KISTÉRSÉGI KITEKINTÕ

SZERENCSI

KISTÉRSÉGI KITEKINTÕ Hegyalja-Taktaköz-Harangod vidéke

Idõszaki lap

I. évfolyam /1. szám

Megjelenik a kistérség településein.

ALSÓDOBSZA

BEKECS

GOLOP

LEGYESBÉNYE

MÁD

MEGYASZÓ

MEZÕZOMBOR

MONOK

PRÜGY

RÁTKA

SÓSTÓFALVA

SZERENCS

TAKTAHARKÁNY

TAKTAKENÉZ

TAKTASZADA

TÁLLYA

TISZALÚC

ÚJCSANÁLOS

KISTÉRSÉGI KITEKINTÕ

BEMUTATKOZUNK Beköszöntõ A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás nevében üdvözlöm Önt, kedves Olvasó. Nagy öröm számomra, hogy a többcélú kistérségi társulások 2004. évi megalakulása óta elsõ ízben mutatkozhatunk be írott, kézzel fogható formában. Kiadványunk azzal a céllal jött létre, hogy bemutassuk a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás fennállásának 5 évét a társulást alkotó települések szemszögébõl. Arra vállalkoztunk polgármester társaimmal, hogy adjunk egy átfogó képet arról, mit profitáltunk a közszolgáltatások közös szervezésébõl, az együttesen, közös erõvel benyújtott pályázatokból. Ezen túlmenõen néhány hasznos információval is szolgál a kiadvány azoknak, akik szeretnék jobban megismerni kistérségünket, a látnivalókat, illetve az eseménynaptárral arra csábítjuk Önöket, kerekedjenek fel, és kapcsolódjanak ki a szomszédos település egy-egy hagyományõrzõ rendezvényén. Bízom abban, hogy hasznosan forgatják majd lapunkat. Kellemes idõtöltést kívánok! Rónavölgyi Endréné, a társulás elnöke

A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás szervezete, mûködése A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulást 2004. június 10. napján hozta létre a szerencsi kistérséget alkotó 18 település polgármestere, elsõsorban településfejlesztési és közszolgáltatási feladatok közös szervezésére. A Társulási Tanács döntéseit az önállóan (2009. július 1. napjától különálló épületben is) mûködõ Munkaszervezet készíti elõ és hajtja végre. Sokoldalú együttmûködés jött létre elsõsorban azokon a területeken, ahol nem sérült a helyi önkormányzatok feladatellátása, önállósága. A közös szervezõtevékenység az alábbi közszolgáltatásokra terjed ki: Közoktatás területén három intézményfenntartó társulás létrejöttét és mûködését segítjük: Harangodvölgyi Intézményfenntartó Társulás: Megyaszó, Alsódobsza, Sóstófalva Tállya Intézményfenntartó Társulás: Tállya, Golop Tiszalúc Intézményfenntartó Társulás: Tiszalúc, Girincs. Pedagógiai szakszolgálati feladatot látunk el a kistérség 17 településén. A szakszolgálati feladatok a következõkre terjednek ki: Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; • Nevelési tanácsadás; • Logopédiai ellátás; • Továbbtanulási, pálya-

választási tanácsadás; • Gyógytestnevelési ellátás. Pedagógiai szakmai szolgáltatási és tanügyi igazgatási feladatokat mind a 18 településen ellátunk. Ezen belül biztosítjuk a szakmai munkaközösségek mûködtetését; körzeti és felmenõ rendszerû versenyek szervezését; pedagógus továbbképzések szervezését; pedagógiai szakkönyvtár mûködtetését; konferenciák, szakmai napok szervezését; tanügyigazgatási feladatok ellátását; tehetségfejlesztõ mûhelyfoglalkozások szervezését. Szociális alapszolgáltatások közül családsegítést, házi segítségnyújtást, jelzõrendszeres házi segítségnyújtást és támogató szolgáltatást végzünk, valamint gyermekjóléti alapellátásban gyermekjóléti szolgáltatást. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás területén négy intézményfenntartó társulás létrejöttét és mûködését segítjük. Mozgókönyvtári szolgáltatást végzünk 10 településen: (Alsódobsza, Bekecs, Golop, Mezõzombor, Monok, Prügy, Sóstófalva, Taktakenéz, Tállya, Újcsanálos), ahol egyébként nyilvános könyvtár nem mûködik. Biztosítjuk a könyvtári állomány gyarapítását.

LEADER-eredmények Dél-Zemplénben A Leader-programot az Unió egyik legsikeresebb közösségi kezdeményezésének tartják, amely közös együttmûködésre ösztönzi a vidéki településeket. A Leader a helyi fejlesztési stratégiák megvalósítását ösztönzi. Egy terület fejlesztési stratégiáját a résztvevõ önkormányzatokból, a térség vállalkozóiból és civil szervezõdéseibõl megalakult helyi akciócsoport (HACS) állítja össze. Az elkészült stratégia alapján a döntéshozók egy keretösszeget határoznak meg, amelyet a helyi stratégiának megfelelõ programok megvalósítása érdekében, helyi pályáztatás útján osztanak szét a végsõ kedvezményezettek között. A pályáztatást a helyben mûködõ akciócsoport bonyolítja le. A Dél-Zempléni Nektár Leader HACS mûködési területén az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. tengelyében a rendelkezésre álló forrás mintegy 1,2 milliárd forint volt, amelybõl elsõ körben mintegy 886 millió forint odaítélésérõl született döntés. 2

Ebbõl az összegbõl a turizmus fejlesztésére jutott a legnagyobb hányad, 490 millió forint. E jogcím keretén belül valósulhat meg többek között a monoki Kossuth Vendégház fejlesztése, valamint a tállyai Borok háza bemutatótermének kialakítása és Legyesbényén egy borturisztikai szolgáltatások és falusi turizmushoz kapcsolódó minõségi magánszálláshely kialakítására alkalmas épület kialakítása is. Az elnyert támogatások összegét figyelembe véve a következõ jogcím a falufejlesztés, melynek keretében közel 318 millió forintot nyertek el a pályázók. Ennek köszönhetõen újulhat meg például (a teljesség igénye nélkül) a polgármesteri hivatal elõtti tér Tállyán, javulni fog Rátka község településképe, illetve Taktaharkányon a községháza és környéke (a településmag) is felújításra kerül, továbbá új játszótér kerül kialakításra Bekecsen. A harmadik jogcím, amire pályázni lehetett, az a mikrovállalkozások létrehozására, fejlesztésére irányult. A megnyert 65 millió forintnyi összegbõl például egy taktaszadai asztalos-üzem is megújult körülmények között mûködhet, a mádi DEN Kft. pedig nõgyógyá-

A 18 település 72 intézményénél belsõ ellenõrzést folytatunk. Feladataink egy része kötelezõ jelleggel ellátandó, másik része vállalt feladat, de normatív állami támogatás keretében finanszírozható, illetve pályázati forrásból rendelkezésre áll a feladatellátáshoz szükséges forrás. A társulás keretén belül mûködik a Helyi Vidékfejlesztési Iroda, tevékenységérõl a következõ oldalon olvashatnak. Megalakulásunk óta számtalan pályázaton vettünk részt, ezek egy része több éven keresztül ellátandó feladatot ad. Ilyen az ÁROP 1.1.5/C azonosító számú pályázatunk, mely címe szerint is a „Szerencsi kistérség hosszú távú fejlõdésének módszertani megalapozásá”-t célozza 2008 és 2010 között. A leghátrányosabb helyzetû kistérségek egyikeként számos pályázati lehetõség adódott a 2009/2010-es években, melyek megvalósítása jelenleg is folyamatban van. Már hagyományosnak mondható, hogy közmunkaprogramon sikerrel vesz rész társulásunk. 2010-ben két közmunkaprogramot bonyolítunk le. A téli-tavaszi közmunkaprogramban a Szerencsi kistérség 18 települése vesz részt 109 fõ foglalkoztatásával. A romák számára indított közmunkaprogramban vezetõ-szervezõ szerepet vállalva 7 kistérség 31 településének 500 munkára kész dolgozóját foglalkoztatjuk 5 hónapon keresztül. szati diagnosztikai gép beszerzésére pályázott sikeresen. Vidéki örökség megõrzésére 13 millió forintot nyert el Prügy község önkormányzata, amelybõl az ún. Móricz-ház környezetét fejleszthetik. Mivel az 1,2 milliárd forintnyi forrásból közel 343 millió forint maradvány keletkezett, 2009. november 16-tól újra megnyílt a III. tengely, azonban a turisztikai tevékenységek fejlesztése jogcímre már nem lehetett pályázni, mert az elsõ körben annyi ilyen jellegû kérelem érkezett be, ami kimerítette az erre fordítható keretet. A 2009. december 20-i beadási határidõig a Dél-Zempléni Nektár Leader HACS munkaszervezetéhez 24 db pályázat érkezett be, a feldolgozás és értékelés folyamatban van. A III. tengely lehetõségein túl az ÚMVP IV. tengelyének LEADER jogcímére 2009. november 16-ig volt lehetõség támogatási kérelmek benyújtására, a beérkezett 100 db pályázat feldolgozása jelenleg is zajlik. Dóka János munkaszervezet vezetõ 3915 Tokaj, Kossuth tér 1. Tel.: 47/352-873 E-mail: [email protected] www.delzemplenleader.eu


BEMUTATKOZUNK Információs híd Önökért! Mi is az a HVI? A HVI, azaz a Helyi Vidékfejlesztési Iroda már több mint két éve a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a kistérségi önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek közötti kommunikáció fontos szereplõje a kistérségben. Mûködése talán leginkább egy hídhoz hasonlítható, mely kapcsolatot jelent a stratégiát kidolgozó szakminisztérium és az azt tartalommal megtöltõ, helyi szinten megvalósító projektgazdák között. Irodavezetõként az információk áramoltatásán túl számos egyéb szolgáltatást is próbálok nyújtani a kistérség 18 településén, fõként a helyi adottságokra építõ tudatos tervezés, a tervek operatív megvalósításában való közremûködés, a helyi közösségépítés körében, de részt veszek a térség gazdasági és kulturális elképzeléseinek összehangolásában is. Az iroda feladatai közé tartozik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül kiírásra kerülõ pályázatokról való tájékoztatás. Mit is értünk vidékfejlesztés alatt? Nem kizárólag az agrárium fejlesztését. Jóllehet sokak máig a mezõgazdaságot tekintik az elsõdleges megélhetési forrásnak vidéken, közel sem ez az egyetlen. A vidék nem a termõföldek, legelõk és ezekbõl élõ települések sora, hanem egy szervesen összefüggõ, folyamatosan változó tér, minden ehhez kapcsolódó gazdasági és kulturális vonatkozással együtt. A haladó szellemû vidékpolitika, illetve az integrált, minden szektorra és ágazatra kiterjedõ vidékfej-

lesztés jegyében megtervezett Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007–2013 között rendelkezésre álló fejlesztési forrásai új esélyt jelentenek a vidék felzárkóztatásra. Mert a XXI. századi vidéki lét alapvetõ minõségeiben nem különbözhet a várositól, legfeljebb életvitelében, stílusában és árnyalataiban. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium célja, hogy az ehhez szükséges feltételeket megteremtse, a Helyi Vidékfejlesztési Iroda pedig a végrehajtásban segédkezik. Az elmúlt 2 évben a fogadónapokon, a különbözõ konferenciákon, helyi tanácskozásokon, a Dél-Zempléni Nektár LEADER Helyi Közösség szervezése, illetve a napi munka során közvetlen és eredményes munkakapcsolatot alakítottam ki a helyi vállalkozókkal, civil szervezetekkel, polgármesterekkel. Ez az új típusú kapcsolat azért is lényeges, mert a kommunikációk során új hitet lehetett adni a talán „reményvesztett” vállalkozóknak, s új lendületet, egyfajta „felébredést” az „alvó” civil szervezeteknek, amelyek így ismét kreatív elképzelésekkel tervezik a jövõjüket mûködési területük és közösségük érdekében. Talán ezt tartom a legfontosabb eredménynek az elmúlt idõszakban. Azt látom, hogy igenis szükségük van egyfajta menedzselésre, bátorításra, erõsítésre a kistérség településein mûködõ szervezeteknek, vállalkozásoknak. A késõbbi munkám során is ezt tartom a legfontosabbnak. Ez a bizonyos menedzselés, amelyet irodavezetõként végezhetek, szeretném

ha kiterjedne a helyben élõ alkotó emberekre, csoportokra is. A mások között kitûnni képes embereknek, közösségeknek, vállalkozásoknak meg kell mutatni a kitörési lehetõséget, segíteni, hogy érvényesülni tudjanak és így az élõ, aktív „saját vidékünk”, a Szerencsi kistérség meghatározó szereplõi legyenek. Fontosnak tartom, hogy fejlesztésünk eredményeirõl, a sikerekrõl a legteljesebb formában kommunikálni lehessen, ezeket meg kell osztani másokkal, hogy ez még nagyobb lendületet hozzon a fejlõdésben. Én ebben látom a HVI mûködésének értelmét, „híd szerepét” a Szerencsi kistérségben és remélem ez a kiadvány is segíthet ebben. Kapcsolat és kommunikáció. Megerõsítés és hit, hogy a vidéki szereplõk minden formában megtörténõ aktivizálása elõsegíthesse a saját jövõnk alakítását. A „tenni vágyást” akarom továbbra is ébren tartani munkám során. Ez az én „vidékfejlesztésem”. A Helyi Vidékfejlesztési Irodában ügyfélfogadási idõben minden hét csütörtökén délelõtt 08.00 és 12.00 között Szerencsen az Ondi út 1. szám alatt (a tanuszoda épületében), illetve elõzetes telefonos megkeresés esetén munkaidõben bármely más idõpontban is szívesen fogadom a kistérségbõl az érdeklõdõket (06-47/560-179, 06-30/445-1127). Czabányi Attila HVI irodavezetõ

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) A hálózat célja, a regisztráció elõnyei: A hálózat fokozatosan kiépülõ szolgáltatásait és az információs adatbázis nyújtotta elõnyöket regisztrálást követõen lehet elérni. Nincs tagdíj, a regisztráció nem jelent kötelezettségeket. Az MNVH célja, hogy az interaktív, online szolgáltatások kiépülésével a regisztráltak naprakész információkhoz jutnak a szakterületekrõl és nemzetközi ügyekrõl, illetve szakértõk véleményét is kérhetik. A regisztráltak az MNVH havi rendszerességgel megjelenõ hírlevelébõl értesülhetnek az éves cselekvési terv eseményeirõl, várható rendezvényekrõl, a különbözõ szakterületek továbbképzéseirõl, konferenciákról valamint ezek fontosabb szakmai hozamairól. A regisztrált személyek vagy szervezetek képviselõi részt vehetnek továbbképzéseken és nemzetközi tapasztalatcsere programokon. Megismerhetik mások hasonló területen végzett jó gyakorlatát bel- és külföldrõl vagy közreadhatják, bemutathatják saját, kifejlesztett gyakorlatuk eredményeit. Vállalkozók, szervezetek meghatározott témákban egymás közötti és térségközi kapcsolatokat kezdeményezhetnek, amelyekhez szakértõk segítségét kérhetik.

Regisztráció: Regisztrálhat minden vidékfejlesztésben érdekelt vagy érintett nagykorú belföldi természetes személy, önkormányzat, mikro-, kis- és középvállalkozás, egyesület, társadalmi vagy érdekvédelmi szervezet, törvény alapján nyilvántartásba vett egyház. Regisztrálni a www.mnvh.eu honlapon vagy személyesen a Helyi Vidékfejlesztési Irodában Szerencsi HVI, Szerencs, Ondi út 1. Telefon.: 06-30/445-1127, e-mail: [email protected] lehet, illetve telefonos vagy e-mail-es kérésre postán is küldünk regisztrációs lapot, amit vissza kell juttatni. Az MNVH keretében tizenegy szakterületet érintõ információs fórum épül ki. Ez segíti a tájékozódást, a saját lehetõségek számba vételét csakúgy, mint a közös projektek létrehozását, a szakmai-üzleti kapcsolatok kiépítését is. Szakmai fórumok: (A regisztrációnál akár az összes szakterület is megjelölhetõ!) • Fenntartható energia szakterülete (a megújuló energiaforrások alkalmazása) • Állattenyésztési, állattartási szakterület • Szántóföldi növénytermesztés szakterülete • Élelmiszer-feldolgozási szakterület (magában foglalja az elsõdleges feldolgozást, a helyi termék elõállítást – gyümölcs, zöldség, tej, hús, gomba) • Vidéki örökség szakterülete: a vidék kultu-

rális és természeti örökségének megõrzése • Kertgazdaságok és természetközeli gazdálkodás szakterülete: gyümölcs és zöldségtermelés, a bio-, öko- és egyéb alternatív termelési módok módok iránt érdeklõdõk számára • Erdészeti és vadgazdálkodási szakterület • Turizmus és vállalkozásfejlesztési szakterület • Társadalmi integráció, humánerõforrás- és szolgáltatásfejlesztési szakterület: magában foglalja a vidéki közösségi és közszolgáltatások, társadalmi felzárkóztatás témáit • Tudás, innováció, kutatásfejlesztés, informatika szakterülete. A Helyi Vidékfejlesztési Irodában bármilyen, a hálózatot érintõ kérdésre szívesen választ adok ügyfélfogadási idõben illetve telefonon. A praktikus és gyors információk, a jó ötletek, a munkát segítõ lehetõségek megszerzése érdekében minden vállalkozónak, cégnek, egyesületnek, õstermelõnek, turizmusban érintett szereplõnek, a település vagy valamilyen helyi közösség életét befolyásoló magánszemélynek, helyi intézményvezetõnek, helyi képviselõnek csak ajánlani tudom a regisztrációt. Czabányi Attila HVI vezetõ 3


ALSÓDOBSZA Községi Önkormányzat 3717 Alsódobsza, Rákóczi út 44. Tel.: 47/350-012 Fax: 47/550-003 E-mail: [email protected] A település a Zempléni-hegység délnyugati dombjai között, a Hernád folyó bal partján, egy szemet gyönyörködtetõ völgyben, páratlanul szép természeti környezetben található. Csodálatos kilátás nyílik a Bükkre, Zempléni-hegységre, a borsodi ártérre és a Hernád-völgyre. Tiszta idõben a Magas-Tátra és az Alacsony-Tátra hegyei is jól láthatóak a Szlovák-karszttal együtt. Alsódobsza az Árpád-kor óta lakott település. Az „ófalu” azonban nem a mai helyén, hanem közvetlenül a Hernád folyó mellett terült el. Elsõ írásos említése 1332-bõl származik, ekkor „Dompsa”, 1481-ben pedig „Also Dobea” néven fordul elõ. A XV. sz. elején Zsigmond király a Perényieknek adományozta, 1521-ben Dobszay

