Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 75/2011. (IV. 13.) Kt. határozata Jászberény Város Önkormányzata Gazdasági Programjának elfogadásáról
|. oldal - 1 -
J{szberény V{ros Önkorm{nyzat{nak Képviselő-testülete a helyi önkorm{nyzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a tov{bbiakban: Ötv.) 91. § (1) bekezdésében foglalt hat{skörében elj{rva – figyelemmel az Ötv. 91. § (7) bekezdésében foglaltakra – elfogadja a hat{rozat mellékletét képező, J{szberény V{ros Önkorm{nyzata 2011-2014. évekre szóló Gazdas{gi Programj{t. Ezzel egyidejűleg a 304/2007. (XI. 23.) önkorm{nyzati hat{rozatot hat{lyon kívül helyezi.
Erről: 1.) J{sz-Nagykun-Szolnok Megyei Korm{nyhivatal, Szolnok 2.) PH V{rosgazd{lkod{si Oszt{lya 3.) Képviselő-testület valamennyi tagja értesül.
Dr. Szabó Tamás sk. polgármester
Dr. Gottdiener Lajos sk. jegyző
Kivonat hiteléül: Jászberény, 2011. április 14.
(Szivos Ilona) irodavezető
-1-
J{szberény V{ros Önkorm{nyzata
|. oldal - 2 -
Gazdas{gi programja 2011-2014
-2-
Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS ....................................................................................................... - 5 II. J[SZBERÉNY HELYZETE NAPJAINKBAN .................................................... - 8 - |. oldal - 3 II. 1.
J{szberény földrajzi, térbeli elhelyezkedése ........................................................................... - 8 -
II. 2.
Területi és demogr{fiai helyzetkép ............................................................................................ - 8 -
III. A KÖLTSÉGVETÉS HELYZETE ..................................................................... - 9 III. 1. Bevételek alakul{sa ............................................................................................................................ - 10 III. 2. Kiad{sok alakul{sa ............................................................................................................................ - 17 III. 3. Az intézményi létsz{madatok alakul{sa ........................................................................................ - 20 III. 4. Értékpapír és hitelműveletek ........................................................................................................... - 21 III.5. Az Önkorm{nyzat vagyona ............................................................................................................... - 22 III.6. Alternatív{k egy esetleges v{ls{ghelyzetre .................................................................................... - 25 -
IV. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA .................................................. - 27 IV.1. Projekt és p{ly{zati menedzsment ................................................................................................... - 28 IV.2. A v{rosi nagyrendezvények és a v{rosmarketing ......................................................................... - 28 IV.3. A lobbi tevékenység erősítése ........................................................................................................... - 29 IV.4. Az önkorm{nyzati feladatok felülvizsg{lata ................................................................................. - 30 -
V. BEFEKTETÉS-T[MOGAT[SI STRATÉGIA .................................................... 31 VI. AZ ADÓPOLITIKA CÉLKITŰZÉSEI ............................................................... 34 VII. AZ EGYES KÖZSZOLG[LTAT[SOK BIZTOSÍT[S[RA, SZÍNVONAL[NAK JAVÍT[S[RA VONATKOZÓ MEGOLD[SOK................. 38 VIII. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ...................................................................... 40 VIII.1. V{rosfejlesztés – a jövő v{ros{ért ...................................................................................................... 42
VIII.1.1. J{szberényi Gazdas{gfejlesztés a munkahelyek biztons{g{ért, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítéséért ...................................................... 42 VIII.1.2. Csapadékvíz elvezetés ................................................................................. 44 -3-
VIII.1.3. Lakó- és gyűjtőút felújít{s, kerékp{rutak .................................................. 45 VIII.1.4. V{ros Szíve Program .................................................................................... 46 VIII.1.5. Az otthonteremtés......................................................................................... 50 VIII.1.6. A Husz{rlaktanya hasznosít{s – avagy múltunk és jövőnk ................... 51 VIII.1.7. Turisztika – A J{szberényi Strand- és Term{lfürdő komplex |. oldal - 4 egészségturisztikai fejlesztése .................................................................................... 51 VIII.1.8. Víz- és szennyvízh{lózat rekonstrukció .................................................... 54 VIII.1.9. Intermod{lis közlekedési csomópont létrehoz{sa és a buszp{lyaudvar megújít{sa ..................................................................................................................... 54 IX. V[ROSÜZEMELTETÉSI POLITIKA CÉLKITŰZÉSEI .................................... 56 X. A V[ROSI SZOLG[LTAT[SOK – A SZOLG[LTATÓ V[ROS ..................... 57 X.1 Biztons{gos J{szberény – a rendért és a közbiztons{gért ................................................................... 57 X.2. Befektetés a Jövőbe ................................................................................................................................... 59 X.2.1. Egészségügy, egészségnevelés – a v{ros egészségért ....................................................................... 59 X.2.2. Oktat{s ...................................................................................................................................................... 61 X.2.3. A kultúra .................................................................................................................................................. 62 X.2.4. A zöld J{szberényért – a fenntartható v{rosért ................................................................................. 62
X.2.4.1. Zöld energetikai programok ......................................................................... 63 X.2.4.2. A zöld felületek és a közterek megújít{sa, bővítése .................................. 64 XI. ÖSSZEFOGLAL[S ............................................................................................ 65
-4-
I. Bevezetés
A helyi önkorm{nyzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (tov{bbiakban: Ötv.) 91. § (1) bekezdése előírja az Önkorm{nyzat részére a gazdas{gi program megalkot{s{t. Az Ötv. rendelkezései szerint a v{ros gazdas{gi programja a képviselő-testület megbízat{s{nak időtartam{ra, vagy azt meghaladó időszakra szólhat. Ezen jogszab{lyi felhatalmaz{s alapj{n a gazdas{gi program a 2011-2014 évekre került össze{llít{sra.
A helyi önkorm{nyzatok gazdas{gi programj{nak felépítésére, szerkezetére, belső tartalmi elemeire vonatkozó kötelező jogszab{lyi előír{s nincsen, az Ötv. az al{bbiakat írja elő a gazdas{gi program tartalm{nak meghat{roz{s{hoz: „A gazdas{gi program az önkorm{nyzatok részére helyi szinten meghat{rozza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a
helyi t{rsadalmi,
környezeti, gazdas{gi adotts{gok
{tfogó
figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkorm{nyzatok {ltal nyújtandó kötelező és önként v{llalt feladatok biztosít{s{t, fejlesztését szolg{lj{k. „A gazdas{gi program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolg{ltat{sok biztosít{s{ra, színvonal{nak javít{s{ra vonatkozó megold{sokat, tov{bb{ a v{rosok esetében a befektetés t{mogat{si politika, v{rosüzemeltetési politika célkitűzéseit.”
A program megalkot{s{nak célja a v{ros és térségének működéséhez kapcsolódó üzemeltetési és fejlesztési feladatok – mindenkori költségvetéshez mért – minél magasabb színvonalú megvalósít{sa, az Önkorm{nyzat gazdas{gi lehetőségeinek
-5-
|. oldal - 5 -
felt{r{sa. Mindezek {ltal a v{ros ismertségének és elismertségének növelése, a v{ros polg{rai életkörülményeinek javít{sa.
A
gazdas{gi
program
J{szberény
V{ros
Önkorm{nyzata
(tov{bbiakban:
Önkorm{nyzat), részére helyi szinten meghat{rozza az Ötv. rendelkezéseinek figyelembe vételével mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a mindenkori költségvetés lehetőségeivel összhangban, a helyi t{rsadalmi, környezeti, gazdas{gi adotts{gok {tfogó figyelembevételével az Önkorm{nyzat {ltal nyújtandó kötelező és önként v{llalt feladatok biztosít{s{t, fejlesztését szolg{lj{k. A gazdas{gi program kiemelten az al{bbiakat tartalmazza: J{szberény fejlesztési elképzeléseit, a településfejlesztési
stratégi{t,
az
adópolitika
célkitűzéseit,
az
egyes
közszolg{ltat{sok biztosít{s{ra, színvonal{nak javít{s{ra vonatkozó megold{sokat, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, tov{bb{ J{szberény esetében a befektetés-t{mogat{si stratégia és v{rosüzemeltetési stratégia célkitűzéseit.
Mindezekkel együtt a program J{szberény hosszabb t{vra szóló tervezési alapj{t is jelenti,
a
v{rosi
és
térségi
alapon
megfogalmazott
fejlesztési
célok
és
v{rosüzemeltetési feladatok összefoglal{saként hat{rozható meg.
Mindezekre tekintettel az Önkorm{nyzat elsősorban a 2011-2014 közötti időszakra vonatkozóan, több elemében azonban ennél hosszabb időt{vban gondolkodva alkotta meg gazdas{gi programj{t.
A gazdas{gfejlesztést az Önkorm{nyzat szemszögéből a program az elmúlt 20 év önkorm{nyzati működéséhez képest komplexebben kezeli. A működési és a fejlesztési területekre javaslatokat fogalmaz meg, s a beruh{z{sok, fejlesztések minden lehetséges területét körbej{rja.
-6-
|. oldal - 6 -
Elmondható, hogy a j{szberényi emberek mindig büszkék voltak arra, hogy itt élnek, hogy lehetőségeket teremtenek maguk és gyermekeik sz{m{ra. Egy j{szberényi – éljen b{rhol a vil{gban – mindig j{szberényinek vallja mag{t, mindig érzi, tudja, hogy ebben a v{rosban otthon van, hogy kötelékei sosem szakadnak el, ide mindig |. oldal - 7 visszatérhet, itt v{rja egy összetartó közösség. A program célja, hogy egy olyan J{szberényt teremtsünk az érintettekkel közösen a következő évtizedben, amely büszke j{sz hagyom{nyaira, de közben nyitott az újra is. Mindehhez olyan Önkorm{nyzat kell, amely az eddigiektől eltérő módon gondolkodik, az emberek és a mindennapi élet problém{i felé fordul és megérti, illetve v{laszokat ad azokra. Minden j{szberényi akkor érzi jól mag{t a v{rosban, ha a közszolg{ltat{sok és a v{rosfejlesztés a csal{dok tagjait, a gazdas{gi szereplőket, civileket és az Önkorm{nyzatot együtt szolg{lj{k. Minden v{rosi döntésnél törekedni kell arra, hogy megtartsuk a j{szberényiek munkahelyeit, illetve újabbakat hozzunk létre. Az életünket meghat{rozó értékek között ott szerepel a v{ros jövőjének megóv{sa, a v{ros fenntarthatós{ga. Hisszük, hogy őseinktől megőrzésre kaptuk v{rosunkat azzal, hogy jobbító munk{nkat és erőfeszítéseinket hozz{adva, a j{sz öntudatot tov{bb erősítve a következő gener{cióknak gazdagítva adjuk tov{bb J{szberényt. Szerintünk elkerülhetetlen a környezet megóv{sa, a testi és lelki egészség biztosít{sa, a lakoss{gsz{m rohamos csökkenésének meg{llít{sa, a megújuló energi{k haszn{lata és mindezek {ltal a fenntartható fejlődés biztosít{sa. Nem feledhetjük a rend ir{nti igényt sem. Mi, j{szberényiek azt szeretnénk, hogy a bennünket körülvevő vil{gban minden a maga helyére kerüljön. Rendet és rendezettséget akarunk, legyen szó közbiztons{gról, szolg{ltat{sokról, t{gabb vagy szűkebb környezetünkről.
A cél nem m{s, hogy J{szberényt a megye legdinamikusabban fejlődő v{ros{v{ tegyük, hogy minden j{szberényi büszke lehessen közös teljesítményünkre. A program fejlesztési elképzelései a lehető legtöbb ponton illeszkedik az Új -7-
Széchenyi Terv főbb célkitűzéseihez: egészségipar, megújuló Magyarorsz{g, otthonteremtés és lak{sprogram, foglalkoztat{s.
A gazdas{gi program a fentiek figyelembevételével is csak a helyi polg{rok, az Önkorm{nyzat, a gazdas{gi szereplők és a civil szervezetek, azaz minden érintett összefog{s{val valósítható meg.
Az {ltal{nos és konkrét célok mellett az Ötv.-ben előírt témakörökhöz kapcsolódó feladatokat írja körül, majd sz{mba veszi a programhoz kapcsolódó megkezdett projekteket, legyen az ak{r az előkészítés, ak{r a megvalósít{s f{zis{ban.
II. J{szberény helyzete napjainkban II. 1. J{szberény földrajzi, térbeli elhelyezkedése J{szberény az Észak-Alföldi Régióban, J{sz-Nagykun-Szolnok Megye nyugati szélén, Budapesttől délkeletre cirka 80 km-re, a M{tra hegységtől délre körülbelül 35 km t{vols{gban helyezkedik el. Statisztikailag a megye m{sodik legnagyobb területtel rendelkező kistérsége a J{szberényi kistérség, amelynek gazdas{gi és kultur{lis központja J{szberény.
II. 2. Területi és demogr{fiai helyzetkép J{szberény legfontosabb területi adatai: teljes igazgat{si terület: ebből belterületként nyilv{ntartva: külterületként nyilv{ntartva: különleges területként nyilv{ntartva (Neszűr):
22 .142
ha
1.248
ha
20.009
ha
885
ha
-8-
|. oldal - 8 -
A népesség sz{m{nak alakul{sa Év lakoss{g sz{m
1960 1970 1980 1990 2000 2002 2004 2006 2008 2010 30 324 29 794 31 162 30 021 29 009 28 663 28 110 28 437 27688
27475
(Forr{s: KSH) |. oldal - 9 A népesség abszolút csúcsa – 31 162 fő – 1980-ban volt. A lakónépesség sz{m{t vizsg{lva feltűnő a népesség sz{m{nak folyamatos csökkenése az 1980-as évek óta eltelt időszakban, azaz az elmúlt 30 évben. Ezen 3 dek{d közül is az utolsón{l (20002010) volt a legnagyobb ar{nyú a csökkenés. E mellett sajnos jelentős {tstruktur{lód{s figyelhető meg a korösszetétel tekintetében, hiszen növekszik az időskorú népesség ar{nya és csökken a születések sz{ma. Ezt a következő t{bl{zatok is tényszerűen mutatj{k a 2006 és 2010 évek esetében. Korösszetétel a 2006. évi KSH adatok alapj{n 0-17 évesek
60 év felettiek
sz{ma
ar{nya
sz{ma
ar{nya
4.795
17,2 %
6.494
23,3 %
(J{szberény lakoss{gsz{ma 2006-ban: 27.906 fő)
Korösszetétel a 2010. évi KSH adatok alapj{n 0-17 évesek
60 év felettiek
sz{ma
ar{nya
sz{ma
ar{nya
4.571
16,6 %
6.661
24,2 %
(J{szberény lakoss{gsz{ma 2010-ben: 27.475 fő)
III. A költségvetés helyzete
A gazdas{gi program az Önkorm{nyzat költségvetési lehetőségeinek figyelembe vételével készült. A költségvetési helyzete az előző évek tükrében, az al{bbiakban kerül bemutat{sra.
-9-
Az {llamh{ztart{s a t{rsadalom szükségleteinek kielégítését, az {llami feladatok ell{t{s{t két alrendszerben, ezen belül a helyi önkorm{nyzatok költségvetésein keresztül biztosítja. A települési önkorm{nyzatok alapvető feladata a helyi közszolg{ltat{sok biztosít{sa |. oldal - 10 és a helyi fejlesztések megvalósít{sa. Az önkorm{nyzatok egyes feladatait törvény írja elő mint kötelezően ell{tandó feladatokat, míg az Önkorm{nyzat saj{t döntésétől függően önként v{llalt feladatokat is ell{that. A helyi önkorm{nyzatok a törvényben meghat{rozott kötelező, illetve az önként v{llalt feladataik ell{t{s{ról, tov{bb{ azok forr{sairól a költségvetésükön keresztül gondoskodnak. Az, hogy az Önkorm{nyzat a kötelező és önként v{llalt feladatait milyen szinten és minőségben tudja ell{tni a v{ros adotts{gain, azaz a feladatokhoz rendelhető forr{sok megszerzésének lehetőségén, a lakoss{gon, a v{ros v{llalkozóin, és mag{n az önkorm{nyzaton múlik. A feladatok és a pénzügyi forr{sok egym{shoz rendelése az Önkorm{nyzat költségvetési rendeletén keresztül valósul meg. Az elmúlt években elfogadott, valamennyi költségvetésnek az volt a legfontosabb feladata, hogy biztosítsa az Önkorm{nyzat gazdas{gi egyensúly{t, pénzügyi stabilit{s{t, oly módon, hogy a tervezett bevételi és kiad{si előir{nyzatok nyújtsanak fedezetet a v{llalt feladatok ell{t{s{ra. Ezen a szemléleten abban az értelemben szükséges v{ltoztatni, hogy nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a fejlesztési elképzelések megvalósít{s{nak kérdése.
III. 1. Bevételek alakul{sa
B{r az {llamh{ztart{s működési rendjére vonatkozó jogszab{lyok folyamatosan, évről évre v{ltoztak, az önkorm{nyzatok pénzügyi szab{lyoz{s{ban alapvető v{ltoz{s az elmúlt évek sor{n sem következett be.
