A GLOBALIZÁCIÓ KIHÍVÁSAI
Kína: átalakuló gazdaság, változó fogyasztási szokások Kína mindinkább vezető gazdasági világhatalommá válik. Ez nem meglepő fejlemény, sok közgazdász megjósolta már a kínai gazdaság „feltámadását”. Az átalakulás legfőbb vonása a magánszektor szerepe a gazdaság kiemelkedően magas növekedési ütemének elérésében. Az egykor az állam meghatározó szerepével jellemezhető gazdaság alapvető irányváltását követően most új kihívások előtt áll. Tárgyszavak: gazdaság; reform; magánszektor; külpiac; tőkebefektetés; társasági törvény; vásárlói magatartás; Kína.
Gyors növekedés Az alig 25 éve bevezetett gazdasági reformok végrehajtása óta felgyorsult a kínai gazdaság fejlődése. A növekedés üteme évente csaknem 10%. A trend tartósnak tűnik, a gazdaság dinamikus fejlődési pályán marad. A GDP nyolc év alatt a kétszeresére nő. Ilyen gyors fejlődésre a világgazdaságban az elmúlt 50 évben nem volt példa! Az átlagjövedelmek azonban továbbra is alatta maradnak más, közepes jövedelmű országokéinak, pedig Kína fejlettebb régiói megközelítik a keletázsiai „kis tigrisek” fejlettségi szintjét. Számos iparág beépült a nemzetközi ellátási hálózatba, termelési láncba. Előrejelzések szerint 2010-re Kína lehet a világ első számú exportőre, 10%-os részesedéssel a világkereskedelmi forgalomból. A rendkívüli teljesítmény a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető, amely mindinkább teret enged a piaci erőknek. Az átalakulás több mint két évtizede az agrárszektorban kezdődött és fokozatosan terjesztették ki azt az iparra és a szolgáltatásokra. Az árszabályozást – az energiaszektor kivételével – 2000-re lényegében megszüntették. Megszületett az új társasági törvény, amely lehetővé tette magánszemélyek
számára gazdasági társaságok alapítását és átvételét. A kormányzat érvényt szerzett egy sor, a versenyt szabályozó törvénynek is a belső piac egységesítése érdekében. Engedélyezte a külföldi tőkebefektetéseket, csökkentette a vámokat, felszámolta az állam exportmonopóliumát és véget vetett a többes árfolyamrendszer addigi gyakorlatának. Mindennek eredményeképpen 2003-ban már a magánszektor termelte meg a nem agrár üzleti szférában előállított hozzáadott érték 57%át. A szabadabb gazdálkodás térnyerése az ezredfordulót követő évtizedben is folytatódott: Kína a Világgazdasági Szervezet (WTO) tagjává vált, csökkentek a vámok, bővültek a magánszféra lehetőségei a tulajdonszerzésben, pl. a távközlés, a közművek üzemeltetése és a pénzügyi szolgáltatások területén. A változások hatására tovább erősödött a gazdaságban a magántőke szerepe.
Átfogó reformok A kormány átfogó reformokat léptetett életbe a ’90-es évek elején az állami szektorban is. A vállalatokat gazdasági társaságokká alakították át, egy részüket bevezették a működésüket újrakezdő tőzsdére. Növelték a kis- és középvállalkozások támogatását a privatizáció és a szerkezetátalakítás révén. Az állam által felügyelt iparvállalatok száma több mint a felével, az általuk foglalkoztatott munkaerő létszáma több mint 14 millió fővel csökkent. Rugalmasabb munkaszerződéseket kötöttek, egyúttal munkahelyteremtő és szociális jóléti projekteket indítottak. Mindez javította a feltételeket a pénzügyi erőforrások bevonására, ami a gazdasági szektor tőkeállományának különösen gyors ütemű növekedéséhez vezetett. A beruházások felgyorsították az urbanizációt: vidékről nagyarányú munkaerőáramlás indult meg a gazdaság szolgáltató és feldolgozó ágazataiba. Az agrárgazdaságban megszokottnál magasabb termelékenység kifejezetten erőteljes ösztönzőként hatott a növekedésre. A kormány jelentős figyelmet fordított a közoktatás színvonalának emelésére és minőségének javítására is. Kötelezővé kívánja tenni a kilenc évfolyamos általános iskolai képzést, és a közelmúltban tett intézkedéseivel azon fáradozik, hogy e célkitűzést 2006-ra valamennyi agrárkörzetben sikerüljön teljesíteni. Átalakították a közép- és a felsőoktatást is. A képzett munkaerő bérezése a piacgazdaság fokozódó hatása következtében sokat javult.