4

Kázmér kapta meg. Idõvel a falu felvette tulajdonosa nevét, Kázmér-Dobsza lett. A Hernád partjának omlásai miatt 1741 után a mai helyére költözött a falu, és a Kisdobsza nevet kapta. A XIX. sz. végén tûzvész pusztított, majd a többi szõlõtermelõ vidékhez hasonlóan itt is tönkretette a szõlõt a filoxéra. Neve 1905-tõl változott Alsódobszára. A község infrastrukturális ellátottsága napjainkra szinte teljessé vált, a közterületek szépen parkosítottak. Az itt élõk megélhetési forrása a mezõgazdaság, sokan ingáznak városi munkahelyekre. Az utóbbi idõben a lakosság összetétele megváltozott. A kisebbségiek aránya nagymértékben csökkent és egyre több értelmiségi család költözött a településre. A polgármesteri hivatal 1907-ben készült épületét az önkormányzat 1997-ben átépítette, hûen megõrizve az épület népies jellegét. A lakosság nagy része református vallású, templomuk 1807-ben épült, melyet az 1889es tûzvész elpusztított, de egy évvel késõbb már újjáépítették. A templom 2007-ben ünnepelte 200 éves fennállását, mely tiszteletére a hívek teljes körû felújítást végeztek rajta, így válva a környék igazi ékszerdobozává. A külsõ és belsõ renováláson kívül ismét szól a régi orgona is. Az idelátogatókat két tájház röpíti vissza a régmúlt idõk hangulatába. Stílusa, berendezési tárgyai népmûvészeti értéket képviselnek. A múlt század, a hagyományos paraszti élet szinte valamennyi használati és munkaeszközét bemutatják. A régi kor kis szigetei ezek, egy lendületesen haladó,

fejlõdõ falu szívében. A település növény és állatvilága sokszínû, a község erdeiben 1000 hektáros területen az apró- és nagyvadállomány egyaránt megtalálható. A falutól néhány száz méterre található a Gõce-lak, /régi Vadászház/ amely teljesen felújítva áll a vendégek rendelkezésére. 10 szobában 20 fekvõhely, berendezett konyha, 60 fõs nagyterem található az épületben, amely családi rendezvényekre, konferenciák rendezésére is alkalmas. Bûdi Károly polgármester


BEKECS Községi Önkormányzat 3903 Bekecs, Honvéd út 54. Tel.: 47/368-857 E-mail: [email protected] Önkormányzatunk – jelen összetételben – a 2006. október 1-jei választásokat követõen október 6.-án tartotta alakuló ülését. Az ülésen létrehozta bizottságait: ügyrendi, pénzügyi, szociális és családvédelmi bizottságokat, elfogadta négy évre szóló programját. Az ügyrendi és a pénzügyi bizottság eseti jelleggel, a tárgyalandó napirendhez igazodva ülésezik, a szociális és családvédelmi bizottság havi rendszerességgel. Az önkormányzat minden kötelezõ feladatát ellátta és ellátja, az önként vállalt feladatok közül a nappali szociális ellátást átszervezte házi szociális gondozássá, a gondozottak együttlétét azonban továbbra is biztosítja a régi hivatal épületében. 2007 Év elején az önkormányzat fõ célként a meglévõ intézmények biztonságos mûködtetését, a megfelelõ szintû településüzemeltetést tûzte ki. Ennek a célkitûzésnek megfeleltünk, minõségi csökkenés nélkül üzemelt az iskolánk, az óvodánk, konyhánk, polgármesteri hivatalunk, napközi otthonunk, megfelelõen biztosítottuk a közvilágítást, temetõfenntartást, közkutas ivóvízellátást, helyi közlekedést, parkok és közterületek karbantartását. Igyekeztünk a korábbi években meglévõ szociális támogatásokat is megtartani, gondolok itt a gyermek és szociális étkeztetésekre, a Bursa Hungarica ösztöndíjra, a méltányossági ápolási díjra és közgyógyellátásra. Bevételeink további növelésére törekedtünk: két építési telket alakítottunk ki a polgármesteri hivatal mögött, ezeket értékesítettük. Az önkormányzat négy évre szóló programjából ebben az évben inkább az elõkészületekre futotta. Általános iskolánk és óvodánk támogatást nyertek informatikai fejlesztésre, eszközök, játékok beszerzésére. Az általános iskolában a fûtést korszerûsítettük új, magas hatásfokú (kondenzációs), megbízható kazán bérlésével. Megrendeztük a nyugdíjasok karácsonyát, újításként karácsonyi játszóházat szerveztünk a település gyermekeinek. Az új pályázati kiírásokra reagálva, az önkormányzat programját figyelembe véve az év végén pályázatot nyújtottunk be a település csapadékvíz elvezetõrendszerének teljes rekonstrukciójára, az óvoda bõvítésére – amely konyhabõvítést, illetve bölcsõdei csoport létrehozását célozta meg –, a Szent István és az Antall József utcák aszfaltburkolattal történõ kiépítésére, az iskolában interaktív táblák beszerzésére, játszótér létrehozására, a polgármesteri hivatal által használható mezõgazdasági gép beszerzésére – fûnyírás, hótolás, szállítás –, utcabútorok, települési központ létrehozására, közterületek virágossá tételére, a kerékpárút felújítására. 2008 Ebben az évben átlagban havonta 20 fõt foglalkoztattunk közhasznú vagy közcélú munkásként. Az intézmények mûködtetésében, a közterületek karbantartásában nagy

segítségünkre voltak a közhasznú és közcélú munkában résztvevõk, nélkülük ezt nagyon nehezen tudtuk volna megoldani. Nyertünk 20 000 E Ft-ot a polgármesteri hivatal épületének akadálymentesítésére, melyet jogszabály ír elõ. Sikeresen szerepeltünk több, egyéb pályázaton is: illegális hulladéklerakók felszámolására (1250 E Ftot), új autóbusz beszerzésére, amely 2009 márciusában érkezett meg (8109 E Ft-ot), informatikai infrastruktúra fejlesztésére az általános iskolába (6000 E Ft-ot). Kézzel fogható a kommunális eszközök beszerzésére benyújtott pályázatunk sikere: beszerzésre került egy kistraktor, hozzá pótkocsi, homlokrakodó, hótoló, sószóró, fûnyíróasztal és rézsûnyíró. A Szerencsi Kistérségi Társulás közös pályázatán életmentõkészüléket, és egyéb, orvosi mûszereket nyertünk. Legnagyobb sikerünknek azonban azt tartottam, hogy a település teljes belterületét érintõ csapadékvíz elvezetés rekonstrukciójára – amelynek teljes költsége 415 754 E Ft. 2009 Az elmúlt idõszak is szorgos munkával telt el, azon igyekeztünk, hogy településünk fejlõdése tovább folytatódjon. Elkészült a polgármesteri hivatal akadálymentesítése, a mozgásukban korlátozottak rámpán közelíthetik meg az új ügyfélfogadót, az emeletre személyemelõvel juthatnak fel. A beruházás során új vizesblokkok kialakítására is sor került. Megkezdõdött a kompetencia alapú oktatás kialakítása az óvodánkban és az iskolánkban, ezt teljes egészében pályázaton elnyert pénzbõl (33 millió forint) finanszírozzuk. Elkezdõdött az egész települést érintõ belterületi csapadékvíz-elvezetés rekonstrukciója. A beruházás hatásaként megújul a településkép: 21 km burkolt árok, 798 db új kapubejáró készül majd el. A Szent István és Antall József utcák kiépítését, a Muskátli utca felújítását célzó – ÉMOP – pályázatunk beadásra került és 2010 tavaszán a kivitelezésre is sor kerül. A kerékpárút teljes felújítására, játszótér kialakítására benyújtott pályázatunk is sikeres volt és tavasszal ezek a beruházások is megvalósulhatnak. Folytatódik az „Út a munkába” program, melynek keretében közel 80

fõt alkalmaztunk közfoglalkoztatás keretében, közterületre és az intézményekben. Létrehoztuk a faluõrséget, az iskolában 2 fõ, a település utcáin éjszakánként 6 fõ teljesít szolgálatot, javítva ezzel a település közbiztonságát. Pályázatot nyújtottunk be a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében a minõségi és esélyteremtõ közoktatás kialakítása és az egész életen át tartó tanulás feltételeinek javítása érdekében. A felzárkóztatás érdekében logopédus és fejlesztõ-gyógypedagógus alkalmazására kerül sor, IPR, tehetséggondozás, tanoda, stb. A projekt célja, hogy a fejlesztés segítse az esélyegyenlõség érvényesülését és erõsítse az iskolarendszer esélyteremtõ szerepét a halmozottan hátrányos helyzetû tanulók vonatkozásában az iskolai szegregáció csökkentésével, a fogyatékossá minõsítések számának csökkentésével, a korai és rendszeres óvodáztatás elõsegítésével, a továbbtanulási utak megerõsítésével, a minõségi oktatási szolgáltatásokhoz történõ hozzáférés javításával, az iskolai diszkrimináció csökkentésével. A pályázat szintén az LHH támogatásból fog megvalósulni, a projekt teljes költsége 76,9 millió forint, amelybõl 7,6 millió forint eszközbeszerzésre fordítható. Béki József polgármester

5


GOLOP Községi Önkormányzat 3906 Golop, Fõ út 1. Tel.: 47/356-018 E-mail: [email protected] Golop a történelmi Zemplén vármegyében, található a Somos hegy lábánál. Ez a 640 lelkes település a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidékhez tartozik, amely 2002-tõl a világörökség része. Levegõje tiszta, fekvése szemet gyönyörködtetõ, bármely pontjáról csodás hegyvidéki panoráma tárul elénk. Golop legfõbb nevezetessége a Vay-kastély együttes. Az ó-kastélyt, Golopi Gáspár vármegyei alispán építtette, reneszánsz stílusban 1590 körül. A Golopiak kihaltával az Ibrányi, majd a Vay család kezére jutott. A külön álló hosszan elnyúló földszintes új kastélyt 1820-ban Vay Miklós építtette, klasszicista stílusban. A kastély együttest gyönyörû õspark övezi, idõs tiszafákkal, tölgyekkel és platánfákkal. Az új kastély épülete, amelyben az iskola mûködött, Szabadiné Sinkó Ilona mûvésznõ munkáinak ad otthont, címertár létesült benne, címerei átölelik a magyar múlt egészét. Hímzett címerei és zászlói világhíresek. A címertár 2008. június 1. óta egy állandó kiállítás, amely mint régebben az iskola, szintén tanítani akar, magyarságra és hazaszeretetre. Szabadiné Sinkó Ilona az ország egyetlen aranyhímzéses tûfestõje. A címertár, amely az összefogás egy szép példája, állami támogatás nélkül jött létre, a hazaszeretõ golopi és nem golopi emberek adományaiból és munkájából. Szabadiné Golop község díszpolgára, a 2008-ban alapított díszpolgári címet másodikként kapta meg. Golop díszpolgárai: Kondráth József, aki 16 éven át volt a község polgármestere. Borbás Imréné közéleti tevékenységéért kapta a díjat. Id. Sárossy Ferenc és Münnich Imre pedagógusok voltak a községben. Golopon a néptáncoktatás nagy múltra tekint vissza, mert a golopi gyerekek körében nagyon népszerû a tánc, hiszen van olyan növendék, aki a táncot életpályául választotta. Immár 6. éve néptánc-találkozót is rendezünk. A 2006/2007 tanév vége óta sajnos anyagi okok miatt szünetel Golopon az általános iskolai oktatás és tartottunk tõle, hogy a táncoktatás is áldozata lesz ennek, de sikerült az oktatás eme részét megmentenünk. A tánccsoport vezetõje, Maier Raimond tanár úr lelkesen oktatja a gyerekeket, már óvodás kortól, hogy lehetõleg egyetlen golopi gyermek se maradjon ki a közös, tánc nyújtotta élménybõl, ahogy ezt õseink is tették. Ez év nyarától a gyermek „Libabõr” tánccsoport mellett már felnõtt „Szent György” tánccsoport is mûködik településünkön, akik már az elsõ sikerélményüket is megérték, hiszen a szerencsi Amatõr Néptánc Gálán elsõ helyezést értek el. Évente rendezünk falunapot, immár 16. alkalommal. Rendezvényünk az elõzõ évekhez képest kissé átalakult, kiegészült egy bortúrával, amit pénteken rendeztünk meg, aki részt vett rajta, jól érezte magát, jól mulatott. Ez a nap a borról szólt, és alkalmas arra, hogy népszerûvé tegye a pincelátogatást, hogy becsábítsa a látogatókat a hordók világába. A második nap a sporté, a focié. A községben már évtizedek óta mûködik futballcsapat, több-kevesebb siker6

rel. A harmadik nap a zenéé, a táncé, a vidámságé, a mulatságot szeretõ ember megtalálja magának a szórakozási lehetõséget. Az iskolás és óvodás gyerekek közremûködésével megemlékezünk minden állami ünneprõl. November elején megrendezzük az idõsek napját, ahol színvonalas mûsor szórakoztatja az idõseket és vacsorát, bort, pálinkát szolgáltunk fel. Egy új szokást vezettünk be: a hivatallal szembeni téren Betlehemet, karácsonyfát és adventi koszorút állítottunk fel és advent minden vasárnapján ünnepélyes gyertyagyújtást rendezünk. Az utolsó vasárnap megrendezzük a mindenki karácsonyát. A Szülõi Munkaközösség a Golopért Alapítvány segítségével az óvodánk megsegítése céljából jótékonysági bált rendezünk februárban. Az óvoda Tállya–Golop Intézményfenntartó Társulás keretében mûködik 2007 óta. Az iskolás gyerekek egy része az intézmény fenntartó társulás keretében a tállyai általános iskolába jár. A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás segítségével pályázaton 2 db autóbuszt nyertünk, amit a két település közösen üzemeltet az iskolás és óvodás gyerekek szállítása céljából. Szintén kistérségi társulás keretében értékteremtõ közmunka-pályázatokat nyertünk, aminek keretében kisebb értékû tárgyi eszközöket kaptunk (fûkasza, kerékpárok, fûrész, robikapa, stb.) és a munkások építették, szépítették településünket, többek között új buszmegállót, autóbuszgarázst is építettek. A kistérségi társulás keretében mûködtetjük a családsegítõ, házi segítségnyújtó és jelzõrendszeres házi segítségnyújtó szolgálatokat, valamint a könyvtárat is, a társulás miatt több pénzt kapunk és a megfelelõ szakemberekkel is el vagyunk látva, akiket egy kistelepülés sajnos nem tudna egyedül alkalmazni. A közmunkaprogram keretében alkalmazott munkások játszótereket, pihenõparkokat és

kispályás futballpályákat, teniszpályát és kosárlabdapályát, vízelvezetõ árkokat építettek a település több pontján. A településen kukákat helyeztünk el, hogy a falu tisztaságát megõrizzük, több kisebb-nagyobb sziklakertet építettünk és virágosítottunk, hogy a falu szépüljön. Rendben tartjuk a régi temetõt, az új temetõt, a zsidótemetõt és Vay kastély parkját. Az ókastély felújítását a tulajdonosa elkezdte és szépen halad, a felújítás befejezése után a település dísze lesz. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be az új kastély és a kastélypark felújítására, de ez sajnos nem nyert. Terveink szerint a teljes épületben címertár létesülne, mert az épület mûemlék jellege miatt a jelenleg ott mûködõ óvoda és sportkör céljaira az épület nem felel meg, átépítése a mûemlékjelleg miatt nem lehetséges. Sajnos, településünkön az elmúlt 60 évben jelentõs középület -építés és -felújítás – az 50-es években épült kultúrházat kivéve – nem történt. A település útjai nagy részben aszfaltozottak – van, amire ráférne a felújítás –, a középületeink rossz állapotúak, pedig folyamatosan pályázunk új óvodára, sportpályára, önkormányzati hivatal felújításra, de a pályázatok nem nyernek. A középületeink belsõ felújítását folyamatosan végezzük, amennyire a szûkös költségvetésünkbõl futja. Nyertünk viszont a Kossuth téri park felújítására, a „falumegújításra és fejlesztésre igénybe vehetõ támogatás” címén 10 millió forintot, a munkát tavasszal kezdjük el. 2008-ban 13 millió forintot nyertünk a „közmunkát elõsegítõ eszközök beszerzése” címû pályázaton, amibõl új traktort, pótkocsit, fûkaszáló traktort és fûkaszát vásároltunk. Igyekszünk minél több eszközt, szerszámot beszerezni, hogy a saját erõnkbõl és munkánkkal szebbé és élhetõbbé váljon a település. Elértük, hogy a falu belterületén nincs illegális szemétlerakó, de a külterület megtisztítása sajnos meghaladja erõnket. Ezen segíthet majd egy európai uniós pályázat, amely a régi szeméttelepek megtisztítására biztosít majd forrást, erre is társulási formában lehet pályázni. Sajnos, Golop is, mint a kistelepülések nagy része öregedõ és fogyó lakossággal rendelkezik, de büszkélkedhet jó közbiztonsággal és gyönyörû természeti adottságokkal. Bízunk benne, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv ígéreteihez híven az isten megadja, hogy a kistelepülések jövõje is szebb és jobb lesz! Kiss Lajos polgármester


