KISTÉRSÉGI PROGRAMOZÁSI TEVÉKENYSÉG A

KISTÉRSÉGI PROGRAMOZÁSI TEVÉKENYSÉG A MOSONMAGYARÓVÁRI KSH KISTÉRSÉGBEN II. FÁZIS

STRATÉGIAI PROGRAM

Végleges változat

2006. június 30.

A MOSONMAGYARÓVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS STRATÉGIAI PROGRAMJA

KÉSZÜLT A MOSONMAGYARÓVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS MEGBÍZÁSÁBÓL

Közreműködők

Hegedűsné Mészáros Nóra Hermann Judit Szörényiné dr. Kukorelli Irén Páli János

Szerkesztette: Kövesdi Vanda

HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.

2


3

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 3 ÁBRAJEGYZÉK .................................................................................................................................................. 4 TÁBLÁZATJEGYZÉK........................................................................................................................................ 4 BEVEZETÉS......................................................................................................................................................... 5 1. A STRATÉGIAI PROGRAMMAL SZEMBENI ELVÁRÁSOK ................................................................ 7 1.1. A STRATÉGIAI PROGRAM TARTALMA............................................................................................................ 7 1.2. ALAPELVEK.................................................................................................................................................. 8 2. A MOSONMAGYARÓVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS JÖVŐKÉPE............................. 8 3. CÉLKITŰZÉSEK ÉS PRIORITÁSOK.......................................................................................................... 9 3.1. CÉLKITŰZÉSEK ............................................................................................................................................. 9 3.2. A KISTÉRSÉG HELYZETÉBŐL ADÓDÓ PRIORITÁSOK ..................................................................................... 10 3.3. A PRIORITÁSOK ÖSSZEVETÉSE KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETI EGYSÉGEKBEN ....................................................... 11 3.4. A STRATÉGIAI PROGRAM CÉL- ÉS PRIORITÁSRENDSZERE ............................................................................ 17 4. STRATÉGIAI PROGRAMOK (PRIORITÁSOK) LEÍRÁSA.................................................................. 18 4. 1. 1. PRIORITÁS: HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE ...................................................................................... 18 4. 2. 2. PRIORITÁS: GAZDASÁGFEJLESZTÉS ........................................................................................................ 20 4. 3. 3. PRIORITÁS: A TURIZMUS SZEKTOR SZEREPÉNEK NÖVELÉSE ................................................................... 23 4. 4. 4. PRIORITÁS: ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁTGONDOLT FEJLESZTÉSE ......................................... 25 4. 5. 5. PRIORITÁS: TÉRSÉGI KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE .............................................................................................. 27



4

Ábrajegyzék 1. ábra A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás települései 2. ábra A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás cél- és prioritásrendszere

Táblázatjegyzék 1. táblázat A kistérség számára ajánlott prioritások és a regionális szintű dokumentumokban megfogalmazott fejlesztési irányok kapcsolata 2. táblázat A kistérség számára ajánlott prioritások és a megyei szintű dokumentumokban megfogalmazott fejlesztési irányok kapcsolata 3. táblázat A kistérség számára ajánlott prioritások és a NYDROP 2006. március 31-i változatában megfogalmazott prioritások kapcsolata 4. táblázat A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás számára ajánlott intézkedések részletei



5

Bevezetés A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 26-án alakult meg. A Társulás feladatul tűzte ki maga elé a területén érintett önkormányzati területfejlesztési társulások munkájának összehangolását, a közös célok és feladatok megfogalmazását, ennek érdekében közös területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, projektfejlesztési tevékenység elindítását. E feladat megvalósítására a Társulás 2005. január végén ajánlatkérést követően kötött szerződést a HHP Contact Tanácsadó Kft.vel a következő tevékenységek elvégzésére: I. Helyzetelemzés I.1. A kistérség területét érintő korábban elkészült területfejlesztési dokumentumok feldolgozása I.2. Adatgyűjtés I.3. SWOT elemzés II. Prioritástábla összeállítása III. Projektfejlesztés A programozási tevékenység első fázisa során feladatunk a kistérségi programalkotási tevékenység előkészítése volt, a térséghez vagy egy részéhez illeszkedő fejlesztési programok/koncepciók kistérségi vonatkozásainak szintetizálásával, statisztikai adatok elemzésével, valamint kérdőíves megkeresések feldolgozásával, továbbá a SWOT analízis és prioritástábla összeállítása, melyet fókuszcsoportos megbeszélés is alátámasztott. Az elkészült programdokumentumot a Mosonmagyaróvári Többcélú Társulás 2005. október 19-i ülésén fogadta el. A szerződésnek megfelelően a kistérségi programozási tevékenység első fázisa a prioritástábla megfogalmazásával zárult. A komplex területfejlesztési programhoz azonban szükségesek még azokat a lényeges tartalmi elemek, melyek pontosan beazonosíthatóvá teszik a prioritástáblában megfogalmazott stratégiai és operatív programokat, valamint a program megvalósításának részleteit. Ennek érdekében a Társulás 2005. december 28-án ajánlatkérést követően szerződést kötött a HHP Contact Tanácsadó Kftvel a kistérségi programozási tevékenység folytatására. A szerződésben meghatározott programozási tevékenység jelen, második fázisa a stratégiai program kidolgozását, vagyis a prioritások részletes bemutatását tartalmazza. Az operatív program, vagyis az intézkedések részletes bemutatása, valamint a program végrehajtásának részletei a programozási tevékenység későbbi, harmadik fázisának elemeit képezik. A stratégiai program felépítését és módszertanát tekintve erőteljesen támaszkodik a programozási tevékenység első fázisában meghatározott és a Társulás által elfogadott jövőképre, célrendszerre és prioritástáblára, melyek mind szerkezetileg, mind tartalmilag a stratégiai program alapját, szerves részét képezik. Akárcsak a helyzetelemzés, úgy a stratégiai program is külön fejezetben foglalkozik a nagyobb területi egységek (Nyugat-dunántúli régió, Győr-Moson-Sopron megye) programdokumentumaiban és a nemzeti szinten megfogalmazott irányvonalakhoz való illeszkedéssel. Ezt követően kerül sor az egyes prioritások részletes leírására. A programozási tevékenység kezdetekor prioritásonként nyolcfős munkacsoportok felállítására került sor. A munkacsoportok tagjai az adott területen jártas, több évi tapasztalattal rendelkező, helyi szakemberek, akik tudásukkal, tapasztalatukkal segítik a térségi tendenciák, a statisztikai adatokból, kérdőívekből ki nem derülő sajátosságok beépülését a programba, ezáltal téve teljessé és specifikussá a stratégiai programot.



1. ábra A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás települései


6


7

1. A stratégiai programmal szembeni elvárások 1.1. A stratégiai program tartalma A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója részletesen elemzi a térség természeti, társadalmi, gazdasági, kulturális adottságait, összegzésként áttekinti a térség erősségeit és gyengeségeit, a külső és belső környezet elemzését, s ezek alapján megfogalmazza a kitörési lehetőségeket, s az esetlegesen fennálló veszélyeket. Ezeket a sajátosságokat szükséges átültetni a területfejlesztési programba, ehhez meg kell határozni:

a kistérség jövőképét, vagyis azt a célállapotot, melyet a térség 10-15 év múlva szeretne elérni, s melyhez való konvergencia részben spontán folyamat, részben a kistérség szereplőinek tudatos tevékenységének eredménye;

a jövőkép elérését segítő hosszú távú (stratégiai célok) és középtávú célokat (stratégiai programok, prioritások);

valamint a későbbiek során a rövid távú célkitűzéseket (operatív programokat, intézkedéseket)

A jogszabály a területfejlesztési programnak két szintjét, a stratégiai és az operatív programot különíti el. Jelen programdokumentum a kistérség stratégiai programja, s célja kettős: egyrészt azon fejlesztési szükségletek meghatározása, melyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, valamint a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. Ezen célok részcélokra bomlanak, melyek között akadnak olyanok is, melyek szükségszerűek ugyan, de megvalósításuk nem a kistérség feladata. A kistérség által megvalósítandó célok mindegyike nem felelhet meg a rövid- és középtáv határainak, hiszen vannak olyan célkitűzések, melyek megvalósításának feltételei adottak, mások megvalósításához azonban a konkrét feltételeket még meg kell teremteni. A stratégia során nem vonatkoztathatunk el a térségen kívüli szereplők (pl. állam, térségen kívüli befektetési csoport) által indukált fejlesztésektől, s bár a programnak nem célja ezen beruházások részletes megtárgyalása, legfeljebb a hatásuk vizsgálata, de annál inkább feladata a kistérség döntéshozói és civil szervezetei által kezdeményezett fejlesztési elképzelések összegzése, rendszerezése. A stratégiai programnak nem célja a konkrét elképzelések, intézkedések részleteinek kidolgozása, ez az operatív program feladat, a programkészítés harmadik fázisának szerves részét képezi.

A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az egyes prioritások leírásának szerkezete az alábbi felosztást követi: 1. Általános célok: A prioritást megvalósító általános célok megfogalmazása. 2. Indoklás: Az adott terület helyzetértékelése, a prioritás szükségességének általános leírása. 3. Hosszú távú hatások: Olyan pozitív és negatív hatások, amelyek a lakosság szélesebb körét érintik: környezeti-, társadalmi- (esélyegyenlőség, szegénység), gazdasági hatások. 4. Hatásindikátorok: A program közvetlen hatásain túlmutató következményekhez kapcsolható. 5. Intézkedések A prioritást megvalósító operatív programok (intézkedések) felsorolása.