Kerékpár, karóra és varrógép: a ’70-es évek végén, még a reformok bevezetése előtt ez volt a legtöbb, amiről egy kínai ember álmodhatott. A kívánságlistát a ’80-as években a tévé, a hűtőszekrény és a mosógép egészítette ki. Most, a XXI. század első éveiben a kínaiak számára a saját ház, a saját autó és a gyerek iskoláztatásának finanszírozása a három fő prioritás. Ezután következik csak az utazás és a lakberendezés. Fogyasztási cikkekre a kínaiak 2004-ben 10–12%-kal többet költhettek, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányban a kommunikációs eszközök forgalma nőtt, a mobiltelefonértékesítés több mint 50%-kal, a gépjárműeladások pedig 44%-kal nőttek. Ebből a fellendülésből a külföldi kereskedelmi vállalatok eddig nem sokat profitáltak. Kína WTO-csatlakozása ellenére több korlátozás is érvényben maradt. Kis- és nagykereskedelmi vállalatok külföldi tőkével továbbra is csak úgy működhettek, ha vegyes vállalatot hoztak létre, amelyben a kínai félnek többségi tulajdonhányada volt. Csak azt árusíthatták, amit Kínában állítottak elő. Nem csoda, hogy mindössze 3 Mrd USD, a külföldi befektetések alig 1%-a áramlott a kínai kiskereskedelembe. 2004. július 1-jén új, liberális szabályozás lépett hatályba, amely szerint a külföldi kiskereskedelmi vállalatok 100%-os tulajdonrésszel leányvállalatokat alapíthatnak bárhol az ország területén. Márkás termékeket hozhatnak be az országba és vihetnek ki onnan. Szabad utat kapott a csomagküldő kereskedelem és az e-kereskedelem az interneten. A kormányzat azonban továbbra is körülményeskedik, az engedélyeztetési eljárások akadoznak. Egy kereskedelmi vállalkozás beindításához legalább hat hónap szükséges, miközben egy gyártó vállalat egy-két hónapon belül megkapja az összes engedélyt. Az akadályok ellenére máris 5000 kiskereskedelmi lánc áll versenyben egymással. Az 500 vezető áruházlánc, szupermarketlánc, építési piac és franchise vállalkozás közül 480 már jelen van a kínai piacon. Gyors ütemben terjednek a korszerű értékesítési technikák. A kiskereskedelmi forgalom egynegyedét bonyolítják le a szupermarketek és a nagyáruházak (convenience stores), valamint a folyamatosan nyitva tartó kis üzletek. A hagyományos kis üzletek és az utcai kereskedők lassan kiszorulnak a nagyvárosokból. (Kína, a jövő piaca. = Nemzetközi Marketing, 2005/7)
Azonban az intenzív beruházási hullám sem szüntette meg a még hatékonyabb tőkeallokáció iránti igényt. Az adósságállományt sikerült az OECD tagországok átlagában tapasztalt mérték harmadára leszorítani és ezen a szinten stabilizálni. A bankok hitelezési tevékenységükben nem kereskedelmi megfontolások szerint hoztak döntéseket. Ennek következtében a „bukott” hiteltartozások ma már a GDP 30%-ával felérő nagyságrendet képviselnek. A veszteséget a kormánynak kell finanszíroznia. Ezért kezdetét vette a vezető nagybankok átszervezése. További erőfeszítésekre van szükség a bankrendszerben a kereskedelmi szemlé-
let meghonosítására. A cél a tőkepiacok reformja, az állami tulajdonban lévő részvénycsomagok piaci bevezetése, a részvény- és kötvénypiacok megnyitása a magáncégek előtt.