- 10 -
A költségvetés készítésénél a legfontosabb szempont az volt, hogy a szükségletek és a bevételek között jelentkező különbségek mérséklésével, olyan kiad{si oldalt {llítsunk fel, amely végrehajtható és egy racion{lis többség {ltal t{mogatott. A v{ros bevételeit h{rom csoportra lehet bontani:
|. oldal - 11 -
a saj{t bevételek, a központi költségvetésből sz{rmazó forr{sok, {tengedett bevételek, a pénzmaradv{ny és a külső forr{sbevon{sok összegei. Az elmúlt évek sor{n folytatódott az a tendencia, mely szerint a központi költségvetési forr{sok csökkenése mellett a saj{t bevételek szerepe tov{bb erősödött. Az előző évek gazd{lkod{s{nak eredményeként a saj{t bevételek összege a 2011. évre m{r nem jelentett akkora mértéket, hogy jelentősebb hitelfelvétel nélkül képes legyen az Önkorm{nyzat feladatainak ell{t{s{ra, fejlesztéseinek megvalósít{s{ra.
Jászberény Város Önkormányzatának bevételei (ezer Ft-ban) Bevételi forrás I. Intézményi működési bevétel
2007. évi teljesítés
2008. évi teljesítés
2009. évi teljesítés
2010. évi teljesítés
987 162
776 955
658 495
613 775
17 936
24 355
23 867
29 488
Egyéb saját bevétel
637 027
606 750
445 038
441 165
ÁFA bevétel
286 776
71 952
70 653
102 663
Kamatbevétel
23 505
55 758
92 226
32 548
Műk. célú pénze. átvétel állh. kívül
21 918
18 140
26 711
7 911
3 501 842
3 049 917
2 971 398
3 108 078
125 943
131 201
134 839
156 490
27 244
29 206
30 670
30 996
1 973 931
2 199 271
2 045 706
2 141 801
293 224
303 323
366 545
359 599
Ebből: Hatósági jogkörhöz köthető
II. Önkormányzat sajátos működési bevételei Helyi adók: - építményadó - kommunális adó - iparűzési adó
- személyi jövedelemadó helyben maradó része
- 11 -
- személyi jövedelemadó egyéb szempontok sz. - gépjárműadó
733 514 247 133
258 156
………….
- egyéb átengedett adó - termőföld bérbeadása
0 253 667
296 975
………..
10
873
1 391
779
1 135
4 900
8 538
7 501
7 233
80 237
94 839
100 481
86 078
…………..
1 346
………..
5 549
Pótlék, bírság
14 843
22 646
31 210
22 212
III. Az Önkormányzat sajátos felhalmozási és tőkebevételei
15 698
40 470
11 869
137 962
Talajterhelési díj Egyéb sajátos bevételek Egyéb bírság (körny.véd., építésügyi)
472
…………
………….
127 284
Egyéb vagyoni jog értékesítése
6 654
………….
………….
128
Osztalékok, pénzügyi befektetések
8 572
40 470
11 869
10 550
1 905 473
2 663 409
2 639 425
2 414 871
12 762
93 863
93 413
59 336
1 463 320
1 742 953
1 706 029
1 504 333
39 189
386 105
408 150
435 759
228 440
249 593
229 106
153 970
9 410
0
Önkormányzati lakások értékesítése
IV. Működési célú támogatások és átvett pénzeszköz Központi költségvetéstől kapott normatív állami hozzájárulás - lakosságszámhoz kötött - feladatmutatóhoz kötött - normatív kötött felh.tám. Központosított előirányzatok Színház támogatás
………….
………….
Támogatásértékű működési bevétel
88 058
147 080
137 873
102 135
Kiegészítések,visszatérülések
73 704
43 815
55 444
159 338
………….
0
………….
0
………….
0
Egyéb központi támogatás V. Címzett támogatás VI. Céltámogatás
…………. 321 943 17 745
…………. 428 900
………….
VII. Felhalmozási és tőke jellegű Bevételek - tárgyi eszközök értékesítése - támogatásértékű felhalm. bev.
489 288
716 106
120 582
1 079 240
2 184
120 211
30 471
1 683
94 893
165 477
31 733
620 174
- 12 -
|. oldal - 12 -
- felhalm. pénze. átvétel állh.kívül
380 717
78 620
44 539
- előző évi felhalm. pénzmaradvány átv.
433 914 6 045
- vis maior támogatás
6 500
10 000
13 839
1 159
- egyéb központi támogatás
4 994
341 798
………….
16 265
219 424
230 785
828 267
1 002 140
pénzmaradvány egyéb igénybevétele
219 424
230 785
828 267
1 002 140
IX. Támogatási kölcsönök
225 028
23 461
19 305
7 918
Kölcsönök igénybevétele
209 693
Kölcsönök visszatérülése
15 335
23 461
1 941 256
2 040 040
1 847 026
1 451 323
………….
0
94 230
72 746
………….
0
515 971
………….
0
9 624 859
9 970 043
7 249 341
8 363 984
42 100
40 650
40 000
40 000
260 000
500 000
………….
………
Finanszírozási bevételek XI.-XIII.
302 100
540 650
40 000
40 000
XIV. Kiegyenlítő, függő, átfutó
-39 759
-17 559
-37 983
-121 255
9 887 200
10 493 134
7 251 358
VIII. Pénzforgalom nélküli bevételek Előző évi előirányzat maradvány,
X. Társadalombiztosítási alapoktól működésre átvett pénzeszköz - Erzsébet Kórház - Egészségügyi Szolgálat - Polgármesteri Hivatal Költségvetési bevételek I.-X. XI. Értékpapírok értékesítése XII. Fejlesztési célú hitel
………….
………….
………….
0
19 305
7 918
0
XIII. Rövid lejáratú hitel bevétel
Bevételek összesen
8 282 729
Forr{s: Önkorm{nyzati Besz{moló (2007-2010)
Ahogyan az a fenti t{bl{zatból is l{tható a saj{t bevételek szerepe a költségvetés bevételi forr{sai között felértékelődött, ez{ltal a költségvetések stabilit{s{nak egyik fő forr{s{t jelentette a 2010. évig. Az elmúlt évek sz{madatait elemezve meg{llapítható, hogy a helyi adók – a bekövetkezett pénzügyi és gazdas{gi v{ls{g hat{s{ra – dinamikus emelkedése megtorpant, sőt 2009-ben csökkenés tapasztalható. A visszaesés ellenére a helyi adók a saj{t bevételeken belül tov{bbra is a legnagyobb részar{nyt képviselik. Szerepük az Önkorm{nyzat gazdas{gi stabilit{sa szempontj{ból megkérdőjelezhetetlen. A helyi
- 13 -
|. oldal - 13 -
adók esetében 2010. évben a kor{bbi visszaesést követően újból emelkedés következett be.
A finanszíroz{si bevételeknél valamennyi évben a lej{ró {llamkötvények adott évi |. oldal - 14 kifizetéséből sz{rmazó bevétellel sz{moltunk, ez a csomag 2010. évben lej{rt. 2010. évben tervezésre került az ÉMÁSZ részvények értékesítése is, de az értékesítésére nem került sor. Ezen részvények értékesítése a 2011. évben ismételten tervezésre került.
A t{mogat{s értékű felhalmoz{si bevételek és {tvett pénzeszközök között az adott évben indítandó, illetve befejeződő EU-s, valamint területfejlesztési és egyéb forr{sból t{mogat{sban részesített feladatok, valamint a 2010. évben a lakoss{gtól a lak{stakarék pénzt{ri befizetésekből sz{rmazó {tvett bevételeket szerepeltettük.
A vagyonhasznosít{s sor{n azon ingatlanok értékesítésére tettünk javaslatot a költségvetésekben, amelyek a működéshez nem feltétlenül szükségesek, üresen {llnak
vagy
működtetésük
gazdas{gtalan.
Ezen
értékesítéseket
az
ingatlangazd{lkod{si koncepció keretében össze kell hangolni a v{ros közép és hosszú t{vú fejlesztési terveivel.
A központi költségvetésből sz{rmazó bevételek: {tengedett bevételek, normatív {llami t{mogat{sok. Az {tengedett bevételek csoportj{ba a belföldi gépj{rművek ut{n beszedett gépj{rműadó, illetve az {tengedett személyi jövedelemadó bevétel tartozik. A kor{bbi évektől eltérően a gépj{rműadó, az 50 %-os mérték helyett 100 %-ban az önkorm{nyzatn{l marad.
- 14 -
A személyi jövedelemadó {tengedés mértéke {llandóan v{ltozott. Míg 1999-ben 15 % volt az önkorm{nyzatokn{l maradó rész, 2002-ben ez 5 %-ra csökkent, majd napjainkban az {tengedés mértéke 8 %-ra növekedett. A személyi jövedelemadó tov{bbi 32 %-a normatív{k révén, vagy a bevételekben |. oldal - 15 meglévő
települési
ar{nytalans{gok
mérséklése
címén
kerül
vissza
az
önkorm{nyzatokhoz.
A települések közötti különbségek mérséklésére bevezetett személyi jövedelemadó és iparűzési adóerő képesség egy főre jutó összegének kiegészítése és elvon{sa sz{mít{sa alapj{n J{szberény az elmúlt időszak alatt elvon{sban részesült.
A normatív {llami hozz{j{rul{sok összetételükben és fajt{jukban is jelentősen v{ltoztak az előző évek alatt. Abban nem történt v{ltoz{s, hogy az {llami t{mogat{sokon belül, lakoss{gsz{mhoz kötötten és feladatmutatóhoz kapcsolódóan juthatott az Önkorm{nyzat bevételekhez. Ezeknek a normatív{knak kellene fedeznie az adott terület működéséhez kapcsolódó bér, j{rulék és dologi kiad{sok jelentős részét. Az elmúlt időszakról elmondhatjuk {ltal{nosan, hogy az önkorm{nyzatnak valamennyi évben jelentős összeggel kellett az {llami t{mogat{st a saj{t bevételeiből kiegészítenie. A személyi jövedelemadó és a normatív {llami t{mogat{sok együttes alakul{s{ról elmondható, hogy 2007-ben kis mértékben csökkent az előző évhez képest. 2008-ban viszont meg{llt a csökkenés, sőt csekély mértékben emelkedett 2007-hez képest. 2009-ben újra kevesebb {llami t{mogat{ssal sz{molhatott az Önkorm{nyzat, mint 2008-ban. A legjelentősebb csökkenés 2010. évben következett be. Ekkor a normatív{k és az {tengedett SZJA alapj{n a központi t{mogat{sok a 2009. évi összeghez képest 236 477 e Ft-tal csökkentek.
- 15 -
Személyi jövedelemadó és normatív {llami t{mogat{sok alakul{sa 2007-2011. (ezer Ft-ban) 2007. évi előir{nyzat
Megnevezés
Állami t{mogat{sok + SZJA
2008. évi előir{nyzat
2009. évi előir{nyzat
2010. évi előir{nyzat
2011. évi előir{nyzat
2 433 664
2 472 287
2 459 886
2 223 409
2 137 917
V{ltoz{s az előző évhez képest (%)
2007/2006= 96,5
2008/2007= 101,5
2009/2008= 99,5
2010/2009= 90,4
2011/2010= 96,1
V{ltoz{s az előző évhez képest (összegszerűen)
-86 934
+38 623
-12 401
-236 477
-85 492
Forr{s: Önkorm{nyzati költségvetés (2007-2011) * A kiközölt normatív t{mogat{son felül az {tvett pénzeszközök között 22 116 e Ft pótlólagos normatív t{mogat{s került megtervezésre.
A költségvetési egyensúly biztosít{s{hoz, illetve a költségvetésben megjelölt feladatokhoz szükséges forr{sok biztosít{s{ra 2007-ben és 2008-ban hitel felvételével kellett
sz{molni.
A
2009-2010.
év
sor{n
az
előző
évi
gazd{lkod{s
pénzmaradv{ny{nak t{rgyévi költségvetésbe történő bevon{sa, a költségvetés egyensúly{t fejlesztési hitel felvétele nélkül biztosította. Ennek az oka a fejlesztések jelentős csúsz{sa és a részben hitelfelvétel eredményeként jelentkező maradv{ny volt.
Új elemként jelent meg a többcélú kistérségi t{rsul{s működéséhez biztosított normatív{k lehetősége. Az intézményfenntartó t{rsul{si forma tényleges kialakít{sa és működtetése, amely az igénylés alapj{ul szolg{lt, a 2010-2014 közötti ciklus feladata. Amennyiben ez létrejön, akkor a ma még jelentős önkorm{nyzati t{mogat{st egy-egy intézmény működéséhez a megigényelt normatív{kkal csökkenteni lehet. Fontos azonban, hogy ezek a t{rsul{sok ne csak azért jöjjenek létre, hogy a kín{lkozó normatív{kat elnyerjék, hanem olyan {llandó jelleggel működő hatékony és magas színvonalon szolg{ltató szervezet-rendszerré nőjék ki magukat, amelyek a közös gondolkod{s felé mutatnak a feladatell{t{s terén.
- 16 -
|. oldal - 16 -
III. 2. Kiad{sok alakul{sa
A kiad{si előir{nyzatok tervezése, illetve elfogad{sa valamennyi költségvetésen belül az adott évi bevételek erejéig történhetett. Ez azt jelentette, hogy jelentős sz{mú |. oldal - 17 jogos igény nem került be az adott évi költségvetés feladatai közé. Valamennyi költségvetés össze{llít{s{n{l alapvető szempont és rendező elv volt az, hogy a kiad{sok össze{llít{s{n{l a költségvetési koncepcióban megfogalmazott célokat, a folyamatban lévő feladatokat, az Önkorm{nyzat {ltal m{r kor{bban meghozott döntéseket kellett előtérbe helyezni. A kor{bbi évek tapasztalatai is azt mutatj{k, hogy a v{ros kiad{sain belül az intézményh{lózat működtetésének biztosít{sa
jelenti
a
költségvetéseken
belül
a
legnagyobb
részar{nyt.
Az
Önkorm{nyzat a hatékonyabb és takarékosabb gazd{lkod{sra való törekvés sz{ndék{val az eddigiekben nem tett elegendő lépést az intézmények működésének racion{lisabb{ tétele érdekében. Az így kialakított intézményh{lózat az elmúlt időszak alatt megfelelő szintű intézményi költségvetések biztosít{sa mellett kiegyensúlyozottan, zavartalanul működött. Az Önkorm{nyzat 2007-ben, majd 2008-ban is döntött intézmények J{szs{gi Többcélú T{rsul{s részére történő {tad{s{ról. Ezek a Nevelési és P{lyav{laszt{si Tan{csadó, valamint a Csal{dsegítő Szolg{lat. Ezen intézmények a fenntartói jog {tad{s{t követően J{szs{gi Csal{dsegítő- és Gyermekjóléti Szolg{lat, valamint J{szs{gi
Egységes
Pedagógiai
Szakszolg{lat
néven
folytatt{k
térségi
feladatell{t{sukat. Tekintettel a költségvetésben szereplő csekély összegre, ezen intézmények érdemben nem befoly{solt{k a költségvetés kiad{sait, így 2010-ben 3 intézmény és 1 tagintézmény tov{bbi {tad{s{ról döntött az Önkorm{nyzat a megyei Önkorm{nyzat részére. Az {tad{shoz kapcsolódó végső döntések meghozatal{ra v{rhatóan a 2011. évben kerülhet sor. A jelentős forr{shi{nnyal küzdő Egészségügyi Szolg{lat és a Szent Erzsébet Kórh{z 2008. október 1-től gazdas{gi t{rsas{gi form{ban működnek.
- 17 -
Az intézmények működésének biztosít{sa mellett az elmúlt időszak m{sik legjelentősebb
feladata
az
önkorm{nyzaton
belül
a
v{rosüzemeltetéshez
kapcsolódóan jelentkezett. Ezen területek t{mogatotts{g{t a tényleges szükségleteket figyelembe véve nem sikerült a megfelelő mértékben biztosítani. A hatékonys{g |. oldal - 18 javít{sa érdekében ezen üzemeltetési területen is {talakít{sokat tervez az Önkorm{nyzat. A beruh{z{sok esetében elmondható, hogy a v{ros munkahelyteremtő projekteket nem valósított meg. A fejlesztési feladatok közé azok kerültek be, amelyekről az Önkorm{nyzat döntött, p{ly{zatot nyújtott be, valamint a v{ros biztons{gos működéséhez szükségesek voltak. Elmondható, hogy v{rosunknak ezen a területen jelentős elmarad{sa mutatkozik, melyet a v{roslakó polg{rok elv{r{s{nak megfelelve az önkorm{nyzatnak pótolnia kell.
