Ki diktál a nemzeti tanácsnak?

XIV. ÉVFOLYAM · 74-77. SZÁM · 2012. MÁRCIUS 15. · INGYENES PÉLDÁNY

www.lsv.rs

Hogyan lett június 4-e, a nemzeti összetartozás napja a vajdasági magyarság emléknapja is?

Ki diktál a nemzeti tanácsnak?

Ösztökélte valaki a Magyar Nemzeti Tanácsot, hogy június 4-ét nyilvánítsa a nemzeti összetartozás napjává, ahogyan azt a politikai helyzet ismerői állítják? Valamint, ez azt jelenti, hogy valaki követi a 08. oldal nemzeti tanács munkáját és meghatározza, hogy merre haladjon a kisebbségi politika?

Dobradón, Ürög község két, többségében magyarlakta falujának egyikében jártak a Szabad Vajdaság újságírói

Egy év alatt csak egy kislány született 09. oldal

A népszámlálás elkeserítő adatai mutatják

Ötezerrel csökkent Topolya lakosságának strana 15 száma

Goran Jovanović, a községi tanács kommunális ügyekkel és városrendezéssel megbízott tagja

Zenta rendezett lesz a hitelek ellenére, melyeket a VMSZ hagyott maga után 12. oldal Csak erre az évre az előző hatalom adósságának összege 46 millió dinár

A vajdaságiak 06. oldal továbbra is a legjobb adófizetők

2

SZABAD VAJDASÁG

Čanak: Szerbia jobbra, a klerofasiszta eszme felé tart BELGRÁD- Szerbia nem baloldali és nem is afelé tart, hanem jobbra és a klerofasiszta eszme felé - jelentette ki Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke a VRTV 1-en a Kérdőjel című műsorban, melyet a szociáldemokrácia eszméjének szenteltek. Čanak figyelmeztetett, hogy a baloldaliság nem a szociális segélyekben rejtőzik, hanem az állami rendszerben valamint a társadalom egésze felé irányuló viszonyban. A VSZL elnöke hozzátette, a liga szociáldemokrata orientációja igen nyilvánvaló, de figyelmeztetett, hogy igen vékony a választóvonal ahol a szocialisták és a

szociáldemokraták rákapnak a gyors választási sikerekre és elkezdik kombinálni a nacionalizmust a szociális demagógiával. Ebből születik a fasizmus, nemzeti szocializmus valamint a totalitárius mozgalmak. Benito Mussolini, az olasz fasiszták vezetője is szocialistaként kezdte - mondta Čanak. A programtól nem távolodtak el Nenad Čanak emlékeztetett, hogy a ligásokat 22 évvel ezelőtt bebörtönözték, üldözték, semmibe vették, megbélyegezték. Emlékeztetett, hogy az autonómista mozgalomról szóló történetet Slobodan Milošević rendszere találta ki azért, hogy megkerüljék azokat a kérdéseket, hogy hogyan lehetséges az emberek kizsákmányolása, és hogy a központosítás következtében olyan szociális különbségek jöjjenek létre, amelyben élünk,valamint hogy Belgrád az egyetlen fejlett része Szerbiának, a többi mind fejletlen. - Az elmúlt 22 évben mi egy tapodtat sem távolodtunk el a saját szociáldemokrata elveinktől - emlékeztetett Čanak.

Nikolić bejelentette az SZRP csődjét Arra reagálva, hogy egyre több párt vállalja fel a szociáldemokrata elveket, kihasználva a tényt, hogy az emberek rosszul élnek, Čanak elmondta, mind világosabb, hogy a patrióta elvek egyre inkább a háttérbe szorulnak. - Emiatt jelentette be Nikolić az SZRP csődjét és menekült egy másik pártba, hogy véget vethessen a patrióta retorikának és azt mondhassa: ettől a perctől kezdve mi teljesen mások vagyunk, majd a szociális demagógiára fektette a hangsúlyt - mondta Čanak. Hozzátette, most az a kérdés, hogy felismerik-e ezt a

csapdát a polgárok, és hogy a szociális demagógián lehetséges-e kiépíteni egy rendszert, amely az elkövetkező időkben helyt áll. - Minden nemzet egy termőföld, amelyet az elit szánt és az utókor arat. Ennek a társadalomnak az elitje rosszul szánt és ezért az utódok keserű gyümölcsöt aratnak majd - szögezte le Nenad Čanak. Elmaradt az átvilágítás A VSZL elnöke elmondta, hogy őt nem lehet felelősségre vonni az aktuális társadalmi helyzet miatt, hiszen 2000-ben elmaradt az átvilágítás, amely lehetővé tette volna a múlttal való leszámolást, amelyet legfőképp Vojislav Koštunica lehetetlenített el. - Hogyan gondolják, hogy ki lehet vergődni a sárból, amelybe beleragadtunk ugyanazokkal az emberekkel, ugyanazon programokkal ha nem büntettük meg őket, ahogyan megérdemelték volna azt - hangsúlyozta Čanak. Hozzátette, hogy senkit sem kellene falhoz állítani azért mert Szerbiát háborúkba, tragédiába, gazdasági csődbe vezette, hanem megtiltani nekik, hogy a jövőben politizáljanak.

AKTUÁLIS A Vajdasági Szociáldemokrata Liga nyolcadik programkongresszusa

Soha sem mondunk le arról, hogy visszaszerezzük Vajdaságnak azt, ami a vajdaságiak keze munkája NAGYBECSKEREK – A Vajdasági Szociáldemokrata Liga nyolcadik programkongres�szusát február 4-én tartották meg Nagybecskereken, amelyen elfogadták a párt alaptörvényének megváltoztatását valamint az előttünk álló választásokra szóló programot. A katasztrofális időjárási viszonyok ellenére a kongres�szuson mintegy 700 küldött vett részt a VSZL összes városi és községi tanácsából Vajdaság-szerte. Többek között bemutatták a többségi listán szereplő tartományi képviselőjelöltek is. Egyedül a tartomány elég erős Nenad Čanak, a VSZL elnöke a kongresszuson többek között elmondta, hogy Szerbiát pillanatnyilag elözönlötték a „regionalisták” és „decentralisták” valamint, hogy nem szabad kiegyenlíteni a decentralizációt a községek együtt-

működésével. - A községek együttműködésének – amit most regionalizációnak neveznek – soha sem lehet akkora ereje, mint amekkora ereje a tartománynak van – mondta Čanak. Hozzátette, hogy a politikai autonómia története az, ami legjobban fáj a belgrádi központosítás híveinek. - Miért nem rendelkezik Vajdaság saját rendőrséggel? Miért nem rendelkezik Vajdaság saját törvényhozással? Miért nem rendelkezik Vajdaság saját igazságszolgáltatással? Azonnal megmondom. Azért mert a rossz lelkiismeret nem engedi a hatalmat uralóknak Belgrádban, hogy elfeledjék azt, amit velünk vajdaságiakkal akarnak elfeledtetni. Azt, hogy Vajdaság ebbe a helyzetbe puccs következtében került, Slobodan Milošević 1988-as államcsínyének következtében a JSZSZK állami rendjének összeomlasztásával – mondta a VSZL elnöke.

Čanak emlékeztetett, hogy Milošević előtt Vajdaság föderális egység volt, törvényhozási, igazságszolgáltatási és végrehajtó hatalommal. - Saját elnökségünk volt és legfelsőbb bíróságunk. Most meg boldogok lehetünk akkor ha a horgászengedélyekből származó jövedelem megmarad nekünk – mondta Čanak. Eljött az idő, hogy a VSZL átvegye az irányítást Bojan Kostreš, a VSZL elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a liga célja az erős és gazdag Vajdaság. - Azt hiszem, eljött az idő, hogy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga átvegye az irányítást egész Vajdaságban és megmutassuk, hogy sokkal többre vagyunk képesek, hogy jobbak és tehetségesebbek vagyunk – hangsúlyozta Kostreš. Emlékeztetett, hogy amikor a közvagyonról szóló törvény tervezetének meg-

SZABAD VAJDASÁG

www.lsv.rs

3

Az Alkotmánybíróság tiltsa be az SZRP-t!

fogalmazásával megbízott munkacsoportot vezette, síkra szállt azért, hogy Vajdaság visszakapja a vasutat, a közutakat, a postát, a villanygazdaságot és minden mást, amit Vajdaság irányít. - Nem kaptuk meg első lépésben, de megyünk tovább, lépésről lépésre míg el nem érjük a célunkat. Saját vagyonnal kell rendelkeznünk ha erős és gazdag Vajdaságot akarunk építeni, mely minden vajdasági polgár érdekeit kielégíti. Erről a helyről üzenem, hogy soha sem fogjuk feladni azt, hogy mindent visszakapjunk, ami a vajdaságiak keze munkájával lett megteremtve – hangsúlyozta Kostreš.

A vajdaságiak érnek annyit mint a belgrádiak Aleksandra Jerkov, a VSZL szóvivője a küldöttekhez intézett beszédében kihangsúlyozta, hogy a vajdaságiak ugyanannyit érnek mint a belgrádiak, ezért őket is megilleti a saját rendőrség, ahogyan a belgrádiakat. - Miért nem követelmény az, hogy a többnemzetiségű környezetben a rendőrök beszéljék mindazokat a nemzetiségi nyelveket, amelyek abban a közösségben használatban vannak. Azért mert Belgrádban senki sem gondolja úgy, hogy ez fontos lenne. Mi azt gondoljuk, hogy ez a legfon-

tosabb, ezért követelni fogjuk, hogy ez feltétel legyen a munka megszerzésénél – hangsúlyozta Jerkov. Emlékeztetett, hogy a rendőrök számát Vajdaságban nem lehet megváltoztatni Belgrád jóváhagyása nélkül valamint, hogy a közelmúltban Újvidéken történt incidensek is ennek a rendszernek a következményei. - Mi ezt nem fogadjuk el. Ezért követeljük Vajdaság rendőrségét, amelyek megfelelnek majd a vajdasági polgárok elvárásainak és amely védelmezi azokat az embereket, akik a legrendszeresebb adófizetői ennek az államnak – hangsúlyozta Jerkov.

Aligások ligások ünnepélyes ünnepélyes fogadalma: fogadalma: A kompromisszumok nélküli harc Vajdaságért Vajdaságért kompromisszumok nélküli harc Nagybecskereken a Vajdasági Szociáldemokrata Liga nyolcadik programkongresszusán a küldöttek egyhangúan elfogadták a Kötelezettségünk elnevezésű dokumentum szövegét, melyet ez alkalommal Nenad Čanak, a VSZL elnöke olvasott fel majd látta el kézjegyével: Mi a Vajdasági Szociáldemokrata Liga tagjai, abból a tényből kiindulva, hogy Vajdaság minden polgára egyenrangú, a nemzeti, a vallási, a születési hovatartozásától valamint más akaratlan különbözőségtől függetlenül; Meggyőződéssel hiszünk abban, hogy az egyének szabadsága függ a társadalom szabadságától; Ragaszkodunk ahhoz az elvhez, hogy mindenkinek joga van méltóságteljesen megélni a munkájából, önállóan dönthessen arról, amit teremtett és gyermekeinek békés gyermekkort teremthessen; Meggyőződésünk, hogy a vajdaságiaknak joguk van dönteni saját sorsukról és hogy Vajdaságnak szüksége van saját törvényhozási, igazságszolgáltatási és végrehajtó hatalomra, vagyonra és forrásbevételre, amelyet az alkotmány szavatol; Kötelezzük magunkat, hogy ezért kompromisszumok nélkül küzdeni fogunk: hogy Vajdaság gazdag legyen; hogy Vajdaság biztonságos legyen; hogy Vajdaságban szociális igazságosság uralkodjon. Vajdaságnak saját vagyonnal kell rendelkeznie és Szerbia legfejlettebb része kell, hogy legyen, polgárainak pedig az országban a legmagasabb fizetéssel kell rendelkezniük. Vajdaságnak vissza kell térnie a gazdag és fejlett európai régiók közösségébe. Pontosan ki kell számolni mi az, amit elveszített Vajdaság az elmúlt két évtized alatt és mindezt vissza kell kapnia, a vajdaságiak kárát pedig meg kell téríteni. Vajdaságnak rendelkeznie kell saját biztonsági szolgálattal, amely a vajdaságiaknak biztosítja a biztonságát. Vajdaságban mindenkinek joga kell, hogy legyen saját anyanyelvén beszélnie és ebben senki sem akadályozhatja. Vajdaságban nem létezhet erőszak, bármilyen kizárólagosság és szélsőségesség, nyíltan és kompromisszumok nélkül vesszük fel ezek ellen a harcot. A vajdasági településeknek újra be kell népesülniük, a földművesek becsületét vissza kell adni, az államnak segítenie kell őket, a munkásoknak törvényes és politikai védelemben kell részesülniük mindenféle kizsákmányolás ellen. Az egészségvédelmet mindenki számára elérhetővé kell tenni. A tehetetlen személyeknek szavatolt és megfelelő segítségben kell részesülniük. Kötelezettséget vállalunk egymás iránt és Vajdaság iránt, hogy mindent megteszünk annak érdekének, hogy ez így is legyen. Éljen a szabad Vajdaság!