LEGYESBÉNYE Községi Önkormányzat 3904 Legyesbénye, Rákóczi út 82. Tel.: 47/368-212 E-mail: [email protected] A település a Zemplénben, Tokaj-hegyalja dél-nyugati peremén helyezkedik el, része a Tokaj-hegyalja világörökségének. Fúló-hegy déli oldalára épült a település. A vulkanikus eredetû hegy gyomrában több barlang is található. Mivel a belseje üreges, ezért a mágneses és a radioaktív sugárzás erõsebb, mint egyéb területeken, ez gyógyító hatású lehet izületekre, stb. Az Aba nemzetségnek õsi javai közé tartozott ez a vidék, mert már a Névtelen Jegyzõ felemlíti, hogy az Aba nemzetségnek a Takta mellett is voltak birtokai. A pápai tizedlajstromokban (1332–1337) Begna a neve. Így jegyezték fel a dézsmát összeíró papok. 1374-ben Egyhazas Benye, majd Albenye néven örökítették meg nevét az oklevelek kiállítói. A XIV. században az Aba nemzetség bodrogkeresztúri ágazata volt Bénye tulajdonosa, amikor Al- és Felbénye néven ismerték. Zsigmond király 1428. december hó 12-én Temesvárott kelt adománylevelében Bényét a Palaghy és Kelecsényi családoknak adományozta. 1429-ben beiktatták az új tulajdonosokat a nekik adományozott részekre, Szabados jog alapján azonban a községnek nemes birtokosai voltak, tehát a beiktatásnak ellentmondtak. 1522-ben beiktatták a község birtokába királyi adomány alapján Csillag Istvánt és Thoma Ferencet. 1567-ben a község is osztozott a Hegyalja siralmas sorsában, amikor a többi községgel együtt ezt is elpusztították a dúló tatárcsordák. Rákóczi Zsigmond a szerencsi vár kapitányának, Békési Jánosnak adományozta a községet, aki azután cselédeivel és háza népével ideköltözött. A háborús idõkben erõsen megfogyott lakosság számát az új tulajdonos növelni akarta és mivel hogy jómaga leleszi születésû volt, Leleszrõl, szülõfalujából telepített ide egyes családokat. 1747-ben III. Ferdinánd király a községet ököljoggal I. Rákóczi Györgynek és feleségének, Lórándffy Zsuzsannának adományozta. A törököktõl sokat szenvedett Legyesbénye is. A XVII. század derekán végigpusztították a községet. A lakosok közül sokat megöltek, sokat rabszíjra fûztek, állataikat pedig mind elhajtották. 1711-ben a többi Rákóczi birtok sorsára jutott ez is. A kincstár tulajdonába ment át a már községbõl pusztává néptelenedett Legyesbénye. A XVIII. század birtokosainak buzgalma folytán lassanként szaporodott a népessége, míg azután új községgé alakult át. Plébániája már a XIV. században fennállott, valamint temploma is, amit az Egyházasbénye elnevezés is igazol. A község most fennálló római katolikus temploma Jézus szent szívének tiszteletére 1902-ben épült. Református temploma a XVIII. század elején épült. A II. világháború nem okozott olyan súlyos károkat, mint néhány más településen. Épületek megsérültek, sok esetben bombatalálat illetve ágyúlövedékek találata nyomán. 1952-tõl mozi üzemelt a községben. Elõször a Zalay-kastély egy részében, majd a

Kultúrházban 1987-ig. 1959-60 között épült a mai felsõ tagozat épülete, az új iskola, addig a gyerekek három különálló épületben tanultak, a görög iskola, a katolikus iskola és a református iskola épületében. 1970-tõl önálló orvosi rendelõ, valamint postahivatal mûködik településünkön. 1978-tól üzemel a vezetékes ivóvízhálózat. 2001-ben kiépítésre került a földgázvezeték. Új intézményeket hoztunk létre: csecsemõgondozó, könyvtár, múzeum. 2002-ben Millenniumi emlékmûvet állítottunk a katolikus templom udvarán. 2003-ban térkõvel burkoltuk a fõ utca több szakaszát. „Legyesbényéért Közalapítványt” hoztunk létre 1999-ben. Az alapítvány számlaszáma: 11734145-20015381 2000-ben felújították a katolikus templom belsejét, egyik legszebb megyei vidéki templom lett. 2004-ben a külsõ homlokzat teljes felújítása is megtörténik. 2007-re felújítottuk minden intézményünket (általános iskolát, mûvelõdéi házat, polgármesteri hivatalt), fõbb útvonalainkat aszfaltoztuk, járdákat, parkolókat térburkolóval láttuk el. 2006. április 30-án Legyesbénye fennállásának 1000 éves évfordulójára egy Millenniumi emlékmûvet avattunk. 2007. szeptember 1-jén átadtuk a községi borházunkat. Egyetlen kitörési pont ebbõl a gazdasági helyzetbõl a munkahelyteremtés. Az ipari

parkunkban, ami 2008-ban létesült, 3 új vállalkozás települt be, új utat építettünk. Minden évben saját naptárunk készül, pl.: Legyesbényei emberek, Legyesbényei házak, Legyesbényei tájak. Verettünk legyesbényei pénzt, és elkészült a legyesbényei zarándokjelvény, melyet az idelátogató turistáknak szánunk, középkori szokások, minták alapján. Apostoli keresztet állítottunk 2009. október elején. Tavaly megrendezésre került borházunkban az Afrika-konferencia is. 2009 õszének végéig folytatódott az épületek további külsõ-belsõ felújítása. Hlivják László polgármester

7


MÁD Községi Önkormányzat 3909 Mád, Rákóczi út 50. Tel.: 47/348-003 E-mail: [email protected] Településünk Szerencstõl 10 km-re fekszik, a tokaj-hegyaljai szõlõtermelõ vidéken. Hegyek, dombok között, védett völgykatlanban terül el e csodás táj, amit a Máj- és Fürdõs patakok összefolyása után a Fürdõspatak szeli keresztül. A természeti adottságai e helynek szõlõtermesztési és borászati tevékenységet tesznek lehetõvé. A község 900 ha szõlõterülettel rendelkezik, ahol a legváltozatosabb a dûlõszerkezet. Az ásványbányászatban a zeolit, a bentonit és a kaolin a meghatározó. Az itt található különleges, egyedi ásványok adják az itt termelt borok egyedi ízét, zamatát. Mád egyszerre falusias hangulatú, ugyanakkor városias építészeti értékeket ötvözõ település. A tíz mûemléki épület, a helyi védelemre érdemes harminc ház, valamint középület és a nyolc védendõ épület tömeg együttese nagy élményt nyújt az idelátogatónak. A településünk víz, gáz, villany, telefon, szemétszállítás és szennyvíz infrastruktúrával ellátott. A település kulturális rendezvényei közül kiemelkedõ a minden év szeptember végén megrendezésre kerülõ Mádi Szüreti Napok, ezen belül is a hagyományos szüreti felvonulás. A felvonulók a régmúlt idõk hangulatának megfelelõen öltöznek be, ilyen például: a kisbíró, talus zsidó, szõlõcsõszök, sáfárok és a kereken forgó. Ennek a rendezvénynek közösségépítõ szerepe van, ez bizonyítja, hogy XX. alkalommal kerül megrendezésre, egyre nagyobb érdeklõdés mellett. Tavaly a rendezvény keretein belül helyt kapott a Zempléni Településszövetség napja is, melyen a falu lakossága mint jó vendéglátó helytállt. Településünkön az elmúlt 5 évben több fejlesztésre, beruházásra került sor. Az Összefogással Tokaj Világörökségéért projekt keretén belül Mádon a Szilvásfürdõ pihenõpark került helyreállításra. A fejlesztéssel a több száz éves fákkal körülvett, melegvíz-forrással rendelkezõ színvonalas szabadidõs rendezvénytér alakult ki. A pihenõpark alkalmas az aktív kikapcsolódásra és szabadtéri kulturális rendezvények befogadására. A komplexumban található egy épület, ami WC-vel, mosdóval rendelkezik. A rekonstrukció keretében megvalósult a Szilváspatak hídjának helyreállítása, zsilip készítése a tónál, futballpálya lelátóval, valamint a forrás kiépítése. A szennyvízberuházás 2004-ben kezdõdött, és 2005 júliusában fejezõdött be. A falu lakosságának 80%-a csatlakozott a rendszerre, a fennmaradó rész az üres telkek, vagy lakatlan ingatlanok. Ez a környezetvédelem, és pincerendszerek szempontjából nagyon fontos elõrelépés volt. Többek között a csapadékvíz elvezetésének beruházása valósult meg a fejlesztések keretében. Mád község felszíni vízelvezetési rendszerének kiépítése, illetve belterületi csapadékvíz-elvezetõ hálózatának kivitelezése 2008. évben megtörtént. E fejlesztés keretében megvalósult a vízelvezetõ árkok, áteresztõk, folyókák, hidak és gyalogoshidak kiépítése. A község területén több helyen járda építésére került sor. Az önkormányzat feladatai közt szereplõ településfejlesztés keretében megvalósítás8

ra került a fejlõdéshez szükséges infrastruktúra kialakítása. Ezen beruházás keretében helyi kommunikációs, információs táblák kerültek kihelyezésre a község utcáin. Ez alapot teremthet a település turisztikai potenciáljának emeléséhez. A projekt 2007-ben valósult meg, ezáltal az ide látogatók könnyen megtalálhatják, a pihenõparkot, a zsinagógát, templomainkat, intézményeinket. Községünk nagy gondot fordít a falu szebbé tételére. A könnyebb munkavégzés érdekében beszerzésre került 2005-ben egy kisbusz, traktor pótkocsival, valamit közterület rendben tartásához szükséges tárgyi eszközök. Ennek keretein belül az önkormányzat a településrendezés keretében figyelmet fordít a parkok és közterek rendben tartására. Saját önerõbõl létrehozta a Kazinczy parkot, valamint alapítványi hozzájárulással felújította a hõsök szobrát, utóbbi emléket állít az I. és II. világháborúban elesett hõseinek. Mád fennállásának 750 éves évfordulója alkalmából Életfát avattak 2005-ben, ami község fõutcáján fogadja az idelátogatókat. A falu központjában áll Nepomuki Szent János barokk stílusú szobra, amelyet Berzeviczy Zsófia emeltetett 1778-ban. A plébánia elõtti téren, körülkerített területen álló kõemlék, ami az idén került restaurálásra. A Bacchus-hagyománynak ma is emléke van a településen. Nem pusztán a minden évben megrendezett szüreti napokkal õrzi a hagyományt Mád, hanem a Bacchus-szobor is emlékeztet a bortermelõ kultúránkra. 2008-ban ünnepélyes keretek között került átadásra a Szent Erzsébet szobor, mely a római katolikus templom elõtti téren található. A községben az oktatás színvonalának emelésének érdekében felújításra került az iskola épülete, illetve bõvítésre kerültek a tárgyi feltételek. Az épület szinte minden tantermében folyik ma is oktatás. Szükségesnek bizonyult a tetõ és a homlokzat felújítása. 2005 márciusában az iskola épülete mellett kialakításra került egy 500 adagos konyha, ami ellátja a községhez tar-

tozó intézményeket, és igény szerint a falu lakosait. A konyha kialakítása és berendezése korszerû. A biztonság érdekében az udvari kerítések felújításra kerültek. 2007ben salakpályát létesítettek az iskola udvarán a tanulók sportolási lehetõségeinek kibõvítése érdekében. Az iskola tervei között szerepel még a tornacsarnok építése, hogy a diákok korszerû keretek között tudjanak sportolni, tornázni. Az óvoda egy régi kúriában kapott helyet, amit a késõbbiekben átalakítottak, bõvítettek. A gyermekek óvodai fejlesztése, nevelése érdekében szintén további beruházásokat tûzött ki célul az önkormányzat. 2005ben a felszabaduló egységekbõl lett kialakítva a bölcsõdei rész pelenkázóval, fürdõszobával, teakonyhával. Az elköltözött nagy konyha helyén melegítõkonyha létesült, ami új felszerelésekkel lett ellátva. 2006-ban az óvodai udvar felújítása történt, járdarészek felújításával, valamint 2007-ben nagyméretû fajátékok kerültek elhelyezésre. Az „Egyenlõ esélyû hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)” elnevezésû felhívásra „A mádi óvoda komplex akadálymentesítése” címmel elnyert pályázaton belül a bölcsõde kialakítását, az óvoda akadálymentesítését, korszerûsítését, járda kiépítését, kapuk rendbetételét szeretné megvalósítani. A mûvelõdési ház sok kulturális rendezvény lebonyolítására alkalmas. Az elmúlt években az épület kertjének parkosítása zajlik, ezen belül cserjék ültetése, füvesítés és járdaszegély kiépítése. Mád község önkormányzata bõvíteni-rekonstruálni kívánja a község mûvelõdési központját. A jövõbeni tervekben szerepel az épület homlokzatának felújítása, az épület akadálymentesítése, épület bõvítése, a szabadtéri színpad elhelyezése. Kommunikációs hálózat bõvítése érdekében az eMagyarország pont keretein belül a mûvelõdési házban, könyvtárban, öregek napközis otthonában lehetõség nyílt, hogy a falu lakosai internetezhessenek. Összességében elmondhatjuk, hogy az elmúlt 5 év eredményesnek tekinthetõ. A község lakosai mindig nagy számban vesznek részt a rendezvényeken, ami azt jelenti, hogy szeretnek itt élni. A településünk továbbra is szeretné fenntartani hagyományait, illetve kibõvíteni kulturális eseményeit. Az önkormányzat büszke az eddig elért sikereire, és továbbra is bízik a jövõbeni tervek megvalósításában. Maradjon meg a jövõben is e régi mondás: „MA ÁD ISTEN SZERENCSÉT E TÁJON”! Galambosi Imre polgármester


MEGYASZÓ Községi Önkormányzat 3718 Megyaszó, Alkotmány út 2. Tel.: 47/350-027 E-mail: [email protected] Községünk Zemplén Dél-nyugati csücskében fekszik. Szerencsi kistérség településeként a Harangod vidéke központi szerepét tölti be. Településünk lakosságszáma 2882 fõ, belterülete 286 hektár, külterülete meghaladja az 5000 hektárt, így a Szerencsi kistérség legnagyobb településeként tartják nyilván. Idegenforgalmi látványosságaink közé tartozik a 117 borospincébõl álló pincefalu, a Hernád-part suvadásos részén, természetvédelmi területen található tátorjános, faopál lelõhely, lipicai mének, kettesfogathajtó pálya, szürkemarha-csorda, mangalicanyáj és egy 30 hektáros halastó, melyek kiváló kikapcsolódási lehetõséget biztosítanak. Megyaszó község önkormányzata, segítve a Harangod vidéke többi települését, két településre kiterjedõen iskolafenntartó társulást mûködtet, valamint négy településen a fogászati ellátást, az állategészségügyet és két településen a háziorvosi és védõnõi alapellátást biztosítja. Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás megalakításakor településünk aktívan kivette részét a közös munkából, polgármesterünk látja el az elnökhelyettesi feladatokat, valamint alakítottunk egy gyermekjóléti és családsegítõ decentrumot, mely öt településen látja el ezen szakfeladatokat. Iskolafenntartó társulásunknak köszönhetõen elsõként tudtunk pályázni iskolabusz vásárlására, melynek köszönhetõen megkönnyítettük a tagintézmények és körzeti iskolánk között a tanulók utaztatását, valamint lehetõséget tudunk biztosítani az úszásoktatásokra, nyári táborozásokra, szakértõi vizsgálatokra, sportversenyekre és tanulmányi versenyekre történõ szállításra. Az idõskorúak örömére beindítottuk a jelzõrendszeres és házi segítésnyújtást. Ezzel párhuzamosan önkormányzatunk önállóan is több pályázatot nyújtott be, ennek köszönhetõen sikerült támogatást nyerni és megvalósítani az alábbiakat: – hat darab bérlakást megépítettünk, melyet fiatal szakembereink részére biztosítunk, megkönnyítve ezzel településünkön történõ letelepülésüket. – óvodánkat bõvítettük és felújítottuk, így hét csoport elhelyezése biztosított, melynek köszönhetõen hat csoportban beóvodázzuk minden harmadik életévét betöltött gyermeket, egy csoportban pedig bölcsõdei ellátást biztosítunk mindazon családoknak, ahol mindkét szülõ dolgozik. – gesztorként megépítettük négy településen a szennyvízhálózatot, valamint egy szennyvíztisztító telepet, melynek üzemeltetését a településekkel közösen saját intézményeinkkel látjuk el. – körzeti általános iskolánkat három tanteremmel bõvítettük, melyeket számítógépekkel szereltünk fel, ettõl kezdve tanulóink a második számítástechnika termet, egy nyelvi labort és egy rajzszaktermet vehettek birtokba. – oktatási intézményeink udvarára és közterületre játszóteret építettünk. – megkezdtük körzeti általános iskolánk teljes felújítását, akadálymentesítését, a kony-

ha és étkezõ bõvítését és korszerûsítését. Ezen belül új eszközökkel szereltük fel a konyhát, majd a felújítást követõen a tornatermet is. Tantermeinket a legmodernebb oktatási eszközökkel szereljük fel. A beruházással párhuzamosan megkezdõdött pedagógusaink továbbképzése, bevezettük a kompetencia alapú oktatást, kiemelt feladatként kezeljük elsõ osztálytól a nyelvi és számítástechnikai képzést, különös figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra és a pályaválasztás segítésére. Kiválóan mûködik a mûvészeti oktatás, rövidesen bevezetjük a szakoktatást is. – az elmúlt évek során több pályázat keretében nyertünk támogatást községünk belterületi útjainak burkolatfelújítására. A pályázatok keretében az elmúlt három évben 14 utat sikerült felújítanunk. További belterületi utak felújítására és építésére pályázati lehetõségeink függvényében folyamatosan törekszünk. – a négy település ellátása érdekében kistérségi fogászati rendelõ kialakítását kezdtük meg, melyhez párosul a szükséges mûszerbeszerzés is. – a nappali szociális ellátás korszerûsítésének és akadálymentesítésének biztosítására támogatást nyertünk, melynek segítségével

jövõre felújítjuk az idõsek klubját. – a kényelmesebb és akadálymentes ügyfélforgalom biztosításának érdekében sikerült támogatást szerezni a polgármesteri hivatal felújításra. – a közbiztonság javításának érdekében térfigyelõ rendszert építünk, mely a település központjáról és az átmenõ utak végpontjairól készít felvételt, segítve ezzel a rendõrség és a polgárõrség munkáját. – terveink között szerepel a csapadékvíz-elvezetõ árokrendszer teljes településünkre kiterjedõ kiépítése, a pályázat elkészítése folyamatban van. Csáki Barnabás polgármester

9


MEZÕZOMBOR Községi Önkormányzat 3931 Mezõzombor, Árpád út 11. Tel.: 47/369-128 E-mail: [email protected] Az elmúlt 4-5 évben a településfejlesztés, pályázati lehetõségek kihasználása tekintetében rendkívül aktív volt a képviselõtestület. 2005-ben felújításra került a régi polgármesteri hivatal, ebben a megújult épületben kap helyet a Hegyaljai Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat. Továbbá a Zserci utat is sikerült leaszfaltozni. 2006-ban a pályázatok korán kiírásra kerültek. Nem késlekedett a képviselõ-testület, mert az általános iskola konyhájának felújítására, a Lehel u. aszfaltozására, a Kossuth és Rákóczi utcák felújítására is adott be pályázatot. A konyha építésére 42 M Ft öszszeget hagyott jóvá a TRFC Tanácsa. A Lehel utca aszfaltozására 7 M Ft támogatásban részesült az önkormányzat. Április elején a település makadámútjait bányameddõvel töltöttük fel, ezáltal járhatóvá váltak a rossz állapotban lévõ utak. Május 3-án felhõszakadás volt a településen, a József A. út és Ady út vízelvezetõ árkai megteltek hordalékkal. Vis Maior pályázaton 1,414 M Ft-ot állapított meg a Területfejlesztési Tanács a károk helyreállítására. Még tavasszal sor került a Békás-éri árok és a Fecskési legelõn lévõ árok kotrására, mélyítésére. A védekezési munkákra 791 E Ft támogatást kapott az önkormányzat. Kiásásra került a temetõ mögötti vízelvezetõ árok is, helyreállításra kerültek a megrongálódott átereszek is, valamint a Damjanich és Kossuth utcai árkok is kitisztításra kerültek. Megvalósult a kábeltévé-szolgáltatás a településen. Egész évben gondot fordítottunk a temetõ karbantartására, a parkoló területének rendbetételére. Sor került az út leaszfaltozására is. Megrendezésre került az idõsek napja. Sikerült a település minden háztartásába eljuttatni egy élelmiszercsomagot. Karácsonyra a 60. életévüket betöltöttek kaptak ajándékcsomagot. 2006. január 1-jétõl már két körzeti megbízott teljesít szolgálatot a településen. Csökkent a bûncselekmények száma, javult a közbiztonság. Az október 1-ji választáson a képviselõ-testület 4 tagja cserélõdött ki. A 2007-es év csendesen, nyugodtan kezdõdött, nemigen emlékeznek még az idõsebb emberek sem ilyen télre, amely átmenet volt õsz és tavasz között. Az idén minden eddiginél korábban írták ki a pályázatokat. Már az elõzõ év végén készültünk erre a feladatra. Benyújtottuk útépítésre a LEKI kiírásra a Damjanich és Kinizsi utak megépítésére a pályázatokat. Ennek a pályázatnak 20%

