Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 82/2011. (IV. 13.) Kt. határozata Jászberény Város Komplex Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról
Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testülete az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva elfogadja – a határozat mellékletét képező - Jászberény Város Komplex Esélyegyenlőségi Programját.
Erről értesül: 1./ Jász- Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnok 2./ PH Városgazdálkodási Osztály 3./ PH Ügyfélszolgálati Osztály Humán Iroda, 4./ Humán Erőforrás Bizottság 5./ Képviselő-testület valamennyi tagja.
Dr. Szabó Tamás sk. polgármester
Kivonat hiteléül: Jászberény, 2011. április 14.
(Szivos Ilona) irodavezető
Dr. Gottdiener Lajos sk. jegyző
Jászberény Város Esélyegyenlőségi Programja 2011.
2
TARTALOMJEGYZÉK 1.
BEVEZETŐ
1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
Értékek, elvek, fogalmak Történeti áttekintés Törvényi szabályozás Jászberény Város Esélyegyenlőségi Programjának hatálya
2. JÁSZBERÉNY VÁROS HELYZETELEMZÉSE
ESÉLYEGYENLŐSÉGI
2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2.
A vizsgált terület bemutatása Jászsági kistérség Jászberény bemutatása Területi jellemzők Demográfia
3.
HELYZETELEMZÉS
3.1. 3.2. 3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.4.
Helyzetelemzés célja Jászberény Város Esélyegyenlőségi Programjának célja Vizsgálandó célcsoportok és területek Kiemelt célcsoportok Vizsgálandó területek Megtett intézkedések
4.
ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV
5.
MEGVALÓSÍTÁS, AKCIÓTERV
TERVÉNEK
6.
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYOMONKÖVETÉSE, ÉRTÉKELÉSE
TELJESÍTÉSÉNEK
7.
NYILVÁNOSSÁG, KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS
8.
ZÁRADÉK
3
1.
BEVEZETŐ
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 2010. január 1-től hatályba lépő módosításának 63/A. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak kötelező elfogadniuk a saját, öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programjukat. A helyi esélyegyenlőségi program fontos része, alapja a komplex helyzetelemzés. Helyzetelemzés készül a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, ami alapján a feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges az intézkedéseket megtenni. A hátrányos helyzetű kiemelt csoportok (romák, fogyatékossággal élő személyek, mélyszegénységben élő személyek, nők és idősek) esélyegyenlőségének elérése érdekében a feltárt problémák kezelésével kell az esélyeket növelni és biztosítani az esélyek egyenlő hozzáférését számukra. A nemek közötti egyenlőség irányelveinek alkalmazása megköveteli, hogy a nők és férfiak egyenlő számban képviseltessék magukat a gazdasági, szociális és kulturális élet területén, valamint a szakpolitikában és a döntéshozásban. Ezzel érhető el, hogy a nemek egyformán érvényesüljenek a társadalom adta lehetőségekben. A helyi önkormányzat által készített és készítendő fejlesztési tervek, koncepciók, valamint a más területeken készült esélyegyenlőségi tervek összehangolása szükséges. 1.1. Értékek, elvek, fogalmak Az esélyegyenlőség egy olyan általános, egyetemes alapelv, melyet az élet minden területén alkalmazni kell, és amelynek érvényesülni kell mindig és mindenhol, különös tekintettel a gazdasági, társadalmi, kulturális és családi életre. Az egyenlő bánásmód elve a diszkrimináció tilalmának jogi megnevezése, mely azt jelenti, hogy mindenkit egyformán kell elfogadni, mindenkinek ugyanannyi lehetőséget szükséges biztosítani, mindenkivel úgy kell bánni mint a többiekkel, még akkor is, ha más mint a többiek. Eszerint minden embert ugyanazok a jogok és lehetőségek illetnek meg, függetlenül az ő nemétől, korától, bőrszínétől, vallásától, nemzetiségétől, nyelvétől, politikai hovatartozásától, gondolataitól, beállítottságától, fogyatékosságától. Az Európai Unió alapvető értékei közé tartozik az egyenlőség és a szolidaritás. A szolidaritás jelenti az egymás különbözőségének elismerését és elfogadását, az egymás iránti tiszteletet és megértést is egyaránt. Közös, kölcsönös kötelesség és segítségvállalás, melynek célja, az embercsoportok közötti gazdasági, társadalmi igazságtalanság enyhítése, az esélyegyenlőség megteremtése. 1.2. Történeti áttekintés A teljesség igénye nélküli felsorolást az ókori görögökkel kell kezdeni, akik esetében az egyenlőségnek többféle jelentéstartalma volt; egyrészt vonatkozott a jogi-politikai egyenlőségre, mely révén a törvény előtti egyenlőség magában foglalta azt is, hogy semmiféle vallási, faji, társadalmi, etnikai, nemi vagy más ok nem magyarázhatta az egyenlőtlen bánásmódot, egyenlőtlenséget és diszkriminációt; másrészt értelmezték, mint a gazdasági, társadalmi státusztól független esélyegyenlőséget is. Az egyenlőség igénye jelentkezett szintén a vélemény kinyilvánítása, a politikai-jogi megnyilatkozások valamint a törvény előtti egyenlőség terén is. 4
A törvény előtti egyenlőség gondolatát már Periklész is felvetette, i.e. 430 táján, amikor egy gyászbeszédben szólt a törvény előtti egyenjogúság elképzeléséről. 1789. augusztus 26-án fogadta el az Alkotmányozó nemzetgyűlés Franciaországban „Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát”, a francia forradalom egyik alapvető dokumentumát, mely az emberek egyéni és közösségi jogait határozta meg, és amely többek között említést tesz arról, hogy a törvény előtt minden polgár egyenlő és nem lehet különbséget tenni az egyének között. 1948. december 10-én fogadták el Az Emberi Jogok egyetemes nyilatkozatát. A nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll, melyben megfogalmazza az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. 1999. május 1-én, az Amszterdami szerződés hatálybalépésével egy új, a diszkrimináció tilalmáról szóló cikkely erősíti meg az esélyegyenlőség elvét, mely kimondja, hogy az Európai Unió a szabadság elvén, a demokrácián, az emberi jogok tiszteletben tartásán, az alapvető szabadságon, a törvények tiszteletén alapszik, melyek az Unió minden egyes tagjának alapvető szempont kell, hogy legyen. 1.3 Törvényi szabályozás Magyarországon az egyenlő bánásmód követelménye több szinten fogalmazódik meg, melynek első szintje az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya (a továbbiakban: Alkotmány), mely általános érvénnyel mondja ki a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Az emberi és állampolgári jogok mindenkit egyenlő mértékben illetnek meg, különbségtétel nélkül, így az Alkotmányban felsorolt szempontok (faj, nem, bőrszín, vallás, nyelv… nyitva hagyva a felsorolást) alapján tilos a diszkrimináció. Az Alkotmány utal pozitív diszkriminációs megoldásokra is. Az Alkotmány az az alapvető törvény, mely kimondja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Ezen felül azonban több hatályos jogszabály ad részletesebb útmutatást az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítás követelményének értelmezéséhez és megvalósításához, melyek tükrében érdemes a komplex esélyegyenlőséget vizsgálni Jászberény városban. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 5
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kiemelkedik a jogrendszer adta szabályozások sorában. A 2003-ban elfogadott esélyegyenlőségi törvény egy átfogó és részletes áttekintés, amelynek célja az Európai Unió joganyagával való összhang megteremtése, de túl is mutat az európai szabályozáson. A törvény általános szabályozásokat tartalmaz, illetve külön fejezetben foglalkozik a foglalkoztatás, oktatás, szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az egészségügyi ellátás területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetéssel is. 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről 120/2010. (IV.16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az „Esélyegyenlőség mindenki számára” európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában. A 2007 - Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év célkitűzése az volt, hogy az európai társadalom figyelmét az igazságos és összetartó, vagyis a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom előnyeire irányítsa. Ez megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben Európa sokféleségére a társadalmi-gazdasági életerő forrásaként tekintenek.
1.4.
Jászberény Város Esélyegyenlőségi Programjának hatálya Időbeli hatály: 2011. április 1.-től 2016. március 31.-ig.
Területi hatály: Jászberény Város közigazgatási területe.
6
Felelősségi hatály: Jászberény Város Önkormányzata. Személyi hatály: Dr. Szabó Tamás polgármester. Felülvizsgálat szükségessége: A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebktv.) 63/A. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósítását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges változását kétévente át kell tekinteni és az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A jogszabályban foglaltak alapján a hátrányos helyzetű, kijelölt célcsoportok (fogyatékosok, romák, nők, idősek, mélyszegénységben élők) oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetének alakulása a fő vizsgálati szempont. Jászberény Város Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálata és esetleges módosítása legelőször 2013. április 1-én esedékes.
