Kitöltési útmutató a 2009. évi helyi iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz A helyi iparűzési adóbevallás kitöltésekor a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási, iparűzési tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó. Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző − a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó; − a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja; − jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is; − egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő szervezetet is. Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség – így bevallás-benyújtási kötelezettség – ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephelynek minősül: „ a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgáz kutat, a víz kutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát, b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván, c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik.” Az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.
1
Az I-III. rész értelemszerűen töltendő ki. IV. BEVALLÁSBAN SZEREPLŐ BETÉTLAPOK A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is - tevékenység jellegének megfelelően - ki kell tölteni. Az „A” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. A „B” jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A „C” jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak kell kitölteni. A „D” jelű lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. Az „E” jelű lapot a kockázati tőkealapoknak és a kockázati tőketársaságoknak kell kitölteni. Az „F” jelű kiegészítő lapot az adóalap megosztással összefüggésben annak kötelező kitölteni, aki adóalap megosztásra kötelezett, ezért bevallásában a VIII/11. számú sort kitöltötte. A pótlap nélkül a bevallás nem feldolgozható. A „G” jelű kiegészítő lap a más adóhatóságnál fennálló túlfizetés vagy köztartozás megnevezésére szolgál. Csak akkor kell kitölteni, ha túlfizetése van vagy más adóhatóságnál (állami, önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál, illetékhivatalnál) van köztartozása. A „H” jelű kiegészítő lap nyilatkozat az alvállalkozókról. Annak az adózónak kötelező kitölteni, aki a VIII/4. sorában olyan alvállalkozót vont le, aki 2009-ben Nyergesújfalu illetékességi területén tevékenykedett. VI. AZ ADÓ ALAPJÁNAK EGYSZERŰSÍTETT VÁLASZTÓK NYILATKOZATA
MEGHATÁROZÁSI
MÓDJÁT
1. Az egyszerűsített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata 2009. adóévre. Amennyiben élni kíván ezzel a lehetőséggel és jogosult is ezt választani az 1. négyzetbe jelezze x-el. A jogosultság feltételei: (1) a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelemmegállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó. b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre - is megállapíthatja. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. 2
(4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - időarányosan - 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére – az (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. 2. Az egyszerűsített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata 2010. adóévre. Amennyiben az adózó élni kíván ezzel a lehetőséggel, ezt a 2. négyzetben jelölnie kell. A választás feltételeit a VI.1. pontban foglaltak tartalmazzák. 3. Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya a 2009. évben az iparűzési adóban választhatta az iparűzési adóalap egyszerűsített meghatározási módját. A 3. pontban szereplő négyzetben jelölje x-szel, ha ezt az adózási módot választja. (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási szintű iparűzési adóalap ebben az adózói körben az EVA alapjának 50%-a. Az EVA alanynak ebben az esetben a VIII.1. sorban (és az „A” jelű lapon II.1. sorban is) az EVA alapját, a VIII.6. sorban pedig az EVA alap 50 %-át, azaz iparűzési adó alapját kell csak kitölteni (a VIII.2.-5. sorokat tilos kitölteni). A 12. sor a 6. sor 2%-a. A 14-18. sorok kitöltése értelemszerű. (2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választhat. (3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a Htv. 39. § (1) bekezdése vagy a 39/A. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak. 4. Az EVA alanya a 2010. adóévben az iparűzési adóban választhatja az iparűzési adóalap egyszerűsített meghatározási módját. A 4. pontban szereplő négyzetben jelölje x-szel, ha 2010-re ezt az adózási módot választja. VII. ALKALMAZOTT ADÓALAP MEGOSZTÁS MÓDSZERE Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni. 1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere: A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül 500 000 forintot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a 3
vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A részletszámítás a következő: a) A vállalkozó összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere: A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek - termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot; - telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni. Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő. A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél - ahol azt jellemzően tárolják. A részletszámítás a következő: a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 2.1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következő adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni. A részletszámítás a következő: a) Az adóalapot két részre - személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani. A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik: VAa 4
AH
= -------------
VAa+VAb ahol VAa = az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegű ráfordítás összege VAb = az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege AH
= a VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada.
