Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2009. december 31-i éves beszámolójához
Tartalomjegyzék
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ ................................................................................................................. 2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok ...................................................................................... 2 I. 2. Általános adatok .......................................................................................................... 2 I. 3. A 2009. évi beszámoló összeállításánál követett Számviteli politika ....................... 3 II. SPECIFIKUS RÉSZ ................................................................................................................ 4 II. 1. A létszám alakulása ................................................................................................... 4 II. 2. A nyugdíjpénztár befektetett eszközeinek alakulása a 2009. évben ...................... 5 II. 2.1. A befektetési üzletmenet 2009. évi alakulása .................................................... 6 II. 2.2. A pénztár befektetési politikája ......................................................................... 8 II. 2.2. A pénztár befektetési politikája ......................................................................... 9 II. 2.3. A befektetések összetétele ................................................................................. 15 II. 2.4. pénztári hozamok .............................................................................................. 16 II. 2.5. A pénztári vagyon és értékelési különbözet alakulása ................................... 18 II. 3. Tagdíjbevételek alakulása a 2009. évben ............................................................... 21 II. 3. 1. Tagdíjmegosztás ............................................................................................... 21 II. 3. 2. Azonosított tagdíjbevételek.............................................................................. 21 II. 3. 3. Azonosítatlan (függő) tagdíj és tagdíj célú bevételek alakulása ................... 21 II. 4. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának képzése ............................................... 22 II. 5. A pénztári tartalékok megoszlásának alakulása ................................................... 23 II. 5. 1. Saját tőke változása ...................................................................................... 23 II. 5. 2. Céltartalékok változása................................................................................ 24 II. 6. A tervezett és tényleges eredmény bemutatása tartalékonként ........................... 24 II. 6. 1. A pénztár működési tevékenységének alakulása ........................................... 24 II. 6. 2. A pénztár fedezeti céltartalékának alakulása ................................................ 26 II. 6. 3. A pénztár likviditási céltartalékának alakulása ............................................ 28 II. 7. pénztári szolgáltatások alakulása ........................................................................... 29 II. 7. 1. A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása.......................... 29 II. 7. 2. Egyéb igénybe vehető szolgáltatások .............................................................. 30 II. 8. pénztár alkalmazotti állományának alakulása...................................................... 30 II. 9. A gazdálkodást jellemző mutatók........................................................................... 31 II. 10. A pénztárak biztosításmatematikai előírásai ...................................................... 35 II. 11. Összefoglalás.......................................................................................................... 36 MELLÉKLETEK........................................................................................................................ 37
1
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. 1. Alapításra vonatkozó adatok A pénztár megalakulásának időpontja 1994. december 22. A Fővárosi Bíróság 1995. január 9-én jegyezte be, lajstrom szám: 33/1995. A pénztár tevékenységét 1995. február 1-én kezdte meg. Tevékenységi engedélyét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogelődje 1995. március 10-én adta meg visszamenőleges hatállyal. Engedély száma: E/66/1995 Az alapítás célja: A pénztártagság nyugdíjcélú megtakarításának kezelése, a pénztári vagyon befektetése, a tagok részére nyugdíjszolgáltatások nyújtása. A pénztár tagsági köre: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. Tv. 11.§-ban meghatározott keretek között bármely természetes személy, akinek az életkora meghaladta a 16. évet. pénztár típusa: Nyílt országos pénztár. A pénztár működési területe: A Magyar Köztársaság területe. A pénztár székhelye:
1051 Budapest, Nádor u. 16.
I. 2. Általános adatok A pénztár könyvvezetésének módja: üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitel. Beszámoló formája: éves beszámoló Beszámolási időszak: 2009. január 1.- 2009. december 31. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár tevékenységéből adódóan az általános forgalmi adó tekintetében tárgyi adómentes, gazdálkodásából származó bevétele a társasági és osztalékadó, illetve a helyi iparűzési adó tekintetében nem minősül vállalkozási bevételnek. Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár a pénztártagok vagyonát 2009. évben elszámoló egység alapú, választható portfoliós rendszerben kezelte. E nyilvántartási rendszer alkalmazásával, valamint 2009. december 1-től a választható portfoliók számának háromról ötre történő bővítésével a pénztár lehetővé tette, hogy tagjai egyénileg, kockázatvállalási hajlandóságuknak és hozamelvárásaiknak megfelelően választhassák meg a számukra legkedvezőbb befektetési portfoliót, amelyben az egyéni nyugdíjszámlájukon elhelyezett megtakarításaikat kívánják tartani.
2
I. 3. A 2009. évi beszámoló összeállításánál követett Számviteli politika A pénztár Számviteli Politikája alapvetően a számviteli jogszabályváltozások által indokolt területeken módosult. A pénztár az analitikus és a főkönyvi számlákat forintban vezeti. Az elszámoló egységek darabszáma a főkönyvi könyvelésben kizárólag a nullás számlaosztályban kerül nyilvántartásra. A választható portfoliók nyilvántartása a fedezeti tartalékszámlákon belül kerül elkülönítésre. A függő portfolióba elhelyezett befizetések nyilvántartása a likviditási tartalékon belül történik. A mérlegkészítés időpontja: 2010. február 20. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár 2009. december 31-i fordulónapra készített éves beszámolójában a pénztár Számviteli politikájában rögzítettekkel összhangban: -
A 100 eFt alatti beszerzési értékű tárgyi eszközöket az aktiválás időpontjában költségként egy összegben elszámolta.
-
A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a várható élettartam és a bruttó értékhez viszonyított leírási kulcs alapján negyedévente, lineáris értékcsökkenési eljárással számolta el. Az értékcsökkenést, az üzembe helyezés/használatbavétel időpontját követő negyedév 1. napjától számolta el.
-
A befektetések nyilvántartásában és elszámolásában a FIFO elvet alkalmazta.
-
A pénztár tartalékonként és portfoliónként elkülönítve fektette be vagyonát.
-
Az értékpapírok beszerzési árát a pénztár a bizományosi díjjal együtt határozta meg.
-
A pénztár a fedezeti tartalékon belüli portfoliókat és egyéni számlákat elszámoló egységben is nyilvántartja. Az egyéni számla-analitika elsődleges nyilvántartása elszámoló egységben történik. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és tárgynapi árfolyamának szorzatával egyezik meg.
-
A pénztár a vagyon piaci értéken történő értékelését naponta elvégezte. Az értékelést, amelynek alapjául a letétkezelő napi, nettó eszközértékelése szolgált, a könyvvizsgáló rendszeresen felülvizsgálta. A pénztár az értékelés során kimutatott értékelési különbözet összeg erejéig céltartalékot képzett. Az értékelési különbözet az eszközök értékpapírok között és a forrás oldalon - a fedezeti, működési és likviditási céltartalékon belül - is kimutatásra került.
A befektetési portfoliók repo jellegű értékpapír ügyleteit a pénztár a 0-ás számlaosztályban elkülönítetten, portfoliónkénti bontásban tartja nyilván. A beszámoló tartalmaz minden olyan adatot, ami a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között a pénztár tudomására jutott és jelentős hatással volt a 2009. évi eredményekre. A beszámoló összeállításáért felelős személy:
Munkácsi Jánosné (122366)
Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 223/2000. kormányrendelet előírása szerint a pénztár éves beszámolójának felülvizsgálatra bejegyzett könyvvizsgálót köteles választani. A Nyugdíjpénztár éves beszámolóját a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. vizsgálta. 3
A könyvvizsgálatért felelős személy Kovács Andrea (kamarai tagsági száma:003950). Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár 2009. évi működésére is komoly hatással volt a pénzügyi szektor 2008. évben kirobbant válsága. A kialakult pénzügyi helyzet rávilágított a jövőbeli, azaz az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások piaci érzékenységére. A pénztári portfoliók árfolyamai az I. negyedévben bekövetkező hozamcsökkenést követően a II. negyedévtől - a piaci környezet stabilizálódásának köszönhetően - ismét emelkedni kezdtek, amik éves szinten pozitív teljesítményt produkáltak. A pénztár 2009. évi záró vagyona piaci értéken - amely az értékpapírokat, pénzeszközöket, a vagyonkezelővel és a letétkezelővel szembeni követeléseket, kötelezettségeket, illetve a tagi kölcsön kihelyezéseket foglalja magában – 117.504,7 millió Ft volt, ami a már említett árfolyammozgásoknak köszönhetően 23,2%-kal magasabb a 2008. évi (95.392,8 millió forint) záró értékhez képest. II. SPECIFIKUS RÉSZ II. 1. A létszám alakulása A pénztár taglétszáma 2009-ben 3,9%-kal, az előző év végi 249.815 főről 240.018 főre csökkent. A csökkenéshez nagymértékben hozzájárult, hogy a 2008. évben indult és 2009. évre is áthúzódó pénzügyi válság hatásaként visszaesett a hosszú távú megtakarítások iránti igény, amely kevesebb új taggal, a 10 éves várakozási idő után kilépők, a más pénztárba átlépők, valamint a nyugdíjszolgáltatást igénylők magasabb számával járt együtt. Az év során a pénztárba összesen 7.909 fő lépett be, ebből 839 fő más pénztárból átlépő tag volt. Egyösszegű szolgáltatásban 7.643 fő részesült, a 10 éves várakozási idő után 5.007 fő szüntette meg tagsági viszonyát, 2.599-en átléptek más önkéntes nyugdíjpénztárba, 504 fő elhalálozott és 1.953 egyéb megszűnéssel távozott. (Ez utóbbi adat a kizárt tagokat is tartalmazza.) Pénztártagjaink közül 69 főnek pénzügyi járadékot folyósít a pénztár. Az alábbi diagramok szemléltetik az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár taglétszámának változását negyedévenként a 2008-2009. évben, továbbá az éven belüli ki és belépők alakulását.
4
A taglétszám alakulását részletesen a 8-10. számú melléklet mutatja be. A pénztár közgyűlésének 2008. májusi ülésén az alapszabály tagsági jogviszony létrejöttéről szóló rendelkezése kibővítésre került a 0-ás számlaegyenlegű pénztártagokkal kapcsolatos eljárásrend tekintetében. Ennek alapján a pénztárból kizárásra kerülnek azon pénztártagok, akik a záradékolást követő 90 napon belül nem kezdik meg a tagdíjfizetést, illetve egyéb jóváírás sem érkezik egyéni számlájukra. A tagdíjat (három hónapon át) nem fizető pénztártagok száma 2009. december 31-én 61.713 fő volt, ami a teljes tagság 25,7%-a. E tagokat az alapszabályban foglaltaknak megfelelően rendszeresen felszólítja a pénztár a kieső tagdíjak megfizetésére, valamint a felhívja a figyelmet a nem fizetés következményeire. Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján a pénztár jogosult e tagok egyéni számlájának befektetéséből származó hozamot csökkenteni az egységes tagdíjnak működési és likviditási tartalékra jutó részével. A pénztártagok egyéni számláiról e jogcímen működési célra 2,64 millió Ft, likviditási tartalékba 0,09 millió Ft került átcsoportosításra a 2009. évben. Ezen kívül a pénztári tagsági viszonyukat megszüntető tagoktól működési célra 4,63 millió Ft, míg likviditási célra 0,27 millió Ft került levonásra az év során. II. 2. A nyugdíjpénztár befektetett eszközeinek alakulása a 2009. évben 1. Immateriális javak nem voltak a pénztár birtokában. 2. Az alábbi táblázat a tárgyi eszközök állományváltozását mutatja a 2009. évben: Gépek, berendezések, felszerelések adatok ezer Ft-ban
Nyitó érték Növekedés Csökkenés Záró érték
Bruttó érték 823 90 0 913
Értékcsökkenési leírás 823 90 0 913
5
Nettó érték 0 0 0 0
Az értékcsökkenési leírásnál a terv szerinti lineáris kulcsot alkalmazta a pénztár. A pénztár tárgyi eszköz állománya a 2009. év során egy kisösszegű, 90 e Ft értékű tárgyi eszközzel bővült, amely a beszerzéssel egyidejűleg költségként került elszámolásra. A tárgyi eszközök tekintetében egyéb állományváltozás nem történt.
