Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT
Külgazdasági vállalkozás szakirány
TEXTIL LOGISZTIKA; TEXTIL ÁRUK TOBBÍTÁSA A LOGWIN ROAD & RAIL KFT GYŰJTŐ FORGALMÁBAN - PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSOK -
Készítette: Dorkó Krisztián Budapest 2009.
Tartalomjegyzék
1
BEVEZETÉS .......................................................................................................................................3
2
GYŰJTŐ ÁRUTOVÁBBÍTÁS HELYE A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSBAN ......................................5 2.1. A GYŰJTŐFORGALOM SAJÁTOSSÁGAI ............................................................................................6 2.2. LEGGYAKRABBAN NYÚJTOK MELLÉKSZOLGÁLTATÁSOK GYŰJTŐFORGALOMBAN .........................8 2.2.1. Export...............................................................................................................................8 2.2.2. Import...............................................................................................................................8 2.3. A GYŰJTŐSZÁLLÍTMÁNYOZÁS VÁLTOZÁSAI AZ EU CSATLAKOZÁS UTÁN ......................................9 2.3.1. Negatív hatások................................................................................................................9 2.3.2. Lehetőségek ....................................................................................................................10 2.3.3. Pozitív hatások ...............................................................................................................10 2.4. A GYŰJTŐSZÁLLÍTMÁNYOZÁS TENDENCIÁI EURÓPÁBAN .............................................................11 2.4.1. A gazdasági válság hatásai a közúti szállításra .............................................................13
3
TEXTIL LOGISZTIKA....................................................................................................................16 3.1. AGILIS ELLÁTÁSI LÁNC LÉTREHOZÁSA A DIVATIPARBAN .............................................................16 3.1.1. A divatáru piac természete .............................................................................................16 3.1.2. A divat logisztikai folyamatok vezérlése.........................................................................18 3.1.3. Az agilis ellátási lánc .....................................................................................................20 3.1.3.1. Piaci érzékenység ................................................................................................................. 21 3.1.3.2. Virtuális integráció ............................................................................................................... 22 3.1.3.3. Hálózati bázis ....................................................................................................................... 22 3.1.3.4. Folyamatok összehangolása ................................................................................................. 23 3.1.4. A gyors reakció (QR) kivitelezése ..................................................................................24 3.1.5. QR és az Offshore beszerzés ........................................................................................................ 26
4
A LOGWIN BEMUTATÁSA ...........................................................................................................27 4.1. NEMZETKÖZI HÁTTÉR: LOGWIN AG ............................................................................................27 4.1.1. Történet ..........................................................................................................................27 4.1.2. A vállalat tevékenysége és interkontinentális hálózata ..................................................27 4.1.2.1. Divatipari termékek logisztikája........................................................................................... 28 4.1.3. A Logwin AG üzleti szegmensei és szervezeti felépítése.................................................29 4.2. A LOGWIN ROAD + RAIL HUNGARY KFT BEMUTATÁSA ..............................................................30 4.2.1. Történeti áttekintés.........................................................................................................30 4.2.2. Szolgáltatások ................................................................................................................31 4.2.2.1. Nemzetközi szállítmányozás ................................................................................................ 31 4.2.2.2. Raktározás ............................................................................................................................ 32 4.2.2.3. Belföldi disztribúció ............................................................................................................. 32 4.2.2.4. Vámkezelés .......................................................................................................................... 33 4.2.2.5. Teljeskörű logisztikai szolgáltatás........................................................................................ 33 4.3. FASHION-X-PRESS .......................................................................................................................34
1
5
A LOGWIN KFT TEXTIL LOGISZTIKAI GYAKORLATA .....................................................35 5.1. A VÁLLALAT FŐBB TEXTILFORGALMAI IMPORTBAN ....................................................................38 5.1.1. Spanyolország ................................................................................................................38 5.1.2. Ausztria ..........................................................................................................................39 5.2. A MEGBÍZÓK ELVÁRÁSAINAK TALÁLKOZÁSA A LOGWIN SZOLGÁLTATÁSAIVAL ..........................40 5.2.1. Külön raktár üzemeltetése textiláruk kezelésére ............................................................40 5.2.2. Cross-docking rendszer alkalmazása a ruhás forgalmakban.........................................42 5.2.2.1. Mi a X-docking?................................................................................................................... 42 5.2.2.2. A X-docking rendszer létjogosultsága a divatiparban, előnye és hátránya ........................... 43 5.2.2.3. A X-docking az ellátási láncban........................................................................................... 44 5.2.3. A megbízó és a szállítmányozó közötti nyomon követhetőség integrációja ....................45 5.2.4. Az akasztós és kartonos áruk kezelési rendje .................................................................46 5.2.5. Shop logisztika ...............................................................................................................48 5.3. GYAKRAN FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A TEXTILÁRUK TOVÁBBÍTÁSÁBAN .......................................................................................................................49 5.3.1. Kapacitás hiány..............................................................................................................49 5.3.2. A nemzetközi kamion késése ...........................................................................................50 5.3.3. Időablakok fontossága....................................................................................................50 5.3.4. Visszáruzás.....................................................................................................................51 5.3.5. Árucsere .........................................................................................................................52 5.3.6. IT feltételek biztosítása a sikeres textil logisztika érdekében .........................................53 5.3.6.1. Egyéb feltételek a rendszer hibátlan működéséhez: ............................................................. 54 5.3.6.2. Megjegyzések:...................................................................................................................... 55 5.3.7. A textiláruk nem megfelelő kezelése és tárolása ............................................................55 5.3.8. Többlet és hiány kezelése ...............................................................................................56 5.3.9. Folyamatok monitorozása ..............................................................................................57
6
TEXTIL LOGISZTIKA JÖVŐJE ...................................................................................................58 6.1. FEJLŐDÉS IRÁNYAI .......................................................................................................................58 6.1.1. RFID technológia virágzása a divat iparban .................................................................58 6.1.2. Több mint rádióhullám................................................................................................................. 59 6.1.3. Az RFID fejlesztései és annak hatásaik........................................................................................ 61 6.1.4. A technológia gyakorlati megvalósulása ...................................................................................... 62 6.1.5. Környezet tudatosság .....................................................................................................63 6.1.6. Inverz logisztika ........................................................................................................................... 65
7
ÖSSZEGZÉS ÉS KONKLÚZIÓ......................................................................................................66
8
FELHASZNÁLT IRODALMAK ÉS FORRÁSOK: ......................................................................68
9
MELLÉKLETEK..............................................................................................................................72
2
Bevezetés Szakdolgozatom témájául azt a vállalatot választottam, ahol a szakmai gyakorlatomat is töltöttem. Mivel a Logwin Road + Rail Hungary Kft. gyűjtő szállítmányozási tevékenysége szervesen kapcsolódik a textil logisztikai folyamatokhoz - és tekintettel arra, hogy a szakmán belül nem túl sokan foglalkoznak ruházati termékek szállítmányozásával -, dolgozatomban ezt a témakört szeretném körbejárni. Szakdolgozatom célja, hogy bemutassa a textil logisztikai folyamatokat, a lehetségesen felmerülő problémákat és azok megoldásait, illetve feltételezéseket tenni az ágazat lehetséges jövőjével kapcsolatban. A dolgozatom célja továbbá, hogy feltárjam azokat az igényeket, amelyeket a ruházati és divat ipar megbízói támasztanak a szállítmányozó vállalatokkal szemben - jelen esetben a Logwin gyakorlatára gondolok – illetve, hogy ezek az igények milyen szinten és milyen módon kerülnek kielégítésre általában, és a Logwin Road + Rail Kft. gyakorlatában. A témámhoz szervesen kapcsolódik a közúti gyűjtő szállítmányozás, így az első részében az elméleti áttekintés után külön kitérek az ágazat EU csatlakozás óta végbement és az aktuális, a gazdasági válság alatt bekövetkezett változásaira. A dolgozat ezen részei tartalmazzák saját meglátásaimat a kialakult helyzetről és lehetséges jövőről is a közúti szállítmányozás és a logisztika területén. A következő részben a textil logisztika maga kerül bemutatásra. Némi betekintést nyerhetünk arra vonatkozóan, hogyan lehet sikeres ellátási láncot üzemeltetni textil és divatipari termékek piacának sajátosságain, figyelembe véve, mik azok a kulcsfontosságú tényezők, amik a textil logisztikai folyamatok gyors reakció képességét, pontosságát meghatározzák. Említés szinten bemutatásra kerül egy újnak mondható műveleti stratégia, a QR (Quick Response – gyors reakció), amely nélkülözhetetlen a mai, egyre változékonyabb keresleti trendek hatékony követéséhez és azon keresztül a fogyasztók kielégítéséhez. A dolgozat lényegi része követi az elméleti áttekintést, amely a Logwin Road and Rail Kft-ről és annak textil logisztikai gyakorlatáról szól. A vállalat rövid bemutatása indokolt, hiszen ismernünk kell a mára kialakult szervezeti és szolgáltatási hátteret, amely nélkülözhetetlen a textil és divatipari termékek sikeres szállítmányozásához. Ezek után a vállalat adottságait mérem össze a megbízók elvárásaival. Azt vizsgálom, hogy melyek azok a nélkülözhetetlen munkafolyamatok, szolgáltatások, tárgyi és információs eszközök, kapcsolatok, amik nélkülözhetetlenek a textil logisztikai folyama3
tok sikeres végzéséhez. Bemutatásra kerül a Cross-docking rendszer gyakorlati alkalmazása a ruhás forgalmaknál, illetve a régebben meghatározó szerepet betöltő, kizárólag divatipari termékekkel foglalkozó SPF raktár is. Tekintettel arra, hogy a témában (textil logisztika) nem igen áll rendelkezésre írott, korszerű, gyűjtőszállítmányozással összefüggő, leíró vagy értékelő anyag, ezért szakmai gyakorlatom alatt szerzett tapasztalataimra alapozva írtam meg a ruhás forgalmakban leggyakrabban előforduló problémákat és az azok elkerülésére szolgáló megoldásokat. Ezek legtöbbje saját véleményemet is tartalmazza. A dolgozat utolsó részében némi kitekintést teszek az ágazat lehetséges jövővel kapcsolatban. Két terület kerül kiemelten bemutatásra, ami véleményem szerint igen meghatározó lesz az elkövetkező időkben. Ilyenek a környezet tudatosság egyre nagyobb népszerűsítése az ellátási láncokban (a gyártástól, a szállítmányozón keresztül, a kiskereskedelmi boltig) és a technikai technológia innovációk, melyek egyre inkább megkönnyítik és lerövidítik a textil logisztikai folyamatokat. Ebben a tekintetben közelebbi bemutatásra kerül a rádió frekvenciás azonosítás (RFID) alkalmazhatósága a divatipari ellátási láncokban általában és néhány megvalósult példán keresztül.
4
Gyűjtő árutovábbítás helye a szállítmányozásban A kereskedelemben sokszor előforduló jelenség, hogy a megbízó olyan áruk fuvarozását kéri a szállítmányozótól, amik méretüknél fogva nem töltenének meg egy fuvareszközt. Ilyen estekben általában a gyűjtőszállítmányozás módszerét alkalmazzák. Ennek segítségével a fuvaroztató elkerülheti a holtfuvardíj megfizettetése által keltett nagyon magas fuvardíj megfizetését, de mind emellett hozzájárul ahhoz is, hogy áruját más megbízók árujával együtt szállítmányozzák. Tulajdon képpen kis árumennyiség esetén mondhatnánk, hogy ezzel a módszerrel mindenki jól jár, hiszen a fuvaroztatókra egyenként kevesebb fuvarköltség hárul, a fuvarozónak pedig - szerencsés esetben - nincs részlegesen üres futása. Ehhez azonban több feltételnek is teljesülni kell, amiket a gyűjtőforgalom meghatározása jól leír: „A gyűjtőforgalom azonos irányba feladott, egy fuvareszközt megtölteni nem képes áruk továbbítása céljából szervezett összetett tevékenység, mely magába foglalja az áruk begyűjtését, fuvarozás előtti őrzését (raktározás), fuvarozását, fuvarozás utáni őrzését (tárolás), szétosztását, valamint az e folyamatok során nélkülözhetetlen hatósági kezelések és egyéb tevékenységek ellátását”1 A gyűjtő árutovábbítás egyik legfontosabb feltétele a raktározás képessége, mivel a fuvareszközt kihasználni nem tudó, kis áru gazdaságosan nem fuvarozható, ezért annyi árut kell összegyűjteni a fuvarozónak, hogy megérje elvégezni az áruk rendeltetésszerű továbbítását. Mint ahogy az látható, előfordul, hogy a gyűjtőszállítmányozást a fuvarozó szervezi, ekkor a fuvarozáson kívül számos egyéb teendőt is neki kell ellátni (pl.: szervezés, raktározás, stb.). De mivel itt egy igen összetett munkafolyamatról van szó, melynek során számos feladatot kell ellátni, több szerződést is kell kötni, ez a munka tipikus szállítmányozási tevékenységet jelent. A gyűjtőforgalom bonyolítója számos külön tevékenységet magára vállal a folyamat lefolytatása során, ami szintén azt bizonyítja, hogy a darabáruk ily módon történő továbbítása a szállítmányozási tevékenység egyik különleges területe. A gyűjtőforgalom a darabáru „kisáru” fogalmából alakult ki. A közhiedelemmel ellentétben ez a fajta árutovábbítás nem csak a közúti fuvarozásra jellemző. Éppen úgy al-
1
Gyakorlati szállítmányozási és fuvarozási kézikönyv 11/A rész 1.1
5
kalmazzák a vasút- és légitársaságok illetve nagyobb számban hajóstársaságok (konténeres gyűjtőforgalom) is mint a belföldi és nemzetközi közúti fuvarszervező cégek. Ma nálunk a vasúti gyűjtőforgalom szinte teljes mértékben eltűnt - elenyésző számú tételt továbbítanak ezzel a fuvarozási móddal -, a légi pedig még nem alakult ki rendesen. Elsősorban közúti és konténeres gyűjtőforgalomra tart igényt a mai gazdaság. A gyűjtőforgalom számos előnnyel rendelkezik a megbízók számára: • lényegesen olcsóbb, mint a rosszul kihasznált fuvareszközben történő fuvarozás (Minél nagyobb árut adunk át fuvarozásra, az egységnyi árunkra annál kisebb díj esik. Ennek köszönhetően a jól szervezett gyűjtőforgalom jelentős megtakarítást eredményez az árutulajdonosok számára.) • Egy adott időszak alatt a kiadott gyűjtő díjak nem változnak, ezek előre megismerhetőek. (A legtöbb hasonló forgalmat szervező szállítmányozó a díjait díjszabásokban teszi közzé, így a megbízók szabadon kalkulálhatnak a kiadott díjak, mivel azok nem függnek a mindenkori fuvarpiaci helyzettől.) • A fuvaroztató könnyen tervezheti az árufeladásokat a meghirdetett menetrendeknek köszönhetően. Az indulási időpontok viszonylatonként eltérőek lehetnek, gyakoriságuk pedig a mindenkori igényekhez alkalmazkodik. • A gyűjtőforgalommal foglalkozó szállítmányozó a fuvarozás kapcsán felmerülő hatósági és egyéb árukezeléseket (vámolás, csomagolás, okmánykiállítás, stb.) nagyobb szakértelemmel és olcsóbban tudja elvégezni, mint egy egyszerű kisvagy nagykereskedő.
A gyűjtőforgalom sajátosságai A menetrendszerűség nem csak előny, hanem hátrány is lehet olyan esetekben, amikor a megbízó az áru lehető leggyorsabb továbbításában érdekelt. Mivel a gyűjtőforgalom annál gazdaságosabb minél kihasználtabb a fuvareszköz, kevés elindítandó áru esetén elképzelhető, hogy elhalasztják, vagy kihagyják az adott fuvareszköz indítását. A menetrendeket tapasztalati adatok alapján készíti el a szállítmányozó, így a fuvaroztatónak tudomásul kell vennie, hogy csak abban az esetben viszik el az áruját, ha éppen indul menetrendszerinti járat az adott reláción. Ez probléma lehet a sürgős, ill. romlandó áruk fuvarozásánál, amikre rendszerint más módot szoktak találni a megbízók (vasút expressz áru, légi fuvarozás, stb.). 6
Nem minden áruból lehet gyűjtőforgalmat képezni. Szárazföldi és konténeres forgalomban is a továbbítandó áruk felső határa 5-6000 kg. Ennél nagyobb mennyiségű árunál érdemes megvizsgálni az önálló fuvareszközben történő továbbítást (komplett közúti szállítmányozás) illetve a részrakományként való szállítást. Ekkora tömegű áruknál már nem biztos, hogy megéri a megbízónak, ha gyűjtőforgalomban továbbíttatja az áruját. Ilyen nagy tömegeknél fontos az előzetes egyeztetés, mivel ezek a mennyiségek már speciális rakodó eszközöket is igényelhetnek. A kisfajsúlyú áru a fuvareszközben sok helyet foglal el és mivel a díjszámítás alapja az áru súlya, ezért a terjedelmes árukra - mivel azok nagyobb mértékben rontják a fuvareszköz kapacitásának kihasználtságát - más díjköteles súly alapján meghatározott fuvardíjat kell számolni. Ez általában 1 m3 = 300; 330; 333 vagy nagyobb kedvezmény esetén 250 kg, illetve számolhatunk rakméterrel is (általában több palettányi mennyiség fölött, ha az áru nem halmozható), ami általában 1 ldm = 1650, 1500 kg. Nagy értékű árut ritkán szoktak gyűjtőforgalomban továbbíttatni, mert nincs arra mód, hogy a sokféle áru között a fuvarozó különleges figyelmet fordítson a megőrzésre. Nyílván egy bizonyos ésszerű mértékig érdemes gyűjtő módszert használni és az áru értékét nem kiadni a szállítmányozónak (ha tudja, lehet, hogy át sem veszi az árut), de minden ilyen esetben érdemes szállítmánybiztosítást kötni, illetve olyan csomagolási módot használni, amiből nem derül ki, hogy konkrétan mi van a „dobozban”. A legtöbb szállítmányozó veszélyes árut gyűjtőforgalomban nem továbbít, akik erre még is vállalkoznak, szigorúan betartják az adott fuvarozásra vonatkozó szabályozást (mennyiség, csomagolás, raktározás, kezelőszemélyzet, stb.). Viszont élő állatot egyáltalán nem lehet ezzel a módszerrel fuvarozni. A gyűjtőforgalom két raktár, az induló és az érkezési gyűjtőpont közötti fuvarozást jelent. Régebben az induló gyűjtőraktárba a kis mennyiségű árut többnyire az áru tulajdonosának vagy feladójának kellett eljuttatnia, míg az érkező raktárban a címzettnek kellett elhozni. Külön megállapodás szerint illetve külön díjak ellenében persze a szállítmányozó átvállalhatja ezeknek a fel- és kifuvarozási műveleteknek a lebonyolítását. Ma már az a jellemző gyakorlat, hogy a szállítmányozók jobban szeretik saját rendszerükben kezelni az áruk be- és kiszállítását, mivel az automatizált, így gyorsabb is. A megállapodáson túl nagy szerepe van a választott Incoterms paritásnak is abban, hogy eldöntsük, ki végezze a be- és kiszállításokat. A paritások általában export és import esetén is DDU-ra, EXW-re korlátozódnak. 7
Leggyakrabban nyújtok mellékszolgáltatások gyűjtőforgalomban2 Export •
Gyűjtőáru befuvarozása a gyűjtőraktárba. A gyűjtőforgalom szervezője látja el ezt a feladatot vagy saját járműparkjával – ha rendelkezik – vagy szerződik egy helyi fuvarozóval
•
Rakodás megrendelés alapján
•
Az áru csomagolása a nemzetközi előírásoknak vagy a vevő igényeinek megfelelően
•
Az áruk mennyiségének ellenőrzése (pl. darabszámlálás), és erről igazolás kiállítása
•
A megbízó igénye szerinti okmányok kiállítása
•
Megrendelés szerinti értesítésküldés (track & trace, küldemény nyomon követése)
•
Okmánytovábbítás – régebben postai úton, ma jellemzően Fahrer post (a sofőrfülkében viszi a fuvaros külön borítékban az iratokat)
•
A megbízó igénye szerint szállítmánybiztosítás megkötése az árura
•
Az áru tárolása a raktárban hosszabb ideig, mint amennyi a gyűjtőjárat indulásáig szükséges naponta progresszíven növekvő tárolási díjért. Van lehetőség tartós tárolási szolgáltatás igénybevételére is a legtöbb szállítmányozó raktárában, ami kedvezőbb raktározási díjat jelent a megbízó számára.
•
Kiviteli vámkezelés – az adatokat a megbízónak kell szolgáltatnia, de ha a folyamathoz külön okmányok is szükségesek, akkor a speditőr azokat külön díj ellenében intézni
•
Külföldi gyűjtőpontról az áru házhozszállítása a címzett telephelyére
Import Import gyűjtőforgalom esetén ehhez, elsősorban az import vámkezeléssel kapcsolatos egyéb teendők jöhetnek hozzá: •
Import vámkezelés a megbízó/szállítmányozó által kiállított okmányok alapján
•
Vámkezesség nyújtása
•
Közvámraktári szolgáltatás nyújtása
2
Gyakorlati szállítmányozási és fuvarozási kézikönyv 11/A 7.
8
•
Árutovábbítás
•
Vámszabad raktár biztosítása
•
Komissiózás (az import áru megrendelők szerinti szétválogatása)
A gyűjtőszállítmányozás változásai az EU csatlakozás után A 2004. május 1-én bekövetkezett változásokkal, miszerint 10 új ország, köztük Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz, nagy kihívásokkal nézett szembe a szállítmányozási piac közúti gyűjtő szegmense. A speditőr cégek eleinte inkább csak a csatlakozás negatív hatásait érzékelték.