2. JÁSZBERÉNY VÁROS HELYZETELEMZÉSE
ESÉLYEGYENLŐSÉGI
TERVÉNEK
2.1. A vizsgált terület bemutatása Jászsági kistérség Az Észak-Alföldi Régión belül Jászberény periférikus helyzetben van, mivel a régióközpont Debrecen. Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország keleti felében, az „Alföld szívében”, hét megyével határosan, a Tisza, a Hármas-Körös és a Zagyva folyók által szabdalt területen helyezkedik el. A megye területe és népessége alapján átlagos helyzetűnek mondható. A megye területe 5.582 négyzetkilométer. A megye településhálózata alföldi típusú, döntően nagy határú, amit az egymástól jelentős távolságra lévő települések alkotnak. A folyók mentén azonban sűrűbb településhálózat jött létre. A lakosság 2/3-a a 18 városban, 1/3-a pedig a 60 községben él. A megye székhelye Szolnok. A megye fontos ipari, kereskedelmi, oktatási, kulturális és idegenforgalmi központja Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jászberény lakosságszámát tekintve a második helyet foglalja el. Ez a kiemelt pozíció a lakosságszámon túl olyan fajlagos mutatókra is vonatkozik, amelyek a város gazdasági súlyára, megyei és régiós szintű kiemelt gazdasági pólus voltára utalnak, mint például a vállalkozói aktivitás, egy főre jutó SZJA összeg. Az együttműködést vizsgálva a Jászsági Többcélú Társulásnak több éves hagyománya van a kistérségi összefogásban. 2004. szeptember 20-án 17 település csatlakozásával jött létre, majd novemberben Jászladány csatlakozásával 18 tagú társulássá alakult. Központja Jászberény és itt működik a társulás munkaszervezete is. A társulás által felvállalt feladatok: 1. Oktatás-nevelés 2. Szociális és gyermekjóléti ellátás 3. Egészségügyi ellátás 4. Területfejlesztés 5. Környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés 7
6. 7. 8. 9.
Gazdasági, turizmus, valamint idegenforgalmi fejlesztés Belső ellenőrzés Közművelődés, közgyűjteményi tevékenység Közösségi közlekedés szervezésében való közreműködés.
2.2. Jászberény bemutatása A Jászság fővárosa, a 27 ezres lélekszámú Jászberény kellemes hangulatú, műemlékekben gazdag alföldi kisváros. Jászberény élénk kulturális élete és magas színvonalú művészeti programjai, sportrendezvényei minden évben látogatók ezreit vonzzák a jászok földjére. Jászberény gazdasági jelentősége és vonzáskörzete több szinten is túlmutat a jelenleg köré szerveződött 17 település által alkotott kistérség keretein. A városban több munkáltató a kistérségi határokon jóval túlnyúló területekről is foglalkoztat munkaerőt. A város népességdinamikája gazdasági jelentőségének és területi szerepkörének megfelelően alakult az elmúlt időszakban. Eszerint a város állandó népessége a gazdaság, mezőgazdaság fejlődésének köszönhetően fokozatosan növekedett és 1920-ban már meghaladta a 30 ezer főt. Ezután volt egy megtorpanás és csökkent a lakosságszám 1949-ig, amikor 27 528 fő lakost számlált a város. Az ötvenes éveket követően gyors gazdasági fejlődés indult el a településen, aminek köszönhetően egyre növekedett a város lakosságszáma és 1980-ra elérte az eddigi legmagasabb lélekszámot, a 31 162 főt. Ettől az évtől kezdődően ismét a csökkenés vette kezdetét, ami a napjainkig tart. A település gazdasági dinamikája hasonlóan mutatja a változásokat, mint azt a népességdinamikai változásoknál is említettük. Viszont a társas vállalkozások száma 1999. óta folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Így összességében elmondható, hogy a gazdasági dinamikát mutató vállalkozói aktivitás városi szinten 2004-ig javuló képet mutat egyetlen év kivételével, mely 2001. év volt. A munkanélküliség a gazdasági dinamika egyik indikátora, amelyről az esélyegyenlőségi terv tartalma miatt külön kell szólni. Jászberényben a munkanélküliség mutatói viszonylag kedvezőbb képet mutatnak a megyei és az országos értékekhez képest. Így a régión és a megyén belül is kedvezőbb helyzetben van. 2000 óta a város munkanélküliségi területi mutatója stabil és alacsony értékű volt, kivéve a 2005-ös évet. 2.2.1. Területi jellemzők A Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az Ágó patak által körülzárt ligetes alföldi táj a Jászság. Az addig jellemzően mezőgazdasági városban az 1950-es évektől létrejöttek az első ipari nagyüzemek, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb megélhetési biztonságot jelentettek. Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország gazdasági és szellemi életében. 2.2.2. Demográfia Jászberény város területe 22.135 négyzetkilométer, állandó népessége a 2001-es népszámlálás alapján 28.203 fő volt. A külterületi népesség száma 1 773 fő és 2167 fő között mozog (kb.6,3%), ami arányát tekintve a megye többi városához képest a legmagasabb. 20058
ben a város lakosságszáma 27 969 főre csökkent. A város állandó népessége tulajdonképpen 1980. óta csökken, amikor is az eddigi legnagyobb lakosságszám 31.162 fő volt, jelenleg az állandó lakosság száma 27.475 fő. Jászberény Város népességszám változása Megnevezés
1980
1990
2001
2006
19902001
20012006
2010
Állandó 31.162 29.461 28.203 27.386 népesség száma Népesség 95,7% 97,1% szám változás Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye Statisztikai Évkönyve 2006.
20062010
27.475
100,32 %
A fenti táblázat is jól láthatóan alátámasztja azt a tényt, hogy az állandó lakosság száma csökkenő tendenciát mutat a ’80-as évektől napjainkig. A századfordulótól a csökkenés mérséklődött ugyan, de a népességszám változás 2001. és 2006. között 97,1%-os, az országos 98,8%-ossal szemben, ami így még az országosnál is 1,7%-kal alacsonyabb. Viszont a 20062010 közötti népességszám változás pozitív irányban mozdult el (100, 32%). Korosztály és nemenkénti adatok: Vizsgált korosztály
férfi (fő)
0-2 év közöttiek 409 3-5 év közöttiek 402 6-14 év közöttiek 1107 15-18 év közöttiek 619 19-24 év közöttiek 912 25-44 év közöttiek 4183 45-54 év közöttiek 1819 55-64 év közöttiek 1841 65 év felettiek 1849 Forrás: 2010-es adatszolgáltatás
nő (fő) 337 338 1075 613 935 3947 1874 2063 3152
összesen (fő) 746 740 2182 1232 1847 8130 3693 3904 5001
Az idősek aránya, a 65 év felettiek számát tekintve 18%, ami az országos átlaghoz közelít, míg az 55 év felettiek arányát nézve együttesen 32% az arány. Az országos negatív népesedési tendenciát erősíti meg az a tény, hogy Jászberény városában is kevesebb a születések száma, így évről-évre egyre kevesebb a gyermekkorúak száma. (19 év alattiak száma 4900 fő, míg a 65 év felettiek száma 5001 fő). A férfiak-nők arányát tekintve látható, hogy a férfiak száma magasabb a születéstől a középkorúság eléréséig, majd ez az arány megfordul, 45 év felett a nők aránya folyamatosan kezd el nőni, a nyugdíjas korúaknál pedig kiemelkedően magas a nők aránya.
9
Élve születések száma 1990-2010 közötti időszakban Év Fő
1990 310
1995 247
2000 244
2005 240
2006 261
2007 233
2008 253
2009 258
2010 235
A fenti táblázat tehát az élve születések számának alakulását mutatja az elmúlt húsz évre visszamenőleg. Ezekből az adatokból az látszik, hogy szinte folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az élve születések száma, ami szintén egyik tényezője a társadalom elöregedésének és fogyásának. A kilencvenes évek elején még háromszáz fölött volt az élve születések száma, ami ’95-től változó képet mutat ugyan, de meg sem közelíti a háromszázat. 3.
