Kína lakóépületekre vonatkozó energiapolitikája

Az energiagazdálkodás alapjai

BME OMIKK

ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 3. sz. 2006. p. 5–16.


Kína lakóépületekre vonatkozó energiapolitikája Kína területének és népességének hatalmas méretei miatt az ország energetikai fejlődése már a közeljövőben rá fogja nyomni a bélyegét mind az energiahordozók világpiacára, mind a globális környezetszennyezés alakulására. Noha a káros anyagok egy főre jutó kibocsátása még viszonylag csekély, például a szén-dioxid kibocsátásában Kínát már csak az USA előzi meg. Az épített környezet az ország energiafogyasztásának 23%-áért felel, és ez az arány a jövőben az emberek igényeinek fokozódásával növekedni fog. Összeállításunk bemutatja az állami energetikai és környezetvédelmi politika alakulását és főbb prioritásait az épületeket illetően.

Tárgyszavak: Kína; ötéves terv; megújuló energiaforrás; épített környezet.

Az utóbbi húsz év átlagában Kína évi 10 szá-

szág abszolút értékben a világon a második

zaléknál nagyobb gazdasági növekedést ért el.

legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó (az Egye-

Ennek nyilvánvalóan jelentős következményei

sült államok után). A statisztikák szerint Kína

vannak az energiafelhasználás és a környezeti

légszennyezésének 75%-a a szén elégetéséből

hatások területén is. Az egyik ilyen összefüg-

származik. A szén jelenti ugyanis Kína legfon-

gés: a megnövekedett energiafogyasztás kö-

tosabb elsődleges energiaforrását. A szén rész-

vetkeztében fellépő szén-dioxid-kibocsátás.

aránya ugyan csökkent az utóbbi években, de

Jóllehet az egy főre jutó környezeti szennyezés

még mindig meglehetősen magas a más orszá-

Kínában még meglehetősen csekély, az or-

gokban kialakult arányokhoz képest.

5


Az épületekben jelenleg az országban termelt

megerősíteni és stabilizálni a jogi, adminisztra-

összes energia mintegy 23%-át használják fel.

tív és intézményi kereteket, amelyek lehetővé

A szakértők szerint ez a felhasználási arány

tehetik az energiaszektor eddig tapasztalt fej-

1/3-ra fog emelkedni 2010-re. A lakossági

lődésének további fenntarthatóságát. Ezen

szektor energiafogyasztása évente átlagosan

erőfeszítések sikerének nyitja a megfelelő

16%-kal növekedett 1980 és 1994 között.

nemzeti tervek és stratégiák kialakítása. Az

Ugyanakkor az energiafelhasználás hatásfoka

energiastratégia kialakítása során ugyancsak

meglehetősen alacsony maradt, különösen a

kritikus tényezővé váltak a környezetvédelmi

lakóépületekben. Az energetikai hatásfok javí-

szempontok. Amint növekszik Kína lakossá-

tásának évről évre egyre nagyobb a jelentősége

gának általános jóléte, az emberek az egyre

mind a lakossági fogyasztás, mind a közleke-

jobb életkörülmények közepette egyre jobban

dés területén.

figyelnek a környezeti problémákra.

Ezen összeállítás először röviden áttekinti Kí-

Kínában a környezetvédelemre és energiataka-

na általános energiapolitikáját, majd az épüle-

rékosságra irányuló elvek és eljárások hatásu-

tek energiafelhasználásának hatékonysági kér-

kat és jellemzőiket tekintve három csoportba

déseit elemzi. Érinti a ma Kínájára annyira

sorolhatók. A legmagasabb szintű kategóriába

jellemző óriási építkezések energiafogyasztá-

az általános irányelvek és útmutatások tartoz-

sára vonatkozó elérhető információkat, a meg-

nak, a második csoportba a kitűzött célok és a

levő szabványokat, felhasználási módozatokat.

fejlesztési tervek, a harmadik szint pedig a gyakorlati és specifikus irányelvek, illetve a végrehajtási utasítások összessége. Általáno-

Környezeti és energiatakarékossági politika

san meg lehet fogalmazni, hogy az első két csoport a központi kormányzat és a közvetlenül alá tartozó vezető szervek hatáskörébe

