KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2013. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési önkormányzat az iparűzési adót bevezette. Az iparűzési adó alanyának minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül (azaz iparűzési adóalany): a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki aa) az ingatlan-bérbeadási, ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephelynek minősül a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát, b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található, bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint – ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez – azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található, c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik. 2
Telephelynek számít továbbá az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja.
A bevallást az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (továbbiakban Art.) meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatóságához kell benyújtani!
A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI I. Bevallás jellege Az Art. többféle esetben ír elő bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes (1-11) pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni. 1. ÉVES BEVALLÁS előtti négyzetbe X-et kell tenni, ha a vállalkozást a 2013. teljes adóévben iparűzési adókötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az iparűzési adókötelezettség a 2013. év közben keletkezett (év közben vezette be az adót az önkormányzat vagy az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt 2013. december 31-én is. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a II. pontban a „Bevallott időszak” sorban 2013. január 1. naptól – 2013. december 31-éig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától 2013. december 31-éig terjedő időszakot kell beírni. Például: ha a vállalkozás 2013. július 1-jén létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettől az időponttól kezdődően vezette be, akkor a bevallási időszak 2013. július 1-jétől – 2013. december 31-éig tart. A bevallást az adóévet követő év május 31-éig kell benyújtani! Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév (üzleti év) első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév első napja a naptári év első napjával, az utolsó napja pedig a választott mérlegfordulónappal egyezik meg. 2. ZÁRÓ BEVALLÁST kell benyújtani, ha az adózó átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, előtársaság esetén a bejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasította, vagy az adózó visszavonta, az adózó a székhelyét áthelyezte, a telephelyét megszüntette, továbbá az Art. 33. §-ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a III. pontban, a megfelelő négyzetben kell jelölni. A II. pontban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának időpontjára az Art-ban foglaltak az irányadóak. 3
Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre áthelyezi vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követő év május 31-éig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephelymegszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás előtti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a II. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség időtartamát is meg kell jelölni. Annak a vállalkozónak, aki az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) alanya is egyben és az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap megállapítást választotta, de év közben az EVA alanyisága megszűnt, az adóév első napjától az EVA alanyiság utolsó napjáig terjedő időszakról (melyet jelölni kell a II. pontban) évközi bevallást kell benyújtani az EVA bevallás benyújtásával egyidejűleg. Ilyen esetben – ha az iparűzési adóalanyiság egyébként nem szűnik meg – az 1. sor és 2. sor előtti négyzetbe, továbbá a III. pont 9. sora előtti négyzetbe is X-et kell tenni. 3. ELŐTÁRSASÁGI BEVALLÁST a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A II. pontban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni. Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül. A bevallást ezen esetben addig az időpontig kell benyújtani, ameddig a számviteli törvény alapján a beszámoló készíthető (jellemzően az előtársasági időszak utolsó napját követő harmadik hónap utolsó napjáig). Ha az előtársaság kérelmét jogerősen elutasították, vagy azt visszavonja, akkor az I. pont 2. sorában és a III. pont 6. sorában is X-el kell jelölni. 4. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó ezen minőségét jelzi a rovatban. 5. Az év közben kezdő vállalkozó ezt a tényt az ebben a rovatban lévő négyzetben jelzi. (Emellett az éves bevallás, vagy – záró bevallás benyújtási kötelezettség esetén – záró bevallás benyújtását a 1. vagy a 2. rovatban is jelölni kell.) 6. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, de annak hossza mindig kevesebb, mint 12 hónap. Ennek tényét itt kell jelölni. (Emellett az éves bevallás benyújtásának tényét az 1. rovatban is jelölni kell. A bevallási időszaknál (II. pont) pedig az áttérés időszakát, mint önálló adóévet kell feltüntetni.) 7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő ezen minőségét jelzi a rovatban.