Az adóalapnak az AH százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegű ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani. b) Az adott településre eső adóalap egyenlő az adott településre a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével. 2.2. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes végső fogyasztó részére történő villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén - a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérően - a helyi iparűzési adó alapját (Htv. 39. § (1) bek.): a) egyetemes szolgáltató, villamos energia- vagy földgázkereskedő esetén az önkormányzat illetékességi területén végső fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítéséből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában, b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelőleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedes jegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne, településenként minimum 500 000 forintot figyelembe kell venni. Az adóalap megosztás esetén a bevalláshoz tartozó „F” jelű lapot kötelező kitölteni és az alkalmazott megosztási módszert a bevallás VII. táblázatában kell jelölni. VIII. AZ ADÓBEVALLÁS LEVEZETÉSE 5
Az egyes sorok adatait a számviteli, vagy más egyéb illetve a helyi adókról szóló törvényben foglalt szabályok alapján kell megadni. 1. sor: A Htv. szerinti – vállalkozási szintű – éves nettó árbevétele, melynek részletezése külön lapon található (A, B, C, D, vagy E lapon). 2. sor: A vállalkozás egész szintjén felmerülő eladott áruk beszerzési értékének összege. 3. sor: A vállalkozás egész szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értékének összege. 4. sor: Az előző (3.) sorból az alvállalkozói teljesítések éréke. 5. sor: A vállalkozási szintű – nettó árbevételt csökkentő – anyagköltség teljes összege. 6. sor: A helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap. (1.-2.-3.-5.) 7. sor: A Htv. 39/D. § (1) A 39. § (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - főben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. (2) Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. (3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedes jegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. (4) Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó - esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. (5) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. (6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. 8. sor: Külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentessége. 2006. január 1-jétől a helyi iparűzési adó-szabályozás lehetővé teszi a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó adóalap kiemelését a Magyarországon adóztatható adóalapból, ha a külföldi telephely szerinti önkormányzatnak a gazdasági tevékenység után kellett adót fizetni. Az adóalap csökkentése azonban csak az összes iparűzési adóalap 90 %-áig terjedhet, mellyel a szabályozás azt ismeri el, hogy a magyarországi székhelyen akkor is folyik gazdasági tevékenység, ha az összes árbevétel külföldön végzett tevékenység ellenértékeként áll elő. 6
9. sor: A foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az adóalapot meg kell növelni. 10. sor: Mentességekkel korrigált Htv. szerinti - a vállalkozási szintű – adóalap. A mentességekkel korrigált Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap [(6.-7.-8)+9.] meghatározására szolgál ez a sor. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység után adókötelezettség, akkor ezt az összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. 11. sor: Az önkormányzat illetékességi terültére jutó, megosztás szerinti adóalap. Abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ebben a sorban szereplő összeg megegyezik a 10. sor összegével. Amennyiben a vállalkozót adóalap-megosztási kötelezettség terheli a VII. részben foglalt megosztás valamelyikét köteles alkalmazni és az „F” lap kitöltése is kötelező.
12. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó iparűzési adó összege az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték - 2% - alapul vételével. A 11. sor 2 %-a. 13. sor: A helyi adótörvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét – az adóalap-megosztás arányában – le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. 14. sor: Iparűzési adófizetési kötelezettség megállapítása. A fizetendő iparűzési adó összegét 100 forintra kell kerekíteni. (12.-13.) Abban az esetben, ha az adócsökkentő tétel eléri a 12. sor összegét, akkor itt „0”-t kell feltüntetni. 15. sor: Az adóévben adóelőlegre befizetett összeg. Figyelembe vehető az előlegre befizetett összeg(ek)+ túlfizetés összege. A 2009. május 31. napján esedékes, befizetett 2008. évi adókülönbözet és a feltöltés összege nem számít adóelőlegnek. 16. sor: A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak (a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak) az iparűzési adóelőleget az adóévben a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. 17. sor: A különbözet: az iparűzési adófizetési kötelezettség, valamint az adóelőlegre és a feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeg együttes összegének különbsége [14-(15+16)]. Amennyiben az eredmény pozitív előjelű, azt a + sorba, amennyiben negatív előjelű (adótúlfizetés) sorba kell beírni. A fizetendő összeget 2010. május 3l-ig kell megfizetni, az OTP Nyrt. által vezetett 11740092-15385822-03540000 számú Iparűzési adóbeszedési számlára. 18. sor: Kitöltése kötelező, kitöltés hiányában a bevallás nem feldolgozható. 2010. szeptember 15. napján fizetendő első előleg részlet: a 14. sorból le kell vonni a 2010. március 15. napján esedékes, 2009. évben kiadott fizetési meghagyásban közölt 2010. I. félévi adóelőleg összegét. Amennyiben 2009-ben előlegfizetésre nem volt kötelezett, (fizetési meghagyást nem kapott) a 2009. évi adó teljes összegét 2010. szeptember 15-ig kell megfizetni a fenti számú iparűzési adószámlára. 7
2011. március 15. napján fizetendő második előleg részlet: a 14. sor 50 %-a. 2011. március15-ig kell megfizetni a fenti számú helyi iparűzési adószámlára. IX. NYILATKOZAT TÁRSASÁGI ADÓELŐLEG - KIEGÉSZÍTÉSRŐL Ez a nyilatkozat szolgál a társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítési kötelezettségről. A kötelezettség fennállását a megfelelő négyzetben x-szel jelölje, figyelemmel a 16. ponthoz tartozó útmutatásra. „A” LAP - VÁLLALKOZÓK NETTÓ ÁRBEVÉTELÉNEK A KISZÁMÍTÁSA Az „A” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak, egészségbiztosítási pénztárnak. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni. II. A nettó árbevétel: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A Htv. szerinti - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összege. A 2-6 sorokból számolt mező, mely megegyezik a bevallási főlap 1. sorában feltüntetendő összeggel A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számvitel törvény 72-75. §-ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott – vállalkozási szintű – nettó árbevétel összegét. Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték. Az egyéb szolgáltatások értékeként illetve egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó összege. Az egyéb ráfordítások között kimutatott – az adóhatósággal elszámolt - regisztrációs adó, energia adó összege. Felszolgálási díj árbevételként elszámolt összeg.
„F” LAP - A VÁLLALKOZÁSI SZINTŰ ADÓALAP MEGOSZTÁSA Az adóalap megosztás esetén a bevalláshoz tartozó „F” jelű lapot kötelező kitölteni és az alkalmazott megosztási módszert a bevallás VII. pontjánál négyzetben jelölni. 1. 2.
3. 4.
5.
Személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap megosztásnál a Htv. melléklete alapján számított (vállalkozási szintű) személyi jellegű ráfordítás összege, azaz a személyi jellegű ráfordítás arányában történő adóalap-megosztás vetítési alapja. Személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap megosztásnál a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott településen felmerült személyi jellegű ráfordítás összege. Az 1. és 2 .mezőben szereplő értékek arányának segítségével határozható meg a települési szintű adóalap. Ezt az összeget kell átvezetni a főlap 11. sorába. (vegyes megosztás esetén az 1-2. és 3-4. sorok arányát) Eszközérték arányos megosztásnál a Htv. melléklete alapján számított vállalkozás szintű összes eszközérték összege, azaz az eszközarányos adóalap-megosztás vetítési alapja. Eszközérték arányos megosztásnál az adott településen felmerült eszközérték összege. A 3. és 4. mezőben szereplő értékek arányának segítségével határozható meg a települési szintű adóalap. Ezt az összeget kell átvezetni a főlap 11. sorába. (vegyes megosztás esetén az 1-2. és 3-4. sorok arányát) A vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végső fogyasztó 8
6. 7. 8.
részére nyújtó vállalkozásoknak az összes számviteli törvény szerinti nettó árbevétele. Az önkormányzat illetékességi területére jutó szolgáltatás nyújtásából származó számviteli törvény szerinti nettó árbevétel. Villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az összes végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége. Villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő összes végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége.
9
