Kitöltési útmutató A TSI_B „Bejelentőlap ingatlan sorozat-jellegű értékesítéséhez kapcsolódó áfakötelezettség megállapításához” című nyomtatvány kitöltéséhez Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 154. § (1) bekezdése és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jét követően, ha az adózó kizárólag a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek (telekrész) értékesítése miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg az áfatörvény szerinti adókötelezettséget (kivetéses adózás). Az adózó az értékesítésről az adóhatóságnál az e célra rendszeresített „Bejelentőlap ingatlan sorozatjellegű értékesítéséhez kapcsolódó áfa-kötelezettség megállapításához” című nyomtatványon az áfatörvény szerinti teljesítés időpontját követő 30 napon belül bejelentést tesz. A bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű. Adóalanyiság Az áfatörvény 6. § (4) bekezdés b) és c) pontjai alapján gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez, ha az egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet: 1. beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év és/vagy 2. építési telket (telekrészt) sorozat jelleggel értékesít. A sorozat-jelleg értelmezése Az áfatörvény 259. § 18. pontja alapján ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant értékesítenek, -
amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy amelynek szerzése az értékesítőnél - az illetékekről szóló törvény alapján - öröklési illeték tárgyát képezte,
az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon - lakóterület besorolású - építési telkek (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekből (telekrészből) alakítottak ki - darabszámtól
függetlenül - az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be. Az áfatörvény 259. § 7. pontja alapján építési telek az olyan -
-
telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak, telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál (építési terület) és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak.
Tehát a kisajátítás és az öröklési illeték tárgyát képező szerzés (öröklés, hagyomány, meghagyás, halál esetére szóló ajándékozás) nem egymást kizáró vagylagos feltételek, hanem amennyiben pl. egy magánszemély három ingatlana érintett kisajátítással és egy értékesített ingatlant örökléssel szerzett meg, akkor a négy értékesítés bár darabszámra eléri az áfatörvény 6. § (4) bekezdés b) és c) pontjában a termékértékesítés sorozatjellegének megállapításához szükséges darabszámot, azonban nem alapozza meg a sorozatjellegű értékesítés miatti adóalanyiságot. Az előzőek értelmezésére példa: Amennyiben 2 naptári éven belül egy érintett négy alkalommal kisajátítás tárgyát képező, vagy öröklés útján megszerzett ingatlant értékesít, akkor nincs az állami adóhatóság felé bejelentési kötelezettsége. Ugyanígy nem keletkeztet ingatlan sorozat jelleggel történő értékesítése miatti adóalanyiságot, ha egy magánszemély 2 éven belül négy olyan ingatlant értékesít, amelyekből kettőt öröklés útján szerzett, a további két ingatlant pedig kisajátítási eljárás keretében „értékesíti”. Azonban ha az értékesítések összetétele akként változik, hogy két örökölt ingatlan eladása mellett egy kisajátítási eljárás keretében történő értékesítés valamint egy vásárolt ingatlan értékesítése is történik, s mindez két éven belül, a negyedik értékesítés adóalanyiságot eredményez. Úgyszintén, ha 2 naptári éven belül egy érintett egy öröklés útján megszerzett ingatlant értékesít, majd három alkalommal „normál” ingatlanértékesítést hajt végre, akkor az állami adóhatóság felé történő bejelentési kötelezettsége fennáll. A sorozat-jellegű értékesítés bejelentése az állami adóhatósághoz A sorozat jellegű ingatlanértékesítéssel kapcsolatos adóalanykénti bejelentkezés a 2013. január l-től kezdődő időszakra rendszeresített egyébként is használatos adatbejelentő lapokon a kifejezetten erre a célra rendszeresített kódkocka kitöltésével teljesíthető. A sorozat jellegű ingatlanértékesítés általános forgalmi adó alanyiságot eredményező tevékenység, így a bejelentőnek a TSI_B bejelentőlap benyújtása időpontjában már adószámmal kell rendelkeznie. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, akkor annak megképzését – adózói típustól függően - a 13T101-es számú „BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP azon magánszemélyek részére, akik adószám kiváltására kötelezettek, de nem szerepelnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában” című, vagy a 13T201-es számú „BEJELENTÕ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÕ LAP a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok és szervezetek - a törzskönyvi szervek kivételével -, külföldi vállalkozások, tulajdonostársak közössége, valamint csoportos