HELYZETELEMZÉS
3.1. Helyzetelemzés célja Jelen helyzetelemzés célja Jászberény Város Esélyegyenlőségi Programjának elkészítése, mely érdekében vizsgálni kell a hátrányos helyzetű csoportok közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének esélyeit. 3.2. Jászberény Város Esélyegyenlőségi Programjának célja A program fő célja, hogy Jászberény városban teljes mértékben és minél előbb megvalósuljon a teljes esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosított legyen a településen élő minden személy számára. A program fontos célkitűzése a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség. Az egyenlő esélyek biztosítása minden ember számára fontos az élete minden területén, mint lakhatás, foglalkoztatás, környezet, közlekedés, oktatás, valamint az egészségügyi- és szociális ellátáshoz való hozzájutás terén. Az esélyegyenlőség biztosítása és érvényre juttatása nem pusztán követelmény, hanem az államnak, konkrétan az önkormányzatoknak hosszú távú érdeke is. Hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak egyenlő esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre és a jó minőségű szolgáltatások igénybevételére; függetlenül attól, hogy nő vagy férfi; egészséges vagy megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő; továbbá hogy milyen a származása, kultúrája vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőségi programnak a városban élő hátrányos helyzetű csoportokra kell vonatkoznia elsődlegesen, de minden itt élő személynek biztosítani kell az egyenlő esélyt az élet minden területén. A jelen esélyegyenlőségi programnak az alábbi intézkedéseket kell kiemelten vizsgálnia: - az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése hogyan működik a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy ellenőrzött/támogatott intézmények és szolgáltatások vonatkozásában; - a közoktatás területén a jogellenes elkülönítés/megkülönböztetés megelőzése érdekében tett intézkedések hogyan valósulnak meg; - a közszolgáltatásokhoz, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében tett lépések mennyire szolgálják az esélyegyenlőséget; - a hátrányos helyzetű és kisebbségi csoportok munkaerő-piaci érvényesülése és foglalkoztatási esélye javítása érdekében tett intézkedések megfelelően segítik-e az esélyegyenlőség biztosítását; - lakóhelyi szegregáció felszámolása érdekében tett intézkedések megoldják-e a szükséges integrációt; 10
-
-
a hátrányos helyzetű és kisebbségi csoportok tagjainak bevonásával aktív részvételük biztosítása a velük kapcsolatos közügyekben és a döntéshozatalban milyen mértékben és hogyan működik; az esélyegyenlőségi területek városi szinten történő összehangolása érdekében a különböző területek esélyegyenlőséggel foglalkozó szakembereinek tevékenysége és együttműködése megfelelő-e a célok eléréséhez.
3.3. Vizsgálandó célcsoportok és területek 3.3.1. Kiemelt célcsoportok Fogyatékossággal élő személyek A fogyatékossággal élő személyek száma Jászberényben 959 fő az elvégzett adatgyűjtés alapján, ez az állandó lakosság 3,4%-a, ezzel szemben a 2001. évi népszámlálás adatai alapján Magyarországon a népesség 5,7%-a, 577 ezer ember fogyatékossággal él. A város szociális szolgáltatástervezési koncepciójában elsődleges szerepet kap a fogyatékossággal élő személyek ügye. Azonban ebben a dokumentumban is megjegyzésre kerül az a tény, hogy a fogyatékossággal élő személyek számáról csak becsült adatokkal rendelkeznek, ezek az adatok azonban nagy szórást mutatnak. Az információk szerint, - de ezt a tényt erősítik meg az alábbi adatok, - miszerint Jászberényben a mozgásfogyatékossággal élő személyek száma a legmagasabb, ami az országos adatokat nézve hasonló arányt mutat. Fogyatékossági csoportok szerint differenciált demográfiai adatok
Állandó népesség száma 0-18 év 19-54 év 55 évtől
Össz. Fogyatékossággal élő személyek népess Látás fogy. Hallás Értelmi Autista, Mozgássz Halmozotta Össz. ég fogy. fogy. Autiszti ervi fogy. n fogy. kus 27475 121 63 223 41 486 25 959
4900
3
5
169
13670 8905
48 70
18 40
53 1
2
5
100
1
2
0
0
41
9
7
234
182 295
8 10
309 416
31
2
7
147
55
10
3
1
72
10
0
0
0
0
10
0
0
0
0
0
0
Iskolai végzettségi adatok 8 általános alatti 8 általánost végzettek szakmunk ás/szakisko lai szakközép/ technikus
11
0 gimnázium i érettségi 0 egyetem/fő -isk. Forrás: 2010-es adatszolgáltatás
4
0
0
1
0
5
1
0
0
0
0
1
Az adatok azt mutatják, hogy a fogyatékossággal élők számához képest alacsony iskolai végzettséget szerez a fogyatékosok többsége, illetve a nagyobb hányaduk szinte be sem kerül iskolarendszerű képzésbe, mivel nem jelenik meg számuk a végzettségi adatoknál. Megállapítható, hogy a városban alacsonyabb arányú a fogyatékossággal élő személyek száma, mint azt az országos átlag mutatja. Fogyatékossági támogatásban 534 fő részesül, - az állandó népességen belüli számuk 959 fő, amely létszám tartalmazza a különféle fogyatékossággal élők számát. Tehát a hivatalos adat szerint is csak a fogyatékossággal élő személyek alig több, mint fele részesül az ellátásban. Érdemes lenne felkutatni, hogy az ellátásból kimaradt személyek milyen jövedelemmel rendelkeznek. Romák A 2001-es népszámlálás során a város lakosságának 99%-a magyar, 1 %-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Férfi 900 Össznépességen belül 100 0-2 év 90 3-5 év 120 6-14 év 90 15-18 év 150 19-24 év 250 25-44 év 45 45-54 év 40 55-64 év 15 65 év felettiek Forrás: 2010-es adatszolgáltatás
Nő 1300
összesen 2200
100 95 180 130 200 350 130 90 25
200 185 300 220 350 600 175 130 40
A roma népességnek a többségtől eltérő a területi koncentráltsága az ország területén. Becslések alapján Jászberény város és külterülete lakosságának mintegy 8-10%-a cigány származású, a felmérés szerint 2.200 fő, az összlakosság 8%-a. Kisebb az arányuk az összlakosságon belül, mint az országos arány. A táblázat adataiból jól látható, hogy a 65 év felettiek száma rendkívül alacsony, különösen a férfiak esetében, amely rossz egészségi állapotot feltételez. Iskolai végzettségi adatok a romák esetében Férfi (fő) 8 ált. végz. alatti 60 8 ált. végz. 200 szakmunkás/szakiskola 100
Nő (fő) 90 300 150
Összesen (fő) 150 500 250 12
szakközép, technikus 5 gimnáziumi érettségi 3 egyetem, főiskola 2 Összesen 370 Forrás: 2010-es adatszolgáltatás
7 4 3 554
12 7 5 924
Alacsony iskolai végzettség elérése a jellemző az általános, a középszintű oktatásban, mivel a rendszerbe nagyon alacsony számban jutnak el, mely a későbbi foglalkoztathatóságra van jelentős kihatással. A becsült roma lakosság Jászberény városában 2200 fő, melyből iskolai rendszerbe került, illetve jelenleg is ott tanuló romák aránya kevesebb, mint 50 %. Nők A statisztikai adatok szerint 13.141 férfi és 14.334 nő az arány a lakosság számában. (2-18 év között a fiúk száma magasabb, és ez az arány a 19. életévtől megfordul, valamint egyre nagyobb aránytalanságot mutat a kor előrehaladtával.) Az adatszolgáltatás szerint a jászberényi foglalkoztatott nők száma 1362 fő, ebből 165 fő megváltozott munkaképességű. A mezőgazdaságban 29 nőt foglalkoztatnak. Továbbá a kapott adattábla alapján látszik, hogy a népességen belül a nők aránya magasabb a férfiakénál (52,18 %- nők, 47,82 % - férfiak), az aktív korú népességet tekintve a nők és férfiak aránya szinte megegyező (ffi- 50,57%, nő- 49,43%), míg a foglalkoztatottságot nézve a női aktív korúak száma kevesebb, így a női foglalkoztattok aránya alacsonyabb a férfiakétól. (ffi fogl.- 57,15%, női fogl.- 42,85%). Idősek Az 55-64 év közötti- és a 65 év felettiek aránya egyértelműen mutatja az elöregedő társadalom kritériumait, különösen a demográfiai öregedés jeleit, - hiszen összességében e két kategória 32%-a a város összlakosságának. A 65 év feletti lakosok az országos átlaggal közel egyező arányt mutatnak (18%), mivel Magyarországon a népesség 20,4%-a 60 év feletti. Az öregedési index (amikor összehasonlítjuk a 60 év felettiek számát a fiatalok, 19 év alattiak számával) a városban is meghaladja az 1,0 értéket, tehát magasabb az idősek aránya. (A demográfiai öregedés egyik jellemzője az öregedési index.) Többen részesülnek saját jogú nyugellátásban, mint amennyi a 65 év felettiek száma (8043 főhöz képest 5001 fő), mely azt mutatja, hogy nagy az aránya a nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjasok számának. Forrás: 2010-es adatszolgáltatás Mélyszegénységben élő személyek Jászberény városában a lakhatásra jellemző adat: 2,45 fő/lakás. A Munkás utcai szegregátumban élő személyek ehhez a csoporthoz tartoznak, ahol a 3 lakásban 76 fő lakik. Továbbá a 2009-ben készült Városi Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési terv előre jelzése szerint a külterületen élő személyek bizonyos fokú elszigeteltségének következtében létrejövő elszegényedése is az e csoportba tartozók számát növeli.