Jászberény Város Önkormányzatának felhalmozási kiadásai (ezer Ft-ban)
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
teljesítés
teljesítés
teljesítés
teljesítés
Megnevezés Beruházás
1 414 139
1 401 998
575 364
908 665
Felújítás
229 926
99 717
96 069
481 707
Pénzeszköz átadás
196 702
86 378
71 109
36 836
225 119
13 790
17 662
7 713
32 748
69 327
103 855
642 757
2 098 634
1 671 210
864 059
2 077 678
Felhalmozási célú támogatási kölcsön Fejlesztési célú hitel kamat és törlesztőrészlet Összesen Költségvetési kiadás/összesen (%)
21,6 17,4 13,7 25.9 Forr{s: J{szberény V{ros Önkorm{nyzat{nak 2007-2010. besz{molója
- 18 -
Jászberény Város Önkormányzatának kiadásai (ezer Ft-ban) Évek Kiadások I. Személyi juttatások
2007.
2008.
teljesítés 3 520 336
2009.
2010.
teljesítés teljesítés 3 464 161 2 321 324
teljesítés 2 425 883
II. Munkaadókat terhelő járulékok
1 128 501
1 109 650
698 787
621 129
III. Dologi kiadások
2 322 043
2 498 477 1 619 578
1 717 661
1 840 767
1 588 093
743 262
1 434 658
1 414 139 229 926
1 401 998 99 717
575 364 96 069
908 665 481 707
196 702
86 378
71 829
36 836
IV. Felhalmozási és tőkejellegű kiadás - beruházás - felújítás - felhalmozás célú pénzeszköz átadás - előző évi maradvány visszafiz. V. Kölcsön nyújtása
7 450
164 700
316 790
23 623
7 713
346 542
607 877
732 534
883 944
154 948 6 261 185 333
268 600 136 983 202 294
494 994 16 756 220 784
631 170 16 247 236 527
0 14 919
0 9 917
VIII. Általános és céltartalék
0
IX. Előző évi pénzmaradvány átadás
VI. Működési célú pénzeszköz átadás - államháztartáson kívül - államháztartáson belül - társadalom, szociálpolitikai juttatás - intézményi VII. Ellátottak pénzbeli juttatásai
X. Önkormányzati hitelek kamatai XI. Rövid lejáratú hitel törl. XII. Hitel visszafizetés XIII. Részesedések vásárlása XIV. Kölcsönök törlesztése
…………….
14 733
0 19 877
0
0
0
71 675
0
27 839
109 510
0
56 750
42 501
35 908
114 000
0
0
0
7 800
12 577
61 354
611 194
0 180 419
13 000 0
0 0
0 0
- 19 -
|. oldal - 19 -
XV. Kiegyenlítő függő kiadás
-11 915
-75 322
18 407
139 972
Kiadások összesen 9 699 787 9 601 970 6 303 942 Forr{s: J{szberény V{ros Önkorm{nyzat{nak 2007-2010. besz{molója
8 007 449
|. oldal - 20 III. 3. Az intézményi létsz{madatok alakul{sa A létsz{mokat figyelve tov{bbra is meg{llapítható, hogy J{szberény V{ros Önkorm{nyzata az egyik legnagyobb foglalkoztatója a v{rosnak, b{r az elmúlt időszakhoz képest a jogviszony tekintetében jelentősen {trendeződött és kis mértékben csökkent a foglalkoztatottak létsz{ma. Az egészségügyi intézmények {talakul{sa ut{n a rendszerben megközelítőleg 500 {ll{shely munkaviszonny{ történő {talakul{s{t eredményezte. Az önkorm{nyzati fenntart{sú intézményeknél 2010-ben így is 945 fő dolgozik. J{szberény V{ros Önkorm{nyzata intézményeinek létsz{madata Ssz.
Intézmény megnevezése
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
tényleges
tényleges
tényleges
előir{nyzat
1.
Lehel Vezér Gimn{zium
56
50
52
62
2.
Klapka György Szakközép- és Szakiskola
67
67
93
93
3.
Liska József Erős{ramú Szakközépiskola, Gimn{zium és Kollégium
89
89
89
89
4.
Egyesített Szoci{lis Intézmény
96
79
84
91
5.
Idősek Otthona J{szlad{ny
64
64
64
64
6.
V{rosi Kincst{r
27
26
23
28
6/1.
Belv{rosi [ltal{nos Iskola
101
101
94
64
6/2.
Gróf Apponyi Albert [ltal{nos Iskola és Alapfokú Művészetoktat{si Intézmény
71
63
66
66
6/3.
Palot{sy J{nos Zeneiskola
21
19
20
24
6/4.
V{rosi Óvodai Intézmény
119
119
109
109
6/5.
V{rosi Könyvt{r és Inform{ciós Központ
18
18
18
18
6/6.
Déryné Művelődési Központ
16
17
18
18
6/7.
Nevelési és P{lyav{laszt{si Tan{csadó
6
-
-
-
6/8.
Csal{dsegítő-Gyermekjóléti Szolg{lat
9
-
-
-
6/9.
V{rosi Önkorm{nyzati Bölcsőde
15
17
19
19
6/10. Egészségügyi Szolg{lat
25
25
-
-
6/11. [llat- és Növénykert
14
14
15
14
6/12. J{szberény V{ros Önkorm{nyzata Hivat{sos Tűzoltós{ga
63
60
59
64
- 20 -
7.
Polg{rmesteri Hivatal
123
128
134
122
8.
Erzsébet Kórh{z
473
453
-
-
1 473
1 409
957
945
V{ros összesen
Forr{s: J{szberény V{ros Önkorm{nyzat{nak 2007-2009. évi besz{molója és 2010. évi költségvetési rendelete
|. oldal - 21 -
III. 4. Értékpapír és hitelműveletek J{szberény V{ros Önkorm{nyzat{nak Képviselő-testülete az előző önkorm{nyzati ciklusban négy költségvetést fogadott el. Ugyanezen időszak alatt a képviselőtestület az adott évi költségvetéseken belül kétszer tervezett hitelfelvételt, a 2007. év és a 2008. év vonatkoz{s{ban. A 2009. évi és a 2010. évi költségvetések tervezett hitelfelvétel nélkül kerültek elfogad{sra annak ok{n, hogy az előző évben felvett hitel összege nem került felhaszn{l{sra. Az előző testület a 2006. évi költségvetését 689.631 eFt hi{nnyal fogadta el. A hi{ny kezelésére még 2005. évi indít{ssal, de 2006. janu{r 30-i szerződéskötéssel 150.000 eFt, valamint 2006. év szeptember 25-i szerződés kötéssel 660.000 eFt értékű hitelszerződést kötött. A ciklus első költségvetését – 2007. év - a képviselő-testület 760.276 eFt hi{nnyal fogadta el. Ehhez kapcsolódóan 2007. november 29-én az Önkorm{nyzat 600.000 eFt-os hitelszerződést kötött. Ebből a keretből a hi{ny finanszíroz{s{ra 2007 decemberében 100.000 eFt került lehív{sra. A fennmaradó 500.000 eFt-os keret lehív{s{ra 2008. december végén került sor. Összességében a ciklus ideje alatt – figyelembe véve az előző testület döntéseit is - 1.260.000 eFt fejlesztési hitel felvételére került sor. A forr{sok és feladatok összhangj{t tekintve elmondható és v{rható, hogy a jövőben a kötelezettségek {llom{nya a fejlesztések ok{n növekedni fog.
- 21 -
A helyi önkorm{nyzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88. § (2)-(3) bekezdése alapj{n az önkorm{nyzati hitelfelvétel korl{tja (ezer Ft-ban)
Megnevezés
2008. év
Adó
2009. év
|. oldal - 22 -
2011. év
2010. év
2 399 515
2 331 800
2 383 187
2 517 090
Illeték
-
-
-
-
Lak{salap
-
-
-
-
Koncessziós díjak
-
-
-
-
3 706
-
-
-
88 592
99 733
65 664
60 000
Egyéb Egyéb saj{tos bevétel Kamatbevétel
13 225
50 051
24 971
16 000
2 505 038
2 481 584
2 473 822
2 593 090
Le: Adóss{gszolg{lat
23 755
59 336
600 426
114 495
hitelek kamatai
57 287
58 348
31 747
23 080
-
21 382
27 066
-
Összesen
Kezességv{llal{s Kezességv{llal{sra tartalék
-
-
-
-
81042
139066
659239
137 575
2 423 996
2 342 518
1 814 583
2 455 515
Víziközmű T{rsulattól {tvett, még meg nem fizetett hozz{j{rul{s
7 200
7 500
500 000
70 000
Hitelfelvétel korl{t max. (korrig{lt * 0,7 + (Víziközmű T{rsulattól {tvett)
1 703 997
1 647 263
1 770 208
1 788 861
Összesen Korrig{lt saj{t folyó bevétel
Forr{s: 2008-2011. évi költségvetési rendeletek
III.5. Az Önkorm{nyzat vagyona Jászberény Város Önkormányzatának vagyona 2007-2010. évi alakulásáról az alábbi összefoglaló táblázatok adnak tájékoztatást.
J{szberény V{ros Önkorm{nyzat{nak egyszerűsített mérlege 2006-2009. év (ezer Ft-ban)
Eszközök
1. I. Immateri{lis javak 2. II. T{rgyi eszközök 3. III. Befektetett pénzügyi eszközök 4. IV. Üzemeltetésre, kezelésre
2007. évi költségvetési besz{moló z{ró adatai
2008. évi költségvetési besz{moló z{ró adatai
2009. évi költségvetési besz{moló z{ró adatai
2010. évi költségvetési besz{moló z{ró adatai
58 319
32 471
22 601
11 233
41 128 279
33 212 184
31 855 952
35 397 131
1 298 724
2 064 214
1 472 334
705 280
3 728 915
5 120 496
1 380 458
- 22 -
{tadott eszközök
2 444 151
5. A) befektetett eszközök össz.
43 190 602
39 037 784
38 471 383
47 000
16 748
16 029
17 078
223 336
80 574
637 657
356 426
0
0
0
0
9. IV. Pénzeszközök
289 097
950 766
1 068 410
341 917
10. V. Egyéb aktív pénzügyi elsz{mol{sok
169 064
93 742
112 149
11. B) forgóeszközök összesen
728 497
1 141 830
1 834 245
43 919 099
40 179 614
40 305 628
40 200 515
749 898
749 898
749 898
36 910 374
14. 2. Tőkev{ltoz{sok
40 831 704
36 164 595
35 981 498
561 444
15. D) Saj{t tőke Összesen
41 581 602
36 914 493
36 731 396
37 471 818
16. I. Költségvetési tartalékok
212 525
815 141
990 680
525 047
17. II. V{llalkoz{si tartalékok
0
0
0
0
18. E) Tartalékok összesen
212 525
815 141
990 680
525 047
19. I. Hosszú lej{ratú kötelezettségek
928 245
1 852 270
1 393 919
20. II. Rövid lej{ratú kötelezettségek
951 091
368 343
999 754
21. III. Egyéb passzív pénzügyi elsz{mol{s
245 636
229 367
189 879
22. F) Kötelezettségek összesen
2 124 972
2 449 980
2 583 552
23. Forr{sok összesen
43 919 099
40 179 614
40 305 628
6. I. Készletek 7. II. Követelések 8. III. Értékpapírok
12. Eszközök összesen 13. 1. Induló tőke
39 232 973
252 121 967 542
1 570 537 564 122 68 991 2 203 650 40 200 515
Forrás: Jászberény Város Önkormányzatának 2007-2010. évi költségvetési beszámolója A mérleg legnagyobb tételének esetét, azaz befektetett eszközök állományát vizsgálva jól látható, hogy az előző önkormányzati ciklus első teljes évét (2007) követő két év alatt jelentős mértékű csökkenés következett be abban. A közel 5 milliárd Ft nagyságrendű csökkenés százalékosan kifejezve több mint 10 %-ot jelent. Ennek okai a kezelésbe átadott eszköz állomány növekedése, nagyobb volumenű beruházások elmaradása és az amortizáció okozta folyamatos csökkenés. Mérleg alapj{n sz{mítható pénzügyi, vagyoni helyzetet jellemző mutatók 2007. év 2008. év
= I. Befektetett eszközök ar{nya
2009. év
2010.év
%
%
%
%
98,3
97,2
95,4
97,6
befektetett eszköz összes eszköz
- 23 -
|. oldal - 23 -
II. Forgóeszközök ar{nya
=
összes eszköz =
III. Tőkeerősség
IV. Kötelezettségek ar{nya
forgóeszköz 4,5
2,4
94,7
91,9
91,1
93,2
|. oldal - 24 -
kötelezettségek mérleg főösszesen
=
2,8
saj{t tőke mérleg főösszesen
=
1,7
4,8
6,1
6,4
5,4
96,3
94,6
95,4
95,5
98,4
99,3
99,1
99,5
-0,5
2,1
2,2
1,0
5544
4922
4898
1 015
30,4
258,1
106,8
60,6
76,6
309,1
183,4
171,5
23,4
21,9
63,7
63,1
saj{t tőke
V. Befektetett eszköz fedezete 1.
befektetett eszköz =
VI. Befektetett eszköz fedezete 2.
VII. Forgótőke, saj{t tőke ar{nya VIII. Saj{t tőke növekedési mutató
befektetett eszköz =
forgóeszközrövid lej{ratú kötelezettségek saj{t tőke
=
saj{t tőke induló tőke
= IX. Likvidit{si gyorsr{ta
likvidit{si pénzeszköz rövid lej{ratú kötelezettségek
= X. Likvidit{si mutató
forgóeszköz rövid lej{ratú kötelezettségek
= XI. Hitelfedezeti mutató
saj{t tőke+hosszú lej{ratú kötelezettségek
követelések rövid lej{ratú kötelezettségek
- 24 -
A mérleg alapj{n sz{mítható vagyoni helyzetet tükröző mutatókat elemezve az al{bbiak {llapíthatók meg: A befektetett eszközök ar{nya az összes eszközökön belül kis mértékben, de növekedtek.
|. oldal - 25 -
A befektetett eszközök ar{nya az összes eszközön belül közel azonos szinten van az eltelt időszakot vizsg{lva. A 2008-as évben l{thatunk némi csökkenést. A tőkeerősséget vizsg{lva – amely a saj{t tőke és a mérleg fő összesen h{nyadosaként képezhető – elmondható, hogy annak értéke 84% és 92 % között mozgott, ami kedvező, hiszen a saj{t forr{s ar{nya az összes forr{shoz képest magas. A tőkeerősséget vizsg{lva, – amely a saj{t tőke és a mérleg fő összesen h{nyadosaként képezhető – elmondható, hogy annak értéke végig 90% fölött volt. 2008-ban volt megfigyelhető egy kisebb csökkenés. Ez kedvező, hiszen a saj{t forr{s ar{nya az összes forr{shoz képest magas. A kötelezettségek ar{ny{t vizsg{lva elmondható, hogy annak összege a vizsg{lt
időszak
alatt
alacsony,
melyből
az
következik,
hogy
az
Önkorm{nyzat az eszközeinek csak kis részét fedezi külső forr{sból. A vagyon v{ltoz{s{t, szerkezetét vizsg{lva - a m{r említett felértékelésen túl meg{llapítható, hogy J{szberény V{ros Önkorm{nyzata az eltelt időszak alatt jelentős
vagyongyarapod{st
hajtott
végre.
Ezt
a
vagyongyarapod{st
túlnyomórészt a saj{t forr{sokból fedezte.
III.6. Alternatív{k egy esetleges v{ls{ghelyzetre Az Önkorm{nyzat gazdas{gi programj{t a jelenlegi költségvetésének helyzete, kiad{sainak és bevételeinek aktu{lis alakul{sa mellett alakította ki, kiemelten a saj{t bevétel, azon belül az iparűzési adó nagys{grendjére tekintettel. Többször megfogalmaz{sra került, hogy a képviselő-testület nem készül fel egy lehetséges - 25 -
v{ls{ghelyzetre (azaz a helyi adóbevételek drasztikus csökkenésére), ezért röviden a rendelkezésre {lló lehetőségeket vesszük sz{mba. Amennyiben a bevételek kiesése a 2010. évi helyi adóbevétel teljesítéséhez képest több sz{zmilliós nagys{grendet ér el, úgy két út {ll nyitva az Önkorm{nyzat előtt. Az egyik a kieső helyi adóbevétel pótl{sa -
m{s helyi adó kivetése, vagy
-
meglévő adónem mértékének növelése {ltal.
A m{sik a kiad{sok hasonló mértékű csökkentése {ltal. A kiad{s csökkentése két módon valósítható meg: -
önként v{llalt feladatok ell{t{s{nak szüneteltetése/megszüntetése {ltal, és/vagy
-
a beruh{z{sokra, és az Ötv. alapj{n kötelező feladatell{t{sra fordított kiad{sok visszafog{s{val.
