Kézikönyv a Mozgóképés médiaismeret tanításához

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 1

Illésné Mezei Magdolna

Kézikönyv a Mozgóképés médiaismeret tanításához

Celldömölk, 2009

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 2

Szerkesztette RÉTI ÉVA

AP–081932 ISBN 978-963-465-256-4

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató

Nyomdai elôkészítés: Alinea Kft.

Terjedelem: 11,33 A/5 ív

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 3

Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához · 3

Bevezetõ Tisztelt Tanárok, Kedves Kollégák! Nemcsak az alliteráció kedvéért írtam ezt a megszólítást. Aki napjainkban e nemes, de cseppet sem könnyû hivatásra adja a fejét, minden tiszteletet megérdemel, hiszen mindannyian tudjuk, az elmúlt évek változásait követni nem egyszerû feladat. Gondoljunk a Nemzeti alaptanterv, majd a kerettantervek elvárásaira, a helyi tantervek kidolgozására, a tartalmában, szerkezetében megváltozott „régi” tantárgyak mellett az újak bevezetésére. Ezek közé tartozik A mozgókép- és médiaismeret címû modul is. A képlékenységet, kiforratlanságot jól példázza az a tény, hogy néhány éves pályafutása alatt a neve is megváltozott, mozgóképkultúrából mozgóképre rövidült. Ennél fontosabbak azonban a tartalmi kérdések: mit hogyan is kellene, lehetne tanítani e nagyszerû, sokrétû, ámde – általában – heti egy (vagy fél) órába szorított modul keretében. A válasz egyszerû is, meg nem is. Egyszerû, hiszen a tantervek választ adnak a legfontosabb kérdésre: mit, milyen tananyagot, ismereteket, készségeket, képességeket kell elsajátítaniuk a gyerekeknek? Ugyanakkor nehéz is: mindezt hogyan? Az Apáczai Kiadó új tankönyvcsaládja és honlapja ezekben a kérdésekben siet a médiát tanító pedagógusok segítségére. A tankönyv tartalmazza, hogy mit, a munkafüzet abban segít, hogyan. És természetesen ez a tanári kézikönyv feladata is. A tapasztalatgyûjtés idõszakában mindenkinek elkél a segítség. A frissen végzett média szakos kollégáknak addig, míg saját módszereiket kialakítják, kipróbálják elméleti ismereteiket, elképzeléseiket a gyakorlatban. Még viszonylag „fiatal” tárgy lévén, elõfordulhat, hogy néhány évig a szakképzett mozgókép és média szakos tanárokon kívül a képzésben most, vagy még csak ezután részesülõk is fogják tanítani. A „hogyan?” kérdése ezért is fontos. A tankönyvi leckékhez rendelt munkafüzeti feladatok, azok meg-

oldásainak ismertetése, a magyarázatok, tanácsok ezt a célt szolgálják. Sajátos helyzetet teremt, hogy a szakirányú továbbképzést a legkülönfélébb szakokkal, szakpárosítással rendelkezõk végzik el. Ez azonban nem hátrány, inkább elõny. Maga a tárgy legszorosabban talán a vizuális kultúrához kötõdik (képelemzés), de sokat lehet hasznosítani a magyar nyelv és kommunikáció (kommunikációs ismeretek), a tánc és dráma (szituációs játékok), az informatika (újabb médiumok) ismereteibõl, készségeibõl, módszereibõl. Ez a sokféleség tehát a tanítás hasznára válhat. Ezúton is hangsúlyozni szeretnénk, hogy az általunk írtak csak egy változat a sok lehetséges közül, mindenkit bátor kísérletezésre, saját tapasztalatainak felhasználására biztatunk, sõt hagyatkozni lehet – és kell is – a gyerekek meglévõ ismereteire, véleményére, tapasztalataira, alkotókedvére. A munkafüzet feladatainak megoldásakor – mint majd látni fogjuk – több ízben lesz olyan, amelyet nem zárunk le egy megfellebbezhetetlen véleménnyel, a megoldás megvitatását – a vita végeredményét nyitva hagyva – az osztályra és a tanárra bízzuk. Olyan is akad szép számmal, amikor – bár a feladatnak természetesen van konkrét megoldása – a képnek nem ellentmondó valamennyi ötletet javasoljuk elfogadni, hiszen elsõsorban nem az a tárgy feladata, hogy egy adott ismeretet a tanulók fejébe tömjünk, majd számon kérjük, hanem az, hogy kreativitásukat, látásmódjukat, képolvasási készségüket fejlesszük. A másik kérdés, amivel foglalkozni kell, a szerzõi film – a mûfajfilm, a „magas” kultúra – és a tömegkultúra viszonya. A szülõk, tanár kollégák a tárgy bevezetésekor – s talán azóta is – elvárják tõlünk, hogy értékes mûvekkel, híres rendezõk kiváló filmjeivel ismertessük meg a tanulókat. Ugyanakkor a pedagógiai szempontból vagy a szülõk nézõpontjából kevésbé kívánatos tévémûsorok, filmek megtekintésérõl

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 4

4 · Kézikönyv a Mozgókép- és médiaismeret tanításához

beszéljük le a gyerekeket, értékesebbeket ajánlva helyettük. Ha kizárólag e tõlünk elvárt nézõpontot képviselnénk, könnyen elõfordulhatna, hogy a tanár és a gyerekek „elbeszélnének” egymás mellett, s ez a közös munka gátjává válhatna. Az értékközvetítés elvét természetesen szem elõtt tartjuk, de a tanári tekintély ilyen egyoldalú latba vetésétõl óvnánk mindenkit. Oda kellene eljuttatnunk tanulóinkat, hogy maguk ismerjék fel, mi értékes, mi nem, de ehhez azt is tudniuk kell, miért az. Megfigyelés, elemzés, magyarázat nélkül ez nem megy, tehát az esztétikailag, tartalmilag és/vagy formailag kevésbé értékes filmnek, mûsornak is lehet, sõt kell, hogy helye legyen a médiaórán. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a gyerekek meglévõ ismereteire csak abban az esetben számíthatunk, ha azt is elfogadjuk, ahonnan ezeket az ismereteket szerzik. Tudomásul kell vennünk, hogy gyermekeink általában nem mûvészfilmekre ülnek be a moziba, nem politikai vitamûsorokat és esti mesét néznek a tévében, nem komolyzenei hangversenyeket hallgatnak a rádióban. Amellett, hogy örökbecsû alkotásokat, a filmtörténet jeles alkotóit bevisszük az órákra és megmutatjuk nekik, az általuk hozott mûfajfilmeket is vegyük be bátran a kínálatba, beszéljünk az általuk nézett mûsorokról. Sokkal szakszerûbben, ügyesebben beszélnek arról, amit ismernek. El kell fogadnunk, hogy ebben a korban már valamilyen kialakult ízléssel rendelkeznek, s ízlésvilágukat, az általuk szeretett mûfajokat lekicsinyelni, kétségbe vonni pedagógiai öngól. Tény, hogy a film kezdetben szórakoztató mûfaj volt, csak késõbb vált ketté mûvész-, ill. mûfajfilmre, de szórakoztató funkciója mindmáig megmaradt. Tanítványaink elsõsorban ezt várják tõle. Számukra annál jobb a film, minél „pörgõsebb”, izgalmasabb, minél több akció van benne. A párbeszéd megindulásához, a közös munka kialakulásához és ismereteik, ízlésük fejlesztéséhez ezt kiindulópontként kell tekintenünk. Természetesen a tömegfilmnek is vannak kiemelkedõ rendezõi, akiknek mûvei tökéletesen alkalmasak különbözõ szempontú elemzésekre. Azt se felejtsük el, hogy a tartalmi silányság néha rendkívül jó technikai-formai

kivitelezéssel párosul. A díszletek, jelmezek, a legújabb számítógépes trükkök, animációk, vágási (zoomolási) technikák leggazdagabb tárháza pedig az akciófilmek, fantasyk, sci-fik, a szelídnek éppen nem mondható modern japán vagy amerikai rajz- és egyéb animációs filmek. A tankönyv dióhéjban végigvezet a filmtörténeten, az értékes alkotásokkal így találkoznak a gyerekek. A mûhelymunkában pedig bármit használhatunk, ami annak a részfeladatnak, célnak, szempontnak megfelel. Az, hogy az órán foglalkozunk velük, nem jelenti propagálásukat, feltéve, hogy minden egyes részletnél elmondjuk, megfigyeljük, megállapítjuk, mind tartalmilag, mind formailag, mi jó, elfogadható, követendõ, újszerû, szokatlan, értékes, vagy éppen mi hamis, elcsépelt, színvonaltalan, értéktelen, elfogadhatatlan, elvetendõ benne. A tanári kézikönyv felépítése a következõ: a tantervi követelmények rövid ismertetése után tanmenetjavaslatokat adunk közre az Apáczai Kiadó tankönyvéhez. Egyet heti 1, azaz évi 36 órával számolva, egyet heti fél, azaz évi 18 órára szabva. Ezután a tankönyvhöz, majd a munkafüzethez következnek módszertani tanácsok. Ezt követi a tankönyv kérdéseinek, a munkafüzet feladatainak megoldása. Végül az ajánlott irodalom és a filmjegyzék egészíti ki, zárja le a könyvet. A tankönyv, a munkafüzet, a tanári kézikönyv mellett hasznos segítség lesz a kézikönyv mellékleteként a kollégákhoz eljuttatott DVD is, melyen munkájukban jól hasznosítható film- és filmhíradórészleteket találhatnak. Újdonság mindezek mellett az is, hogy a Kiadó egy honlapot – a www.kepbenvagyok.hu – hozott létre a mozgókép és média szakos tanárok számára, melyen kérdéseikkel, ötleteikkel közvetlenül is akár a szerzõkhöz, akár a Kiadóhoz, akár egymáshoz fordulhatnak, információkhoz juthatnak, tapasztalatokat, véleményt cserélhetnek. A honlapra természetesen az érdeklõdõ diákok is ellátogathatnak. A sikeres együttmûködés reményében kívánok eredményes munkát, jó egészséget, sok örömet minden kedves kollégának! Illésné Mezei Magdolna

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 5


Tantervi követelmények, értékelés Néhány szó a tantervi követelményekrõl A mozgókép- (akkor még mozgóképkultúra) és médiaismeret címû modul bevezetését elõször a Nemzeti alaptanterv javasolta. A közoktatásról szóló l995. évi LXXXV. törvény 2. §-a értelmében kiadott 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet mellékleteként megjelent Nemzeti alaptantervben találhatjuk a mûvészetek mûveltségi területet, amely a következõket tartalmazza: ének-zene, tánc, dráma, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret. A többi mûvészeti ággal összhangban kell tehát tanítani. Ugyanakkor a kommunikációs kultúra részeként is megjelenik, hiszen a filmek, ill. a különbözõ tvmûsorok nézése – még a legegyszerûbb hírfelolvasás – közben is bõven van lehetõség a verbális és nonverbális kommunikáció (tekintet, gesztusok, mimika, testtartás, hanghordozás, mozgástér stb.) alapos megfigyelésére és elemzésére. A NAT hangsúlyozza: „Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett »üzenetekbõl« merítjük, hanem mesterséges közvetítõ rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értõ, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.”1 Ez elsõsorban éppen a mozgóképkultúra (azóta mozgókép-) és médiaismeret tantárgy feladata. Hozzátehetjük, hogy az új médiumokat a fiatalok, diákjaink jobban értik, többet használják, mint mi magunk, tehát a szelektív használaton van inkább a hangsúly. Vagyis az értõ, okos válogatásra kell megtanítanunk tanítványainkat. S bár azóta a tanterv változott, a NAT-ot módosították, életbe léptek a kerettan-

1 2

tervek, majd minden iskolának ki kellett dolgoznia saját helyi tantervét és feladatrendszerét, a modul alapvetõ sajátossága és célja megmaradt. Ezenkívül a mozgókép- és médiaismeret rendkívül alkalmas az önálló véleményalkotás és az alkotómunka gyakorlására, ezzel a személyiségfejlesztésre is. Keretében magyar és egyetemes filmmûvészeti mûalkotásokkal, különbözõ médiaszövegekkel ismerkednek a gyerekek, tanulják õket értelmezni, elemezni, megismerik a mozgóképnyelv alapvetõ kifejezõeszközeit, hatásmechanizmusát, a tömegkommunikáció fajtáit, az egyes mûsortípusokat. Ezeket a tananyagrészeket minden tankönyv tartalmazza, ha különbözõ mértékben, arányaiban eltérõen is. Azonban nem tankönyvet, hanem tantervet tanítunk, tehát a tárgy oktatásánál a NAT, ill. kerettantervek alapján kidolgozott helyi pedagógiai programból kell kiindulni. A tanterv szerint lehetõség van a tárgy integrált, ill. önálló modulként való tanítására. A célok elérése érdekében mindenképpen ez utóbbit javasoljuk. Az órakeret általában heti 1 óra nyolcadikban. Szerencsésebb helyzetben lévõ általános iskolák, ahol esetleg több jut erre a célra, természetesen bõvíthetik az anyagot, ill. a leírtakat mélyebben taníthatják. Ahol csak 0,5 óra a heti órakeret, a film- és technikatörténeti részekbõl lehet megoldani a csökkentést, rövidítést. A tankönyvi leckék száma 18, ezzel is segítve a tananyagbeosztást az utóbbi esetben. A kerettanterv szerint a „…mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsõsorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, mûködési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének tájékozottságára, személyiségére.”2

Nemzeti alaptanterv. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, 1995. 12. p. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei. Bp., Dinasztia Kiadó-ház Rt., 2000. 372. p.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 6


A hagyományos és új médiumok megfelelõ használatához, az önálló, kritikus attitûd kialakításához mûvelõdéstörténeti tájékozottságra és megfelelõ szintû mozgóképnyelvi ismeretekre van szükség. Vagyis „látni” kell megtanítani a gyerekeket, ahogyan a tanterv „B” változatának egyik témakörcíme fogalmaz: „Láss, ne csak nézz!” Ez természetesen csak filmek, filmrészletek megfigyelésével, az elméletben tanultak felismerésének gyakoroltatásával, az ismeretek gyakorlati alkalmazásával lehetséges. A szûkös idõkeret ellenére is minél több közös filmnézésre és megbeszélésre van szükség a tanítási órán és azon kívül, akár közös mozilátogatás keretében is. El kell juttatnunk tanulóinkat oda, hogy meg tudják különböztetni a szerzõi mûveket a mûfajfilmektõl, a hírt a kommentártól, fel tudják ismerni a médiaszövegek befolyásolási technikáit, a mûsorokban megjelenõ (rejtett) érték- és érdekrendszert. Ezzel nemcsak a médiában tudnak majd jobban eligazodni, hanem a világ dolgaiban is. A gyakorlati feladatok segítségével pedig lehetõségük van saját személyiségük jobb megismerésére, fejlesztésére. A tantervek témakörei Mozgóképnyelv • A mozgókép elõzményei, a film és a mozi felfedezése • A mozgókép alaptulajdonságai • A nézõi figyelem irányítása, a kiemelés • A mozgóképi elbeszélés • A montázs szerepe a tér és az idõ mozgóképi ábrázolásában Mozgóképi szövegek rendszerezése • A mozgóképi szövegek rendszerezésének alapjai A média társadalmi szerepe • A médiumok és a tömegkommunikáció • A média saját és átvett funkciói • A mediatizált közlésmód néhány jellemzõ tulajdonsága

Jellegzetes médiaszövegek, mûsortípusok • A valóság médiareprezentációja • A nyomtatott médium néhány jellegzetes szövegtípusa • A nyomtatott médium jellegzetes ábrázolási eszközei • A reklám • A hírmûsor

Az értékelésrõl A jogszabály lehetõséget ad arra, hogy akár érdemjeggyel, akár szövegesen értékeljük a tanulók munkáját. Minden tantestületnek magának kell eldöntenie, megszavaznia, melyiket választja. Középiskolákban a 12. évfolyamon inkább az érdemjegyes értékelést javasoljuk, tekintettel arra, hogy érettségi tárgy is lehet, nagyon sokan emelt szintû érettségit is kívánnak tenni belõle, ilyen irányú továbbtanulásuk miatt. Általános iskolákban a 8. évfolyamon mind a kettõ egyaránt bevezethetõ, a szaktanár kompetenciája, melyiket szeretné inkább, a maga részérõl melyiket javasolja a tantestületnek elfogadásra, ill. a tantestület melyiket gondolja a helyi pedagógiai program szelleméhez jobban illõnek. Az év során a tanulók munkáját az órai és az otthoni munka, a csoportokban végzett feladatok megoldásában való részvétel, a tantárgyhoz való hozzáállás, érdeklõdés, a pluszfeladatok, szorgalmik, gyûjtõmunkák megléte vagy hiánya, ill. minõsége alapján lehet értékelni. Nem szabad kötelezõvé tenni, de lehetõséget kell biztosítani önállóan vagy csoportokban különbözõ projektmunkák (fotósorozat, néhány perces film) elkészítésére. Mindig akadnak, akik szívesen vállalkoznak ilyesmire. Vannak, akik az internethasználatban profik, vannak, akik az újságírásban, vannak technikai érdeklõdésûek, nekik ilyen irányú többletfeladatot lehet adni. Ez a tárgy kitûnõen alkalmas arra, hogy személyre szabott, sokrétû, sokféle feladatot adjunk, ezeket a lehetõségeket ki kell használni. A munkát mindig a gyerekekkel értékeljük, értékeltessük, magunk jegyezzük fel az eredményt, így félév és év végén könnyû az értékelés feleletek és dolgozatok nélkül is.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 7


Tanmenetjavaslatok Néhány szó a tanmenetek használatához Heti 1,5 óra idõkeret esetén Erre az óraszámra nem készült tanmenet, mert ez az idõkeret sajnos – ma még – nem nagyon jellemzõ. Pedig a tárgy sokfélesége, jelentõségének – a képi kultúra tanulóink életében betöltött szerepének – növekedése indokolhatná. A gyakorlat azt mutatja, hogy a helyi pedagógiai programok összeállításakor és felülvizsgálatakor nem kis harcokat kell megvívnia a médiatanárnak, ha legalább a heti egyórás keretet tartani szeretné. Hogy mégis foglalkozunk vele, annak az az oka, hogy bízunk benne, idõvel csak jobb lesz a helyzet, és elõrefelé történik elmozdulás. A középiskolákban már érezhetõ – a felsõoktatási intézmények kommunikáció, film, média szakjainak egyre növekvõ népszerûsége folytán – egyfajta szemléletváltozás. Reméljük, egy idõ után az általános iskolákban is meglesz ennek a kedvezõ hatása. A heti 1,5 óra létrejöhet úgy is, hogy nyolcadikban egy év alatt tartunk ennyit (pl. a továbbtanulás szempontjából „fontosabb” tárgyak miatt elsõ félévben egyet, a másodikban kettõt), valamint úgy is, hogy másfél tanéven keresztül tartunk 1-1 órát. Ez esetben már hetedik évfolyamon meg lehet kezdeni a modullal való ismerkedést, a második félévben. (Amelyik iskolában hetedik évfolyamra tették a modul tanítását – a tanterv erre is lehetõséget ad – ott a bõvítést természetesen folytatólagosan, a nyolcadik évfolyam elsõ félévében lehet megvalósítani.) Az Apáczai Kiadó médiatankönyve alkalmas az ilyen szempontú felhasználásra. Az elsõ két, filmmel kapcsolatos fejezet – az elsõ szinte kimeríthetetlen tartalmi gazdagsága, a második az elméleti ismeretek többórai gyakoroltatása révén – lehetõséget teremt arra, hogy akár egy éven keresztül foglalkozzunk a mozgóképpel. Így az írott sajtóra, rádióra, televízióra, elektronikus médiára fél év maradna.

Az elsõ tanmenet heti 1 órára készült. Azok az iskolák, amelyek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy ennél több idõt fordíthatnak a tárgy tanítására, kibõvítve ugyanezt a tanmenetet használhatják. A kiegészítésre több megoldás kínálkozik. Az egyik – a tananyag feldolgozásának ütemét változatlanul hagyva – az, ha több idõt szánunk filmnézésre, elemzésre. (L. a tanmenet „szemléltetés” rovatát, ill. a tanári kézikönyv végén az ajánlott filmek jegyzékét.) „Normál”, átlag körülmények között csak részleteket, ill. rövidfilmeket tudunk az órán bemutatni. Az idõkeret növelésével több, ill. hosszabb részleteket vetíthetünk. Legalább egy – nagyjátékfilm hosszúságú – film teljes bemutatása és megbeszélése azonban szûkösebb idõkeret esetén is kívánatos. A 1,5 órában természetesen több filmet tudunk egészében megismertetni a tanulókkal. A második lehetõség az, hogy az adott tananyag elsajátíttatására, a tankönyvi leckék szövegének feldolgozására több idõt tervezünk. A magunk részérõl ezt kevésbé ajánljuk, inkább a megismert elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására szánt idõt javasoljuk emelni. (Lásd pl. a filmnyelvi fejezetet, ahol a plánokra, kameramozgásokra 1-1 óra van. Ahhoz, hogy biztonságosan felismerjék a tanulók, többórai gyakorlásra van szükség.) A harmadik lehetõség tehát az, ha a többletórákat inkább gyakorlati feladatok, egyéni és csoportmunkák, projektfeladatok megoldására, végzésére fordítjuk, és nem a tankönyvi anyag mélyebb, felaprózott feldolgozására. Még akkor sem, ha esetleg hosszabb tananyagrészek is találhatók itt-ott, amelyek csábítanak arra, hogy több órán keresztül foglalkozzunk a szöveggel. A gyerekek tanórai véleménynyilvánításának, mûhelymunkájának, ill. az otthon végzett megfigyelések, gyûjtések beszámolóinak több haszna van. Nagyobb idõkeretben az is lehetséges, hogy teljes órákat csak ezekre fordítsunk, így sûrûbben váltakozhatnak azok a foglalkozások, ahol a tanáré, ill. azok, ahol a tanulóké a fõsze-

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 8


rep. Minél több óra jut számukra, kiselõadásaik, beszámolóik meghallgatására, annál inkább valószínû, hogy az idõ teltével azok is felbátorodnak és önálló munkára jelentkeznek, akik év elején nem tartoztak az aktívabbak közé. Heti 1 óra idõkeret esetén Kívánatos lenne az általános iskolákban a heti 1, azaz évi 37 óra. Ehhez készült az elsõ tanmenet, amely az adott, fentebb ismertetett tanterveknek megfelelõ tananyag, az Apáczai Kiadó által kiadott mozgókép- és médiatankönyv normál tempójú, általános érdeklõdésû és aktivitású osztályra szabott feldolgozását tartalmazza. Természetesen az osztály érdeklõdésétõl, szintjétõl függõen el lehet térni ettõl, lefelé és felfelé is. A „felfelé” eltérés egyrészt jelentheti – gyorsabb feldolgozás esetén –, bár változatlan óraszám mellett, az elõbb leírt módon való bõvítést (l. ott), de jelentheti – a gyerekek érdeklõdésének megfelelõen – az egyes témakörök egymáshoz viszonyított arányának megváltoztatását, s így egy-egy témakör kiegészítését. Lehetnek osztályok, amelyek a filmmel, akadnak, amelyek inkább a televíziós mûsorokkal, megint mások – tapasztalatom szerint olyan iskolákban, ahol iskolaújság mûködik, s az osztályban kis újságírók vannak – az írott sajtóval foglalkoznak szívesebben. Ennek megfelelõen az arányokon változtatni lehet. Mindenképpen javasolt év elején minél elõbb felmérni ezeket az igényeket. A tanár számára és a végzett munka minõségének szempontjából is kívánatos az elsõ órákon megismerni tanulóinkat. Ez történhet egyszerû beszélgetés, de akár kérdõív formájában is. A tananyag elmélyítésére nagyon alkalmasak a munkafüzet feladatai. A munkafüzet minden anyagrészhez számos feladatot tartalmaz, melyekbõl szabadon lehet válogatni. Érdeklõdõbb, aktívabb osztályok esetén a fejlesztés, kiegészítés, bõvítés legegyszerûbb módja ezek mindegyikének megoldása, megoldatása, azon feladattípus többszörözése, amely elnyerte a tanulók tetszését. A munkafüzet Internetezõknek címû részében található, önálló kutakodásra, utánajárásra ösztönzõ kérdései, feladatai kivá-

lóan alkalmasak az érdeklõdõbb gyerekek tudásának fejlesztésére, bõvítésére, ehhez hasonlók bármilyen mennyiségben bármikor feladhatók. A tankönyvben a képek harmadához kérdéseket találnak a tanulók. Ezek megbeszélését a tankönyvi szöveg feldolgozásához ajánljuk. Ha van idõ és igény, természetesen a többi képhez is lehet kérdéseket, feladatokat szerkeszteni. Az illusztrációként szereplõ rajzok, plakátok, feliratok, képkockák rendkívül alkalmasak elemzésre, gondolkodtató vagy éppen játékos, kreatív feladatok megoldására. A „lefelé” eltérés természetesen azt jelenti, hogy a tananyagot csökkenthetjük, ill. otthoni olvasásra, feldolgozásra adjuk fel, vagy egyes részeket összevonunk. Ehhez kiválóan felhasználható a heti 0,5, azaz évi 18,5 órára készült tanmenet. Heti 0,5 óra esetében Ez a legkevésbé kívánatos, de sajnos a gyakorlatban gyakran elõforduló heti óraszám. A második tanmenet ehhez az idõkerethez nyújt segítséget. A tankönyv négy fejezetre, azon belül összesen 18 részre, leckére osztotta fel a tananyagot. A fejezeteken belüli anyagrészeket folyamatosan számoztuk. Ez megkönnyítheti a beosztást. Ebben az esetben egy órát lehetne egy lecke megtanítására szánni. Az ismeretek mennyisége, az egy címhez tartozó tananyag hossza azonban nagyon különbözõ. Némelyik 1 órán tárgyalható, és akad, akár 5-6 órán át tartó is. (Pl. l. A filmtörténet nagy korszaka címû lecke.) A technikatörténeti, filmtörténeti részek hosszabbak, az elméleti fejezetek rövidebbek. Az elsõ, A kommunikáció fejlõdése címû fejezet leckéi hosszabbak (1–49. oldal), a második, harmadik, negyedik, Gyártás és esztétika, A média fejlõdése, Az új média megjelenése és fejlõdése fejezeteké rövidebbek (20-30 oldal). Ezért, ha ezt a megoldást akarja valaki alkalmazni, az elsõ fejezet leckéit nagymértékben kell csökkenteni, rövidíteni, vagy kooperatív tanulási módszerekkel (pl. mozaik) feldolgozni, hogy a 45 percbe beleférjen. Azonban nem feltétlenül kell követni ezt a tagolást. Másféle eljárás is elképzelhetõ. Amelyik tananyagrészt fontosnak

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 9


ítéli a tanár, megtartja, amit nem, teljes egészében kihagyhatja. Az õ kompetenciája, hogy a tanulók elõzetes ismeretei, érdeklõdése alapján eldöntse, mit fog megtanítani. Mivel már tanulták a gyerekek magyar nyelv és kommunikáció tantárgyból a kommunikációelméleti alapfogalmakat, rajzból, történelembõl a régi korok mûvészettörténeti alapjait, a bevezetõ olvasmányokat nem feltétlenül szükséges órán tárgyalnia, egyszerûen kihagyhatja, vagy otthoni elolvasásra feladhatja. Ezzel sok idõt nyerhet. A könynyebb eligazodás érdekében egyrészt ezeket a részeket a tanmenetben olvasmány megjelöléssel és oldalszámmal láttuk el; másrészt az új fogalmakat, ismereteket a táblázat harmadik oszlopában ismeretbõvítés címszó alatt feltüntettük, negyedik oszlopában pedig a mindenképpen megtanulandókat (a tantárgyi minimumot) félkövéren szedtük. Ezek ismeretében könnyebb a saját tanterveket kialakítani. Természetesen az

is járható út, ha a hosszabb leckék rövidítése mellett egy-két rövidebbet összevonunk, például az utolsó fejezetekbõl. A filmnyelvi részek kihagyását, rövidítését, csökkentését azonban a mozgókép fejezetekbõl semmi esetre sem javasoljuk. A fejezetek végét záró szimulációs leckék szintén kihagyhatók, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy épp ezek – újszerûségüknél, szokatlanságuknál, motivációs erejüknél fogva – lehetnek a legkedveltebbek a tanulók számára. Az általunk összeállított tanmenetnél mindegyik eljárást alkalmaztuk, a tankönyv szellemiségét megõrizve, a legfontosabb ismereteket, fogalmakat 18 és fél órába sûrítettük. Mindkét tanmenetnél az utolsó rovatban félkövér betûkkel szedett alkotók és filmjeik ismerete (0,5 órás idõkeret esetén legalább a rendezõ, a cím és néhány részlet erejéig) alapkövetelmény.