8

1.2. Alapelvek A program készítői tevékenységük során figyelembe vették a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben és a Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal által kiadott Útmutatóban foglaltakon túl a jelenleg zajló tervezési folyamatokat, mely az Európai Unió 2007-20013 közötti tervezési időszakára vonatkozó célterületeket határozza meg. Szintén figyelembe vételre és beépítésre kerültek a korábban rendelkezésünkre bocsátott már elkészült térségi koncepciók, fejlesztési dokumentumok, valamint a programozási tevékenység első fázisa kezdetekor elkészített települési kérdőívek releváns részei. Az Európai Unió szabályozásával összhangban a programkészítés során az adott törvényi szabályozás keretei mellett alkalmazásra kerültek azok az alapelvek is, melyek egyben meghatározzák az egyes programok megvalósítását is, s horizontális szinten hozzájárulnak a hosszú távú célok megvalósításához az alábbiak szerint:

partnerség – a programban foglalt tevékenységek mindegyike a térség szereplőinek összefogását, közös mozgósítását feltételezi, közös célok megvalósítására vonatkozik; másrészt a program megvalósítása során alapvető szükséglet a PPP (Public-Private Partnership) konstrukciók kialakítása, alkalmazása, vagyis a központi, a különböző szintű helyi közszolgálati intézmények, valamint a magán szféra együttműködése;

fenntartható fejlődés – a programban csak a társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból kiegyensúlyozott fejlődést megvalósító, vagyis hosszú távon fenntartható, önállóan életképes tevékenységekre történik javaslattétel;

esélyegyenlőség – a megvalósítandó programokban részt vehet a társadalom minden csoportja, annak érdekében, hogy az nemzeti, etnikai, nembeli, korbeli különbségek ne akadályozzák a térség lakosainak személyes fejlődését, szociális érvényesülését;

2. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás jövőképe A programozási tevékenység első fázisa során elkészült helyzetértékelésben feltárt térségi adottságok közül a kistérség jövőképét alapvetően az alábbi, döntően a földrajzi elhelyezkedésből és a kedvező természeti-táji jellegből, valamint az idegenforgalmi lehetőségekből táplálkozó tényezők befolyásolják:

Ausztria és Szlovákia közelsége;

A térség a majdan kialakuló regionális észak-déli közlekedési és gazdasági tengely „kiindulópontja”;

Átmenő nemzetközi útvonalak „fordítókorongja”;

A térség érzékeny természeti állapota és egyedi tájképe;

Jelentős idegenforgalmi potenciálja.

A kistérség része a három ország határolta „bioszféra-régiónak” (JORDES területfejlesztési program), a ZÖLD KÖZÉP-nek



9

A jövőkép megfogalmazását továbbá a következő kulcsszavak segítették, melyek értelmükben talán némileg ellentétesek, de ezzel is jól ábrázolják ezt a sok helyzetben belső vívódásaitól sem mentes térséget:

két főváros (Bécs, Pozsony) és egy nagyváros „hátországa” a tranzit jelleg, „kapu-jelleg” miatti állandó áru- és személymozgás kistérségen és tágabb, határon átnyúló térségen belüli munkaerőmozgás gazdag természeti örökség: ökológiai diverzitás, gazdagság; természetes vízfolyások, nádasok, egyéb természetvédelmi területek pihenésre, üdülésre, rekreációra, gyógyászat-wellnes szolgáltatásokra alkalmas térség

Figyelembe véve a korábbi, már elkészült térségi koncepcióknak és programoknak, valamint a visszaküldött települési kérdőíveknek a kistérség jövőjére vonatkozó fejezeteit, az alábbi „Jövőkép” vetíthető előre:

A Mosonmagyaróvári autonóm kistérség: a „határtalan” pihenőpark A kistérség a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság biztosításával az észak-déli irányú fejlesztési tengely gazdasági-innovációs területévé válik, logisztikai decentrumaiban és tőkeerős vállalkozásaiban szakképzett helyi munkaerő dolgozik, amelynek életminőségéhez a kiépült egészségügyi és szociális hálózat, valamint a természet tudatos és átgondolt védelme járul hozzá. Ez az ökológiai kincs válik a közeli és távolabbi térségek rekreációs zónájává.

3. Célkitűzések és prioritások 3.1. Célkitűzések A fentiekben megfogalmazott „Jövőkép” elérése érdekében a kistérség számára az alábbi specifikus célok fogalmazódnak meg:

1. A térségben élők életminőségének javítása, az életszínvonal növelése a foglalkoztatottság szint emelésén és a megújulásra kész helyi közösségeken keresztül.

Megélhetés, munkavállalás helyi feltételeinek javítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. Műszaki infrastruktúra és humán szolgáltatások fejlesztése a helyi gazdaságra és a lakossági szükségletekre alapozva Fiatalkorú lakosság problémáinak felkarolása és kezelése Szociális gondoskodás – a rászoruló rétegek számára (idősek, felnőtt fogyatékosok ellátása) Közbiztonság, bűnmegelőzés

2. A helyi természeti erőforrások sokrétű hasznosítása a biológiai sokféleség megőrzésével, az agrárkörnyezetvédelem és a vidékfejlesztés elemeire alapozva.



10

Alternatív energiatermelés – autonóm kistérség Diverzifikált jövedelemtermelési lehetőségek bővítése Természeti adottságoknak megfelelő területhasználat és gazdálkodás Új termékszerkezet kialakítása, helyi feldolgozóbázis megteremtése, értékesítés koordinálása Tájrehabilitáció

3. Természeti és épített örökségen alapuló turisztikai potenciál növelése.

Természeti, táji értékek turisztikai potenciállá fejlesztése Térség hagyományainak, kulturális örökségének megismerése, megőrzése Épített környezet elemeinek védelme, rekonstrukciója Egységes térségi idegenforgalmi arculat kialakítása Minőségi szolgáltatások és programcsomagok kialakítása, továbbfejlesztése

4. Kistérségen belüli társadalmi-gazdasági kohézió kialakítása.

Térségi szemlélet erősítése, közösségfejlesztés Civil szervezetek megerősítése, fejlesztésekbe történő bevonásuk Információs – kommunikációs technikák fejlesztése Térinformatikai rendszer működésének megvalósítása

5. Helyi innovatív gazdaság megerősítése, a térség gazdasági pozíciójának, versenyképességének erősítése.

Szakképzett munkaerő helyben tartása Kis-és középvállalkozások támogatása Tudásigényes, környezetbarát vállalkozások telepítése Befektetés-ösztönző csomagok kidolgozása

6. A települések lakhatóságát és bemutathatóságát szolgáló fejlesztések megvalósítása.

Közlekedési hálózat javítása Településrehabilitáció, falukép megőrzése Építési telkek kialakítása, a letelepedés támogatása Hulladékgazdálkodás rendezése.

Ezek olyan átfogó célok, amelyek a kistérségi és a helyi szereplő által megvalósítandó fejlesztési tevékenységek számára is hosszú távon irányt mutatnak Ennek a hosszú távra szóló célrendszernek az elérését középtávú stratégiai programok (prioritások) segítik. A stratégiai programok rövid távú operatív programokon (intézkedések) keresztül valósulnak meg.

3.2. A kistérség helyzetéből adódó prioritások A kistérség erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei, vagyis a SWOT analízis alapján, a kistérség megfogalmazott jövőképe és célrendszere alapján az alábbi prioritásokat javasoljuk a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás számára:



11

Humán erőforrás fejlesztése Gazdaságfejlesztés A turizmus szektor szerepének növelése Épített és természeti környezet átgondolt fejlesztése Térségi kohézió erősítése

Az egyes prioritások természetszerűleg összefüggnek egymással, esetenként átfedéseket is tartalmaznak. Egymást erősítő szerepük kétségtelen, hiszen pl. a turizmus szektor szerepének növelése a kistérségben elképzelhetetlen a természeti és épített környezet átgondolt fejlesztése, a kisvállalkozások megerősödése nélkül. A fejlesztések közösen, egymást támogatva, erősítve érhetnek el kistérség egészére vonatkozó szinergia-hatást.

3.3. A prioritások összevetése különböző területi egységekben A Társulás számára készített I. kötetben (2. fejezet A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulást érintő fejlesztési koncepciók feldolgozása és értékelése) feldolgozásra és értékelésre kerültek a társulás településeit, a térség egy részét illetve egészét érintő különböző szintű területfejlesztési dokumentumok. E fejezetben megjelenítjük azokat a megfogalmazott fejlesztési területeket, melyek jelen kistérségi stratégia szempontjából prioritás szintjén relevánsak. A kapcsolódások a korábbi stratégiai elemekkel szükségesek, a kistérségben majdan megvalósuló tevékenységek ezen programok megvalósulását is jelentik. A feldolgozás során az előző kötetben jelölt regionális/megyei/ bontásban haladunk. A különböző kistérségi/települési fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott prioritások szinte kivétel nélkül megjelennek a mostani, a Társulás számára ajánlott prioritásrendszerben, így azok prioritásszintig történő bemutatása nem szükséges. (Az előző kötetben ez megtörtént). Bevezetésként utalunk a jelenlegi, a 2007-13 időszakra készülő Nemzeti Fejlesztési Terv II. (NFT II.) – ágazati és regionális szinten zajló - tervezési munkafolyamataira is, hiszen az előzőkben már korábban elkészült dokumentumokat vettünk sorra.

3.3.1. A kistérség számára ajánlott prioritások és a regionális dokumentumokban megfogalmazott fejlesztési irányok kapcsolata

szintű

A korábban áttanulmányozott húsz regionális fejlesztési dokumentum jó része már csupán a 2006. évben érvényesíthető fejlesztési irányokat jelent, hiszen elkészítésük időpontjában kijelölt időtávuk ezévig engedi azokat hivatkozási alapnak tekinteni. Jelenleg áll kidolgozás alatt az un. Partnerség 2007-2013 elnevezésű, a Nyugat-dunántúli régióra és azt alkotó három megyére, valamint az 5 megyei jogú városra vonatkozó programdokumentum-rendszer, mely azonban még nem tart olyan fázisban, hogy értelmezhető lenne jelen kapcsolati mátrixban.



