Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás
Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK OKTATÁSI SIKERESSÉGE ÉRDEKÉBEN
2008-2014.
Bevezetés A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést a 4/2008. (I. 25.) Többcélú Társ. határozattal fogadta el, az erre kijelölt OKM szakértő azt ellenjegyezte. E helyzetelemzés adatai, ténymegállapításai, a társulás közoktatási intézményeinek hatályos szabályozó dokumentumai, valamint az ágazat vezetőivel folytatott egyeztető megbeszélés alapján a helyzetelemzés az alábbiakban foglalható össze: A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma tagintézményei: 1. KTKT Óvoda Mohácsi Utcai Tagóvodája 2. KTKT Óvoda Árpád Utcai Tagóvodája 3. KTKT Óvoda Batthyány Utcai Tagóvodája 4. KTKT Óvoda Erdőtelki Tagóvodája 5. KTKT Óvoda Thököly Utcai Tagóvodája 6. KTKT Óvoda Szűcsi Tagóvodája 7. KTKT Óvoda Bócsai Napköziotthonos Tagóvodája 8. KTKT Óvoda Császártöltési Napköziotthonos Tagóvodája 9. KTKT Óvoda Csengődi Napköziotthonos Tagóvodája 10. KTKT Óvoda Fülöpszállási Napköziotthonos Tagóvodája 11. KTKT Óvoda Imrehegyi Napköziotthonos Tagóvodája 12. KTKT Óvoda Kaskantyúi Napköziotthonos Tagóvodája 13. KTKT Óvoda Páhi Napköziotthonos Tagóvodája 14. KTKT Óvoda Soltszentimrei Napköziotthonos Tagóvodája 15. KTKT Óvoda Tabdi Napköziotthonos Tagóvodája 16. KTKT Óvoda Tázlári Napköziotthonos Tagóvodája 17. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Boróka Általános Iskolája, 18. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Császártöltési Általános Iskolája, 19. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Csengődi Általános Iskolája, 20. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Herpai Vilmos Általános Iskolája, 21. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Imrehegyi Általános Iskolája, 22. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Kaskantyúi Általános Iskolája, 23. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Arany János Általános Iskolája, 24. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Bem József Általános Iskolája, 25. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Általános Iskolája, 26. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Gimnáziuma, Kertészeti Szakközépiskolája, 27. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Wattay Középiskola és Szakiskolája, 28. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Páhi Általános Iskolája, 29. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Soltszentimrei Általános Iskolája, 30. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Kossuth Lajos Általános Iskolája, 31. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tabdi Általános Iskolája,
32. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tázlári Általános Iskolája 33. KTKT Kollégium, Petőfi Sándor Kollégiuma Fenntartó: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás (települései: Akasztó, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy, Izsák, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Páhi, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár. A települések közül Akasztó és Izsák települések oktatási intézményei, valamint Soltvadkert és Kecel városok óvodái nem csatlakoztak az Egységes Iskola és Szakiskola Intézményhez).
1. Helyzetelemzés 1.1. A településeken élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata. Biztosítottak-e, illetve elérhetők-e a településen az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások és megfelelő-e a szakember-ellátottság? A kistérség települései időben felismerve a közszolgáltatások területén mutatkozó nehézségeket és hiányosságokat, 2004-ben Társulást alakítottak. A Társulás létrehozásának egyik alapvető célja a közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatások, a gyermekjóléti alapellátás és szakellátás biztosítása a kistérségben, valamennyi település számára. Ennek megvalósítása az esélyegyenlőség biztosítását is jelentette, különösen azon kisebb településeken élőknek, akik korábban a szolgáltatások teljességéhez nem fértek hozzá. A 2007. július 1-jén alakult KKTKT Egységes Iskola és Szakiskola létrejötte a településeken a közoktatási feladatok közös megszervezését jelentette. A gyermekjóléti szolgálat minden településen igénybe vehető, a további alapellátások közül bölcsőde Kiskőrösön, Kecelen és Soltvadkerten érhető el, a többi település e tekintetben ellátatlan. Családi napközi a térségben néhány helyen működik. Az iskolai napközi, illetve a tanulószoba minden érintett településen megtalálható. Családok átmeneti otthona legközelebb Kecskeméten (megyeszékhely) található. Alapfokú művészetoktatás Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, valamint Császártöltés településeken elérhető. A szakszolgálati feladatok közül a korai fejlesztés és gondozás csak Kiskőrösön érhető el. Az Egységes Oktatási Intézményhez nem csatlakozó települések vonatkozásában a gyermekjóléti alapellátás és szakellátás hiányos. Akasztón az alapfokú művészetoktatás nem áll a tanulók rendelkezésére helyben. Mivel az alapfokú oktatás a településeken megoldott, az eljáró tanulók száma általában véve nem magas, arányuk nem jelentős. Kivételt azok a települések jelentenek, ahol nincs helyben a felső tagozat (Imrehegy, Kaskantyú). Imrehegyről a tanulók helyközi közlekedéssel Kiskunhalasra, kisebb részben Kecelre járnak. A kaskantyúi tanulók iskolabusszal járnak Kiskőrösre. A következő években olyan változás várható, hogy az egységes intézmény megalakulása miatt az imrehegyi felső tagozatos tanulók Kiskunhalas helyett várhatóan többségében Kecelre fognak járni.
Az Egységes Oktatási Intézményhez Kecel és Soltvadkert városok óvodái nem csatlakoztak, így ezt az önkormányzati kötelező feladatellátást a két település önállóan látja el. A közös fenntartású intézmény jogelőd intézményeinek humán erőforrás ellátottsága az öszszesített adatok alapján hiányosságokat árul el. Ezek a hiányosságok elsősorban a tantárgyi modulként oktatott tárgyakat, illetve a kis heti óraszámban oktatott tárgyakat érintik. A „szakos ellátás” hiányosságai értelemszerűen vonatkoznak a hátrányos helyzetű tanulókra is. A közös munkaerő gazdálkodási rendszer kiépítése ezt a problémát orvosolhatja. Az elmúlt évekhez képest az egységes intézmény megalakulása már javulást hozott, mely mérhetővé a következő években tehető, mivel eddig önálló települési intézményenként ilyen kimutatással nem rendelkeztek. A szakos ellátottság mérését folyamatossá kell tenni az egységes intézmény tagintézményei szintjén is. A pedagógusok 26%-ának van valamilyen – az utóbbi három esztendőben szerzett – módszertani kiegészítő képzettsége. Az arány jónak mondható, ám törekedni kell az intézményarányos eloszlásra. Az egységes kistérségi feladatellátás a közös munkaerő-gazdálkodási rendszer révén ennek lehetőségeit megteremti. A pedagógusok 7%-a rendelkezik valamilyen gyógypedagógiai képzettséggel. Mind a módszertani képzettség, mind a gyógypedagógiai végzettség az ellátandó feladatokkal releváns, hiszen a továbbképzéssel a felmerülő nevelési-oktatási problémákat kívánták az intézmények megoldani. 1.2. A településeken élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskola) ellátása feltételeinek vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a településeken biztosítottak-e a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek teljes körű óvodáztatásához; a településeken lakó valamennyi 3-18 éves gyermek közoktatási ellátásáról gondoskodnak-e a települések akár saját fenntartású intézményben, akár társulásban, akár más szervezettel kötött megállapodás keretében; a településeken élő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek megfelelő számban igénybe veszik-e az óvodát; a településekről való eljárás/bejárás nem jelent-e esélyegyenlőségi kockázatot. Az óvodai ellátás az önkormányzatok kötelező feladata. Jelenleg a Kistérségben 21 feladatellátási helyen, 70 csoportban tesz eleget feladatának a Többcélú Kistérségi Társulás 15 települése. Az óvodai férőhelyek kihasználtsági mutatója az ismert mutatók alapján 99%-kos. A csoportok átlagos létszáma 25 fő, az egy pedagógusra jutó gyermekek száma 12 fő. Az intézmények valamennyi kérelmező gyermekét fogadják a Közoktatási Törvényben előírtak szerint. A társulásban elterjedt gyakorlat, hogy a szeptember-december időszakban 3. életévüket betöltő gyermekeket szülői kérésre már szeptembertől fogadják még akkor is, ha normatív támogatást utánuk nem igényelhetnek. (Ez szóbeli közlés, adatlapon nem található, a tanügyi dokumentumok átvizsgálása támasztja alá). Az óvodákban integráltan látják el a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését.