13
A városban élő cigányság 50-55%-a mélyszegénységben él a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökének adatai alapján. A munkanélküliek száma az országos adatokhoz viszonyítva alacsonyabb, de a mélyszegénységben élők arányát növelik az e csoportba tartozó személyek is. 3.3.2. Vizsgálandó területek A közszolgáltatások elérhetősége A városban a lakosság a közszolgáltatásokat helyben éri el, azonban szót kell ejteni a külterületen élő személyek helyzetéről. Jászberényben egyrészt magas azoknak az aránya, akik külterületen laknak, másrészt az utóbbi években egyre erősödő tendencia, hogy az elszegényedő, esetleg eladósodó, alacsony jövedelmű családok, egyének olcsó lakhatást és a helyzetükre megoldást keresve külterületekre költöznek, hogy elkerüljék a hajléktalanságot. Azonban a külterületeken élő családokra, egyénekre általánosan jellemző a fokozódó anyagi gondok, a szegénység erősödése, valamint a sokproblémás, halmozottan hátrányos helyzetű személyek súlyosbodó élethelyzeteinek kialakulása. A külterületen élő gyermekek és tanulók között sok a hátrányos (11,31%) és halmozottan (2,91%) hátrányos helyzetű. Közszolgáltatások elérhetősége táblázatban: Megnevezés
Helyben Más településen Közoktatási intézményi feladatok Óvodai nevelés x Általános iskolai oktatás 1-4. x Általános iskolai oktatás 5-8. x Alapfokú művészetoktatás x Közoktatási szakszolgálati feladatok Korai fejlesztés, tanácsadás x és gondozás Fejlesztő felkészítés x Nevelési tanácsadás x Logopédiai ellátás x Pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés x Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás x Bölcsőde x Családi napközi x Iskolai napközi x Házi gyermekfelügyelet Gyermekvédelmi szakellátások Gyermekek átmeneti otthona Forrás: 2010-es adatszolgáltatás
Ellátatlan
x
x x
14
Jászberény város komoly figyelmet fordít és erőforrásokat biztosít a közszolgáltatási feladatok ellátására. A közoktatási feladatok ellátását nagymértékben önállóan látja el a kötelező illetve az önként vállalt tevékenységeivel. A feladatellátásba bevonja a civil szférát, az egyházakat, valamint a többcélú kistérségi társulást. A városban nem biztosított a pályaválasztási tanácsadás, a házi gyermekfelügyelet és a gyermekek átmeneti otthona. Az ellátás érdekében a civil szervezetek bevonása szükséges, illetve egyéb lehetőségek vizsgálata. KÖZOKTATÁS Jászberény város abban a szerencsés helyzetben van, hogy 2008-ban elkészült és elfogadásra került Jászberény Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terve. Tartalmazza a rövid-, közép- és hosszú távú terveket, valamint az akcióterv-rész a konkrét intézkedéseket a felelős, a határidő és az erőforrás megjelölésével. Esélyegyenlőségi Fórum működtetésével a terv megvalósulása folyamatos, az évenkénti felülvizsgálat pedig további biztosítékként szolgál a megvalósulás biztosítása érdekében. Ennek tükrében jelen tervünk csak érintőlegesen foglalkozik a közoktatás területén biztosítandó esélyegyenlőségi intézkedésekkel, feladatokkal. A lakosság képzettségi mutatóit egyéb statisztikai adatokból merítem, mivel a jelen felmérés felnőttekre vonatkozó adatokat nem tartalmaz. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Jászberényben a 15 év feletti lakosok 88,6%-a fejezte be az általános iskola 8 osztályát. Oktatás-nevelés intézményei: Az óvodai ellátás Jászberény Város Óvodai Intézményének 11 tagóvodájában, valamint a Maci Alapítvány által fenntartott nevelési, oktatási intézményben és a Református Egyház által fenntartott Gólya Óvodában történik. 2. Általános Iskolák: az alapoktatás két önkormányzati, egy egyházi fenntartású és egy egyéb állami fenntartású iskolában történik. 3. A középfokú képzések három önkormányzati és egy egyéb állami fenntartású, valamint egy közhasznú társaság által működtetett intézményben történik. 4. Felsőfokú képzés: a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karán – tanító-, andragógia-, informatikus-könyvtáros-, szociális munka szakokon folyik az oktatás. Ezen kívül felsőfokú szakképzés és szakirányú továbbképzés lehetőségeit kínálja az intézmény. 1.
Megnevezés
A 15 év feletti lakónépességből a befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya %
Jászberény 88,6 Magyarország 88,8 Forrás: KSH Népszámlálás 2001.
A 18 év feletti lakónépességből az érettségivel rendelkezők aránya % 37,3 38,2
A 25 év feletti lakónépességből a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők aránya % 13 12,6
A tábla adatai szerint az iskolázottsági arányok hasonlóak az országoshoz, annak arányaitól szinte nem térnek el.
15
Megállapítások: Feltárt probléma
Nincs teljes információ
Alacsony végzettség
Célcsoport
körű fogyatékosok
iskolai romák
Külterületről bejáró mélyszegénységben diákok esélyegyen- élők lőtlensége Adatok hiánya
nők
Probléma megállapítása, ismertetése
Megoldási javaslat
Több szervezet nem Pontos adatbázis tudott pontos adatokat készítése, iskolaszolgáltatni rendszerbe bejutás feltételeinek javítása, könnyítése Nagy arányban nem Felnőtt korúak végezték el az ált. iskoláztatási lehetőiskola 8 osztályát sem, ségeinek bővítése kevés a szakmát szerzők aránya Magas a bejáró Hasonló, egyformán tanulók száma, akik elérhető közoktatás nehezebb feltételekkel megteremtése jutnak el a közoktatásba Nincs adatbázis, Adatgyűjtés adatgyűjtés megszervezése az iskolai végzettségről és a hiányzó női szakmákról
FOGLALKOZTATÁS Regisztrált munkanélküliek Regisztrált munkanélküliek /álláskeresők száma /álláskeresők aránya az aktív korúakon belül % Jászberény 2001. * 587 fő 3,32 % Jászberény 2010. ** 948 fő 6,93 % Jász-Nagykun-Szolnok 26 439 fő 15,4 % megye*** Magyarországi átlag 2010. 545 500 fő 10,9 % október (ÁFSZ) *** *Forrás: KSH Népszámlálás 2001. **Forrás: 2010-es adatszolgáltatás *** Forrás: ÁFSZ, A munkaerő-piaci helyzet alakulása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján. 2010. október. A munkanélküliek, álláskeresők aránya a 2001-es felméréshez képest 2010-re nőtt ugyan a városban, de még mindig a megyei és országos átlag alatt van. A foglalkoztatási arány jó a városban, bár a megyei adatokat nézve Budapest és Pest megye mellett Jász-NagykunSzolnok megyében nőtt a munkanélküliek aránya az előző év októberéhez képest, országosan pedig csökkent a számuk. 16
(ÁFSZ, A munkaerő-piaci helyzet alakulása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján. 2010. október.) A városban működő cégekben a jászberényi foglalkoztatott személyek száma 3178 fő, míg a vidékről bejáró foglalkoztatottak száma 4625 fő. A 7803 főből megváltozott munkaképességűek száma 290 fő. A mezőgazdasági területen dolgozók összlétszáma 196 fő, mely adatból nem tűnik ki, hogy hány megváltozott munkaképességű személy dolgozik ezen a területen. A mezőgazdasági hasznos terület nagysága 11758 ha szántó és 2875 ha gyep, mely a nem foglalkoztatott aktív korúak számára adhat munkalehetőséget. A megváltozott munkaképességűek száma a városban 471 fő. Az akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező foglalkoztatónál, vagyis védett szervezetnél 300 főt foglalkoztatnak, a többi megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő aktív korú személyek számára a szociális foglalkoztatás a településen nem megoldott. Fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása nem eléggé biztosított. A magyarországi roma emberek kb. 16%-a gazdaságilag aktív, míg ez az arány a városban kedvezőtlenebb. Rácz Tamás a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke szerint Jászberényben a romák 90-95 %-a munkanélküli, a munkát vállalók többsége pedig Budapestre ingázik. (Jászberényből Budapestre ingázó munkások kb. 80-90%-a cigány!) Forrás: 2010. 09. 09.-i egyeztetési fórum A Jászberény Város Önkormányzata 2010. évi Közfoglalkoztatási Tervének célja: az aktív korú nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatásának elősegítése, visszahelyezésük a munkaerőpiacra a képzettségük alapján. Megállapítások: Feltárt probléma
Cél-csoport
Szociális foglalkoztatás hiánya
fogyatékosok
Alulképzettség, a romák szakképzettség hiánya Alacsonyabb a nők női munkavállalók foglalkoztatása
50 év
Probléma megállapítása, ismertetése Nincs, illetve kevés a megváltozott munkaképességűek számára munkalehetőség a városban A munkanélküliek többsége általános iskolai, vagy annál alacsonyabb végzettségű Kevés a részmunkaidős, a rugalmas és mobil munkaidős lehetőség kialakítása, támogatása a városban
felettiek idős személyek Helyi
Megoldási javaslat Pontosabb adatbázis létrehozása, számukra szociális foglalkoztatás megszervezése.