Kínában az utóbbi húsz évben alapvetően

tartozik, a harmadik szint viszont a helyi irá-

megváltozott az energiaszektor helyzete. Ma

nyító szervekhez van rendelve. Helyi irányító

az energiaellátás lényegében kielégíti a jelen-

szervek a megyei és városi önkormányzatok,

tős gazdasági és szociális fejlődés által támasz-

illetve a tartományi vezetés. Látható, hogy a

tott igényeket. A szektor mindazonáltal a to-

helyi kormányzati szinteken kialakított dön-

vábbi fejlődés során súlyos kihívásokkal talál-

téseknek közvetlen és gyakorlati jelentőségük

ja magát szemben. A kormányzat igyekszik

van. 6


Az 1949-et követő időszakban a környezetvé-

tégia hatókörébe. Az 1990-es években néhány

delem bármely csekély megvalósulása csak az

további konkrét lépést vezettek be a kialakított

akkor meghatározó küzdelem, az éhség és a

környezetvédelmi célok elérése érdekében.

betegségek elleni harc mellékhatásaként je-

Ezek közül is a legfontosabb az ún. „Agenda

lentkezett. 1978-tól viszont e probléma (ti.: a

21” megvalósításának megkezdése a 9. Ötéves

környezetvédelem) már bekerült az alkot-

Terv időszakában (1996–2000). A Nemzeti

mányba, és egy évvel később életbe lépett a

Környezetvédelmi Ügynökség felállította a

nemzeti környezetvédelmi törvény is. Az

hosszú távú „Zöld projekt tervet”, amely a

energiapolitika és a környezetvédelem jelentős

2010-es évekig tart, és 1500 konkrét intézke-

szerephez jutott mind a 6., 7., 8., 9. és 10.

dést tartalmaz a három egymás utáni ötéves

Nemzeti Ötéves Tervben. Az 1980-as évek

ciklusra.

elején a központi kormányzat meghirdette azt a politikát, hogy egyenlő hangsúlyt kapjon

Az épített környezetre vonatkozó legfontosabb

mind az energiaellátás fejlesztése, mind az

környezetvédelmi és energiapolitikai nemzeti

energiatakarékosság elve. Sőt kihirdették azt

irányelveket a következő dokumentumok tar-

az irányelvet, hogy rövid távon az utóbbinak

talmazzák: az „Agenda 21”, az Energiatakaré-

nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani. Ezen

kossági Törvény, a 10. Ötéves Terv és a Tiszta

elvek azonnal hatályba is léptek. Természete-

Termékek Támogatásának Törvénye.

sen a tényleges befektetések a két területen közel sem lehettek egyenlők, mégis figyelemre

Az „Agenda 21”

méltó, hogy már a 6. Ötéves Terv (1981-1985) során az energiaszektorba irányított beruházások 10%-át kellett energiatakarékossági pro-

Az ENSZ 1992-es Rio de Janeiróban tartott

jektekre fordítani. A 7. Ötéves Terv időszaká-

Környezetvédelmi és Fejlődési Világkonferen-

ban (1986–1990), amikor abszolút értékben

ciáját követően Kína gyorsan reagált a fenn-

jelentősen megugrott az energiatermelésbe

tartható fejlődési stratégiájának kialításával.

fektetett összegek nagysága, ez az arány még

Kiadtak „Agenda of the 21st century” (a „XXI.