A külterületen élő társadalmi csoportokhoz kapcsolódik az a tény, hogy a kistérség településein egyes óvodai csoportokban az átlagoshoz képest magasabb a HH/HHH-s gyermekek aránya. Ezt azonban nem szabad feltétlenül káros jelenségként értelmeznünk, mivel ezek tipikusan azok az óvodák, amelyek az adott településnek azon a részén kerültek kialakításra, amelyek a külterületekhez közelebb vannak. Helyi felfogás szerint ez az intézményszervezési tényező segíti azt elő, hogy a külterületi lakosság a lakóhelyéhez legközelebbi óvodába hordhassa a gyermekeket, elkerülendő a szükségtelen és megterhelő utaztatást. Tekintettel arra, hogy a kistérség települései –az alacsonyabb lélekszámúak is – meglehetősen nagy belterülettel rendelkeznek, még településen belül is gondot jelent az óvodáskorú gyermekek eljuttatása a távolabbi óvodába. Különösen igaz ez a külterületen szerényebb anyagi körülmények között élő népességre. Megállapítható, hogy a közoktatás területén nincs ellátatlan feladat a kistérségben, a feladatokat a települések közösen illetve önállóan, saját fenntartású intézménnyel látják el. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek a 14 magántanuló között nem található. A magántanulók aránya az összes tanulóhoz viszonyítva elenyésző (nem éri el a 0,5 %-ot sem). A rendelkezésre álló dokumentumok alapján vélelmezzük, hogy valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló intézményes nevelésben-oktatásban részesül. A Kistérségi Társulás települési szinten is rendelkezik elégséges számú óvodai férőhellyel, ezáltal gyakorlati akadálya nincs annak, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára 3 éves kortól az óvodáztatás megvalósuljon. Beavatkozás tervezése mindazonáltal a tényleges megvalósulás elérésére szükséges, tekintettel arra, hogy a korai óvodáztatás alapfeltétele a gyerekek oktatási hátrányai csökkentésének. A munkanélküli és szociális ellátást igénybe vevő családok feltérképezése az első lépés ebben az irányban. Szükséges a meglévő intézményhálózaton belül a belső tartalékok feltárása. A Kistérségi Társulás óvodáinak és iskoláinak kapacitását, az oktatási intézményrendszer fejlesztési terveit az egyes településeken várható demográfiai elmozdulások hatásainak figyelembevételével kell meghatározni. A túlterhelt és alulhasznosított intézmények helyzetét külön-külön intézményenként szükséges vizsgálni. Az érintett települések intézményeikkel kapcsolatos elképzeléseiket megfogalmazták, s ez a beruházási tervben megtalálható. Amennyiben a későbbiekben kapacitáshiány jelentkezne, a bővítés mellett hangsúlyosan vizsgálandó a diákok átirányításának a lehetősége. A kistérségi feladatellátásnak pontosan az a lényege, hogy a tanulólétszámmal és a szakellátással kapcsolatos problémákat egységesen és komplex módon lehet kezelni. Tartósan átlag alatti csoportlétszámú intézmények esetén a csoportlétszám optimalizálását a Társuláson belüli átcsoportosítással lehet megoldani. Az elhelyezkedését tekintve jó adottságú, de esetlegesen alulhasznosított intézményeket felújításokkal, megfelelő szakmai és marketingmunkával, kedvező közlekedési és infrastrukturális feltételek kialakításával lehet vonzóvá tenni.
Az intézményrendszer kihasználtságának folyamatos figyelése továbbra is szükséges, hiszen ahol a fogyó gyermekszám megállása nem várható, ott az ellátás színvonala csak egyre nagyobb költségekkel, romló hatékonysággal, vagy egyáltalán nem tartható fenn. A felújítások végrehajtására ütemezett terv kidolgozása folyamatban van, összhangban a nevelési-oktatási koncepcióval. Környezet- és egészségtudatos, illetve az esélyegyenlőséget figyelembe vevő oktatási program kidolgozása és népszerűsítése szükséges az oktatási intézményekben, a Társulás koordinációjában, a civil szervezetekkel szoros együttműködésben. Fontos a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek kiemelt kezelése, összehangolva a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, valamint az integrált oktatást felvállaló óvodák és iskolák kiemelt pénzügyi támogatása. A település valamennyi, a közoktatási szolgáltatást igénybe venni szándékozó polgárának biztosítja a kötelező közszolgáltatást. 1.3. A településeken élő óvodás és iskolás korosztályban a sajátos nevelési igényűvé minősített gyerekek aránya, és ellátási feltételeik. Célja: annak megállapítása, hogy a településeken szükséges-e célzott beavatkozás indítása az országos átlagot meghaladó sajátos nevelési igényűvé minősítés következményeinek kezelésére, és preventív intézkedésekkel a korai fejlesztés biztosítására. Az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a Társulás által fenntartott intézményben és a három abból kimaradó településen egyaránt az országos átlag fölött van (Társulás: 12.7%; Akasztó: 13.6%; Fülöpszállás: 10.8%; Izsák: 15,1%) Ebből következően szükség van tervszerű, komplex beavatkozásra az arányok csökkentése érdekében. Ennek első lépéseként megtörtént a 2007. december 31-éig esedékes felülvizsgálat. A még nem összesített adatok szerint az organikus okokra visszavezethető SNI tanulók (SNIa) száma valamelyest csökkent, és némi átrendeződés érzékelhető a két SNI csoport egymáshoz viszonyított arányaiban is. Számottevő csökkenés mindazonáltal a felülvizsgálat eredményeként sem várható. A 2008-2009. tanév idevonatkozó adatai az 1. számú mellékletben találhatók. Szembetűnő, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók számaránya az országos átlagtól eltérő. Ennyi sajátos nevelési igényű tanuló közül az országos adatok alapján feltételezhetően több a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából fontos, hogy az adatlapokból megállapíthatóan a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésére lehetőség van a többi gyermekkel együtt. A közoktatási törvény előírásának megfelelően biztosított az integrált oktatás lehetősége. 1.4. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmények mennyire befogadóak, folytatatnak-e szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot; illetve, hogy amennyiben több iskolai, illetve óvodai telephely van a településen, azok között nem érvényesül-e a szegregáció.
