KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 2009. évi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni iparűzési adóbevallási nyomtatványhoz I.
AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE
Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparűzési adó alanyának minősülnek és a székhelyük, telephelyük Dunaremetén van. (Az adóbevallási nyomtatványt két példányban, tintával kell kitölteni, ám csak az egyik példányt kell az adóhatóságnak megküldeni.) Fontos! Az adóbevallást azoknak az adózóknak is be kell nyújtaniuk, akiknek a bevallási időszakban árbevétele nem volt, adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, valamint azt se feledje, hogy az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást! Az iparűzési adó alanyának minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a személyi jövedelemadó (szja.) törvény 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó; Egyéni vállalkozónak minősül: a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett vállalkozói tevékenysége tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve: amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve: amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve: amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; g) a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; h) az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve: amennyiben e tevékenységet ügyvédi társulás tagjaként vagy alkalmazottként végzi).
a szja. törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja; jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is; az egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéb szervezetet is.
Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseiből kell kiindulni. SZÉKHELY: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. TELEPHELY: 1.) a) Az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgáz kutat, a víz kutat ,a szélerőművet (szélkereket) az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát}; b) Hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván; c) A vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás (továbbiakban: szolgáltatás) közvetlenül a végső fogyasztónak történő nyújtása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a szolgáltatás nyújtása a végső fogyasztó számára történik.
1
2.) Telephelynek számít az építőipari tevékenység, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 6 hónapot meghaladja.
A bevallást az adózás rendjéről szóló törvényben (továbbiakban: Art.) meghatározott időpontig az iparűzési adót működtető székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani!
II. 1.
A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI Azonosító adatok
Az adózó azonosításához szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni. A hatékonyabb ügyintézés érdekében kérjük, hogy a bevallás kitöltőjének nevét és telefonszámát (esetleg: email címét) minden esetben szíveskedjék feltüntetni. 2.
A bevallás jellege
Az Art. többféle esetben ír elő bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni. 2.1. pont: Éves bevallás melletti négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha a vállalkozást a 2009. teljes adóévben iparűzési adókötelezettség terhelte. Abban az esetben, ha az iparűzési adókötelezettség a 2009. év közben keletkezett (év közben vezette be az adót az önkormányzat vagy az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt 2009. december 31-én is, a 2.5. pont melletti négyzetbe kell X-et tenni. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a 4. pontban a „Bevallási időszak” sorban 2009. január 1. napjától – 2009. december 31-ig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától 2009. december 31-ig terjedő időszakot kell beírni. Például: ha a vállalkozást 2009. március 1-jén jegyezte be a cégbíróság, vagy ekkortól létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettől az időponttól kezdődően vezette be, akkor a bevallási időszak 2009. március 1-jétől – 2009. december 31-ig tart. Az iparűzési adóról a 2.1, 2.5, 2.7, és 2.8 pontok szerinti adóbevallást az adóévet követő év május 31-éig kell tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be.
2.2. pont: Záró bevallást kell benyújtani, ha az adózó átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy az egyéni vállalkozói igazolványt visszavonták, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, továbbá az Art. 33. §-ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a 3. pontban a megfelelő kockában kell jelölni. A Htv. 39/B. § (4) bekezdés b) pontja szerint, ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani. A 4. pontban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik.
A záró bevallás benyújtásának időpontjára az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak az irányadóak. 2.3. pont: Elő társasági bevallást a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaság, fióktelep egyesülésnek, szövetkezetnek, erdő birtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak és vízgazdálkodási társulatnak kell benyújtani, az elő társasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A 4. pontban az elő társasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni. Az elő társasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszűntetésének napjáig terjedő időtartam minősül.
2
A bevallást ezen esetben addig az időpontig kell benyújtani, ameddig a számviteli törvény alapján a beszámoló készíthető. Ha az elő társaság kérelmét jogerősen elutasították, vagy azt visszavonta, akkor a 2.2. pontban és a 3.6. pontban is X-szel kell jelölni. 2.4. pont: Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követő 150. napon kell az éves bevallást benyújtani. A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév (üzleti év) első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév első napja a naptári év első napjával az utolsó napja pedig a választott mérleg-fordulónappal egyezik meg (2.6. pont). 3.
A záró bevallás benyújtásának oka
Az Útmutató 2.2 pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni a bevallás benyújtásának okát a megfelelő kockában. 4.
Bevallott időszak
Az Útmutató 2. pontjában foglaltaknak megfelelően kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. 5.