BELGRÁD – A Szerb Radikális Párt parlamenti képviselője, Miodrag Milikić február elsején a Szerbiai Képviselőházban vendégül látta a Ruski obraz vezetőjét, Ilija Gorjacsevet, annak nejét és az olasz Forza Nuova újfasiszta párt vezérét, Roberto Fioret. A Blic február tizedikei jelentése szerint a találkozón jelent volt Miodrag Milikić újvidéki neonáci, a Nemzeti Arcvonal tagja is, akit a

Egy kis lépés Ratko Mladić biztonságos háza után

Führer névre hallgató Goran Davidovićtyal és még tizen-egynéhány személ�lyel együtt elítélt a bíróság azért mert 2006-ban berontott az újvidéki antifasiszta fórumra.

csak Führer hiányzik. Ratko Mladić biztonságos háza után már csak egy lépés választ el bennünket a világ összes mocskának biztonságos házától – értékelte Čanak.

Becsületbeli ügy

Ki kicsoda?

Az esetre aznap reagált a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökhelyettese, Bojan Kostreš, aki közleményében a Szerb Radikális Párt betiltását követelte, kiemelvén, hogy a radikálisok ezen tettükkel „az ország minden tisztességes polgárát szemközt köpték”. Ezért azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy tiltsa be az SZRP-t, a lakosságtól pedig támogatást kért a cél eléréséhez. – Ez nem politikai hovatartozás kérdése, és a választási kampányé sem. Ez becsületbeli ügy, a józan ész és az alapvető civilizációs normák kérdése – figyelmeztetett Kostreš.

Az E-novine február 7-én megjelentetett információi szerint, Roberto Fiore a Forza Nouva (Új Erő) szélsőjobboldali rasszista párt vezetője, amely 2008-ban átengedte európai parlamenti mandátumát Alessandra Mussolininek, Benito Mussolini unokájának. A Forza Nouvat kapcsolatba hozták Goran Davidovićtyal, a Nemzet Arcvonal neonáci szervezet egykori vezetőjével is. Ilija Gorjacsev pedig a Ruski obraz klerofasiszta csoport vezetője, és az ugyanezt a nevet viselő hírlevél szerkesztője.

A VSZL vezetője, Nenad Čanak, aki a 2000-es változások után kérte az SZRP betiltását, majd az Obraz és a Nemzeti Arcvonal betiltását is (ami végül meg is történt), ezt a hírt a következőképp kommentálta a Twitteren: – Mivel az SZRP-t és a szemetüket nem tiltották be, most itt van ez. Még

4

SZABAD VAJDASÁG

AKTUÁLIS

Maja Sedlarević, a VSZL képviselője üzeni

A VAJDASÁGI ADMINISZTRÁCIÓ EGYSZER KÉNYTELEN LESZ NYILATKOZNI A NIS SZÉGYENTELJES ELADÁSÁRÓL A VSZL 29. alkalommal kérte, a Tartományi Képviselőház pedig elvetette a kártalanításáról szóló vitára vonatkozó indítványt, amely Vajdaságnak 150 ezer új munkahely megnyitásához elegendő pénzt hozna ÚJVIDÉK – Mint a Tartományi Képviselőház egész eddigi mandátuma alatt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga a legutóbbi, február 27-én megtartott, ülésen is beadta arra vonatkozó indítványát, hogy a parlamenti képviselők nyilatkozzanak az Oroszországgal kötött földgáz-megállapodásról, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) magánosításáról, valamint a magánosítás okán keletkezett, Vajdaság AT-nak járó kártalanításáról. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga végrehajtó bizottságának alelnöke, Maja Sedlarević, aki a Tartományi Képviselőház alelnöke is egyben, kiemelte: ez volt a 29. alkalom, hogy beadta az indítványt, majd arra emlékeztetett, hogy azt első alkalommal a parlament alakuló ülésén, 2008 július 16-án

Kőolajipari Vállalat munkásainak 80 százaléka vajdasági – mutatott rá. Hozzátette, hogy a NIS felbecsült értéke 2,2 milliárd, a becsült kőolajtartalék értéke pedig 7,5 és 9 milliárd dollár között mozgott abban a pillanatban, amikor ezt a vállalatot mindössze 400 millió euróért privatizálták. – Ez akkora összeg mint amennyit a Vajdaságban egy év alatt kitermelt kőolaj és földgáz ér – emelte ki Sedlarević. A parlament kihatással volt az autópálya kiépítéséről szóló szerződés felbontására Azokra a megjegyzésekre reagálva, miszerint a Tartományi Képviselőháznak nem kell véleményt mondania az Oroszországgal

Tiltakozások a kőolajfinomítók előtt A Vajdasági Szociáldemokrata Liga már jóval az Oroszországgal megkötött szerződés aláírása előtt megkezdte a Szerbiai Kőolajipari Vállalat privatizációja elleni tiltakozást. A sorban az első ilyen tüntetést 2008 januárjában szervezték a NIS újvidéki épülete előtt. Ezt követően Szenttamáson, Pancsován, Újvidéken és Eleméren is voltak tiltakozó megmozdulások, időközben pedig a Tartományi Képviselőházban is zajlott a harc. tette meg. – A Szerbiai Kőolajipari Vállalat nem csak Vajdaság, de egész Szerbia egyik legfontosabb bevételi forrása volt. A NIS vagyonának 90 százaléka valóban Vajdaság területén van, a Naftagas vajdasági, és az is igaz, hogy a Szerbiai

kötött energetikai megállapodásról, és a NIS szégyenteljes odaajándékozásáról, Sedlarević arra emlékeztetett, hogy a tartományi parlament még 2005-ben rámutatott arra, hogy a Horgos–Požega autópálya építéséről szóló szerződés káros, 2008-ban pedig fel is

bontották ezt a megállapodást. – Csak tőlünk függ, hogy mekko-

ra lesz a köztársasági döntéshozatalra gyakorolt politikai befolyása

a Tartományi Képviselőháznak és a vajdasági kormánynak. A mi el-

Ki küzd valójában a vajdasági autonómiáért?

AZ EREDMÉNYEK MAGUKÉRT BESZÉLNEK Amikor a vajdasági autonómiáért vívott harcról beszélünk, elég összevetni Vajdaság AT képviselőházi elnökeinek a munkáját azokban a mandátumokban, amikor a VSZL tagjai töltötték be ezt a tisztséget az utóbbi négy évvel, amikor ezen a helyen a Vajdasági Magyar Szövetség tagja van ÚJVIDÉK - Maja Sedlarević, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga főbizottsága végrehajtó bizottságának alelnöke a Večernje novosti napilapnak reagált a VMSZ elnökének, Pásztor Istvánnak a közelmúltban tett kijelentésére, mely szerint pártja magára maradt a Vajdaság autonómiájáért vívott harcba. - Tudvalévő, hogy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga a legkövetkezetesebb harcosa a vajdasági autonómiának – tette hozza Sedlarević. Ugyanerről a témáról nyilatkozva a Politika napilapnak Branislav Bogaroški, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga főbizottsága végrehajtó bizottságának alelnöke úgy értékelte, hogy már egy ismert retorikáról

van szó. Bogaroški hozzátette, feltételezi, hogy a következő lépésként a VMSZ azzal fog előrukkolni, hogy „ha a szerbek nem akarják az autonómiát, akarják a magyarok”. - A VMSZ ezzel aktualizálja azt a történetet, mely szerint autonómia kell Észak-Bánát és Észak-Bácska számára, amely gettósítást idézne elő, hiszen a magyarok fele, akik ezeken a területeken kívül esnek, jogfosztottá válnának. Mindez, amiről a VMSZ elnöke beszél a jobbra tolódásról tesz tanúbizonyságot, erre példa az, hogy számukra a Szerb Haladó Párt már huzamosabb ideje elfogadható koalíciós partnernek számít - hangsúlyozta Bogaroški. Emlékeztetőül: Pásztor azt nyilatkozta,

hogy „az autonómista pártok és az effajta törekvések eltűntek, mert ezeket a követelések az elmúlt egy-két évtizedben aprópénzre váltották”, míg Bogaroški hozzáteszi, hogy amikor a vajdasági autonómiáért vívott harcról beszélünk, elég összevetni Vajdaság AT képviselőházi elnökeinek a munkáját azokban a mandátumokban, amikor a VSZL tagjai töltötték be ezt a posztot az utóbbi négy évvel, amikor ezen a helyen a Vajdasági Magyar Szövetség tagja van. - Ugyancsak ismert a hozzájárulásunk az új vajdasági statútum, valamint az illetékességi körök átruházásáról szóló törvény meghozatalában.

SZABAD VAJDASÁG

www.lsv.rs

5

További huzavona a VAT és a köztársaság között a nagyberuházásokra szánt pénzek kifizetése miatt

Vajdaság még két milliárdot veszít

Vajdaság AT kormánya megállapította, hogy hat milliárd dinárral kaptunk kevesebbet 2011-ben. Az előrejelzések alapján idén abból a pénzből, amelyet befizetnek a tartománynak két milliárd dinár az adósságok kezelésére folyik el

sődleges feladatunk nem más, mint az, hogy Vajdaság és annak polgárainak érdekeit megvédjük – emelte ki Sedlarević. Mi nem fogjuk szégyellni magunkat A VSZL által szervezett tiltakozások és az orosz nagykövetnek címzett tiltakozó levél ellenére 2008 december 24-én Moszkvában aláírták a NIS eladásáról szóló szerződést. Rögtön ezt követően, 2009-ben Branislav Bogaroški ismertette a VSZL új követelését – egy 840 millió eurós kártérítést. Ekkora ugyanis a különbség aközött, amennyit Vajdaság kapott és azon összeg között, ami a törvény szerint megillette volna (1,2 milliárd), ha a NIS-t a becsült 2,2 milliárdos áron adták volna el. – A 840 millióból körülbelül 150 ezer új munkahelyet lehetne létesíteni – mutatott rá Bogaroški, hozzátéve, Vajdaságban mintegy 200 ezer munkanélküli van. Ennek ellenére, nem vettek tudomást a VSZL indítványáról. A Tartományi Képviselőház alelnöke, Maja Sedlarević kiemelte a parlament aktuális összetételében valószínűleg utolsó ülésén, hogy a vajdasági adminisztrációnak előbbutóbb nyilatkoznia kell a NIS szégyenteljes privatizációjáról, valamint a tartományi kártalanításáról. – Én nem fogom szégyellni magam, mert a Vajdasági Szociáldemokrata Liga az egyedüli, aki mindezen idő alatt nem hallgatott erről – jegyezte meg Sedlarević.