Felnőttképzés keretében az aktuális hiányszakmákra szakképzés létrehozása, bővítése Egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítése. Családbarát megoldások ösztönzésével javulhat a nők foglalkoztatottsága sajátosságokra A célcsoportnak 17
foglalkoztatására fokozott figyelmet kell fordítani
Alulképzettség, a mélyszegényszakképzettség ségben élők hiánya
adatszolgáltatás hiányában nem derült fény, így az országos tendenciára alapozva állapítható meg az a tény, hogy az 50 év felettiek elhelyezkedése nehezített a munkaerőpiacon Mélyszegénységben élők többsége munkanélküli, a munkanélküliek többsége roma, a romák többsége alulképzett
munkát biztosítani, távmunka, részmunkaidős vagy megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésével Megoldás lehet a Szociális Szövetkezet létrehozása (TÁMOP2.4.3/B-2-11 Atipikus foglalkoztatási formák támogatása
EGÉSZSÉGÜGY A lakosság egészségi állapota nagymértékben befolyásolja az esélyét az aktív társadalmi életben való részvétel és a jólét tekintetében. Az életmód minősége mellett az ellátórendszer és annak elérhetősége is fontos szempont. Az egészségügyi alapellátást területi ellátási kötelezettséggel az Önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés alapján szerződött vállalkozó háziorvosok végzik. Ellátások 9 háziorvosi és 5 házi gyermekorvosi körzet 12 védőnői körzet Kossuth u. 120. 2 háziorvosi körzet Kaszás u. 8. 1 háziorvosi körzet Nádor u. 3. 1 háziorvosi körzet Portelek Fő u. 22. 1 háziorvosi körzet Forrás: 2010-es adatszolgáltatás Telephely Thököly u. 13.
A X. számú felnőtt háziorvosi körzet 2 telephelyen biztosítja az ellátást (Thököly u. 13. és Portelek, Fő u. 22.) A fentieken túlmenően a magánpraxisok száma 2, melyek az Apponyit téren és Zirzen Janka utcában találhatók. Az ifjúsági iskola-egészségügyi ellátást az önkormányzattal kötött egészségügyi szerződés alapján a SULIDOKI Kft képviselője: dr. Pető Katalin ifjúsági orvos, és 2 fő egyéni vállalkozó, ifjúsági iskola-védőnő biztosítja. Anyatejgyűjtő állomás a Jászberény Szelei út 2. szám alatt működik, mely a Szent Erzsébet Kórház Nonprofit Kft.-hez tartozik, működtetés szempontjából. Kórházi és Szakellátás: Jászberényi Szent Erzsébet Kórház Nonprofit Kft., ahol kistérségi ellátást is biztosítanak.
18
Az egészségügyi szakellátásra vonatkozó adatok A legközelebbi ellátás távolsága (amennyibe n más Egészségügyi szakellátásra településen vonatkozó adatok Összesen Ellátás helye(i) történik) 4 Szolnok, Hatvan, Hatvan: 30 Kórházak száma 50 km-en belül Cegléd, Gyöngyös km Jászberény Sürgősségi ellátást nyújtó 4 Szolnok, Hatvan, Hatvan: 30 intézmények száma Cegléd, Gyöngyös km Jászberény 4 Szolnok, Vác, Kistarcsa,Kecskemé Szolnok: 50 Emlőszűrő-állomás 100 km belül t, km Jászberény Méhnyak szűrő szakrendelők 2 Nagykáta 18 száma 30 km-en belül Nagykáta, Hatvan km Jászberény Bánhalma,Karcag, Fogyatékos személyek Pusztataskony, rehabilitációja, habilitációját Szolnok,Tiszafüred, Szolnok: 50 biztosító intézmények száma 5 Tiszaug, km Jászberény Forrás: 2010-es adatszolgáltatás A településen az életminőség javítását és az egészségfejlesztést szolgáló intézkedések biztosítottak, valamint a család és nővédelmi gondozás, az ifjúsági egészségügyi speciális gondozás feladatai is ellátottak, viszont az adatszolgáltatás nincs megoldva. A nevelési és oktatási intézményekben az egészségfejlesztő foglalkozásokat a területi védőnők (iskolavédőnők) minden tanévben rendszeresen ellátják, mely fontos a felnövekvő nemzedék egészségi állapotának megőrzése és megtartása végett. Népegészségügyi szűrések közül 2008-2009. évi emlőszűrésen 53%-os volt a megjelenési arány. A kötelező védőoltások követését folyamatosan végzi a szolgáltatást nyújtó szervezet, így elmaradás nem fordulhat elő. Szociálisan rászorulók adatai: Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot 151 fő veszi összesen igénybe: fogyatékossággal élő nem (nincs adat) 20%-ban romák. A szegregátumra vonatkozó adatok: a Neszűrben szolgáltatást igénybe vevők 41,6%-a roma, a Munkás utcában az igénybe vevők 100%-a roma, a Faiskola utcában a szolgáltatást igénybe vevők 100%-a roma. Forrás: 2010-es adatszolgáltatás
19
Megállapítások: Feltárt probléma
Célcsoport
Könnyen kiesnek az fogyatékosok ellátórendszerből
Szegregátumok ellátása hiányos, illetve a központilag biztosított helyen zajlik csak A nők fele nem jár rendszeresen egészségügyi ellenőrzésekre, szűrésekre, ami nagyobb kockázati tényező Szűrővizsgálatok és ellenőrzés hiányosságai
romák
Probléma megállapítása, ismertetése Az iskola befejezése után kiesnek a rendszerből és önállóan nem járnak el saját érdekükben
Megoldási javaslat
Iskola egészségügyi ellátás utáni időszak ellenőrzése, az ellátáshoz hozzáférés könnyítése Integráltan biztosított az Rendszeresen, helyileg ellátásuk, ahol hátrányok biztosítani az érhetik őket alapellátást és a szűrővizsgálatokat
nők
A 45-65 év közötti nők Szűrőprogramok részvételi aránya 53%-os bővítése, a résztvevők volt a szűrőprogramban számának növelése, adatszolgáltatás megszervezése
idős személyek
Főleg a külterületen élők Főleg a külterületen nehezebben jutnak el a élők hozzáférésének a különböző vizsgálatokra, könnyítése szűrésekre
Szűrővizsgálatok és mélyszegényellenőrzések ségben élők hiányosságai
Főleg a külterületen élők Szűrővizsgálatokhoz hozzáférésének való hozzáférés nehezítettsége jellemző megkönnyítése, egészségterv előkészítése szükséges, felmérésekkel
SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004. október 27-én a 175/2004. (X.27.) önkormányzati határozatával fogadta el a város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése értelmében a szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, annak tartalmát az önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A követés folyamatosan megtörtént. A 2010. évi felülvizsgálat olyan alapos és részletes kidolgozásra került, mely során a koncepciót véleményeztették a városban működő szociális intézményekkel, civil szervezetekkel, Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a Szociálpolitikai Kerek-asztal tagjaival. Az elhangzott véleményeket, javaslatokat beépítették a tervezetbe. A felülvizsgálati anyag tulajdonképpen egy komplex anyag, mely átfogó képet mutat a teljes ellátórendszerről, valamint tartalmazza a szociális alapszolgáltatások és szakellátások teljes körű kiépítéséhez szükséges teendők ütemezését, továbbá a gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztési szükségleteit, amelyeknek megvalósulásához a forrásokat is ütemezve biztosítja.