Ez az előző évhez képest a HH/HHH tanulók aránya megváltozott. Minden település hangsúlyt fektetett arra, hogy felmérjék a valós HH/HHH tanulói létszámot. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a Társulás intézményeiben a 2008-2009. tanévben (1. sz. melléklet szerint): Óvodák: 12,47% Általános iskolák: 14,54 % Középiskolák: 2,56 % Ezen belül azonban megállapítható, hogy az egyes települések között lényeges különbségek mutatkoznak. Így a legmagasabb arány Imrehegy és Soltszentimre, Tázlár, Fülöpszállás településeken tapasztalható. A szolgáltatott adatok alapján megállapítható hogy hat településen (Csengőd, Fülöpszállás, Imrehegy, Kecel, Soltszentimre, Tabdi, Tázlár), illetve az ott működő intézményegységekben a hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja a 40 %-ot. Kiskőrös város két általános iskolája esetén a nevezett tanulócsoport egymáshoz viszonyított aránybeli különbsége nem jelentős. Az intézmények, intézményegységek szegregáló gyakorlatot nem folytatnak. A vizsgált adatokból megállapítható, hogy az emelt szintű és nemzetiségi oktatást folytató intézményegységek osztályaiban is megtalálhatóak a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A térség iskolái közül az izsáki általános iskola a gyógypedagógiai fejlesztést igénylő tanulók oktatását szegregált módon biztosítja. A kiskőrösi kistérségben az érettségit is adó oktatási intézményekben alacsony a HH/HHH-s tanulók aránya. A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás többek között éppen ennek a jelenségnek a kezelésére hozta létre az egységes iskolát, ahol az általános iskolai és a középiskolai képzési szint között nincs felvételi vizsga, amely egyébként akadályát képezheti az érettségit adó képzési formába való bekerülésnek. Az egységes iskola lehetőségei és Pedagógiai Programjának deklarált céljai szerint törekszik arra, hogy a HH/HHH-s gyermekek az alapfokú oktatásból a célzott és módszeres pedagógiai munka révén az érettségi megszerzéséig az intézmény tanulói maradjanak. Az egységes intézmény kollégiumában 84 tanuló került elhelyezésre. Közülük 79 jár az intézménybe. Az esélyegyenlőség szempontjából fontos, hogy 5 olyan tanuló elhelyezését is biztosítják, akik nem a saját, hanem a megyei fenntartású Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézménybe járnak. 1.5. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a települések intézményeiben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés (pl. tanórán kívüli programok) biztosításában, esélyegyenlőségük előmozdításában; illetve, hogy amennyiben több alapfokú intézmény van a településen, az intézmények között az okta-
tás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében van-e jelentős eltérés. Az egységes intézmény jogelőd tagintézményei közül Csengődön, Páhin, Kiskőrösön és Soltvadkerten kapcsolódtak be valamely segítő programba. Valamennyi vizsgált kategóriában megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű tanulók aránya elenyésző a tanórán kívüli programokban. Megállapítható, hogy a települések – kevés kivételtől eltekintve – a vizsgált időszakban nem használták ki az iskolán kívüli segítő programokban való részvétel lehetőségét. A kompetencia mérések eredményei az intézményátszervezés közben részben elvesztek. A hiányzó eredmények pótlása az elmúlt tanévben megtörtént. Az intézmény egy nyertes pályázatnak köszönhetően segítséget kapott a kompetencia mérések eredményeinek szakszerű értékeléséhez, az intézkedési terv elkészítéséhez. Ez a munka már elindult. A közös fenntartású intézmény jogelőd intézményeiben a lemorzsolódás aránya nem haladja meg az országos átlagot. A mutatók is javuló tendenciákról árulkodnak. Izsák település esetében kimagasló a lemorzsolódók aránya, hiszen az országos átlagnak 4-7szerese. Ennek konkrét okát nem ismerjük. Ily módon a kistérség intézményei között jelentős eltérés van a lemorzsolódási, mutatókban, beavatkozás (az izsáki intézmény vonatkozásában) tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. A közös fenntartású intézmény jogelőd intézményeiben összességében évről évre növekszik a gimnáziumot választó végzősök aránya, ezzel párhuzamosan csökken a szakközépiskolában továbbtanulók száma. Míg a szakiskolák utánpótlása lényegében azonos szinten maradt. Az önállóan intézményfenntartó két település adatai alapján megállapítható, hogy a kisebb lélekszámú településeken tanulók körében a gimnáziumot választók aránya messze elmarad az országos átlagtól. A hátrányos helyzetűek száma a továbbtanulók között abszolút értékben nem mutat különösebb eltérést, az egyes intézményekben arányuk akkor növekszik, amikor az intézménytípust választó tanulók száma csökken. A hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói nem árulnak el jelentős eltérést az országos átlaghoz képest. Egyedül a gimnáziumot választók esetében maradnak az országos átlag alatt. (Ennek oka kereshető az intézményi struktúrában is.) Probléma, hogy az oktatás hatékonyságára vonatkozó adatközlés sok esetben hiányos és ellentmondásos. Nem minden esetben tudható, hogy valóban nincs érintett tanuló az adott vizsgálati szegmensben vagy (azaz 0 a számuk), vagy nem rendelkeznek a kért adattal. 1.6. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a települések intézményeiben. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményekben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltét-
elei; illetve, hogy amennyiben több iskolai ill. óvodai intézmény, tagintézmény van a településen, az egyes intézmények között az oktatás feltételeiben van-e jelentős különbség. Az intézmények, intézményegységek infrastrukturális ellátottsága egészében véve megfelelő, de feltűnő, hogy három iskolában (Kiskőrös Petőfi; Kaskantyú; Tabdi) nem rendelkeznek tornateremmel. A tornaszoba átmeneti megoldás a tervezett fejlesztés (tornacsarnok) megvalósulásáig. Említést érdemel, hogy a számítógépek egy tanulóra jutó aránya nagy különbségeket mutat az egyes oktatási egységeknél. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben felsorolt minimálisan kötelező eszközök tekintetében a Társulás itt felsorolt településeinek intézményei (jelenlegi intézményegységek) nem tesznek eleget a jegyzékben foglaltaknak: Csengőd, Bócsa, Kiskőrös, Tabdi, Kaskantyú, Soltvadkert, Császártöltés, Tázlár, Páhi, Kecel, Imrehegy, Soltszentimre. OKÉV engedéllyel volt fenntartó, amely rendelkezett, volt amelyik nem. A fenntartók tudatában vannak a meglévő hiányosságoknak. Intézkedési tervükben rendelkeznek a hiánypótlás módjairól. A megoldás a közös intézmény fejlesztése lehet. A tényleges teljesítést figyelemmel kell kísérni, s amennyiben a benne foglaltak mégsem valósulnak meg minden intézményegységben, ill. jelentős eltérés van az infrastrukturális feltételekben az intézmények között, akkor beavatkozás tervezendő évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel. 1.7. A települések intézményei számára biztosított források vizsgálata. Célja: annak megállapítása, - hogy az egyes intézmények, intézményegységek, tagintézmények egyenlő arányban részesültek-e támogatásban, illetve, hogy differenciált forráselosztás esetén mennyire szolgálta a differenciálás az esélyegyenlőség előmozdítását a településen; - hogy a kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése megtörtént-e az igénybevett kiegészítő állami forrásból. Az önkormányzatok nem folytatnak a forráselosztásban diszkriminatív gyakorlatot. A fenntartó pályázik és igénybe veszi az óvoda, iskola HHH gyermekek/tanulók után járó, valamint az SNI tanulókra járó normatíva igénybevételére. Megállapítható az is, hogy a 2008-2009. Tanévben a Társulás intézményében nőtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását célzó normatívák igénybevétele az IPR bevezetésével.. A két táblázat összevetéséből megállapítható, hogy a tervezett beruházások esélyegyenlőségi szempontból is relevánsnak mondhatóak, hiszen valamennyi érintett feladat-ellátási helyen találhatók hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Fülöpszállás a hiányos adatszolgáltatás miatt képez ez alól kivételt, amely adatok azonban a 2008-2009. tanévre vonatkozóan már rendelkezésre állnak. (1. sz. melléklet)
A helyzetelemzés megállapításai Esélyegyenlőségi terület1 (az un. útmutató fent listázott 2.1- 2.7. vizsgálati szempontjai alapján) 1.1. A településeken élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata.
1.2. A településeken élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata.
1.3. A településen élő óvodás és iskolás korosztályban a sajátos nevelési igényűvé minősített gyerekek aránya, és ellátási feltételeik.
1.4 A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata.
1.5 Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. 1
Feltárt probléma (kiinduló érték, állapot leírása) Az egységes intézményt fenntartó településeken a közoktatási feladatokat ellátja maga az egységes intézmény. Bizonyos szakszolgálati feladatok csak Kiskőrösön érhetők el, van, amelyik több településen is, és van olyan feladat is, amely a térségben ellátatlan. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján vélelmezhető, hogy valamennyi HHH gyermek/tanuló intézményes nevelésben, oktatásban részesül.
Az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya a Társulás által fenntartott intézményekben és a két abból kimaradó településen egyaránt az országos átlag fölött van. Biztosított az integrált oktatás lehetősége. Az intézmények, intézményegységek, tagintézmények szegregáló gyakorlatot nem folytatnak. Megállapítható, hogy az emelt szintű és nemzetiségi oktatást folytató tagintézmények osztályaiban is megtalálhatóak a HH-s és HHH-s tanulók. HH/HHH tanulóknak ugyanolyan hozzáférése
Szükséges beavatkozás Tázlár településen tervben van bölcsőde építése. Sikeres pályázat esetén a bölcsődei ellátást a település önállóan látja el.
Első lépésben szükséges a munkanélküli és szociális ellátást igénybe vevő családok feltérképezése (Társadalmi térkép elkészítése). Szükséges továbbá a meglévő intézményhálózaton belül a belső tartalékok feltárása. A túlterhelt és az alulhasznosított intézmények helyzetét külön-külön intézményenként szükséges vizsgálni. Kapacitáshiány esetén a bővítés mellett vizsgálandó a diákok átirányításának lehetősége. Szükséges a tervszerű, komplex beavatkozás az arányok csökkentése érdekében. Első lépésként megtörtént a 2007. december 31-ig esedékes felülvizsgálat, amelynek következtében valamelyest csökkent a két csoport egymáshoz viszonyított aránya. Számottevő csökkenés mindazonáltal nem történt. Az Egységes Oktatási Intézmény lehetőségei és Pedagógiai Programjának deklarált céljai szerint törekszik arra, hogy a HH/HHH-s gyermekek az alapfokú oktatásból a célzott és módszeres pedagógiai munka révén az érettségi megszerzéséig az intézmény tanulói legyenek.