ÚJVIDÉK - Mivel a 2011-es évben a köztársasági költségvetésből nem lett kifizetve a tartomány nagyberuházásaira szánt összeg nagy hányada, ezért Vajdaság véglegesen elveszített hat milliárd dinárt, erősítették meg a múlt héten a tartományi képviselőházból a Beta hírügynökségnek. Ezt a pénzt többé nem lehet megtéríteni, erre a közelmúltban lapunknak nyilatkozva Maja Sedlarević, a Tartományi Képviselőház alelnöke is figyelmeztetett. Milliárdos gondok A Tartományi Nagyberuházási Alap került a legnehezebb helyzetbe amiatt, hogy Vajdaság nem kapta meg a neki járó hat milliárd dinárt és kérdéses, hogyan fogja megoldani a felgyülemlett kötelezettségeit a kivitelezők

felé. Emlékeztetőül: annak érdekében, hogy az alkotmány által szavatolt minimális 7 százalék meglegyen, a 6 milliárd dináros adósságot a 2011-es évre december elsejéig be kellett volna fizetni három egyenlő részletben a Tartományi Nagyberuházási Alap részére, ugyanis az októberi költségvetés módosítást követően, amelyet a VMSZ törvénymódosító javaslatára történt még, és amelyet a Vajdasági Szociáldemokrata Liga valamint a Vajdasági Magyar Szövetség követelésére fogadtak el, előlátta, hogy az Alapnak ily módon és ilyen ütemben utalják át a pénzt. Ez mégsem történt meg. Hatot írok, kettőt jegyzek A Pénzügyminisztériumból most újabb ígéret érkezett,

Vajdaságot átfolyós átfolyós Vajdaságot bojlerként kezelik bojlerként kezelik Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga alelnöke ezt a helyzetet úgy értékelte, hogy az alkotmányos kötelezettségeket különféle módon lehet értelmezni, így azt is, hogy Vajdaság költségvetése legkevesebb hét százalékát kell kitennie a köztársaság büdzséjének. - Abban az esetben ha ezt a hét százalékot a köztársasági büdzsének nem úgy tolmácsolják mint a tartomány kiadásait, hanem mint transzfereszközt, akkor a tartományi adminisztráció egy átfolyós bojlerhez hasonlítható és ebben a helyzetben nincs is szükség alkotmányra - nyilatkozta Kostreš a Beta hírügynökségnek. Emlékeztetett, hogy a Vajdasági Szociáldemokrata Liga bojkottálta az alkotmányról szóló referendumot mert szerintük az említett hét százalék egyszerűen „átverés és figyelemelterelés arról a tényről, hogy Vajdaság legjobban akkor működne ha saját forrásbevétellel vagyonnal törvényhozási, igazságszolgáltatási és végrehajtó hatalommal rendelkezne - mondta Kostreš. - Ha Belgrád akaratától függünk, mindig így fogunk járni. A mostani rendszer azért rossz, mert nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mennyi pénz jár nekünk a büdzséből. Lehet, hogy Belgrád úgy véli, nem is tartozik nekünk semmivel - mondta Kostreš.

amely szerint a 2012-es évre a tervezett 10,2 milliárd dinárból a nagyberuházásokra négy milliárd dinárt március elejéig befizetnek. Viszont Pásztor István február 2-án a Dnevnik napilapnak azt nyilatkozta, hogy a pénz fele a vajdasági projektumok kivitelezőinek lesz átutalva, mert az adósságokat évek óta nem tudták rendezni a Belgrád és Újvidék közötti pénzátutalási probléma miatt. Elmondása szerint a fennmaradt két milliárdot a még be nem fejezett projektumokra, esetleg újabb beruházásokra költenék. Hogy tisztán lássunk ez azt jelenti: a köztársaság megrövidítette Vajdaságot hat milliárd dinárral a múlt év során. Ezt a pénz Vajdaság sohase kapja meg. Másfelől az adósságokat, amelyek amiatt keletkeztek, mert a köztársaság nem fizette be a pénzeket, Vajdaság abból törleszti majd, amit idén kap. Tehát, Vajdaság idén két milliárd dinárral károsodik, amelyet nem tud új beruházásokra fordítani hanem a régi adósságait kell törlesz-

tenie, amelyek a köztársaság miatt keletkeztek. Jó hír? Ha az említett négy milliárdhoz hozzáadjuk még azt a 3,3 milliárdot, amelyet a bejelentések szerint Vajdaságnak a mezőgazdasági minisztériumból utalnak majd át valamint még azt a két milliárdot, amelyet a köztársaság utalna át a Világbanktól és az Európai Beruházási Banktól kapott hitelből, amelyet egészségügyi létesítmények kiépítésére láttak elő, akkor mindez 9,3 milliárdot tesz ki a 10,2 milliárd dinárból, amelyet a tartomány ebben az évben a nagyberuházásokra költhet. Ez azt jelenti, ha semmi sem változik az év folyamán akkor a tartomány ebben az évben két milliárd dinárral lesz megkárosítva. Az optimisták azt mondanák, hogy ez csak egyharmada annak, amivel 2011-ben károsították meg a tartományt. A pesszimisták pedig ezt: két milliárd dinárral kaptunk kevesebbet már az év elején.

6

SZABAD VAJDASÁG

FÓKUSZBAN

Az Adóhivatal tartozásokról szóló listája újra alátámasztotta

Todor Gajinov, a Vajdasági Alkotmánybíróság utolsó elnöke

ÚJVIDÉK – Mióta az Adóhivatal január 7-én nyilvánosságra hozta a legnagyobb adósok névsorát, a közélet folyamatosan azzal foglalkozik, hogy a milliós tartozások megfizettethetők-e és hogyan kerül erre sor. Ami igen érdekes, hogy a 100 legnagyobb adósságot felhalmozó jogi személyt felsoroló listán csak néhány vajdaságit találunk. Különben, a legnagyobb

Éppen emiatt senki sem gondolt a szeparatizmusra, ahogyan néhányan azt ma tudni vélik, mert mi mind békésen és jól éltünk, mondta Gajinov az 1974-es alkotmány évfordulóján

A vajdaságiak Amíg rendelkezett saját továbbra is a alkotmánnyal, Vajdaságban legjobb adófizetők maradt a pénzének 90%-a

adósok között nagy számú olyan jogi személy szerepel, amely vagy csődeljárás alatt van, vagy már régen törölték őket a nyilvántartásból. Ezek az adóhivatal becslése szerint összesen 215 milliárd dinárral tartoznak, ami mintegy negyede az ez évi állami költségvetésnek! Ehhez az említett összeghez hozzá kell tenni az adósok még két kategóriáját: a vállalkozók (4,2 milliárd dinár) valamint a magánszemélyek (2,9 milliárd dinár). Nehéz megállapítani, hogy milyen a helyzet a vállalkozások tekintetében, mert az Adóhivatal listáján nem tüntették

fel a vállalkozások székhelyét. Ezért nem lehet tudni, hogy a 4,2 milliárd dináros adósságból mekkora rész esik Vajdaságra. Amikor a magánszemélyek adósságáról van szó, az Adóhivatal egy leskováci egyéntől követel legtöbb pénzt – 307,97 millió dinárt. Őt követik ketten, egy személy Inđijáról és egy Zsablyáról, 239 millió és 130 millió dinárral. Ez első látásra rontja

a vajdaságiakról alkotott képet, mely szerint lelkiismeretes adófizetőnek számítanak. Viszont az Adóhivatal nem sokkal az adatok nyilvánosságra hozatala után elismerte, hogy a zsablyai személy elhunyt és nem is hagyott maga után semmilyen tartozást! De ha figyelembe vesszük, hogy a vajdasági jogi személyek az Adóhivatalnak 846,74 millió dinárral tartoznak a 2,9 milliárdból (ami az ös�szeg 29 százalékát teszi ki) valamint, hogy a 100 legnagyobb adós közül mindössze 25 vajdasági, akkor már másként látjuk a dolgokat.

ÚJVIDÉK – Az 1974-ben született vajdasági alkotmány, amely a JSZSZK ugyanabban az évben született alkotmánya alapján lett megszövegezve, nagy felhatalmazásokat adott Vajdaságnak és lehetőséget adott a legnagyobb mértékű fejlődésére. Éppen emiatt senki sem gondolkodott a szeparatizmusról ahogyan néhányan azt ma tudni vélik, mert mi mind békésen és jól éltünk - mondta a Szabad Vajdaságnak Todor Gajinov, a Vajdasági AT végrehajtó bizottságának egykori alelnöke valamint a Vajdasági Alkotmánybíróság utolsó elnöke. A JSZSZK alkotmányát 1974 január 30-án hozták meg, Vajdaság alkotmányát pedig egy hónappal később, február 28-án. Gajinov elmondása szerint mindkét alkotmányt igen sűrűn igazságtalanul megkérdőjelezték, a föderáció alkotmányában pedig az egyik fő okát látták a JSZSZK széthullásában. Gajinov elmondja, hogy nem ez volt az ok és hozzáteszi, hogy a JSZSZK 1974-es alkotmánya lehetővé tette egész Jugoszláviának a fejlődését. A fejlődés évei Az 1974-es alkotmány meghozatala után következett el az a periódus, melyre a vajdasági polgárok úgy emlékeznek, mint életük legszebb periódusára. Mindennek végett vetett Slobodan Milošević alkotmánypuccsa, az úgynevezett joghurt forradalom 1988-ban. - Az 1974-es alkotmánnyal Vajdaság kibővített törvényhozói hatalmat kapott és a saját törvényhozói tevékenységével megmutatta, hogy alkalmas

arra, hogy saját eszközeivel gazdálkodjon – magyarázta Gajinov. Azt mondja, hogy a tartomány rendelkezett a területén található anyagi javakkal valamint minden bevétellel, amit a tartomány területén megvalósított. - Minden köztársaságnak és a tartományoknak, így Vajdaságnak is volt kötelezettsége a föderáció költségvetése felé valamit a föderáció alapja felé, amellyel az elmaradot-

Hidak, utak, gyárak... Mindez oda vezetett, hogy a beruházás tekintetében az az időszak volt a leggazdagabb időszak Vajdaság történelmében. - Vajdaság abban az időben csak a Dunán át hat hidat épített meg, a többi hatszáz kilométer hajózható csatornán, a DTD-csatornán keresztül még néhány tízet. Vajdaságban minden egyes lakott területet

Gazdaság Azotara – Pancsova Jugoremedija – Nagybecskerek Hemofarm – Versec Banini – Nagykikinda Jaffa – Cservenka Carnex – Verbász Neoplanta – Újvidék Kórházak és egészségházak Kamenica Újvidék Zombor Szabadka Nagybecskerek Versec Zenta

Színházak SZNSZ- Újvidék Zombori színház tabb köztársaságokat és Koszovó tartományt segítették. Ha mindezt levonták, Vajdaságnak akkor is megmaradt a területén megvalósított össz bevételének 90 százaléka – mondja Gajinov.

összekötöttek aszfaltúttal, kiépült a pancsovai Petrohemija, és a nagykikindai metanol- és ecetgyár, valamint sok nagy teljesítményű élelmiszeripari gyár valamint nagy mezőgazdaságiélelmiszeripari kombinát és

SZABAD VAJDASÁG

www.lsv.rs

7

A tartományi jelképek elfogadásának nyolcadik évfordulója

sok más – mondta Gajinov. Elmondása szerint a fizetések akkorák voltak, hogy a középosztálybeli családok hitelre házat és autót tudtak venni és biztosítani tudtak mindent, amire szükségük volt és emellett még nyaralásra is futotta.

a gazdasági fellendülés mellett másfél évtizedig lehetővé tette a vajdaságiak számára a személyes biztonság érzetét is, mert akkor létezett vajdasági rendőrség, amely a leghatékonyabb volt az akkori föderációban.

Így dolgoztunk dolgoztunk Vajdaság Vajdaság Így teljes körű autonómiája alatt teljes körű autonómiája alatt Az 1974-es alkotmány meghozatala utáni igen gyors gazdasági fellendülésnek szentelte Ranko Končar és Dimitrije Boarov Stevan Doronjski – Vajdaság autonómiájának védelmére (Odbrana autonomije Vojvodine) elnevezésű könyvük egy külön fejezetét. Ebben a könyvben hivatkoznak arra, hogy Vajdaság kormánya a teljes körű autonómia ideje alatt kiépítette és helyrehozta többek között a pancsovai Azotarát, a nagybecskereki Jugoremediját, a verseci Hemofarmot, a nagykikindai Baninit, a cservenkai Jaffát, az újvidéki Neoplantát. Ugyanabban az időben épült meg a mintegy 93 ezer hektár megművelhető földterület öntözőrendszere, kiépült az Újvidék-Nagybecskerek közötti főút, elkezdődött a Belgrád-Zágráb autóút szerémségi részének kiépítése valamint az utak nagy hányadát megjavították. De ez az időszak nem csak a gazdasági fellendülésről maradt emlékezetes. A közintézetek és az életszínvonal fejlődéséről tanúskodnak azok az adatok is, hogy abban a másfél évtizedben épültek fel vagy újultak meg a kórházak és nagyobb egészségházak Kamenicán, Újvidéken, Zomborban, Szabadkán, Nagybecskereken, Versecen, Zentán és másutt valamint megépült a magyarkanizsai gyógyfürdő. Ezenkívül egy sor új egyetem létesült, az újvidéki pedig jelentős mértékben kibővült. Több száz iskola és óvoda épült valamint megépült a Szerb Nemzeti Színház és a zombori színház épülete is. - Abban az időben a JSZSZK területén belül Horvátország, Szlovénia és Vajdaság volt a legfejlettebb. Példaként a vajdasági fizetések és nyugdíjak a közép-szerbiai átlagot 10 százalékkal meghaladták. Gazdasági és személyes biztonság Külön hangsúlyozza, hogy az 1974-es vajdasági alkotmány

- A közbiztonság magas szintjét semmi mással nem lehet jobban bizonyítani, minthogy abban az időben nem volt felderítetlen gyilkossági ügy – mondja Todor Gajinov. Elmondása szerint minden vajdasági körzet rendelkezett saját rendőrrel, akit a polgárok ismertek és ő is ismerte a polgárokat, senki sem akart problémát okozni saját szomszédjának.