mindig elérte a 8%-ot. Az energiatakarékossá-

század Napirendje”) rövidített címmel és „Kí-

gi politikát időközben újraértékelték, tovább

na népessége, környezete és fejlődése” alcím-

finomították és kiterjesztették más területekre

mel egy fehér könyvet. A dokumentum szá-

is. Így például az anyagfelhasználás hatékony-

mos nemzetstratégiai intézkedést tartalmaz a

sága és a környezetvédelem is bekerült e stra-

fejlődési ütem fenntarthatósága érdekében. E 7


stratégia része többek között a műszaki eszkö-

javítását, a gazdasági előnyök növelését ezál-

zök hatékonyságának javítása a zöld technoló-

tal, a természeti környezet védelmét, a folya-

giák és az energiaforrásokkal való takarékos-

matos gazdasági és szociális fejlődést és az

kodás támogatásával. Nagyszámú kormányzati

emberek életkörülményeinek javítását. A tör-

szabályozással közvetlen hatást gyakorolnak

vény a kormány szerepét a következő keretek-

az energia felhasználására. Kontingenseket és

ben jelöli ki: (1) energiahatékonyság: új és

szabványokat határoztak meg az energetikai

megújuló energiafajták; (2) politika és terve-

hatásfokra, a teljes energiafelhasználásra, az

zés; (3) oktatás és kutatás-fejlesztés. A törvény

egyes energiafajtákra és az energiamegtaka-

meghatározza és kijelöli azokat a területi (vi-

rításra. A döntéseket bürokratikus úton jutatták

déki), szektorális és ágazati adminisztrációkat,

érvényre, a legmagasabb kormányzati szinttől

amelyek feladata megfogalmazni, alkalmazni

egészen a vállalatokig, amelyek lehetőségei

és betartatni a törvényi előírásokat az adott

kizárólag az energiafelhasználás e szabályok

helyi gazdasági és környezeti viszonyok, illet-

alapján végzett megszervezésére korlátozód-

ve feltételek mellett. Mivel maga a törvény

tak. Az „Agenda 21” kimondja: „Az állami

meglehetősen általános és tömör, rendkívüli

energiafejlesztési stratégia elsődleges szem-

jelentőségük van a részletesebb ágazati szabá-

pontja a megújuló energiák fejlesztése, az

lyoknak. A 10. Ötéves Terv (2001–2005) tá-

energiamegtakarítás

Alapvető

mogatja az energiatakarékosságot, a pazarló

állami cél legyen az energiafelhasználás haté-

fogyasztás csökkentését, az erőforrások átfogó

konysága és a megújuló energiák fejlesztése.”

hasznosítását, elmozdulást a gazdasági fejlő-

támogatása.

désben és a gazdasági fejlődési ütem további fenntartását. Meghatározza, hogy 2005-re

Az Energiatakarékossági Törvény

10 000 Jüan-nyi GDP fajlagos energiafogyasztása 2,2 tonna szénegyenértékre csökkenjen

Kína Energiatakarékossági Törvénye az 1997.

(1990-ben rögzített árakon), az energiatakaré-

november 1.-i törvénykezési jóváhagyás után

kosság és a felhasználás halmozott csökkenése

1998. január 1.-én lépett hatályba a Kínai

az időszak alatt 340 millió tonna szénegyenér-

Népköztársaság 90. számú Elnöki Rendelete

ték, az éves energiamegtakarítási ütem pedig

címen. A törvény segíti és támogatja a termé-

4,5% legyen. A kőolaj megtakarítása és kivál-

szeti energiaforrások társadalmi szintű meg-

tása érje el a 16 millió tonnát, ugyanez az elő-

óvását, az energiafogyasztás hatékonyságának

irányzat finomított olajra 5 millió tonna.

8


Az építkezési szektorban kétféle célt tűztek

ta a 2002. június 29-i ülésén. A törvény elren-

ki 2005-re. Az újonnan épülő fűtött lakóépüle-

deli a termelés tisztaságának támogatását, az

tek vonatkozásában az energiamegtakarítási

erőforrások kihasználási fokának növelését, a

aránynak el kell érnie az 50%-ot, míg köz-

környezetszennyezés csökkentését és elkerülé-

használatú épületek esetén meg kell próbálni

sét, a környezet védelmét, és javítását, az em-

elérni az 50%-os megtakarítást. E célból tá-

beri egészség védelmét és támogatja a társada-

mogatást élveznek azok az építkezési techno-

lom és a gazdaság fenntartható fejlődését. A

lógiák, amelyek felhasználják a nyílászárók

törvény alapján a megyei szintű helyi „népi

hőszigetelését, a többrétegű ablakokat, össze-

kormányzatok” kötelesek és felelősek a „tisz-

tett hőszigetelő falakat, a háztartások hőigé-

tább termelés” irányelveit betartani és betar-

nyének tervezését, hőfokszabályozós fűtési

tatni az adminisztrációjuk alá rendelt régiók-

rendszereket, vezetékes távfűtést, a hőhálóza-

ban. A nemzet egésze felhatalmazást kapott

tok központi vezérlését és szabályozását, szá-

egyéni és csoportos társadalmi aktivitásra,

mítógépes szimulációk alkalmazását és a nap-

amelynek keretében oktatás, népszerűsítés,

energia nagyhatásfokú felhasználását.

gyakorlati útmutatás és ellenőrzés formájában terjesszék az előbbi célokat és küzdjék le az