II. 2.1. A befektetési üzletmenet 2009. évi alakulása A tagdíj és tagdíjcélú bevételek a pénztártagok által választott portfolióba kerülnek befektetésre. A 2008. január 1-én bevezetett három választható portfoliót (Klasszikus, Kiegyensúlyozott és Növekedési Portfolió) 2009. december 1-től két új elemmel – Kockázatkerülő és Dinamikus Portfolió - bővítette a pénztár, annak érdekében, hogy a pénztártagok kockázatvállalási hajlandóságuk és hozamelvárásuk függvényében választhassanak. A befolyt, egyéni számlára nem azonosított befizetések befektetésre Függő portfolióba kerülnek elhelyezésre. Az egyes portfoliók eszköz összetételének minimális, illetve maximális korlátait a pénztár Befektetési Politikája határozza meg. A nyugdíjszolgáltatást járadék formájában igénylő pénztártagok részére 2009. december 1től kialakításra került a Szolgáltatási portfolió, amely alacsony kockázat vállalás mellett megfelelő likviditást biztosít a járadék szolgáltatás idejére. A pénztár a fedezeti tartalékon belüli portfoliókat, azaz a pénztártagok egyéni számláit elsődlegesen elszámoló egységben tartja nyilván. A befektetések forint értéke az elszámoló egységek darabszámának, valamint a portfoliók naponta számított árfolyamának szorzata. A napi árfolyam érték megállapítása a letétkezelő feladata az adott portfoliók napi nettó eszközértékéből kiindulva. Az egyes portfoliók napi árfolyamában kifejezésre kerül az adott portfoliónak a rendszer indításától számított, befektetési költségekkel és ráfordításokkal csökkentett befektetési teljesítménye. A napi árfolyamot az Öpt.49/A § (7) bekezdésének megfelelően a tárgynapot követő negyedik munkanaptól lehet felhasználni. A választható portfoliók árfolyamát a pénztár naponta közzéteszi honlapján, illetve megküldi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére, ugyancsak közzététel céljából. A pénztár vagyonát értékpapírokba fektette, amelyeket a forgóeszközök között tartott nyilván. A Nyugdíjpénztár vagyonkezelését - mindegyik portfolióra vonatkozóan – kizárólagosan az OTP Alapkezelő Zrt. látta el. Az év során a Nyugdíjpénztár óvatos befektetési politikát folytatott. A pénztár a 2009. évben is kötött határidős ügyleteket. Az üzleti év mérleg fordulónapján le nem zárt ügylete piaci értéken -16.1 millió Ft, kötési értéken 2.141,3 millió Ft volt, amelyet a 0-s főkönyvi számlák között tartott nyilván. Az üzleti év mérleg fordulónapjáig le nem zárt, azonban a mérleg készítéséig lejárt ügyleteken 3,2 millió Ft veszteséget realizált a pénztár, amelynek részletezését a 19. sz. melléklet tartalmazza. A pénztár a Vagyonkezelő által kötött repo jellegű értékpapír ügyletek kamatokkal növelt bruttó értékét elkülönítetten a 0-ás számlaosztályban is kimutatja. 2009-december 31-én ilyen típusú értékpapírügylete nem volt a pénztárnak. 6
II. 2.1.1. A pénztár kötvénypiaci stratégiájának értékelése A hazai állampapírpiac 2009. évi hullámzó mozgás mellett az elmúlt tíz év legjobb teljesítményét produkálta. Az első negyedévi csökkenő tendencia március végére megállt, majd az október közepéig tartó folyamatos erősödést követően stabilizálódott. Az éven belüli piacot jellemző RMAX index 14,1%-kal, az éven túli papírok árfolyam-mozgását mutató MAX index 10,8%-kal emelkedett az év során. A Vagyonkezelő a pénztár kötvényportfoliójának összetételében a piac ingadozásait igyekezett leképezni az év során. A túlsúlyozott kötvény-portfolió teljesítménye 2009. I negyedévben még elmaradt a benchmarktól, az év hátralévő részében azonban már meghaladta azt. Az év végi hozamemelkedések hatására a Vagyonkezelő hosszú lejáratú papírok arányának emelésével hosszította a portfolió duration-jét, növelve ezzel a relatív felülsúlyozást is. II. 2.1.2. Részvénypiaci stratégia A pénztár részvény portfoliója három piaci szegmens között oszlik meg (közép-európai, fejlett, feltörekvő részvény piacok). Mindhárom relációban a globális pénzügyi válság első negyedév végi mélypontját követően a sikeres gazdaságélénkítő lépések fellendülést eredményeztek. A fenti bemutatott, általános tendenciák a közép-európai részvények árfolyamai tekintetében is megfigyelhetők. A piac az első negyedévi gyenge teljesítményt követően a második negyedévtől emelkedésnek indult, majd a negyedik negyedévben a növekedés üteme lelassult. Az éves szinten is kedvező hozamteljesítményt a magyar piac jelentősen túlszárnyalta. A magyar (BUX), valamint a teljes régiót átfogó tőzsdeindex (CETOP20) nominális (nem évesített) hozamait az alábbi táblázatban szemlélteti:
2009. év 2009. I. negyedév 2009. II. negyedév 2009. III. negyedév 2009. IV. negyedév
BUX HUF 73,4% -9,6% 38,4% 32,0% 5,0%
CETOP20 EURÓ HUF 36,9% 40,0% -22,5% -9,5% 31,9% 16,2% 29,6% 28,6% 3,3% 3,5%
A pénztár portfoliójában - az I. negyedévben még alulsúlyozott - régiós papírok márciusi alulárazottságát kihasználva a Vagyonkezelő vásárlással növelte az állományt elérve ezzel a felülsúlyozást, amelyet az év hátralévő részében meg is tartott. A fejlett piacokon a pénzügyi válság enyhítése érdekében hozott kormányzati fiskális és monetáris élénkítést célzó intézkedések pozitív eredményt hoztak A fejlődő részvénypiacokat reprezentáló tőzsde index (MSCI EM) forintban számított értéke 2009. évben 74%-ot erősödött. A pénztári portfoliók kitettségét a befektetési politikának megfelelően alakította az OTP Alapkezelő Zrt. 7
A pénztár portfolióinak és a referenciaportfolióinak 2009. december 31-i összetételét az alábbi diagram szemlélteti:
8
II.2.2. A pénztár befektetési politikája II.2.2.1. A pénztár 2009. évre jóváhagyott befektetési politikája A pénztár az eszközeit - a befektetési üzletmenet vagyonkezelőhöz való kihelyezésével - a mindenkori jogszabályi rendelkezések keretei között fekteti be, biztosítva a pénztár folyamatos fizetőképességének fenntartását, a befektetések összhangját a pénztár rövid lejáratú, közép és hosszú távú kötelezettségeivel, a kockázat-hozam optimális viszonyát. A nyugdíjpénztári tevékenység céljának és a pénztártagok érdekeinek megfelelően a befektetések kiválasztását a fedezeti tartalék esetében a válaszható portfoliók időhorizontjához alkalmazkodó, elsősorban hosszú távú szemlélet jellemzi. Ennek megfelelően a pénztár által 2009. évre jóváhagyott Befektetési politika alapvető célkitűzése a fedezeti tartalék eszközeinek befektetése során elsősorban: stratégiai befektetőként lépjen fel a tőkepiacon; a hosszú távú piaci tendenciák alapján dönt a befektetések allokációjáról. A pénztár kisebb volumenben rövidebb időtávú, taktikai befektetéseket is végezhet. A likviditási tartalékot (és amennyiben a működési tartalék is befektetésre kerül) a pénztár rövid lejáratú kamatozó eszközökben tartja tekintettel arra, hogy e tartalékba kerülő pénzeszközök rövidtávon felhasználásra kerülnek. A likviditási (és működési) tartalék befektetésének célja az átmenetileg rendelkezésre álló pénzeszközökön kamatbevétel elérése. A pénztár a kibocsátók, az értékpapírfajták, a futamidők és a devizák tekintetében is megosztotta befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Fenti elvek alapján a pénztár pénztári tartalékonként, valamint a fedezeti tartalékon belül választható portfoliónként határozta meg az ún. stratégiai eszközösszetételt, illetve az azt tükröző referencia indexet és a stratégiai összetételtől való eltérések legnagyobb megengedett mértékét, megszabva a Vagyonkezelő számára a befektetések és a felvállalható kockázatok kereteit, egyúttal lehetővé téve a vagyonkezelői teljesítmény folyamatos ellenőrzését és mérését. A pénztár a hitelviszonyt és a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait forgatási céllal vásárolja. 2009. december 1-től a pénztár fedezeti tartalékán belül az addigi három portfolió mellett további két új portfolióval (Kockázatkerülő, Dinamikus) bővítette a pénztártagok által választható portfoliók számát. Az öt portfolió lejárati szerkezethez és kockázatvállaló képességhez igazodó stratégiai eszközösszetételét tükröző referencia indexek portfoliónként az alábbi tőkepiaci indexek kosarában lévő értékpapírokból állnak: 9
A) Kockázatkerülő Portfolió 2009.12.01-től 100% RMAX B) Klasszikus Portfolió RMAX MAX ZMAX+2%
2009.01.01. 10% 85% 5%
2009.03.31. 20% 75% 5%
2009.06.30. 30% 65% 5%
2009.09.30. 40% 55% 5%
2009.12.31. 50% 45% 5%
C) Kiegyensúlyozott Portfolió RMAX MAX BUX CETOP20* MSCI EMU MSCI WORLD MXEF Külf. Kötvények**
2009.01.01. 12,5% 53,5% 2,3% 9,2% 7,5% 5% 5% 5%
2009.03.31. 12,5% 53,5% 2,18% 8,72% 7,5% 5% 5,6% 5%
2009.06.30. 12,5% 53,5% 2,06% 8,24% 7,5% 5% 6,2% 5%
2009.09.30. 12,5% 53,5% 1,94% 7,76% 7,5% 5% 6,8% 5%
2009.12.31. 12,5% 53,5% 1,8% 7,2% 7,5% 5% 7,5% 5%
2009.03.31. 12,5% 53,5% 2,18% 8,72% 7,5% 5% 5,6% 5%
2009.06.30. 12,5% 53,5% 2,06% 8,24% 7,5% 5% 6,2% 5%
2009.09.30. 12,5% 23,5% 6,45% 25,8% 10,8% 7,2% 8,75% 5%
2009.12.31. 12,5% 23,5% 6,2% 24,8% 10,8% 7,2% 10% 5%
D) Növekedési Portfolió RMAX MAX BUX CETOP20* MSCI EMU MSCI WORLD MXEF Külf. Kötvények**
2009.01.01. 12,5% 53,5% 2,3% 9,2% 7,5% 5% 5% 5%
* forintban **40% LB Global Bond Index + 20% LB US Corp High Yiled Index+ 20% US Corp Master Bond Index + 20% JPMorgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index
E) Dinamikus Portfolió 2009.12.01-től 6,50% MAX + 5,80% BUX + 23,20% CETOP20 + 17,40% MSCI EMU + 11,60% MSCI World + 29,00% MSCI MXEF + 6,5% Külföldi kötvények * * 40% LB Global Bond Index + 20% LB US Corporate High Yield Index + 20% US Corporate Master Bond Index + 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index
10