20
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és szociális ellátások A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül az aktív korúak ellátását vizsgálva a következő arányok látszanak: az ellátást igénybe vevők száma 352 fő fogyatékossággal élők aránya ebből 3% a romák aránya ebből 46 % A szegregátumokra vonatkozó adatok: Munkás utcából 6 fő Faiskola utcában 12 fő Neszűr körzetéből 42 fő veszi igénybe ezen ellátási formákat. A Neszűr területén 50%-ban romák a szolgáltatást igénybe vevők, míg a másik két szegregátumban 100%-ban romák, akik igénybe veszik a szolgáltatást. Az átmeneti segélyben részesülők száma 2146 fő: ebből 2 % a fogyatékossággal élők aránya 34,2 %-uk roma. A szegregátumra vonatkozó adatok: a Neszűrben 43% a roma szolgáltatást igénybe vevő, a Munkás utcában 44-en veszik igénybe, akik 86,4%-a roma. a Faiskola utcában 74 fő veszi igénybe, 63%-uk roma. A természetben nyújtott szociális ellátások közül a közgyógyellátásban részesülők számát vizsgáljuk, mely összesen 845 fő: fogyatékossággal élő személy nem részesül (nincs adat) 9,1%-a pedig roma. A szegregátumra vonatkozó adatok: a Neszűrben 43 főből 30,2% a roma, a Munkás utcában 100%-ban roma. a Faiskola utcában szintén 100%-a roma az igénybe vevőknek. Forrás: 2010-es adatszolgáltatás A szociális helyzet mutatói néhány területet kiemelve nők és férfiak számadatait figyelembe véve: Megnevezés Időskorúak járadékában részesülők Aktív korúak ellátására jogosultak Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma Ápolási díjban részesülők száma Átmeneti segélyben részesülők száma Temetési segélyben részesülők száma Közgyógyellátásban részesülők száma Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Forrás: 2010-es adatszolgáltatás
Ellátást igénybe vevők/fő férfi nő összesen 10 207 23
19 145 73
29 352 96
30 794 28 447 64
119 1352 85 398 87
149 2146 113 845 151
21
Szociális ellátások mutatói 2004-2010 közötti időszakban Ellátási forma 2004/fő Rendszeres szociális segélyezettek/Aktív 119 korúak ellátása Időskorúak járadéka 46 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 1389 Lakásfenntartási támogatás 34 Átmeneti segély 2433 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 137 Ápolási díj 99 Közgyógyellátási igazolvány 1828 Mozgáskorlátozottak támogatása 1021 Forrás: Jászberény Város Szociális Szolgáltatástervezési 2010.
2006/fő 151
2008/fő 237
2010/fő 377
39 38 31 756 879 788 29 82 91 3003 3295 755 60 133 7 121 139 152 1452 849 452 767 562 498 Koncepciójának felülvizsgálata
Fontosnak tartottam a fenti mindkét tábla megjelenítését, mivel az év szerinti kimutatásban nagyon jól látszik, hogy folyamatosan emelkedik az aktív korú ellátottak száma. Ezzel egyidejűleg vannak arról adataink, hogy nő a munkaügyi központ által nyilvántartott álláskeresők (1152 fő); a járadék típusú (364 fő) és a segély típusú ellátásban (128 fő) részesülők száma. Megjegyzés: A két tábla adatai között azért lehetnek eltérések, mert az adatszolgáltatás 2010. szeptemberi, míg az utóbbi tábla adatai a 2010. május 31-i állapot szerint készültek. Szociális szolgáltatások Alapszolgáltatásokban az ellátotti létszám alakulása Ellátási forma
Ellátottak száma 2008.
Ellátottak száma 2009.
Ellátottak száma 2010.
Étkeztetés összesen -Lakásra történő kiszállítással -Elvitellel -Helyben fogyasztással Házisegítségnyújtás Nappali ellátás Tanyagondnoki szolgáltatás
141 fő 116 fő
131 fő 112 fő
184 fő 124 fő
25 fő
19 fő
20 fő
132 fő 40 fő 15 fő
120 fő 40 fő 15 fő
40 fő 130 fő 40 fő 7 fő
Megjegyzés
2010. április 1-től a tanyagondnoki szolgáltatás területe a NESZŰR 0-5 dűlőre korlátozódik, így az ellátottak száma csökken: 7 22
főre Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
45 fő
45 fő
46 fő
Szakosított ellátási feladatok A településen működő intézmények feladat és fenntartó szerint: Intézmény
ellátási forma
Ellátottak/igénybevev ők száma
fenntartó
„Naplemente” Idősek ápoló-gondozó ellátás, 125 főről csökkentés helyi Otthona jelzőrendszeres házi 104 főre önkormányzat segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 46 fő Idősek Klubja
étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, tanyagondnoki szolgálat
184 fő 130 fő 40 fő 7 fő
helyi önkormányzat
Jászberény Város ápoló-gondozó ellátás, Idősek Otthona rehabilitációs ellátás
140 főről csökkentés helyi 106 főre önkormányzat
Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Jászberény Város Bölcsőde
gyermekjólét: 176 fő Jászsági Többcélú (91 család) Társulás családsegítés: 374 fő 50 fő helyi önkormányzat
Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő (20 hetes – 3 éves korú) gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése Családi napközik: gyermekek napközbeni Fejlesztő Kuckó, ellátása, szakszerű Manócska gondozása és nevelése Jászsági Támogató Támogató szolgáltatás Szolgálat fogyatékos személyek részére nyújt gondozást, szállítást. Közösségi ellátás: Pszichiátriai közösségi ellátás Katolikus ápoló-gondozó ellátás Szeretetszolgálat Szent Klára Idősek Otthona
7-7 férőhely
Gyermekcentrum Alapítvány
Személyi segítés: 31 fő Jászsági Többcélú Szállítottak száma: 48 Társulás fő Közösségi ellátás:18 fő 135 fő (ellátási terület egyházi az egész országra fenntartású kiterjed) 23
NEFRIT fogyatékossággal élő 32 fő Civil szervezet, Fogyatékkal Élők személyek nappali megállapodás Nappali Intézménye ellátása alapján Forrás: 2010-es adatszolgáltatás, Jászberény Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Felülvizsgálata 2010. A gyermekekhez kapcsolódó ellátások és szolgáltatások mutatói Védelembe vétel összesen 28 főnél történt, közülük 20 fő roma, továbbá az átmeneti/tartós nevelésbe vétel 51 esetben történt, közülük 4 fő roma és 2 fő fogyatékossággal élő személy. Rendszeresen gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma 1186 fő, melynek 33%-a roma gyermek. Kiemelném még a gyermekjóléti szolgáltatás igénybe vételét, 165 fő, melyből 50,9 %-a roma, 4,8%-a fogyatékossággal élő személy. Megállapítások: Feltárt probléma
Célcsoport
Probléma megállapítása, ismertetése Intézményhálózat Szenvedélybetegek, A város saját forrásból bővítése a kötelező, de pszichiátriai nem képes létrehozni nem teljesített betegek, és működtetni ezeket feladatokkal gyermekek a szolgáltatásokat (szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek nappali intézményei, helyettes szülői hálózat és gyermekek átmeneti otthona) Szegregátum, mint romák A városban 3 probléma szegregátum van
Otthoni gondoskodás nők és a nappali ellátások hiányosságai Főként a külterületen, idős személyek szegregátumokban élő idősek ellátási, gondozási lehetőségeinek hiányosságai
Nők aránya magasabb az idősebb korosztályt tekintve
Idős személyek ellátáshoz való hozzájutása nem mindig és minden személy számára egyformán elérhető Hajléktalanok nappali mélyszegénységben A városban a ellátása nem biztosított élők, hajléktalanok mélyszegénységben élők számához hozzáadódik a városban élő 5-8 fő
Megoldási javaslat Megoldás lehet: kistérségi feladatellátás és pályázati forrás, civil szervezettel ellátási megállapodás kötése Szociális lakhatás lehetőségének bővítésével a szegregátum megszüntetése A nappali ellátást megszervezni és bővíteni a nők tehermentesítése érdekében Ellátások rugalmas és könnyen elérhető szervezése
Nappali intézmény létrehozása a hajléktalan személyek számára
24
Közgyógyellátásban fogyatékosok nem találtunk fogyatékossággal élő személyt
hajléktalan személy Az adatszolgáltatás Feladat nem releváns, nincs gyűjtés adatunk erre a vezése csoportra
az adatmegszer-