Erősödő magánszektor Körültekintőbb gazdasági és kereskedelmi jogszabályokra, így pl. új társasági törvényre van szükség, akárcsak csődtörvényre a felszámolási folyamatban elsőbbséget élvező hitelezők jogainak a törvény általi biztosítása és a hitelhez jutás megkönnyítése érdekében. Mindez elősegíti a magánszektor erősödését. Az elmozdulás a piacgazdaság irányába fokozott garanciát jelent a makrogazdasági környezet stabilitása tekintetében. A nemzeti valuta árfolyamának az USD-vel szembeni viszonylagos rögzítettsége változóan inflációs és deflációs hatásoknak teszi ki a gazdaságot. A tőkebeáramlás hatására dollárban denominált aktívák (nyilvántartott javak) vásárlása vált szükségessé az árfolyam stabilizálása érdekében. A tranzakciók következtében a belföldi forgalomban jelentős pénzmennyiség halmozódott fel. A nagyobb árfolyam-rugalmasságot engedélyező monetáris politika csökkentheti az infláció növekedésével fenyegető kockázatot, és nagyobb mértékben enged teret a piaci erőknek a banki kamatok meghatározásában. A nemzeti valuta (remnibi) árfolyamának elmúlt évi felértékelése egy lépés ebben az irányban. A gyors ütemű gazdasági expanzió és a piaci liberalizáció a jövedelemkülönbségek növekedéséhez vezetett. Állami beavatkozással csökkentették a régiók közötti gazdasági fejlettségbeli egyenlőtlenségeket. Az elmaradottabb régiókban mérsékelték a lakosság adóterheit, új munkahelyeket teremtettek, egyszerűbbé és könnyebbé tették a lakhely- és munkahelyváltoztatást. A vidékről a városokba áramlás továbbra is az urbanizáció terjedését vonja maga után, aminek ésszerű és hathatós irányítása nagy körültekintést igényel. Jelenleg a lakások közel 70%-a magántulajdonban van. A kereskedelmi és a lakás céljára szolgáló bérleti jogok csupán néhány évtizedre szólnak, ami a hosszú távra szóló ingatlanfejlesztések akadálya. További nagy gond a környezetszennyezés. A légszennyezés elleni küzdelem a GDP 3-8%-a közti nagyságrendben terheli meg a jóléti kiadásokat. Az utóbbi években végrehajtott beruházások javítottak a helyzeten, lazítva a gazdasági növekedés és a fokozott környezetszenynyezés közti kapcsolatot.
A Haier vállalatcsoport háztartási készülékeket gyárt. A kínai konszern az évek során tömeggyártóból értékes, márkás termékek fejlesztőjévé és kínálójává vált Az értékesítésben együttműködő partnereivel folyamatosan új piacokat és értékesítési utakat keres. A Haier ma már 165 országban működtet kereskedelmi kirendeltséget. A cég elődje a csőd szélén állt, amikor az új tulajdonos 1984-ben átvette. Az új menedzsment felismerte, hogy a válságból csak egy kiút van: a vállalatnak minőségi gyártóvá kell válnia. Intelligens és egyénre szabott innovációival hamarosan rangot vívott ki magának. Egy mini csodagéppel (Little Genius) , egy alig 1,5 kg befogadóképességű mosógéppel lépett az ázsiai piacra. Ez volt addig a legkisebb mosógép a világon. Amikor a cég rájött, hogy a kínai parasztok ezzel a géppel mossák le a sarat a krumpliról, kifejlesztett számukra egy új burgonyamosógépet. A fejlesztésben nem volt megállás: klímaberendezés, színes tévé, mobiltelefon – a lista túl hosszú: a Haier ma már 13 ezer különböző háztartási, távközlési és szórakoztató elektronikai cikket állít elő. A cég 1998-ban jelent meg az USA-ban. Két évvel később megnyitotta első üzemét Észak-Karolinában, nem sokkal ezután Los Angelesben dizájnközpontot, New Yorkban pedig marketingközpontot állított fel. (Feltörekvő nagyvállalatok, távol-keleti cégóriások. = Nemzetközi Marketing, 2006/7–8.)
