Kitöltési útmutató az OSAP 2261. nyilvántartási számú adatlaphoz.
Az adatlapon a kőolaj ellátás, forgalom adatait ké rjük megadni a tárgyhónapra vonatkozóan. Az adat lap felé pítése: • • • • •
Tábla1 Tábla 2 Tábla 3 Tábla4 Tábla5
Elsődle ges termékek forgalma Másodlagos te rmékek forgalma Termék import országonként bont ásban Termék export országonkénti bontásban Készlet adatok
Az elő lapon kérjük kiv álasztani, hogy mely időszak adat ait t artalmazza a táblázat . Az adatokat minden e setben kilotonna mértékegységben kérjük m egadni. Kizárólag azon munkapapot kérjük kitölte ni, amely munkalap az Önök tevéke nységét le fedi.
Tábla 1
A következő táblázat csak a nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra, finomítói nyersanyagokra, adalékanyagokra, bio-üzemanyagokra és egyéb szénhidrogénekre alkalmazandó.
Belföldi termelés A nemzeti határokon belüli termelést kell idesorolni, beleértve a tengeri kitermelést is. Inert anyagok eltávolítására irányuló műveletek után számított, kitermelt vagy előállított üzemanyag-mennyiségek. Egyéb forrásból Adalékok, bio-üzemanyagok és egyéb szénhidrogének, amelyek előállítását más üzemanyag-mérleg már lefedte. A nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra és nyersanyagokra nem alkalmazandó. Magában foglalja a szén 1
cseppfolyósítását végző üzemekben és a kokszoló kemencékben keletkezett folyadékokat. Szintetikus gázolaj előállításához földgázra lehet szükség, mint nyersanyagra. A metanol-előállításhoz szükséges gázmennyiséget a 2. fejezetben, míg a kapott metanol mennyiséget itt kell bejelenteni. Magában foglalja a közlekedési üzemanyagokkal keverendő bio-üzemanyagokat. Az előállítást az 5. fejezetben, míg a kevert mennyiségeket itt kell bejelenteni. Petrolkémiai ágazatból történő visszaáramlás A végfogyasztóktól a finomítókba feldolgozásra, keverésre vagy eladásra visszakerült kész- vagy félkész termékek. Rendszerint a petrolkémiai eljárások melléktermékei. Csak a finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
Transzferált termékek Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül. Csak a finomítói nyersanyagokra alkalmazandó.
Import és export Magában foglalja az importált (külföldről behozott) vagy exportált (külföldre értékesített) nyersolaj- és termékmennyiségeket. A nyersolaj és a földgázkondenzátumok esetében a kitermelés helye szerinti országot kell megadni. A finomítói nyersanyagokat és a késztermékeket azon utolsó szállítás országából származónak kell bejelenteni, ahonnan a termék feladása megtörtént.
Közvetlen felhasználás Nyersolaj, földgáz-kondenzátumok és oxigenátok (és a bioüzemanyagokból álló rész) és további szénhidrogének, amelyeket kőolaj-finomítókban történő feldolgozás nélkül, közvetlenül használnak fel. Magában foglalja a villamos energia termeléséhez elégetett nyersolajat.
2
Készletváltozások A készletnövekedést pozitív, a készletcsökkenést pedig negatív számként kell feltüntetni. Megfigyelt finomítói felhasználás A finomítási folyamatba belépett termék teljes számított mennyisége. Meghatározása a következő: Belföldi termelés + Egyéb forrásokból + Az iparból történő visszaáramlás + Transzferált termékek + Import − Export − Közvetlen felhasználás + Készletváltozások Finomítói veszteségek A (megfigyelt) finomítói felhasználás és a bruttó finomítói termelés különbsége. A veszteségekre a lepárlási folyamat során a párolgás miatt kerülhet sor. A bejelentett veszteségek pozitívak. Térfogat-növekedés lehetséges, tömegnövekedés azonban nem.
Tábla 2
A következő táblázat csak a késztermékekre (finomítói gáz, etán, propánbután gáz, nafta, motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtóműüzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj, alacsony és magas kéntartalmú fűtőolaj, petrolkoksz és egyéb termékek (lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok) alkalmazandó. A közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgázkondenzátumokat a késztermékek szállítása és a termékek közötti transzferek pont alatt kell bejelenten Kapott elsődleges termékek Magában foglalja a belföldi vagy importált nyersolajmennyiségeket (beleértve a kondenzátumokat) és a közvetlenül, kőolaj-finomítóban történő feldolgozás nélkül felhasznált belföldi földgáz-kondenzátumokat és a petrolkémiai iparból visszaáramló mennyiségeket, amelyeket, bár nem elsődleges tüzelőanyagok, közvetlenül használnak fel.
