Kidolgozott szóbeli tételsor
SZÁMÍTÁSTECHNIKA ÉS ADATFELDOLGOZÁSI ISMERETEK Pénzügyi és számviteli ügyintéző OKJ szóbeli vizsga Összeállította: dr. Nyári Tibor
[email protected]
1. tétel:
Hol és hogyan végzi a file- és mappakezelő műveleteket Ms-Windows operációs rendszerben? (mappa létrehozása, átnevezése, másolása, törlése, file létrehozása, másolása, áthelyezése, átnevezése, törlése) Az Ms-Windows operációs rendszerben beépített file-kezelő programot használhatunk objektumok, lemezek, file-ok, mappák kezelésére. Két lehetőségünk van: egyrészt a munkaasztalon, a Sajátgép ikonra történő dupla kattintás után a megjelenő objektumokat kezelhetjük; másrészt a Windows Intéző. Ha nem beépített programot szeretnénk használni, akkor sok publikus shareware program is rendelkezésünkre áll (pl.: Windows Commander, Turbo Navigator, stb.), melyek jogszerű használatáért legtöbbször fizetnünk kell. Ezért célszerű a beépített programok közül választani. Az előzőekben említett két program közül a Windows Intézőt szeretném bemutatni. a., mappa létrehozása: a szerkezeti panelen kiválasztom azt a mappát, amelyben létre akarom hozni az új mappát és a listapanelen az egér jobb gombjával kattintok egyszer az üres területre. A lokális menüből kiválasztom az Új/Mappa almenüket, megadom a mappa azonosítóját (maximum 255 karakter, minden karaktert használhatunk, kivéve a /, \, :, *, ?, <, >, |, és az irányító karaktereket ) és megnyomom az Enter billentyűt. Így a megadott mappában, a megadott azonosítóval létrehoztam egy új mappát. b., mappa átnevezése: a listapanelen kiválasztom azt a mappát, amelynek azonosítóját meg szeretném változtatni, majd egyet az egér bal gombjával az azonosítóra kattintok. Megadom az új azonosítót és megnyomom az Enter billentyűt. c., mappa másolása: a listapanelen kiválasztom azt a mappát, amelyet más helyre szeretnék másolni, majd a Control módosító billentyű lenyomása mellett az egér bal gombjával megragadom, és a szerkezeti panelen azon a mappán engedem el, ahová át akarom másolni. Így a kijelölt mappából a megadott helyre másolatot készítettem. d., mappa törlése: a listapanelen kiválasztom azt a mappát, amelyet törölni szeretnék és megnyomom a Delete billentyűt. A törlés megerősítése után a mappa adatbiztonsági okok miatt átmenetileg a Lomtárba kerül, ahonnan a Lomtár ürítése almenü segítségével végérvényesen törölhetem a háttértárolóról. a., file létrehozása: a szerkezeti panelen kiválasztom azt a mappát, amelyben létre akarom hozni a file-t és a listapanelen az egér jobb gombjával kattintok egyszer az üres területre. A lokális menüből kiválasztom az Új/Szöveges dokumentum almenüket, megadom a file azonosítóját (maximum 255 karakter,
filenév.kiterjesztés alakban, minden karaktert használhatunk, kivéve a /, \, :, *, ?, <, >, |, és az irányító karaktereket ) és megnyomom az Enter billentyűt. Így a megadott mappában, a megadott azonosítóval létrehoztam egy új szöveges file-t. Duplán kattintva az egér bal gombjával a file-re megnyitja az új dokumentumot a hozzá társított programban. b., file átnevezése: a listapanelen kiválasztom azt a file-t, amelynek azonosítóját meg szeretném változtatni, majd egyet az egér bal gombjával az azonosítóra kattintok. Megadom az új file-nevet és megnyomom az Enter billentyűt. A file kiterjesztését nem szabad megváltoztatni, mert a file használhatatlanná válik! c., file másolása, áthelyezése: a listapanelen kiválasztom azt a file-t, amelyet más helyre szeretnék másolni, majd a Control módosító billentyű lenyomása mellett az egér bal gombjával megragadom, és a szerkezeti
panelen azon a mappán engedem el, ahová át akarom másolni. Így a kijelölt file-ból a megadott helyre másolatot készítettem. Áthelyezés esetén nem kell a Control billentyűt lenyomva tartani. d., file törlése: a listapanelen kiválasztom azt a file-t, amelyet törölni szeretnék és megnyomom a Delete billentyűt. A törlés megerősítése után a file adatbiztonsági okok miatt átmenetileg a Lomtárba kerül, ahonnan a Lomtár ürítése almenü segítségével végérvényesen törölhetem a háttértárolóról.