Tanórán kívüli programokba a HH/HHH tanulók magasabb arány-
Az táblázat sorai a kiemelt területeket jelzik, akkor is fel kell őket tüntetni, ha az adott területen nincs ok beavatkozásra.
1.6. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a települések intézményeiben.
1.7. A települések intézményei számára biztosított források vizsgálata.
van az iskola szolgáltatásaihoz (pl. tanórán kívüli programok) mint a nem HH/HHH tanulóknak, ugyanakkor megállapítható, hogy a HH/HHH-s tanulók aránya elenyésző a tanórán kívüli programokban. Az intézmények infrastrukturális ellátottsága egészében véve megfelelő, de három iskolában (Petőfi Kiskőrös, Kaskantyú, Tabdi) nem rendelkeznek tornateremmel. Az intézmények között az egy tanulóra jutó számítógépek aránya nagy különbségeket mutat.
ban való bevonása
Az önkormányzatok nem folytatnak a forráselosztásban diszkriminatív gyakorlatot. A fenntartó pályázik, és igénybe veszi az óvoda, iskola HHH gyermekek/tanulók után járó, valamint az SNI tanulókra járó normatívát. A 2008-2009. tanévben a Társulás intézményében nőtt a HHH tanulók felzárkóztatását célzó normatívák igénybevétele az IPR bevezetésével.
A teljes körű HHH gyermekek/tanulók felmérése, adatbázis létrehozása
Megoldás a közös intézményfejlesztés lehet. A tényleges teljesítést figyelemmel kell kísérni, szükség esetén beavatkozás tervezhető évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel. Anyagi forrás keresése: Pályázatok alapján.
2. A helyzetelemzés óta történt változások: 1. 2008. július 1-től Fülöpszállás község behozta a KTKT Egységes Iskola és Szakiskola intézményébe az addig önállóan működtetett napközi otthonos óvodáját és általános iskoláját. Ez nem érintette az intézmény szerkezeti felépítését. A 2527 fős településen a 2008. évi statisztika szerint 82 óvodás, és 192 iskolás jár a két tagintézménybe. 2. Az egységes intézményben az új tanévben változtak a tanulói létszámok, az összlétszámon belül a HH, HHH, SNI gyermekek, tanulók arányai. Ezt az 1. számú melléklet tartalmazza. 3. 2008. szeptembertől bevezetésre került 14 tagintézményben az Integrált Pedagógiai rendszer. 14 tagintézmény pályázaton nyert erre összeget, a fülöpszállási iskola a pályázat beadásakor még nem volt az intézmény része. A programba nem kapcsolódtak be az óvodák és a Wattay Középiskola. Mindegyik tagiskolában nőtt a HHH tanulók számaránya, ez indokolta a program bevezetését. 4. A KTKT Egységes Iskola és Szakiskola a 11/2008. (III. 29.) OKM rendeletben megjelent, A minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása témakörben sikeres pályázatot nyújtott be. Ennek köszönhetően a tagintézményekben dolgozó pedagógusok egy része olyan 30 órás továbbképzésen vett részt. Szakértők irányításával a nevelő testületek részletesen elemzik a 2007. évi kompetenciamérésben elért tagintézményi eredményeket. A tagiskolák eredményességi mutatói, kompetencia mérés eredményeinek javítása érdekében szakértő segítségével Intézkedési Terv kidolgozására kerül sor a tanév során. A pályázat keretében az egységes iskola egységes mérési-értékelési rendszert kíván létrehozni. 5. Az intézmény a szakmai munka összehangolására létrehozta az intézményi munkaközösségeket, amelyek saját munkatervük alapján végzik munkájukat. 6. Kistérségi versenysorozat indult a tagiskolák tanulóinak részvételével. 7. Tehetséggondozó foglalkozások indultak a térség tehetséges tanulói számára.
3. Az Intézkedési terv célja 3.1 Általános célok A Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa a kistérség intézményeiben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a kistérség településein élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Az Intézkedési terv lehetőséget kínál azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek saját erőből, az állami normatív finanszírozás által meghatározott gazdasági feltételek között nem képesek a fenntartásukban működő közoktatási intézményrendszer hatékonyságát növelni, gazdaságosságát javítani úgy, hogy közben településükön a közoktatási feladatellátás színvonalát is növeljék. Az Intézkedési terv megoldási lehetőséget kínál azoknak a települési önkormányzatoknak is, amelyek számára a közoktatási törvény a tartósan alacsony tanulólétszám miatt a jövőben nem teszi lehetővé, hogy önállóan általános iskolát tartsanak fenn. Az Intézkedési terv lényege, hogy a közoktatási feladatok többcélú kistérségi társulás keretében történő közös ellátása kedvezőbb finanszírozást biztosít a közoktatási feladatok ellátásához, így esélyegyenlőséget teremt az oktatásban a kistelepüléseken élő gyermekek, tanulók számára is. Az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezménye figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékkal élő gyermekeknek: az emberi méltóságát, a különleges gondozáshoz való jogát, személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt. Célunk az, hogy a kistérségben érvényesüljön a: – diszkriminációmentesség, – szegregációmentesség, – halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, – minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés joga és az – integráció. Ebben a munkában támaszkodni kell a civil szervezetek bevonására, ugyanakkor az önkormányzatok számára a civil szervezetek működésének lehetőségek szerinti támogatása, erősítése az eredményes és hatékony együttműködés feltétele. A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás a közösen megalkotott esélyegyenlőségi terv megvalósítási időszakában az alábbi irányelvek betartását tartja kiemelten fontosnak:
Az emberi méltóság tiszteletben tartása: - A gyermekek, tanulók emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan munkafeltételeket, körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzésére és megerősítésére szolgálnak. A szolidaritás erősítése: - Alapvetően fontos elősegíteni a hátrányos helyzetű csoportok tanulási és érvényesülési lehetőségeit, hiszen a társadalom számára minden gyermek, tanuló egyformán értékes. - Fontos a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve. - Az oktató-nevelő munkában meg kell előzni a gyerekek hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a gyerekek bárminemű nemzetiségi, faji, származási, vallási, viselkedési, egészségi állapot és társadalmi helyzet szerinti diszkriminációra. Méltányosság, rugalmasság: - Pedagógusainknak olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozniuk, melyek elősegítik az érintettek tanulási pozíciójának javulását. Ennek megvalósításához szükség van nevelési és oktatási programok kidolgozására, személyre szabott fejlesztési tervek elkészítésére, bevezetésére.
3.2 Konkrét célok A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 23/2007. (V.11.) Többcélú Társ. számú határozatával elfogadott kistérségi nevelési-oktatási közoktatási intézkedési terv alapján: Célok és alapelvek: -
A települési önkormányzatok kötelező közoktatási feladatainak ellátása, a közoktatási törvényben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésének módja. A társulásban résztvevő helyi önkormányzatok nem kötelező közoktatási feladatai, és azok ellátása. A közoktatási intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzelések. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.
A Társulás alapvető céljai a közoktatás területén: -
-
A törvényekben megjelölt közszolgáltatás kötelező alapfeladatainak ellátása a nevelési és oktatási intézményekben, a feladatellátás során a közoktatás emelkedő színvonalú feltételrendszerének biztosítása, az intézmények működésének finanszírozása a nevelési és oktatási intézmények szakmai autonómiájának tiszteletben tartása mellett. A nevelő-oktató munka folyamatos, minőségi fejlődésének biztosítása. A szülők és a tanulók igényeinek kielégítése a lehetőségek függvényében.
-
A társulásban rejlő lehetőségek gazdag választékának biztosítása magas színvonalon, együttműködve a helyi civil szervezetekkel és egyházakkal. A pedagógiai munka hatékonyságának növelése a minőségbiztosítás támogatásával.
A célok eléréséhez a Társulásnak a következő időszakra kiemelt figyelmet kell fordítani: -
-
a közoktatási intézményműködtetés színvonalának növelésére, a szükséges anyagi források biztosítására, az intézmények rendszeres ellenőrzésére; az intézményhálózat racionális, korszerű és hatékony működésére; az óvoda és az általános iskola területén elősegíteni az integrált nevelést ellátó intézmények körének bővítését, továbbá valamennyi nevelési, nevelési-oktatási intézményben az integrált nevelés feltételeinek megteremtését; a nevelés-oktatás tárgyi eszközeinek fejlesztésére a felújítási, valamint az eszközfejlesztési ütemterv szerint; a nevelés-oktatás személyi feltételeinek minőségi fejlesztésére; a feladatfinanszírozás és az intelligens mérés-értékelés eszközével, a tartalmi munka minőségének javítására a gazdaságosság szem előtt tartásával.