F) Szolgáltatási Portfolió 2009.12.01-től 100% RMAX A likviditási tartalék esetében: 100% RMAX A működési tartalék esetében: 100% RMAX A Függő tartalék (az azonosítatlan befizetések befektetésére szolgál) esetén: RMAX
100%
A befektetési politikában a pénztár részletesen szabályozta a stratégiai eszközösszetételtől való lehetséges eltérés legnagyobb mértékét és azok megszűntetésére vonatkozó határidőket is. II. 2.2.2. Befektetési korlátok Az egyéni számlák tartalékai és szolgáltatási tartalék esetében: Az egyéni számlák tartalékaival szemben álló kötelezettségek 99 %-a hosszú lejáratú. A fennmaradó 1% a tagok elhalálozása illetve nyugdíjba vonulása esetén rövid távon várható kifizetéseket fedezi. A stratégiai összetételben a hosszú távú befektetési célú eszközök ezért meghatározó súlyt kapnak. A fennmaradó rész rövid lejáratú eszközökbe kerül befektetésre azért, hogy: a részvény és hosszú lejáratú kötvény vásárlásokat ne a tagdíj befolyásához, hanem a kedvező piaci helyzethez lehessen időzíteni; a rövid lejáratú eszközök likviditást teremtenek a kedvező vételi lehetőségek kihasználásához; a hosszú távú eszközök hozamingadozásainak csökkentése céljából. Az egyes választható portfoliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások Kockázatkerülő Portfolió A Kockázatkerülő Portfolió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfoliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A Kockázatkerülő Portfoliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövid távon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. A Kockázatkerülő Portfolióban részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok, közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A Portfolióban a fedezetlen devizakockázatot tartalmazó befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. Klasszikus Portfolió 11
A Klasszikus Portfolió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfoliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A Klasszikus Portfoliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövid távon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. A közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek, származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. A fedezetlen devizakockázatot tartalmazó befektetési instrumentumok aránya 2009. január 1-től a befektetett eszközök 10 százalékát, 2009. december 1-től a 25 százalékát nem haladhatja meg. Kiegyensúlyozott Portfolió A Kiegyensúlyozott Portfolió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfoliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. A Kiegyensúlyozott Portfoliónál elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik. Az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, a kockázati tőkealap jegyek a 3 százalékát nem haladhatják meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A Portfolióba származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A Portfolióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 40 százalékát nem haladhatja meg, ugyanakkor 10 százalékát el kell érnie. 2009. június 30-át megelőzően a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a Kiegyensúlyozott Portfolióban a befektetett eszközök 30%-át, 2009. június 30-át követően pedig 40%-át nem haladhatja meg. Növekedési Portfolió A Növekedési Portfolió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfoliót kell kialakítani, amely magasabb hozam-kockázati profilú eszközök bevonásával, a pénztár által vállalható kockázat mellett, a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfolió kialakítása és kezelése során a hosszú távú szemlélet melletti hozammaximalizálásra kell törekedni. Az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőkealap jegyek aránya a befektetett eszközök 5 százalékát nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A származtatott alapok jegyeinek és nyitott származtatott pozíciók árfolyamértéken vett együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. Bármely jelen pontba tartozó befektetést megelőzően a Vagyonkezelő köteles tájékoztatást adni, amely alapján a pénztár ügyvezetése dönt a konkrét befektetés engedélyezéséről. A részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 40 százalékát meg kell haladnia. 2009. június 30-át megelőzően a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a 12
Növekedési Portfolióban a befektetett eszközök 30%-át, 2009. június 30-a után pedig 40%át meg kell haladnia. Dinamikus Portfolió A Dinamikus Portfolió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfoliót kell kialakítani, amely magasabb hozam-kockázati profilú eszközök bevonásával, a pénztár által vállalható kockázat mellett, a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfolió kialakítása és kezelése során a hosszú távú szemlélet melletti hozammaximalizálásra kell törekedni. A Dinamikus Portfolióban az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőkealap jegyek aránya a befektetett eszközök 5 százalékát nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A származtatott alapok jegyeinek (kivéve a garantált származtatott alapok jegyei) és nyitott származtatott pozíciók árfolyamértéken vett együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. Bármely jelen pontba tartozó befektetést megelőzően a Vagyonkezelő köteles tájékoztatást adni, amely alapján a pénztár ügyvezetése dönt a konkrét befektetés engedélyezéséről. A Portfolióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 70 százalékát meg kell haladnia. Szolgáltatási Portfolió A Szolgáltatási Portfolióra vonatkozó elvárások, előírások megegyeznek a Kockázatkerülő Portfolióra vonatkozó szabályokkal.
A likviditási és a működési tartalék esetében: A likviditási és a működési tartalék kizárólag hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe fektethető be. A likviditási és a működési tartalék portfoliójának korrigált átlagos futamideje nem haladhatja meg az egy évet. A pénztár a referencia indexet alkotó egyedi értékpapíroktól való eltérésekre nem szab korlátot. A portfolióba olyan eszköz is elhelyezhető, amely nem szerepel a referencia indexben.
13
II. 2.2.3. A pénztár 2009. évi Befektetési politikájának teljesülése A pénztár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága a 2009. évben minden tárgynegyedévet követően az elmúlt negyedévre vonatkozóan a pénztár és a vagyonkezelő írásos beszámolója alapján értékelte a Befektetési politikában előírtak teljesítését, a mindenkori értékpapír piaci helyzetet és a várakozásokat. A fedezeti tartalék befektetési portfoliók éves teljesítménye a Klasszikus és a Kiegyensúlyozott Portfoliók tekintetében elmarad az összetétel alapján meghatározott referenciaindextől, a Növekedési portfolió esetében meghaladja azt. A Klasszikus, Kiegyensúlyozott és Növekedési Portfoliók éves hozamainak alakulását az alábbi táblázat tartalmazza: Klasszikus Kiegyensúlyozo Növekedési portfolió tt portfolió portfolió pénztár (fedezeti alap)
10,6%
23,2%
34,1%
Referencia portfolió
11,7%
23,7%
33,2%
A 2009. december 1-én indított portfoliók (Kockázatkerülő, Dinamikus és Szolgáltatási) egy havi hozama nem évesíthető, így az alábbi táblázatban ezen portfoliók 2009. december 31-i árfolyamait közöljük:
Kockázatkerülő Dinamikus Szolgáltatási portfolió portfolió portfolió 2009. december 31-i árfolyam
1,006131%
1,020966% 1,005724%
A Befektetési politika 2009. évi teljesülése kapcsán az alábbiak állapíthatók meg: -
A Befektetési politikában megfogalmazott eszköz összetételek megvalósultak;
-
A pénztári portfolió tekintetében a Befektetési politikában meghatározott korlátok érvényre jutottak;
-
Éves szinten a fedezeti tartalék portfoliói közül a Növekedési Portfolió hozamai meghaladta a referencia hozamot, a Klasszikus és a Növekedési Portfoliók hozamai elmaradtak attól;
-
A tagdíj célú befektetések hozama meghaladta a Pénzügyi tervben előirányzott éves bruttó 0,8%-ot.
14
II. 2.3. A befektetések összetétele A pénztár befektetésekből származó, értékpapírban megtestesülő vagyona piaci értéken 2009. december 31-én 118.447,1 millió Ft volt, amely 6,1%-kal haladta meg a tárgyévi nyitó vagyon összegét (111.621,4 millió Ft). A fordulónapi befektetések döntő többsége (94,86%-a) három értékpapír típusban, magyar állampapírban, jelzáloglevélben és befektetési jegyben testesült meg, a részvények súlya mindössze 0,02% volt. A kötvények piaci értéke 3,68%-os arányt képviselt. A fedezeti tartalék és a teljes pénztári portfolió 2009. december 31-i záró állományának összetételét, piaci értéken a következő táblázat mutatja:
Fedezeti tartalék vagyona Értékpapír típus
Befektetési jegy határozatlan időre Külf.bef.jegy határozatlan időre Diszkont kincstárjegyek Külföldi diszont kincstárjegyek Jelzáloglevél Kötvények Külföldi kötvények Magyar államkötvények MNB értékpapír Nemzetközi részvény Részvény Deviza ügyletek Összesen
Teljes pénztári vagyon
Piaci érték* Megoszlás Piaci érték* Megoszlás (eFt-ban) (%-ban) (eFt-ban) (%-ban) 37 128 082
31,52%
37 128 082
31,35%
8 190 710
6,95%
8 190 710
6,92%
2 167 806
1,84%
2 349 536
1,98%
179 995
0,15%
179 995
0,15%
8 458 950 570 062
7,18% 0,48%
8 458 950 570 062
7,14% 0,48%
3 785 013
3,21%
3 785 013
3,20%
55 827 791
47,39%
56 230 253
47,47%
1 491 993
1,27%
1 538 454
1,30%
26 910
0,02%
26 910
0,02%
5 295 0,00% 5 295 0,00% -16 111 -0,01% -16 111 -0,01% 117 816 495 100,00% 118 447 148 100,00%
*A piaci érték nem tartalmazza a pénzeszközök értékét, valamint a követelés és kötelezettség állományt.
A Vagyonkezelő az értékpapír-portfolió összetételének kialakítása, módosítása során a befektetési szabályokról szóló 281/2001.(XII.26) Kormány rendeletben foglaltak szerint járt el.