2. tétel:
Mi az Internet? Ismertesse az Internet tanult megvalósítási módjait! Sok egymással összekapcsolt helyi és gerinchálózat, alkalmazás és szolgáltatás alkotja azt a nagy összességet, amit ma INTERNET-nek nevezünk. Tehát nem egy cég vagy hatóság, hanem a különböző szolgáltatók által működtetett hálózatok és hálózati szolgáltatások összessége. Megvalósítási módok: E-MAIL: elektronikus levelezés, levelek küldése, fogadása, levelekhez csatolt file-ok elküldése, szavazás, napló, feljegyzések, névjegykártya, sb., TELNET: terminál emuláció, távoli számítógépek elérése, GOPHER: Menüvezérelt program szövegek keresésé re, olvasására, letöltésére, file-ok keresésé re, letöltésére, NEWS: hálózati hírek olvasása és írása, FTP: (File Tansfer Protocol) file átvitel, file-ok letöltése, feltöltése függetlenül a computer típusától, földrajzi elhelyezkedésétől, az adattárolás módjától, ARCHIE: keresés az FTP archívumokban, WAIS: keresés indexelt adatbázisokban, WWW: (World Wide Web) az egész világot behálózó információ-kezelő rendszer, amely az Internet-et médiává tette azáltal, hogy a térben elosztott multimédia információkat integrálja; Grafikus felület alatt működő, színesen és látványosan megjelenő hipertext rendszerű program; Alkalmas szövegek, képek, hangok, mozgóképek, stb. átvitelére, kezelésére, megtekintésére; A szövegekbe utalások építhetők be; Általában az Ftp-t, a Gopher-t a Telnet-et és az E-mail-t is tartalmazza; HTML nyelven programozható; Elérése egy hypertext olvasó (b browser) segítségével történik, LYNX: a WWW-hez hasonló hypertext működés, azonban karakteres üzemmódban. Nem tartalmaz grafikákat, ezért gyorsabb, mint a grafikus programok, IRC: (Internet Relay Chat) csevegés az interneten
3. tétel:
Ismertesse a szövegszerkesztő programok főbb funkcióit (szövegbevitel, módosítás, formázás)! A táblázatkészítés lehetőségei a szövegszerkesztő programban. Körlevél készítése. A szövegszerkesztő programok főbb funkciói: szövegek szerkesztése, tördelése; képek, rajzok, táblázatok, és egyéb objektumok beillesztése, kezelése; tárgymutató, tartalomjegyzék készítése; web-lapok készítése; helyesírás ellenőrzés, elválasztás automatizálása, szinoníma szótár használata; file-kezelő funkciók; körlevél készítése; alapvető kiadványszerkesztő funkciók; stb. Szövegbevitel: A szövegek bevitelét a program indítása után a billentyűzetről kezdeményezhetjük. A billentyűzetről közvetlenül el nem érhető speciális karaktereket (szimbólumok) a Beszúrás/Szimbólumok almenü segítségével helyezhetjük el a dokumentumba. A szöveg bevitele során automatikus helyesírás ellenőrzést és nyelvhelyességi ellenőrzést végez a számítógép, a hibákat hullámos aláhúzással jelzi. A feladatok megoldása során célszerű nyers szövegbevitelt alkalmazni, majd ezután érdemes elkezdeni a különböző formátumok beállítását. Szöveg módosítása: A már begépelt szöveg többféleképpen módosítható: a., kijelölés után átírhatjuk a szövegrészt; b., kijelölés után törölhetjük a szövegrészt; c., beszúró üzemmódban a kurzor pozíciójától beszúrhatunk karaktereket; d., felülíró üzemmódban átírhatjuk a kívánt karaktereket; e., más dokumentumból vagy a dokumentum egy másik részéről szövegrészeket másolhatunk vagy helyezhetünk át. Formázás: A szövegszerkesztő programban kijelölés után különféle formázási lehetőségeket állíthatunk be: karakterformátumok (félkövér, dőlt, aláhúzott, stb. vagy ezek kombinációi); bekezdésformátumok (behúzás, térköz, sorköz, stb. vagy ezek kombinációi); szakaszformátumok (élőfej, élőláb, oldalbeállítás, lábjegyzet, képaláírás, stb. vagy