12

1. táblázat A kistérség számára ajánlott prioritások és a regionális szintű dokumentumokban megfogalmazott fejlesztési irányok kapcsolata Mosonmagyaróvári Társulás számára ajánlott prioritások Humán erőforrás fejlesztése

Korábbi fejlesztési koncepciók, programok Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója (1998) Hármashatár Régió Koncepció (1999) Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja 20002006 (2000) Nyugat-dunántúli régió egészésgügyi programja (2000) A Nyugat-dunántúli régió humán erőforrás-fejlesztési programja, Stratégiai és Operatív program (2001)

„Kútfő – az innovatív közösségi kezdeményezésekért” programterv (2001)

Nyugat-dunántúli regionális szociális program (2002)

„Hátrányos helyzetű fiatalok speciális képzési és foglalkoztatási lehetőségei a Nyugat-dunántúli régióban” Stratégiai és Operatív Program (2003) Nyugat-Dunántúli Regionális szakképzés-fejlesztési program, 2004-2010 Stratégiai és operatív program (2004)

Korábban megfogalmazott regionális fejlesztési területek II. Emberi erőforrások fejlesztése Gazdaságfejlesztés 4. Humánerőforrás fejlesztés 1. Humánerőforrás fejlesztés 6. Ápolási szolgáltatások fejlesztése 7. A lakosság életminőségét segítő egészségfejlesztés • A humán erőforrások átlagos képzettségi szintjének a növelése, versenyképes tudás kialakítása, az élethosszig tartó tanulás elterjesztése, feltételeinek megteremtése. • A munkaerő piacon a kereslet és kínálat egyensúlyának a megteremtése, az iskolából a munkaerő piacra történő átmenet megkönnyítése, az iskolarendszeren belüli és kívüli képzések korszerűsítésével és a felnőttképzés kiterjesztésével • A támogatási program legfőbb célja, hogy a régió – Kútfő programba bekapcsolódó – településein élő emberek életminősége, a közszolgáltatásokkal való elégedettsége észrevehető mértékben javuljon. • Megújuló, a valódi problémákat kezelni képes szociális szakértelem, innovációs készség és hálózatszerűen működő szociális ellátórendszer biztosítása. • Társadalmi elfogadás, befogadás, beilleszkedés (social inclusion) elősegítése. • Megélhetési problémák enyhítése, az önellátás, a független élet (independent living) elérhetőségének fokozása a különféle problémákkal küzdő, nehéz élethelyzetben lévő emberek csoportjai számára. 4. A társadalmi befogadás és beilleszkedés elősegítése.

•


A szakképzési kínálat és a munkaerőpiaci igények összehangolása


Gazdaságfejlesztés

A turizmus szektor szerepének növelése

Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója (1998) Hármashatár Régió Koncepció (1999) A Nyugat-dunántúli régió agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja 2000-2006 (1999)

Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja 20002006 (2000) A Nyugat-dunántúli régió innovációs programja (2001) A Nyugat-dunántúli régió észak-déli gazdasági és közlekedési tengelyének területfejlesztési programja I-III. szakasz (2001) Nyugat-dunántúli Regionális Környezetgazdálkodási Program (2003) Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója (1998) Hármashatár Régió Koncepció (1999) Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja 20002006 (2000) A Nyugat-dunántúli régió termálvízkincsének komplex turisztikai hasznosítási programja (2000) A Nyugat-dunántúli régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja (2000) A Nyugat-dunántúli régió észak-déli gazdasági és közlekedési tengelyének területfejlesztési programja I-III. szakasz (2001) Kerékpárral a Nyugat-Dunántúlon (2002) A Nyugat-dunántúli kerékpáros-turisztikai marketingstratégiája (2003)

régió

13

II. Emberi erőforrások fejlesztése Gazdaságfejlesztés 3. Gazdaságfejlesztés 1.

Mezőgazdasági vállalkozások beruházásai 2. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása 4. A környezet- és tájvédelmet célzó mezőgazdasági termelési módszerek 5. Alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése és sokszínűsítése 7.Termelői csoportok felállítása 13. Erdészet, elsődleges fafeldolgozás 2. Vállalkozás és technológiai innováció 3. Az innovációs infrastruktúra fejlesztése 1. Gazdaságfejlesztés

3. A környzeti hasznosítása

forástér

fenntartható

III. Vidékfejlesztés 3. Gazdaságfejlesztés 2. Vállalkozás és technológiai innováció 3. Régióépítés 1. A fürdők tudatos termékfejlesztése 2 Marketingtevékenység fejlesztése 4. Szervezet- és intézményfejlesztés 5. Komplex kínálat létrehozása 1. A fürdők tudatos termékfejlesztése 5. Komplex kínálat létrehozása 1. Gazdaságfejlesztés

1. Helyi termék fejlesztés 2. Kommunikációs program 3. Kerékpáros termékek értékesítése 1. Marketingelemek



Épített és környezet fejlesztése

természeti átgondolt

Térségi kohézió erősítése

Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója (1998) Hármashatár Régió Koncepció (1999) A Nyugat-dunántúli régió agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja 2000-2006 (1999) Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja 20002006 (2000) A Nyugat-dunántúli régió észak-déli gazdasági és közlekedési tengelyének területfejlesztési programja I-III. szakasz (2001) Hulladékgazdálkodási koncepcionális javaslatok a NyugatDunántúl térségére (2003) Magyarország nyugati határmenti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója (1998) Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja 20002006 (2000) Nyugat-Dunántúl Intelligens Régió Stratégiáját (NYUDIR) (2000)

„Hazatérés – a nyugat-dunántúli régió emberkincsének megtartásáért” c. cselekvési terv és modellprogram (2002)

14

IV. Műszaki infrastruktúra rendszerek fejlesztése VI. Településrendszer fejlesztése 2. Infrastruktúra 5. Környezet- és természetvédelem 8. Falvak megújítása és fejlesztése, vidéki örökség védelme és megőrzése 11. Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása 12. Vízkészlet gazdálkodás 3. Régióéíptés 4. Életminőség javítása 2. Közlekedésfejlesztés 3. Műszaki infrastruktúra fejlesztése 1. változat: Győr és hulladékgazdálkodási rendszer

térsége

VII. EU csatlakozás, regionális kapcsolatok 3. Régióépítés 1.

Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internet 2. Befektetés az emberekbe és a szaktudásba 3. Az internet használatának ösztönzése néhány fontos területen Helyi társadalmak aktivitásának növekedése

3.3.2. A kistérség számára ajánlott prioritások és a megyei szintű dokumentumokban megfogalmazott fejlesztési irányok kapcsolata A korábban áttanulmányozott nyolc megyei fejlesztési dokumentum jó része szintén már csak a 2006. évben érvényesíthető fejlesztési irányokat jelent, hiszen elkészítésük időpontjában kijelölt időtávuk ezévig engedi azokat hivatkozási alapnak tekinteni.



15

2. táblázat A kistérség számára ajánlott prioritások és a megyei szintű dokumentumokban megfogalmazott fejlesztési irányok kapcsolata Mosonmagyaróvári Társulás számára ajánlott prioritások Humán erőforrás fejlesztése Gazdaságfejlesztés





Korábbi fejlesztési koncepciók, Korábban megfogalmazott megyei fejlesztési programok (készítés éve) területek Győr-Moson-Sopron megye 1. A humán erőforrások diverzifikált területfejlesztési stratégiája (1996) fejlesztése Győr-Moson-Sopron megye 1. Humánerőforrás bővítése és megújítása. területfejlesztési programja (2001) Győr-Moson-Sopron megye 2. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek területfejlesztési stratégiája (1996) javítása Győr-Moson-Sopron megye 1. A Mezőgazdaság jövedelmtermelő mezőgazdasági és vidékfejlesztési képességének fokozása a technológiai program (1999) fejlesztések környezetbarát megvalósításával. 2. A biogazdálkodás és egyéb környzetkímlő gazdálkodási módok feltételrendszerének kialakítása. Győr-Moson-Sopron megye 2. Gazdasági bázis innovációs környezetének területfejlesztési programja (2001) fejlesztése Győr-Moson-Sopron megye 2. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek területfejlesztési stratégiája (1996) javítása Győr-Moson-Sopron megye 4. A falusi turizmus-ökoturizmus-alternatív mezőgazdasági és vidékfejlesztési turizmus fejlesztése, a népi és kulturális program (1999) hagyományok megőrzése Győr-Moson-Sopron megye 2. Gazdasági bázis innovációs környezetének területfejlesztési programja (2001) fejlesztése Győr-Moson-Sopron megye 1. Tudatos termékfejlesztés turizmusfejlesztési koncepciója és 2. Marketingtevékenység fejlesztése programja (2001 Győr-Moson-Sopron megye 15. Idegenforgalom környezetvédelmi programja (2002) Győr-Moson-Sopron megye 5. A településhálózat és az infrastrukturális területfejlesztési stratégiája (1996) rendszerek adottságainak bővítése 6. A környezet minőségének javítása Győr-Moson-Sopron megye 3. Környezet és infrastruktúra fejlesztése területfejlesztési programja (2001) Győr-Moson-Sopron megye Önkormányzati megvalósítású illetve mellékúthálózat-fejlesztési koordinálású útkiépítés programja (2001) Győr-Moson-Sopron megye 1. Levegőtisztaság-védelem környezetvédelmi programja (2002) 2. Vizek védelme 4. Épített környezet 5. Természet- és tájvédelem 12. Ipar 14. Közlekedés Győr-Moson-Sopron megye 3. A multi- és interregionális kapcsolatok területfejlesztési stratégiája (1996) tereinek szélesítése Győr-Moson-Sopron megye 4.Határ menti együttműködés erősítése területfejlesztési programja (2001) Intelligens kistérségek létrehozása 1. Az információs- és kommunikációs Győr-Moson-Sopron megyében a infrastruktúra fejlesztése felülvizsgált statisztikai rendszerben 2. Az információs társadalom kistérségi (2002) felkészítő programja 3. A települési és kistérségi tartalomszolgáltatás fejlesztése, digitális alapú megújítása Intelligens Győr-Moson-Sopron - Intelligens kistérségi és települési Megye Stratégiai és Operatív stratégiák kidolgozása Programja (2003) HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