LAKHATÁS Jászberény Városa rendelkezik 2008. óta Integrált Városfejlesztési Stratégiával, melynek fontos része az Antiszegregációs Terv 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan. A terv tartalmazza a szegregátumok és a veszélyeztetett területek elemzését, valamint egy szegregációs térképet, mely ráirányítja az illetékesek figyelmét azokra a területekre, ahol beavatkozás szükséges az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A település 12 322 lakásából alacsony komfort fokozatú a lakások 20 %-a. Az infrastruktúra minden területe szinte teljes mértékben jó színvonalú, valamint a tömegközlekedési lehetőségek is biztosítottak. Jászberény városában három szegregátum van: a Neszűr, a Munkás utca és a Faiskola utca. A Neszűrben a lakások 90,9 %-a alacsony komfort fokozatú és 17,12 %-ában 6 főnél többen élnek egy lakásban. Csatornázottság és vezetékes vízhálózat nincs ebben a szegregátumban. Szilárd útburkolatú a külterületen lévő utak 6 %-a. A Munkás utcai szegregátumban a lakások 28,57%-a alacsony komfort fokozatú és 6 főnél több lakó van a lakások 14,29%-ában. A vezetékes vízhálózat, a csatornázottság és a szilárd útburkolat 100%-ban megoldott. Súlyosbítja a helyzetet, hogy itt élnek a mélyszegénységben élők a legnagyobb arányban. A város már a korábbi években pályázatot adott be ennek megszüntetésére, de a pályázat nem nyert, így nem sikerült ezt a célt elérni. A Faiskola utcában az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5,56%, mely alacsonyabb a városi átlagnál, viszont 11%-ában 6 főnél többen élnek egy lakásban. Ebben a szegregátumban a vezetékes vízhálózat, a csatornázottság és a szilárd útburkolat 100%-ban biztosított. Mindhárom szegregátumnál a tömegközlekedés valamely formája biztosítva van az ott élők számára. Külterületek: Neszűr, Öregerdő, Újerdő, Négyszállás, Portelek, Hajta, Tőtevény, Meggyespele, Alsómuszáj, Felsőmuszáj, Zsombikos, Necső, Borsóhalma, Zagyvapart tanya. Forrás: 2010-es adatszolgáltatás Megállapítások: Feltárt probléma
Célcsoport
Lakhatásra vonatkozó fogyatékosok adatok nem állnak rendelkezésre
Probléma megállapítása, ismertetése Adatgyűjtés hiánya
Megoldási javaslat Adatgyűjtés megszervezése Szociális lakhatás lehetőségének bővítése 25
Szociális bérlakások romák (Munkás u.) megszüntetése, új lakások építése Nincsenek adatok Nincsenek adatok Szociális bérlakások száma kevés, állapotuk nem minden esetben megfelelőek
nők idősek mélyszegénység ben élők
A szegregátum megszüntetésére irányuló kezdeményezéshez pályázat szükséges Rosszabbodó lakhatási körülmények, főleg a szegregátumokban
Szociális lakhatás lehetőségének bővítésével a szegregátum megszüntetése a cél Adatgyűjtés Adatgyűjtés Szociális lakhatás lehetőségeinek bővítésével javítani a helyzeten
Felhasznált és vizsgált dokumentumok, az önkormányzati dokumentumok összhangja: A települési Esélyegyenlőségi Program készítése során az alábbi stratégiákat, fejlesztési terveket, programokat, koncepciókat tekintettem át és célul tűztem ki a Városi Esélyegyenlőségi Program és az alábbiakban is felsoroltak összhangjának megteremtését a komplex esélyegyenlőség biztosítása érdekében. a. Jászberény Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (175/2004. (X. 27.) önkormányzati határozat); valamint a kétévenkénti felülvizsgálatai 2010ig. b. Jászberény Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Összegzés a Jászberény Város Integrált Városfejlesztési Stratégia 2007-2013. tervben szereplő, megvalósult feladatokról. (Antiszegregációs Terv.) c. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv – Jászberény Város 2009. október. Tájékoztató Jászberény Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve Akciótervének végrehajtásáról 2010. október 5. d. Jászberény Város Önkormányzata 2010. évi Közfoglalkoztatási Terve. e. Jászberény Város Polgármesteri Hivatalának Esélyegyenlőségi Terve 2009. január 1. – 2010. december 31. közötti időszakra. f. Jászberény Város Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Feladatterve 2009-2010. évre (249/2009. (IX. 15.) önkormányzati határozat) Tájékoztató a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Feladattervben foglaltak végrehajtásáról 2010. április 01. Az Ebktv. 63 § (2) bekezdésében foglaltak alapján gondoskodni kell arról, hogy a Jászberény Város Komplex Esélyegyenlőségi Programja, valamint a Jászberény Város Önkormányzat által készített fejlesztési tervek, programok, egyéb dokumentumok és koncepciók összhangban legyenek. A vizsgált dokumentumok összhangját, folyamatos végrehajtást, annak irányítását figyelemmel kísérik, amit bizonyítanak az alábbi dokumentumok: 1. Összegzés a Jászberény Város Integrált Városfejlesztési Stratégia 2007-2013. tervben szereplő, megvalósult feladatokról 2010. október 14. (Épített környezet, lakásállomány fejlesztése, települési infrastruktúra ellátottság–közlekedési infrastruktúra fejlesztése, oktatás-nevelés, kultúra, egészségügy, tömegközlekedés, víz- és csatornahálózat és szolgáltatás; - amely területeket érint a beszámoló.)
26
2. Tájékoztató Jászberény Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve Akciótervének végrehajtásáról 2010. október 05. (Bölcsőde, óvoda, iskola, napközi működtetése. HH-s és HHH-s gyermekek érdekében tett intézkedések.) 3. Jászberény Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának a kétévenkénti felülvizsgálatai 2010-ig. (A 2010-es felülvizsgálat átöleli a teljes szociális ellátás területét) 4. Közfoglalkoztatási Terv 2010. (Foglalkoztatás) 5. Aljegyzői tájékoztatás 2010. október 19. (Foglalkoztatottak, megváltozott munkaképességűek száma, mezőgazdasági foglalkoztatás adatai, lehetőségei.) 6. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Jászberényi Kistérségi Intézete által kiadott tájékoztató. 2010. 09. 29. (Egészségügyi ellátásra vonatkozó adatok: népegészségügyi szűrővizsgálatok, kötelező védőoltások, egészségfejlesztő tevékenységek, foglalkozások és egyéb adatok) 3.4. Megtett intézkedések A Program előzményei, megtett intézkedések A Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervben, illetve ennek a tervnek a megvalósulásáról leírtak tartalmazzák a szükséges intézkedéseket, melynek fontos momentuma az Esélyegyenlőségi Fórum működtetése 2011. január 1-től. Jászberény Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája tartalmazza, valamint az Összegzés a Jászberény Város Integrált Városfejlesztési Stratégia 2007-2013. tervben szereplő, megvalósult feladatokat, valamint az Antiszegregációs Tervben leírtak szerinti intézkedéseket. Közintézmények teljes akadálymentesítése terén elért eredmények: - Akadálymentes épület: a Gróf Apponyi Albert Általános Iskola épülete teljesen akadálymentesített; a többi közintézmény esetében a mozgáskorlátozott személyek számára az épületbe való bejutás, illetve a földszinten való közlekedés biztosított. A Városi Könyvtár és Információs Központban a mozgásukban akadályozott személyek akadálymentesen tudnak közlekedni. - Egyéb akadálymentesítési intézkedések: A Városi Könyvtár és Információs Központban a látássérültek számára MAGIC program működik, illetve jeltolmács is biztosított az intézményben.
4.
KOMPLEX ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV
Intézkedési Terv: Tartalmazza a stratégiai célkitűzéseket, hosszú távú feladatokat, a középtávú célokat (1-3 év), valamint a rövid távú célokat. Rövid távú célkitűzések: Minden területen elsődlegesen pótolni szükséges a hiányzó adatokat, hiányosságokat. Ezt követően gondoskodni kell a folyamatos adatszolgáltatásról annak érdekében, hogy a felülvizsgálatoknál ne legyen akadály az adatok hiánya, hiányossága. Középtávú célkitűzések: Pályázati lehetőségek nyomon követése annak érdekében, hogy amely feladatra nincs saját forrás, úgy azokban az esetekben minél előbb pályázati forráshoz juthasson az Önkormányzat, ezáltal biztosítva az időarányos megvalósítást. 27
Hosszú távú, stratégiai célkitűzések: A Jászberény Város Komplex Esélyegyenlőségi Tervének folyamatos követése és megvalósulásának biztosítása érdekében esélyegyenlőségi referens foglalkoztatása, valamint a városban különböző területeken működő esélyegyenlőségért felelős személyek, bizottságok munkájának összehangolása a komplex esélyegyenlőség megteremtése érdekében. 5. MEGVALÓSÍTÁS, AKCIÓTERV Az esélyegyenlőségi program megvalósítása a helyzetelemzés tükrében Vizsgált szempont, probléma Szociális intézményhálózat működtetése és bővítése a kötelező, de eddig nem teljesített feladatokkal.
