,
Kiindulási pontok: 1.
A pedagógia kommunikáció elméletéből
1.
Az andragógiai folyamatokból
o
o
A tanítási tanulási folyamat rendszeres és módszeres tudásközvetítés (a tanár közöl, bemutat, a tanulók felelnek, dolgozatot írnak, a tanár értékeli a teljesítményeket)
A tanítás személyközi kommunikációk sorozata – lehetőség a szükséges tudás elsajátítására, a résztvevők öntevékenységének kibontakoztatására (A tanár feladata a kooperatív kapcsolatok segítése. Résztvevő-központúság – a kommunikatív aktusok kezdeményezését a felnőtt hallgatóktól várják el)
A neveléstudomány (andragógia?) körébe tartozó új tudományág Kapcsolata más tudományokkal o o o o o
nyelvtudomány szociálpszichológia információelmélet kultúraelmélet Manipulációkutatás stb.
Pedagógiai kommunikáció o
o
o
Felnőttképzési kommunikáció
pedagógiai céloknak alávetett,
o
pedagógiailag szabályozott, intézményesült,
o
tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely nevelők és növendékek közvetlen személyes kapcsolataiban megy végbe.
o
andragógiai céloknak alávetett,
andragógiailag szabályozott, intézményesült, tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely tanár és a felnőtt tanuló közvetlen személyes kapcsolataiban megy végbe.
1. Célzatosság 2. Intézményesültség
3. Tervezettség 4. Interperszonalitás
MENNYISÉGI MUTATÓK
MINŐSÉGI MUTATÓK
o
Az explicit tanári közlések mennyisége
o
A kommunikáció relevanciája
o
A hallgatói beszéd mennyisége
o
A kommunikációs stílus adekvát mivolta
o
o
o
A felnőtt tanulók írással, olvasással stb. töltött idejének mennyisége A taneszközök használatával eltöltött idő A kommunikatív tevékenységek részaránya a foglakozás teljes időtartamához képest
o
o
o
o
A tanári kommunikáció centruma (felnőtt tanulók, téma, tanári produkció) Az oktató kommunikációjában kifejeződő attitűdök A hallgatói kommunikáció szabadsága A felnőtt tanulók kommunikációjának irányítástechnikája
Kommunikáció
A kommunikáció fő irányai
Hagyományos pedagógiai kommunikáció
Felnőttképzési kommunikáció
A pedagógustól a gyermek felé
Kölcsönösség a tanári és a felnőtt tanulói kommunikációban A felnőtt tanulók közötti kommunikáció is fontos elem
Tanár – tanuló kapcsolat
Távolságtartó -> közvetlen
Távolságtartó -> közvetlen
Tipikus folyamatok az ismeretközlés során
Tanári előadás, magyarázat Memorizálás Szövegreprodukció Tanári értékelés
Információk megszereztetése Problémák felfedeztetése Megbeszélés Közös értékelés
Eszközök
Tanári beszéd Bemutatás Tankönyv Egyéb információhordozók
Korábbi tapasztalatokra támaszkodás Dialógus Tankönyv, egyéb szakirodalom Egyéb információhordozók
o
o
o
Az oktató nem elsősorban a tantárgyra vonatkozó információkat szolgáltatja, hanem Inkább: szembesíti a hallgatók tapasztalati úton szerzett ismereteit a tudományosan feldolgozott és rendezett tantárgyi tematikába szervezett ismeretkörökkel. Fontos a demokratikus dialógus megvalósítása: - egyetértést elősegítő racionalitás, mint közlési és elfogadási kritérium - a döntések diskurzusokkal való legitimációja - empátia
o
Az adó
o
Enkódolás
o
Átvitel
o
Üzenet
o
Csatornák
o
Kommunikációs klíma
o
Vétel
o
Dekódolás
o
A vevő
o
Visszajelzés
