KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK
2012. november 6.
Tartalom • Általános helyzetértékelés • A következő időszak elmozdulásának
főbb irányai • Biztonsági háló közelében
Általános helyzetértekelés
Magyarországon az államháztartási egyenleg hosszú időn keresztül meghaladta a kritikus szintet Túlzott deficit eljárás időtartama a közép-kelet európai országokban, ill. az EU-27-nél (év)
MAGYARO.
8
Szlovákia
4
Szlovénia
4
Cseho.
4
Lengyelo.
3,5
Litvánia
3
Románia
3
Letto.
3
Bulgária Észto.
EU-27
2 0
3,5 Forrás: Európai Bizottság
Az államháztartási folyamatok alakulásában meghatározó szerepet játszott/játszó tényezők: A költségvetés méretbeli kiterjedése Az állam túlzott eladósodottsága
Növekedési lehetőségek beszűkülése
Túlzottan magas újraelosztási ráta mellett teljesül a költségvetési fegyelem Az államháztartás kiadási oldala, 2012 (GDP %-ában, Magyarország esetében 2001 és 2007 is)
55
50,7 50
48,7
49,1
49,4
EU-27
Euró-övezet
47,8
45 43,1
43,3
Lengyelo.
Cseho.
40 37,7
35
30 Szlovákia
Magyaro. 2001
Magyaro. 2012
Magyaro. 2007
Forrás: Eurostat, NGM
Magyarország az évtized elején eladósodási pályára lépett Magyarország bruttó államadóssága (GDP %-ában) 90 85,6 85 81,8 80
78,3
75
70
65
60
55
52,7
50
1995
2012E
Forrás: Európai Bizottság, NGM
Az önkormányzatok eladósodottsága tekintetében látszanak a javulás jelei Önkormányzatok bruttó adóssága (GDP %-ában) 6
5 4,5 4
3
2
1,6
1
0
I. n.év 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
II. n.év
2012
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
A magas államadósság uniós és térségbeli összevetésben is kiugróan magas kamatterhet ró az államháztartásra Államadósság-szolgálat a közép-kelet európai országokban, ill. az EU-27-ben, 2011 (GDP %-ában) 4,1
2,7
2,2 2,0 1,8 1,6
1,6
1,5
1,4
0,6
0,1 MAGYARO. Lengyelo.Szlovénia Litvánia Szlovákia Románia
Letto.
Cseho. Bulgária
Észto.
EU-27
Forrás: Európai Bizottság
Magyarország potenciális növekedési szintje elmarad a régió országaitól A potenciális GDP változása a Visegrádi országokban, 2001-2013 6
Magyarország Szlovákia Lengyelország
5
Csehország
4
3
2
1
0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 2012E 2013E Forrás: OECD
Bár folyamatosan nő a munkaerőpiacra bevonható személyek száma … Foglalkoztatottak száma Magyarországon (15-64, ezer fő) 4.000
3.901 3.900
3.822 3.800
3.791
3.700
I-III II-IV III-V IV-VI V-VII VI-VIII VII-IX VIII-X IX-XI X-XII XI-I XII-II I-III II-IV III-V IV-VI V-VII VI-VIII VII-IX VIII-X IX-XI X-XII XI-I XII-II I-III II-IV III-V IV-VI V-VII VI-VIII VII-IX
3.600
2010
2011
2012 Forrás: KSH
… továbbra is komoly munkaerő-tartalékot jelent a foglalkoztatottság alacsony szintje Foglalkoztatottak aránya a közép-kelet európai országokban, 2011 (%, 15-64) 65,7 65,1 64,4
64,3
61,8 60,7 59,7
59,5 58,5
58,5
55,8
Forrás: Eurostat
Az előrehozott fogyasztás drasztikus mérlegalkalmazkodáshoz vezetett A hitel/betét mutatók a régióban (%)
Beruházási ráták a régióban (%)
180
28 26
160 24 140
22 20
120 18 100
16
14 80 12 60
10 2007
2008
2009
2010
Magyarország
Szlovákia
Csehország
Lengyelország
2011
2007
2008
2009
2010
2011
Csehország
Magyarország
Lengyelország
Szlovákia
Forrás: MNB, Eurostat
A pénzügyi válság elkerülését követően a gazdasági növekedés beindítására kerül a hangsúly • Erős fiskális szigor bevezetése
Pénzügyi válság elkerülése
• Államadósság növekedésének megállítása • Fenntarthatóság irányába tett lépések, amelyek számos esetben negatívan hatottak a növekedésre • Fiskális szigor megtartása
Növekedési potenciál növelése
• A fenntartható államadósság biztosítása
• A mikrogazdasági feltételrendszer változásainak csökkentése, gazdaságpolitikai stabilitás
Nemzetközi összevetésben is erőteljesek a vállalások Strukturális egyenleg az Európai Unióban, 2011-2013 ∆ strukturális egyenleg (2011-13)