4
8. Az építőipari tevékenységet folytató, illetőleg természeti erőforrást feltáró vagy kutató vállalkozó, amennyiben a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama a 180 napot meghaladja, az állandó jellegű iparűzési tevékenységgé váló tevékenysége után benyújtott bevallását ebben a rovatban jelöli. 9. A kisadózó vállalkozás tételes adójának alanya e minőségét jelzi a rovatban. 10. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, valamint a társaság és az elővállalkozás Szit. tv. szerinti projekttársasága mentes az adó alól. Ha az elővállalkozást az állami adóhatóság anélkül törli az elővállalkozások nyilvántartásából, hogy társaságként nyilvántartásba venné, akkor az elővállalkozás és annak projekttársasága a mentesség figyelmen kívül hagyásával számított, az elővállalkozásként való működés időszakára eső adó kétszeresét köteles az önkormányzati adóhatóságnak bevallani és megfizetni. Ha az elővállalkozás projekttársasága megszűnik, vagy az elővállalkozás a projekttársaságban fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy egészben elidegeníti, akkor a projekttársaság mentesség figyelmen kívül hagyásával számított adójának kétszeresét az elővállalkozás a projekttársaság megszűnésének, elidegenítésének időpontját követő első adóbevallása benyújtásával egyidejűleg köteles bevallani és megfizetni. Ilyen esetben a I. pont 10. sora előtti négyzetbe X-et kell tenni. 11. Az önellenőrzést a I. pont 11. sorában jelölni kell. II. Bevallott időszak Az Útmutató I. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. III. A záró bevallás benyújtásának oka Az Útmutató I. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni a záró bevallás benyújtásának okát a megfelelő kockában. IV. Bevallásban szereplő betétlapok A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is – tevékenység jellegének megfelelően - ki kell tölteni. Az „A”-tól „D”-ig terjedő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet – a vállalkozásra irányadó kiegészítő lapot – kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. Az „E” jelű kiegészítő lap a figyelembe vehető eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege meghatározására, valamint a kapcsolt vállalkozás adóalapjának kiszámítására szolgál. Az „F” jelű kiegészítő lapot az adóalap-megosztással összefüggésben kell kitölteni annak, aki székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap-megosztásra kötelezett. A „G” jelű kiegészítő lap az adózónak a túlfizetésről való nyilatkozatára, illetve a más adónemben, hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességű köztartozások megnevezésére szolgál. Az önellenőrzési pótlék bevallására a „H” jelű betétlapon van lehetőség. 5
Az „A” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak. A „B” jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A „C” jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak kell kitölteni. A „D” jelű lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. V. Adóalany Az adózó azonosításához szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni. VI. Az adó nyilatkozata
alapjának
egyszerűsített
meghatározási
módját
választók
2013. adóévre az adóalap egyszerűsített megállapítási módját az alábbi adózói kör választhatja: a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b.) az egyszerűsített vállalkozói adó alanya 2013. évben, c.) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévben –12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot., d.) a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó. Az a.) esetben az iparűzési adóalap összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 %-kal növelt (1,2-vel szorzott) összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka. A b.) esetben a vállalkozási szintű iparűzési adóalap az EVA alapjának 50 %-a. A c.) esetben az iparűzési adóalap összege a nettó árbevétel 80 %-a (0,8-al szorzott összege). A d.) esetben az iparűzési adóalap összege a kisvállalati adó alapjának 20 %-kal növelt összege. Az egyszerűsített adóalap meghatározás választásakor az a.), b.) c.) és d.) esetben nem kell kitölteni a VII. pont 2-5. sorait, továbbá az „A” jelű kiegészítő lap 3-6. sorait. A VII. pont 1. sorában (az „A” jelű lapon is) az átalány szerinti jövedelemmegállapítást alkalmazó magánszemély vállalkozónak (a.) alpont szerinti esetben) az átalányban megállapított jövedelmét, a b.) alpont szerinti esetben az EVA alapot, a c.) alpont szerinti esetben a nettó árbevétel összegét, a d.) alpont szerinti esetben pedig a kisvállalati adó alapját kell beírni, a VII. pont 6. sorába az adóalap – előzőek szerint számított – összegét kell feltüntetni.