Oktatási intézmény = komplex kommunikációs tér
o
A tanulócsoportok mérete és a kommunikáció
Szociális forma
Kommunikációs forma
Oktatási forma
Teljes felnőtt tanulócsoport szemben a tanárral
A tanár a kommunikációs akciók központja és közvetlen irányítója, a tanulók rá figyelnek
Tanári előadás, bemutatás
Teljes felnőtt tanulócsoport kőrben, vagy egyéb olyan alakzatban, mely biztosítja, hogy mindeni mindenkit láthasson
A kezdeményezések és az akciók megoszlanak a tanár és a tanulók között. A figyelem fókuszába hol a tanár, hol az egyes tanulók kerülnek
Tanári –tanulói kérdések, megbeszélés, vita
Kiscsoportok
Decentralizált kommunikáció: a tanár kezdeményező, szervező, segítő
Csoportmunka, páros munka
Egyes tanulók
Nincs interakció, interkommunikáció, csak akció és intrakommunikáció
Egyéni munka
o
o
Szociofugális szociopetális terek Formális mód és informális mód
○
Intraperszonális kommunikáció
○
Interperszonális kommunikáció
○
Csoportkommunikáció
o
Megjelenés
o
Oktatási kommunikáció
o
Emocionális kommunikáció
Alaptípusok o o o
autokratikus demokratikus laissez faire
Részletesebb felosztás o o o o
nagyon autokratikus autokratikus aktívan beavatkozó passzívan beavatkozó
Helyzetek és megoldások o o o o o
agresszív megoldás korlátozó megoldás együttműködő megoldás tehetetlenség érzelem nélküli megoldás
Vokális kommunikáció o
A hangerő
o
A hangfekvés
o
A beszéd tempója
Nonverbális kommunikációs eszközök a tanítás nézőpontjából: o
Mimika
o
Tekintet
o
Gesztusok, kézmozdulatok
o
Testmozgás, testtartás
o
Térszabályozás
o o
Intim stílus Rideg stílus
A tanári beszéd stílusát befolyásoló tényezők o o
o o
o
A felnőtt tanulók életkora Az oktató kommunikációs képességei Elvárások, hagyományok Az oktató viszony az egyes csoportokhoz A feladathelyzet (elméleti, gyakorlati órák)
Típusok: o
„érdeklődő”
o
„nem értem”
o
„a visszakérdező”
o
„a jóváhagyást kicsikaró”
o
„a csodálkozó”
o
„a tanár nonverbális jelzéseiből tájékozódó”
o
A stressz jelei
o
Az agresszivitás jelei
o
o
A figyelem, az érdeklődés jelei Az unalom jelei
A felnőtt tanulók testbeszédének helyes értelmezése
Az előadás Előadói stílusok o
Verbális előadó
o
Információ nyújtó
o
Amorf módon előadó
o
Kételkedő
o
Kiváló előadó
A kérdések o
Konvergens kérdések
o
Divergens kérdések
o
Értékelő kérdések
A vita o
Ötletroham
o
Méhkas-módszer
o
Kerekasztal
A tanári kommunikáció vita során
o
A „Pygmalion effektus”
o
A proaktív tanár
o
A reaktív tanár
o
A „túlreagáló” tanár
o
o
A dicséret, mint a kritika ellensúlyozása A dicséret, mint modellnyújtásra tett kísérlet
o
A dicséret, mint pozitív útmutatás
o
A dicséret, mint a jég megtörése
o
o
A dicséret, mint a tanuló által kiprovokált elismerés A dicséret, mint vigaszdíj
o
o o o
hibáztatás vallató kérdezés bűntudatkeltés utasítás
o
o
Passzív meghallgatás (csend)
Hatékony tudomásul vételt jelző reakció
o
"Jégtörők" közbeiktatása
o
Aktív meghallgatás
o
A konfliktus fogalma
o
A konfliktusok forrásai
o
Konfliktuskezelési stratégiák 1. Versengő stratégia
2. Alkalmazkodó stratégia 3. Kompromisszumkereső stratégia 4. Problémamegoldó stratégia 5. Elkerülő stratégia o
A tanár feladata a konfliktushelyzetek kezelésében