16

3.3.3 A többcélú kistérségi társulás számára ajánlott prioritásrendszer valószínűsíthető helye a jelenleg zajló tervezési folyamatokban, a Nemzeti Fejlesztési Terv II. vonatkozásában A jelenleg zajló nemzeti szintű tervezési folyamatok rendkívül összetett rendszert képviselnek. A Kormány 2006. február 27-én elfogadta az Nemzeti Fejlesztési Terv II. (NFT II.) alapjául szolgáló Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) első olvasatban, és társadalmi vitára bocsátotta. A társadalmi vita 2006. március 27-ig tartott. Az NSRK adja meg a tervezés stratégiai kereteit, és alapjául szolgál az egyes Operatív Programok elkészítésének. Az NSRK tartalmazza az Operatív Programok felsorolását és az irányító hatóságokat is. Az egyes operatív programok nem véglegesek, jelenleg is tart kidolgozásuk. Tartalmukat nagyban befolyásolják a brüsszeli iránymutatások, a régiók és ágazatok egymás közti egyeztetései. Jelen fázisban – biztonsággal – szinte csak a régiónként önállóan készülő, a Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési jogkörébe tartozó Regionális Operatív Programokat lehet felvázolni. A bemutatást az indokolja, hogy a jövőbeni források potenciális területei megjelenítésre kerüljenek már a stratégiai program szintjén is, melynek részletezése azonban csak az operatív (intézkedéseket is kifejtő) szinten volna elégséges. Egyfajta iránytű, mely az eddigi tervezési munkának a megvalósíthatóságáról nyújt információt. A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program jelenleg munkaverzióban készült el, melyet a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2006. március 31-i ülésén tárgyalt. 3. táblázat A kistérség számára ajánlott prioritások és a NYDROP 2006. március 31-i változatában megfogalmazott prioritások kapcsolata Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás számára ajánlott prioritások Humán fejlesztése

erőforrás

Jelenleg készülő NYDROP(2006. márc. 31. változat) prioritásrendszere

1. Gazdaságfejlesztés 4. Térségi elérhetőség javítása – közlekedés, humán közszolgáltatások, információs társadalom


1. Gazdaságfejlesztés


2. Pannon örökség


4. Települési infrastruktúra, településrehabilitáció és környezetvédelem





17

3.4. A stratégiai program cél- és prioritásrendszere A program cél és prioritásrendszerét összefoglalóan az 1. sz. táblázat mutatja. 2. ábra A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás cél- és prioritásrendszere A TÁRSULÁS JÖVŐKÉPE – ÁTFOGÓ CÉL

A Mosonmagyaróvári autonóm kistérség: a „határtalan” pihenőpark

SPECIFIKUS CÉLOK A térségben élők életminőségének javítása, az életszínvonal növelése

A helyi természeti Természeti és erőforrások épített örökségen sokrétű alapuló turisztikai hasznosítása a potenciál növelése biológiai sokféleség megőrzésével

Kistérségen belüli társadalmigazdasági kohézió kialakítása

Helyi innovatív gazdaság megerősítése, a térség gazdasági pozíciójának, versenyképességének erősítése

A települések lakhatóságát és bemutathatóságát szolgáló fejlesztések megvalósítása

STRATÉGIAI PROGRAMOK (PRIORITÁSOK) 1. prioritás

2. prioritás

3. prioritás

4. prioritás

5. prioritás

Humán erőforrás fejlesztése



Épített és természeti környezet átgondolt fejlesztése


OPERATÍV PROGRAMOK (INTÉZKEDÉSEK) Átfogó intézkedések: partnerség, fenntartható fejlesztés és esélyegyenlőség biztosítása



18

4. Stratégiai programok (prioritások) leírása A prioritások (stratégiai programok) középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat, melynek hatásai hosszú távon jelentkeznek. Az egyes prioritások megfogalmazása az alábbi egységes szerkezetet követi: 1. Indoklás: Az adott terület helyzetértékelése, a prioritás szükségességének általános leírása. 2. Általános célok: A prioritást megvalósító általános célok megfogalmazása. 3. Hosszú távú hatások: Olyan globális pozitív és negatív hatások, amelyek a lakosság szélesebb körét érintik: környezeti-, társadalmi- (esélyegyenlőség, szegénység), gazdasági hatások. 4. Hatásindikátorok: A program közvetlen hatásain túlmutató következményekhez kapcsolható. 5. Intézkedések A prioritást megvalósító operatív programok felsorolása. Valamennyi prioritásnál megjelenő, átfogó intézkedés a tervezési és programozási feladat.

4. 1. 1. prioritás: Humán erőforrás fejlesztése Indoklás A kistérség a megye és régió kistérségeihez viszonyítva kedvező helyzetben van, ha a humánerőforrás szerkezetét vizsgáljuk. Viszonylag alacsony a munkanélküliség, adottak a közép- és felsőfokú oktatási központok és a szakképzett munkaerő, ám problémát jelent az ingázók magas száma, s ezzel a helyben foglalkoztatottak alacsony aránya. Bár a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás területén nem jellemző a drasztikus szerkezetváltás és az ezzel járó munkahelyvesztés, a nagymértékű foglalkoztatási problémák jelenléte, ennek ellenére vannak bizonyos csoportok (pl. pályakezdő fiatalok, nők, idős és tartós munkanélküliek) illetve adott szakterületek (pl. egészségügy, szociális feladatok), ahol a munkaerő-piaci igények alapos felmérése, elemzése és a képzések hozzáigazítása a munkaerő-piaci igényekhez elősegítheti a foglakoztatási szint növelését. A Térségi Integrált Szakképző Központhoz (TISZK) való kapcsolódás szintén elősegítheti a kiegyensúlyozott foglalkoztatási struktúra kialakítását. A versenyképes gazdaság alapja a megújulásra képes és kész, a megfelelő képzettséggel és készségekkel rendelkező, alkalmazkodásra képes egyének közössége. Ez elsősorban a munkavállalók folyamatos képzését, életen át tartó tanulását jelenti azzal a céllal, hogy az állandóan változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelhessenek. Másrészt azonban a munkaerő-piac másik szegmensének, a vállalkozások rugalmas igazodását is jelenti a változó gazdasági környezethez. A felnőttoktatás kiszélesítése és a lifelong-learning (életen át tartó tanulás) elsősorban a munkavállalási korú lakosságot célozza meg, lehetőséget biztosítva számukra tudásuk, készségük és kompetenciájuk fejlesztéséhez. A képzéseket lehetőség szerint mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, s úgy kell kialakítani, hogy rugalmasan igazodjanak a munkáltatók igényeihez.



19

A munkaerő-piaci igények felmérése alapját képezi a helyi foglalkoztatáspolitika alakításának és koordinációjának. Szükséges, hogy kialakuljanak olyan mechanizmusok e területen, ahol kormányzati és nem kormányzati szervek összefognak, együtt működnek, együtt gondolkodnak a hatékony munkaerőpiaci képzési formák kialakításában. A társadalmi szintű párbeszéd elindítása, a partnerség, a civil szervezetek bevonása lényeges szerepet játszanak az alkalmazkodóképes gazdaság megteremtésében. Az öregedő lakosság mind az egyénre, mind a közösség számára óriási terheket ró, melyek megoldása nem minden esetben kielégítő. Az egészségi állapot és a szociális háttér sem megfelelő ahhoz, hogy az időskorúakról felkészült szakembergárda gondoskodjék, mely sok esetben a család feladata marad. Kiemelten fontos, hogy az időskorúakról megnyugtató módon gondoskodó egészségügyi, szociális hálózat infrastruktúrája kiépüljön, megfelelő biztonsággal működjön. A fogyatékkal élők lakhatási körülményeinek modernizálása és a szociális ellátások, az intézmények korszerűsítése, a környezet akadálymenetesítése a szolgáltatások térbeli és időbeli elérhetőségének biztosítását jelentik a térségben élők számára. A szociálisan perifériára szorult hajléktalanok ellátási rendjének minőségi fejlesztése, a szolgáltatások bővítése elengedhetetlen a társadalmi befogadás elérése érdekében. A lakosságközeli egészségügyi ellátás színvonalának emelése, valamint az egészségfejlesztő, egészségmegőrző szolgáltatások előtérbe kerülése hozzájárul a helyi lakosság életminőségének javulásához, az esetleges megbetegedések emberi méltósággal történő elviseléséhez.

Általános célok

Az aktív népesség képzésekbe történő bevonása

Kompetenciaalapú képzési programok bevezetése

Az egészen életen áttartó tanulás feltételeinek megteremése, szervezeteinek, tréningközpontjainak kistérségi szintű beágyazása, kapcsolatának kiépítése a KKV-kal és a munkaerő-gazdálkodó szervezetekkel

Társadalmi partnerség, szociális párbeszéd és érdekegyeztetés intézményes kereteinek kialakítása és fenntartása

A gazdaság szereplői és az oktatási intézmények közötti kapcsolatok megerősítése, fejlesztése

A munkaerő-piaci kereslet és kínálat közelítése egymáshoz

A lakosságközeli egészségügyi és szociális szolgáltatások minőségi fejlesztése – civil szervezetek szerepének növelése

A megelőzés, az egészségfejlesztés, a megőrzés hatékonyságának növelése

Hosszú távú hatások

A munkanélküliségi ráta csökkenése

A magasan képzett munkaerő megtartása a térségben

Adott szakterületek szezonalitásának csökkenése

Az egész életen át tartó tanulás meghonosodása a térségben

Foglalkoztatási esélyegyenlőség javulása

Az oktatási, képzési programokba bekapcsolódni tudók számának növekedése



A párbeszéd hatására innovatív és hatékony képzési és foglalkoztatási megoldások bevezetése

A születéskor várható élettartam növekedése

Az életmóddal összefüggő megbetegedések (pl. keringési, légzőszervi) számának csökkenése

20

Hatásindikátorok

Oktatásban és képzésben résztvevő 25-64 éves korú lakosság száma (fő)

Foglalkoztatottsági szint növekedése (%)

A munkaerő-piaci igények felmérése céljából felkeresett helyi vállalkozók száma (db)

Társadalmi párbeszéd, egyeztetések száma (db)

Új képzések száma (db)

A tevékenységek ellátásába újonnan bevont civil szervezetek aránya (%)

Idősgondozásban részvevők száma (fő)

Fogyatékkal élők számára akadálymentesített intézmények száma (db)

Kistérségi egészségügyi szolgáltató száma (db)

Prevenciós programok száma (db)

Prevenciós programokon részt vettek száma (fő)

Hajléktalan ellátásban résztvevők száma (fő)

Intézkedések 1.1. Képzési programok az élet minden területére, kiemelten a munkaerő-piaci igényekhez és az ökológiai értékekhez igazodva 1.2. Szociális és egészségügyi ellátórendszer, gondozóhálózat kiépítése 1.3. Helyi civil kezdeményezések támogatása

4. 2. 2. prioritás: Gazdaságfejlesztés Indoklás A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Győr-Moson-Sopron megye egyik legkedvezőbb gazdaságföldrajzi adottsággal rendelkező kistérsége. Ausztria és Szlovákia közelsége, az átmenő nemzetközi útvonalak, valamint a formálódó regionális észak-déli közlekedési és gazdasági tengely mind arra ösztönöznek, hogy a térség logisztikai szerepköre erőteljesen növekedjen az elkövetkezendő években. A logisztikai szerepkör erősítése szorosan összekapcsolódik a gazdasági központok, ipari parkok innovatív, inkubációs, termelékenységnövelő komplex szolgáltatásainak növelésével. Ehhez azonban nemcsak a „kerítésen belüli” infrastruktúra és szolgáltatás-fejlesztések szükségesek, hanem elengedhetetlenek azok az alapvető közlekedési és infrastrukturális fejlesztések is, melyek a térség településeit, gazdasági központjait és létesítményeit bekapcsolják az állandó árumozgásba, a folyamatos tranzitba.