6
5
Portugália
Ciprus
4 Olaszo.
Lengyelo.
3 Litvánia
MAGYARO.
Spanyolo.
Románia Szlovénia Egyesült Királyság
Franciao.
Görögo. Írország
2
Letto.
Hollandia Németo.
Belgium Ausztria
-9
-8
-7
-6
1
Cseho. Szlovákia
-5
-4
Málta -3
Svédo.
Strukturális egyenleg, 2011
Bulgária
0 -2
-1
0 Észto.
-1
1
2
Finno. Dánia Luxemburg
-2
-3 Forrás: Európai Bizottság, NGM
Súlyos elcsúszásért drágán fizet az ország Államháztartási hiánnyal kapcsolatos előrejelzések és azok teljesülése választások előtt 1 évvel (GDP %-ában) 2005. év
2009. év
2013. év
7,9
4,6 3,8 3 százalékos maastrichti határ
3,2
2002 terv
2,7
2,6
2,5
2004 terv
2005 tény
2006 terv
2008 terv
2009 tény
2,2
2,2
2010 terv
2012 terv
2013 terv
Forrás: Konvergencia Programok, NGM
A következő időszak elmozdulásának főbb irányai
Szakterületek - Államigazgatás - Oktatás
- Adózás - Foglalkoztatottság
- Finanszírozhatóság
Magyarországon az államigazgatás költségigénye meglehetősen magas térségbeli összevetésben Az államháztartás bérjellegű és dologi kiadásai, 2011 (GDP %-ában)
Bérjellegű kiadások
Dologi kiadások
Szlovákia
7,1
Csehország
7,3
Románia
7,5
Bulgária
11,4
4,3
13,2
5,9
21
13,5 14,7
5,8
8,9
Lettország
9,6
Lengyelország
9,8
Litvánia
10,1
Magyarország
10,1
Szlovénia
EU-27
Összesen
7,1
11
5,7
15,5
5,6
15,7 7,5
12,7
16,7
6,5
6,6
17,6 19,2
17,6
Forrás: Konvergencia programok
Szakterületek - Államigazgatás - Oktatás
- Adózás - Foglalkoztatottság
- Finanszírozhatóság
A magyar diákok teljesítménye a nemzetközi átlag közeli A legelemibb készségek terén elért pontszámok a PISA felmérésben, 2009
Szövegértés
Matematika
Finnország
536
Lengyelország
500
Természettudomány
Finnország
541
Finnország
Szlovákia
497
Lengyelország
554
508
Magyarország
494
OECD-átlag
496
Magyarország
503
OECD-átlag
493
Lengyelország
495
OECD-átlag
501
500
Csehország
478
Csehország
493
Csehország
Szlovákia
477
Magyarország
490
Szlovákia
Románia
Románia
424 400
440
480
520
560
Románia
427 400
440
490
480
520
560
428 400
440
480
520
560
Forrás: OECD
A viszonylag jó eredmények mögött azonban jelentős területi és társadalmi különbségek húzódnak A szövegértési feladatok iskolák közötti eltérése a PISA felmérésben, 2009 0
10
20
30
40
50
60
70
80
Olaszország Törökország MAGYARORSZ…
64
Németország Ausztria Belgium Hollandia Japán Görögország Csehország Szlovénia Egyesült Államok Szlovákia Egyesült Királyság Írország OECD-átlag
29
Portugália Svédország Spanyolország Lengyelország Észtország
az átlagtól való eltérés %-ában
Izland Dánia Norvégia Finnország Forrás: OECD PISA, 2009
A felsőoktatásban tanulók létszámának növekedését nem követte a végzettek számának emelkedése A felsőoktatásban hallgatók és a diplomával végzettek száma Magyarországon ezer fő
307
2000. év
A felsőfokú oktatásban az elmúlt
59
évtizedben jellemzővé vált a felvett
hallgatók erősebb „lemorzsolódása”, továbbá
Hallgatók
Végzettek
megszigorodtak a diploma megszerzéséhez szükséges
389
követelmények 2010. év
62
Hallgatók
Végzettek Forrás: Eurostat, OECD
Az egyes képzési területeknél komoly aránytalanságok figyelhetők meg 15-64 éves korosztályban az 1000 főre jutó hallgatók száma a felsőoktatásban, 2010 (Magyarország esetében 2000 is) Humán képzettség, pedagógus és bölcsész