15
Az értékpapír állomány változását a beszámolási évben az alábbi táblázat mutatja: adatok ezer Ft-ban Megnevezés
Beszerzési érték Beszerzési érték könyv szerinti értéke
Értékelési különbözet (várható hozam)*
Piaci érték
Nyitó állomány 2009.01.01-én
127 557 693
125 207 902
-13 586 535
111 621 367
Változás
- 14 071 764
- 13 731 132
20 556 913
6 825 781
Záró állomány 2009.12.31-én
113 485 929
111 476 770
6 970 378
118 447 148
* Az értékelési különbözet tartalmazza a piaci értékben elhatárolt kamatot, a járó osztalékot, valamint a deviza- és egyéb piaci árhatásból származó pozitív és negatív árfolyamkülönbözetet.
II. 2.4. pénztári hozamok Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló többször módosított 281/2001. (XII.26.) sz. Kormányrendelet 4. sz. mellékletének előírásai alapján, a pénztár által számított pénztári hozamráta mutatók beszámolási évre vonatkozó értékeit a következő táblázat szemlélteti: A pénztár fedezeti portfolióinak évesítetlen hozama Negyedév Klasszikus portfolió I. II. III. IV.
Kiegyensúlyozott portfolió
Növekedési portfolió
Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó -10,58% -10,80% -6,45% -6,61% -4,87% -5,00% 12,10% 11,92% 12,31% 12,17% 14,45% 14,34% 9,29% 9,08% 14,67% 14,53% 19,14% 19,03% 0,40% 0,19% 2,21% 2,07% 3,39% 3,29%
Fedezeti tartalék összesen Bruttó -6,64% 12,52% 14,68% 2,19%
Nettó -6,80% 12,38% 14,53% 2,04%
A pénztár fedezeti portfolióinak évesített hozama 2009. év
Bruttó
Nettó
Bruttó
Nettó
Bruttó
Nettó
9,92%
9,10%
23,03% 22,45% 33,98% 33,54%
Bruttó
Nettó
23,03%
22,45%
A pénztár működési és likviditási portfoliójában kizárólag likvid értékpapírok (diszkont kincstárjegy és rövid lejáratú államkötvény) volt. A nyugdíjpénztár a portfolió osztályokra meghatározott limiteket folyamatosan figyelemmel kísérte és azokat betartotta.
16
II. 2.4.1. A tervezett hozamtól való eltérés fő okai A pénztár készítette 2009. évi tervében a 2008. évi globális világgazdasági válság áthúzódó hatásaként óvatos becsléssel a fedezeti tartaléknál bruttó 0,06%-os, a működési és a likviditási tartaléknál 7,0 – 7,0 %-os hozammal kalkulált.
Tervezett hozamok
2009. I.
2009. II.
2009. III.
2009. IV.
2009. év
Átlagos bruttó hozam fedezeti tartalékra
0,00%
0,00%
0,30%
0,50%
0,06%
Átlagos bruttó hozam működési tartalékra
1,70%
1,70%
1,70%
1,70%
7,00%
Átlagos bruttó hozam likviditási tartalékra
1,70%
1,70%
1,70%
1,70%
7,00%
A befektetési piac a 2009. I. negyedévben még csökkenő teljesítménye a II. negyedévtől stabilizálódott, majd növekedésnek indult. Ennek hatása a pénztár fedezeti portfoliót alkotó egyes eszközcsoportok teljesítményein is lekövethető volt. Az I. negyedévben még negatív hozamok a II. és III. negyedévre jelentősen emelkedtek, végül a IV. negyedévben kissé visszakorrigáltak. Összességben a választható portfoliók éves hozamai jó teljesítménnyel zártak. A teljes évben működő választható portfoliók közül csak a növekedési portfolió haladta meg referencia portfolió értékét. A befektetési portfolió hozamindexei 2009. évben az alábbiak szerint alakultak:
Kockázatkerülő portfolió Referencia portfolió Különbség Klasszikus portfolió Referencia portfolió Különbség Kiegyensúlyozott portfolió Referencia portfolió Különbség Növekedési portfolió Referencia portfolió Különbség
II. n.év
-
-
-
0.74%
0.74%
-
-
-
0.54% 0.20%
0.54% 0.20%
9.30% 7.89% 1.41%
0.39% 1.56% -1.17%
10.61% 11.65% -1.04%
-6.49%
12.33% 14.74%
2.22%
23.19%
-2.80% -3.69%
10.34% 12.30% 2.69% 1.99% 2.44% -0.48%
23.69% -0.50%
-4.86% -1.82% -3.04%
14.40% 19.18% 3.40% 11.61% 17.10% 3.76% 2.78% 2.08% -0.36% 17
34.12% 33.15% 0.97%
-10.55% 12.69% -7.71% 10.40% -2.84% 2.28%
III. n.év IV. n.év
2009. év
I. n.év
I. n.év
II. n.év
Dinamikus portfolió Referencia portfolió Különbség
-
-
-
2.57% 2.35% 0.22%
2009. év 2.57% 2.35% 0.22%
Szolgáltatási portfolió Referencia portfolió Különbség
-
-
-
0.59% 0.54% 0.06%
0.59% 0.54% 0.06%
0.77% 1.68% -0.91%
4.54% 2.99% 1.55%
2.71% 3.54% -0.83%
1.88% 2.19% -0.31%
10.23% 10.79% -0.56%
1.60%
3.21%
3.64%
2.26%
11.13%
1.46%
3.36%
3.74%
2.22%
11.22%
Függő portfolió Referencia portfolió Különbség pénztár (likviditási alap) pénztár (működési alap)
III. n.év IV. n.év
II. 2.5. A pénztári vagyon és értékelési különbözet alakulása II. 2.5.1. A pénztári vagyon alakulása Az alábbi táblázatban látható a teljes pénztár vagyon alakulása negyedévenként. adatok ezer Ft-ban A pénztár értékpapírba befektetett vagyonának alakulása 2009-ben* Beszerzési érték Negyedévek Értékelési különbözet Piaci érték könyvszerinti érték 2009. január 1. 125 207 902 -13 586 535 111 621 367 I. negyedév 112 169 723 -12 897 202 99 272 521 II. negyedév 102 751 848 -2 934 659 99 817 189 III. negyedév 106 936 891 7 097 089 114 033 980 IV. negyedév 111 476 770 6 970 378 118 447 148 (*Az értékelési különbözet tartalmazza az időarányos kamatot és piaci árhatásból adódó árfolyamváltozást. A beszerzési érték könyv szerinti értéke és a piaci érték különbözete mutatja az értékelési különbözet egyenlegét. A táblázat nem tartalmazza a pénzeszközöket, valamint a követelés és kötelezettség állományt.)
A pénztárnak 2009. december 31-én a befektetések kapcsán 1.885,8 millió Ft összegű fizetési kötelezettsége, illetve 58,1 millió Ft úton lévő követelése állt fenn a vagyonkezelővel szemben. A letétkezelővel szemben kötelezettsége nem volt, úton lévő követelésként 41,2 millió Ft-ot tartott nyilván tárgyidőszak végén a pénztár.
18
II. 2. 5.2. Értékelési különbözet alakulása A 2009. év folyamán a pénztár eszközein belül csak az értékpapírokhoz kapcsolódott értékelési különbözet. A pénztár a 2009. év végi értékelési különbözet megállapításánál a letétkezelő által közölt piaci árakat alkalmazta, amely megfelelt a december utolsó tőzsdei napra közzétett záróárfolyamoknak. Azoknál az értékpapíroknál, ahol az év utolsó tőzsdei napján nem volt kereskedés, ott a december végét közvetlenül megelőző forgalmi nap záróárfolyamát vette figyelembe a pénztár. Az alábbi tábla szemlélteti 2009. évben a várható hozam (értékelési különbözet) alakulását negyedévente: ezer Ft-ban 2009. évi értékelési különbözet értéke január 1. március 31. június 30. szeptember 30. december 31. Belföldi részvények
-43 057
-71 963
48 899
133 111
-3 722
Külföldi részvények
-1 322 679
-207 336
-194 225
95 985
-21 277
1 744 579
-459 005
3 311 192
7 294 406
5 565 772
-14 001 949 -11 978 562 -6 251 981
-425 516
1 445 716
151 456
-897
-16 111
-13 586 535 -12 897 202 -2 934 659
7 097 089
6 970 378
Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetési jegyek Határidős ügyletek Összesen:
36 571
-180 336
Összességében megállapíthatjuk, hogy a piaci értékítéletből származó veszteség 2009. január 1-i nyitó értéke negyedévről negyedévre folyamatosan csökkent, ami a hozamok folyamatos javulását tükrözi. Az I. negyedévben a már említett pénzügyi válság áthúzódó hatását mutatja az értékelési különbözet összegének kismértékű csökkenése. A piac II. negyedévtől indult javulását az értékélési különbözet összesített értékeinek folyamatos emelkedése jelzi. Az alábbi táblázat szemlélteti az értékelési különbözet tartalékonkénti és függő portfoliójának alakulását a 2009. évben tartalékonkénti bontásban: adatok ezer Ft-ban Értékelési különbözet megoszlása tartalékonként és a függő portfolióban Időpont 2009. március 31. 2009. június 30. 2009. szeptember 30. 2009. december 31.
