6. SZ. MELLÉKLET
Kiegészítés a Magyar Televízió Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2007. évi éves beszámolójának vizsgálatáról készített könyvvizsgálói jelentéshez
60
Tartalomjegyzék Bevezetés 1. AZ ÉVES BESZÁMOLÓ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI 1.1. AZ MTV ZRT. VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK MEGÍTÉLÉSE 1.2. A VIZSGÁLAT KÖRÜLMÉNYEI ÉS MÓDSZERE 1.3. A KÖNYVVEZETÉS ÉS A BELSŐ ELSZÁMOLÁSI, ELLENŐRZÉSI RENDSZER MINŐSÍTÉSE 2. AZ MTV ZRT. 2007. ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE 2.1. AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK NAGYSÁGÁBAN, ÖSSZETÉTELÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2.2. A TÁRSASÁG PÉNZÜGYI HELYZETE ÉS VÁLTOZÁSA 2.3. A JÖVEDELMI HELYZET ALAKULÁSA 2.4. A VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA 3. A MÉRLEG ÉS EREDMÉNY KIMUTATÁS EGYES TÉTELEINEK VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE 3.1. A TÁRSASÁG FONTOSABB SZÁMVITELI DÖNTÉSEI 3.2. ESZKÖZÖK 3.3. FORRÁSOK 3.4. ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY TÉTELEI 3.5. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYÉT ALAKÍTÓ TÉTELEK 3.6. RENDKÍVÜLI TÉTELEK 4. A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÉS AZ ÜZLETI JELENTÉS VIZSGÁLATA
61
Bevezetés Az MTV Zrt. vezetése elkészítette a 2007. évi éves beszámoló kiegészítő mellékletét, amelyben szöveges magyarázatok, mutatószámok és részletező táblázatok segítségével bemutatták az egyes mérlegtételek, eredménykimutatás sorok belső tartalmát, az előző év hasonló adataihoz képest bekövetkezett változásokat. Elkészítették az éves beszámoló részét nem képező, de számviteli törvény előírásai alapján kötelezően elkészítendő üzleti jelentést, amelyben - a jóváhagyott - 2007. évi üzleti terv adataival való összehasonlításban jelennek meg a 2007. évi gazdálkodás adatai. A könyvvizsgálat során e dokumentumokban megjelenő számviteli adatokat ellenőriztük, elegendő és megfelelő bizonyítékot szereztünk arra vonatkozóan, hogy a dokumentumok számviteli adatai nem tartalmaznak lényeges hibás állításokat. A vezetés elemzését kiegészítendő, a korábban alkalmazott un. „hosszú formátumú” könyvvizsgálói jelentés folytatásaként is, szükségesnek látjuk összefoglalni a beszámolóhoz kapcsolódó fontosabb megállapításainkat, véleményünket.
1. AZ ÉVES BESZÁMOLÓ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI
1.1. AZ MTV ZRT. VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK MEGÍTÉLÉSE A társaság saját tőkéje a beszámolási időszakban az előző év december 31-i 4.775 millió Ft-ról - a 2007 december 31-i állapot szerint - 4.864 millió Ft pozitív összegre változott. A fordulónapon a társaság saját tőkéje többszörösen meghaladta jegyzett tőkéjét, a részvénytársaságokra meghatározott minimumnál saját tőkéje lényegesen nagyobb, így a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény - a tőkemegfelelésre vonatkozó - előírásai a beszámoló fordulónapján maradéktalanul érvényesültek. A saját tőke hiányának megszűnése és a - jegyzett tőkéhez viszonyítva - jelentős összegű saját tőke elsősorban a 2006. évi mérleg szerinti eredmény miatt alakult ki (4.405 millió Ft), a 2007. évi mérleg szerinti eredmény kisebb mértékben 90 millió Ft-tal növelte a saját tőkét. A saját tőkét érintően más változás nem történt. A tőkehelyzetre a mérleg szerinti eredményen keresztül gyakorolt jelentős hatást a 2007. évi költségvetési törvény alapján a Magyar Televízió Közalapítvány céltámogatása. A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége a Költségvetési törvényben megfogalmazott keretek között MTV Zrt. közszolgálati műsortervének végrehajtására, a működéshez szükséges ingatlanok biztosítására és az új székházba költözés után is használható beruházások megvalósítására engedélyezte a folyósított céltámogatás felhasználását. Az összeg döntő részét (8.752 millió Ft) az egyéb bevételekre számolták el, a fejlesztési ráfordításokra jutó támogatás részben rendkívüli bevételként (129 millió Ft), részben halasztott bevételként (508 millió Ft) szerepel a beszámolóban. Az üzembenntartási díjnak céltámogatás formájában történő kiegészítése az MTV Zrt. finanszírozási struktúrájában a korábbi években reorganizációs támogatás és NAVA jogcímeken kapott bevételeket váltotta ki. A beszámolási időszakban a tevékenységhez lekötött eszközök összege (mérleg főösszeg) 1,3 %kal növekedett, ami gyakorlatilag a bázisnak megfelelő eszközlekötési szintet jelent. A realizált bevételek (nettó árbevétel és egyéb bevételek összege) az előző időszaki 4,4 %-os növekedést meghaladóan, 8,3 %-kal növekedtek. Az összes eszköz tárgyidőszak végén kimutatott értéke, a bázishoz képest 195 millió Ft-tal növekedett. A tárgyévben a bevételek realizálása a korábbi évekhez viszonyítva időben lényegesen 62
egyenletesebben történt, így a december 31-én kimutatott eszközstruktúra az egész évben fennálló állapothoz közeli állapotot tükrözi. A korábbi években a fordulónaphoz közeli, nem rendszeres gazdasági események (NAVA kiszámlázás, támogatások decemberi kiutalása stb.) hatásai a záró mérlegértékeket lényegesen nagyobb mértékben befolyásolták. A tartós eszközöket és a folyamatban lévő beruházásokat figyelembe véve, a műsorszolgáltatáshoz és működéshez szükséges összes eszköz értéke a jövőben várhatóan jelentősen növekszik, ami egyúttal jelentősen nagyobb forrásigényt is jelent. A társaság pénzügyi helyzetét jellemző mutatószámok az előző év végi állapothoz képest kedvező irányban változtak. A likviditási mutatók növekedésében meghatározó szerepe volt 1.000 millió Ft kötelezettség átvezetésének a rövidlejáratú források közül a hosszúlejáratú források közé, de a saját tőke növekedése is javította a mutatók értékét. A pozitív előjelű mérleg szerinti eredmény következtében a saját tőke aránya a források között 31,3 %-ról 31,5 %-ra a növekedett. A források lejárat szerinti összetétele továbbra sem illeszkedik az eszközök tartósság szerinti szerkezetéhez. A beszámolási időszak végén rendelkezésre álló likvid eszközök (pénzeszközök és követelés) a rövid lejáratú kötelezettségeknek csupán 45,3 %-át tették ki, ez az arány az előző év végén 56,7 % volt. A befektetett eszközök aránya 61,8 %-ról 65,3 %-ra növekedett (2005. év végén az arány 45,9 % volt), összege 9.440 millió forintról 10.099 millió forintra nőtt. Az arányszám növekedésében a befektetett eszközök értékének növekedése és a forgóeszközök értékének csökkenése egyaránt szerepet játszott. A forgóeszközök állománya az előző évhez képest 9,6 %-kal, 478 millió Ft-tal csökkent. A csökkenést okozó legjelentősebb tételek a pénzeszközök és követelések értékének előző év végi magas összegei voltak, amelyet a „NAVA szerződéssel” kapcsolatos év végi kiszámlázások és pénzbefolyások okoztak. Ezek a tételek a tárgyidőszakban nem jelentkeztek. A forgóeszközök növekedésének irányába hatott a befejezetlen műsorok állományának 921 millió Ft összegű növekedése, amelyet döntően a 2008. évi nagy sportrendezvények (Nyári Olimpia, Labdarugó EB) jogdíjainak szerződés szerinti teljesítése okozott.
1.2. A VIZSGÁLAT KÖRÜLMÉNYEI ÉS MÓDSZERE A könyvvizsgálatot éves ütemterv alapján végeztük. Átfogóan negyedévente (első alkalommal 1-4. hónapra kiterjedően) vizsgáltuk a társaság pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetének alakulását. A negyedévek között egy-egy részterület mélyebb áttekintését végeztük el. A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének döntése alapján 2007. április 30., 2007. június 30. és 2007. szeptember 30. fordulónappal az MTV Zrt. vezetése évközi mérleget és eredménykimutatást készített, amelyhez csatolták az éves beszámoló kiegészítő mellékletének keretében előírt információkat tartalmazó részletező kimutatásokat és szöveges elemzést. Az évközi beszámolók a szokásos évközi főkönyvi zárlathoz képest pontosított adatszolgáltatást nyújtottak, mert az év végi értékelési feladatok jelentős lépéseit is elvégezték. Az évközi mérlegeket, eredménykimutatásokat a szokásos eljárásokkal megvizsgáltuk, véleményünket a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége részére átadtuk. Az évközi beszámolók vizsgálata során a 2410. témaszámú „Az évközi pénzügyi információknak a gazdálkodó független könyvvizsgálója által végrehajtott átvilágítása” című magyar Nemzeti Könyvvizsgálói Standard előírásait alkalmazva jártunk el. Az évközi és év végi vizsgálatok során feltárt hiányosságokról és a számviteli elszámolások javítást igénylő tételeiről több alkalommal írásos összefoglalást készítettünk, melyeket átadtunk a vezetés részére. Az észlelt problémákat minden esetben az illetékes munkatárssal szóban is megbeszéltük, részletes útmutatást adva a megoldás módjáról. A könyvvizsgálatot az éves beszámolóra, a főkönyvi kivonatra, a kiválasztott főkönyvi számlalapokra, a szúrópróbaszerűen kiválasztott könyvelési bizonylatokra, a kiválasztott gazdasági 63
események egyéb okmányaira (szerződések, határozatok, teljesítésigazolások), valamint a mérlegtéteket alátámasztó leltárakra kiterjedően, a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardoknak megfelelően végeztük el.