10

önereje volt, melyet vállalt a képviselõ-testület. Izgalmas 3 hónap következett. Egyszer csak megérkezett az üzenet, hogy 29,2 M Ft támogatást ítéltek meg a részünkre. Mondhatom, nagyon nagy volt az öröm, mert eddig még soha nem nyertünk ennyi pénzt útépítésre. A szerzõdéskötés és a közbeszerzés hosszadalmas volt, nem a mi késlekedésünk miatt. Az útépítés október–november hónapban megtörtént, most már ezen utcák lakóinak sem kell többet sárban, vízben járniuk. Mindkét utcában árokrendezést is végeztünk, így most már nyugodtabban várjuk, hogy a nagy esõk utáni sok víz, akadály nélkül el tudjon folyni és nem önti el a Damjanich úti portákat. A másik nagy beruházás 2007-ben az általános iskola konyhájának átalakítása és felújítása volt. A 20% önrésszel 51,96 M Ft összköltséggel készült el, ami nagyon indokolt volt már, hiszen eddig két konyhát üzemeltettünk, elég mostoha körülmények között. Az intézményi étkeztetést szállítással oldjuk meg. Igyekeztünk a közterületeket rendben tartani kaszálással, folyamatos szemétszedéssel, amely sajnos rossz szokásaink miatt naponta újratermelõdött. Úgy gondolom, a temetõ és környezete is az elvárható gondoskodás miatt rendben volt, a tõlünk telhetõt megtettük. Igyekeztünk azokat az utcákat megvédeni a nagy súlyú teherautók kártékony hatásaitól, amelyek az elmúlt években megépítésre és felújításra kerültek. Több éves gondja a Kossuth út lakóinak a szennyvíz utáni nyomvályú, mely már néhány helyen balesetveszélyes volt. 2007 õszén sikerült ebbõl valamit orvosolni. Lehetõség nyílt az elhagyott szeméttelep rekultivációjára uniós pályázati forrásból. A testület úgy döntött, hogy mi is pályázunk. A kedvezõ elbírálás után lehet forrást kutatni, meleg vizet keresni. Rövid idõ alatt több mint 100 családhoz került bekötésre az internet. De az idõ bebizonyította, hogy ez a mûholdas szolgáltatás nem végleges megoldás. 2007. októberben is megtartottuk a már hagyományos Idõsek Napi rendezvényünket, amely nagyon jól sikerült és sokan részt vettek rajta. 2008-as évben benyújtásra került az általános iskola felújítása és a belterületi vízren-

dezés, az Ady, Batthyány és Legelõ köz útjainak aszfaltozása, kegyeleti hely felújítása és urnafal megépítése pályázatok. Közben elnyertük a LEADER tagságot, ami szintén pályázati lehetõséget kínál településünknek. Ebben egy faluközpont-megújítási projektet nyújtottunk be, ami a Kiserdõtõl a Rákóczi úton át minden közintézményt, templomot érint. A kistérségen belül olyan döntés született, hogy azokat a már meglévõ elképzeléseket nyújtsuk be, amelyeket eddig nem támogattak. A mi esetünkben iskola- és orvosi rendelõ felújítása, fogászati és gyermekorvosi rendelõ kialakítása és útépítés szerepelt. Megvalósult a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelõ akadálymentesítése, parkolók kerültek kialakításra, vezetõsávokat, táblákat helyeztünk ki, burkolatot cseréltünk, a várótermet bõvítettünk. Ki tudtunk alakítani a rendelõben az orvos-beteg találkozására egy külön helyiséget. Idén sikerült testvértelepülési kapcsolatot létesíteni egy erdélyi településsel, Hosszúmezõvel. 2009-ben az ÉMOP 3.1.3 pályázat 55,5 M Ft összegébõl az Ady, Batthyány és Legelõ köz utakat sikerült leaszfaltozni. Emellett a temetõ központi épülete is felújításra került, és a ravatalozó mellé sikerült egy urnafalat is építeni a LEKI pályázat segítségével, melynek összege 20,42 M Ft volt. További nyertes pályázataink a követezõek: óvoda akadálymentesítése: 15 M Ft. Idõsek otthona akadálymentesítése: 14 M Ft. Faluközpont megújítása: 21,338 M Ft. Beadott, de még döntés elõtt álló pályázataink: turisztikai látogatóközpont 115 M Ft. Temetõ kerítés és parkolóépítés. Mezõzombor Község Önkormányzata Testvértelepülési Találkozót rendezett 2009. május 29–30-án. Helyszíne Mezõzombor Bor-tó volt, melyen sok testvértelepülési megállapodás, szövetség jött létre. Októberben is megrendezésre került a már hagyományos idõsek napi rendezvényünk, Ficsor Ádám úr köszöntötte a település lakosait. Közülük 25-öt 1949-ben anyakönyveztek, így most õk elõször vettek részt az ünnepségen. Bíró Ferenc polgármester


MONOK Községi Önkormányzat 3905 Monok, Kossuth L. út 2. Tel.: 47/556-301 E-mail: [email protected] Az elmúlt 3 évben pályázatokon nyert támogatásból és saját önerõbõl sikerült a községünket fejleszteni, szépíteni. Az elsõ nagyobb beruházás a buszvárók építése volt a község fõutcáján. A faluba érkezõ emberek számára szembetûnõ, mivel a falu mindkét végén rögtön megtalálható 1-1 darab. A másik két buszmegálló a Kossuthemlékházzal szemben, és a fehér keresztnél található. Ezek a helyiségek vizesblokkal, televízióval, kamerával, padokkal és internetes telefonnal vannak felszerelve, ami segíti az utazni vágyók tájékozódását. Ezen épületek kiépítésével szerettük volna az emberek várakozással eltöltött idejét kibõvíteni, illetve a kulturált várakozási lehetõséget biztosítani. Az emberek tisztaságérzetére koncentrálva az illegális hulladéklerakókat a Torkos patak és a Mélyárok területén felszámolták. Ezeken a területeken az eltávolított hulladék mennyisége meghaladta a 65 tonnát. A felszámolásban a helyi lakosok is aktívan részt vettek. A kitisztított mélyárok területén kialakításra került egy pihenõpark, ahol tájjellegû növények kerültek telepítésre. Bízunk abban, hogy az emberek látva a tiszta, kulturált környezetet, nagyobb hangsúlyt fognak fektetni arra, hogy ne a minket körülvevõ környezetben helyezzék el a hulladékaikat, hanem rendezett módon kerüljön összegyûjtésre és elszállításra. Pályázat útján nyertünk egy közösségi buszt, amelynek beszerzése folyamatban van, és amellyel szeretnénk elérni, hogy különbözõ mûvészeti csoportjaink (például Kossuth Népdalkör, Vadmacskák tánccsoport) el tudjanak jutni más településekre is, ahol megmutathatják, hogy Monokon is vannak tehetséges fiatalok és idõsebbek. A község rendezettségéhez és szépségéhez hozzátartozik, hogy a közcélú foglalkoztatás keretében dolgozó emberek részére, akik a község rendben tartásán fáradoznak, ahhoz, hogy jó eszközökkel tudjanak dolgozni, különbözõ munkaeszközöket és gépeket sikerült beszereznünk. A Kossuth Lajos utca egy szakaszának felújítására is sor kerül, amelyen egy sétány lesz kiépítve. Itt megtalálható lesz egy információs tábla is, amely Kossuth Lajos, Monok szülöttének az életét fogja bemutatni.

A sétányon utcabútorok lesznek elhelyezve (padok, kandeláberek, szemetesek). A pályázat keretén belül valósul meg a Kossuth Emlékpark felújítása is. Monok Község sporttevékenységének infrastrukturális fejlesztése során a már szinte romokban lévõ öltözõ felújításra kerül. Az öltözõ fel lesz szerelve vizesblokkal, központi fûtéssel. A futballcsapat munkáját segítve sportszerek beszerzésére is sor kerül, ami nagyban hozzájárul, hogy a fiatalok is többet és szívesebben mozogjanak, és egyáltalán kimozduljanak a négy fal közül. Ezzel segítve, hogy könnyebben tudjanak alkalmazkodni egymáshoz. A Monokon mûködõ polgárõr-egyesület fenntartásához, mûködéséhez szükséges eszközök is fejlesztésre kerülnek. Beszer-

zésre kerül egy asztali számítógép nyomtatóval, és új ruházat is. 2010. évben a községi önkormányzat a meglévõ orvosi rendelõjét Egészségházzá fejleszti. Továbbá a Széchenyi István utca mintegy 1,5 kilométer hosszan felújításra kerül olyan formában, hogy a felszíni csapadékvíz-elvezetõ rendszerének kialakítására sor kerül. A településen aktív közösségi élet folyik. A nemzeti ünnepeken kívül vannak hagyományos rendezvényeink is. Minden éven köszöntjük az édesanyákat, és édesapákat, és a gyerekek vidám szórakozásáról sem feledkezünk meg. Emellett az idõsebb korosztálynak is kedveskedünk mûsorokkal és ebéddel is. Hagyományaink közé tartoznak a bálok is, amelyeket a sportegyesület, a napköziotthonos óvoda, a római katolikus egyház, az általános iskola és a polgárõrség rendez. Büszkék vagyunk mûvészeti csoportjainkra is. A Kossuth Népdalkör 15 éve sikeresen mûködik, már több díjat is nyertek. Az ország több pontjára hívják õket fellépni, ahol mindig nagy sikert aratnak. Színjátszó kör egyre több taggal büszkélkedik, akik között megtalálható az egész pici gyerek is, ugyanakkor a nagyobb korosztály is megmutatja tehetségét. A különbözõ rendezvényekre nagy lelkesedéssel és szorgalommal készülnek, amit a közönség elismeréssel dicsér. Mûvészeti csoportjainkhoz tartozik a nyáron megalakult Vadmacskák tánccsoport is, akik a helyi rendezvényeken rendszeres fellépõknek számítanak. Mára már eljutottak arra a szintre, hogy nem csak monoki rendezvényekre, hanem környezõ településekre is hívják õket táncolni. Sikerüket jelzi, hogy most már fiúk is csatlakoztak a csoporthoz, akik mind a tánc-, mind a breaktudásukat megmutatják. Az önkormányzat kéthavonta megjelentet egy helyi újságot, a Monoki Kisbírót, amelyben aktuális dolgokról és rendezvényekrõl tájékoztatják a lakosokat. Mûködik továbbá egy képújság is, ami naprakész információkkal látja el a lakosságot. Arra törekszünk, hogy megteremtsük az idõs emberek biztonságérzetét, nyugalmát. Figyelemmel kísérjük mindennapi életük alakulását, igyekszünk segítségükre lenni az ügyeik intézésében. Fiataljainkat igyekszünk a községben tartani, végzettségüknek megfelelõ munkát adni, továbbá letelepedésükhöz és családalapításukhoz önkormányzati bérlakásokat biztosítunk számukra. Szepessy Zsolt polgármester 11


PRÜGY Községi Önkormányzat 3925 Prügy, Kossuth L. út 3. Tel.: 47/572-318 E-mail: [email protected] Örömmel és tisztelettel köszöntjük Prügyön. Ez a kiadvány lehetõséget ad arra, hogy bemutassuk településünket a kistérség lakosságának és ha van érdeklõdés, azon túl is. A kérés az volt, hogy az elmúlt négy évet állítsuk a fókuszba. Ennek próbálok eleget tenni kellõ korrektséggel és szerénységgel. A falu lakossága 2006-ban 2725 fõ, 2007ben 2743, 2008-ban 2721, 2009. november 23-án 2749 fõ. A halálozási létszám 20–28 fõ között, még a születés: 35–41 között stagfillér adósságot nem generált az önkormányzatnál. Ha a támogatások odaítélésénél nem néztünk volna szembe fõleg az elsõ idõben hideg ellenszéllel, több is lehetett volna.

nál. A lakosság körében gyorsan növekszik a munkanélküliség és a hátrányos helyzetûek létszáma, akik számára egyetlen megoldás a szociális munka és segélyek, de világosan látszik, hogy ez álmegoldás, hiszen a szociális közmunkáért kapott minimálbér ellenhat a munkahely keresésének, a mobilitásnak. Fejlesztések bemutatása 2007-ben az általános iskola északi szárnyának fejlesztésére 24 millió, a szociális szolgáltató központ építésére 42,067 M Ftot, kisebb beruházásokra 1,269 M Ft-ot, összesen 67,385 M Ft-ot költöttünk.

2008-ban korszerûsítéseket hajtottunk végre 4,169 M Ft értékben. 2009-ben felújítottuk az iskolát 219 M Ft-ért, megépítettük a polgárõr-épületet 4,67 M Ft értékben, kiépítettük a térfigyelõ rendszert a településen, ezen kívül több kisebb beruházást valósítottunk meg, összesen 230,781 M Ft értékben. Ezeken kívül korszerû COOP áruház valósult meg magán beruházásként, s megújult a Tarcal–Prügy közút központi beruházásként. Összesen a három év alatt körülbelül 303 M Ft-ot költöttünk beruházásokra és fejlesztésekre. Ez nem kevés, de nem is sok. Büszkék lehetünk viszont arra, hogy ez egyetlen

Közösségi élet, kultúra Ezen a téren értük el a legnagyobb sikereket, talán azért, mert ez csak a jóérzésû prügyi embereken múlott. Megalakult és egyre jobban és szélesebb körben ismertté vált a Prügyi Vegyeskórus, egyik legsikeresebb fellépésük a Bortón volt, ahol testvértelepülési szerzõdést írtunk alá Zemplén felvidéki községgel. Megalakult és mûködik a Prügyért Kulturális és Hagyományõrzõ Egyesület. Kiadtunk egy irodalmi szakácskönyvet „Taktaközi ízek Prügyön” címmel. Megalakult és mûködik a helyi nyugdíjasklub. Kórustalálkozókat, kulturális találkozókat, falunapot és múzeumi napokat rendeztünk. Minden évben várjuk az érdeklõdõket a Móricz Napokra. Átalakulás alatt van a sportélet. Több szakosztállyal fogjuk mûködtetni a helyi amatõr sportot. Hangsúlyozom, amatõr sportot, szakítunk a „mezítlábas profi focival”, helyette a valóban a faluért és saját dicsõségükért sportoló fiatalokat várunk. Közbiztonság Elvünk, hogy a normális adófizetõ és becsületben megöregedett nyugdíjas állampolgárok érdekeit kell elsõsorban figyelembe venni, az õ érdekük pedig a biztonságos és nyugodt élet. Ezért mûködtetünk a faluban polgárõrséget, faluõrséget, és mezõõrséget. Úgy érzem, hogy a közrend ellen ható törvényi háttér ellenére a hatás- és jogkörében megnyirbált rendõrséggel közösen vannak és lesznek eredményeink. Terveink a jövõre nézve Az LHH programban megígért 96 millió forintból tavasszal felújítjuk a kultúrházat, létrehozzuk a Móricz-emlékház mellett a parkot és vendégvárót. Tervünk még a szennyvízkezelés, csatornahálózat megvalósítása, belterületi utak felújítása, a temetõ és ravatalozó felújítása. Az anyagi beruházásokon túl a legfontosabb az élhetõ környezet fenntartása falunkban és kistérségünkben. Elérni, hogy az értékek és az értékes emberek ne meneküljenek el és fogjanak össze a jövõ megmentése érdekében, hogy a Taktaköz még hosszú ideig élettere lehessen a magyar kultúrának és alkotóerõnek. Boros-Leskó Géza polgármester