21

A kistérségben magas a megvalósult külföldi befektetések aránya, ami megfelelő alapot nyújt a helyi kisés középvállalkozások innovatív fejlesztéséhez és katalizátorként szolgálhat a beszállítói, alvállalkozói kapcsolatok megerősítéséhez, elősegítve ezáltal a gazdaság hálózatszerű szerveződésének alakítását is. A kezdő vállalkozások támogatása, befektetés-ösztönzési csomagok kidolgozása és vállalkozásbarát környezet kialakítása hozzájárulnak a helyi foglalkoztatási szint, és a gazdaság általános fejlettségi szintjének növekedéséhez, új, innovatív gazdasági ágazatok fejlesztéséhez. Egyes településeken szükséges új, helyben elérhető szolgáltatások bevezetése, a helyi szolgáltatások körének szélesítése, mely hozzájárul az életminőség növeléséhez. Annak érdekében, hogy tapasztalt, megfelelő készségekkel és képességekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre helyi szinten, elkerülhetetlen a gyakorlati rendszer átgondolása, az oktatási rendszer befejezése előtt álló fiatalok munka-tapasztalatának elősegítése. A gazdasági szereplők versenyképességének növeléséhez szükséges a kutatás-fejlesztési kapacitás és teljesítmény erősítése, a felsőoktatási intézmények és vállalkozások közötti kommunikáció, együttműködés, közös projektek (kutatási, képzési) lehetőségének kihasználása. A térség kedvező helyzetben van oktatási kínálatát tekintve, ami jó alapot teremt a tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez. Erre építve a tudás- és technológia-intenzív termelési eljárások széleskörű elterjesztése, azok nagyobb aránya a jövedelemtermelésben kedvező hatásokat fejt ki. Előtérbe kell helyezni a kis- és középvállalkozások innovációs aktivitását, az egyetemi és kutatóintézeti bázisokkal való kapcsolataik fejlesztését. Az elkövetkező években a környezeti problémák olyan megoldására kell törekedni, amelyek javítják a versenyképességet, eleget tesznek az EU követelményeinek, megelőzik a közvetlen egészségkárosodást, a természeti erőforrások és értékek, valamint a környezet visszafordíthatatlan károsodását. A kistérség helyzete nemcsak közlekedés-földrajzi szempontból kedvező, hanem természetföldrajzi helyzetének köszönhetően területén rendelkezésre állnak olyan természeti erőforrások, melyek új típusú, természetes enegianyerési lehetőségeket biztosítanak. A térség energiapolitikájában környezetileg is hatékony megoldásokat jelentenek a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások: a Duna, a térségre jellemző kedvező szélviszonyok, a térségben fellelhető termálkészlet, a biomassza és az erdősültség magasabb fokának köszönhető faapríték. A térségben magas a mezőgazdaságilag megművelhető területek aránya, kiváló – bár költséges - az öntözési lehetőség és fejlett az állattenyésztési kultúra. A hatékonyság növelése érdekében szükséges a mezőgazdaság technológiai színvonalának emelése, korszerűsítése, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak szaktudásának, ismereteinek bővítése, a mezőgazdasági területek infrastrukturális elérhetőségének javítása. Bár a térségben megjelenik a mezőgazdasági termékek feldolgozása, ennek további fejlesztési irányát adhatja és új piaci rések kihasználására ösztönözhet a tárolókapacitások növelése, új típusú, innovatív helyi termékek előállítása, feldolgozása, értékesítése. Az egész vertikumra jellemző mind a tevékenységek, mind a birtokszerkezet elaprózódása. A versenyképesség fokozása, valamint a meglevő piac bővítése céljából támogatni szükséges a helyi termékek értékesítésére fókuszáló innovatív, a helyi vállalkozókat hálózatba kapcsoló fejlesztéseket, az új termékek, technológiák, eljárások fejlesztésére irányuló együttműködéseket a vertikumon belül és az erdészeti ágazatban. A térség egyes területein szükséges a természetvédelem, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás érdekei közötti konfliktusok feloldásának kezelése. A mezőgazdaság diverzifikációja szorosan összefügg a turizmus szektor szerepének növelése prioritás tartalmával.



22

Általános célok

A kistérség gazdasági teljesítményének és versenyképességének fokozása

Együttműködési kapcsolatok kialakítása, erősítése és fenntartása egyrészt a térségben működő külföldi és hazai vállalkozások között, másrészt a felsőoktatási intézmények és kis- és középvállalkozások között

A térség logisztikai szerepkörének erősítése infrastrukturális beruházások és a gazdasági központok által nyújtott komplex szolgáltatások bevezetése, szélesítése révén

A szolgáltatási szektor arányának növelése, tekintettel az e területen tapasztalható területi különbségekre

Életminőségi-környezeti jellemzők általános szintjének emelése a kistérségben

Energiahatékonyság növelése

A mezőgazdasági és erdészeti szektor versenygazdaságának javítása

A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikációja


Kutatóbázisok és vállalkozások közti kapcsolatok számának növekedése

Külföldi és hazai vállalkozások üzleti kapcsolatai számának erősödése

Magasabb színvonalú, minőségi feladatok térnyerése

Modern üzleti szolgáltatások nagyobb aránya

Új, sikeresen működő vállalkozások száma, elsősorban a szolgáltatások területén

A fő közlekedési tengely elérhetőségének javulása

Környezeti terhelés mérséklődése

Energiahatékony és energiatakarékos programok elterjedésével az energiaköltségek csökkentése

Mezőgazdasági termékek feldolgozottságának emelkedése, javuló munkatermelékenység

Együttműködések a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén

Új termékek, technológiák mezőgazdaságban

bevezetése

és

hatékony,

eredményes

alkalmazásuk

a

Hatásindikátorok

A külföldi vállalkozások termelési értékében növekvő hazai beszállítói arány (%)

Közös kutatásfejlesztési projektek, együttműködési megállapodások számának növekedése (db)

Szolgáltatások részarányának emelkedése a kistérség GDP-jében (%)

Újonnan elindult és eredményesen működő, támogatásban részesült kis-és középvállalkozások száma (db)

Vállalkozások termelékenységének növekedése (%)

Környezetbarát termékek / feldolgozási módszerek elterjedése (%)

Az újrahasznosított mezőgazdasági/egyéb bio-hulladék mennyisége (tonna/év)

Természeti erőforrások felhasználása által termelt energia részarányának növekedése (%)



Szakképzettséget szerzett gazdálkodók aránya (%)

Bruttó hozzáadott érték változás a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban (%)

Vidéki területeken a nem-mezőgazdaságból élők aránya (%)

Újonnan alakult termelő-értékesítő együttműködések száma (db)

23

Intézkedések 2.1. A térség logisztikai szerepének erősítése 2.2. Megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítása 2.3. A mezőgazdaság és erdészeti ágazat fejlesztése 2.4. A kis-és középvállalkozások fejlesztése 2.5. A szolgáltatási szektor erősítése

4. 3. 3. prioritás: A turizmus szektor szerepének növelése Indoklás A kistérség a természeti környezet jellegzetes arculatával, egyediségével rendelkezik a gyógyvizeket illetően, hiszen mind minőségében, mind mennyiségében jelentős a készlet. A termál – és gyógyvizek turisztikai célú hasznosítása mellett mintegy kiegészítő tevékenységként jelenik meg, de egyre inkább teret hódít az egészségturizmus, a rehabilitációs és rekreációt szolgáltatások, a wellness és a fittness. Kistérségen belül sincs igazán specializáció, nincsenek meg a különböző szolgáltatási paletták, célcsoport irányok sem. Ennek megoldása lehet az egészségturizmus kiemelt prioritásként kezelése, azon belül is a gyógyászat és a termálvíz hasznosításának közvetlen összekapcsolása, így teremtve különböző programcsomagokat. A gyógyászati szolgáltatások minőségi fejlesztése szükséges a már meglévő, de hiányos szolgáltatási struktúrával bíró termálfürdőkben (pl. Lipót, Mosonmagyaróvár), illetve a meglévő infrastruktúrák fejlesztése a megújuló energiaforrások felhasználásával (pl. a fűtéskorszerűsítés kapcsán napenergia, hulladékhő-hasznosítás, stb.) az egészségesebb környezet megőrzéséhez is hozzájárul. Fontos az ágazat humánerőforrás igényét racionálisan felmérve együttműködéseket kialakítani a különböző képző intézményekkel annak érdekében, hogy a nyújtott szolgáltatások szakmai színvonala növekedjék, az elégedettségi index emelkedjen. A természeti, táji adottságok turisztikai adottságainak kiaknázása kifejezetten az ökoturisztikai elemeket jelentik, mégpedig a kistérségre jellemző táji sokszínűség bemutatását célozva, un. tájegységi programcsomagokra bontva. A szigetközi táj, a Hanság és Mosoni-sík települései sajátos természeti jelleggel bírnak, melyet a különböző célcsoportú vendégkörnek kínálva az aktív turizmus egyes ágait (pl. lovas, vízi, kerékpár, horgászat, vadászat) jellegét erősíthetik kistérségi programként. Kiemelt feladat a különböző elemek infrastrukturális hátterének fejlesztése, a turisztikai szálláshelyek minőségi fejlesztése, a turisztikai vonzerők elérhetőségének biztosítása, a tájékoztató és az információs, informatikai rendszerek fejlesztése. Mindenképpen szükséges a különböző sportági szövetségek (pl. lovasszövetség) ajánlásainak figyelembevétele, az egyes turisztikai ágak közti együttműködések fokozása, kialakítása., un. ökoturisztikai minősítési rendszer kidolgozása a minőségi szolgáltatások érdekében. Különleges lehetőséget kínál a speciális vonzerők (pl. korábbi uradalmi majorok, történelmi helyek, élővilág, ökoHHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