Kína gazdasági átalakulása jelentős hatást gyakorol az egész világra, ami számos tanulsággal szolgál, miközben a kihívásokra is ráirányítja a figyelmet. Mindezeket részletesen tárgyalja az OECD által Kínáról első alkalommal készített gazdasági áttekintés (Economic Survey of China). Az elmúlt évtized a gyorsuló ütemben végrehajtott reformok korszaka volt; a gyors ütemű gazdasági növekedés fenntartása érdekében a reformfolyamatot folytatni és konszolidálni kell.
Nyitott kapuk: gazdasági reformok Az alábbiakban időrendben felsorolva foglaljuk össze a kínai gazdasági reformfolyamat meghatározó lépéseit. Vajon milyen változásokat hoz a következő évtized? A „Nyitott kapuk” politikájának kezdeményezése, külkereskedelmi liberalizáció és a külföldi beruházások kezdete (1978). Az agrárgazdálkodás átszervezése, családi magángazdaságok működésének engedélyezése. Cégalapítás ösztönzése a községekben és a falvakban (1979). Különleges gazdasági övezetek létrehozása (1980).
8 főnél kisebb létszámmal működő, magántulajdonban lévő vállalkozások (getihu) létrehozásának támogatása (1984). Ideiglenes hatályú csődtörvény elfogadása az állami vállalatokra vonatkozóan (1986). Szerződéses felelősségvállalási rendszer bevezetése az állami vállalatoknál (1987). Gazdaságosan működő vállalkozások támogatása vidéken és a községekben (1988). Sencsen városban megkezdi működését az értéktőzsde (1990). Politikai döntés a „szocialista piacgazdasági rendszer” megteremtéséről (1993). Társasági törvény megalkotása. A nemzeti valuta, a renminbi konvertibilissé nyilvánítása a folyó fizetési mérleg tételei vonatkozásában. A többes árfolyamrendszer megszüntetése (1994). Áttérés a szerződéses munkaviszonyra az állami vállalatoknál foglalkoztatottak körében (1995). A nemzeti valuta teljes konvertibilitása a folyó fizetési mérlegben szereplő tranzakciókban (1996). Állami tulajdonban lévő vállalatok szerkezetátalakítási projektjei (1997). A magántulajdont explicit módon elismerő alkotmánymódosítás elfogadása (1999). Felvétel a Világkereskedelmi Szervezetbe (2001). A kommunista párt támogatja a privatizációt és a magánszektor fokozott szerepvállalását a gazdaságban (2002). Politikai döntés a szocialista piacgazdasági rendszer „tökéletesítéséről” (2003). Alkotmánymódosítás a magántulajdonosi jogok garantálása érdekében (2004).
Változó vásárlói magatartás A kínai vásárló, mielőtt döntene, körültekintően tájékozódik a szaklapokban, az interneten és az üzletekben. Egy új autó vásárlásakor az erős árverseny miatt nehezen tudja eldönteni, azonnal megvegye-e a kiszemelt járművet vagy várjon-e a vételi akcióval. A potenciális kínai vevő költségvetéséből rendszerint nem telik arra, hogy a karosszéria formatervezése is az általa óhajtott legyen. Várhatóan elégedett lesz egy nagy végsebességre képes, gazdaságosan üzemeltethető kupéval, ha megfelelő a külalak, az ár, a korrózióvédelem és az értékállóság.