Negatív hatások A hazai gyűjtőforgalom meghatározó mértékben, import irányban, elsősorban NyugatEurópa és Magyarország között bonyolódik. A vámkezelések elmaradása a vámügynökségek mellett elsősorban a gyűjtőszállítmányozókat érinti rendkívüli mértékben. A vám eltűnése költség szempontból is mélyen érintette a vállalatokat, mivel a vámkezelésből származó bevételek mögött egyáltalán nem volt alvállalkozói költség, csak bér és némi kommunikációs, illetve hardver és szoftver költség, az ilyen módon kiszámlázott bevétel nagy része tiszta nyereség volt a cég számára. Az újonnan csatlakozott országok között általánosan jellemző tapasztalat, hogy a közúti gyűjtőszállítmányozók piaci pozícióját gyengítette a csatlakozás. A gyűjtő speditőrök sok tételtől estek el azáltal, hogy az egyéni fuvarozók és a kisebb közúti fuvarozással foglalkozó vállalkozások, melyek eddig kimaradtak a szállítmányozás ezen ágából, bátrabban bevállalnak kisebb, nem teljes kocsirakományt kitevő tételeket is részrakományként. A csatlakozás óta bekövetkezett fuvarparitás-átrendeződés szintén negatívan érintette a szállítmányozó vállalatokat. 2004. május 1. előtt import irányban általában 60-70%-ban külföldön fizették meg a fuvardíjakat, a csatlakozás után ez az arány még jobban eltolódott, és ma már a külföldön bérmentesített küldemények aránya eléri a 80-85%-ot. Ebből pedig egyenes arányosan következik az, hogy a magyar speditőr a külföldi partnerét csak az átrakási és a kiszállítási költséggel terhelheti meg a legtöbb gyűjtő küldemény esetében. De ha a gyűjtőáru nem is közvetlenül a magyar szállítmányozó raktárába érkezik, még ettől a pénztől is elesnek a hazai cégek. Ugyanis a külföldi partnerek gyakorlatában nem ritka a direkt kiszállítás, amikor a főfutást végző járművet közvetlenül a 9
piacon szerzik be, és így a nagyobb súlyú/terjedelmű árudarabokat közvetlenül kifuvaroztatják a magyar címzetthez. Ők ezzel költséget takarítanak meg, ami viszont a magyar fél számára komoly bevétel hiányt jelent. A magyar gyűjtőszállítmányozót megillető bevételek az említett okok miatt jelentősen esnek, ugyanakkor a költségek stagnálnak, vagy esetleg nőnek. A raktárak, a rakodógépek fenntartása, a munkaerő alkalmazása, az áruterítések meggyorsítása érdekében extra-, vagy nyújtott műszakok fizetése, teljes mértékben megkövetelt szállítmányozói eljárás, ami sajnos extra kiadást jelent, de ugyanakkor nélkülözhetetlen is a közúti fuvarozóval szembeni versenyképesség megtartásában. A gyűjtőszállítmányozók közötti árverseny, a nemzetközi nagyvállalatok fokozatos térnyerése, mind a gyűjtő díjtételek csökkenését idézi elő.
Lehetőségek Feltehetjük tehát a kérdést, hogy a hazai gyűjtőszállítmányozóknak milyen piaci lehetőségei voltak és vannak. Azt lehet válaszolni, hogy közép- és hosszútávon annak van reálisan lehetősége a tovább fejlődésre, aki a következő két sémát kezdte el követni 2004 után: •
egy nagy nemzetközi gyűjtőszállítmányozási hálózat tagja, ahonnan „ömlik” be az áru, még ha annak jelentős hányada DDU paritású is, vagy
•
azon kisvállalkozásoknak, akik minimális költséggel, egy-egy relációval foglalkoznak, és ahol a gyűjtőszállítmányokat komplett és részrakományokkal rakják össze.
Pozitív hatások A csatlakozás egyik leg kiemelkedőbb pozitív hatás a gazdasági növekedés folyamatossága, mely a gyűjtőszállítmányozás szempontjából is kedvező. Tartósan új tendenciaként érzékelhető, hogy növekszik Magyarország szerepe, mint kelet-európai disztribúciós központ, amihez természetesen hozzájárul a kedvező földrajzi fekvése is. A gyűjtőszállítmányozó piacra vonatkoztatva pedig, azok a szállítmányozók maradnak életben, akik gyakoriságukkal (napi járatindításokkal) rövid tranzitidőt, esetleg valamilyen szempontból speciális szolgáltatásokat tudnak felkínálni megbízóiknak. A felfokozott verseny hatására egyre döntőbb lesz a rövid tranzitidő. Az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai ország gazdaságában és infrastruktúrájában végbemenő fejlődé10
sek pozitív hatással vannak ezen országok közötti gyűjtő illetve közúti forgalom növekedésére is.
A gyűjtőszállítmányozás tendenciái Európában Az Európai Unió új tagjainak köszönhetően várható, hogy az áruszállítás volumene a 2006-os évhez képest több mint a duplájára növekszik 2015-ig. Már az elmúlt években is tapasztalhattuk, hogy például Németország és az EU új tagállamai között robbanásszerűen megnőtt a külkereskedelemi tevékenység mértéke. Az elmúlt pár évben a kelet-európai piac jelentős átalakulásának lehettünk szemtanúi, melynek elsődleges mintáját a nyugat európai országok változó áruszállításai szolgáltatták. A tömegáruipar stagnálása eredménye képpen, a gazdasági átalakulás, a beruházási javak és a fogyasztási cikkek kerülnek egyre inkább előtérbe. A küldemények száma nő, miközben méretük egyre csökken. Az ellátási láncok működésében egyre fontosabbá válik a mennyiségi és minőségi kiszolgálás, melyek szerencsés párosításával maradhatnak csak versenyképesek a vállalkozások. Az egyre növekvő verseny nyomása alatt a vállalatok belátták, hogy teljesítményüket csak az anyag- és árufolyamatok javításával érhetik el. A logisztikai piacon való megmaradáshoz elengedhetetlenné vált a kereskedelem és az ipar folyamatainak napra kész ismerete. Nagyon fontos a legújabb know-how-k és technológiai újítások megszerzése, elsajátítása. A piac minden egyes válfajának megvannak a sajátosságai. Így beszélhetünk például az autóipari, fogyasztási cikkek, élelmiszeripari, élvezeti cikkek, a hightech termékek, a vegyipar, a hűtött áruk és textilipari termékek logisztikai piacáról. A textil ipar változásai különösen gyorsan zajlanak. Egyre több folyamatot szerveznek ki, míg a szállítmányozónak egyre több kiegészítő, értéknövelő szolgáltatással kell alkalmazkodnia a növekvő igényekhez. Az értéknövelt szolgáltatások szintén a logisztikai üzlet velejárói. Ehhez a fajta innovációhoz tartozik, hogy az érintett vállalatok alkalmazzák a korszerű nyomkövető rendszereket, amelyek a járművek és a küldemények útját figyelik. Az semmi esetre sem állítható, hogy a nagy szállítmányozók szakterülete volna a logisztikai piac, mint azt néhányan gondolják első pillantásra. Az figyelhető meg, hogy a logisztikai szolgáltatásokat napjainkban egyaránt sikeresen kínálják a nagy és közepes vállalatok is, hiszen a piac ezt megköveteli tőlük. A szállítmányozók közötti egyre nagyobb számú kooperáció egy11
fajta reakció arra, hogy az ügyfelek részéről nőnek az igények a magasabb színvonalú szogá1tatások és a logisztikai tevékenységek sokoldalúsága iránt. Szerencsére ez a folyamat inkább pozitív eredményekkel megy végbe, hiszen az érintett vállalatok szívesen alkalmazzák a gyakorlatban az együttműködés új formáit. Ez vonatkozik annak a hálózatnak a létrehozására, amely szállítással, közlekedéssel, rakodással, beszerzéssel, termeléssel, értékesítéssel, kapcsolatos. Ha már hálózatról van szó, rögtön a legújabb informatikai és telekommunikációs eszközök használatát említhetjük. Ezek olyan technikai alkalmazások, amelyeknek a formái igen változatosak. Lehet szó az elektronikus adattovábbításról (EDI), a mobiltelefonos kommunikációról, a barcoding (vonalkód) rendszerről, vagy az internetről, amely kapcsolatot teremt az ipar, és a kereskedelem és szállítmányozás szereplői között. A küldemények, csomagok nyomkövetése a szállítmányozás és logisztikai ágazatban óriási előrelépést jelent. Ilyen például a T&Trendszer (Track & Tracing), ami ma már sztenderdnek tekinthető, legalábbis a csomag-, a darabáru és az expressz küldemények piacán. Ahogy az igények megkövetelik a nyomonkövetés technológiájának korszerűsödését, egy új még kifinomultabb rendszer a SCEM (Supply Chain Event Management) létrehozását sürgetik a megbízók. A SCEM arra szolgál, hogy ha teszem azt, a küldemény az útja során megsérül, a rendszer „riadót fúj”; s így lehetőség nyílik a zavaró körülmény kiküszöbölésére. Egyelőre senki sem tudja teljes bizonyossággal megmondani, hogy pontosan merre fejlődik tovább a piac. Egyesek arról beszélnek, hogy az egész világra kiterjedő logisztikai szolgáltatók lesznek. A nagy rendszerekkel rendelkező cégek a folyamatok és termékek sztenderdizálásával előnyre tehetnek szert, s ennek eredményeképpen csökkenhetnek az árak, ami nem feltétlenül jelentene jót, hiszen a válság miatt éppen elég alacsonyan vannak a gyűjtőszállítmányozók árai is. De a kisebb rugalmasság hátrányukra van. A közepes méretű cégek azonban jó eséllyel szállhatnak harcba a piacon, mivel rugalmasabbak, gyorsabban döntenek. Hoffmann Vilmos „Magyarország Európai Uniós csatlakozásának hatásai” című előadásában található: „A gyűjtőszállítmányozás stagnálását és koncentrációját mutatja az MSzSz statisztikája, miszerint 2003-ban gyűjtőszállítmányozással 19 társaság foglalkozott, ebből öt társaságnak volt 5% feletti piaci részesedése, és ez az öt társaság a gyűjtőszállítmányozási piaci 81,2%-át fedte le. A gyűjtőszállítmányozásból adódó összes árbevétel cirka 11 milliárd forint volt, részaránya 5,8%-ot képviselt az összes árbevételből. Meggyőződése, hogy a közepes méretű gyűjtőszállítmányozók hamarosan eltűnnek, vagy forgalmuk fenntartása mellett kénytelenek lesznek más logisztikai tevékenységgel, értéknöve12
lő tevékenységekkel, raktározással, stb. tevékenységi területüket kiterjeszteni, és a gyűjtőszállítmányozási piacot néhány világhálózattal rendelkező multi fogja uralni, akik hálózatban gondolkodnak.”
A gazdasági válság hatásai a közúti szállításra A közúti fuvarozást igen komoly mértékben megviseli az elhúzódó gazdasági visszaesés. A megelőző években a számok azt mutatták, hogy a közúti szállítás évről évre egyre nagyobb teret nyert, egyre nagyobb tételszámmal bonyolítanak a szállítmányozók. Ez egyrészt igen kemény árversenyt és alacsony haszonkulcsot eredményezett a szolgáltatóknál, illetve gerjesztett egy fokozott mértékű flottafejlesztést. Az alacsony árak következtében a bevételek sem a megfelelő módon alakultak, míg a költségek stagnáltak vagy nőttek. A szolgáltatók nagyon nagy százaléka arra kényszerült, hogy a piac által kikényszerített fejlesztéseiket hitelek, ill. lízingelés különböző változataival finanszírozzák. Mindezt tetézte a gazdasági- és hitelválság következtében kialakult visszaesés, melynek eredményeképpen ebben a szektorban is közel 35-40%-os forgalomi hanyatlás tapasztalható. Az IRU felmérése szerint, amelyet 74 országban (IRU tagok) végeztek a belföldi közúti árufuvarozási teljesítmény t/km 10-20 %-kal csökkent, míg a külföldi 20-30 %-kal.3 Mint a gazdaság többi területén, itt is a kisebbeket érinti nagyon érzékenyen a válság. Nagyon sokan olyan kényszerű megoldásokhoz folyamodnak, hogy még áron alul is elvállalnak fuvarokat csak, hogy a veszteségeiket mérsékeljék, hol ott a profit szerzés lehetősége sehol sem realizálódik. Ez azonban egy nagyon veszélyes játék, mert ha valaki ezt elkezdte, akkor innen nincsen vissza út. Idővel az egyik megbízás veszteségét a másikból kell finanszírozni, és egyszer csak nem jön a következő megbízás, mert más is ilyen módon pórbálja túlélni a kritikus időszakot és olcsóbb árat ad. Ennek eredményeképpen a versen y egyre csak élesedik. Meglátásom szerint ugyanakkor ez az időszak a nagy átrendeződések időszak is. Nagyon sok az olyan vállalat, aki kénytelen megszűnni, beolvadni egy nagyobba; és itt már nem szabad csak a kis- és középvállalkozásokra gondolni, ez a válság mindenkit komolyan érint.
3
Tranzit – 2009. szeptember, 56. oldal
13
Volt megoldás a válságkezelésre, a felkészülésre, de ezzel nem sokan éltek megelőzően. „Van, aki úgy állította össze – bölcsen, előre látó módon – a szolgáltatási portfolióját, hogy 50-60 %-át csinálta saját eszközzel és csak a maradékra vett igénybe alvállalkozókat. A lecsökkent forgalmat így saját eszközökkel, saját emberekkel tudja kezelni és nem kell leépítenie. De azt nyugodtan el lehet mondani, hogy ez a fajta szemlélet a szakmának, csak egy nagyon kis rétegére jellemző. Sajnos itt megint azt lehet mondani, hogy aki a sorvégén van, az húzza a rövidebbet.” (Bíró Koppány Ajtony, főtitkár, MLSZKSZ - Magyar Közlekedés) A kialakult borús hangulatnak sajnos megalapozott tények szolgálnak táptalajul:
A bankok nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem adnak hitelt a fejlesztésekhez, sőt sok esetben az előző évben megkapott hitelek mennyiségét leszűkítik, illetve más feltételekkel biztosítják azokat, amit egyáltalán nem vagy csak nehezen lehet teljesíteni.
A kormányok nem támogatják megfelelő mértékben a közúti szállítással foglalkozó vállalatokat, sőt indokolatlanul magas adókkal és sokszor nem kellőképpen átgondolt környezetvédelmi jogszabályokkal nehezítik a munkájukat. Nagyon nagy szükség lenne az adócsökkentésre. Komoly segítség lenne az ország gazdaságának és ezen belül a logisztikai szektornak is, egy ilyen kritikus időszakra, ha évről évre nem adóátcsoportosítások közé bujtatott adóemelésekkel növelnék a vállalkozásokra háruló terheket, amelynek következményeként inkább a szürke-, feketegazdaság felé tolják a cégeket. (Köztudott, hogy a térségben (szomszédos országok viszonylatába) a magyar vállalkozásokra hárulnak a legnagyobb adóterhek, pl. míg egy szlovák logisztikai cég 100 egységnyi pénzből, 33 egységnyi adót fizet, addig egy magyar cég a 100 egységből 73 egységnyi adót fizet. Ha egy logisztikai tenderen indul egy szlovák és egy magyar cég, akkor a fenti példa alapján lehet látni, hogy kinek mekkora a mozgás tere és ezzel együtt az esélye).
A túlszabályozás jellemző a hazai eljárási rendre, amelyet a büntetésorientált ellenőrzési rendszerek csak tovább tetéznek.
14
2009. május 1-től, megszűnik a kabotázs4 szállítások feltételhez kötése a belföldi közúti fuvarozás tekintetében, tehát aki eddig fél illegálisan tette mindezt, az most hivatalosan fogja a belföldi szállítást még nehezebb helyzetbe hozni. (Kabotázs: szállítási vagy fuvarozási tevékenység, egy adott ország területének két pontja között, amelyet az adott országban nem honos gazdasági szereplők végeznek - Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp. 1967)
De vannak megoldások a válságkezelésre. Véleményem szerint az egyik ilyen túlélési megoldás lehet, a kiszervezés (outsourcing). Itt meg kell találni a megfelelő partnert. Ez sem egyszerű és nem egyik napról a másikra megvalósítható folyamat, de a végére mindenki jól járhat vele. Természetesen ehhez megfelelően felkészült és - teljesítő szolgáltatót vagy szolgáltatókat kell találni. A későbbre tervezett fejlesztések előrehozása is igen hasznos lehet az ilyen ínséges időkben. Az árcsökkentés is megoldás lehet, de nem bármi áron. Sajnos nagyon sok megbízó az árat mindenek fölé helyezi és a kapott szolgáltatás minőségét nem akarja, vagy nem tudja felmérni. Ide tartozik még, hogy a mindenáron „a legalacsonyabb ár” előtérbe helyezés elvezet az eszközök jelentős állagromlásához (karbantartás, ésszerű csere, fejlesztés elmaradása) és a szolgáltatási minőség színvonalának csökkenéséhez. Ha a szolgáltatási szintek meghatározása során is a legalacsonyabb ár érvényesül, ez előbb utóbb általánossá válik és hosszú távon nem kecsegtet kedvező hatásokkal sem.
4
Tranzit online – 2009 június 15
15
Textil logisztika Agilis ellátási lánc létrehozása a divatiparban A divatpiacok régóta felkeltették a kutatók figyelmét, bár kezdetben a divat pszichológiájának és szociológiájának megértése állt a középpontban, ill. az a folyamat, amely során a lakosság elfogadta a divatot. Ezzel párhuzamosan pár fejlettebb tanulmány elkezdte kutatni a divat ciklikusságát. Ezen korai munkák többsége mélyebb betekintést kínált a piacműködésbe és a segítséget nyújtott a divatáruk, ruhák keresletének előrejelzéséhez is. De fokozatosan kezdik elfogadni, mind, akik dolgoznak, illetve a kik tanulják a divatot, azt a tényt, hogy a divatáruk keresletét nem lehet előre jelezni. Inkább észre kell venni, hogy a divat piacok komplex nyitott rendszerek, melyek igen gyakran „zavarosak”. Ilyen feltételek mellet érdemesebb az irányításnak olyan stratégiákat és szerkezeti felépítéseket kitalálni, amik lehetővé teszik, hogy a termékek gyártása tervezése és szállítása az igazi, aktuális igények szerint történjen. A divatáruk piaca egyet jelent a gyors változásokkal, ennek eredményeképpen a kereskedelmi sikereket és bukásokat nagyrészt a szervezetek rugalmassága és érzékenysége határozza meg. Az érzékenységet a rövid piacra kerülési idő szemlélteti leginkább, ami magába foglalja a gyors mérlegelés képességét, ill. a fogyasztók változékony preferenciáinak hatékony és gyors beépítését a tervezési folyamatokba. Ez a fejezet azt vitatja, hogy a hagyományos szervezeti felépítésű, előrejelzésen alapuló ellátási láncok nem képesek megfelelően helytállni a változékony, turbulens keresleti kihívásokkal szemben, amik a mai divatáru piacokat jellemzik. A mai piac megköveteli, hogy olyan agilis vállalatok jöjjenek létre, melyek ellátási láncai kellőképpen aktívak a piac kihívásainak.
A divatáru piac természete A divat tág fogalom, amely magában foglalja mindazokat a termékeket és piacokat, ahol a stílus, mint rövid életű elem előfordul. A divat piacot tipikusan a következő jellemvonásokkal lehet jellemezni: 1. Rövid életciklus – a termékek tiszavirág életűek, a változó hangulatok megragadására tervezik őket: tehát, az az időszak, mikor el lehet őket adni nagyon rövidek, hónapokban, sőt hetekben mérendők.
16
2. nagy bizonytalanság – a termékek kereslete ritkán stabil vagy lineáris. Akármi könnyen befolyásolja, pl.: az időjárás szeszélyei, filmek, pop sztárok vagy akár sportolók. 3. kis előre jelezhetőség – a kereslet lobbanékonyság miatt, különösen nehéz előre jelezni adott időszak teljes keresletét, nem is beszélve a hétről hétre felmerülő vagy egy adott termékre irányuló keresletről. 4. erős impulzusvásárlás – a divat termékeket vásárló fogyasztók legtöbbször az eladás helyén döntik el, hogy ténylegesen vásárolni fognak. Más szavakkal, a vásárló, amikor találkozik a termékkel ösztönzést érez, hogy megvegye a terméket, ezért van rettentő nagy szükség a rendelkezésre állásra ebben az iparágban különösen. A mai piacot az éles verseny és a termékek állandó megújulásának szükségessége jellemzi. Ebből kifolyólag elkerülhetetlen, hogy a kiskereskedők kiterjesszék a szezonalitás fogalmát, és évente több szezont vezessenek be - tehát azt az időszakot, amikor az üzlet teljes felszereltségét és díszleteit lecserélik – évente többször. Extrém esetekben, ez a kár tizenkétszer is előfordulhat egy évben, mint ahogy azt a professzionális kiskereskedő, a Zara (Cortefiel) példája is mutatja. Ezen trend beolvasztása az ellátási láncok menedzsmentjébe napról napra aktuálisabbá válik. Ezen jelenségek összetett hatásai nagy kihívást jelentenek a mai logisztikai menedzsmentnek. Hagyományos módon, előrejelzésekkel megalapozni a fogyasztói keresletre adott reakciókat, az ebből eredő túl- vagy alul készletezettség kockázatával jár, és elavult módszernek számít. Nemrég felmerült egy újabb tendencia, ami még nehezebbé és komplexebbé tette a divat logisztikai folyamatokat. A termékek és alapanyagok offshore beszerzése sok esetben jelentősen hosszabb átfutási időt eredményez. Míg ez általában jelentős költség megtakarítást jelent, főleg a termelésben és beszerzésben olcsó munkaerő használata révén, addig az átfutási időkre gyakorolt hatása lényeges lehet. Ez nem csak a távolságot és az átfutási idők meghosszabbodását jelenti a globális beszerzési folyamatokban, hanem késést okoz az ellátási lánc belső folyamataiban a termelőnél, a kiskereskedőnél és a köztes import/export tevékenységekben is. Végeredmény képpen hosszabb láncot kapunk, melyben több eszközt kell használni és ebből kifolyólag az elavulás lehetősége is fokozottan jelentkezik. 17
Némi ellentmondás látható a folyamatokban, mivel a költséghatékony termelés igénye a kiskereskedőktől érkezik, akik ezzel egyidejűleg látványosan szeretnék csökkenteni a beszállítóik számát is. Ezt a kínálat központú racionalizációt több tényező vizsgálata után vezették be, de főleg egy érzékeny utánpótlási rendszer kifejlesztésének szükségessége előzte meg – ami nem lehetséges, ha a beszerzés több száz vagy ezer beszállítótól függ.