1.3. A KÖNYVVEZETÉS ÉS A BELSŐ ELSZÁMOLÁSI, ELLENŐRZÉSI RENDSZER MINŐSÍTÉSE A társaság beszámolójának alapjául szolgáló könyvviteli nyilvántartásokat részben a WINNER számítógépes program, részben más - szigetszerűen működő- számítógépes programok alkalmazásával vezeti. Az MTV Zrt., a reorganizációs folyamat egyik elemeként, 2005. évben kezdte meg a WINNER programcsomagra épülő integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését. A programcsomag lényeges moduljainak egy része (Pl.: Tárgyi eszköz nyilvántartás, utókalkuláció) a tárgyévben még nem működött. A társaság belső elszámolási és ellenőrzési rendszere gépesítettségében és integráltságában jelentős fejlődésen ment át az utóbbi években, az eddigi fejlődés azonban nem egy korszerű, integrált informatikai rendszer kialakulását vetítette előre. A WINNER program bevezetése e tekintetben jelentős stratégiai váltás, ugyanakkor - a pénzügyi folyamatok informatikai támogatásának kiteljesítése mellett - jelentős feladatok vannak még a műsorszolgáltatás szakmai programjainak és a kereskedelmi programok összehangolásának és összekapcsolásának területén. A belső elszámolási rendszerben továbbra is bizonytalanságot okoz az igénybe vett teljesítmények igazolásának elhúzódása, valamint a nyújtott szolgáltatások kiszámlázásának esetenkénti késedelme. Az elszámolások teljességére és naprakészségére való törekvés abban az esetben lehet eredményes, ha a teljesítmények igazolása az ehhez szükséges indokolt időn belül megtörténik.
64
2. AZ MTV RT. 2007. ÉVI GAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE
2.1. AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK NAGYSÁGÁBAN, ÖSSZETÉTELÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A társaság mérlegének összevont sorait a következő táblázat mutatja (ezer forintban):
MEGNEVEZÉS Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Befektetett eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök Aktividőbeli elhatárolások ESZKÖZÖKÖSSZESEN Saját tőke Céltartalékok Hosszúlejáratúkötelezettségek RövidlejáratúKötelezettségek Kötelezettségek Passzívidőbeli elhatárolások FORRÁSOK
2005.12.31 2006.12.31 EFt EFt 6960580 7411778 1567836 1832910 197971 195021 8726387 9439709 1270636 1137683 4083377 2592980 0 0 3497177 1232845 8851190 4963508 1428888 862241 19006465 15265458 369342 4774811 1008502 1946496 53886 0 15761141 6749750 15815027 6749750 1813594 1794401 19006465 15265458
2007.12.31 MEGOSZL. INDEX EFt % % 7868975 50,9 106,2 2039672 13,2 111,3 97,4 190039 16,2 10098686 65,3 107,0 2035365 13,2 178,9 1522383 9,8 58,7 0 0,0 0,0 928220 6,0 75,3 4485968 29,0 90,4 875509 5,7 101,5 15460163 100,0 101,3 4864430 31,5 101,9 1171017 7,6 60,2 1000000 6,5 5411258 35,0 80,2 6411258 41,5 95,0 3013458 19,5 167,9 15460163 100,0 101,3
A mérleg főösszege a beszámolási évben a bázis időszaki 19,7 %-os növekedést követően mérsékelten 1,3 %-kal növekedett. A mérleg főösszegének növekedése eszközoldalon a befektetett eszközök értékének növekedése és a forgóeszközök értékének csökkenése egyenlegeként jött létre, mivel az aktív időbeli elhatárolások értéke gyakorlatilag bázis szinten alakult. A befektetett eszközök összege 659 millió Ft-tal haladta meg az előző év végi értéket. Az érték növekedésének nagyobb részét az immateriális javak, kisebb részét a tárgyi eszközök állományának növekedése tette ki. Az érték növekedésének és a mérleg főösszeg kis mértékű növekedésének együttes hatására, a mérleg főösszeghez viszonyított arány az előző évi 61,8 %-ról 65,3 %-ra növekedett. A már üzembe helyezett tárgyi eszközök értéke 176 millió Ft-tal növekedett. A január 1-én meglévő 1.826 millió Ft értékű eszközállományt csökkentette a beszámolás évében elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírás 463 millió Ft-os valamint az értékesítés 5 millió Ft-os
65
összege; ugyanakkor növelte a 644 millió Ft összegű tárgyi eszköz aktiválás, így december 31-én az eszközállomány mérlegértéke 2002 millió Ft-ra növekedett. Az előző éveket visszafogott beruházási tevékenység jellemezte, 2001. évben Pl.: csupán 87 millió Ft, 2002-ben 199 millió Ft, 2003-ban 257 millió Ft, 2004. évben 1,210 millió Ft, 2005-ben 166 millió Ft, 2006-ban 734 millió Ft összegű beruházási célú beszerzés történt. A tárgyévben 678 millió Ft értékű beszerzés történt beruházási céllal. A társaság tárgyi eszközeinek átlagos használhatósági foka (a nettó érték és bruttó érték aránya) 2005. december 31-én 14,6 %, 2006. december 31-én 17,2 %, 2007. december 31-én 19,1 % volt. A kissé javuló mutatószám sem változtat azon, hogy a felsorolt évek beruházási adatainak átlaga alapján, a 2007. december 31-én meglévő eszközök pótlási idejére rendkívül hosszú, 22 év adatot számolunk. A mutatószám negatív üzenetét növeli, hogy a viszonylag hosszabb élettartamú tárgyi eszközök (ingatlanok) aránya a tárgyi eszközök bekerülési értékében csupán 5,4%. Csak a tárgyévi beruházásokat alapul véve a pótlási időre 15 évet kapunk, ami szintén többszörösen meghaladja a műsorszolgáltatáshoz szükséges eszközök tervezhető hasznos élettartamát. Az immateriális javak bruttó értékének 576 millió Ft-os növekedéséből az archivált műsorok állományba-vételi értéke a meghatározó (312 millió Ft), az egyéb növekedés értéke 263 millió Ft összegű volt, ami lényegesen magasabb az immateriális javakra elszámolt értékcsökkenési leírás összegénél (119 millió Ft). Világtendencia, hogy a vállalkozások eszközei között az immateriális javak aránya növekszik az anyagi javak terhére, a hatékony működés azonban mindkét csoport fejlesztését feltételezi. Az archivált műsorok értéke évenként 300-400 millió forinttal - az alapítást követően összesen több mint 4 milliárd Ft-tal – növelte a befektetett eszközök könyv szerinti értékét. Ez az eszköz és évenkénti növekedése sajátosnak számít, mert az elkészült és adásba került produkciók, ha minősítésük szerint archiválandóak, automatikusan növelik az eszközök értékét. A befektetett eszközök „természetes” forrása a saját tőke, tehát önmagában az archiválás forrásának megteremtése évenként 300-400 millió Ft saját tőke többletet igényelne ahhoz, hogy a társaság likviditási helyzete – egyéb tényezőket figyelmen kívül hagyva – ne romoljon. A beszámolás évében elért gazdálkodási eredmény az archívum állományváltozásának nem egészen harmadát képes finanszírozni. A forgóeszközök mérlegértéke 478 millió Ft-tal csökkent. A csökkenés az egyes eszközcsoportok eltérő irányú változásának egyenlegeként állt elő. A készletek értéke 897 millió Fttal növekedett, a követelések értéke viszont 1.071 millió Ft-tal, a pénzeszközök értéke 305 millió Ft-tal csökkent. A követelések és pénzeszközök jelentős csökkenését az okozta elsősorban, hogy a szerződéskötés elhúzódása miatt a NAVA részére átengedett jogok kiszámlázására a bázis időszakban az év utolsó napjaiban került sor. A készletek értékében meghatározó összeggel a befejezetlen műsorok év végi állományának összege szerepel. A befejezetlen műsorok állománya tárgyév december 31-én 1980 millió Ft volt, lényegesen meghaladta a bázisidőszak végén meglévő értéket (1.059 millió Ft). A befejezetlen műsorok állományának viszonylag állandó összegű része a folyamatos műsorszolgáltatás biztosítása miatti készletezés összege, az évek közötti jelentősebb eltéréseket a több éven keresztül készülő filmalkotások, és a több éves ciklusban jelentkező sportesemények jogdíjai okozzák. A tárgyévben a sportesemények jogdíjai kimagasló súllyal jelentkeztek. Az aktív időbeli elhatárolások mérlegértéke 13 millió Ft-tal növekedett, gyakorlatilag a bázis szintjén alakult. A bevételek aktív időbeli elhatárolása mind a bázis, mind a tárgyév végén az időszak tevékenységéhez kapcsolódó, de a mérleg fordulónapját követően kiutalt támogatást tartalmaztak, jelesül az Antenna Hungária által kiszámlázott műsorterjesztési költségek ellenértékéből az Államkincstár – az utólagos finanszírozás gyakorlatának megfelelően - a decemberi időszakra eső összegeket a fordulónapot követően egyenlíti ki. A bevételek aktív időbeli elhatárolása 48 millió Ft-tal növekedett. A költségek ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 2008-ra áthúzódó előfizetési, bérleti és szolgáltatási díjakat tartalmaz. 66
