KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŐ IPARŐZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ AZ IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE Ezt a bevallási nyomtatványt azoknak kell benyújtaniuk, akik/amelyek az iparőzési adó alanyának minısülnek és a székhelyük, telephelyük szerinti települési önkormányzat az iparőzési adót bevezette. Az iparőzési adó alanyának minısül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerően végzı: ♦ a személyi jövedelemadó törvény szerinti egyéni vállalkozó, ♦ a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezıgazdasági ıstermelı, ha ıstermelıi tevékenységébıl származó bevétele a 600 000 forintot meghaladja, ♦ jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló jogi személyt is, ♦ egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. A személyi jövedelemadó törvény szerint egyéni vállalkozónak minısül (azaz iparőzési adóalany): a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplı magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében; b) a közjegyzı a közjegyzıkrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzı iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivı a szabadalmi ügyvivıkrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatovosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkezı magánszemély e tevékenysége tekintetében; Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallásbenyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetıleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseibıl kell kiindulni. Székhelynek tekintendı belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Telephelynek minısül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétıl -, ahol részben vagy egészben iparőzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a mőhelyt, a raktárt, a bányát, a kıolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerımővet (szélkereket) az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termıföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybevehetı közutat, vasúti pályát. A hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történı továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedı és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedı és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végsı fogyasztó, a végsı felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végsı fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergiakereskedı, a földgázkereskedı, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelızı adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75 %-a közvetlenül a végsı fogyasztónak történı értékesítésbıl, illetve a végsı fogyasztó számára történı elosztásból származik. Telephely az építıipari tevékenység folytatásának, illetıleg a természeti erıforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település(ek) egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenységek idıtartama adóéven belül a 6 hónapot (180 napot) meghaladja. Építıipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1-jétıl hatályos (TEÁOR’08) besorolása szerint a 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységek összessége.
A helyi iparőzési adóbevallást az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvényben (továbbiakban: Art.) meghatározott idıpontig az iparőzési adót mőködtetı székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani !
A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI
I. A bevallás jellege Az Art. többféle esetben ír elı bevallás-benyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni. 1. Éves bevallás melletti négyzetbe akkor kell X-et tenni, ha a vállalkozást a 2010. adóév egészben iparőzési adókötelezettség terhelte. Ha az iparőzési adókötelezettség a 2010. adóév folyamán keletkezett (év közben vezette be az adót az önkormányzat vagy az adózó év közben kezdte tevékenységét) és az adókötelezettség fennállt 2010. december 31-én is, ezt a tényt az „év közben kezdı vállalkozó” (5.) kockában jelzi. Ha egész évben fennállt az adókötelezettség, akkor a II. pontban a "Bevallási idıszak" rovatban a 2010. január 1. napjától - 2010. december 31. napjáig terjedı idıszakot kell beírni. Amennyiben az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdı napjától a 2010. december 31. napjáig terjedı idıszakot kell rögzíteni. Például: ha a vállalkozás 2010. július 01-én létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettıl az idıponttól kezdıdıen vezette be, akkor a bevallási idıszak 2010. július 1-tıl - 2010. december 31-ig tart. A bevallást, az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani ! 2. Záró bevallást kell benyújtani, ha az adózó átalakul, felszámolását, végelszámolását rendelték el, az egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták, adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, elıtársaság esetén a bejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasította, vagy azt az adózó visszavonta, az adózó a székhelyét áthelyezte, a telephelyét megszüntette, továbbá az Art. 33. §-ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záró bevallás benyújtásának okát a III. pontban, a megfelelı kockában kell jelölni. A II. pontban meg kell jelölni azt az idıszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának idıpontjára az Art.