3
Bruttó finomítói termelés Finomító vagy keverőüzemben előállított késztermékek. Nem foglalja magában a finomítói veszteségeket, magában foglalja viszont a finomítói tüzelőanyagot. A tábla 2 AC10 cellájában szereplő értéknek meg kell egyeznie a tábla 1 J22-J23 számított értékkel. Újrahasznosított termékek Olyan késztermékek, amelyek, miután egyszer már eljutottak a végső fogyasztókhoz, másodszor is visszakerülnek a piaci értékesítési hálózatba (pl. használt kenőanyagok, amelyeket újra feldolgoznak). E mennyiségeket meg kell különböztetni a petrolkémiai iparból történő visszaáramlásoktól.
Finomítói tüzelőanyag A finomító működésének támogatásához felhasznált kőolaj-termékek. Nem foglalja magában az olajtársaságok által a finomítói folyamaton kívül (pl. a tartályhajókon vagy olajszállító tartályhajókon) felhasznált termékeket. Magába foglalja azt a tüzelőanyag mennyiséget is, amelyet értékesített villamos energia - és hő előállítására fordítottak. Import, export Lásd tábla 1 definíciók Termékek közötti transzferek Minőségi előírásuk megváltozása, vagy más termékkel történő keverésük miatt átminősített mennyiségek. Egy termék negatív belépését egy (vagy több) pozitív belépéssel kompenzálják egy vagy több termék esetében és fordítva; az összes nettó eredménynek nullát kell kiadnia. Az összes mennyiségnek AC16 nullának kell lennie. Transzferált termékek Importált kőolajtermékek, amelyeket további finomítás céljából nyersanyaggá minősítenek vissza, a végfogyasztók részére történő szállítás nélkül.
4
Megfigyelt bruttó belföldi szállítások A kőolaj-késztermékek megfigyelt szállításai elsődleges forrásokból (pl. finomítók, keverőüzemek stb.) a hazai piacra. Ez a szám különbözhet a számított számtól, például a különböző beszámolási rendszerek érvényességi területei és/vagy meghatározásai közötti különbségek miatt. 2.2 Belföldi beszerzés Ezen kiegészítő táblán kérjük megnevezni a belföldről beszerzett mennyiségeket, mely vállalattól történt a beszerzés az adott termék esetében. (pl.: MSZKSZ, MOL Nyrt., TVK Nyrt. forgalom) 2.3 Belföldi értékesítés Ezen kiegészítő táblán kérjük megnevezni a belföldön értékesítés mennyiségeket, mely vállalat részére történt az értékesítés az adott termék esetében. (pl.: MSZKSZ, MOL Nyrt., TVK Nyrt. forgalom)
Tábla 3 Ezen táblán kérjük megadni mely országból történt import az adott termékkategóriában.
Tábla 4 Ezen táblán kérjük termékkategóriában.
megadni
mely
országba
történt
export
az
adott
Tábla 5 Ezen táblán kérjük megadni a megfelelő termékek alábbi készlet adatait: finomítói tartályok, csővezetéki mennyiségek, tartályhajók. A tábla 5 (i) során kérjük megadni a saját tulajdonú nemzeti területen tárolt kereskedelmi és egyéb készleteket.
5
Termékek:
Nyersolaj: A nyersolaj természet ben előforduló ásványolaj, amely szé nhidrogének és kísérő szennyező any agaik (pl. kén) elegyét tartalm azza. Re ndes felszíni hőmérsékleten és nyomáson folyékony halmazállapotban fordul elő, fiz ikai je llemzői (sűrűség, viszkozit ás st b.) pedig igen változóak . E kat egóriá ba tartoznak a lelőhelyeken vagy külfejté sek során, k ísérő és nem kísérő gázból kinyert konde nzátumok, ez utóbbi esetben a ke reskede lmi nyersolajé rrel keve redve.