Javasolt beavatkozás
Felelős
Határidő
Forrás
Szervezetfejlesztés, valamint kistérségi, illetve a városi civil szervezetek bevonása a feladatellátásba megállapodás alapján A meglévő helyzetelemzés frissítése, terv készítése kiemelten a fogyatékosok, nők, mélyszegénységben élők és az idős személyek vonatkozásában Adatgyűjtés megszervezése a kétévenkénti felülvizsgálathoz az adatszolgáltatás megkönnyítése érdekében
Jegyző, intézményvezetők
folyamatos
pályázatok, önerő, civil szervezetek bevonása
Jegyző
2012. december 31.
pályázat, önerő átszervezéssel
Jegyző, alapellátás intézményvezetői
folyamatos
önerő, civil szervezetek, pályázati lehetőségek
Az oktatásuk, szakképzésük irányításával piacképes szakma biztosítása érdekében ösztöndíj rendszer kidolgozása. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal megállapodás kötése Jószolgálati tevékenységre, amely által a hátrányos helyzetű tanulók képzésben vesznek részt. Családbarát munkahelyek, szervezése, támogatása. Távmunka és alternatív munkavégzési lehetőségek szervezése, támogatása. A közfoglalkoztatás széleskörű működtetése.
Jegyző, CKÖ Elnöke
folyamatos
pályázati lehetőségek keresése, civil szervezetek bevonása
Adatgyűjtés biztosítása a fogyatékossággal élő személyek, romák és nők társadalmi esélyegyenlőségét biztosító, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken
Adatgyűjtés és adatszolgáltatás megszervezése az érintett csoportok és érdekképviseleti szerveik bevonásával a kiemelt területekre vonatkozóan
Jegyző, intézményvezetők, érdekvédelmi szervezetek vezetői
folyamatos
civil szervezetek, önerő
Az önkormányzat és a közszolgáltatást nyújtó intézmények komplex akadálymentesítése
A komplex fizikai és infokommunikációs (teljes) akadálymentesítés érdekében további pályázati lehetőségek felkutatása
folyamatos fejlesztés
pályázat
Szegregátumok megszüntetése érdekében tett intézkedések Külterületen élő személyeknek a
A saját forrás mellett a pályázati lehetőségek folyamatos kutatása Oktatás-képzés, egészségügyi és szociális ellátás, valamint a
Jegyző, esélyegyenlőségi referens (egyéb területek esélyegyenlőségi felelősei) Jegyző, Pályázatokért felelős személy Jegyző, Esélyegyenlőségi
folyamatos
pályázat
folyamatos
pályázat
Egészségügyi egyenlő esélyű biztosítása.
ellátáshoz hozzáférés
Egészségfejlesztő tevékenység, szűrővizsgálatok és egyéb jellemző adatok gyűjtését biztosítani a város vonatkozásában Mélyszegénységben élő személyek, romák képzésének, foglalkoztatásának biztosítása.
28
közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása
foglalkoztatás mindenki számára egyformán hozzáférhető legyen
Fórum tagjai, ifjúsági referens, önkormányzat esélyegyenlőségért felelős munkatársa CKÖ
Az Esélyegyenlőségi Programban megfogalmazott feladatok megvalósulását segítő egyéb programok Jászberény Városban: Program megnevezése
Meghatározott feladatok
Felelős
Megvalósulás mértéke
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzési és Intézkedési Terv Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
Olvasható a tervben
Jegyző Esélyegyenlősé gi Fórum tagjai
Felülvizsgálati jk. szerint
Gyermekek átmeneti gondozásának kistérségi megszervezése Nappali ellátások megszervezése Nyári napközik kiépítése A szociális ellátás területén a preventív munka alkalmazása
Jegyző
Antiszegregációs Terv
Megtalálható az Integrált Városfejlesztési Tervben
Jegyző
Helyzetfeltárás és a problémák elemzése történt meg 2010-ben, - a stratégiai tervezés és a célmeghatározás után tervezik a konkrét fejlesztéseket, beruházásokat Felülvizsgálati jk. szerint
Közfoglalkoztatás
A tartós munkanélküliek visszahelyezése a munka világába
Polgármester
Pályázat
Közbiztonsági Terv
Közoktatási intézményekben tett intézkedések Prevenciós intézkedések (DADA programok, Közbiztonsági Show) Jászberény Városi Polgárőrség működése A hátrányos helyzetű kisebbségek felzárkóztatása, bevonásuk a bűnmegelőzésbe Bűnmegelőző programok
Jegyző. intézmény vezetők
Felülvizsgálati jk. szerint
-
6. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI NYOMONKÖVETÉSE, ÉRTÉKELÉSE
PROGRAM
folyamata,
TELJESÍTÉSÉNEK
Jászberény Város Önkormányzata folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az esélyegyenlőségi programban megfogalmazott feladatok időarányos teljesítését. Erre a feladatra felelős személyt, (esélyegyenlőségi referenst) vagy bizottságot jelöl ki, illetve célszerű lenne a már működő Közoktatási Esélyegyenlőségi Fórumot, az önkormányzat esélyegyenlőségi feladatokkal megbízott munkatársát bevonni a feladat ellátásába. A komplex esélyegyenlőség biztosítása érdekében a különböző területek esélyegyenlőségért felelős munkatársait, szervezeteit együtt, szervezett egységben szükséges működtetni. A megbízott esélyegyenlőségi munkatárs folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat és az abból eredő feladatokat ellátja, illetve intézkedik, javaslatot tesz annak megvalósítása érdekében. 29
Az önkormányzat az ötéves komplex esélyegyenlőségi programot - szakértő bevonásával a jogszabályi előírásoknak megfelelően - kétévente felülvizsgálja. Ennek keretében az önkormányzat tájékoztatja a lakosságot a végrehajtás teljesítéséről és gondoskodik az esetleges módosítások és javaslatok beépítéséről.
7.
NYILVÁNOSSÁG, KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS
Az érintett csoportok döntéshozatalban való részvételi lehetőségei: Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testületi ülései nyilvánosak, továbbá a közmeghallgatások lehetőséget adnak arra, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat eljuttassák az érintettek a döntéshozók számára. Az önkormányzat fontos feladatának érzi, és támogatja az önszerveződő közösségek, civil szervezetek tevékenységét, együttműködik velük. A lakossági kapcsolatok lehetséges fórumai: - Közmeghallgatás - Lakossági Fórum - Szociálpolitikai Kerek-asztal - Polgármesteri, jegyzői, képviselői fogadónap - Képviselő-testületi bizottságok ülései - Képviselő-testületi ülések - média. A nyilvánosság érdekében szükséges minden elérhető és célravezető eszközt igénybe venni. Ennek érdekében a helyi médiumokat: honlap, tájékoztató füzetek az érintett csoportok részére, különféle kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi (regionális) sajtó, rádió, televízió bevonása a széles körű tájékoztatás érdekében. Szükséges továbbá a szakmai szervezetekkel való együttműködés, valamint az érintettek bevonása és folyamatos tájékoztatása, illetve a velük való folyamatos konzultáció annak érdekében, hogy a felülvizsgálatok során olyan módosítások, illetve módszerek is bekerülhessenek a tervbe, amelyek a szolgáltatásokhoz az egyenlő esélyű hozzáférést a legjobban biztosítják minden személy számára Jászberény város területén. Jászberény Város Önkormányzata az elfogadást követően a város honlapján közzéteszi a Város Komplex Esélyegyenlőségi Programját és részletes tájékoztatást ad a média, és civil szervezetek útján, illetve szórólap formájában. Jászberény, 2011. április 13.
………………………………. polgármester
……………………………… jegyző 30
Ellenjegyezte: Gombkötő Borbála esélyegyenlőségi szakértő
ZÁRADÉK Jászberény Város Komplex Esélyegyenlőségi Programját Jászberény Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. április hó 13. napján a 82/2011. (IV. 13.) képviselő-testületi határozatával elfogadta.
Dr. Szabó Tamás polgármester
31