Az életkörülmények javulnak, a vásárlóerő nő, az olcsó hamisítványok iránt azonban még mindig nagy a kereslet. Az elmúlt években mindent, amit utánozni és másolni lehetett, utánoztak és másoltak is, sokmillió hamisítvány és márkautánzat került a piacra. Ahogy a jövedelmek nőttek, úgy nőtt az igény a valódi márkás termékek iránt. A kínai gyártók sok jó minőségű utánzatot is előállítanak, de a márka több ennél: komplex, egyedülálló bizalmi rendszer, amelyhez a terméken kívül további teljesítmények, pl. vevőszolgálat, call center és naprakész tájékoztatás tartozik. Sok kínai gyártó felismerte és követi ezt a szabályt: a Haier, a TCL és a Lenovo jó minőséget kínál kedvező áron, saját márkaképet hoz létre, fokozatosan növeli márkája értékét és hatalmát. Különösen a fiatal értelmiségiek körében nő a nemzeti márkák kedveltsége. A Haier hűtőgépek népszerűsége magasabb arányú (80%), mint a legkedveltebb külföldi márkáé, a Coca-Coláé. A rangsor élén további hazai márkák állnak: a Hongtashan, a Lianxiang és a Wuliangye (ld.. táblázat). Az európai vállalatok tekintélyt, tiszteletet keltenek, de a márkás termékek és szolgáltatások viszonylag ismeretlenek. Csak a magasan képzett, külföldre sokat utazó, nemzetközileg tájékozott réteg ismer akár egy tucatnál is több európai márkát. A tíz legértékesebb kínai márka Márka
Vállalat
Fő termék
Márkaérték (Mrd euró)
Haier
Haier Group Co.
háztartási gépek
5,87
Hongtashan
Yuxi Hongta Tobacco Co. Ltd.
cigaretta
4,47
Lenovo
Legend Group Co. Ltd.
számítógép
2,92
Wuliangye
Sichuan Yibin Wuliangye Group Co. Ltd.
alkoholtartalmú italok
2,91
FAW
China FAW Group Co.
gépkocsi
2,91
TCL
TCL Group Stock Co. Ltd.
tv, mobiltelefon
2,90
Changhong
Sichuan Chonghong Electronic Group Co. Ltd.
televízió
2,57
Midea
Guangzhou Midea Group Stock Co. Ltd.
klímaberendezés, mikrohullámú sütő
1,91
KONKA
KONKA Group Stock Co. Ltd.
tv, mobiltelefon
1,08
Tsingtao
Tsingtao Beer Stock Co. Ltd.
sör
1,07
(Kína, a jövő piaca. = Nemzetközi Marketing, 2005/7.)
A kínai átlagvásárló a külföldi eladók szemében túl igényesnek és akadékoskodónak tűnhet, valójában azonban inkább csak tapasztalatlan és bizalmatlan. Az autókereskedők tudják, hogy Kínában az első gépkocsit vásárlók aránya 84%-a (az USA-ban ez az arány 1%), ezért olyan
alaposak és igényesek a vásárlók. A külföldi autógyártók több milliárd dollárt fektettek be a világ legdinamikusabban fejlődő gépkocsipiacán. Kínában az elmúlt évben több mint 3 millió új gépkocsit értékesítettek. Az idén az eladások várhatóan további 12%-kal nőnek. Egyre erősödik a verseny: több mint 100 hazai és 10 külföldi gyártó küzd a vevőkért. Az első autót vásárlók eddig mintegy 25 típus (Chery QQ, Honda Fit stb.) közül választhattak, de ebben az évben újabb 25 modell megjelenése várható. Mindez kedvező a vásárlók, ugyanakkor rendkívüli kihívás a gyártók számára. Az elmúlt években (2000 óta) a kisebb (1500 cm3 hengerűrtartalom alatti) járművek ára átlagosan 28%-kal, a többi kategóriákban pedig 20%-kal csökkent. A külföldi gyártók, így pl. a Toyota számára rendkívül fontos a kínaiak „bonyolult és szeszélyes” vásárlási szokásainak ismerete. A vevők nagy része első autóját vásárolja meg, ezért kevésbé jellemző rájuk a márkatudatosság és a márkahűség. Az új autóra gyakran teljes évi jövedelmüket költik el. Döntő többségük (89%) készpénzzel fizet. Minden második vásárló ismerősök, barátok és rokonok véleménye alapján választ márkát. A legfontosabb műszaki jellemző számukra a motor teljesítménye, amit prioritásként kezel a vevők 33%-a (USA-ban ez a mutató 19%, Indiában pedig csak 11%). Az autógyártók részéről ez a sajátos kínai gondolkodásmód innovatív taktikák forrása. A General Motors pl. intenzív hirdetési kampányt indított az MTV csatornán a fiatalabb vásárlók megnyerése érdekében. A kínai autóvásárlók átlagéletkora mindössze 35 év, szemben az USA-val, ahol az átlagvásárló 50 éves. A GM Kínában egy zenei díjkiosztó gálaműsor keretében mutatta be új modelljét, a Chevy Epica kupét, az MTV pedig kínai popsztárokat vonultatott fel a GM promóciói alkalmával.