24

folyosó) feltárása, turisztikai célponttá tételének megteremtése, egységes programcsomaggá fejlesztése. A tájegységi programcsomagok kialakítása során a térségben élők nagyfokú együttműködő készségére van szükség, mely megalapozhatja a natúrparki együttműködés szervezeti kereteit is, a későbbi zavartalan nemzeti park-os együttélés érdekében. A térség gazdag természeti és kulturális táji értékekben, tiszta, nyugodt környezetet biztosít az alacsony népsűrűségből és beépítettségből, az emberi tevékenységgel kevéssé terhelt környezetből, a természeti területek magas arányából adódóan. Ugyanakkor éppen ezeken a területeken jellemzően alacsony a vállalkozási sűrűség, fejletlen tercier szektor, alacsony a vállalkozások innovációs képessége. Ezen adottságok és gyengeségek megfelelő alapot képeznek agro-turisztikai fejlesztések számára. Olyan több lábon álló, diverzifikált gazdaság kialakítására kell törekedni, mely nem terheli a környezetet és egyben munkalehetőséget kínál. Szükség van a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások egyéb nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének szélesítésére, amihez hozzátartozik a falusi és agrárturizmus fejlesztése is. Kiemelten kezelendő a szállásférőhelyek számának és elsősorban minőségének emelése, turisztikai szolgáltatások, kézművesipar fejlesztése és az egyes térségek turisztikai vállalkozásait hálózatba kapcsoló, komplex fejlesztések. A mikrovállalkozások fejlesztése esetén főként a helyi termékek értékesítésére fókuszáló innovatív, a helyi vállalkozókat hálózatba kapcsoló fejlesztések kialakítására van szükség. A kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása érdekében szükséges a falvak megújítása, fejlesztése, a vidéki örökség, a kulturális hagyományok felélesztése, megőrzése. A jelenlegi egyes turisztikai szolgáltatások területi szóródásait és elérhetőségének egyenlőtlenségének felszámolását segíti elő képzett turisztikai szakemberek foglalkoztatásával az un. turisztikai desztinációs menedzsment szervezet, mely hatékonyan segíti a mosonmagyaróvári kistérség turisztikai vonzerejének mind szélesebb körű propagandáját. Feladata lenne a piackutatás mellett a marketingtevékenység, az együttműködési lehetőségek feltérképezése, azok kialakítása is.

Általános célok

A lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása

A vidéki gazdasági potenciál diverzifikációjának erősödése, vállalkozásfejlesztés

Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése

Helyi humán kapacitás fejlesztése, bővülő vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és információbázis.

Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, közösségi élettér fejlesztése


Termálturisztikai szolgáltatások minőségi javulása

Turisztikai szervezetek szakmai színvonalának emelkedése

Hatékony együttműködések kialakulása

Falusi szálláskínálat bővülése, minőségének javulása,

Rurálturisztikai szolgáltatások körének kiszélesedése, arányának növekedése

Hagyományőrző kulturális rendezvények számának emelkedése

Vendégforgalom növekedése HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


25

Minősített ökoturisztikai szolgáltatók térnyerése

Hatásindikátorok

Turisztikai szolgáltatást végzők aránya (%)

Turisztikai szállásférőhely-kapacitás (db)

A vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (éj/fő)

Mezőgazdaságon kívüli tevékenységet végzők aránya (%)

Minősítési rendszert alkalmazó vállalkozások aránya a kistérségben (%)

Önfoglalkoztató személyek száma (fő)

Falusi szállásférőhelyek száma (db)

Vándorlási egyenleg (%)

Intézkedések 3.1. Termálturizmus komplex turisztikai kínálatának kialakítása 3.2. Ökoturizmus fejlesztése 3.3. Fenntartható rurálturizmus fejlesztése 3.4. Turisztikai menedzsment-szervezet kialakítása

4. 4. 4. prioritás: Épített és természeti környezet átgondolt fejlesztése Indoklás A mosonmagyaróvári kistérség települései számára a természeti környezettel történő együttélés, azzal szorosan történő fejlődés-fejlesztés szükséges. A városi és falusi területek fizikai, műszaki és társadalmigazdasági megújítása, a természeti, táji környezet folyamatos változása az ottélőket is folytonos váltásokra kényszeríti. A környezeti szempontokhoz igazodóan mind a két város, mind a községek esetében különleges hangsúlyt kell fektetni az alulhasznosított, vagy használaton kívüli területek újbóli településszerkezetbe illesztésére és e területek funkcióváltásának elősegítésére. A kistérség települései rendezettnek tekinthetők, azonban több esetben szükséges - adott településrészen belül - az épületek fizikai megújítása, valamint közművesítések megoldása főleg az új építési telkeken. Ezzel párhuzamosan a települési zöldfelületek arányát növelni kell, a meglévőket revitalizálni, parkosítani szükséges. A falusi élet hagyományainak megőrzését, valamint a városi élettér minőségi megőrzését jelentik a műemléki jelentőségű területek fejlesztése. A településképi elemek esztétikai célú beruházásai minden esetben valamely közlekedési fejlesztéseket vonnak maguk után, melyek a mosonmagyaróvári kistérségben az egyes településrészen belüli és annak elérhetőségét biztosító kerékpárutak építését, belterületi földutak szilárdburkolatú úttá való fejlesztését; intermodális tömegközlekedési csomópontok kialakítását és fejlesztését, a belterületi és települések közti



26

utak kiépítését és a meglévők burkolati megerősítését jelentik. A jobb elérhetőséget az infokommunikációs fejlesztések is elősegítik. A táji környezet fokozott előtérbe kerülése a mosonmagyaróvári kistérség valamennyi települése számára kiemelt fontosságú, attól függetlenül, hogy mely mikrokörzetet is tekintjük. A természetes vízfolyások meghatározók a térégben, annak minden szépségével és veszélyével együtt. A talaj- és élővilág-védelmi zonális célterületek magas száma, azok látogatóbaráttá tétele és turisztikai szempontból történő mérsékelt hasznosítása mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy e térségben van a felszín alatti vízbázisok nagy része, melyet megfelelő műszaki védelemmel kell ellátni, valamint a már szinte évenként ismétlődő ár- és belvíz is hatalmas problémákat okoz. Ezek megoldása elengedhetetlen ahhoz, hogy élhető környezet megmaradjon az itt élő közösségek számára. A jövőbeni Szigetközi Nemzeti Park nagyfokú toleranciát és együttműködési készséget igényel minden érintett részéről, melyhez vezető utat a tájrehabilitáció kívánatos elérése elősegíti. Az ember okozta környezeti terhelések csökkentése a hulladék-elhelyezés területi problémáját igyekszik orvosolni. A térségben a meglévő hulladéklerakók rekultivációját meg kell kezdeni, az illegális lerakókat lakossági összefogás és civil szervezetek bevonása nélkül nem lehet megszüntetni. Fontos, hogy minden településen megfelelő számú és infrastruktúrájú hulladékudvar álljon rendelkezésre, ahol korszerű körülmények mellett lehet a szelektíven történő gyűjtést, a tárolást és az esetleges feldolgozás rendszerét kialakítani. Együttműködés kialakítása ajánlatos a feldolgozó cégek és a felsőoktatási intézmények között a reciklálási technológiák térségben alkalmazható módszerének kidolgozásához és elterjedéséhez. A településfejlesztés nem képzelhető el a településrendezési és környezetvédelmi tervek megléte nélkül, így ezek elkészítetése, összehangolása és összekapcsolása újabb együttműködésekre sarkall.

Általános célok

A települések épített és településszerkezeti értékeinek megőrzése

A vidéki életminőség, életkörülmények javítása

Vonzó települési környezet és infrastruktúra kialakítása

Települések elérhetőségének javítása

Természeti, táji elemek védelmének növelése


Javul a kistérség településeinek összképe

Növekszik az építkezési kedv

Növekszik a települési zöldfelületek arány

Javul a települések közti összeköttetés

Csökken a bel- és árvízveszély miatti települések száma

Bővül a természeti értékek értéktára



27

Hatásindikátorok

felújított épületek száma (db)

építési telkek száma (db)

települési zöldfelület aránya (%)

kiépített szilárd burkolatú utak hossza (km)

kiépült és kitáblázott kerékpárutak hossza (km)

kijelölt érzékeny természeti területek nagysága (km2)

védelem alá helyezett természeti területek nagysága (km2)

kiépült védművek hossza (km)

kialakított hulladékudvarok száma (db)

alkalmazott hulladék-újrahasznosítási technológiák száma (db)

elkészült településrendezési tervek száma (db)

Intézkedések 4.1. Településfejlesztés 4.2. Tájértékek védelme, tájrehabilitáció 4.3. Hulladékelhelyezés megoldása, hulladékkezelés, reciklálás 4.4. Rekreációs térségek kijelölése és átfogó fejlesztése

4. 5. 5. prioritás: Térségi kohézió erősítése Indoklás A kistérségi fejlesztések sikere nagymértékben függ az információkhoz való hozzájutástól, s e szempontból alapvető fontosságú a teljes körben hozzáférhető, az infokommunikációs technológiai eszközök széleskörű használatán alapuló információs társadalom megvalósítása. A fejlett információs infrastruktúrával rendelkező kistérség biztosítani képes az önkormányzatok és intézményeik, a vállalkozások, a civil szféra és az egyének közötti korszerű elektronikus információcserét, üzleti, közhasznú tranzakciók lebonyolítását. Az „intelligens környezet” új üzleti lehetőségeket teremt a térség vállalkozói számára, vonzza a külföldi beruházókat, egyben javítja a lakosság életminőségét. A lakosság széles körű bevonása mellett a Társulás tekintetében elsősorban a belső kommunikációs rendszer megteremtése a feladat, melynek eredményeképpen lehetővé válik a kistérségi feladatok közös szakmai munkájának gyorsabb, hatékonyabb ellátása. Az egyes prioritásokon belül elkezdett programok, projektek hatékonysága, eredményessége elsősorban a partnerek szoros együttműködésében rejlik. Bizonyítható és tapasztalható tény, hogy azok a fejlesztések, melyek széles körű partneri viszonyokon, rendszeres kommunikáción alapulnak, megsokszorozzák a fejlesztések hatását. Ennek érdekében szükséges a különböző területeken dolgozó gyakorlati szakemberek közötti térségi párbeszéd elindítása, a térségi kohézió erősítése érdekében meghatározott rendszerességgel összehívott Közéleti Fórum megszervezése, mely az egyes területeken