Összesen -12 897 202 -2 934 659 7 097 089 6 970 378
Működési tartalék 44 028 49 802 21 547 10 719 19
Fedezeti tartalék -12 952 941 -2 995 566 7 066 219 6 951 767
Likviditási tartalék* 8 464 10 251 8 500 5 870
Függő 3 247 854 823 2 022
A fedezeti tartalék 2009. évi értékelési különbözetének portfoliónkénti bontását alábbi táblázat szemlélteti: adatok ezer Ft-ban Értékelési különbözet megoszlása Fedezeti tartalék Időpont
KockázatKiegyenSzolgálKlasszikus Növekedési Dinamikus kerülő súlyozott tatási
Összesen
2009. március 31. -12 952 941 2009. június 30. -2 995 566 2009. szeptember 30. 7 066 219 2009. december 31. 6 951 767
0 -494 634 0 357 609 0 1 004 569 3 031 909 147
-9 688 827 -2 769 480 -1 679 916 -1 673 259 5 973 042 88 608 6 065 435 -28 354
0 0 0 1 783
0 0 0 725
A portfolióban szereplő értékpapírok piaci értéke és könyvszerinti értéke közötti különbséget - a várható hozamot – a pénztár értékelési különbözetként mutatta ki. A pénztár befektetései között nyilvántartott biztos jövőbeni kötelezettsége a kiegyensúlyozott és a növekedési portfolió tulajdonában lévő kockázati tőkealapokhoz kapcsolódóan keletkezett, amelyek adatait részletesen az alábbi táblázatban foglaltuk össze: értékpapír megnevezése
Partners Group Mezzanine Partners Group Secondary Partners Group Secondary Összesen:
portfolió megnevezése
szerződés szerinti érték (EUR-ban)
ebből még lehívható érték (EUR-ban)
könyvszerinti érték (eFt-ban)
Értékelési különbözet (eFt-ban)
Piaci érték (eFt-ban)
növekedési
250 000
196 902
15 054
67
15 121
növekedési
267 260
197 269
22 331
-10 360
11 971
2 056 740
1 518 115
172 040
-79 825
92 215
2 574 000
1 912 286
209 425
-90 118
119 307
kiegyensúlyozott
A forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok értékének változását a következő mellékletek tartalmazzák: 11. sz. melléklet: Összefoglaló táblázat a befektetett vagyonról értékpapír típusonként 12.sz. melléklet: Tartalékonkénti összefoglaló táblázat a befektetett vagyonról 13. sz. melléklet: Tartalékonkénti kimutatás a befektetett vagyonról értékpapír típusonként 14. sz. melléklet: Táblázat a várható hozam összetételéről, alakulásáról 15. sz. melléklet: Kimutatás az állampapírok lejárat szerinti megoszlásáról 16. sz. melléklet: Portfoliójelentés 17. sz. melléklet: Tartalékok arányának alakulása a hosszú távú pénzügyi terv tükrében
20
II. 3. Tagdíjbevételek alakulása a 2009. évben II. 3. 1. Tagdíjmegosztás A működési és a likviditási tartalékokra jutó tagdíjbevételek megosztási arányait az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 49. §-ának figyelembe határozta meg a pénztár. A befolyt tagdíjak tartalékok közötti megosztása 2009. évben nem változott. A megosztási arányok az alábbiak szerint alakultak: Tartalékonkénti megoszlás 0 – 10.000 Ft/év-ig 10.001 – 120.000 Ft/év-ig 120.001 Ft/év-től
Fedezeti Működési Likviditási tartalék tartalék tartalék 2009. év 90 % 9,9 % 0,10 % 94 %
6%
0,00 %
97,5 %
2,5 %
0,00 %
Új belépők – ide nem értve a más pénztárból átlépőket - esetén az első megfizetett 2.000,Ft. tagdíj működési célú felhasználásra kerül. II. 3. 2. Azonosított tagdíjbevételek A tagdíj és tagdíjcélú bevételek együttes összege 2009. évben 12.976.162 eFt volt, ami 9,7%-kal 1.397 eFt-tal) alacsonyabb az előző évben realizált értéknél. Az elmaradás elsősorban a taglétszám tervezett szint alatti alakulásához köthető. A tagdíjbevételek tartalékonkénti részletezését az alábbi táblázat tartalmazza:
Megnevezés Működési célú tagdíjbevétel Fedezeti célú tagdíjbevétel Likviditási célú tagdíjbevétel Tagdíjbevétel összesen
2008. december 31. tény 805 244 13 566 261 1881 14 373 386
adatok ezer Ft-ban 2009. december 31. 2009/2008 tény 715 683 88,88% 12 258 747 90,36% 1732 92,08% 12 976 162 90,28%
II. 3.3. Azonosítatlan (függő) tagdíj és tagdíj célú bevételek alakulása A pénztár a bankszámlájára beérkező jóváírásokat többségében a beérkezést követő napon beazonosítja és a pénztártag egyéni számlájára könyveli, majd a tag által választott portfolióba sorolja és befektetésre továbbítja a vagyonkezelő részére. Azon tételeket, amelyeket a beérkezést követő napon nem lehet pénztártagra beazonosítani, függő számlára könyveli a pénztár, amely az e célra kialakított függő portfolióban a kerül befektetésre. A beérkezett bevételeket a pénztár 15 napon belül pénztártagra könyveli. Amennyiben ez a fenti határidőn belül nem lehetséges a befizetést visszautalásra kerül. A beazonosítást követő 21
napon a szükséges portfolióváltásról intézkedik a pénztár. A beazonosított jóváírások hozamát a pénztártagok egyéni számláján a pénztár olyan arányban osztja meg a függő portfolión és a ténylegesen tag által választott portfolión elért hozam között, ahány nap eltelt a beazonosításig. Ezen események egyéni számlán történő elkülönítésére külön dátum mező került felvételre. adatok ezer Ft-ban Megnevezés Nyitó Változás Záró Munkáltatóhoz 146 106 -12 425 133 681 rendelhető befizetések Munkáltatóhoz nem 16 570 3 053 19 623 rendelhető befizetések pénztártaghoz sem 16 370 5 993 22 363 rendelhető befizetések Összesen: 179 046 -3 379 175 667 Az azonosítatlan, ezért függő kötelezettségként nyilvántartott befizetések összege 2009. december 31-én 175.667 eFt volt, amely a pénztárhoz – döntően 2009. decemberében befolyt befizetések közül azon tételeket, amelyeket a befizetés napján vagy az azt követő napon a pénztár nem tud az egyéni számlán jóváírni és ezáltal a választott portfolióhoz rendelni, azt átmenetileg a függő portfolióba fekteti be. A függő tételekre jutó hozam összegére a pénztár likviditási tartalékot képez. Az azonosítatlan befizetések állományának változását (azok azonosítása utáni egyéni számlán történő jóváírását vagy visszautalását) 30 napos időtartamonkénti megbontásban a 4. számú melléklet szemlélteti. II. 4. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának képzése A pénztár a törvényi előírásoknak és a szabályzatainak megfelelően 2009. évben is rendszeresen felszólított minden a tagdíjvállalással elmaradó nem fizető tagot. Az első felszólítást követően azokat a pénztártagokat, akik a levélben megadott határidőig (30 nap), illetve év végéig nem rendezték „tartozásukat”, az egyenlegértesítő kiküldésével egyidejűleg újból felszólításra kerültek. A pénztár a Meg nem fizetett tagdíjak tartalékát negyedévente, a negyedév végén képezi a pénztártagok vállalásának megfelelően. A képzés alapja fix összegű vállalás esetén a vállalás havi összege, míg százalékos vállalás esetén a mindenkori minimálbér havi összege. Amennyiben a pénztártag a pénztár által előírt határidőig hátralékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a felszólító levélre – a törlesztés ütemezésére, vagy elengedésére irányuló kérelmével – nem reagált, azokban az esetekben a pénztár a követelést 2010. évben leírhatónak minősíti és könyveiből a számviteli politikának megfelelő határidővel kivezeti. A szolgáltatásban részesült pénztártagok megfizetetlen hónapjaira képzett tagdíj tartalékból a kifizetésekkel egyidejűleg - összesen 73,2 millió Ft került kivezetésre 2009. december 31ig. További 463,4 millió Ft állománycsökkenést jelentett, hogy képzett összegből a többszöri felszólításunk ellenére sem fizető pénztártagokkal szembeni követeléseket hitelezési veszteségként leírta a pénztár. A pénztár felszólító levelének hatására utólag befolyt tagdíjaknak köszönhetően 1.053,7 millió Ft a tartalékot csökkentette.
22
A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának részletezését az alábbi táblázat tartalmazza: adatok millió Ft-ban Meg nem fizetett tagdíj tartalékok alakulása 2009. évben működés fedezeti tartalék likviditási tartalék 100,06 1 148,57 0,64
nyitó képzés - szolg, kifizetés miatt - felszólítást követően leírás összesen: utólag megfizetett záró
127,32 4,63 42,39 47,02 58,79 121,57
1 699,61 68,58 420,62 489,20 994,77 1 364,21
összesen: 1 249,27
0,73 0,03 0,34 0,37 0,16 0,84
1 827,66 73,24 463,35 536,59 1 053,72 1 486,62
II. 5. A pénztári tartalékok megoszlásának alakulása II. 5. 1. Saját tőke változása A Tartalék tőke változását az alábbi levezetés mutatja be: adatok ezer Ft-ban 2009. évi nyitó:
443.511
2009. évi Tartalék tőke változása: -
növekedés: 2008. évi tartaléktőke képzés nem fizetők hozamából:
7.274
Azonosítatlan befizetésekből működési részre jutó hozam jóváírása függő portfolióból
1.550
Összes növekedés: -
8.824
csökkenés: 2008. évi mérlegszerinti eredmény:
-23.563
Összes csökkenés:
- 23.563
2009. évi Tartalék tőke záróértéke:
428.772
Mérlegszerinti eredményváltozása adatok ezer Ft-ban 2009. évi nyitó: -
-23.563
csökkenés: 2008. évi mérlegszerinti eredmény átvezetése:
-23.563
2009. évi mérlegszerinti eredmény:
-14.948
2009. évi záró mérlegszerinti eredmény:
-14.948 23
II. 5. 2. Céltartalékok változása Az egyes céltartalékok záró értékeinek alakulása 2008. december 31-én és 2009. december 31-én: 2008. XII.31. Működési céltartalék Fedezeti céltartalék Likviditási céltartalék
adatok e Ft-ban 2009. Változás XII.31.