ezek kombinációi); stb. Táblázatkészítés lehetőségei: A szövegszerkesztő programban úgynevezett statikus táblázatokat szerkeszthetünk. A táblázatokat egy szövegkörnyezetben azzal a céllal hozzuk létre, hogy a szövegben említett adatokat rendezett formában áttekinthető módon tudjuk szemléltetni. Csak alapvető számolási műveleteket végezhetünk benne. Elkészítésének kétféle módja lehet: táblázat rajzolása, illetve táblázat beszúrása. Egy új táblázat beszúrása során meg kell adnunk a táblázat sorainak és oszlopainak számát, az oszlopok szélességét, kiválaszthatjuk a táblázat formátumát. Az OK gombra kattintva az egér bal gombjával beszúrja a kurzor pozíciójába a megadottaknak megfelelő táblázatot. A táblázatot feltölthetjük adatokkal, azokat külön-külön cellánként formázhatjuk, igazíthatjuk, szegélyeket, hátteret állíthatunk be. Cellákat egyesíthetünk, új sorokat, oszlopokat szúrhatunk be illetve törölhetünk. A körlevélkészítés lépései: A körlevél egy olyan dokumentum, amely két dokumentum (törzsdokumentum és adatforrás) egyesítése után keletkezik. Használata akkor célszerű, amikor például sok címzettnek lényegében azonos tartalmú, csak a személyes információkban eltérő levelet, prospektust, borítékcímkét, kartotékot szeretnénk készíteni. Ekkor elkészítjük a törzsdokumentumot az azonos tartalmakkal,
felvesszük a címzetteket egy adatforrásba, majd a két dokumentumot egyesítve megkapjuk a minden címzett számára külön elkészített körlevelet. Lépései: 1. címzettek listájának elkészítése Ms-Excel program segítségével táblázatos formában, mentés; 2. a törzsdokumentum elkészítése Ms-Word program segítségével, adatmezők beszúrása, formázás, mentés; 3. a törzsdokumentum tesztelése; 4. a törzsdokumentum és az adatforrás egyesítése, mentés; 5. szükség esetén nyomtatás
4. tétel:
Ismertesse a táblázatkezelő programok főbb funkcióit (cellaformátumok, cellacímzés)! Képletek használata a táblázatkezelő programban. A táblázatkezelő programok főbb funkciói: táblázatok készítése, szerkesztése, módosítása; képek, rajzok, és egyéb objektumok beillesztése, kezelése; számolótáblák, kimutatások készítése; statisztikai számítások, elemzések készítése; optimalizálási feladatok készítése; célértékkeresés, esetek lehetőségek vizsgálata; diagramok készítése, szerkesztése; web-lapok készítése; adatok szemléltetése térképeken; helyesírás ellenőrzés, elválasztás automatizálása, szinoníma szótár használata; file-kezelő funkciók; alapvető adatbáziskezelő funkciók; stb. Cellaformátumok: A táblázat celláiban tárolt adatokat többféleképpen formázhatjuk. A Formátum/Cellék almenübe lépve, egy jól elrendezett párbeszédpanelt láthatunk: • szám: megadhatjuk a cellában tárolt adatok típusát (szám, dátum, idő, pénznem, könyvelői, százalék, tört, tudományos, stb.); • igazítás: a cellában tárolt adatokat igazíthatjuk az alapértelmezettől eltérő módon (vízszintes, függőleges igazítás, sortörés, kicsinyítés engedélyezése); • betűtípus: hasonlóan formázhatunk, mint a szövegszerkesztésben tanultak során; • szegély: megadhatjuk a cellát, illetve az egész táblázatunkat körülvevő szegélyek stílusát, színét, megjelenését; • mintázat: a cellák hátterét állíthatjuk be; • védelem: a cellákban tárolt adatok védelmére és megjelenítésére vonatkozó beállítások (zárolt, rejtett) Cellahivatkozások: A cellákat az oszlopuk betűjelének és sorszámuk számjegyének felhasználásával azonosítjuk. Pl.: a H4es cella a H oszlop 4. Sorában található. A cellákra történő hivatkozásnak a képletek és a függvények másoláskor