adóalanyiság esetén a csoport részére” című nyomtatvány alsó fokú állami adóhatósághoz történő benyújtásával igényelheti. Adószám hiányában az áfa-kötelezettséget megállapító határozatot az alsó fokú állami adóhatóság nem hozhatja meg. A TSI_B bejelentőlap kitöltése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) internetes honlapján (http://www.nav.gov.hu/Letöltések/Nyomtatványkitöltõ programok/ Egyszerű keresés) elérési útvonalon megtalálható nyomtatványkitöltő programmal lehetséges, azt postai vagy elektronikus úton lehet az állami adóhatósághoz eljuttatni, vagy az ügyfélszolgálatokon lehet személyesen benyújtani. A bejelentőlap kereskedelmi forgalomban nem kapható. A HIVATAL TÖLTI KI rész üresen hagyandó! BEJELENTŐ TÖLTI KI: 1. rovat: Rendelkezik-e adóazonosító jellel sor kódkockáiba igen válasz esetén az adóazonosító jelét kérjük beírni. Amennyiben még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adatlap 2. és 3. rovatában feltüntetett természetes azonosító adatok alapján az adóazonosító jelet az állami adóhatóság megképzi és kipostázza. Tekintettel arra, hogy az adózó a sorozat jelleggel történő ingatlan értékesítésével áfa alanyává válik, adószám kiváltására lesz köteles. Rendelkezik-e adószámmal sor kódkockáiba igen válasz esetén az adószámát kérjük beírni. Ugyanezen a rovatban kell feltüntetni a társas vállalkozó bejelentő esetén a székhelye, illetve egyéni vállalkozó vagy adószámos magánszemély bejelentő esetén az állandó lakóhelye szerinti címére vonatkozó legfontosabb információkat. Ügyintézőként annak a személynek a nevét, telefonszámát kell beírni, aki a bejelentőlap kitöltésében részt vett, és aki az esetleges javításába bevonható. A 2. és 3. rovatot kizárólag abban az esetben kell kitölteni, ha a bejelentő nem rendelkezik adóazonosító jellel. A 2. és 3. rovatot csak természetes személyek tölthetik ki. 2. rovat (amennyiben kitöltendő): Az állampolgárság sor kitöltése magyar és nem magyar állampolgárok esetében egyaránt kötelező. A rovatban az állampolgárság kódját és megnevezését is közölni kell. Az állampolgárságot jelölő kódokat az ISO 3166-1 jelű kódjegyzék tartalmazza, amely a http://hu.wikipedia.org/wiki/ISO_3166-1 internetes címen is elérhető. Hontalan személy esetén a „000"-ás kódot, valamint a „hontalan" megnevezést kérjük feltüntetni. Amennyiben a nem magyar állampolgár arról nyilatkozik, hogy részére a Magyar Köztársaság által rendszeresített tartózkodási/letelepedési engedély kiadásra került (1-es kód), meg kell adnia az engedély típusát is. Figyelem! Az okirat másolatát is mellékelnie kell a bejelentőlaphoz. Amennyiben a letelepedési engedéllyel, bevándorlási engedéllyel, vagy személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik, a letelepedési engedélyre utaló kódot kell megadnia. Ha a regisztrációs igazolással vagy tartózkodási kártyával rendelkezik, a tartózkodási engedély kódját kell megadnia. 3. rovat: A bejelentő főbb adatait kell szerepeltetni: A családi neve sor kódkockáiba a vezetéknevét kérjük beírni. Az első két kockába kizárólag csak dr. cím kerülhet (id., ifj., özv. megjelölést kérjük mellőzni).
Az utóneve(i) sor kódkockáiba az utónevét, utóneveit kérjük beírni. (Az utolsó két kockába kizárólag csak dr. cím kerülhet). A születési családi neve sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. A születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevét, neveit kérjük beírni. Az előző házassági családi neve sor kódkockáit csak abban az esetben kell kitöltenie, ha a jelenleg viselt házassági nevében az előző házassági családi neve is szerepel. A születési helye sor kódkockáiba a helység nevét kérjük beírni. A születési ideje sor kódkockáiban a születés évét, hónapját (arab számmal 01-tõl 12-ig) és napját kérjük megjelölni. Az anyja születési családi neve sor kódkockáiba anyja születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. (Az első két kockába kizárólag csak az anya saját jogán szerzett dr. cím kerülhet). Az anyja születési utóneve(i) sor kódkockáiba anyja születési anyakönyv szerinti utónevét, neveit kérjük beírni. A TSI_B Bejelentõlap-01 inatlan sorozat-jellegű értékesítéséhez kapcsolódó áfakötelezettség megállapításához című lap a kivetéses adóztatás végrehajtásához szükséges alapadatokat tartalmazza. A 1. Teljesítés időpontja rovatban az áfatörvény szerinti teljesítés időpontját kell közölnie az érintett adózónak, amely lehet: - az áfatörvény 9. § (1) bekezdése alapján az ingatlan átengedésének az időpontja, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más a szerzés szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet; - az áfatörvény 10. § a) pontja alapján a birtokbaadás időpontja, amennyiben a vételár megfizetése részletekben történik. A 2. Szerződés szerinti teljes vételár rovatban az adásvételi szerződésben szereplő bruttó (áfával együtt számított) összeget kell szerepeltetni forintban kifejezve. Amennyiben az értékesítés bruttó ellenértéke külföldi pénznemben kifejezett, úgy az átváltáshoz az áfatörvény 80. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. [Az alkalmazandó árfolyam az áfatörvény 80. § (1) bekezdésében meghatározott (jellemzően a teljesítés) időpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyet -
belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy a Magyar Nemzeti Bank hivatalosan közzé tesz, feltéve, hogy a forintra történő átszámításra kötelezett így dönt, és erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz.]