A divat logisztikai folyamatok vezérlése A hagyományos bölcsesség szerint úgy tudunk megbirkózni a bizonytalansággal, ha fejlesztjük az előrejelzés minőségét. Mégis, definíció szerint, a kereslet hirtelen változásai és a rövid életciklusok a piac velejárói, amely tényezők igen valószínűtlenné teszik, hogy az előrejelzés minőségének fejlesztése valaha is elérje azt a szintet, hogy következetes és pontos képet kaphassunk az eladásokról a tételek szintjén. Olyan megoldást kell találni, amely képes csökkenteni a vállalatok előrejelzésbe vetett hitét, és inkább az átfutási idők csökkentésére koncentrál. A rövidebb átfutás rövidebb előrejelzési horizontot eredményez, ami hatékonyan csökkenti a hibák kockázatát is. Három kritikus átfutási időt különböztetünk, meg amiket a divatpiacon szereplő vállalatoknak irányítani kell, hogy megfeleljenek a mára kialakult verseny követelményeinek: •
Piacra kerülési idő – Mennyi idejébe kerül a vállalatnak, hogy felismerje a piaci lehetőséget, átalakítsa termékké vagy szolgáltatássá és piacra dobja?
•
Szolgáltatásteljesítési idő – Mennyi idejébe kerül a vállalatnak, hogy megragadja a fogyasztók megbízását és a kiskereskedőkön keresztül kielégítse őket?
•
Reakció idő – Mennyi idejébe kerül a vállalatnak, hogy hozzáigazítsa termelését a változékony kereslethez? Mennyi ideig tart a gyártás újraütemezése?
Piacra kerülési idő A rövid életciklusú piacokon a siker előfeltételévé vált, hogy a vállalatnak képesnek kell lennie az aktuális trendek gyors és hatékony átültetésére a termelésbe, a lehető legrövidebb idő alatt. Akik a piachoz képest lelassulnak, kétféle módon szenvedhetnek kárt: kihagynak egy jelentős értékesítési lehetőséget, ami valószínűleg nem fog megismétlődni; a beszállító valószínűleg azt fogja tapasztalni mire a termék a piacra ér, hogy az áru iránti kereslet a leértékelések nyomán hanyatlani fog. A lelassult vállalatok kettős 18
veszélyeit a következő ábra mutatja be. A termelési stratégiák között megjelent új gondolkodásmód, melynek célja, hogy a rugalmasság növelése és a tétel méretek csökkentése révén segítsen a szervezeteknek csökkenteni a piacra jutási időt. Az automatizált folyamatok, mint például a számítógéppel támogatott tervezés (CAD) vagy a számítógéppel támogatott gyártás (CAM) forradalmasították a termékváltoztatások képességét, így azok az évszakok vagy az életciklusok változásaihoz jobban igazíthatók. A szolgáltatás teljesítési ideje A divatiparban a kiskereskedők rendelései hagyományosan több hónappal a szezon előtt kerülnek a beszállítók elé. Kilenc hónap sem volt ritka átfutási idő. Nyilvánvaló, hogy ilyen környezetben az elavulás és a készlet kifogyás kockázata is igen magas, csak úgy, mint a látványosan magas készletezési költség, ami elkerülhetetlenül felmerül a hosszúra nyújtott ellátási láncokban. Miért is kellene ilyen sok időnek eltelnie a rendelés és a szállítás között? A probléma nem az idő maga, sokkal inkább az a rengeteg lépés, ami a döntés meghozatalától a rendelés megkötéséig, bekövetkezik. Csak mind ezek után kerül sor magára a szállítási folyamatra, ami hasonlóan hosszadalmas, mint az előzmények. Gyakran a gyártás ideje igen tetemes a tradicionális tömegtermelés miatt. Más szavakkal, a termelési folyamatok irányítása szeparáltan zajlik. Reakció idő Ideális esetben minden piac és vállalat képes szeretne lenni a vásárlók termékkel kapcsolatos követelményeinek kielégítésére ott és akkor, amikor a vásárló kívánja. Nyilvánvaló, hogy ennek a legnagyobb akadályait az előző részekben kiemelt piacra kerülési és szolgáltatási idő adja. De még egy igen jelentős problémával szembesülnek azok a vállalatok, akik próbálnak még kereslet érzékenyebbé válni. Nem, vagy csak nagyon lassan veszik észre a valódi kereslet változásait a végső piacon (a kiskereskedőknél). Ez, a valódi keresletváltozás – amit a fogyasztó vásárol vagy vásárolni szeretne napról napra, óráról órára - jelenti a legnagyobb kihívást a divat piacon szereplők számára. A probléma oka az, hogy a legtöbb ellátási lánc olyan, előrejelzésen és készletfeltöltésen alapuló megrendeléseken alapszik, amelyek következtében a lánc szereplőinek nem lesz tiszta képe a végső piacról. A boltokban lévő készletek elfedik a valós keresletet, más szavakkal a beszállítók számára ez azt jelenti, hogy az ellátási lánc termeléshez közelebb eső szereplői csak előrejelzés segítségével képes realizálni a fogyasztók válto19
zó igényeit. Az előrejelzés becsléseken alapszik, nem pedig a valós fogyasztói igényeken. A legalapvetőbb probléma, amivel számos cég szembesül – a divatáru iparon kívül is – az az, hogy az alapanyag beszerzésre, a megmunkálásra és a termék piacra dobására fordított idő jóval hosszabb, mint amennyit a fogyasztó hajlandó várni a termékre. Ezt a hosszú átfutásai idő generálta hézagot hagyományosan előrejelzés alapú készletezéssel lehet áthidalni, mely biztosítja a termékelérhetőséget, akkor és olyan formában, ahogy a fogyasztói igény felmerül. Ezek a hosszú ellátási láncok gyakran bevétel kiesést eredményeznek az értékesítés helyén, főleg a kiskereskedelemben ennek legnagyobb tétele a kényszerített árcsökkentés. Különbséget kell tennünk a promóciós és a kényszerített árcsökkentés között. Míg az előbbinek a vásárlásösztönzés a célja, addig kényszerített árcsökkentés esetében a szezon végén megmaradt nem kívánatos termékek „eltávolítása”, kiárusítása a fő cél, mely biztosítja az új árukészlet számára a helyet.
Az agilis ellátási lánc Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a rugalmas ellátási lánc stratégiák tervezése és kivitelezése iránt. Az agilitás az ellátási láncok viszonylatában leginkább érzékenységet jelent. A hagyományos láncok igen hosszadalmasak, ami hosszú átfutási időket eredményez és előrejelzésen alapszik. Ennek ellentéte képpen az agilis ellátási folyamat az aktuális keresleten alapszik és jóval rövidebb is, ami mind időben, mind távolságban is mutatkozhat. Továbbá a hagyományos ellátási lánccal ellentétben, ami készlet alapon működik, az érzékeny ellátási láncok alapja az az információ. A divatáruk piacának nehezen előre jelezhető és változékony természeténél fogva szükség van erre az agilitásra az ellátás folyamatokban is. Az ilyen ellátási láncok számos jellegzetességgel bírnak, amik kifejezetten a következők: •
Piaci érzékenység – nagyon közeli kapcsolat a végfelhasználókkal
•
Virtualitás – a megosztott információkon alapszik a rendszer egész területén
•
Hálózat alapú – rugalmasságot lehet elérni, ha szakosodott partnerek erősségeit használjuk
•
Összehangolt eljárás – az eljárások magas fokú összekapcsolása a hálózat tagjai között
20
A következő ábra néhány gyakorlati módszert ábrázol arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet az előbb említett négy dimenzión keresztül működésbe hozni az agilis ellátási láncot a divatáruk piacán. Az agilitás alapkövetelményei a divat iparban - Megosztott információk a tényleges keresletről - Munkamegosztás a tervezésben - Átláthatóság a folyamat elejétől a végéig
Virtualitás
Piaci érzékenység
- Napi visszajelzés az eladás helyéről (POS) - Felmerülő trendek felhasználása - Hallgatni a fogyasztókra
Agilis ellátási lánc
- Közösen kezelt készletszintek - Közös terméktervezési folyamat - Összehangolt ellátás
Integrált eljárás
Hálózat alapú
- Befolyásolják a partnerek képességei - Szakértelemre koncentrál - Finoman ” beállítja ” a hálózatot
Forrás: M. Christopher, R. Lowson, H. Peck – Creating agile supply chains in the fashion industry
Piaci érzékenység A fogyasztóhoz való közelség mindig is célja volt a piac orientált vállalkozásnak, de a divat iparágba ez nem pusztán csak cél, hanem elengedhetetlen követelmény is. A sikeres kiskereskedők megragadják és értelmezik is az éppen felmerülő, aktuális trendeket. Az értékesítési adatok napi elemzésének célja, hogy meghatározza azt a termékmennyiséget, amire a készletfeltöltés során szükség van, ahhoz, hogy a termék folyamatosan elérhető legyen. De abban az esetben, amikor az eladási időszak rövid és nincs idő a készletek feltöltésére, ezek az adatok a vásárlói trendek elemzésére szolgálnak. Az értékesítési adatokon kívül a fogyasztók preferenciáinak felismerése és változó követeléseik nyomon követése továbbra is prioritás marad. Például a spanyol kiskereskedő vállalat, Zara, külön divatfelderítő team-eket alkalmaz, akik feladata az új ötletek és trendek keresése a piacon, ahol versenyeznek. Külön értékesítőket foglalkoztat, akik hamar felismerik, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak az adott termékhez, majd ezt az információt nyomban továbbítják is a tervező csapatnak. A modern kor fejlesztései, 21
mint például a számítógéppel vezérelt tervezés és gyártás (CAD/CAM), ezeket az ötleteket hamar képes kézzel fogható termékekké alakítani és néhány hét leforgása alatt a piacra juttatni. Virtuális integráció Az agilis ellátási lánc virtuális abban az értelemben, hogy a szereplői, az alapanyag előállítóktól, a ruhakészítőkön keresztül, a kiskereskedőig kapcsolatban vannak a tényleges kereslettel és a megosztott információk révén ugyan azokkal a számokkal dolgoznak. A kereskedőknek és beszállítóiknak sokkal közelebb kell állniuk egymáshoz és több információt kell megosztaniuk egymással, mint ahogy azt a múltban tették. A legutóbbi időkig csak néhány kereskedő osztotta volna meg az értékesítési adatait a beszállítójával, ám mára egyre többen kezdik megérteni, hogy a több kiadott információval alacsonyabb készletszintek mellett lehet javítani a polcon lévő termékek elérhetőségét. Ezzel egyidejűleg a tranzakciós költségeket is csökkenteni lehet, főleg akkor, ha az együttműködő felek készek lépéseket tenni a közösen menedzselt készletezés felé (co-managed inventory, CMI). A CMI folyamat lényege, hogy a beszállító és a kiskereskedő együttműködése során közösen irányítják, vezérlik a termékáramlásokat a vásárlók maradéktalan kiszolgálása érdekében. Megállapodnak egy közösen meghatározott készlet szintben, amit képesek tartani a boltokban. A vásárlók visszajelzéseiből generált eladási adatok rendszeresen visszakerülnek a beszállítóhoz, aki ez alapján meg tudja tervezni a szükséges feltöltés szintjét. Általában azok a megállapodások működnek a legjobban, ahol a termék iránti kereslet relatív stabil és ahol a készletek feltöltése szezon közben is lehetséges. Hálózati bázis Az agilis vállalkozásokat megkülönböztető tény, hogy rugalmas megállapodásokkal és tág beszállítói bázissal operálnak. Például a Zara és a Benetton két olyan divat kiskereskedő, akik a kis, specializált beszállítókhoz fűződő szoros kapcsolataik révén elérték, hogy a vásárlók változékony igényeit magas szinten és érzékenységgel ki tudják elégíteni. A stratégia alapja, hogy házon belül csak azokat a folyamatokat végzik el, amelyek méretgazdaságosság jegyében elvégezhetők és költséghatékonyak (pl.: szövetfestés, címkézés, csomagolás). Az előállítás többi, munkaerő igényes fázisát - mint például a végső összevarrás, kötést - több száz, termék fajtánként vagy folyamatonként specializálódott alvállalkozó bevonásával végzik. Viszonzás képpen az anyavállalat ellátja őket 22
megfelelő technológiával, logisztikai és anyagi szolgáltatásokkal a szigorú idő és minőség célok elérése érdekében. Ez a rendszer kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy a kereslet hírtelen változásaihoz alkalmazkodni tudjon. Ez az elv némiképp ellentétben áll az agilis ellátási lánc alapelveivel, de csak hosszútávon. Az agilis hálózatot a helyi vállalatnak kell beállítania, mivel az ahhoz valód tagság a követelményeknek megfelelően állandóan változik. A könnyebb érthetőség érdekében hasonlítsuk a hálózat irányítóját a színházi rendezőhöz. Amíg a darabot próbálják, a rendező nagyon közel dolgozik egy relatív kicsi csoporttal, akiket valószínűleg a régebbi sikeres együttműködés tapasztalatával választott ki, rengeteg jelentkező közül. De a következő szezonra ezt a csapatot feloszlatják vagy módosítják és újakat szerveznek be a darabba. Attól függetlenül, hogy ez az együttműködés nem állandó, nagyon szoros, csak úgy, mint a divatlogisztikában. Folyamatok összehangolása A folyamatok magas szintű csoportosítása és összehangolása elengedhetetlen a gyorsan reagáló ellátási láncokban a lánc összes szereplője számára. Ez tulajdonképpen azt a képességet jelenti, hogy probléma mentes, határok nélküli kapcsolatokat tudunk létrehozni, más szavakkal nem késik az áru a rengeteg átadás következtében és a tranzakciók egyre kevesebb papírmunkát igényelnek. Egy agilis hálózatban a folyamatok összehangolása kritikusan fontos, amit a vállalatok web-alapú szoftverek felhasználásával lehetséges, akkor is, ha a beszállítók belső rendszerei kissé különbözőek. Ma már lehetséges az, hogy a földrajzilag szétszórt, tulajdonilag is teljesen különálló vállalatok olyan szorosan működjenek együtt, mintha egy cégcsoporthoz tartoznának. A divatipar rengeteg különálló vállalat együttműködését követeli meg a termék tervezőktől a szállítókig és a kiskereskedelmi boltokig. Az információ- és az anyagáramlás koordinálása és integrálása kritikus feladat, ha a divat változásaira gyorsan kell reagálni. A hagyományos láncokban a termék tervezésétől a kiskereskedelmi polcokra helyezésig, nem ritkán tizenkét hónap is eltelt. Ezzel szemben olyan hálózatokban ahol az információ valós idejű és a lehető legnagyobb mértékben megosztott, jóval nagyobb szinkronizálás érhető el. A divat iparban egyre nagyobb népszerűséggel hódit egy új módszer, amely segítségével lényegesen fokozható az ellátási lánc agilitása és gyorsasága. Ez az új stratégia a „Quick Response” (QR), a gyors reakció, ami segíthet a beszerzések racionalizálásában a kevésbé fejlett gazdaságokban és iparágakban is. 23
A gyors reakció (QR) kivitelezése Ma, a QR elismerten egy műveleti stratégia (Lowson, 2002), amely iránt az érdeklődés két egyszerű, de közel álló ok miatt egyre csak nő. Először is, ez a stratégia képes megbirkózni a divatlogisztika komplexitásával; másodszor, képes szembeszállni az alacsony munkabért kínáló gazdaságokból származó offshore beszerzésekkel. Minden gyorsan változó iparágban a kereslet egyre fragmentáltabb, és a fogyasztói igények egyre kifinomultabbak a minőséggel és a választékkal kapcsolatban. Ez a divat egy újabb hatása; nincs hosszabb ideig uralkodó, egységes stílus vagy divat, ami egyre csak fokozza a különböző szolgáltatások és termékek sokszínűsége iránti igényt. Ez a folyamat akaratlanul is, az ellátási lánc meghosszabbítását és hosszabb átfutási időket igényel. A divat ipar több száz féle színével, több ezer stílusával és több millió cikkszámával (SKU – Stock Keeping Unit) egyike a logisztika menedzsment legnagyobb kihívásainak. A széles termékválasztékon túlmenően tovább nehezíti a helyzetet, hogy a termékek polcon töltött ideje évről évre rövidül. Erre a komplex problémára próbál választ adni a QR. A gyors reakciót (Quick Response, QR) a következő képpen lehet meghatározni: Olyan érzékenységet és rugalmasságot jelent mely segítségével a vállalat képes lehet a vásárlók kielégítésére ott, akkor és azon az áron, ahogy ők azt akarják, ill. ahogy azt a valós idejű kereslet meghatározza. A QR lehetővé teszi az információ alapú döntések meghozatalát - akár az utolsó pillanatban is -, az ajánlási lehetőségek maximalizálása és a költségek, ráfordítások, készletek, átfutási idők minimalizálása mellett. Magában foglal egy olyan szervezeti felépítést, kultúrát, stratégiát, aminek segítségével az ellátási lánc tagjai szorosabb együttműködéssel, gyorsabb információáramlással és kedvezőbb munkamegosztással jobb eredményeket érhetnek el. A QR számos stratégiai hatást gyakorol a szervezetre. Számos kutatás megmutatta, hogy egyfajta technológia vagy folyamat puszta implementálása stratégiai alátámasztás nélkül, az optimális alatti teljesítményhez vezet. A hatások a következők: •
Összehangolja a szervezet tevékenységét a kereslettel (a legfőbb alapelv)
•
Kapcsolatot teremt a kereslet és a kínálat között
24
•
A kereslet összefüggéseinek jobb megértése (termék- és fogyasztói sajátosságok függvényében)
•
Erőforrás konfiguráció (több szervezetet átölelő, közös stratégia)
•
Idő (gyors és pontos alkalmazkodás a piaci változásokhoz)
•
Az információ elsőbbsége (a gyors és pontos reakció záloga az időszerű információ)
•
Partnerkapcsolatok és szövetségesek
A fent említett stratégia önmagában kevés, ha nincs megfelelőképpen alátámasztva infrastrukturális eszközökkel. Pusztán birtokolni a különböző technológiákat és folyamatokat azonban nem elegendő az agilis reakcióhoz, a szoros kapcsolat is szükségszerű a teljes ellátási láncon belül. A divatáruk ellátási láncában a legmeghatározóbb negatív faktor a bizonytalanság, melynek kompenzálására, a QR módszerének megfelelően, a gyorsaság és a rugalmasság a legalkalmasabb. Ebben a környezetben az ellátási láncnak a termékhez és annak bizonytalanságához is alkalmazkodnia kell. Az alábbi ábra egy átlagos termék szezonalitását mutatja:
John Fernie & Leigh Sparks - Logistics & Retail Management5
Az általános gyakorlat szerint annyit kell termelni, amennyit csak készletre le lehet gyártani, majd ennek felét vagy kétharmadát le is kell szállítani a szezon indulása előtt
5
John Fernie & Leigh Sparks - Logistics & Retail Management - Emerging issues and new chal-
lenges in the retail supply chain, 3rd Edition, Kogan Page 2009, ISBN 978 0 7494 5407 4
25
(A). A fennmaradó részt egy előre meghatározott időben (B) vagy későbbi utánrendeléseknek megfelelően szállítják le (B és C között). A QR gyakorlata különbözik ettől, bár felvethet termelési kapacitásbeli problémákat, mivel törekszik a szezon előtti gyártás és szállítás minimalizálására. A szezon első napjától kezdve gyűjtik, analizálják a POS (point of sale – vásárlás helyi) adatokat a kereslet jobb megértése érdekében. Ezek a napi, heti rendszerességgel érkező adatok határozzák meg a termelést. Ennek következménye képpen az újrarendelések A és B időszak között zajlanak. QR és az Offshore beszerzés A QR működési stratégiája magas fokú gyorsaságot, rugalmasságot valamint rövid reakcióidőt biztosít az ellátásban. Ennek jelentős hatása van a beszerzési döntésekre, kiváltképp offshore beszerzés esetén. Empirikus kutatások megállapították, hogy az offshore beszerzés mely eredendően alacsonyabb költség ráfordítást biztosít (tipikusan fejletlen, alacsony munkabért kínáló gazdaságokban), negatív következményekkel is járhat, mihelyt számba vesszük a rejtett és rugalmatlan költségeket is. Rejtett költségek nem láthatóak előre, de felmerülésük gyakorisága mégis jelentős. Ilyenek például: kezdeti beruházások új ellátási forrás kialakításánál; jelentősen alacsonyabb hatékonyságú előállítás offshore esetén; szállítási késés; hosszú átfutási idők generálta készlettárolási költségek. Rugalmassági költség tényezőről abban az esetben beszélhetünk, ha a beszállító partnerünk rugalmatlan és nem képes azonnal reagálni a kereslet változásaira, amely aránytalanul felerősödött keresletet és jelentős költség többletet eredményez. Az első látszatra alacsony költségű offshore beszerzés nem feltétlen vonzó, ha számba vesszük a fent említett két járulékos költségtényezőt. Mindezek tükrében világossá válik, hogy egy hazai QR beszállító alkalmazása, gyorsaságot és kellő rugalmasságot nyújt, s ez által jobb megoldást kínál.