Földg áz kondenzátum : A földgáz-konde nzát umok a földgázból szét választó vagy gázfe ldo lgozó üzemekbe n visszanyert folyékony vagy cseppfolyósított szé nhidrogé nek. A földgázkondenzátumok közé tartozik az etán, a propán, a but án (normál és izo bután), az (izo)pe ntán, és a (né ha földgázbenzin vagy földgáz-kondenzátum-gazolin néven említett) ötnél nagyobb szé natomszámú szé nhidrogének . Finomítói ny ersanyag ok: A finomítói nyersanyag további feldolgo zásra – k ivéve a k everést – szánt feldolgozott olaj (pl. közvetlen lepárlású fűtőolaj vagy vákuumgázolaj). A további feldolgozás során egy vagy több összetevőre és/vagy késztermékekre bomlik. Ugyancsak magában foglalja a petrolkémiai iparból a finomítóiparba visszakerült anyagokat (pl. pirolízis benzin, C4-frakciók, gázol aj- és fűtőolaj-frakciók). Adalékok/oxig enátok: Az adalékok olyan, szénhidrogént nem tartalmazó vegyülete k, amelyek egy termékhez ho zzáadv a vagy azzal ele gy ítve megváltoztatják az üzemany ag tulajdonságait (oktánszám, cetánszám, hidegfelhasználási t ulajdonságok stb.): •
• •
oxigenátok: pl. alko holok (metanol, et anol), éterek (pl. MTBE [metiltercierbutil- éter], ETBE [etil-tercier-but il-é ter] és TAME [te rcier-amil-metiléter]), észterek: (pl. repcemag vagy dimetil-é szter stb.), kémiai vegyületek: (pl. ólom-tetrametil, ólo m-tetraetil és tisztítószerek).
Megjegyzés: Az e kategóriában bejele ntett adalék-/oxigenátmennyiségek nek (alkoholok, éterek, észterek és más kémiai vegyületek) az üze manyagokkal való keverésre vagy üzem anyagké nt történő fe lhasználásra szánt m ennyisé gekre kell vonatkozniuk.
6
Adalékok/oxig enátokból bioüzemanyag ok: Az e kate góriában bejelentet t folyé kony bioüzemanyag-mennyiségek a bioüzemanyagra vonatkoznak, nem pedig azon folyadékok te lje s mennyiségére, amelyekbe a bioüze manyagokat keverik . Nem foglalja magában azon (tiszta formájukban előforduló) bioüzemanyagokkal való kereskedelmet, amelyeket nem kevertek a közleke dé sben használt üzemanyagokkal. A közleke dési üzemany agok részeként a kere skede lemben ré szt vevő bioüzemanyagokat a megfelelő termékné l (tábla 2 K;P;V oszlopaiban) kell beje le nteni, felt üntetve a bioüzemanyag mennyiségét .
Egyéb szénhidr ogének: Szurokföldből, olajpalából stb. e lőállított szintetik us nyersolaj, szé n cseppfolyósításából előállított (lásd az 1. fejezetet) folyadékok, földgáz be nzinné történő átalak ítása so rán keletke zett folyadékok (lásd a 2. fe jeze tet), hidrogé n és emulgeált olajok (pl. az Orimulsion). Nem foglalja magában az olajpala-te rmelést, amelyre az 1. fejezet alkalmazandó. Az olajpala-termelést (máso dlagos termék) az „Egyéb szé nhidro gén-kategóriák” „Egyé b fo rrásokból” pontja alat t kell be jelente ni.
Finomítói gáz (nemcseppfoly ósított) : A finomítói gáz főleg a nyersolaj lepárlásak or vagy olajtermékek feldolgozása (pl. krakkolás) során fino mítókban kinyert hidrogénből, metánból, et ánból és olefinből álló, nem cse ppfolyósítható gázok ele gyé t foglalja magában. Magában foglalja továbbá azon gázo kat, amelyek a pe trolkémiai iparból jutnak vissza a finomítóiparba.
Etán: A természetbe n gáz-halmazállapotú, nyílt láncú szénhidrogén (C2H6), amelyet földgázból, illetve fino mítói gázból nye rnek ki. Propán-bután gáz ok: A propán-bután gázok a finomítási eljárásokból, nyersolaj st abilizálását végző és földgázfe ldolgozó üzemekből származó könnyű paraffi nos szénhidrogének . Elsősorban propánból (C3H8) és butánból (C4Hl0), va gy a kettő ke verékéből állnak. Tartalmazhat nak tov ábbá propilé nt, butilént, izopro pilé nt é s izobutilént. A
7
propánbután gázokat szállítás és tárolás céljából re ndszerint nyomás alatt cseppfolyósítják .