Természetesen mindezen lehetőségek csakis a megv{ltozott jogszab{lyi környezet kialakul{s{t követően, annak ismeretében realiz{lhatóak, hiszen jelen gazdas{gi program össze{llít{sakor azok még nem ismertek. Amennyiben olyan v{ls{ghelyzet alakul ki, amely {ltal a bevételkiesés nagys{grendje meghaladja a félmilli{rd forintot, úgy a fentiekben részletezett lehetséges intézkedések együttes, teljes körű alkalmaz{s{ra is sor kerülhet. A program alkot{sakor rendelkezésre {lló inform{cióink alapj{n a j{szberényi v{llalkoz{sok gy{rainak bez{r{s{ról, vagy részbeni termelési kapacit{sok m{s településre, illetve m{s orsz{gba történő {thelyezéséről jelenleg nincs szó. Azonban a gazdas{gi szereplők előrejelzései alapj{n elmondhatjuk, hogy jelentős {rbevétel növekedéssel – ez{ltal a helyi iparűzési adó kiad{saik növekedésével – nem sz{molnak 2011-ben. Fentiek alapj{n meg{llapítható, hogy a 2011-2012-es évek vonatkoz{s{ban a jelenleg rendelkezésre {lló adatok és inform{ciók alapj{n nagys{grendileg
hasonló
helyi
adóbevétellel
sz{molhatunk,
mint
a
2010.
költségvetési évben.
- 26 -
|. oldal - 26 -
IV. A településfejlesztési stratégia
Az önkorm{nyzatnak a következő évek v{rosi fejlődésében aktívabb szerepet kell betöltenie. Az eddigi statikus tevékenységek helyett dinamiz{lni kell a fejlesztési tevékenységünket, alkalmazkodva a mikro és makro környezeti v{ltoz{sokhoz. Az önkorm{nyzati törvény és m{s {gazati jogszab{lyok {ltal kötelezően előírt kötelezettségek és önként v{llalt feladatok mellett a legfontosabb feladatunk a v{rosfejlesztési
tevékenység
erősítése.
A
v{rosfejlesztési
stratégia
hatékony
megvalósít{s{hoz egy új v{rosüzemeltetési rendszer kialakít{sa és a m{r fentiekben említett megv{ltozott szemlélet közvetítése szükséges. A p{ly{zati rendszerben hozz{férhető forr{sok elnyerésére az eddigiekhez képest {tgondoltabb és jobban kimunk{lt projektek megvalósít{sa mellett van szükség.
Az Önkorm{nyzat gazdas{gi, pénzügyi helyzetét évek óta kedvezőtlen tendenci{k jellemzik. Ezt az előző ciklusok v{rosvezetése nem reag{lta le kellőképpen, így 2011re mindez hatv{nyozottabban érvényesült. A racionaliz{l{s elmulaszt{sa a konfliktuskerülő hozz{{ll{s miatt jelentős elmarad{st okoz v{rosunknak, melyet rövid
időn
belül
működőképességének
be
kell
fenntart{sa
pótolnunk érdekében.
önkorm{nyzatunk Dinamikuss{
fejlődőkell
és
tennünk
önkorm{nyzatunkat, hiszen m{s módon nem lesz lehetőségünk eleget tenni az elv{r{soknak. Az Önkorm{nyzat forr{shi{nnyal és likvidit{si gondokkal küzd, az éves költségvetés 2011-ben is jelentős hi{nnyal került elfogad{sra A költségvetési egyensúlyra való törekvést segíti az elmulasztott intézményi racionaliz{l{sok meglépése, és a megtérülő beruh{z{sokat, munkahelyteremtést, illetve annak lehetőségét biztosító beruh{z{sokat előtérbe helyező településfejlesztési politika.
- 27 -
|. oldal - 27 -
IV.1. Projekt és p{ly{zati menedzsment 2011-ben a V{rosgazd{lkod{si Oszt{ly V{rosüzemeltetési Irod{ja foglalkozik az |. oldal - 28 önkorm{nyzatn{l projektek előkészítésével. L{tható, hogy a jelenlegi hivatali kapacit{sok allok{ciója nem a legoptim{lisabb, hiszen a feladat fontoss{g{ra tekintettel megfontolandó lehet erre a kiemelt feladatra egy ön{lló szervezeti egység létrehoz{sa, melynek feladata az önkorm{nyzati és intézményi p{ly{zatok előkészítése, egyeztetése, elkészítése és menedzselése. Egy profil tiszt{n működő fejlesztési és beruh{z{si iroda, rendelkezhetne egy a beruh{z{sokat műszakilag koordin{ló és a rendszerből régóta hi{nyzó v{rosi főmérnökkel is.
IV.2. A v{rosi nagyrendezvények és a v{rosmarketing Cél, hogy J{szberény egy orsz{gszerte ismert vendégv{ró, vendégszerető legyen. A v{rosi nagyrendezvények sor{ba kív{njuk emelni és sokkal nagyobb teret kív{nunk szentelni a V{ros Napj{nak. Meg kell teremteni minden évben annak a lehetőségét, hogy legyen egy olyan nap, amikor a j{szberényiek önmagukat ünneplik, amikor mindny{jan emlékezünk közös történelmünkre. Olyan napot akarunk létrehozni, mely közelebb hozza egym{shoz a v{ros minden polg{r{t. A Cs{ngó Fesztiv{l és v{rosunk neve az elmúlt 20 évben összefonódott. Folytatni kív{njuk a fesztiv{l önkorm{nyzati t{mogat{s{t, hogy tov{bbra is a v{ros első sz{mú, hírvivő nagyrendezvénye maradhasson. 2008-ban elindítottuk a Ny{ri Szính{z rendezvényeit, mely nagy népszerűségnek örvend. 2010-ben m{r sikerült két színdarabot is bemutatni a közönségnek, mely alapj{n egyértelmű a folytat{s ir{nti igény. A J{szberényi Ny{r rendezvényeit magukénak érzik a v{roslakók, de t{gabb környezetünkbe is jó hírünket viszi. A jövőben célunk, hogy a rendezvényt tov{bb tudjuk bővíteni annak érdekében, hogy a ny{r majd minden napj{n kisebb-nagyobb - 28 -
kultur{lis és szórakoztató rendezvények programjai közül v{logathassanak a j{szberényi és az idel{togató polg{rok. A ny{ri főszezon lehető legtöbb hétvégéjén kitiltjuk a gépj{rműforgalmat a főterünkről, és ny{ri rendezvénysorozatunk keretében programokat szervezünk ezen alkalmakra.
|. oldal - 29 -
Egy élettel teli v{ros a cél, hogy tov{bbi turist{kat tudjunk v{rosunkba vonzani. A v{rosmarketing körében az eddigi elszigetelt kezdeményezéseket rendszerbe foglalva kív{njuk azokat a v{ros jav{ra, a turisztikai fejlesztések szolg{lat{ba {llítani. V{rosunk értékeit, sikereinket, rendezvényeinket meg akarjuk ismertetni a külvil{ggal is. Arra törekszünk, hogy olyan pozitív képet sug{rozzunk v{rosunkról, mely felkelti a t{vol élők figyelmét. Szeretnénk, hogy J{szberényről pozitív kép alakuljon ki haz{nkban és hat{rainkon túl is. A v{rosfejlesztéstől, a befektetés ösztönzésekig, a rendezvényeken {t a kommunik{cióig a cél az, hogy vonzó, sikeres v{ros legyünk és ezt a képet mutathassuk a külvil{gnak is. Mindehhez meg kell hat{rozni a főbb célcsoportokat, az alkalmazandó eszközöket és a marketing megvalósít{s{hoz a megfelelő, hatékony rendszert. Ennek érdekében a Polg{rmesteri Kabinetirod{n belül foglalkoztat{sra került a 2011. évtől egy fő sajtó és v{rosmarketing munkat{rs, valamint elindítjuk a v{rosarculati p{ly{zatot és a v{rosmarketing stratégia kidolgoz{s{t.
IV.3. A lobbi tevékenység erősítése
A területi tervezés feladata kettős: egyrészt a helyi t{rsadalmi kezdeményezések esetében szükséges, hogy azok beépüljenek a felsőbb szintű döntésekbe, m{srészt helyi szinten is szükséges figyelembe venni a központi elképzeléseket, uniós elv{r{sokat, a fejlődési trendeket. A v{ros vezetői, döntéshozói, képviselői, a helyi gazdas{g szereplői, a v{rosból elsz{rmazottak esetében szükséges tudatosítani, hogy haszn{lj{k és éljenek a kapcsolatrendszerek működtetéséből adódó form{lis és inform{lis lehetőségekkel.
- 29 -
A lobbi tevékenységek elsődleges területei: az előző ciklusban beígért a v{rost elkerülő körgyűrű III. szakasz{nak megépítése (melynek teljes körű előkészítését 2010 m{rcius{ban a projekt zsűri sajn{latos és érthetetlen módon felfüggesztette), Ipari- és Innov{ciós Park kialakít{sa és fürdőfejlesztés kiemelt projektként történő |. oldal - 30 megvalósít{sa, a csapadékvíz elvezetéssel összefüggő projektekhez region{lis forr{s biztosít{sa, a helyi érdekek felsőbb szintű képviselete, a p{ly{zati eredményesség fokoz{sa.
IV.4. Az önkorm{nyzati feladatok felülvizsg{lata
A v{rosnak erősséget és egyben gyengeséget is jelent a kiterjedt intézményh{lózat. Az Önkorm{nyzat szolg{ltató jellege erős, hiszen egy sor önként v{llalt feladatot is ell{t. Ezek a feladatok jelentős, fejlesztésekre is haszn{lható forr{st emésztenek fel, hiszen a normatív{k kiegészítése jelentős többletforr{st igényel. Az elmúlt 20 évben ezen területek felülvizsg{lata szinte csak szavakban történt meg (kivétel tal{n a kilencvenes években történt oktat{si intézményrendszert érintő {talakít{sok), lényegi intézkedések
nem történtek, tettek nem követték a felvetéseket. Az akkori
v{rosvezetés politikai népszerűségének féltése és konfliktuskerülő magatart{sa ok{n nem v{llalta fel ezen területek {talakít{s{t. Az önként v{llalt és kötelező feladatok felülvizsg{lata a következőket jelentheti. Az önként v{llalt feladatok {tad{sa m{s fenntartók részére, intézményeink {ltal haszn{lt ingatlanvagyon
kihaszn{lts{g{nak
felülvizsg{lata,
szervezeti
működés
racionaliz{l{sa, működtetési forma v{ltoztat{s, lehetséges integr{ciók megvalósít{sa, vezetési szintek {tgondol{sa, megfogalmazott minőségi követelményrendszer {tgondol{sa, stb.
- 30 -
V. Befektetés-t{mogat{si stratégia Az Önkorm{nyzat költségvetésében biztosítani szükséges a pénzügyi stabilit{s megőrzését, oly módon, hogy tervezett bevételek és kiad{sok fedezetet nyújtsanak a |. oldal 31 kötelező és önként v{llalt feladatok ell{t{s{n túl a fejlesztésekre. Ezen fejlesztéseknek kell alapot teremteniük a befektetéseknek, a munkahelyteremtő beruh{z{soknak. Az elmúlt húsz évben nem létezett tudatos önkorm{nyzati befektetés-t{mogat{si stratégia. Így történhetett meg péld{ul, hogy egy multinacion{lis cég egy m{sik közeli v{rost v{lasztott beruh{z{sa helyszínéül, miközben eredetileg J{szberénybe tervezte termelési kapacit{sa telepítését, termelése megkezdését. A befektetés-t{mogat{si stratégia egyik legfőbb alapja, hogy a beruh{zni sz{ndékozó hazai és külföldi v{llalkoz{sok, azaz a működő tőke lehetőséget kapjon az önkorm{nyzattól, illetve a térség m{s v{llalkoz{sai szükségleteiből adódóan arra, hogy befektetéseiket J{szberény v{ros{ban eszközöljék. Ennek legfontosabb eszköze lehet az ipari park és inkub{tor h{z kialakít{sa, mely szükségességét az eddigi tapasztalatok egyértelműen igazolj{k. Az ipari park kialakít{s{val több éve, sőt évtizede adós J{szberény v{rosa, holott a Nagyk{tai úton tal{lható volt laktanya kiv{ló lehetőséget biztosított volna ezen cél megvalósít{s{ra. Ezt azonban az akkori v{rosvezetés nem kív{nta oly mértékben megoldani, hogy ezen területen az ipari parkunknak otthont adhasson, így m{s területet kell keresnie v{rosunknak.
Az
elkészült
előzetes
vizsg{lati
dokument{ció
alapj{n
a
pusztamonostori út mellett tal{lható {llami tulajdonú terület a legmegfelelőbb a sz{mít{sba vehető területek közül ezen cél megvalósít{s{ra. A J{szberény Ipari- és Innov{ciós Park kialakít{sa lehet a befektetési döntések meghozatal{ban az a plusz szempont, mellyel önkorm{nyzatunk hozz{j{rulhat v{rosunk fejlődéséhez, új termelési kapacit{sok letelepítéséhez, ez{ltal új munkahelyek létrehoz{s{hoz.
A stratégia m{sik fontos eleme, hogy a v{rosnak naprakész inform{ciókkal kell rendelkeznie a helyi v{llalkoz{sok jövőbeni terveiről, hiszen ezek nem csak a helyi 31
adóbevételek tekintetében nyújtanak lényeges adatokat, hanem a betelepülni sz{ndékozó új v{llalkoz{soknak is érdemi inform{ciót nyújthatnak. Ennek gyakorlati eszköze lehet a v{rosvezetés folyamatos kapcsolattart{sa a gazdas{g szereplőivel, úgymint a J{szberényi Gazdas{gi Tan{cs ülésein való aktív részvétel, és a helyi kis és |. oldal 32 középv{llalkoz{sokkal történő folyamatos p{rbeszéd.
Nem elhanyagolható a v{ros, a v{rosi cégek és a hivatalok pozitív, ügyfél- és befektetőbar{t hozz{{ll{sa. A befektetni sz{ndékozót segíteni kell a törvények és lehetőségek adta keretek közt, így cél kell hogy legyen az egyablakos ügyintézés, a legnagyobb adófizetők kiemelt hivatali kezelése egy referens {ltal, ki segíti őket, aki figyelemmel kíséri az ügyeik alakul{s{t. A fentiekben említetteken kívüli módja a befektetés-ösztönzés t{mogat{s{nak az önkorm{nyzati ingatlanvagyon hatékonyabb hasznosít{sa. Ennek érdekében e területeket szab{lyozó, új rendeleteket – vagyonrendeletet és nem lak{s célj{ra szolg{ló ingatlanok hasznosít{s{nak szab{lyoz{s{t tartalmazó rendeletet – kell alkotnia v{rosunknak és folyamatosan aktualiz{lni azokat a környezeti v{ltoz{sok függvényében. Ismételten előkerül az Önkorm{nyzat gazdas{got dinamiz{ló szerepe és lehetőségei, melyek ez esetben nem m{sok, mint a helyi szab{lyoz{si környezet re{lgazdas{gi v{ltoz{sokhoz történő folyamatos igazít{sa.
J{szberény v{rosa saj{tos adotts{gokkal rendelkezik e területen. Ezen terület megfelelő kezelése jelentős mértékben hozz{j{rul a v{rosban élő emberek életminőségének és t{rsadalmi közérzetének javul{s{hoz. A jelenleginél magasabb színvonalon megvalósított ingatlangazd{lkod{s eredménye minden j{szberényi polg{rnak érdeke, hiszen hozz{j{rul a „közösség” tulajdon{nak védelméhez, működtetéséhez és gyarapít{s{hoz.
A v{ros megítélésében, annak küllemében fontos szerepet j{tszanak a nem megfelelően kezelt, rossz {llapotú, sokszor üres vagy nem megfelelően kihaszn{lt 32
ingatlanok, mely az elmúlt évtized hib{s politik{j{nak köszönhető. A v{ros központj{ban egyre több önkorm{nyzati tulajdonú üzlet és egyéb épület {ll üresen és f{jó sebként mutatja, hogy valami nincsen rendben, jelenlegi, szinte tarthatatlan helyzete miatt haladéktalanul lépéseket kell tennünk. Feladatunk, hogy a bankokkal |. oldal 33 teletűzdelt és lassan kiürülő főtér újra élettel teli, nyüzsgő legyen. Elemi érdekünk, hogy a főtéren vendégl{tósok {ltal működtetett egységek, éttermek, k{vézók és cukr{szd{k jelenjenek meg, benépesítve ezzel az oly sokszor kihalt belv{rost. Az önkorm{nyzati ingatlanvagyon műszaki {llapota és hasznosít{sa területén is szemmel l{tható előrelépéseket kell elérnünk, hiszen a v{rosunkba érkező befektetni sz{ndékozó v{llalkoz{sokat ez is nagyban befoly{solhatja.
33
VI. Az adópolitika célkitűzései A helyi adópolitika alapvető célja az, hogy a helyi adók az Önkorm{nyzat folyamatos, {llandó, stabilan előre tervezhető, biztos bevételi forr{st jelentsenek, |. oldal 34 ugyanakkor az adózói kört illetően mélt{nyos, igazs{gos legyen, a szoci{lis, v{rosfejlesztési és gazdas{gpolitikai szempontok szerinti kedvezményezettség biztosított legyen az egyes adónemek tekintetében.