Egyre több vajdasági zászló leng ÚJVIDÉK - A Tartományi Képviselőház 2004 február 27-én határozatot hozott a Vajdasági Autonóm Tartomány zászlajáról. A tavalyi évfordulóval ellentétben, amikor a Vajdasági Szociáldemokrata Liga nyilvánosan figyelmeztetett, hogy a helyi önkormányzatoknak mindössze fele fogadta el a határozatot és tűzte ki a tartomány zászlaját, idén sokkal jobb a helyzet ezt illetően, értékelte a Szabad Vajdaságnak Maja Sedlarević, a főbizottság végrehajtó bizottságának elnöke. - Még ha a tavalyi akciónk sikerrel is járt, továbbra is figyelmeztetni és emlékeztetni fogjuk mindazokat, akik nem tettek eleget a kötelességüknek, akik még mindig visszautasítják a Vajdaság AT zászlajának kitűzését. A hivatalos tartományi szervek döntéseit tiszteletben kell tartani, annak ellenére, hogy magánemberként mit gondolunk azokról a döntésekről - hangsúlyozta Sedlarevićev. Eredményes nyomásgyakorlás Emlékeztetőül: a VSZL egy évvel ezelőtt átfogó kampányba fogott a tartomány minden egyes csücskében

annak érdekében, hogy a tartományi parlament határozatát betartsák és, hogy Vajdaság zászlaja a szerb alkotmánnyal összhangban ki legyen tűzve a helyi önkormányzatok épületein, a helyi közösségekben, és más intézményekben, melynek alapítói a helyi önkormányzatok. Mivel egyes önkormányzatok azzal érveltek, hogy nem rendelkeznek ilyen zászlóval, a ligások zászlókat ajándékoztak nekik. Zichyfalván valamint Antalfalván részt is vettek azok kitűzésén a helyi vezetéssel együtt. A nyomásgyakorlás eredményesnek bizonyult, hiszen abból a 22 önkormányzatból, amelynek akkor nem volt zászlója pár nap alatt 12 kitűzte azt. Az év folyamán a vajdasági zászló még három újabb községben lobog, így mára már csak kilenc vajdasági önkormányzat nem tűzte ki a tartomány zászlaját.

- Érthetetlen, hogy attól függően, éppen melyik politikai struktúra van hatalmon a helyi önkormányzatban úgy viszonyulhatnak az alkotmányos és törvényi rendelkezésre, hogy ha akarják kitűzik, ha nem akarják nem tűzik ki a zászlót - hangsúlyozta Stepanov a Danas napilapnak.

A jogállam gyengesége

Hol nincs zászló

Azt, hogy vannak olyan helyi önkormányzatok, amelyek semmibe veszik a képviselőház döntését Radivoj Stepanov teoretikus még tavaly úgy értékelte, hogy az országban nem léteznek jogi intézmények, a jogrendszer nem működik.

A zastavavojvodine.com honlapján szereplő adatok szerint a tartományi zászló kilenc helyi önkormányzatban nincs kitűzve: Alibunáron, Pecsincén, Temerinben, Palánkán, Apantinban, Szabadkán, Magyarcsernyén, Szécsányban és Titelen.

www.zastavavojvodine.com 2011-ben a tartományi zászló népszerűsítésére beindították a www.zastavavojvodine.com honlapot, ahol a fényképgaléria mellett megtalálható a zászló elfogadásának története valamint annak jogi, törvényi és alkotmányos szabályozása. A honlapnak van egy külön része, ahol azokat a fotókat és videóanyagot lehet megtalálni, amelyeket a polgárok küldenek a honlapra a vajdasági zászlóval kapcsolatban.

8

SZABAD VAJDASÁG

Az angolt használják a környezetnyelv helyett

FÓKUSZBAN Hogyan lett június 4-e, a nemzeti összetartozás napja a vajdasági magyarság emléknapja is?

Ki diktál a nemzeti tanácsnak? Írja: Vass Tibor, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, a Magyar Liga elnöke Lehet, hogy egyesek számára fel sem tűnt mert szinte kommentár nélkül született meg egy határozat a Magyar Nemzeti Tanács júniusi ülésén, amely a vajdasági magyarság számára igen fontos, hiszen az ünnepeinkről szól. A MNT e határozata értelmében június 4-e a nemzeti összetartozás napjává lett nyilvánítva. Egybeesés?

SZABADKA - Amikor a szabadkai városi vezetőség újra kérelmezte az oktatásügyi minisztériumnál, hogy a magyar nyelvet az iskolákban kötelező, és ne fakultatív tantárgyként tanítsák, ahogy eddig, akkor ezt a követelésüket azzal támasztották alá, hogy a különböző nemzetiségű fiatalok egymás között angol nyelven kommunikálnak nem pedig környezetnyelven, ahogyan az normális lenne. A kérelmet három éve adták át, válasz azóta sem érkezett. Még nagyobb gond Az év elején újra kezdeményezték, de a közvélemény reakciója megoszlik: van, aki teljesen elítéli, míg van, aki üdvözli. Azok, akik ellenzik, hogy a magyar nyelv kötelező tantárgy legyen hangsúlyozzák: Szerbiában élnek és nem ők kötelesek magyarul megtanulni, hanem a magyarok szerbül. Mások viszont azt mondják, az ember minél több nyelvet tud annál gazdagabb. - A vita, amely e kérdés kapcsán kerekedett egy mélyebb problémára mutat rá: arra, hogy az értékrendszerünk alapjaiban változott meg. Ha

normális társadalomban élnénk, akkor ez nem jelentene problémát, még kevésbé váltana ki ellenszegülést - véli Murényi Tibor, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga szabadkai városi bizottságának alelnöke. Önkéntes gettósodás Murényi hangsúlyozza, előnyként kellene tekinteni annak a nyelnek a tanulási lehetőségére, melyet a környezet is használ nem pedig hátrányként és nem kellene ezzel mélyíteni az emberek közötti szakadékot. - Valamikor a környezetnyelv elsajátítása, legyen az a magyar vagy a szerb nyelv, spontán történt. A gyermekek játék közben sajátították el, a barát mellett az iskolapadban vagy később a katonaságban. Ez ma már nem így van. A magyarok a szerb nyelvet kötelező tantárgyként tanulják, de nehezen kommunikálnak szerb nyelven, mert mesterséges környezetben tanulják azt, és nem használják a mindennapi életben. Attól félek, hogy a magyar nyelv kötelező tantárgyként való bevezetése sem adna jobb eredményeket - mondja Murényi. A kommuniká-

ciós probléma csak az egyik megnyilvánulási formája az etnikumok közötti óriási távolságnak, amely Szabadkán létezik a különböző nemzeti közösségek között. Ahogy fogalmaz, az emberek az önkéntes gettósodást választották, mert nem beszélik egymás nyelvét. Kutatások eredményei is alátámasztják, hogy a különböző nemzetiséghez tartozó fiatalok közötti kommunikáció hiánya az egyik alapvető oka a későbbi nemzeti türelmetlenségeknek és a nemzeti alapon történő összetűzéseknek, valamint, hogy a környezeti nyelv elsajátítása az egyik lehetséges megoldása ennek a problémának. A VSZL fiataljai megemlékeztek az anyanyelv napjáról A VSZL fiatal tagjai Vajdaság-szerte, így Szabadkán és Újvidéken is, február 21-én megünnepelték az anyanyelv nemzetközi napját, felhívva a figyelmet arra, hogy a törvény által szavatolt hivatalos nyelvhasználatot tiszteletben kell tartani, valamint, hogy ez igen fontos a vajdasági nemzeti közösségek identitásának megőrzésében.

Ha csak úgy tekintenénk erre az ügyre, hogy ünnepelni jó és szép, akkor nem is tennék semmi megjegyzést. Viszont az ügy sokkal összetettebb, szerintem egy politikai állásfoglalás megnyilvánulása, különösen ha megvizsgáljuk az előzményeket és azt a politikát, amit az MNT folytat. Emlékeztetőül, június 4-e a trianoni békeszerződésre és egy korszakfordulóra emlékeztet, ami történelmi szempontból jelentős a magyar nemzet számára. De hogyan lehet ezt a dátumot politikai célokra felhasználni? A magyar Országgyűlés ezt a napot a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, amit legitimnek tartok. A tisztelt MNT tagok is bizonyítani akartak és ügyesen ugyanezt tették. Már az ülésen, mint egyetlen felszólaló, megkérdeztem, vajon ezt önállóan teszik vagy valaki sugallatára? Ha valamely MNT tag ötlete, akkor valóban ügyesen szerettek volna a kedvükbe járni a pénzforrásokat nyújtóknak. Nekem inkább a sugallat ötlete jut eszembe, és a vajdasági magyar nemzeti közösség helyzetét jól ismerők is egyet értenek velem, hogy van, aki nagyon is odafigyel az MNT munkájára és sugallja, hogy a magyar kisebbség politika merre is fejlődjön. Mi tudjuk mi az összetartozás Mindezeket elmondtam a szó-

széken is, mint a Magyar Liga képviselője. Elmondtam, hogy minket nem kell összetartozásra tanítani, mert mi, vajdasági magyarok tudunk így érezni és cselekedni is, immár több évtizede. Meg tudtuk vigyázni hitünket, nyelvünket, nemzeti öntudatunkat, tudtuk hogy összetartozunk. Ezt tudtuk akkor is, amikor igen nehéz éveket éltünk, háborús éveket, amikor nem tudtuk mit hoz a jövő. Akkor még ezek az aggódó politikusaink nem hallatták hangjukat. Mások pedig egyesek kiképzésen voltak valahol a nagyvilágban, távol a mi szenvedéseinktől. Vajon akkor nem jutott eszükbe az összetartozás napja? Nem érezték akkor

a velünk való összetartozás fontosságát és jelentőségét mikor a legnehezebb volt és minden segítségre szükségünk lett volna? Hivatásos magyarok A legtöbb kis politikusunk, akik mára már nagyra nőtt és nagy politikus vált belőlük, abban az időben még Milošević pártjában védték a magyar érdekeket. Ma már nemzetvédőké fejlődtek, előadásokat tartanak a kisebbségvédelemről, és ezt ügyesen meg is fizettetik. Hisz a magyarságunkból tőkét is lehet kovácsolni. Ezeket az egyik politikusunk hivatásos magyaroknak nevezte. Más nemzeti közösségben is van ilyen példa, de én most, mint a nemzeti tanács tagja a saját közösségemen belül maradok. Azon a közösségen belül, amelyet mindez érint és, amelynek tagjai ezt a napot már idén júniusban ünnepelni fogják.