Bizalom és odafigyelés A kínai márkák egyedi módszerekkel, néha különleges trükkökkel igyekeznek előretörni. A Geely Automobile Holdings Ltd. pl. márkaklubokat szponzorál, ami elősegíti a márkahűség megalapozását és növeli az élőszóban terjedő, azaz a verbális reklám erejét és hatását. Az elmúlt évben a cég két mérnöke azért vett részt a Geely márkatulajdonosok egy csoportjának 300 mérföldes, Mongóliába vezető autós túráján, hogy megtanítsák e márka birtokosait, miként kezeljék járműveiket zord körülmények, rossz útviszonyok között. Véleményük szerint a leghatásosabb marketing az odafigyelés és a törődés a meglevő vásárlókkal.
Milyen magatartást kövessenek a külföldi szállítók a partneri viszony kiépítéséhez? Először is, megfelelő imázst kell teremteniük a kínai piacon. Másodszor, létre kell hozniuk egy „strukturális emberi köteléket” a vevővel három komponens révén: konfliktuskezelés, elkötelezettség, guanxi. Végül a xinyong pozíció egy hosszantartó partneri kapcsolatot teremt a szállító és a vevő között. Ennek a kapcsolatépítő folyamatnak egy stabil HR politikával kell párosulnia. A xinyong rendkívül fontos Kínában egy szállító számára a partneri kapcsolat létrehozásához. Ez ugyanis egy bizonyos társadalmi körben azzal a kötelezettséggel jár, hogy biztosítsa az áruk és szolgáltatások szállítását a vevő számára. Ha a szállító ezt elmulasztja, elveszti arcát, társadalmi hitelét – vagyis lehetetlenné válik számára ebben a körben az üzleti tevékenység. Egy vevő elégedettsége nincs hatással a xinyongra. Tehát a kínai vevő és szállító számára a partneri viszony létrehozásához fontosabb a személyes szintű xinyong, mint a szervezeti szintű elégedettség. A kínai vevő egy személyes barátság érdekében képes lemondani az üzleti haszonról és ezt a megoldást váltakozva alkalmazzák. Ráadásul egy szállítónak egyidejűleg kell rendelkeznie konfliktuskezelő képességekkel és a guanxival, hogy elnyerje a xinyongot. Ez a xinyong pozíció teszi lehetővé a vevő és szállító között egy „gentleman agreement” létrejöttét olyan feltételekkel, amelyet nem foglalhatnak szerződésbe… Jó, ha a külföldi kereskedők tudják, hogy a kínai vevők vegyíthetik az üzleti kapcsolatokat a személyes kapcsolatokkal. Több figyelmet kaphat a xinyong egyéni szinten, mint az elégedettség szervezeti szinten a szállítóval való partneri kapcsolatot létrehozásakor, és valószínűbb, hogy bennfenntesektől vásárolnak vagy valakitől, aki társadalmi körükhöz tartozik. Ezért a külföldi szállítóknak olyan embereket kell alkalmazni, akinek van guanxija és xinyongja kínai vevőikkel! Ez a HR-politika a kínai kapcsolatmarketing program integráns része és e téren a hosszú távú kapcsolat érdekében következetesnek kell lenni! (Xinyong és guanxi a kapcsolatmarketingben. = Nemzetközi Marketing, 2006/2.)