Az Ötéves Terv eljárásokat és szabályokat ír

ezzel kapcsolatos hagyományos ellenérzése-

elő e politika megvalósulásának jogi és végre-

ket. A törvény a nemzeti politika részévé tette

hajtási kereteire; meghatározza az energiafel-

a tudományos kutatás támogatását, a műszaki

használás hatékonysági szabványait, a tanúsít-

fejlesztést és a nemzetközi együttműködést a

ványi és azonosítási eljárást, az energiatakaré-

gyártástechnológiák egészségesebbé és tisz-

kos termékek piaci szabványait; támogatja a

tábbá tétele érdekében.

műszaki fejlődést, amely segíti az energiatakarékosság technológiai színvonalának és általá-

Az épületek energiafelhasználásának jellemzői Kínában

ban az erőforrások gazdaságosabb kihasználásának fejlesztését; és nagy figyelmet szentel a területtel kapcsolatos általános információszolgáltatásra, a publicitásra és a szakmai to-

Kína gazdaságában az építőipar a harmadik

vábbképzésre.

legnagyobb szereplő. A 2000–2010-es évtized várhatóan óriási fellendülést hoz a lakóház-

A tisztább termelés támogatásának törvényét a

építkezések területén az országban. Az 1. ábra

Kínai Nemzetgyűlés Állandó Bizottsága alkot-

a házépítési trendet mutatja 1985 és 2001 kö9


zött. Az építmények energiafogyasztása 2001-

területe az országban 1,46 x 109 m2 volt. A

ben az összes energiafogyasztás 27,6%-át tette

4. ábra ennek tartományonkénti eloszlását

ki. Ez az arány 2020-ra várhatóan 35%-ra

mutatja. Természetesen a központi fűtés csak

emelkedik. A 2. ábra az épületek energiafo-

városi környezetben épült ki. A világítás ará-

gyasztását mutatja 1996 és 2001 között. Az

nyának alacsony szintjét az magyarázza, hogy

épületek energiafogyasztásán belül 65%-ot

a hatóságilag előírt és a lakosság által igényelt

képvisel a fűtés és légkondicionálás, a meleg-

megvilágítási szint nagyon alacsony a Nyuga-

víz-szolgáltatás 15%, a világítás 14%, a főzés

ton megszokotthoz képest. A lakosság számá-

6%-ot (3. ábra). A fűtés-hűtés tehát a legna-

nak gyors növekedése és a fokozódó igények

gyobb energiafogyasztású szolgáltatás. Kínai

valószínűleg a világítás energiaigényének

nemzeti statisztikák szerint 2001-ben a köz-

gyors növekedését fogja okozni már a közel-

ponti fűtéssel ellátott lakások összesített alap-

jövőben.

1985 1990

építésük folyamatban

1991

építésük befejezve

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

140 000

160 000

10 000 m2

1. ábra Az 1985 és 2001 között megépült épületek alapterülete

10

180 000

200 000


épületek energiafogyasztása

teljes energiafogyasztás

10 000 t kőszénegyenérték

160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0

1996

1997

1998

1999

2000

2001

épületek energiafogyasztása

33 468

34 137

34 572

34 902

35 037

35 800

teljes energiafogyasztás

138 948

136 173

132 214

130 119

128 000

130 297

épületek energiafogyasztása %-ban 30,00% 29,00% 28,00% 27,00% 26,00% 25,00% 24,00% 23,00% 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2. ábra Az épületek energiafogyasztása 1996 és 2001 között

Az épületekre vonatkozó energiatakarékossági politika

főzés 6% világítás 14%

Kínában 1960 óta foglalkoznak a tervkészí-

háztartási melegvíz 15%

tések során az energiafelhasználás hatékony-

fűtés, hűtés 65%

ságának tervezésével is. A kormányzat bevezette az építési tervek kötelező elbírálását az energiafelhasználási és energiafelhasználás-

3. ábra Az épületek energiafogyasztásának megoszlása

ból eredő környezeti hatások szempontjából is. 11


Beijing (Peking) Tianjin Hebei Shanxi Tibet Liaoning Jilin Heilongjiang Jiangsu Zhejinga Anhui Shangdong Henan Hubei Sichuan Shaanxi Gansu Qinghai Ningxia Xingjing 0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