A 3. A levonható általános forgalmi adó rovatban az áfatörvény 124. §-ában foglaltak figyelembe vételével megállapított levonható általános forgalmi adó összegét kell szerepeltetni forintban kifejezve. Az áfatörvény 122. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a levonható adó nem haladhatja meg azt az összeget, amely a termék értékesítése után fizetendő adóként megállapítható. Felhívjuk a figyelmet az áfatörvény 127. § (3) bekezdésére is, amely úgy rendelkezik, hogy az a személy, szervezet, akinek (amelynek) adóalanyisága kizárólag ingatlan sorozat jellegű értékesítésén alapul, az adólevonási jogot – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – olyan okiratok tekintetében is gyakorolhatja, amelyek az adóalannyá válását megelőzően keletkeztek, de azok, mint az ingatlan igazolt tulajdonosa nevére vagy igazolt jogelődjének nevére szólnak. Ha a TSI_B „Bejelentőlap ingatlan sorozat-jellegű ékesítéséhez kapcsolódó áfakötelezettség megállapításához” című nyomtatvány illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz történő benyújtását követően olyan változás történik, amely a már benyújtott bizonylat tartalmát érinti, azt az adózó kötetlen formában benyújtott kérelem formájában jelezheti az illetékes alsó fokú állami adóhatóságnak. (Például, ha az adózónak a sorozatjelleg megállapításához számításba vett értékesítései közül valamelyik, az adó kivetését tartalmazó határozat adózói kézhezvételét megelőzően meghiúsult, és emiatt kiesik a számításból.) A papíralapon benyújtott bejelentőlapot a helységnév feltüntetésével, a kitöltés dátumával és adózó aláírásával kell zárni. Aláírás nélkül a papír alapon benyújtott bejelentőlap érvénytelen! Lehetőség van arra is, hogy a bejelentést az adózó helyett az Art. 7. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott képviselője, meghatalmazottja írja alá. Amennyiben a magánszemély az adóhatóság előtt nem tud vagy nem kíván személyesen eljárni, úgy a képviseletében eljárhat és a bejelentést helyette aláírhatja a törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy. Amennyiben a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján a nagykorú alkalmazottja is aláírhatja a bejelentést. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetében a bevallást aláírhatja a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, tagja. Az előzőeken túlmenően felhívjuk a figyelmet az Art. 8.-9. §-aiban foglaltakra is, melyek szerint: A külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik. Az
adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is. Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg (Áfa tv. 148. §). Mind az adószám kiváltásának elmulasztása, mind a bejelentési kötelezettség elmulasztása mulasztási bírság kiszabását és a kötelezettség teljesítésére vonatkozó kötelezést von maga után, amely ismételt elmulasztása esetén a mulasztási bírság ismételten kiszabható. Ha a bejelentőlapot meghatalmazott írja alá - az Art. 7. § (5) bekezdésében meghatározott, az állami adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bejelentőlap aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével, - a meghatalmazást csatolni kell a bejelentőlaphoz és ezt jelölnie kell az aláírás alatti kódkockába történő „X" beírásával. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül a bejelentőlap érvénytelen. Ha a bejelentőlapot az Art. 7. § (5) bekezdése szerinti, az állami adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bejelentőlap aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt az aláírás alatti kódkockába történő „X" beírásával kell jelölnie. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a bejelentőlap aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt bejelentőlap - meghatalmazás csatolása nélkül - érvénytelen, csak az adóhatósághoz bejelentett, a vonatkozó bejelentőlap aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bejelentőlaphoz történő csatolásától eltekinteni. Az állandó meghatalmazás bejelentéséhez a 12VAMO nyomtatványt kell kitölteni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazó és a meghatalmazott azonosításához szükséges adatokat.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