6
VII. Az adó 1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítő lapon található. A vállalkozási szintű nettó árbevételt a vonatkozó kiegészítő lapon kell levezetni. Ezért elsőként a vonatkozó kiegészítő lap II. pont 1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges sorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítő lapon szereplő (kiszámított) II. pont 1. sor összegét kell itt feltüntetni. 2. sor: Itt kell feltüntetni az eladott áruk beszerzési értékének, közvetített szolgáltatások értékének figyelembe vehető (a Htv. 39.§. (6) bekezdésének hatálya alá nem tartozó adóalany esetén: „E” lap II/7. sor) együttes összegét. Az „E” jelű kiegészítő lap kitöltése kötelező! 3. sor: Itt kell feltüntetni az alvállalkozói teljesítések értékét. Az alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal jogdíjként, eladott áruk beszerzési értékeként, a 4. sor szerint anyagköltségként vagy közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette. 4. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű – nettó árbevételcsökkentő – anyagköltség összegét. Az anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak –a számvitelről szóló törvény szerint– anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint –a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozópénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany eladott áruk beszerzési értékeként, közvetített szolgáltatások értékeként, a 3. sor szerint alvállalkozói teljesítés értékeként nettó árbevételét csökkentette. 5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbiakban: Tao-tv.) 4.§. 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben megvalósított K+F tevékenység közvetlen költsége. 6. sor: Ez a sor szolgál a Htv. szerinti vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű 7
iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell – az adóalapmegosztásra irányadó szabályok szerint – megosztani az egyes települések között. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap megállapításához az 1. sor (nettó árbevétel) összegéből kell levonni a 2. sor, a 3. sor, a 4. sor és az 5. sor együttes összegét. Ha az 1. sor összegét eléri vagy meghaladja a 2. sor, a 3. sor, a 4. sor és az 5. sor együttes összege, akkor ebben a sorban „0”-t kell szerepeltetni. Ebben az esetben a 9. sorba, a 10. sorba, a 12. sorba, a 13. sorba és a 17. sorba egyaránt „0”-t kell írni. Az egyszerűsített adóalap meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a VI. ponthoz fűzött magyarázat alapján. A Htv. 39.§. (6) bekezdésének hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozás esetén az „E” jelű betétlap III. pont 11. sorában feltüntetett összeget kell itt szerepeltetni. 7. sor: Itt kell feltüntetni a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalapmentesség összegét. A Htv. szerinti – vállalkozási szintű – adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett –főben kifejezettnövekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Nem vehető igénybe az adóalapmentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz c. kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell – két tizedesjegy pontossággal – számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. 8. sor: Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalapmentesség összegével a Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalapot meg kell növelni. 9. sor: Ez a sor a mentességekkel korrrigált Htv. szerinti – vállalkozási szintű – adóalap kiszámítására szolgál. A 6. sor összegéből le kell vonni a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség (7. sor) összegét és növelni kell a foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény (8. sor) összegével. 10. sor: Itt kell feltüntetni a 9. sorban lévő vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló – törvényi szabályok szerinti – települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplő összeg megegyezik a 9. sor összegével. 11. sor: Az önkormányzat rendeletében – a Htv-ben foglaltak alapján – adómentességet állapíthat meg a vállalkozó számára. Itt kell feltüntetni a mentesség összegét, mely – az önkormányzat rendelete szerint – a települési adóalap összegét csökkenti. 8
12. sor: Ez a bevallási sor az adóköteles adóalap megállapítására szolgál. A települési adóalap (10. sor) összegéből le kell vonni az adómentes adóalap összegét (11. sor). Abban az esetben, ha a 11. sor összege eléri vagy meghaladja a 10. sor összegét, akkor itt „0”-t kell feltüntetni. Ekkor a 13. sorba és a 17. sorba egyaránt „0”-t kell írni. 13. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni, az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték alapulvételével. 14. sor: Az önkormányzati rendelet szerinti adókedvezmény összegét kell feltüntetni. 15. sor: A helyi adótörvény szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét – az adóalapmegosztás arányában – le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például ha az adózó adóévben 200.000 forintot fizetett ki adóátalány címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintű adóalap 20 %-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz 40.000 forint. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 13. sor összegét, akkor itt csak a 13. sorban szereplő összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig a 21. sorban kell szerepeltetni. 16. sor: A helyi adótörvény szabályai szerint a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5 %-át – az adóalap-megosztás arányában – le lehet vonni a székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően. 17. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegéből (13. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentő tételeket (a 14 – 16. sorok együttes összegét). Abban az esetben, ha az adót csökkentő tételek együttes összege eléri vagy meghaladja a 13. sor összegét, akkor itt „0”-t kell feltüntetni. 18. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 15. sorban feltüntetett összeggel, ha a 13. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít, ha nem, akkor annál csak nagyobb összeg szerepelhet ebben a sorban. 19. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldön létesített telephelyre jutó adóalapot. A külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész: az iparűzési adóalapnak az a része, amely a Htv. 3. számú melléklete – tevékenységre leginkább jellemző – 1.1. vagy 1.2. vagy 2.1. vagy 2.3. pontja alkalmazásával a külföldön létesített telephelyre, telephelyekre jut, azzal, hogy a 3. számú mellékletben említett település, települések kifejezések alatt a külföldön létesített telephelyet, telephelyeket is érteni kell. Ha a vállalkozó adóévet megelőző teljes adóévi adóalapja a 100 millió forintot meghaladja, csak a 3. számú melléklet 2.1. pontja vagy 2.3. pontja szerinti módszer alkalmazható. 9
20. sor: Itt kell feltüntetni a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5 %-ának önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 16. sorban feltüntetett összeggel, ha a 13. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít, ha nem, akkor annál csak nagyobb összeg szerepelhet ebben a sorban. VIII. Adóelőleg bevallása 1. sor: Az előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak, kivéve az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással létrejött vállalkozót, amely vállalkozó esetén az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. 2. sor: A 2014. adóévben kezdődő előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összegét (esedékesség 2014. szeptember 15.) a 2013. adóév adója (2013. adóév közben kezdő vállalkozó esetében a 2013. adóév adójából a 2013. adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg) és a 2014. adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözetével egyezően kell bevallani és megfizetni az önkormányzati adóhatósághoz. 3. sor: Az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összegét (esedékesség 2015. március 15.) a 2013. évi adóév adójának felével (2013. adóév közben kezdő vállalkozó esetében a 2013. adóév adójából a 2013. adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg felével) megegyező összegben kell bevallani és megfizetni az önkormányzati adóhatósághoz. IX. A bevallás aláírás/cégszerű aláírás nélkül nem érvényes!