A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések a „Közoktatási intézkedési terv”-ben deklaráltak szerint 1. A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás a kistérség többcélú közoktatási intézményét a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében hozta létre azzal a céllal, hogy biztosítsa a következőket: a) minden pedagógus munkakörben a közoktatási törvényben előírt végzettségű és szakképzettségű szakember foglalkoztatása minden településen, b) a pedagógiai szakszolgálatok szolgáltatásainak biztosítása, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása minden településen, c) a kisebbségi nevelés és oktatás megszervezése az óvodától a középiskola befejezéséig a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján, ha a kistérség településein élő kisebbségek igénylik, d) az 5–8. évfolyamos tanulók iskoláztatásának biztosítása azokon a településeken, ahol az alacsony tanulólétszám miatt a közoktatási törvény nem teszi lehetővé, hogy helyben 7–8. évfolyam induljon, illetve a település önállóan 5–6. osztály indítását sem tudja biztosítani, e) a bejáró tanulók iskolabuszos utaztatásának megszervezése azokon a településeken, ahol ezt a szülők igénylik, f) az intézményen belüli folyamatos továbbhaladás biztosítása a Többcélú Kistérségi Társulás intézményébe járó minden 8. osztályos tanulónak, aki a tanulmányait ebben a középiskolában kívánja folytatni, és megfelel az előírt feltételeknek, g) pedagógiai, szakmai együttműködés kiépítése, a tananyag és követelmények egymásra épülésének biztosítása, a magas színvonalú idegen nyelvi és informatikai oktatás megvalósítása érdekében. h) A nyelvi előkészítő osztály az egységes iskola közös összekötő eleme, ahonnan minden intézményből érkezhetnek, és minden irányba mehetnek tovább a diákok. A fenti célok megvalósítása során a Többcélú Kistérségi Társulás intézménye:
a) a tagintézmények között összehangolja a pedagógusok foglalkoztatását, b) a kisebbségi jogok biztosítása érdekében nemzetiségi nyelvoktatást, középiskolában a tanulók igénye szerint kiegészítő kisebbségi oktatást biztosít, c) megszervezi a bejáró tanulók iskolabuszos utaztatásának rendszerét a szükséglet, illetve a szülők igénye szerint, d) a folyamatos továbbhaladás és egymásra épülés biztosítása érdekében összehangolja a tagintézmények nevelési, pedagógiai és minőségirányítási programjait, helyi tanterveit, e) a pedagógiai, szakmai együttműködés megvalósítása érdekében kistérségi szintű szakmai munkaközösségeket működtet, f) tevékenységét a kistérség településein élő gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében szervezi. Esélyegyenlőség az Önkormányzati Minőségirányítási Program alapján -
-
Minden rászoruló gyermeknek nyújtson segítséget a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz. Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem; legyen hatékony együttműködés az oktatási intézmények és a közoktatához kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában.
Óvodák esetében -
-
Különösen fontos, hogy figyelmet fordítsanak az átlagostól eltérő, fejlődésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdő, a szociálisan hátrányos helyzetű, fogyatékos gyermekekre. Az óvodai elhelyezés legyen teljes körű a tanköteles korba lépő 5 évesek számára. A hátrányos helyzetű, veszélyeztett gyermekek számára legyen biztosított a 3 éves kortól történő óvodai elhelyezés.
Általános iskolák esetében -
-
Biztosítani kell, hogy a gyermekek megközelítőleg azonos feltételek között tanulhassanak, szakszerű oktatásban részesüljenek. Az általános iskolák legyenek képesek az alapfunkció ellátására, mérsékeljék a művelődési egyenlőtlenséget. Biztosítsák a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztő programokat. Biztosítsák az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazását. Legyen kiemelt feladat a tankötelezettség teljesítése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. A 2000. évhez képest 2010-re legalább felére kell csökkenteni: a) a korai iskolaelhagyók arányát (hogy az uniós átlag 10 % alá kerüljön) b) az olvasás, matematika és a természettudomány területén a gyengén teljesítők arányát. Nyújtson több segítséget tanulóinak a pályaválasztási döntéseknél.
Kollégium esetében -
Nyújtson több segítséget tanulóinak a pályaválasztási döntéseknél. Legyen fontos feladat a kollégiumi tehetséggondozás, hátrány-kompenzáció; esélyegyenlőség megadása mindenki számára. Folyamatossan törekedni kell a tanulók komfortérzetének javítására, a differenciált bánásmód megvalósítására.
3. 3 Kitűzött célok időbeli bontásban A helyzetelemzésben körvonalazódtak azon fejlesztési célok, melyeket az esélyegyenlőség előmozdításához szükséges kitűzni. Az egyes esélyegyenlőségi kockázatok súlyosságának megítélése alapján az alábbi időbeli sorrend állítható fel. Rövid távú célok (1 év) Az intézményi működés keretein belül a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek/tanulók adatbázisának karbantartása A teljes-körű 3 éves HH/HHH gyermekek beóvodáztatásának biztosítása A fülöpszállási tagiskola készüljön fel az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) bevezetésére. A kompetenciamérések eredményeinek (kiemelten a HH/HHH tanulókra vonatkozóan) kiértékelése, intézményi intézkedési terv készítése, a megfogalmazottak beépítése az intézményi dokumentumokba (pedagógiai program, minőségirányítási program) A külterületen élő gyermekek, tanulók közül a HH/HHH arány feltérképezésének elindítása. A települések óvodáinak egy részében magasabb az átlagnál a HH/HHH gyermekek aránya. Több vegyes csoport működtetése estén az óvodák a HH/HHH gyermekek arányos elosztását alkalmazzák. Középtávú célok (3 év) A nevelési–oktatási intézmények és a társadalmi/szakmai szervezetek közötti kapcsolat erősítése. Módszertani továbbképzésen résztvevő pedagógusok számának emelkedése; a módszertani innovációk gyakorlati alkalmazása. A fülöpszállási tagiskolában is kerüljön bevezetésre az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR). Iskolán kívüli támogató rendszerek kiépítése a halmozottan hátrányos helyzetű diákok tanulmányi sikerei érdekében.
Óvodai, iskolai gyógypedagógiai feladatellátás színvonalas, szakszerű működtetése annak érdekében, hogy az SNI arány hosszú távon megközelítse az országos átlagot. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásának folytatása Az óvodai, iskolai fejlesztő foglalkozások színvonalának megtartása annak érdekében, hogy a BTM-es tanulók száma hosszú távon csökkenjen. Kompetencia mérések eredményeinek szinten tartása, az alacsony eredmények emelése az egyes tagintézményben.
Akcióterv Intézkedések, tevékenységek rögzítése
4.
Kiinduló érték Az intézkedés Az intézkedés (a kiinduló álla- eredményesséeredményessépotot jellemző a- gét mérő indi- gét mérő indidat, aminek javí- kátor rövidtá- kátor középtátására az intéz- von (1 év) von (3 év) kedés irányul) Nem teljeskörűAz érintettek Az IPR munkacsoIPR munka2009. 04. Fülöpszálláson A megtalált A megtalált en ismert a felkutatása. portok témára vocsoport, csa30. nem ismert a 2 H- halmozottan hát- halmozottan hátHHH gyermeSzülői nyilatnatkozó helyzetládsegítő, vés tanulókon belüli rányos helyzetű rányos helyzetű kek/ tanulók kozatok alapján elemzéseinek elké- dőnői hálózat 3 H-s arány. Mivel gyermekek/ tagyermekek/ taszáma (hiányoegészüljön ki a szítése, cselekvési vezetője, az össz tanulólét- nulók szüleinek nulók szüleinek sak a szülői nyi- HHH adatterv készítése gyermek és ifszámon belül a 2 80 %-a nyilat90 %-a nyilatlatkozatok). bázis a szolgál- A cselekvési terv júságvédelmi H-s arány kifeje- kozatot tesz kozatot tesz magas tatások megütemezésének meg- felelős Minden év zetten (184/97) valószíszervezésére felelően a HHH 04. 30. nűsíthető, hogy a családok megtaláhalmozottan hátlása, a jegyző előtti rányos helyzetű nyilatkozatok megtanulók aránya is tételének ösztönzészámottevő. A se társulás telepüAdatbázis pontosílésein is a HH tása 2 gyermeKódok használata javasolt: kek,/tanuló ma1. előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) gas aránya való-és határidők kijelölve 2. képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök színűsíti, hogy a 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
4. 5. x.
