MARGÓCSY JÓZSEF
KIS MARGIT ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA (Czóbel Minka életrajzírója) Az Anarcson 145 évvel ezelőtt született Czóbel Minka költő munkásságáról K i s Mar git nyíregyházi tanárnő, 39 éves korában egyetemi doktori disszertációt nyomatott ki Debrecenben, 1942-ben. Nyugdíjba menetele után a régebben gyűjtött jegyzetei és újabb levéltári kutatásai alapján majd 1980-ban kiadta előbbi dolgozatának átdolgozott, a költőnő életével és személyiségével behatóbban is foglalkozó kötetét. A költőnőről máig is ez a legteljesebb életrajz. Kis Margitnak itt következő bemutatása, méltatása csak mostanában valósulhatott meg. Hagyatékának tulajdonosa, Papp Tibor művészeti kritikus, szakíró ugyanis levél tárunkban helyezte el Kis Margitnak Czóbel Minkával folytatott irodalomtörténeti jelen tőségű levelezését, ide vonatkozóan mások leveleit, a kutatás közben összegyűlt feljegy zéseit, önéletrajzi jellegű írásait. Papp Tibor nemes gesztusát e helyt is köszönet illeti. 1
I. 1936-ban, a Kisvárda melletti Anarcson, a családi kastélyban élő Minka 81 éves, Kis Margit a nyíregyházi Kálvineum tanára, 33 éves. Kapcsolatuk ebben az évben kezdődik: személyes és levelező formában 1942-ig tart. Szükségesnek látszik - bevezetésül - addi gi pályájuk rövid ismertetése. 1. A porosz eredetű katona-nemes Czóbelek már másfél évszázada Kisvárda környékén birtokosok, magyar mágnásokkal házasodnak. így Minka édesapja, Czóbel Imre (1819-1906) anarcsi kastélyukba a közeli Berkeszről gr. Vay Éva Eveline-t (1829-1908) hozza feleségül 1846-ban. Három gyermekük nő fel: István (1847-1932), aki 1887-ben b. Mednyánszky Margittal köt házasságot és Késmárk mellett élnek. A z idősebb leány: Emma (1849-1949) majd 1879-ben a közeli gyulaházi birtokos b. Huszár Imrével házasodik, 1892-ben már özvegy s majd ő is Anarcson él 100 éves koráig. - A harmadik, felnőtt gyermek 1855-ben született. Wilhelminára keresztelték; otthon, majd publikációiban is Minka néven szerepel. A család romló anyagi helyzete miatt a háznál taníttatták, nevelték. Minka rengeteget olvasott, nyelveket tanult, még latint is, hogy jobban megértse a római klasszikusokat. Jókedvű, szellemes szép leány, aki szívesen szórakozik, táncol, lovagol, de igen hamar kiábrándul az üres bókolókból, a léhaságot és 2
1
2
A Papp Tibor által levéltárunkban elhelyezett Kis Margit-hagyaték még folyamatos rendezés alatt áll. Jelzete: SZSZBML, XXXI. 20. Vö. Az anarcsi Czóbel-család iratai. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás V - V I . kötet. Nyíregyháza, 1985. 309-331.; Egy régi udvarház utolsó gazdái. Szöveggyűjtemény az anarcsi Czóbel-család levéltári hagyatékából. Nyíregyháza, 1988.
műveletlenséget eláruló társalkodókból. Magányosan keresi életének értelmét, olvasmá nyaiból figyeli a hasonlónak látott párhuzamos sorsokat és egyre gyakrabban versekben igyekszik saját magát megnyugtatni, kifejezni. Minka 35 éves, amikor bátyjának, sógorának társaságában megismerkedik Justh Zsigmonddal (1863-1894), aki ellátja a kor legjobb francia, orosz irodalom műveivel. Olvassa Minka verseit: biztatja őt a tanulásra, folytatásra. Ennek hamarosan eredménye, hogy Minka olyan verseket ír, új formákban is, amelyek az 1890-es évek végén is újdon ság számba mennek - Ady fellépése előtt. Justh hatásos szellemi befolyása, jótékony ha tása azonban megszakad korai halálával, 1894-ben. Minka sikerei még néhány évig tar tanak, 1910 után azonban csak egy kötete jelenik meg, különben szinte csak az elnyert Petőfi társasági tagság révén jut közönség elé. Ilyenre kerül sor 1936 tavaszán: e k k o r 81 évesen - az ülés programja szerint bemutatja öt versét, amelyeken a közönség várat lan frissességet, modern hangvételt fedez fel. 2. Az Akadémia épületében ünneplő közönség egyik tagja Zsigmond Ferenc, aki 1883-ban született Kunhegyesen. Magyar-latin szakos tanár: 1922 óta a debreceni ref. gimnáziumban és kollégiumban tanít, egyetemi magántanár. Sokoldalú, fáradhatatlan kutatója nemcsak Jókainak, akiről monográfiát adott k i , s ez akadémiai levelező tagsá got hozott neki, hanem kortársakról (így Adyról is) gyakran előad, publikál, innen a nép szerűsége Debrecen kulturális életében. 1923-ban vizsgázik nála egy Kis Margit nevű szorgalmas, jól felkészült gólya, akinek indexében felfedezi, hogy a lány ugyancsak kunhegyesi, 20 évvel későbbi születésű, mint ő. Rögtön felkarolja, folyamatosan talál koznak, Zsigmond tanácsokkal, olvasnivalóval elégíti ki Margit tájékozódási vágyát. A tanár elegáns, jó megjelenésű, figyelemre méltó jelenség; azt pletykálják róla, hogy egy leány szívesen lett volna felesége, de kellő viszonzást nem talált, ezért öngyilkos lett. Innen eredeztetik a tudós tanár visszavonuló, emberkerülő magatartását, neuraszténiáját. És - nem alaptalanul - üldözési mániáját is, hiszen az egyetem magyar irodalmi tanszék vezetője, Pap Károly (1872-1954) féltékenyen őrzi csekély tekintélyét. Csak régi iro dalommal foglalkozik, nem érdeklik a kortárs írók és óvja vizsgázóit Zsigmond hatá sától: intrikál ellene, féltékeny rá. Zsigmond ezért is kéri 51 éves korában nyugdíjazta tását, Budapestre költözik, csak néhány szakmabeli barátjával érintkezik. Velük kerül el a Petőfi Társaság ülésére, Minka szereplésekor, majd Kéky Lajossal, Vajthó Lászlóval alaposan megbeszélik a hallottakat. Zsigmond erről hamarosan beszámol levelező földi jének, Kis Margitnak, k i akkor már Nyíregyházán tanít. 1
4
3
4
Vö. Justh Zsigmond és Czóbel Minka. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos közleményei. Az Irodalom és Nyelvtudomány D/11, sz. kötetében. Nyíregyháza, 1987, 53-62. Minka naplójából: 1936. április 4. „ Virágvasárnap, mise, áldozás, átöltözés, taxin az Akadé miába. Beszélek Havas-, W, Bán-, Szathmáryval, majdjön Pékár. Elhelyezkedünk. Szerencsésen deklamálok... Este taxival a József körúti Bendel étterembe, már ott Havas, Szathmáry, majd jönnek többen. Leülünk vacsorázni. Végre jön Pékár, dikciót mond rám... 10 óra után megyünk haza, Pékár visz egy taxiig." (SZSZBML,: XIII. 2. S-doboz, 22. pallium.) - NB Pékár Gyula (1867-1937) 1891-ben, Minkával egy időben lesz prózaíróként ismerős az irodalmi életben, an nak idején gyakran találkoznak Istvánék kastélyában Justh, Mednyánszky, Vay Péter társaságá ban. 1920 óta a Petőfi Társaság elnökeként mindig nagy tisztelettel fogadja, üdvözli a Társaság ban megjelenő Minkát.