-ben foglaltak az irányadók. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szőnik meg, mert székhelyét más településre helyezi át, vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az adókötelezettség továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség idıtartamáról szóló bevallást, az adóévet követı év május 31-ig kell benyújtani. A II. pontban az adóévben a településen fennálló adókötelezettség idıtartamát meg kell jelölni. Annak a vállalkozónak, aki az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) alanya is egyben, és az iparőzési adóban az egyszerősített adóalap megállapítást választotta, de év közben az EVA alanyisága megszőnt, az adóév elsı napjától az EVA alanyiság utolsó napjáig terjedı idıszakról (melyet jelölni kell a II. pontban) évközi bevallást kell benyújtania az EVA bevallás benyújtásával egyidejőleg. 3. Elıtársasági bevallást a jogelıd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdıbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtania, az elıtársasági idıszak alatti vállalkozási tevékenységrıl. A II. pontban az elıtársasági létforma alatti adókötelezettség idıtartamát kell megjelölni. Elıtársasági idıszaknak a jogelıd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerzıdése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetıleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerıs elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedı idıtartam minısül. A bevallást ebben az esetben addig az idıpontig kell benyújtani, ameddig a számviteli törvény szerinti beszámoló készíthetı (jellemzıen az elıtársasági idıszak utolsó napját követı 90 napon belül). Ha az elıtársaság kérelmét jogerısen elutasították, vagy azt visszavonta, akkor ezen tényt a I./2. sorban és a III./6. sorban is x-el kell jelölni. 4. A naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózó e minıségét jelzi a rovatban. Azon adózóknak, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtıl eltérı üzleti évet választanak, az adóév utolsó napját követı 150. napon kell az éves bevallást benyújtaniuk. A bevallási idıszak ebben az esetben értelemszerően az adóév (üzleti év) elsı és utolsó napja közötti idıszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév elsı napja a naptári év elsı napjával, az utolsó napja pedig a választott mérleg-fordulónappal egyezik meg. 5. Az év közben kezdı vállalkozó ezt a tényt, az ebben a rovatban lévı kockában jelzi. (Emellett az éves bevallás benyújtását, vagy - záró bevallás benyújtási kötelezettség esetén – a záró bevallás benyújtását az 1. vagy 2. rovatban is jelölni kell.)
6. A naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, de annak hossza mindig kevesebb, mint 12 hónap. Ennek tényét itt kell jelölni. (Emellett az éves bevallás benyújtásának tényét a 1. rovatban is jelölni kell. A bevallási idıszaknál (II. pont) pedig az áttérés idıszakát, mint önálló adóévet kell feltüntetni.) 7. A személyi jövedelemadó törvény szerinti mezıgazdasági ıstermelınek, ha bevétele a 600. 000 Ft-ot meghaladja, (a Htv. 52. §. 26. bek. b, pontja szerint vállalkozó) ennek tényét itt kell jelölni.
Amennyiben az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység idıtartama (adóéven belül) a 180 napot meghaladja, akkor - a tevékenység végzésének helye telephelynek minısül - az állandó jellegő iparőzési 8.
tevékenység adózási szabályait kell alkalmazni. Ennek tényét kell itt jelölni.
II. Bevallási idıszak A bevallás jellegének megfelelıen kell jelölni azt az idıszakot, amelyre a bevallás vonatkozik.
III. A záró bevallás benyújtásának oka „X” jellel kell jelölni a bevallás benyújtásának okát a megfelelı kockában.
IV. A bevallásban szereplı kiegészítı lapok jelölése A bevallási nyomtatványhoz különbözı kiegészítı lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítı lapokat is – a tevékenység jellegének megfelelıen - ki kell tölteni. Az "A"-tól az "E" betőjelig terjedı lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet - a vállalkozás tevékenységére irányadó kiegészítı lapot - kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. Az "F" jelő kiegészítı lapot az adóalapmegosztással összefüggésben kell kitölteni, annak, aki székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap-megosztásra kötelezett. Az "A" jelő kiegészítı lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparőzési adóalany, amely nem minısül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tıkealapnak, kockázati tıketársaságnak. A "B" jelő kiegészítı lapot a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni. A "C" jelő kiegészítı lapot a biztosítóknak kell kitölteni. A "D" jelő kiegészítı lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni. Az "E" jelő kiegészítı lapot a kockázati tıkealapoknak és a kockázati tıketársaságoknak kell kitölteni. Az "F" jelő kiegészítı lapot az adóalap megosztása esetén kell kitölteni. A "G" jelő kiegészítı lapon kell nyilatkozni a túlfizetésrıl.