12


RÁTKA Községi Önkormányzat 3908 Rátka, Széchenyi tér 1. Tel.: 47/374-001 E-mail: [email protected] A Szerencsi kistérség német nemzetiségi települése, így a községi önkormányzat intézményfenntartó és településfejlesztõ munkája mellett meghatározó szerepet tölt be a nemzetiségi hagyományok (nyelvi-, kulturális és tárgyi emlékek) fennmaradásában azzal, hogy tájházat tart fenn, német és nemzetiségi nyelvoktatás folyik az óvodában, s a kéttannyelvû általános iskolában. Közmûvelõdési intézménye a nemzetiségi kultúrák (dalok, táncok) õrzésének színhelye. Az utóbbi öt év eredményei Szociális ellátás: Az idõs, beteg emberek megsegítése céljából, a Segítõkéz projekt keretében, hazai és németországi pályázatot ötvözve, 44 jelzõkészülék került kihelyezésre. Korszerû 350 adagos konyha kialakításával naponta melegétel biztosítására van lehetõség és gondozónõk bevonásával beindításra került az otthonápolás is. Oktatás: A község oktatási alapintézménye a Német Nemzetiségi Kéttannyelvû Általános Iskola és Gyermekkert Óvoda, ahová öt településrõl járnak be diákok, illetve óvodások. A bejárás megkönnyítése érdekébe egy új 22 személyes autóbusz került megvásárlásra, s egy 45 fõs autóbuszt kapott a község ajándékba a Honvédelmi Minisztériumtól. Az intézménybe járókat szolgálja a kívülbelül széppé varázsolt és korszerûsített intézmény, az újonnan beszerzett bútorok, berendezési tárgyak és szemléltetõ eszközök. A széleskörû nemzetközi kapcsolatnak köszönhetõen sok élménnyel gazdagodtak a diákok is. Az óvoda épülete új nyílászárókkal gazdagodott. Új játékok kerültek elhelyezésre az intézmény udvarán. Mûvelõdés: színtere a mûvelõdési ház. Az épületben található az önkormányzat 24 férõhelyes vendégháza, a községi könyvtár, de az intézmény látja el a gondnoki feladatokat a Tájházban is. Pályázati forrásból sikerült beindítani a TELEHÁZ szolgáltatást és vendégek részére információs pult került elhelyezésre. Megszépült az intézménybel-

sõ, korszerû konyhával bõvült és eszközrendszere is gazdagodott. A német nemzetiségi tájház eszközeinek az utókor részére történõ átmentését céljából restaurálásra kerültek a berendezési tárgyak és eszközök. Rendezvény: A községi önkormányzat és társszervezõi, a német kisebbségi önkormányzat, a Rátkáért Közalapítvány, a Hegyközség s az önkormányzati intézmények összefogásával évente rendezi meg öt ország részvételével a Nemzetközi Nemzetiségi Fesztivált, mely a külföldi és hazai német kisebbségek seregszemléje. A rendezvényt a szomszédos településekrõl is szívesen látogatják, melynek visszatérõ színfoltjai a kulturális hagyományok-, a speciális sváb gasztronómiai különlegességek és a helyi termelõk borbemutatója, kóstolója. Polgármesteri Hivatal: Új színfolttal gazdagodott és széppé varázsolta a településközpontot a felújított polgármesteri hivatal épülete és kerítése, s könnyebben juthatnak be az akadálymentesített épületbe a mozgásukban korlátozott-, illetve babakocsival érkezõ személyek is. Egészségügyi Központ: Az egészségügyi központ felújítása és akadálymentesítése pozitív változásokat hozott a település életében, amit sikerült párosítani a kistérségi-, illetve németországi pályázatokkal, melynek kapcsán korszerû mûszercsomagok kerültek

beszerzésére (24 órás vérnyomásmérõ, defibrillátor, EKG-készülék, mini labor, stb.), s a megelõzés, a prevenció szolgálatába állítva. Ravatalozó: Új cserépborítást kapott és megvalósult belsõ felújítása is. Lakossági kezdeményezésre és adományból torony épült, melybe Raizer György és felesége rátkai lakosok egy lélekharangot adományoztak. A megvalósult fejlesztés szépen szimbolizálja, hogy amire az önkormányzatnak nincs fedezete, ahhoz az itt élõk hajlandók segítséget nyújtani. Községi utak: Az önkormányzat tulajdonában lévõ községi utak a közmûvek (szennyvíz, gáz) megépítése során nagymértékben károsultak. A helyreállítás általában a nyomvonal helyreállítására korlátozódott, így az eltelt 13 év mély sebeket ejtett az úttestek felületén. Az önkormányzat hazai pályázatokból megépítette a Bányász utcát, s felújíttatta a Béke és Petõfi utcákat. Az új Magyarország vidékfejlesztési program keretében kapott új burkolatot a Fenyves, Széchenyi és Vasút utca is. A jobb tájékozódás elõsegítése érdekébe új információs és útjelzõ táblák kerültek elhelyezésre az utak mentén. Bár nem épült még meg, de nyertes pályázata van a településnek a 3712-es (Szerencs–Tállya közötti) és 3713-as (Mád–Tálya közötti) fõutakat községen belül összekötõ külterületi útszakasz kiszélesítésére, ami megkönnyíti és rövidebbé teszi a kistérségen belüli közlekedést. Hasonlóan nyertes pályázata van a településnek a községben lévõ buszöblök mellé új buszvárók építésére, melyek a busszal közlekedõk részére nyújtanak majd védelmet az idõjárás viszontagságaival szemben. Megvalósítása a következõ évben várható. Ugyancsak a községi utakhoz kapcsolódik, illetve az itt élõk közlekedését fogja segíteni, az önkormányzat LHH-s pályázata, mely 12 utca felújítását teszi majd lehetõvé. A pályázat jelenleg még elbírálás alatt áll, de reményeink vannak annak elfogadására, így ugyancsak a jövõ évben tervezzük a munkák elvégzését. A jövõ évi tervek között szerepel az évek során elhasználódott járdaszakaszok, önkormányzati bér-, szolgálati lakások felújítása, s az autóbuszok számára garázs építése. Héring Istvánné polgármester 13


SÓSTÓFALVA Községi Önkormányzat 3716 Sóstófalva, Kossuth út 48. Tel.: 46/450-009 E-mail: [email protected] Sóstófalva község, Harangod vidéki kistelepülés alig több mint 300 fõt számlál. A falu neve régen nem Sóstófalva volt és nem is a jelenlegi helyén, hanem a Hernád folyó mentén helyezkedett el. A gyakori áradások miatt a lakosok egy biztonságosabb helyre költöztek, a falu mostani helyére az akkori Hoporty településrõl az 1870-es években. A falu lakói szegénységben éltek, az akkori földesurak birtokain dolgoztak napszámosként, cselédként. 1945 után változások következtek be a falu életében, a parasztság földhöz jutott, még ha „ideiglenesen” is. Az 50-es években épült az orvosi rendelõ, a régi tanácsháza, olvasókör épülete. A községben anyagiakban szemmel látható gyarapodás volt észlelhetõ, a község belterülete is növekedett, új lakóházak épültek. A településen ivóvízvezeték-hálózat épült, pár évvel késõbb gázhálózat, ma már a település minden útja aszfaltburkolatot kapott. Vállalkozások létesültek a településen, ha nem is nagy számban, de sajnos a foglalkoztatottság hiánya nagy probléma az önkormányzat számára. A település lakosságának nagy része református, kisebb számban katolikus és pár család evangélikus vallású. Településünk zsáktelepülés, 600 méter hosszú bekötõút után érkezünk be a községbe. A bekötõút bevezetõ részérõl ha szétnézünk, csodálatos panoráma vár ránk. A völgybe a Hernád folyó kanyarulatait, a Bükk magaslatait és Miskolc városát, szántóföldeket, erdõs területeket és szomszédos településeket látunk. Ha a településen szétnézünk, legelõször is a 2004. évben épült római katolikus templomot csodálhatjuk meg. A hívek összefogásával és nem utolsó sorban az akkori katolikus plébánosunk, dr. Szabó György kitartó szorgalmának, lelkesedésének, anyagi támo-

gatásána,k valamint az önkormányzat segítõ munkájának köszönhetõ a megépítése. Ha továbbmegyünk, az út másik oldalán az orvosi rendelõ helyezkedik el, melynek felújítása idõszerû, ezért is pályázunk most 2009. évben a felújítására, reméljük, rövid idõn belül a korszerûbb rendelõben láthatjuk el a gyógyulni vágyókat. A Kossuth utcán helyezkedik el a Faluház, mely régen a tanácsházának, klubhelyiségnek adott teret. 1997-ben nagyrészt lebontásra került a rossz állaga miatt, majd mostani formáját 2005-ben nyerte el. Jelenleg az önkormányzat hivatalának és a mûvelõdési háznak ad helyet. De itt van a székhelye a 2004. évben megalakult polgárõrségnek is. A Faluházzal szemben az önkormányzati tulajdonban lévõ bolt, italbolt, Szittya-motoros-klubnak helyt adó épület van, mely 1994-1995 években épült. A motoros-klub évente tart július hónapban országos motoros találkozót településünkön. A Faluháztól pár méterre található az Általános Mûvelõdési Központ, melyben ma óvoda és szociális konyha mûködik. Óvodánk felszereltsége megfelelõ, a Gesztelyi Gyermekálom Napköziotthonos Óvoda tagintézménye. Konyhája, mely egyben szociális konyha is, modernnek mondható. 2008-tól itt mûködik a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás által létrehozott mozgókönyvtár, mely révén településünkön kb. 15 év szünet után ismét elérhetõvé vált a könyvtári szolgáltatás, mely – internetezési lehetõséggel egybekötve – bárki számára. A katolikus templom mellett szólni kell a református templomról is, folyamatosan újítják fel, legnagyobb felújítása 2008. évben történt a hívek adakozásából, pályázati pénzbõl. Ha az elmúlt öt évre visszatekintünk beszámolhatunk arról, hogy – a Faluházhoz több funkciót is ellátó tárolóépületeket építettünk a falugondnoki gépjármû, gépek, eszközök tárolására. – a bekötõút bevezetõ szakaszához két, kõbõl épített buszmegálló került, amely az utasoknak a kellemetlen idõjárási viszonyok

alatt is kényelmes várakozást biztosít. – a település két legforgalmasabb útjának – melyen a tömegközlekedés is történik a Kossuth és a Petõfi utak – felújítása is idõszerûvé vált, új aszfaltburkolatot kapott, valamint padka segíti a közlekedés biztonságát. Felújításra került a Rákóczi és a Hernád utca is. – közfoglalkoztatásban a vízelvezetõ árkok karbantartása is megtörtént, azonban végleges megoldást a csapadékvíz-elvezetõ árokrendszer teljes kiépítése jelentené. – Faluház felújítása a kényelmesebb, korszerûbb, energiatakarékosabb és akadálymentes ügyintézés megteremtése érdekében történt. – Közösségi internet-hozzáférést 2006. évtõl biztosítunk a településen, ehhez számítógépek beszerzése történt meg, azonban további korszerûbb gépekre szükséges pályáznunk a nagyobb igények miatt. – Az óvodai és szociális konyhában a régi elavult eszközöket a HCCP szabványnak megfelelõ modern eszközökre és felszerelésekre cseréltük. – Megyaszó–Alsódobsza–Sóstófalva–Újcsanálos településekkel közösen szennyvízhálózatot építettünk és üzemeltetünk. – Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás mozgókönyvtári szolgáltatás biztosít településünkön. – Közvilágítás korszerûsítésére is sor került, mellyel energiatakarékos lámpatestekre cserélték a régi elavult, nagyfogyasztású lámpatesteket. – Közkutak felújítása révén a régi kerekes kutak új burkolatot kaptak, ezzel is javítva a faluképet. A következõ idõszakban feladatként vár ránk a játszótér megépítése, melyet sikeres pályázat révén uniós támogatással valósítunk meg. Pályázati pénzbõl vásároltunk 2 db Stihl fûkaszát, mellyel a közmunkaprogram keretében idõben el tudjuk végezni a közterület rendbentartását. Az orvosi rendelõ felújításának tervei elkészültek, a pályázat készítése folyamatban van. Terveink vannak a temetõ kapuinak elkészítésére, a bevezetõ út aszfaltozására és a ravatalozó felújítására. Sztrakon Béla polgármester

14


TAKTAHARKÁNY Nagyközségi Önkormányzat 3922 Taktaharkány, Gépállomás út 4. Tel.: 47/378-001 E-mail: [email protected] Taktaharkány nagyközség a Szerencsi kistérség egyik meghatározó nagyközsége, az elõzõ öt évben kistérségi megvalósulással összefüggõ nagyarányú fejlesztéseket nem mondhat magáénak, beruházásainkat önállóan, elsõsorban hazai és saját forrásból teljesítettük. 2004-2006. évben az Apáczai Csere János Általános Iskolában megvalósítottuk a külsõ és belsõ nyílászárók cseréjét, a homlokzat külsõ felújítását, az iskolai könyvtár szakszerû kialakítását, valamint a tornaterem és annak burkolata, tetõzete teljes rekonstrukcióját. Iskolánkban dr. Balogh László (Debreceni Egyetem) felügyeletével tehetséggondozó programot mûködtetünk; nívós konferenciákat szervezünk neves nemzetközi és magyar tudós elõadókkal. Nagy múltú az iskolai sakk szakkör, jelentõs hírnevet szerez intézményünknek a több korosztállyal mûködõ iskolai néptánccsoport. Évente 32-36 egyetemi illetve fõiskolai hallgató kap Bursa Hungarica, és 12-15 gimnazista Arany János Tehetséggondozó ösztöndíjat. Teljes egészében felújítottuk a nyilvános könyvtár épületét. Elkészült a nagyközség területrendezési terve, e-Magyarország Pontot létesítettünk, pályázati támogatással megoldódott a szelektív hulladékgyûjtés. Mikrotérségi megvalósítású volt a „Romák foglalkoztatása a környezetvédelemben” címû pályázatunk öt település részvételével. Önállón is pályáztunk közhasznú, közcélú munkások foglalkoztatására, de évek óta részt veszünk a kistérség foglalkoztatási programjaiban. Létrehoztuk a Szociális Szolgáltató Központot jelentõs területfejlesztési támogatással, ezért a kistérség szociális intézményfenntartó társulásában nem veszünk részt. Befejeztük az intézmény részbeni akadálymentesítését és a Rákóczi u. 38. sz. alatti Idõsek Klubja teljes felújítását, bõvítését regionális és uniós forrásból. A Napközi Otthon bõvítése során sikerült a konyhát az elõírásoknak megfelelõen kialakítani és felszerelni, 2009 októberében napkollektorral ellátni, mely jelentõs összegû energia megtakarítást jelent. Az épület melletti telken mûanyag borítású, esti világítással ellátott modern sportpálya került kialakításra. Újra aszfaltoztuk a Honvéd, Magyar, Gyöngyvirág, Szabadság, Magtár, Bem és Bartók utcákat, megtörtént a Polgármesteri Hivatal teljes belsõ átalakítása, felújítása. Az épület külsõ rendbetételére az idén kerül sor több mint 30 millió forintos pályázati összegbõl. 2010 májusára megvalósul a Mûvelõdési Ház külsõ és belsõ felújítása. Jelenleg két, környezetvédelemmel összefüggõ pályázatunk elõkészítése folyik. Az egyik a Taktaszadával közösen megvalósítandó szennyvíz-beruházási pályázat. Ennek I. ütemét megnyertük, az elõkészítés, tervkészítés, engedélyeztetés ezekben a hónapokban zajlik. A nagyközségünk gesztorságával megvalósuló, és aktív lakossági részvétellel és érdeklõdéssel kísért beruházás várhatóan 2011–2013 között készül el. A Heves Megyei Hulladékgazdálkodási Tár-

sulás közremûködésével felszámolásra kerül a Taktaharkány határában található két, évek óta lezárt szilárd hulladéklerakó telep. A Taktaharkányi Rendõrõrs mellett megújult a helyi Polgárõr Szervezet tárgyalóval, irodával, vizes blokkal ellátott épülete. Szervezetünk önkormányzati támogatással két autót üzemeltet, évek óta regionális polgárõr tábort szervez gyermekek részvételével. A település térfigyelõ kamerarendszerrel történõ ellátására megnyert pályázatunk megvalósítása jelenleg folyamatban van. A 33 leghátrányosabb kistérség településeinek kiírt pályázatból a 2010–2011. évben közel 150 millió forintból elkészül a Megyaszói utcai óvoda bõvítése, teljes külsõ és belsõ felújítása. Ugyanebbõl a pályázati forrásból elkezdõdik a Szabadság–Sport–Alkotmány utcákban a belvíz elvezetésének megoldása. 2009 õszén a kistérség 8 településének részvételével, a Szerencsi Városi Kulturális Központ gesztorságával a könyvtár fejlesztése is elkezdõdött, a tervezett teljes megvalósítás az elkövetkezendõ néhány év feladata. Taktaszada és Tiszalúc önkormányzataival közösen hoztuk létre az orvosi ügyeletet, melyhez a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás biztosított egy személyautót. Szintén a társulástól kaptunk egy darab életmentõ készüléket. A biztonságos közlekedést segítõ, közútjaink mellett elhelyezett KRESZ-táblák egy részét is a társulás biztosította részünkre. A kistérség életének színesebbé tételéhez hozzájárulnak a nagyközségben mûködõ öntevékeny körök és civil szervezetek. Országos hírû a Taktaharkányi Népdalkör, a Hímzõkör, a Taktaharkányi Mazsorett, Modern és Formációs Tánccsoport, az orszá-

gos bajnokságokon dobogós helyeket szerzõ Taktaharkányi Lövészklub. Aktív szerepet játszik a település közösségi életében a Református és a Római Katolikus Egyházközség, a Nagycsaládosok Egyesülete, valamint a nyugdíjasainkat összefogó Szépkorúak Klubja, és az Ezüstnyár Nyugdíjasklub. Nemcsak helyi rendezvényeinket, hanem a kistérség többi településének programjait is gazdagítja a Községi Kórus és az Arany Turul Történelmi Hagyományõrzõ Kör. A fiatalok sportolási lehetõségét biztosítja a Takta Kosárlabda Kör is. A Takta Vadásztársaság jelentõs szerepet vállal a környezetvédelmi feladatokban, valamint a polgárõrséggel együttmûködve a közbiztonság védelmében. Nagy sikere van valamennyi községi ünnepségnek, a mûsorokban szereplõ csoportoknak, a sok-sok nyári tábornak. 10 éve – minden év augusztus 19-én – a több mint 70 fõs Taktaharkányi Mazsorett, Modern és Formációs Tánccsoport 800-1000 nézõ elõtt tart színvonalas elõadást a helyi szabadtéri színpadon. Szintén hagyománynak számít a Községi Kórus adventi hangversenye. Önkormányzatunk – az országban egyedülálló módon – jelentõs földvagyonnal rendelkezik, erdõket telepítünk, legelõket újítunk fel, értelmes, értékteremtõ munkát adva az embereknek. Taktaharkány gazdálkodása biztonságos, hiteleink, tartozásaink nincsenek, kötvényt nem bocsátottunk ki. Fejlesztéseink emberi léptékûek és gróf Széchenyi István Hitel címû mûvében megfogalmazott gondolaton alapulnak: „Az ki practicus jó gazda hírében akar állani, jövedelménél kevesebbet költsön.” Varga László polgármester


TAKTAKENÉZ Községi Önkormányzat 3924 Taktakenéz, Béke út 9. Tel.: 47/388-014 E-mail: [email protected] 2005. szeptember 30-án – az Önkormányzatok napján – ünnepelt Taktakenéz lakossága. Megújult és méreteiben is kibõvült a polgármesteri hivatal épülete, elkészült a belsõ udvar is. Új eszközök vásárlására is lehetõség nyílt, parkosítottunk, újabb zöld felületeket alakítottunk ki a pályázati pénzbõl. Így már modern körülmények között fogadhatjuk ügyfeleinket. Taktakenéz önkormányzata kiemelten kezeli a Petõfi Sándor Általános Iskola és Óvoda munkáját. 2007 augusztusában – szintén pályázati pénzbõl – egy modern, háromcsoportos óvodába költözhettek a kicsik. Szépen berendezett csoportszobák, fejlesztõ szoba, aula, vizesblokk, tornaszoba áll a gyermekek rendelkezésére. Az udvari játékok is nagy örömet szereztek nem csak az ovisok, de a szülõk részére is. Az iskola négy tanteremmel bõvült és részleges felújítást is végrehajtottunk. Ajtókat, ablakokat cseréltünk, szigeteltünk és festettünk. Örülünk a minden igényt kielégítõ könyvtárnak és a számítástechnikai szaktanteremnek. A pedagógusok hozzáértõ munkáját dicséri, hogy körzeti, megyei és országos versenyeken nagyon szép eredményeket érnek el tanulóink. A szerencsi kistérség keretein belül hasznos a mozgókönyvtár, melynek segítségével tv-t, számítógépet kapott a könyvtár és folyamatosan érkeznek a szaklapok és gyermekújságok. Újabb pályázati pénzbõl 2010-ben tovább folytatjuk az iskola felújítását. Megújulnak a mosdók, öltözõk, palatetõzet cseréjére, szigetelésére is sor kerül. Bõvítjük a konyhát, valamint biztosítjuk az eszközöket az ételadagszám növelésére is. Az Egészségházat 2005 májusában adtuk át, melyben helyet kap: felnõtt- gyermekorvosi rendelõ, védõnõi szolgálat, családsegítõ- és gyermekjóléti szolgálat valamint a fiókgyógyszertár. A kistérség általi pályázati pénzbõl, életmentõ készülékekkel is rendelkezik az egészségügy, valamint a bete-