2

10 000 m

4. ábra A városi központi fűtés elterjedtsége Kína különböző tartományaiban (a tartományok nevei szabványos, ún. pinyin átírással írva) Az épületek energiafelhasználási előírásai és

bá külön a turista-, szállodaipari vonatkozáso-

szabványai olyan politikai intézkedések, ame-

kat, az északi hideg égövi, illetve a középső (ún.

lyek segítenek túllépni néhány piaci korláton, és

négy évszakos) övezet nyári és téli időszaki spe-

lehetővé teszik az újonnan elkészülő építmé-

cialitásait, valamint a régebbi épületek felújítá-

nyek költséghatékony energiafogyasztását. Eze-

sakor esedékes energiatakarékossági ajánlásokat.

ket a szabványokat – szám szerint kilencet –

Egyes vonatkozásokra még nem dolgozták ki az

1986 és 2001 között bocsátották ki, és átfogják a

előírásokat, ilyenek pl. a meleg égöv forró nyári

hő- és hőszigetelés-tervezés, a lakóépületi fűtés-

időszakára vonatkozó, illetve a nyilvános épüle-

tervezés, a szellőzés és légkondicionálás, továb-

tekre vonatkozó energiatakarékossági ajánlások.

12


Végső soron az épületeket és a hozzájuk ren-

övezetben. Ebből mindössze 2,3 ezer millió m2

delt szabványokat a következők szerint cso-

felel meg az előírt szabványoknak, ami csak a

portosították: az épületek 2 fő csoportja a pol-

városi alapterületek 2,1%-a. A kormányzat

gári és az ipari épületek. A polgári épületek

különféle további rendeletekkel igyekszik fo-

lakóépületek és nyilvános kereskedelmi épüle-

kozni az energiapolitika alkalmazását.

tek csoportjára oszthatók. Előbbieket időjárási égövek szerint csoportosítják tovább (északi

Kína energiatakarékossági programja nemzet-

hideg égöv, 4-évszakos – meleg nyár, hideg tél

közi támogatást kap. Ami az épített környezet

– égöv, forró nyaras meleg égöv); utóbbiakat

létrehozásának módszereit és technikáit illeti,

pedig szálloda jellegű, ill. egyéb nyilvános

az ország igyekszik alkalmazkodni a korszerű

épületek halmazára bontják.

tengerentúli elvekhez. 1998-ban a Világbank Tanácsa is jóváhagyta az EC/GEF/IBRD Kínai

A szabványok kibocsátását nagyszámú állami

Energiatakarékossági Projektet. A 151 millió

rendelet kiadása követte, amelyek a végrehaj-

dolláros terv fő célkitűzése nagy, önfenntartó

tás és alkalmazás szintjén határozták meg a

és növekvő fejlődést megvalósítani az energia-

tennivalókat. Ezek többségét az Állami Gazda-

felhasználás hatékonyságában, és ehhez kap-

sági és Kereskedelmi Bizottság és az Építés-

csolódóan nagymértékű csökkenést elérni a

ügyi Minisztérium jegyezte 2000 és 2003 kö-

szén-dioxid és más szennyezőanyagok kibo-

zött.

csátásában. A siker érdekében újszerű projektfinanszírozási elveket és az energiahatékony-

Szerepet kapott ezek megfogalmazásában az

sági rendeletek támogatására szolgáló piacori-

Állami Technológia Felügyeleti Hivatal is.

entált intézményi kereteket vezetnek be, ezeket széles körben ismertetik és terjesztik. Ugyanakkor kialakítanak egy, az eddigieknél sokkal

Az energiapolitika alkalmazása a gyakorlatban

hatékonyabb

nemzeti

energiatakarékossági

információs tájékoztató programot. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) is támogatja a

Egy kormányzati összefoglaló jelentés szerint

kínai kormányt a környezet- és energiavéde-

az épületek mindössze 5,7%-ának tervezése

lem iránti elkötelezettségében. Ez a támogatás

során tartották be a mostani szabványokat.