V. Adóalany Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerően kell kitölteni.
VI. Az adó alapjának egyszerősített meghatározási módját választók nyilatkozata. 1. Az egyszerősített adóalap meghatározása 2010. adóévre A 2010. évben a korábbi éveknek megfelelıen lehet élni az iparőzési adó alapjának egyszerősített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: a ) a 2010. teljes adóévben a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı) vállalkozó esetében, továbbá, b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, akinek a nettó árbevétele 2010. adóévben a 8 millió Ft-ot nem haladta meg, illetve a tevékenységét adóévben kezdı vállalkozó esetében az adóévben – idıarányosan - a 8 millió Ft-ot nem érte el. Az a) esetben az iparőzési adóalap összege a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alap 20%kal növelt (l,2-del szorzott) összege. A b) esetben az iparőzési adóalap összege a nettó árbevétel 80%-a. Az egyszerősített adóalap meghatározás választásakor az a) és b) esetben nem kell kitölteni a VII.2.-4. sorokat. A
VII.1. sorba (az „A” jelő lapon II. táblába is) az átalányadózónak az átalányadó alapját, a b) alpont szerinti esetben pedig a nettó árbevétel összegét kell beírni, a VII.5. sorba az adóalap - elızıek szerint számított összegét kell feltüntetni. Az „A” jelő kiegészítı lapon az átalányadózást választó magánszemélynek a III.1.-4. sorokat illetve az egyszerősített adóalap meghatározást választó adózónak a IV.1.-2. sorokat kell kitöltenie. Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szőnik meg, vagy a b) pontban említett vállalkozó az adóévben -idıarányosan- 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját -az adóév egészére- az általános szabályok szerint kell megállapítani. Ha az a) pontban említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparőzési adójának alapját ebben az adóévben a b) pont alkalmazásával is megállapíthatja.
2. Az egyszerősített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a 2011. adóévre Az adóalap egyszerősített meghatározásának módját az alábbi adózói kör választhatja: a) a személyi jövedelemadó törvény szerint az adóévben átalányadózást választó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı) vállalkozó, b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, aki a 2010. adóévben a 8 millió Ft nettó árbevételt nem haladta meg, illetıleg idıarányosan nem haladta meg. Amennyiben az adózó 2011. adóévben élni kíván ezzel a lehetıséggel azt a négyzetben jelölni kell.
3. Az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) alanya a 2010. évben az iparőzési adóban választhatja az iparőzési adóalap egyszerősített meghatározási módját. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási szintő iparőzési adóalap ebben az adózói körben az EVA alapjának 50 %-a. 4. Az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) alanya a 2011. évben az iparőzési adóban választhatja az iparőzési adóalap egyszerősített meghatározási módját. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási szintő iparőzési adóalap az EVA alapjának 50 %-a.
VII. Az adó kiszámítása 1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás egészének szintjén képzıdı Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy tevékenységét hol végzi. A nettó árbevétel-elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó kiegészítı lapon találhatók. A vállalkozás szintő nettó árbevételt a vonatkozó kiegészítı lapon („A”-„E”, vagy „H” lap) kell levezetni. Ezért elsıként a vonatkozó kiegészítı lap II/1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítı lapon szereplı (kiszámított) összeget kell itt feltüntetni. 2. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintő eladott áruk beszerzési értékének összegét (elábé),amely a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások esetén a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelrıl szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezetı vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany anyagköltségként, illetve közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette,
3. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenı közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. (A közvetített szolgáltatások értéke magába foglalja a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatásokkal azonos tartalmú ráfordításokat, valamint az alvállalkozói teljesítéseket, amely utóbbit a 4. sorban fel kell tüntetni.) Ebben a sorban az együttes összegnek kell szerepelni. A számviteli törvénnyel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásokról akkor van szó, ha az adóalany saját nevében vásárol meg olyan szolgáltatást, amelyet harmadik személlyel írásban kötött szerzıdés alapján ez utóbbi számára változatlan formában ad tovább, azaz nem a saját teljesítményéhez használja fel. Ennek ki kell tőnnie a számlázás és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásokból is. (A kimenı számlákban – ha az saját és közvetített szolgáltatásokat is tartalmaz – külön kell feltüntetni a közvetített szolgáltatás megnevezését és összegét, mely nem kell, hogy megegyezzék a szolgáltatás beszerzési árával.)
4. sor: Itt kell feltüntetni a 3. sorban szereplı Htv. szerinti közvetített szolgáltatások értékébıl az alvállalkozói teljesítések értékét. Alvállalkozói teljesítésrıl akkor lehet szó – feltéve, ha az adott ráfordítás nem került közvetített szolgáltatásként, elábéként, anyagköltségként elszámolásra – ha az adózó mind a megbízóval, mind a szállítóval (alvállalkozóval) is a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerzıdéses kapcsolatban áll.
5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintő - nettó árbevétel-csökkentı - anyagköltség összegét. Az anyagköltség a számviteli törvény szerinti (az adóévben) elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – az SZJA Tv. hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezetı vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásában végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként, vagy a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette.
6. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. 7. sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintő iparőzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétıl. A Htv. szerinti vállalkozási szintő adóalap megállapításához az 1. sor (nettó árbevétel) összegébıl kell levonni a 2. sor, a 3. sor, az 5. sor és a 6. sor együttes összegét. Ha a 1. sor összegét eléri, vagy meghaladja a 2. sor, a 3. sor, az 5. sor és a 6. sor együttes összege, akkor ebben a sorban "O"-t kell szerepeltetni. Az egyszerősített adóalap meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a VI. 1. illetve a VI. 3. ponthoz főzött magyarázat alapján. 8. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a Htv. 39/D §-án alapuló a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség összegét. Az adóalap csökkenthetı az adóévi mőködés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az elızı adóévi mőködés hónapjai alapján az elızı adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – fıben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fı összeggel. Nem vehetı igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbıvítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerıpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdıíve kitöltéséhez címő kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell – két tizedesjegy pontossággal – számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelızıen a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minısülı vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. Az adóévben jogelıd nélkül alakult vállalkozó – magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelızı két adóév egyikében sem minısülı vállalkozó – esetén az elızı adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla fıt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı adóév statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelızı adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplı együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı év statisztikai állományi létszámának az egyesülés elıtt meglévı jogelıd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóalap-mentesség az adóévet követıen az adóévrıl szóló bevallásban vehetı igénybe.
9. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap-mentesség összegét. 10. sor: Ebbe a sorba kell beírni a foglalkoztatás csökkenéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény összegét. A Htv. 39/D. § (6) bekezdése alapján, a Htv. 39. § (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni az adóévet megelızı adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével, ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az elızı adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ot meghaladó mértékben csökkent.
11. sor: Ha a Htv. 39. § (1), illetve a 39/D. §. (1) bekezdése szerint a törvényi lehetıség fennáll, a mentességekkel korrigált vállalkozási szintő adóalap összegét kell itt szerepeltetni. 12. sor: E sorban kell feltüntetni a 11. sorban szereplı vállalkozási szintő adóalap megosztása eredményeként elıálló települési szintő adóalapot. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor a 11. sorban lévı összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplı összeg megegyezik a 11. sor összegével. 13. sor: A települési szintő adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni, az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték alapulvételével. Hortobágy Község Önkormányzatának illetékességi területén az adó mértéke az adóalap 2 %-a. 14. sor: A Htv. 40.§ (3)-(4) bekezdései alapján az adóévben az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét - az adóalap-megosztás arányában - le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegébıl, legfeljebb azonban csak annak nagyságáig. Például, ha az adózó adóévben 200.000,- Ft-ot fizetett ki adóátalány címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintő adóalap 20 %-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20 %-a, azaz 40.000,-Ft. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 14. sor összegét, akkor itt csak a 14. sorban szereplı összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány összegét pedig 19. sorban kell szerepeltetni.
15. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparőzési adófizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegébıl (13. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentı tételeket (14.sor). Abban az esetben, ha az adót csökkentı tételek együttes összege eléri, vagy meghaladja a 13. sor összegét, akkor itt "O"-t kell feltüntetni. 16-18. sorok: Ezen sorok szolgálnak az adó elszámolására, pénzforgalmi rendezésére. A 16. sorban az adóévben adóelılegre ténylegesen befizetett összeget, a 17. sorban pedig - a kettıs könyvvitelt vezetık esetében az Art. szerinti feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeget kell feltüntetni. Amennyiben a 15. sorban szereplı összeg meghaladja a 16. és a 17. sor együttes összegét, akkor a különbözetet a 18. sorban (még fizetendı adó) kell feltüntetni. Ezt az összeget kell - éves bevallás esetén - legkésıbb az adóévet követı év május 31-ig befizetni az önkormányzati adóhatóság számlájára. Záró bevallás és elıtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyezı idıpontban kell az adót megfizetni. Abban az esetben, ha a 16. és a 17. sor együttes összege meghaladja a 15. sor összegét, akkor a különbözetet negatív elıjellel a 18. sorban kell feltüntetni.
19. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 14. sorban feltüntetett összeggel, ha a 15. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít, ha nem, akkor annál csak nagyobb összeg szerepelhet ebben a sorban.