2–3.

Ismétlés, a vizuális kultúra, a mûvelõdéstörténet idevágó ismereteinek felelevenítése: az A tömegkommunikáció õskori, középkori és a reneszánsz kialakulása ábrázolásokról tanultak ismétlése. Ismeretbõvítés: camera obscura, A távközlés dagerrotípia, fényképezés; a hírközlés állomásai, a legÖsszefoglalás fontosabb találmányok, feltalálók

A mozgókép elõzményei

A kép fogalma, Az ábrázolás fejlõdése: barlangrajz, freskó, táblakép. Biblia Michelangelo Buonarroti Leonardo da Vinci camera obscura

A kommunikáció fogalma, verbális, nonverbális kommunikáció. A kommunikáció tényezõi: adó, vevõ, csatorna, kód, üzenet. A kommunikáció állomásai. Barlangrajz (Altamira-barlang), írás, ékírás, hieroglifák, piktogram, szóírás, szótagírás, betûírás. Könyvnyomtatás, sajtó, Gutenberg, Chronica Hungarorum, Hess András. Tömegkommunikáció, média, médium

A technika krónikája

Találmányok könyve

Koncentráció: vizuális kultúra, történelem

Tankönyv, munkafüzet, mûvészettörténeti albumok, Biblia-ábrázolások.

Koncentráció: történelem, magyar nyelv és kommunikáció, vizuális kultúra

Kéki Béla: Az írás története

Tankönyv, munkafüzet

Eszközök, szemléltetés, tantárgyi koncentráció

8:53 AM

Jav.: 1.

Bevezetés (olvasmány)

1–3.

Fogalmak, ismeretek

6/16/09

A tantárggyal és a taneszközökkel való ismerkedés. A tárgy tanulásának, tevékenységi A KOMMUNIKÁCIÓ formáinak, a számonkérés módjáFEJLÕDÉSÉNEK nak ismertetése. TÖRTÉNETE A tanulók elõzetes ismereteinek, érdeklõdésének felmérése. 1. A kommunikáció Ismétlés (magyar nyelv és kommufejlõdése nikáció): A kommunikáció a kommunikációról eddig tanultak ismétlése, az írás történetérõl eddig tanultak ismétlése, az írásfajták ismétlése. Ismeretbõvítés: média, médium, tömegkommunikáció

A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok

Óra

Heti 1, azaz évi 37 órára

Javasolt tanmenet

mediaismeret.qxd Page 10


Összefoglalás

Exponálás, sorozatfelvétel, fázisrajz, fáziskép, recehártya, állókép, mozgókép. Film, filmfelvétel, filmlejátszás, filmgyártás. Eadweard Muybridge Joseph Plateau fenakisztoszkóp, stroboszkóp, celluloidszalag, perforáció William Dickson, Georges Demény Léon Gaumont Edison Lumière-fivérek: 1895. december 28., Grand Café, a mozi születésnapja.

Koncentráció: biológia, fizika, technika és életvitel

Filmek: A baba reggelije A vonat érkezése A megöntözött öntözõ

A film krónikája

A technika krónikája


Koncentráció: történelem, testnevelés, fizika, technika és életvitel

A fénykép, a dagerrotípia: Nicéphore Niépce Louis Daguerre. Információ, információtovábbítás. Pheidippidész, Marathón, maratoni futás, hírvivõ, hírnök. Távközlés, tûzjel, fénytávíró, heliográf. II. Rudolf, Galvani, Volta; távíró: Samuel Morse; telefon: Graham Bell; telefonközpont, telefonhírmondó: Puskás Tivadar; Rádió: Marconi, Popov, Tesla; televízió: Tihanyi Kálmán


Fogalmak, ismeretek

8:53 AM

A filmkészítés kezdetei A fikciós filmipar

2. A mozgókép, a film Ismétlés: a fényképrõl, a dagerroés a mozi típiáról, a fényképezésrõl tanultak. Ismeretbõvítés: A sorozatkép fogalmak, a mozgókép történetének A mozgókép legjelentõsebb feltalálói, az elsõ A mozi filmalkotók, az elsõ filmek, a mozi


6/16/09

4–5.

2–3.

Óra



Némafilm, hangosfilm, beszélõ film, szinkron, szinkronizálás, burleszk, inzert, trükk, humor, groteszk, abszurd, komikus, tragikomikus, filmmûfaj, tömegfilm, western. Charlie Chaplin Buster Keaton Harold Lloyd Stan Laurel, Oliver Hardy Lugosi Béla

6–12. 3. A filmtörténet nagy Ismeretbõvítés: mozgóképi, filmkorszakai elméleti alapfogalmak, a némafilm képviselõi Jav.: A némafilm 6. A burleszk

Fogalmak, ismeretek

Bioscope, kinetográf, kinematográf, kinetoscope, mozi: Heltai Jenõ Georges Mélies Filmhíradó Zsitovszky Béla A táncz, (Uránia), Márkus Emília, Blaha Lujza, Fedák Sári


4–5.

Óra

8:53 AM

Filmek: Chaplin-rövidfilmek Stan és Pan filmjei Filmrészletek: Chaplin: Aranyláz vagy Modern idõk Buster Keaton: A navigátor

6/16/09

A film krónikája





A western A gengszterfilm A musical A rajzfilm A krimi Ismeretbõvítés: gyakorlás: az alapvetõ mûfajok jellemzõi, felismerésük gyakorlása

Ismétlés: a burleszk

Ismeretbõvítés: néhány alkotó, film a korszakból

Filmrészletek: Kertész Mihály: Casablanca Orson Welles: Aranypolgár

A film krónikája



A burleszk ismérvei, jellegzetesTankönyv, munkafüzet ségei, felismerésének gyakorlása. Az újabb mûfajok: western, bûnA tanár és a gyerekek által ügyi film, krimi, thriller, gengszter- hozott filmrészletek film, horror, musical, sci-fi, rajzfilm, kalandfilm jellegzetességei, sajátos jegyei, kellékei, tartalmi és formai sajátosságai

A dzsesszénekes Al Jolson A musical Marlene Dietrich Greta Garbo Gary Cooper Az Oscar-díj Woody Allen Kertész Mihály: Casablanca Humphrey Bogart Ingrid Bergman Orson Welles: Aranypolgár, Flashback mélységélesség Tarzan, Johnnie Weissmüller Jean Renoir

Fogalmak, ismeretek

8:53 AM

Hollywood

A filmgyártás mint iparág

A hangosfilm


6/16/09

8–10. A film mûfajai

7.

Óra



Összefoglalás

A magyar hangosfilm

4. A magyar film A magyar némafilm

Összefoglalás

Filmrészletek: Székely: Hyppolit, a lakáj és részlet a remakjébõl Radványi: Valahol Európában Fábri: Körhinta Bacsó Péter: A tanú


Koncentráció: történelem, irodalom

Truffaut: Négyszáz csapás Godard: Kifulladásig Wajda: Hamu és gyémánt Forman: Tûz van, babám! vagy Fekete Péter Hair vagy Száll a kakukk fészkére Menzel: Szigorúan ellenõrzött vonatok Tarkovszkij: Andrej Rubljov vagy Solaris, vagy Tükör, vagy Stalker

Filmrészletek:


Az új hullám, szerzõi film és tömegfilm (mûvészfilm és mûfajfilm) Francois Truffaut Jean-Luc Godard Jean-Paul Belmondo A lengyel, a cseh, a szovjet új hullám Andrzej Wajda, Miloš Forman, Jirí Menzel, Hrabal, Tarkovszkij

Ismétlés: a Kertész Mihályról tanul- Millennium tak Korda Sándor Karinthy Frigyes Ismeretbõvítés: fõbb rendezõk, fil- Székely István: Hyppolit, a lakáj mek, színészek a magyar filmtörKabos Gyula, Jávor Pál, Karády ténetbõl a kezdetektõl napjainkig. Katalin Lugosi Béla, Zsitovszky Béla, a magyar film kezdetei, a némafilm, a romantikus vígjáték, melodráma, hangosfilm irodalmi adaptáció

Ismeretbõvítés: filmelméleti alapfogalmak, néhány alkotó, film a korszakból

8:53 AM

A kelet-európai filmmûvészet

Az új hullám, a szerzõi film, a modern film

A francia film klasszikus korszaka


Fogalmak, ismeretek

6/16/09

13– 15.

11– 12.


ˆ

Óra



17– 19. Jav.: 17.

A filmkép A képkivágás

6. A film formanyelve Ismeretbõvítés: filmnyelvi alapfogalmak: plánok A film plasztikus eszközei

Összefoglalás

Filmgyártás

Ismeretbõvítés: a filmgyártás alapfogalmai

Képkivágás = plán, premier plán, szuper plán, second, kistotál, nagytotál

Elõmunkák, utómunkák, storyline, storyboard, technikai forgatókönyv, utószinkron, werkfilm, kópia, Hollywood, stúdiórendszer, producer, rendezõ, operatõr, hangmérnök, vágó, dramaturg az utolsó vágás joga, Steven Spielberg, George Lucas

Szõts István: Emberek a havason Radványi Géza: Valahol Európában Fábri Zoltán, Bacsó Péter, Jancsó Miklós, Szabó István, Makk Károly, Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Tarr Béla Törõcsik Mari, Soós Imre, Páger Antal, Tolnay Klári, Latinovits Zoltán

Fogalmak, ismeretek

Filmrészletek: bármilyen filmrészlet a különbözõ plánok bemutatására


Filmrészletek: bármilyen film werkfilmjébõl Lucas: Csillagok háborúja Spielberg: Jurassic Park vagy E. T., vagy A cápa


Koncentráció: történelem, magyar irodalom, a gyerekek által hozott filmek

Jancsó: Szegénylegények Szabó: Mephisto és egy újabb magyar film az elmúlt néhány év termésébõl


8:53 AM

5. A filmipar Hollywoodban és Európában

Gyártás és esztétika


6/16/09

16.

13– 15.

Óra



20. Ismétlés (magyar irodalom): az idõrend az elbeszélésben Ismeretbõvítés: az idõrend a filmi elbeszélésben

Összefoglalás

Ismeretbõvítés: filmnyelvi alapfogalmak: montázs, montázsfajták

7. Történetmesélés a filmben

Összefoglalás

A képvezetés A vágás, a montázs

A film dinamikus eszközei

A lineáris és a nemlineáris történetmesélés és jellemzõik. A történet nélküli film

A montázs, a párhuzamos montázs, az éles vágás, az áttûnés, az úsztatás David Griffith Eizenstein

A gyerekek által hozott filmrészletek Koncentráció: irodalom


Filmrészletek: Fábri: Körhinta Radványi: Valahol Európában Eizenstein: Patyomkin páncélos és bármilyen filmrészlet a különbözõ montázsfajták bemutatására

Filmrészletek: bármely Antonioni-, Jancsó-film, videoklipek és filmrészletek a különbözõ kameramozgások bemutatására, videokamera, a gyerekek videofelvételei



8:53 AM

19.

A hang és a zene

Ismeretbõvítés: filmnyelvi alapfogalmak: kameramozgások

Kameramozgások: svenk, panorámázás fahrt, kocsizás krahn, daruzás (zoom) kézikamera, videokamera. A fény, a szín, a hang, a filmzene szerepe

Fogalmak, ismeretek

6/16/09

A megvilágítás

A kamera

18. Ismétlés: camera obscura


Óra



23– 24.

„A mi filmgyárunk” – szimulációs játék két órában

Vagy: 8–9. „A mi filmgyárunk” Szimulációs játék

Ismeretbõvítés: sajtótörténet, fogalmak: az írott sajtó fajtái, csoportosítása; a mértékadó sajtó, a bulvársajtó; a mai magyar sajtó rendszere; sajtómûfajok

A referáló sajtó A véleménysajtó A szaksajtó A politikai sajtó A tömegsajtó A sajtó tematikus felosztása Az állami sajtó

Összefoglalás

Ismétlés: Gutenbergrõl, a könyvnyomtatásról tanultak

10. A nyomtatott sajtó

Újság, napilap, hetilap, folyóirat, véleménysajtó, referáló sajtó, sajtószabadság, cenzúra. Mercurius Hungaricus, Magyar Hírmondó, Rát Mátyás, Magyar Museum, Batsányi János, Kazinczy Ferenc. Uránia, Kármán József. Hazai tudósítások. Tudományos gyûjtemény, Vörösmarty Mihály. Élet és Literatúra. Országgyûlési Tudósítások,

Koncentráció: irodalom, történelem Egy-egy példa a hírre, annak kommentárjára, a vezércikkre, a kritikára. A gyerekek által ismert, hozott újságok


A filmgyárban dolgozók (rendezõ, operatõr, vágó stb.) munkájának, a filmkészítés gyakorlatának jobb megismerése

8:53 AM

A média fejlõdése

A tanult ismeretek, fogalmak

Összefoglalás: a tanultak rendszerezése, alkalmazása, gyakorlása

Összefoglalás: a filmrõl eddig tanultak rendszerezése: A kommunikáció fejlõdése és a Gyártás és esztétika címû fejezetek

21– 22.


6/16/09

A tanultak elmélyítése, alkalmazása szimulációs játékon keresztül

Fogalmak, ismeretek


Óra



23– 24.

Óra

A tanítási óra anyaga Az óra célja, a fõ didaktikai feladatok Törvényhatósági Tudósítások, Pesti Hírlap, Kossuth Lajos, a tömegsajtó. A sajtó jellemzõi: mértékadó, bulvár- és pletykalapok, rikkancsok, információ, szenzáció, példányszám, Népszabadság, Magyar Nemzet, Népszava, Magyar Hírlap. Szenzációsajtó, bulvár napilap (Blikk), bulvár hetilap (Story magazin) megyei lapok, Kisalföld, gyermeklapok. Sajtómûfajok, hír, kommentár, vélemény, publicisztika, vezércikk, riport, interjú, tudósítás, apróhirdetés

Fogalmak, ismeretek


mediaismeret.qxd 6/16/09 8:53 AM Page 18


Összefoglalás

Krimik, krimisorozatok Rajzfilmek, rajzfilmsorozatok Szappanoperák A tévésorozatok Dokumentumfilmek A hírmûsorok A szórakoztató mûsorok A gyerek- és ifjúsági mûsorok A sportmûsorok

12. Televíziós mûsortípusok

Összefoglalás

Ismeretbõvítés: Televíziós mûfajok A mozifilm és a tévéfilm különbségei A rádiós és televíziós mûfajok különbségei, hasonlóságai

Ismétlés: filmmûfajok, rádiós mûsortípusok

Mozifilm, tv-film, tv-játék, egyéb televíziós mûsortípusok: szappanopera, detektívsorozatok, dokumentumfilmek, rajzfilmek hírmûsorok, háttérmûsorok. ATV, Hír TV. Szórakoztató mûsorok: show, talkshow, vetélkedõ, valóságshow. Gyermek- és ifjúsági mûsorok. Sportmûsorok. Közvetítési jog, licenc

A rádió elõnyei. Rádiós mûsortípusok. BBC. Közszolgálati, kereskedelmi, egyházi, alapítványi, közösségi rádió. Közszolgálati és kereskedelmi televízió. Földi sugárzású adók M1, TV2, RTL Klub; mûholdas csatornák, M2, Duna TV; kábeltelevízió. Tematikus csatornák. Fõ mûsoridõ, mûsorstruktúra, médiatörvény, ORTT Digitális mûsorszórás

Tv-bõl felvett mûsorrészletek, a gyerekek gyûjtõmunkája


Közszolgálati és kereskedelmi adók mûsorai, mûsorrészletei. A gyerekek ismeretei. Tv-bõl felvett mûsorrészletek



8:53 AM

27– 28.

11. A közszolgálati és Ismétlés: Marconi, Popov, Tesla, kereskedelmi rádió és telefonhírmondó televízió Ismeretbõvítés: a csatornák, mûsorok jellemzõi, A rádiózás kora csoportosítása A rádióadók

25– 26.

Fogalmak, ismeretek

6/16/09

A közszolgálati és a kereskedelmi televízió A közszolgálati A kereskedelmi csatornák


Óra



32.

Összefoglalás

A számítógép Az internet Az interaktív média Az új média

16. Számítógép, internet, új média, interaktivitás

AZ ÚJ MÉDIA MEGJELENÉSE ÉS FEJLÕDÉSE

Szimulációs játék

14–15. „A mi újságszerkesztõségünk”

Ismeretbõvítés: történet, fogalmak. Az otthon internettel nem rendelkezõk és a mindennapos internethasználók tudásának kiegyenlítése. Az esélyegyenlõség, a gyakorlás lehetõségének megteremtése

Rendszerezés, gyakorlás. A tanultak élményszerû elmélyítése, alkalmazása

Ismeretbõvítés: fogalmak, a reklám hatása

Számológép, számítógép, Pascal, Leibnitz, Babbage, Neumann János, e-mail, internet, interaktív média, interaktivitás

A tanult ismeretek. A szerkesztõségben dolgozók munkájának jobb megismerése

Hír, információ. Hír az újságban, rádióban, televízióban – összehasonlítás. Vizuális és verbális információ. Hírsorrend. A reklám és hatása

Fogalmak, ismeretek

Tankönyv, internetes oldalak, SMS. Együttmûködés az iskolai könyvtárral. Koncentráció: informatika

Tankönyv, a gyerekek önálló kutatásai, gyûjtõmunkája, fogalmazásai, játék

Híradók, híradórészletek több csatornáról. Tv-bõl felvett reklámok



8:53 AM

Összefoglalás

A hír A televíziós hír A hírsorrend Médiatulajdon Reklámtorta Tévécsatornák A tematikus csatornák

13. Hír, televízió és média


6/16/09

30– 31.

29.

Óra



18–19. „Médiakonferencia” – vitajáték

Az év zárása, értékelés

37.

Rendszerezés, gyakorlás. Vita a tanult ismeretek felhasználásával

Ismeretbõvítés: gyakorlás, internetes keresés, az információk ellenõrzése. Rendszerezés: a gyerekek meglévõ tudásának rendszerezése

A tanult ismeretek. „Falugyûlés” annak eldöntésére, hogy filmgyár vagy tv-stúdió és elektronikus újság legyen-e a faluban

Az internetezés szabályai, veszélyei. Internetes könyvtárak

Fogalmak, ismeretek

Tankönyv

Tankönyv, az iskolai könyvtár vagy a számítógépes terem internethasználattal rendelkezõ számítógépei


8:53 AM

Összefoglalás

Az internet veszélyei Letöltések Chatszobák Vírusok Internetes tartalmak

17. Az internet használata és veszélyei


6/16/09

35– 36.

33– 34.

Óra



A kommunikációról eddig tanult ismeretek (ha magyar nyelvbõl tanulták, az olvasmány ezen része kihagyható vagy otthoni elolvasásra feladható): a kommunikáció fogalma, verbális, nonverbális kommunikáció, a kommunikáció tényezõi: adó, vevõ, csatorna, kód, üzenet. Az írás történetérõl eddig tanultak ismétlése. Írásfajták ismétlése (magyar nyelvbõl és történelembõl tanulták). A kommunikáció állomásai: rajz, írás, nyomtatás. Altamira-barlang, barlangrajz; Gutenberg, Hess András, nyomtatott sajtó. Tömegkommunikáció, média, médium. Freskó Camera obscura A fénykép, a dagerrotípia: Nicéphore Nièpce, Louis Daguerre. Információ,

Bevezetés (olvasmány)

1–2.

A mozgókép elõzményei (olvasmány, 6–7. old.) Ismétlés, más tárgyakból tanultak felelevenítése az olvasmány segítségével (órai vagy otthoni olvasás után) vagy anélkül. Mûvelõdéstörténeti ismeretek: õskori, középkori, reneszánsz ábrázolásokról tanultak; magyar irodalom: a Bibliáról tanultak

Találmányok könyve A technika krónikája

Koncentráció: történelem, magyar nyelv és kommunikáció, vizuális kultúra, fizika, technika

8:53 AM

Kéki Béla: Az írás története



6/16/09

A tantárggyal való ismerkedés. A taneszközökkel való ismerkedés. A tárgy tanulásának, tevékenységi A KOMMUNIKÁCIÓ formáinak, a számonkérés módjáFEJLÕDÉSÉNEK nak ismertetése. TÖRTÉNETE A tanulók elõzetes ismereteinek felmérése. 1. A kommunikáció Ismétlés: a kommunikációról tanulfejlõdése tak, az olvasmány feldolgozásával A kommunikáció vagy anélkül (1–4. old.). (olvasmány, 1–5. old.) Ismeretbõvítés (5. old.): az új fogalmak megtanítása: tömegsajtó, tömegkommunikáció, média, médium.

Fogalmak, ismeretek


Óra

Heti fél, azaz évi 18,5 órára

Javasolt tanmenet



Összefoglalás

A mozgókép, a film és Ismeretbõvítés: a mozi filmelméleti fogalmak, a mozgókép történetének legA sorozatkép fontosabb feltalálói, az elsõ filmA mozgókép alkotók, az elsõ filmek, a mozi A mozi A filmkészítés kezdetei A fikciós filmipar

Ismeretbõvítés (7. oldal): új fogalmak megtanítása: camera obscura, dagerrotípia Ismeretbõvítés: a hírközlés állomásai, fõbb találmányok, feltalálók

Sorozatfelvétel, fáziskép. Állókép, mozgókép, film. Filmfelvétel, -lejátszás, -gyártás. Eadweard Muybridge Joseph Plateau Edison Celluloidszalag, perforáció Lumiére-fivérek 1895. december 28., Grand Café, a mozi születésnapja. Kinetográf, kinematográf, mozi: Heltai Jenõ Georges Mélies Filmhíradó: Zsitovszky Béla, A táncz

információtovábbítás. Hírvivõ, hírnök. Távközlés, tûzjel, fénytávíró, távíró: Samuel Morse; telefon: Graham Bell; telefonközpont, telefonhírmondó: Puskás Tivadar. Rádió, televízió: Tihanyi Kálmán

Fogalmak, ismeretek

Koncentráció: biológia, fizika, technika

A technika krónikája A film krónikája Filmek: A baba reggelije A vonat érkezése A megöntözött öntözõ


Koncentráció: történelem, testnevelés, fizika, technika és életvitel


8:53 AM

Összefoglalás

A távközlés

A tömegkommunikáció kialakulása


6/16/09

3.

1–2.

Óra



6.

Összefoglalás

A kelet-európai filmmûvészet (olvasmány, 36–37. old.)

Az új hullám, a szerzõi film, a modern film

8:53 AM

5.

Jav.: 4.


Némafilm, hangosfilm, beszélõ film, szinkron, szinkronizálás. Burleszk, trükk, humor, komikus, tragikomikus. Filmmûfaj, tömegfilm, western. Charlie Chaplin Stan Laurel, Oliver Hardy Lugosi Béla A musical Marlene Dietrich Az Oscar-díj Kertész Mihály: Casablanca Orson Welles: Aranypolgár Flashback Az ismert mûfajok felismerésének gyakorlása, újabb mûfajok jellegzetességei. Burleszk, western, bûnügyi film, krimi, thriller, gengszterfilm, horror, musical, sci-fi, rajzfilm, kalandfilm. Az új hullám Szerzõi film és tömegfilm (mûvészfilm és mûfajfilm) Francois Truffaut Jean-Luc Godard Jean-Paul Belmondo (A lengyel, a cseh, a szovjet új hullám: Andrzej Wajda, Miloš Forman, Jirí Menzel, Tarkovszkij – kihagyható)

3. A filmtörténet nagy Ismeretbõvítés: korszakai. A film a burleszk mûfaja, mûfajai a némafilm legnagyobbjai, a klasszikus hangosfilm néhány híres A némafilm alkotója, filmje, sztárja A burleszk A hangosfilm A filmgyártás mint iparág Hollywood Ismeretbõvítés, gyakorlás: (olvasmány, 23–25. az alapvetõ mûfajok jellemzõi, old.) felismerésük gyakorlása A film mûfajai A western A gengszterfilm Ismeretbõvítés: A musical néhány új hullámos alkotó, az új A rajzfilm hullám fogalma, az új hullámos A krimi filmrészlet megoldásainak összehasonlítása a klasszikussal A francia film klasszikus korszaka (olvasmány, 33. old.)

4–6.

6/16/09

A film krónikája Filmek: Chaplin-rövidfilmek Stan és Pan filmjei Filmrészletek: Chaplin: Aranyláz vagy Modern idõk Kertész Mihály: Casablanca vagy Orson Welles: Aranypolgár Filmrészletek az egyes mûfajokra és a gyerekek által hozott filmrészletek Truffaut: Négyszáz csapás vagy Godard: Kifulladásig (Forman: Hair vagy Száll a kakukk fészkére; Tarkovszkij: Andrej Rubljov vagy Solaris, vagy Tükör – kihagyható)


Fogalmak, ismeretek


ˆ

Óra



5. A filmipar Hollywoodban és Európában (olvasmány, 50–55. old.)

GYÁRTÁS ÉS ESZTÉTIKA

Összefoglalás Olvasmány (házi feldolgozásra is feladható vagy kihagyható)

Elõmunkák, utómunkák, forgatókönyv, utószinkron, werkfilm, kópia. Hollywood, stúdiórendszer, producer, az utolsó vágás joga. Steven Spielberg, George Lucas

Filmrészletek: bármilyen film werkfilmjébõl Lucas: Csillagok háborúja vagy Spielberg: Jurassic Park


8:53 AM

Koncentráció: történelem, magyar irodalom

Filmrészletek: Székely: Hyppolit, a lakáj (valamint remakjébõl is) Radványi: Valahol Európában vagy Fábri: Körhinta vagy Jancsó: Szegénylegények



6/16/09

Az ötvenes évek Az enyhülés idõszaka, a magyar filmgyártás virágkora A XXI. század

A magyar némafilm A magyar hangosfilm A harmincas évek

Millennium Korda Sándor Székely István: Hyppolit, a lakáj Kabos Gyula, Jávor Pál, Karády Katalin Romantikus vígjáték, melodráma, irodalmi adaptáció Radványi Géza: Valahol Európában Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Szabó István, Latinovits Zoltán, Törõcsik Mari

4. A magyar film

7–8.