10
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ „A” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ
Az „A”jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! II.1. sor: Ebben a sorban kell levezetni a – vállalkozási szintű – nettó árbevétel összegét. A 2. sor összegéből le kell vonni a 3. sorban, a 4. sorban, az 5. sorban és a 6. sorban szereplő összeget. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 1. sorában feltüntetendő összeggel! II.2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75. §-ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott – vállalkozási szintű – nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, alapítvány stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. Az egyszerűsített adóalap megállapítást választó adóalanyok esetén itt a nettó árbevételt, az EVA adóalanyoknak az EVA alapjának összegét, az átalány szerinti jövedelemmegállapítást alkalmazó magánszemély vállalkozók esetén az átalányban megállapított jövedelem összegét, a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalanyoknak a kisvállalati adó alapját kell feltüntetni és a bevallási főlap 1. sorába beírni. Ezen – egyszerűsített adóalap megállapítást választó – adózói körnek a 3-6. sorokat nem kell kitöltenie. II.3. sor: Itt kell szerepeltetni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértéket. II.4. sor: Ebbe a sorba kell beírni a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegét. II.5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegét. II.6. sor: Ebbe a sorba kell beírni a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételét.
11
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A „B” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ A „B” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! II.1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2 – 9. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2 – 7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8 – 9. sorok összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 1. sorában feltüntetendő összeggel! II.2. – II.9. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A „C” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ A „C” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítónak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! II.1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2 – 8. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2 – 7. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 1. sorában feltüntetendő összeggel! II.2. – II.8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szabályai alapján kell meghatározni.
12
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A „D” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ A „D” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnek. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! II.1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2 – 6. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 2 – 6. sorokban szereplő összegeket össze kell adni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 1. sorában feltüntetendő összeggel! II.2. – II.6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ „E” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ Az „E” jelű lapot a Htv. 39.§. (6) bekezdésének hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén a figyelembe vehető eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege meghatározásához, valamint a Htv. 39.§. (6) bekezdésének hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozás esetén a vállalkozási szintű adóalap megállapításához kell kitölteni. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! II.1. sor: Ebbe a sorba kell feltüntetni az eladott áruk beszerzési értékének összegét. Az eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. /A számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével./ Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany közvetített szolgáltatások értékeként, alvállalkozói teljesítés értékeként, anyagköltségként nettó árbevételét csökkentette. 13
II.2. sor: Itt kell feltüntetni a közvetített szolgáltatások értékének összegét. A közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal jogdíjként, eladott áruk beszerzési értékeként, anyagköltségként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként nettó árbevételét nem csökkentette. A II.3-6. sorokat a Htv. 39.§. (6) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 500 MFt-ot meghaladó nettó árbevételű vállalkozóknak kell kitölteni. A Htv. 2013-tól hatályos szabálya az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének nettó árbevételből való levonhatóságát sávosan progresszív módon (korlátosan) teszi lehetővé. A hatályos szabályozás szerint a nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg egésze, 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 százaléka, 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 százaléka, 80 milliárd forintot meghaladó összegéből az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 százaléka vonható le. A sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg az összes nettó árbevétel csökkentő összegnek és az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányának szorzata. Az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa – a földgázpiaci és villamosenergia piaci ügyletek elszámolása érdekében – vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamosenergia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét.