26
A Logwin bemutatása Nemzetközi háttér: Logwin AG Történet A delacher AG-t több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1947-ben Josef Delacher alapította Feldkirchben, Ausztriában. Ezt követően több 10 éven át tartó magabiztos növekedés és szolgáltatásbővülés jellemezte a vállalatot. A delacher több mint három generáción keresztül családi tulajdonban maradt, míg 2000 augusztusában a tőzsdén jegyzett Luxemburgi székhelyű Thiel Logistik AG átfogó befektetési stratégiájának keretein belül megszerezte a delacher Logistics AG többségi tulajdonrészét. A vállalat részvényeinek többségi tulajdona 2002-től a Delton AG lett, melynek egyetlen részvényese Stefan Quandt. Miután a Thiel Logistics bekebelezte a nyomtatás és média logisztika területéről ismert Overbrouck Group logisztikai társaságot, a vállalat vezetése új stratégiai irányvonalakat határoztak meg. A szerkezeti átalakítások következtében szükségessé vált a menedzsment megújítása illetve az üzleti struktúra diverzifikálása is. A Thiel Logistik AG, integrált logisztikai csoport 2007. július 1-től üzletpolitikailag diverzifikálásra került, és a tevékenységek az alábbiak szerint kerültek felosztásra a szervezet egységei között: Solutions, Air & Ocean és Road & Rail. Az új konszernstruktúra keretein belül a vállalatokat összekapcsolták, és 2008. október 6.-a óta csoport szinten Logwin név alatt folytatják tevékenységeiket. Így a Thiel Logistik AG-hez tartozó különböző nevű vállalatok egységes, integrált logisztikai konszernné alakultak át, melyek külön-külön és egységben is szerves részei a szállítmányozási piacnak, mind Európában, mind a tengeren túl.
A vállalat tevékenysége és interkontinentális hálózata Európában a Logwin 364 leányvállalata több mint 1,2 millió négyzetméter raktárterülettel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy számos szolgáltatásával lefedje a teljes D-ACH régiót. A 140 saját telephely 25 országban oszlik meg Európa szerte, ami kiváló hátteret biztosít a magas színvonalú raktár- és disztribúciós logisztikai folyamatok mindenekelőtt a vegyi áruk, háztartási gépek és az FMCG termékek területén – akadálymentes lefolytatásához.
27
A vállalat globális struktúrája illetve az európai hálózatokhoz való közvetlen kapcsolódása révén sikeres munkát végez mind a nemzetközi szállítmányozás, mind a vasútlogisztika területén. A közúti forgalmat körülbelül 200 gépjárművel és több alvállalkozó bevonásával végzik, míg a vasúti forgalom zavarmentes bonyolításához 130 saját tulajdonban lévő vasúti kocsi járul hozzá. Ezek a forgalmak kelet- és nyugat Európát is egyaránt lefedik. Tengerentúli tevékenységét
vízi főleg
fuvarozási a
konténerizált
forgalom teszi ki, melynek több relációja is van, de a meghatározó súlypontok USA, Kanada illetve a távol kelet nagyobb, korlátozódik.
frekventált Az
Log-
kikötőire
Partne-
interkontinentális
Ügynöksé-
tengeri forgalom kb. 250.000 tengeri küldemény szállítását jelenti évente. A Logwin IATA ügynökként légi fuvarozási tevékenységet is végez, melyre igen nagy szükség lehet sürgős áruk, törékeny alkatrészek vagy különösen drága termékek továbbításánál. A Logwin gyakorlatában a légi szállítmányozás kb. 450.000 légi küldeményt jelent évente. Divatipari termékek logisztikája6 Ahhoz, hogy egy szállítmányozó vállalat jól működjön a divatipari termékek dinamikusan fejlődő, rugalmas és intelligens logisztikai megoldásokat igénylő piacán, kellő szakmai tapasztalatra és megfelelő logisztikai partnerhálózatra van szüksége. A Logwin AG gyökerei ezen a téren 1964-ig nyúlnak vissza, amikor is létrehozták az első olyan szállítmányozó vállalatot, Deutsche Kleiderspedicion (DKS), akik kiemelten csak az akasztós ruhák szállításával foglalkoztak. Ebből a relatív kis vállalkozásból nőtte ki magát a Logwin egész Európát lefedő akasztós ruha hálózata, ami mára folytatva a hagyományokat, garantálja a textiláruk „gyűrődés mentes”, pontos szállítását. Napjainkban a szállítás fő célpontjai Európa és azon kívül a Közel Kelet és Dél Amerika illetve Ázsia gyorsan fejlődő piacai. 6
Logwin Fashion Logistics Brochure, http://www.logwin-logistics.com/press/publications.html 2009.11.20.
28
A divatáruk logisztikai megoldásaiban a Logwin piacvezető Európában, amit a több évtizedes, kifinomult gyakorlatának, a know-how-nak és a kifogástalan minőségi sztenderdjeinek köszönhet. Termék és szolgáltatás portfóliója segítségével képes rendelkezésre állni és kielégíteni a megbízói igényeket ott és akkor, amikor azok felmerülnek. Ebben kiemelkedő szerepe van az európai textil logisztikai hálózatnak, ami 75 leányvállalatot ölel fel, akik kb. 300.000 m2 átrakási területtel (raktárak) rendelkeznek kontinens szerte. Ezek száma évről évre növekszik, csak úgy, mint az általuk szállított ruhadarabok mennyisége, ami a tavalyi évben meghaladta a 300 millió darabot. A Logwin a minél gyorsabb szállítás érdekében új megoldásokat vezetett be annak érdekében, hogy a megrendelők mihamarabb átvehessék az árujukat a kiskereskedelmi boltokban. Ezt az innovációt a Just in Time példájára „Just in Shop” szállításnak is nevezhetjük, melynek lényege, hogy az egyes szolgáltatásokat kérés szerint egyesével és egyszerre is igénybe lehet venni. (Ezeket az első számú melléklet táblázata tartalmazza.) Az első lépcső a leg gazdaságosabb, amikor a megbízó csak a szállítást kéri, az egyéb mellék tevékenységeket a megbízó intézi. A 24 órán belüli szállításban már benne van a ruhák tárolása és áthelyezése is, míg a járulékos cross docking tevékenységgel a Logwin vállalja az átvételt, a kicsomagolást és a ruhák megfelelő kezelését, a csomagolóanyag kezelését, valamint biztonsági és ár címkék elhelyezését is. A következő járulékos szolgáltatás a visszáruk kezelése, majd a boltok közötti szállítás és végül a leg átfogóbb tevékenység, amikor a szállító az eladás területére szállítja le a termékeket. (A szolgáltatások részletes leírását a kettesszámú mellékletekben teszem közzé.)
A Logwin AG üzleti szegmensei és szervezeti felépítése A vállalat életében a 2002-től végbemenő változások kisebb nagyobb léptékekkel létrehozták a mára kialakult strukturális rendszert. A Thiel Logistics kezdetben számos, a szerződéses logisztika és a szállítmányozás területén működő vállalat felvásárlásával elkezdett kialakítani egy új szervezeti felépítést. A következő fázisban ezen vállalatok jogi személy szerinti szegmentálása következett. A versenyképesség növelése és a munka hatékonysága érdekében kompetencia központokat hoztak és megosztott szolgáltatásokat vezettek be. Az utolsó fázisban döntött úgy a vezetőség, hogy a márkanév megújításában és a szervezeti struktúra immár üzleti tevékenységek szerinti felosztásában látják a jövőt.
29
A következő ábra, ezt a mai is életben lévő felépítést részletezi:
Forrás: www.logwin-logistics.com
A Road & Rail divízió univerzális elemzése helyett, nézzük inkább a Kelet Európai viszonylatban is számottevő magyar, szárazföldi és multimodális szállítmányozási megoldások szakértőjét, a Logwin Road & Rail Kft.-t.
A Logwin Road + Rail Hungary Kft bemutatása Történeti áttekintés A Logwin Road + Rail Hungary Kft jogi elődje az 1991-ben megalapult, nemzetközi szállítmányozó vállalat, a delacher + co. Transport Kft volt. A vállalat ’93-tól saját raktár területtel rendelkezett, kezdetben Törökbálinton, később Budapesten is. Ekkor már a raktározás mellett disztribúciós feladatokat is el kellett látni. A Logwin gyakorlatában a mai napig használatos, fejlett raktár logisztikai- (WMS) és fuvarozás-irányítási rendszer (TMS) bevezetésére 1999-től került sor. Fennállása óta az akkor még delacher néven ismert vállalat több irodát is nyitott Magyarországon, melyek közül nem mindegyik bizonyult sikeresnek. A jelenleg fenn tartott irodák Győrben, Debrecenben és Budapesten találhatók. A 2004-es EU csatlakozást követően megkezdődtek a szervezeti átalakulások a vállalat életében, amelyek 3 évvel később, 2007-re a menedzsment részleges változásiban forrottak ki. Az akkor tett intézkedések ma is életben vannak. A tavalyi év végére a Thiel Logistics AG vezetése egy európai szintű „rebranding” folyamatot indított el, melynek következtében 2008. október 6-ától a magyarországi leányvállalat Logwin Road + Rail Hungary Kft néven folytathatta tevékenységét és így szervezetileg a Logwin AG Road + Rail közép-európai divíziójának felügyelete alá került. 30
Szolgáltatások7 A Logwin Road & Rail Kft sokrétű szolgáltatásai segítségével képes lefedni a teljes ellátási láncot. Főbb szolgáltatásai a nemzetközi szállítmányozás, raktározás, belföldi disztribúció, vámkezelés, ellátási láncok vezérlése (logisztikai folyamatok és operációtervezés). Nemzetközi szállítmányozás A kft. gyakorlatában a nemzetközi közúti szállítmányozás két részre oszlik. A nemzetközi gyűjtő szállítmányozás rengeteg előnyt jelenthet a megbízó számára, mivel így ki tudja használni a cég nemzetközi partnerhálózatát és a hatékony együttműködések révén létrejött rövidebb tranzit időt. A rugalmasság és gyorsaság igen fontos szempontok a mai gazdasági feltételek mellett, csak úgy, mint az a tény, hogy mindezek mellé még versenyképes árak is kapcsolódnak. A Logwin Road + Rail Kft meghatározó gyűjtő forgalmat bonyolít Kelet és Nyugat Európában egyaránt, valamint komoly kompetenciái vannak a normál kereskedelmi áruk, a vegyi/veszélyes áruk és az akasztós ruhák (GOH) illetve textiláruk szállításában is. A relációkat a követezők szerint lehet felosztani:
Napi indítású export - import járatok különösen gyors átfutási idővel, Magyarország és az alábbi országok között: Ausztria, Csehország, Szlovákia, Hollandia, Lengyelország, Németország, Szlovénia, Románia.
Hetente több napon indított gyűjtőjáratok Magyarország és Benelux államok, Bulgária, Dánia, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Finnország, Svájc között.
Európai hálózatunkon keresztül, külföldi átrakodással elérhető országok: Portugália, Írország, Ukrajna, Oroszország, Balti államok, Skandináv államok.
A nemzetközi közúti szállítmányozás másik részét a komplett- és részrakományos közúti spedíció alkotja, mely szorosan együttműködve a többi Logwin céggel egész Európát lefedő FTL/LTL megoldásokat biztosít különféle ipari ágazatoknak, csak úgy, mint a gyűjtő szállítmányozásnál. Ebben a forgalomba a vállalat képes személyre szabott szolgáltatásokat biztosítani a megbízói számára, legyen szó ügyfélre szabott monitoringról vagy akár a megfelelő információáramlásról. Itt adott a lehetőség a túl méretes áruk, a
7
A Logwin Road + Rail Kft cégbemutató prezentáció
31
sürgős küldemények és a nagyobb mennyiségek soron kívüli kezelésére és direkt szállítására, amit a gyűjtő forgalomban nem igazán lehet megoldani. Raktározás A Logwin Road + Rail Kft Budapesten a normál kereskedelmi áruk raktározására 22.000 m2-es, a veszélyes áruk számára egy 2300 m2-es elkülönített raktárral rendelkezik, melyben lehetőség van, egy külön elszigetelt részen értéknövelő (VAT) és Cross docking tevékenységek végzéséhez is. A közúti forgalom zavartalan bonyolításához 32 rámpa áll rendelkezésre, míg a vasúti kocsik fogadásához és indításához egy vasúti iparvágány a raktár területén és kettő a raktár épületén kívül. A raktár egész területén monitorizált a hőmérséklet és a páratartalom szintje, így a hűteni kívánt áruk raktározása is megoldható. A vállalat raktár logisztikai tevékenységet lát el mind B2B (Business to Business) és B2C (Business to Consumer) környezetben egyaránt. Kompetenciák: FMCG (Fast Moving Consuming Goods – napi fogyasztási cikkek), jövedéki termékek, fehéráru (műszaki termékek), vegyi áru, veszélyes áru (kivétel 1, 7), textiláru – GOH (Garment on Hanger – akasztós ruha) és dobozos, csomagolt és csomagolatlan áruk raktározása. Belföldi disztribúció A gyűjőáruk raktárból ki és oda való beszállítása illetve a belföldi fuvarok bonyolítása alvállalkozói hálózaton keresztül kerül kivitelezésre. Az alvállalkozók kiválasztása az ISO 9001 szabvány kritériumai szerint történik. A belföldi disztribúció direkt és gyűjtő szállítmányozási móddal is történhet a megrendelő kérésének megfelelően. A Logwin FTL/LTL rakomány esetén is 24-48 órán belül szállítmányoz. A direkt kiszállítások megegyezés szerint dedikált autókkal is végezhetők. Az autóipari beszállításokat JIT/JIS filozófia szerint látja el – Just in time, Just in sequence (éppen időben, sorozatnak megfelelően). A belföldi disztribúció alappillérét a HUB rendszer biztosítja, melynek központja Budapest. A HUB rendszert erős átrakóraktár hálózat alkotja, melyek disztribúciós és cross docking tevékenységet is ellátnak. A Kft az átrakó raktárak és a központi raktár között napi rendszerességű shuttle járatok a szállítási idő alacsony szinten tartását. Lehetőség van a fuvarozás nyomon követésére a Logwin IT hálózatán keresztül (track & trace, Logwin online). 32
A komplett belföldi fuvarozás elképzelhető normál és speciális áruk körében egyaránt, beleértve az ömlesztett és tartályos szállítást igénylő árukat is. Körfuvarok bonyolítása is lehetséges egész Magyarország területére kiterjesztve. A belföld disztribúció értéknövelő szolgáltatásokat is kínál, pl.: készpénz beszedés, speciális felszerelésű autók (emelőhátfalas autó, hűtő kocsiszekrény, ADR felszereltség, stb.), göngyöleg és cserepaletta rendszer üzemeltetése. Vámkezelés A Kft rendelkezik minden olyan vámkezelési megoldással, amikkel a megbízóit teljes körűen kielégítheti. Ha a megbízó az importált terméket nem kívánja azonnal felhasználni, vagy az árut – a vámterhek megfigyelése nélkül – külföldre szeretné exportálni, akkor a vám megfizetését el lehet halasztani a Logwin közvámraktározási szolgáltatásának igénybevételével. A tranzit procedúrák intézése lehetséges T1 és T2 okmányok kezelésével, ha az áru közösségen belüli, TIR carnet kezelésével, ha EU-n kívüli áruról van szó. ATA Carnet egységesített vámokmány alkalmazásával lehetőség van az áruk egy évnél nem hosszabb kivitelére és vissza hozatalára vámfizetés nélkül. A vállalat áfa raktári és jövedéki adóraktározási szolgáltatás is képes nyújtani; továbbá pénzügyi képviseletet is képes ellátni és vámtanácsadást is vállal. Az Intrastat adatszolgáltatói közé tartozik a Logwin Kft is, hiszen tevékenysége során EU-tagállam(ok)ból terméket hoz be (beérkezések), vagy oda terméket visz ki (kiszállítások). Amennyiben a 12 havi EU beérkezése vagy EU kiszállítása meghaladja az adatszolgáltatási küszöbértéket, amelyet a KSH minden naptári évre előre kiszámít és közzétesz, a vállalatnak adatot kell szolgáltatnia. A 2008-ban érvényes adatszolgáltatási küszöbérték a beérkezésekre és kiszállításokra egyaránt 100 millió Ft. A Logwin által elkészített Intrastat jelentést elektronikusan, az Internet segítségével továbbítjuk a KSH felé, a megbízóink részére, igény esetén, faxon küldik el a jelentést és a feldolgozott számlák adatait tartalmazó táblázatot. Teljeskörű logisztikai szolgáltatás Az ellátási lánc támogatására a kft. egy Transflow nevű ágazat specifikus IT rendszert működtet, melynek két vetülete a WMS és a TMS.
A WMS (raktár-irányítási rendszer) segítségével lehetőség nyílik a raktári folyamatok elemzésére, dokumentációk előkészítésére, cikkadatok összesítésére, 1-2 szintes komissiózási rendszer üzemeltetésére és KPI (Key Performance 33
Indicator - fő teljesítménymutató), riportok, leltár készítésére. Továbbá a rendszer lehetőséget nyújt Barcode (vonalkód), POD (Proof of Delivery – leigazolt szállítólevél) managementre illetve a visszahívás folyamatának támogatásra is.
A TMS (szállítás-irányítási rendszer) kiemelt feladatai közé tartozik a szállítmányozási tevékenység megszervezése, koordinálása és optimalizálása csak úgy, mint a vele járó dokumentáció és riportok elkészítése.
A Transflow egy olyan felületet képes biztosítani a megbízó és a Logwin között, amely segítségével közvetlen kapcsolatot lehet létrehozni más kompatibilis IT rendszerekkel, és létre jöhet az elektronikus adatok cseréje (EDI – Electronic Data Interchange). A cél, a teljeskörű logisztikai szolgáltatás integrálása az ügyfél rendszerébe.
Fashion-X-Press8 A Logwin AG új szolgáltatása a „divat ex-press” hálózat, melynek segítségével le lehet rövidíteni a szállítási határidőket. Ezzel a szolgáltatással a szállítmányozó vállalja, hogy a divat textiláruk a kiskereskedelmi boltokba kerülnek a feladást követő 24 órán belül, külön igénynek megfelelően akár délig is. Ez utóbbi igen fontos a bevásárlóközpontok tekintetében, mivel ott kötött az áruátvétel időpontja, néhány esetben külön előre kell jelezni, és foglalni a rakodás időpontját. A szolgáltatás jelenleg „csak” Németország területén érhető el, ilyen alacsony futási idővel. A divat ex-press megoldással a kereskedők megbízható szolgáltatást kapnak igen rövid idő alatt és még azt is ki tudják választani, hogy az érkező ruhák felakasztva vagy összehajtott formában érkezzenek meg. Európában a Logwin rendelkezik a legnagyobb függőruha szállítási hálózattal, ami éves szinten közel 300 millió ruhadarabot jelent. Ez a módszer rengeteg időt takarít meg a kiskereskedelmi boltoknak minden egyes szállítás alkalmával, mivel az áruk fellógatva érkeznek, a személyzetnek csak át kell akasztania a ruhákat állványról állványra a saját raktárukban. Ezzel rengeteg időt takarítanak meg és a csomagolásokkal sem kell sokat foglalkozniuk, arról nem is beszélve, hogy az áru nem gyűrődik és kisebb az esélye a károsodásnak is. Az erre szakosodott raktárak különböző kiegészítő szolgáltatásokat is képesek vállalni, mint például a címkézés, ruházati feldolgozás vagy a vonalkód nyomtatás.