VIII. Az adóelıleg bevallása 1. Elılegfizetési idıszak: A Htv. 41.§ (2)-(3) bekezdései alapján a bevallás-benyújtás esedékességét /05.31./ követı második naptári hónap elsı napjától kezdıdı 12 hónapos idıszak. /2011. 07. 01.- 2012. 06. 30./ Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdı, valamint az átalakulással létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót elsı alkalommal vagy év közben vezeti be, az adókötelezettség, átalakulás, adóbevezetés kezdı napjától az azt követı adóév elsı félévének utolsó napjáig terjedı idıszak. /Adókötelezettség kezdı napja – 2012. 06. 30./
2. Elsı elılegrészlet az elılegfizetési idıszakban (2011.09.15.): Ha az adóévet megelızı adóév /2010./ idıtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az adóelıleg elsı részletének összege az adóévet megelızı adóév / 2010/ adójának és az adóév /2011/ harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelıleg-részlet pozitív különbözete.
Ha az adóévet megelızı adóév /2010/ 12 hónapnál rövidebb, az adóévet megelızı adóév /2010/ adójából a naptári napok alapján 12 hónapos idıszakra (évesítés) számított összeg és az adóév /2011/ harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelıleg-részlet pozitív különbözete.
3. Második elılegrészlet az elılegfizetési idıszakban (2012.09.15.): Az adóévet megelızı adóév / 2010/ adójának a fele. (VII/15. sorban szereplı adóösszeg fele.) Ha az adóévet megelızı adóév /2010/ 12 hónapnál rövidebb, az adóévet megelızı adóév /2010/ adójából a naptári napok alapján 12 hónapos idıszakra (évesítés) számított összeg fele. (VII/15. sorban szereplı adóösszeg 12 hónapos idıszakra (évesítés) számított összegének a fele.)
IX. Ezen rubrikába kell a bevallás kitöltésének helyét, idejét beírni. A bevallási nyomtatványt e rubrikában kell az adózónak vagy képviselıjének (Art. 7-9. §) aláírnia. A bevallás aláírás hiányában, illetve jogosulatlan személy aláírása esetén érvénytelen!
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "A" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ
Az "A" jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparőzési adóalany, amely nem minısül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tıkealapnak, kockázati tıketársaságnak. A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is alá kell írni !
I. Adóalany Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerően kell kitölteni
II. A nettó árbevétel 1. sor: Ebben a sorban kell megjeleníteni a - vállalkozási szintő - nettó árbevétel összegét. A 2. sorban szereplı összegbıl le kell vonni a 3. - 6. sorban megadott összegeket. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap VII.1. sorában feltüntetendı összeggel ! 2. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 7275. §-ában szereplı rendelkezések alapján meghatározott - vállalkozási szintő - nettó árbevétel összegét. A jellemzıen nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv, stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. 3. sor: Itt kell szerepeltetni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 20. pontjában meghatározottak szerinti jogdíjból származó bevétel összegét. 4. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott - az adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó összegét. 5. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegét, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energia adó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte. 6.sor: Itt kell feltüntetni a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegét. [ 71/2005.(IX.27.) GKM. rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól..]
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "B" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ
A "B" jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minısülnek. A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is alá kell írni !
I. Adóalany Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerően kell kitölteni
II. A nettó árbevétel 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2. - 8. sorokban szereplı egyes - vállalkozási szintő - nettó árbevételelemek összegét, oly módon, hogy a 2. - 7. sorokban szereplı összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap VII.1. sorában feltüntetendı összeggel ! 2. - 8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintő nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintő nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000.(XII.24.) Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "C" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ
A "C" jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítónak minısülnek. A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is alá kell írni !
I. Adóalany Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerően kell kitölteni
II. A nettó árbevétel 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2. - 8. sorokban szereplı egyes - vállalkozási szintő - nettó árbevételelemek összegét, oly módon, hogy a 2. - 7. sorokban szereplı összegeket össze kell adni, majd abból a 8. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap VII.1. sorában feltüntetendı összeggel ! 2. - 8. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintő nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintő nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. A sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000.(XII.24.)Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "D" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ
A "D" jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minısülnek. A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is alá kell írni !
I. Adóalany Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerően kell kitölteni
II. A nettó árbevétel 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2. - 6. sorokban szereplı egyes - vállalkozási szintő - nettó árbevételelemek összegét. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap VII.1. sorában feltüntetendı összeggel ! 2. - 6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintő nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintő nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000.(XII.24.)Korm. rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "E" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ
Az "E" jelő lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek kockázati tıketársaságnak, vagy kockázati tıkealapnak minısülnek. A kiegészítı lapot együtt kell kezelni a bevallási fılappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítı lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is alá kell írni !