3. Most már róla lesz hosszabban szó: azt már tudjuk, hogy ő is Kunhegyesen szüle tett, 1903-ban. Olyan parasztcsaládból jött, amelyben eddig nem akadt még férfi sem, aki magasabb iskolát végzett volna. A három leánytestvér közül Margit a középső: róla már kiskorában közismert, mennyire szeret olvasni, olykor még német nyelvtankönyvet is. Éppen a V I . osztály elvégzése után halt meg nagyanyja, s a váratlanul érkezett örök ségből járathatja a család olyan, helybeli előkészítő tanfolyamra, amelynek eredménye képpen 1915-1919 között magántanulóként elvégezheti a polgári iskola I—IV. osztályát 1919. július 3-ával, jeles eredménnyel. Mindenki azt ajánlja neki, hogy innen egyenes út vezet a tanítóképzőbe, ő kitartóan egyetemre igyekszik. Ehhez azonban mielőbb meg kell tanulnia azoknak a tárgyaknak az anyagát, amelyek majd a gimnáziumi belépőhöz; tantervkülönbözeti vizsga formájában szükségesek 1919 nyarának végén: a magyar, a francia és a latin nyelvből, történelemből és mennyiségtanból. Óradíjért vagy szíves ségből tanárok, ismerősök készítették fel. A forradalmak után, a román megszállás idején 1919. szeptember 10-én ez a megmé rettetés j ó eredménnyel végződött. így Margit felvételt nyert a leánygimnázium V. osztá lyába és négy éven át lehetett diákja, jeles tanulója a debreceni Dóczynak, az 1923. j ú nius 26-i érettségiig. Ugyanezen az 1919-i nyáron kellett a gimnázium melletti „internátusi életre" is fel készülnie. Mivel már kislánykorában megtanult igényesen varrni a szomszédban iparszerűen dolgozó szíves és türelmes varrónőktől, természetesen saját maga varrta az elő írt „staffírungot" és a szép matrózruhát, finom sötétkék szövetből rakott aljjal. Ugyanígy majd az érettségihez illő ünnepélyesebb ruháját is, amely az érettségi tablón is látható. Szerény modora, vasszorgalma, dacos kitartása hamarosan elismerésre talál. A z igazgatónő, tanárai ajánlják pénzért való korrepetálásra a gyenge tanulók szüleinek. Tü relme, jó érzéke, következetes munkája a szerényebb képességű tanítványainak is bizto sít számokban kifejezett eredményt. 5
6
7
8
5
6
7
8
Visszaemlékezéseiben írja, hogy - akárcsak későbben is - , „a könyvek már akkor is jobban ér dekeltek, mint a fiúk!" Füzetek II. sorozat 1. füzet 65. Füzetek II. sorozat 1. füzet 1-17. Az iskola névadója Dóczy Gedeon (Miskolc, 1832 - Debrecen 1911) iskolaszervező, igazgató: 1859-től a miskolci ref. leánynevelő intézetben, majd 1872-ből a sárospataki tanítóképezdében. 1874-től 1893-ig a debreceni felsőbb leányiskolának (leánygimnáziumnak) igazgatója: ez az ő buzgóságának köszönheti magasabb színvonalra emelkedését. Emellett a pedagógiai irodalom terén is szorgalmas munkásságot fejtett ki. (Zoványi Jenő: Magyarországi Protestáns Egyház történeti Lexikon. Bp., 1977. 154.) Füzetek II. sorozat 2/a fűzet 9-10, 2/b füzet 3-9.
Érettségije igen szépen sikerül. Magyar-német szakra iratkozik be az egyetemen, a ref. diakonisszáknál kap elhelyezést, ellátást, a kisebb internisták felügyelőjeként. Itt csak két évig maradhat, mert nem kívánja felvenni a diakonissza-jelöltek fátylát. Bele veti magát az egyetemi közéletbe. A diákszervezetek rendezvényeire folyamatosan jár, a keresztyén diákszövetségben is közismertté válik alapos tudása, segítőkészsége, meg bízhatósága. Meglehetősen magányosan halad célja felé: neki tanulnia, tudnia kell, hogy magasabbra léphessen, ezt lépten-nyomon bizonyítania kell. Külön még Zsigmond Fe rencnek is, hogy nem méltatlan az ő folyamatos, udvarias és nagyon hasznos irányító se gítségére. Egymásra ismerésük után szinte megkétszereződött tanulási kedve, olvasási „teljesítménye", egyébként is növekvő rajongása, vonzódása mellett. Mindennek látható, szép eredménye, hogy az egyébként távolságtartó Pap Károlyt is ámulatba ejtette széleskörű tájékozottsága, olvasmányainak fölényes kezelése, ezért a professzor, - ekkor éppen rektori jogai birtokában - Margitnak ítélte a 77ja/y-alapítvány jelentős ösztöndíját. Népszerű közszereplő lett, mindenhol hasznos munkát végez. A Diákszövetség deb receni tagozata őt küldi ki 1925 tavaszán az országos delegáció tagjaként a romániai her kulesfürdői nemzetközi konferenciára. Itt több ország egyetemistái szeretnék afféle ökumenikus összefogással a béke szükségességét, a népek békés egymás mellett élésé nek fontosságát hirdetni és gyakorolni. Németül és franciául már szégyenkezés nélkül, egyáltalában nem húzódozva, szívesen társalog, diskurál, vitatkozik. Mindez növeli ma gabiztosságát, személyiségének független érzését. Harmadéves korában Margit egyik egyetemista társával, Kiss Gabriellával albérletbe költözött, majd 1926 tavaszától már a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége debreceni tagozatának fenntartásában működő egyetemista leányszállásra kerültek. Ez a M A N S Z , ahogy a Napkelet-lexikon írja 1927-ben, a Károlyi-forradalom napjaiban alakult ke resztény-nemzeti társadalmi szervezet a hazaszerető nők összefogását célozta. Alapító elnöke az írónő, Tormay Cécile, és munkájukban a magyar kulturális, nemzetvédelmi, házi ipari, jótékonysági és külügyi propagandát igyekeztek támogatni, erősíteni. Mar gitunk a debreceni társadalmi mozgások részese lett: szívesen vállalta, mert olyan 9
10
9
10
Az akkori követelmények szerint a nyelvszakosoknak a latin mellett görögből is kellett érettsé gizniük. A Dóczyban nem lévén rá lehetősége, ernyedetlen készülés után Margit ezt a debre ceni piaristák gimnáziumában szerezte meg ,jó" eredménnyel. (Füzetek II. sorozat 2/a füzet 74-79.) A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSz) az 1920-as években szervező dött, ökumenikus szándékú nemzetközi szervezetnek magyarországi ifjúsági közössége. Köz pontja Budapesten a Hársfa utca 59/b szám alatti fiú Diákok Háza, egyetemista internátus. A fővároson kívül főleg a debreceni egyetemen voltak hívei, tagjai. A református Víctor János lelkész környezetében találkoznak tagjai bibliakörökben, a Duna menti Tahi kikötő feletti hegyoldalában tanítási szünetek idején rendezett evangelízalo, lelkigyakorlatszerű konferen ciákon. - A herkulesfürdői nemzetközi találkozó 1925. ápr. 22-től május 2-ig tartott. Margit az egyetlen debreceni, a többiek Budapestről jöttek, Major László joghallgató vezetése alatt Hilscher (később Mády) Zoltán tanár, Csányi József orvos, Kozma Ili és Pruzsinszky Irma ta nárjelölt. (Füzetek II. sorozat 3. füzet 25-61.)
