormányzati szervezetek részére a fenntartható társadalmi rend kialakítása céljából. Az Egyesület tevékenységeit motiválja még, hogy kapcsolatot építsen ki a kutatás és a mindennapi élet között, hogy a küldetései szempontjából fontos eredmények minél előbb a gyakorlatba kerülhessenek. Ezért célja, hogy míg nemzetközi kutatási projektekben magyar partner, tagjai és munkatársai helyi szinten is aktívak legyenek, dialógust kezdeményezzenek, változást motiváljanak, és példát mutassanak. A GreenDependent Egyesület a Klímabarát Települések Szövetségének pártoló tagja. www.greendependent.org

Nagycsaládosok Országos Egyesülete A Nagycsaládosok Országos Egyesülete országunk egyik legnagyobb, 23 éve működő, hagyományokkal, tapasztalatokkal rendelkező civil szervezete. A NOE célja az élet, az anyaság és a házasság tiszteletére nevelés, a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése, az értékfelmutatás, az érdekvédelem, a közösségteremtés. Kiemelten közhasznú szervezetként nem csak a szorosan vett tagsággal tartják a kapcsolatot, és bárkinek segítenek, akivel munkájuk során kapcsolatba kerülnek, vagy aki felkeresi őket. Érdekvédelmi és -képviseleti tevékenységük egyik eleme a tanácsadó és segítségnyújtó szolgálatok működtetése: általános jogsegély szolgálat; lakásügyi-építési tanácsadás; szociális-gyermekellátási tanácsadás; a fogyasztóvédelmi tanácsadás; nevelési tanácsadás. Minden tanácsadás ingyenes. Nemzetközi kapcsolataikban kiemelt helyet foglal el a határon túli magyar családszervezetekkel való együttműködés (Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége). A NOE tagságai: WFO, az ENSZ mellett működő Vienna NGO Committee on the Family, CONGO, és a FEFAF. www.noe.hu