I. Adóalany Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerően kell kitölteni
II. A nettó árbevétel 1. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 2. - 6. sorokban szereplı egyes - vállalkozási szintő - nettó árbevételelemek összegét oly módon, hogy a 2. - 3. sorokban szereplı összegeket össze kell adni, majd abból a 4. - 6. sorok összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási fılap VII.1. sorában feltüntetendı összeggel ! 2. - 6. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintő nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintő nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "F" JELŐ KIEGÉSZÍTİ LAPHOZ I. Adóalany Az adóalany azonosításhoz szükséges adatokat értelemszerően kell kitölteni.
II. Alkalmazott adóalap megosztás módszere A megfelelı megosztási módszer kiválasztandó. A vállalkozási szintő adóalap megosztásának módja Az a vállalkozó, aki az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez (vagy végzett) állandó jellegő iparőzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (továbbiakban Htv.) mellékletében foglaltak szerint köteles megosztania. Az egyes településekre esı adóalapok együttes összege egyenlı a vállalkozó adóalapjának összegével. Az adóelıleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. A megosztás módszerét, az adóelıleg és adó számításának menetét a vállalkozónak - az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenırizhetı módon írásban rögzítenie kell. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely
vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezetı, ügyvezetık után figyelembe veendı személyi jellegő ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki. A helyi iparőzési adó alapjának megosztása: 1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelızı teljes adóévben az iparőzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következı 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni. 1.1. Személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszere. A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak ideértve a magánszemély vállalkozó [52. § 26. a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegő ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegő ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendı, amit a számvitelrıl szóló törvény annak minısít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetıleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegő ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500 000 forintot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetıje (a vállalkozónak a társasági szerzıdésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegő ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezetı után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegő ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A részletszámítás a következı: a) A vállalkozó összes személyi jellegő ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre esı személyi jellegő ráfordítások százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere: A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelrıl szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétıl függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendı értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetıleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenıen azon - egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt - tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek. Termıföld esetében aranykoronánként 500 forintot, telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni.
Ha az eszközérték az elıbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendı eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendı. A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek mőködtetésének tényleges irányítása történik, illetıleg - jármőveknél ahol azt jellemzıen tárolják. A részletszámítás a következı: a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre esı eszközértékek százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 2.1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelızı teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következı adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegő ráfordítások összege képvisel a személyi jellegő ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni. 2.2. A villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedı és villamos energia elosztó hálózati engedélyese, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedı és földgázelosztói engedélyes végsı fogyasztó részére történı villamos energia, földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása esetén - a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérıen - a helyi iparőzési adó alapját [39. § (1) bek.]: a) egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedı esetén - -az önkormányzat illetékességi területén végsı fogyasztó részére eladott villamos energia vagy földgáz értékesítésébıl származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a villamos energia vagy földgáz végsı fogyasztók részére történı értékesítésébıl származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. b) villamos energia elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén - Kódja: 5 - az önkormányzat illetékességi területén lévı végsı fogyasztó számára továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége és az összes, végsı fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyisége arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. 2.3. Az építıipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] - döntésétıl függıen, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérıen - adóalapját következık szerint is megoszthatja. Az adóalap 50%-át a székhelye és a Htv. 52. § 31. pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a Htv. 37. § (3) szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építıipari tevékenységbıl [Htv. 52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építıipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 37. § (3) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építıipari tevékenységébıl származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építıipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani. 2.4.1. A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végzı vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérıen - a helyi iparőzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevı elıfizetıje számlázási címe alapján a településen az adóév elsı napján számlázási címmel rendelkezı vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevı elıfizetık számának az összes vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevı elıfizetıje adóév elsı napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg. Felhívjuk a figyelmet, hogy az e tevékenységet végzı vállalkozó a 2010-ben kezdıdı adóévre, adókötelezettsége megállapításánál még a 2010. december 31-én hatályos telephely fogalmat - és megosztási módot - köteles alkalmazni [lásd. Htv. 48.§ (1) bek.] 2.4.2. A vezetékes távközlési tevékenységet végzı vállalkozó - az 1. és 2.1. ponttól eltérıen - a helyi iparőzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között a vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevı elıfizetıje részére nyújtott szolgáltatás helyének címe, valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési szolgáltatást is nyújt - a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevı elıfizetıje számlázási címe alapján a településen az adóév elsı napján, a vezetékes vagy vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevı elıfizetık számának az összes, vezetékes és vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevı elıfizetıje adóév elsı napja szerinti számában képviselt aránya szerint osztja meg.