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6 év) A megtalált halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 95 %-a nyilatkozatot tesz
a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban felfüggesztve
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás Emberi erőforrás
Az intézkedés státusza2
3
HHH gyermekek/tanulók aránya is magasabb. Teljes körű óvodáztatás
Teljes körű beóvodázás
Az óvodás korú HHH gyermekek felkutatása, ösztönző források segítségével beíratása a rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése.
A tagóvodákban a szakmai kompetenciát növelni szükséges
Az érintett óvodáskorú gyermekek fejlesztése, a szakmai kompetenciák növelése
A tagintézmények egy részében az országos átlagnál magasabb a HH/HHH arány
Az óvodai csoportok, iskolai osztályok kialakításakor arányos legyen a HH/HHH tanulói arány
Az óvodáskorú gyermekek összehangolt, tematikus szűrése, integrált vegyes életkorú csoportok létrehozása Óvónők képzésének támogatása a fejlődési problémák felismerése érdekében. A HH/HHH gyermekek tanulók névsorának ismeretében arányos elosztású óvodai vegyes életkorú csoportok, iskolai osztályok kialakítása
Fenntartó önkormányzatok képviselő testületei. Jegyző, védőnő, családsegítő szolgálat, Igazgató, óvodavezetők, óvónők tagóvodák vezetői, óvónők
2009.09.01 -től
3-5 éves gyermekek közül 11 fő nem jár óvodába a társulás területén
Az óvodás korú HHH gyermekek óvodai ellátása.
Az óvodás korú HHH gyermekek óvodai ellátása.
Az óvodás korú HHH gyermekek óvodai ellátása.
TÁMOP pályázatok sikere, emberi erőforrás, költségvetési törvény
1
2009. 09. 01. Utána folyamatos
A tagóvodák egy részében végzik el a szűréseket.
A szűréssel kapcsolatos módszerek, munkaformák, kötelezettségek kidolgozása, az érintett óvónők felkészítése, fejlesztő eszközök beszerzése
A szűrés eredményeként érintett óvodáskorú gyermekek fejlesztése Az arra rászoruló
Az intenzív terápia eredményeként, az arra rászoruló óvodáskorú gyermekek 90 %-a fejlesztésben részesüljön.
Emberi erőforrás
3
jegyzők, óvodák, iskolák vezetői
folyamatos
Az ismertté vált HH/HHH gyermekek, tanulók arányos elosztása
Az óvodai csoportokban, párhuzamos osztályokban a HH//HHH arány évenkénti felülvizsgálata az adatbázis alapján
Az óvodai csoportokban, párhuzamos osztályokban a HH//HHH arány évenkénti felülvizsgálata az adatbázis alapján Az intézményekben ki-
Az óvodai csoportokban, párhuzamos osztályokban a HH//HHH arány évenkénti felülvizsgálata az adatbázis alapján Az intézmé-
emberi erőforrás
3
egyenlített HHH arány
nyekben kiegyenlített HHH arány
tagiskola igazgatók, gyógypedagógusok
folyamatos
Az SNI gyermekek aránya az általános iskolákban 9,6 %
Felülvizsgálatok folyamatos figyelése, ellenőrzése a tagintézményekben, esetlegesen a visszaminősítés végiggondolása Egyéni fejlesztési tervek készítése Jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező szakember létszám biztosítása
Jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező szakember létszám biztosítása Az SNI gyermekek, tanulók integrációjához megfelelő végzettségű szakemberek állnak rendelkezésre. A szakértői bizottság javaslata alapján visszahelyezés
Jogszabály szerinti végzettséggel rendelkező szakember létszám biztosítása Az SNI arány megközelíti az országos átlagot
Megfelelő szakember biztosítása Az SNI arány megközelíti az országos átlagot
3
A program teljes körű kiépülésével esélyegyenlőség növelése, hátránykompenzáció, a minőségi oktatás és egyenlő hozzáférés biztosítása
Kötelező felülvizsgálatok figyelemmel kísérése a szakvélemények alapján Szakmai együttműködés az EGYMI-vel a szakmai munka színvonalának javítása érdekében Megfelelő végzettségű szakemberek biztosítása a tagintézményekben Szakértői bizottságok javaslata alapján visszahelyezés Projektmódszer rendszeres alkalmazása, kooperatív módszerek beépülése a napi oktató tevékenységbe, multikulturális tartalmak. Kompetencia területek fejlődése
IPR menedzsment, munkacsoportok.
2010. 01.
Az általános iskolákban a tanulók 14,54 %-a HHH
Lemorzsolódási mutatók 0%- os szinten HHH tanulók érettségit adó középiskolai továbbtanulási mutatói 5 %-os növekedést mutatnak a bázisévhez képest.
Lemorzsolódási mutatók 0%- os szinten HHH tanulók érettségit adó középiskolai továbbtanulási mutatói 10 %-os növekedést mutatnak a bázisévhez képest.
Emberi erőforrás, Sikeres IPR pályázati forrás.
3
A lemorzsolási arány közelítse meg az orszá-
Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása
Iskolavezetés IPR menedzsment
folyamatos
A lemorzsolódási mutató lényegesen meghalad-
A pedagógusok módszertani kultúrájának bőví-
A korszerű pedagógiai módszerek beépül-
Lemorzsolódási mutatók 0%- os szinten HHH tanulók érettségit adó középiskolai továbbtanulási mutatói 15 %-os növekedést mutatnak a bázisévhez képest. A korszerű pedagógiai módszerek
SNI gyermekek aránya az intézményen belül az általános iskolákban meghaladja az országos átlagot
Az SNI arány közelítse meg az országos átlagot
Az általános iskolákban az IPR teljes körű kiépítése
Izsák város iskolájában a lemorzsolódás aránya –
09.
1
egyedüli településként a kistérségben – évről évre jelentősen meghaladja az országos átlagot.
gos átlagot.
IPR teljeskörű kiépítése Tanórán kívüli programok működtetése
Az iskolák megtartó erejének növelése
Csökkenteni az intézményen belül a beiskolázási körzetből más településen általános iskolát választók számát a tagiskolák épületeinek korszerűsítésével Minőségi oktatás megvalósítása minden tag-
A pályázati lehetőségek kihasználásával a tagiskolák épületeinek folyamatos felújítása Akadálymentesítés. Kompetencia alapú oktatás részleges bevezetése. A pedagógusok alkalmazzák az elsajátított korszerű pedagógiai módszereket
Fenntartó Iskolavezetés,
2009.09.01 -től
ja az országos átlagot
tése. Kooperatív technikák, projektpedagógiai ismeretek elsajátítása. Legalább 3 nevelő ismerkedjenek meg e módszerekkel. IPR működtetése Tanórán kívüli programok működtetése
nek a mindennapi pedagógiai gyakorlatba Az IPR II: tanítást- tanulást segítő eszközrendszer elemeiből minél többet működtet az iskola. Tanórán kívüli programok működtetése A lemorzsolódási mutatók megközelítik az országos átlagot
Az általános iskolai korosztályból 202 tanuló nem a helyi általános iskolát választja.
Korszerű módszerek beépülnek a pedagógiai gyakorlatba. Az iskola oktató-nevelő munkájának népszerűsítése Nyitott iskola A tagiskolák saját arculatából adódó programkínálatának bővítése
A tanköteles korúak közül 150nél kevesebben utaznak más településre az iskolaválasztás miatt, kivéve a szervezett utaztatást
beépülnek a mindennapi pedagógiai gyakorlatba Az IPR II: tanítást- tanulást segítő eszközrendszer elemeiből minél többet működtet az iskola. Tanórán kívüli programok működtetése A lemorzsolódási mutatók nem haladják meg az országos átlagot A tanköteles korúak közül 120-nál kevesebben utaznak más településre az iskolaválasztás miatt, kivéve a szervezett utaztatást
Sikeres pályázatok, emberi erőforrás
1
A külterületen élő gyermekek, tanulók közül nem ismert a HHH arány
Az iskolán kívüli segítő programokban (pl. Útravaló ösztöndíj program) a HH/HHH tanulók arányszámának növelése
iskolában az új pedagógiai módszerek, eljárások bevezetésével, alkalmazásával Az érintettek feltérképezése, A tényleges szegregációmentesség vizsgálata
A tanórán kívüli programokban a HH/HHH tanulók arányszámának növelése
A tagóvodákban a külterületről bejárók adatainak öszszegyűjtése, nyilvántartása, adatbázis létrehozása A HHH tanulók aránya az osztályokban, óvodai csoportokban
tagiskolák vezetői, osztályfőnökök
2009. 01.