van jelentősége. Egy képletben vagy függvényben megadhatjuk, hogy mely cellákon végezze el a számításokat. A megadás során háromféle cellahivatkozást használhatunk: • relatív hivatkozás: a relatív hivatkozással azt közöljük a programmal, hogy a hivatkozott cella milyen távolságra található a képletet vagy függvényt tartalmazó cellához viszonyítva. Pl. ÁTLAG(A2:C3) Jele: nincs, alapértelmezésben minden cellahivatkozás relatív hivatkozású; • abszolút hivatkozás: az abszolút hivatkozással azt közöljük a programmal, hogy a hivatkozott cella hol található a pontos címe alapján. Például: ÁTLAG($A$2:$C$4). Jele: $ jel • vegyes hivatkozás: a cellahivatkozásban egyszerre használunk relatív és abszolút hivatkozást is. Például: ÁTLAG($A2:C$4) Képletek használata: A képletek használatával a Ms-Word statikus táblázataival ellentétben nem csak adatokat tárolhatunk a táblázatban, hanem képletek és függvények használatával számításokat is végezhetünk, ezáltal a táblázatunk dinamikussá válik. A képletet akkor alkalmazunk, ha olyan számításokat kell elvégeznünk a táblázat adatain, amelyek az előre elkészített függvények között nem szerepelnek. Például egy gépkocsi üzemanyagköltségének kiszámítása során. Egy képlet operátorokból és operandusokból áll. Az operátorok a műveleti jelek (+,-,*,/, stb.), az operandusok pedig azok az összetevők, amelyeken a műveleteket végre kell hajtani. Például: =3*A1 ebben az esetben a 3 és az A1 operandus, amelyeket a szorzás operátor segítségével össze kell szoroznia a programnak.
A képletek, függvények beírása során a program úgy tesz különbséget az állandó adatok beírásától, hogy a képleteket és a függvényeket mindig = jellel kell kezdeni. Például: =4*A3/B5 A képleteket a cellahivatkozások körültekintő beállítása mellett másolhatjuk, mozgathatjuk, ezáltal egyszerűen, gyorsan készíthetünk tetszetős számításokat, kimutatásokat, elemzéseket.
5. tétel:
Ismertesse, hogyan rendezhetünk adatokat a táblázatkezelő programban! Ismertessen néhány függvénykategóriát és kategóriánként néhány függvényt, azok használatát! Diagramok készítése. Adatok rendezése: A Microsoft Excel-ben egy táblázat vagy egy lista sorait egy vagy több oszlop alapján is sorba rendezhetjük. Rendezhetjük az oszlopokat is a sorok alapján, ha a lista úgy van elkészítve. Amikor rendezést végzünk, a Microsoft Excel a megadott oszlop és a rendezési sorrend figyelembe vételével átrendezi a sorokat, az oszlopokat vagy az egyes cellákat. Alapértelmezés szerint a Microsoft Excel ábécébe rendezi a listát. Ha például hónapokat vagy napokat a naptári rend szerint szeretnénk rendezni, használjunk egyéni rendezési sorrendet. A listák egyéni rendezési sorrend létrehozásával át is rendezhetők. Ha például egy lista a "Hétfő" "Szerda" és a "Kedd" elemeket tartalmazza, egyéni rendezési sorrend létrehozásával elérhetjük, hogy a lista élén a "Szerda" álljon, majd a "Kedd", és a "Hétfő" következzék. Műveletek: 1., Sorok növekvő rendezése egy oszlop tartalma alapján: Ha a munkalapon egyszer már végeztünk rendezést, az Excel ugyanannak az elvnek az alapján fogja a rendezést elvégezni, hacsak meg nem változtatjuk. 1 Kattintsunk annak az oszlopnak a cellájára, amely alapján rendezni szeretnénk. 2 Kattintsunk a Rendezés - növekvő ikonra. A Microsoft Excel a kimutatás tételeit növekvő betűrendbe rendezi a kijelölt mező alapján. A számok sorrendje a legalacsonyabb értéktől a legnagyobbig terjed. 