Adópolitika A helyi gazdas{g adótermelő képessége az utóbbi évek tapasztalatai szerint stagn{l. Az adóbevételek volumene infl{ciókövető, attól eltérő dinamik{t a 2008. évi gazdas{gi v{ls{g előtti években produk{lt. E folyamat megv{ltoz{s{val a közeljövőben stagn{l{s, esetleg lassú növekedés v{rható. Rövidt{von a maxim{lis cél, a következő egy-két év minim{lis programjaként a helyi adókból sz{rmazó bevételek infl{ciós mértéket elérő vagy meghaladó előir{nyzat{nak meg{llapít{sa lehet, és az azt megalapozó forr{sok felt{r{sa tűzhető ki, amely 2014-ig az összes adóztat{sban rejlő tartalék felszínre hozatal{ban nyilv{nulhat meg.
A v{rosfejlesztéshez kapcsolódó projektek megvalósít{s{ban résztvevő v{llalkoz{sok j{szberényi telephely meglétéhez vagy megnyit{s{hoz kötése, a helyben szerzett {rbevételek helyi adóztat{s{t segíthetik elő.
A helyi bevételek megítélésekor nem elegendő önmag{ban figyelembe venni, hogy azok mekkora összeget képviselnek, és milyen biztons{ggal képződnek, hanem fontos a stabilit{si funkció is. Amennyiben a bevételek meghat{rozó része központi t{mogat{sból sz{rmazik kevésbé tud a v{ros kellően stabil maradni a ciklikus re{lgazdas{gi ingadoz{sokkal szemben, még ha az aszimmetrikusan hat is. Minél nagyobb a saj{t bevétel, ann{l nagyobb lehetőség nyílik anticiklikus fisk{lis politik{t,
34
stabilabb gazd{lkod{st folytatni.
Önkorm{nyzati törekvés az, hogy a kötelező és önként v{llalt feladatok ell{t{s{t magasabb minőségű szolg{ltat{si színvonalon, az intézmény-fenntartói szerep |. oldal 35 újragondol{s{val, esetleg a helyi adók rendszerének v{ltoz{sa esetében új adóalanyok bevon{s{val történő bevétel növekedést teremtsen. Természetesen a fenti célok együttes alkalmaz{sa tov{bbi stabilit{st eredményez.
A helyi adóból sz{rmazó bevétel növelési lehetőségek Az
adóalanyi
kör
növelhető
és
növelendő,
részben
a
befektetések,
gazdas{gfejlesztések hat{saként, részben a célir{nyos adóellenőrzések fokoz{s{val.
Az adóbevételek nomin{l értéke megőrzésének egyik lehetősége az adómaximumtól jelentősen elmaradó építményadó lakoss{got érintő gar{zsok és a v{llalkoz{sokat érintő az egyéb építmények (üzlet, iroda, üzem stb.) adómértékeinek emelése, illetve ezek {tstruktur{l{sa (péld{ul építményadó esetén a termelő és a kereskedelmi célt szolg{ló építmények megkülönböztetése az adómérték szempontj{ból).
Meg kell vizsg{lni az iparűzési adónemben alkalmazott adómérték csökkentésével esetlegesen együtt j{ró v{llalkozói adóalanyi kör növekedésével keletkező v{rható adóbevétel növekedésének lehetőségét.
A képviselő-testület fokozott figyelmet fordít arra, hogy: - az adózók fizetési mor{lja javuljon, ennek érdekében rendszeresen t{jékozódik az adókintlévőségek nagys{g{ról, a beszedésre tett intézkedésekről, illetve a szükséges adó végrehajt{si szankciók alkalmaz{s{ról, valamint az intézkedések alapj{n elért eredményekről,
35
- az adózók t{jékoztat{st kapjanak az adóbevételek felhaszn{l{s{ról, mivel az adóforintok ismert felhaszn{l{si célja, illetve elért eredményei segítik az önkéntes befizetést, - az önkorm{nyzati adóhatós{g éljen adóelj{r{si törvény alapj{n biztosított |. oldal 36 adóellenőrzési jog{val és az adóellenőrzések eredményéről a Testület legal{bb évente t{jékoztat{st kapjon, - javuljon az adó-felderítési és adóbehajt{si tevékenység, - adóztat{si ir{nyelveket fogalmaz meg az adóelj{r{si törvényben biztosított jogkövetkezmény
meg{llapít{si,
mélt{nyoss{gi
és
végrehajt{si
elj{r{sokban
alkalmazott intézkedések gyakorl{s{ban, - minden évben, a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódva megvizsg{lja a helyi adóztat{s {ltal nyújtott bevételszerzési lehetőségeket, - adó-fajt{nként meghat{rozza az érintett adózói kör nagys{g{t, a rendszerbe beépítendő – a gazdas{gi program célkitűzéseit elősegítő – kedvezmények és mentességek rendszerét, a v{rható bevételeket, és az adóztat{s miatt jelentkező negatív hat{sokat, - adófajt{kat összehasonlítva dönt a bevezetendő, illetve fenntartandó adókról, az adórendelet módosít{sokról, - csak olyan adórendeleteket fogad el, amely - a lakoss{g sz{m{ra még elviselhető anyagi terhet jelent, - nem hat a v{llalkozók működésének, fejlesztési elképzeléseinek g{tjaként, - nem terheli a v{llalkoz{sokat a foglalkoztatottak sz{m{hoz kapcsolódva.
A helyi adók jövőbeni meghat{roz{s{n{l – a törvényi kereteken belül – érdemes olyan kedvezményeket, mentességeket és adómértéket alkalmazni, amelyek vonzóv{ tehetik J{szberényt a v{llalkoz{sok sz{m{ra. A túl nagy adóteher negatívan hathat a beruh{z{sokra, az alacsonyabb adó viszont segíthet a J{szberény vonatkoz{s{ban pozitív befektetési döntések meghozatal{ban.
36
A saj{t bevételek növelése érdekében fokozatosan felülvizsg{lni szükséges az egyes adómértékeket – azokn{l az adónemeknél, ahol az adótételek mértéke nagyon mesze {ll a törvényben meghat{rozott maximumtól –, tekintetbe véve a lakoss{g és a v{llalkoz{sok teherbíró képességét. A v{rospolitikai döntéseknek azonban főként az |. oldal 37 adópotenci{l erősítését kell szolg{lniuk. Az adóügyek intézése sor{n – kiv{ltképp az adóz{si területet érintő kintlévőségek kezelését érintő tevékenységgel kapcsolatban – a legfontosabb elv{r{s az, hogy a köztisztviselőink {ltal nyújtott szolg{ltat{sok a lehető
legink{bb
hozz{j{ruljanak
a
polg{rbar{t,
szolg{ltató
hivatali
kép
kialakul{s{hoz. Törekedni kell az adókintlévőségek minimaliz{l{s{ra, melyet polg{rbar{t
és
ügyfél
centrikus
adóügyintézéssel
és
hatékony
behajt{si
tevékenységgel lehet megvalósítani.
37
VII. Az egyes közszolg{ltat{sok biztosít{s{ra, színvonal{nak javít{s{ra vonatkozó megold{sok |. oldal 38 Az Önkorm{nyzat és hivatala szolg{ltató jellege terén elért eredmények tov{bb építendők, a meglévő ISO 9001 minősítés mellett 2011-ben megvalósítandó cél a ISO 27001 inform{cióbiztons{gi rendszer szabv{ny minősítés megszerzése a belső és külső auditok, folyamatszab{lyoz{s működtetése. A Polg{rmesteri Hivatal hatós{gi feladatkörei az előzetes inform{ciók alapj{n többségében {tkerülnek a 2013-ban kialakítani tervezett j{r{si hivatalokba, mely ok{n m{r 2011-ben megszüntetésre kerül a Polg{rmesteri Hivatalban az oszt{lyvezetői szint és elkülönítésre kerül a hatós{gi és önkorm{nyzati munka. A jegyző közvetlen ir{nyít{sa al{ kerül az önkorm{nyzati munk{t végző irod{k ir{nyít{sa, illetve aljegyzői ir{nyít{s al{ a közigazgat{si hatós{gi munk{t végző irod{k. Fontos elv{r{s mind a v{rosvezetés, mind a szolg{ltat{st igénybevevők részéről a közszolg{ltat{sok biztosít{sa területén, hogy minden résztvevő dolgozó érezze azt, hogy Ő van a polg{rokért és nem fordítva, legyen szó v{rosüzemeltetésről vagy intézményi szolg{ltat{sokról. Célunk egy olyan szolg{ltató hivatal és egységes ügyfélszolg{lat kialakít{sa, melyek ügyfélfogad{si ideje igazodik a j{szberényiek életéhez, igényéhez. Éppen ezért egy új, rugalmasabb ügyfélfogad{si rendet vezettünk be a Polg{rmesteri Hivatalban, hogy hosszított ügyfélfogad{si idő mellett lehessen az ügyeket intézni. A Polg{rmesteri Hivatalban kedvezményesen hívható kék sz{mot hozunk létre az ügyintézés, a közérdekű és hibabejelentések megkönnyítése célj{ból. Minden ügyféllel kapcsolatba kerülő v{rosi dolgozó egységes névkitűzőt kap, hogy az ügyeit intéző j{szberényi polg{r mindig tudja, hogy kivel került kapcsolatba, ember közelibbé téve a mindennapok ügyintézését.
38
Az ügyfél-elégedettség fokoz{sa és az informatikai rendszerek korszerűsítése folyamatos megújul{st követel. Az informatikai rendszerek korszerűsítése és a szolg{ltató,
azaz
polg{rbar{t
hozz{{ll{s
{ltal
elérhetővé
v{lik
a
régóta
megvalósítandó v{rosi ügyfélszolg{lat, mind a hivatal, mind a v{rosüzemeltetés |. oldal 39 területén. A ciklus végéig mindkét rendszer bevezetése és üzemeltetése elv{r{sa a v{rosvezetésnek. Minden v{roslakónak éreznie kell, hogy van, aki foglalkozik az ügyével. Mindezzel az ügyfelek elégedettsége fokozható, a panaszok sz{ma tov{bb csökkenthető lesz. Ennek első lépéseként kihelyezésre kerülnek több mint 50 helyszínre a v{rosi „panaszl{d{k”, és elkezdi tevékenységét a hivatali panaszkezelő.
Egy közterület felügyelők {ltal haszn{lt térinformatikai rendszer bevezetése is folyamatban van, annak érdekében, hogy az érzékelt problém{k kezelése minél előbb konkrét feladatot jelentsen. Az Internet alapú ügyintézés kiterjesztése rövidt{von nem lehet l{tv{nyos, ink{bb v{lasztékbővítő, mivel ma még alacsony a szolg{ltat{st igénybe vevők ar{nya, de egyértelműen ez a jövő útja. Az okm{nyirod{n belül működik m{r az Interneten keresztüli időpontfoglal{s, s a legtöbb szakrendszeren belül az ügyindít{s lehetősége. EU-s forr{sok bevon{s{val el kell kezdeni az eközigazgat{s teljes körű kiépítését, mely egyszerre polg{rbar{t és a hivatal működési hatékonys{g{t is javítani hivatott.
39
VIII. Fejlesztési elképzelések J{szberény V{ros Önkorm{nyzata Gazdas{gi Programj{nak {tfogó célja:
|. oldal 40 Pro-aktív gazdas{gfejlesztési politika és dinamikus v{rosfejlesztés a j{szberényiek mindennapjaiért.
Az {tfogó cél az elmúlt 20 év v{rosvezetési gyakorlat{tól eltérő ir{nyt mutat és hosszú t{vú komplex gondolkod{st igényel. Cél az itt élő polg{rok, az ide l{togatók és az itt befektetni sz{ndékozók elv{r{sainak a lehető legink{bb megfelelni, hiszen értük vagyunk, értük dolgozunk. A j{szberényi gazdas{gi program elsődleges célj{nak az aktív, kezdeményező önkorm{nyzati gazdas{gfejlesztési politika és az ezzel összekapcsolódó dinamikus v{rosfejlesztés tekinthető. A jelenlegi ipari, besz{llítói h{lózat adta gazdas{gi fejlettséget kív{nja fenntartani, újabb lehetőségekkel bővíteni, illetve meg kív{n jelenni az orsz{g turisztikai vérkeringésében. Élni akar minden, az Önkorm{nyzat rendelkezésére {lló lehetőséggel.
A munkahelyteremtéssel, -megtart{ssal, a hozz{adott érték növelésével összefüggő fejlesztések esetében a megtérülés mint szempont a priorit{s. Ami azt jelenti, hogy olyan projektek megvalósít{sa v{r J{szberényre, amelyek sz{mos munkahelyet teremtenek és hosszút{von, de megtérülést képesek produk{lni. A program sikeres véghezvitele az Önkorm{nyzaton múlik, amelyhez a beruh{z{sok megvalósít{s{n{l megtérülési sz{mít{sok készítése, a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele, az alternatív energiaforr{sok hasznosít{sa, az üzemeltetési és a v{ros {ltal ell{tott feladatok minőségi és költséghatékony ell{t{sa szükséges.
A program a t{rsadalmi egyensúly érdekében a h{tr{nyos helyzetű és a megv{ltozott munkaképességű
lakoss{g
helyzetét
képzéssel,
munkahelyteremtéssel
és
közfoglalkoztat{ssal kív{nja oldani. A helyben elérhető képzés minőségének javít{s{ra tesz javaslatokat. Foglalkozik a közbiztons{g, az egészségügy és egészségnevelés, az oktat{s, a
40
kultúra, a v{rosmarketing, a sport, az ingatlangazd{lkod{s, fenntartható fejlődés és a hagyom{nyok kérdésével.
A J{szberény V{ros Önkorm{nyzata Gazdas{gi Programj{ban megfogalmazott {tfogó cél megvalósít{s{t h{rom priorit{s segíti:
1. Partnerség a szereplőkkel 2. A foglalkoztat{s minőségének megőrzése, fejlesztése 3. A fejlődési potenci{l növelése
1.
A partnerség az Európai Unió egyik fontos alapelve, horizont{lis és vertik{lis vetületei egyar{nt vannak. Ennek az alapelvnek az érvényesülése meghat{rozó J{szberény jövőbeni elképzeléseinek megvalósít{sa sor{n. A partnerség alatt az Önkorm{nyzat hivatala, intézményei, gazdas{gi t{rsas{gai egym{s közötti kapcsolatainak erősítését, az együttműködést és a különböző szintek közötti {tj{rhatós{got értjük, legyen szó az új Korm{nyhivatalról, a Polg{rmesteri Hivatalról, vagy b{rmely m{s decentraliz{lt igazgat{si szervről. A partnerségek erősítése alatt értjük a helyi érdekek lehető legjobb képviseletét, a pozitív v{rosi kommunik{ciót egyar{nt. A partnerség a v{rosi szinttől egészen a nemzetközi kapcsolatokig terjedhet.
2.
A foglalkoztat{s, a foglalkoztathatós{g kérdése a m{sodik, mely az {tfogó cél elérését priorit{sként segíti. J{szberény a foglalkoztat{s szempontj{ból orsz{gos viszonylatban jó pozíciót foglal el. Ezen priorit{s jelenti a mai foglalkoztat{si szint megőrzését, annak fejlesztését. Az egyén foglalkoztathatós{ga pedig nem m{s, mint a munkaerő piaci kín{latban megjelenő személyek olyan pszichés és fizikai {llapotba hoz{sa, illetve tart{sa, mely {ltal a potenci{lis munkaadók is megtal{lhatj{k a megfelelő szakképzettségű
és
egészséges
munkav{llalóikat
mindkét
fél
kölcsönös
megelégedésére. A v{ros lakoss{gmegtartó erejének fontos eleme a kedvező munkav{llal{si lehetőség, ez{ltal a magasabb foglalkoztat{si ar{ny.
41
|. oldal 41
3.
Az Önkorm{nyzat feladata egyrészt, hogy szolg{ltasson, m{srészt, hogy a fejlesztéseket gener{lja legyen szó saj{t, vagy külső szervezet {ltal megvalósuló beruh{z{sról. A helyzetet nehezíti, hogy az Önkorm{nyzat eddigi működését a statikuss{g jellemezte, így a kihív{soknak való megfelelés csak lassan vagy egy{ltal{n nem valósulhatott meg. Szükség van az Önkorm{nyzat dinamiz{l{s{ra, hogy a gyors v{ltoz{sok nyomon követése, a versenyhelyzet lereag{l{sa megtörténhessen. Ehhez az Önkorm{nyzat képviselő-testületének, a Polg{rmesteri Hivatal, az intézmények és a v{rosi cégek dolgozóinak komoly szemléletv{lt{s{ra van szüksége.