14
II.6. sor összegének határozásához első lépésben az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegét fel kell osztani a jogszabályban rögzített egyes sávokban lévő árbevételhányadok arányában. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy az adott sávba jutó eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege meghaladja-e az adott sávban figyelembe vehető maximális mértéket (a sávba jutó nettó árbevétel meghatározott százalékát). Amennyiben meghaladja, akkor a maximális mértékre kell csökkenteni. A számításokat – a kerekítés általános szabályai alapján – tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. II.7. sor: Ebbe a sorba kell feltüntetni a figyelembe vehető eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összegét. A legfeljebb 500 M Ft nettó árbevételű adózó esetén ez az összeg a II.1. és II.2. sorok összege, az 500 M Ft feletti nettó árbevétel esetén a II.3-6. sorok összege. A Htv. 39.§. (6) bekezdésének hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén ez a sor megegyezik a bevallási főlap 2. sorában feltüntetendő összeggel! A III. 1-11. sorokat a Htv. 39.§. (6) bekezdésének hatálya alá tartozó kapcsolt vállalkozás esetén kell kitölteni. A Htv. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásoknak minősülő iparűzési adóalany nettó árbevétele csökkentésére speciális szabályt határoz meg. Ezen adóalanyok az adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása (Htv. 39.§. (1) bekezdés a)-d) pontok) pozitív előjelű különbözeteként – figyelemmel az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének nettó árbevételből való sávosan progresszív módon történő levonhatóságára – állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. A speciális szabályt csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50 százalékát meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában. Kapcsolt vállalkozások esetén első lépésben a levonható eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegét összevontan, a teljes cégcsoport szintjén kell megállapítani. Második lépésben az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegét fel kell osztani a jogszabályban rögzített egyes sávokban lévő nettó árbevételhányadok arányában, annak érdekében, hogy a sávba tartozó eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege számadat (sávonként) előálljon. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy az adott sávba jutó eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege meghaladja-e az adott sávban figyelembe vehető maximális mértéket. Amennyiben meghaladja, akkor a maximális mértékre kell csökkenteni. Harmadik lépésben a kiszámított, cégcsoport szintjén figyelembe vehető eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegét fel kell osztani az egyes cégek nettó árbevételeinek arányában. A felosztott eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összegének felhasználásával állapítandó meg az egyes cégek iparűzési adóalapja. 15
A számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével – tizedestörtben kifejezve, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ „F” JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ Ha a vállalkozó (adózó) több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az „F” jelű kiegészítő lapot is ki kell tölteni. A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! II. Az alkalmazott adóalap megosztás módszere Itt kell jelölni az adóévben alkalmazott adóalap megosztási módszert. A feltüntetett megosztási módszerek közül a tevékenységre leginkább jellemző módszer alapján kell az adóalapot megosztani. III. Megosztás 1. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.1. pontja alapján számított (vállalkozás szintű) személyi jellegű ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegű ráfordítás arányában történő adóalap-megosztás vetítési alapját. 2. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült személyi jellegű ráfordítás összegét. 3. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.2. pontja alapján számított a székhely, telephely szerinti településre jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközarányos adóalap-megosztás vetítési alapját. 4. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült eszközérték összegét. 5. sor: Egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő villamosenergia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételét kell itt feltüntetni. 6. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyetemes szolgáltató, villamosenergiavagy földgázkereskedő villamosenergia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítéséből származó az önkormányzat illetékességi területére jutó számviteli törvény szerinti nettó árbevételét. 7. sor: Villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az összes végső fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyiségét kell itt feltüntetni.
16
8. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztónak továbbított villamosenergia vagy földgáz mennyiségét. 9. sor: Az építőipari tevékenységből származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegét kell feltüntetni. 10. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az önkormányzat illetékességi területén a Htv. 37.§. (3) bekezdés szerint létrejött telephelyre jutó összeget. 11. sor: A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek számát kell itt feltüntetni. 12. sor: Az önkormányzat illetékességi területén található számlázási cím szerinti vezeték nélküli távközlési tevékenységet igénybe vevő előfizetők számát kell feltüntetni. 13. sor: A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó vezetékes távközlési tevékenység szolgáltatási helyeinek számát kell feltüntetni. 14. sor: Az önkormányzat illetékességi területén található vezetékes távközlési tevékenység szolgáltatási helyeinek számát kell feltüntetni. 15. sor: A vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőinek számát kell feltüntetni. 16. sor: Az önkormányzat illetékességi területén található számlázási cím szerinti vezeték nélküli távközlési tevékenységet igénybe vevő előfizetők számát kell feltüntetni.
17