A Nissan Motor Co. a vásárlói elégedettség növelése érdekében segítséget nyújtott a kínai értékesítési lerakatok, bemutatótermek és autószalonok kialakításában. Ennek eredményeképpen 2005-ben a Nissan kereskedői Kínában a vevőszolgálat minősége tekintetében az első helyet szerezték meg. Ez igen sokat számít, mivel még rutin karbantartási problémák is „márkagyilkosok” lehetnek olyan piacon, ahol tapasztalatlan gépkocsivezetők ülnek a volán mögött. A Nissan azt szeretné, ha az első gépkocsijukat tőle megvásárlók később is a cég márkáit részesítenék előnyben. Folyamatosan bővül és erősödik Kínában a használt autók piaca. Az eladásra kínált használt gépkocsik száma mára eléri az 1,25 milliót. A
használtautó-kereskedelem mind nagyobb üzleti lehetőségeket kínál. 2005 óta egyszerűbbé és olcsóbbá vált a tulajdonjog átírása, ami számos külföldi gyártót (GM, VW, Audi, BMW, Toyota stb.) arra késztetett, hogy belevágjon e speciális üzletbe. A legtöbb márkakereskedő használt autók értékesítésével is foglalkozik. A csereakciók növelik a forgalmat és erősítik a vásárlók bizalmát. A potenciális vevők egy része azonban ma még gyanakvással tekint a másodkézből származó járművekre és a kereskedőkre is. Sokan attól tartanak, hogy becsapják őket a használtautópiacon, amely ugyan feljövőben van, de úgy tűnik, hírneve nem sokban különbözik a bárhol másutt működő hasonló piacokétól. Összeállította: Nagy Károlyné Irodalom: [1] Herd, R.; Dougherty, S.: (OECD Economics Department): China’s economy: A remarkable transformation. = OECD Observer, 2005. 251. sz. szept. p. 13–16. [2] Bremner, B.; Roberts, D.: A billion tough sells. = Business Week, 2006. 3976. sz. márc. 20. p. 44–45. [3] Sangwan, S.; Pau, L-F.: Diffusion of mobile terminals in China. = European Management Journal, 23. k. 6. sz. 2005. dec. p. 674–681. [4] Atuahene-Gima, K.; Haiyang Li; De Luca, L. M.: The contingent value of marketing strategy innovativeness for product development performance in Chinese new technology ventures. = Industrial Marketing Management, 35. k. 3. sz. 2006. ápr. p. 359–372.
Röviden… Innováció, eladásfejlesztés és kiszervezés: három lehetséges megoldás a kiéleződött versennyel járó problémákra A beruházási javak értékesítésében az árverseny további erősödése várható. A haszonkulcsok csökkenése gyakran a vállalatoknak még a létét is fenyegetheti. A Német Mérnökök Egyesülete (Verein Deutscher Ingeneure = VDI) a közelmúltban (2005 őszén) Heidelbergben megren-
dezett konferenciáján ismertették a fejlődési trendeket és bemutatták a lehetséges megoldások forgatókönyveit. A német vállalatok az elmúlt évtizedben optimalizálták gyártási profiljukat. Sokan közülük a költségek szempontjából kedvezőbb keleteurópai és ázsiai telephelyekre helyezték ki termelésüket. Eközben azonban több vállalat kimerítette tartalékait: lemaradt az árversenyben, és nem volt képes megfelelni a szigorúbb minőségi követelményeknek és a szállítási határidőknek. A beruházási javakat gyártó német vállalatok különböző stratégiákkal reagálnak ezekre a piaci eseményekre. Egy részük új, innovatív termékek előállításával próbálkozik. Veszélyt jelent, hogy a fejlesztés sokszor megkerüli a piacot, ezért nem lehet megfelelő áron eladni a hosszú évek fáradságos munkájával létrehozott csúcstechnikai termékeket. Más vállalatok az értékesítés korszerűsítésére helyezik a hangsúlyt. Számos német vállalat keres új tevékenységi területeket szolgáltatásai számára. Ennek eredményeként felerősödött az outsourcing trendje, a kiszervezési hullám. Az irányzat túlmutat a német gazdaság határain, globális jelenségről van szó (ld. a Globális cégek és a marketing kiszervezése c. összeállításunkat, p. 7-12.) (Absatzwirtschaft, 48. k. 6. sz., 2005. p. 44–45.)