A film kezdeteirõl, a némafilmrõl, a moziról tanultak átismétlése. Ismeretbõvítés: a 30-as évek magyar vígjátékának és melodrámájának leghíresebb darabjai, színészei, a legkiválóbb magyar rendezõk 45 után

Fogalmak, ismeretek


Óra




11.

Összefoglalás

Történetmesélés A történetmesélés fajtái

7. Történetmesélés a filmben

Összefoglalás

Ismeretbõvítés: az idõrend a filmi elbeszélésben

Ismétlés (magyar irodalom): az idõrend az elbeszélésben

Ismeretbõvítés: kameramozgások

Koncentráció: irodalom

Lineáris és nemlineáris történetme- Tankönyv, munkafüzet és gyerekek által hozott sélés, jellemzõik. filmrészletek A történet nélküli film

Részlet bármely Antonioni- vagy Jancsófilmbõl, videoklipek és filmrészletek a különbözõ kameramozgások bemutatására. Videokamera, a gyerekek videofelvételei


Filmrészletek: Fábri: Körhinta Eizenstein: Patyomkin páncélos és filmrészletek a különbözõ plánok bemutatására



8:53 AM

A történeti és technikai részek elhagyhatók

Képkivágás, azaz plán, premier plán, szuper plán, second, kistotál, nagytotál. A fény, a szín, a hang szerepe. Kameramozgások: svenk, panorámázás fahrt, kocsizás krahn, daruzás (zoom) kézikamera, videokamera. A montázs, a párhuzamos montázs, éles vágás, áttûnés, úsztatás. David Griffith Eizenstein

Fogalmak, ismeretek

6/16/09

A megvilágítás A hang és a zene A film dinamikus eszközei A képvezetés A vágás, a montázs

9–10. 6. A film formanyelve Ismeretbõvítés: plánok, montázs A film plasztikus eszközei A filmkép A képkivágás A kamera Ismeretbõvítés: (olvasmány, 57–58. kameramozgások (csak ez a old.) bekezdés kell, a többi kihagyható)

Óra



13.

A nyomtatott sajtó A referáló sajtó A véleménysajtó A szaksajtó A politikai sajtó A tömegsajtó (olvasmány, 71–74. old.)

10. A nyomtatott sajtó

A MÉDIA FEJLÕDÉSE

Újság, napilap, hetilap, folyóirat. Véleménysajtó, referáló sajtó. Sajtószabadság, cenzúra Mercurius Hungaricus Magyar Hírmondó, Rát Mátyás, tömegsajtó

Ismeretbõvítés: a sajtótörténet kihagyható, belõle megtanítandó az elsõ magyar és az elsõ magyar nyelvû lap. Fogalmak: sajtószabadság, cenzúra. A mértékadó sajtó és bulvársajtó különbsége. A lapok csoportosítása, fajtái Rikkancsok, szenzációsajtó, bulvársajtó Ismeretbõvítés: fogalmak: mértékadó sajtó, bulvár- jellemzõi. Megyei lapok, sajtómûfajok, hír, sajtó (bulvár- és pletykalap között kommentár, vélemény, publicisztika nem kell különbséget tenni)

Ismétlés: Gutenbergrõl, a könyvnyomtatásról tanultak

Népszabadság, Magyar Nemzet, Népszava, Magyar Hírlap, Kisalföld; gyermeklapok;


Koncentráció: irodalom, történelem


A filmgyárban dolgozók (rendezõ, operatõr, vágó stb.) munkájának, a filmkészítés gyakorlatának jobb megismerése

8:53 AM

Szimulációs játékon keresztül a tanultak elmélyítése, alkalmazása

Tankönyv

Ismert és ismeretlen filmek, filmrészletek elemzése


6/16/09

Vagy: 8–9. „A mi filmgyárunk”: szimulációs játék

A tanult ismeretek, fogalmak

Összefoglalás: a filmrõl eddig tanultak rendszerezése: A kommunikáció fejlõdése és a Gyártás és esztétika címû fejezetek

12.

Összefoglalás: a tanultak rendszerezése, alkalmazása, gyakorlása vagy szimulációs játék, de csak egy órában

Fogalmak, ismeretek


Óra



Összefoglalás

A közszolgálati és a kereskedelmi televízió A közszolgálati tévé A kereskedelmi csatornák

A rádiózás kora A rádióadók

11. Közszolgálati és kereskedelmi rádió és televízió Ismeretbõvítés: Marconi, Popov, Tesla. A csatornák, mûsorok jellemzõi, csoportosítása. Közszolgálatiság a rádióban és a televízióban

Ismétlés: telefonhírmondó A rádió elõnyei, rádiós mûsortípusok. BBC Közszolgálati, kereskedelmi, egyházi, alapítványi, közösségi rádió. Közszolgálati és kereskedelmi televízió. Földi sugárzású adók M1, TV2, RTL Klub. Mûholdas csatornák, M2, Duna TV. Kábeltelevízió. Tematikus csatornák fõ mûsoridõ, mûsorstruktúra, médiatörvény, ORTT. Digitális mûsorszórás

Tv-bõl felvett mûsorrészletek

A közszolgálati és kereskedelmi adók mûsorai, mûsorrészletei, a gyerekek ismeretei. Tankönyv, munkafüzet


a bulvársajtó egy-egy reprezentánsa (pl. Blikk, Story). A gyerekek által ismert, hozott újságok, a kedvenc lap bemutatása


8:53 AM

14.

A sajtó tematikus felosztása Az állami sajtó

13.

Fogalmak, ismeretek

6/16/09

Összefoglalás


Óra



Ismétlés: filmmûfajok, rádiós mûsortípusok Ismeretbõvítés: televíziós mûfajok

12. Televíziós mûsortípusok

A krimik, a krimisorozatok A rajzfilmek, a rajzfilmsorozatok A szappanoperák A tévésorozatok Dokumentumfilmek A hírmûsorok A szórakoztató mûsorok A gyerek- és ifjúsági mûsorok A sportmûsorok

15.

Mozifilm, tv-film, tv-játék és egyéb tévés mûsortípusok, szappanopera, detektívsorozatok, dokumentumfilmek, rajzfilmek, hírmûsorok, háttérmûsorok. ATV, Hír TV. Szórakoztató mûsorok: show, talkshow, vetélkedõ, valóságshow. Gyermek- és ifjúsági mûsorok, sportmûsorok. Közvetítési jog, licenc

Fogalmak, ismeretek

Tv-bõl felvett mûsorrészletek, a gyerekek gyûjtõmunkája



6/16/09 8:53 AM

Összefoglalás


Óra



Összefoglalás

17. Az internet használata és veszélyei Az internet veszélyei Letöltések Chatszobák Vírusok Internetes tartalmak

Összefoglalás

Gyakorlás: internetes keresés, az információk ellenõrzése. Rendszerezés: a gyerekek meglévõ tudásának rendszerezése

Ismeretbõvítés

Internetes könyvtárak

Az internetezés szabályai, veszélyei

Iskolai könyvtár vagy a számítógépes terem internet-hozzáféréssel rendelkezõ számítógépei

Tankönyv, internet

8:53 AM

Koncentráció: informatika

Együttmûködés az iskolai könyvtárral

Tankönyv, internetes oldalak, SMS


6/16/09

17.

Számológép, számítógép, Neumann János e-mail, internet, interaktív média, interaktivitás. Az internet problémái, elõnyei, hátrányai

Ismeretbõvítés: fogalmak. Gyakorlás: keresés, a keresõprogramok használata. Az otthon internettel nem ren16. Számítógép, inter- delkezõk és a mindennapos internet, új média, internethasználók tudásának kiegyenaktivitás lítése, esélyegyenlõség, a gyakorlás lehetõségének megteremtése A számítógép (olvasmány, 101–102. old.) Az internet Az interaktív média Az új média

16.

AZ ÚJ MÉDIA MEGJELENÉSE ÉS FEJLÕDÉSE

Fogalmak, ismeretek


Óra



8:53 AM

Értékelés

A tanult ismeretek

Rendszerezés, ismétlés Összefoglalás vagy szimulációs játék: a kettõ közül egy, Rendszerezés, gyakorlás. választás szerint: A tanult ismeretek kreatív felhasználása, bõvítése 14–15. „A mi újságszerkesztõségünk” vagy 18–19. Médiakonferencia – vitajáték

18.


6/16/09

18,5. Az év zárása, értékelése

Fogalmak, ismeretek


Óra



mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 32


Útmutató a tankönyv használatához A mozgókép- és médiaismeret modul elsõsorban a kommunikációs kompetencia, a mozgóképi szövegértés, -olvasás (-írás) fejlesztésére, és nem a lexikális tudásanyag megtanítására, elsajátíttatására jött létre. A tankönyvben mindemellett sok adat, tény: név, cím, fogalom, évszám található. Ezeket, ha órán elolvassuk is, nem kell „bevésetni”, fõleg nem számon kérni – a többi tantárgytól eltérõen – feleletek, dolgozatok formájában. Bár nem elsõdleges feladata, de egy kis film- és médiatörténet nélkül nehezen képzelhetõ el a tanítás, ezért szükségesnek tartotta a szerzõ az emberi kommunikáció, a képi, mozgóképi ábrázolás kialakulásának, fejlõdésének, az írott, nyomtatott és elektronikus sajtó, a legújabb média történetének rövid felvázolását. Az olvasmányos stílus hozzájárul ahhoz, hogy ne az óra egészét vegye igénybe a szövegfeldolgozás, hanem ezeknél a tananyagrészeknél is maradjon kellõ idõ a megbeszélésre, elemzésekre. Ne tévesszük szem elõl, hogy a filmtörténet reprezentáns alkotásainak, ill. azok részleteinek megtekintése során az általános mûveltség szélesítése mellett ugyanúgy a mozgóképi szövegértés készségének, képességének fejlesztése a cél, mint a mozgóképnyelv címû fejezetnél. Nagyon sok ismeret már elõbb is felfedeztethetõ, megfigyeltethetõ, gyakoroltatható. Az egész év során arra kell törekedni, hogy élményszerû legyen a gyerekeknek a modullal, a modul tárgyával való ismerkedés. Ez megkönnyíti a befogadást akkor is, ha nem drákói szigorral követeljük meg az elsajátítást. Ugyanezt a célt szolgálják a „Tudod-e…” címû részek, ahová mindenki érdeklõdésére számot tartó különlegességeket, érdekességeket gyûjtött össze a szerzõ. Az évszámokat tehát nem kell megjegyezniük a gyerekeknek, a mozi születésnapja és a hangosfilm megjelenésének kivételével. A többi esetben század, ill. évtized pontosságú behatárolás elégséges. A rengeteg találmány neve is inkább csak érdekességként szerepel, a technikatörténeti részeket tekintsék

a kollégák olvasmányjellegûnek. Azt fontosnak tartjuk, hogy a legkiemelkedõbb rendezõk, színészek nevét, híresebb filmjeiket ismerjék meg a gyerekek. Természetesen a történeti szövegrészek terjedelme miatt nagyon sokan kimaradtak az említésre érdemesek közül. Az osztály képessége, ismeretei és a tanár belátása szerint az anyag tetszés szerint bõvíthetõ, ill. csökkenthetõ. A filmnyelvi eszközök nevét, jelentését mint alapfogalmakat azonban ismerniük, használniuk kell a tanulóknak, tisztában kell lenniük hangulati hatásukkal. A mûfajokat a gyerekek általában ismerik, a tömegfilmekre, mûfajfilmekre rengeteg saját példát tudnak említeni, a szerzõi vagy mûvészfilmeket azonban nekünk kell bemutatnunk. Itt nagyon fontos a tempó kérdése. Tanítványainkat rá kell vezetnünk arra, hogy a film értéke, színvonala nem egyenlõ a gyorsasággal, az izgalommal, az akcióval. Meg kell mutatnunk, láttatnunk a lassúbb film szépségét, értékeit. A nyomtatott sajtó – és különösen a televízió – fejezetnél szintén bátran támaszkodhatunk a gyerekek ismereteire. A gyakorlatban ismerik, használják, olvassák, nézik ezeket a médiumokat. A rádiózás azonban – CD-lejátszók, MP3-lejátszók elterjedésével – háttérbe szorult a fiataloknál. Szinte kizárólag zenét hallgatnak, mégpedig újabb médiumok segítségével. A rádióból esetleg a slágerlistákra kíváncsiak, már itt is a könnyûzenei csatornák vették át a vezetõ szerepet. Reggel rohannak az iskolába, egész nap távol vannak, este pedig a televíziót nézik. Ezért nem ismerik, érdemes tehát felhívni a figyelmüket néhány értékes rádiómûsorra, még akkor is, ha már nem fog életformájukká válni a rádióhallgatás. Az elektronikus sajtó, az újabb médiumok ismertetését, bemutatását akár a gyerekekre is bízhatjuk, tanítványaink között mindig vannak olyanok, akik a téma kiváló ismerõi, mindennapos használói. A tankönyv ezért inkább az általuk kevésbé ismertekre: a kialakulásra, a jogi

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 33


szabályokra, a veszélyekre hívja fel a figyelmet, mintsem konkrét internetes honlapokra, a használat módjára. Azoknak, akiknek otthon nincs lehetõségük, és máshol sem nagyon használják az internetet, természetesen meg kell tanítanunk ezeket az ismereteket. Biztosítanunk

kell számukra, hogy legalább az iskolában lehetõségük legyen az információkeresés e módját gyakorolni. Az együttmûködés az informatikatanárral és a könyvtárossal, azaz a tantárgyi koncentráció az informatikaóra és az iskolai könyvtári foglalkozások között kívánatos.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 34


A kommunikáció fejlõdésének története 1. A kommunikáció fejlõdése A kommunikáció 3. old. Ha nem ismerik a pantomim szó jelentését, meg kell magyaráznunk a tanulóknak. 4. old. (kérdés) Formájában, a díszes kezdõbetûkben (iniciálé), a betûformákban hasonlít. A kézzel írt kódex volt a minta, melynek kialakult formáját igyekeztek megõrizni szépsége, értéke miatt.

A mozgókép elõzményei 6. old. A képek megfigyelésekor megbeszélhetjük az alábbiakat: az elsõ képen, a kereszt lábánál álló zöld ruhás nõalak Mária, Jézus édesanyja. Míg a háttérben és a jobb oldalon álló alakok katonák, bámészkodók, a Jézus keresztre feszítését helyeslõk vagy közönnyel szemlélõk; addig a bal oldalon lévõ kis csoport tagjai Jézus hozzátartozói, tanítványai, fájdalmukról árulkodik az arcuk, a testtartásuk. A képet a kereszt osztja két szimmetrikus részre. Ugyanígy az Angyali üdvözlet is szimmetrikus, két egyenlõ részre osztható. Itt a tömeg helyett a két fõalak foglalja el a helyet a két oldalon, a választóvonal az ablakkeret. Felhívhatjuk a figyelmet a perspektíva eltérõ ábrázolására is.

A tömegkommunikáció kialakulása A távközlés 8. old. (1. kérdés) A maratoni futás atlétikai versenyszám õrzi a marathóni csata és a hírvivõ hõstettének emlé-

két. (A kétféle helyesírásra: Marathón, marathóni és maratoni hívjuk fel a tanulók figyelmét!) Azonban sem a futás ténye, sem a futó utolsó mondata és halála, fõleg pedig a név (Pheidippidész) nem bizonyított, ezt mindenképpen mondjuk meg a tanulóknak. A legtöbb forrásban a név nem is szerepel, ennek megtanítását kerüljük, ill. csak mondai, irodalmi, ne történeti tényként kezeljük! A táv 42 195 m (26 mérföld 385 yard), azaz valamivel több, mint 42 km. Ez az 1908. évi londoni olimpián alakult ki és állandósult, a London-Windsor közti távolságnak felel meg. Az eredeti, Marathón és Athén közötti távolság 42,5 km. 8. old. (2. kérdés) Luigi Aloisio Galvani (1737–1798): itáliai orvos, az elektrofiziológia megalapítója. Õ fedezte fel, hogy a békacomb összerándul elektromosság hatására. Feltételezte, majd bebizonyította, hogy az élõlényekben valamilyen elektromos jelenség zajlik. Megalkotta a róla elnevezett galvánelemet. (Az elsõ ilyen elven mûködõ áramforrást Volta állította össze.) Alessandro Giuseppe Volta (1745–1827): itáliai fizikus. Õ fedezte fel a róla elnevezett Volta-oszlopot, amely a Volta-elem, a késõbbi galvánelem alapja. Elektromossággal kapcsolatos kutatásai jelentõsek, ezért számos találmányt neveztek el róla az elektrofizikában, pl. elektrofor, elektroszkóp, síkkondenzátor, Volta-potenciál. Az elektromos feszültség mértékegysége, a volt is az õ nevét viseli. 10. old. (kérdés) Bizonyára nem találták volna ki, minden ötlet elfogadható.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 35


Összefoglalás, összefoglaló kérdések 11. old. Az összefoglaló kérdések mindegyikére megtalálható a válasz a tankönyvi szövegben.

nem, egyrészt ezért, másrészt a valóság hitelessége, a látvány valószerûsége miatt okozott rémületet „a vonat érkezése”.

A fikciós filmipar A kommunikáció milyen fajtáit ismered? Verbális, azaz szóbeli és nonverbális, nem verbális, azaz nem szavakkal folytatott kommunikáció, tömegkommunikáció. Melyek voltak az újkorban a tömegkommunikáció eszközei? Távíró (Samuel Morse), betûnyomó távíró (Davis Edvin Hughes), telefon (Alexander Graham Bell), telefonközpont (Puskás Tivadar), telefonhírmondó (Puskás Tivadar), rádió (Guglielmo Marconi, Alekszandr Popov, Nikola Tesla), televízió (Tihanyi Kálmán).

2. A mozgókép, a film és a mozi A sorozatkép 12. old. (kérdés) A felsõ sor két középsõ (3., 4.) képe. 14. old. (kérdés) Színházhoz hasonló körülmények: a nézõk kényelmes székekben ülnek, a vetítõvásznat függöny takarja, melyet vetítés elõtt elhúznak, mint a színházban, ezzel jelzik az elõadás kezdetét. A közönség vegyes, a kávéházak, orfeumok, színházak törzsvendégei, elõkelõbb és szegényebb rétegek (katonák, diákok, gyerekek, fiatal és idõs urak, hölgyek) is megtalálhatók.

A filmkészítés kezdetei 15. old. (kérdés) A nézõk nem voltak hozzászokva a mozgás látványához, különösen a kép mélységébõl velük szembe jövõ, feléjük tartó irányú mozgáshoz

16. old. (kérdés) A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor az ûrhajó becsapódik a Holdra. Minden jó ötlet elfogadható. Az elején tisztázni kell, hogy természetesen számítógépes trükk még nem volt akkoriban. Hívjuk fel a figyelmet az „ebben a korban” kifejezésre. A gyerekek nyilván a mai trükkök, eljárások, számítógépes animációk felõl közelítenének elõször, amelyeket ismernek. Találgathatnak, mit tudhattak akkoriban megoldani, milyen eljárásokat ismertek. A megoldás sokkal egyszerûbb: Méliès maga játszotta a „Holdat”, õ volt elmaszkírozva, a „Hold” mimikája tehát színészi játék eredménye.

Összefoglalás, összefoglaló kérdések 18. old. Az összefoglaló kérdésekre a válasz a tankönyvi szövegben megtalálható. Hogyan lett az állóképbõl film? Az elsõ lépés a sorozatkép volt. Eadweard Muybridge-nek sikerült elõször olyan ütemben felvenni és levetíteni a ló mozgásának fázisképeit, hogy a mozgás érzetét keltse. A következõ lépcsõ az a biológiai felfedezés volt, hogy az emberi szem képes a látott képeket a kép eltûnése után még egy ideig a recehártyán tartani, és az agy a két kép közötti idõt képes kitölteni. Ki milyen találmánnyal járult hozzá, hogy az állóképbõl film legyen? Joseph Plateau: fenakisztoszkóp, Simon von Stampfer: sztroboszkóp Franz von Uchatius: a kép kivetítése Tekercsfilm, celluloidszalag, perforáció: többen, köztük Thomas Alva Edison

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 36


William Dickson, Georges Demény: filmfelvevõgép, bioszkóp, kinetográf Auguste és Louis Lumière: kinematográf, filmfelvevõ, filmvetítõ Hogyan zajlottak az elsõ mozielõadások? Filmhíradókat, majd játékfilmeket vetítettek. De a filmhíradók is megrendezett filmek voltak. Hamar kialakult a fikciós film, a játékfilm. Elõször kávéházakban, majd csak a filmek levetítésére szolgáló filmszínházakban tartották az elõadásokat. Kinek köszönhetjük a mozi szót? Mit gondoltok, honnan származhat? Heltai Jenõ rövidítette a túl hosszúnak bizonyult mozgófényképszínház szóból.

3. A filmtörténet nagy korszakai. A film mûfajai A némafilm 20. old. (kérdés) A rezzenéstelen, érzelem nélküli vagy nagyon kevés érzelmet tükrözõ arcról. Ha a gyerekek számára ez nem egyértelmû, hívjuk fel a figyelmet arra, hogy abban a korban a túlzott színészi játék volt a divat, ehhez képest értendõ a kifejezéstelenség.

21. old. (2. kérdés) Minden közös jellemzõt el kell fogadni, akár a képrõl olvassák le, akár elõzetes ismereteik alapján mondják, mert minden általános vonás nem látszik a képen. (Félelmetesnek kell lenniük, megnagyobbodott szemfogaik, körmeik vannak, vérrel táplálkoznak, éjszaka járnak stb.) A különbözõ jegyeket csak konkrétan a két kép vámpír figuráján figyelhetik meg. Észre fogják venni, hogy a mai figura félelmetesebb, maszkírozása erõteljesebb (az arcon futó vércsíkok, a szem elváltoztatása), ráadásul nõ, míg a klasszikus vámpírfigurák férfiak.

A hangosfilm 22. old. (kérdés) Érdemes akár megszavaztatni is az osztályt, érdekes lehet a százalékos arány. Elsõ pillantásra tökéletes a fekete figura: gyûrûs haj, széles, az arcbõrnél világosabb száj. A dzsesszmuzsika képviselõi elõször valóban színes bõrûek voltak. A helyes válasz azonban: Al Jolson feketére maszkírozott, fehér bõrû színész. (A kezei elárulják.) Ebben a korban – és még sokáig – nem lehettek fõszereplõk színes bõrûek. Vagy egyáltalán nem szerepelhettek a vásznon, vagy csak rabszolgaként, szolgaként.

A filmgyártás mint iparág 21. old. (1. kérdés) A kelleténél kisebb méretû kalap és zakó, a sokkal nagyobb (ún. harmonika-) nadrág és cipõ, a szegényes ruházathoz nem illõ sétapálca. Ezek mind azt a benyomást vannak hivatva kelteni, hogy nem pénzért vett, hanem könyörületbõl kapott, ill. talált holmik. A chaplini figurához még hozzátartozik a rövid bajusz, a sajátságos járásmód (az ún. kacsajárás) és az akrobatikus ügyességû mozgás is. Az elõbbieket a képrõl is le tudják olvasni, az utóbbiakat csak egy filmrészlet bemutatásával ismerhetik meg a tanulók.

23. old. (kérdés) A kérdést természetesen az órán kell feltenni, de házi feladatként, szorgalmiként feladhatjuk Woody Allen filmjeinek összegyûjtését. Woody Allen (1935– ): amerikai filmszínész, forgatókönyvíró, rendezõ, Oscar-díjas (amelyet nem vett át). Sajátságos, a burleszk hagyományait folytató, szatirikus hangvétel jellemzõ rá. Néhány filmje: Játszd újra, Sam! (1972), Annie Hall (1977), Manhattan (1979), Zelig (1983), Hanna és nõvérei (1985).

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 37


Hollywood 24. old. (kérdés) Ingrid Bergman (1915–1982): svéd színésznõ. Háromszoros Oscar-díjas. Néhány filmje: Intermezzo (1936), Ördög az emberben (1941), Gyilkos szerelem (1941), Casablanca (1943), Akiért a harang szól (1943), Gázláng (1944), A szent Mary harangjai (1945), Forgószél (1946), Szent Johanna (1948), A diadalív árnyékában (1948), Stromboli (1949), Európa ’51 (1951), Asszonyok vagyunk (1953), Utazás Itáliába (1953), Johanna a máglyán (1954), Félelem (1954), Elena és a férfiak (1956), Anasztázia (1956), Szereti ön Brahmsot? (1960), Az öreg hölgy látogatása (1963), Kaktusz virága (1969), Õszi szonáta (1978).

A film mûfajai A western 26. old. Közös vonások: férfiasság, keménység, markáns arc, azonos öltözet: cowboykalap, kendõ a nyakban, kockás ing, fölötte mellény vagy derékig érõ kabát (bár nem látszik minden képen, de tudják: szûk szárú nadrág, általában betûrve a csizmába, csizma), derékszíj, rajta pisztolytáska, benne Colt. Különbségek: az elsõ kettõ jobban öltözött, a késõbbi figurák viharvertebbek, elhanyagoltabbak, kevésbé „sármosak”. (Legjobban az elsõ és utolsó kép között látszik a különbség: John Wayne fiatal, nõi szíveket megdobogtató, jóképû férfi, a Charles Bronson által megformált figura pedig egy hosszú, elhanyagolt hajú, marcona alak, akirõl a kép alapján nem lehet eldönteni, jó-e vagy rossz, akár bûnözõ is lehetne.) A gengszterfilm 28. old. (kérdés) A keresztapa a család feje, és ezáltal a maffia fõnöke.