körökben is megfordulhatott, helytállt, amilyenekben régebben nem járhatott." így került kapcsolatba, levelezésbe a nőmozgalom azon ágával, amelyik a diplomás nőket fogta össze és így érthető majd, hogy Minkával való találkozása után milyen természe tességgel fordult Magyaryné Techert Margithoz, a mozgalom fővárosi vezetőjéhez, hogy segítsen Minkának nyilvánosságot, kiadót szerezni. Alapvizsgája birtokában alkalmazza a ref. egyház a debreceni polgári leányiskolában segédtanárként, egyetemi abszolutóriuma birtokában 1928-tól pedig a nyíregyházi Kálvineum internátusának nevelőtanára és a polgári iskola helyettes tanára. Az államosítás után is ezekben az iskolákban tanított, majd a tanítónőképző megszüntetése után az újonnan indult Kölcsey leánygimnáziumban tanítva ment nyugdíjba 1960-ban. Takarékosan élhet: az internátus lakást, ellátást biztosít. így megteheti, hogy külföl di nyelvi, szakmódszertani továbbképző tanfolyamok, kurzusok 4-6 hetes költségeit is vállalhatja. Egyszer még egy hosszabb tengerjáró kirándulásra is elment. Ezen az úton ismerkedik össze a szintén nyíregyházi Gaizler orvos-házaspárral. A z asszony, dr. Csegezy Noémi a helyi nőmozgalom főszervezője, lelke, mozgatója. így kapcsolódik be Margit is, levelezője lesz a Magyar Női Szemlének, ismeretsége szélese dik ebben a körben is. A helyi szervezet pénztárosa, de neki csak a nyilvántartást kell vezetnie, a tagdíjakat Gaizlerék ügyes inasa szedi be. 12
Párhuzamosan vesz részt a megyei Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának életében is. Előadásokat tart, cikke jelenik meg a Kör Szabolcsi Szemle című folyóiratában. 13
11
12
13
Talán ezzel függ össze, hogy hazaérkezése után már nincs hír egyházi vagy diákszövetségi kap csolatairól. Hiába hívja új, pesti barátnője júniusban nem megy el Tahiba sem. (Lásd Pruzsinszky írma 1925. jún. 11-i levlapját.) Felszabadította magát önálló, magányos életre: ez a gon dolat megannyi jegyzetében, repülőlapon, naplórészletben érlelődik, erősödik meg az idők fo lyamán. Dacosság, makacsság - gyakran használt szavai. Konok küldetéstudattal teljesíti, amit magára szabott: kizárólag a tanítás szolgálatát tartja fontosnak. Még akkor is, amikor 1925/26 őszén-telén egy hasonló korú költővel kerül „menyasszonyságba", de rendkívül gyorsan meg is szabadul udvarlójától. 1934-ben ilyen helyzetté „érlelődik" kapcsolata Zsigmond Ferenccel: néhány levél-forduló során innen is kiszabadítja magát, illetve kapcsolatukat transzformálja, beilleszti vállalt magány-rendszerébe: segíteni kell a neuraszténiás embert, le kell rónia háláját, hogy nevelte tanulmányait, növelte önbizalmát, a még másfél évtizedig folyó levelezésnek ez lesz az alaphangja, értelme. - Minka költészetét, személyét megismerve megerősödik vállalt szerepében, hiszen szinte azonos elvi és gyakorlati helyzetnek, esetnek minősíti életüket. Rövidebb külföldi útjait nem számítva, hosszabb tanulmányi útjai a Füzetek 11:5. füzet összesítő glosszája szerint: 1926: Graz, 1928: Lipcse, 1929: Jena, Drezda, 1930: Bécs, 1931: München. Zsigmond Ferenc biztatására vett részt a Vulcanus nevű, 1300 turistát szállító 9 emeletes óceánjáróval az 1934. aug. 10-től 3 hétig tartó Dalmácia, Szicília, Málta, Tunisz, An dalúzia, Granada, a francia riviéra útvonalon, tartós megállókkal. (Részletes naplót vezet: a Fü zetek II. sorozat 6. és 7. füzete ez utóbbiról szól.) A Szabolcsi Szemlében: Granada, útleírás 1936: 2. sz. 38-45. — Czóbel Minka és a Nyírség 1941: 2-3. sz. 62-71. (Különnyomatként a „Szabolcsi Szemle Füzetei" sorozat 10. száma, 1941.) - Az irodalmi szakosztályban 1941 tavaszán tartott előadásáról (Czóbel Minka művé szetéről), a helyi lap háromhasábos ismertetést közölt a Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1941. máj. 13-i számában.
Zsigmond Ferenccel kialakult kapcsolatáról már többször esett szó, arról is, hogy a szeretett tanár 1934-től, immár nyűgdíjasként Budapesten él magányosan. Sűrűn leve leznek, eleinte afféle romantikus regények stílusában, de ahogy romlik Zsigmond neuraszténiája, mizantrópiája, 1935-re ábrándos kapcsolatuk prózaibbá, egyben éteribbé válik. Margit hálája, rajongása egyre inkább valamilyen gondozó, védőnői szerepben összegződik, ahogy valaki rokonáért, közeli idősebb családtagjáért aggódik. Ezt a sze repet gyakorolja levelezésükben, budapesti látogatásaikor, vagy a nagy ünnepek idején és a nyári nagy vakációban közös szülőföldi tartósabb találkozásaikkor. Ebből a helyzetből érthető, hogy 1936 áprilisában, amikor a Petőfi Társaságban Czóbel Minkáról, szerepléséről Zsigmond a levelében beszámol Margitnak és eléggé ke mény szavakkal szemrehányást tesz a nyírségi irodalmároknak, Margit az általánosan megfogalmazott „vádat" magára értelmezi: hogy tudniillik ezt a mulasztást nem másnak, hanem most majd neki kell jóvátenni. Azaz neki lett feladata, hogy Czóbel Minkát meg ismerje, megismertesse, újabb kori elismertetésében jelentős szerepet vállaljon. II.
.