A forrásokon belül a saját tőke, és a passzív időbeli elhatárolások növekedtek, míg a céltartalékok és a kötelezettségek összege csökkent. A saját tőke összege kizárólag a tárgyévi nyereség következtében növekedett. A céltartalékok között a múltbeli eseményekből következő várható jövőbeni kötelezettségek becsült összege jelenik meg. Céltartalékot képeztek a peres ügyek, a fizetendő késedelmi kamatok ellensúlyozására, valamint a 2007-ban bejelentett, 2008-ben végrehajtásra kerülő csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos kötelezettségekre. A céltartalék összegének csökkenésében a bázishoz képest kisebb összegre számolt létszámleépítés hatása és az állami kezességvállalásból származó, 2006-ban törölt kötelezettség esetleges késedelmi pótlékára 2006-ban képzett céltartalék feloldása játszott jelentős szerepet. A kötelezettségeken belül a hosszúlejáratú kötelezettségek között megjelent 1.000 millió Ft. Ez az összeg, mint visszafizetendő műsorterjesztési támogatás a Pénzügyminiszter engedélye alapján egy évet meghaladóan halasztott fizetésűvé vált. A rövidlejáratú kötelezettségeken belül az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek összege – az előző mondatban jelzett átvezetésnek is köszönhetően – jelentős mértékben csökkent. A rövidlejáratú hitelek megszűntek, a szállítói tartozások összege pedig jelentős mértékben növekedett. A bázisidőszak végén még fennálló - 52 millió Ft összegű rövid lejáratú hitel törlesztésre került, és a társaság a folyószámlahitel-keretét sem vette igénybe a fordulónapon. A szállítói tartozások növekedésében a sportjogdíjak jelentős összegű, decemberi teljesítésű időpontú számlái, és az előző évhez képest növekvő összegű év végi beszerzések játszottak szerepet. A hosszú lejáratú kötelezettségek között a bázis időszak végén nem volt összeg, a Pénzügyminiszter engedélye alapján halasztott 1.000 millió Ft kötelezettséget mutatják ki a beszámolási időszak végén, amelyből 500 millió Ft 2009. június 30-ig, 500 millió Ft 2010. június 30-ig esedékes. A passzív időbeli elhatárolások összege a bázisidőszakhoz képest jelentős mértékben növekedett. A bevételek passzív időbeli elhatárolása mérlegsoron 2006. december 31-én a 2005. szeptember 18ai események következtében bekövetkezett károk rendezésére kapott támogatás 2007-re áthúzódó összege szerepel, 2007. december 31-én a Magyar Államkincstár által 2007-ben kiegyenlített 2008. évi bérleti díj összege szerepel. Más bevételekkel kapcsolatos passzív időbeli elhatárolás sem a bázis, sem a tárgyidőszakban nem szerepel. A költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása mérlegsoron a jelentős tételeket a fizetendő jogdíjak, a 2007. évi teljesítési időpontú számlákhoz kapcsolódó 2008. évben elszámolandó, arányosítással le nem vonható áfa összegek, a január 15. után számfejtett bérek és honoráriumok - beleértve a 2007-ben új elemként megjelenő teljesítmény értékelési rendszer keretében előírt jutalmakat és járulékait - teszik ki. Az elhatárolt jogdíjak összege jelentős mértékben csökkent, mert a jogtulajdonosokat képviselő szervezetekkel fennálló pereket a társaság 2007. év során egyezséggel lezárta. A halasztott bevételek az ajándékba kapott, támogatásból megvalósított tárgyi eszközök könyv szerinti értéke mellett a 2007. évben fejlesztésre folyósított műsorszolgáltatási díjbevételnek a beszámoló fordulónapjáig el nem költött részét tartalmazza. A halasztott bevételek nagyrészt egy évnél hosszabb lejáratú forrást jelentenek így az eszközök és források egyensúlyának megítélésekor a befektetett eszközök forrásaként figyelembe vehetők.
67
2.2. A TÁRSASÁG PÉNZÜGYI HELYZETE ÉS VÁLTOZÁSA A pénzügyi helyzetet jellemző néhány mutatószám alakulása: Megnevezés A vállalkozás pénzjövedelme (E Ft) mérleg szerinti eredmény + értékcsökkenési leírás Likviditási mutató II. (Pénzeszközök + követelések + rövid lejáratú értékpapírok) / rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mutató I (A kieggel egyezően). Forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek Vevők átfutási ideje (nap) (vevőállomány x 365) / értékesítés nettó árbevétele Szállítók átfutási ideje (nap) (szállítói állomány x 365) / anyag jellegű ráfordítás
2003. év –9770383
2004. év –3594130
2005. év 2173864
2006. év 4929240
2007. év 665262
0,082
0,288
0,481
0,567
0,453
0,239
0,418
0,562
0,735
0,829
75,0
58,9
216,3
189,2
84,71
109,7
130,6
165,8
65,2
77,8
A tárgyévben és a bázis időszakban vállalkozás pénzjövedelme – az értelemszerűen pozitív összegű értékcsökkenési leírás, és a nyereség jellegű mérleg szerinti eredmény következtében - pozitív összeg. A 2005. évi 2 milliárd és a 2006. évi közel 5 milliárd pénzjövedelem következtében a társaság likviditási helyzete jelentős mértékben javult. 2007. évben a befektetett eszközök állományának növekedésével (659 millió Ft) gyakorlatilag azonos összegű pénzjövedelem (665 millió Ft) keletkezett, így a likviditási helyzet további javulásához a vállalkozás pénzjövedelme nem járult hozzá. A likviditási mutatók nem azonos irányban változtak az előző időszakhoz képest, a likviditás I. mutatószám értéke javult, a likviditás II. mutatószám értéke csökkent. Az eltérő irányú változás azért következett be, mert a forgóeszközök értékének csökkenésénél nagyobb arányban csökkentek a rövid időn belül esedékes kötelezettségek, a forgóeszközökön belül viszont jelentős mértékben csökkent az igazán likvid eszközök aránya. A bemutatott öt év egészére összesítve a vállalkozás pénzjövedelme 5.596 millió Ft negatív összeg volt. A negatív pénzjövedelmet ellensúlyozta az alapítás óta közvetlenül a saját tőke javára elszámolt tőkepótlás, de a fejlesztésre fordítható forrás ezzel együtt is minimális összeget tesz ki. A likviditási mutatók a kívánatosnak számító 1 érték alatt alakultak. A rövidlejáratú kötelezettségek között vannak per alatti, vitatott, illetve halasztott tételek, ezeket figyelmen kívül hagyva, a társaság fizetési kötelezettségeit képes határidőben, esetleg a határidő közelében teljesíteni. A mutatószámok értéke a bemutatott időszakban erősen ingadozik, mert 2002-ben az utólagos tőkerendezésre adott támogatás az év utolsó napjaiban megérkezett a társaság számlájára, a 2003-ban jóváhagyott tőketartalék emelés átcsúszott 2004. évre, 2004-ben pedig a struktúra átalakításra kapott támogatást év közben folyósították. A 2005., 2006. és 2007. évi mutatószámok növekvő értékében megjelenik a nyereséges gazdálkodás hatása, valamint az év végi NAVA számlázás és támogatás kiutalások hatása. Az év végi torzító hatásokat kiszűrve, a társaság fizetési képessége tendenciaszerűen javulni látszik, de továbbra is javításra szorul. A vevők átfutási ideje a bázisidőszakhoz viszonyítva jelentősen csökkent ugyan, de a szokásos szerződési feltételekhez képest így is rendkívül magas. A bázisidőszakban növelte a mutató értékét az a tény, hogy a NAVA részére történő jogátengedés második részletének számláját csak a fordulónapot követően egyenlítették ki. Ugyancsak torzítóan hat a mutató értékére, hogy a vevők állományában nemcsak a nettó árbevételként, hanem az egyéb bevételként elszámolt kiszámlázott tételek is szerepelnek a kiegyenlítésig, így a számláló és nevező tartalma nem teljesen fedi egymást.
68
A szállítók átfutási ideje a bázis időszakban bekövetkezett jelentős csökkenést követően ismét emelkedett. Az emelkedés elsősorban a szállítói állomány év végi lökésszerű növekedése miatt következett be. A mutatószám alakulásában egyre kisebb a kényszerhitelezés torzító hatása, így a társaságnak a szállítókkal szembeni tárgyalási pozíciói az utóbbi években jelentősen erősödtek.