8
Speeding up the Supply Chain: Logwin offers new Fashion-X-Press-Service – Press Release 2009
34
A Logwin Kft textil logisztikai gyakorlata A gyakorlatban azt tapasztalhatjuk, Európában a textiláruk fuvarozásához legtöbbször igénybe vett fuvarozási mód a közút, azon belül is a gyűjtő forgalom. Hiszen a nagyobb márkák egy adott országban lévő kiskereskedelmi hálózatukat egyszerre és többnyire ugyan azokkal az árukkal kívánják feltölteni. Ugyanakkor kivételt képeznek ez alól például a boltnyitások, amikor egy konkrét címzetthez különösen nagy mennyiségű árut kell egyszerre szállítani. Ekkor a leg megfelelőbb módszer közúti komplett fuvarozással foglalkozó szállítmányozó igénybevételével kiszolgálni a megbízó igényeit. Ma már a vállalat profiljába épp úgy bele tartozik a textiláruk továbbítása, mint a normál vagy veszélyes áruké. A Logwin Road + Rail Kft 2004 óta foglalkozik kiemelten textiláruk (feldolgozásra váró textíliák, anyagok, ruhák – akasztva és dobozban is -, kiegészítők, cipők) szállítmányozásával. Mivel a textil forgalom számottevően import és csak elenyésző mértékben export irányultságú, ezért dolgozatomban én is, a meghatározóbb, import „szemszögből” vizsgálom tovább a forgalmak, folyamatok alakulását. A következő ábrán szeretném szemléltetni a vállalat gyűjtő forgalmának alakulását illetve az export és import textiláruk arányát a többi szállított termékfajtához viszonyítva. A tételszámok alakulása 2006-2008 között, a Logwin Kft Közúti gyűjtő forgalmában (db tétel) 0 00 60 0 00 50 0 00 40 0 00 30 0 00 20 0 00 10 0
264 7639
170 8329
287 3656 41507
35668
28175
10512 2006
10916 2007
8667 2008
Éves export tételszámok
Éves import tételszámok
Textil forgalom (import)
Textil forgalom (becsült export)
Forrás: Logwin Road + Rail Kft. éves jelentések
Mint ahogy azt a grafikon is jól mutatja, kevés alkalommal kerül sor Magyarországról textiláru exportra. De az, ami a mai gyakorlatban is megmaradt, az a néhány beszállító, aki textilt, mint nyersanyagot hoz Magyarországra és passzív bérmunka keretén belül, különböző kisebb varrodákban elkészítteti, majd kiszállíttatja a kész ruhákat például Olaszországba (Valentino), Ausztriába, Németországba (Lodenfrey – Békéscsabai var35
rodából) és egyéb városokba, jól látszik a grafikon egyes oszlopai tetején. Illetve volt egy időszak a vállalat életében, amikor a Spanyolországból érkező Cortefiel (Springfield, Women Secret – később lesz róla szó) anyavállalat áruit, budapesti raktári komissiózás után nem csak a magyar, hanem az ausztriai márkaboltokba is ki szállíttatták, kvázi exportáltak. Ez a fajta együttműködés igen rövid ideig tartott. Az export forgalom alacsony tételszámaival szemben a textilipari termékek importja bíztató, többnyire emelkedő tendenciát mutat. A következő grafikon jól szemlélteti a vállalat import forgalmának alakulását a textiláruk szállítmányozásának bevezetésétől, a gazdaság negatív változásinak hatásain keresztül az idei év végéig. A textiláruk forgalmának alakulása importban
Tétel (db)
(*becsült érték, október 31-ig 5178 tétel) 6000 5500 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 2006 I. 2006 II. 2007 I. 2007 II. 2008 I. 2008 II. 2009 I. 2009 II. félév félév félév félév félév félév félév félév*
Forrás: Logwin Road + Rail Kft. éves jelentések
Bár a növekedés nem a 2006-os év elején kezdődött, mivel a forgalom csak később, március környékén került bevezetésre a görbe igen pozitív képet mutat. Egy kisebb visszaesés tapasztalható 2008 végén, ami véleményem szerint két oknak tudható be leginkább. Először is az osztrák forgalomból egy meghatározó beszállító kiszállt (Takko Fashion) és költségminimalizálási próbálkozás gyanánt Szlovákiába helyezte át konszignációs raktárát, ami jelentősen lecsökkentette a Bécsből érkező textiles kamionok havi tételszámait. Másodszor, a romló gazdasági légkör, a válság előszele érezhető 2008 végén és 2009 elején, aminek következtében a beszállítók csak a leg szükségesebb mennyiséget fuvaroztatták. Viszont a közúti fuvarpiacon egyre romló hangulat és egyre nyomottabb fuvarozási árak mellett a forgalom ismét élénkült. Ugyanakkor megfigyelhető az a tény is, hogy a visszaesés nem kifejezetten a textiláruk forgalmára korlátozódott, sokkal inkább a vállalat összes relációjára. A következő táblá36
zat bemutatja a textiláruk forgalmának egyre nagyobb térnyerését a vállalat import közúti gyűjtő forgalmának összes tételéhez viszonyítva. Ruhás tételek aránya az össztételszámhoz viszonyítva (import) 2006
2007
2008
2009.10. hó-ig
Ruhás tétel
3866
7839
7877
7336
Összes tétel
42553
60262
52212
30188
9%
13%
15%
24%
Össztételszám %-a
Forrás: Logwin Road + Rail Kft. éves jelentések, Transflow
A táblázatból könnyen leolvasható, hogy a textilipari termékek forgalma egyre inkább meghatározóbbá
válik
a
vállalat
import,
gyűjtő
tevékenységében.
Míg
az
össztételszámok egyre csökkentek 2007-től kezdve, addig a ruhás tételek száma hol kisebb, hol nagyobb mértékben nőtt és több mit valószínű, hogy 2009 végére is szignifikánsan nagyobb számra lehet számítani, mint az azt megelőző évben. Az idei tételszám valószínűleg 25-27-% kos növekedést produkál a 2008-as eredményhez képest. Ezt figyelembe véve a vállalatnak komolyan mérlegelnie kell, hogy mely területeket kívánja fejleszteni a jövőben.
37
A vállalat főbb textilforgalmai importban Spanyolország A Grupo Cortefiel anyavállalat termékei a 446-os reláción érkeznek napi rendszerességgel a Logwin Kft budapesti raktárába. A Cortefiel csoport - melyhez több márka is tartozik, úgy, mint Springfield, Women Secret, Pedro del Hiero, Cortefiel (mint márka) jelenleg 10 Springfield (SPF) és 6 Women Secret üzlettel képviselteti magát a magyarországi piacon, mely üzletek teljeskörű terítését, szállításait a Logwin Kft bonyolítja. A megállapodás 2006-ban jött létre, mikor is a Cortefiel kisebb gyártási költség reményében Székesfehérvárról Kínába és Észak Afrikába helyezte át a termelését, továbbá ezzel egyidejűleg a logisztikai szolgálA 446-os reláció (Cortefiel) tételszámainak alakulása (import)
tatásait is kivitte az országból. Csak egy kisebb adminisztrációs
250 200 150 100 50
és állandó tételszámot biztosít a
0
dali grafikon ábrázolja a tételszámok alakulását 2008. január
ja n. 08 m ár c. 08 m áj .0 8
Logwin Kft számára. A jobbol-
jú l.0 9 sz ep t.0 9
hálózat ellátása stabil keresletet
300
jú l.0 8 sz ep t.0 8 no v. 08 ja n. 09 m ár c. 09 m áj .0 9
A relatív sok, 16 üzletet számláló
350 Tételek száma (db)
egység maradt Székesfehérváron.
400
Forrás: Transflow
és 2009. szeptember között. Az ábrán jól megfigyelhető a textiláruk szezonalitása, csak úgy, mint a gazdasági keretfeltételek alakulásai vagy az időközben megnyitott új üzletekbe érkező árutöbbletek. A 2008-as évben több új üzletet is nyitott a SPF Magyarországon. Ahogy a tételszámok is mutatják: Egerben (Március), a nyár folyamán, Nyíregyházán és év végén Debrecenben (November eleje). A 2009 nyarán bekövetkezett visszaesés oka feltehetőleg a Logwin, külön Springfield áruknak fenntartott, elkerített raktárának megszüntetése volt. A döntés meghozatalában fontos szerepet játszottak a gazdasági válság negatív hatásai és az ebből következő kényszerű költségcsökkentések. Exportálásra ebben a relációban mindössze évente egy vagy két alkalommal kerül sor, amikor is a kifutott modelleket, a magyarországi üzletekből való begyűjtésük után, a Logwin Kft a spanyol partnernek küld el. A másik meghatározó relációt a bécsi Logwin Solutions Fashion AG-től érkező textilipari termékek alkotják, eltekintve attól, hogy Ausztriából, a bécsi központot elkerülve
38
még jön egy-két helyről ruházati termék. Ilyen például a Puma (főleg cipők), vagy az Intersport-okba és Hervis-ekbe szállított, főleg sport ruházat.
Ausztria Ausztriából, a Logwin konszern bécsi tagjától, a Logwin Solution Fashion AG-től érkeznek napi rendszerességgel a divatipari áruk. A bécsi raktár számos neves márka gyűjtőpontja, mint például: ruházati termékek: Mexx, Hugo Boss, Betty Barkley, Hirsch, Biba, Brinkmann, Gerke & Söhne, Cavita, Fix und Fertig, Gustav Diegel, Fashionet, Apriori, San Patrick (menyasszonyi ruhák), Bugatti, Quelle (Európából való kivonulása előtt), Marc Cain; vagy cipők: R Ferdinand (Siesta cipők). Régebben ehhez a forgalomhoz tartozott még néhány nagyobb, közismert márka, mint a Zara (váltás oka: költségcsökkentés), vagy a NewYorker (váltás oka: saját logisztikai hálózat kiépítése), melyek elvesztésével komolyan csökkentek a forgalom havi és éves tételszámai. Hasonló régi partner volt a Takko Fashion is, mellyel 2008 végén szakadt meg az együttműködés. Véleményem szerint a gazdasági válság és a kényszerű költségcsökkentés együttes eredményeképpen került sor erre a döntésre, miszerint a Takko áthelyezte a teljes logisztikai tevékenységét Szlovákiába. A következő grafikonról, amely a tételszámok alakulását vizsgálja 2008. január és 2009. szeptember között, könnyedén le lehet olvasni, az áttelepülés hatásait a Logwin Kft 443-as relációjának havi tételszámaira. A 443-as reláció (Logwin Fashion AT) tételszámainak alakulása (import)
A 2008-as év végén került Takko
drámai
csökkenés
mutat.
400 300 200 100
Nyílván ebbe bele tartozik az
m
többi beszállító is mérsékelte
ja n. 08
is, hogy a válság hatására a
0 jú l.0 9 sz ep t.0 9
október táján megkezdődött
500
ár c. 09 m áj .0 9
szeptember-
m
a
ja n. 09
grafikonon
600
l.0 8 sz ep t.0 8 no v. 08
Fashion kitelepülésére, amit a
700
jú
a
ár c. 08 m áj .0 8
ténylegesen
Tételek száma (db)
sor
Forrás: Transflow
szállításait, arról nem is beszélve, hogy a november-december általában „pangó”, kis forgalmú hónapnak számít a divatiparcikkek szállítmányozásában. A grafikon jól szemlélteti a tétel számok alakulásával a divatipari termékek szezonalitását. Az év eleje és az őszi hónapok mindig erősek, előző az új tavaszi kollekciók érkezéséből kifolyólag, utóbbi a télre való felkészülés miatt. A karácsonyi akciókra 39
már a nyár végén, kora ősszel meg kell kezdeni a felkészülést, ekkor igen magas tételszámokat tapasztalhatunk az összes ruhás forgalomban.
A megbízók elvárásainak találkozása a Logwin szolgáltatásaival Külön raktár üzemeltetése textiláruk kezelésére A Logwin Road and Rail Kft textil logisztikai gyakorlatában volt példa olyan alvállalkozói együttműködésre, amikor is a spanyol Cortefiel-től érkezett akasztós és kartonos árukat egy külön, csak arra a célra használt raktárban (továbbiakban SPF, vagy Springfield raktár) kezelték a megbízó kérésére. A kooperáció 2006-ban kezdődött és 2009 nyarán a gazdasági válság hatására ért véget. A vállalat sem előtte nem végzett sem az óta nem végez hasonló típusú tevékenységet a textiláruk viszonylatában. Ehelyett a Cross-docking módszer keretein belül elégíti ki a megbízók változékony igényeit (a későbbiekben lesz a cross-docking-ról még szó). A Springfield budapesti raktárában férfi (később női is) alsó és felső ruházati divatcikkek és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítők, valamint egyéb az üzletek működtetéséhez nélkülözhetetlen reklámanyagok (merchand) kezelése történt. Az árukezelés az akkor még delacher kft. által külön e célra biztosított raktár(ak)ban történt, ahova csak és kizárólag azok a küldemények lettek beérkeztetve, amiket az SPF raktárnak címezett a spanyol feladó. A raktár tevékenysége időben behatárolva az árukezelés a bejövő áru külön raktárba történő beérkezésétől a szállításra kiadott áru külön raktárból való elviteléig tartott. A Logwin Kft e két raktára – a textiles SPF és az általános – közötti távolság igen kicsi volt, még is a gyakorlatban sokszor volt fennakadás az áttárolások elhúzódása miatt. Ennek legtöbbször a kapacitás hány, vagy nem kellő képpen hatékony munkavégzés volt az oka. Az SPF raktár tevékenységének folyamat az árufogadással kezdődött, amikor is a megfelelő dokumentumokkal (javított lerakási lista másolat, resumen vagy packing list) a raktárba érkező dobozolt árut kartonra, illetve az akasztós árut darabra vették át. Kiemelten fontos tevékenység volt a tételes áruátvétel, a raktárba érkező dobozok és szettek tartalmának tételes ellenőrzése a resumen vagy a packing list alapján. A spanyol feladótól főleg a kezdetekben a gyártás sorrendjében, szortírozás nélkül jöttek az áruk, így az SPF raktár feladata volt az oda érkező GOH és kartonos tételek méret, szín (patron mélység) és ruhafajta szerint. A raktári felszerelés részét képezték a külön, ruhák tárolására kifejlesztett polcrendszerek és a gurulós sztenderek, melyek felcímkézését, 40
megjelölését az aktuálisan érvényben lévő raktári kiosztás és készleten lévő cikkek szerint az alvállalkozó végzett. A spanyol megbízó hozzáférést biztosított az SPF raktár üzemeltetésével megbízott alvállalkozó számára a saját rendszerének használatához, ami lehetővé tette, hogy a beérkező árukat azonnali hatállyal vissza lehessen igazolni; ill. módot biztosított az eltérések kiigazítására is. A rendszer automatikusan ellenőrző listát nyomtatott a bevételezett és a szállítóleveleken lévő mennyiségek alapján, így könnyen észre lehetett venni az esetleges eltéréseket. Az első évben némi nehézséggel járt a spanyol rendszer megértése, és ekkor még az SPF raktár nem kifejezetten volt hasznos befektetés a Logwin Kft számára, de az idő múlásával rendeződtek a dolgok és egyre kevesebb alkalommal fordult el pl. leltár hiány. A szétválogatás és karbantartás mellett a raktár kiemelt feladata volt - a megbízó rendelései alapján - a kiszállítandó áruk boltonkénti kikészítése, komissiózása illetve annak ellenőrzése, amelyet az esetek többségében az ott helyben kinyomtatott szállítólevelek alapján végeztek el. A komissiózott és ellenőrzött termékek dobozolása, védőfóliázása, csomagok boltonkénti megjelölése (minden boltnak, a saját egyedi száma szerint) az SPF raktár, mint „feladó” kötelezettsége volt. Továbbá az ő felelősségi körébe tartozott a megfelelő szállítási csomagolás – dobozok raklapra helyezése és rögzítése – biztosítása is. A kiszállítandó árukat a Cortefiel rendszeréből ki kellett könyvelni, majd azt a palettázott áruk szkennelésével összevetve lehetett csökkenteni az esetleges tévesen komissiózott tételek gyakoriságát. Egy héten két alkalommal volt komissiózás, majd kiszállítás az SPF raktárból, aminek azért volt fontos szerepe, mert a kiskereskedelmi boltok nem tudták a hét bármely napján fogadni az árukat. Ennek oka leg gyakrabban a helyhiány volt. Évente kétszer került sor leltárazásra, amikor a szezonális termékek a raktárból és az üzletekből is visszáruzásra kerültek. A jellemzően felmerülő problémák köre igen csekélynek mondható a raktár működésének összefüggésében. Ilynek voltak például a termékek cikkszámainak összekeverése, vagy a rosszul komissiózott méretű/színű ruhák. Illetve esetenként előfordul, hogy olyan nagy mennyiségű áru érkezett Spanyolországból, amelynek kezelése komoly kihívást jelentett a raktár számára és ezért némiképpen túllépték a határidőket. De hangsúlyozom, hogy egyáltalán nem ez volt a jellemző. Összességében a raktár működése beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kezdeti fennakadásoktól eltekintve kifogástalanul működött az SPF raktár, míg 2009-ben a megbízó 41
határozott döntésének értelmében, amelyet a gazdasági válsággal magyarázott, meg kellett szűnnie. Ez nem csak Magyarországon történt így, hanem Európa több országában, Németországba, Spanyolországban is, ahol a Cortefiel komissiós raktárakat üzemeltett a kiskereskedelmi boltok hatékonyabb, a kereslet váltakozásainak megfelelő kiszolgálására. A Logwin Kft mára már csupán a Cross-docking rendszer alkalmazásának segítségével próbálja kielégíteni a kiskereskedelmi üzletek dinamikusan hullámzó igényeit.
Cross-docking rendszer alkalmazása a ruhás forgalmakban Mi a X-docking? A Cross-Docking tulajdonképpen készletezés nélküli raktározási eljárást jelenti. A hagyományos raktárnak négy fontos funkciója van: az árubeszállítás, tárolás, komissiózás, és kiszállítás a címzetthez. A hagyományos raktározással szemben, ahol a raktári költség tetemes részét a tárolás adja, itt, a X-docking típusú eljárásnál az élőmunka ráfordítást igénylő tevékenységek járnak a legnagyobb költségvonzattal, mint például a komissiózás. A Cross-Docking lehetőséget ad a raktározási funkciók (pl.: tárolás, komissiózás) és a hozzájuk tartozó költségek szignifikáns csökkentésére. Mint ahogy azt rengeteg szakirodalom is említi, a logisztika elsődleges célja a vevői kiszolgálás magas színvonala, és a költségszint közötti optimum megtalálása. Az eljárás lényege, hogy az árut, amint beérkezik a Cross-Docking pontra, azonnal vagy mihamarabb kiszállítják. Ideális esetben a küldemények 24 óránál kevesebbet töltenek a raktárban. Mint ahogy azt tudjuk a divatáruk szállítmányozásában az idő igen fontos szerepet játszik, mivel a fogyasztókat nem lehet megváratni, hiszen akkor elpártolnának az adott márkától; tehát a Cross-docking rendszer alkalmazása teljes mértékben indokolt az ilyen árufajták továbbításában. Miután a Logwin Kft gyakorlatában a SPF raktár megszűnt a Cross-docking rendszernek kellett és mai napig kell is ellátnia és kiszolgálnia a ruhás forgalmakat. A folyamat során a raktár a beérkező és kimenő textiláru átrakodási helye lesz csupán, ezért magyarul átrakóraktárnak is nevezik ezt a raktártípust. Hagyományos raktárak esetében az árut megrendeléséig a raktárban tárolják, majd miután az áru eladásra került, csomagolják és kiszállítják, majd a készletet újra feltöltik, és tárolják, míg a tulajdonos - adott esetben az anyavállalat - vevőt nem talál az árura, ill. amíg a leányvállalatoknak, kiskereskedéseknek nem lesz szüksége az árura. Ezzel ellentétben a Cross-Docking modell esetében az áru rendeltetési helye előre ismert, mint a textiles áruk esetében, így a raktár tárolási funkciója gyakorlatilag megszűnik, felesle42
gessé válik. Ha a rendszert jól alakítják ki, a készletezési költséggel együtt a szállítási költségek is csökkennek. Persze néhány estben előfordulhat, hogy szükség van tárolásra, ilyen lehet például, ha rossz a kiszállítási cím és vissza kell hozni az árut majd várni, a helyes címzettre (Inkább a bécsi forgalomban fordulhat elő, de ott sem jellemző). A X-docking rendszer létjogosultsága a divatiparban, előnye és hátránya Ez a típusú raktározási rendszer egyre nagyobb népszerűségnek örvend, mivel így alacsonyabban lehet tartani a készletszint és az üzemeltetési költségeket, valamint meg is lehet könnyíteni az áru utánpótlását. Hátrányként meg lehet említeni a magasabb szállítási költségeket vagy az alacsonyabb a rendelkezésre állási szint. A Cortefiel forgalmába 2009-ben megszűnt SPF raktárral szemben, ami képes volt biztosítani a különféle szezonális, ruházati termékek állandó elérhetőségét, ezzel egyfajta biztonságot adva a kiskereskedőknek, igen szembetűnő hátrány, ami mellett az én meglátásom szerint nem lehet szó nélkül elmenni. (Természetesen a gazdasági válság rengeteg kényszerű intézkedést indokolttá tett és tesz is) A mai kereskedők a készletet leginkább a megfelelő és gyors információáramlással és koordinációval helyettesítik, hiszen a számítástechnikára alapozott információs rendszerek alkalmazásával a földrajzi távolságok szerepe kisebb. A kereskedők egy részénél az áruk nem töltenek meg egy kamiont, gyakran csak kis mennyiségű áruval kereskednek, mint például a Bécsből érkező ruhás kamion címzettjei. Nekik azért érdemes ezt a raktározási módot választaniuk, mivel a gyűjtő árutovábbítással jelentősen csökkenthetik a szállítási költségeiket az optimális fuvareszköz kihasználása révén
Az következő ábrán látható az áruk komissiózására szolgáló raktári elosztó központ működési elve, illetve az átrakóraktár szerepe a folyamat leegyszerűsítésében. (A ruhás forgalom gyakorlatában annyi a különbség, hogy ami a bécsi partnertől jön, azt egy gyűjtőkamion hozza, tehát az ábra bal oldalán felül (Supplier - beszállító) egy sokszínű nyíl kell, hogy legyen.)
43
Az átrakóraktár beépítése az elosztási láncban
Forrás: http://people.hofstra.edu/geotrans/eng/ch5en/conc5en/crossdocking.html Ez a rendszer olyan áruk továbbításánál alkalmazható eredményesen, mint például a textil- és divatipari termékek, amelyek viszonylag nagy mennyiséget képviselnek és jól kalkulálhatók, nagy gyakorisággal érkeznek. Nem mellékes az sem, hogy könnyen mozgatható legyen az áru, mivel gyorsan kell dolgozni a raktárban. Ebben a felfogásban a Cross-Docking nagyon hasonlít a JIT rendszerre, ahol a készletszint közel 0-ra redukálásával vállalati eszközök szabadulnak fel. A X-docking az ellátási láncban Mára a sikeresen működő vállalkozások titka a változó fogyasztói igények kielégítésében rejlik. Az üzleti élet is ehhez próbálja alakítani szemléletmódját, melyben egy új tendencia figyelhető meg az elmúlt néhány év tükrében, miszerint nem csak a ruhaipari termékek és azok előállítói, a cégek versenyeznek egymással, hanem azok ellátási láncai is. Sok esetben külső logisztikai szolgáltatót vesznek igénybe, mint például a Logwin Kft, melynek feladata a termékek raktározása, disztribúciója, a közvetlen beszállítók termékeinek konszolidációja, és Cross-docking útján való kiszállítása. Egy olyan tapasztalt és megbízható külső partner, mint a Logwin képes megoldani a fuvarszervezést és a kiskereskedelmi márkaboltok állandó, pontos ellátását.