1. Margit eladdig nem ismerte Czóbel Minka nevét, munkásságát. Most: azonnal elkez di összeszedni, megszerezni a Czóbel-köteteket, nagy lelkesedéssel olvassa, jegyzeteli. Egyre rokonszenvesebb a magányos írónő költészete, a személyéről kialakuló képe. Egyre több rokon vonást fedez fel kettőjük között. Fel kell hát öt keresni otthonában. Jel lemző, hogy előbb azonban Kisvárdán és környékén lakó ismerőseihez, volt tanítványai hoz fordul levélben vagy személyes látogatás során: híreket, adatokat, pletykákat szed össze a közeli Anarcs nevezetes családjáról. Költészetéről semmit sem tud meg: a három évtizednél is régebben megjelent köteteket szinte senki sem ismeri. 1936 júniusában be mutatkozik egy postai lapon és előadja látogatási szándékát. Hamarosan megjön a vá lasz: „ megtisztelő látogatását szívesen elvárom. " Ezt a lapon kapott választ még további nyolc követi: 1936-ból, majd 1941- és 42-ből kelteződik az a kilenc lap, levél, amely megmaradt és jelenleg olvasható Margit hagya tékában. A továbbiakban főleg ezekről lesz szó. Az első, 1936. július 3-i anarcsi látogatásból hazatérve Margit feljegyzi benyomásait egy kis pepita füzetbe: (Füzetek, I . sorozat, 3. füzet.) a kisalakú kockás oldalakra sűrű sorokban írva, a füzet első negyedének vegyes jegyzetei után 71 (!) oldalon folyamato san számol be élményeiről, majd bizonyára nem sokkal később, további 10 oldalon: „ Utójegyzetek. Séta a kertben " olvasható. 14
2000 őszén még nem történt meg Kis Margit hagyatékának teljes számbavétele. Jelenleg a kö vetkező dátumozása, Minka kezétől származó iratok találhatók, valamennyi Anarcsról keltez ve. (Minden bizonnyal több volt, mert vannak megcímzett, lebélyegzett borítékok, amelyekhez nem tartozik levél, stb.) Ezek: lap 1936: V I . 27. - levél 1936. X. 23. - lap 1936. X I . 30. - le vél 1941. V I . 18. - lap 1941. X. 3. 1942. IV. 17. - levél 1942. V. 28. - levél (1944) helyesen 1942. V I . 27. - levél 1942. VII. 22. Összesen 3 postai lap és 6 levél = 9 küldemény. (Megma radt még 2 lev. lap anarcsi 1942. VI. 1-i keltezéssel: ezeken külön-külön köszöni meg Büttner Helén ill. Minka nénje, B. Huszárné, hogy Margit nekik is elküldte doktori disszertációját.
Megtudjuk, hogy Minka kocsit küldött elé az anarcsi vasútállomásra. A két nővérnek lelkesedéssel mondja el, hogy Minka munkásságát nem ismerte, hogy Zsigmond pro fesszor hívta fel rá a figyelmét, így az elmúlt néhány hónapban igyekezett mulasztását pótolni. Célja: a költő életének és művészetének tanulmányozása, továbbá feleletet szeretne kapni, vajon miért zárkózik el vidéki magányába immáron évtizedek óta. M i n ka visszautasítja: nem ő zárkózik el, hanem a szerkesztőségek, a kiadók nem érdeklőd nek élete, munkássága iránt. Nyilvános szereplésre csak a Petőfi Társaság ülésein nyílik alkalma. Barátságos sétára indulnak a szépen gondozott parkban: Minka hosszan ismer teti életét, családját, vagyoni helyzetüket, napi gondjaikat. Közben - láthatóan szíve sen - tapasztalja: vendége alaposan ismeri köteteit, felismeri az ott olvasható tárgyi cél zásokat, így hát marasztják ebédre, uzsonnára is. Velük étkezik a porosz festőmüvésznő, Büttner Helén (Bob), a Ház tartós vendége, barátja. Utazásairól is érdeklődnek: szóba kerülnek a spanyolországi, a müncheni múzeumok, élénken emlékeznek a közös különkülön szerzett élményekre. Közben ki-kitér arra a benyomására, hogy bemutatkozása si keres, kellően szerény volt, de mégis kiderült, hogy amikor éppenséggel németre vagy franciára fordult a beszélgetés nyelve, nem vallott szégyent, s hogy többfelé utazott, azt is elismerően fogadták — pedig nem ő hozta fel dicsekedve. Margit többször szinte fel kiált jegyzeteiben, hogy céltudatosságában, magányosságában, a művészet szeretetében mennyi közös vonásuk van a fél évszázaddal idősebb művésznővel, általános életfelfo gásukban is. Az anarcsi látogatás után hamar hazautazott vakációzni: ott írhatta le roppant részle tességgel az említett beszámolót. Már onnan írta meg, még mindig a friss és kedves be nyomások hatása alatt a köszönetét kifejező levelet. Kivételesen megmaradt ennek a le velének a tisztán leírt fogalmazványa: az egyetlen, amelyet Minkának írt. A z 1985. már cius 15-én elkezdett I I . sorozat 7. füzetében „A viharedzett nő. Életrajzi írások. Dr. Ma kacs Margit küzdelmeinek története " feliratú kéziratos visszaemlékezések között, éppen az 1936. júliusi találkozás említése után illesztette be Margit az egykor írt levél szöve gét. Jellemző az a gyors reagálás, intézkedés, ahogy a költőnő „panasza" nyomán 15
15
Párhuzamosan ideidézendő Minka naplójából az 1936. júl. 3-i jegyzet idevágó néhány sora: „ Korán kelek. Megérkezik Kis Margit tanár Nyíregyházáról. Mondja, őt Zsigmond Ferenc ta nár, aki a Petőfiben hallott szavalni,figyelmeztetterám. Ezért jött, igen érdekli minden, stb. Itt ebédel, aztán Bob képeit nézzük. Gyors uzsonna, gyalog megy az állomásra. Ilon elkíséri. " (SZSZBML, XIII. 2. S-doboz, 22. pallium.)