a „fenntartható energia a fenntartható fejlődés

2001-ig mintegy 370 ezer millió m2 alapterüle-

érdekében” célokra koncentrál, értve ez alatt a

tet építettek, ebből 110 ezer millió m2-t városi

megújuló energiaforrások felhasználását és 13


hatékonyabb energetikai folyamatokat. Az

vízmelegítésre. Építettek továbbá hat napele-

UNDP Környezeti és Energia Programja 200

mes erőművet Tibetben, mintegy 420 kW tel-

millió dollár költségvetéssel dolgozik. Az

jesítménnyel. A napenergiás vízmelegítő rend-

UNDP

a

szereket az ország maga gyártja, és a hazai

CPR/97/G31 azonosítójú programba, amely-

igényeken túlmenően exportálnak Délkelet-

nek fő célja a megújuló energiák üzletszerű

Ázsiába és Európába is. Jelenleg Kína termeli

alkalmazásba vételének gyorsítása politikai,

meg az ezirányú világpiaci igény 50%-át, és

üzleti, pénzügyi és műszaki alapokon, nagyfo-

egyes becslések szerint 2010-re az üzembe

kú építkezések útján. Nyilvánvalóan a tervnek

állított napkollektoros vízmelegítő rendszerek

az a célja, hogy a program tevékenységén ke-

kapacitása eléri az 50 millió m2-t.

1999

márciusában

belekezdett

resztül érezhető legyen az a technológiai fejlődés, amely szoros kapcsolatot teremt az ipari

Jelenleg Kína városi lakott övezeteiben kb.

szféra és a befektetői közösségek között, va-

6,88 millió háztartási biogáztermelő és -hasz-

lamint támogatja a nemzetközi tapasztalatok és

nosító rendszert helyeztek üzembe. Ebből 748

technológiák Kínába juttatását.

rendszer kifejezetten nagy vagy közepes kapacitású, és szerves ipari szennyvizet használ fel.

A kormányzat bátorítja az új és megújuló

A biogázon alapuló villamosenergia-termelés

energiák épített környezetben történő alkalma-

teljesítménye 770 kW, és az éves termelés

zására irányuló fejlesztéseket. Házak passzív

eléri az 1,3 millió kWh-t. Ezen kívül kb. 200

fűtése napenergiával Nyugat-Kínában a leg-

mezőgazdasági hulladékot gázosító berendezés

népszerűbb, mivel azon a területen magas a

is működik, 30 000 vidéki családot központi-

napsugárzás szintje. 1998-ban 6,47 millió m2

lag ellátva gáz fűtőanyaggal.

lakóterületet fűtöttek ezen a módon. Egy utóbbi időkben készült felmérés szerint 1993 óta

17 GW a teljesítménye az üzembe helyezett

évente 20–30%-kal nő a háztartások számára

mini vízierőműveknek, ezek éves termelése

gyártott kristályos szilícium napelemek meny-

mintegy 420 millió kWh. A munkába állított

nyisége. 2002 végére az országban beépített és

szélerőművek teljesítménye 226 MW. Ezek a

működésbe állított fényelektromos (PV) rend-

szélkerekes berendezések 21 „szélenergiafar-

szerek összteljesítménye kb. 22 MWp volt.

mon”, illetve önálló mini hegyvidéki vagy

Ugyancsak nagyon terjed a napenergiás víz-

mezei szélerőműként működnek (utóbbiból

melegítő rendszerek házi használata, mintegy

155 000 van). A geotermikus energiatermelés

15 millió m2 összterületű napkollektor szolgál

összkapacitása az országban 35 MW. Ilyen 14


módon több mint 8 millió m2 lakóterületet fű-

zott figyelmet fordít a lakókörnyezetet ellátó

tenek.

energiaforrások megőrzésére. A nemzeti energiapolitikai és környezetvédelmi stratégiák

A Kínai Tudományos és Műszaki Minisztéri-

kijelölték a hatékonyabb energiafelhasználás

um jelentése szerint 2001 és 2005 között foko-

és a megújuló energiafajták hasznosításának

zott figyelmet fordítanak a megújuló energiák

irányelveit. Ezeket követve 1986 óta folyama-

fejlesztésére, javítják azok kihasználásának

tosan egy sor épületenergetikai szabványt ve-

hatásfokát, csökkentik termelési költségeiket,

zettek be. Ez időtől kezdték megvalósítani az

és növelik részarányukat a nemzeti energia-

épületek energiatakarékossági programját elő-

termelésben. A célkitűzések 2005-re a követ-

ször a fűtésigényes északi országrészben, majd

kezők: a szélenergiából származó termelés

kiterjesztették ezt napjainkig a déli területekre.