2., Sorok csökkenő rendezése egy oszlop tartalma alapján: Ugyanaz, mint az előző eljárás, csak a Rendezés - csökkenő ikonra kell kattintani 3., Sorok rendezése kettő vagy több oszlop alapján: Jobb eredmények eléréséhez a listának tartalmaznia kell az oszlopcímeket. 1 Jelöljük ki a rendezni kívánt lista egy celláját vagy tartományát. 2 Válasszuk az Adatok menü Sorba rendezés parancsát. 3 A Rendezze és a Majd mezőben válasszuk ki a rendezni kívánt oszlopokat. 4 Adjuk meg a többi rendezési szempontot, majd kattintsunk az OK gombra. Ha háromnál több oszlop szerint kell rendeznünk, először a kevésbé fontos oszlopok alapján végezzük a rendezést. Ha például a rendezendő lista a cég alkalmazottaira vonatkozó adatokat tartalmaz, és az Osztály, a Beosztás, a Vezetéknév és a Keresztnév kategóriák szerint kell rendeznünk, a rendezési műveletet kétszer hajtsuk végre. Először válasszuk a Rendezze mezőben a Keresztnév elemet, és rendezzük a listát. A második rendezésnél válasszuk a Rendezze mezőben az Osztály elemet, a Majd mezőben a Beosztás elemet, az Azután mezőben pedig a Vezetéknév elemet, és rendezzük a listát. 5 Adjuk meg a többi rendezési szempontot, majd kattintsunk az OK gombra. 6 Ismételjük meg a 2-4. lépéseket a következő fontosabb oszlopokkal is. Ha egyszerre több oszlop alapján végezzük a rendezést, az első oszlopban ismétlődő tételeket tartalmazó sorok sorrendje a másodikként megadott oszlop alapján alakul ki. A második oszlopban ismétlődő tételeket tartalmazó sorok a harmadikként meghatározott oszlop szerint rendeződnek és így tovább. Függvények, függvénykategóriák: A függvények olyan előre definiált képletek, amelyek számításokat hajtanak végre az argumentumukban megadott értékeken. A függvények két részből állnak: a függvény nevéből és a függvényhez tartozó argumentumból. Pl.: =SZUM(A10;B2:D5;135), ahol SZUM az összegző függvény neve, a zárójelben pedig azok a cellák hivatkozásai, amelyeken az összegzést el kell végezni. Az argumentumok lehetnek számok, szövegek, logikai értékek, tömbök, hibaértékek vagy cellahivatkozások, és lehetnek még állandók, képletek vagy más függvények is. (függvények
egymásba ágyazása)
1., Pénzügyi függvények: A pénzügyi függvények a gyakori üzleti számításokat végzik el, például egy kölcsönre a kifizetendő összeg meghatározását, beruházás jövőbeli vagy jelenlegi tiszta értékét és kötvények vagy részvények értékét. A pénzügyi függvények leggyakoribb argumentumai: jövőbeli_érték – a beruházás vagy a kölcsön értéke, miután már minden kifizetés megtörtént időszakok_száma – a beruházás kifizetéseinek teljes száma részlet – beruházásra vagy kölcsönre rendszeresen kifizetett pénzösszeg mai_érték – beruházás vagy kölcsön értéke a beruházási időszak kezdetén; például egy kölcsön jelenlegi értéke a kölcsönzött alapösszeg ráta – beruházás vagy kölcsön kamatlába típus – a kifizetési időpont a kifizetési szakasz folyamán, például a hónap eleje vagy a hónap vége. Pl.: ÉCSRI(költség;maradványérték;leírási_idő;kezdő_időszak;záró_időszak) A függvény egy tárgyi eszköz megadott sorszámú leírási időszakra vagy részidőszakra eső értékcsökkenésének nagyságát adja meg, a lineáris leírási kulcs kétszeresét vetítve a tárgyi eszköz mindenkori nettó értékére (degresszív leírás állandó kulccsal), vagy más, általunk megadott módszert alkalmazva. 