A musical 29. old. (kérdés) A klasszikus musicaleket nem biztos, hogy ismerik, de a késõbbi rockoperák közül valószínûleg fel tudnak sorolni néhányat. Érdemes szorgalmi feladatként feladni, hogy zeneszerzõket, rendezõket, magyar mûveket is keressenek. A rajzfilm 30. old. (kérdés) Nem. A klasszikus meséktõl és mesefiguráktól különbözõ, amerikai típusú, ritmusú rajzfilm. A felnõttek által kedvelt gengszter-, ill. kalandfilm „lefordítása” (nemcsak) kicsiknek, rajzban. A krimi 31. old. (1. kérdés) Ha valaki látott az osztályban ilyen régi filmet, el tudja mondani, de talán érdekesebb, hogy mit tudnak leolvasni a képrõl. Az „úriember” karakter, az intelligencia, a finomság, visszafogottság leolvasható. 31. old. (3. kérdés) Hitchcock kapcsán tisztázni lehet, sõt kell a horror és a thriller közötti különbséget. Csak a krimi vagy bûnügyi kategóriával élni kevés, mivel a gyerekek ismerik, megnevezhetjük az almûfajokat is. Hangsúlyozni kell, hogy a kiváló rendezõ véres jelenetek nélkül is feszültséget, izgalmat tudott kelteni az általa mesterien használt késleltetéssel, várakoztatással, mesteri szerkesztéssel. 32. old. (kérdés) A kevés „jó” ember harca a szegények védelmében a sok „rossz” ember ellen. A kevesek csak úgy vehetik fel a harcot a túlerõvel szemben, ha nagyon jó harcosok, jól bánnak a fegyverrel, erkölcsileg is az ellenfél fölé kell emelkedniük.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 38


A francia film klasszikus korszaka Az újhullám, a szerzõi film, a modern film 33. old. A kérdésekre a választ megtalálják a tanulók a további szövegben. Inkább az az érdekes, hogy a lázadást, jellemének alapvonását meglátják-e, le tudják-e olvasni a képrõl. A kelet-európai filmmûvészet 36. old. (feladat) Otthoni gyûjtõmunka. Bohumil Hrabal (1914–1997): cseh író. Jogi doktorátust szerzett, de szinte mindent kipróbált. Volt sörgyári munkás, biztosítási ügynök, forgalmista, színpadi munkás stb. 1963-tól író, de a cenzúra miatt hazájában csak 1976-tól jelenhettek meg mûvei, akkor is csonkítva, cenzúrázva. Külföldön adták ki csorbítatlanul írásait. Jellemzõ rá a groteszk, abszurd látásmód, a humoros, ironikus stílus. Népszerûségéhez a mûveibõl készült Menzel-filmek is hozzájárultak. Néhány mûve: Táncórák idõsebbeknek és haladóknak (1969), Õfelsége pincére voltam (1971), A városka, ahol megállt az idõ (1974), Sörgyári capriccio (1976), Tükrök árulása (1977), Túlságosan zajos magány (1977), Gyöngéd barbárok (1981), Házimurik (1986), Levelek Áprilkának (1990), Skizofrén evangélium (1990), Zsebcselek (1990).

Összefoglalás, összefoglaló kérdések 37. old. A kérdésekre a válaszok megtalálhatók a szövegben.

stílus különbözteti meg. A tömegfilmet ennek az ellenkezõje jellemzi. Milyen kapcsolat van a filmgyártás mint iparág és Hollywood között? A film tömeges gyártása, iparággá válása Hollywoodban kezdõdött, és ma is itt van a filmgyártás fõ központja. Sorold fel a kelet-európai újhullám rendezõit és néhány filmet! Andrzej Wajda: Csatorna, Hamu és gyémánt, A márványember, Vasember ˆ Jirí Menzel: Szigorúan ellenõrzött vonatok Miloš Forman: Tûz van, babám!, Hair, Száll a kakukk fészkére, Amadeus Krzysztof Kieslowski, Vera Chytilová Fábri Zoltán: Körhinta stb. Jancsó Miklós: Szegénylegények, Oldás és kötés, Így jöttem, Csillagosok, katonák, Fényes szelek stb. Szabó István: Álmodozások kora, Apa, Szerelmesfilm, Mephisto stb.

4. A magyar film A magyar némafilm 38. old. (kérdés) A regényt Gárdonyi 1899-ben írta, a század elején kezdett ismertté válni, és természetesen akkor még nem volt „kötelezõ”, ill. „házi” olvasmány. Népszerûvé válását a filmes feldolgozás is segítette.

A magyar hangosfilm Milyen filmfajtákat, filmtípusokat ismersz? A következõket ismertük meg a fejezetben: western, gengszterfilm, musical, rajzfilm, krimi. Mi jellemzi a mûvészfilmet? Mi jellemzi a tömegfilmet? Az újhullám képviselõi szerint a mûvészi filmet az ipari filmgyártástól a személyes hang és

A harmincas, negyvenes évek 42. old. (kérdés) A kép geometrikus elrendezésû, bal és jobb oldalon egy-egy hangsúlyosabb figura (álló, nagyobb, idõsebb fiú) látható, a téglalap átlója mentén (a lépcsõn) helyezkednek el a többiek (ülnek, kisebbek). A felfelé ívelõ kompozíciós vonalat erõsíti a lépcsõkorlát és egy fent álló

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 39


kisfiú, a felfelé irányuló tekintetek. Az átló két derékszögû háromszögre bontja a képet, egy hangsúlyos, „tele” (jobb oldali) és egy hangsúlytalanabb, „üresebb” (bal oldali) részre. A három hangsúlyos, álló, csípõre tett kezû alak egy újabb háromszöget ad ki. Három fontos szereplõ van a képen, de a leghangsúlyosabb, ezáltal kulcsfigura a lépcsõ tetején álló kisfiú. Ezt az alakot többféleképpen is kiemeli a rendezõ (operatõr): áll, a legmagasabban van az állók közül, mindenki ránéz, a másik két álló alak háttal vagy profilból látszik, õ van szemben, az õ arca látható, õ beszél, a többi hallgat. A három fõalak alkotta kompozíciós háromszög csúcsán, a szereplõkkel „tele”, hangsúlyos, jobb oldali háromszög kiemelt helyén, tehát mindkét háromszögnek lényeges pontján van, a téglalap átlója (a gyerekek) és a lépcsõkorlát hangsúlyos vonala között helyezkedik el. Bármilyen, a képnek nem ellentmondó válasz elfogadható. A kép elemzése után a filmrészletet is be lehet mutatni, ellenõrizendõ, mit mondott a kisfiú, mennyire járt közel az igazsághoz az osztály. Az ötvenes évek 43. old. (kérdés) Matyi elfogatását, a megaláztatása elõtti pillanatokat mutatja a kép, a történet elejérõl. Az enyhülés idõszaka, a magyar filmgyártás virágkora 44. old. (1. kérdéskör) Mindkét kérdéscsoport a Szegénylegényekre vonatkozik. A szereplõk többsége balról jobbra, hátulról a nézõ felé elõre haladva egy sávban helyezkedik el, ülve, guggolva. A háttérben álló alakokkal és a kapuval együtt tömör háromszöge(ke)t adnak ki. A gyerekek észrevehetik a háttérben a csendõrrel álló alakot, és az elõtérben, legelöl guggoló alakot is. Az elõzõt az emeli ki, hogy a többi szegénylegénytõl eltérõen áll, a csendõr fogja a karját, bár hátul, de a kép középsõ részén található, mind a két csendõr ránéz. Az elõtérben guggoló alakot közelsége, ebbõl fakadóan nagysága emeli ki, a kép sarká-

ban, egyúttal a kompozíciós háromszög csúcsában található, az egyetlen, akinek arca jól látszik, a többiek lehajtott fejjel esznek, õ egyedül néz fel, kinéz a képbõl. Az ülõ emberek egy csoportot képeznek, az azonos testhelyzet és tevékenység, a hasonló ruházat, ebbõl fakadóan társadalmi osztály, az azonos státusz (mindannyian foglyok), a szoros elhelyezkedés, a testközelség is összetartozást fejez ki. A gyerekek ki fogják találni, hogy foglyok, de hogy milyen történelmi körülmények között, milyen történelmi idõben lehetnek, erre vonatkozóan több, a képnek nem ellentmondó választ (népies viselet, bõ gatya, csendõr egyenruha) el lehet fogadni. A másik – lazább – csoportot az álló alakok képezik: a két csendõr és a hátul lévõ fogoly. Õ ebben a pillanatban (vagy már, vagy még) nem tartozik a foglyok közé, mert áll, mert a csendõr fogja, ezáltal kiemeli a csoportból (vagy még nem taszította be), nem néz a foglyok közül rá senki. Kapcsolata inkább a csendõrökkel van: azonos testhelyzet, fizikai kontaktus, mindketten ránéznek, de a ruházat megkülönbözteti tõlük, ezáltal közéjük sem tartozik. Ezért válik ki a tömegbõl, bár leghátul áll (l. feljebb, az elõzõ kérdésre adott választ). 44. old. (2. kérdés) A tömegjelenet mozgalmassága, ereje még az állóképben is látszik, természetesen a mozgókép hatása még erõteljesebb, dinamikusabb. Arra is hívjuk fel a figyelmet, hogy a filmben ehhez még hanghatások is járulnak. 46. old. (1. kérdéskör) A kép szerkesztése szimmetrikus, kiegyensúlyozott. Két oldalon, a kép alján, az elõtérben két alak ül, egy középen áll. Õ van a középpontban, õ a leghangsúlyosabb, ez azt fejezi ki, hogy õ ebben a pillanatban a legfontosabb. Ezt az is mutatja, hogy õ beszél, a másik kettõ ránéz, felnéz rá, hallgatja õt. A környezetbõl való kiemelés eszközei: elhelyezés, színek: fehér arc, kívül fekete, belül vörös palást, fekete ruha. A színektõl, a maszkírozástól, az arckifejezéstõl ördögi.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 40


46. old. (2. kérdéskör) A képen a fõszereplõk egymással szemben vannak, a bal oldali, fekvõ alak arca és kezei jobban, a jobb oldali, fölé hajló alak arca kevésbé látszik. Ezért az elõzõ az arcával és kezével, az utóbbi a testtartással és kezével „beszél”. A fekvõ arcán erõteljes érzelmek, kétségbeesés, fájdalom, erõlködés tükrözõdik, amelyet fokoz, alátámaszt még a kéztartás is. A másik nõ az aggódást, nyugtatgatást, csitítást a gyöngéd, föléhajló mozdulattal és öleléssel fejezi ki. Az egymásnak feszülõ érzelmeket a kontrasztos, fekete-fehér szerkesztés is hangsúlyozza: fehér párna, fekete kendõ, megvilágított és homályban maradó részletek. A homályos, szürke, fekete foltok körbeveszik a legerõsebben megvilágított, legfehérebb részt. 47. old. (kérdéskör) Attól szokatlan, különleges, hogy az elõtérben lévõ tárgy – amely nem fontos – részben takarja, keretezi, de el is vágja a fõmotívumot, a két emberi alakot. Õk csak rajta keresztül látszanak. A különleges keret irányítja a nézõ figyelmét, kiemeli a fõ témát. A közeli tárgy elmosódott, a mögötte lévõ

emberek élesek. Ez erõsíti a láthatóságot, a takarás pedig csökkenti, sajátos hangulatot adva a képnek. A XXI. század

Összefoglalás, összefoglaló kérdések Hasonlítsd össze a magyar és a világ filmtörténetét a II. világháborúig: némafilmek kora, hangosfilmek! Arra kell felhívni a figyelmet, hogy a magyar filmgyártás a világ élvonalába tartozott, azzal szinkronban fejlõdött. Említsük meg azokat a rendezõket, akik a világ filmgyártásának fejlõdéséhez jelentõs mértékben hozzájárultak, illetve nemzetközi hírnevet szereztek. Mi történt a magyar filmmûvészetben 1956 után? A politika és a filmmûvészet összefüggésére kell felhívni a figyelmet. Mikor volt a magyar filmgyártás virágkora? A harmincas és a hatvanas években.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 41


Gyártás és esztétika 5. A filmipar Hollywoodban és Európában

Melyik a legérdekesebb? Miért? Ennek megítélése szubjektív.

Filmgyártás

Mit jelent a nézõk igénye? Amit a nézõk várnak a filmtõl. Elsõsorban a szórakoztatás.

52. old. (1. kérdés) Az MGM filmjeinek elején megjelenik a logóként használt oroszlán egy felirat képezte körben, majd megrázza a fejét és elbõdül.

A mai televíziós sorozatfilmek (szappanoperák, krimisorozatok stb.) közül melyek befolyásolják leginkább rossz irányba a nézõket? A kérdést célszerû megvitatni.

52. old. (2. kérdés) A nyugati parton, Los Angelesben. Eredetileg Hollywood Los Angeles külvárosa. A felirat a város fölött, a város melletti hegyoldalon található.

6. A film formanyelve

53. old. (1. kérdés) Spielberg rendezte filmek: Párbaj (1972) A cápa (1975) Harmadik típusú találkozások (1977) Meztelenek és bolondok (1979) Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981) E. T., a Földönkívüli (1982) Indiana Jones és a Végzet Temploma (1984) Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag (1989) Jurassic Park (1993) Schindler listája (1993) Ryan közlegény megmentése (1998)

A film plasztikus eszközei

56. old. (kérdés) Obi-Wan Kenobi és Qui-Gon Jinn. Jedilovagok, mester és tanítvány. Mindketten a jó oldalon állnak. Együvé tartozásukat a testközelség, az egymásnak vetett hát fejezi ki, amellyel egymást tudják védeni a közös ellenség ellen.

1. A filmkép 2. A képkivágás 3. A kamera 4. A megvilágítás 5. A hang és a zene

53. oldal. (2. kérdés) Az irodalmi mû szerzõje: John Ronald Tolkien.

60. old. (kérdés) A sajátos hangulatot a tükrözõdés, a megkettõzõdés, a fény-árnyék játék adja.

Összefoglalás, összefoglaló kérdések, feladatok

61. old. (kérdés) Second plán. Mint átmeneti képsík, láthatóvá teszi az arcot, de a környezetbõl is mutat. A mimika a megrendülést, a környezet, háttér ennek okát, a háború szörnyûségét mutatja.

55. old. Melyek a filmgyártás technológiai szakaszai? Forgatókönyvírás, elõmunkák, filmforgatás, utómunkák, filmforgalmazás.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 42


61. old. (2. kérdés) Mind a három szereplõ egy irányba néz, tekintetük, testtartásuk, mozdulatuk egyaránt azt fejezi ki, hogy a képen kívüli dolog nagyon fontos, teljesen leköti a figyelmüket. A középsõ arcon félelem tükrözõdik, tehát a nézõ által nem látott dolog veszélyes, félelmetes is lehet. A jobb oldali szereplõ lekicsinyli a veszélyt, erre utal halvány mosolya.

A film dinamikus eszközei 6. A képvezetés 61. old. (kérdés) A szereplõk körül kör alakban lefektetett sínen húzzák el a kamerát. 7. A vágás, a montázs 63. old. (kérdés) A két kép összekapcsolásával a nézõ fejében az a gondolat alakul ki, hogy az asszony a kocsiban fekvõ baba édesanyja. Halálával a kisgyerek is halálra van ítélve. A lépcsõn lefelé guruló babakocsi az ártatlanok végtelen kiszolgáltatottságát fejezi ki.

Összefoglalás, összefoglaló kérdések Milyen eszközöket használhat az operatõr a film készítése során? Kameramozgásokat, különbözõ képkivágásokat, plánokat, megvilágítást. Neked melyik formanyelv tetszik, miért? A kérdés megválaszolása szubjektív. Lehetõleg minél több gyerek mondja el a véleményét.

7. Történetmesélés a filmben Történetmesélés 65. old. (1. kérdés) A kérdés a Tarantino-filmre vonatkozik. A képrõl leolvasható a film témája, mûfaja: a pisztolyok hangsúlyos szerepe miatt csak bûnügyi film lehet; a két szereplõ viszonya: egymás mellett állnak, azonos oldalon vannak, azonos irányba tartják a fegyvert, tehát közös az ellenség, közös lehet a megbízó is, valószínûleg felbérelt gengszterek. 65. old. (2. kérdés) Az oldalnézet miatt jól látszik az akkor szokatlan, ezért felháborodást keltõ hosszú haj (szakáll), a trapéznadrág. Jellegzetes a hétköznapi, egyszerû, városi utcakép (nem túl széles utca, kocsik, zebra), amely azt hangsúlyozza: egyszerû városi fiúk a zenekar tagjai. Szokatlan a keresetlen, laza, minden beállítást, merevséget nélkülözõ, oldalnézetû és nem szembefordított, kimerevített felvétel. 65. old. (3. kérdés) Egy koncertfelvételnek nem szükségszerû, hogy története legyen, de természetesen lehet. A dalok szövegébõl, egymásutánjából is fel lehet valamiféle történetet építeni, ha a koncert elõkészületeit és utóéletét is mutatják, már történet, ha egy-egy zenekartag vagy rajongó életébe bepillantunk, szintén stb. Feltétel, hogy legyen valamiféle történet, amelyet a film a maga eszközeivel részben vagy egészében elmesél.

A történetmesélés fajtái 66. old. (kérdés) Az órák, a formák határozatlan körvonalától, a szilárdságukat vesztett tárgyak lehajlásától, asztalról, ágról való „lefolyásától”.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 43


68. old. (kérdés) A Dalí-kép sajátos hangulatát az adja, hogy miközben mi nézzük õt a képen, õ is „néz” minket egy nagyítón keresztül. A felnagyított szem, a nyíltan ránk nézõ, fürkészõ tekintet nyugtalanságot kelt.

Összefoglalás

8–9. „A mi filmgyárunk” Választható szimulációs játék.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 44


A média fejlõdése 10. A nyomtatott sajtó A nyomtatott sajtó A referáló sajtó A véleménysajtó A szaksajtó A politikai sajtó A tömegsajtó 73. old. (kérdés) A Magyar Hírmondó, a Magyar Museum, az Orpheus, az Uránia elsõ oldala könyvek címlapjához hasonlít, a Pesti Hírlap már olyan, mint a maiak. 74. old. (kérdés) A szabad véleménynyilvánítás jogát, a cenzúra nélküli újságírást.

A sajtó tematikus felosztása 76. old. (kérdés) A Magyar Nemzet, Esti Hírlap, Népszava és a Színes Bulvár Lap címlapját lehet összehasonlítani. A szenzációsajtó eszközei: a harsányság, az erõteljes színek, a sok kép használata, a tördelés, a betûnagyság változatossága; a címlapon a mértékadónál a legfontosabb, általában politikai, gazdasági hír, a bulvársajtónál a legnagyobb szenzáció, a legérdekesebb hír található. Az állami sajtó

Összefoglalás, összefoglaló kérdések Erre az órára a gyerekek hozzanak magukkal minél többféle sajtóterméket, és mutassák is be azokat a tanult jellemzõk alapján.

11. A közszolgálati és kereskedelmi rádió és televízió A rádiózás kora A rádióadók 79. old. (2. kérdés) Franklin Delano Roosevelt (1882–1945): az USA 32. elnöke volt. 1933-tól 1945-ig volt elnök, az USA történetében egyedülálló módon, egymás után négyszer választották meg. 1932ben, 1936-ban, 1940-ben, utoljára 1944-ben, ezt a ciklust halála miatt már nem töltötte ki. A háttérrajz a II. világháborúra utal. 80. old. (1. kérdés) Nagy Imre (1896–1958): kommunista politikus, az 56-os forradalom idején Magyarország miniszterelnöke. A moszkvai magyar kommunista csoport tagja volt, 1944-ben tért haza a Szovjetunióból Magyarországra. Földmûvelésügyi miniszter lett, de Rákosiék kiszorították a politikai életbõl. Az ötvenes években tért vissza a politika színterére. 1953-ban kinevezték miniszterelnöknek, majd 55-ben Rákosi újra leváltatta, a pártból is kizárták. 1956 októberében vették vissza a pártba, október 24-tõl ismét miniszterelnök lett. Megújította a pártot, bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerzõdésbõl, semlegesnek nyilvánította az országot. November 4-én rádióbeszédben jelentette be a szovjet beavatkozást. Ezután a jugoszláv követségen kért menedéket, hazatérte közben elfogták, családostól a szovjet követségre, majd Romániába hurcolták. Nem ismerte el Kádár János kormányát. 1957-ben hazahozták, perbe fogták, 1958-ban halálra ítélték. Június 16-án végezték ki, a 301-es parcellába temették többi sorstársával együtt. 1989. június 16-án újratemették, július 6-án rehabilitálták.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 45


80. old. (2. kérdés) A Maléter Pálról készült plakátra vonatkozik a kérdés. Hasonlóságok: Mindegyik rajzolt portré, nem fotón ábrázolja a személyt. Mindkét férfi mosolyog, erõt, nyugalmat sugároz, mindkettõ képen fekete-fehér-szürke a portré, piros a háttér, mindegyiknél utal egy motívum a harcra. Különbségek: Az elnök civil, mögötte a háttérrajz utal a háborúra, Maléter Pál katona, egyenruhában van, a háttér semleges. Az elsõ „second”, a második „premier plán”, vagyis az elnökbõl több látszik, elõtte még a mikrofonok is, amikbe beszél. Fontos tevékenység közben ábrázolja a rajz, míg a másik pusztán arckép.

A közszolgálati és a kereskedelmi televízió A közszolgálati tévé 83. old. (1. kérdés) A televíziónézõk ugyanazok, mint a rádióhallgatók, este, munka után érnek rá tévét nézni, munkába készülõdés közben, munka elõtt, reggel tudnak rádiót hallgatni. 83. old. (2. kérdés) Fotózáskor, kamerafelvétel közben használják derítésre, a jobb, egyenletesebb megvilágítás, a fényviszonyok szabályozása érdekében.

Összefoglalás, összefoglaló, gyakorló kérdések Mi jellemzi a közszolgálati rádió és televízió mûködését? Az elõtte lévõ összefoglaló táblázatból kiolvasható. Kiknek szólnak a mûsorok? Természetesen általános válasszal nem szabad megelégednünk, mûsortípusonként kell a célközönséget megnevezni.

Mi a véleményed a reklámokról? Hogyan hat rád, befolyásol-e? A reklámokkal nagy befolyásuk miatt kell és érdemes is hosszabban foglalkoznunk.

12. Televíziós mûsortípusok 85. old. (1. kérdés) A nõi fõszereplõ: Vera Miles A két férfi fõszereplõ: Anthony Perkins, John Gavin A stúdió: Paramount 1. A krimik, a krimisorozatok 85. old. (2. kérdés) Columbo hadnagy jellemzõi, amelyeket a képrõl le lehet olvasni: a rendõrtiszteknél szokásos rövidre nyírt haj, jól fésült frizura helyett hoszszabb, fésületlennek tûnõ hajviselet, szivar a száj sarkában, összehúzott (az üvegszem miatt) különbözõ szem, ravaszkás tekintet, kissé görnyedt tartás. A gyerekek bizonyára tudják a sorozatból a következõket: gyûrött ballonkabát, lerobbant autó, lusta basset hound kutya, mindig emlegetett, sokat hivatkozott, de soha fel nem tûnõ feleség, kezdettõl a gyilkosra tapadó, kérdéseivel azt kiborító magatartás. Mindig visszafordul búcsúzás után még egy kérdés erejéig, újra és újra elmondja, megkérdezi ugyanazt, mindent kipróbál a gyakorlatban. A logikája hibátlan, a legkisebb ellentmondást is észreveszi, így leplezi le a gyilkost. Az epizódok sajátossága, hogy mindig a gyilkosság bemutatásával kezdõdik a film, a nézõ tehát tudja a megoldást, azt követi végig, hogyan jön rá erre a felügyelõ. Ez szokatlan, eltérõ a többi bûnügyi filmtõl, amelyekben általában csak a végén derül ki, ki a gyilkos. 2. A rajzfilmek, a rajzfilmsorozatok 86. old. (2. kérdés) Gérard Depardieu.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 46


3. A szappanoperák 87. old. (1. kérdés) Nem, mert fehér bõrû színésznõ. 4. A tévésorozatok A gyerekek minden bizonnyal sok jellemzõt fel tudnak sorolni a hasonlóságok és különbségek között is. Arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az alapséma az amerikai sikeres sorozatok (pl. a nálunk is vetített Dallas) mintájára készült: család, barátok, rokonok, ill. a lakóhely, a munkahely szereplõinek kiterjedt hálózata, akik között mindig van egy intrikus, aki áskálódásaival mozgatja a szálakat. Nagyon népszerûek a munkahelyen játszódó szappanoperák közül a kórházi sorozatok. 5. Dokumentumfilmek A gyerekek a természetfilmeket, természetfilmes csatornákat bizonyára ismerik. Itt kell felhívnunk a figyelmet arra, hogy a dokumentumfilm nemcsak ezt takarja. Szorgalmi feladat, gyûjtõmunka lehet politikai-társadalmi témájú filmcímek gyûjtése, dokumentumfilmes rendezõk munkásságának megismerése. 6. A hírmûsorok 89. old. (kérdés) A fõ különbség, hogy a televíziónál a hangsúly a képen, tehát a vizuális információn van, a szöveg ezt csak kiegészíti, magyarázza. A rádióban elhangzottaknak, az írott sajtóban megjelenteknek helyettesíteni kell a látványt, elképzelhetõvé kell tenni az olvasók, hallgatók számára. 7. A szórakoztató mûsorok 90. old. (kérdés) A fõ hangsúly a szórakoztatáson van, mindent ennek rendelnek alá: látvány, díszlet, fények, megvilágítás, a mûsorvezetõ kiválasztása, a stúdióban jelen lévõ – fizetett – tapsoló közönség mind azért van, hogy emelje a hangulatot.

91. old. (kérdés) Természetesen a válasz nem pusztán tagadás vagy igenlés, hanem azt kell elképzelniük a tanulóknak, milyen mûsorokat vezethetett még. A tanár tudja a helyes választ, de az az érdekes, hogy a gyerekek által már nem ismert személyiséget milyennek képzelik a fotó alapján.

Összefoglalás, összefoglaló kérdések Párhuzamot kell vonni a mozifilmek, a rádiós, tévés mûsorok és az újságírás között fikció és dokumentum, közszolgálatiság és szórakoztatás, referálás és bulvár tekintetében.

13. Hír, televízió és média A hír A televíziós hír 94. old. (1. kérdés) A körív, félkörív, U alakú asztal jelentõsége, hogy egyenrangúnak tüntessen fel minden résztvevõt. 94. old. (2. kérdés) Azért, mert egyrészt a híradóban a képi információ sok leírt szöveget helyettesít, másrészt a kimondott mondatok leírva nagy helyet foglalnak. 95. old. (kérdés) Természetesen itt is az a lényeg, a gyerekek mit gondolnak errõl. (A terrorizmussal, politikával, Amerikával kapcsolatos kérdéseken kívül mindenképpen térjünk ki a média szerepére is!) A hírsorrend

Médiatulajdon 8. A gyerek- és ifjúsági mûsorok Érdemes megkérdezni a gyerekeket, milyen gyerekcsatornát, -mûsort néznek rendszeresen.

95. old. (kérdés) Elmés szlogen. Hatása a kettõs jelentésben rejlik. Az egyik jelentés: a két evezõs egy hajóban

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 47


evez, õk mondhatják a mondatot. A másik jelentés: a sportszergyár sugallja a vásárlónak, hogy azonos oldalon állnak, közösek a céljaik, amit együtt tudnak megvalósítani, vagyis rejtetten utal a vásárlásra. Reklámtorta 96. old. (kérdés) Jó reklámfotó, kisgyerekkel, bomba nõvel, állattal mindent el lehet adni: terméket (lehetne bármilyen állateledel reklámja is), ideológiát (jelen esetben errõl van szó) stb. Minden szöveg elfogadható, amely az állatok kiszolgáltatottságát, az embertõl függõ sorsát, a felelõs emberi magatartást fogalmazza meg. Tévécsatornák Érdemes megkérdezni, mit tudnak a gyerekek a digitális televíziózásról, a magyarországi helyzetrõl.