33 195
10 719 32,29%
94 360 758 116 407 000 123,36% 142 799
161 870 113,36%
II. 6. A tervezett és tényleges eredmény bemutatása tartalékonként 1. sz. melléklet: A működési tevékenység eredményének tervezett és tényleges alakulása 2. sz. melléklet: A fedezeti tartalék tervezett és tényleges alakulása 3. sz. melléklet: A likviditási tartalék tervezett és tényleges alakulása A tény és terv adatok összehasonlíthatósága érdekében, a táblázatokban nem került kimutatásra a hitelezési veszteségként leírt, meg nem fizetett tagdíjak összege, amely nincs közvetlen hatással az eredményre. Ebből adódóan a tervben sem került meghatározásra. II. 6.1. A pénztár működési tevékenységének alakulása A pénztár a 2009. évi működési tevékenységét 14,9 millió Ft veszteséggel zárta, amely a tervezett -48,1 millió Ft-nál lényegesen kedvezőbb. Az alacsonyabb veszteség alapvetően a tervezettnél mérsékeltebb költségfelhasználásra (tagszervezési jutalék, bérköltség, marketing és egyéb költségek) vezethető vissza. A működési célú bevételek összesen 903,7 millió Ft-ot tettek ki, ami 4,6%-kal elmaradt a tervezettől. Ez alapvetően a tagdíjbevételek tervezettnél 9,8%-kal alacsonyabb realizálásának következménye. Ezen elmaradást némiképp kompenzálta a pénzügyi bevételek terven felüli értéke, hiszen a tervezett 34,6 millió Ft-nak több mint kétszerese, 78,7 millió Ft realizálódott a működési tartalékban lévő vagyon hozamaként. A működési célú bevételek az alábbi tételekből tevődnek össze: A ténylegesen befolyt tagdíj bevételek (tagok által fizetett tagdíj + munkáltatói tagdíj hozzájárulás – meg nem fizetett tagdíjak miatti céltartalék képzés + utólag befolyt tagdíj) értéke 715,7 millió Ft volt tettek ki, ami 9,8%-kal (77,4 millió Ft-tal) alacsonyabb a tervezett értéknél. A tagok eseti befizetéseiből működési célra jutó bevétel 26,7 millió Ft, ami 34,4%-kal (6,8 millió Ft-tal) meghaladta a tervet. Ennek oka, hogy az egyéni befizetések után igénybe vehető adókedvezmény a vártnál nagyobb ösztönző hatással volt a pénztártagokra, ami - a pénztár megítélése szerint – a portfoliók 2009. évi jelentős árfolyam-emelkedésével is összefüggésbe hozható. 24
pénztári tevékenység egyéb bevételeként 56,6 millió Ft folyt be a 2009. évben. Ezen belül 8,8 millió Ft a más pénztárba átlépőktől, 38,9 millió Ft a 10 éves várakozási idő utáni kifizetésekből levont kilépési díj és postaköltség bevételéből, 5,0 millió Ft a postai úton teljesített nyugdíjszolgáltatások után levont díjból, 0,1 millió Ft a postai kézbesítéssel folyósított tagi kölcsön után levont díjból, 0,6 millió Ft tagi kölcsön érvényesítéséből, 2,6 millió Ft portfolióváltási költségből és, 0,6 millió Ft egyéb működési bevételből származott. Összességében e bevételek érteke 5,6%-kal (3,4 millió Ft-tal) elmaradt a várakozástól, ami a kifizetések után levonható költség mértékének jogszabály (281/2001. kormányrendelet 29 §.) alapján történő mérséklésével indokolható. A pénztár működésre jutó pénzügyi bevétele (vagyonarányos költségek nélkül) 78,7 millió Ft volt, amelynek összetétele: 101,2 millió Ft hozambevétel és -22,5 millió Ft értékelési különbözet. A meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés értéke a 2009. évben 127,3 millió Ft volt. Ezzel szemben a pénztár hitelezési veszteségként 47,0 millió Ft-ot írt le, amely a kifizetésben és szolgáltatásban részesült, illetve a felszólított pénztártagokkal szemben előírt és be nem fizetett tagdíjak összegéből a működésre jutó rész. A nem fizető pénztártagok hozamából az egységes tagdíjra jutó működési rész 2009. évben 7,3 millió Ft-tal növelte a pénztár tartaléktőkéjét. Az elszámoló egység alapú nyilvántartási rendszerben az e jogcímen elszámolt összeg a tárgyévet követően kerül a nem fizető pénztártagok megtakarításából átcsoportosításra. Ennek megfelelően a tárgyévben átcsoportosított összeg még a 2008. évhez köthető. A 2008. évi pénzügyi válság a pénztártagok egyéni számláin negatív hozamot generált, így a nem fizetőktől levont összeg mindössze 2,6 millió Ft volt. További 4,6 millió Ft átsorolása történt meg a nem fizetők részére teljesített kifizetések során. Az eredményszámlákon kimutatásra nem kerülő átcsoportosított hozam, valamint az azonosítatlan befizetésekből működési részre jutó hozam jóváírás a függő portfolióból (1,4 millió Ft) a pénztár működési veszteségét 8,7 millió Ft-tal csökkenti. A működési tevékenység ráfordítása összesen 918,7 millió Ft volt, amely 7,7%-kal alacsonyabb a tervezettnél. A működési kiadások összetétele az alábbiak szerint alakult: Az anyagköltség 5,2 millió Ft-ot tettek ki, ami a tervezett érték 60,7%-a volt. A személyi jellegű ráfordítások (tiszteletdíj, bérköltség, TB járulék) összege 93,8 millió Ft volt, amely 10,1%-kal (10,5 millió Ft-tal) volt alacsonyabb a tervezettnél. Ennek alapvető oka az áprilistól tervezett 8%-os béremelés elmaradása. A taglétszám alapján fizetett adminisztrációs díjként 575,5 millió Ft merült fel a 2009. évben, ami nagyságrendileg a terv szerint alakult, azt mindössze 1,0%-kal (5,5 millió Fttal) lépte túl. A magasabb költség alapvetően a vagyonnal rendelkező – azaz díjfizetési kötelezettség alá eső - tagok terven felüli számából adódott. A tagszervezési jutalék 23,7 millió Ft volt, ami a vártnál 48,8%-kal alacsonyabb felmerülést jelentett. A megtakarítás a belépések alacsonyabb számához köthető, amely alapvetően a globális pénzügyi válság nyugdíjpénztárakra gyakorolt negatív hatásaként a jövőbeli megtakarítási formák háttérbe kerülésének, a belépési hajlandóság jelentős visszaesésének következménye.
25
A könyvvizsgálat díja (6,9 millió Ft) a szerződésben foglaltakkal egyezően alakult. A tervezetthez képest 76,9%-kal magasabb felmerülést jelentett, mivel tervkészítéskor a pénztár alacsonyabb díjakkal kalkulált. Marketing költségként 41,6 millió Ft-ot számolt el a pénztár, ezzel a tervezett érték 75,6%- a került felhasználásra. Az egyéb költségek értéke összességében 163,3 millió Ft volt, ami a tervnél 9,8%-kal (15,7 millió Ft-tal) alacsonyabb felhasználást jelentett. A megtakarítás döntően két költségtételnél jelentkezett: egyrészt a pénztártagi dokumentumok szkennelése kapcsán tervezett 5,8 millió Ft ténylegesen nem került felhasználásra, másrészt a bankköltség (44,5 millió Ft) tekintetében 7,5 millió Ft-tal (14,4%-kal) alacsonyabb felmerülés történt, ami a postai csekken történő tagdíjfizetések előző évinél kisebb tételszámával hozható összefüggésbe. A Felügyelettel kapcsolatos ráfordítás (vagyonarányos felügyeleti díj) 25,5 millió Ft volt, ami 7,9%-kal magasabb a tervezett értéknél. Ennek oka, hogy a pénztár vagyona a tervezett szintnél kedvezőbben alakult. A befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítás (vagyonkezelői és letétkezelői díj) 5,6 millió Ft volt. A nyugdíjpénztár a 2009. évben működési céltartalékot csak a befektetésekből származó értékelési különbözetre képzett, illetve vezetett vissza az előző időszaki képzésből - 22,5 millió Ft értékben. Kiegészítő vállalkozási tevékenységet a 2009. év során sem folytatott a pénztár. A passzív időbeli elhatárolás összege 2009. év végén 24,5 millió Ft volt, amely 3,5 millió Fttal magasabb az előző évi záró értéknél. Az elhatárolt összegből 4,9 millió Ft a működési költségek és ráfordítások 2009. évre áthúzódó hatásához, 11,8 millió Ft a tagi kölcsönök folyósításkor levont kamatainak későbbi esedékességéhez, 7,8 millió Ft a letétkezelői díjak napi elhatárolásához fűződik. II.6.2. A pénztár fedezeti céltartalékának alakulása A fedezeti tartalék nyitó állománya 2009. évben 94.360,8 millió Ft volt, ami 4,9%-kal (4.360,8 millió Ft-tal) magasabb a tervezettnél. A fedezeti tartalék összes bevétele 14.201,0 millió Ft, ami 9,7%-kal (1.358,0 millió Ft-tal) alacsonyabb a tervezett értéknél, alapvetően a tagdíjbevételek terven aluli realizálásából adódóan. Az egyes bevételi elemek közül a ténylegesen befolyt tagdíjbevételek (tagok által fizetett tagdíj + munkáltatói tagdíj hozzájárulás – meg nem fizetett tagdíjak miatti céltartalék képzés + utólag befolyt tagdíj) értéke 12.258,7 millió Ft, ami 12,5%-kal alacsonyabb a tervnél. Eseti befizetésként 1.906,7 millió Ft realizálódott, ami 28,8%-kal felülmúlta a tervezett értéket. A tárgyévben 70 millió Ft eseti adománnyal kalkulált a pénztár tervében. Ezzel szemben 32,6 millió Ft folyt be. Emellett rendszeres támogatásként 2,8 millió Ft befizetés történt. E bevételek teljes egészében a tagok egyéni számláin került jóváírásra. A meg nem fizetett tagdíjak miatti céltartalék képzés értéke a fedezeti tartalékban 2009. évben 1.700,0 millió Ft volt. A pénztár hitelezési veszteségként a meg nem fizetett tagdíjakkal szemben 489,2 millió Ft-ot írt le, amely összeg a kifizetésben és szolgáltatásban 26