2.3. A JÖVEDELMI HELYZET ALAKULÁSA Az üzemi (üzleti) eredmény szintjén kimutatott eredmény összetevői (ezer forintban): Megnevezés
2003. év
2004. év
Értékesítési árbevétel, egyéb 20.298.522 27.083.097 bevételek Költségek, ráfordítások – aktivált 30.970.625 31.461.072 saját teljesítmények Üzemi szintű –10.672.104 - 4.377.976 Eredmény
2005. év
2006. év
2007. év
2007/ 2006.
28.880.200
30.152.928
32.668.949
108,3
27.103.649
32.622.872
32.878.618
100,8
1.776.551
-2.469.944
-209.669
8,5
A 2006. és 2007. évek adatait összehasonlítva az üzemi eredmény szintjén kimutatott veszteség jelentősen csökkent. A 2007. évi üzemi szinten kimutatott veszteség nagysága a bevételekhez képest olyan alacsony, hogy a 2007. évi tevékenység gyakorlatilag nullszaldósnak minősíthető. Az üzemi eredmény 2.260 millió Ft-tal növekedett, csökkentve ezáltal a 2006. évi negatív egyenleget. Az üzemi (üzleti) eredmény növekedése a költségek és ráfordítások 256 millió Ft összegű növekedésének, a nettó árbevétel és az egyéb bevételek 2.516 millió Ft-os növekedésének együttes hatására alakult ki. A bemutatott években, szemben a megelőző évekkel az MTV Rt. már nem rendelkezett értékesíthető ingatlanvagyonnal, így csökkent (megszűnt) annak lehetősége, hogy saját vagyonelemeinek értékesítésével számottevően pótolja a veszteséges működés következtében elvesztett likvid eszközeit. 2004. évben a bevételek növekedésében jelentős tételt jelentett a struktúraátalakításra folyósított 4,8 milliárd Ft összegű céltámogatás. A céltámogatás nélkül az üzemi (üzleti) eredmény 9.178 millió Ft negatív összegre teljesült volna, tehát a megelőző évekhez képest a javulás számottevő. 2005-ben a reorganizációs terv végrehajtására és létszámleépítésre nyújtott támogatás, valamint a NAVA részére átengedett jogok ellenértéke szerepel az egyéb bevételekben olyan tételként, amelyek évenkénti tervezhető ismétlődésére nincsenek törvényi előírások. Ezek 2005. évi együttes összege 7.120 millió Ft, ezekkel a tételekkel korrigált üzemi eredmény 5.112 millió Ft veszteség lett volna, az eredmény javulás a korrigált számokból is szembetűnő. 2006. évben a struktúraátalakítási támogatás, a létszámleépítés támogatása és a NAVA részére átengedett jogok ellenértéke jelentenek olyan üzemi eredményt érintő bevételeket, amelyek ismétlődésére nincsenek törvényi előírások, ezek együttes összege 7.046 E Ft, eredményhatásuk 5,316 E Ft. A 2006. évi korrigált üzemi eredmény 7.795 E Ft veszteség, kedvezőbb mint a reorganizációt megelőző időszak „összehasonlítható” adatai. A 2007. évi bevételekben a Magyar Televízió Közalapítvány céltámogatása jogcímen 8.752 E Ft működési támogatás szerepel, mint olyan tétel, amelyet nem a médiatörvény határoz meg hosszabb távú bevételként, hanem „csak” a tárgyévi költségvetési törvény alapján folyósítják. A 2007. évi üzleti eredmény ezzel a támogatással korrigált összege 8.961 E Ft veszteségre teljesült volna, ami kisebb veszteség, mint a 2003. év üzemi vesztesége. Az üzemi eredmény összehasonlíthatósága érdekében a 2004. 2005. és 2006. évi tényadatot korrigáltuk a struktúraátalakításra kapott támogatás összegével, továbbá a 2005. és 2006. évi adatokat a létszámleépítés és NAVA jogértékesítés hatásával, a 2007. évi adatokat a céltámogatás és a létszámleépítés hatásával. 69
Millió Ft-ban Megnevezés
2003. év
Értékesítési árbevétel, bevételek Költségek, ráfordítások – aktivált saját teljesítmények Üzemi szintű Eredmény
2004. év 2005. év 2006. év 2007. év korrigált korrigált korrigált korrigált
Különbség 2007. –2006.
Index 2007./2006.
20.299
22.283
21.760
23.107
23.251
144
100,6
30.971
31.461
26.872
30.902
32.212
1.310
104,2
-10.672
-9.178
-5.112
- 7.795
- 8.961
-1.166
115,0
A korrigált adatok alapján megállapítható, hogy az értékesítési árbevétel és az egyéb bevételek (döntően működési támogatások) együttes összege 2003. 2004. években több mint 2 milliárd Ft-tal növekedtek, 2005-ben a nettó árbevétel csökkenése miatt csökkentek, 2006-ban 6,1 %-kal, az inflációt meghaladóan növekedtek, 2007-ben nominál értéken szinten maradtak. A költségek ráfordítások esetében a korrigált adatok viszonylag stabilan 31-32 milliárd Ft körül alakultak, majd 2005. évben jelentős mértékben csökkentek, 2006-ban újra megemelkedtek a 31 milliárd Ft-os szintre, 2007-ben 1,3 milliárd Ft-tal tovább emelkedtek. A költségek és ráfordítások változó elemei - a racionális gazdálkodás mellett - a szolgáltatott műsor mennyiségétől, minőségétől, szerkezetétől függenek. A bevételek között csak reklámbevételek vannak a műsorokkal összefüggésben, ezek összege azonban a bevételeken belül nem meghatározó. Az MTV Rt. esetében tehát a gazdálkodás mozgástere - a bevételek megszerzése tekintetében - lényegesen kisebb, mint a vállalkozások esetében általában. Az MTV Rt-nél a mérleg szerinti eredmény szempontjából a pénzügyi műveletek eredménye a korábbi években nem játszott jelentős szerepet, 2005-ben a jelentős hitelállomány miatt 418 millió Ft veszteség keletkezett a pénzügyi műveleteken, 2006-ban 50 millió Ft, 2007-ben 122 millió Ft nyereséget mutat az eredménykimutatás a pénzügyi műveleteken. Az eredmény javulása részben a hitelállomány csökkenésével, részben az Eurosport konzorcium átadott nyereségével függ össze. Az összehasonlíthatóság miatt meg kell jegyezni, hogy a 4 milliárd Ft hitel „kamata” 2006. szeptemberétől az üzemi eredményt csökkentette a képzett céltartalékon keresztül. 2007. évben ilyen összehasonlíthatóságot befolyásoló tétel nem volt. A rendkívüli eredmény összege a tárgyévben csak 177 millió Ft nyereség a bázis év 6.766 millió Ft rendkívüli eredményével szemben. 2007-ben a rendkívüli bevételek között döntően halasztott bevételek szerepelnek, 2006-ban azonban jelentős összegben engedett el a magyar állam és társaságok követeléseket az MTV Zrt-vel szemben. A rendkívüli ráfordítások tartalmazzák mindkét évben az MTV Örökös Tag Alapítvány részére adott támogatás összegét, 2007-ben a Magyar Televízió Közalapítvány részére szerződés alapján nyújtott szolgáltatások értékét. A jövedelmezőség alakulását jellemző néhány mutatószám: Megnevezés Árbevételarányos jövedelmezőség adózás előtti eredmény*100 / összes árbevétel Eszközarányos jövedelmezőség adózás előtti eredmény*100 / mérleg főösszeg Tőkearányos jövedelmezőség adózás előtti eredmény*100 / saját tőke
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
- 443,9
- 314,8
- 87,0
45,8
118,3
2,3
- 67,0
- 87,0
- 28,2
8,6
28,9
0,6
- 701,9
118,3*
325,1*
443,1
92,3
1,8
* A 2003. és a 2004. évek fordulónapján az MTV Rt. saját tőkéje is negatív összegű volt, ezért a tőkearányos jövedelmezőség mutatószáma pozitív összeget vett fel, a pozitív érték azonban kifejezetten kedvezőtlen jövedelmi helyzetre utal.
70
A táblázatban bemutatott hat gazdálkodási évben csak 2005., 2006. évben és a tárgyévben zárta az MTV Rt pozitív adózás előtti és mérleg szerinti eredménnyel az évet. 2005-ben az üzemi eredmény szintjén is nyereséget realizált a társaság, 2006-ban pedig elengedett kötelezettségekből származó rendkívüli eredmény miatt alakult pozitív összegűre az adózás előtti eredmény. A tárgyévben az üzemi szinten kimutatott kisebb összegű veszteséget a pénzügyi és rendkívüli eredmény pozitív összege ellensúlyozta. A mutatószámok viszonyítási alapjául szolgáló értékek közül a bázis évhez viszonyítva az árbevétel 4,2 %-kal, a mérleg főösszege 1,3 %-kal, a saját tőke pedig 1,9 %-kal növekedett. A nevezőben szereplő mutatószámok változásának megfelelően a legnagyobb arányban az eszközarányos nyereség mutatója, a legkisebb arányban az árbevételarányos nyereség mutatószáma csökkent. Az évek között a viszonyítási alapok közül az árbevétel változása a legkisebb arányú. A mérleg főösszege és a saját tőke összege az egyes évek között - elsősorban a tőkepótlások időbeli alakulása miatt - jelentős szóródást mutat, ezzel a mutatószámok értéke is ingadozik. Mind a bázis év végén, mind a tárgyév végén az összes eszközérték mintegy felét az archivált műsorok értéke adta. A többi eszköz jelentős csökkenése a működés fenntartása mellett korlátozott, tehát a likviditás fenntartásának forrásai az eszközök oldalán véleményünk szerint kimerültek.