35
35
63 ezer hallgató
30
82 ezer hallgató
30 25
25
20
18
20 15 11 10
Természettudomány, informatikus és mérnök
12
17 14
15
13
15
14
12
11
9
10
9
Túlzottan magas a társadalomtudományi szakterületre
5
5
felvett hallgatók száma,
0
0 Magyaro. Magyaro. Szlovákia Cseho. Lengyelo. 2010 2000
Magyaro. Magyaro. Szlovákia Cseho. Lengyelo. 2000 2010
EU-15
EU-15
miközben az informatikusnak, ill.
Egészségügy, mezőgazdaság és szolgáltatások
Társadalomtudomány, jogász és közgazdász
mérnöknek tanulók száma
bár nőtt az elmúlt évtizedben, továbbra is
35
157 ezer hallgató
30 25
35
31
23
elmarad a térség-beli és az
87 ezer hallgató
30
EU-15 átlagtól
25
20 20
17
18
17
20 16
15
13
15
13
11 10
10
5
11
7
5
0 Magyaro. Szlovákia Cseho. Magyaro. Lengyelo. 2000 2010
EU-15
0 Magyaro. 2000 Cseho. Magyaro. 2010 Lengyelo.Szlovákia
EU-15
Megjegyzés: EU-15 2009-es adat Forrás: Eurostat
Szakterületek - Államigazgatás - Oktatás
- Adózás - Foglalkoztatottság
- Finanszírozhatóság
Magyarországon nagyon torz az adórendszer eloszlása A magyar és a szlovák munkajövedelem eloszlása, 2011 Ezer fő
Lakosság
1.200
Magyarország: 10,0 millió fő Szlovákia: 5,4 millió fő 1.000
Foglalkoztatottak Magyarország: 3,82 millió fő Szlovákia: 2,35 millió fő
800 Magyarország Szlovákia 600
400
200 Havi munkajövedelem, ezer Ft
0 80 alatt
80-120
120-160
160-200
200-240
240-320
320-400
400 felett Forrás: Szlovák Adóhivatal, NAV, Eurostat
Az adórendszer átalakítása A 2013-tól felálló új adózási rendszer
Kiinduló helyzet
Személyi jövedelemadó
Demográfiai tényező
Szociális támogatások
Intézkedések
Hatások
Az egyes jövedelmi szintekhez tartozó eltérő adókulcsok mind a foglalkoztatottsági szintre, mind a bevallott jövedelem nagyságára negatívan hatnak
Fokozatos áttérés az egységes, 16%-os személyi jövedelem-adókulcsra, mellette megszűnik a leggazdagabbak számára a járulékplafon
Az adóegyszerűsítés mellett fehérítő hatás (foglalkoztatottság emelése, ill. jövedelembeval-lások ösztönzése)
Magyarországon az Európai Unióban a legalacsonyabbak között van a termékenységi mutató
Gyermekszámtól függő jelentős adókedvezmény érvényesítése
Közép- és hosszútávon emelkedő gyermekvállalási hajlandóság
A szociális támogatások és a munkából származó jövedelmek között szűk a rés, ami a foglalkoztatottság növelése ellen hat
Szociális támogatásoknál segélyezési plafon („sapka”) beveze-tése
A munka értékként való elismerésének megnövekedése
Szakterületek - Államigazgatás - Oktatás
- Adózás - Foglalkoztatottság
- Finanszírozhatóság
Foglalkoztatás oldaláról erős alkalmazkodás történt Foglalkoztatottság alakulása nemzetgazdasági ágak szerint (∆ 2008. III. és 2012 II. negyedév között, ezer fő)
Egyéb
36
Mezőgazdaság
33
Közigazgatás
29
Egészségügy
12
Oktatás
10
Szállítás, raktározás
9
Vendéglátás
2 Műszaki tevékenység
-15
Kereskedelem, gépjárműjavítás
-25
Feldolgozóipar
-68
Építőipar
-71
ÖSSZESEN
-48 -80
-60
-40
-20
0
20
40
60
Forrás: KSH
Foglalkoztatás oldaláról erős alkalmazkodás történt Foglalkoztatottság alakulása teljes és részmunkaidő szerint (∆ 2008. III. negyedévhez képest, ezer fő) 100