44
A megbízó és a szállítmányozó közötti nyomon követhetőség integrációja A Logwin Kft gyakorlatában a Cortefiel-es áruk szállításával kapcsolatban beszélhetünk a nyomon követhetőség integrációjáról is, melynek legfőbb célja a fizikai csomagmozgatást elektronikus információval kísérni, amely lehetővé teszi a feladott csomag státuszának ismeretét, valamint az esetleges bekövetkezett események bejegyzését, a csomag feladásától az üzletben történő átadásig. Az integráció itt tulajdonképpen egy olyan közös, átlátható IT rendszert jelent melyet mind két fél az igényeknek megfelelően, előre meghatározott folyamatok szerint kezel. Ennek előfeltétele a megfelelő címkézés, és a vonalkódok megléte illetve sértetlen mivolta. A sikeres együttműködés érdekében közösen meg kellett határozni a kulcsfogalmakat, amik a következők: •
Szállítási adatlap (Truck load interface data): ezt az adatlapot a Grupo Cortefiel küldi el minden feladáskor a szállító, Logwin Kft részére, amely fő információként tartalmazza a feladott csomag EAN kódjának, származási és rendeltetési helyének adatait.
•
Státusz adatlap (Consignment status interface data): az az adatlap, amelyet a Logwin Kft küld a Grupo Cortefiel részére, és amelyben közli az érkezett áruk átvételi állapotát.
•
Többlet: azok a csomagok, amelyeket a szállító átvett, de nem kapott szállítási adatlapot (avizó) a spanyol feladótól. Ekkor a szállító státusz adatlapot küld a Cortefiel-nek a többlet mennyiségről, EAN kódok alapján.
•
Hiány: azok a csomagok, amelyeket a szállító fizikailag nem vett át, de amelyekről megküldték a szállítási adatlapot. A szállító ismét státusz adatlapot kell, hogy küldjön az avizón érkezett tételek alapján.
45
A következő ábra a nyomon követhetőség sémáját mutatja
Forrás: belső vállalati anyag Az ábra jól mutatja, hogy a gyakorlatban, hogyan kell működni a visszajelzésnek, ám a folyamat sikeres működéséhez egy közös információs bázis is kell, ami lehetővé teszi a megbízó és a Logwin közötti normál információ cserét. Ezt az eszközt a Grupo Cortefiel, egy FTP szerver formájában biztosítja. A szerverbe való belépés szigorú feltételekhez és a megfelelő személy jogosultságához kötött, régebben előzetes telefonos intézkedést igényelt. A szállító és a megbízó ezen a rendszeren keresztül tudja küldeni a szállítási illetve a státusz adatlapokat. A beérkezést követően mind két félnek fel kell dolgozni az adatokat, majd törölniük kell azokat a szerverről.
Az akasztós és kartonos áruk kezelési rendje9 A textiláruk továbbítása pontosan, előre meghatározott folyamat szerint zajlik. Fontos hangsúlyozni a pontosságot, hiszen az esetleges tévedések, például félre komissiózás vagy rossz címkézés komoly költség vonzattal járnak, arról nem is beszélve, hogy a hibák generálta késés miatt a kiskereskedők is hátrányos helyzetbe kerülhetnek (bevétel kiesés, elégedetlen fogyasztó, stb.). A folyamatot a spedíció indítja el. Az adott forgalommal foglalkozó munkatárs leküldi a raktárnak a megbízótól kapott lerakási listát, ami szerint le kell majd szedni a nemzetközi kamiont. Fontos, hogy az érkezés előtt, minimum 24 órával a raktár tudja, hogy a beérkező kamionon milyen mennyiségű és tömegű áru van, illetve, hogy az mikor is érkezik be. A kamion megérkezésével, a kiadott időablaknak megfelelően rámpára állítják és a raktári műszakvezető három embert diszponál annak leszedésére. A kijelölt három ember 9
Belső vállalati közlemény – Logwin Road & Rail Kft.
46
közül a brigád vezetője az erre rendszeresített eszközzel szkenneli a beérkezett áruk vonalkódját, míg a másik kettő a boltonkénti komissiózást végzi. Kartonos áruk esetén a házhozszállításhoz használt járműbe való bepakolás megkönnyítésére a palettára komissiózott áru nem lehet magasabb, mint 1,8 méter. Fontos, hogy az így képzett egységrakományok szabályosak és biztonságosak legyenek a könnyebb kezelhetőség érdekében, ezért azokat minden esetben körbe fóliázzák. Komissiózás után a brigádvezetőnek ellenőriznie kell a kartonok darabszámát, fel kell vezetnie a lerakási jegyzékre a paletták számát és az azokon elhelyezett kartonok menynyiségét (pl.: 1 pal = 36 karton). Majd jelzi a raktári adminisztrációnak a palettaszámot, ami alapján ők kinyomtatják a megfelelő mennyiségű címkét. A szkenneléssel történő tételes átvétel igen fontos a megbízó szempontjából, hiszen így hamar értesülhet az esetleges hiányokról, sérülésekről és így még lehet idő azok kijavítására. Sérülés esetén a mindenkori spedíciós munkatársnak azonnali jelzést ad a raktári adminisztráció, aki köteles a megfelelő intézkedéseket megtenni, mint például a sérült karton belső tartalmának tételes, mennyiségi ellenőrzése EAN kódok alapján, illetve a karton megfelelő visszazárása a kifejezetten erre a célra használt ragasztószalag segítségével. Akasztós áruk (GOH) esetén szintén hasonló képpen zajlik a boltonkénti komissiózás, azzal a különbséggel, hogy itt speciálisan, erre a célra használt raklapokat használnak, melyekre kereszt irányban egy csőváz van erősítve, amire fel kell akasztani a ruhákat. Az akasztós ruhákat fektetve tárolni szigorúan tilos, hiszen az „kárt” tehet az áruban (gyűrődés, szennyeződés). Az akasztós ruha 3-4-5 darabonként összefóliázva, melynek elején, oldalán jól látható helyen vannak feltüntetve a vonalkódok és szignók. Csak úgy, mint a kartonos áruknál ezt a vonalkódot is szkennelni kell, majd egyeztetni a szignón található darabszámot az akasztók számával. Gyakran okoz problémát, ha egy-egy akasztós ruha leesik a sztenderről/állványról, mivel akkor kimaradhat a szkennelésből és így téves hiányt generálhat. Ezért fokozottan kell figyelni a „felakasztásoknál”. Az esetleges sérült fóliázások, a törött akasztók a tételes átvétellel együtt azonnal kijavításra kerülnek a ruha további szennyeződésének, megrongálódásának megelőzése érdekében. Azokban az esetekben, amikor a ruha már szennyezetten érkezik, szintén, csak úgy, mint a dobozos áruknál a spedíciós munkatársnak kell intézkednie és jelentenie a megbízó felé. A lerakodás befejeztével a raktárnak értesítenie kell a mindenkori spedíciós munkatársat a lerakodás eredményéről, aki a kiskereskedelmi üzletek nyitva tartásának és fogadóké47
pességének megfelelően kifuvarozásra leadj a tételeket. A következő lépésben a disztribúciós osztály megszervezi a kifuvarozási feladatot, annak szigorú figyelembevételével, hogy az akasztós árukat kizárólag sztenderen, vagy berudazott autókkal lehet házhoz szállítani. Fontos megemlíteni, hogy a kifuvarozás után a raklapokat, gurulós állványokat vissza kell hozni a fuvarosnak, mivel az üzletek hely hiányában nem tudják azokat átvenni. Ezen raktári felszerelések állagmegóvása különösen fontos a raktár számára, mivel ezek rendszeresen újra felhasználásra kerülnek.
Shop logisztika A shop logisztika a szállítmányozói tevékenység kiskereskedelmi boltig való kiterjesztését, a kiválasztott és komissiózott készletek JIT (Just in Time – éppen időben), polcra kész állapotú kiszállítását jelenti. Ez a Logwin Kft gyakorlatában, több ízben is előkerül, vegyük például a Cortefiel-es forgalom. A Springfield és Women Secret üzletekből, majd közvetlenül azokba viszik az árut, ott adják át a raktárosnak. Tehát a szállítási feladat nem a bevásárló központ rámpáján ér véget, nem ott teljesít a szállító, hanem fenn az üzlet raktári ajtajánál. Ennél fogva az áru fel és lerakodása is a szállítmányozó feladata, beleértve a csomagolóanyagok kezelését is. A kiskereskedelmi üzletek nem rendelkeznek akkora mennyiségük raktárterülettel, hogy a szállítási csomagolás elkészítéséhez még a szükséges kellékeket is tárolják. Így tehát a szállítmányozó feladata ezek az áruátvétel utáni elszállítása illetve a visszáruzás kori biztosítása (Elsősorban raklapra, csomagoló fóliára, sztenderekre vagy roll konténerekre kell gondolni). Véleményem szerint a csomagolóanyagok inverz logisztikájának egyre nagyobb szerepe lesz az ellátási láncban, a kiskereskedők és a megbízók egyre inkább „zölden” fognak gondolkodni, sőt lehet, hogy szolgáltató választásnál külön kritérium lesz a szállítmányozó környezettudatos folyamat szemlélete és inverz logisztikai gyakorlata. Tőlünk nyugatabbra, például Németországban vagy az Egyesült Királyságban jellemzően előfordul a gyakorlatban, hogy a szállítmányozó a csomagolóanyag elszállítása után, azt újrahasznosíttatja, majd a kapott összeg egy részét megtéríti a megbízónak. Az ügyfélvesztés elkerülése végett a szállítmányozónak érdemes bevezetnie ilyen és ehhez hasonló újításokat, hogy képes legyen növelni a megbízó elégedettségi szintjét a szolgáltatásaival kapcsolatban. Az ellátási láncban a shop logisztikához szorosan kapcsolódó fogalom, az azt követő elem az in-store vagy POS (Point of Sale - eladás helyi, üzleten belüli) logisztika. Fon48
tos különbséget tennünk a kettő között, hiszen míg az előzőt a szállítmányozó tevékenységéhez lehet sorolni, addig ez utóbbit a kiskereskedelmi bolt üzemeltetőjéhez tartozik. De még is mind két folyamat szervesen elősegíti a textil logisztika sikerességét, a fogyasztók megfelelő kiszolgálása szempontjából.
Gyakran felmerülő problémák és lehetséges megoldások a textiláruk továbbításában Ebben a részben olyan lehetségesen felmerülő problémák kerülnek bemutatásra, amik kisebb vagy nagyobb gyakorisággal előfordulnak a divatipari termékek közúti szállítmányozása során. A megbízók maradéktalan kiszolgálása érdekében ezeket orvosolni kell, a vállalatnak meg teremtenie a megfelelő hátteret, mind partnerhálózatban, eszközrendszerben és mind emberi erőforrás – szakértelem, kiképzett munkaerő – szempontjából. A problémák között akad olyan is, ami az adott forgalom kialakítása közben vagy az előtt jelent csak komolyabb gondot, de idővel hamar lehet orvosolni illetve alkalmazkodni hozzá (pl.: időablakok), és van olyan is, ami rendszeresen visszatérő, összetett megoldást igénylő probléma (pl.: IT fejlesztés). Általánosságban véve a problémák kialakulása terén a két meghatározó, a divatipari termékek piacára különösen jellemző tényező, az igényekre való lehető leggyorsabb reakció képessége, minél rövidebb átfutási idők produkálásával és a termékek sértetlen, gyűrődésmentes, tiszta, kvázi polcra kész állapotú kiszállítása. A leggyakrabban előforduló problémák, amelyek a szakmai gyakorlatom végzése alatt is felmerültek a következők:
Kapacitás hiány A megfelelő gépi, és emberi erőforrások megléte vitális kérdés a sikeres textil logisztikai tevékenység végzéséhez. Ha ezen két tényező közül bármelyik is szűkösen áll rendelkezésre már ne lehetséges az optimális munkavégzés, aminek eredményeképpen a megbízók (ruhaipari beszállítók) nem fogják tudni kielégíteni a vásárlóik igényeit ott és akkor, amikor arra szükség lenne. A vállalatnál elengedhetetlen, hogy meglegyenek azok a gépi berendezések, amik lehetővé teszik, hogy a raktár képes legyen a nemzetközi forgalomban érkező kamion textil áruit gyorsan és sérülésmentesen (szennyeződés, szakadás nélkül) átvenni és tárolni. Ilyenek a különböző gurulós és fix (álló) sztenderek, amelyek az akasztós ruhák (GOH)
49
tárolására szolgálnak, variálható és összecsukható roll konténerek vagy a polcrendszerek. Az emberi tényezőt külön kiemelném, hiszen ha egy adott kamionnak nincs megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal rendelkező, „leszedő” személyzete, akkor a folyamat elhúzódásával az ellátási lánc egyes szereplőire többlet költségek hárulnak. A gyakorlatban nem ritkán előforduló probléma ez, amikor a raktár lassan veszi át az árut.
A nemzetközi kamion késése Néha előfordul, hogy a külföldi speditőr partner, ill. a megbízó valamilyen hibájából kifolyólag késik a nemzetközi kamion, ami a magyarországi bolthálózat összes üzlete számára hozza a divatipari termékeket. Mivel az egyes üzleteket általában nem különkülön, hanem egy gyűjtő járattal teríti a szállító vállalat ez különösen nagy gondot jelent. Ilyenkor két változat lehetséges. Néhány esetben, és ha a késés nem túl tetemes elképzelhető, hogy a gyűjtő kocsi egy kicsit később induljon el, persze ennek az is előfeltétele, hogy legyen, aki az árut átveszi a rendeltetési helyen és a fogadó ebbe belegyezzen. A másik változat szerint csak azokba a boltokba történik meg a kiszállítás, amelyeknek nagyon sürgős az áru, és amelyek után a megbízó hajlandó kifizetni a külön kiszállításra igénybe vett fuvareszközök díját. A probléma véleményem szerint csak pontos és rendszeres információ áramoltatással kerülhető el. Fontos hogy a részvevő felek minden új, befolyásoló információról pontosan és a lehető leg hamarabb értesüljenek.
Időablakok fontossága Általában a nagyobb bevásárlóközpontoknak vannak időablakaik, ami annyit jelent, hogy az üzletek csak a megadott időben végeztethetik beszállításaikat. A szállítmányozónak tisztában kell lennie ezekkel az egyedi idő intervallumokkal, amikor elvégezheti a kiszállítást. A probléma forrása nem is tudatlanság szokott lenni, hanem sokkal inkább az, ha a kifuvarozást végző tehergépjármű sofőrje késik. Általában nem lehet elég nyomatékosan hangsúlyozni a belföldi disztribúció számára, a pontos szállítás, az időkorlát betartását, így a gyakorlatban ez, az időablakon túli kifuvarozás elég sűrűn előfordul. Ha a sofőr az időablakon kívül érkezik a bevásárlóközpontba két opció lehetséges: vagy egyáltalán nem engedik be a sofőrt a rámpára, ahonnan pakolhat - aminek következtében az adott bolt ruháit visszáruként beszállítja a Logwin raktárába, majd másnap egy 50
napos csúszással kiszállítja újra -; vagy másik esetben nem használhat semmilyen eszközt a lerakodáshoz (béka, gurulós kocsi, -sztender). Ami abban az esetben nem jelent különösebb gondot, ha kisebb mennyiségű áruról van szó, de ez elég ritka, illetve megállapodás kérdése, hogy a sofőr rakodik vagy sem. Az időablakokat a pláza előírásai pontosan szabályozzák, csak úgy, mint az azon kívüli szállítás lehetőségeit. Az időablakon kívüli szállítás általában többletköltséggel jár, aminek megfizetése komoly konfliktusokat generálhat az ellátási lánc egyes szereplői között (itt nyílván nem egy-egy extrém esetre kell gondolni, hanem rendszeres időtúllépésekre). Az extra szállítási költségeken kívül felmerülhetnek egyéb költségek is, amik kifejezetten a kiskereskedelmi boltot érintik, ilyen lehet például, ha a pláza az időablakon túli áruátvétel esetén megbírságolja az üzletet. Ezeket a problémákat csak gyors és kiemelten pontos, precíz szállítással, a szállítmányozó és a belföldi kifuvarozás összehangolt munkájával lehet kiküszöbölni.
Visszáruzás A visszárukkal kapcsolatban a leg többször előforduló probléma, hogy amikor a sofőr ki ér a bolthoz akkor veszi észre, hogy az áru nincs megfelelő módon összekészítve és csomagolva, nincs szállítható állapotban. A kiskereskedelmi, „ruhás” boltokat a Logwin Kft gyakorlatában nem tekinthetjük exportőröknek, mivel évente körülbelül két alkalommal kerül sor az általuk összegyűjtött visszáruk elszállítására. Normális esetben, ha exportálóként kezelnénk őket, jogosan követelhetnénk tőlük az áru szállításra való felkészítését, mivel az a feladó feladata, de a textil ipari termékek szállításában más a helyzet. A boltok amúgy is igen szűkösen férnek el az üzlethez tartozó, általában csekély alapterületű raktárhelységben, nem hogy még a szállítási csomagolás elkészítéséhez különböző csomagolóanyagokat és palettákat raktározzanak abban. Így ezek biztosítása az áru átvétele során a szállítmányozóra, pontosabban az általa megbízott fuvarozóra hárul. Mivel jelen esetben gyűjtőárut - GOH és kartonos ruha is annak számít - szeretnénk szállítmányozni, „nekünk”, mint szállítmányozónak nincs jogunk előírni azt, hogy az ügyfél milyen módon és formában csomagolja az áruját, ha az egyébként megfelel az általános szállítmányozási elvárásoknak. Tehát ha az áru nem szakadt, nem sérült, nincs elázva, stb. Ha az ügyfél kartonos árut akar átadni, akkor azt a szállítmányozónak át is kell vennie, de mivel a felrakodás vagy annak megszervezése (beleértve a szállítmányozó megbízását) az ügyfél dolga, azt megkönnyítendő jogunk van javasolni a palettázást 51
és a fóliázást. Megfelelő térítés ellenében a szállítmányozó el is vállalhatja ezt a tevékenységet, de nem kötelezheti rá az ügyfelet. Általában az áru biztonsága érdekében a megbízó belátja ezek szükségességét és vállalja a plusz költségeket is. Úgy ahogy a fuvarozónak az áruk kiszállítása után vissza kell hoznia a palettát, a visszáruk szállításánál vissza is kell vinnie azt, hogy megfelelő módon tudja elvégezni a termékek gyűjtőben történő továbbítását (export). A fuvarozó érdeke is a megfelelő csomagolás (jelen esetben a körbefóliázott paletta), mivel amíg a fuvareszközben van az áru, és amennyiben ő hibátlanul vette át, tehát nincs a fuvarlevélre felvezetve semmilyen hiány vagy sérülés, addig ő vállalja érte a felelősséget.
Árucsere Az áruk összekeveredése két okból képzelhető el: a megbízó hibájából akkor, ha a dobozokra rosszul tette fel a tétel számokat, vonal- és üzletkódokat tartalmazó címkét, illetve a szállítmányozó hibájából, ha a raktári kezelés során a nemzetközi kamion leszedésére diszponált személyzet rosszul komissiózza az árukat. A személyzet számára kiemelten fontos a megfelelő know-how elsajátítása, a vonalkódok szkennelésének menete, a raktári címkék nyomtatása és helyes felragasztása, hiszen többletköltséget okoz, ha a rosszul komissiózott árukat vissza kell hozatni és másnap újra ki kell szállítani, immár a megfelelő címre. A gyakorlatban ezt elkerülendő, a lerakodás utána lerakó listára a leszedést végzőnek fel kell tüntetnie a kész komissiózott paletták számát (pl.: 3 PAL = 83 KRT, három palettán 83 karton). Majd a raktárirodában kell további címkéket nyomtatni, a Logwin gyakorlatában a Transflow címkenyomtató moduljának segítségével. Majd ezeket a raktárban fel kell ragasztani a helyes palettára. A folyamat megkönnyítése és időspórolás szempontjából elképzelhető lenne mobil, gurulós számítógép állvány(ok) és kisteljesítményű címkenyomtatók elhelyezése a raktárban. Illetve ennél némiképpen talán költséghatékonyabb megoldás gyanánt, be lehetne szerezni, olyan hordozható, kistáska méretű, többfunkciós vonalkód nyomtatókat, amelyeket asztalon és az RF technológia révén a raktár egész területén lehetne használni10. Ezek használatával meg lehet spórolni a raktár-iroda- raktár közötti „futkosást”, valamint azt is, hogy mindeközben a paletta eltűnjön, helyet változtasson, és így ne kerüljön
10
Ötös számú melléklet, Avery Dennison portable barcode printer
52
fel a megfelelő címke a palettára. Továbbá ezzel a módszerrel lehet redukálni a félreértés, rossz olvasás, stb. miatti hibákat, mivel ott, a tetthelyen azonnal kerülnének a számítógépbe az adatok. Továbbá az ezzel foglakozó embereket ki kellene képezni a használatra, de hosszútávon érezhető lenne az így megnyert idő pozitív hatása.