16

gek, idõsek részére jó szolgálatot tesz a jelzõrendszeres házi segítségnyújtás. A nyugdíjasokat, a munkanélkülieket, nagycsaládosokat segítjük az EU élelmiszeradományaival már évek óta, valamint a karácsonyi csomagok kiosztásával sok embernek szerez örömet az önkormányzat. Útépítésben is elõrelépett a falu, aszfaltburkolatot kapott a Széchenyi, Prügyi, Temetõ, Kultúrház út. A közvilágítást is korszerûsítettük, valamint kiépült a helyi kábeltv hálózat is. 2010-ben az iskola-óvoda elõtti, valamint a Béke úti járdaszakasz egy része is felújításra kerül. Egy másik pályázaton is sikeresen szerepelt az önkormányzat, megújulnak a buszvárók, díszburkolattal látjuk el a közterületek egy részét. Így egy faluközpont alapjait rakjuk le. A „Zöld Falu” kiírása alapján elkészítettük a település környezetvédelmi programját, díszfákat ültettünk. A helyi Sportegyesület Labdarúgó Szakosztálya sok-sok éven keresztül a megyei II. osztályban szerepelt, sok szép eredmény fûzõdik a nevéhez. Az ifjúsági csapat érmeket nyert, a felnõttek legjobb eredménye a 4. helyhez volt elegendõ, de több teremtornán is diadalmaskodtak. 2009-ben tartottuk már a hagyományosnak mondható X. Falunapot és 18. alkalommal köszöntöttük a közel 300 nyugdíjast. Nagy sikerûek ezek a rendezvények, a fél települést megmozgatják a programok. Jó érzés látni az emberek arcán az örömöt, a megelégedést. A szabadtéri színpad és környezete

biztosítja a megfelelõ helyszínt. A Szépkorúak Klubja is egyre jobban, szinte önfenntartóként mûködik, kezd igazi kis közösséggé érni. Reméljük, a mûvelõdési ház felújítására és eszközök beszerzésére is sor kerül 2010-ben és még jobb körülményeket tudunk biztosítani rendezvényeink megtartásához. Megújult a kegyeleti hely és környezete, elkészült a kerítés is. Kiépítettük a ravatalozó elõtti tér- és útburkolatot, felújítottuk a járdát, díszvilágítást kapott az út, járólapoztuk és lambériáztuk a nyitott elõteret. A polgárõrség 80 fõvel mûködik közre a jobb közbiztonságért. 2006-ban az „Év Polgárõr Egyesülete” elismerésben részesült. Az iskolában eredményesen folyik az ifjú polgárõrök képzése. A polgárõr táborokban megtartott versenyeken két elsõ és egy második helyezést értek el. A Taktaközi Polgárõr Találkozót 2005-ben a hagyományteremtés szándékával indítottuk el, az évben már a 4. ilyen összejövetel került megrendezésre, változó helyszíneken. Jól segíti a polgárõrök és a rendõrök munkáját a mezõõr is. Büszkék vagyunk arra, hogy fontos gépeket, eszközöket is tudtunk vásárolni (Pronar traktor, pótkocsi, hótoló-eke, fûkasza, bozótvágók). A falukép sokat javult az elmúlt idõszakban. Parkosítottunk az Egészségház elõtt, a Polgármesteri Hivatal udvarán, a Millenniumi Emlékligetben és közcélú dolgozóink segítségével rendben tartjuk a temetõt, intézmények udvarát, a közterületeket. Ebben az évben (2009-ben) megalakult a Taktakenézi Népdalkör, amely nagy sikerrel lépett fel a Falunapon, a Mádi Szüreti Napokon, valamint a helyi rendezvényen. Testvérközösségi kapcsolatot építettünk ki a Szlovákiai Bodrogszög településsel. A két település önkormányzata már kétszer is találkozott egymással. Taktakenéz község önállóságának 20. évfordulóját méltóan ünnepelte 2009. január 6án. A mûvelõdési házban tartott kiállításon dokumentumok, jegyzõkönyvek, serlegek, oklevelek, újságcikkek, meghívók, plakettek idézték fel Taktakenéz legfontosabb történéseit. Erre az alkalomra készült el egy hétperces film a településrõl. Mind az önkormányzatban, mind a pedagógusokban felmerült: gyermekeink részére nem áll rendelkezésre olyan kiadvány, amelybõl Taktakenéz múltját megismerhetnék az érdeklõdõk, ezért 2010-ben megjelenik a „Taktakenéz forrásgyûjteménye” könyv formájában. Molnár Tibor polgármester


TAKTASZADA Községi Önkormányzat 3921 Taktaszada, Kossuth L. út 74. Tel.: 47/392-002 E-mail: [email protected] Taktaszada község az elmúlt 11 évben saját léptékeihez képest óriási fejlõdésen ment keresztül, amely tendencia napjaikban is folytatódik. Taktaszada képviselõ testülete közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciót fogadott el 2003-ban, melyben rögzítve lettek a fejlesztési irányvonalak és fejlesztési célok. A koncepcióban megfogalmazott célokat, ha nem is maradéktalanul, de a lehetõségekhez képest viszont maximálisan megvalósítottuk. A teljes körû megvalósítást nem a pályázati lehetõségek hiánya, hanem a mindenkori saját forrás biztosításának lehetõsége okozta. Felelõtlenül, pénzügyileg megalapozatlanul egyetlen pályázatot sem nyújtottunk be. Nem vagyunk ÖNHIKI-sek, hitelt az elmúlt 11 évben nem vettünk fel, kifizetetlen számláink és határidõn túli kifizetéseink nem voltak és jelenleg sincsenek. Gazdálkodásunk alapja az intézményeink dolgozói létszámának optimális meghatározása, valamennyi területen az energiahatékonyság, energiatakarékosság megvalósítása. A Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása további lehetõségeket biztosított és biztosít a szakszerû, költségtakarékosabb feladatellátáshoz, illetve az ésszerûbb és hatékonyabb gazdálkodáshoz. A teljesség igénye nélkül szeretném tájékoztatni a Tisztelt Olvasót az elmúlt öt év fontosabb fejlesztéseirõl, illetve azon fejlesztésekrõl is, amelyet a Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül valósítottunk meg: 2004-ben • Építettük a 2 db lakást magában foglaló bérlakásunkat, amely fiatal házaspárok lakásgondjain segít. 2005-ben • Megépült az új polgármesteri hivatal, melynek mûszaki kialakítása és felszereltsége úgy az ott dolgozók, mint az ügyfelek számára megteremti a mai modern közigazgatás lehetõségét. • Az általános iskolában kicseréltük a teljes bútorzatot és az informatikai eszközöket. • Felújítást nyert a Vörösmarty és Ady utca aszfaltburkolata. 2006-ban • Uniós támogatással felújítottuk, illetve 400 m2-rel bõvítettük az óvoda épületét, teljes bútorzatcserével. • Elkészült az Árpád út aszfaltozása. 2007-ben • Megtörtént a községi étkezde épületének és konyhájának teljes felújítása • Három település (Tiszalúc, Taktaharkány, Taktaszada) megalakította a központi orvosi ügyeletét, melyhez szükséges személygépkocsit és 1 db életmentõ készüléket a kistérségi társulás biztosította. • Településünk háziorvosa kapott 1 db életmentõ készüléket, valamint kihelyezésre került 7 db jelzõkészülék. 2008-ban • Felújítottuk, illetve bõvítettük a régi polgármesteri hivatal épületét, melyben 20 fõ elhelyezésére kereskedelmi szálláshelyet alakítottunk ki, valamint az épületben lett kialakít-

va KMB rendõri iroda és polgárõr-iroda. • Megtörtént a térfigyelõ rendszer kiépítése a településen. • További 9 db jelzõkészülék került kihelyezésre a kistérségi társulás segítségével. • Taktaharkánnyal közös pályázatot nyújtottunk be szennyvízelvezetés és tisztítás tárgyában. A pályázat I. fordulójában sikeresen szerepeltünk, jelenleg a II. forduló pályázatának elõkészítése folyik. Mondhatom, mindkét település életében minõségi változást fog jelenteni a beruházás megvalósítása. 2009-ben • Felújítottunk 3 db parkolót (iskola, temetõ, orvosi rendelõ) 2000 m2-ben, valamint felújításra került 2,6 km aszfaltburkolatú járda. • A köztemetõben megépült 1 db 36 férõhelyes urnafal. • Saját pénzbõl felújítottuk a temetõkert belsõ közvilágítását. • A kistérségi tárulás keretein belül további 5 településsel közösen sikeres pályázatot nyertünk könyvtárfelújításra, illetve informatikai fejlesztésre.

új egészségházat, bõvíteni a térfigyelõ rendszerünket és részlegesen felújítani az általános iskolát. Ha ezen elképzeléseink megvalósulnak, elmondhatom, hogy Taktaszada valamennyi közintézménye vagy új építésû, vagy teljesen felújított lesz. A szennyvízberuházás nagy terheket fog róni a falu gazdálkodására, de megtakarításaink biztosítékot nyújtanak arra, hogy a továbbiakban is kihasználjuk a pályázati lehetõségeket, elsõsorban a beruházás befejezése utáni útfelújításokat szem elõtt tartva és eleget téve a fejlesztési koncepció elõírásainak. Vajtó János polgármester

A közeljövõben szeretnénk megépíteni egy

17


TÁLLYA Községi Önkormányzat 3907 Tállya, Rákóczi út 34. Tel.: 47/398-024 E-mail: [email protected] Nem könnyû feladat egy település életének elmúlt 5 évét összefoglalni. A községünk életét folyamatos változások jellemzik. Sikeres pályázatok, amelyek megváltoztatják a falu külsõ képét. Egy-egy új civil szervezõdés, amely átrendezi a közösségi életet. Az egyszerû ember számára jelentõs és látványos változások sora jellemzi az elmúlt idõszakot. Ezek a változások pályázati és önkormányzati forrásból valósultak meg. A településünkre érkezõ vendégek számára az elsõ szembetûnõ változás a Rákóczikúria restaurálása. Az épület külsejében teljesen megújult. Az ideérkezõk mindig megtekintik ezt az épületet. A Rákóczi család a magyar történelemben kiemelkedõ jelentõséggel bírt, így szívesen látogatják a nevükkel összekapcsolható helyeket. A kúria szomszédságában található az általános iskola, amely az elmúlt idõszakban jelentõsen megváltozott külsõ és belsõ képében. Az átalakítások a fûtés- és nyílászárók korszerûsítésével kezdõdtek. Ezt követte a teljes külsõ szigetelés. A belsõ környezet a szaktantermi rendszer jelentõs fejlesztése, a korszerû tanulói bútorok, a számítástechnika terem bõvítése, és tartalmi megújítása mellett kialakításra kerültek tanulói szekrények. Minden tanulónak saját szekrénye van, amely zárható. Folyamatosan bõvül a számítógépes géppark, ez több lehetõséget biztosít tanulónak és pedagógusnak egyaránt. Az iskolától kétperces sétára találhatjuk községünk egyik büszkeségét a Vincellér házat. Az épület külsõleg és belsõleg is teljes felújítást igényelt. Az eredmény: XXI. századi felszereltség, harmonikus belsõ kialakítás, amely alkalmas konferenciák, továbbképzések lebonyolítására és kulturált szórakozási lehetõségre. A Vincellér háztól egy rövid úttal a közösségi házat érjük el. Megemlíteném, hogy minimális kerülõvel megtekinthetjük az Európa mértani középpontját jelképezõ fõnixszobrot. 2004-ben került kimérésre „Európa közepe”, amit attól kezdve gyakran látogatnak vendé-

geink. A közösségi ház fontos szerepet tölt be a község életében. A felújított épület helyszíne a községi szintû rendezvényeknek, a kistérség mûködtetésében lévõ könyvtárnak, civil szervezeteink próbatermének, valamint a teleháznak. Az épület lehetõséget ad bábelõadások, rendhagyó órák, elõadások rendezésére is, melyet a település óvodásai, iskolásai rendszeresen látogatnak. A közösségi élet egyik szellemi mûhelyeként is említhetjük. A közösségi ház szomszédságában van a piactér, amely szintén megváltozott az utóbbi idõben. A sikeres pályázatnak köszönhetõen fedett tér várja az eladót és a vevõt. Emellett nyári rendezvények színhelyeként is hasznosítjuk. Az épületek felújítása mellett községünk több sikeres útfelújítási pályázatot is lebonyolított. Ennek következménye, hogy folyamatosan javul Tállya úthálózata. A Szerencsi kistérséggel közös pályázat eredménye az idõsek számára kialakított jelzõrendszer, ami jól mûködik, és nagy segítségnek bizonyul az idõskorúak életében. A helyben mûködõ kistérségi támogatói szolgálattal együttmûködve biztosítjuk az idõsek számára azt a fajta odafigyelést, ami szükséges a biztonságérzetük meglétéhez. Az elmúlt hónapban megkezdõdött a község

egyik legnagyobb pályázatának megvalósítása. Egy meglévõ épületben óvoda és konyha kialakítására kerül sor. A külsõ és belsõ kialakítás mellett a felszereltség is a mai kornak megfelelõ lesz. Terveink szerint a következõ nevelési évet már az új óvodában kezdhetik meg a község legkisebb lakói. A településen aktív közösségi élet folyik. A nemzeti ünnepeken kívül vannak hagyományos rendezvényeink. Évente megrendezzük a Tokaj-Hegyaljai Vigasságokat, melyre a környékrõl is szép számban érkeznek érdeklõdõk. 2009-ben elsõsorban a tállyai családokat szólítottuk meg „családi nap” rendezvényünkkel. A gyerekeket játszóházzal, bemutatókkal vártuk, a felnõtteknek fõzõversenyt hirdettünk. Emellett egész délután mûvész csoportok fellépéseit nézhették meg az érdeklõdõk. Október végén vártuk egy kis ünneplésre a szépkorúakat. Minden évben nagy hangsúlyt fektetünk az idõsek ünnepének megrendezésére. Az óvodások, iskolások mûsorral kedveskednek, a finom vacsora elõtt operettslágerek szórakoztatják az idõseket. Hagyományosan köszöntjük a község legidõsebb lakóit. Minden évben karácsony elõestéjén tartjuk a Mindenki karácsonya elnevezésû programunkat, amelyre a község minden lakosát várjuk. Bejglivel és forralt borral kínáljuk a tállyaiakat, miközben a környék mûvészeti csoportjainak mûsorát tekintjük meg. Civil szervezeteink önálló rendezvényekkel színesítik életünket. Citeratalálkozó, népdalest, nyugdíjas farsang, népdalkör bál. Ezek a rendezvények is mára hagyományossá váltak. A báli szezonban 7-8 bál várja a kulturált szórakozásra vágyókat. Az önkormányzat kéthavonta megjelentet egy információs lapot, melyben aktuális dolgokról tájékoztatja a lakosságot. A község jó kapcsolatot ápol a kistérséggel és a hozzá tartozó településekkel. A közösen keresett megoldások a problémákra mindig segítséget nyújtanak. A település vezetése folyamatosan azon munkálkodik, hogy élhetõbb környezetet biztosítsunk a magunk, gyermekeink és unokáink számára. Büszkék vagyunk arra, hogy Tállya az otthonunk. Osika József polgármester

18


TISZALÚC Nagyközségi Önkormányzat 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 3. Tel.: 46/398-311 E-mail: [email protected] Tiszalúc megyénk és kistérségünk egyik perifériális területén fekvõ nagyközsége. A közel 5700 fõs településen – az elmúlt öt évben – számos kisebb mértékû fejlesztés megvalósult, amelyek zömét helyi társadalmi összefogással, apró léptékû fejlesztésekkel értük el. A beruházások és felújítások leginkább az önkormányzatunk saját anyagi hozzájárulásával, mintsem nyertes pályázataink eredményeképpen jöttek létre. Ez nem jelenti azt, hogy a településünk alkalmatlan lenne nagyobb volumenû projektek menedzselésére, inkább a körülmények alakulása, a lehetõségek beszûkülése és a településfejlesztési koncepciónk mássága az, ami határt szabott a vágyainknak. Mindezek ellenére az alábbiak szerint lehet összefoglalni az elmúlt öt év fontosabb fejlesztéseit, történéseit: 2005. évben részt vettünk a „Tavaszi nagytakarítás” címû országos környezetvédelmi programban, amely az elõzõ évben meghirdetett „Tiszta Magyarországért” program folytatásának és részének is tekinthetõ és amely segített megalapozni a lakosság környezettudatos szemléletének fejlesztését. Ezt a célt, valamint az élhetõbb környezet kialakítását és az itt élõk és ide látogatók komfortérzetének növelését szolgálta a napjainkban is tartó és minden évben fejlõdõ virágosítás és fásítás programunk. A szelektív hulladékgyûjtés bevezetése is ebben az évben kezdõdött el – a település egészét kiszolgáló –, hat hulladéksziget beüzemelésével. A polgármesteri hivatal 1900-as évek elején épült épületét (Községháza) hazai forrásból finanszírozott támogatásból sikerült felújítanunk. A munkálatok során a nyílászárók cseréje mellett megtörtént az épület akadálymentesítése, egy mozgáskorlátozott illemhely kialakítása és a tanácsterem felújítása is. Az energiahatékonyság növelése céljából – egy energiaauditot követõen – korszerûsítettük a közel hétszáz fõs általános iskolát, mûvelõdési házat és könyvtárat is magában foglaló Tiszalúci Általános Mûvelõdési Központ épületeinek fûtésrendszerét. A közel 36 millió forintos beruházás külsõ források bevonása nélkül valósult meg. 2006. évben folytatódott a környezetvédelmi programunkban is kitûzött célok megvalósítása (virágosítás, fásítás, parkosítás, csapadékvízelvezetõ árok- és medertisztítás. Ebben az évben is nagyon komoly gondot jelentett a csapadékos nyári idõszak és a szennyvízcsatornázás megoldatlansága miatt telített talajokon kialakult belvíz okozta katasztrófahelyzet. Az utcákon is hömpölygõ víz elvezetését követõen, a „tûzoltó jellegû” munkák és a csekély összegû állami kártérítés után önkormányzatunk 19 millió Ft értékben felújíttatta és kitisztíttatta a település fõbb, nyílt árkos rendszerû, földmedrû csapadékvízelvezetõ árkait és annak burkolt szakaszait. Az év tavaszán lebontottuk a valamikor iskolának, rendõrségnek és polgárõrségnek is helyet adó és nagyközségünk egyik központi részén található rossz állagú, balesetveszélyes épületét. A bontást építés követte, azzal a céllal, hogy kialakítsunk Farkas Ádám szobrászmûvész tervei alapján egy, az 1956-os szabadságharc és forradalom áldozatainak emléket állító teret és emlékmûvet. Ennek megvalósítása az 50 éves évforduló alkalmából és saját forrásból történt, átadására október 22-én került sor. Szintén ez év októberében, az újonnan megválasztott képviselõ-testület tiszteletdíjának felajánlásából egy új helyi újság kiadására került sor. A kéthavonta megjelenõ magazin a Bagolyfõtõl Madzag-partig címet kapta és mára komoly elismerést vívott ki magának olvasói körében. 2007. évben egy sikeres pályázat eredményeképpen a Nemzeti Sporthivatal (Mobilitás) 13,5 millió forintos támogatásával felújítottuk a