megindul Margitban a segítség keresés. (Hiszen megbízta őt Zsigmond, hogy cseleked ni kell a költőnő érdekében!) Magyaryné j ó partnernek bizonyult, levelet váltott Minkával, keresett és talált egy olyan nyomdászt, aki árajánlatot is tett egy 10-12 íves verseskötet megjelentetéséhez. Körben leveleznek egymással: Margit boldog, hogy valamit útjára sikerült indítania, Minka hálás a tanárnő aktivitásáért és ragaszkodásáért. Az már más dolog, hogy kézzel fogható eredménye nem született Margit iparkodásának. 2. Meglehetősen igénybe vette Margit idejét, erejét az iskolai és internátusi feladatok elvégzése; ezekhez járult 1936 áprilisától elkezdett, szenvedéllyé vált filoszkodás, hogy minél alaposabban és szélesebb körben ismerje meg Minka költészetét, hogy sikerrel le hessen Minka „propagandistája". És mindez nem elég: egy májusi sóstói látogatás, ta lálkozás hatására, kollégák-barátok nógatására Boross Leona kollégája és ő a sóstói tó közvetlen közelében, egymás mellett, egy-egy nagyobb kertnek való telket vásárolnak. Margit sajátságos számadást tesz: az intenzív kutatás miatt most úgyse mehet külföldre, pedig immár, végre Párizs következnék, megmarad az erre gyűjtött pénze és eleget tehet édesanyja gyakori aggodalmaskodásának. Hogy t.i. szép-szép az a szellemi foglalkozás, 16
„Kunhegyes, 1936. VII. 7. Tisztelt írónő! Mégegyszer hálás szívvel köszönöm a kedves és szí ves vendéglátást. Felejthetetlen élmény marad számomra a Méltóságodék magas kultúrájú környezetében töltött napom, méginkább a kedves írónő szeretetre méltósága és jósága. — Most engedje meg, hogy megcáfoljam azt a többször is hangoztatott állítását, hogy
Igaz, hogy enélkül is töké letes képet állíthatok magamnak egy-egy kedves írómról. De így, személyes ismeretség révén valahogyan újabb varázst nyert számomra az Ön költészete. Valahogyan még élénkebbek táj festő színei mióta láttam az anarcsi határt. Még mélyebbre vésődik lelkemben a költészetéből kiáradó nemes lelkisége. Én egyáltalán nem tartom feleslegesnek a költővel való személyes is meretséget. - Most, hogy Önt és környezetét megismertem, hogy Méltóságod jóvoltából alka lom nyílt egy kissé bepillantanom magánéletébe: igazat kell adnom Taine-nek. A milieu rendkí vül nagy formáló erő az egyéniség kialakításában. Az Ön nemes, előkelő ízlésének, költészeté ben megnyilvánuló választékosságának itt találom a nyitját. A minden szépre és eszményi cé lokra való törekvés csak az olyan környezetben fejlődhetnek ki annyira kiteljesedett mértékben, mint Öné; ahol csupa művészi dolgok veszik körül. - Igaz, hogy mindezeket már költészetén ke resztül is megsejtettem, de teljes valójában csak az anarcsi kastély napsugaras kertjében lettek ezek előttem világosak. Most már határozott célként áll előttem, hogy mindezt az örömöt, fel emelő magasztos érzést, melyet az Ön költészete keltett bennem, most már másokkal is közöl hessem. Ezzel a levelemmel egyidejűleg írok dr. Magyary Zoltánnénak, a Magyar Női Szemle szerkesztőjének az Ön versei kiadásának érdekében. - A lap főcélja ugyanis, hogy a tehetséges dolgozó nők ügyét felkarolja. Az írónőnek ugyan nincs erre szüksége. De igenis szüksége van olyan lelkes hívekre, akik Ön helyett elvégezzék a propagálás munkáját, akik szívükön viseljék, hogy mások is részesüljenek abban a magasrendű örömben, felemelő érzésben, melyet az Ön finom tónusú költészete kelt a lélekben. - Remélem, hogy Magyaryné hasonlóan fogja majd fel az ügyet. Ó ugyanis rendkívül finom ízlésű és magas intelligenciájú. - Mégegyszer fogadja hálás köszönetem jóságos fáradozásaiért. Szeretetteljes köszöntésemet méltóztassék tol mácsolni a méltóságos asszonynak és a művésznőnek is. - Szíves üdvözlettel Kis Margit tanárnő."
kereset, de mégiscsak az az igazi ember, akinek földje van. Naplója szerint „íme örege désem első megnyilvánuló tünetei döntik el a kérdést: így 1956. május 19-én megvettem a földbirtokot, 800 négyszögölet. " Egyidejűleg a Czóbel-kutatások sem szünetelnek: a debreceni, budapesti folyóirattá rakban lépésről-lépésre nyomába kerül Minka és Justh kapcsolatának, a kezdeti meglepő sikereknek, majd a Justh halála utáni háttérbe-szorulásnak - hiszen a század első évtize dében Ady már méltán nagyobb feltűnést kelt, hiszen csakugyan igazibb, jobb verseket ír, mint a hazai úttörő Minka. Zsigmond is, Vajthó is biztatja kutatásainak összefogla lására, hogy írjon eredményeiből disszertációt. Margit 1941-ben, a Bessenyei Körben lép fel afféle próba - összefoglalással, Minka költészetének áttekintésével. - Majd pe dig Czóbel Minka és a Nyírség címmel tanulmánya jelenik meg a Szabolcsi Szemlében, - különlenyomatként is. 1941-ből Minkának két levele maradt fenn: mindkettőben visszaigazolja, hogy ismét szívesen látja Margitot, és köszöni, hogy oly intenzíven foglalkozik költészetével. Anarcson meglehetősen félénken adja át Minkának a Szemle-cikket. Megkönnyebbül, ahogy a füzet átlapozása után Minka egyetértő, elismerő csudálkozással köszöni meg Margit elemzéseit. Ez a második 1941-beli alkalom egyben utolsó személyes találkozásuk is. 17
17
A Füzetek II. sorozat 7. füzetének utolsó sorai között olvashatunk ilyeneket: „Milyen körfor gás az életünk? Lassanként odatérünk vissza, ahonnan kiindultunk. Ma, 1936. jún. 4-én figyel tem magam: egész jó paraszt lenne belőlem, - mint az apám volt. Újból odajutottam, ahonnan a sorsom elsodort. - Június 5-én nyitottam meg gazdasági naplómat. Egyelőre csak a kiadás rovata szaporodik. - Különös, hogy fér ez össze: egyidöben vezetek lírai és gazdasági naplót. Melyik hát az igazi énem? Egy évvel ezelőtt kissé megvetéssel hallgattam kolléganőimet, akik olyan jóízűen tudtak csevegni. Milyen nagy már a borsód? Kikelt már a petrezselymed? - Ma meg én is azért megyek a piacra, hogy érdeklődjem: mint mérik a vetni való gyalogpaszulyt, meg a futót? Pálfordulás ez az életemben? Vajon hová vezet? " - És egy jó évtizeden át, 1945 után is újra rendbehozva a kifosztott házat, kerítést, újra kezdve, amíg csak bírták izületei, el nyerték mások csudálatát saját „termékei".
Czóbel Minka levele Kis Margithoz
1942.
A mozgalmas 1942. év következik. Tavasszal a szabolcsi nőmozgalom külön irodal mi délutánt tervez. Előadója Margit és meghívják ide Minkát is. Az influenzája azonban nem engedi útra a 87 éves költőt: maga helyett verset küld. Ezt még a rendezvény előtt közli is a megyei újság. 18
Lásd a Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1942. április 29-i számát:
Az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Világszövetsége nyíregyházi Csoportjának. Hogyha kóborolva a világot jártam, Bűbájos Nyírségre mindig visszavágytam. Itt, hol bölcsőm ringott akácvirág alatt, Máskép énekelnek talán a madarak. Máskép nő a cserje, csillag máskép ragyog, Itt érzem igazán csak, hogy itthon vagyok. Futó szél zúgása tengeri levélben, Sárgarigó füttye bokrok sűrűjében, Még a felhőzet is máskép lép e tájra, Szebben, könnyebben száll fodros glóriája. Tündér táj közepén van egy kedves város, Szőlőktől övezve, erdőkkel határos, És kik benne laknak, minden szebbre, jobbra Hajlandók, - mutatja Bessenyei szobra — Dús kévéket hajtott a szellemi élet. Talán árva hazánk szebb jövőre ébred, Ha mint itt - reménynek van egy támaszpontja, Mely a késedelmest bűvkörébe vonja. E kedves városból hívó szó jött értem. Szeretnek - úgy mondják - szerencse, nem érdem. Kedves hívásukra de szívesen mennék, Ha nem kötne ágyhoz undok, konok vendég. Influenza neve, idegen származott S mint annyi idegen, nekünk sok gyászt hozott. így csak gondolatban lehetek veletek, Gondolatban küldöm nagy szeretetemet, Melyhez más szavakat nem találok itten: Kedves testvéreim, áldjon meg az Isten!