részesült, illetve a felszólított pénztártagokkal szemben előirt és be nem fizetett tagdíjakból a fedezeti tartalékra jutó rész. A pénztár rendszeresen felszólította nem fizető pénztártagjait, ennek köszönhetően az utólag befolyt tagdíjak 994,8 millió Ft-tal csökkentették a meg nem fizetett tagdíjak céltartalékát. Fentiek együttes hatásaként a tartalék állomány 215,6 millió Ft-tal emelkedett az év során. A fedezeti tartaléknál a pénzügyi műveletek nettó bevétele (vagyonarányos költségek nélkül számítva) 21.647,4 millió Ft volt. A befektetési piac a globális pénzügyi válság mélypontja után az első negyedév végétől kedvező fordulatot vett, így az év egészét tekintve jó teljesítménnyel zárt a pénztár, amely a 2008. évre jellemző kedvezőtlen piaci tendenciák alapján készített 2009. évi tervet (749,6 millió Ft) jelentősen felülmúlta. A hozzánk átlépő pénztártagok által hozott fedezeti tartalék összege 528,8 millió Ft volt, amely 32,8%-a a tervezett értéknek. A befolyt összegből, 447,1 millió Ft-ot önkéntes nyugdíjpénztárakból, 81,7 millió Ft-ot magánnyugdíjpénztárakból hoztak a pénztártagok. A fedezeti tartalékon összességében 14.344,1 millió Ft ráfordítást számolt el a pénztár, ami 13,3%-kal magasabb az éves tervnél. A ráfordításokon belül a befektetési tevékenységgel kapcsolatos vagyon-, és letétkezelő díjak 598,4 millió Ft-ot tettek ki, ami 12,7%-kal alacsonyabb a vártnál. A klasszikus és a kiegyensúlyozott portfoliók hozamteljesítményének referencia hozamtól való elmaradása miatt a vagyonkezelő részére sikerdíj fizetésére nem került sor a 2009. évben (a pénztár az alacsony hozamvárakozások miatt e tétellel tervében sem kalkulált). A szolgáltatási célú kifizetések (beleértve a nyugdíjszolgáltatást, illetve 10 éves várakozási idő lejárta után pénzfelvételt kérő, a más pénztárba átlépő, az elhunyt pénztártagok kifizetéseit, valamint a tagi kölcsön és a hitelfedezet érvényesítéseket, valamint a portfolióváltás költségét) 13.740,3 millió Ft-ot tettek ki, ami 14,7%-kal magasabb a tervnél. A túllépés alapvetően a nyugdíjszolgáltatások várakozáson felüli kifizetéséből adódott, (7.712 fő részére 7.023,9 millió Ft kifizetés történt), ami összegét tekintve 30,7%-kal (1.651,6 millió Ft-tal) haladta meg a tervezett szintet. Ennek magyarázata a 2008. év végére, 2009. év elejére jellemző kedvezőtlen piaci környezet hatására a pénztári portfoliók árfolyamában csökkenésben keresendő, mert a már nyugdíjszolgáltatásra jogosultak közül többen kivonták megtakarításukat a pénztárból. A pénztári szolgáltatások közül a 10 éves várakozási idő utáni kifizetések jogcímenkénti részletezését a következő táblázat tartalmazza: 2009.évi terv létszám szolg., kifiz. (eFt) (fő) Kilépés 10 év várakozási idő után Teljes kifizetés 10 év várakozási idő után Adómentes kifizetés 10 év várakozási idő után Fix összegű kifizetés 10 év várakozási idő után Összes kifizetés 10 év várakozási idő után
2009. évi tény létszám szolg., kifiz. (fő) (eFt)
2 220
995 243
5 007
2 248 043
0
0
1 801
1 563 609
10 000
4 510 500
4 272
1 537 764
0
0
236
168 291
12 220
5 505 743
11 316
5 517 707
Más pénztárba átlépők száma a tervezett 2.200 fővel szemben 2.599 fő volt. A ténylegesen elvitt vagyon 779,3 millió Ft volt, ami 4,7%-kal magasabb a tervezettnél. 27
Az év során 504 tag hunyt el (a létszámterv 524 fővel számolt). Ennek megfelelően a kedvezményezetteknek kifizetett összeg is elmaradt a tervezettől, az előirányozott 250,6 millió Ft-tal szemben 222,1 millió Ft kifizetés történt. A fedezeti tartalék év végi záró állománya 116.407 millió Ft volt, ami a tervezett záró értéknél 22,2%-kal magasabb. A terven felüli érték elsősorban a befektetési tevékenység várakozáson felüli eredményéből származott. II. 6. 3. A pénztár likviditási céltartalékának alakulása A likviditási tartalék nyitó állománya a 2009. évben 142,7 millió Ft volt, 3,38%-kal (4,7 millió Ft-tal) magasabb a tervezettnél. A likviditási tartalék összes bevétele 31 millió Ft volt, ami 169,45%-kal, 19,5 millió Ft-tal haladta meg a tervezett értéket. A magasabb állomány alapvetően a pénzügyi bevételek terven felüli realizálásához kapcsolódik. Az egyes bevételi elemek közül a ténylegesen befolyt tagdíjbevételként (tagdíjbevételek összesen – meg nem fizetett tagdíjak miatti céltartalék képzés + utólag befolyt tagdíj) 1,7 millió Ft-ot realizált a pénztár, ami nagyságrendileg megegyezik a tervezett összeggel, azt mindössze 1,2%-kal (20 e Ft-tal) haladta meg. A tartalékra jutó nettó pénzügyi bevétel 29,3 millió Ft-ot tett ki, amely jelentősen 198,9%kal felülmúlta a 2009. évi tervet. A meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés likviditási célra jutó összege 0,7 millió Ftot tett ki a 2009. évben. Ebből hitelezési veszteségként 0,2 millió Ft leírásra került, 0,4 millió Ft a pénztártagok felszólítását követően utólag befolyt tagdíja. Összességében a likviditásra jutó meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka 0,2 millió Ft-tal, 0,6 millió Ft-ra emelkedett az év végére. Likviditási tartalék ráfordításai - a befektetési tevékenység kapcsán – 2,4 millió Ft-ot értek el, ami 176,94%-a a tervezettnek. Ezen belül vagyonkezelői díjként 2,1 millió Ft, letétkezelői díjként 0,3 millió Ft merült fel. A likviditási tartalék záró állománya 161,9 millió Ft volt, ami 9,3%-kal (13,7 millió Ft-tal) magasabb a tervnél. A pénztár tartalékai közötti arány (Likviditási Tartalék záró állománya /Fedezeti Tartalék záró állománya) kis mértékben, 0,15%-ról 0,14%-ra csökkent a 2009. év során. A pénztár hosszú távú tervében a tartalékok közötti arány 0,02%-kal magasabb a tényleges aránynál, mértéke 0,16%. A ténylegesen alacsonyabb mutató a 2009. évi hozamok tervezettnél kedvezőbb alakulásához köthető.
28
II. 7. pénztári szolgáltatások alakulása II. 7. 1. A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása A pénztár által a tagoknak nyújtott szolgáltatások a következők: 1. egyösszegű kifizetés; 2. határozott, 3 és 25 év közötti időtartamon keresztül folyósított, évente indexelődő járadék; azaz pénzügyi járadék; 3. az egyösszegű kifizetés és a járadék kombinációja. A pénztárnál a nyugdíjszolgáltatások elszámolási rendje a 281/2001 (XII. 26.) kormányrendelet 29/A §-ban leírtak figyelembe vételével került kialakításra. A pénztár a kérelem, valamint a jogosultságot igazoló okiratok hiánytalan beérkezést követő 10 munkanapon belül elkészítette az elszámolást. A kifizetést az elszámolást követő 8 munkanapon belül folyósította. A szolgáltatást a pénztár bankszámlára, postai kézbesítéssel, vagy készpénz kifizetési utalvány kiállításával teljesítette a pénztártagok kérésének megfelelően. A szolgáltatás során fokozott figyelemmel kísérte a szolgáltatás megalapozottságát alátámasztó bizonylatok meglétét. A szolgáltatási, az átlépéssel kapcsolatos, valamint a kedvezményezettnek történő kifizetés során a pénztár az Alapszabályban meghatározottak szerint járt el. A tárgyév folyamán nyugdíjpénztári szolgáltatásban 7.712 tag részesült, a számukra kifizetett teljes összeg 7.023,9 millió Ft volt. Ezen belül egyösszegű kifizetés 7.643 tag részére, 6.984,9 millió Ft értékben, pénzügyi járadék 69 tag részére, 39,0 millió Ft értékben történt. Az előző év azonos időszakának adataival való összehasonlítást az alábbi táblázat szemlélteti: ezer Ft-ban Változás %
Szolgáltatás
2008.
2009.
Egyösszegű kifizetés
5 381 584
6 984 919
129,79%
Pénzügyi járadék
38 614
38 987
100,97%
Összesen:
5 420 198
7 023 906
129,59%
A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártagok többsége a pénztári szolgáltatást egyösszegű kifizetéssel vette igénybe, a járadékszolgáltatás címén teljesített kifizetések aránya a tagok 0,6%-át fedte le. Ez utóbbi típusú szolgáltatást igénylők száma 19,0%-kal emelkedett, a részükre kifizetett összeg nagyságrendileg nem változott az előző évhez képest. A nyugdíjszolgáltatás folyósításával kapcsolatos dologi kiadás a postai úton teljesített kifizetések esetén merült fel összesen 8,8 millió Ft értékben. A nyugdíjszolgáltatási kötelezettség és azok fedezetének összhangja az év folyamán folyamatosan érvényesült. 29
II. 7. 2. Egyéb igénybe vehető szolgáltatások 2009. évben 677 fő részére 202,1 millió Ft értékben folyósított tagi kölcsönt a pénztár. A 2009. évi folyósítás, törlesztés (107,5 millió Ft), valamint a szükségessé vált érvényesítés értékét (74,2 millió Ft), valamint a kifizetések után járó, elhatárolt kamatot (11,8 millió Ft) figyelembe véve e kintlévőség tárgyidőszak végi záró állománya 181,5 millió Ft-ot tett ki, amely 655 pénztártagot érint. Az év során a 10 éves várakozási idő lejáratához kapcsolódó banki hitel fedezeti zárolást 135 fő részére, 38,3 millió Ft értékben vett nyilvántartásba a pénztár. Összességében a tagi lekötéssel rendelkező pénztártagok száma 2009. december 31-én 1.253 fő volt, részükre 992,9 millió Ft zárolt egyéni számla követelést tartott nyilván a pénztár. A 10 éves várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére, illetve nyugdíjszolgáltatásra már jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló tagok száma 2009. december 31-én 85.539 fő volt. E tagok egyéni számlájának összesített egyenlege a tárgyidőszak végén 75.920 millió Ft volt.