A csatolt kiegészítő lapok jelölése
A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is – tevékenység jellegének megfelelően – ki kell tölteni. Az „A”-tól „E”-ig terjedő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet – a vállalkozásra irányadó kiegészítő lapot – kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. A „F” jelű kiegészítő lapot az adóalap-megosztással összefüggésben kell kitölteni annak, aki székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap-megosztásra kötelezett. A „G” jelű kiegészítő lap nyilatkozat a túlfizetésről. Itt rendelkezik az adózó a túlfizetésének elszámolásáról és nyilatkozik a más adóhatóságnál (állami, önkormányzati), illetőleg vámhatóságnál fennálló, lejárt esedékességű tartozásáról. Figyelem! Az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése érdekében a bevalláshoz további részletező táblázatokat rendszeresíthet. Ebben az esetben azok kitöltése is kötelező. Az „A” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak. A „B” jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A „C” jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak kell kitölteni. A „D” jelű lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. Az „E” jelű lapot a kockázati tőkealapoknak és a kockázati tőketársaságoknak kell kitölteni. Fontos! A kiegészítő lap(ok) kitöltése – az érintett vállalkozóknak – kötelező, ezek nélkül a bevallás érvénytelen! 6. Az egyszerűsített adóalap meghatározása 2009-2010. adóévre A 2009-2010. adóévben is lehet élni az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: 6.1. Ezt a pontot a 2009. teljes adóévben a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó vállalkozók tölthetik ki. Ebben az esetben az iparűzési adó alapja, az átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, de nem lehet több, mint a szja. szerinti bevételének a 80%-a. 6.2. Azok az átalányadózók, akik 2010. évre is az adóalapnak ezt az egyszerűsített meghatározási módját választják, ezen pontban kell jelölniük. 6.3.
6.4.
Ezt a pontot 2009. adóévre azon adózók tölthetik ki, akiknek 2008. évben a nettó árbevétele a 8 millió forintot nem érte el. Ebben az esetben az iparűzési adó alapja, a nettó árbevétel 80 %-a. Ezt a meghatározási módot mindazon egyéni és társas vállalkozók is választhatják, akiknek/amelyeknek a 2008. évben a nettó árbevétele a 8 millió forintot nem haladta meg. Azok az adózók, akik 2010. évre is az adóalapnak ezt az egyszerűsített meghatározási módját választják, ezen pontban kell jelölniük.
3
6.5.
6.6.
Ezt a pontot a 2009. adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó adózók tölthetik ki. Ebben az esetben az iparűzési adó alapja, az EVA alapjának 50%-a. Azok az EVA hatálya alá tartozó adózók, akik 2010. évre is az adóalapnak ezt az egyszerűsített meghatározási módját választják, ezen pontban kell jelölniük.
A 6.1. pont alatti (átalányadózók), a 6.3. pont alatti (8 millió forint nettó árbevételt el nem érő), illetőleg a 6.5. pont alatti (evás) adózók adó alapjának megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. Tehát, akik 2009. évre az adóalap ezen egyszerűsített meghatározási módját választják (és az elmúlt évben még nyilatkozatot nem tettek),a 2.1, 2.5, 2.7, és 2.8 –ban megjelölt bevallás esetén bejelentésüket legkésőbb 2010. május 31-éig tehetik meg. Amennyiben az adózó már a 2008. évi bevallásban, illetőleg kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezésekor nyilatkozott, hogy 2009. évi adóalapját a fentiek valamelyike alapján – egyszerűsített módon – kívánja megállapítani, választását a megfelelő négyzetben kell megjelölnie. Nyilatkozattétel vagy annak határidőn túli megtételének következménye: Azok az adózók, akik a választásukkal jogszerűen éltek, azt utólag nem módosíthatják, adóalapjukat pedig annak megfelelően kell megállapítaniuk. Azok az adózók pedig, akik bevallási kötelezettségüket a bevallás benyújtására előírt határidőn túl nyújtják be, és az elmúlt évben nyilatkozatot nem tettek vagy azt elmulasztották, az adóalap egyszerűsített meghatározási módját már nem választhatják, adóalapjukat pedig a helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. tv.) 39. § (1) bekezdése szerint kell, hogy megállapítsák. A 6.2. pontban, a 6.4. pontban, illetőleg a 6.6. pontban lehet nyilatkozatot tenni a 2010. évi adóalap egyszerűsített meghatározási módjáról. A fenti szabály a 2010. évi választásra is irányadó. 7.
Az adó kiszámítása: a bevallás VII. bekezdésének 1-22. sorok értelemszerű kitöltése Az adó mértéke : 2 %
8.
Alkalmazott adóalap-megosztás módszere
Itt kell jelölni az adóévben alkalmazott adóalap-megosztási módszert. A 2001. évtől már csak a feltüntetett háromféle megosztási módszer közül a tevékenységre leginkább jellemző módszer alapján lehet az adóalapot megosztani. A megosztás alkalmazásának részletes menetét a Htv. melléklete tartalmazza. Az adóalapmegosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelőleg, és adó számításának menetét a vállalkozónak – az adóhatóság által ellenőrizhető módon – írásban rögzítenie kell. 2008. január 1-jétől a megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne! Az adóalap-megosztásra kötelezett adózóknak az „F” jelű kiegészítő lap kitöltése minden esetben KÖTELEZŐ! 9. A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (10) bekezdése alapján a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésre kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.