2.4. A VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA A vagyoni helyzetet jellemző néhány mutatószám alakulása: Megnevezés Eszközök hatékonysága Értékesítés nettó árbevétele / Összes eszközérték Tőkeellátottság Saját tőke / (Befektetett eszközök + készletek) Eladósodási ráta Idegen tőke / saját tőke
2002. 12. 31.
2003. 12. 31.
2004. 12. 31.
2005. 12. 31.
2006. 12. 31.
2007. 12. 31.
0,15
0,28
0,32
0,19
0,24
0,25
0,17
-0,89
- 0,13
0,04
0,45
0,40
9,47
- 2,36
- 12,5
50,5
2,20
2,18
Az eszközök összevont forgási sebességét kifejező mutatószám értéke növekedett, mert a mérleg főösszege csak 1,3 %-kal, a társaság nettó árbevétele pedig 4,2 %-kal növekedett, így az egységnyi eszközre jutó árbevétel összege nagyobb, mint a bázisidőszakban. A tőkeellátottság és az eladósodási ráta mutatóinak előjele a negatív saját tőke összeg miatt 2003. és 2004. években negatív. A negatív előjelű tőke-ellátottsági mutatók esetében annál kedvezőtlenebb a helyzet, minél nagyobb a mutató abszolút értéke, az eladósodási ráta esetében a kisebb abszolút érték utal kedvezőtlenebb helyzetre. A tárgyévben a mutatók pozitív értéket mutatnak ugyan, de a mutatók értéke szerint a szükséges forrásoknak a felét sem fedezi a saját tőke. A társaság nettó forgótőkéjének (saját tőke - befektetett eszközök) értéke 2001-ben 265 millió Ft, 2002-ben 6.385 millió Ft, 2003. évben 16.762 millió Ft, 2004. évben 9.974 millió Ft, 2005-ben 8.357 millió Ft negatív összeg volt, azaz a társaság az utóbbi öt év mindegyikében finanszírozza befektetett eszközeit rövid lejáratú forrásokból. 2003. és 2004. években a negatív saját tőke miatt a nettó forgótőke negatív összege nagyobb volt, mint a befektetett eszközök értéke. 2006. december 31-én az MTV Zrt. nettó forgótőkéje 4.664 millió Ft, 2007. december 31-én 5.234 millió Ft negatív összeg, az utóbbi két adat a megelőző adatsornál lényegesen kedvezőbb, de mutatja hogy a társaság eszköz-forrás összetétele, még mindig nem felel meg a biztonságos gazdálkodás hagyományos követelményének.
71
3. A MÉRLEG ÉS EREDMÉNY KIMUTATÁS EGYES TÉTELEINEK VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE
3.1. A TÁRSASÁG FONTOSABB SZÁMVITELI DÖNTÉSEI Az MTV Zrt. éves beszámoló készítésére kötelezett - a 2001. évi LXXIV. törvénnyel, a 2002. évi XLII. törvénnyel, a 2003. évi LXXXV. törvénnyel, a 2004. évi XCIX törvénnyel, a 2005. évi XXVI törvénnyel, a 2005 évi CXII. Törvénnyel, a 2006. évi IV. törvénnyel, a 2006 évi CXXXI. Törvénnyel és a 2007. évi CXXVI. törvénnyel módosított és kiegészített - , a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint. Az éves beszámolót a kettős könyvvitel szerinti könyvvezetéssel támasztja alá. A számviteli törvény által kötelezően előírt szabályzatait, a számviteli politikát, a számlarendet, a számlatükröt, a Pénz- és értékkezelési szabályzatot, az Eszközök és források értékelési szabályzatát, az Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát és az Önköltségszámítási szabályzatot, valamint ezen szabályzatoknak a 2000. évi C. törvény miatti szükséges módosításait a társaság már 2001. évben elkészítette, majd 2002. évben a devizás eszköz-források előző időszaki év végi értékeléséből származó elhatárolt árfolyamnyereség összegéről történő döntés miatt a számviteli politikát módosította. 2005. évben a számviteli politikát a devizás eszközök év végi értékelésénél jelentősnek minősülő összevont árfolyamkülönbözet összeghatárának emelése miatt módosították, valamint a számviteli politikához szorosan kapcsolódó számlatükröt átdolgozták a 2005. évben bevezetett új pénzügyi és számviteli rendszer (WINNER) igényeinek megfelelően. A 2006. és 2007. évben a társaság főkönyvi számlastruktúrájában csak részletezettség növelés, valamint pontosítások miatt volt kisebb változás. A társaság az új rendszert már harmadik éve használja, a kezdeti problémák megoldódtak, kisebb módosítási igények a lezárt évben is merültek fel, de a rendszerben lévő egyeztetési, ellenőrzési lehetőségek kihasználásával a számviteli adatokból év közben is az előző időszakokhoz képest megalapozottabb információkat lehetett szolgáltatni. A WINNER programcsomag alkalmazása még nem teljes körű, a tárgyi eszköz modul még nem működik, az önköltségszámítás pedig más programfejlesztés részeként fog megvalósulni. Év közben a teljesítésigazolás elhúzódása miatt még mindig jelentős nagyságrendű a teljesítésigazolással nem rendelkező, de szerződésszerűen teljesített beérkező számlák összege. A beérkező számlák igazolásának késése miatt ÁFA adónemben a rendszerszerű, több hónapi késéssel, önrevízió keretében végzett helyesbítések száma érdemben nem csökkent. A Magyar Televízió Kuratóriuma Elnökségének döntése alapján évközben 2007. április 30-ai fordulónappal az első négy hónapról, 2007. június 30-ai fordulónappal a félévi gazdálkodásról, majd 2007. szeptember 30-ai fordulónappal az egy-háromnegyedévi gazdálkodásról készült évközi beszámoló. Az évközi beszámolók a számviteli törvényben rögzített előírások alapul vételével készültek ugyan, de sem a közbenső mérlegre előírt, sem az éves beszámolóra előírt követelményeket ezek a beszámolók nem teljesítik. Mindkét évközi beszámolót a 2410. témaszámú „Az évközi pénzügyi információknak a gazdálkodó független könyvvizsgálója által végrehajtott átvilágítása” című Magyar Könyvvizsgálói Standard előírásait alkalmazva ellenőriztük, és vizsgálatunk eredményeképpen könyvvizsgálói záradéknak nem minősülő könyvvizsgálói véleményt bocsátottunk ki, valamint írásos feljegyzést készítettünk a vizsgálat során észlelt problémákról. A társaság főbb számviteli politikai döntéseit a beszámoló kiegészítő melléklete részletezi, a fontosabb döntések a következők: – A beszámolás formájaként a társaság az „A” típusú mérleget, és az összköltségeljárás szerinti eredmény-kimutatás „A” típusú formáját választotta. 72
– A mérlegkészítés időpontjaként a fordulónapot követő év (eddig az időpontig megszerzett információk szerepelnek a beszámolóban) február 28-át jelölte meg. – Az immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a bruttó értéken alapuló lineáris leírás módszert választotta. A kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát, - amikor a használatbavételkor egy összegben lehet az eszköz értékét értékcsökkenési leírásként elszámolni -, 2006 évtől élve a törvény módosítás adta lehetőséggel, 100.000.- Ft-ra emelte, ez az összeg az előző időszakokban a 50.000.- Ft volt. Piaci ár miatt, terven felüli értékcsökkenést abban az esetben számolnak el, ha a mérlegkészítéskori piaci érték alatta marad az adott eszköz könyv szerinti értéke 70 %-ának. – A társaság a vásárolt készletekről folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezet, a készletek növekedését tényleges beszerzési áron, a készlet csökkenést havonta súlyozott átlagáron számolja el. – A társaság a devizás eszközök-források értékelésénél az MNB által közzétett árfolyamot választotta és az év végi értékelésnél jelentősnek tekinti az 5.000 E Ft összeget meghaladó összevont árfolyam-különbözet összegét. – A követelések év végi értékelése során a társaság valamennyi kintlévőséget egyedileg értékel, nem él a kisösszegű követelésekre összevontan alkalmazható értékvesztés elszámolásának lehetőségével. – Az előző időszakra vonatkozó ellenőrzés esetén a jelentős és lényeges hiba határát a törvény szerinti mértékekben határozta meg. A beszámoló tételeinek ellenőrzésekor - a lényegesség elvét szem előtt tartva - az alábbi számviteli alapelvek érvényesülését vizsgáltuk: – a tevékenység folytatásának elvét, azaz hogy a vállalkozó a belátható jövőben fenn tudja-e tartani működését, folytatni tudja-e tevékenységét és nem várható-e a működés beszüntetése, vagy a tevékenység jelentős csökkenése, – a teljesség elvét, azaz, hogy mindazon gazdasági eseményt rögzítettek-e, amelyeknek az eszközökre, forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérlegkészítés napját megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. – a valódiság elvét, azaz, hogy a beszámolóban szereplő tételek a valóságban is megtalálhatók, bizonyíthatók, kívülállók által is megállapíthatók és hogy az értékelésük megfelel a számviteli törvény és a társaság számviteli politikájában rögzített értékelési elveknek és eljárásoknak, – az összemérés és az időbeli elhatárolás elvét, azaz hogy a tevékenységek tárgyidőszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) számításba vették, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől,; illetve hogy a több időszakot érintő bevételek, költségek arányosan megosztásra kerültek-e az időszakok között, – az értékelés során hogyan érvényesítették az óvatosság elvét, azaz, hogy eredményt nem mutattak-e ki akkor, amikor a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan, és hogy megjelenítették-e a beszámolóban az előrelátható kockázatokat, és feltételezhető veszteségeket akkor is, ha azok az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté; továbbá elszámolták-e az értékcsökkenéseket, a szükséges értékvesztéseket, és a céltartalékokat, – a bruttó elszámolás elvét, azaz, hogy a bevételek-ráfordítások, valamint a követelések és kötelezettség egymással szemben nem számolhatók el, – a következetesség, a világosság és a folytonosság elvét, azaz, hogy biztosított-e az összehasonlíthatóság, az állandóság, áttekinthető-e a könyvvezetés és beszámoló, valamint a tárgyévi nyitó adatok az előző évi záró adatokkal egyeznek-e.