50
0 III.n. IV.n.
2008.
I.n.
II.n.
III.n. IV.n.
I.n.
II.n.
III.n. IV.n.
2009.
2010.
Részmunkaidős
Teljes munkaidős
I.n.
II.n.
III.n.
2011.
IV.n.
I.n.
II.n.
2012.
-50
-100
-150
-200
-250 Foglalkoztatottak összesen Forrás: KSH
A célzott járulékcsökkentés komoly mértékben járul hozzá a foglalkoztatottság bővüléséhez Foglalkoztatottsági ráta alakulása Németországban és Hollandiában a munkaerőpiaci reformokat követően (1564, %)
78
78
76
76
74
74
72
70,1
70
68
68 64,9
73,1
72
70
66
77
66
64
64
62
62 2003
Harz reform II. keretében társadalombiztosítási járulék részleges vagy teljes elengedése alacsony bérezésű munkák (pl. mini, illetve midi job) esetében
2008
2004
2009
A 2004-es „Nemzeti Akcióterv a Foglalkoztatásért” program keretében a hátrányos korcsoportok után részleges tb-járulék kedvezmény igénybe vétele
Forrás: Német és Holland munkaügyi Központ, Eurostat
Szakterületek - Államigazgatás - Oktatás
- Adózás - Foglalkoztatottság
- Finanszírozhatóság
Ellentmondásos kép bontakozik ki a finanszírozási pozíciót tekintve Finanszírozási igény a GDP %ában 30
Az egyes tagországok relatív és abszolút finanszírozási igénye az Európai Unióban, 2012 Görögo. (51,2%, 9600€)
25
Portugália
Olaszo.
Belgium
20 Franciao.
Ciprus
Hollandia
MAGYARO.
15
Spanyolo.
Egy. Királyság
Lengyelo. Írország
Románia
10
Szlovákia
Cseho. Málta
Litvánia
Németo.
Finno. Dánia
Ausztria
Letto.
5
Svédo. Észto. Szlovénia
Egy főre jutó finanszírozási igény (euró)
Luxemburg
0 0
2000
4000
6000
8000
Megjegyzés: Bulgáriáról nincs adat Forrás: Európai Bizottság
Biztonsági háló közelében
A magyar gazdaság szorosan kötődik a német gazdasághoz Német és magyar exportvolumen (éves változás %-ban) 40
30
20
10
0
-10
-20 Magyar export -30
Német export
-40
2008. január
2012. augusztus
Forrás: KSH, Német Statisztikai Hivatal
A várható megállapodás pozitív hozadéka, hogy javul a befektetői megítélés Az 5 éves államkötvények CDS felár (bázispont) 800
800
700
700
600
600
500
500
400
400
300
300
200
200
100
100
0
0 2012.11.02
2008.10.01 Szlovákia
Lengyelo.
Cseho.
MAGYARO. Forrás: Reuters
Stabilabb árfolyam csökkenti a piaci szereplők kockázatait és mérsékli a lakosság terheit Euró/Forint árfolyam alakulása 340
320
300
280
260
240
220
200 2008.01.02
2012.10.15
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