SZABAD VAJDASÁG

www.lsv.rs

9

Dobradón, Ürög község két, többségében magyarlakta falujának egyikében jártak a Szabad Vajdaság újságírói

Egy év alatt csak egy kislány született DOBRADÓ – A lassú kihalás és az elszegényedés nem kerülte meg a hajdanán gazdag magyar többségű tarcali falvakat sem. Az ürögi községben két ilyen falu is van – Dobradó és Satrinca. A Szabad Vajdaság újságírói nemrég Dobradóba látogattak, ahol a legutóbbi népszámláláskor 107 személyt írtak össze. Első látásra a falu sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora a valóságban, mert a házak mind egy sorban helyezkednek el, előttük kert húzódik az útig. Ebben a faluban nehéz az élet, mert nincsen munka és a fiatalok mind elhagyják a helységet. Viszont a többi faluhoz képest legalább van boltjuk, ami igaz, csak dél-

előtt dolgozik. Sivár utcák Az utcák kihaltak. Az alatt a húsz perc alatt, míg a fő utcán battyogtunk csak egyetlen emberrel találkoztunk, aki a lovával a szántóföldre sietett. Beszélgetőtársra csak akkor találtunk, mikor bekopogtunk Répás Iván házába, aki hajlandó volt pár dolgot elmondani a falujáról. Először azt magyarázta el, hogy miért viseli az Iván nevet magyar létére. - Titó idejében a János nevet Ivánra fordították és ez így maradt a mai napig is. Így lett az Istvánból Stevan – magyarázza. Iván 55 éves,

Ilkić: Kevés Kevés aa befektetés befektetés Ilkić: földművelésbe és és aa turizmusba turizmusba aa földművelésbe Vladislav Ilkić, a VSZL ürögi községi bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy a fiataloknak a falvakból való távozásának egyik alapvető oka az állam alacsony befektetése a mezőgazdaságba és a turizmusba. - A liga az elkövetkezendő időszakban követelni fogja a falusi turizmust szabályozó törvény meghozatalát, majd azt követően az ürögi utak rendbetételét. Az utak megépítésével a tarcali falvak közelebb kerülnének a városokhoz, nem kellene elköltözni a helybelieknek, amely alapja lehetne a fölművelés és a turizmus további fejlődésének – mondja Ilkić, aki az ürögi községi képviselő-testület elnöke is. A következő lépés a turizmus fejlesztése lesz.

a feleségével fiával és az unokáival él egy háztartásban. Mióta tönkrement az ürögi szövetkezet kizárólag mezőgazdasággal foglalko-

zik. - 18 és fél munkaévem van, ami semmire sem elegendő. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozok. Sok munka ez, és a fizetség kevés, de valahogy éldegélünk – mondja és hozzáteszi, hogy kevesen vannak azok a fiatalok, akik megszolgálják a nyugdíjat, hiszen senkinek sincs állandó munkahelye. Dobradóra azt mondják, hogy nagy bajban van, hiszen praktikusan a világ végén tatálható. - Igen nehéz most az élet. Munka nincs sehol, csak a föld marad. Minden fiatal Rumára vagy Újvidékre költözik, Dobradó 15 év múlva ki fog halni – figyel-

meztet. Elmondása szerint a falubéli fiatalok, ellentétben az észak-bácskai velük egykorúakkal nem Magyarországon keresik a

jobb megélhetés lehetőségét. Hozzáteszi, jó a viszonyuk a környező falvakkal, még ha azok szinte teljesen szerb lakta falvak.

- Mi mind jól élünk egymás mellett és együttműködünk, itt senki sem azt nézi, hogy

ki milyen nemzetiségű, hanem, hogy ki milyen ember – mondja Iván. Mindenki úgy találja fel magát, ahogy tudja Kicsivel később Buzás Ivánra akadtunk, aki beinvitált a házába. Beszélgetésünk elején arra panaszkodott, hogy a múlt évben 6 személy hunyt el és csak egy kislány született. - A fiatalok elmennek innen, mert nincs munkalehetőség. Elég sok nőtlen férfi van a faluban, kevés a lány. Régen a négy gyermeket is vállaltak, ma erre már nincs példa – mondja Iván bácsi, aki már nyugdíjas, de még mindig foglalkozik a földműveléssel is. Más családokkal ellentétben vele él két fia és azok családjai. - Ők sem tudnak sehol elhelyezkedni ezért napszámosként dolgoznak. Nincs más választásuk, dolgozni muszáj – mondja Iván bácsi. Elmondása szerint a falubéli fiatalok nem járnak szórakozni, otthon ülnek, csak nagy ritkán mennek át Satrincára. - Ezek a mostani fiatalok még lehet, hogy el is járnak időről-időre, de a kicsivel idősebbek otthon maradnak. Azt mondja, hogy az utóbbi időben a fiatalok is ritkábban mennek el a faluból, mert nincs hova menniük.

10

SZABAD VAJDASÁG

téma

Interjú Dalibor Šandorral, a temerini VSZL alelnökével

Igyekszünk konkrét dolgokat tenni a temeriniekért Arra a kérdésre, hogy mi áll a temerini incidensek hátterében és hogy beszélhetünk-e incidensekről Dalibor Šandor, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga temerini szervezetének alelnöke a www.glasackakutija. com internetes portálnak adott interjúban azt válaszolta, hogy ő ezt nem tudja, ezt az illetékeseknek kell megállapítaniuk. Elmondta, hogy minden egyes incidens hátterét ki kell vizsgálni és közzé tenni, hogy azokat alkoholos állapotban követtéke el, lányok miatt verekedtek-e össze a fiatalok vagy nemzetek közötti türelmetlenségre kell gyanakodni. - Biztos vagyok benne, hogy sokkal tapintatosabbnak kellene lennünk, és megkérném a médiumokat, hogy körültekintőbbek legyenek, hiszen nem lehet minden összetűzésben az elkövető és az áldozat szerepét az alapján leosztani, hogy ki magyar és ki szerb nemzetiségű. Másfelől, Temerinben már szokássá vált, hogy a választások előtti időszakban úgynevezett nemzetek közötti incidensek történnek. Nem tudom, hogy ők állnak-e a történtek hátterében, de az bizonyos, hogy

vannak olyan pártok, amelyek ezekből az incidensekből politikai tőkét kovácsolnak. Ezért nőtt meg a liga Egyesek a magyar szeparatizmust ítélik el, mások a nagyszerb hisztériát. A liga mit ítél el? A Vajdasági Szociáldemokrata Liga elítéli a fasizmus és a sovinizmus minden formáját valamint az erőszakot, amely követi azt. Elítéljük az országunk alkotmányával szavatolt emberi jogok mindenféle veszélyeztetését. Mi arra törekszünk, hogy konkrét dolgokat tegyünk a temerini polgárok érdekében. Hogy választ kapjunk arra, mikor kapják meg végre azt, amit kifizettek és ne engedjük meg, hogy újra megfizettessék velük. Hogy kiássuk az idős, egyedül élő néni háza előtt az árkot, hogy rámutassunk arra, hogyan szegi meg a hatalom a törvényeket és így tovább. Többek között mi nevén nevezzük a dolgokat és mindenféle extrém megnyilvánulás ellen felvesszük a harcot. Ezért nőtt többszörösére a liga tagsága Temerinben és tagjaink

között vannak szerbek, magyarok és más nemzetiségű polgárok is. Azok, akik eddig is, és ezek után is büszkék a saját multikulturális és többnemzetiségű Temerinjükre és akik azt szeretnék ha működne, épülne és fejlődne községük. Mi lenne ha megszűnnének az incidensek? Ezek az „incidensek” vajon nem a község nem megfelelő ütemű fejlődéséről akarják elterelni a figyelmet? - Tény, hogy a választásokat követően három évig nem történik itt semmi, aztán újra ismétlődik a már ismert forgatókönyv. Biztos, hogy a „felforrósodott hangulat” miatt néhányan a nemzeti érdekeik „védelmezőjénél” keresnek oltalmat. Képzeljék csak el milyenek lennének a temerini választások incidensek nélkül. Amikor az előbb azokról beszéltünk, akik elítélik a magyar szeparatizmust valamint azokról, akik elítélik a nagyszerb hisztériát, feltűnt, hogy mindként párt hatalmon van Temerinben? A Magyar Koalíció is és az SZDP és még sokan má-

sok, a SZRP viszont ellenzékben. Ilyen ellenzék tartja a helyi közösségeket, a hatalom pedig nem hajlandó kiírni azokban a választásokat. Na, most képzeljék el, hogy mi lenne ha elmaradnának az incidensek? És hogy a polgárok a választások előtt például olyan kérdéseket tennének fel, amiket normális esetben szokás: mit tettek eddig, mit építettek, hány új befektetés, út, munkahely létesült? Mi történik a helyi járulékból befolyt pénzzel? Az emberek jók vagy rosszak Sokan úgy vélik, hogy a Temerinben történő eseményekről olyan emberek alakítják a ké-

pet, akik még a térképen sem tudják megmutatni, hol helyezkedik el a község? Mi az embereket jókra és ros�szakra osztjuk, nem pedig a nemzeti hovatartozás alapján különböztetjük meg őket. Amit bizonyosan állíthatok az, hogy annak ellenére, hogy a liga a községben fiatal pártnak számít és parlamenten kívüli ellenzékként működik, mi minden egyes lakos életszínvonalán akarunk javítani. Emlékeztetőül: petíciót indítottunk és terjesztettünk be azért, hogy ne kelljen 600-tól 800 eurónyi díjat fizetni a nem létező szennyvízcsatornára való rákapcsolásért, amit több mint 2200 temerini polgár támogatott. Bűnvádi feljelentést tettünk az újvidéki ügyészségen mert az elmúlt öt évben a helyi járulékból 1,5 millió dinárt nem rendeltetésszerűen használták fel. Hat személy ellen tettünk név szerinti feljelentést, most az illetékesen a sor hogy megállapítsák a büntetőjogi felelősség fokát... A liga temerini községi bizottsága, amelynek alelnöke vagyok, felvállalta, hogy a helyi politikával, a helyi lakosok érdekeivel és minden temerini érdekének védelmével foglalkozik.

A VSZL Temerin községi bizottságának elnöke, Robert Karan

Felkutatni és megbüntetni mindazokat, akik megpróbálták Így számos kételyt el lehetne oszlatni – mégpedig, hogy azok az incidensek, amelyek néhány hónapja felkorbácsolták a kedélyeket vajon, és ha igen, milyen mértékben voltak a félelemből táplálkozó pártok régi, már kipróbált választási kampányfogásai...

TEMERIN - Temerin az elmúlt fél évben szokatlanul sokszor került a közvélemény figyelmének középpontjába mint az a hely, ahol sorozatosan, a média megfogalmazása szerint nemzetek közötti, incidensek történnek szerbek és magyarok között. Ennek ellenére a lapunk által Temerin utcáin végzett felmérésben részt vevők egyöntetű véleménye, hogy nem kell kizárni annak lehetőségét sem, hogy a politikai szervezetek már tapasztalt választások előtti játszadozásairól van szó. Felnagyított és elpolitizált - A fiatalok mindig is verekedtek és verekedni is fognak. Ezt azok politizálták el, akik másképp nem tudnak funkcionálni. Amikor valami hasonló történik, akkor

Abarátság barátság receptje receptje A - Amikor fiatal voltam, a szerb barátaimtól az ő nyelvüket tanultam, nekik pedig az én anyanyelvemet, a magyart tanítottam, hogy könnyebben tudjunk kommunikálni. Minden gyerekkori barátommal még ma is tudok magyarul beszélni – mondja Csernicsek Ferenc, hangsúlyozva, hogy a nyelvtanulás segíti a nemzetek közötti kommunikációt. egyfelől Šešelj radikálisai és a hozzá hasonlók, másfelől pedig Csorba Béla és a pártbarátai nemzeti indíttatású incidensnek kiáltják ki, amivel az emberek között felesleges feszültséget keltenek, a közvéleményben pedig lincshangulatot – mondja a született temerini Kocsicska Csaba. Balázs Gizella is egyetért vele. - Szerintem minden ilyen esetet felfújnak. Ezt annak tudatában is kijelenthetem, hogy ismerem a verekedésekben részt vevőket. Különben meg, én nem szerbekre

és magyarokra osztom az embereket, hanem jókra és rosszakra! – üzeni ez a temerini asszony. - Szinte hihetetlen, hogy a községünkben mennyire elpolitizálták a szerbek és a magyarok közti viszonyt – mondja a temerini Csernicsek Ferenc. Semmi sem történik véletlenül - A háborúk után, a kilencvenes évek-

SZABAD VAJDASÁG

www.lsv.rs

11

Mit rónak fel a temerini magyar közösség tagjai a VMSZ és a VMDP helyi hatalomban tisztséget betöltő képviselőinek