És ez a doktorizálás tavasza is: megjelenik a nyomtatott disszertáció. Egyik első pél dányának címzettje természetesen Minka, aki két nappal a kézhezvétele után már hoszszabb levelet ír Margitnak igaz hálával és néhány apróbb helyreigazítással is. Az ünnepélyes doktorrá avatásra 1942. június 6-án Margit édesanyja betegen utazik Debrecenbe, hazatérte után három nappal meghalt, talán éppen nagy-nagy örömében. Minka meleg szavakkal fejezi ki őszinte részvétét a hagyatékban talált utolsó immár te gező levelében, amelyben „kedves Margitka" a megszólítás és „Minka néni" az aláírás. 3. 1947 elején még téli vakáción tartózkodik otthon Margit: akkor hallja meg Minka halálhírét az újságolvasó Zsigmond Ferenctől, aki ugyan anyagi nehézségek nélkül, de nehéz, kiszámíthatatlan állapotban vegetál. Immár öt éve él Kunhegyesen: a háborús bu dapesti körülmények elől menekült ide 1942-ben, de hangulata itt, a családi körben sem javult. Levelezésük Margittal változatlanul tart, nem vehető észre a szövegekből sem különösebb eltérés a megszokott stílustól. így aztán kétszeresen is váratlan, megdöbben tő az 1947. júliusi távirat, hogy öngyilkos lett. Margit azonnal odautazik, a család meg várta őt, hadd láthassa jótevőjét, mentorát, ideálját még utoljára, a nyitott koporsóban. 19
III. Befejezésül Margit életének utolsó évtizedeiről is be kell számolni, éppenséggel a dok torrá avatás utáni időkről. Egy évvel 40. születésnapja előtt elégedett daccal inkább, mint gőggel nézhet körül: a Kálvineum nyíregyházi intézményeinek népes tanári
Czóbel Minka. írta Kiss Margit. (Debrecen, 1942.) Nyomatott Lehotai Pál könyvnyomdájában, Debrecen, 116 oldal. - Lásd Minka naplóját: „ 1942. május 25. A posta hozza Kis Margit köny vét rólam." (SZSZBML, XIII. 2. S-doboz, 22. pallium.) - Minka levele: „Anarcs 28-V-1942. Kedves tisztelt Tanárnő, Nagy örömet hozott nekem 2 nap előtt a posta, szépen kiállított ked ves könyvével. Néztem magamat benne, mint egy megifiító megszépítő tükörben. Visszahozta nekem azt a lázas munkakedvvel telt időt, melyben még az ú.n. Byron-i pessimismus is csupa boldogság. Hiszen a valódi bánat csak sokkal később jön, s ez szürke, unalmas, és se költészet re, se festészetre nem alkalmas. Erről a fiatalság nem tudhat semmit, ha még oly szenvedélye sen is odaadja magát valamely képzelt vagy valódi búnak. De lelkünk maradhat fiatal s így bármilyen korban lehet boldog. - Megbámultam azon kitartó, megértő szorgalmát, mellyel verseim - és dolgozataimba mélyedt, igazán nem tudok rajta semmit kifogásolni, csak megkö szönni meleg rokonszenvét, mely a könyv (dissertátio) minden lapjából sugárzik. Apró jelen téktelen eltérések vannak benne, de ezek igazán nem jelentenek semmit pl. Orczy Lőrincz apai ágon ősöm, Anarcs se Vay úton került családunkba, már régen ott volt, mielőtt ez a házasság köttetett. Dobos (Aranyhajszál) minden Jókai befolyástól ment. Nem akar más lenni, mint egy mese, melyet szóról szóra a marmarosi lakosoktól hallottam, s egy szálra fűztem mint a szárí tott gombát - legfeljebb pár nevet tettem hozzá. Ez határozottan nem compositio. A többi be folyásokat mind elfogadom, s ismételve bámulom megértését és elmélyedését sokszor magam előtt is zavaros, mert kimondhatatlan dolgaimba. Nagyon szeretem a Nyírségről szóló kritiká kat. Higgye el sok új munkakedvet ád e megértés. Ezer köszönet érte! Minden sikert szívből kí vánva és kedves látogatását örömmel várja hálás híve Czóbel Minka. " - A levél szövege meg jelent a Dr. Kis Margit: Czóbel Minka című könyvben, Nyíregyháza, 1980. 253-254. - Fac simile: e dolgozat képmelléklete.