09.
Nincs adat arra, hogy az adott településen hányan járnak be külterületről
Kapcsolatfelvétel, illetve szorosabbá tétel a társadalmi és szakmai szervezetekkel (pl. Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Családsegítő, civil szervezetek Az integrációs támogatás segítségével biztosítani a HHH tanulók számára a tanórán kívüli programokban
Iskolavezetés, mentortanárok
2009. szeptember
Az iskolán kívüli segítő programokban a HH/HHH tanulók: Útravaló: 41 tanuló
A feladatra szerveződő munkacsoport megkezdi a munkáját. Adatbázis létrehozása A gyermekek, tanulók osztály/csoport arányainak meghatározása. Arányos elosztás az osztályokban, csoportokban Valamennyi tagintézmény rendelkezik működő kapcsolatokkal az érintett szervezetekkel A fenntartó 15 tagintézményre igényli az integrációs/ képességkibonta koztató támogatást A tagintézmények pályáznak
Adatbázis frissítése Arányos elosztás az osztályokban, csoportokban
Adatbázis frissítése Arányos elosztás az osztályokban, csoportokban
Emberi erőforrás
1
A tagintézményekben a HH/HHH tanulók Útravaló programban való résztvevőinek száma: 45 fő fölé emelkedik.
A tagintézményekben a HH/HHH tanulók Útravaló programban való résztvevőinek száma: 50 fő fölé emelkedik
Emberi erőforrás, Útravaló pályázat, IPR pályázat
3
A HHH tanulók 50 %-a részt vesz valamilyen segí-
való részvételt Mentorhálózat bővítése, működtetése Az Útravaló Ösztöndíj programok továbbvitele Segítő programok, pályázati források felkutatása Pályázati anyagok készítése A kompetencia mérések eredményeinek, kiértékelése, az eredmények javítása
A mérések eredménye érje el az országos átlagot
2008. évi felmérés eredményeinek kiértékelése (HH/HHH tanulókat külön is kell értékelni) Az elkészült Intézkedési Terv lebontása, Cselekvési terv kidolgozása amennyiben az összesített és a HH/HHH tanulók eredményei között 25%-nál nagyobb az eltérés Cselekvési tervben foglaltak beépítése a pedagógiai programba és a minőségirányítási programba Intézményi dokumentumok fenntar-
az Útravaló programra
Iskolavezetés, tantestületek
folyamatos
A kompetencia mérések eredményei egyes tagiskolákban nem érik el az országos átlagot
Elkészül a tagiskolák intézkedési terve. A cselekvési ütemterv szerint megindul a fejlesztési munka.
tő programban
A kompetencia mérések eredményei megközelítik az országos átlagot. A HH/HHH tanulók kompetencia mérés eredményei nem térnek el 25%nál magasabb arányban a tagiskolai átlagtól
A kompetencia mérések eredményei megközelítik az országos átlagot. A HH/HHH tanulók kompetencia mérés eredményei nem térnek el 20%nál magasabb arányban a tag iskolai átlagtól
Emberi erőforrás, sikeres pályázatok
1
tói jóváhagyása Infrastruktúra fejlesztésre szorul, IKT eszközök korszerűsítése, fejlesztése
Az intézményben szakmai munka színvonala emelkedjen.
A tagintézmények épületeinek, IKT eszközeinek folyamatos fejlesztése, bővítése
Az eszközjegyzékben előírt eszközök biztosítása IKT eszközök korszerűsítése, fejlesztése A császártöltési, soltvadkerti, csengődi, kiskőrösi Petőfi iskola, császártöltési és csengődi óvoda épületei teljes felújításra szorulnak. Tantestületi intézményközi szakmai munkaközösségek működtetése, Humánerőforrásfejlesztés Szemléletmegújítás
Fenntartó, intézményvezet ő, tagiskola vezetők
2008. 2009.
A tagiskolák egy része a minimum eszközjegyzékben előírtaknak nem felel meg. A TIOP, DAOP pályázat nyertes
A TIOP, DAOP pályázatban foglaltak megvalósításának kezdete
A pályázati cél megvalósítása
Szinten tartás
Emberi erőforrás, sikeres pályázatok
2
Intézményigazgató, tagintézmények vezetői
évente folyamatos
A szakmai munkaközösségek megalakultak. Szakmai pályázatokat nyújtott be az intézmény
Éves szakmai munkaközösségi tervek Beiskolázási terv megvalósítása
Szakmai munkaközösségi fórumok, Éves szakmai munkaközösségi tervek Beiskolázási terv megvalósítása
Szakmai munkaközösségi fórumok, Éves szakmai munkaközösségi tervek Beiskolázási terv megvalósítása
emberi erőforrás, sikeres pályázatok
3
5. Megvalósulást segítő egyéb programok Az intézkedési terv célkitűzéseinek megvalósulásához jelentősen hozzájárulhatnak a célzott esélyegyenlőségi beavatkozások mellett az olyan fejlesztések, programok is, melyek a közoktatás feltételeinek javítását általában célozzák meg. Mindezek számbavétele azért szükséges, hogy az egyes programok eredményes megvalósulását a szakmai összefüggések feltárásával és előkészítésével ösztönözni lehessen. Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt programelem IPR implementáció
Együttműködés a partnerekkel.
DAOP, TIOP és egyéb pályázatok alapján támogatott fejlesztés
3
Ezek alapján meghatározott feladatok Az iskolai IPR programban meghatározott feladatok megvalósítása. Óvoda- iskola átmenet megvalósítása. Partnerkapcsolatok bővítése
Esélyegyenlőségi intézkedési tervben foglaltak pályázati úton történő megvalósítása, kompetencia alapú oktatás bevezetése IKT kompetencia szélesebb körű elterjesztése
Határidők
Célértékek
Feladatok státusza3 3
2008.
A HH-HHH gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése
2009
Indokolja az óvodában a gyermekek 12,47 % a HHH Az általános iskolában a tanulók 14,54 %-a HHH
3
2009.
Kompetencia mérések eredménye folyamatosan érje el az országos átlagot
1
A 7-e lábjegyzetben használt kódokkal.
Koordinációs feladat IPR minél teljesebb körű kiépítése
Az IPR kiépítése, programok működtetése a HH/HHH gyermekek iskolai sikeressége érdekében Kompetencia alapú nevelés, oktatás bevezetése
Koordinációért felelős személy Iskolai IPR menedzsment
IPR menedzsment
Intézményvezetés, nevelőtestületek
6. Kockázatelemzés A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállapítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége (valószínűség: 1-3 pont). Az eredmény szempontjából jelentősebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3-mat). Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Infrastruktúra fejlesztése, IKT eszközök korszerűsítése, bővítése.
Sikeres pályázat
Ne legyen számottevő különbség az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozóan a továbbtanulási arányokban Érettségi adó középfokú intézményben nőjön HH és HHH tanulók aránya Az iskolán kívüli segítő programokban (pl. Útravaló ösztöndíj program) való részvé-
Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata Sikertelen megvalósítás az önrész hiánya miatt
A kockázat következményének súlyossága (1-3)
A kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-3)
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
1
1
Újabb pályázati forrás keresése
Iskolán kívüli segítő programok működése. Továbbtanulást támogató programok a 7. és 8. osztályos HHH tanulók részére
Sikertelen Útravaló pályázat, Elutasító szülői háttér
2
1
Korszerű pedagógiai módszerek beépülnek a pedagógusok mindennapi pedagógiai gyakorlatába.
Szorosabb együttműködés a társadalmi és szakmai szervezetekkel (pl. Cigány Ki-
Sikertelen pályázat esetén veszélybe kerülhet HH/HHH tanulók tanulási életútjának segítése.