Tiszalúci ÁMK Arany János Általános Iskola tornatermét. Az új tetõ építése és a nyílászárók cseréje mellett a küzdõtér padlóburkolatának cseréje, az épület teljes akadálymentesítése és kiszolgáló részeinek bõvítése (mozgáskorlátozott illemhely, tanári öltözõ, zuhanyzó és WC kialakítása) is megtörtént. Egy hazai közalapítvány támogatásával közel 6 millió forintot nyertünk a szociális iroda teljes akadálymentesítésére és felújítására, amely épületben nappali ellátást biztosítunk idõs korúak részére. Ez év tavaszán vásárolta meg önkormányzatunk képviselõ-testülete a valamikor üzletként, késõbb fodrászmûhelyként is üzemelõ, omladozó, Alkotmány utcai saroképületet. Ebben az esetben is elkerülhetetlen volt a bontás, a szomszédos veszélyes útkanyarulat beláthatósága és az épület elhanyagolt, életveszélyes állapota miatt. Ez a telek adott helyet a következõ évben megépített Trianon térnek. Szintén tavasszal kezdõdött a felújítása és augusztus 18-án ünnepélyes keretek között került átadásra a református templom és az 1956-os Emléktér szomszédságában található – Árpád-szobor és I–II. világháborús hõsök neveit tartalmazó – magyar emlékmû- és park, valamint a szovjet hõsi katonai temetõ és kilátóhely. Az elõbb felsorolt emlékmûvek és parkok összességét tekintve, az országban egyedülálló téregyüttest alakítottunk ki. Augusztusban került átadásra – a polgármesterünk felajánlásából megvalósult – rönkfából készült játszótér, amely a község Felvég nevû településrészén lakók régi vágyát valósította meg. Október hónapban a Petõfi utcán több száz facsemete ültetésével bõvítettük parkosítási programunkat. 2008. évben ismét folytattuk közparkjaink felújítását, újak építését. Nagy örömünkre szolgált, hogy településünk is büszkélkedhet a Fõzzön játszóteret (Delikát 8) játékon nyert játszótérrel. A játszóteret a magazinunk fõszerkesztõje nyerte (a lakosság közremûködésével), amely a Népkertben lett kialakítva és átadására a gyermeknapon került sor. Az elõzõ évben elkezdett Trianon terünket Tõkés László európa parlamenti képviselõ adta át júniusban, ünnepélyes keretek között. A szétszakított Magyarországot jelképezõ kõtömbök és a falra elkészített illusztráció mellett egy turul szobor helyezkedik el a tér központi részén, amely Ekker Róbert szobrász alkotása. A nagyközség jellegzetessége és vonzereje a 106 hektáros Tiszaholtág, amelynek egy része a település DK-i részén helyezkedik el és amelybe itt torkollik bele a Takta-övcsatorna. Az elmúlt évben kezdtük meg és ez év júniusában adtuk át – külsõ forrás igénybevétele nélkül –, a Füzes Vendégházunk kialakítását, Tiszalúcnak ezzel a gyönyörû természeti értékkel közvetlenül határos parti részén. A szálláshely udvaráról csodálatos panoráma nyílik a távolban lévõ Tokaji hegyre és a Bükki Nemzeti Park Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetének védett, madárritkaságoknak élõhelyet biztosító Tisza-morotvára. Temetõink (egyházi temetõket is ide értve) fenntartására és fejlesztésére is nagy gondot fordítunk évek óta. Az elmúlt évben a temetõk rekultivációja mellett egy impozáns székelykapu váltotta fel a korábbi elavult kapuzatot, amely a polgármesterünk támogatásával valósult meg a katolikus temetõ fõbejáratánál. Az óvodánk Gyöngyvirág utcán található épületének ablakait kicseréltük, az energiahatékonyság növelése céljából. Az 1800-as évek végén épült Tájházunkat – a TVK támogatásával – korszerû vizesblokkal láttuk el, késõbb az épület helytörténeti kiállításokra is alkalmas (közérdekû muzeális kiállítóhely) minõsítése is

megtörtént. Az év végére polgárõreinket egy korszerûen kialakított helyiségbe költöztettük, a központi helyen található mûvelõdési ház épületében, valamint az alpolgármesterünk támogatásával felújítottuk, korszerûsítettük az általános iskolánk Hársfa utcai parkolóját. 2009. évben a legjelentõsebb sikerünket a régóta várva várt szennyvízpályázat elsõfordulós támogatása jelentette. Az uniós pályázaton 46 millió forint támogatást kaptunk a beruházást megelõzõ elõkészítõ munkák, tervek és tanulmányok elkészítésére. Ebben az évben is sikerült az ÁMK részét képezõ általános iskolánk fõépületét fejleszteni, ugyanis hazai forrásból 7 millió forintot nyertünk a nyílászárók egy részének cseréjére. A nyert támogatást a képviselõ-testület közel 5 millió forinttal egészítette ki és így az összes nyílászárót kicseréltük. Ugyanebben az évben az iskolánkban egy korszerû informatikaterem is kialakításra került egy cég támogatásával. A környezettudatos nevelés és szemléletformálás érdekében – a szintén hazai forrásból, elõzõ évben nyert – 2 millió forint támogatással felszámoltuk a Takta partunk löszfalain évtizedek óta felgyülemlett illegális hulladéklerakásokat, amely munkák után, terveink szerint egy vízparti sétány kialakítására is lehetõségünk nyílik a késõbbiekben. 37 millió forintos uniós támogatással megújul a I. számú körzeti orvosi- és fogorvosi rendelõnk épülete, amelynek munkálatai jelenleg is folynak. A településen a civil közösségi élet rendkívül sokszínû és szerteágazó. A helyi kulturális csoportok évente több elõadást szerveztek nagyközségünkben és az elmúlt években egyre többször más településeken, valamint külföldön is. Ezeknek a rendezvényeknek helyet ad a Mûvelõdési házunk mellett a – magántulajdonban lévõ – Rendezvények háza (szabadtéri színpad) is, ahol évek óta színvonalas képzõmûvészeti kiállítások, tárlatok látogathatóak folyamatosan. Nagyközségünkben szép hagyományok alakultak ki az utóbbi években, a nagyobb ünnepek körüli rendezvények színesebbé, meghittebbé tételére. Ilyen például a karácsonykor minden éven beüzemelésre kerülõ díszvilágítás, a Dísztéren történõ karácsonyfaállítás és a betlehemi jelenetnek helyet adó istállóépítés, vagy a nagy adventi koszorú készítése. Komoly eredményekkel büszkélkedhet településünk sportegyesületének futballcsapata, (a megyei I. osztályban jelenleg a 2. helyen áll), valamint a küzdõsportok területén a helyi karateegyesület. A kistérség más településeivel igyekszünk jó kapcsolatokat ápolni és hatékonyan együttmûködni. Az elmúlt években számos projekt a kistérség munkaszervezetének segítségével zajlott (pl.: közmunkaprogramok), vagy indult el (pl.: leghátrányosabb helyzetû kistérségek rendelkezésére álló források keretében, iskolánk és óvodánk felújításának pályázata folyamatban van.) Tagjai vagyunk kistérségünk Leader közösségének is, amelynek támogatásával az egyik helyi alapítvánnyal és egyesülettel karöltve, széles civil támogatással szeretnénk a Népkertünket és egy közösségi célt szolgáló épületünket felújítani és fejleszteni, valamint további kulturális rendezvényeket szervezni. Tiszalúc Nagyközség Önkormányzatának jövõbeni céljai és tervei továbbra is az okszerû gazdálkodás, a fenntartható fejlõdés és a mindenki számára élhetõ, komfortos környezet kialakítása a kistérség többi településével együttmûködve, egymást segítve. Csordás László településüz. osztályvezetõ

19


ÚJCSANÁLOS Községi Önkormányzat 3716 Újcsanálos, Hõsök tere 1. Tel.: 46/450-201 E-mail: [email protected] A község a Hernád folyó völgyében a történelmi Zemplén kapujában található. A Szerencsi kistérség, ezen belül a Harangod vidék része. Miskolctól és Szerencstõl 22-25 km távolságra fekszik. A község elsõ írásos említése 1416-ból való, Zsigmond király adománylevelében szerepel „Chanalos” formában. 1472-tõl Mátyás király birtoka volt. 1585-ben foglalta el a török. A Rákóczi szabadságharc idején, 1710-ben a pestis tizedelte meg a lakosságot. Mivel a Hernád folyó partján feküdt a település, a víz többször elmosta. Így 1865-ben költözött a falu mai, védettebb helyére. Az Újcsanálos nevet a község az 1904-es névrendezés óta használja ebben a formában. 1907-ben épült fel a református templom, az evangélikus templomot 1910-ben emelték. 1909-ben készült el a községháza, a polgármesteri hivatal épülete. A Szeretetkuckó Óvoda eredeti épülete 1902-ben épült, több átalakítást követõen 1999-ben új épületrésszel bõvült. A Kossuth Lajos Általános Iskola mai épületét 1994-ben adták át, elõdje 1927-ben épült. Az iskolaépületet 2001-ben bõvítették. Az orvosi rendelõ épületét 1991-tõl használhatja a lakosság. A községben 1997 óta mûködik az ifjúsági klub. 2005-ben avatták fel új intézményünket, a szociális szolgáltató

20

központot, mely az idõskorúak házi gondozását, a jelzõrendszeres házi segítségnyújtás feladatait és a szociális étkeztetést látja el. A polgárok biztonságát az 1999-ben bejegyzett polgárõr-egyesület garantálja. A települési önkormányzat gondos munkájának köszönhetõen a település mára összközmûvessé vált. A község meghatározó színfoltja a Hõsök tere közpark, az elsõ és második világháborúban hõsi halált halt helyiek emlékmûvével. A turizmus szempontjából a közeljövõben meghatározó lehet a Hernád folyó festõi szépségû újcsanálosi partszakasza. Ha az elmúlt öt évre visszatekintve beszámolhatunk arról, hogy – a szociális szolgáltató központ és az ifjúsági klub épülete felújításra került, – a ravatalozó épületét is felújítottuk, ezáltal mindenki szebb környezetben róhatja le kegyeletét, – az óvoda konyhája, étkezdéje teljes átalakításra került, így minden minõségi elõírásnak megfelelõen kerül sor az étkeztetésre, és az átalakítás során az akadálymentesítés is megoldódott, – a polgármesteri hivatal felújítás során a hivatal épületében is megtörtént az akadálymentesítés, és szebb környezetben fogadhatjuk a hivatalba érkezõ ügyfeleket, – sor került a falugondnoki gépjármû cseréjére is, ezzel is a falu lakosságának segítségére lehetünk, – a település több útja is új aszfaltburkolatot kapott, valamint a padka segíti a közlekedést, – közfoglalkoztatás keretében a vízelvezetõ árok karbantartása is megtörtént, azonban végleges megoldást a csapadékvíz-elvezetõ

árok jelentené, – Megyaszó–Alsódobsza–Sósótófalva településekkel közösen szennyvízhálózatot üzemeltetünk, – Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás mozgókönyvtári szolgáltatást biztosít településünkön, – közvilágítás korszerûsítése során energiatakarékos lámpatestek cseréjére került sor, – a konyhai eszközök HACCP szabványnak megfelelõ beszerzése is megtörtént. A következõ idõszakban feladatként vár ránk a többfunkciós sportpálya átadása, az óvoda bõvítése, a települési járdák felújítása, játszótér és a közösségi színtér megépítése. Perge István polgármester


SZERENCS Polgármesteri Hivatal 3900 Szerencs, Rákóczi út 89. Tel.: 47/565-200 E-mail: [email protected] Szerencs Város Önkormányzata a 2004–2009. közötti tevékenysége eredményeként példaértékû sikereket ért el a városépítõ munkában. ÚJ ÉS MEGÚJULÓ OKTATÁSI, IFJÚSÁGI ÉS SPORTLÉTESÍTMÉNYEK A „Beruházás a 21. századi iskolába program” keretei között 2004-ben a Rákóczi Zsigmond Általános Iskola nyílászáróit kicserélték és új külsõ színezést kapott az épület. A Bolyai János Általános Iskola és a sportcsarnok faszerkezeteit megerõsítették és impregnáló anyaggal vonták be, valamint felújították a csarnok küzdõterének padlózatát. A 2004 õszén kedvezõen elbírált pályázatnak köszönhetõen a következõ év áprilisában kezdõdött Ond településrészen a „Csillagfény Gyermeksziget” Tagóvoda felújítása és bõvítése, melyet a Regionális Fejlesztés Operatív Program 64 millió forinttal, a belügyminisztériumi önerõ alap kettõ millió forinttal támogatott. 2004 szeptemberében a létesítmény fennállásának 50. évfordulója alkalmából mûfüves labdarúgópályát, valamint új aszfaltburkolatú szabadtéri kézi-, kosár- és röplabdapályát adtak át a Bocskai István Gimnázium és Szakközépiskola területén. Az intézmény idõközben számítógépes- és szaktantermekkel, nyelvi laborral is gazdagodott. Új sportlétesítménnyel gyarapodott a város, amikor a Szerencsi Szakképzõ Iskola sporttelepén felavatták a Tatay Zoltánról elnevezett ifjúsági sporttelepet; a 45 millió forintos beruházásnak köszönhetõen felújított, kibõvített sportöltözõt és edzõtermet, a megvilágított pályákat és az öltözõhöz vezetõ bitumenes utat. Ünnepélyes keretek között 2005. április 29-én átadták a 440 millió forintos állami támogatással megépített Körzeti Nevelési Tanácsadó és a Városi Tanuszoda épületét. A létesítményben a sportolási és sportoktatási lehetõséget öt versenysávval, rajtkõvel rendelkezõ 25 méter hosszú, 12,5 méter széles 180 cm vízmélységû úszómedence és 12 méter hosszú, hat méter széles, 60-90 cm vízmélységû tanmedence közel 500 négyzetméter alapterületû medencetérben biztosítja. Az új nevén Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató a létesítményben uniós elvárásoknak megfelelõ tornaszobával, diagnosztikus, mozgásfejlesztõ- és terápiás: pszichológiai, logopédiai, fejlesztõ szobákkal, tanácskozóval, könyvtárral, vezetõi- és ügyintézõi-adminisztrációs helyiségekkel rendelkezik. 2007 és 2009. években egy-egy új csoportszobával bõvült a bölcsõde, kültéri játékokat helyeztek el az óvodában, az iskolában néptánctermeket és koncerttermet alakítottak ki, tanári szobákat újítottak fel. UTAK, UTCÁK, KÖZTERÜLETEK

tér közepén egy hatalmas kõtömbön a Tízparancsolat szövege olvasható. A közbiztonság és a város komfortfokozatának fejlesztése érdekében 2004-ben kezdõdött az önkormányzat közvilágítás-korszerûsítésre irányuló programja. Két év alatt közel 40 millió forintos fejlesztés legfõbb eredményeként megvalósult a közvilágítás kiépítése a Szerencs és Ond településrész közötti kerékpárút mellett, a vasútállomás környékén és a Gyári-kertben, valamint a gimnázium Kossuth utcai oldalán található parkoló mellett. 2006-ban a Kolozsvár utca, az Árpádhegy és Kölcsey utcák alsó szakasza, valamint Ondon a Monoki utca, következõ évben a Gyárkerti út és parkolója, a Felsõpincesor és Csalogány utcák kaptak új burkolatot. Legutóbb a Zrínyi és Széchenyi utcák, a Hunyadi köz, az Ondi út és az ondi Fõ utca újult meg, a közeli jövõben pedig tíz járdaszakasz új aszfaltburkolatot kap. A POLGÁRMESTERI HIVATAL – A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN A polgármesteri hivatal épülete korszerûsítésének és bõvítésének elsõ üteme során 2005-ben fejezõdött be a földszinti folyosó és az irodák felújítása, megtörtént a közel negyvenéves ablakok, a teljes fûtési rendszer és az elektromos hálózat cseréje. Két évvel késõbb az alagsor rendbetételével és az épület környezetének rendezésével fejezõdött be az épület rekonstrukciója. A modernizációnak köszönhetõen már az eligazodást segítõ információs pult, korszerû, kulturált környezet fogadja az ügyfeleket. 2004. decemberében külsõ szakértõk a polgármesteri hivatal osztályainak munkafolyamataira az ISO 9001 minõségirányítási rendszer bevezetését auditálták. A tanúsítvány garantálja a szervezet hatékony mûködését, valamint a minõségpolitika kiemelt pontjainak teljesítését: az ügyfélközpontúságot, a civil értékek megbecsülését, az esélyegyenlõség, valamint a törvényesség biztosítását. SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS, EGÉSZSÉGÜGY Elõször az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával és egyéni önkormányzati képviselõi felajánlással építettek ki jelzõrendszeres segítségkérõ berendezéseket a rászorulók otthonában Szerencsen. Jelenleg 84 ilyen készülék áll az egyedülálló idõskorúak rendelkezésére. Ezt követõen elindult a beteg emberek szállítását segítõ támogató szolgálat és kialakult a házi segítségnyújtás intézménye is. Az Európai Szociális Alap által támogatott „Segítõ Kéz” elnevezésû projektet 2004 novemberében indította el az önkormányzat. Szerencs Mezõzombor, Mád, Rátka és Golop településekkel konzorciumi partnerséget alakítva 22 hónapon keresztül 50 fõ tartós munkanélküli lakost képeztek ki és foglalkoztattak a szociális szférában. A projekt támogatásával 2005 õszén kezdõdött el Szerencsen a Rákóczi út 63. szám alatti gondozóház

kialakítása. A 39 millió forintos összköltségû beruházás eredményeként kialakított tetõtérbeépítésû épületben a gondozási központ mellett az ápolásra szorulók átmeneti elhelyezése is biztosított. Az önkormányzat a város egészségügyi alapellátásában gyermek- és felnõtt körzeteiben mûködõ szerencsi és ondi háziorvosi rendelõket felújította, s 2007-ben valamennyi felnõtt rendelõt defibrillációs berendezéssel lát el. Ugyanebben az esztendõben informatikai fejlesztések megvalósítása mellett a diagnosztikai munkát is segítõ ultrahang-készüléket szereztek be a szerencsi rendelõintézetben. Kistérségi összefogással valósult meg az orvosi ügyelet mûszeres fejlesztése. A közel kettõ millió forintos támogatásból az önkormányzat a színvonalas szakmai mûködést segítõ orvosi eszközöket vásárolt. A SZERENCSI IPARI PARK Szerencs Város Önkormányzata 2004-ben döntött az ipari park út-, ivóvíz- és szennyvízhálózatának fejlesztésérõl. A közel kétszáz millió forintos beruházást négy különbözõ pályázati forrás támogatta. A 2006. április 13-án ünnepélyesen átadott fejlesztés elsõ ütemének eredményeként a kivitelezõ új transzformátort telepített az ipari parkba, kiépített 38 méter villamos földkábelt, 464 méter légkábelt, továbbá 905 méter ivóvízvezeték- és 862 méter szennyvízvezeték-hálózat létesült. A meglévõ utat kiszélesítették és 2346 négyzetméter felületen felújították, 200 méter új útszakasz épült, valamint kétoldali burkolt csapadékvíz-elvezetõ árokrendszert fektettek le 1400 méter hosszúságban. Az ipari parkban megvalósuló beruházás kulturált körülményeket biztosít az itt lévõ és a betelepülni szándékozó vállalkozások számára egyaránt. KÖRNYEZETÜNK VÉDELME Az elmúlt években Ond településrészt is beleértve összesen hat helyszínen helyeztek el gyûjtõedényes kommunális PET palack, fehér és színes üveg, valamint papírhulladék elhelyezésére alkalmas tárolókat. Hatvannyolc millió forintos beruházás eredményeként 2006. április 21-én hulladékudvart nyitottak meg Szerencsen. Az európai színvonalú telepen a szelektíven válogatott, újra hasznosítható, vagy megsemmisítésre váró hulladék elhelyezésén túl külön jogszabályban