A tematikus csatornák

Összefoglalás, összefoglaló kérdések Melyik média hat leginkább az emberre? Miért? A gyerekek számára teljesen természetes lesz, hogy a tévé a válasz. De mindenképpen hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ez korfüggõ, az idõben – a múltban és a jövõben – változik.

14–15. „A mi újságszerkesztõségünk” Választható szimulációs játék.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 48


Az új média megjelenése és fejlõdése 16. Számítógép, internet, új média, interaktivitás

Összefoglalás, összefoglaló kérdések, feladatok

A számítógép

Az internet hasznáról és veszélyeirõl érdemes vitát rendezni. Mindkét oldal képviselõi minél több érvet gyûjtsenek.

Nagy jelentõségére való tekintettel érdemes szorgalminak feladni, hogy nézzenek utána Neumann János munkásságának.

Az internet 103. old. (1. kérdés) Azt, hogy mit jelent, nyilván tudják, de hogy honnan ered, nem valószínû. Házi feladatnak, szorgalminak lehet feladni, nézzenek utána.

Az interaktív média 103. old. (2. kérdés) Ma már a legtöbb internetes oldalon van mód a reagálásra, a cikkeket, híreket véleményezni, pontozni lehet, mennyire tetszett, ill. hozzá lehet szólni az ott leírtakhoz.

Az új média 104. old. (kérdés) Természetesen nem úgy, hogy a hónunk alá csapjuk, és elindulunk vele kirándulni. Bár a szó eredeti jelentése erre engedne következtetni. A „barangolni” a magyarban eredetileg ’helyváltoztatást, céltalan sétálást’ jelentett, majd a „bebarangolni” alakban ’ismeretlen helyet felkutatni, bejárni’ értelemben is használatossá vált. Ez a jelentés bõvült az internet megjelenésével. Ismeretlen dolgokat lehet felfedezni, megismerni, megtanulni a világháló segítségével. Nagy tereket, az egész földgolyót vagy akár a világûrt „be lehet járni”, miközben a személy egy szobában ül, tehát tényleges helyváltoztatás nem történik.

17. Az internet használata és veszélyei Az internet veszélyei; Letöltések; Chatszobák; Vírusok. 109. old. (feladat) Kérlek, olvasd el és küldd tovább! Hello (és „magyarosan” helló, ma már mindegyik elfogadható), én egy 29 éves apa vagyok. Van egy kisgyerekünk. Nem olyan régen az orvosok daganatot fedeztek fel a kicsi agyában és a kicsi testében. Az egyetlen út, hogy megmentsük õt, a mûtét. Sajnos, nincs elég pénzünk, hogy kifizessük. Az AOL és a ZDNET beleegyezett, hogy segít nekünk. Az AOL nyomon követi ezt a levelet, és számolja, hány ember kapta meg. Minden ember, aki megnyitja ezt a mailt, és továbbküldi minimum 3 embernek, 32 centet szerez nekünk. Köszönjük! Természetesen a nyelvhelyességi hibákat is ki lehet javíttatni, nemcsak a helyesírásiakat.

Internetes tartalmak A gyerekek naponta használják az internetet, de nem valószínû, hogy irodalmi mûvek olvasására is. Órán meg kell mutatnunk a Magyar Elektronikus Könyvtár mûködését, az irodalmi tananyaghoz kapcsolódóan olvassunk el néhány mûvet! Az elméleti kérdésekre a tankönyvi szövegben megtalálható a válasz.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 49


18–19. Médiakonferencia – vitajáték Választható szimulációs játék. A tankönyvben található három szimulációs játék közül kiválaszthatjuk, hogy melyiket oldjuk meg. Óraát-

csoportosítással többet is el lehet játszani, akár a kapcsolódó fejezet lezárásaként, akár a tanév végére áthelyezve.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 50


Útmutató a munkafüzet használatához A munkafüzetben kevés olyan feladat található, amely a tankönyvben közölt ismeretanyagot kéri számon. Inkább annak továbbgondolását, alkalmazását, gyakorlati átültetését célzó kérdéseket, további kutató-, gyûjtõmunkát igénylõ feladatokat tartalmaz. Minden tananyagrészhez kellõ számú kérdés, feladat áll rendelkezésre, de természetesen mindig mindegyiket nem kell feltétlenül megoldani. Az osztályt tanító kollégára bízzuk a válogatást, szelektálást. Kevésbé jó képességû vagy nem annyira érdeklõdõ csoportnál az egyszerûbb, a tankönyvi szövegek, az órai megbeszélések és saját meglévõ ismereteik alapján megoldható kérdéseket javasoljuk feladni önálló munkaként. Ebben az esetben fõként az órán, hogy az ellenõrzés, javítás, kiegészítés azonnal megtörténhessen. Az írásbeli, otthoni, a mindenki számára megoldandó, a következõ óra elején ellenõrzendõ feladatok számát pedig csökkenteni kell, sõt, egészen el is lehet hagyni, ha nehézséget okoz, nehogy elvegye a kedvét a gyerekeknek. Minél kevésbé ha-

sonlítson a modul tanítása a hagyományos, elméleti ismereteket közlõ, majd számon kérõ elméleti tárgyakhoz. A több önállóságot, kutatást igénylõ feladatokat otthoni, egyéni munkára adjuk ki azoknak, akik önként vállalkoznak rá. A következõ órán egyéni beszámolókat, kiselõadásokat tarthatnak belõle a tanulók. Reméljük, a pozitív példa a kevésbé aktív tanulók kedvét is meghozza majd. Kívánatos, hogy sok játékot, dramatizálást, hétköznapi, mindennapi ismereteikhez közel álló, csoportosan megoldható feladatot végezzünk az órán, hogy mindenki sikerélményhez juthasson. Ez természetesen az átlagos és jó képességû osztályokban is szükséges. A modul kiválóan alkalmas a csoportban, kiscsoportban folyó munkára. Jobb képességû osztályokban, érdeklõdõbb gyerekeknél a munkafüzeti feladatok számát bõvíteni is lehet, és házi feladatként sem tilos feladni õket. A szívesen végzett munka nem von el sok energiát a gyerektõl, és a félévi, év végi (akár szöveges, akár érdemjegyes) értékelés alapja lehet.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 51


1. A kommunikáció fejlõdésének története A kommunikáció fejlõdése 1. A jel és jelentés viszonyát, a jelszavak, jelbeszéd mibenlétét, jelentését, értelmezését, a közlés konkrét és átvitt értelmének különbségét kell megbeszélni a gyerekekkel, elõször az adott szöveg, majd irodalmi, saját életükbõl vett hétköznapi példák alapján. A tanárra vár a politikai, történelmi magyarázat, a szocializmus korabeli magyar társadalmi viszonyok ismertetése, az akkori rockzenekarok, -énekesek szerepének bemutatása. Történelembõl 8. osztályban tanulják ezt a történelmi kort, de nem év elején, ezért itt a médiatanárnak a történelmi, társadalmi, politikai ismereteket meg kell elõlegeznie. Érdeklõdõbb osztályokban a hatvanas-hetvenes évek progresszívabb zenekaraitól, énekeseitõl több számot is meg lehet hallgatni, és további egyéni kutatási feladatot adni. 2. a) Az ilyen típusú feladatokat szeretik a gyerekek, semmi esetre se hagyjuk ki. Ugyanazt az érzelmet többen is eljátszhatják, értékeljük a legjobbat. A nonverbális kommunikációt magyar nyelv és kommunikáció tantárgyból már ötödikben tanulták, az ilyenfajta játékokat ismerik, mind erre, mind a drámaórán tanultakra támaszkodni lehet. 2. b) Nagyon egyszerû, pont-pont-vesszõcske típusú rajzokra gondoltunk. Az egyszerûbb érzelmek után esetleg nehezebbekkel is meg lehet próbálkozni, sõt, a feladatot meg is lehet fordítani. Rajzolt ábráról ismerje fel az osztály a lelkiállapotot, hangulatot. 3. a) A feladat ugyanolyan jellegû, mint a 2. a) számú, de a mimika, a gesztus, a testtartás már egyéb mozgással, kis pantomimjátékkal is kiegészülhet.

3. b) A feladat megoldása elõtt beszéljük meg a tanulókkal, milyen hangot adhatnak, milyen lehetett a tagolt emberi beszéd elõdje. (Ki lehet térni az érzelemkifejezõ rövid hangsorok állatokéval való rokonságára és a tagolt emberi beszédnek az állati kommunikációtól eltérõ vonásaira.) 5. a) Idézzünk fel néhány jelet, jelentésükkel! Beszéljük meg a piktogram elõnyeit, hátrányait, a nyelvhez való viszonyát! A tervezéskor hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ne máshol használatos, ismert, meglévõ ábrákat ültessenek át iskolai közegbe, próbáljanak újakat kitalálni! 5. b) Utalni kell arra, hogy legyen a rajzban olyan motívum, amit csak kevesen ismerhetnek. 5. c) A megbeszélés során ki kell térni az egyszerûség, közérthetõség, közös ismeretek, közös kultúrközeg, közös értelmezés, ill. a csak a „beavatottak” számára érthetõ, történethez, jelhez, helyhez, idõhöz, korhoz stb. kötött értelmezés kritériumaira, különbözõségére. 6. Petõfi Sándor Föltámadott a tenger címû költeménye az 1848-as forradalmat örökíti meg. A gyerekeknek az adott témát különbözõ mûfajban és stílusban kell megfogalmazniuk. Ügyelniük kell a mûfaji különbségekre. Minden mûfajban a legjobbat emeljük ki, akár faliújságra is kitehetjük. 7. Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 52


8. A képnek különbözõ szerepeit, funkcióit ismertük meg. Ebben a feladatban a kép a történetmesélés eszköze. Az állóképekrõl csakúgy, mint a freskókról, Biblia-ábrázolásokról le lehet olvasni a történetet. 9. Ebben a feladatban a kép, a rajz az érzelem- és hangulatkifejezés eszköze. Ki lehet térni a színek hangulatára, irodalmi párhuzamként az epika és a líra különbségeire. 10. Az „internetezõknek” megjelölésû feladat mindig szorgalmi, akár egy, akár több gyerek önkéntes vállalása lehet. De természetesen máshol is utána lehet nézni, így azok is vállalhatják, akiknek nincs otthon internetük. Iskolai tanulmányaikból az Orlay Petrich Soma-festményt és a Barabás Miklós-rajzot bizonyára ismerik a tanulók. A dagerrotípia elmosódott volta, technikai kezdetlegessége miatt nem alkalmas szemléltetésre. A festménynél a kép idealizáló szerepére is ki lehet térni.

A tömegkommunikáció kialakulása 1. Bármilyen közvetlen kommunikációs eljárás szóba jöhet, amit a gyerekek ismernek (tamtam dob, szarvból készült tülök, kagylókürt, tánc, testfestés, kézjelek; valamit jelképezõ tárgy: békepipa, csatabárd, véres kard, zászló stb.), de a különbözõ régi írásfajtákat is meg lehet említeni (kipu, rovásírás stb.). 2. A füstjelhez is és a tûzjelhez is tüzet kell rakni. Ez utóbbinál magát a tüzet, a tûz fényét használják fel, ami látható a sötétben is, míg a füstjelnél csak a tûzrõl felszálló füstöt. Ez utóbbi nappal használható.

3. A tankönyvi szöveg alapján megoldható feladat, természetesen az abban nem szereplõ, de jó megoldásokat is el kell fogadni. 4. Minél rövidebb, tömörebb, annál jobb a megoldás. Természetesen a hírek különbözõ hosszúságúak, a rádiós lehet a leghosszabb, az SMS legyen a legrövidebb. 5. A.— B—… C—.—. D—.. E. F..—. G——. H.... I.. J.——— K—.— L.—..

M—— N—. O——— P.——. Q——.— R.—. S... T— U..— V...— W.——

0————— 1.———— 2..——— 3...—— 4. . . . – 5..... 6—.... 7——... 8———.. 9— — — — .

6. Tesláról az elõzõ nemzedéknek az orsós magnó fog valószínûleg eszébe jutni. Találmányai pl.: háromfázisú áramrendszer; többfázisú, váltakozó áramú motor; áram- és fénykísérletek; nagyfeszültségû és nagyfrekvenciájú váltakozó áram melletti sajátos fény felfedezése, amit róla neveztek el (Tesla-fény).

7. Fénytávíró Távíró Telefon Telefonhírmondó Rádió Televízió

II. Rudolf Morse Bell Puskás Tivadar Marconi Tihanyi Kálmán

8. a), b), c) Egyetlen rajz, ábra, kép, fotó csak egy pillanatot ragad ki a történetbõl, ha sok egymás utáni pillanatot örökítünk meg és játszunk le (megfe-

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 53


lelõ sebességgel), létrejön a mozgókép. Erre már itt is lehet utalni, bár a feladat még csak az egy pillanatból az egész történet kitalálására példa. Az eredetitõl legjobban különbözõket, a legérdekesebbeket, a mûfajnak leginkább megfelelõeket mind értékelni kell, ennél a feladatnál sok gyerek kaphat dicséretet, juthat sikerélményhez már a fogalmazásnál, utána pedig a játéknál is.

10. A feladat választást kínál aszerint, hogy a régebbi idõben vagy a közelmúltban, a mûvészetek vagy a média világában szeretnek-e jobban kutakodni a gyerekek, és természetesen internet nélkül is meg lehet próbálkozni a megoldással.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 54


2. A mozgókép, a film és a mozi 1. A feladat választást kínál aszerint, hogy inkább a gyakorlatban, a barkácsolásban, kísérletezésben vagy az elméleti munkában talál-e örömet a tanuló. Jó alkalom arra, hogy az elméleti tárgyakban nem annyira jeleskedõk itt mûködõképes szerkezet létrehozásával sikerélményhez jussanak. Természetesen nem tilos ugyanannak a gyereknek mindkét feladatot megoldani. 2. Edison találmányai többek között az elektromos izzó, a szénpor mikrofon, a távíróvezetéken való kettõs és négyszeres beszélgetés kidolgozása, a fonográf, a vas-nikkel akkumulátor, az áramfejlesztõ, az ólombiztosíték, a termikus elektronemisszió, a föld alatti távvezeték-hálózat, az elektromos fogyasztásmérõ, a közcélú villamos erõmû, a kinetoszkóp, a kinetográf, a kinetofon vagy kinetofonográf (vagyis a fényhang készülék), az elektromosírógép-kísérletek, a róla elnevezett effektus felfedezése. Kb. 1200 szabadalma volt. 3. A feladat nagyon jó lehetõséget teremt arra, hogy a fényképezés, a mozgókép történetét az egyetemes technikatörténetbe beágyazzuk. Azon felül arra is alkalmas, hogy olyan érdekességeket fedezzenek fel egyedül a tanulók, aminek egyébként soha nem néznének utána, nem találkoznának vele. További elõny, hogy a tárgyunk szempontjából jelentõs személyeket más oldalukról is megismerhetik, illetve ugyanazon találmány elõzményeit, következményeit, egész történetét végigkövethetik. További kiterjesztése lehet a feladatnak, ha Az emberiség krónikája azonos évszámait is megnézzük, és a technikatörténetet az emberi kultúrába, történelembe is belehelyezzük. A legjobb gyûjtésekbõl érdemes a faliújságra táblázatot készíteni.

4. Elsõsorban az ötletességet, kreativitást értékeljük, ne a technikai kivitelt. Az esztétikai szempontot azonban érvényesíteni lehet. 5. A feladat célja az ismeretbõvítés. Eizenstein Patyomkin páncélosa késõbb még említésre kerül, nem baj, ha már itt találkoznak a nevével a tanulók. 6. A gyerekek elsõsorban technikai különbségeket fognak elõször észrevenni. Ezeket mind fogadjuk el, utána próbáljuk rávezetni õket a tartalmi különbségekre: a megrendezettség – hitelesség, valószínûség – a valóság különbségére. 7. Természetesen mindegyikbõl készült, itt a tanulók elõzetes ismereteire vagyunk elsõsorban kíváncsiak. Kérdezzük meg, tudják-e valamelyiknek a rendezõjét! Szorgalmi feladat lehet, hogy nézzenek utána, ki rendezte, kik voltak a fõszereplõk, esetleg megfilmesítették-e többször is! 8. Babits Mihály: Mozgófénykép Heltai Jenõ: Dal a moziról Juhász Gyula: Moziban Kosztolányi Dezsõ: Mozgóképek a moziról Tóth Árpád: A „letört bimbók” címû filmhez 9. Az írott sajtó és a televízió (késõbb még visszatérünk rá), a csak szöveges hír, ill. a képpel illusztrált, narrátorszöveget alámondó filmhíradó különbsége jelenjen meg a szövegben. A képeket is meg kell tervezni.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 55


10. Például: a) Mélies: Utazás a Holdba A titokzatos lakó

c) Chaplin: Aranyláz Cirkusz A kölyök A diktátor

b) Porter: A nagy vonatrablás

d) Eizenstein: Patyomkin páncélos Rettegett Iván

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 56


3. A filmtörténet nagy korszakai. A film mûfajai A némafilm 1. A megértést szolgálja, helyettesíti a beszédet: mi történik, milyen lelkiállapotban van a hõs(nõ), mirõl beszél, milyen kapcsolatban van a másik szereplõvel. Ezenkívül jellemzésre is szolgálhat. 2. Minden különbség a néma- és a hangosfilm között szóba jöhet. Azt azonban mindenképpen emeljük ki, hogy csak ott érzékelhetõ igazán a csend, ahol hangok is vannak. A kettõ kontrasztja stíluseszköz. A csend jelentést hordozhat, kiemelhet, elválaszthat. A némafilmek idején nem volt csend, csak a vásznon, a moziban nem (zongorakíséret, magyarázó szöveg). 5. Több apró különbség mellett az a legszembetûnõbb, hogy itt Chaplin „beszél”, ez az elsõ hangosfilmje. Bár sokszor a szöveg nem érthetõ, inkább csak halandzsa. A tipikus kisember diktátorként, „nagy emberként” tûnik fel. A színészi játék érettebb lett. Az azonban közös, hogy a humánum, az emberség nevében lép fel, a kiszolgáltatottságot, megaláztatást mutatja be. 6. A tankönyvi szöveg alapján megoldható. Különbözõségük megbeszélése mellett térjünk ki népszerûségük közös okára: mindegyikük a kisembert jeleníti meg, akit szeretni lehet, de nevetni is lehet rajta, a humor nem bántó. 7. Dracula: Tod Browning, 1931. 1. Ebben szerepelt Lugosi Béla, minden idõk legjobb vámpírja. Dracula: Terence Fisher, 1958. Drakula: Francis Coppola, 1992. Nosferatu: Murnau, 1922.

Nosferatu, Brandenburg lovagja – Grieshuus krónikája. 1925. Nosferatu, az éjszaka vámpírja: Werner Herzog, 1978. 8. Elsõsorban ismeretbõvítést szolgáló feladat. Érdeklõdõ, jobb képességû osztályoknak ajánljuk. Máshol kihagyható. avantgarde: a XX. század elejének merész újításokkal tudatosan úttörõ szerepet vállaló mûvészi mozgalmainak gyûjtõneve. (Eredeti jelentése: ’elõvéd, élcsapat’.) szürrealizmus: a XX. század húszas éveiben elterjedt irodalmi, mûvészeti irányzat. (Jelentése: ’a realizmuson túl.’) Fõleg Franciaországban terjedt el. Az álmok, látomások, tudat alatti tartalmak kifejezésére törekszik. Szabad asszociációk, szokatlan képzettársítások, a pszichikai automatizmus mint alkotói módszer jellemzõ rá. Elõfeltétele a freudi és jungi pszichoanalízis megjelenése volt. expresszionizmus: a XIX–XX. század fordulóján kialakult mûvészeti irányzat, leginkább a képzõmûvészetben és a német filmben hatott. A valóság reális ábrázolása helyett a mûvész élményeit, érzésvilágát vetíti ki, erõteljesen, nyomatékosan, a formai szabályokat figyelmen kívül hagyva. A vonal, a szín, a fekete-fehér kontraszt drámai erejét használták ki. dadaizmus: a legradikálisabb támadás volt az addigi mûvészet és a társadalom ellen, antimûvészet. Minden addigi szabályt, hagyományt, konvenciót elvetett. Az elsõ világháború idején virágzott, több késõbbi „izmus” belõle bontakozott ki. A szándékos értelmetlenség, a véletlen, az esetlegesség keresése jellemzi.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 57


futurizmus: Marinetti (Olaszország) 1909-ben közzétett futurista kiáltványával indult, elõször az irodalomban, majd a képzõmûvészetben jelentõs mûvészeti irányzat, fõleg a tízes években. Jellemzõ rá a múlt tagadása, a jövõ elõtérbe állítása, a dinamizmus, az erõ, a technika, a sebesség dicsõítése. A mozgást akarták megragadni és kifejezni, ezt egy rajzon belül megvalósított fázisképekkel, több sík egymásra vetítésével próbálták elérni. kubizmus: a XX. század elején Franciaországban keletkezett, fõleg a festészetben jelen lévõ mûvészeti irányzat. A tárgyakat, térbeli mozgásukat a legegyszerûbb mértani alakzatokban (kocka, gúla, gömb) felbontva, több síkra vetítve ábrázolta. 9. Például: Kertész Mihály (Michael Curtiz): rendezõ, Casablanca Lugosi Béla: színész, Dracula Korda Sándor (Kellner László, késõbb Sir Alexander Korda): rendezõ, VIII. Henrik magánélete Bíró Lajos: forgatókönyvíró, VIII. Henrik magánélete Mály Gerõ: epizodista színész, Lovagias ügy Bánky Vilma: színésznõ, A szerelem bolondja Bánky Viktor: rendezõ, Õrségváltás Fejõs Pál: rendezõ, Tavaszi zápor Balázs Béla: az elsõ magyar filmesztétikai, filmelméleti mû szerzõje, A látható ember Székely István: rendezõ, Hyppolit, a lakáj Halász János (John Halas), Hajdú Imre (Jean Image), Pál György (George Pal) rajzfilmkészítõk Kabos Gyula (Kann Gyula): színész, Hyppolit, a lakáj Karády Katalin: színésznõ, Halálos tavasz Jávor Pál: színész, Halálos tavasz Szeleczky Zita: színésznõ, Rózsafabot Radványi Géza: rendezõ, Valahol Európában Szõts István: rendezõ, Emberek a havason Kovács László: operatõr, Mi van, doki? Benedek László: rendezõ, Az ügynök halála

Ráthonyi Ákos: rendezõ, A hölgy kissé bogaras Darvas Lili: színésznõ, Szerelem Badal János: operatõr, Bakaruhában

A hangosfilm 1. Az amerikai filmakadémia díja, hivatalos neve: Akadémiai Díj, egy 35 cm-es aranyozott szobor. Az elõzõ év – fõleg amerikai – filmjeit díjazzák vele. 1. a) A legjobb film, rendezés, férfi alakítás, nõi alakítás (drámai és vígjáték, fõ- és mellékszereplõ), forgatókönyv, operatõr, vágás, díszlet, jelmez, zene, látványterv, a legjobb külföldi (nem angol nyelvû) film. 1. b) Katharine Hepburn: Hajnalka, 1934., Találd ki, ki jön ma vacsorára! 1968., Aranytó, 1982. Clark Gable: Ez történt egy éjszaka, 1935. Ingrid Bergman: Gázláng, 1945., Anasztázia, 1957. Laurence Olivier: Hamlet, 1949. Humphrey Bogart: Afrika királynõje, 1952. Vivien Leig: A vágy villamosa, 1952. Audrey Hepburn: Római vakáció, 1954. Marlon Brando: A rakparton, 1955., A keresztapa, 1973. Sophia Loren: Egy asszony meg a lánya, 1962. Gregory Peck: Ne bántsátok a feketerigót! 1963. Elizabeth Taylor: Nem félünk a farkastól, 1967. Barbra Streisand: Funny Girl, 1969. Jane Fonda: Klute, 1972., Hazatérés, 1979. Liza Minelli: Kabaré, 1973. Jack Lemmon: Mentsd meg a tigrist! 1974. Jack Nicholson: Száll a kakukk fészkére, 1976., Becézõ szavak, 1984. (mellékszereplõ) Diane Keaton: Annie Hall, 1978. Dustin Hoffman: Kramer, kontra Kramer, 1980., Esõember, 1989. Robert de Niro: Dühöngõ bika, 1981.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 58


Henry Fonda: Aranytó, 1982. Meryl Streep: Sophie választása, 1983. Jessica Lang: Aranyoskám, 1983. (mellékszereplõ) Shirley MacLaine: Becézõ szavak, 1984. Paul Newman: A pénz színe, 1987. Michael Douglas: Tõzsdecápák, 1988. Cher: Holdkórosok, 1988. Jodie Foster: Vádlottak, 1989., A bárányok hallgatnak, 1992. Anthony Hopkins: A bárányok hallgatnak, 1992. Al Pacino: Egy asszony illata, 1993. Tom Hanks: Philadelphia – Az érinthetetlen, 1994., Forrest Gump, 1995. 1. c) Rofusz Ferenc: A légy (animációs film), 1981. Szabó István: Mephisto (nem angol nyelvû játékfilm), 1982. Böszörményi Zsuzsa: Egyszer volt, hol nem volt… (diák-Oscar), 1991. 1. d) Egy álló férfi alakot. 1. e) A legenda szerint így kiáltott fel a filmakadémia könyvtárosa, amikor meglátta: „Éppen úgy néz ki, mint Oscar bácsikám!” 1. f) Titanic, Ben Hur: 11-11 Oscar-díj. 5. Csak jobb osztályokban ajánljuk ezt a feladatot, ez fontos filmelméleti kérdés. Lehet kezdeni a megbeszélést Orson Welles Aranypolgárával, utalhatunk a francia újhullámra, Antonionira, Fellinire, Bergmanra, Tarkovszkijra, minden jelentõs formai újítást bevezetõ rendezõre, napjaink kísérleti filmjeire, a magyar Jancsó Miklósra, Bódy Gáborra stb., a gyerekek filmes ismereteinek megfelelõen. Meg lehet beszélni, ki, mit, hogyan újított a filmmûvészetben.

3

Konkrétumok nélkül, elméleti szinten is meg lehet oldani a feladatot. Ekkor arra kerül a hangsúly, hogy a kísérletezés, az alkotás, magának a mûnek a létrehozása, a folyamat sokkal fontosabb a mûvész számára, mint a kész produktum, a kritika vagy a közvélemény elismerése. Bergman például soha nem nézte meg újra a filmjeit, csak addig érdekelte egy mû, amíg forgatta, vágta, mihelyt kész lett vele, már a következõ film foglalkoztatta.