28

többéves tapasztalattal rendelkező egyének fejlesztésekbe történő bevonása által elősegíti a közös gondolkodást, a közös projektek elindítását, sikeres megvalósítását. A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás területén több önkormányzati társulás helyezkedik el. Ezek az önként szerveződő önkormányzati társulások eltérő területi hatáskörrel, feladati hatáskörrel és különböző személyi feltételekkel működtek/működnek. A Társulás feladatait operatív szinten jelenleg két fő látja el, egy fő titkár és egy fő vidékfejlesztési menedzser. A kistérség egész területét illetően tevékenykedik még a Miniszterelnöki Hivatal megbízottja és egy fő tanácsadó a „Nemzeti fejlesztési terv házhoz jön” program kapcsán, akinek feladatai egyelőre nem kellő mértékben tisztázottak. A felsorolt egyének feladatköre és tevékenységének jellege részben eltérő, részben átfedéseket tartalmaz. Szükséges a Társulás alkalmazásában álló és a kistérség érdekében, ám munkaviszonyban ettől elkülönülten működő munkatársak közötti munkamegosztás egyértelmű lehatárolása, a feladatok és hatáskörök egzakt megfogalmazásával, egybevetve a Társulás által kötelezően és opcionálisan ellátandó feladatokkal; az esetleges hiányterületekre a Társulási munkaszervezet kapacitásának bővítése felkészült szakemberekkel, a hozzárendelt infrastruktúrával. A Társulás három ország találkozási pontján, Ausztria és Szlovákia határán fekszik. A kistérség és települései több éves tapasztalattal rendelkeznek a nemzetközi kapcsolatok és közös, határon átnyúló projektek terén, elsősorban a Phare CBC programnak köszönhetően. E gyakorlat folytatása, a projektek témaköreinek szélesítése, új partneri kapcsolatok kialakítása az Interreg program keretei között a kistérség további lépéselőnyét jelenti a későbbiekben. Az együttműködés elmélyítése az országhatáron belül is szükséges, szomszédos ill. „jó gyakorlattal” rendelkező kistérségekkel történő kapcsolatfelvétel, közös pályázatok elősegítik a tapasztalatcserét, a közös tanulás folyamatát. A kistérség területén, földrajzi elhelyezkedéséből adódóan is magas a nemzetiségi kultúrák aránya. A nemzetiségi identitás erősítése érdekében a civil szervezetekben való aktív részvételükkel, a már folyó és a most elinduló projektekbe való szerves bevonásukkal kihasználható e nemzetiségi sokszínűség.

Általános célok

A települések informatikai közműellátottságának javítása és egységessé tétele

A kistérségi szereplők és a lakosság információs kultúrájának, képzettségének növelése

Hatékony, közös szakmai feladatellátás feltételeinek megteremtése

Térségi párbeszéd elindítása a különböző szakterületek szereplők között

Hatékony és eredményes feladatellátás kistérségi szinten

Határon átnyúló kapcsolatok erősítése

Hazai kistérségekkel történő kapcsolatfelvétel

Nemzetiségi sokszínűség kihasználása


A falvakban élők esélyegyenlőségének növekedése, a népességmegtartó képesség növekedése

Információs társadalommegalapozása, távmunkahelyek kialakulása

Az információhoz való hozzájutás gyorsabbá, költséghatékonyabbá válik

Hatékony párbeszéd és eredményes problémamegoldás térségi szinten

Rendszeres konzultáció a partnerek között HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


Hatékony munkamegosztás és feladatellátás kistérségi szinten

Mélyülő nemzeti és nemzetközi kapcsolatok

Nemzetiségi kultúrák erősebb megjelenése

Hatásindikátorok

elektronizált szolgáltatások aránya (%)

modemes és szélessávú kapcsolatok száma (db)

elektronikus információkérések száma (db)

irodai költségek csökkenése (Ft)

megvalósult Térségi Közéleti Fórumok száma (db)

közösen indított új projektek aránya (%)

társulási alkalmazottak szakmai képzettségének növekedése (képzés/fő)

új társulási alkalmazottak száma (fő)

Társulás infrastruktúrájának bővülése (berendezések száma)

Határon átnyúló projektek aránya (%)

Egyéb, hazai kistérségekkel közösen benyújtott pályázatok száma (db)

Nemzetiségi részvétel a civil szervezetekben (%)

Intézkedések 5.1. Intelligens kistérség, térségi információs hálózat kialakítása 5.2. Kistérségi Kerekasztal/Konzultációs Fórum elindítása 5.3. Kistérségi menedzsmentszervezet kialakítása 5.4. Kistérségi kapcsolatok kiszélesítése


29


30

4. táblázat A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás számára ajánlott intézkedések részletei

1. Humán erőforrás fejlesztése 1.1. Képzési programok az élet minden területére, kiemelten a munkaerőpiaci igényekhez és az ökológiai értékekhez igazodva

1.2. Szociális és egészségügyi ellátórendszer, gondozóhálózat kiépítése

1.3. Helyi civil kezdeményezések támogatása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. 2. 3.

Felnőttoktatás kialakítása, bővítése Életen át tartó tanulás az életminőség növeléséért Esélyegyenlőség biztosítása a képzési programokban Helyi munkaerőpiaci szükségletek felmérése A felmérés ismeretében a képzési struktúra átalakítása, új képzések indítása Nyelvi képzés megerősítése, kiszélesítése Táji értékek, védett flóra és fauna ismertetése széles társadalmi közegben Idősgondozás szolgáltatási köreinek kiépítése, szélesítése, új ellátási formák bevezetése, infrastruktúrájának fejlesztése Fogyatékkal élők ellátása Hajléktalanszálló infrastruktúrájának bővítése, szolgáltatások szélesítése Egészségügyi felvilágosító (egészség-megőrzési, egészségfejlesztési, életmód) programok indítása Tanácsadói tevékenységek bevezetése, szélesítése Kistérségi többfunkciós (egészségügyi, szociális) központ lehetőségének kialakítása Egészségügyi ellátás infrastruktúrájának javítása Esélyegyenlőség biztosítása az ellátási területeken (pl. akadálymentesítés) Civil szervezetek szerepének meghatározása Fejlesztésekbe, feladatokba történő bevonásuk (pl. szociális szolgáltatások) Közösségi terek kialakítása, működés feltételeinek javítása

2. Gazdaságfejlesztés

2.1. A térség logisztikai szerepének kifejlesztése

2.2. Megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítása

2.3. A mezőgazdaság és erdészeti ágazat fejlesztése

1. Gazdasági központok, létesítmények megközelíthetőségét célzó közlekedésfejlesztés 2. Gazdasági központok, ipari létesítmények, vállalkozási övezetek infrastruktúrájának kiépítése 3. K+F együttműködés a Széchenyi Egyetemmel és a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmezéstudományi Karával 1. Termálhő hasznosítása a mezőgazdaság, az ipar és a háztartások számára 2. Bioenergia előállítása 3. Szélenergia hasznosítása – szélerőmű park építése 4. Faapríték hasznosítása 5. Vizienergia hasznosítása a villamos energia felváltására 6. Napenergia hasznosítás a mezőgazdaság, a turisztikai vállalkozásoknál, termelő társaságoknál 1. Mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése (mezőgazdasági utak, gépek, berendezések) 2. Képzés, oktatás 3. Helyi termékek előállítása 4. Feldolgozó és tároló kapacitások bővítése 5. Erdőgazdálkodás (jóléti célú hasznosítás, hull. hasznosítás, fafeldolgozás) 6. Vadgazdálkodás 7. Biotermékek előállítása 8. Állattartó telepek fejlesztése 9. Ökogazdálkodás feltételeinek biztosítása 10. Termelői csoportok, értékesítési szövetkezetek támogatása 11. NYME Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar kutatási HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


2.4 Kis- és középvállalkozások fejlesztése 2.5. Szolgáltatási szektor erősítése

1. 2. 3. 4. 5. 1. 2.

31

eredményeinek, találmányainak gyakorlatban történő bevezetésére gazdaságokkal, KKV-kal kapcsolatépítés mintaterületek kialakítására Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése Vállalkozásbarát környezet kialakítása Kezdő vállalkozások támogatása Befektetés-ösztönzési csomagok kidolgozása A szabadidő eltöltésével kapcsolatos szolgáltatások növelése Az életminőséggel kapcsolatos szolgáltatások növelése, különösen a falvakban