IT feltételek biztosítása a sikeres textil logisztika érdekében Az egyik legfontosabb alapfeltétel a megfelelő informatikai rendszer alkalmazása és annak kompatibilitása más rendszerekkel. Például a Cortefiel saját rendszerrel rendelkezik és az aktuális megbízásiról nem küld sem elektronikus sem hagyományos úton adatokat, hanem azt a spedíciós munkatársnak kell a megbízó saját rendszeréből transzferálnia a sajátjába. A Logwin Kft-nél használatos IT rendszer a Transflow, mely önmagában jól működik, de mindig kisebb kiegészítésekkel a megbízók igényeihez kell alakítani. Így elkerülhetetlenek azok a fejlesztések, amik a ruhás forgalmak bevezetéséhez és hibátlan működtetéséhez kellenek, itt olyan munkafolyamatokra kell gondolni, mint például a szkennelés vagy a jelentések készítése. A felmerülő esetleges problémákat szerencsére rövid időn belül fel tudják dolgozni és a Transflow fejlesztésével meg is tudják oldani. A következőkben egy ilyen fejlesztést mutatok be, ami a Cortefiel-es áruk szkennelési és munkafolyamatát írja le: •
Lerakodás: a beérkezés avizálását egy új, tovább fejlesztett beolvasó program segítségével nem egyenként, hanem az összes, kocsin lévő avizált küldeményre kell futtatni. Így az egy címre tartó rendelések egy Logwin-es küldeménybe olvasódnak be, ami megkönnyíti a további kezelésüket. A szkennelés elkezdése előtt néhány fontos lépésnek meg kell történnie, mégpedig a következő sorrendben: a raktár adminisztráció kinyomtatja a Transflowból a lerakási listát, majd a komissiózás, palettázás és a mennyiségek ellenőrzése után már a korrigált, helyes palettamennyiségekkel minden küldeményhez címkét nyomtat. Ekkor kezdődik a szkennelés. Először a járatszámot majd a küldemény számot (raktári címke, Logwin-es kód) kell leolvasni és utána kerül sor egyesével a kartonok szkennelésére. Ha a rendszer olyan kóddal találkozik, ami nem tartozik az adott küldeményhez és régebbi járaton sem volt hiányként szkennelve automatikusan felveszi többletnek, majd erről megjegyzést is készít. Ha véletlenül kilépnénk, a rendszer közli hány karton vagy akasztós esetén szett nem lett rögzítve még, és csak ennek megerősítésével enged kilépni. Ha a maradékot később sem olvassák le hiányként lesz jelentve az SPF-nek illetve felrakáskor sem kerülnek felrako53
dott státuszba. A hiányzó kartonok/szettek meg találását megkönnyítendő bármikor le lehet kérdezni a legkisebb és legnagyobb, még be nem olvasott vonalkódot az adott küldeményből. A raktári címke leolvasásával bármikor vissza lehet lépni a küldeménybe, így akár hozzá is lehet rögzíteni a később meg talált kartonokat. De ennek értelem szerűen csak addig van jelentősége, amíg a referens el nem küldi a visszajelentést a SPF-nek. Az össze küldemény beolvasása után, a járatból kilépéskor újabb figyelmeztetést kapunk, ha maradt olyan karton vagy szett, amit nem szkenneltünk be. A lerakodás végén a kész küldeményeket le kell fóliázni és el kell helyezni rajtuk a raktári címkét. •
Bontás: Szükség van a Transflow segítségével a küldemények egyedi és részküldeménnyé bontására, ha például az adott üzlet nem tudja a teljes érkezett mennyiséget egy napon fogadni. A referens küld egy átrakási értesítést Transflow-ban (Umschlag) a bontott tételszámokkal, amit a raktári dolgozó a szkennelő brigádnak továbbít, akik elvégzik a bontást. Majd a szkenner átállításával újra le kell olvasni a küldemény dobozait, de ha itt találkozunk olyan kóddal mi nincs az adott küldeményben nincs lehetőség többletet rögzíteni. A folyamatok a lerakodáshoz hasonlóan zajlanak, azzal a kivétellel, hogy az itt hiányzó kartonok raktári hiánynak számítanak, hiszem egyszer már be lettek olvasva, tehát meg kéne, hogy legyenek. Az eredeti küldemény címkéjét a bontás el végeztével meg kell semmisíteni.
•
Felrakodás: a referens megadja az IT rendszeren keresztül a raktárnak a másnap kiszállítandó küldemények listáját, majd a raktári dolgozó a szkennert átállítva (felrakodásra) leolvassa az összes raklapcímkét. Egy küldeményhez a kartonok csak akkor lesznek felrakodottként jelölve, ha a küldeményhez tartozó összes címke szkennelésre került, egyébként a rendszer hibaüzenetet küld. Ha egy paletta is hiányzik a tétel nem küldhető ki, azonnal értesítenie kell a raktárnak a szállítási osztályt, és a tételt sztornózni kell.
Egyéb feltételek a rendszer hibátlan működéséhez: 1. Betároláskor hiba nélkül kell komissiózni és szkennelni 2. a már összerakott palettákat nem szabad fizikailag megváltoztatni, azaz például egy kartont egy másik palettára áthelyezni, ezzel együtt természetesen az árubiztonságot is garantálni kell 3. A Transflow-ban az egyes tételekhez rendelt paletták számát pontosan kell rögzíteni. 54
4. A címkék felhelyezésénél is maximális pontossággal kell eljárni Megjegyzések: •
A referensnek nem kell kézzel felvinnie a többleteket a járat szövegéből, ezt a rendszer már automatikusan végzi.
•
Beérkezések szkennelésénél előfordul, hogy a kartonon lévő rossz kódot olvassák be többletként, miközben a jó kód is beolvasásra került. Jelenleg ez nem védhető ki, csak ha lenne egy az SPF által használt jól belátható vonalkód számkör, akkor lehetne szűrést programozni a rendszerbe. A raktári dolgozóknak lehet csak felhívni a figyelmét, hogy milyen címkéken szereplő kódokat lehet csak többletként rögzíteni.
•
A szállítmányozási referens bármikor lekérdezheti a beérkező SPF járatok kiértékelését többlet-hiány szempontból. Visszamenőleg konkrét járatszám beírásával régebbi küldeményeket is le lehet kérdezni.
A textiláruk nem megfelelő kezelése és tárolása Ruhás forgalmat el sem lehet indítani a megfelelő felszerelések hiányában, de ha ezek éppen rendelkezésre is állnak, akkor sem biztos, hogy a megfelelő mennyiségben. Ilyen esetekben előfordul, hogy a textilipari termékeket nem a megfelelő módon tárolják. Itt főleg az akasztós ruhákra kell gondolni, mivel ezeknél nagyon fontos h nem fektetve, hanem akasztva legyenek tárolva, hiszen a megbízó ezért külön magasabb díjat fizet. Arról nem is beszélve, ha az akasztós ruha fektetve például raklapra téve van tárolva a raktárban, könnyen megsérülhet a csomagolása, aminek egyenes következménye a ruha szennyeződése és károsodása. Ezekre a kapacitáshiányból származó problémákra költséghatékony megoldás lehet olyan raklapokra erősített keresztcsöves sztenderek kialakítása, amelyek alkalmasak az akasztós ruhák precíz tárolására. A nem akasztva érkező árukat általában kartonokba csomagolják. Az esetek legnagyobb százalékában ezek érkezése és átvétele csere raklapon történik. Ha mégsem így érkeze az áru a komissiózás folyamán a kartonokat raklapra kell helyezni. A raktár feladata a sérült kartonok és akasztós ruhák szétválogatása, majd a spedíciós munkatárs azonnali értesítése. A Logwin Kft Cortefiel-es forgalmának gyakorlatában az adott forgalom szervezőjének feladata a sérült kartonok tételes átvétele, és a benne lévő tartalom meglétének ellenőrzése. Ha a dobozban lévő áru darabszáma nem egyezik meg 55
a doboz címkéjén lévő, lejelentett darabszámmal a kartonok tartalmát tételesen, EAN kód szerint át kell venni, majd a hiányokat jelenteni kell a megbízó felé. Az ellenőrzés után a sérült kartonokat megkülönböztető színű ragasztó szalaggal kell ellátni, aminek két változat van: az egyik akkor használatos, ha a doboz sérülése kijavítható és meg győződtünk arról, hogy nem eshetett kár a benne rejlő tartalomban; míg a másikat a tételes EAN szerinti átvétel után alkalmazzák. Ezek elkerülése érdekében fontos a megfelelő folyamatok és know-how-k kidolgozása és azok elsajátítása a vállalat azon dolgozói számára, akik a ruhás forgalmakkal nap, mint nap dolgoznak. Az áru sérülését elkerülendő érdemes a vallatnak pénzt áldoznia az egyre modernebb tároló berendezésekre, hiszen ezek hosszútávon sokkal kifizetődőbb megoldást kínálnak mind az akasztós, mind a kartonos áruk tárolására. Léteznek már olyan modern GOH szállításra és tárolásra kifejlesztett futószalagok, amelyek segítségével lényegesen lehet redukálni a raktári mozgatások időtartamát, a sérülések elkerüléséről nem is beszélve. Az ilyen futószalagokba lehetőség van fóliázó, vasaló vagy gőzölő (tisztítás) terminálok beépítésére, ami VAS szolgáltatásként növelheti a vállalat szolgáltatásainak minőségét.11
Többlet és hiány kezelése Ha az adott szállítmány beérkezésekor többlet mennyiség érkezik például plusz 10 karton, a többlet ugyan úgy szkennelésre kerül és a lerakó listán is rögzíti a raktáros. Ezek alapján az adminisztrátor a hiányt vagy a többletet rögzíti is a vállalat rendszerében és a megfelelő üzlet tételeihez rendelve. Általában a beazonosítás EAN kód alapján történik. Normális esetben ezzel nincs is probléma. A gondok akkor kezdődnek, ha az érkező „ruhás” kamion leszedése a szállítmányozók munkaidején kívül történik meg. Ebben az esetben a többlet küldemény sorsa függőben marad és kiszállítása is csúszik minimum egy napot. Egy időben a problémára átmeneti megoldást jelentett a raktár hozzáférési jogának kibővítése, de ez nem miden esetben járt sikerrel, több negatív következménye is volt, így rövid időn belül megszűnt. Arra az esetre tehát, ha a lerakás a spedíciós munkatársak munkaidején kívül történik és az árut másnap ki is kell szállítani az üzletekbe, a többlet betárolásra kerül a raktárba
11
A hármas számú melléket tartalmazza az ide vonatkozó képeket
56
egy előre meghatározott helyre, de nem lesz a szállítmányhoz rakva. Másnap a többletben érkezett áru kap egy küldeményszámot, majd a fogadó bolt értesítése után, az rendelkezik a kiszállítás időpontjáról. Így az EAN kód alapján követhetővé válik az is, hogy éppen hol tartanak az egyes kartonok. Ebben az esetben fontos arra ügyelni, hogy a kiszállításkor valóban csak az érkezett, avizált mennyiség legyen a fuvareszközre tervezve, a többlet ne.
Folyamatok monitorozása Mivel a divatipari termékek kurrens árunka számítanak, kiemelten fontos a ki- és beérkező áruk kezelési folyamatainak pontos nyomon követése. A lopások, árueltűnések problémáinak megfejtésében nagy segítséget nyújthat a videokamerás hálózat kiépítése és a megfelelő biztonsági személyzet alkalmazása. Szerencsére a mai modern raktári gyakorlatban egyre ritkábban fordul elő ez a fajta „veszteség”. Viszont olyan problémák, mint például a „raktár nem találja”, „nem tudja valaki kié ez az áru” és hasonlók, a modern információs technológiák alkalmazása ellenére is nagyobb gyakorisággal fordulnak elő nem csak a textilipari-, hanem a normál kereskedelmi áruk továbbításában is. A „hibák” forrása legtöbbször egy-egy félrenyomtatott/nyomott címke vagy a dolgozók közötti kommunikációs rés. Ezen problémák felgöngyölítése általában több napot is igénybe vesz, viszont sikeres megoldásukkal csökkenthető felmerülésük gyakorisága.
57
Textil logisztika jövője A logisztika bármely ágazatával kapcsolatosan igen nehéz feltételezéseket tenni a jövőre vonatkozóan. Véleményem szerint ezt tulajdonképpen a nagyfokú bizonytalanság - különösképpen, az, ami a mai gazdasági morált jellemzi - és a különböző iparágaktól való függés eredményezi. Még is szinte biztos vagyok benne, hogy két területtel kapcsolatban nyugodtan beszélhetünk a lehetséges jövőről, amelyek változásai érinteni fogják az ellátási láncok minden egyes szereplőjét, és meghatározó hatással lesznek a textil- és divatipari termékek forgalmára is. Úgy gondolom az egyik ilyen terület a logisztikai folyamatok „kizöldülése”, vagyis a környezet tudatosság egyre nagyobb térnyerése lesz. A másik terület, aminek véleményem szerint hasonlóan meghatározó hatása lesz az ellátási láncokra, az innováció. A dolgozat következő részében ezekről a területekről és a bennük zajló újításokról lesz szó.
Fejlődés irányai A modern kor áldásos velejárói, az egyre dinamikusabban fejlődő technikai és technológiai újítások, amiknek meghatározó hatása van az ellátási lánc menedzsmentre és a szállítások kivitelezésére, a munkafolyamatokra is. Az áruk azonosításában jelenleg két féle technológia létezik, az egy, két és 3D vonalkód illetve a modernnek számító rádiófrekvenciás technológia. Ez utóbbinak igen nagy jövője van, hiszen elég, ha csak arra gondolunk, hogy a vonalkódokkal szemben, ez újrahasznosítható és jobban ellenáll a kedvezőtlen környezeti hatásoknak, arról nem is beszélve, hogy rengeteg többletinformáció tárolására és továbbítására is képes.
RFID technológia virágzása a divat iparban Az RFID, azaz az áruk, tárgyi- és forgóeszközök követésére és azonosításra szolgáló technológia kezdeti időszakán túllépve a tömeges elterjedés stádiumának kapujában található. Az áruforgalom ilyen formán történő nyomon követésének forradalmasítása, jellegében a korábbi manuális árcímkézésről a vonalkódra való áttéréshez mérhető. Piackutatók prognózisai szerint 10 éven belül valamennyi kereskedelmi forgalomban kapható árut ilyen típusú azonosítóval látnak el.
58
A RFID piaca már most a legdinamikusabban növekvők közé tartozik, az RJ&A Inc. előrejelzése szerint 2007-re, 2004-hez képest 45 %-os növekedés várható, míg a továbbiakban a piac nagysága a 2006-os 2,71 milliárd USD-ről, 2009-re 9,5; 2010-re 12,3 milliárd USD-re növekszik.12 Az RFID (Radio Frequency Identification) technológia lényege, hogy az adatok tárolása egy szilícium alapú, antennával rendelkező chipen történik, az adatok továbbítása pedig rádióhullámok segítségével valósul meg. Mindezek segítségével - a vonalkódhoz képest – nagyságrendekkel több adatot tudunk tárolni illetve azok leolvasása fizikai kontaktus nélkül, nagyobb távolságból megoldható, ez által jóval szélesebb körű alkalmazási lehetőségeket rejt. A legkiemelkedőbb erősségek a következők: •
A termékek valós idejű azonosítása, nyomon követése a teljes életútja során;
•
Áruvédelem, eredetiség biztosítása;
•
Növekvő eladások, a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítése (rugalmas, pontos kiszolgálás);
•
Csökkenő adminisztrációs költségek, azonnali készletinformáció;
•
Az erőforrások (munkaerő, anyagmozgatás) hatékonyabb kihasználása;
•
Folyamatok (csaknem) teljes körű automatizálása, az emberi hibázás lehetőségének kizárása.
Több mint rádióhullám Kétség kívül a rádiófrekvenciás azonosítás nagyon hosszú utat tett meg a második világháborúban, az ellenséges gépek vagy az 1980-as években, élő állatok azonosítására használt rendszerek óta. Mára az EPC (Electronic Product Code – elektronikus termék kód) teljes körűen standardizálta ezt az azonosítási formát, amit rendkívül széles körben, személyek pontos helyének meghatározásától, az ellátási lánc menedzsmentig szinte mindenhol lehet alkalmazni. A jövőbe tekintve elmondhatjuk, hogy még mindig rengeteg fejlesztési lehetőség rejlik ebben a technológiában, ami mindenképpen biztosítani fogja a módszer még szélesebb körű kiterjesztését. Maga az RFID technológia közel 50 éve van jelen a piacon, de a logisztika és az ellátási láncok üzemeltetői csak a 1990-es évek végén figyeltek fel a benne rejlő lehetőségekre. A mára már széles alkalmazási
12
http://www.odinbudapest.hu/
59
spektrummal rendelkező RFID technológia nem számít újdonságnak, azonban még sem állíthatjuk azt, hogy egyértelműen benne lenne a köztudatban. A múltban a tömegáruk gyors beazonosításának képessége impresszív jellemzője volt ennek a technikának, de akkor tájt csak kisszámú alkalmazás esetében volt költséghatékony. Az idő múlásával több vállalkozás is felismerte a technológia előnyeit, mely szárnyakat adott az RFID fejlesztésének. Az EPC sztenderdet, az MIT Auto-ID Center (Massachusetts Institute of Technology) fejlesztette ki, melyet 2003-ban megvásárolt az ellátási lánc specialista GS113, s az új rendszert üzleti alapokra helyezte. A GS1 nevéhez fűződik a vonalkód (UPC, barcode) módszertanának kifejlesztése is. A kódok szabványosításával a költségek látványosan csökkentek, s egy új fejlesztési hullám vette kezdetét. A Wal-Mart volt az első áruházlánc, mely megkövetelte beszállítóitól az RFID alkalmazását a termékek csomagolásán, melynek eredményeként jelentősen nőtt az RFID iránti kereslet. A SCM gyakorlatában ez a technológia a készlet- és alapanyag gazdálkodás, illetve a karbantartási és készletezési költségek minimalizásának nélkülözhetetlen eszközé vált. Ez a fajta termék olvasás lehetővé teszi az összes tétel egyedi azonosítását, mind amellett, hogy biztosítja a rendszer számára, a nagy elemszámú küldemények egyidejű kezelését is. Az egyszerű leolvasások segítségével a vállalat rendszerében könnyen nyilvántartható és nyomon követhető a nagyobb mennyiségű, RFID címkével rendelkező áru is, legyen az akár a raktár polcain vagy épp a futószalagon. Az ilyen módon összegyűjtött tömérdek adat részletes elemzéseket tesz lehetővé, hozzájárulva a vállalat stratégiai döntéseinek megalapozásához. A rádiófrekvenciás nyomonkövetés segítségével drámaian csökkenthető a készlethiány, illetve a termékek lopásának, hamisításának gyakorisága. A túlnyomórészt csomagolt termékek nyomon követésére használt RFID meghódította a kiskereskedelmet is. A néhány éve használatban lévő elem szintű RFID címkézés rövid úton megoldást kínál a kiskereskedelmi boltok készletgazdálkodási problémáira a termékek jobb elérhetősége és pontosabb készletezése révén. Így jelentősen lecsökkenti a készletkifogyások számát.
13
GS1 olyan termékeket, szolgáltatásokat és megoldásokat kínál, amelyeknek alapvető szerepük van az ellátási lánc hatékonyságának fejlődésében. Az FMCG-től kezdve az egészségügyön és a szállítmányozáson át a védelmi szektorig, több mint 20 különböző szektorban való jelenlétével, a világon a GS1 az ellátási lánc legelterjedtebb szabvány rendszere. Forrás: http://www.gs1hu.org
60
A divatiparban kiskereskedelmi szinten elengedhetetlen a készletek megfelelő szinten tartása, mivel ha kevesebb termék áll rendelkezésre eleshetünk bizonyos lehetőségektől és forgalmat veszthetünk.14 Az RFID fejlesztései és annak hatásaik A következő generációs RFID termékek már ultra magas frekvencián működnek és ezzel képesek biztosítani az öt méternél távolabbi azonosítást is, amivel jelentősen megkönnyítik az átrakóraktárak dolgozóinak feladatát. Rengeteg időt meg lehet ezzel spórolni, ami a mai textil logisztikai gyakorlatban igen nagy kincsnek számít. Ezen túlmenően az UHF technológia másik előnye az, hogy a hosszú távú megtérülés szempontjából jóval költséghatékonyabb elődjénél. Ez a technológia még igen modernek számít, a nemzetközi sztenderdizálása is éppen hogy csak elkezdődött, de a pozitív jellemzői hatására valószínűleg a jövőben egyre nagyobb teret fog hódítani, mind a textil logisztika, mind a kiskereskedelmi áruk szállítmányozása terén. Jelenleg az RFID technológia túlmutat a határokon és rengeteg helyzetben alkalmazható lopás ellenőrzésre, nyomon követésre a minőségellenőrzéstől az eljárás felülvizsgálatáig. A jövőben az érzékelési technológia fejlesztése következik, hiszen az rádió frekvenciás azonosító címkéknek meg van az a képessége, hogy kommunikáljon, adatot cseréljen rengetek különálló rendszerrel. Kiskereskedelmi szinte pedig elképzelhető, hogy a fizetések megkönnyítésére fogják használni, mint ahogy azt a svájci Tarraci márka legújabb üzletében is tették. A teljesen automatizált fizetési rendszerben a fogyasztónak csak a szenzorhoz kell érintenie a vásárolt ruhadarabokat és már fizethet is, ezzel is bizonyítható a technológia hatékonysága a vonalkódok rendszerével szemben. Mindent összevetve az RF technológia által képviselt érték rendkívüli az ellátási lánc szereplői számára. Kifejezetten ilyen időkben, amikor a vállalatoknak harcolniuk kell, hogy versenyképesek tudjanak maradni, a befektetés az értékteremtő technikai és operatív megoldásokba, mint az RFID, igen kecsegtető lehetőséget biztosíthat. Ennek segítségével a divatáru kiskereskedők képesek lesznek pontos, valós idejű készletszintek megállapítására tökéletes készletgazdálkodás mellet. Sőt, az elemszintű nyomonkövetés
14
Az AMR research jelentésének megfelelően az RFID rendszer bevezetésével a készletkifogyásokat legalább a felére, míg a készletek rendezésébe fektetett munkát körülbelül ötödére lehet csökkenteni.