karában senki másnak nincs doktorátusa, még a férfiak körében sem. Kerékpáron j á r ki sóstói kertjébe, ahol már szépen teremnek gondozott gyümölcsfái és veteményei. Kedves kollégáinak napi zöldség igényét szíves előzékenységgel elégíti k i , ízletes gyümölcstermését sűrűn feladott csomagokban juttatja el Budapestre Zsigmondnak és a Vajthó családnak. A negyvenes évek elején Margitot, az egyre súlyosodó háborús időben alapos be tegápoló segédszolgálatos kiképzésre kötelezik. így, amikor 1944 októberében már nincs iskolai oktatás, Margit Budapesten egy katonai szükségkórházban kap beosztást. A véletlen hozza össze Vajthó feleségével, aki ugyanott kapott hasonló feladatot. Kará csony este Vajthóék vendége, gyertyagyújtás után azonban már nem érhet vissza laká sára, így hetekig marad Vajthóéknál, az ostrom végéig. De ott sem tétlen Margitunk: a háztömb légó parancsnoka még hivatalos igazolást is ad neki március elején, amikor már indulhat vissza Nyíregyházára, hogy az egész idő alatt betegellátási és ápolási felada tokat teljesített önzetlen munkával. 1945 márciusának közepén, már Nyíregyházán, hamarosan „igazolják", folytathatja a tanítást. A z államosítások után felszólítják orosz-tanulásra: 1952-ben ehhez is meg szerzi a szükséges oklevelet. Kertjét áldozatkészen rendbe hozatja, továbbműveli, majd Zsigmond Ferenc halála után felszámolja kunhegyesi kapcsolatait, eladja ottani öröksé gét, Nyíregyházán vásárol házat, a Kálvineum közelében, a Szabolcs utca 19. számút. Nemsokára, albérlőként, magához veszi régi kedves kollégáját, Boross Leonát, akivel 1980-ig éltek egy fedél alatt. Mivel egyre gyakoribbak izületi panaszai, kérte nyugdíjaztatását, így 1960 őszén már nem kezdte el az új tanévet. Izületi kopással járó bénulása miatt egyre többször kezelik a harkányi gyógyintézetben. Csak később szervez Nyíregyházán a kórház önálló reuma tológiai gyógy osztályt, élén Papp Tibor főorvossal, aki fáradhatatlan odaadással kezeli éveken át, otthon és olykor hosszan benn a kórházi osztályon is: és ennek csodával 20
Vajthó László (1887-1977) Budapesten tanár, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő figyel mét Zsigmond Ferenc hívta fel Kis Margitra. Vajthó több anthológiát szerkesztett, segített ki adáshoz, elsősorban az Egyetemi Nyomda kiadásában. Sorozatokat hozott létre, pl. A tanítás problémái 22 kötetét, 1934 és 1944 között. Országos mozgalmat szervezve több iskolában mű ködtek tanári vezetéssel diák-munkaközösségek, amelyek értékes, kiadatlan kéziratokat másol tak és készítettek elő kiadásra a Magyar irodalmi ritkaságok 63 kötetében. Ezeket Vajthó kiter jedt középiskolai kapcsolatai révén forgalmazta, nagyrészt kikerülve a kereskedelmi terjesztői jutalékrendszert és így érte el a kötetek olcsóságát. - Kis Margit már az első szóra, azaz Vajthó nyomtatott körlevelére terjesztői munkát vállalt a jó ügy érdekében a megyei középiskolák, ta nárok körében, minuciózus elszámolással, l - l tiszteletpéldány ellenében. Ismeretlenül leve leznek éveken át ilyen ügyekben, később meghívja Vajthót, aki nemcsak nagyhatású tanár, ha nem magával ragadó előadó is. Budapest ostroma idején ismerkedik meg Vajthó családjával. Kisebb-nagyobb levelezési szünetekkel cserélik ki véleményüket a tanításról, Zsigmond halála után Vajthó látja el Margitot könyvírási, kiadási tanácsokkal. Sőt az 1973-ra elkészült Zsig mond-kéziratot, majd 1977-ben a Czóbel monográfia bővített kéziratát is lelkesen támogatja lektori jelentéseiben. Mindkét kötet - hosszú adminisztratív csaták után - már csak a jó barát halála után jelent meg nyomtatásban. - 1936-1977 között Margitnak írt levelei nagy számban, kisebb-nagyobb hiányokkal megmaradtak: a hagyatékban. (SZSZBML, XXXI. 20.)
határosán gyógyulás az eredménye. Előbb csak annyira, hogy háromkerekű tolókocsi ban, merev fűzőben, pótolékokkal topogva járhat. Hovatovább megerősödik, nekifog egyrészt Zsigmond Ferenc leveleinek, közös emlékeiknek összeállításához, másrészt a disszertációjában nem hasznosított kutatási eredményeinek feldolgozásához. A régebbi Czóbel anyag ugyanis kibővült azzal a tekintélyes mennyiségű iratanyaggal, amely az anarcsi kastély lakóinak elhalta után a nyíregyházi levéltárba került. Célja, hogy afféle monográfiává növeli disszertációját egy remélt új kiadásban. A Zsigmond Ferencre emlékezem címmel ellátott 259 oldalnyi gépiratot Margit 1972. december 22-én fejezte be és azonnal elküldte Vajthónak lektorálásra. Margit szerette volna, ha Zsigmond születésének 90. évfordulójára, akár saját költségén is, 1973-ra megjelenhessen. Két hét múlva, amikor Vajthó elküldi kedvező véleményét a kötetről, a levél nem találja otthon, a kórház reumatológiai osztályára továbbítják. A kiadás ügye azonban nem megy előbbre. Jó 10 év múlva a Debreceni Akadémiai Bizott ság és a Szolnok Megyei T I T 1983. március 6-án emlékülést szervez Kunhegyesen a 100 éve született Zsigmond ünneplésére. Margit sem erre, sem más hivatalos rendez vényre nem kap meghívást. A kiadás ügyében sem kap ígéreten kívül még biztatást sem. Majd csak 1985 decemberében került a szolnoki Verseghy Könyvtár sokszorosító műhe lyébe a Szurmay Ernő által gondosan sajtó alá rendezett kézirat és jelent meg 149 olda lon, a kunhegyesi tanács támogatásával, 300 példányban. Párhuzamosan fejezi be a Czóbel-kéziratot is, amikor az ifjú Papp Tibor felajánlja, hogy szívesen elviszi autóval Anarcsra, hadd idézné fel j ó három évtized messzeségből az oly boldog órákat, amelyeket Minka környezetében több látogatása során tölthetett. 1974. szeptember 12-én „zarándokolt el" Minka sírjához. Fáradhatatlanul felkeresett minden ismerőst, a volt alkalmazottakat családi körükben, a paplakot. Rokonszenves embereket és a parkban, a kastélyban csak pusztulást talál. Aztán hazatérve, a már lezártnak hitt kézirathoz még két fejezetet illeszt: az egyikben az előzőekben csak rövi den érintett élményeket idézi fel a nyíregyházi Bessenyei Kör kapcsán, az új utolsó fe jezetben pedig a szeptemberi látogatáskor innen-onnan hallott, összeszedett, olykor meglehetősen pontatlan adalékokat, emlékezéseket ismerteti Minkáról és egykori kör nyezetéről. 21
Az elkészült kéziratot, még abban az évben, először a nyíregyházi Jósa András Mú zeum honismereti pályázatára adja be: elismerik munkája értékeit, dicsérik, udvariasan mesés kilátásokat emlegetnek az egész mű kiadását illetően, de múlik az idő és semmi érdemi folytatás nem következik. Míg aztán az akkori Idegenforgalmi Hivatal vezetője, Csallány Géza szerzi meg a Panoráma kiadó hajlandóságát. Eletének utolsó heteiben
21
Nem itt a helye a kijavításnak: e két fejezetben található elírások, pontatlanságok korrigálásá nak. A kötet előző oldalainak figyelmes olvasója magától is észreveszi az adat-tévesztéseket (pl. Büttner már 1943 nyarán meghalt, nem élte meg az 1944/45. évi háborús időket; hogy sze mélyesen csak háromszor találkoztak Minkával, nem pedig évenként 1936 után, stb.) - Ennek a két utolsó fejezetnek toldalék-függelék jellegét hangsúlyozva, legegyszerűbb - talán - eze ket csak az 1974. évi látogatás élményeinek közléseként elfogadni; a visszamenőleges utaláso kat - kegyeletből - hagyhatnánk figyelmen kívül.