A film mûfajai 1. a) burleszk3: a legelsõk között kialakult, némafilmes mûfaj. Cselekménye gyors, pergõ, sok benne a rögtönzés, jellemzõ rá a hajsza, az üldözés, a verekedés, a hasraesés, a tortadobálás. Hatása a humorban rejlik, amely a képi ötletekben, poénokban (gegekben) valósul meg. Fõhõse a kisember, akit lehet szeretni, de lehet nevetni is rajta. A fõhõs esetlensége gyakran jellegzetes mozdulatokban, járásban, öltözékben is megnyilvánul. A burleszk sztárjai állandó karakterek. (Pl. Chaplin, Buster Keaton, Stan és Pan stb.) A hangosfilm elterjedésével háttérbe szorult. A legfontosabb burleszkfilmek pl.: Charles Chaplin: Chaplin, az újságíró, Charlie nagy románca, Charlie mindenki ellen, A csavargó, Chaplin, a kivándorló, Kutyaélet, Chaplin, a katona, A kölyök, A zarándok, Bohémvér, Aranyláz, Cirkusz, Nagyvárosi fények. Buster Keaton: A sápadt arc, Három korszak, Isten hozta, Ifjabb Sherlock Holmes, Navigátor, Nyugatra fel!, Hét esély, Buster, a bunyós, A generális, A filmoperatõr, Az ifjabb gõzös, Házasság dacból. Harold Lloyd: Lonesome Luke hasonmása, Lonesome Luke, a társasági bandita, Lonesome

A Film- és médiafogalmak kisszótára és A film enciklopédiája alapján.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 59


Luke és a sellõk, Lonesome Luke belép a tengerészethez, Lonesome Luke nászútja, Lonesome Luke vízvezetékszerelõ, A nagymama fiacskája, Dr. Jack, Felhõkarcoló szerelem, Tüzes víz, Az újonc. Harry Langdon: Az elsõ száz év, Minden éjszaka hosszú, Az õ új mamája, Az erõs ember, Csavargó, csavargó, csavargó, A hosszú nadrág, Az üldözõ, Szívbaj, A nagy rúgás, A király, A kis tökmag. 1. b) Howard Hawks: Vörös folyó western: vadnyugati film vagy cowboyfilm. A burleszk mellett a másik korai mûfaj, amely mind a néma-, mind a hangosfilm idõszakában népszerû volt. A kalandfilm olyan fajtája, amelynek helyszíne az amerikai vadnyugat, az európai telepesek, ill. az õslakos indiánok által lakott területek határmezsgyéje. Állandó kellékei: vasútépítés, fehér-indián harcok, kocsma, préri, Colt, üldözés, az igazságosztó hõs, aki a végén mindig továbbáll. Híres sztárjai: John Wayne, Gregory Peck, James Stewart. A legjelentõsebb westernfilmek: Edwin Porter: A nagy vonatrablás, John Ford: Acéllovas, Hatosfogat, Clementina kedvesem, Apacserõd, Aki megölte Liberty Valance-t, Henry King: Jesse James, a nép bálványa, King Vidor: Párbaj a napon, Anthony Mann: A folyó mentén, Elia Kazan: Viva Zapata!, George Stevens: Idegen a Vadnyugaton, John Sturges: Újra szól a hatlövetû, A hét mesterlövész, William Wyler: Idegen a cowboyok között, John Huston: Akinek nincs bocsánat, Marlon Brando: Félszemû filkók, Harald Reini: Az Ezüst-tó kincse, Martin Ritt: A hallgatag ember, Sergio Leone: Volt egyszer egy vadnyugat, Sam Peckinpah: Vad banda, George Roy Hill: Butch Cassidy és a Sundance kölyök, Arthur Penn: Kis nagy ember, E. B. Clucher: Az ördög jobb és bal keze, Kevin Costner: Farkasokkal táncoló, Clint Eastwood: Nincs bocsánat.

1. c) rajzfilm: az animációs film egyik fajtája, trükkfilm, szabadon keltheti életre a képzelet bármilyen szüleményét, ezért az egyik legszabadabb mûfaj. Elég korán kialakult, legnagyobb klaszszikusa a harmincszoros Oscar-díjas Walt Disney. Felejthetetlen mesefigurái: Mickey Mouse, vagyis Miki egér, Donald kacsa, Pluto kutya. Megfilmesítette a meseirodalom híres darabjait: Hófehérke és a hét törpe (1938), Bambi (1942), Hamupipõke (1949), 101 kiskutya, A dzsungel könyve stb. A Disney-stílusra a nagyon élethûen mozgó, emberi tulajdonságokkal felruházott alakok és a kedves humor a jellemzõ. Jelentõs a William Hanna – Joseph Barbera amerikai stúdió is. Híres a magyar, és az utóbbi években a japán rajzfilmiskola, ez utóbbi fõleg a modern komputertechnikának köszönheti sikerét. Már a harmincas években jelentõs volt a magyar rajzfilmgyártás, Macskássy Gyulának (A kiskakas gyémánt félkrajcárja) és Kassowitz Félixnek köszönhetõen. Magyarországról indult a késõbb az angol, francia és holland rajzfilmgyártást fellendítõ, világhírûvé vált Halász János (John Halas), Hajdú Imre (Jean Image) és többszörös Oscar-díjas Pál György (George Pal). A hetvenes-nyolcvanas években Nepp József, Dargay Attila, Jankovics Marcell, Cakó Ferenc szerzett nemzetközi hírnevet. Elsõ Oscar-díjasunk is rajzfilmes: Rófusz Ferenc, A légy (1981) címû munkájával nyerte el a kitüntetést. A legfontosabb rajzfilmek: A Walt Disney által rendezett rajzfilmek: Willie gõzhajó, Virágok és fák, Fantázia, Pinocchio, Dumbó, a repülõ elefánt, Bambi, A három gavallér. A Disney-stúdió legfontosabb filmjei (rendezõk többek között: Wilfred Jackson, Hamilton Luske, Clyde Geronimi, Wolfgang Reitherman, Ralph Bakshi, John Musker, Ron Clements): Hamupipõke, Alice Csodaországban, Peter Pan, Lady és a csavargó, Csipkerózsika, A dzsungel könyve, Robin Hood, A megmentõk, A gyûrûk ura, Basil, a nagy egérdetektív, A kis hableány, A szépség és a szörnyeteg.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 60


Egyéb rajz- és trükkfilmek: Joe Barbera – William Hanna: A tejút, Dave és Max Fleischer: Gulliver Lilliputban, John Hubley: A varázsfuvola, John Halas – Joy Batchelor: Állatfarm, Ray Goosens: Asterix, a gall, René Goscinny – Albert Uderzo: Asterix és Kleopátra, George Dunning: A sárga tengeralattjáró, Ivan Ivanov-Vano: Buratino kalandjai, Babicsenko: A púpos lovacska, Steve Barron: Tini nindzsa teknõcök. Magyar rajz- és trükkfilmek: Nepp József: Szenvedély, Peti-filmek (Peti az állatkertben, Peti és a labdája), Marci-filmek (Dargay Attilával; Marci a Korall-tengeren, Marci Alaszkában, Marci az Antarktiszon), Gusztávfilmek (Dargay Attilával és Jankovics Marcellal; Gusztáv udvarias, Gusztáv, a széplelkû, Gusztáv jobban tudja), Ellopták a vitaminom!, Így lövünk mi, A nagy mérkõzés, A Mézga-család különös kalandjai sorozat (1–13. rész), Hófehér, Szaffi, Az erdõ kapitánya. Jankovics Marcell: Gusztáv-filmek (Nepp Józseffel és Dargay Attilával) Dargay Attila: Ne hagyd magad, emberke!, A nagy vonatrablás (USA), Galilei (USA), Arthur és a kalózok (USA), Dióbél királyfi, Marci-filmek (Nepp Józseffel), Gusztáv-filmek (Nepp Józseffel és Jankovics Marcellal), Béka és ökör, Farkas és kutya, Szúnyog és oroszlán, Farkas és a gida, Teknõsbéka és a két kacsa, Rendhagyó történetek, Lúdas Matyi, Tendenciák, Vuk, Hídavatás, Mélyvíz, Magyar népmesék sorozat, Ének a csodaszarvasról, János vitéz, Sisyphus, Fehérló fia, Mondák a magyar történelembõl sorozat, Az ember tragédiája (még nincs minden szín készen), Prometheus. Cakó Ferenc homok- és gyurmafilmjei (minden jelentõs nemzetközi filmfesztiválon fõdíjasok lettek): Sebaj, Tóbiás sorozat, Zénó-sorozat, A szék, Csali mese, Hurut király fázik, Ab ovo, Hamu, A homok dala.

Fesztiváldíjas magyar alkotók még: Ternovszky Béla, Hernádi Tibor, Gémes József, Varga Csaba, Reisenbücher Sándor, Békési Sándor, Macskássy Gyula, Gyulai Líviusz, Macskássy Kati, Vajda Béla, Kovásznai György, Csermák Tibor. 1. d) musical: zenés film. A hangosfilm megszületésének szinte elsõ pillanatától jelen van. Az elsõ hangosfilm, A dzsesszénekes már zenés film, a harmincas évektõl pedig megszületik a zenés filmek sajátosan amerikai változata, a musical. Romantikus, melodramatikus vagy éppen vígjátékszerû történetek, szerelmi románcok táncos betétekkel, ahol a szereplõk a legváratlanabb pillanatokban dalra fakadnak. Kezdetben broadways darabokat filmesítettek meg. A harmincas évek második felétõl lép színre Fred Astaire és Ginger Rogers, a legendás hírû táncos páros. Ezekben a filmekben a nagyon magas színvonalon elõadott tánc, zene a szöveggel egyenrangú, a cselekmény része. A mûfaj amerikai népszerûségére jellemzõ, hogy az új technikai eljárásokat is ezekben a filmekben próbálják ki, vezetik be elõször. Az ötvenes, hatvanas évektõl megváltozik, kritikusabb lesz, olyan rétegeket, csoportokat is bemutat, ami eddig ebben a mûfajban nem volt jellemzõ: pl. a periférián élõket, a feketéket, a bevándorlókat. (Porgy és Bess, 1959., West Side story, 1961) Bár ma már nem olyan népszerû, még mindig születnek ilyen alkotások. (Pl. Lars von Trier: Táncos a sötétben, 2000) A legjelentõsebb musicalfilmek: Alan Crosland: A dzsesszénekes, Harry Beaumont: Broadway Melody, Mark Sandrich: Táncolj és szeress!, Victor Fleming: Óz, a csodák csodája, Mark Sandrich: Egész évben farsang, Charles Vidor: Szépek szépe, Stuart Heisler: Kék egek, Stanley Donen – Gene Kelly: Egy nap New Yorkban, Ének az esõben, Vincente Minelli: Egy amerikai Párizsban, George Cukor: Csillag születik, My Fair Lady, Robert Wise – Jerome Robbins: West Side story, Robert Wise: A muzsika hangja, Gene Kelly: Hello Dolly, Bob Fosse: Kabaré, Mindhalálig zene,

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 61


Jim Sharman: Rocky Horror Picture Show, Miloš Forman: Hair, John Badham: Szombat esti láz. 3. Minden, a képhez illõ ötletet, párbeszédet el kell fogadni. Ha valamelyik tanuló látta, ismeri a film(ek)et, az õ megoldását hagyjuk utoljára, a többiek hadd találgassanak. Összehasonlításként utána természetesen meg lehet mutatni az igazi jelenetet is. 4. A tanult mûfaji jellemzõk meglétét, alkalmazását kell értékelnünk a konkrét történetek kapcsán. (L. feljebb a burleszk és a musical jellemzõit.) bûnügyi film, krimi: szintén elég korán kialakult tömegfilmes mûfaj. Sok alfaja van, az elsõk azok, ahol a nyomozáson van a hangsúly, a detektív a pozitív figura. A krimiirodalom valamennyi klasszikusát megfilmesítették, Edgar Allan Poe-tól Agatha Christin és Sir Arthur Conan Doyle-on át George Simenonig. Felejthetetlen nyomozók és felügyelõk egész sora született, korábban a feddhetetlen jellemû, utolérhetetlen logikájú bûnfelgöngyölítõk – akár laikusként is – arattak sikert, majd a bûnözõkhöz hasonló módszereket alkalmazó zsaruk is megjelentek: Poirot-tól, Sherlock Holmestól, Miss Marple-tól, Maigret felügyelõtõl Columbón, Simon Templaron, Kojaken, Derricken át Starsky és Hutchig vagy a Csupasz pisztoly sorozat rendõrpárosáig. Ebbe a családba tartoznak a gengszterfilmek, a film noir, a thriller is. vígjáték: az egyik legnépszerûbb tömegfilmes mûfaj. Mindig happy enddel végzõdik, vagy a csetlõ-botló kisember, vagy a hõsszerelmes keveredik nevetséges helyzetekbe, félreértésekbe, ütközik a számára aránytalanul nagynak, a nézõ számára jelentéktelennek tûnõ akadályokba. Ezeket legyõzve a fõhõs révbe ér, a szerelmesek egymáséi lesznek. A harmincas években Magyarországon is rendkívül népszerû volt a romantikus vígjáték, ahol a szerelmesek között

legtöbbször a társadalmi különbség jelentette az akadályt. A végén azonban a rendkívül jóképû és gazdag férfi mindig feleségül veszi a szegény, de roppant csinos, becsületes és önérzetes lányt. dokumentumfilm: a film elsõ pillanatától fogva jelen van a valóság rögzítésének vágya. Korán kialakult a filmhíradó mûfaja is. Az egész filmtörténeten végigvonul a Lumière-i, ill. a Méliès-i vonal. Bár Lumière-ék is csináltak trükkfilmeket, mégis õk tekinthetõk a „dokumentarista” irány, míg Méliès a fikciós filmek megteremtõjének. Dokumentumfilmen a megtörtént eseményekrõl, valóságos személyekrõl, tudományos, mûvészeti jelenségekrõl szóló mûveket értjük, ellentéte a fikciós film, vagyis a játékfilm. Az elsõ igazi dokumentumfilm Flaherty Nanuk, az eszkimó címû mûve. Történetében jelentõs állomások az orosz avantgard idején Dziga Vertov munkássága (filmszemelmélet), az olasz neorealizmus, az angol free cinema, a cinema verité, a dán dogma. Nemzetközi hírnevet szerzett a magyar dokumentarista iskola is (Dárday István, Ember Judit, Schiffer Pál, Erdõss Pál, Tarr Béla), mely a dokumentarista stílust ötvözte a játékfilmes elemekkel. 5. A bûnügyi film (krimi) jellemzõit l. az elõzõ feladatban. A legfontosabb magyar bûnügyi filmek: Tóth Endre: 5 óra 40, Várkonyi Zoltán: Merénylet, Fotó Háber, Különös ismertetõjel, Nádasy László: Fény a redõny mögött, Nemere László: Kántor 1., Kántor 2., Gát György: Linda sorozat, Révész György: A Pendragon legenda, Az oroszlán ugrani készül, Szõnyi G. Sándor – Bujtor István: Csak semmi pánik, Bujtor István: Hamis a baba, Mészáros Gyula – Bujtor István: A pogány Madonna, Deák Krisztina: A miskolci boni és klájd, Pálfi György: Hukkle, Antall Nimród: Kontroll.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 62


6. Egyéni munkában és csoportmunkában is megoldható feladat. Egyéni megoldásra inkább házi feladatként célszerû feladni, az órán csoportmunkában ajánljuk megoldani. A csoportok detektívfiguráit a következõ órára érdemes megrajzoltatni, esetleg egy-egy gyerek be is öltözhet.

Az újhullám, a szerzõi film, a modern film kialakulása 1. Tágabb értelemben minden mûvészetnek a mulandóság elleni küzdelem az értelme, célja. Szûkebb értelemben azok a mûvészeti ágak tartoznak ide, amelyek a pillanat megörökítését tûzték ki célul, pl. festészet, grafika, fotómûvészet, szobrászat; ill. amely produktumai eleve azzal a céllal születnek, hogy sokáig fennálljanak, mint pl. az építészet. 2. Belmondo újhullámos, korai filmjeinek modern, nyughatatlan hõsének (pl. a Kifulladásig), ill. a – gyerekek által talán jobban ismert – mûfajfilmek akcióhõsének összehasonlítása, a kétféle filmtípus különbségeinek megbeszélése a cél. De lehet utalni jellemábrázoló erejére (Egy asszony meg a lánya), ill. a könnyedségére, humorára is. Belmondo filmjei: Gyalog, lovon, kocsin (1957), Légy szép, és tartsd a szád! (1958), A csalók (1958), Charlotte és az õ Jules-je (1958), Furcsa vasárnap (1958), Egy angyal a földön (1959), Kulcsra zárva (1959), Kifulladásig (1960), Moderato cantabile (1960), Az utcalány (1960), A francia nõ és a szerelem (1960), Szórakozások (1960), Egy novícia levelei (1960), Egy asszony meg a lánya (1960), Az asszony, az asszony (1961), Híres szerelmek (1961), Cartouche (1961), Léon Morrin, a pap (1961), Egy a Rocca nevû… (1961), A szerelem ábécéje (1962), Egy majom a télben (1962), A zsaruk (1962), Egy tiszteletre méltó fiatalember (1962), A sakál (1962), Õrült

tenger (1962), A riói kaland (1962), Banánhéj (1963), Borsos drazsé (1963), Százezer dollár a napon (1963), Egy szép nyári reggelen (1964), Két nap az élet (1964), Hajsza a férfi után (1964), Az aranycsempész (1964), A bolond Pierrot (1965), Egy kínai viszontagságai Kínában (1965), Érzékeny csirkefogó (1965), Párizs ég? (1966), A tolvaj (1966), Casino Royal (1967), A Mississippi szirénje (1967), Ho (1969), Az agy (1969), A férfi, aki tetszik nekem (1969), Borsalino (1970), A javíthatatlan (1975), Zsaru vagy csirkefogó? (1979), Szabadlábon Velencében (1980), A profi (1981), Ászok ásza (1982), Az arany bûvöletében (1984), Kellemes húsvéti ünnepeket! (1984), A magányos zsaru (1987), Idegen a házban (1992), A nyomorultak (1995), Két apának mennyi a fele? (1998), Színészek (2000), Az utolsó kalandor (2001). 3. a) Truffaut filmjei: Egy folyó története (1958), Négyszáz csapás (1959), Lõj a zongoristára! (1960), Jules és Jim (1962), Bársonyos bõr (1964), 451° Fahrenheit (1966), A menyasszony feketében volt (1968), A Mississippi szirénje (1969), A vad gyerek (1970; forgatókönyv is szerepelt benne), Családi fészek (1970), Amerikai éjszaka (1973; forgatókönyv is szerepelt benne), Adéle H. története (1975), A férfi, aki szerette a nõket (1977), A zöld szoba (1978; forgatókönyv is szerepelt benne), Menekülõ szerelem (1979), Az utolsó metró (1980), Szomszéd szeretõk (1981), Végre vasárnap! (1982). Godard filmjei: Kifulladásig (1960), A kis katona (1960), Az aszszony, az asszony (1961), Éli az életét (1962), Csendõrök (1962), Megvetés (1963), Külön banda (1964), Egy férjes asszony (1964), Alphaville (1965), Bolond Pierrot (1965), Hímnemnõnem (1966), Két-három dolgot… (1966), A kínai lány (1967), Weekend (1967), Minden rendben (1972), Mentse, aki tudja (1980), Szenvedély (1982), Keresztneve: Carmen (1983), Üdvöz légy, Mária! (1984), Detektív (1985), Lear király (1987), Új hullám (1990), Német-

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 63


ország, kilenc (új) nulla (1991), Jaj, nekem! (1993), For ever Mozart (1996), Berlin, a moziváros (1999), A szerelem dicsérete (2001), A mi zenénk (2004), Páris, je t’aime (2006).

típusú feladatot mindenki szívesen végzi, és minden megoldást el lehet, és el is kell fogadni. Az ötletességet, kreativitást díjazzuk, minden technika megengedett.

4. Ha ismernek a gyerekek bármilyen filmes folyóiratot, annak alapján meg tudják oldani a feladatot. Ha nem, akkor is ki tudják találni a legfontosabb rovatokat (elméleti írások, a megjelent filmekrõl ismertetõk, elemzések, kritikák, filmtörténeti cikkek mindenképpen szükségesek, azonkívül bármi lehet, nem kell, hogy a meglévõkhöz hasonlítson). Nagyon érdekes kérdés, hogy kik írhatnának bele. Elsõ megközelítésben annak eldöntése, hogy csak a szûk szakma, az igazán hozzáértõk, a „nagy nevek” (elismert filmesztéták, filmtörténészek kritikusok, maguk az alkotók) vagy akár a médiatanárok, filmszakos egyetemisták, esetleg a közönség soraiból bárki, pl. egy látott film kapcsán. Másodsorban annak megbeszélése, hogy konkrét neveket tudnak-e említeni, név szerint kiket tudnának javasolni szerkesztõnek, rovatvezetõnek. A filmismertetõben legyenek benne a konkrét adatok: cím, rendezõ, operatõr, a fõbb szerepek alakítói, a játékidõ, ha tudják, a film mûfaja. A rövid tartalmi ismertetés után fejtsék ki, mi tetszett, mi nem tetszett benne. Miért ajánlják, miért nem ajánlják a megtekintését. Az ügyesebbek szép filmnyelvi megoldásokra, újításokra, trükkökre is felhívhatják a figyelmet, de ezt csak a legjobbaktól várhatjuk el, hiszen még nem tanultuk a különbözõ plánokat, kameramozgásokat, szemszögeket stb. Ennek ellenére mindig vannak olyanok, akik nagyon jól rá tudnak érezni szokatlan megoldásokra, ha pontosan nem is tudják néven nevezni õket, azért észreveszik. A címlaptervezés lehetõséget ad az elméleti kérdésekben kevésbé járatos tanulóknak, hogy sikerélményhez jussanak. Természetesen az ilyen

5. Elõször ezt a jelenetet beszéljük meg! A gyerekek gondolhatnak arra, hogy a nõ egy férfit keres. Hogy kije a férfi, miért keresi, mi történhetett vele, lehet találgatni, minden megoldást el kell fogadni. Gondolhatnak arra is, hogy megmutatja a férfi képét valakinek, miközben beszél róla. Akkor azt találgathatják, mit mondhat róla, él-e még az illetõ, vagy meghalt. Ezenkívül bármi más, a képnek nem ellentmondó ötlet elfogadható. A beszélgetés, találgatás után meg lehet nézni a film ezen jelenetét, és megbeszélni, mit találtak el belõle. Utána lehet az elõzményekre, a film egészére következtetni. Az is megoldás lehet, hogy ez utóbbit házi feladatként adjuk fel, nézzenek utána.

4

4. A magyar film 1. A Hyppolit, a lakáj, a Meseautó, az Egy szoknya, egy nadrág vagy az Egy bolond százat csinál címû filmeket ajánljuk. Mindegyikre igaz, hogy korfüggõ, a korabeli társadalmat (szereplõk, cselekmény) tükrözi. A színészi játék egyszerûsödött, de a vígjátékban a komikus egyéniség, a kiemelkedõ színészi teljesítmény mindig követelmény. Kabos Gyula, Latabár Kálmán nevét ismerjék, jegyezzék meg a tanulók. Meg lehet beszélni velük, ma kit tartanak kiemelkedõ komikusnak. Van-e ma Kaboshoz, Latabárhoz hasonlítható, mérhetõ komikusunk? 2. a) Csortos Gyula4: 1883. március 3-án született Munkácson. Zenés komédiásként kezdte, 1927tõl a Nemzeti Színház tagja. Emlékezetes sze-

A színészi, rendezõi portrék A film krónikája, az Új filmlexikon, az Akadémiai kislexikon, a Magyar nagylexikon alapján készültek.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 64


repei: a Liliom, Az ember tragédiájában Lucifer, Sasfiók, Falstaff, a Liliomfi Szellemfije. Filmen mind komikusként – a Hyppolit, a lakájban õ Hyppolit, az egyik legemlékezetesebb szerepe –, mind tragikus hõsként (pl. Dayka Margit partnereként a Szerelmi lázban) jelentõs sikereket ért el. Játszott még némafilmben is. Jellemzõ rá a sajátos hanghordozás, a fanyar humor, a tiszteletet parancsoló méltóság, az emberábrázoló tehetség, a drámai erõ. Mintegy nyolcvan filmben szerepelt. (Egy szoknya, egy nadrág, Vissza az úton, A szerencse fia, A senki fia, Liliom, Júlia kisasszony, Vörösbegy, Ítél a Balaton, Két fogoly, Rongyosok, Az új földesúr, Sárga csikó, Az aranyember, Egy lány elindul, Maga lesz a férjem!, Párbaj semmiért, Az ördög nem alszik, Külvárosi õrszoba, Futótûz, Egy pofon, egy csók). Budapesten halt meg, 1945. augusztus 1-jén. 2. b) Szeleczky Zita: 1915. április 20-án született Budapesten. A Nemzeti Színház tagja, játszotta Titániát a Szentivánéji álomban, a Romeo és Júlia és a Mária fõhadnagy címszerepét. 1936-tól filmezik, bájos megjelenése folytán a harmincas évek végének, a negyvenes évek elejének legünnepeltebb sztárja. Emlékezetes alakításait a Rózsafabot, Sok hûhó Emmyért, Sziámi macska címû filmekben nyújtotta. 1945 után külföldre távozott. Filmjei többek között: A méltóságos kisasszony, Pillanatnyi pénzzavar, Fekete gyémántok, Nehéz apának lenni, Szegény gazdagok, Áll a bál, Gül Baba, Eladó birtok, Leányvásár, Kísértés, Gyávaság, Zenélõ malom, Nászinduló. 1999. július 12-én halt meg Budapesten. 2. c) Gombaszögi Ella: Budapesten született 1898. december 27-én. Kabos Gyula ideális partnere volt, a vígjátékok nélkülözhetetlen felesége, anyósa, nõvére, titkárnõje, kispolgári mama vagy reménytelenül szerelmes vénlány, kiváló komika. Egyik legemlékezetesebb szerepe a Meseautó titkárnõje, de játszott pl. a Lovagias ügy, a Pardon, tévedtem!, a Mindent a nõért, a Kísértetek vonata, az Egy éj velencében, az Az új ro-

kon, az Emmy, A csúnya lány, az Elnökkisaszszony, a Szent Péter esernyõje, a Szomorú csütörtök, vidám vasárnap, a Fizessen, nagysád, a Janika és a Déryné címû filmekben is. 1951. október 12-én halt meg Budapesten. 2. d) Gózon Gyula: Érsekújváron született, 1885. április 19-én. Kossuth-díjas, kiváló mûvész. Többek között Nagy Endre kabaréjában játszott, Berky Lilivel megalapította a Muskátli Kabarét. Játszott a Király Színházban, a Belvárosi Színházban, az Új Színházban, a Magyar Színházban és a Nemzetiben. Mintegy hatvanesztendõs pályafutása alatt a legkülönfélébb szerepekben remekelt, drámát, bohózatot, operettet, operát egyaránt játszott. Kiváló bonviván, táncos-komikus, jellemszínész volt. Emlékezetes szerepei: Vackor a Szentivánéji álomban, Luna gróf a Trubadúrban, a Sasfiók címszereplõje, a János vitéz francia királya, az Ármány és szerelem idõs udvari muzsikusa, Miller. Csaknem száz filmben szerepelt, köztük némafilmekben is. Filmjei többek között: A becsapott újságíró, Kék bálvány, Hyppolit, a lakáj, Tavaszi zápor, Csókolj meg édes!, Pardon, tévedtem!, Egy éj Velencében, Emmy, Az új rokon, Meseautó, Ida regénye, Köszönöm, hogy elgázolt, Ez a villa eladó!, Lila ákác, Szerelmi álmok, Budai cukrászda, Szent Péter esernyõje, Három sárkány, Lovagias ügy, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A hölgy egy kissé bogaras, János vitéz, A szerelem nem szégyen, Tanítónõ, Janika, Állami áruház, Dalolva szép az élet, Én és a nagyapám, Simon Menyhért születése, A csodacsatár, Felmegyek a miniszterhez, Esõs vasárnap, Pacsirta, Aranysárkány. 1966-ban abbahagyta a filmezést, 1972. október 8-án halt meg Budapesten. 3. a) A rendezõk közül vélhetõen Jancsó Miklóst (38. old.), Szabó Istvánt (40. old.) és Koltai Róbertet (42. old.) felismerik. Elõbbieket mint televízióban is többször bemutatott, hírekben szereplõ rendezõket, utóbbit mint ismert színészt. Bereményi Gézát (41. old.) és Tarr Bélát (42. old.) valószínûleg kevésbé ismerik. Mindegyik