Nafta: A nafta a petrolkémiai ipar (pl. etilé n- vagy aromás előállítás) vagy a benzingyártás nyersanyaga, finomítóbeli reformálás vagy izomerizáció útján. 30 o C és 210 o C közötti forrást artomány jellemzi.
Motorbenzin: A motorbenzin 35 o C és 215 o C között átdeszt illáló, könnyű szé nhidrogé nek elegyéből áll. Földfe lszínről indított, szikragyújtású motorok üzemanyaga. A motorbenzin tartalmazhat adalékokat, oxigenátokat és oktánszám növelőket, beleértve olyan ólomvegyületeket, mint pl. az ólom-tetraetil és az ólom-tetrametil. Magában foglalja a motorbenzin-keverőkomponenseket (k ivéve az adalékokat/ oxigenátokat), pl. alkilátok, izomerátok, reformbe nzin, k rakkolt benzin motorbenzin készte rméknél történő fe lhasználásra.
•
Motorbenzinből biobe nzin: E kategória magában foglalja a bioetanolt (biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebont ható részébő l előállított etanol), a biometanolt (biomasszából és/ vagy a hulladék bio lógiailag lebont ható részéből előállított metanol), a bio-ETBE-t (bioetanolból előállított etil-tercier-but iléter; a bioüzemanyag térfogat-százalékos hányada a bio-ETBE-ben 47 %) és a bio-MTBE (biometanolból előállított metilte rcier-but il-éter: A bioüzemanyag térfogat-százalékos hányada a bio-MTBE-ben 36 %).
Repül őbenzi n: Dugattyúmotoros lé gi járművek üzemanyaga, je llemzője a motorhoz igazított oktánszám, a –60 o C-os fagy áspont és a rendszerint 30 o C és 180 o C közötti deszt illációs hőmérsék let.
8
Benzin típusú sug árhajtóm ű üzem anyag : (Nafta tí pus ú sugár haj tómű üz emanyag vagy JP4): Valamennyi, 100 o C és 250 o C között átdesztilláló, repülőgép-turbina hajtóműegysé gei által felhasznált könnyű szénhidrogé n-olaj. Előállítása kero zin és benzin vagy nafták ke verésével történik úgy , hogy az aromás tart alom legfeljebb a térfogat 25 %-át te szi ki, a gő znyomás pe dig 13,7 kPa és 20,6 kPa között van.
Kerozi n típusú s ugárhajtóm ű üzem any ag: Repülő gép-t urbina hajtóműegységei ált al felhasznált párlat . Desztillációs je llemzői 150 o C és 300 o C közö tt (általában maximum 250 o C-on) vannak, és lobbanáspontja megegyezik a kero zinéval. Ezen felül olyan egye di jellemzőkkel rendelkezik (pl. fagyáspont), amelyeket a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) állapit meg. Kerozi n típusú s ugárhajtóm ű üzem any agból biokerozi n: Biomasszából származó biokerozin, melyet a fosszilis ke rozin típusú sugárhajtómű üzemanyagba keverte k.
Kerozi n típusú s ugárhajtóm ű üzem any agból nem biokerozi n: A kerozin típusú sugárhajtómű biokomponens nélk üli mennyisé ge. Egyéb ker ozin: A légi közleke désen kívüli más ágazatokban felhasznált finomított kőolajpárlat. 150 o C és 300 o C között de sztillál át. Gázolaj/dízel olaj (fűtőol ajpárlat) : A gázolaj/dízelolaj elsősorban 180 o C és 380 o C között átdesztilláló középpárlatot jelent, beleértve a keverőkomponenseket. A felhasználás szerint számos kategóriája léte zik: • •
Gázolaj/dízelolajból k özlekedési célú gázolaj: Gázolaj dízelmotorokhoz közúti használat ra szánt kompresszió gyújtású díze lmotorok (autó, teherautók st b.), általában alacsony kéntartalmú díze lolaj üzemanyaga.