73
3.2. ESZKÖZÖK Immateriális javak és tárgyi eszközök A társaság 2007. december 31-i mérlegébe beállított eszközök értékét egyező analitikus nyilvántartások támasztják alá. A immateriális javak mérlegértékében meghatározó a saját előállítású archivált műsor, ezek értéke a szellemi termékek mérlegsorban találhatók, ennek értéke 2004. december 31-én 6.554 millió Ft, 2005. december 31-én 6.820 millió Ft, 2006. december 31-én 7.215 millió Ft, a 2007. évi beszámoló fordulónapján 7.527 millió Ft volt. A társaság működésének utolsó kilenc évében (1999-2007) az archivált műsorok állományba vétele a számviteli törvény egyedi értékelésre vonatkozó előírása és a társaság önköltség-számítási szabályzatában leírtaknak megfelelően történt. A társaság megalakulásakor meglévő és az azt követő két (1997-98) évben állományba vett archivált műsorok csoportosan kerültek be a nyilvántartásba. Az elmúlt években az archivált műsorok értékének növekedése évente 300-400 millió Ft nagyságrendű volt. Az archiválás keretében a szellemi termékek közé 1998. évben 301 millió Ft, 1999. évben 402 millió Ft, 2000. évben 369 millió Ft, 2001. évben 477 millió Ft, 2002. évben 451 millió Ft, 2003. évben 383 millió Ft, 2004. évben 358 millió Ft, 2005. évben 266 millió Ft, a bázis 2006. évben 397 millió Ft és a beszámolási időszak évében 312 millió Ft értékű eszköz került aktiválásra. Az arhivált műsorok olyan szellemi termékek, amelyek értéke az idő múlásával nem csökken, inkább növekszik, ennek következtében erre az eszközállományra a számviteli törvény előírásai alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást nem szabad elszámolni. Az immateriális javak nettó értéke a január 1-i értékhez képest 457 millió Ft-tal növekedett. A változás összetevői: a beszámolás évében 576 millió Ft értékű eszközbeszerzés történt, a növekményből 45 millió Ft vagyoni értékű jognak minősülő szoftver terméket még nem vettek használatba; az üzleti évben az állománycsoportra 119 millió Ft terv szerinti értékcsökkenési leírást számoltak el. A tárgyi eszközök mérlegben lévő értéke az előző évhez képest 2004. évben 715 millió Ft növekedést, 2005. évben 316 millió Ft-os csökkenést mutatott, a 2006. év végi tárgyi eszköz állomány nettó értéke 265 millió Ft-tal haladta meg az előző év végi értéket, majd a 2007. december 31-i fordulónapon a tárgyi eszközök mérlegértéke 207 millió Ft-tal volt magasabb a bázis időszaki értéknél. A növekedés több ellentétes irányú változás hatására következett be, – a tárgyi eszközök körében 2007. évben 644 millió Ft értékű eszköz üzembe-helyezésére került sor volt, az előző évi 736 millió Ft-tal szemben; – a befejezetlen beruházások fordulónapi értéke az előző évi 6,9 millió Ft-tól 38,2 millió Ft-ra nőtt; – a tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás 457 millió Ft volt az előző évi 436 millió Ft-tal szemben; – értékesítés miatt 5,3 millió Ft, selejtezés miatt 6,5 millió Ft nyilvántartási értékű tárgyi eszközt kellett az egyéb ráfordítások terhére elszámolni. Összességében a tárgyi eszközök a január 1-én meglévő 1.833 millió Ft állománya 2007. december 31-ei fordulónapon 2.040 millió Ft-ra nőtt. Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának 2007. január 1. és december 31. között bekövetkezett változásait, növekedéseit és csökkenéseit mérlegsoronként a beszámoló Kiegészítő mellékletének 2.sz. és 2/A sz. melléklete tartalmazza. A Kiegészítő Mellékletben lévő 2. sz. és 2/A sz. táblázatban rögzített immateriális javak és tárgyi eszközök állományában bekövetkezett tárgyévi változások megegyeznek a megfelelő főkönyvi számlák forgalmi, illetve egyenleg adataival. A fordulónapi záró állomány bruttó értéke és a 74
halmozott értékcsökkenési leírásának összege a főkönyvi kivonattal és az egyező analitikus nyilvántartásokkal alátámasztott. Az eszközökre a bruttó érték utáni lineáris leírás módszere szerint számolják el az értékcsökkenési leírást, az alkalmazott leírási kulcsok az előző időszaki mértékektől nem térnek el. Befektetett pénzügyi eszközök A részesedések között az Új Média Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-ben (névváltozás előtt Új Képújság Kft.) lévő üzletrész bekerülési értéke szerepel. A több éve meglévő többségi részesedést – 93,14 % tulajdoni hányadot - jelentő üzletrész névértéke 80.100 E Ft, a bekerülési értéke 90.750 E Ft volt. 2006. évben a társaságban az MTV Zrt. tulajdoni hányada egy 300 E Ft névértékű, névértéken megvásárolt üzletrész következtében 93,49 % - ra nőtt. 2007 évben a tulajdoni arányban változás nem történt, a mérleg fordulónapján a 80.400 E Ft névértékű üzletrész 91.050 E Ft bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az Új Média Kft-ben lévő részesedés év végi értékeléséhez rendelkezésre állt a 2006. évi jóváhagyott beszámoló, valamint a 2007. évi még jóvá nem hagyott éves beszámoló, mely szerint a társaság tárgyévi gazdálkodásának eredménye az előző évi veszteség után pozitívvá vált. Az MTV Zrt. tulajdoni hányadára jutó saját tőke – 91,3 millió Ft - közel azonos a részesedés könyv szerinti értékével, ezért a részesedés a bekerülési értéken szerepel a mérlegben, értékvesztés elszámolására nem volt szükség. A Kft. az elmúlt időszakban csak a 2001. évi eredmény után fizetett 4.656 E Ft osztalékot, az azóta eltelt években osztalékbevétel a részesedés után nem keletkezett. A befektetett pénzügyi eszközök között az egyéb tartósan adott kölcsön mérlegsorban a dolgozóknak lakásépítési célra adott kedvezményes kamatozású kölcsönnek az egy éven túl esedékes része található. A kölcsön teljes összege 123.654 E Ft, mely követeléshez 6.226 E Ft értékvesztés állomány kapcsolódik. Az értékvesztéssel csökkentett kölcsönből 98.989 E Ft az egy éven túl esedékes törlesztő részlet, mely a mérleg egyéb tartósan adott kölcsönök sorában szerepel, míg az éven belül esedékes összeg a mérlegben az egyéb követelések mérlegsorban található. Készletek A fordulónapon a mérlegben lévő vásárolt és a saját termelésű készletek értékét egyező analitikus nyilvántartás támasztja alá. A társaság a vásárolt anyagkészletek elszámolásánál a súlyozott átlagáras rendszert alkalmazza. A könyvvizsgálat során ellenőrzött, szúrópróbaszerűen kiválasztott cikkeknél az értékelés a választott módszernek megfelelően történt. A készletek között meghatározó nagyságrendű a befejezetlen termelés állománya. Ebben a mérlegsorban a még adásba nem ment műsorok közül azon műsorok közvetlen költségei találhatók, – amelyek már a mérlegkészítés időpontjáig adásba kerültek, – melyeknek kitűzött műsorideje van, – melyek biztosan adásba kerülnek, de még nincs kitűzött műsoridejük, és – amelyek a joglejáratig biztosan leadásra kerülnek. A befejezetlen műsorok fordulónapi állományának értékét a főkönyvi számla értékével egyező költséganalitika támasztja alá. A mérlegben a késztermékek között az idegen vállalkozásnál lévő, bizományosi szerződés keretében értékesítendő TELEVIDEO készlet található.