több mint 1500 MW; a napenergia hasznosítása 80 MW; a napkollektorok összterülete 60

Az energetikailag hatékony építkezési projek-

millió m2; biomassza-gázfejlesztésen alapuló

tek helyi, nemzeti és nemzetközi szinten való-

energiatermelés 80 MW; ehhez felhasználandó

sulnak meg. A jó hatásfokú épületek területe

növényi rostok és biomassza tömege érje el a 2

2000-re elérte az 1,8 x 109 m2-t. Mindazonáltal

Mtce-t; az áramtermelésre és fűtésre felhasz-

ez még mindig csak töredéke a javasolt mér-

nált geotermikus energia érje el az 1 millió

téknek. Az energetikailag hatékony épületek

Mtce-t; a víz- és árapály-erőművek kapacitása

tervezése során még mindig jelentős a különb-

éves átlagban 2 MW legyen. Célul tűzték ki a

ség Kína és a fejlett világ között. A szabvá-

hidrogén energetikai hasznosítása területén a

nyok alkalmazásának elterjedése lassú. A ne-

próbaüzemelés szintjének elérését, beleértve a

hézségek a következők:

hidrogén termelési, tárolási, energiaátalakítási

• az energiahatékonysági szabályok helyi

és alkalmazási technológiáinak kialakítását.

szintű megfogalmazása lassú; az a tipikus gyakorlat, hogy lemásolják a központi rendeleteket ahelyett, hogy gyakorlati végre-

Összegzés

hajtási szabályokat, útmutatási irányelveket adnának, figyelemmel a helyi sajátosságokra;

Óriási lehetőségek vannak Kínában a lakókörnyezetek, vagyis az épületek energiafelhaszná-

• a kiegyensúlyozatlan gazdasági fejlődés

lásának csökkentésére és ésszerűsítésére. Jó

miatt nagy az eltérés az egyes vidékek kö-

tudni, hogy a kínai kormányzat ma már foko-

zött, a kisvárosokban és vidéken lassan ha15


• új épületekre vonatkozó megfelelő adózási

lad az energiatakarékossági program meg-

rend bevezetése;

valósulása;

• nemzetközi együttműködések fokozása és a

• a szabványok alkalmazásának kötelezettsé-

korszerű tengerentúli technológiák átvéte-

ge jogilag nem elég erős; • az energiatakarékosság és a megújuló ener-

lének fokozott támogatása.

giák hasznosítása terén hiányzik a piacszerű működés következtében fellépő kényszerítő

Végső soron hatalmas lehetőségek vannak a

erő;

nemzetközi együttműködésre az épített kör-

• az előírások betartásának költsége is meg-

nyezet alakítására Kínában. Az energetikai

lehetősen magas és elriasztó;

tervezés színvonalát jelentősen emelheti az, ha

• hiányoznak az efféle építkezésekhez a rész-

a kínai szakemberek és politikacsinálók részt

letes tájékoztatók, szakleírások, útmutatók.

vesznek a nemzetközi információcserében. Ez hozzájárulhat mind a globális klímaváltozás

A tervezéshez és alkalmazáshoz a következő

lassításához, mind a környezet védelméhez, az

néhány konkrét javaslat fogalmazható meg:

ország és a népesség hatalmas méretei csak

• jogi előírások bevezetése a helyi hatóságok

fokozzák ennek jelentőségét.

számára a szabványok és irányelvek alkalmazására és betartatására,

Összeállította: dr. Breuer Pál

• ösztönző politika kialakítása az energiahatékony épületek építésére; • részletes specifikációk és útmutatók kidolgo-

Irodalom

zása energiahatékony épületek építéséhez; • támogatás az ilyen épületek számára kifej-

[1] Yao, R.; Li, B.; Steemers, K.: Energy policy and

lesztett építőanyagok felhasználására;

standard for built environment in China. = Renewable Energy, 30. k. 13. sz. 2005. p. 1973–1988.

• tervezési szakemberek adott irányú továbbképzése és környezetvédelmi elkötelezett-

[2] China’s Agenda 21, White paper on China’s Popu-

ségük fokozása;

lation, Environment and Development in the 21st

• új és megújuló energiák alkalmazása az

Century, 1992. = http://english.acca21.org.cn/html/ index.jsp

épülettervezésnél;

16

Kína lakóépületekre vonatkozó energiapolitikája

Recommend Documents