•
Gázolaj/dízelolajból Biodízelek:
9
E kategória magában foglalja a biodíze lt (növény i olajból vagy állati zsiradék ból előállított, dízel minősé gű metilészte r), a bio-dimetilétert, (biomasszából előállít ott dimetiléter) a Fischer Tropsch-féle üze manyagot (biomasszából Fische r Tropschszintézissel e lőállíto tt üzemanyag), a hidege n kinyert bioolajat (olajos magvakból kizárólag mechanikai e ljárásokkal előállított olaj) és egyéb folyékony bioüzemanyagokat , amelyeket közlekedési dízel üzemanyagokként közv etlenül használtak fel, azokhoz hozzáadt ak, vagy azok kal kevertek el.
•
Gázolaj/dízelolajból Háztart ási és e gyéb t üzelőolaj: Könnyű fűtőolaj ipari és kereskedelmi felhasználásra, te ngeri és vasúti közlekedésben használt díze lolaj, egyé b gázolajok, beleértve a 380 o C és 540 o C között át deszt illáló ne héz gázolajo kat, valamint a petrolkémiai nyersanyagké nt felhasznált gázolajokat.
Fűtőol aj: Valamennyi (ne héz) fűtőolaj (be leértve a keveréssel előállítottakat). Kinematikus viszkozit ása 80 o C-on meghaladja a 10 cSt -t. Lobbanáspontja mindig 50 o C felett van, sűrűsé ge pe dig mindig 0,90 kg/ l felett v an. Petrolkoksz : Elsősorban a kőolajszármazék -nyersanyago k, vákuum alá hely ezett üledékek, kátrány és szurok olyan eljárások, mint pl. a késleltetett vagy fluidágyas kokszolás során törté nő krakk olása és sze nesítése során nyert feket e színű, szilárd melléktermék. Főké nt szé nből áll (90– 95 %), hamutartalma alacsony. Az acéliparban kokszolókemencékben, fűté si célokra, elektró dagyártásra és vegyszerek gyártására használják . Két le gfo ntosabb kate góriája a „nyers koksz” és a „kalcinált koksz”. Magában foglalja a „ katalizátorkokszot”, amely a finomítási folyamatok során rakó dik le a katalizátoron; ez a koksz nem újrafelhasználható, és általában finomítói tüzelőanyagként é getik el.
Egyéb term ékek: •
Lakkbenzin és speciálbenzin (SBP): Finomított középpárlat, deszt illál át . Két csoportja: •
amely
Ipari be nzin (SBP): 30 könnyű olajok. A 10
a
o
nafta-/kerozint artományban
C és 200 o C között átdesztilláló kategóriák at az 5 és 90
•
•
térfogatszázalékra jellemző forráspont ok közötti hőmérséklet-különbsé g (amely nem haladja meg a 60 o Cot) szerint határozzák meg. Lakkbenzin: 30 o C-ot meghaladó lobbanáspontú ipari benzin. A lakk benzin forrástartománya 135 o C és 200 o C között van.
Kenőanyagok: Lepárlás mellékterm ékéből előállított szénhidrogének; tartófelületek közötti súrló dás csökkenté sére használják .
fők ént
Magában foglalja a ke nőolajok valamenny i késztermék-kate góriáját az orsóolajtól a hengero lajig, továbbá a kenő zsírok hoz, motorolajo khoz és a kenőanyagok bázisolajainak valamennyi kategóriájához felhasznált ke nőolajok at.
•
Bitumen: Szilárd, félig szilárd v agy viszkózus, kolloid szerkezet ű szénhidro gén, színe barna vagy fekete, a nyersolaj lepárlása során, illetve atmoszferik us desztilláció ból viszszamaradó olajmaradékok vákuumdesztillációjából keletkező maradék. A bitument gyakran nevezik aszfaltnak is, és elsősorban úté pítések, illetve tetőfedés során használják . Magában fo glalja a foly ékonnyá tett és a higított bitument .
•
•
Paraffinviaszok: Telített alifás szénhidrogének . Kenőolajok viaszmentesítése so rán kinyert maradékok. Kategóriák szerint többé -kevésbé finom kristályos szerkezet űek. Elsődleges jellemzőik a következők: színt elen, szagtalan, áttet sző, olvadáspo ntjuk meghaladja a 45 o C-ot. Egyéb termékek: Valamennyi, a fe ntiek ben nem említett termék, pl. kátrány és ké n. Ide tartoznak a finomítókban előállított aromások (pl. a BTX vagy be nzol, a toluol és a xilol), valamint az olefinek (pl. a propilén).
11