75
Követelések A követelések mérlegértéke jelentősen, 1.071 M Ft-tal alatta maradt az előző fordulónapi állomány értékének, ebből a vevőkkel szembeni követelés értéke 1.030 M Ft-tal csökkent, az egyéb követelések fordulónapi értéke pedig 41 millió Ft-tal alacsonyabb a 2006. december 31mérlegértéknél. A vevőkövetelés jelentős csökkenése a bázis év végi NAVA kiszámlázásra (1 milliárd Ft) vezethető vissza, a lezárt év végén ilyen jelentős összegű decemberi kiszámlázás nem volt. A vevőkkel szembeni követelés mérlegben kimutatott állományát egyező analitikus nyilvántartás támasztja alá. A fordulónapi követelésállomány összegeit a vevőkkel visszaigazoltatták, a nyilvántartás és a visszaigazolt összeg közötti eltérések esetében, az egyeztetés után a szükséges helyesbítéseket is elvégezték. A vevőállomány értékvesztés figyelembe vétele nélküli összege az előző év végén 2.228 millió Ft, 2007. év végén a vevőkintlévőség teljes összege 1.200 millió Ft volt. A bázis évben a vevőkövetelés viszonylag magas fordulónapi értékét a NAVA részére történt év végi kiszámlázások összege okozta, mivel 2006. év végén az MTV archívumába tartozó produkciók korlátozott felhasználási jogainak átengedése 2.763 millió Ft bruttó értéken történt, ebből a vevő mérlegértékben 1.000 millió Ft szerepel, melynek a pénzügyi teljesítésére 2007. évben került sor. A vevőköveteléshez az előző évben értékvesztésként 298 millió Ft kapcsolódott; a tárgyév végén az értékvesztés állomány az előző évihez képest érdemben nem változott, összege 300 millió Ft. Az előző év végén a belföldi és külföldi vevőállománynál fennálló 298 millió Ft összegű értékvesztés-állományból, pénzügyi teljesítés miatt 62 millió Ft került elszámolásra az egyéb bevételek javára, behajthatatlanság miatt 47 millió Ft került kivezetésre. A vevőkövetelésekkel kapcsolatban a tárgyévi eredmény terhére az előző évi 135 millió Ft-nál kisebb összegű, 112 millió Ft értékvesztést, valamint behajthatatlan követelést kellett elszámolni. A külföldi vevőkövetelés a mérlegben a teljesítésnapi választott - MNB - árfolyamon szerepel, mivel az év végi értékelésből származó összevont árfolyam-különbözet egyenlege nem érte el a számviteli politikában rögzített jelentősnek minősülő – 5 millió Ft - összeget. A mérlegben lévő összes devizás eszköz-forrás év végi értékelésén 2007. év végén összevontan 5 millió Ft alatti összegű árfolyam különbözet keletkezett, ez az összeg a társaság számviteli politikája szerint nem minősül jelentősnek, ezért valamennyi devizás eszköz – forrás a teljesítéskori MNB árfolyamon, illetve a bekerülés napján érvényes választott árfolyamon szerepel a mérlegben. Az egyéb követelés fordulónapi állománya 41 millió Ft-tal maradt az előző évi fordulónapi állomány értéke alatt az összetétele érdemben nem változott. A 2007. év végi állományban a bérleti szerződésekhez kapcsolódó kaució összege 171 millió Ft, ez az előző év végén 168 millió Ft volt; az ORTT kötelezettségvállalásból származó követelés összege változatlanul 105 millió Ft; a késve érkezett szállítói számlák ÁFA-ja 170 millió Ft az előző évi 263 millió Ft-tal szemben, jelentős tétel még a 86 millió Ft szolgáltatásra adott előleg összege. Az egyéb követelésekhez 33,8 millió Ft értékvesztés állomány kapcsolódik, a fent már tárgyalt lakásépítési kölcsön miatti követelés értékvesztésén kívül. Az egyéb követelésállományból behajthatatlanság miatt 665 E Ft került leírásra, melynek a könyv szerinti értéke a korábbi időszakban elszámolt 100 %-os értékvesztés miatt már nulla értékű volt. Pénzeszközök A mérlegben kimutatott pénztár fordulónapi összege egyező a pénztárjelentésekkel, a bankbetétek állománya egyező a fordulónapi banki kivonatokkal, a bankszámlák fordulónapi egyenlegét a bankok visszaigazolása is alátámasztja. A pénzeszközök fordulónapi értéke csökkenésének magyarázata, hogy előző év végén a NAVA részére történt értékesítés első részletéből december utolsó napjaiban folyt be nagyobb összeg, és ilyen jellegű tétel 2007. év végén nem volt. 76
Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások mérlegbe állított tételei a számviteli törvény előírásai szerinti tartalmúak, és megfelelő dokumentumokkal alátámasztottak. A bevételek aktív időbeli elhatárolása a műsorterjesztési költségek ellentételezésére járó támogatás, - melyet a költségvetés közvetlenül az Antenna Hungária Rt-nek folyósít - december havi összegét tartalmazza. A költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása 35 millió Ft-tal kisebb összegű, mint az előző évben volt; az állományban meghatározó a 2007. decemberben leszámlázott, de 2008. januári költségnek minősülő bérleti díj.
3.3. FORRÁSOK Saját tőke A társaság jegyzett tőkéje a 2005 évi 6.000 millió Ft összegű veszteségrendezés miatti tőkeleszállítást követően 2006. és 2007. évben nem változott, a jegyzett tőke 1.200 millió Ft. A tőketartalék összege változatlan, míg az eredménytartalék 2007. január 1-én fennálló negatív értékét (mínusz 24.291 millió Ft összegét) a 2006. évi mérleg szerinti eredmény, a 4.406 millió Ft összegű nyereség átvezetése ugyanezen összeggel mérsékelte. A társaságnál 2007. évben a beszámolóval lezárt előző időszakokat érintő jelentősnek minősülő helyesbítést nem kellett elszámolni. A korábban végzett adóhatósági átfogó ellenőrzés határozatának fellebbezése miatti eljárás a lezárt évben befejeződött, végeredményben 16 millió Ft bírság és 21 millió Ft késedelmi kamat került megállapításra és elszámolásra. Céltartalék A tárgyévi mérlegben a várható kötelezettségek fedezetére kötelezően képzett céltartalék összege 1.946 millió Ft-ról 1.171 millió Ft-ra csökkent. A céltartalék legnagyobb mértékben, 606 millió Ft-tal csökkent a tervezett létszámleépítés miatt, míg az előző évben ezen a jogcímen 1.575 millió Ft tartalékot kellett képezni, ennek az összege 2007. év végén 969 millió Ft. Jelentősen mérsékelte a céltartalék állományát, hogy a 2006. évben lejárt 4,0 milliárd Ft hitel állami kezességvállalás érvényesítése miatti tartozáshoz kapcsolódó késedelmi pótlékra 2006. évben képzett 195 millió Ft-ot fel lehetett oldani és ilyen címen a lezárt év végén nem kellett tartalékot képezni. A céltartalék a munkaügyi perek, a kártérítések és egyéb tételeknél csökkent, az egyéb peres ügyek miatt várható kötelezettségekre azonban az előző évinél közel 100 millió Ft-tal nagyobb összegű tartalékot kellett képezni. Kötelezettségek A társaság 2007. év végi kötelezettségállományának összege 339 millió Ft-tal – csökkent. A kötelezettségből 1,0 milliárd Ft éven túli fizetési határidejű, ezért ez az összeg a hosszú lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra. A társaságnak hitel és kölcsöntartozása a fordulónapon nem volt. A rövid lejáratú kötelezettségekben, a szállítókkal szembeni kötelezettség 780 millió Ft-tal magasabb a december 31-ei fordulónapon az előző évihez képest, a növekedést meghatározóan a nyári olimpia felhasználási jogdíjszámlái 358 millió Ft, valamint az EBU-val az egyeztetés lezárásáig felfüggesztett szállítói számlák állománynövekedése okozta. A szállítókkal szembeni kötelezettség fordulónapi értéke a bázisban 2.795 millió Ft, a tárgyidőszak végén 3.575 millió Ft volt az állomány értéke. 77
A belföldi és külföldi szállítók állományát egyező analitikus nyilvántartás, folyószámla támasztja alá. A külföldi szállítói állomány a szerződésszerű teljesítés napján érvényes választott MNB árfolyamon szerepel a mérlegben, miután, miután az év végi értékelés során keletkezett összevont árfolyam-különbözet egyenlege nem érte el a jelentős mértéket. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettség 2.066 E Ft-al alacsonyabb az előző évinél, figyelembe véve a hosszú lejárat miatt átsorolt 1,0 milliárd Ft-ot a tényleges csökkenés 1.066 millió Ft. A csökkenés főbb tételei: az ÁFA fizetési kötelezettség az előző évihez képest 800 millió Ft-tal, a visszautalandó támogatás 268 millió Ft-tal kisebb az előző évinél. Az előző évben a társaság a NAVA kiszámlázás miatti áfa fizetési kötelezettségre halasztást kapott, 2007. év végén ilyen tétel nem volt. A visszautalandó támogatás csökkenését az okozta, hogy a 2007-ben megkezdett törlesztés összege meghaladta a 2007-ben keletkezett kötelezettség összegét. A társaság likviditási problémái a beszámolási időszakban továbbmérséklődtek a költségvetési támogatások egyenletesebb kiutalása miatt. A szállítói tartozásait az előző időszakokhoz képest rövidebb időszakú késedelmekkel teljesítette. Az adó és egyéb költségvetési befizetési kötelezettségeit a tárgyévben vagy határidőben teljesítette, vagy élve az adózás rendjéről szóló törvény adta lehetőséggel, az előző évben fizetési halasztást kért és kapott az adóhatóságtól a kötelezettségek késleltetett teljesítésére. Passzív időbeli elhatárolások Az elhatárolás állománya az előző évihez képest jelentősen 1.219 millió Ft-tal növekedett. Ezen belül a bevételek elhatárolása érdemben nem változott, a költségek elhatárolásának összege 401 millió Ft-tal csökkent az előző évihez képest, míg a halasztott bevételek 1.605 millió Ft összegű növekedést mutat. A költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásában jelentősen – 731 millió Ft-tal csökkent a kisjogdíjak elhatárolt értéke, miután a jogdíj tulajdonosokat képviselő szervezetekkel több év óta folytatott egyeztetés lezárult; csökkent az arányosított ÁFA le nem vonható részének elhatárolt összege 249 millió Ft-tal, ugyanakkor 560 millió Ft-tal nőtt a 2007 évet terhelő, 2008. évben elszámolt bér és jutalom miatti elhatárolás. A halasztott bevételek növekedését meghatározóan a műsorszolgáltatási díjbevétel 1.165 millió Ft és a Magyar Televízió Közalapítvány céltámogatásának fejlesztési támogatás részének 508 millió Ft jogcímű bevételek elhatárolása okozta. Ezek a bevételek az egyéb, vagy rendkívüli bevételek javára abban az ütemben válnak elszámolhatóvá, amilyen ütemben a támogatott céllal kapcsolatban a költségek elszámolása megtörténik. A passzív időbeli elhatárolásokba beállított tételek értékét az előírásoknak megfelelő dokumentumok és számítási anyagok támasztják alá.