2., Statisztikai függvények: A statisztikai munkalapfüggvények statisztikai elemzéseket végeznek adathalmazokon. Egy statisztikai munkalapfüggvény statisztikus információt adhat például egy pontértékeken átfektetett egyenes vonalra nézve: az egyenes meredekségét, az y-tengely-metszetét vagy az egyenes vonalat alkotó pontokat. Pl.: SZÓRÁS(szám1;szám2; ...) Szám1, szám2, ...A statisztikai mintát reprezentáló argumentumok, számuk 1 és 30 között lehet. Az argumentumban a listahatárolóval (pontosvesszővel) elválasztott értékek helyett egyetlen tömb vagy tömbhivatkozás is használható. Minta alapján becslést ad a szórásra. A szórás azt méri, hogy az értékek a várható értéktől (középértéktől) milyen mértékben térnek el. 3., Matematikai és trigonometrikus függvények: A matematikai és trigonometrikus függvényekkel egyszerű és bonyolult matematikai számításokat végezhetünk, például számokat kerekíthetünk, kiszámíthatjuk egy cellatartomány valamennyi értékének összegét vagy csak azon értékeiét, amelyek pl. eleget tesznek egy másik cellatartományban megadott feltételnek. Pl.: SIN, TAN, stb. 4., Logikai függvények: A logikai függvényekkel ellenőrizhetjük, hogy egy feltétel teljesül-e, és ezekkel írhatjuk le az összetett feltételeket. Például a HA függvénnyel dönthetjük el, igaz-e egy feltétel. Egy bizonyos értéket ad vissza, ha a feltétel igaz, és egy másikat, ha hamis. 5., Dátum- és időfüggvények A dátum- és időfüggvényekkel a képletekben előforduló dátumokat és időpontokat elemezhetjük és dolgozhatjuk fel. Ha például a mai dátumra van szükségünk egy képletben, használjuk a MA munkalapfüggvényt, amely a számítógép rendszerórája szerinti aktuális dátumot adja vissza. 6., Szövegfüggvények: A szövegfüggvényekkel a képletekben előforduló szövegfüzéreket kezelhetjük. Például a kisbetűs írásmódot nagybetűsre változtathatjuk, vagy meghatározhatjuk a füzér hosszát. Dátumot fűzhetünk (konkatenálhatunk) a szövegsorhoz. Az alábbi képlet példa arra, hogyan készíthetünk a MA és a SZÖVEG függvényekkel olyan üzenetet, amely az aktuális dátumot tartalmazza az "éééé hhh n." számformátumban.
7., Adatbázisfüggvények: Ha elemeznünk kell, hogy egy lista értékei eleget tesznek-e valamilyen feltételnek vagy kritériumnak, felhasználhatjuk egy adatbázis munkalapfüggvényét. Például értékesítési adatokat tartalmazó listában megszámolhatjuk, hány olyan sor (rekord) van, ahol az érték nagyobb, mint 1 000, de 2 500-nál kisebb. Néhány adatbázis- és listakezelő munkalapfüggvény neve "AB." betűkkel kezdődik. Ezeknek az úgynevezett AB (adatbázis-) függvényeknek három argumentumuk van: az adatbázis, a mező és a kritérium. Az adatbázis-argumentum a listát tartalmazó értéktartomány. Bele kell venni azt a sort is, amely a tartomány oszlopcímkéit tartalmazza. A mezőargumentum az összegzendő oszlop címkéje. A kritériumargumentum a megadott feltételt tartalmazó tartomány. Diagramok készítése: A diagram segítségével a Microsoft Excel adatait grafikusan ábrázolhatjuk. A diagram a munkalap adataihoz csatolt, az adatok változtatásával a diagram is változik. Cellák vagy nem szomszédos tartományok adatait ábrázolhatjuk diagramon. Diagram készítése:
Készíthetünk beágyazott diagramot vagy diagramlapot. 1 2 3
Jelöljük ki a diagramon megjeleníteni kívánt adatokat tartalmazó cellákat. Ha azt szeretnénk, hogy a sor- és oszlopfeliratok is megjelenjenek a diagramon, foglaljuk bele a kijelölésbe az ezeket tartalmazó cellákat is. Kattintsunk a Diagram Varázsló gombra. Kövessük a Diagram Varázsló utasításait.
Diagram készítése nem szomszédos kijelölésekből: 1 2 3 4
Jelöljük ki az első cellacsoportot, amely a betenni kívánt kategóriákat vagy adatsorokat tartalmazza. Tartsuk lenyomva a CTRL billentyűt, és jelöljük ki a többi cellacsoportot. A nem szomszédos kijelöléseknek téglalapot kell alkotniuk. Kattintsunk a Diagram Varázsló gombra. Kövessük a Diagram Varázsló utasításait.