A priorit{sok tov{bb bonthatók specifikus célokra, amelyek a következőek:
a) V{rosfejlesztést közel hozni az emberek mindennapjaihoz b) Térségi kapcsolatok erősítése c) Az élhető v{ros megteremtése d) A gazdas{gi potenci{l tov{bbi erősítése e) Új befektetők, új gazdas{gi lehetőségek f) Szolg{ltató Önkorm{nyzat
VIII.1. V{rosfejlesztés – a jövő v{ros{ért VIII.1.1. J{szberényi Gazdas{gfejlesztés a munkahelyek biztons{g{ért, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítéséért
Ma a j{szberényiek sz{m{ra a biztons{g megteremtése a legfontosabb. A biztons{g pedig a közbiztons{g mellett elsősorban a munkahelyek biztons{g{t jelenti. A mai vil{gban egy v{ros nem lehet felkészületlen a gazdas{gi környezet v{ltoz{s{nak kihív{saival szemben. J{szberény gazdas{ga nap mint nap versenynek van kitéve. Nemcsak haz{nk, hanem az EU m{s v{rosaival is versengünk egy-egy fejlesztésért, új befektetésért. A v{ros gazdas{g{nak sikerei sok esetben szinte teljesen függetlenek az önkorm{nyzattól. Ez az liber{lis „éjjeliőr” v{ros modell azonban nem tartható. Egy aktív, kezdeményező, 42
|. oldal 42
gazdas{gbar{t környezetet teremtő v{rospolitik{ra van szükség. A jövő sikerei szempontj{ból elengedhetetlen a valódi p{rbeszéd és együttműködés a gazdas{gi élet szereplőivel, hiszen a v{llalkoz{sok teremtik a munkahelyeket, és megélhetési lehetőséget biztosítanak a j{szberényieknek. Célunk, hogy J{szberényt a megye |. oldal 43 legdinamikusabban fejlődő v{ros{v{ tegyük.
A foglalkoztat{s a keresleti oldalon a v{llalkozói környezettől, a v{ros gazdas{g{nak szerkezetétől függ elsősorban, {m kölcsönhat{sban van a kín{lati oldallal, hiszen hi{ba van kereslet, ha nincs megfelelő munkaerő-kín{lat. A fejlesztési elképzelések mindkét oldalra koncentr{lnak. A szakképzési rendszer munkaerő piaci igényekhez való igazít{s{nak szükségessége orsz{gos szinten is megoldandó feladatot jelent, amelyet a rendszer {talakít{s{val kív{n a központi korm{nyzat elérni. Tény, hogy J{szberény a régióban az egyik legvonzóbb betelepülési célpont, {m meglévő előnyét nem tudta az eddigiekben kellőképpen kihaszn{lni, bizonyos feltételrendszer hi{ny{ban. Szükséges az önkorm{nyzati „nyit{s”, a fokozottabb v{llalkoz{sok felé fordul{s.
Az ipari foglalkoztat{si „egyl{bús{g” old{s{ban segíthet az új gazdas{gi lehetőségek felt{r{sa. Új kitörési pontot a turizmus jelenthet a v{ros életében. A turizmusnak különböző, részben újszerű {gai vannak jelen a fejlesztési elképzelések között. Az egészség turizmus fejlesztése és a hozz{ kapcsolódó term{l és gyógy-, kultur{lis és rendezvény-, sport, lovas és üzleti turizmus is t{mogatandók. Ennek jegyében a J{szberényi Strand és Term{lfürdő fejlesztését tervezzük kiemelt projekt keretében megvalósítani, mely a kapcsolódó {gazatok fejlődését is segíti.
A gazdas{gi program a felelősség programja kív{n lenni azzal, hogy segít megőrizni a j{szberényi munkahelyeket, segíti a helyi v{llalkoz{sokat a munkahelyteremtésben, illetve tov{bbi befektetések J{szberénybe vonz{s{t gener{lja. Ennek érdekében a mikro- és kisv{llalkoz{sok helyi iparűzési adókulcs{t 0%-on tartjuk, ezzel közel m{sfélezer j{szberényi v{llalkoz{s életét könnyítjük meg. 43
A
v{ros
legnagyobb
adófizető
v{llalkoz{saival
és
a
helyi
gazdas{gi
érdekképviseletekkel rendszeres egyeztető fórumot hozunk létre, hogy a v{ros gazdas{got érintő stratégi{j{t és lépéseit (pl. szakképzés piaci igényekhez való igazít{sa, {t- és tov{bbképzési programok) megvitassuk.
|. oldal 44
A korm{nnyal együttműködve javítjuk J{szberény elérhetőségét (elkerülő út III. és egyben legfontosabb szakasz{nak megépítése, a főutak felújít{sa) A legalkalmasabb területen létrehozzuk a J{szberényi Ipari- és Innov{ciós Parkot, mely kedvezményesen biztosít területet munkahelyteremtő v{llalkoz{soknak, illetve ugyanitt szakmailag indokolt méretű inkub{tor h{zat valósítunk meg, mely a kezdő v{llalkoz{sokat segíti céljai elérésében. A j{szs{gi települések stratégi{inak összehangol{sa és az eredményesebb közös fellépés érdekében kezdeményezzük a közös gazdas{gfejlesztési együttműködést, illetve Eu-s mint{ra egy gazdas{gfejlesztő t{rsas{got hozunk létre, mely az Ipari- és Innov{ciós parkot is működtetni fogja.
VIII.1.2. Csapadékvíz elvezetés
Az egyre szélsőségesebb időj{r{s és a vízelvezető {rkok karbantart{sa újra és újra megmutatja, hogy a v{ros csapadékvíz-elvezetési rendszere hi{nyos, sok esetben elöregedett és elégtelen. Mit sem érnek az út és j{rdafejlesztések, az új kerékp{rutak és a zöld felületek megújít{sa, ha egy-egy kiadósabb esőzés ut{n kisebb-nagyobb víztengerek alakulnak ki v{rosszerte, bizonyos esetekben veszélyeztetve ak{r még a lakóépületeket is. A 2011-2014-es program egyik legnagyobb fejlesztési feladata a v{rosi csapadékelvezetési program végrehajt{sa. A teljes v{rosra elkészültek az engedélyes vagy tanulm{ny tervek, bizonyos esetekben az érintett utc{k lakóit bevonva ezeket aktualiz{lni szükséges. Az első nagy főgyűjtő csatorna rendbetétele, a V{rosi-Zagyva kotr{sa és mederrendezése befejeződött. Ehhez kapcsolódik a 3-0-0 sz{mú öv{rok {tépítése, mely a v{ros nagy – dél-nyugati – területének teremti meg a
44
lehetőséget a csapadékvíz elvezetésére. 2011-ben indul a 2-0-0 sz{mú öv{rok rekonstrukciója, mely a v{ros észak-keleti térségének biztons{gos vízelvezetését teremti majd meg. Harmadik nagy csomag lesz a 4. sz{mú öblözet rekonstrukciója, mely az északi területek problém{j{t kezeli majd. A cél nem lehet m{s, minthogy |. oldal 45 középt{von egy jól működő csapadékvíz-elvezető rendszere legyen J{szberénynek.
VIII.1.3. Lakó- és gyűjtőút felújít{s, kerékp{rutak
P{ly{zati és saj{t forr{sok segítségével az utóbbi években több gyűjtőútja is megújult a v{rosnak, így felújít{sra került a Hatvani út, N{dor út, Szent Istv{n körút, Szent Imre herceg út nagyobb része, a Batthy{ny- Plat{n- Bajnok- Ártér- Október 23Kinizsi- Ady Endre utak, 2010-ben a Bajnok utca kor{bban elmaradt része, a Bagoly utca, a Zolt{n utca hi{nyzó része és a Bimbó-Hat{r utca. A v{ros gyűjtőútjai közül 2011-ben EU-s forr{sok segítségével megújulnak az ÁrtérMesszel{tó-K{rp{t és az Álmos utc{k. 2011 év elején elkészülnek tov{bbi EU-s p{ly{zatokhoz a B{thori-Hable{ny és a Szent Ferenc-Harcos-Túzok utc{k felújít{si tervei. Az önkorm{nyzatnak ezen ciklusban el kell döntenie, hogy {tvesz-e a Magyar Közútkezelőtől jelenleg {ltala fenntartott utakat. E döntést befoly{solja, hogy ezen utak felújít{s{ra az {llamnak nagy valószínűséggel nem lesz forr{sa, így keresni kell a lehetőségét, hogy esetleg az Önkorm{nyzat a region{lis fejlesztési p{ly{zatokon nagyobb eséllyel tud-e forr{sokat szerezni ezen szóba jöhető utak felújít{s{ra, mint pl. a Thököly és a R{kóczi utak. A lakóterületi utak kapcs{n ellentmond{sos a helyzet. Pozitívum, hogy a p{r apró útszakaszt és egy-két éve létrejött utat lesz{mítva (ez p{r kilométer összesen) a v{ros belterületi lakóútjai az Ipartelep kivételével szil{rd burkolattal rendelkeznek. Sajnos az utak {llapota sok esetben nem megfelelő. 2006 előtt az akkori v{rosvezetés az útépítések kapcs{n a mennyiségi szempontokat vette figyelembe és nem a
45
minőségieket. Ebben az időszakban a l{tv{ny megelőzte a tartóss{got, így sok esetben sil{ny minőségű aszfaltozott lakóút készült, melyek ma m{r nagyon rossz {llapotban vannak. 2007. előtt az utakat nem l{tt{k el a kötelező kopóréteggel sem. Ezen ciklusban nagyszab{sú lakóút-felújít{si programot kell készíteni és elindítani, |. oldal 46 melyhez meg kell tal{lni a finanszíroz{si lehetőségeket is. J{szberényben az orsz{gos {tlagot meghaladó a kerékp{rhaszn{lat, mely egyszerre örvendetés tény az egészségmegőrzés és a fenntartható v{rosi élet szempontj{ból. M{srészt feladatot ró az Önkorm{nyzatra, hogy az ehhez szükséges biztons{gos (kerékp{rutak) és kényelmi (modern kerékp{rt{rolók, egységes t{blarendszer) infrastruktúr{t a megfelelő színvonalú közösségi közlekedés biztosít{sa érdekében megteremtse. Az elmúlt ciklusban hazai, majd EU-s forr{sok bevon{s{val elkezdődött a léptékv{lt{s ezen a területen is. A tervezés és kivitelezés közben felmerült problém{kból tanulni kell, aktívabban be kell vonni a v{ros lakoss{g{t, hogy egy jó cél nehogy negatívumm{ v{ljon a polg{rok mindennapjaiban. Törekedni kell az egységes, komplex h{lózat létrehoz{s{ra, melyhez tov{bbi EU-s forr{sok megszerzésére kell törekedni, illetve elő kell készíteni a településeket összekötő h{lózatok terveit is.
VIII.1.4. V{ros Szíve Program
Egy v{ros nem puszt{n épületek és utc{k összessége, minden igazi v{ros közösség, vagyis elsősorban élő szervezet. Az élő szervezetek nem élhetnek szív nélkül. Ezért, amióta az ember v{rosokat épít, a v{rosoknak mindig a szíve alakul ki először, az a hely, az a tér, ahol az ott élő közösség tagjai tal{lkoznak egym{ssal, ahol a legfontosabb közös dolgok történnek, ahonnan minden kiindul. Ez J{szberény esetében is a főtér és az ahhoz kapcsolódó szűk belv{ros. Minden igazi v{ros büszke a főterére és belv{ros{ra, hiszen {ltal{ban ott {llnak a legnevezetesebb épületek, műemlékek, a legnagyobb templom, a v{rosh{za, ott
46
tal{lhatók a fontos hivatalok, üzletek, legtöbb esetben a piac is. Lényeges annak hangsúlyoz{sa, hogy a v{rosmegújul{s egy {llandó folyamat, és ennek egy l{tv{nyos és új belv{ros-haszn{latot kialakító szakasza bontakozhat ki a V{ros Szíve Programmal. Ennek központi gondolata a különféle haszn{latok integr{ciója – |. oldal 47 együttélésének térbeli kereteinek megform{l{sa úgy, hogy itt tudjon élni a helyi lakos, a kereskedő, a közintézmény, az iskol{k di{kja, a vendéglős és az idel{togató turista is. A fent említett {llandó fejlesztési folyamat igaz a belv{ros zökkenőmentes közlekedésére is, mely finomra hangolt rendszerének köszönhetően lehetővé teszi az itt lakók, dolgozók, autósok, gyalogosok, kerékp{rosok biztons{gos és kényelmes közlekedését. A v{ros célja egy J{szberény múltj{hoz és történelméhez méltó v{rosi rendezvény- és sétatér létrehoz{sa. VIII.1.4.1. Gyalogos Belváros Program
A főtér és a belv{ros {talakít{s{nak fontos része a forgalomcsillapított terek, utc{k kialakít{sa, ahonnan t{vol tartjuk a gépj{rművek forgalm{t. A Gyalogos Belv{ros Program két nagy elemből tevődik össze. Az egyik a v{ros reprezentatív rendezvényterének a megteremtése, vagyis a Lehel Vezér tér teljes rekonstrukciója. A m{sik ilyen elem a belv{ros két fontos gyalogos sét{ny{nak a létrehoz{sa a V{rosiZagyva-parton, illetve egy tömbrehabilit{cióval a Megyeh{z utca és a Zirzen Janka utca között. Ezen program fontos része az, hogy létrehozunk egy v{rosi inform{ciós t{blarendszert, mely fontos arculatform{ló tényező és turisztikai elem is egyben.
VIII.1.4.1.1. Lehel Vezér rendezvénytér Minden j{szberényi polg{r évtizedek óta v{rja v{rosunk főterének megújít{s{t, a gépj{rműforgalom kitilt{s{t és egy, a v{roshoz méltó, élettel teli, reprezentatív gyalogos főtér kialakít{s{t. A főtér teljes {talakít{s{nak előfeltétele az elkerülő út 3. szakasz{nak megvalósít{sa, azonban addig is több ütemre bontva a beruh{z{st a
47
főtér {talakít{sa elkezdhető. A körforgalmi csomópontt{ {talakított Szabads{g tértől indulna a gyalogos főtér. Ennek első lépéseként a belv{ros rehabilit{ció keretében 2011-ben megújul a Szenth{roms{g téri Promen{d és a Déryné Művelődési Központ-Lehel Vezér |. oldal 48 Gimn{zium tömb, illetve a Fürdő utcai park. A főtér felújít{s{nak része kell, hogy legyen az itt tal{lható épület megújít{sa is, egyes esetekben egybekötve a felhaszn{l{si cél v{ltoz{ssal is. Meg kell ragadni a lehetőséget, hogy a 2007-2013-es EU-s költségvetési ciklusban még egyszer megnyíló v{ros rehabilit{ció részeként több épületet is meg tudjunk teljesen újítani (pl. V{rosh{za, ún. Bathó-palota, Bírós{g). Az új ingatlangazd{lkod{si koncepció mentén elkészülő nem lak{s célj{ra szolg{ló helyiségek bérbead{s{ról szóló rendelet lehetőséget teremthet arra, hogy v{llalkozói tőkét vonjunk be ezen területen úgy, hogy az Önkorm{nyzat tulajdon{ban marad és ezzel együtt érvényesíteni tudja v{rospolitikai céljait. Megfontolandó, hogy mag{ntulajdonban lévő épületek felújít{s{t egy önkorm{nyzati p{ly{zati alappal is elősegítsük, hisz közös célunk a megújuló, a v{roshoz méltó főtér megteremtése.
VIII.1.4.1.2. V{rosh{za-sét{ny és park, Zagyva-sét{ny A Gyalogos Belv{ros Program része a V{rosi Zagyva mentén létrehozandó gyalogos sét{ny, mely első ütemben a J{szs{g Népi Együttes Székh{z{tól a Nagytemplom oldal{n a Szövetkezet úti hídig, a Zagyva jobb oldal{n a Husz{r utcai hídig húzódik, és 2011 végére készül el. M{sodik ütemben északon a M{rtírok útig az ezzel p{rhuzamosan felújítandó hídig, délen a Szent Imre herceg úti hídig tartana. Az elképzeléseink alapj{n a főtértől északra is létrejönne egy sét{ny a most még rendezetlen tömbbelsők felt{r{s{val, mely első ütemben a Zirzen Janka utc{tól a közparknak megnyitandó v{rosh{za parkig tartana, érintve a megújult J{sz Múzeum udvar{t. M{sodik ütemben az addigra forgalom csillapított T{ncsics Mih{ly utc{n {t a Börtönudvarig folytatódna. 48
VIII.1.4.2. Új kulturális tér – kulturális negyed
Az art-mozinak 2009-ben sikerült új funkciót tal{lni, és ma m{r Malom FilmSzính{zként, azaz moziként és befogadó-szính{zként működik. Az épület belső {talakít{sra szorul, melynek eredményeként a belső tér teljes {tépítésével egy modern, jól haszn{lható mozi-kamaraszính{zi terem jönne létre, mely szerves része lehetne v{rosunk új kultur{lis terének. A tömbben tal{lható a J{szkürt Fogadó épülete és a volt tűzoltólaktanya, mely alkalmas lehet arra, hogy v{rosunk kultur{lis terei gyarapodjanak, létrehozva ezzel az új kultur{lis negyedet. Ezen épületek alkalmasak lehetnek konferenci{k, egyéb rendezvények és előad{sok otthonaként szolg{lni. A terület otthont adhatna a régóta dédelgetett J{sz Képt{rnak és a J{sz Múzeum új ki{llítóterének, kiegészítve a kultúr{hoz kapcsolható szükséges kisv{llalkoz{sokkal.