3.4. ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY TÉTELEI Az éves beszámoló eredmény-kimutatása a társaság a számviteli politikájában leírtaknak megfelelően, az összköltségeljárás „A” változata szerint készült. Az értékesítés nettó árbevétele belföldi viszonylatban 179 millió Ft-tal nőtt, összege 3.777 millió Ft, ; az export árbevétel az előző évi 127 millió Ft-ról 105 millió Ft-ra csökkent. Az egyéb bevételek összegének növekedése az előző évekéhez hasonlóan folytatódott: 2003. évben 16,9 milliárd Ft volt, 2004. évben 22,3 milliárd Ft, 2005, évben 25,3 milliárd Ft, 2006. évben 26,4 milliárd Ft, a tárgyévben az egyéb bevétel összege 28,8 milliárd Ft-ra nőtt, az előző évhez képest a növekedés mértéke 9 százalékos. Az egyéb bevételékben lévő támogatások összege az előző évinél 16,4 %-kal magasabb, 2004. évben 21,7 milliárd Ft, 2005. évben 21,3 milliárd Ft, 2006. évben 22,9 milliárd Ft, 2007 évben 26,7 milliárd Ft volt. 78
Az egyéb bevételekben meghatározó az üzembentartási díj támogatás ennek összege változatlan10,2 milliárd Ft, a műsorterjesztési támogatás az előző évi 6,7 milliárd Ft-ról 7,0 milliárd Ft-ra nőtt, céltámogatás címén a közszolgálati műsorokra 7,0 milliárd, bérleti díj és ingatlanüzemeltetés támogatásra 1,7 milliárd Ft került elszámolásra. A létszámleépítés támogatása az előző évi 400 millió Ft-ról 666 millió Ft-ra növekedett. A támogatási szerkezet megváltozása miatt az előző évi struktúra átalakításra kapott támogatási jogcím megszűnt, a műsorszolgáltatási díjbevételként kapott támogatás pedig fejlesztési célra lett elkülönítve. Az egyéb bevételeket 5,5 milliárd Ft összegű csökkenéssel érintette a két jogcím. A felmerült költségek összetételét és a költséghányadok változását az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés
2003. 2004. millió Ft millió Ft %
Értékesítési árbevétel, aktivált saját teljesítmény és a kapott támogatás* Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Összes költség Egyéb bevétel-ráfordítás egyenlege** Üzemi, üzleti eredmény
2005. Millió Ft %
2006. Millió Ft %
2007. Millió Ft %
19.313
19.407
100,0
20.341
100,0
21.006
100,0
22.363
100,0
19.719
17.207
88,7
14.318
70,4
15.645
74,5
16.769
75,0
7.432
8.507
43,8
9.062
44,6
11.362
54,1
12.214
54,6
1.052 28.203
526 26.240
2,7 135,2
537 23.917
2,6 117,6
524 27.531
2,5 131,1
576 29.559
2,6 132,2
- 1.782
2.455
12,7
5.352
26,3
4.055
19,3
6.986
31,2
- 10.672
-4.378
1.776
-2.470
-210
* kapott támogatásként csak a tevékenységhez kötődő üzembentartási díjbevétel és a sugárzási díj támogatást vettük figyelembe az összehasonlíthatóság érdekében 2007. évben is ** egyéb bevételben az első sorba kiemelten kívüli bevételeket számítva
Az árbevétel, az aktivált saját teljesítményérték és a tevékenységhez kapott támogatás együttes összege az előző évi értéket mindössze 6,5 %-kal haladja meg. A bázist megelőző két évben az üzemi eredményt alakító költségek csökkenésével szemben 2006. és 2007 év során is az összes költség emelkedést mutat, míg 2006. évben a költségnövekedés üteme a bázishoz képest 15,1 % volt, a lezárt évi összes költségnövekedés a bázist ennek a felével, 7,4 %-kal haladja meg. Kisebb mértékben, de valamennyi költség mind bevételhez viszonyított arányukat, mind abszolút értéküket tekintve növekedést mutat az előző időszakhoz képest. Az üzemi-üzleti tevékenység eredményében az egyéb bevételeinek-ráfordításainak egyenlege az előző évihez képest 2,9 millió Ft-tal többel járult hozzá az üzemi eredményhez, ennek következtében az üzemi (üzleti) eredmény a bázis évi 2.470 millió Ft veszteségről 210 millió Ft veszteségre mérséklődött. A mérleg szerinti eredmény összetevői E Ft-ban. Eredmény Kategória Üzemi Pénzügyi Rendkívüli Mérleg sz. eredmény
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
- 10.672.104 - 249.649 99.834
- 4.377.976 - 89.653 347.263
1.776.550 - 417.754 277.875
- 2.469.944 50.019 6.825.394
- 209.669 121.629 177.659
- 10.821.918
- 4.120.366
1.636.671
4.405.469
89.619
79
3.5. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYÉT ALAKÍTÓ TÉTELEK A pénzügyi eredmény az előző évben 50 millió Ft nyereség volt, a 2007. évi pénzügyi eredmény 72 millió Ft-tal kedvezőbben alakult. A pénzügyi eredményt alakító bevételek és ráfordítások összege is csökkent, azonban a ráfordítások mérséklődése nagyobb mértékű volt, miután a hitelkamatok 210 millió Ft-tal maradtak az előző évi összeg alatt.
3.6. RENDKÍVÜLI TÉTELEK A rendkívüli eredmény 2006. évben 6.825 millió Ft-tal javította a szokásos vállalkozási eredményt, a 4.059 millió Ft az elengedett hitel, 2.717 millió Ft az elengedett tartozás miatt, ilyen jellegű gazdasági események a lezárt évben nem voltak. A rendkívüli bevételek a támogatásokból megvalósított eszközökkel kapcsolatosan csak 271 millió Ft-ot tettek ki, a rendkívüli ráfordítások összege 94 millió Ft volt, így a 2007. évi rendkívüli eredmény 178 millió Ft-tal javította a társaság szokásos vállalkozási eredményét.
4. A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET ÉS AZ ÜZLETI JELENTÉS VIZSGÁLATA
Kiegészítő melléklet A beszámoló kiegészítő mellékletének kötelező tartalmát a számviteli törvény részletezi. A társaság az előírásnak megfelelően a számviteli politikájában rögzítette mindazokat az információkat, melyeket a beszámoló részét képező mellékletben közölni kell. Az elkészített kiegészítő melléklet és a kapcsolódó részletező táblázatok tartalmazzák mindazokat az információkat, melyeket a számviteli törvény és a társaság számviteli politikája előír. A mellékletben közölt információk részletezik az egyes mérlegtételek, az eredmény- kimutatás tételeinek tárgyévi és bázis időszaki összetételét, valamint tartalmazzák a számszerű változások megértéséhez szükséges magyarázatokat is. A kiegészítő mellékletben közölt információk elősegítik a társaság helyzetének megítélését. Üzleti jelentés Az üzleti jelentés tartalma megfelel a számviteli törvény előírásainak. A jelentés részben a lezárt évi működés értékeléséhez kapcsolódó üzletpolitikai szempontú kiegészítéseket közöl, másrészt a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket ismerteti. Az üzleti jelentés nem tartalmaz a beszámoló egyéb részeiben közölt adatokkal, értékelésekkel ellentétes információkat és következtetéseket. Budapest 2008. április 15. Pozsgai Vince kamarai tag könyvvizsgáló MKVK tagszám 4429
80