A 2005. júliusban, a cukorgyár elõtt átadott immár második körforgalmi csomópont kiépítése fontos lépést jelentett a 37-es fõközlekedési út szerencsi átkelõ szakaszának korszerûsítése felé. Amellett, hogy ez a körforgalom is alkalmas négynyomsávú fõút fogadására, tavasztól késõ õszig gyönyörû virágpompával köszönti a városunkba érkezõket, átutazó autósokat. A Dózsa György és a Késmárk utcákkal 2005 õszén folytatódott az útfelújítás Szerencsen. Ekkor adták át az egyéni önkormányzati képviselõi felajánlásból megépített, kõburkolattal ellátott díszteret is a Munkás Szent József templom elõtt. A város nyugati kapujában lévõ dísz-

21


SZERENCS

meghatározottak szerint veszélyes anyagok átmeneti tárolására is lehetõség van. Ugyanebben az évben mintegy 4,5 millió forint pályázati támogatás állt rendelkezésre a helyben történõ szelektív hulladékgyûjtéshez szükséges több mint 75 ezer darab zsák beszerzésére és speciális komposztáló ládák vásárlására. A felszíni csapadékvíz-elvezetés a SzerencsOnd településrésze elõtti, közel két és fél kilométer hosszúságú szakaszon mintegy 70 millió forinttal támogatott. A beruházás csapadékvízelvezetõ rendszer kiépítésére irányult. OTTHONTEREMTÉS Sikeres pályázat eredményeként a Belügyminisztérium 128 millió forinttal támogatta

önkormányzati ingatlanok építését Szerencsen az Ondi út és a Szabadság utca által határolt területen. 2006 elején adták át a 11 lakásból álló fecskeházat, mely elõtakarékosság mellett öt éven keresztül fõként fiatal házasoknak biztosít otthont, illetve a piaci alapú 10 darab egyedi gázfûtéses bérlakást, amelyet hosszabb távra is igénybe vehetnek a bérlõk. Mindezek mellett a Szerencsen letelepedni kívánó fiataloknak újra lehetõsége van építési telkek vásárlására. Az önkormányzat 35 millió forintos központi támogatással Szerencs és Ond között új, közmûvesített építési telkeket alakított ki. A 22 telek ivóvíz-, szennyvíz-, elektromos hálózatának kiépítése, az útépítés és a csapadékvíz-elvezetés 2007-ben megtörtént. 12 újabb telek elõközmûvesítését 2009-ben végezték a Bocskai utcában, a további mûszaki tartalom kiépítése 2010. évben folytatódik. IDEGENFORGALOM, TURIZMUS A 2006-os esztendõ idegenforgalmi-fejlesztési lehetõséggel örvendeztette meg Szerencset. A város vezetése márciusban írta alá azt a szerzõdést, mely alapján az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács összesen közel 400 millió forinttal támogatta a történelmi városrész központjában található községi fürdõ felújítását, a Kisboldogasszony templom homlokzatának és tetõszerkezetének renoválását,

Helyismereti totó 1. Kitõl származik a mondás „Ma ád Isten e tájon szerencsét Ondnak és Tarcalnak”. K: Árpád vezér L: Rákóczi Zsigmond F: Bocskai István

8. Melyik település címerében található két csuka? É: Taktakenéz Á: Taktaharkány Í: Taktaszada

2. Hol található Európa mértani középpontja? I: Tállya U: Budapest O: Golop

9. Mely község református templomának felszentelésekor mondott beszédet Szenczi Molnár Albert zsoltárfordító? G: Bekecs R: Legyesbénye C: Vizsoly

3. 1747-ben III. Ferdinánd király mely községet adományozta ököljoggal I. Rákóczi Györgynek és feleségének, Lorántffy Zsuzsannának? D: Monok J: Bekecs S: Legyesbénye 4. Honnan ered Alsódobsza elnevezése a szájhagyomány szerint? T: tatárjárás idejérõl R: Perényi családtól H: Garai Miklós nádortól 5. Mely község határának legnevezetesebb része a Csákó bánya? Á: Tállya É: Megyaszó Û: Tarcal

22

10. Zumbor néven hol volt várkastély? U: Mád I: Mezõzombor A: Tarcal 11. Mely településen élt Móricz Zsigmond 1888–1894 között? K: Prügy H: Tiszacsécse Z: Kisújszállás 12. Mely település határában vehetõk ki a Taktaföldvár nyomai? I: Taktaszada Û: Taktaharkány Á: Taktakenéz

valamint a Rákóczi-vár kertjének rendbetételét. A templom és a fürdõ épületeinek felújítása és környezetük rendezése mellett a várkert is új növényekkel, sétánnyal, szabadtéri bútorokkal gazdagodott. Az „Összefogással Tokaj Világörökségéért” elnevezésû uniós projekt Szerencsen a „Hegyalja kapujának” szimbólumaként világörökségi kapuzat és információs központként mûködõ turisztikai fogadóépület épült 2007-ben, segítve a városunkba, térségünkbe látogatók könnyebb eligazodását. Ugyanebben az esztendõben adták át a Helyi Vidékfejlesztési Irodát városunkban. A JÖVÕ FEJLESZTÉSEI A 2010–2012 közötti idõszakban számos nagyberuházás valósul meg Szerencsen, pályázatok útján elnyert hárommilliárd forint összegû támogatásnak köszönhetõen. A városközpontban megújul a Kossuth tér, a Petõfi utca – Perc utca – Erzsébet utca és az Erzsébet tér, valamint a tûzoltóság épülete, megtörténik a piac rendezése. A piac melletti BajcsyZsilinszky Endre utca parkolóhelyekkel, csapadékvíz-elvezetõ csatornával, kerékpárúttal bõvül. Megújulnak az óvodaépületek, renoválják a Rákóczi-várat, a Kisboldogasszony római katolikus és a református templomokat, nagyszabású beruházások keretében korszerûsítik a rendelõintézetet, átalakítják a központi orvosi ügyelet és a védõnõi szolgálat helyiségeit. Rónavölgyi Endréné polgármester

15. Kinek a csontjai találhatók a szerencsi református templomban? K: Bocskai István D: Rákóczi Ferenc K: Rákóczi Zsigmond 16. Hol született Kossuth Lajos? I: Monok É: Budapest A: Tállya 17. Mely településen mûködik Aranypáva díjas Népdalkör? Z: Taktaszada N: Taktaharkány F: Taktakenéz 18. Hol található a Trianon tér? T: Tiszalúc S: Szerencs K: Mezõzombor 19. Melyik települést nevezték régen Hernádcsanálosnak? E: Hernádnémeti I: Ócsanálos Õ: Újcsanálos A kérdésekre adott válaszok elõtti betûkbõl összeállítható a totó megfejtése.

6. Ki birtokolta a golopi kastélyt? R: Báró Vay Miklós B: Golopy család N: Ibrányi család

13. Hol õriznek mai napig sváb hagyományokat? S: Mád T: Rátka G: Taktaszada

A megfejtés beküldendõ levélben vagy e-mailen a Helyi Vidékfejlesztési Iroda címére 2010. március 31-ig: 3900 Szerencs, Ondi út 1. pf.: 28. E-mail: [email protected] A borítékra rá kell írni: „Rejtvény”.

7. Kirõl nevezték el a mádi általános iskolát? L: Petõfi Sándor P: Bolyai János S: Koroknay Dániel

14. Melyik folyó mellett található Sóstófalva? E: Hernád Õ: Tisza Ú: Takta

A helyes megfejtõk között a kistérségi vállalkozások által felajánlott ajándéktárgyakat sorsolunk ki. A díjazottakat postai úton értesítjük.


ESEMÉNYEK Kistérségi rendezvénynaptár – a teljesség igénye nélkül Február 8–12-ig 13.

15.

Taktaszada: Móra Napok a Móra Ferenc Általános Iskolában Taktaharkány–Szerencs: Örök Mozgásban III. – a Taktaharkányi Mazsorett, Modern és Formációs Tánccsoport gálamûsora a városi sportcsarnokban Mezõzombor: Bálint-napi Bormustra

Március 20.

Prügy: Taktaközi kerékpártúra

Április 8.

8. 20.

Monok: Monokiak Napja a Kossuth Emlékházban Kossuth kormányzóvá választásának 161. évfordulója alkalmából Széchenyi-kiállítás megnyitója Tállya: Országos konferencia Lavotta János zeneszerzõ, hegedûmûvész halálának 190. évfordulója alkalmából Szerencs: Szerencs Város Napja

7. 7. 13–22-ig 14. 19.

20. 20. 20. 21 21. 27–28. 29 29.

Szeptember 3–5.

Május

15. 15. 15.

21–22.

Taktaharkány: Molnár Tibor Kistérségi Labdarúgó Emléktorna Taktaharkány: Szomszédos Polgárõr Egyesületek találkozója Golop: Néptánctalálkozó Taktaharkány: Kistérségi Gyermeknap Taktaharkány: „10 év tánc – az életünk" a Taktaharkányi Mazsorett, Modern és Formációs Tánccsoport jubileumi mûsora Mád: Tokaj-Hegyaljai Borverseny, Mádi Bormustra és Tokaj-Hegyaljai Borászbál Prügy: Tehetségkutató verseny – döntõ

22. 31-tõl jún. 6-ig Taktaharkány: Magyarország Trianon elõtt – régi könyvek, kitüntetések, érmék, képeslapok kiállítása

Monok: A Kossuth Népdalkör 15. éves jubileuma Taktaharkány: Takta Kupa Lövészverseny Szerencs, Tállya, Mád: Zempléni Fesztivál programjai Taktaszada: Falunap Taktaharkány: Nemzeti ünnep (ökumenikus istentisztelet, koszorúzás Szent István szobránál, a Taktaharkányi Mazsorett, Modern és Formációs Tánccsoport gálamûsora) Legyesbénye: Szent István Ünnepe Megyaszó: Strázsabíró választás – Baráti Társaságok Napja Prügy: X. Falunap Bekecs: Bekecsrõl Elszármazottak Találkozója Megyaszó: Harangodi Pacsirta Dalostalálkozó Monok: Reneszánsz Napok Szerencs: III. Országos Csokoládéfesztivál Tiszalúc: Falunap

4. 5. 10. 11. 11. 11. 12 17–18. 18–19. 18–19.

Rátka: Nemzetiségi Napok, Rátkáról Elszármazottak Találkozója, „Rátka község a betelepítéstõl napjainkig” c. kiállítás megnyitója, XVII. Nemzetközi Nemzetiségi Fesztivál Taktakenéz: Falunap – Taktakenézrõl Elszármazottak Találkozója Szerencs: Szerencsi Búcsú – Családok Napja Alsódobsza: Zempléni Településszövetség Napja – ünnepi közgyûlés Golop: KÁRPÁTIA koncert – Nyárbúcsúztató Tállya: Családi Nap Újcsanálos: Zempléni Településszövetség Napja – Zemplén Gála Tállya: Szüreti Nap Mád: Mádi Szüreti Napok Monok: Nagybúcsú „100 éves a Kálvária kápolna” Prügy: Kulturális Örökségünk Napja a Móricz Emlékházban

Június

Október

Sóstófalva: Motorostalálkozó Taktaharkány: Zempléni Néptánc Gála 4. Monok: Trianoni gyásznap 4. Taktaharkány: Trianoni Emlékpark avatása 5-6 Tiszalúc: Juniális 6 Prügy: III. Kórus Találkozó közepén Szerencs–Taktaharkány: Úszástábor óvodásoknak 18–20-ig Szerencs: XX. Zempléni Eurorégiós Gazdanapok végén Szerencs–Taktaharkány: Úszástábor iskolásoknak végén Taktaharkány: Sporttábor 26-tól júl. 4-ig Taktaharkány: Hímzések és évszázadok – a Taktaharkányi Hímzõkör kiállítása 27. Golop: Falunap

6-10. 9. 30.

Július Megyaszó: Informatikai tábor Taktaharkány: Kreatív Kézmûves Tábor Taktaharkány: Nyelvi tábor Tiszavasváriban Taktaharkány: Kistérségi Polgárõr Tábor 17. Mezõzombor: Mezõzomborról Elszármazottak Találkozója 17–24-ig Prügy: „Nagyanyáink örökségébõl” falvédõkiállítás 24. Monok: Falunap 24. Szerencs: „Szerencsi Nagydíj” Országúti Kerékpárverseny végén Taktaharkány: Képzõmûvészeti Alkotótábor 25Aug. 1 Taktaharkány: Néptánctábor

Augusztus

1–29. 3-7. 6.

Megyaszó: Kézmûves tábor Taktaharkány: Nyelvi tábor Balatonbogláron Taktaharkány: Íjásztábor az Arany Turul Történelmi Hagyományõrzõ Kör szervezésében Szerencs: Szerencsi Nyár – Mûvészeti Fesztivál Taktaharkány: Lövésztábor a Taktaharkányi Lövészklub szervezésében Prügy: Tokaj Borvidéki Kerékpártúra

Taktakenéz: Petõfi Napok rendezvénysorozat Prügy: Móricz Napok Prügy: Nyugdíjasok Nótaversenye

December 11.

Taktaszada: Civil szervezetek évadzáró rendezvénye

(Az idõpontokban változás lehetséges! Részletesebb rendezvénynaptár a www.szerencsikisterseg.hu honlapon tekinthetõ meg.)

Külföldi testvértelepülések Kistérségünk települései 10 szlovákiai, 8 romániai, 4 németországi, ezenkívül egy-egy franciaországi, horvátországi, luxemburgi, finnországi, lengyelországi, belgiumi településsel kötöttek testvérvárosi kapcsolatot. Bekecs: Nyárádmagyaros (Torboszló) – Románia. Golop: Ladmóc (Ladmovce) – Szlovákia. Legyesbénye: Beny – Szlovákia. Mád: Heidenrod – Németország és Vranov Nad Topl’ou – Szlovákia. Mezõzombor: Szomotor – Szlovákia és Hosszúmezõ – Románia. Monok: Bellafasse – Franciaország, Tornagörgõ – Szlovákia, Bácskossuthfalva – Horvátország és Dobóruszka – Szlovákia. Prügy: Zemplén (Zemplin) – Szlovákia. Rátka: Unterbalbach – Németország, Krzyzanowice – Lengyelország, Medzev – Szlovákia és Béltiug – Románia. Szerencs: Geisenheim és Malchin – Németország, Hesperingen – Luxemburg, Nyárádszereda – Románia és Rozsnyó (Roznava) – Szlovákia. Taktaharkány: Attert – Belgium. Taktakenéz: Bodrogszög (Klin nad Bodrogom) Szlovákia. Taktaszada: Kaplony és Kálmánd – Románia. Tállya: Nakertaja – Finnország. Tiszalúc: Vámosgálfalva (Ganiesti) – Románia. Újcsanálos: Csanálos (Urziceni) – Románia. 23

Pillanatképek kistérségünk eseményeibõl

Kistérségi kezdeményezés A Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás polgármestereiként a „klasszikus” társulási teendõkön kívül társadalmi jelenségekkel és azok megoldásával is foglalkoztunk. Az „Önkormányzati kezdeményezés társadalmunk jobbá tétele érdekében” címû elõterjesztés készítõiként 2008 tavaszán 5 pontban és közel 5 oldalon foglaltuk össze, hogy milyen területeken lenne szükségszerû törvényi szinten lépni. Foglalkoztunk a családtámogatási rendszer visszásságaival, a szociális ellátórendszerrel kapcsolatos visszaélési lehetõségekkel, az önkormányzatok helyzetével és a közbiztonsággal. A 18 polgármester által aláírt tanulmányt Rónavölgyi Endréné, a társulás elnökének vezetésével 4 polgármester adta át dr. Szili Katalin házelnöknek, az országgyûlési képviselõknek és a sajtó képviselõinek. A beadott anyagot társadalmi vitára bocsátották, aminek hatására a parlament több törvényt is módosított. Varga László Taktaharkány polgármestere Szerencsi Kistérségi Kitekintõ (Hegyalja-Taktaköz-Harangod vidéke) – Idõszaki lap 1. évfolyam 1. szám 2010. február hó Alapító: Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás, 3900 Szerencs, Ondi út 1. Tel.: 47/777-051, e-mail: [email protected] Felelõs kiadó: Czabányi Attila, Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetõ. Tördelés: Németh Pál. Nyomdai munkálatok: Metalen Nyomda, Szerencs

Megjelenik a Szerencsi kistérség területén 13 000 példányban. A lap ingyenesen kerül terjesztésre. A kiadvány megjelenése az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásával valósul meg.

KISTÉRSÉGI KITEKINTÕ

Recommend Documents