Vajthó László még a szükséges lektori ajánlást is elküldi, de ilyen „kedvező" folytatás ellenére is csak 1980 elejére jelenik meg a csinos kiállítású kötet. A már régebben lezárt Zsigmond-kötet kéziratának megjelenéséhez ezen túl is még egy fél évtized: ezúttal még a Czóbel kötetnél is keservesebb évek teltek el, olykor kényelmetlen, megalázó levelezésekkel. De ez esetben is Margit győzött, megérte a megjelenést. Lényegében azonban párhuzamosan kezd hozzá saját életrajzi adatainak 22
Czóbel Minka
arcképe
Dr. Kis Margit: Czóbel Minka. Sajtó alá rendezte a Panoráma, Budapest, 1980. A kiadásért felel: Csallány Géza, Szabolcs-Szatmár megyei Idegenforgalmi Iroda. Megjelent 1100 pél dányban, 260 oldalon. - Itt jegyzendő meg, hogy Margit apjának, családjának nemigen lehe tett fontos, hogy nevüket egy vagy két s-sel írják. 1942-ben, a disszertáció címlapján két s-sel szerepelteti nevét a szerző; életének második felében, így mindkét akkoriban megjelent köny vében (és e korabeli közéleti gyakorlatában is) egy s-sel találkozunk; soha meg nem feledkezve a dr. rövidítés használatáról.
rendezéshez és iskolai füzetekbe való lemásolásához. Nem érdektelen az egymásután következő füzetekre írt címek bővülésének, magyarázatának figyelemmel kísérése. A z 1979-1981 márciusa között a cím: A viharedzett nő. Életrajzi írások. " Majd 1981 no vemberétől bővül a cím, kisebb változattal: „A viharedzett nő. Életrajzi írások. Dr. Ma kacs Margit küzdelmei/nek története/"... Ezek a változatok afféle magyarázatot kapnak a Zsigmond-könyv előszavának egyik szakaszában: „úgy vélem, ma már történeti vagy éppen művelődéstörténeti érdekesség is rejlik e kötetben: mit érhet el, meddig juthatott akkoriban egy kunhegyesi módos pa rasztlány, miként élt egy nyíregyházi tanárnő a háborús években és utána, s hogyan ké szült el egy doktori értekezés". Az 1985 márciusában megkezdett V I I . füzetben 1936-ig jut el: az irka második fele már üresen maradt ránk. 82 éves, újra betegeskedik, most is 23
it
Az 1980-as évtized első fele szinte csak a Zsigmond-könyv megjelentetési gondjaival telik sok méltatlanság kíséretében. így maradt ideje arra, hogy 1979 elejétől 1985 március közepéig „küzdelmeinek" írásban összefoglalását végezhesse, folyamatosan, tisztázatban; igen sok fü zetrész, cetli, ide-oda beírt idézetek-szövegek tömege őrzi az évtizedek óta folyó előkészülete ket. A Füzetek összefoglaló név alatt egybefogott, II. csomóban találjuk ezeket a kéziratos szö vegeket, időrendben. A címlapon a füzetek elkezdési időpontja. - Ezekben idegen szövegek nincsenek, a többnyire 80 oldalas egységek végig erről szólnak, vagy üres oldalakkal végződ nek. - I . füzet 1979. jan. 7. - II. a. és b. füzet 1980. dec. 1. - III. füzet 1981. márc. 20. - IV. füzet 1981. nov. 11. - V. füzet 1983. szept. 10., - VI. füzet 1983. nov. 9. - VII. fűzet 1985. márc. 15. - Ekkor, 1936 nyaráról szólva, már nincs további életrajzi tisztázat. - Vannak régeb bi, önálló vagy vegyes füzetek, amelyek külföldi kirándulásairól, a továbbképző tanfolyamok mindennapjairól, művészettörténeti élményeiről adnak többnyire igen részletes, érdekes köz léseket, olykor általánosabb, világszemléletére utaló megjegyzéseket, töprengési eredménye ket. Itt van alkalom utalni egy kisalakú noteszre, amelyikben éppenséggel arról a dacos élniakarásáról szól, amelyik egy előzmény nélkül egyszerre lehetséges lengyelországi buszkirán duláshoz kapcsolódik. 1974-ben vagyunk, nyár közepén: megtörtént a hihetetlen csoda, hogy Margit önállóan, segítség nélkül jár-kél, ír, kutat, társalog, és megjelenik nála egy évtized óta szeretett diáktanítványa, aki akkorra már a katonai idejét is leszolgálta: ifjú Papp Tibor. Jelzi, hogy édesanyjával és barátokkal készülnek hatnapos útra Krakkóba, Zakopanéba, és vala mennyien örülnének, ha társaságukkal tartana Margit néni is. (Éppenséggel 71 éves.) A napló soraiból kihallható Margit fellobbant öröme: olyanok hívják, akik jól ismerték kilenc évi bénaságának minden részletét, s ha ők „merik" hívni, akkor abban a lehetőség reménye is benne lehet, s gondolkodás nélkül vállalja az utat, azt is felmérvén, hogy 1965 óta nem ült buszon, vonaton, nem hagyta el a várost. A barátok vállalják az adminisztratív ügyek intézését, ö pedig minden nap egyre nagyobb, hosszabb városi gyaloglással teszi magát próbára. Az indulás reg gelén észreveszi, leírja, hogy a gyülekező útitársak milyen riadtan-csudálkozva néznek rá, hi szen a városban szinte mindenki ismerte kilenc évi nyavalyás életének megpróbáltatásait. És lám, mégis: senkinek nem volt terhére, soha nem késett el. Egyedül egy torony csigalépcsőinek megmászását nem vállalta: addig nézgelődött, üldögélt, majd együtt folytatták a gyalogos vá rosnézést. Külön örömként jegyzi fel, - egy már nem is nagyon szelíd lejtős útra emlékezve, hogy utoljára 1965 májusában járt ilyen „ferde" utakon. Erdélyben, azóta ilyenre nem is gon dolhatott. Határtalan az öröme a hatodik napon, a késő esti hazaérkezéskor: bírta az utat, most is megállta a helyét, teljesíthette vállalását, - mint már annyiszor a hosszú élet megpróbáltatá sai esetében...
az idősebb és ifjabb Papp Tibor és családjuk ápolja végleg elgyengülő állapotában. 1989. január 29-én halt meg, 86 éves korában. Fáradhatatlan munkával írt és fogcsikorgató harcok árán meg is jelentetett könyvei ben állított maradandó emléket a költői-emberi és a szakmai-emberi ideáljainak, Czóbel Minkának és Zsigmond Ferencnek. Ezek után már nemigen volt miért továbbélnie, hi szen betöltötte magára vállalt földi küldetését. És így vált méltóvá arra, hogy mi, most, itt az ő emlékét idéztük fel. 24
25
Czóbel Minka
24
25
Velencében
A mellékelt két fénykép is a hagyatékból való: 1941-ben kapta Margit az anarcsi találkozón. Az egyik felvétel Velencében készült, amikor Minka (kb. 75 éves korában) a Nemzeti Újság kiadóhivatala által szervezett római zarándokút közben járt itt. A másik egy hivatásos késmár ki fényképész munkája, kb. ugyanebből az időkörből: bátyjának, Istvánnak családjánál tett ak kor látogatást a közeli Nehrén. Jelen dolgozat főszövege, - tehát a jegyzetek nélkül - felolvasásra került a VII. Nemzetközi Levéltári Napok keretében, Nyíregyházán, megyeházánk dísztermében, 2000. szeptember 28án délután.