NEPOTIZMUS ÉS MUNKAKERÜLÉS! Danyi Zoltán: A tehetetlenségükről és a szemtelenségükről fogok emlékezni rájuk - Medvecki József: Fáj, hogy az én magyarjaim semmit sem csináltak - Povazsán Erzsébet: Hol van a helyi járulékból befolyt pénz? TEMERIN - Már nehéz lemérni, hogy a temeriniek mennyire elégedetlenek a helyi hatalom munkájával. Akárkivel is álltak le riportereink az utcán beszélgetni, elégedetlenségről hallottak és számos kritikáról, amivel a Temerint vezető koalíciót illették a helyiek. A legtöbb kifogást a magyaroktól lehetett hallani, akik sokat vártak a nem-

fontosságú tisztséget: Gusztony András a községi elnök, Matuska Mihály a képviselő-testület elnöke, Puskás Tibor az első helyi közösség tanácsának elnöke, Ágoston Mária pedig a művelődési és tájékoztatási központ igazgatója. A helyiek pont egy ilyen összetételű hatalomtól várták azt, hogy megoldja a településük gondjait. Sajnos gyorsan ennek az ellentettjéről kellett meggyőződniük. „Semmi jó nem származik tőlük”

zeti előjelű pártoktól is: a Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetségtől és Ágoston András Vajdasági Magyar Demokrata Pártjától. A kiábrándulást csak fokozza, hogy az említett pártok tagjai töltik be az összes kulcs-

- Ebben a négy évben testközelből győződhettük meg arról, hogyan néz ki a nepotizmus és a pártérdek tisztelete a polgárok érdekének tisztelete helyett. Egyetlen egy jó dolgot sem tudok megemlíteni, amit ez a hatalom tett volna miértünk, polgárokért. És ez a tény még fájdalmasabb, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az én magyarjaim azok, akik semmit sem csináltak - mondja kiábrándultan Medvecki József. - Azt gondoltam, hogy Gusztony András a munkatársaival

együtt előlendíti ezt a községet, de kiderült, hogy ő is csak egy pártkatona, akinek az érdekei nem egyeznek a polgárok érdekeivel. Matuska doktorról és a többiekről nem is mondok semmit. Minél előbb számoljanak el az elköltött helyi járulékkal – panaszkodik Povazsán Erzsébet. - Nagyot csalódtam a helyi hatalomban. Semmi más nem jut eszembe, amiről majd emlékezni fogok erre a koalícióra, csak a tehetetlenség és a szemtelenség. Még várok – a többi helyi lakos-

sal egyetemben –, hogy választ kapjak arra, hova költötték a

helyi járulékból befolyt pénzt. Abban is kételkedek, hogy rendeltetésszerűen költötték el, ugyanis ha a szennyvízhálózat kiépítését nézzük, egyértelmű, hogy azt illetően semmi sem történt – mondja mérgesen és kiábrándultan Danyi Zoltán. „Becsapták a népet” - Elégedetlen vagyok azoknak a munkájával, akik a községünket vezetik és az életünkről döntenek – folytatja Povazsán Erzsébet. - Sajnos egyetlen olyan pozitív példa sem jut eszembe, amit a hatalmon lévő pártok csináltak. Az jellemzi őket, hogy sokat beszélnek és keveset tesznek, vagyis sok minden elkezdenek, de semmit sem fejeznek be. Itt van a legfrissebb példa, a központban lévő parkoló kiépítése és a piac kiköltöztetése – mondja. Medvecki József is megkeseredett: - Egyáltalán nem vagyok megelégedve a helyi hatalom teljesítményével. Egy teljesen elhibázott döntés volt a központban a parkoló kiépítésének megkez-

dése. Ehelyett az ivóvízellátással kellett volna foglalkozni, arra kellett volna költeni a pénzt. A fiataloknak munkahelyet kellene biztosítani, mert nem tudnak mit kezdeni magukkal, munkahely meg nincs – mutat rá Medvecki. - Nagyon gyenge Gusztony és a temerini hatalom többi részének teljesítménye. A szennyvízhálózat kiépítése kapcsán is átvertek bennünket. Szerintem a község legégetőbb problémájával sem foglalkoztak, ez pedig a munkanélküliség. Senkinek sem volt közülük ötlete, hogy hogyan lehetne ezt megoldani – mondja Danyi Zoltán.

megrontani a nemzetek közötti viszonyokat felelnek, ugyanis ők csak az ilyen dolgoknak köszönhetően maradnak meg a politikai életben – mondja Csernicsek. - Nagyon érdekes, hogy épp a választási év előtt történnek ilyen incidensek. Meggyőződésem, hogy semmi sem történik véletlenül – teszi hozzá Kocsicska Csaba. - Ezek nem nemzeti incidensek voltak, hanem vandalizmus! Egyes politikusok, a nem túl objektív médiumokon keresztül, így akarják reklámozni magukat és a pártjukat – véli Balázs Gizella. A kiskorúaknak nincs alkohol! ben több párt és politikai szervezet alakult a vajdasági nemzetiségek nemzeti

önazonosságának megőrzéséért. Az biztos, hogy nekik ezek a dolgok meg-

A VSZL Temerin községi bizottságának elnöke, Robert Karan dicsérettel illeti a rendőrség azon szerepvállalását, amit

a közrend megőrzésének érdekében tesz, de felhívja a figyelmet arra, hogy sok kérdésre választ lehetne kapni ha a rendőrség felkutatná és kellőképp megbüntetné azokat, akik néhány hónapja megpróbálták Temerinben megrontani a nemzetek közötti viszonyokat. Robert Karan szerint a községben a kedélyek megnyugtatása szemmel látható, aminek egyik formája a vendéglátóipari létesítmények szigorúbb ellenőrzése. - Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a mi községünkben is végre alkalmazzák a kiskorúakra vonatkozó alkoholfogyasztási és -forgalmazási tilalmat, valamint hogy figyelemmel kövessék, vannak-e kiskorúak ezekben a létesítményekben – mondja a temerini ligások elnöke, Robert Karan.

12

SZABAD VAJDASÁG

AKCIÓ

ZENTA: Goran Jovanović, a községi tanács kommunális ügyekkel és városrendezéssel megbízott tagja

Zenta rendezett lesz a hitelek ellenére, melyeket a VMSZ hagyott maga után Csak erre az évre az előző hatalom adósságának összege 46 millió dinár ZENTA - Goran Jovanović, a községi tanács kommunális ügyekkel és városrendezéssel megbízott tagja rámutatva az ez évi legfontosabb célokra hangsúlyozza, hogy 33 utca aszfaltozása van tervben. Elmondása szerint arról a pályázatról van szó, amelyre a Nagyberuházási Alap hagyott jóvá pénzeszközöket valamint olyan infrastrukturális fejlesztő projekteket is terveznek, amelyeket a községi költségvetésből finanszíroznak. Elsősorban a járdák helyrehozatalát és kiépítését, a Kertek-

ben a szennyvízelvezető-hálózat kiépítését, a városközpontban a parkolók megépítését és megjelölését, a központi tér rekonstrukcióját (szökőkúttal, játszótérrel és nyári színpaddal), a Népkertben a sétautak rendezését, valamint a vízvezeték-hálózat további javítását és kiépítését tervezik. Mindent önerőből - Hangsúlyozni szeretném, hogy az említett beruházásokat meg fogjuk valósítani a nehezítő kö-

rülmények ellenére is, amely a hitel kamatának és az alaptőkének a visszafizetéséből ered, amellyel a VMSZ vezette előző hatalom terhelte meg községünket. Az adósság erre az évre 46 millió dinárt tesz ki. Goran Jovanović, aki a zentai VSZL tisztségviselője is. Elmondta, hogy a liga képviselői a községi vezetésben nem fogják támogatni a község további eladósodását bármely „kedvező” hitelről is legyen szó. - Minden infrastrukturális projektumot önerőből pénzelünk valamint sikeres pályázatok segítségével, úgy ahogyan azt tavaly is tettük - állítja Jovanović. Köztéri világítás és a községi javak felújítása Goran Jovanović elmondta, hogy a 2011-es évben a zentai község területén igen jelentős

- A községi vagyon felújítása keretében a Városháza tetőrendszerének egy része lett helyrehozva valamint a Történelmi Levéltár tetőrendszere az Ady Endre utcában, a városi temető halottasházának a tetőrendszere, a Miroslav Antić Kamaraszínpad épülete, a bogarasi általános iskola kazánháza lett felújítva valamint a Thurzó

Legfontosabb célok a 2012-es évben: 33 utca kiaszfaltozása, járdák, csatornarendszer kiépítése, a központi tér rekonstrukciója, a parkolók megjelölése és még sok más. Mindezt Zenta saját eszközökből fogja megtenni, mert a liga nem engedi meg a község további eladósodását

CIP – Katalogizacija u publikaciji Biblioteka Matice srpske, Novi Sad 329.14 (497.113) Slobodna Vojvodina/glavni i odgovorni urednik Dušan Jakovljev. – God. 1, br.1 (1998) - . - Novi Sad: Liga socijaldemokrata Vojvodine, 1998 - , - Ilustr. ; 31,5cm Mesečno. ISSN 1821-1186 COBISS.SR-ID 138618119

összegeket fordítottak a kommunális infrastruktúra fejlesztésére valamint a község tulajdonában lévő elhagyott épületek és intézmények felújítására. - Ami a köztéri világítás illeti, tettünk a város valamint a falvak jobb megvilágítása érdekében,

Lajos iskolában hét helyiség megépítése van folyamatban -hat tanteremé és egy műhelyé - folytatja. - A sportcsarnok tetőrendszerének kiépítése mellett más sportlétesítményekbe is befektettek: a Partizan udvarán kijavítot-

Vízellátás Vízellátás - Mikor a vízellátásról van szó, azzal a céllal, hogy a vízellátáshoz minőségi ivóvizet használhassunk megtörtént az utcai vízvezetékhálózat kiépítése és rekonstrukciója. Tornyoson és Búránysoron egy-egy kút lett fúrva valamint köztéri öntöttvas kutakat helyeztünk el a város több pontján is - mondja Jovanović. új világítótestek és kandeláberek kerültek azokra a helyeken, ahol eddig nem volt megfelelő utcai világítás - mondja Jovanović.

ták a kézilabdapálya aszfaltját, az Emlékiskolában műfüves, többfunkciós pálya lett kiépítve, az Aranygerenda utcában meg-

újult a kosárlabdapálya, a fedett uszoda új hőszigetelő borítást kapott. A Népkertben a játszótér alapzata lett helyrehozva valamint a közlekedési gyakorlópálya. Ezen kívül felújításra került a Ćirpanov utcai piac is. A hulladék kezelése és az esővíz elvezetése - A hulladék kezelésének rendszerét fejlesztettük, több szemeteskosarat, a kommunális szemét részére pedig konténereket helyeztünk el a város területén valamint növeltük az úgynevezett zöld szigetek számát a szelektív hulladékgyűjtés érdekében - hangsúlyozza Goran Jovanović, a községi tanács kommunális ügyekkel és városrendezéssel megbízott tagja. Emlékeztet, hogy az esővíz hatékonyabb elvezetése érdekében az évtizedekig elhanyagolt nyitott csatornahálózaton is munkálkodtak. - Ki lett dolgozva a műszaki tervezete a csatornahálózat rendszerének bővítésére a 30, 31, 32, 33 blokkokra vagyis a Kis Kompetencia területén. Folyamatban van a község területrendezési tervének és a városrendezési főtervének összeegyeztetése az új törvényekkel, a központ valamint a Kis Kompetencia főtervének kidolgozása valamint egy környezeti hatástanulmány kidolgozása az átrakó állomásra vonatkozóan, amely a városi szeméttelepen fog megépülni mondja Jovanović.

SZABAD VAJDASÁG

www.lsv.rs

13

A többéves erőfeszítés után a VSZL kampányt indít

Legyen városi község Csantavér, Bajmok és Palics! Vannak, akik most választás előtti marketingfogásként kérik a községek létrehozását. A liga azt akarja, hogy városi községeket alakítsanak ki, amivel a helyi közösségek egy adminisztratív községet alkotnának, de úgy, hogy mindeközben ne kelljen új intézményeket, új közvállalatokat alapítani, ami új foglalkoztatási hullámot jelentene az adminisztrációban. SZABADKA – Szabadkán a Vajdasági Szociáldemokrata Liga egy kampányt indít, aminek az a célja, hogy Csantavér, Bajmok és Palics külön városi községek legyenek – jelentette be sajtótájékoztatóján Veljko Vojnić, a városi szervezet elnöke. Hangsúlyozta: a „ligások” egy régi ötletéről van szó, aminek jelentőségét más pártok csak a közelmúltban fedezték fel.

városi községek létrehozása a községek létrehozásával ellentétben nem kerülne a polgárok pénzébe. Az egy másik probléma, hogy ez egyetlen hatalomnak sem felelne meg, ugyanis ily módon már nem ők kontrollálnák teljes egészében a város fejlődését – emelte ki.