VIII.1.4.3. A belváros kapui
A V{ros Szíve Program fontos eleme a belv{rost hat{roló térségek fejlesztése is, melyek mintegy a belv{ros kapuit jelentik. A Lehel Vezér tér megújul{s{hoz szervesen kapcsolódik a Bund{s kút felújít{sa és ivókútt{ történő {tépítése, illetve környezetének rendezése. 2011-ben teljesen megújul a Szenth{roms{g téren az ún. Promen{d. Ezt folytatandó új díszkivil{gít{ssal kív{njuk ell{tni a Nagytemplomot, illetve {tépíteni a Post{n{l lévő csomópontot. A főtérhez és a Promen{dhoz kapcsolódva új díszburkolatot, új közvil{gít{st és utcabútorokat kapna a Lehel Vezér tér ezen szakasza a Nagyboldogaszony katolikus {ltal{nos iskol{ig. A Zagyva sét{ny folytat{saként épülhet meg a kor{bban elbontott Víz utca gyaloghíd, mely a J{szs{g Népi Együttes székh{z{n{l ívelne {t a Zagyv{n.
49
|. oldal 49
A jelenlegi buszp{lyaudvar szintén megújulna és a tov{bbiakban is több {ll{sos meg{llóként funkcion{lna, {thidalva ezzel a vasút{llom{s t{vols{g{t. A felszabaduló helyen parkot hozn{nk létre, növelve a belv{ros zöld felületét. |. oldal 50 VIII.1.4.4. A Csemege-tömb
Az itt létrejövő üzletek és lak{sok segíthetik megújítani ezen leromlott területet, újra élővé teszik a főtér közel húsz éve elhanyagolt részét. A létrejövő új tömb kiindulópontja és gener{lója lesz olyan kapcsolódó v{rosi beruh{z{soknak, mint a Zolt{n – Zirzen Janka utc{k, illetve a V{rosh{za sét{ny létrehoz{sa. A beruh{z{s kapcs{n növekedni fognak a közterületek, új zöldfelületek jönnek létre, szélesebbek lesznek az utc{k, és ami tal{n a legfontosabb, egy szép épületegyüttes jöhet létre v{rosunkban, mely új lak{sokkal, irod{kkal és üzletekkel szolg{lja fejlődésünket.
VIII.1.5. Az otthonteremtés
J{szberény az elmúlt évtizedben egy elöregedő, csökkenő népességű v{ross{ v{lt a mindenkori v{rosvezetés statikuss{ga és a demogr{fiai v{ltoz{sok ok{n. Ezen folyamatok meg{llít{sa és a trendek megfordít{sa {t kell, hogy hassa a teljes v{rosi működést. A v{ros működésének minden apró részlete, minden döntés és fejlesztés mögött ott kell, hogy legyen a népességmegtartó képesség növelése. A v{ros magas színvonalú működtetésének és fejlesztésének minden részmozzanata azt a célt szolg{lja, hogy J{szberény egy közösségi részvételre épülő, élhető, vonzó és kreatív v{ros legyen. Egy olyan v{ros, mely képes a következő gener{cióknak otthont és lehetőséget kín{lni, mely vonzó a m{s településen élők sz{m{ra is. A v{rosnak gazdas{gilag és t{rsadalmilag is versenyképes otthont kell nyújtania. A v{rosvezetés ciklusokon {tívelő feladata ennek megteremtése.
50
Ennek egyik fontos eleme az otthonteremtés önkorm{nyzati segítséggel. A csal{dok sz{m{ra fontos cél az otthon biztons{g{nak megteremtése. Mindezért komplex v{rosi otthonteremtési programot kell elindítani, mely egym{sra épülő elemek l{ncolat{ból {ll és a célja az otthonteremtés segítése, a v{ros népességmegtartó |. oldal 51 erejének radik{lis növelése. Az Új Széchenyi Terv lehetőségeit kihaszn{lva fecskeh{zat hozunk létre, ahol a közös életüket kezdő fiatal p{rok biztons{gban kezdhetik életüket. A v{ros jelentős kedvezménnyel kív{n építési telkeket kialakítani és osztani fiatal p{roknak, akik gyermekek születésének v{llal{sa mellett jogosultt{ v{lhatnak arra.
VIII.1.6. A Husz{rlaktanya hasznosít{s – avagy múltunk és jövőnk
Őseink sok évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy megvalósítj{k a megye legnagyobb egybefüggő épületét. M{ra az impoz{ns épület {llaga jelentősen leromlott, hasznosít{sa
mindannyiunk
sz{m{ra
feladatot
jelent.
A
hasznosít{s
a
megvalósíthatós{g és a fenntarthatós{g elvének meg kell, hogy feleljen. A hasznosít{st olyan megold{si ir{nyba kív{njuk terelni, ami bevételt, illetve hosszabb t{von és folyamatosan is lehetőségeket jelent a v{ros sz{m{ra. Erről véleményünk szerint valódi t{rsadalmi vit{t, ötletbörzét – ak{r v{roson túlit – kell kezdeményezni.
VIII.1.7. Turisztika – A J{szberényi Strand- és Term{lfürdő komplex egészségturisztikai fejlesztése
J{szberény gazdas{g{nak egyik rejtett, ki nem haszn{lt tartaléka a turizmus. A vil{g egyik legdinamikusabban fejlődő ipar{g{t J{szberény eddig meglehetősen mostoh{n kezelte. A fentiekben m{r említett szemlélet- és léptékv{lt{sra van szükség ezen a területen is. Ösztönözni kív{njuk a mag{nszféra turisztikai fejlesztéseit is (pl. új sz{lloda és egyéb vendégl{tóhelyek), szorosan kapcsolódva az Új Széchenyi Terv ezen priorit{s{hoz. A célunk, hogy a turisztikai kín{latot bővítsük, a jelenlegi 51
kapacit{st növeljük. Növekedjen a vendégéjszak{k sz{ma, és ezzel p{rhuzamosan az J{szberénybe l{togatók minél több szolg{ltat{st vegyenek igénybe, erősítve ezzel a v{ros gazdas{g{t. Az Önkorm{nyzat a turisztikai {gazat szereplőivel partneri viszonyra törekszik, és az eddigi rendezvényt{mogat{son túl, v{rosmarketinggel (pl. |. oldal 52 színvonalas kiadv{nyok, turisztikai ki{llít{sokon való megjelenés) és turisztikai fejlesztésekkel kív{nja a közös célt segíteni, vagyis hogy egyre többen keressék fel v{rosunkat. A v{rosi strand- és term{lfürdő a részleges felújít{sok ellenére fejlesztésre szorul. Kiemelt projekt keretében az al{bbi tartalom megvalósít{sa tervezett: -
A belv{rosi kupol{s fürdő rekonstrukciója: a meglévő elavult belső terek teljes körű felújít{sa, a berendezések cseréje, a kezelésekhez szükséges eszközök korszerűsítése;
-
A külső medencék téliesítése s{tras lefedés módszerével. Ehhez kapcsolódóan fűtött folyosók építése;
-
A fürdőépület bővítése és új szolg{ltat{sokkal való felszerelése szükséges:
Szolg{ltat{sok Gyógymedencék, massz{zs helyiségek, víz alatti vízsug{rmassz{zs kezelő, víz alatti gyógytorna, szénsavas k{dfürdők, iszappakoló helyiség, súlyfürdő függesztő hellyel, gyógytorna-helyiség (egyéni és csoportos), elektroter{pi{s kezelő helyiségek, szauna o{zis (gőzkamra, fényter{pi{s szauna, finn szauna, „ördög szauna”, melegebb szauna, aromaszauna, sókrist{ly szauna, infrakabin, „iglu”, merülőmedence, hűtőfürdő, biob{r), jacuzzi, hang- és fényter{pi{s helyiség, wellness étterem, vitaminb{r, szépségközpont (fodr{szat, kozmetika, pedikűr-manikűr, szol{rium szalon), élményfürdő (nagy, csal{di élménymedence fedett és külső medencetérrel, kültéri vízi j{tszótér, babamedence).
Sz{ll{slehetőségek és kiegészítő szolg{ltat{sok fejlesztése A v{rosban hi{nyoznak a turizmus infrastruktur{lis feltételei. Igény mutatkozik a minőségi fürdőszolg{ltat{sok mellett a jelenleginél jobb minőségű sz{ll{shelyekre, és 52
a kiegészítő szolg{ltat{sokra. Az Önkorm{nyzat ön{llóan azonban nem képes mindezen beruh{z{sok együttes, egy időben történő megvalósít{s{ra.
Kultur{lis-, rendezvény- és lovas turizmus t{mogat{sa
|. oldal 53
A v{ros kultur{lis életében szerepet v{llaló személyek a jelenlegi kultur{lis kín{lattal nincsenek teljesen megelégedve, annak színesítését, színvonal{nak emelését javasolj{k. Az Önkorm{nyzat a kultur{lis- és rendezvényturizmus fejlesztésében mint partner vehet részt. A tevékenységek kiterjednek a j{sz különlegességek, saj{toss{gok
felmérésére,
népszerűsítésére,
rendezvények
t{mogat{s{ra,
v{llalkoz{sok bevon{s{ra. Jó példa erre az előző ciklus sor{n elkezdett Malom Filmszính{z és ny{ri szính{z színes programjai, amelyek kismértékű önkorm{nyzati t{mogat{s mellett jelentős p{ly{zati forr{sok bevon{s{val volt képes színesíteni v{rosunk kín{lat{t. A lovas hagyom{nyok feléledőben vannak orsz{gosan, így a lovas turizmushoz kapcsolódó v{llalkoz{sok, helyi kezdeményezések felkarol{sa indokolt lehet.
A testvérv{rosi kapcsolatok tartalm{nak fejlesztése A v{ros képviselő-testülete a rendszerv{lt{st követően döntött a testvér-települési „mozgalomhoz” történő csatlakoz{sról. A kapcsolatteremtés stratégi{ja értelmében a v{rosvezetés olyan kapcsolatokat kezdeményez, amelyek tartós együttműködést eredményeznek, a partnerek kölcsönös érdeklődéssel törekednek testvér településük megismerésére, amelyben adni és kapni egyar{nt lehetőség nyílik. Elmondható, hogy ez nem minden esetben valósult meg eddigi testvérv{rosi kapcsolataink esetében. Célunk, hogy az orsz{gunkkal hat{ros, magyarok lakta területekről (Rom{niaErdély, Szlov{kia- Felvidék) is rendelkezzen J{szberény testvérv{rosokkal, hiszen történelmünk és a földrajzi t{vols{g is indokolja a hosszút{von fenntartható, aktív kapcsolatok fejlesztését. A fentiek mellett a meglévő testvérv{rosi kapcsolatok {tgondol{sa, illetve tartalm{nak fejlesztése szükséges.
53
VIII.1.8. Víz- és szennyvízh{lózat rekonstrukció
Az Önkorm{nyzat forgalomképtelen vagyont{rgy{t képező ivóvíz h{lózata mintegy 140 km, melynek rekonstrukciója az egyik legsürgetőbb feladat (különösen az AC |. oldal 54 csövek cseréje). Az ivóvízh{lózat kezelése a JVV Zrt. hat{skörébe tartozik. Az elmúlt időszakban önerőből 1,1 km vízh{lózatot sikerült felújítani. A v{ros ivóvízh{lózat{nak rekonstrukciója sürgető feladat, hiszen 30-35 km h{lózat rekonstrukciój{ra lenne szükség az elkövetkező években. Ugyanakkor ezen beruh{z{s összértéke közel 840 millió Ft, ezért annak megvalósít{sa érdekében minden lehetséges p{ly{zati forr{st meg kell ragadni. Kiemelt cél minden v{rosi beruh{z{s esetén, amely közterületet érint, hogy az ott tal{lható régi vízvezeték rendszert a beruh{z{ssal egy időben, ütemezetten fel kell újítani. J{szberény belterületén az ezredforduló elején csaknem teljes mértékben kiépült a szennyvízh{lózat. Gondot okoz a régebben épült rendszerek karbantart{s{nak, felújít{s{nak elmarad{sa, illetve a sok illeg{lis csapadékvíz bekötés. Benyújtott p{ly{zattal rendelkezünk a szennyvíztelep tisztít{si hatékonys{g{nak növelése és új főnyomó-vezeték építése célj{ból. VIII.1.9. Intermod{lis közlekedési csomópont létrehoz{sa és a buszp{lyaudvar megújít{sa
EU-s forr{sok igénybevételével lehetőség nyílik arra, hogy a jelenlegi vasút{llom{s és környékének
megújít{s{val
és
fejlesztésével
egy
intermod{lis
közlekedési
csomópontot hozzunk létre, mely elősegíti a különböző közösségi közlekedési form{k hatékony integr{ciój{t. Az elképzelés megvalósul{sa esetén a buszok t{rol{sa kikerülne a belv{rosból, csökkentve ezzel a környezeti terhelést. Az itt létrejövő központ vég{llom{sként funkcion{lna, de ezzel p{rhuzamosan a jelenlegi buszp{lyaudvar is {talakulna, megújulna és egy modern meg{llócsoportként tov{bbra is szolg{ln{ a v{ros polg{rait úgy, hogy ezzel az utazni v{gyókat semmiféle kényelmetlenség nem érné. A program keretében megvizsg{landó, hogy lehetséges-e 54
a Sportp{lya utc{t tehermentesítendő, a vasúttal p{rhuzamosan építendő új út létrehoz{sa.
|. oldal 55
55
IX. V{rosüzemeltetési politika célkitűzései A v{rosfejlesztés mellett hasonló fontoss{ggal bír a v{ros üzemeltetése. A v{rosüzemeltetés terén is komplex gondolkod{sra és megold{sokra van szüksége J{szberénynek. Az üzemeltetés, a működtetés alatt mi a v{ros teljes működését értjük. Ellentétben az elmúlt 20 évvel egy valódi szolg{ltató v{ros a cél, ahol polg{rbar{t a közigazgat{s és a közszolg{ltat{sok ügyintézése, ahol az intézményrendszer hatékonyan, de magas színvonalon szolg{ltat, ahol rend és tisztas{g van. Vagyis egy olyan J{szberény, ahol a v{ros polg{rai otthonra tal{lnak, ahol jó élni, ahol az emberek büszkék v{rosukra.
56
|. oldal 56
X. A v{rosi szolg{ltat{sok – a szolg{ltató v{ros A j{szberényiek nap mint nap igénybe veszik a v{rosi szolg{ltat{sokat attól kezdve, hogy bölcsődébe, óvod{ba, iskol{ba viszik a gyermekeiket, sét{lnak a főtéren, |. oldal 57 orvoshoz fordulnak, megnyitj{k a vízcsapot, vagy ügyeiket intézik a Polg{rmesteri Hivatalban. Mindennapi közérzetünket, v{rosunkról kialakult képünket nagyban befoly{solja, hogy a különböző v{rosi szolg{ltat{sok igénybevételénél milyen {llapotokat tapasztalunk. Joggal v{rja el minden j{szberényi polg{r, hogy v{rosunk egy igazi középv{rosként a jelenleginél sokkal jobb szolg{ltat{st nyújtson a sz{m{ra, hogy értékteremtő és együttműködő módon partnerként szolg{lja a mindennapokban őket. Célunk a szolg{ltató v{ros modelljének létrehoz{sa, mely a j{szberényieket szolg{lja napról napra jobb színvonalon, hogy J{szberény a j{szberényiekért legyen.
X.1 Biztons{gos J{szberény – a rendért és a közbiztons{gért
A j{szberényiek biztons{gban akarnak élni, biztons{gban akarj{k tudni szeretteiket. A v{ros biztons{gosabb{ tételének érdekében – t{rsadalmi összefog{s mellett – egy komplex bűnmegelőzési és közbiztons{gi feladattervet alakítottunk ki. A feladatterv célja, hogy mérsékelje a v{rosban előforduló bűncselekmények sz{m{t, kezelje azok okait, valamint csökkentse a sértetté v{l{s veszélyét, növelje a lakók biztons{g{t. A rendőrség elmúlt 8 éves „tudatos legyengítését” – m{r-m{r ellehetetlenülését – először a bűnözői körök érzékelték, kihaszn{lt{k azt. Ez m{ra a közterületek rendjén is
l{thatóv{,
a
lakoss{g
szubjektív
biztons{gérzetének
csökkenése
pedig
tarthatatlann{ v{lt. Ennek gyors megold{s{ra közel 2000 új rendőrt {llít szolg{latba a központi korm{nyzat, melyből v{rhatóan a J{szs{g is profit{lni fog. A közbiztons{g megteremtése és fenntart{sa alapvetően a rendőrség feladata. Ennek egyik pillére a közterületi rendőri jelenlét, melynek sor{n konzekvens munk{val
57
képes lehet a hatékony bűnmegelőzésre, a közrend és a közbiztons{g megerősítésére. Az új korm{ny erőfeszítései mellett az önkorm{nyzatnak is aktívan ki kell vennie a részét a rendőrség munk{j{nak segítésében. A v{rosvezetés és a rendőrség közötti inform{ció{raml{st és kapcsolatrendszert élőbbé kív{njuk tenni. Szeretnénk elérni, |. oldal 58 hogy a rendőröknek ne csak a szakmai vezetőik {ltal előírt statisztika követelményeinek kelljen megfelelniük, hanem a közvéleménynek, közmegítélésnek is. Portelken, a Neszűrben és most m{r J{szberényben is működik polg{rőrség. Köszönettel tartozik az Önkorm{nyzat is a közösség azon lelkes polg{rőreinek, akik saj{t pénzüket és szabadidejüket {ldozz{k fel azért, hogy javuljon a v{ros közbiztons{ga. A tov{bbiakban is minden eszközzel t{mogatni kív{njuk őket, hisz mindannyiunkért teszik a dolgukat. Fontos lépés lesz a közterület-felügyelet megerősítése és bővítése a 2011. évtől, hogy a v{ros közterületeinek valódi gazd{i legyenek. A cél nem a büntetés, hanem hogy „szemek legyenek” a v{ros rendjéhez. Az elmúlt években v{rosunkban is megjelentek az első térfigyelő kamer{k. Ez az egyik leghatékonyabb megelőzési módszer és biztons{gi intézkedés, így radik{lisan növelni kív{njuk a kihelyezett kamer{k sz{m{t több éves ütemezés szerint (pl. óvod{k, iskol{k környéke, bevezető utak). Szintén fontos az idősek biztons{ga szempontj{ból, hogy a jelzőrendszeres h{zi segítségnyújt{s körét tov{bb bővítsük. A v{ros külterületein vissza fogjuk {llítani a mezőőrséget, mely szintén segíti majd a köz- és vagyonbiztons{g javul{s{t, az ennek kereteit szab{lyozó rendeletet a 2011. év első félévben megalkotjuk. A közlekedésbiztons{g, gyermekeink és az idősek védelme jelentősen növelhető a v{ros bevezető szakaszain kihelyezendő radaros sebességmérő oszlopokkal, az iskol{k és intézmények környékén piros festéssel ell{tott, térhat{sú gyalog{tkelő helyek létrehoz{s{val, valamint a kerékp{rút-h{lózat tov{bbi bővítésével.