3.A turizmus szektor szerepének növelése

3.1. Termálturizmus komplex turisztikai kínálatának kialakítása

3.2. Ökoturizmus fejlesztése

3.3. Fenntartható rurálturizmus fejlesztése

3.4. Turisztikai menedzsment szervezet kialakítása

1. Szolgáltatások, vendéglátás, kereskedelem mennyiségi és minőségi fejlesztése 2. Humán erőforrás fejlesztése az ágazatban, szakmai színvonal növelése érdekében szorosabb együttműködés a képzőintézményekkel 3. Gyógyszolgáltatások és egészségügyi háttér javítása, wellness szolgáltatások háttér-infrastruktúrájának kiépítése 4. Kiegészítő szolgáltatások, programcsomagok megfogalmazása a különböző célcsoportoknak 1. Lovasturizmus fejlesztése, lovaspanziók, lovasiskolák, lovastúrázás feltételeinek kialakítása (túraútvonalak, túravezetők, kapcsolódó kiszolgáló létesítmények) a lovasszövetség előírásának megfelelően 2. Kerékpáros turizmus kapcsán a hiányzó útvonalak kiépítése a térségen belül, táblarendszer, szolgáltatások bővítése (kölcsönzők, szervizek, túraajánlatok, szállások), a regionális kerékpárút összeköttetések megteremtése (Fertő-tó, Balaton) 3. Bakancsos turizmus fejlesztése a természeti értékekre alapozva (gyalogösvények, túraútvonalak) 4. Horgászturizmus feltételeinek javítása, horgásztavak kialakítása a volt kavicsbánya- és a forrástavak helyén 5. Vadászturizmus fejlesztése 6. Viziturizmushoz kapcsolódó létesítmények kiépítése (kishajókikötők, kompok), szolgáltatások bővítése, szállások kialakítása (kempingek, fürdőhelyek), infrastruktúrájuk fejlesztése 7. Az egyes ökoturisztikai ágazatok minősítési tanúsítványának kidolgozása, bevezetése 1. Falusi szállásférőhelyek minőségének emelése 2. Komplex falusi életmód-ajánlatok kidolgozása 3. Faluszépítési mozgalmak ösztönzése 4. Gasztronómiaturizmus fejlesztése a helyi hagyományokra építve 5. Kulturális örökség védelme, fejlesztése, bemutathatósága 6. Hagyományőrzés felelevenítése 7. Kézműipar és tárgyalkotó népművészet, népi kismesterségek bemutatása 8. Térségi fesztiválok szervezése, vásárok 1. Képzett turisztikai szakemberek foglalkoztatása a megfelelő infrastruktúra hozzárendelésével 2. Térség egységes arculatának megfogalmazása – közös turisztikai kép 3. Piackutatás, erőteljes marketing tevékenység 4. A turisztika és a természet egyensúlyán alapuló natúrpark együttműködési forma létrehozása 5. Együttműködés a péri és pozsonyi repülőtérrel a térség komplex kínálatára alapozva 6. Szélessávú internethálózat kiépítése a piacon való megjelenéshez HHP CONTACT TANÁCSADÓ KFT.


32

4. Épített és természeti környezet átgondolt fejlesztése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Településrehabilitáció, rekonstrukció Építési telkek kialakítása Településközi és belterületi utak, utcák felújítása, kiépítése Falukép megőrzés, védelem Települési zöldfelületek kialakítása Közösségi célú intézmények felújítása, építése Közintézmények akadálymentesítése 4.1. Településfejlesztés Műemlékvédelem Közműfejlesztés E-önkormányzat megteremtése Tömegközlekedés fejlesztése (helyi-helyközi járatok, megállók, táblák) 12. Településrendezési tervek összehangolt elkészíttetése 1. Kavicsbánya- és forrástavak rekultivációja 2. Natura 2000 területek kitáblázása, térképi megjelentetése 3. Felszín alatti és feletti vizek védelme 4.2.Tájértékek védelme, 4. Szigetközi Nemzeti Park létrehozása tájrehabilitáció 5. Érzékeny természeti területek rendszere (ÉTT) 6. Flóra és fauna védelme 7. Ár- és belvízvédelem 1. Illegális hulladéklerakók felszámolása 2. Megtelt hulladéklerakók rekultivációja 4.3.Hulladékelhelyezés 3. Hulladékudvarok kialakítása megoldása, 4. Szelektív hulladékgyűjtés, tárolás feldolgozás rendszerének kialakítása hulladékkezelés, 5. Veszélyes hulladéklerakó felszámolása, környezetének reciklálás rehabilitációja 6. Reciklálási technológiák letelepítése 4.4. Rekreációs térségek 1. A rehabilitációval érintett területek és az üdülőterületek kijelölése és átfogó összehangolása fejlesztése 2. Kavicsbányatavak fenntartható hasznosítása

5. Térségi kohézió erősítése 5.1. Intelligens kistérség, térségi információs hálózat kialakítása 5.2. Kistérségi Kerekasztal/Konzultációs Fórum elindítása 5.3. Kistérségi menedzsmentszervezet kialakítása

5.4. Kistérségi kapcsolatok szélesítése

1. Információs társadalom megalapozása 2. Belső kommunikációs hálózat megteremtése 3. Rendszeres térségi kiadvány elindítása A térségi párbeszéd elindítása, a kohézió érdekében egy meghatározott rendszerességgel összehívott fórum, melynek célja egyrészt a különböző szereplők bevonása a fejlesztésekbe, másrészt a közös gondolkodás elindítása, az érdekek egyeztetése, projektgenerálás, fejlesztés. 1. Kistérségek menedzserek felkészítése, szakmai képzése 2. Kapacitásbővítés felkészült szakemberekkel, a hozzárendelt infrastruktúrával 3. Szervezeten belüli feladatmegosztás közigazgatási és területfejlesztési feladatokra 1. Határon átnyúló kapcsolatok elmélyítése 2. Hazai kistérségekkel történő kapcsolatfelvétel 3. Nemzetiségi identitás növelése – civil szervezetek aktív működése 4. A térségben élő különböző nemzetiségű kultúrák beépítése a kohézió erősítésére



33

Jelen tanulmány nem részletezi a további műveleti technikákat, melyek az intézkedések megvalósításának mikéntjét, lehetséges forrásait, kedvezményezettjeit, területi hatókörét, a megvalósítás ütemezését és lehetséges költségvetését, valamint az elérendő eredményeket mutatják be. Ezen tevékenység az operatív program feladata, amely a kistérségi programozás következő fázisát jelenti. Az operatív programban az egyeztetett és társulási szinten elfogadott prioritásrendszer kerül további feldolgozásra a fentebb bemutatott módszertani segédletek útmutatásai alapján.



34

Beérkezett vélemények –tervezői válaszok Véleményező neve Botos Gábor

Szervezet Mosonmagyaróvári Kistérségi Társulás

Észrevétel Többcélú Indokolt lenne elhelyezése.

egy

Hivatkozási oldal

térképmelléklet

Tervezői észrevétel A Bevezetés-ben kiegészítésre került.

Az NFT II-höz való illeszkedést is 5. oldal szükséges említeni.

Kiegészítésre került a jelzett oldalon.

Észak-déli tengely "kiindulópontja" 7. oldal helyett helyesebb "középpontja" kifejezést használni

A Stratégiai Program konkrétan a regionális észak-déli tengelyt említi, melynek a térség az egyik végpontja, vagyis kiindulópontja.

Ki kell emelni a közlekedési hálózat 9. oldal: 6. Kiegészítésre került a jelzett oldalon. javítását (településen belüli és pont településközi, ill. a nemzetközi hálózatokhoz való kapcsolódást) Speciális célok 2. eleme:"a helyi 16. oldal természeti erőforrások sokrétű hasznosítása a biológiai sokféleség megőrzésével"

Kiegészítésre került a jelzett oldalon és a 8. oldalon.

Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy 18. oldal a kistérség kapcsolódjon egy TISZKhez, amely működhet a győri, csornai és mosonmagyaróvári kistérségi szinten.

Beépítésre került a jelzett oldalon.

Hosszú távú hatásoka 18. oldal munkanélküliségi ráta csökkentése helyett (amely nem túl magas), a foglalkoztatottsági szint emelése fontosabb.

Módosításra került a jelzett oldalon.



A kiváló öntözési lehetőség egyben 20. oldal nagyon drága tevékenységet jelent, hiszen mesterséges öntöző rendszereket kell működtetni.

35

Kiegészítésre került a jelzett oldalon és a 4. táblázatban.

Az erdészet, vadászat ma ellentétes igényekkel lép fel, ennek hangsúlyos oldását szerepeltetni kell

Novákné Fazekas Mosonmagyaróvári Erika Kistérségi Társulás

Székely Imre

Ökoturizmus- az aktív turizmus minden 24. oldal ágának fejlesztésével

Az intézkedés megnevezésében nem indokolt szerepeltetni, hiszen a tevékenységek között megjelenik.

Mosonmagyaróvár és Jánossomorja 4.4.4. fejezet közművesítésének megoldása az új építési telkeken- nem értelmezhető, éppen ott mindig minden közmű elkészül

Módosításra került a jelzett oldalon.

Többcélú A 4.3.3-ban szerepel a kultúra, mégis 30. oldal hangsúlyosabbá kellene tenni, így javaslom a turizmus szektor szerepének növelése tevékenységek közé a kultúrát mint tevékenységet felvenni

Kiegészítésre került a 4. táblázatban.

Győr-Moson-Sopron Megyei 4.3.3. prioritás: nagyobb hangsúllyal Területfejlesztési Iroda lehetne szerepeltetni a termálturizmus mellett a Duna és a hozzá kapcsolódó vízi-turizmust és szolgáltatásokat.

A 3. „Turizmus szektor szerepének növelése” prioritáson belül a 3.2. „Ökoturizmus fejlesztése” intézkedés külön tartalmazza a „6. Viziturizmushoz kapcsolódó létesítmények kiépítése (kishajókikötők, kompok), szolgáltatások bővítése, szállások kialakítása (kempingek, fürdőhelyek), infrastruktúrájuk fejlesztése” tevékenységet

Nagyobb hangsúllyal lehetne szerepeltetni a településfejlesztéshez kapcsolódóan az utakra vonatkozó

A 4. „Épített és természeti környezet átgondolt fejlesztése” prioritás 4.1. „Településfejlesztés” intézkedése külön



36

építést, fejlesztést.

tartalmazza a „3. Településközi utak, utcák felújítása, kiépítése” tevékenységet, mely kiegészítésre került a belterületi utak, utcák beemelésével.

A Stratégiai Program vizsgálja és foglaljon állás a tervezett Szigetközi Fejlesztési Tanács megalakításával kapcsolatban és a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület megalakulását illetően.

A Stratégiai Program által vizsgált célterület a Mosonmagyaróvári kistérség egésze, melybe a kistérség területén található valamennyi tájegység egyenrangúan beletartozik. Jelen fázisban nem tarjuk indokoltnak külön kiemelni a Szigetköz területén zajló folyamatokat, a kistérséget globális egységként kezeli a tervdokumentum. −

−


A tervezett Szigetközi Fejlesztési Tanács kérdése az „5.2 Kistérségi Kerekasztal/Konzultációs Fórum elindítása” illetve az „5.3. Kistérségi menedzsmentszervezet kialakítása” intézkedések részletes kibontásakor, az Operatív Program során vizsgálandó. A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület kérdése több intézkedéshez is kapcsolódik, fő célját tekintve a „4.2.Tájértékek védelme, tájrehabilitáció” intézkedés részletes kibontásakor, az Operatív Program során vizsgálandó.

KISTÉRSÉGI PROGRAMOZÁSI TEVÉKENYSÉG A

Recommend Documents