Sokaknak csak most jutott eszébe

A VSZL még 2008-ban elküldte a köztársasági, a tartományi és a helyi intézményeknek azt a tervezetet, amiben Csantavér városi kö-

- Most sokan hasonló ötlettel állnak elő, szerintünk egyáltalán nem korrekt módon, ugyanis világos számunkra, hogy a választási kampány egy jó marketing fogásáról van szó. Aláírásokat gyűjtenek a lakosságtól, hogy ezzel támogassák a községek megalapítását, holott ennek nincs jogi alapja. Mi valami másért szállunk síkra: olyan értelembe vett városi községeket szeretnénk, amik a már létező helyi közösségek összevonásával jönnének létre, anélkül, hogy párhuzamos intézményeket hoznának létre, új közvállalatokat alapítanának, új munkásokat alkalmaznának – mondja Veljko Vojnić. – Vagyis a

Az elaborátumot 2008-ban átadták

zséggé való átalakításának lehetőségeit ecsetelték, de akkor ehhez nem volt meg a kellő politikai akarat. - Négy évvel később kije-

Minden mutató - a demográfiai, a szociális, a gazdasági, a művelődési - azt mutatja, hogy Csantavér hanyatlik és fizikailag eltűnik. Ma majdnem ezer emberrel kevesebb él itt mint a 2002-es népszámlálás alatt élt! A nem megfelelő fejlesztéspolitika miatt Palics kimondottan sokat veszít, turisztikai célpontként stagnál...

Távol vagyunk vagyunk aa Városházától Városházától Távol - Szabadka központosított vezetése nem teszi lehetővé azt, hogy a város gazdasági értelembe egyenletesen fejlődjön. Így a 2010ben elfogadott telekrendezési tervvel egy 200 hektáros ipari park létrehozását tervezték, amely érinteni Nagyfényt, Új Zsedniket és Csantavért. Ez viszont csak papíron van így, ugyanis nekünk nincs arra pénzünk, hogy idevonzzuk a befektetőket. És nem csak erről van szó. A városi büdzsét mindenhonnan töltik, így Csantavérről is, de vissza nagyon keveset, vagy szinte semmit sem adnak. A városi vezetésnek kizárólagos joga eldönteni, kinek, mennyit ad, hogyan költi el a pénzt, és ebben az elosztásban csak a kiváltságosak kapnak valamit. Csantavéren fel kell újítani a vízvezeték-hálózatot, ami nagy befektetésnek számít, meg kell oldani a szennyvíz-elvezetést is, ugyanis a település gyakorlatilag pöcegödrökön fekszik, de minderre nincs megértésük a Városházán. Ha városi község lennénk, akkor lehetőségünk lenne arra, hogy mi oldjuk meg saját problémáinkat – emelte ki Murényi Tibor.

lenthetjük, hogy Csantavérnek egy külön városi község megalakítására nagyobb szüksége van mint valaha, ugyanis minden mutató - a demográfiai, a szociális, a gazdasági, a művelődési - azt mutatja, hogy Csantavér hanyatlik és fizikailag eltűnik. Ma majdnem ezer emberrel kevesebb él itt mint a 2002es népszámlálás alatt élt. Az emberek elmennek innen, mert itt semmilyen kilátásuk nincs. Szerintünk ez az állapot a város centralizált vezetésének következménye, és feltesszük a kérdést, kinek van joga arra, hogy elvegye gyerekeink jövőjét – emelte ki Murényi Tibor, aki már 2007-ben indítványozta Szabadka decentralizációjának ötletét. Palics sokat veszít A nem megfelelő fejlesztéspolitika miatt Palics kimondottan sokat veszít, turisztikai célpontként stagnál. - A 2011-es hivatalos sta-

tisztikai adatok 8 százalékkal kisebb forgalmat mutatnak Palicsra vonatkozóan, míg Szabadkára ez az adat a duplája. Szerintünk ez azért van mert nincs valamiféle pluszkínálat, nincs miért tovább maradniuk a turistáknak a palicsi tó partján. Azt gondoljuk viszont, hogy nem kell külföldi beruházókra várni ahhoz, hogy ilyen pluszkínálatok szülessenek. Mi is csinálhatnánk ilyeneket, ha meg lenne az ehhez szükséges anyagi

az esetben is a decentralizáció mellett szállunk síkra, abban a meggyőződésben, hogy ez a gyorsabb és hatékonyabb útja a turisztikai lehetőségek fejlesztésének, amelyek óriásiak, de még mindig kihasználatlanok – mondja Bernadeta Horvat, a VSZL végrehajtó bizottságának tagja. Elegendő lenne megváltoztatni a városi statútumot A bejelentéseknek megfelelően, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga szabadkai városi szervezete egy olyan kampányt indít, amelynek lényege az lesz, hogy megállapítsák mekkora támogatottsága van a lakosság körében annak az ötletnek, hogy a Csantavér, Bajmok és Palics városi községek legyenek. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nem kell feltétlenül egy adott, a törvényt által megszabott számú aláírást begyűjteni, mint ahogyan ez a községek megalakításakor szükséges. Elegendő megváltoztatni a város statútumát, ez pedig csak azok politikai

Jogi alap alap Jogi A helyi önkormányzatokról szóló törvény 25. bekezdése lehetőséget ad a városi önkormányzatok megalakítására: „A városi statútummal a város területén megalakítható kettő vagy több városi község. A városi statútummal határozható meg, melyek azok a feladatok, amelyeket a városi községek látnak el.” Ezzel a lehetőséggel élt Belgrád, Niš valamint Kragujevac.

fedezet, amit erre a célra tudnánk fordítani. Biztos, hogy a palicsiak tudják a legjobban, mi hiányzik a településüknek. Ezért ebben

akaratán múlik, akiket a polgárok megválasztottak azért, hogy az ő érdekeiket képviseljék a helyi parlamentben.

14

SZABAD VAJDASÁG

AKCIÓ

Vajon a név határozza meg a nemzetiséget?

Sovinizmus mint választási kampány ZENTA – A nemzetiségi hovatartozást többféleképp meg lehet határozni, azaz felismerni és elfogadni. Többszörösen igazolt tény, hogy az egyén részéről a közös kultúra, szokások, nyelv és a közös történelem elfogadása a legmegfelelőbb módja annak, hogy az egyént, mint egy meghatározott nemzet tagját identifikáljuk. De mi van a névvel? Igaz, hogy a név is meghatározhatja, hogy az illető személy mely nemzethez tartozik. Csakhogy a dolgok nem ilyen egyszerűek, hiszen a történelmi átrendeződésekkel és a nemzetek keveredésével a nevekben is tarkaság keletkezett. Ez igen jellemző Vajdaságra valamint Zentára is. Vegyes házasságok A vegyes házasságoknak köszönhetően Zenta lakosságának igen nagy százaléka viseli más nemzet kereszt- vagy vezetéknevét. Ebben az az érdekes, hogyha az apa szerb vagy montenegrói, akkor a gyermek olyan kereszt- és vezetéknevet visel, amely jellemző ezekre a nemzetiségekre, de ha az anya magyar, akkor az ilyen név egy magyar anyanyelvű egyént takar. E rövid bevezető után a lényegre térnék! Mivel mindenki tisztában van azzal, hogy közelednek a választások egyes pártok rájátszanak a nemzetiségi kártyára és a zentai magyarság védelmezőjeként lépnek fel. Konkrétan a legnagyobb ellenzéki pártról van szó Zentán. Képviselői csoportjuknak az elnöke a zentai képviselőházban néhányszor már szóvá tette a szószékről, megvádolva a zentai önkormányzatot, hogy a vezetőségben valamint az igazgatóbizottságokban és a felügyelői bizottságokban nem megfelelő nevű emberek vannak, vagyis, nincs elég magyar nevű ember. Vagyis a Goran, Boris, Saša, Radiša, stb. nevek nem megfelelőek Zenta város vezetésére. Az

igazsághoz hozzátartozik, hogy az édesanyjuk és/vagy feleségük a fenn említett nevű férfiúknak magyar, de nevük ettől még nem cseng megfelelően. Nem jól csengnek a „magyarságvédelmező” pártpolitikának. Helytelen gondolkodásmód Érdekes ez a hozzáállás egy olyan párt esetében, amely fennhangon hirdeti: azért küzd, hogy az országban mindenki egyenrangú legyen, függetlenül a nemzetiségi hovatartozástól. Követve ezt a helytelen gondolkodásmódot rámutatnék néhány abszurdumra, amely az efféle gondolkodásmódból ered: 1. Ha az apa nem magyar, viszont az anya igen, akkor a gyermek neve nem magyar, így ő nem megfelelő? 2. Amennyiben az apa magyar, az anya viszont nem, a gyermek neve magyar, akkor ő megfelelő? 3. Mivel a magyarság nagy hányada él szórványban és már nem is tud magyarul és nem is tartja magát magyarnak, de mivel a nevük megfelelő, akkor ők is azok? Ha továbbra is ezt a helytelen gondolkodásmenetet követnénk, akkor azt hiszem, hogy 1848-ban a forradalmárok megkérték volna Petőfi Sándort, kinek eredetileg Aleksandar Petrović volt a neve, hogy inkább menjen haza, mert a

neve miatt a forradalom nem lett volna elég magyaros. Zoran Stevanović ismert énekest és zeneszerzőt pedig el kellene űzni a magyar zeneiparból hiszen apja is meg anyjai is szerb nemzetiségűek voltak. Az egyik előző polgármesternek (aki mellesleg az említett párt tagja) unokája született, mivel a veje szerb nemzetiségű, így az unoka neve is szerb lett. Lehet, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője Zentán majd reklamálni fog, ha a gyermek egyszer a városi vezetés része lesz, mert a neve nem megfelelő? Folytathatnám még sokáig megfelelő példákat említve, de úgy gondolom, hogy a tisztelt olvasó számára ezek a példák is tanúsítják, hogy hová vezet a sovinizmushoz közeli politizálás. Végül pedig: akkor amikor az említett párt volt hos�szú ideig hatalmon, hány nem magyar nevű ember vett részt az akkori vezetésben? Úgy tűnik nem sok, szinte egy sem. A mostani koalíció nagyon vigyáz arra, hogy a nemzeti képviselet megfelelő módon helyre legyen állítva, vagyis hogy a különböző testületekben 82 százaléknyi magyar legyen. És még senkitől sem kértük számon, hogy az ereiben milyen nemzeti összetételű vér csörgedezik. Boris Zec (A kommentár megjelent a Zentai Közlönyben)

A zentagunarasiak megszavazták a helyi járulékot

A falu fejlődése az obstrukció ellenére

A topolyai község a 2011-es községi büdzséből – amely mintegy 1.400.000,00 dinárt tett ki – egy parát sem különítettek el e helyi közösség részére ZENTAGUNARAS – A zentagunarasi polgárok megszavazva az új helyi járulékot bizonyosságot tettek arról, hogy tudatosan felelősséget vállaltak falujuk és gyermekeik jövője érdekében. A zentagunarasi helyi közösség indítványozta a helyi járulék bevezetését a falu területén a 2012 január 1-je 2021 december 31-e közötti időszakra. 2011 november 25-étől december 10-éig lehetett véleményt nyilvánítani, a referendumon az 1613 polgár közül 1027-en vettek részt. A referendum lebonyolítására egyetlen kifogás, észrevétel sem érkezett, Bálint Oszkár, a helyi közösség végrehajtó

szervezetek, az oktatásügyi intézmények, újszülöttek és idős személyek megsegítésére (15%), a környezet megóvására (5%), azoknak az épületeknek a helyrehozatalára, amelyeket a zentgunarasi helyi közösség használ, valamit amelyek a tulajdonát képezik (10%), új projektumok kidolgozására, amelyek fontosak a zentagunarasi helyi közösség fejlődéséhez,valamint pályázatokon való részvételre (10%). Csak 10 százalék lesz elkülönítve a zentagunarasi helyi közösség munkaköltségeire és 5 százalék különféle más kiadásokra. A helyi közösség időközben több projektummal

tanácsának elnöke pedig rámutatott arra, hogy a pontos választási névjegyzékkel rendelkezve az eredmény még jobb lett volna, mert mintegy 200 olyan ember szerepel ezen a jegyzéken, aki nem Zentagunarason él. Az új helyi járulékot az utcák, az utak, a dűlőutak, a járdák és a közterületek kiépítése és karbantartása (20%) végett vezették be valamint a közvilágítás üzemeltetésére és karbantartására (20%), a szennyvízelvezető csatornák kiépítésére és karbantartására (5%), a civilés sportszervezetek, a vallási

is pályázott különféle intézményeknél, annak érdekében, hogy Zentagunarason minőségesebb legyen a polgárok élete. Farkas Zoltán, a zentagunarasi helyi közösség elnöke hangsúlyozza, hogy a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság igen nagy segítséggel és megértéssel van a helyi közösség munkája iránt. Munkájuk legnagyobb hátráltatója a topolyai önkormányzat, amely a 2011-es községi büdzséjéből – amely mintegy 1.400.000,00 dinárt tett ki – egy parát sem különített el e helyi közösség részére.