II. 8. pénztár alkalmazotti állományának alakulása A pénztár a 2009. évben átlagosan 16 fő főállású, és 4 fő részmunkaidős (jogász, tanácsadó) alkalmazottat foglalkoztatott. Megbízási szerződéses formában 2 fő belső ellenőr és 1 fő számítástechnikai rendszergazda és 1 fő irat archiválási feladatokkal megbízott munkatárs segítette a pénztár működését. A választott tisztségviselők száma (igazgatótanács létszáma: 7 fő, ellenőrző bizottság létszáma: 7 fő) az előző év végéhez képest nem változott, a tiszteletdíj értéke azonban az év során történt bizottsági tagok változása - és ezáltal díjazása következtében - tovább csökkent. A pénztár takarékossági törekvéseinek figyelembe vételével 2006. június hónaptól kezdődően a vezető tisztségviselők havi tiszteletdíját oly módon állapította meg, hogy az OTP Csoport valamely tagjánál munkajogi jogviszonyban álló ellenőrző bizottsági és igazgatótanácsi tagok díjazásban nem részesülnek. Az év folyamán 2 fő lemondott tisztségéről az ellenőrző bizottságban, így az őket külsősként megillető tervezett tiszteletdíj nem került teljes mértékben (2009.05.29-ig) kifizetésre. További két fő a decemberi küldöttközgyűlésen nem került ismételten megválasztásra és a helyükbe lépő két új tag, a fentiekben leírtak alapján nem jogosultak tiszteletdíj számfejtésére. Az év végi személycserének költség csökkentő hatása áthúzódik a következő időszakra. A pénztár bérköltségének alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: ezer Ft-ban
Alkalmazottak bérköltsége Megbízási díjak Tiszteletdíjak Összesen:
2008. év összesen
2009. év összesen
Változás
54 866 3 584 4 983 63 433
55 347 3 116 960 59 423
+ 481 - 468 - 4 023 - 4 010
30
A bérköltségek összességében 6,3%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Az alkalmazotti bérköltség 0,9%-kal emelkedett a 2008. évhez képest, ami nem tartalmazott 2008. évre béremelést, csak a vezető beosztású munkavállalók prémiumát és a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók jutalmát. A személyi jellegű egyéb kifizetések 14,4 millió Ft-ot tettek ki a 2009. évben. A pénztár minden alkalmazottja szellemi tevékenységet végez. Az igazgatótanács mind a hét tagja az OTP Bankban vagy a bankcsoportban rendelkezik munkaviszonnyal, ezért nem részesülnek tiszteletdíjban. Az ellenőrző bizottság hét tagjából 1 fő részesül tiszteletdíjban, amely a 2009. évben összesen 1,0 millió Ft volt. Az ügyvezető igazgató bérköltsége a beszámolási időszakban összesen 10,1 millió Ft volt. Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai, illetve az ügyvezető igazgató részére előlegfolyósítás és kölcsön kifizetés nem történt. II. 9. A gazdálkodást jellemző mutatók 1.) A gazdálkodást közvetlenül jellemző mutatók: 1.a) Tartalékok tagdíjbevételeinek aránya az összes bevételhez viszonyítva Tartalékok tárgyévi tagdíjbevétele ---------------------------------------------Tartalékok tárgyévi összes bevétele
x 100 =
Működési tartalék: 2008. év 805.244 eFt ------------------------ x 100 = 82,91% 971.217 eFt
2009. év 715.683 eFt ------------------- x 100 = 79,19% 903.721 eFt
Változás
95,52%
A működési tartalékon belül a tagdíjbevételek aránya az összes bevételhez képest 79,19%. Fedezeti tartalék: A fedezeti tartalék esetében a mutató 2008. évi értéke torzító hatású, mivel a tartalék összes bevétele negatív, a világpiaci válság kedvezőtlen hatása miatt a pénzügyi tevékenység nettó bevételeként megjelenő egyéb piaci értékítéletből származó, jelentős mértékű árfolyamveszteségből adódóan, ami jelentősen meghaladta a realizált tagdíj és egyéb típusú bevételek értékét. Ebből adódóan a beszámolóban a fedezeti tartalék vonatkozásában kizárólag a tagdíjbevételek összegének változását vizsgáltuk. 2008. év
2009. év
Változás
13.566.262 eFt
12.258.747 eFt
90,36%
31
Likviditási tartalék: 2008. év
2009. év
1.881 eFt ----------------- x 100 = 6,85% 27.480 eFt
1.732 eFt --------------------30.997 eFt
Változás
x 100 = 5,6%
81,75%
A likviditási tartalékon belül a tagdíjbevételek aránya az összes bevételhez képest 5,6%. 1.b) Tartalékok nettó pénzügyi bevételeinek aránya az összes bevételhez viszonyítva: Tartalékok tárgyévi nettó pénzügyi műveletek bevételei (vagyonarányos ráfordítás nélkül) ------------------------------------------------------------------Tartalékok tárgyévi összes bevétele
x 100 =
Működési tartalék: 2008. év
2009. év
72.446 eFt --------------------- x 100 = 7,46% 971.217 eFt
78.701 eFt --------------------903.721 eFt
Változás
x 100 = 8,71%
116,74%
A működési tartalékon belül a befektetési hozam- és kamatbevételek aránya az összes bevételhez képest 8,71%. Fedezeti tartalék: A tagdíjbevételek alakulására vonatkozó mutató számításánál leírtak okán a pénzügyi bevételek esetében is a két időszak közötti változást számszerűsítettük. 2008. év
2009. év
Változás
- 18.846.262 eFt
21.647.417 eFt
214,86%
2008. év
2009. év
Változás
25.589 eFt ------------------27.480 eFt
29.261 eFt --------------------30.997 eFt
Likviditási tartalék:
x 100 = 93,12%
x 100 = 94,4%
101,4%
A likviditási tartalékon belül a befektetési hozam- és kamatbevételek aránya az összes bevételhez képest 94,4%. 32
1.c) Bér és személyi jellegű kiadások aránya az összes működési költséghez viszonyítva: Bér és személyi jellegű kiadások -----------------------------------------------------Működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások 2008. év
2009. év
98.290 eFt ------------------994.776 eFt
93.837 eFt --------------------918.669 eFt
x 100 = 9,88%
x 100 = Változás
x 100 = 10,21%
103,34%
A bér és személyi jellegű kiadások az összes működéssel kapcsolatos költség és ráfordítás 10,21%-a. 1.d) Tartalékok befektetésével kapcsolatos szolgáltatás az összes működési költséghez viszonyítva: Tartalékok befektetésével kapcsolatos igénybe vett szolgáltatások tárgyévi kiadásai ------------------------------------------------------------Működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások 2008. év
2009. év
643.676 eFt ------------------994.776 eFt
606.404 eFt --------------------918.669 eFt
x 100 = 64,71%
x 100 = Változás
x 100 = 66,01%
102,01%
1.e) Jogcímenkénti megoszlás a likviditási tartalék elemei között: Likviditási tartalék egyes tartalékai ----------------------------------------------------Likviditási tartalék záró állománya
x 100 =
Azonosítatlan befizetések hozamára képzett: 2008. év
9.376 eFt ------------------142.799 eFt
2009. év
x 100 = 6,57%
12.017 eFt --------------------161.870 eFt 33
Változás
x 100 = 7,42%
112,94%
Egyéb likviditási célokra: 2008. év
9.216 eFt ------------------142.799 eFt
2009. év
x 100 = 6,45%
18.359 eFt --------------------161.870 eFt
Változás
x 100 = 11,34%
175,81%
Értékelési különbözetre képzett céltartalék: 2008. év
4.580 eFt ------------------142.799 eFt
2009. év
x 100 = 3,21%
- 282 eFt --------------------161.870 eFt
Változás
x 100 = - 0,17%
- 3,38%
A 2009. évi negatív értékelési különbözet miatt a két év közötti változás mértéke került számszerűsítésre. 2) Egyéb mutatók: a) Éves átlagos taglétszám (a negyedéves taglétszámok kronologikus átlaga): 244.469 fő b) Egy főre jutó átlagos nyugdíjszolgáltatás értéke: A pénztár a 2009. év során 7.643 főnek fizetett ki egyösszegű szolgáltatást összesen 7.023.906 eFt értékben, így az 1 főre jutó egyösszegű szolgáltatás 919 eFt volt. A pénztár a 2009. év során 69 főnek folyósított pénzügyi járadékot összesen 38.987 eFt értékben, így az 1 főre jutó pénzügyi járadék kifizetése 565 eFt volt. c) A pénztártagok egy főre jutó átlagos havi befizetésének értéke 2009. évben 5,8 eFt volt.
34
Néhány fontosabb mutató összehasonlítása az előző év mutatóival: A tartalékonkénti tagdíjbevételek a tartalék összes bevételén belüli aránya a működési és fedezeti tartalék esetében csökkent, a likviditási tartaléknál minimális növekedést ért el a 2008. évi értékekhez képest. Ennek alapvető oka, egyrészt a taglétszám csökkenéssel párhuzamosan a tagdíjbevételek alacsonyabb realizálása, másrészt a tartalékok befektetéséből származó bevételek 2009. évi magasabb értéke. A működési célra elkülönített tartalék két időszak közötti változását befolyásolta még, hogy – a bázis időszakkal ellentétben - a tárgyidőszakban működési támogatást kapott a pénztár. A nettó pénzügyi bevételek összes bevételhez viszonyított arányai a működési és a likviditási tartalékok tekintetében emelkedtek a 2008. évi értékhez képest. Ennek alapvető oka, hogy a rövid lejáratú kamatozó eszközökbe kihelyezett két tartalék hozambevételei meghaladták az előző évi értékeket. A fedezeti tartalék portfolióinak befektetési eredménye jelentősen meghaladta a 2008. évben keletkezett veszteséget a piaci környezet kedvezőbb alakulásából eredően. A bér és személyi jellegű kiadások az összes működéssel kapcsolatos költség és ráfordítás 10,2%-át tették ki, amely a költségnem csökkenése mellett emelkedett az előző évi arányhoz képest, mivel a működési tartalékba lévő vagyonra képzett céltartalék csökkenése (a befektetési piac pozitív tendenciájának köszönhetően) a kiadások teljes összegét mérsékelte.
II. 10. A pénztárak biztosításmatematikai előírásai 281/2000. (XII.26.) Kormányrendelet 31 §-a (2) bekezdésében meghatározott éves és hosszú távú pénzügyi terv, valamint az egyéni számlák, a szolgáltatási számlák és a befektetések nyilvántartásainak adatait használta fel. A biztosításmatematikai előírásokat tartalmazó adatokat a Kiegészítő Melléklet 5-7. sz. melléklete tartalmazza. 5. számú melléklet A nemi hovatartozás miatt a szolgáltatásban alkalmazott eltérésekről 6. számú melléklet Taglétszám alakulása korévenként 7. számú melléklet Szolgáltatást igénybevevők létszáma korévenként
35
II. 11. Összefoglalás Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár záró taglétszáma 240.018 fő, piaci értéken számított záró vagyona 117.504,7 millió Ft volt 2009. december 31-én. A taglétszám 3,9%os csökkenésével egyidejűleg a pénztár vagyona 23,1%-kal emelkedett a tárgyidőszakban. A taglétszám csökkenés a 2009. évre is áthúzódó globális pénzügyi válság hatásaként a hosszú távú megtakarítási lehetőségek, így a jövőbeli, nyugdíjcélú öngondoskodás háttérbe kerülésének, a vagyongyarapodás a 2009. II. negyedévtől kedvező fordulatot vett piaci környezet pénztárra gyakorolt hatásának következménye. A pénztár tagdíjbevétele összesen 12.976,2 millió Ft volt. A befektetésekből származó 2009. évi nettó pénzügyi eredménye 21.149,0 millió Ft. Az év egészét tekintve a pénztár működési tevékenységének eredménye 14,9 millió Ft veszteség, amely a tervezettnél mérsékeltebb költségfelhasználásából eredően a 2009. évi tervben előirányzott értéknél kedvezőbben alakult. A működés 2009. évi összes bevétele 903,7 millió Ft-ot (tervezett 947,6 millió Ft), ráfordítása 918,7 millió Ft-ot (tervezett 995,7 millió Ft) tett ki. A 2009. év végi működési tartaléktőke, a tárgyévi működési eredményt is figyelembe véve 413,8 millió Ft volt. Ez az egyenleg nem tartalmazza a nem fizető tagok hozamából levont egységes tagdíjra jutó működési hozzájárulás 2009. évet érintő értékét (125,6 millió Ft), amely 2010. április 1-jén került a fedezeti portfoliókból kivonásra. Az igénybevett nyugdíjszolgáltatások értéke 7.023,9 millió Ft-tal csökkentette a fedezeti tartalékot, ami 30,74%-kal magasabb a tervezettnél. A fedezeti tartalék 2009. évi záró egyenlege 116.407,0 millió Ft (a tervezett 95.259,7 millió Ft-tal szemben), a likviditási tartalék záró egyenlege 161,9 millió Ft (a tervezett 148,1 millió Ft) volt. A 10 éves várakozási idő lejárta miatti kifizetés 11.316 esetben, 5.517,7 millió Ft értékben történt. A kifizetések döntő többsége – számát tekintve 44,2%-a, értékét tekintve 40,7%-a – a teljes összeg felvétele mellett, a tagsági jogviszony megszüntetésével történt. Tagi kölcsönt 2009. évben 677 pénztártag részére, 202,1 millió Ft értékben folyósított a pénztár. Tagi lekötés 135 fő részére, 38,3 millió Ft összegben került zárolásra az év során. A nyugdíjpénztárral szerződéses viszonyban álló munkáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeiknek döntő többségben eleget tettek.
tagdíjfizetési
és
A 2009. évben nem történt olyan rendkívüli esemény, amely a pénztár gazdálkodását jelentős mértékben befolyásolta volna. Budapest, 2010. március 12. ……………………………………. cégszerű aláírás Aláírók: Nagy Csaba az igazgatótanács elnöke 5300 Karcag Vida u. 3. 36
Nagy Csaba az igazgatótanács tagja 1223 Budapest Kékcinke u. 7.
MELLÉKLETEK
37