61
jelentősen csökkenteni fogja a munkaerő költségeit az eladások növekedése és a vásárlók jobb megelégedése mellett. A technológia gyakorlati megvalósulása A nemzetközi kiskereskedelmi divatáru piacon aktív Charles Vögele a 2008-es év folyamán vezette be az RFID technológiát tevékenysége végzéséhez. A vállalat női-, férfiés gyermekruhák gyártására és forgalmazására specializálódott. A gyártás színhelye többnyire Ázsia és Európa, míg az étékesítés főleg Európában, Magyarországon is zajlik. Így az RF alkalmazások körében ez volt az első eset, amikor a technológiát a folyamat elejétől teljesen a végig lehetett használni, adott esetben az egész világon keresztül. A vállalat célja az elem szintű azonosítás révén, a jobb nyomon követhetőség, az ellátási lánc egyes lépéseinek jobb láthatósága a kiskereskedelmi üzletek készletszintjei feletti magabiztosabb ellenőrzés mellett. Az elem szintű azonosítás segíthet a vállalat SC költségei csökkentésében és növelheti az eladásokat is (az optimális készletszint tartása mellett), mindamellett, hogy megerősíti a vállalat versenyképességét. Az eredményességet a következő adatok igazolják:15 •
A termék 70 %-kal jobb elérhetősége a bolt raktárában
•
A termék 70 %-kal jobb elérhetősége a szállítmányozó raktárában
•
7 % -kal pontosabb megrendelés a termelőnél
•
Növekvő eladások a NOS (Never Out of Stock – soha ki nem fogyó készlet) tükrében
•
Mindig elérhető a megfelelő teremék, a megfelelő helyen és időben
•
Sokkal több adat rendelkezésre állása a hatékonyabb nyomon követhetőség és a jobb tervezés szempontjából
Fontos hangsúlyozni - mint ahogy az a Charles Vögele esetében is aktuális volt -, hogy a rendszer sikeres működéséhez az ellátási lánc minden szereplőjének tisztában kell lenni a rádiófrekvenciás azonosítás eljárásaival illetve rendelkezni kell a megfelelő berendezésekkel (RFID tag, leolvas, szoftver).
15
John Edwards – An RFID Fashion statement, RFID Journal May/June 2009, pp 12-15 http://www.rfidjournal.net/masterPresentations/live2009/np/Awards_Vogele_article.pdf 2009.12.01.
62
Környezet tudatosság Az elkövetkező években egyre többet lehet majd hallani az ellátási láncok fenntarthatóságáról vagy azok „zöldebben” tarthatóságáról. Ez a terület ahol az ellátási lánc tagjainak még nehezebb egymással versenyeznie, mint valaha: a környezettudatosság. Kiváltképpen fontos szerepe van az SC (Supply Chain) kizöldülésében a kiskereskedőknek, akiknek rendszeresen bizonyítaniuk kell a környezet tudatos elkötelezettségüket, ha meg akarják tartani fogyasztóikat, ill. akkor is, ha újakat akarnak szerezni maguknak. A fogyasztók egyre inkább elvárják a kiskereskedőktől, hogy minél körültekintőbbek legyenek a döntéseik meghozatalában (beszállító, logisztikai szolgáltató választás), és azt is, hogy számszerűen bizonyítható legyen a környezetre gyakorolt hatások etikussága. Rengeteg módszer létezik az ellátási láncok zöldebbé tételére és a jövőben a technológiák fejlődésével ezek csak gyarapodni fognak. Nézzünk pár racionális, bármely vállalat számára bevezethető, egyszerű alapelvet: •
Hulladék kezelés kordában tartása
•
Csomagolóanyagok mérsékelt használata
•
Csomagolóanyagok újrahasznosítása, szelektív gyűjtése
•
Termékek, szolgáltatások frissítése, megújítása
•
Ésszerűbb energia felhasználás, korszerű technológiák alkalmazásával
•
Disztribúciós utak ésszerűsítése a lehető legnagyobb kihasználtságú fuvareszközökkel (kétszintes kocsiszekrények alkalmazása, amellyel 50-60 %-kal több termék szállítható és csökkenthető a frekventáltság is.)
•
Termékek beszerzése, amennyire lehetséges lokálisan
•
Zöld energiával működő járművel alkalmazása a szállításban
A textil logisztikai folyamatokban a kiskereskedők azok, akim meghatározzák, hogy kik szerepeljenek az ellátási láncaikban, tehát a gyártóknak és a szállítmányozóknak is hozzájuk kell alkalmazkodni, az ő általuk felállított környezetvédelmi és fenntartható fejlődési normákat kell követni. Az ilyen kiskereskedő vállalatoknál jellemző tendencia az egyre nagyobb felelősségvállalás kifejezése a környezet iránt. Például 2007-ben a nagybritanniai székhelyű Marks & Spencer divatipari termékeke előállító és forgalmazó kiskereskedelmi vállalkozás nyilvánosságra hozott egy közel 200 millió fontos eco-tervet (A-terv), miszerint 100 akciópont keretén belül 5 év alatt, 2012-re 50 %-kal szeretné csökkenteni a káros anyag kibocsátását. Ebben nyílván nagy szerepet kell vállalni az ellátási lánca minden szereplőjének. Vagy, az Egyesült Államokban a kiskereskedők, 63
mint például az American Apparel kiemelt hangsúlyt helyez a lokális beszerzési forrásokra, ezzel is csökkentve a beszállítással járó, hatalmas káros anyag kibocsájtást. A textiláruk világában a termelés, a szállítás, a raktárazás, egy szóval szinte minden a megfelelő készletszint elérése érdekében zajlik. Különösen fontos a környezeti hatás csökkentése érdekében, hogy a divatipari termékek keresletét pontosan, a dinamikusan változó fogyasztói igényeknek megfelelően meg tudjuk határozni, hiszen ha el tudjuk kerülni a termékek szezonalitásából fakadó, nagy számú többlet keletkezését, lecsökkenhet a visszáruk száma is. Ami nyilvánvalóan kevesebb üres vagy félig üres futást eredményez. A megfelelő készletgazdálkodás és az igazi keresleten alapuló előrejelzés kiemelten fontos tényezők a textil logisztikában, csak úgy, mint az időtényező. Mivel a kiskereskedők abból a szempontból vitatják meg üzleti problémáikat, hogy mennyire terhelik a környezetet, akkor hamar észreveszik azt is, hogy számos intézkedés, amely a környezeti hatások csökkentését célozza, fenyegető lehet a vállalat egyéb területeinek teljesítményére nézve. A zöldebb megoldások sok esetben nagyobb költségekkel járnak. Az SC újragondolása csökkentheti a CO2 kibocsájtást és az állandó költségeket, de ezek gyakran a divatiparban nélkülözhetetlen, gyors reakcióképesség rovására mennek, és növekvő készletszinteket eredményezhetnek. Az arany középút megtalálása igen nagy kihívás elé állítja majd a jövő SC menedzsereit, de a technológia megállíthatatlan fejlődése minden bizonnyal a segítségükre lesz. A következő néhány Európai Uniós adat is jól bizonyítja a „kizöldülési” mozgalmak indokoltságát:16 •
Az EU üvegház hatású gáz kibocsájtásának 25,7 %-a a szállításokból (utas és teher) és annak melléktevékenységeiből származott 2005-ben
•
A teljes energia felhasználás 30 %-át a szállítás adja az EU-ban
•
Az európai szállítás a teljes kőolaj felhasználás 73 %-át emészti fel, miközben a fuvareszközök 97 %-ban függnek a kőolajtól (kevés az alternatív hajtású eszköz)
•
A teherszállítás 2020-ig 34 %-kal. Míg a személyszállítás 27 %-kal fog növekedni
16
http://www.euinfrastructure.com/article/Keeping-Europe-moving/
64
Inverz logisztika Az üzleti életben egyre fontosabb szerep jut a logisztikai folyamatok utóéletének koordinálására is. Itt jön képbe a manapság egyre divatosabb kifejezés az inverz logisztika, amely kiemelten jelentős gazdasági tevékenységek összessége a fenntarthatóság, fenntartható fejlődés koncepciók és a környezetvédelem érvényesítése céljából. Jelentős szerepet játszik a hulladék ellátási, másképpen hulladék feldolgozási, láncok kialakításában, amelyek rendkívül összetett rendszert alkotnak mind szereplők, mind folyamatok szempontjából.17 „Az inverz logisztika kiemelkedő szerepet tölt be a kibővített ellátási láncban (ESC) azáltal, hogy kialakítja a hulladék ellátási/feldolgozási láncot (WSC). A hulladék feldolgozási lánc szereplőinek együttműködése révén létrejöhet egy új erőforrás, illetve másodlagos nyersanyag. A másodlagos nyersanyag előállításával az inverz logisztika hozzájárul a környezetszennyezés, a hulladékos problémák csökkentéséhez, a termelési tényezők visszajuttatásáért az ellátási láncokba (SC), az ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez, az úgynevezett körforgás gazdálkodás kialakításáért, vagyis a fenntartható fejlődés biztosításához.” 18 Folyamatos a kihívás elsősorban a begyűjtési (szelektív gyűjtés) és hulladékkezelési területeken, ahol elengedhetetlen a különböző logisztikai tervezési technológiák vizsgálata, alkalmazása. Az inverz logisztika alkalmazását a divatipari termékek áramoltatásában leginkább a csomagoló anyagok és a szállítást segítő berendezések újrahasznosításában látom. A szállítmányozó, a Logwin Kft shop logisztikai szolgáltatásával az üzletekbe kiszállított áruk csomagolását visszahozhatná, és újra felhasználhatná, vagy –hasznosíthatná. Az ebből származó esetleges bevételeket meg lehetne osztani a megbízóval, vagy olyan eszközökre lehetne fordítani, ami segíti a rendszeres ruhás forgalmat. Ilyen lehetne olyan kisebb-nagyobb gurulós, műanyag, zárható tároló berendezések beszerzése, amik segítségével nem lenne szükséges a termékek ilyen fokú csomagolására.
17
Mosonyiné Ádám Gizella – Inverz logisztikai láncok működése és optimalizálási szintjei, EU Working Papers, 1/2008, pp 117-130 18
(u.o)
65
Összegzés és konklúzió Dolgozatom fő céljául tűztem ki, hogy minél át fogóbb képet adjak a textil logisztikai folyamatok elméleti és gyakorlati megvalósulásáról. A Logwin Road + Rail Kft-nél töltött három hónapos szakmai gyakorlatom igen kedvező lehetőséget nyújtott a ruhaipari termékek speciális forgalmának megismerésére és azok mindennapi problémáinak lehetséges megoldásaira. A mai globális ellátási láncok világában - amelyek a textil termékekre különösképpen jellemzők - az áruk, a kész vagy néhány esetben félkész termékek leggyakrabban távolkeletről, ill. tengerentúli, olcsó munkaerőt kínáló gazdaságokból érkeznek, többnyire konténerizált forgalmakban. Ezzel ellentétben, az öreg kontinensen belül a divatipari termékek szállítmányozása főleg közúton jellemző. Így dolgozatomban fontosnak tartottam a közúti, főleg gyűjtő árufuvarozás, és annak Európai Uniós csatlakozás utáni és aktuális helyzetének bemutatását. Mint ahogy az a dolgozatom elméleti, textil logisztikai részéből is kiderül, ma már a szállítmányozó vállalatoknak ismerniük kell az ellátás teljes folyamatát, az adott termékre vonatkozó piaci jellemzőkkel együtt. A divatipari termékek szállítása maximális flexibilitást és agilitást követel meg a szállítmányozótól, azzal együtt, hogy a határidők fontosságát és a precíz kivitelezést nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ahogy a kiskereskedelmi szektor a piaci bizonytalanság és a hihetetlenül gyorsan változó fogyasztói igények következtében egy, az eladások szempontjából nehezen előrejelezhető periódusba lép, úgy kell a szállítmányozó vállalatoknak is lépést tartani a növekvő igényekkel. Ezen szempontok figyelembevételével vizsgáltam meg a Logwin Road + Rail Kft ruhás forgalmait, melynek eredményeképpen kidolgoztam a gyakran felmerülő problémák, esetleges hibák hátterét, majd elképzeléseimnek megfelelően lehetséges megoldásokat javasoltam azok megelőzésére, elkerülésére. A sikeres szállítások kivitelezéséhez természetesen olyan szorosan együttműködő, alvállalkozókra van szükség, akik szintén abban érdekeltek, hogy minél magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak, nem pedig abban, hogy a profitjukat maximalizálják. Más ellátási láncokban is, de a textíliáknál kiemelten fontos, a vállalatok szolgáltatás központú felépítése (SOA – Service Oriented Architecture) a megbízók komplett kiszolgálása érdekében. A Logwin Kft szolgáltatásai szinte maradéktalanul találkoznak a megbízók aktuális igényeivel, bár néhány területen találhatunk okot a fejlesztések szükségességére. Ilyen le66
het például a raktár korszerűsítése (futószalagok alkalmazása az akasztós ruhák gyorsabb kezelésére) vagy az IT hálózat modernizálása az átláthatóbb nyomonkövetés érdekében. Dolgozatom utolsó részében fontosnak tartottam néhány megjegyzést tenni az ágazat lehetséges jövőjével kapcsolatban. A környezettudatosság közös érdek, és mivel a technológiai újítások egyre inkább aktuálisabbá teszik, több alternatívát is kínálnak a folyamatok modernizálására. Így véleményem szerint egyre nagyobb szerepet fog betölteni az ellátási láncok tervezésében, kialakításában. A Logwin Kft-nél ilyen téren igen sok lehetőség kínálkozik, elég, ha csak a szelektív hulladékgyűjtésre, a hatékony újrahasznosításra vagy a környezetbarát raktári eszközök alkalmazására gondolunk. Lehet, hogy a zöld energiák használata egy szállítmányozó gyakorlatában ma még igen költséges megoldást jelent, de hosszú távon sokkal kifizetődőbb lehet, arról nem is beszélve, hogy néhány megbízónál plusz pontot lehet vele elérni. A fejlődő technológiák és új alkalmazások használata, kipróbálása különösen fontos lehet a textil logisztikai folyamatok lerövidítése érdekében. Jótékony hatással lehetnek a kedvezőbb átfutási idők kialakulására, és mint tudjuk, a divatiparban az idő, a gyors reakció (QR – Quick Response) különösen fontos tényezők. Ilyen ígéretes régi-új technológia az RFID, aminek egyre nő a létjogosultsága a divatiparban, és a modernizáció eredményeképpen az installálási költségei egyre lejjebb esnek, míg az általa nyújtott szolgáltatások köre egyre csak szélesedik. A Logwin Kft gyakorlatában ez lehetne a következő lépés a ruhás forgalmak könnyebbé, átláthatóbbá és gyorsabbá tételében. A Logwin AG textil logisztikai gyakorlata még mindig irányadó a magyarországi leányvállalat számára, még van hova fejlődni, de bizton állíthatjuk, hogy a Kft jó úton halad annak érdekében, hogy hasonlóan nagy befolyásra tegyen szert Európai szinten az akasztós és kartonos divatipari termékek szállítmányozásában, mint a konszern osztrák vagy német tagja. Remélem, hogy dolgozatommal sikerült átfogó képet adnom a textil logisztikai folyamatokról, és azok gyakorlati megvalósulásáról.
67
Felhasznált irodalmak és források: Bíró Koppány Ajtony
Logisztikai kilátások 2009 elején,
(főtitkár, MLSZKS)
http://www.bilkkombi.hu/hu/ sajtoszoba/hirek/132logisztikai-kilatasok-2009-elejen.html 2009.11.10.
Chikán Attila,
Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje,
Demeter Krisztina
Budapest, Aula, 2003
Chriss Allen
The battlefield for customer loyalty just got greener (Egyre zöldebben a vásárlói hűségért folytatott csatában), White Paper-Green Retailing, 2009. http://www.quantumretail.com/bin/pdf/original_pdf_fi le/wpgreenretailing2.pdf 2009.12.04
Dr.Tátrai Anna, Torma Imre Gyakorlati szállítmányozási és fuvarozási kézikönyv, 1999-2005, Verlag Dashöfer Budapest. Erdélyi Kálmán, Nikischer
Nemzetközi Szállítmányozás 1.,Budapest,
József, Dr. Tátrai Anna
Magyar Közlekedési Kiadó, 2002
Ernest Kao
More than just radio waves (Több mint rádió hullám), Fashion Technology Magazine Vol. 6., Issue 2., March-April 2009., p. 20-23.
Hajdu Gyula
Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp. 1967
Hoffmann Vilmos
Magyarország Európai Uniós csatlakozásának hatásai, GKM jegyzet 2005
68
John Edwards
An RFID Fashion statement, RFID Journal May/June 2009, pp 12-15, http://www.rfidjournal.net/masterPresentations/live20 09/np/Awards_Vogele_article.pdf 2009.12.01.
John Fernie, Leigh Sparks
Logistics & Retail Management - Emerging issues and new challenges in the retail supply chain (Logisztika és kereskedelem menedzsment – Felbukkanó problémák és új kihívások a kiskereskedelmi ellátási láncban), 3rd Edition, Kogan Page 2009, pp 81-140
Kevin R. Gue
Crossdocking, Just-In-Time for distribution (Crossdocking, JIT az ellátóknak), 2001, Graduate School of Business & Public Policy, Naval Postgraduate School, Monterey, http://web.nps.navy.mil/~krgue/Teaching/xdockmba.pdf, 2009.09.21.
Kovács Endre
A Gyűjtőszállítmányozó piac helyzete. (1., 2. Rész),
(GKM vezető-főtanácsos)
http://tranzitonline.eu/2/hirek/hirek/2006-09-21/agyujtoszallitmanyozo-piac-helyzete-1resz 2006.09.21
Logwin
Fashion Logistics Brochure, 2008, http://www.logwin-logistics.com/fileadmin/user_ upload/Downloads/Broschueren_Flyer/Holding/09_Lo gwin_Broschuere_Fashion_engl.pdf 2009.11.01.
Martin Christopher, Alan
Creating the Agile Supply Chain (Agilis ellátási
Harrison, Remko van Hoek
lánc létrehozása), 1999, Institute Logistics & Transport, UK
69
Martin Christopher, Robert
Creating agile supply chains in the fashion
Lowson , Helen Peck
industry (“Agilis SC létrehozása a divatiparban”), http://www.martin-christopher.info/downloads.htm 2009.10.20.
Michael Liard
One-Size-Fits-All Solution for Retail Business
(Practice Director, RFID)
Process Improvement (Egy méret mindenkinek – új megoldás a kiskereskedelmi üzleti folyamatok fejlesztésére), ABI Research, www.sensormatic.com/SensormaticGetDoc.aspx?FileI D=24304 2009.11.30.
Mosonyiné Ádám Gizella
Inverz logisztikai láncok működése és optimalizálási szintjei, EU Working Papers, 1/2008, pp 117-130, elib.kkf.hu/ewp_08/2008_1_11.pdf 2009.12.04.
Nagy László
Magyar kabotázs fuvarozás Németországban, Tranzitonline 2009.06.15., http://tranzitonline.eu/2/logisztika/hirek/2009-0615/magyar-kabotazs-fuvarozas-nemetorszagban-2009majus-1-ota 2009.10.03.
Patric Penfield
The green supply chain – Sustainability can be a competitive advantage (A zöld ellátási lánc), Whitman School of Management, Syracuse University, 2007, http://www.mhia.org/news/industry/7056/the-greensupply-chain, 2009.12.01.
Robert H. Lowson
Retail Sourcing Strategies: are they cost effective (Kiskereskedelmi ellátási stratégiák: költséghatékonyság), 2001, International Journal of Logistics, 4, 3, pp 271-296
70
Steve Keifer
Reducing Supply Chain Waste with Demand Driven Strategies (Az ellátási lánc hulladékainak mérséklése kereslet orientált stratégiákkal), 2008, http://www.greensupplychain.com/casereducing_supply_waste.html 2009.12.02.
Egyéb weboldalak, folyóiratok és források: http://www.mfor.hu/cikkek/Megussza_a_Springfield_es_a_Womens_Secret.html http://people.hofstra.edu/geotrans/eng/ch5en/conc5en/crossdocking.html http://www.odinbudapest.hu/ http://www.gs1hu.org http://www.supplychainleaders.com/provider/logwin-ag-formerly-thiel-logistics-ag/17/ http://corporate.marksandspencer.com/file.axd?pointerid=f3ccae91d1d348ff8f523ab8af e9d8a8&versionid=fbb46819901a428ca70ecf5a44aa8ddc http://www.knportal.com/fileadmin/_public/documents/knworld/2007_1/KN_World_Eng16-17.pdf http://www.ibmd.averydennison.com 2009.11.29. http://www.euinfrastructure.com/article/Keeping-Europe-moving/ http://www.rfidjournal.com/article/articleview/1235/1/1/ http://www.chainstoreage.com/story.aspx?id=120703 http://www.logwin-logistics.com/press/press-releases-2009/detail/speeding-up-thesupply-chain-logwin-offers-new-fashion-x-press-service.html Tranzit – 2009 szeptember (56. oldal) – A gazdasági válság hatása a közúti szállításra Belső vállalati anyagok, cégbemutató prezentációk és a vállalat weboldala Interjúk: Varga Emese – Ex Logwin Road + Rail spedíciós osztályvezető Neuber Katalin – szállítmányozási referens (ruhás-, textiles forgalmak) Bajzáth Kinga – szállítmányozási referens (ruhás-, textiles forgalmak)
71
Mellékletek I. Logwin AG – Just in Shop - Eladás helyi, kiegészítő logisztikai szolgáltatásai
II. A Logwin AG textil logisztikai szolgáltatásai
72
III. Egy modern textil logisztikai raktár korszerű felszerelései
Forrás: http://www.kn-portal.com/ 2009.12.01. IV. Avery Dennison mobil vonalkód nyomtatója: Monarch Sierra Sport 4
Forrás: http://www.ibmd.averydennison.com 2009.11.29.
73