SZABAD VAJDASÁG

www.lsv.rs

15

A népszámlálás elkeserítő adatai mutatják

Ötezerrel csökkent Topolya lakosságának száma A Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői csoportja indítványozta a helyi önkormányzatnál, hogy tegyék helyre a kismamákat ért igazságtalanságot, és a topolyai község területén a szülési szabadságukat töltő kismamák ne csak bérük 65 százalékát kapják kézhez, hanem a község pótolja ki az elmaradt 35 százalékot. A helyi önkormányzat arra sem vette a fáradtságot, hogy ezt a javaslatot napirendre tűzze Szerző: Straub Ella

A Szerb Köztársaságban a legutóbbi népszámlálási adatokkal szembesülve mindenki egyet ért azzal, hogy tenni kell a gyermekvállalás érdekében. Kivéve Topolyán. Itt senki sincs az önkormányzatban, aki legalább szóban, mert másként nem képesek, bátorítsák a fiatal szülőket a gyermekvállalásra. A két népszámlálás közötti kilenc év alatt ötezer lakossal kevesebb él Topolyán, ami a 2002es népszámlálási adatokhoz mérten 13,2 százalékkal kevesebb polgárt jelent. A helyi hatalom nem hajlandó segíteni a várandós anyákon A Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői csoportja a VSZL Női Fórumának ajánlása alapján indítványozta a helyi önkormányzatnál, hogy tegyék helyre a kismamákat ért igazságtalanságot és a topolyai község területén a szülési szabadságukat töltő kismamák ne csak a bérük 65 százalékát kapják kézhez,

mintha betegszabadságon lennének, hanem a község pótolja ki az elmaradt 35 százaékot, így az átlagfizetésük teljes összegét kapnák kézhez. A helyi önkormányzat arra sem vette a fáradtságot, hogy ezt a javaslatot napirendre tűzze. Ezt az önkormányzatot kivéve a legtöbb vajdasági város és község nyitott volt a Vajdasági Szociáldemokrata Liga Női Fórumának kezdeményezésére és a költségvetésükben pénzeszközöket láttak elő a kismamák ilyen módon való segítésére. A vállalkozó nők is aggódnak Virág Malackó Hajnalka, a VSZL topolyai Női Fórumának elnöke már hosszú ideje figyelmeztet egy másik nagy problémára, amellyel a község területén élő, gyermeket vállaló vállalkozó nők találták szemben magukat. Problémájuk akkor kezdődött, amikor a szerb kormány 2009-ben egy rendeletet hozott, amelyet a gyermekágyas vállalkozó nőknek egy év késéssel kézbesítettek. Azt követelték tőlük, hogy arra az időszakra, míg a szülési szabadságukat töltötték vis�szamenőleg újra fizessenek adót és járulékokat, méghozzá kamatostul. 100 000-től 500 000 dinárig terjedő ös�szegekről van szó. Az állam belátta a hibáját, és 2011 január 7-én hozott végzésével kijavította és kötelezettséget vállalt, hogy saját költségére átvállalja azok kötelezettsé-

gét, akik megkapták a járulék befizetésére szóló határozatot, valamint azoknak a vállalkozó nőknek, akik már ezt befizették, visszafizeti a pénzt. Mindenhol lehetséges, kivéve Topolyán Egyes helyeken nem vettek tudomást erről a végzésről, így a vállalkozó nők panaszai alapján a tartományi ombudsman 2011 március 28-án ajánlást hozott, amelyben felvázolta, hogyan lehetséges e probléma megoldása. Mindenhol kiküszöbölték a hibát, kivéve – nem nehéz rájönni – Topolyát. Minden dokumentum nyilvános,

azok számára is, akik a szerb kormány ezen rendelete alapján kaptak végzést, tehát mindenki rendelkezik végzéssel és ajánlással, kivéve a topolyai önkormányzatban

élőket. Már egy éve próbálják a topolyai vállalkozó nők megoldani a szóban forgó határozat alapján fennálló hibát, de sikertelenül. Az itteni önkormányzatban azzal fenyegetőznek, hogy március folyamán mindazoknak, akik nem rendezik a kötelezettségeiket, amelyeket mára a kamatok akkorára duzzasztottak, hogy lehetetlen megfizetni, blokkolják a számlájukat és bezárják az üzleteket. Topolya község területén a vállalkozások naponta húzzák le a rolót, és nem nyílnak helyettük újak. A helyi önkormányzat pedig azon munkálkodik, hogy ezt a kevés megmaradt vállalkozást is bezárja. Akkor a topolyai önkormányzat végre eléri a célját és megszabhatja majd, hogy mi mindannyian mit együnk, mert a népkonyhán és a dűlőutakon kívül nincs mivel dicsekedniük. Azok az utak pedig igen drágák, mintha arannyal lennének kikövezve, de legalább lesz min eljutni a kondérig.

16

SZABAD VAJDASÁG

MEGKEZDŐDÖTT A RESTITÚCIÓS KÉRELMEK ÁTADÁSA

TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTALANSÁGOK HELYREHOZATALA Kártalanítva lesznek mindazok, akiket a megszállók erőszakkal mozgósítottak. Ahogyan a VSZL követelte, nem kapnak kártérítést a bűnözők valamint azok, akik önként segítették a megszállókat. ÚJVIDÉK - A szerbiai postákon 2012 március 1-jétől március 6-áig 202 vagyon-visszaszármaztatási kérelmet adtak át. Ahogyan a sajtó is beszámolt róla, a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek átadásának határideje két év és mintegy százötven ezer kérelemre számítanak. Emlékeztetőül: a törvény elfogadása alkalmával a múlt év szeptemberében a Vajdasági Magyar Szövetség azon próbálkozása, hogy kollektív amnesztiát biztosítson mindazoknak, akik a második világháborúban a megszálló erők soraiban szolgáltak, Budapest bevonása és az ország európai integrációjának meggátolására vonatkozó fenyegetések ellenére sem sikerült. A VMSZ a végén jelentősen enyhített álláspontján. A képviselőik számos kijelentése most azt akarja bizonyítani, hogy a kezdetektől fogva azt akarták, hogy a bűntetteket elkövetők és utódaik ne jussanak vagyonhoz. Azok a módosítási indítványok viszont, amelyeket a VMSZ benyújtott – másról tanúskodnak. Mi lett megakadályozva? A kormány által beterjesztett eredeti törvényjavaslatban,

állt, hogy ,,azoknak, akik a megszálló erők soraiban szolgáltak a második világháború alatt, és azok rokonainak nincs joguk a vagyon-visszaszármaztatásra”. Ez teljesen elfogadható volt. De erre a megfogalmazásra később a kormány és a VMSZ is módosítási indítványt nyújtott be. A kormány módosításában az állt, hogy ez csak arra vonatkozik, aki külföldi állampolgárként volt a megszálló erők tagja, ami azt jelentette volna, hogy azok, akik a mi állampolgáraink, és úgy álltak a megszálló erők szolgálatába, minden meg lenne bocsátva. A VMSZ módosítási indítványa még tovább ment, ebben felmentették volna a felelősség alól mindazokat, akiknek a háború kitörése, vagyis 1941 április 6-a előtt Szerbia Köztársaság területén volt bejelentett lakcímük?! (Nézzék meg a Varga László, a VMSZ képviselője által benyújtott módosítási indítványról készült másolatot.) Nem volt szó bűntényekről, kényszerű mozgósításról és semmi olyanról, amiről ma beszélnek. Egyedül azt kérték, hogy mentsék fel a felelősség alól mindazokat, akik nemzetiségüktől függetlenül, kizárólag a lakóhelyük szerint soroztak be. Ha valahogy azt az in-

A VMSZ VMSZ beadványa beadványa A Abban a beadványban, amelyet a VMSZ a rehabilitációs törvény 5. paragrafusa 2. bekezdésének 3. cikkelyére tett a következő áll: hogy a „háború” szó után (amivel a cikkely zárul) tegyenek egy vesszőt majd a következőkkel folytassák: „hacsak 1941 április 6-a előtt nem volt bejelentett lakcíme Szerbia Köztársaság területén”. Ezt követő a beadvány megindokolása, amelyben sehol sem említődik az elhatárolódás azoktól, akik bűntetteket követtek el a második világháború alatt, de ahhoz ragaszkodtak, hogy a módosítás nélkül ez a törvény feléleszti a kollektív bűnösség elvét! Hogy az ellentmondás még nagyobb legyen, a VMSZ is azt mondja a beadványában, hogy a rehabilitációs törvény nem fosztja meg azokat jogaiktól, akiket erőszakkal mozgósítottak. amely az elkobzott vagyon vis�szaszármaztatását és a kárpótlást szabályozza (nem hivatalos nevén restitúciós törvény) az

dítványt elfogadták volna, akkor például a Gestapo egykori tagja, a cservenkai születésű Peter Egner családja is jogosult lenne a

vagyon-visszaszármaztatásra. Egner a háború alatt részt vett 150 ezer itt élő embernek a náci koncentrációs tárborokba való deportálásában. Valótlan tézisek állítása A VSZL és még néhány párt nyomását követően a kormány belátta, milyen veszély leselkedik, és visszavonta a módosítási indítványát, majd a VMSZ módosítását sem fogadták el. Azok után a VMSZ még erőteljesebben dolgozott azon valótlanságok propagálásán, hogy ezzel a törvényi határozattal a magyarok elveszítik a vagyon-visszaszármaztatás jogát valamint, hogy a VSZL a magyarokat fasisztáknak nevezi és mindebbe beleavatkozott a szomszédos Magyarország is. A ligának viszont nem állt szándékában meghátrálni a téma kapcsán.

– Először a VMSZ kijelentette, hogy a törvény újra bevezeti a magyar nemzet kollektív bűnösségét. Ez nem csak, hogy hazugság, de a vajdasági magyar közösségre nézve sértő is, ugyanis ezzel a VMSZ azt állítja, hogy minden magyar tagja volt a fasiszta erőknek – hívta fel a figyelmet Aleksandra Jerkov. – Ha valaki ellenzi a kollektív bűnösséget, akkor az a VSZL. De ugyanúgy, ahogy ellenezzük a kollektív bűnösséget, úgy ellenezzük a kollektív pertörlést is, főleg akkor, ha az az ember élete egy adott pillanatának bejegyzett lakóhelye szerint történne – mondta. Miután megállapodott a kormánnyal, a VMSZ enyhített álláspontján, és egy olyan megoldás született, amiért a Vajdasági Szociáldemokrata Liga a kezdetektől fogva síkraszállt – a gonosztevők nem juthatnak va-

gyonhoz, a többiek utódai pedig a rehabilitáció után visszakérvényezhetik azt, ami megilleti őket. Újabb irányváltás Akkor a VMSZ újra megpróbált irányt váltani: azt állították, hogy a kezdetektől fogva azt gondolták és állították, hogy ez természetesen nem vonatkozik azokra, akik bűntényt követtek el és azokra, akik önként csatlakoztak a megszálló hadsereg kötelékébe, hanem csak azokra, akik erőszakkal lettek mozgósítva. Ez nem igaz. Sehol sem esett szó az erőszakos mozgósításról valamint a bűntényekről. Ők fel akartak szabadítani mindenkit a felelősség alól, és ez vonatkozik minden nemzetre, nem csak a magyarokra, hanem minden nemzetből származó fasisztára!