A fizetendő adókülönbözetet legkésőbb 2010. május 31-ig kell befizetni az önkormányzati adóhatóság 58600245-10004366 számú iparűzési adóbeszedési számlájára. Záró, előtársasági adóbevallás, valamint üzleti éves adózó bevallása esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyező időpontban kell az adót megfizetni. (A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlával rendelkező adózónak bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi számlával nem rendelkező adózónak postai készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie.) Ne feledje el, hogy az adótartozását legkésőbb a bevallás benyújtására előírt időpontig meg kell fizetnie. Ha ezt elmulasztja, késedelmi pótlékot kell fizetni, amely az adózás rendjéről szóló törvény 165. §-a alapján kerül felszámításra. Mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben az adóbevallás adatai alapján Önnek adótúlfizetése van, és más hatóságnál, illetve a helyi adóhatóságnál nincs nyilvántartott adótartozása, vagy adók módjára behajtandó köztartozása, rendelkezhet a
4
túlfizetés visszatérítéséről, elszámolásáról. Az adótúlfizetés összegét a bevallás benyújtásának határidejét követően igényelheti vissza. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes iparűzési adóelőleg kiegyenlítésére számolja el. Ha Önnek visszatérítési igénye van, akkor feltétlenül jelezze azt a „G” jelű kiegészítő lapon. A visszakért összeget bankszámlával nem rendelkező magánszemély vállalkozó postai úton vagy a fizetési számlájára utalással, gazdasági társaság pedig kizárólag fizetési számlára történő utalással kaphatja meg. Adóelőleg bevallása A vállalkozónak 2010. július 1. napjától az iparűzési adóelőleget önadózással kell teljesítenie. Az előlegfizetési időszakra az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként adóelőleget köteles a bevallás-benyújtásával egyidejűleg bevallani. (Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41. §. (1) bekezdés). 1. pont előlegfizetési időszak: Itt kell feltüntetni az adóelőleg fizetési időszak dátumát a Htv. 41. §. (2) bekezdése szerint. Az előlegfizetési időszak a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak. 2. pont az első előlegrészlet összege: a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete. b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete. 3. pont a második előlegrészlet összege a)
b)
ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának a fele. ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele.
Ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallania. Nem kell adóelőleg bevallást tennie az elő társaságnak, valamint annak a vállalkozónak, aki 2009. 12. 31. napjáig az önkormányzat illetékességi területén adóköteles tevékenységét megszűntette. (Természetesen adóbevallását be kell nyújtania, csak az adóelőleg bevallásra vonatkozó részt nem kell kitöltenie. ) Az adóbevallás és a hozzá tartozó kiegészítő lapok hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért kérjük, hogy azt feltétlenül írja alá! Az adózó helyett az adóhatóság előtt az Art. 7. §-ában meghatározott képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat, ebben az esetben a képviseleti jogosultságot igazolni kell, és a meghatalmazást az adóbevalláshoz csatolni kell. Amennyiben az adóbevallást a bevallás aláírására nem jogosult írja alá, vagy jogosultságát megfelelően nem igazolja, az adóbevallás érvénytelen. Az adóbevallást adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti. Abban az esetben, ha az ellenjegyzett adóbevallás hibás, az adóhatóság a mulasztási bírságot az adótanácsadó, adószakértő terhére állapítja meg. Ha bármilyen ok miatt nem tudja határidőre elkészíteni a bevallását, akkor a késedelemre okot adó körülmény megszűnését követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól számított 6 hónapon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni és egyidejűleg a bevallást benyújtani. Az igazolási kérelemben jelölje meg a késedelem okát, és küldje be a késedelmet igazoló iratokat is. A bevallás késedelmes, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőző benyújtása esetén számoljon azzal, hogy az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. §-ában foglaltak alapján magánszemély adózó terhére 200.000 Ft-ig (más adózó terhére 500.000 Ft-ig) terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg akkor, ha a késedelmét hitelt érdemlő módon nem menti ki.
5
Amennyiben az adóbevallás kitöltésével kapcsolatban további információra van szüksége, személyesen a Körjegyzőségen 9232 Darnózseli Ady Endre u. 8. telefonon – munkaidőben - a (96) 215-506-os vagy a 96/208-263 -as telefonon A kitöltött adóbevallás egy aláírt példányát az önkormányzati adóhatóságnál (ügyfélfogadási időben) legkésőbb 2010. május 31-éig kell leadni, vagy postai úton (ajánlott küldeményként) a Darnózseli-Dunaremete-Kisbodak Községek Körjegyzősége címére: (9232 Darnózseli Ady Endre u. 8.) kell feladni. Az adóbevallási nyomtatványok, illetőleg a kitöltési útmutató az önkormányzat honlapjáról (www.dunaremete.hu) letölthetők, de az adóbevallás benyújtása elektronikus úton kizárt!
ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁG
6