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 65


rendezõ esetében fel lehet adni gyûjtõmunkának, hogy nézzenek utána filmjeiknek, mutassák be munkásságukat. Aktívabb, gyûjtõmunkát szívesen végzõ csoportok esetében érdemes nemcsak azon rendezõknek utánanézetni, akik portréja szerepel az oldalakon, hanem azoknak is, akiknek filmjeibõl van egy-egy kép. A legteljesebb a megoldás akkor, ha minden, a szövegben szereplõ magyar rendezõ munkásságát bemutatják a gyerekek. Ezt csak magasabb óraszám esetében kívánhatjuk meg. Heti fél órában tanított modul esetén elég, ha 1945 elõttrõl Kertész Mihály, Székely István nevét jegyzik meg a tanulók egy-egy filmcímmel. Az 1945 utáni magyar filmmûvészet néhány alkotójának életmûvével is meg kell ismerkedniük (pl. Jancsó Miklós, Szabó István, Fábri Zoltán). Jancsó Miklós és Szabó István fõbb filmjei benne vannak a tankönyvben. Kertész Mihály (Michael Curtiz, 1888–1962): magyar származású amerikai, Oscar-díjas filmrendezõ. Elõször színpadi színész, majd filmszínész. A világhírû dán Nordisk cégnél ismerkedett a filmkészítéssel, majd itthon Kolozsvárott, Budapesten, a Tanácsköztársaság alatt Bécsben, majd Németországban az UFA-nál forgatott. 1927-tõl Hollywoodban ismert, népszerû rendezõ, fõ mûfaja a kosztümös kalandfilm, a történelmi és a vadnyugati film. Már 1930-tól dolgozott színes eljárással. Oscar-díját a Casablancáért (1943) kapta. Itthon 1912 és 1919 között 38 filmet rendezett, a némafilm korszak kiemelkedõ képviselõje volt. Pl.: Ma és holnap (1912, rendezõ, színész), Házasodik az uram (1913), A hercegnõ pongyolában (1914), Bánk bán (1914), Akit ketten szeretnek (1915, rendezõ, színész), Doktor úr (1916), Egy krajcár története (1917), Az ördög (1918), Liliom (1919, befejezetlen). Néhány amerikai filmje: Egy milliós ajánlat (1927), Noé bárkája (1929), A texasi hold alatt (1930), Az õrült zseni (1931), 20 ezer év a Sing Singben (1933), Blood kapitány (1938), Robin Hood (1938), Hét tenger ördöge (1940), Aranyváros (1940), Tengeri farkas (1941). Utolsó filmje: Assisi Szent Ferenc élete (1961).

Korda Sándor (Sir Alexander Korda, 1893– 1956): magyar származású angol filmrendezõ, producer. Pályáját filmkritikusként kezdte, filmmûvészeti folyóiratokat alapított és szerkesztett (Pesti Mozi, A mozi, Mozihét), majd maga is rendezni kezdett. 1917-tõl Pesten saját filmstúdiót alapított. A Tanácsköztársaság idején a filmgyártás mûvészeti vezetõje, ezért annak bukása után emigrálnia kellett. Dolgozott Bécsben, Németországban saját nemzetközi céget alapítva, Hollywoodban, Párizsban, majd végleg Londonban telepedett le. Itt megalapította a London Filmvállalatot, az angol filmipar felvirágoztatója lett. Érdemei elismeréséül kapta az uralkodótól a sir címet. Fõ mûfaja a kosztümös film volt. Sokat dolgozott együtt testvéreivel, Zoltánnal (rendezõ) és Vincével (díszlettervezõ, festõ), valamint Biró Lajos forgatókönyvíróval. Néhány filmje a magyar korszakból: Tiszti kardbojt (1915), Vergõdõ szívek (1916), Nagymama (1916), Az egymillió fontos bankó (1916), Mágnás Miska (1916), A gólyakalifa (1917), Szent Péter esernyõje (1917), Az aranyember (1918), Ave Caesar (1919), Fehér rózsa (1919). Amerikában forgatta pl. Az ellopott menyasszony (1927), a Szép Heléna szerelmei (1927), a Sárga liliom (1928), A sikoltás (1929), a Hercegnõ és a vízvezeték-szerelõ (1930) címû filmeket. Leghíresebb angol filmjei: A próbaesküvõ (1932), a VIII. Henrik magánélete (1933), a Don Juan magánélete (1934), a Rembrandt (1936), A levegõ meghódítói (1940) és a Lady Hamilton (1941). Székely István (1899–1979): filmrendezõ. Újságíróként kezdte pályáját. Berlinben 1929 és 1931 között filmeket rendezett. 1931-ben tért haza, itthon 24 filmet forgatott, 1938-tól az USAban élt. Fõ mûfaja a vígjáték, a 30-as évek legjobb, legnagyobb szakmai tudású itthoni alkotója. Kedvelte az irodalmi adaptációkat is, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Herczeg Ferenc, Heltai Jenõ, Zilahy Lajos mûveibõl forgatott. Néhány magyarországi filmjei közül: Hyppolit, a lakáj (1931), Piri mindent tud (1932), Pardon, tévedtem! (1933), Rákóczi-induló (1933), Ida regénye (1934), Lila ákác

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 66


(1934), Emmy (1934), Bál a Savoyban (1934), Légy jó mindhalálig (1936), Duna-parti randevú (1936), Segítség, örököltem! (1937), Egy lány elindul (1937), Lovagias ügy (1937), Pusztai szél (1937), Két fogoly (1937), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938). Szõts István (1912–1998): filmrendezõ. Elsõ nagyjátékfilmje, az Emberek a havason (1942) filmmûvészetünk örökbecsû alkotása, amely a velencei filmfesztiválon is sikert aratott és világhírnevet szerzett neki. A neorealista olasz filmrendezõk és kritikusok követendõ példát láttak benne. Második nagyjátékfilmjét (Ének a búzamezõkrõl, 1947) a politikai rendszer változása miatt nem mutatták be, tehetsége nem tudott kibontakozni. Harmadik nagyjátékfilmjének csak a forgatókönyve készülhetett el, Magyarországon többé nagyjátékfilmet nem forgathatott, életmûve így sajnálatos módon torzó maradt. Rövidfilmeket, néprajzi dokumentumfilmeket készített ezután. l957-tõl Ausztriában élt. Rövidfilmjei közül jelentõs a Kádár Kata (1943), a Melyiket a kilenc közül? (1956). Elismerésben csak 1989 után lehetett része, de ekkor mindent megkapott: a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola díszdoktori címét, a Magyar Mûvészetért Díjat, a Kossuth-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, életmûdíjat stb. Radványi (eredetileg Grosschmid) Géza (1907– 1986): magyar származású német filmrendezõ, Kossuth-díjas. Márai Sándor író öccse. Kezdetben újságíróként dolgozott Párizsban, Genfben, Madridban, Londonban. A harmincas években francia és német filmgyárakban forgatókönyvíró, rendezõasszisztens, a negyvenes években Magyarországon, Rómában filmíróként, rendezõként dolgozott, 1946–48 között a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola tanára. 1948-ban Rómába, majd Münchenbe emigrált. A negyvenes évek egyik legigényesebb hazai rendezõje, a 45 utáni elsõ jelentõs magyar film, a világsikert aratott Valahol Európában (1947) alkotója. Nevéhez fûzõdik az elsõ magyar színesfilm-kísérlet is (A beszélõ köntös, 1941). Néhány jelentõs magyarországi filmje: Zárt tárgyalás (1940),

Európa nem válaszol (1941), Egy asszony viszszanéz (1941). Fábri Zoltán (1917–1994): filmrendezõ, díszlettervezõ, háromszoros Kossuth-díjas, kiváló mûvész. Képzõmûvészetet tanult, pályáját színészként, díszlettervezõként, színházi rendezõként kezdte. Grafikus, könyvillusztrátor, forgatókönyvíró. Pályája csúcsa a nemzetközi visszhangot kiváltó Körhinta (1955, rendezte, forgatókönyvét írta, díszletét tervezte), de emlékezetes a Hannibál tanár úr (1956, a forgatókönyvet is õ írta), az Édes Anna (1958, rendezõ, forgatókönyv, díszlet), a Két félidõ a pokolban (1961, díszlet, rendezés), a Húsz óra (1964), az Isten hozta, õrnagy úr! (1969, rendezõ, forgatókönyvíró is). A Pál utcai fiúk (1968) címû filmjét Oscar-díjra jelölték. Jelentõs alkotásai még: 141 perc a befejezetlen mondatból (1975, rendezõ, forgatókönyvíró), Az ötödik pecsét (1976, rendezõ, forgatókönyvíró), Magyarok (1977, rendezõ, forgatókönyvíró), Fábián Bálint találkozása Istennel (1980, rendezõ, forgatókönyvíró), Requiem (1981, rendezõ, forgatókönyvíró), Gyertek el a névnapomra (1983, rendezõ, forgatókönyvíró). Bacsó Péter (1928–2009): Balázs Béla-díjas, Kossuth-díjas filmrendezõ, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló mûvész. Édesanyja Palotai Boris írónõ. A Filmgyár dramaturgja, majd a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola tanára. Elsõ nagyjátékfilmjeiben a nemzedéki problémákat mutatta be, újhullámos módon írja, rendezi is filmjeit: Nyáron egyszerû (1963), Szerelmes biciklisták (1965). A Nyár a hegyen (1967) és a Fejlövés (1968) címû filmekben politikai, erkölcsi kérdéseket feszeget, érinti a személyi kultusz éveit, ill. a céltalan, üres, társadalmon kívül élõ fiatalok életét mutatja be. Legsikeresebb filmje a Tanú (1970), amelyet 1981-ig nem engedtek bemutatni. Sikerét az is bizonyítja, hogy alakjai a kor emblematikus figuráivá, jónéhány mondata egy egész nemzedék szállóigéjévé vált. („Bástya elvtárs, a magyar narancs lehet, hogy egy kicsit savanyú, de a mienk!”) Sikeresek forgatókönyvei is, az irodalmi alapanyagok

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 67


filmre adaptálásai. Dolgozott Makk Károllyal, Várkonyi Zoltánnal, Fábri Zoltánnal is. Forgatókönyvíróként 15, íróként 12 filmet jegyez. Rendezõként jelentõs filmjei még: Forró vizet a kopaszra (1972), Ereszd el a szakállamat! (1975), Ki beszél itt szerelemrõl? (1979), Tegnapelõtt (1982), Te rongyos élet (1983), Hány az óra, Vekker úr? (1985), Banánhéjkeringõ (1986), Sztálin menyasszonya (1990), Megint tanú (1994), Hamvadó cigarettavég (2001), De kik azok a Lumnitzer-nõvérek? (2006). Kósa Ferenc (1937– ): filmrendezõ, forgatókönyvíró, Balázs Béla-díjas, Magyar Örökség Díjas, Kossuth-díjas, érdemes mûvész. A Balázs Béla Stúdió alapítótagjaként szociografikus hitelességgel készítette elsõ játékfilmjét, a Tízezer napot (1965), mellyel a cannes-i fesztiválon a legjobb rendezés díját nyerte. Jelentõs alkotásai még, melyeknek forgatókönyvírója is: Feldobott kõ (1969, csak forgatókönyv), Ítélet (1970), Nincs idõ (l972), Hószakadás (1974), Küldetés (dokumentumfilm, 1977), A mérkõzés (1981), Guernica (1982), Az utolsó szó jogán (dokumentumfilm, 1976–86), A másik ember (1987), rövidfilmje pl. Öngyilkosság (1967). Makk Károly (1925– ): filmrendezõ, Balázs Béla-díjas, Kossuth-díjas, érdemes mûvész. Mûvészetét a sokszínûség, a mûfaji gazdagság jellemzi, a vígjátékban, a kor- és társadalomrajzban, drámai témákban egyaránt kimagaslót alkot. Jelentõs filmjei: Liliomfi (1954), A 9-es kórterem (1955), Mese a 12 találatról (1956), Ház a sziklák alatt (1958), Fûre lépni szabad (1960), Megszállottak (1961), Elveszett paradicsom (1962), Mit csinál a felséged 3-tól 5-ig? (1964), A harminckilences dandár (1964), Szerelem (1971), Macskajáték (1974), Egy erkölcsös éjszaka (1977), Egymásra nézve (1982), Szeressük egymást, gyerekek! (1996), A játékos (1997), Egy hét Pesten és Budán (2003), Lili (2003). Huszárik Zoltán (1931–1981): filmrendezõ. Mielõtt diplomáját megszerezte volna, volt pályamunkás, szobafestõ, olajbányász, földmûves, népmûvelõ, biztosítási ügynök, rajzfilmes, film-

gyári ügyelõ. Kevés filmet forgatott, de így is a filmnyelv megújítója, sajátos látásmódú, lírai hangvételû alkotó. Elégia (1965) címû rövidfilmjével és Szindbád (1971) címû nagyjátékfilmjével beírta magát a magyar filmtörténetbe. Jelentõs alkotásai még: Capriccio (rövidfilm, 1969), A piacere (rövidfilm, 1977), Csontváry (1979). Gothár Péter (1947– ): film- és színházi rendezõ, a nyolcvanas évek lírai képi világú, fanyar humorú alkotója. A kilencvenes évektõl színházi rendezõként mûködik. Emlékezetes filmjei: Ajándék ez a nap (1979), Megáll az idõ (1981), Idõ van (1985), Tiszta Amerika (1987), Melodráma (1990), Haggyállógva Vászka (1995), Akasztottak (1999), Magyar szépség (2003). Bereményi Géza (1946– ): Balázs Béla-díjas, József Attila-díjas, Magyar Mûvészetért Díjas, Kossuth-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, rendezõ, „a legjobb európai film” díj kitüntetettje. Olasz–magyar szakos tanári diplomát szerzett, reklámpropagandista majd szinkrondramaturg, színházi rendezõ, mûvészeti vezetõ. Mûveiben a „nagy generáció” életérzését ábrázolja. Irodalmi mûvei, Cseh Tamásnak írt dalszövegei egy korszak egyéni látásmódú, mégis általános, pontos látleletét adják. Forgatókönyvírója a Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idõ, A nagy generáció, a Potyautasok és a Meteo címû filmeknek. Filmjei: Tanítványok (1985), Eldorádó (1988), A turné (1993), Hídember (2002). Mészáros Márta (1931– ): forgatókönyvíró, rendezõ, a berlini, a velencei és cannes-i fesztivál többszörös díjasa, nagydíjasa. Kossuth-díjat is kapott. Moszkvában tanult a Filmmûvészeti Fõiskolán, Romániában, Bukarestben is dolgozott. Hazatérve kisfilmeket, dokumentum- és oktatófilmeket forgatott. Jelentõsek képzõmûvészeti rövidfilmjei. Elsõ nagyjátékfilmje az Eltávozott nap (1968), melyben az egyenrangú nõ szemszögébõl vizsgálja a fõhõs sorsát. Késõbbi filmjeinek is jellemzõje a nõi látásmód. Filmjei: Szívdobogás (rövidfilm, 1961), Szép

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 68


lányok, ne sírjatok! (1970), Szeptember végén (1973), Örökbefogadás (1975), Kilenc hónap (1976), Napló szerelmeimnek (1987), Napló gyermekeimnek (1987), Napló apámnak, anyámnak (1989), A hetedik szoba (1995), Kisvilma (2000), A temetetlen halott (2004). Tarr Béla (1955– ): filmrendezõ, forgatókönyvíró, a Társulás Stúdió alapítótagja. Balázs Béladíjas, Kossuth-díjas, a jeruzsálemi filmfesztiválon életmûdíjas. Filmjei: Családi tûzfészek (1979), Szabadgyalog (1979–80), Panelkapcsolat (1982), Õszi almanach (1984), Kárhozat (1987), Sátántangó (1991–94), Werckmeister harmóniák (2000), A londoni férfi (2007). 3. b) A párosítás megoldása: Radványi Géza: Valahol Európában Fábri Zoltán: Körhinta Várkonyi Zoltán: Egy magyar nábob Szabó István: Mephisto Jancsó Miklós: Szegénylegények Bacsó Péter: Tanú Huszárik Zoltán: Szindbád Makk Károly: Szerelem Bereményi Géza: Hídember Tarr Béla: Õszi almanach Koltai Róbert: Sose halunk meg 4. A képen Latinovits Zoltán színmûvész, Jászai Mari-díjas, Balázs Béla-díjas, (posztumusz) Kossuth-díjas érdemes mûvész látható, a hetvenes évekbõl. Ma nem ismerik a gyerekek Latinovitsot. Tanári magyarázat, önálló utánanézés, tanulói kiselõadás formájában egyaránt megoldható feladat. Érdemes néhány filmjébõl (Szindbád, Isten hozta, õrnagy úr! stb.) részletet mutatni, ill. a versmondását szemléltetni akár csak audio, akár audiovizuális formában. Néhány film, amelyben játszott: Oldás és kötés, Szegénylegények, Hideg napok, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Egy szerelem három éjszakája, Csend és kiáltás, Falak, Utazás a ko-

ponyám körül, Amerikai anzix, Az ötödik pecsét stb. 5. A megbeszéléskor térjünk ki arra is, hogy milyen mûfajú filmeket készítenének belõlük (pl. történelmi dokumentum, történelmi kaland, romantikus). 6. a) Általában akkor folyamodnak ilyen eljáráshoz az alkotók, amikor nem mondhatják el nyíltan a véleményüket (pl. a cenzúra miatt), vagy szemléletesebben be tudják mutatni mondanivalójukat történelmi vagy egyéb példa segítségével. Érdemes irodalmi mûvekbõl kiindulni, feleleveníteni az irodalomórán az allegóriáról tanultakat. Allegorikus vers például a hetedikben tanultak közül Tompa Mihály: A madár, fiaihoz, Petõfi Sándor: Föltámadott a tenger, Vajda János: Virrasztók, Arany János: Szondi két apródja, A walesi bárdok. Ezek után lehet áttérni a filmekre, de így is csak tájékozottabb osztályoknak ajánljuk. A hetvenes-nyolcvanas évek magyar filmjeit és a szocializmust nem ismerik a gyerekek, ennek bemutatására tanári magyarázat, szemléltetés szükséges. 6. b) Utolsó korszakában Jancsó sokkal groteszkebb. Kései korszakában jelen idejû, vaskos, helyenként abszurd humorú, gyakori zenei betétekkel megszakított filmeket készít. 7. A kultuszfilm egy nemzedék életérzését kifejezõ, az adott korszak jelentõs, meghatározó, közönségsikert arató filmje. 8. Bármilyen magyar film lehet. Az ajánlásnál a megoldás minõségét, vagyis az érdeklõdés felkeltését az osztályon mérjük le. A tanulók egymás munkáját értékeljék.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 69


Gyártás és esztétika 5. A filmipar Hollywoodban és Európában 1. A feladat ilyen formában nagyon nehéz, csak komolyan érdeklõdõ, a témában szívesen elmélyülõ osztályokban ajánljuk. Természetesen így is csak nagyon rövid filmrõl lehet szó, a forgatókönyv elkészítése idõigényes feladat. Könnyíteni lehet úgy, hogy a csoportok csak szinopszist vagy storyline-t írnak, más-más történetbõl. A forgatókönyvet pedig önként vállalással egy vagy két tanuló készítheti el egyéni vagy páros munkában. 2. a) A plakátokról leolvasható a filmek témája, a Titanicnál következtetni lehet a mûfajra, a korabeli filmplakáton egyértelmûen látható. Az elsõ a Titanic katasztrófájának eseményeibe ágyazott romantikus történetre utal, a mûfaj lehet „romantikus filmdráma”, katasztrófafilm, kosztümös film, szerelmi történet. A második western (vadnyugati film, cowboyfilm). Ebbõl következõen a célközönség a hölgyek, a romantikus történeteket kedvelõk, a szerelmespárok, a kosztümös filmeket kedvelõk, a katasztrófafilmeket kedvelõk, ill. a westernek, kalandfilmek kedvelõi. 3. Ezeket a filmeket jól ismerik a tanulók, általában a trükkökkel is tisztában vannak, közös megbeszéléssel könnyen megoldható feladat. Amelyik filmbõl keveset tudnak, egyéni kutatómunkának, házi feladatnak is feladható.

6. A film formanyelve 2. A különlegesebb a Megáll az idõ címû filmbõl való kép. Belsõ felvétel, ez meglátszik a kép-

élességen és a színeken is. Elmosódottabb, mint a külsõ felvételek, és annál is, amilyenek általában a belsõ képek szoktak lenni. A képek többsége „színesebb”, vagyis többféle színbõl áll, a színek élénkek, a formák kontúrosak, a képek fényesek, a fény-árnyék hatások természetesnek tûnnek. Ez a belsõ kép gyengén (alul-) világított, homályos, nagy része szürkeségbe olvad, a szereplõkre nem esik fény, a látvány természetellenesnek hat. (Természetesen mindez szándékos, tudatos rendezõi és operatõri munka eredménye, ezáltal lesz szimbolikus, a kort tökéletesen kifejezõ a kép.) 3. Bármelyik montázsfajta bármilyen szerepe jó és elfogadható, ha a tanuló jól állapította meg. Szóban is megoldható az órán, írásbeli házi feladatként még jobb. Legérdemesebb a gyerekek (és a tanár) által hozott filmrészletek megtekintésével párhuzamosan.

4. A játékfilm és a rajzfilm közötti különbségek pl.: élõ személy, színész játssza – rajzolt figura a szereplõ; a színész mozog – a mozgás illúzióját a fázisrajzok adják; a színhely valóságos, a térben van, díszletek között – a tér is rajzolt; külsõ felvételek vannak – minden a rajzasztalon zajlik; természetes fények – mesterséges megvilágítás; a színésznek saját hangja van – a rajzfilmfigurának más adja a hangját stb. 5. Több megoldás is elfogadható, indoklás, magyarázat szükséges, miért azt választotta, mit akar vele megmutatni. Egy lehetséges megoldás: az osztályt dolgozatírás közben totálban mutatjuk, akár együtt a tanárnõvel, akár a tanárnõt külön secondban vagy amerikai plánban. Utána premier plán vagy second a puskázó tanulóról, premier plán

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 70


a tanárnõrõl, majd akár még egyszer a puskázót (szubjektív szemszög: vagyis azt, amit a tanárnõ lát) mutatjuk, utána a tanárnõt, akár a szubjektív nézõpont nélkül mindjárt a tanárnõt folyamatosan, ahogy feláll és odamegy. Eddig éles vágások, innen belsõ montázs: kocsizással követhetõ a mozgás addig, amíg odaér és elveszi a dolgozatot. 6. A legkézenfekvõbb megoldás: a) a búcsúzás fájdalma: premier plán; b) a lakóhelyed szépsége: totál; c) a rendetlen gyerek környezete: second, kistotál, premier plán, amerikai plán; d) a félelem megmutatása: szuper plán, premier plán. 7. A kamera fejlõdésének állomásai: – camera obscura: egyszerû optikai eszköz, fordított állású képet hoz létre – minél fényérzékenyebb bevonattal látják el a camera obscura falát, annál tökéletesebb a kép – lencsékkel ellátva még tökéletesebb a kép – olyan anyaggal bevonva, amiben a fény maradandó változásokat hoz létre, a képet rögzíteni is tudják – a filmtekercs feltalálása, hosszabb felvétel lehetõsége – a celluloidszalag felfedezése – a perforáció felfedezése – az igazi, mai értelemben vett filmfelvevõ készülék optikai lencsékkel, egyenletesen haladó, perforált celluloidszalaggal felszerelt készülék – mozdítható kamera, a kameramozgások lehetõsége – az optikák fejlõdése: nagylátószögû optika, halszemoptika – kézikamera – zoom – videokamera – lényeges változás nincs, a technikai tökéletesedés folyamatos, napjainkban is tart

8. a) camera obscura: egyszerû optikai eszköz, jelentése ’sötét kamra’. Már az ókorban is ismerték, a reneszánszban a festõk tájképek festéséhez használták. Mûködési elve: ha egy zárt doboz egyik falán lyukat fúrunk, az azon beesõ fénysugár a szemközti oldalra vetíti a fény útjában álló tárgy fordított állású árnyképét. Egész szobányi, sõt épületnyi méretû is létezik belõle. 8. b) bioscope: a magyar származású Demény György szabadalma alapján a párizsi Gaumont cég készítette el ezt a vetítõgépet, késõbb tökéletesítik, biographnak, majd chronophotographnak nevezik. 8. c) kinematográf: a Lumière-testvérek filmfelvevõ- és vetítõgépe. A két funkciót egy szerkezet látja el (sõt hármat, mert felveszi, elõhívja és le is játssza a képeket), szemben Edison két külön gépével. Nála a filmfelvevõ a kinetográf, a vetítõ, pontosabban a nézõszekrény a kinetoszkóp. 8. d) fenakisztoszkóp: jelentése ’érzéki csalódás’. Forgó korong volt, amelyet egy fogantyúval irányítottak. A szélén nyílásokat vágtak, és ezeken át lehetett látni a különbözõ mozgásszakaszokat. Amikor a korongot megpörgették, úgy látszott, mintha a képek folyamatosan mozognának. (Ugyanezt a szerkezetet alkotta meg Plateautól függetlenül az osztrák Simon von Stampfer, õ sztroboszkópnak nevezte el). 9. a) Becsengetés után a tanár úr jön a folyosón, a gyerekek a teremben: 2. éles vágás, 5. párhuzamos montázs. b) Egy tanuló elkésik, szalad a terem felé: 1. belsõ montázs, 3. fahrt (kocsizás). c) A tanár úr az osztálynaplót nézi, kihívja a felelõt, aki elindul a tanári asztal felé: több megoldás lehetséges: – 1. belsõ montázs, 4. svenk (panorámázás),

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 71


elõször a tanárt, majd a kihívott felelõt mutatva; – 3. éles vágás, 2. párhuzamos montázs, hol az egyiket, hol a másikat mutatva. d) Felelés alatt az egyik tanuló az elõzõ napra gondol: 6. flashback (visszatekintés), 2. éles vágás vagy 7. áttûnés, átúszás. 10. Az elõzõ feladatra vonatkozik a kérdés, a b) pontban leírt jelenetet (szaladó gyerek) lehetne felvenni így. 11. Szintén a 3. feladatra vonatkozik a kérdés. Szubjektív szemszöget lehetne használni a felelõ kihívásakor, akár a tanár szemszögébõl, ha végignéz a név kimondása elõtt az osztályon, akár a felelõ szemszögébõl, aki a tanárt nézi szorongva, hogy kit fog kihívni. Ezt a részt végig szubjektív szemszögbõl is fel lehet venni. 12. Egy lehetséges megoldás pl.: elõször kistotál; majd a lábakra premier plán, semleges kameraállás; a gomolygó füstnél svenk; a továbbhaladás megmutatásánál kocsizás; míg hazaér, kistotál vagy totál; amikor megáll és szétnéz: premier plán. Ezután szubjektív szemszögbõl, az õ szemével látjuk a házakat, ablakokat, az üvegen visszaverõdõ fényeket. Újra a hõs arca (premier plán), újra szubjektív szemszög (ház, kapu) totálban. Zokogás premier plánban vagy secondban, majd lecsúszás secondban. Ezt felsõ kameraállásból is lehet venni.