Alapértelmezett diagram készítése egy lépésben:
A Microsoft Excel alapértelmezett diagramtípusa az oszlopdiagram, ha ezt nem változtatjuk meg. Diagramlap készítéséhez, amely az alapértelmezett diagramtípust alkalmazza, jelöljük ki a megjeleníteni kívánt adatokat, és nyomjuk meg az F11 billentyűt. Beágyazott diagram készítéséhez, amely az alapértelmezett diagramtípust alkalmazza, jelöljük ki a megjeleníteni kívánt adatokat, és kattintsunk az Alapértelmezett diagramtípus gombra.
Színek, mintázatok, vonalak és szegélyek módosítása a diagramon:
Megváltoztathatjuk az adatjelölők, a diagramterület, a rajzterület, a rácsvonalak, a tengelyek, és az osztásjelek színét, kitöltését, vonalvastagságát, keretstílusát a 2D és a 3D diagramoknál, a trendvonalakat és a hibasávokat a 2D diagramoknál, valamint a falakat és a padlószintet a 3D diagramoknál. 1 Kattintsunk duplán a kívánt diagramelemre. 2 Ha szükséges, kattintsunk a Mintázat lapra, majd végezzük el a kívánt módosításokat. Kitöltő minta beállításához kattintsunk a Kitöltési effektusok elemre, és módosítsuk a beállításokat az Átmenetes, Anyagminta és Mintázat lapon. Ha valamelyik beállítással kapcsolatban segítségre van szükségünk, kattintsunk a Súgó gombra, majd a kérdéses beállításra. A tengelyek formázásának módosítása a tengelyen lévő osztásjelekre is hatással van. A rácsvonalak a tengelyektől függetlenül formázhatóak.
6. tétel:
Határozza meg a középértékek fogalmát, fajtáit, alkalmazását! Ismertesse, hogyan számítja ki táblázatkezelő program függvényeinek segítségével az egyes középértékeket! Az Ms-Excel középérték függvényei: 1., ÁTLAG (számtani középérték) Az argumentumokban megadott számok átlagát (számtani közepét) adja meg. Szintaxis: ÁTLAG(szám1;szám2;...) Szám1, szám2...:legfeljebb 30 szám, amelyek átlagát keressük. Megjegyzés: • Az argumentumok számok, számokat tartalmazó tömbök vagy számokra mutató nevek, illetve hivatkozások lehetnek. • A függvény a tömbben vagy hivatkozásban szereplő értékek közül csak a számokat használja, az üres cellákat, logikai értékeket, szöveget és hibaüzeneteket figyelmen kívül hagyja, de a nullát tartalmazó cellákat számításba veszi. 2., ÁTLAGA (számtani középérték) Kiszámítja az argumentumlista értékeinek átlagát (számtani közepét). Az argumentumok között nem csak számok, hanem szöveg vagy logikai értékek (IGAZ és HAMIS) is lehetnek. Szintaxis: ÁTLAGA(érték1;érték2;...) Érték1, érték2...: legfeljebb 30 cella, cellatartomány vagy olyan érték, amelynek az átlagát keressük. Megjegyzés: • Az argumentumoknak számoknak, neveknek, tömböknek vagy hivatkozásoknak kell lenniük. • Szöveget tartalmazó tömb- vagy hivatkozásargumentumok kiértékelésének eredménye 0 (nulla). Ugyanez a helyzet az üres szöveg ("") esetében is. Ha a számításban nem kell szövegértékek átlagát kiszámítani, használjuk az ÁTLAG függvényt. • Az IGAZ logikai értéket tartalmazó argumentum kiértékelésének eredménye 1, a HAMIS értéket tartalmazóé 0 (nulla). 3., MÉRTANI.KÖZÉP (mértani középérték) A függvény pozitív számokból álló tömb vagy tartomány mértani középértékét adja meg. A MÉRTANI.KÖZÉP függvénnyel például kiszámíthatjuk változó kamatlábak mellett egy adott kamatos kamat átlagos növekedési sebességét. Szintaxis: MÉRTANI.KÖZÉP(szám1;szám2;...) Szám1, szám2...: azok a számok, amelyek mértani középértékét ki szeretnénk számítani (legfeljebb 30 argumentum adható meg). Egymástól pontosvesszővel elválasztott értékek helyett tömböt vagy tömbhivatkozást is használhatunk. Megjegyzés: • Az argumentumok számok, számokat tartalmazó tömbök vagy számokra mutató nevek, illetve hivatkozások lehetnek. • A függvény a tömbben vagy hivatkozásban szereplő értékek közül csak a számokat használja, az üres cellákat, logikai értékeket, szöveget és hibaüzeneteket figyelmen kívül hagyja, de a nullát tartalmazó cellákat számításba veszi. • Ha bármelyik argumentum ≤ 0, akkor a MÉRTANI.KÖZÉP a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül. • A mértani közép kiszámítása a következő képlet alapján történik:
K y = n y1 y 2 ... y n
4., HARM.KÖZÉP (harmonikus középérték) A függvény egy adathalmaz harmonikus középértékét számolja ki. Számok harmonikus középértékén a számok reciprok értékei számtani közepének reciprokát értjük. Szintaxis: HARM.KÖZÉP(szám1;szám2;...) Szám1, szám2...: azok a számok, amelyek harmonikus középértékét ki szeretnénk számítani (legfeljebb 30 argumentum adható meg). Egymástól pontosvesszővel elválasztott értékek helyett tömböt vagy tömbhivatkozást is használhatunk. Megjegyzés: • Az argumentumok számok, számokat tartalmazó tömbök vagy számokra mutató nevek, illetve hivatkozások lehetnek. • A függvény a tömbben vagy hivatkozásban szereplő értékek közül csak a számokat használja, az üres cellákat, logikai értékeket, szöveget és hibaüzeneteket figyelmen kívül hagyja, de a nullát tartalmazó cellákat számításba veszi. • Ha bármelyik argumentum ≤ 0, akkor a HARM.KÖZÉP a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül. • A harmonikus közép értéke mindig kisebb, mint a mértani közép, ami viszont mindig kisebb, mint a számtani közép. • A harmonikus közép kiszámítása a következő képlet alapján történik:
1 1 1 = ∑ H y n Yi 5., MEDIÁN Adott számhalmaz mediánját adja meg. A medián a számhalmaz középső értéke, a számok fele ennél kisebb, másik fele pedig nagyobb. Szintaxis: MEDIÁN(szám1;szám2;...) Szám1, szám2...: legfeljebb 30 szám, amelyek mediánját meg szeretnénk kapni. Megjegyzés: • Az argumentumoknak számoknak vagy számokat tartalmazó tömböknek, hivatkozásoknak vagy neveknek kell lenniük. A Microsoft Excel minden számot figyelembe vesz a tömbökön és a hivatkozásokon belül. • A függvény a tömbben vagy hivatkozásban szereplő értékek közül csak a számokat használja, az üres cellákat, logikai értékeket, szöveget és hibaüzeneteket figyelmen kívül hagyja, de a nullát tartalmazó cellákat számításba veszi. • Ha a számhalmazban a számértékek párosan fordulnak elő, akkor a MEDIÁN a középső két szám átlagát fogja eredményül adni. 6., RÉSZÁTLAG Egy adathalmaz középső részének átlagát számítja ki. A RÉSZÁTLAG a középértéket az adathalmaz felső és alsó részén adott százalékú adatpont elhagyásával számítja ki. A függvényt akkor használhatjuk, ha vizsgálatunknál a szélső értékeket ki szeretnénk hagyni. Szintaxis: RÉSZÁTLAG(tömb;százalék) Tömb: az a tömb vagy tartomány, amelynek egy részét átlagolni kell. Százalék: a számításban részt nem vevő adatok százalékos aránya. Ha például százalék = 0,2 (20%), akkor a 20 adatpontot tartalmazó halmazból 4 adatpont (20 x 0,2) marad ki a középérték kiszámításánál (2 a halmaz tetején, 2 az alján). Megjegyzés: • Ha százalék < 0 vagy százalék > 1, akkor a RÉSZÁTLAG eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz. • A RÉSZÁTLAG az elhagyandó adatpontok számát lefelé kerekíti 2 legközelebbi többszörösére. Ha például százalék = 0,1 (azaz 10%), akkor 30 adatpontnál hármat kellene elhagyni. A szimmetria miatt a RÉSZÁTLAG az adathalmaz tetején és alján egy-egy értéket fog elhagyni.