2
1
A tantestület módszertani kompetenciáinak bővülése hozzásegíti a tanulókat az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, valamint elő-
teli arány növelése
SNI arány csökkenése
sebbségi Önkormányzat, Családsegítő, civil szervezetek Kötelező felülvizsgálato k elvégzése Az egyéni fejlesztési tervek elkészítése, folyamatos fejlesztés szakemberekkel
Nem működik a mentor tanári program
1
1
segíti a hátrányos helyzetű tanulók munkaerő-piaci és az aktív társadalmi részvétel sikerességét is. Az óvodai és iskolai preventív fejlesztési program. Szakértői bizottság javaslata alapján visszahelyezés
7. Konzultáció, monitoring és visszacsatolás A kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv stratégiai dokumentumok. A stratégiai dokumentumok évenkénti felülvizsgálata szakmailag, kétévenkénti felülvizsgálata jogszabályi előírás szerint is indokolt. A szabályzó dokumentumokban foglaltak végrehajtásával kapcsolatosan, az ágazatban dolgozó munkatársak az intézmény vezetése felé jelzik a felmerült problémákat, észrevételeket (viszszacsatolás), az intézmény vezetése a fenntartó felé megteszi a szükséges észrevételét, javaslatát. A Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős vezető személy évente beszámolót készít, melyet a Kistérségi Tanács elnöke a Tanács elé terjeszt. A beszámolók előterjesztését megelőzően a döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők számára biztosítani kell a konzultáció, esetleg tréningszerű képzés lehetőségét. Az eredményesség értékelésére, ellenőrzésér az adott év december 31-ig kerüljön sor. A teljesített feladatok értékelése, eredmények fenntartása; a nem teljesített feladatok felmérése, nem teljesítésük indoklása, erre vonatkozó stratégia kidolgozása történjen meg oly módon, hogy a végrehajtás irányítója minderről dokumentumot készít, amelyet a KKEIT felelőse jóváhagy és megküld az érintett intézményeknek. Az értékelés, ellenőrzés megállapításait éves záródokumentumban kell rögzíteni minden év június 30. napjáig az oktatási intézményeknek. A dokumentumot meg kell küldeni a fenntartónak és közzé kell tenni a helyben szokásos módon mind az intézmények, mind a fenntartó által.
A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatni kell az intézkedési terv megvalósításában elért eredményekről a települések döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézmények, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit a települések honlapján és kiadványaiban, lakossági fórumokon, rendezvényeken. A demokratikus véleménynyilvánítás eszközei továbbra is rendelkezésre állnak, a visszacsatolás lehetősége több csatornán is biztosított. Az adatgyűjtés, feldolgozás a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósítása a Kistérségi Tanács feladata. A végrehajtásra kijelölt vezető az összesítés, szakmai véleményeztetés után a Tanács elé terjeszti a szükséges változtatásokat, akár az esedékes éves felülvizsgálatok közötti időszakban is.
8. Kötelezettségek és felelősségi körök Az Intézményi Társulás tagjai által elfogadott, hatályos Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés adatai, ténymegállapításai, a társulás településeinek és közoktatási intézményeinek hatályos szabályzó dokumentumai, a társulás székhely településének jegyzőjével, a kisebbségi önkormányzat vezetőjével és az oktatási intézmények vezetőivel folytatott egyeztető megbeszélés alapján készült. A vitaanyagot a települések polgárai, a civil szféra, a kisebbségi önkormányzat tanulmányozhatták, véleményt nyilváníthattak arról, s e véleményeket a döntéshozók határozathozatal előtt megismerték. Az intézkedési terv végrehajtásáért felelős intézményvezetőknek, az intézkedési terv megvalósítása irányítójának, a végrehajtásra kijelölt vezetőnek, a jegyző és munkatársainak munkavállalói fegyelmi felelőssége áll fenn. Amennyiben a vállalt célokat nem sikerül megvalósítani, úgy meg kell vizsgálni, hogy személyes mulasztás, nem megfelelő eljárás történt-e az ügyben, és ennek megfelelően kell eljárni. Amennyiben a szükséges források feltárása csúszik, vagy meghiúsul, úgy az ütemezést ennek megfelelően korrigálni kell. Szakmai alul-, vagy túl vállalás esetében az okok feltárását meg kell tenni, és ha indokolt, akkor a vállalás volumenén korrigálni kell. A döntéshozó Kistérségi Társulási Tanács a program végrehajtásáért politikai felelősséggel tartozik. Esélyegyenlőségi csoport kialakítása és működési feltételeinek megteremtése. Felelős: jegyző Határidő: 2009.március
Önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők, közoktatási intézményvezetők felkészítése az esélyegyenlőségi feladatokra. A döntéshozók, tisztségviselők, közoktatási intézményvezetők rendszeres továbbképzése. Felelős: esélyegyenlőségi felelős Határidő: program elfogadását követően, legalább évente egyszer Valamennyi oktatási szabályzó dokumentumba, mind az önkormányzati mind pedig az oktatási intézmények szintjén, koherens módon be kell épülnie az egyenlő bánásmódra, és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeknek, jelen intézkedési terv célkitűzéseinek. E szabályzó dokumentumok módosítása tekintetében hatáskörrel rendelkező személyek a dokumentumokat átvizsgálják, a szükséges módosításokat szövegszerűen megfogalmazzák, beépítik. Szabályzó dokumentumok: Kistérségi szinten: Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, Kistérségi minőségirányítási program. Intézményi szinten: SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program (nevelési program, helyi tanterv), Intézményi Minőségirányítási Program. A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézményekben az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezetet kell biztosítani: Az esélyegyenlőségi intézkedések érvényesülésének vizsgálata visszacsatolás a fenntartó felé a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv végrehajtásával kapcsolatban. Felelős: esélyegyenlőségi felelős Határidő: legalább évente egyszer
9. Érvényesülés, módosítás Az intézkedési terv végrehajtásáért felelős intézményvezetőknek, az intézkedési terv megvalósítása irányítójának, a végrehajtásra kijelölt vezetőnek, a jegyző és munkatársainak munkavállalói fegyelmi felelőssége áll fenn. Amennyiben a vállalt célokat nem sikerül megvalósítani, úgy meg kell vizsgálni, hogy személyes mulasztás, nem megfelelő eljárás történt-e az ügyben, és ennek megfelelően kell eljárni. Amennyiben a szükséges források feltárása csúszik, vagy meghiúsul, úgy az ütemezést ennek megfelelően korrigálni kell. Szakmai alul-, vagy túl vállalás esetében az okok feltárását meg kell tenni, és ha indokolt, akkor a vállalás volumenét korrigálni kell. A döntéshozó Társulási Tanács a program végrehajtásáért politikai felelősséggel tartozik.
9. Elfogadás módja és dátum
A Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét a megelőző civil egyeztetések után a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás …./2008. számú határozatával 2008…………… ……….-én elfogadta. A Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakértői véleményezték és elfogadták.
A fenntartó nevében: …………………………………………… a Társulási Tanács elnöke
…………………………………… Közoktatási esélyegyenlőségi szakértők Kiskőrös, 2008. december…………………………
1. számú melléklet KTKT Egységes Iskola és Szakiskola általános iskoláinak létszámadatai: 2008. okt. 1. iskola osztályok száma összlétszám hh % hhh Bócsa 8 134 46 34,33 17 Császártöltés 8 148 41 27,7 12 Csengőd 8 164 84 51,22 37 Fülöpszállás 8 192 99 51,56 40 Imrehegy 2 26 11 42,31 10 Kaskantyú 2 26 9 34,62 2 Kecel 33 731 322 44,05 146 Páhi 7 121 35 28,93 16 Soltszentimre 6 100 62 62 24 Soltvadkert 29 644 235 36,49 101 Tabdi 6 81 46 56,79 11 Tázlár 9 155 84 54,19 37 Kiskőrös - Petőfi Á. I. 21 513 116 22,61 27 Kiskőrös - Bem 23 569 118 20,74 44 össz. 170 3604 1308 36,29 524
% 12,69 8,11 22,56 20,83 38,46 7,69 19,97 13,22 24,00 15,68 13,58 23,87 5,26 7,73 14,54
SNI 11 19 16 17 6 3 69 20 8 69 7 38 15 48 346
% 8,21 12,84 9,76 8,85 23,08 11,54 9,44 16,53 8,00 10,71 8,64 24,52 2,92 8,44 9,60
BTM 10 1 8 7 2 2 35 9 9 24 2 19 24 15 167
% 7,46 0,68 4,88 3,65 7,69 7,69 4,79 7,44 9,00 3,73 2,47 12,26 4,68 2,64 4,63
KTKT Egységes Iskola és Szakiskola középiskoláinak létszámadatai: 2008. okt. 1. iskola osztályok száma összlétszám hh % PSGSZ 27 755 70 9,27 Wattay 32 846 130 15,37 össz. 59 1601 200 12,49
% 1,06 3,90 2,56
SNI 9 11 20
% 1,19 1,30 1,25
BTM 1 7 8
% 0,13 0,83 0,50
hhh 8 33 41