58
A feladatterv végrehajt{sa sor{n mindenkire sz{mítunk. A program részleteit a J{szberényi Rendőrkapit{nys{ggal, a polg{rőrökkel és a megyei bűnmegelőzési szervezetekkel közösen dolgoztuk ki és valósítjuk meg az elkövetkező időszakban. |. oldal 59 X.2. Befektetés a Jövőbe X.2.1. Egészségügy, egészségnevelés – a v{ros egészségért
Az egészség nem csup{n az egyén, hanem a t{rsadalom egyik legfőbb erőforr{s{nak tekinthető, mely lehetőséget ad az élet kihív{saira történő v{laszra. A v{ros egészségügyi ell{t{s{ban önkorm{nyzati alapfeladat a h{ziorvosi, h{zigyermekorvosi és az ügyeleti ell{t{s biztosít{sa. Tudjuk, hogy az ell{tó rendszer hatékony működésének letéteményese a h{ziorvosi szolg{lat. A h{ziorvosok „kapuőr” szerepe, annak szakmai minősége jelentősen meghat{rozza a közösség egészség {llapoti jellemzőit, befoly{solja a betegutakat, a szakell{t{s magasabb szintjeinek optim{lis igénybevételét. A h{ziorvosi szolg{lat (orvos és szakdolgozók együttesen) első vonalbeli szereplője kell, hogy legyen a megelőzésnek, a szűrés, a felvil{gosít{s folyamat{nak. A
prevenció
területén végzett
h{ziorvosi többlettevékenységet
a központi
finanszíroz{son túl t{mogatni fogjuk. Hat{rozott véleményünk, hogy a nem kötelező jellegű, önként v{llalt feladatként működtetett j{ró és fekvő szakorvosi ell{t{sra tov{bbra is helyben van szüksége a v{rosnak. A J{szberény Szent Erzsébet Kórh{z területi j{róbeteg és kórh{zi fekvőbeteg ell{t{si kötelezettsége a j{szs{gi településekre terjed ki, az ell{tott lakoss{g sz{ma mintegy 90.000 fő. Kív{natos a minőségtudatos betegfogad{si, betegell{t{si rendszer tov{bbfejlesztése. A területi kórh{zi ell{t{s szakmai igényeinek megfelelő, a XXI. sz{zadban elv{rható röntgen- és labordiagnosztikus h{ttér megteremtése szintén kiemelt feladat. Az Önkorm{nyzat a kórh{zi ell{t{s területén a négy aktív alapszakm{s struktúra 59
megtart{sa mellett teszi le voks{t. Kiemelt feladat a sürgősségi betegell{t{s t{rgyi és személyi feltételeinek megteremtése, a rehabilit{ciós, krónikus, {pol{si és hospice ell{t{s megerősítése, az egészségügyi és a szoci{lis rendszerek közötti {tj{r{s biztosít{sa. A kórh{zi működtetés terén szükséges a telephely racionaliz{l{s, a hotel- |. oldal 60 szolg{ltat{s infrastruktur{lis tov{bbfejlesztése. Az
egészségneveléshez
szervesen
hozz{tartozik
a
természet
és
élővil{g
megismertetése, megszerettetése és a környezetvédelem fontoss{g{nak felismertetése a felnövekvő nemzedékekkel. Kiemelkedő fontoss{gú ebből a szempontból a serdülőkor, mert ekkor alakul ki az életmód illetve rögzülhetnek az egészséget k{rosan befoly{soló szok{sok. A csal{d mellett a nevelési-oktat{si intézmények a legfontosabb szocializ{ciós színterek, így ezek j{tszanak alapvető szerepet a fiatalok egészség tudatos nevelésében. Ezért az egészséges életmódra nevelés céljainak v{rosunkban történő eléréséhez tervezzük, hogy v{rosunk minden oktat{si intézménye rendelkezzen iskolai egészség- és környezeti nevelési programmal. Egészségügyi programunk részeként csatlakozni kív{nunk a WHO Európai Egészséges V{rosok mozgalm{hoz. A mozgalom fő priorit{saival egyetértünk, és azokat v{rosunkban megvalósíthatónak, sőt megvalósítandónak tartjuk. Ezek a következők: a gondoskodó és t{mogató környezet létrehoz{sa, az egészséges életfeltételek biztosít{sa, középpontban az egészség műveltség megteremtésével. Célkitűzésünk az egészséges v{rosi környezet biztosít{s{nak v{rostervezés szintű érvényesítése,
egészséghat{s
vizsg{latok
alkalmaz{sa
az
önkorm{nyzati
döntéshozatalban. Kiinduló lépésként az aktu{lis helyzet WHO indik{torokkal történő felmérését, illetve a cselekvési program kidolgoz{s{t és megvalósít{s{t hat{roztuk el.
60
X.2.2. Oktat{s
A v{ros jövőjének fontos alapja a megfelelő színvonalú, valós v{laszt{si lehetőséget kín{ló oktat{si-nevelési rendszer biztons{gos és fenntartható működtetése, valamint |. oldal 61 ennek fejlesztése. Fontos cél, hogy v{rosunk gyermekei a lehető legmagasabb színvonalú oktat{sban részesüljenek, legyen az alap-, vagy középfokú, szakmai vagy elméleti képzés. J{szberény csak egységes szemléletű oktat{si-nevelési rendszerrel lehet sikeres, olyannal, ahol a v{ros és a közösség egyform{n tekint mindenkire, legyen a fenntartója a v{lasztott intézményének a helyi vagy megyei Önkorm{nyzat, a többcélú kistérségi t{rsul{s, az egyh{z, esetleg alapítv{ny vagy v{llalkoz{s. Az önkorm{nyzati intézmények jövőbeni kín{lata, illetve a beiskol{z{s és működtetése tervezhetőségének érdekében a többi fenntartóval közoktat{si meg{llapod{s megkötését kezdeményezzük. Előrelépéseket kell elérnünk az önkorm{nyzati {ltal{nos és középiskol{k minőségi oktat{sa területén, hiszen itt is komoly piaci verseny alakult ki a gyermekekért és a versenyben nem szabad lemaradnunk. E területeken egységes szakmai fejlesztési koncepciót kell meghat{roznunk, mely nem történhet m{sképpen, mint a J{szberény minden érintettjének bevon{s{val, azaz az oktat{si koncepció elfogad{s{val és az abban megfogalmazottak teljesítésével. A minőségi oktat{s és nevelés érdekében t{mogatjuk a pedagógusok korszerű szakmai ismeretei fejlesztésére ir{nyuló rendszeres tov{bbképzéseket (kompetencia alapú oktat{s, infó-kommunik{ciós technológi{k stb.), a taneszköz-park és felszerelések megújít{s{t, valamint közoktat{si törvény módosít{s{t, mely a tankötelezettségi kor csökkentése, a mindennapos testnevelés, és a külső ellenőrzés, mérés, értékelés rendszerének bevezetése mellett sz{mos területen v{ltoztatni kív{nja az eddigi több elemében liber{lis rendszert. Mindezek {ltal növelve az oktató-nevelő munka hatékonys{g{t és eredményességét, illetve t{mogatva a t{gabb oktat{si-nevelési környezettel való együttműködést, legyen szó az óvod{ról, az {ltal{nos iskol{król, vagy a középfokú oktat{si intézményekről. 61
X.2.3. A kultúra
A kultúr{t mint a különböző embereket összekötő értéket minden területen érvényre kell juttatni, és azt mindenki sz{m{ra elérhetővé kell tenni. Az Önkorm{nyzat |. oldal 62 kötelessége a kultúra t{mogat{sa, hiszen a kultúra értéket közvetít. J{szberény kultur{lis életének h{rom alappillére a közösség-, a hagyom{nyteremtés és az értékelvűség. Az önkorm{nyzatnak aktív szerepet kell v{llalnia a művészeti szervezeti rendszer létrehoz{s{ban és működtetésében, nem bízhatja ezt sem kiz{rólag a spont{n piacgazdas{gi folyamatokra, sem pedig kiz{rólag az önszerveződésekre. A mozi, a bútorbolt és volt J{szkürt fogadó tömbjébe tervezett Új Kultur{lis Tér XXI. sz{zadi feltételeket teremthet a kultur{lis nagyrendezvényeknek. A Kultur{lis Negyed része lenne a J{sz Galéria és a kapcsolódó kultur{lis kezdeményezések és v{llalkoz{sok. Tudjuk, hogy az orsz{gosan és nemzetközileg is elismert J{szs{g Népi Együttes mellett fontos, hogy megőrizzük m{s értékeinket is, legyen az egy önkorm{nyzati t{rsas{g, egy kultur{lis célú civil szervezet, alapítv{ny, vagy b{rmely m{s kultur{lis értéket képviselő, kultur{lis életünkben szerepet v{llaló szerveződés. A tov{bbiakban is t{mogatjuk a sikeres Malom Film Szính{zat és a Ny{ri Szính{zat, hogy még több népszerű és magas színvonalú produkciót hozzanak el a j{szberényi színj{tszó helyekre.
X.2.4. A zöld J{szberényért – a fenntartható v{rosért A fenntartható v{ros nem m{s, mint egy olyan XXI. sz{zadi település, amely hosszút{von működőképes és rövidt{von versenyképes. Legyen szó ak{r a v{rosfejlesztésről, a munkahelyteremtésről, a kultúr{ról vagy b{rmely m{s területről. A fenntartható v{ros építése közös jövőnk és születendő gyermekeink jövőjének z{loga. A fenntartható v{ros alapja nem a műszaki létesítmények sokas{ga, hanem a felelősen gondolkodó emberekből {lló közösségek, amelyek a környezeti, a
62
gazdas{gi és a szoci{lis fejlődést folyamatosan biztosítj{k. Célunk olyan feltételeket, életteret teremteni és biztosítani, ami az embereket, a közösségeket részvételre, újfajta gondolkod{sra és cselekvésre ösztönzi, célunk a kreatív és zöld v{ros létrehoz{sa. Ebbe beletartozik a korzók, ki{llítótermek, művelődési intézmények |. oldal 63 létrehoz{sa, a v{roscentrum fejlesztése, emellett az egész v{rosra kiterjedő, a környezet és természetvédelmet és az egészség megőrzést szolg{ló és biztosító, „zöld v{ros”
v{rosfejlesztési
koncepciói,
amely
komplexit{sa,
környezet-
és
jövőtudatoss{ga mellett kezelni tudja a jelenlegi problém{kat. A „zöld” v{rosfejlesztés egy olyan összetett folyamat illetve rendszer, amely részekre oszlik, amelynek részei összhangban vannak egym{ssal és egységes egészet képeznek. A zöld v{rosnak mint egésznek az al{bbi elemeket kell mag{ba foglalnia: fizikailag és ment{lisan egészséges polg{rok és közösség, a sportos és egészségközpontú életvitel t{mogat{sa, környezettudatos, a fenntartható fejlődést szem előtt tartó gondolkod{smód, a természet- és környezetvédelem szempontjainak priorit{sa, tudatform{ló elemek alkalmaz{sa, modern műszaki, technikai és technológiai megold{sok alkalmaz{sa. X.2.4.1. Zöld energetikai programok
A fejlesztéseknek az energiahatékonys{gi, az energiatakarékoss{gi és energiaracionaliz{l{si
célokat
környezetvédelmi jelentkezhetnek.
is
értékek
szolg{lniuk mellett
kell,
jelentős
Ide sorolhatók többek között
és
ennek
pénzügyi
eredményeként megtakarít{sok
a megújuló
a is
energiaforr{sok
hasznosít{sa, az épület és a közlekedés-fejlesztési projektek, az intézmények energiafelhaszn{l{s{nak csökkentése, energiahatékonys{g{nak növelése, az új, alacsony energiafelhaszn{l{sú beruh{z{sok ösztönzése, az energiatudatoss{g {ltal{nos növelése.
63
A megújuló energiaforr{sok alapvetően a jövő alternatív ipar{g{t és kitörési pontj{t jelentik. Ezek közül v{rosunkban elsődlegesen a biomassza, a biog{z és a geotermikus energia felhaszn{l{s{ra van lehetőség, melyek a közintézmények fosszilis energia felhaszn{l{s{t csökkenthetik. Az épületek és az intézmények energia |. oldal 64 felhaszn{l{s{nak
csökkentésében
a
napenergia
hasznosít{sa
nyújt
tov{bbi
lehetőséget. A kiviteli munk{k közt elvégzendő feladatok lehetnek a külső falak hőszigetelése, a nyíl{sz{rók cseréje (vagy karbantart{sa), fűtési rendszerek megújít{sa, szab{lyoz{sa. Jelentős szerepet kaphatnak e területen is a megújuló energi{t hasznosító rendszerek, péld{ul a geotermikus hőszivattyúra alapuló fűtés vagy a napkollektorok alkalmaz{sa a meleg víz ell{t{s biztosít{s{ra. Célszerű lenne egy feladatell{t{st szolg{ló ingatlanok hőigényét részben vagy egészben kielégítő t{vhő szolg{ltat{s bevezetése a 2010. évben kórh{zunk menedzsmentje {ltal kezdeményezett engedélyezési elj{r{s folytat{s{val.
X.2.4.2. A zöld felületek és a közterek megújít{sa, bővítése
A v{ros zöld felületeinek nagy része elhaszn{lódott, megérett a megújít{sra. A kor{bban elindult j{tszótér felújít{si programot folytatni kív{njuk. Megépül a Szatm{ri lakóparkban az új j{tszótér, illetve elkészültek a Buzog{ny utcai j{tszótér, sportp{lya és pihenőpark, valamint a volt jégp{lya területén az extrém sportpark tervei.
Önerőből
és
EU-s
forr{sokból szeretnénk
ezeket
minél
hamarabb
megvalósítani. Az idei évben v{rhatóan megújul a Fürdő utcai közpark és a Szenth{roms{g téren a Promen{d, illetve megépül a Zagyva sét{ny. Ezt a programot folytatandóan elkészült az ún. Postai csomópont építési terve a megnövekedett forgalmi viszonyoknak megfelelően.
64
XI. Összefoglal{s Az elfogad{sra kerülő Gazdas{gi Program azt a célt szolg{lja, hogy a ciklus végére J{szberény a megye legdinamikusabban fejlődő települése legyen, melyhez a pro|. oldal 65 aktív gazdas{gfejlesztési politika és dinamikus v{rosfejlesztés elengedhetetlen. A rendszerv{lt{s ut{n 20 évvel le kell z{rni az „éjjeliőr v{rospolitika” korszak{t, mely több esetben is a lehetőségek elmulaszt{s{ról, eltékozol{s{ról, a gazdas{gfejlesztési politika passzivit{s{ról és a megmerevedett struktúr{król szólt. Az önkorm{nyzatra 2011-2014 között léptékv{lt{s v{r, mikor is a gazdas{gi és t{rsadalmi partnerekkel együttműködve tov{bb kell erősíteni a v{ros gazdas{gi potenci{lj{t, alkalmazkodó és tőkevonzó képességét. A „Siker Programja” és az azzal összhangban készült Gazdas{gi Program ezen célok megvalósul{s{t kell hogy szolg{lja. E komplex és koherens program ir{nytűként fog szolg{lni a v{ros fejlesztésében és működtetésében.
Jászberény, 2011. április 13.
Dr. Szabó Tamás polgármester
65