7. Történetmesélés a filmben 1. a) A dalszövegben található sorrendben kell leírni. 1. b) A nemlineáris történetmesélés szabályai szerint lehetne például így is (több megoldás lehetséges): – látjuk a hajót a kikötõben;

– látjuk a fõhõst, amint felkapja az útlevelét, nagyon gyorsan készülõdik, menekül a tetõn át; – látjuk a fõhõst, amint alszik, közben a házmester az ajtaja felé mutogat; – látjuk a felrebbenõ galambokat; – látjuk a fõhõst, amint a csizmák zajára ébred. 2. Rengeteg van mindegyikre, lineárisra bõven tudnak példát hozni. A nemlineárisra példa többek között: Orson Welles: Aranypolgár; Tarantino: Ponyvaregény; Alain Resnais: Tavaly Marienbadban; Columbo-sorozat: elõször a gyilkosságot látjuk, a film a nyomozás története. Ma már a tömegfilmben is gyakran alkalmazott eljárás, bûnügyi filmekbõl, akciófilmekbõl is tudnak példát hozni a gyerekek. 3. Bármelyik lehet az elsõ és az utolsó jelenet is, de mindenképpen lényeges mozzanatnak kell lennie. Az elsõ lehet: a kecskemama hazaérkezése vagy a megmenekülés, a gonosz megbüntetése, de lehet a farkas gonosztette is (amikor megeszi a gidákat). Az utolsó szintén lehet a megmenekülés, a gonosz bûnhõdése, a köztük lévõ jelenetek sorrendje mindegy. Ugyanaz a történet. 4. Nagyon nehéz feladat, csak jó osztályokban ajánljuk. Történetet mesélni mindenki tud, de történet nélküli filmet elképzelni csak kevesen, mert a történetekhez szoktunk a filmek kapcsán. Ismert történettõl elvonatkoztatni pedig még nehezebb. Ha meg szeretnénk csinálni, a névbõl kiindulva szép jeleneteket lehetne elképzelni egy lányról rózsák között vagy csipkeverõ mûhelyben, rózsás motívumú csipkefüggönyök között, de arra kell vigyázni, hogy a képek között ne legyen olyan összefüggés, ami történetté állhatna össze, ill. semmilyen, az eredeti mesében szereplõ mozzanat, tárgy. Ha a filmben van valamilyen motívum, ami az eredeti mesére utalhat, és a nézõ felismeri

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 72


(például orsó, királyfi, alvás, királyi palota, vérzõ ujj stb.), az eredeti történetet véli felismerni akkor is, ha konkrétan nincsen benne a filmben.

6. Történet nélküli filmet nehezebb, l. a 4. feladat magyarázatát.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 73


A média fejlõdése 10. A nyomtatott sajtó 1. a) Mercurius Hungaricus: az elsõ magyar újság, Lõcsén jelent meg a Rákóczi-szabadságharc alatt. Latin nyelvû.

1. b) Nova Posoniensia: a második magyar újság, Pozsonyban jelent meg, 1721-ben. Az elõzõ és ez is a referáló sajtóhoz tartozik. Csak híreket közölt, elsõsorban az arisztokrácia számára. 1. c) Magyar Hírmondó: az elsõ magyar nyelvû újság, Rát (más források szerint Ráth) Mátyás adta ki Pozsonyban, 1780-ban. Elsõ abban is, hogy ez már véleményt is közölt, a polgárság számára készült. 1. d) Pesti Hírlap: Landerer Lajos felkérésére Kossuth Lajos lett a fõszerkesztõje börtönbõl való szabadulása után, aki a legjelentõsebb politikai napilappá tette. Naponta 2000 példány fogyott belõle (1844-ben). 2. Magyar Hírmondó Rát Mátyás Magyar Museum Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Magyar Kurír Szacsvay Sándor Uránia Kármán József Tudományos Gyûjtemény Vörösmarty Mihály Törvényhatósági Tudósítások Kossuth Lajos 3. referáló sajtó: csak a hírek közlésére szorítkozik, véleményt nem fûz hozzá, nem akarja befolyásolni az olvasót.

véleménysajtó: a hírek közlésén kívül azok magyarázatát, értelmezését is adja, az újságíró a saját véleményét is közli. Állásfoglalásával befolyásolja az olvasót. A híreken kívül megjelenik a vezércikk, a tárca, a recenzió is. 4. Hozzanak olyan cikkeket, amelyekben csak hírt közöl a cikk, ill. olyat is, amelyben a hírt magyarázza az újságíró, azaz állást foglal. Keressenek vezércikket, recenziót is. 5. a) A képen 1848. március 15-én, a forradalom napján a Heckenast–Landerer nyomda lefoglalása látható. Teljes nevük: Heckenast Gusztáv, Landerer Lajos. Ez a sajtószabadság kivívásának, a cenzúra eltörlésének pillanata. A nap fõszereplõi a márciusi ifjak, többek között Petõfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál stb. 5. b) Rajzokon, festményeken, irodalmi mûvekben egyaránt megörökítették. Irodalmi mûvek például: Jókai Mór: Életembõl (A nyomda elõtt címû rész) Vörösmarty Mihály: Szabad sajtó Petõfi Sándor: A márciusi ifjak Petõfi Sándor: 15-dik március, 1848. Petõfi Sándor: A szabadsághoz Petõfi Sándor: Forradalom Petõfi Sándor: 1848. Petõfi Sándor naplójából (Pest, 1848. március 15.) Pulszky Ferenc: Életem és korom Széchenyi István naplója, levelei Cseszneki Ádám: Március 15. Szepsy Eleonóra: Március 15. Csanádi Imre: Március ünnepére stb.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 74


Képzõmûvészet, egyéb: Zichy Mihály: Föltámadott a tenger! (rajz) A pesti március 15. (ismeretlen, rajz) A Pilvax Kávéház: a „Forradalmi Csarnok” (Preiszer József festménye) Március 15. délelõtt – a nyomda elõtt (rajz) A sajtó felszabadítása (ceruzarajz) Március 15. délután – a városháza elõtt (rajz) Táncsics Mihály diadalmenete 1848. március 15-én (litográfia) Gyûlés 1848 márciusában a Nemzeti Múzeum elõtt (festmény) Marczius Tizenötödike címû lap elsõ száma 1848. március 19-én jelent meg) A Marczius Tizenötödike megalapítása (Szerelmey Miklós litográfiája) Torma János: Talpra magyar! 5. c) A legújabb kutatások szerint nem szavalta el a Nemzeti Múzeum lépcsõjén, legalábbis nem bizonyítható. 5. d) A 12 pont: Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság, egyetértés. 11. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 12. Felelõs minisztériumot Buda-Pesten. 13. Évenkénti országgyûlést Pesten. 14. Törvény elõtti egyenlõséget polgári és vallási tekintetben. 15. Nemzeti õrsereg. 16. Közös teherviselés. 17. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 18. Esküdtszék, képviselet egyenlõség alapján. 19. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tõlünk. 11. A politikai státuszfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió Erdéllyel. Egyenlõség, szabadság, testvériség!

6. a) A nyomtatott sajtónak a nemzet életében betöltött szerepérõl, jelentõségérõl szól az idézet. 7. A referáló sajtó szellemében minden esetben csak a hírt kell közölni, a véleménysajtó esetében a hozzá fûzött véleményt, kommentárt, esetleg jó tanácsokat is. 7. a) A balesetet szenvedett gyerek esetében ki lehet térni például az udvaron való viselkedés szabályaira, a balesetvédelmi szabályok betartásának fontosságára, a baleset következményeire; meg lehet szólaltatni az eset kapcsán szemtanúkat, gyerekeket, tanárokat, ill. a gyerek szüleit, az õt ellátó orvost. 7. b) Fel lehet sorolni az egészséges, illetve nem egészséges ételeket; közölni lehet a minisztérium állásfoglalását az iskolai boltok, büfék kínálatáról; gyerekek, tanárok, táplálkozáskutatók, egészségügyi dolgozók véleményét, tapasztalatait az esettel, ill. általában az iskolai büfékkel kapcsolatban; statisztikákat az elhízásról felnõttgyerek, ill. hazai-nemzetközi viszonylatban. 8. Ha a gyerekek nem tesznek, vagy nem tudnak különbséget tenni bulvár- és pletykalap között, az nem nagy baj, a mértékadót tudják megkülönböztetni az elõzõektõl. A Magyar Nemzet és a Népszabadság mértékadó, a másik kettõ a bulvársajtó körébe tartozik. (Azon belül a Blikk inkább a bulvár-, a Story inkább pletykalap.) Ezeket a lapokat nagy valószínûséggel ismerik a tanulók, a címlap és a tartalom között is tudnak párhuzamot vonni. 9. A tankönyvben a Magyar Nemzet és a Népszava címlapját láthatják. A tankönyvi kérdés alapján a mértékadó és a bulvársajtó címoldalát már összehasonlították. Most két mértékadó lapét kell összemérni, ez egy fokkal nehezebb. Az

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 75


órán megoldhatjuk a feladatnak ezt a részét, a másik két lappal kiegészítve (Népszabadság, Magyar Hírlap) szorgalminak adhatjuk fel. Az összehasonlításban mindent – lényeges és kevésbé lényeges motívumot – el kell fogadni. Támaszkodni lehet azonban a gyerekek konkrét ismereteire is, egyet-egyet valószínûleg a gyakorlatból ismernek. Hasonlóság lehet például, mit tartalmaz a címlap: az azonosító adatok (cím, hányadik évfolyam, hányadik szám, aznapi dátum, ki adja ki, periodicitás), ár, esetleg tartalom stb. Különbség lehet pl. a formai megoldásokban (betûforma, -típus, -nagyság, szedéstükör, színek alkalmazása) és abban, hogy milyen jellegû cikk (vezércikk) jelenik meg az elsõ oldalon stb. 10. vezércikk: Kossuth Lajos honosította meg a Pesti Hírlapban. A szerkesztõség véleményét, állásfoglalását tükrözi valamely fontos témával (politikával, gazdasági élettel, a kultúra kiemelkedõ eseményeivel) kapcsolatban. kritika: Mûbírálat, értékelõ elemzés. tudósítás: a hírnél hosszabb terjedelmû, de szintén tárgyilagos, érzelemmentes sajtómûfaj. Az újságíró legjobb tudása szerint mutatja be az eseményeket, de befolyásolni nem akar. riport: színes helyszíni tudósítás, legfontosabb benne az érdekes történet, a sztori, ezért gyakran hatáskeltõ eszközöket is használ. Átmeneti mûfaj az informáló és a véleményformáló mûfajok között. Egyik fajtája az oknyomozó riport, ahol az újságíró valamely dolgot kiderít. interjú: a tudósító és egy másik személy beszélgetésének nyilvánosság elé tárt szövege, elõtte bevezetõvel. glossza: eredetileg lapszéli jegyzet, szöveghez fûzött magyarázat. A véleményformáló mûfajok közé tartozik. Csípõs hangú (gúnyos, ironikus) újságcikk, valamilyen visszatetszõ jelenséget leplez le.

11. A közszolgálati és kereskedelmi rádió és televízió A rádiózás kora 1. Gyorsabb, kényelmesebb, közben mást is lehet csinálni stb. 2. Egyszerûbben, világosabban kell fogalmazni, hogy azonnal megértsék a hallgatók, ismétlésre nincs lehetõség. A terjedelme is rövidebb. 3. Az újsághír valamivel hosszabb lehet, több részletet közölhet, esetleg utalhat korábbi hasonló eseményekre. Földrengés volt Indonéziában: – a rádió csak a puszta tényt közli, hol, mikor következett be, milyen erõsségû volt, mennyi a halott (ha van), a sebesült; – az újság ezeken a tényeken kívül idézheti a szemtanúk, az ott lévõ tudósítók mondatait, leírhatja az Indonéziában eddig elõfordult földrengések adatait, összehasonlítva a mostanival. Várható az Etna újbóli kitörése: – a rádió ezt a puszta tényt közli, és hivatkozik arra a szakértõre vagy megfigyelõre, aki ezt a hírt közölte, esetleg azt, mibõl következtettek erre; – az újság hosszabban közölheti a szakvéleményt, a tudományos megfigyeléseket. Magas rangú katonai vezetõk és biztonságpolitikai szakemberek tanácskoztak Brüsszelben az Európát fenyegetõ terrorveszély miatt: – a rádió ezt az egy mondatot mondja el, az idõponttal, esetleg még néhány ismert vezetõ nevével kiegészítve; – az újság az elõzményekre is kitérhet, milyen terrortámadások voltak eddig, mibõl gondolják, hogy a veszély növekedett, és a tanácskozás eredményérõl is beszámol.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 76


4. Slágerlista, pontos idõ, idõjárás-jelentés, lottószámsorsolás, hírek, vízállásjelentés.

2. b) Többek között Kovács Kati, Gálvölgyi János, Kern András, Hacky Tamás.

5. Ha ismerik, hallgatják a gyerekek a mûsorokat, tudják a helyes választ, de ha nem, a találgatás is elfogadható, mi minden lehet. Aréna: sportmûsor, közlekedési vagy politikai vitamûsor is lehet. Megbeszéljük: egészségügyi tanácsadó, lelki segély vagy bármilyen betelefonálós mûsor, amely a hallgatók problémáit segít megoldani. Napi evangélium: vallási mûsor. Déli Krónika: hírmûsor. Hajnali koktél: kora reggeli magazinmûsor. Mi a pálya?: közlekedési mûsor, kerékpárosok, görkorisok mûsora vagy bármilyen más sportmûsor, állásbörze, fiatalok szórakoztató mûsora stb. lehet.

3. a) Vallási mûsor: közszolgálati, pl.: Református félóra b) Gyerekmûsor: közszolgálati, pl.: Esti mese, Kölyök klub c) Futballmérkõzés közvetítése: kereskedelmi, pl.: a futball-világbajnokság közvetítése d) Híradó: közszolgálati, pl.: Az Este, Híradó extra e) Színházi közvetítés: közszolgálati, pl. Örkény Tóték címû mûvének közvetítése f) Slágerzenei mûsor: kereskedelmi, pl. slágerlisták bemutatása: Negyven király

6. A Magyar Rádió közszolgálati, a Danubius és a Slágerrádió pedig kereskedelmi. 7. A hírek lényeges elemein kívül érdekességeket, a katasztrófánál túlzásokat, pl. az összes nagyobb földrengés halottainak számát, a várható kitörésnél a lehetséges kár nagyságát, a terrorveszélynél a legutóbbi terrortámadások áldozatainak számát stb. is bele lehet építeni.

A közszolgálati és a kereskedelmi televízió 1. Közszolgálati: MTV1, MTV2, Duna TV; kereskedelmi: TV2, RTL Klub. 2. a) A gyerekek biztosan tudnak ilyeneket említeni, még a gyõztesek nevét is bátran megkérdezhetjük tõlük. (Pl. Megasztár a TV 2-n, Megatánc stb.)

4. Minden véleményt csak indoklással fogadjunk el! Nem az a kérdés, szükség van-e rájuk, hanem miért, kiknek van rá szüksége, ill. miért nem kellene készíteni hasonlókat. 5. Társadalmi célú hirdetés lehet a szavazással, választással, az egészségüggyel (rákos gyermekekkel, fogyatékkal élõkkel, véradással, szûrésekkel, a lakosság szájhigiénéjével stb.) kapcsolatos hirdetések. Pl. az önkormányzati választások elõtti felvilágosítás arról, hogyan zajlanak majd, valamint a felhívás arra, hogy minél többen menjenek el. Vagy pl. a szûrések fontosságára, a betegségek megelõzésének lehetõségére való figyelemfelhívás.

12. Televíziós mûsortípusok 1. Például: Angyal (Simon Templar)-sorozat, Minden lében két kanál, Maigret felügyelõ, Columbo, Derrick, Kórház a város szélén, Onedin család, Forsyte Saga, Petrocelli, Kojak, Tetthely stb. Magyar gyártású: Szomszédok, Família Kft. Népszerûek voltak az irodalmi mûvekbõl vagy

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 77


azok alapján készült sorozatok, pl. Egy óra múlva itt vagyok vagy A Tenkes kapitánya. 3. A tv-film minden tekintetben „szûkebb”: kevesebb helyszínen játszódik, azok is általában belsõk, hiányoznak a külsõ nagytotálok, kevesebb szereplõ van, egyszerûbbek a beállítások, több a közeli, egyszerûbb a cselekménybonyolítás, a történetmesélés, mert míg a mozifilm másfél órás, a tv-film általában 50 perces. (Azt a gyerekeknek nem kell tudniuk, hogy a mozifilm általában 24 képkocka/mp-es, a tv-film pedig 25 képkocka/mp-es.) 4. Szembetûnõ lesz a magyar filmek alacsony aránya, s azok között is az ismétlések, régi gyártású filmek lesznek szinte száz százalékban. Fel lehet hívni a figyelmet arra, milyen kevés film készül napjainkban akár az 1910-es, akár a 30-as évek, de akár a háború alattiakhoz viszonyítva is. 5. Komplex feladat, megbeszélése alapos, hosszadalmas lehet, ezért elõzetesen adjuk ki a feladatot otthoni megoldásra, csak a megbeszélés maradjon az órára. 5. a) A hír mindössze csak ennyi, amit a feladat közöl, a helyszín és az idõpont megjelölésével. Egy lehetséges megoldás például: „Tegnap hajnalban, feltehetõen 3 és 4 óra között Budapest VIII. kerületében a Baross utcában egy arra haladó autó elütötte a járda mellett álló hajléktalan férfit, majd segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. Az áldozat a kórházba szállítást követõen meghalt, kiléte ismeretlen. A gépjármû világos, valószínûleg fehér színû, a baleset következtében sérülést szenvedett, elsõ jobb oldali lámpája eltörött. A rendõrség kéri a lakosságot, hogy aki tud valamit a baleset körülményeirõl, a balesetet okozó gépkocsiról vagy az áldozatról, értesítse a rendõrséget.”

5. b) A képen lehet egy fehér gépkocsi, ahhoz hasonló, amely feltehetõen a balesetet okozta. Lehet maga a helyszín is, de azt beszéljük meg a tanulókkal, hogy bár a kereskedelmi csatornák ilyenkor hatásvadász módon elõszeretettel mutatják az áldozat után maradt vértócsát, ízlésesebb e nélkül, messzirõl véve vagy elmosódottan mutatni, ill. ugyanebbõl a kerületbõl egy másik hasonló helyet ábrázoló képet betenni, vagy olyat, ami a helyszínt régebbrõl, a baleset elõttrõl mutatja. Ilyenkor az „illusztráció”, ill. „archív” felirat jelenik meg. Holttestet nem ajánlatos mutatni. Az elõzõ megoldás a hírekben, híradóban felolvasott hírre vonatkozik, amikor többször is elhangzik ugyanúgy, korábbi kiadások is vannak, esetleg gyerekek is láthatják. Más a helyzet akkor, ha mindez 9 óra után, a Kék fény adásában szerepel. Ilyenkor módosulhat az utolsó mondat: „A rendõrség kéri a lakosságot, hogy aki tud valamit a baleset körülményeirõl, felismeri a gázoló gépkocsit, ill. az áldozatot, értesítse a rendõrséget.” A kép az áldozatról készült fotó lehet ebben az esetben. 5. c) A dokumentumfilmnek valósághûnek kell lennie, tartalmaznia kell a tényeket, az azóta elõkerült szemtanúk, mentõsök, az õt ellátó orvos, a rendõrség beszámolóját. Ahhoz, hogy mit tartalmazzon még, el kell dönteni, mirõl szól a dokumentumfilm: csak a balesetrõl, az áldozat életérõl, a mentõsök, orvosok és a rendõrség munkájáról stb. Az iskoláknak szánt oktatófilm nyilván a balesetveszélyre hívja fel a figyelmet, a helyes közlekedés szabályaira, a felelõs magatartás kialakítására helyezi a hangsúlyt. A bûnügyi film részleteként lehet pl. az a gyilkosság, ami után nyomoznak a film során, de lehet egy korábbi gyilkosság szemtanújának elhallgattatása is. 5. d) Az oktató- és dokumentumfilm lehet fekete-fehér és színes is, a bûnügyi színes. Az elsõ kettõ

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 78


kinti helyszínen játszódna, természetes hanghatásokkal, zörejekkel, a bûnügyi lehet megrendezett díszletben is, zenei aláfestéssel. Az elsõ két esetben a kinti helyszín az atmoszférateremtést, a valóságszerûséget szolgálja, ott beszélgetnének a szereplõk, de magát a balesetet csak rajzzal mutatnák be. A bûnügyi filmben „valóságosan”, élõ szereplõkkel játszatnák. Az elsõ kettõnél nem kell szemtanú, a bûnügyinél lényeges kérdés, hogy van-e szemtanú, lehet is, nem is, a cselekmény további bonyolításában ennek nagy szerepe lehet. 6. b) Az összehasonlításkor bizonyára ki fog derülni, hogy a két konkurens csatorna mûsorkínálata azonos idõben hasonló. Mind mûfajra, mind idõtartamra tekintettel, még a reklámok is azonos idõben vannak.

13. Hír, televízió és média 1. Csak a kép közepén látható két mûsorvezetõt és az õket körülvevõ díszletet látja a nézõ. Néhány évvel ezelõtt sok különbség volt egy amerikai és egy magyar stúdió között, ma már ezek a különbségek eltûnõben vannak. 2. A hírsorrendben, a lényegkiemelésben, a hozzá fûzött kommentárban, kiegészítésekben (azaz a tálalás módjában), a mellé rendelt képekben lehet eltérés. 4. A feladat megoldása hasonló a 12. lecke 5. feladatához. 5. a) Sok hasonlóság lesz a képekben. Különbség: a játékfilmes dramaturgiában mindig van egy

fõszereplõ, akinek a legnagyobb veszélyhelyzetek, katasztrófák után is életben kell maradnia a nõi fõszereplõvel együtt, míg a mellékszereplõk mind meghalnak, vagy legalább életveszélyesen megsebesülnek. Az életben nincsenek kiemelt szereplõk, bárkivel megtörténhet bármi. 5. b) Dokumentumfilmet, a játékfilmek közül katasztrófafilmet, a kalandfilm, akciófilm részlete is lehet, ezen kívül tûzvédelmi, balesetvédelmi oktatófilmet. 6. és 7. A gyerekek saját ötleteire, véleményére vagyunk kíváncsiak, bármi elfogadható. 9. A napilapban mindig megjelenik, nagyon rövidnek kell lennie, a hetilapban lehet egy-két mondattal hosszabb, a televíziós reklámnál a képeken van a hangsúly. Üdítõitalt családi lapokban, gyermekújságokban, nõknek szóló magazinokban, ugyanilyen típusú mûsorokban (családi filmekben, gyermekmûsorok elõtt, közben) érdemes reklámozni. 10. A jó reklám felkelti az érdeklõdést a termék iránt, optimális esetben a vásárlási, kipróbálási szándékot is. 11. Illatvarázs: lehet öblítõ, illatosító, tisztító-fertõtlenítõ szer, parfüm, tea reklámja. Reggeli lendület: kávé, tea, müzli, bármilyen reggelire fogyasztott élelmiszer, étel, ital. Krémesen komplett: kávékrémpor, ízesített vaj, margarin, sajtkrém, fagylalt, jégkrémtorta, krémmel töltött csokoládé, keksz. Velünk könnyebb: biztosító, bank, áruházlánc, autómárka-kereskedés.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 79


Útmutató a tankönyv IV. fejezetének tanításához A tankönyv negyedik fejezete az elektronikus médiáról szól. A téma legfontosabb anyagrésze az internet megismertetése, használata, veszélyei. Természetesen ennek elsajátítása leginkább a gyakorlatban történhet. A legegyszerûbb feladatok: konkrét internetcímek, oldalak felkeresése, onnan megadott kérdésekre információk gyûjtése. Nehezebb egy konkrét kérdésre önállóan megtalálni a választ. A keresést, a sok találat közül a megfelelõ minél gyorsabb kiválasztását is gyakorolni kell. Meg kell tanítani a különbözõ keresõprogramokat, és arra is fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy sok írás, adat nem ellenõrzött, nem hiteles, bárki által felrakható információt találhatnak a hálón. Érdemes konkrét példákon megfigyeltetni a kézikönyvekben és az interneten talált adatok esetleges különbségeit. Nem várható el, hogy maguktól rájöjjenek, ha nem igaz vagy nem ellenõrzött tényeket olvasnak. Ezért nem árt rászoktatni a tanulókat arra, hogy fontos esetekben (például házi dolgozat, kiselõadások készítésekor) kézikönyvekben is ellenõrizzék azokat – visszafelé keresni már könnyebb –, ill. meg kell mutatni az ellenõrzött, szakemberek által összeállított

adatbázisokat. (Például a Wikipédia nem az.) Ennek a fejezetnek a tanításakor nem szabad elfelejtkezni a gyerekek között meglévõ különbségekrõl: vannak, akik otthon mindennap használják, vannak, akik csak az iskolában, könyvtárakban, mûvelõdési intézményekben jutnak hozzá. Természetesen a médiatanár feladata ez utóbbiak számára biztosítani a hozzáférést, a gyakorlási lehetõséget. A Kiadó létrehozott egy internetes honlapot, melyhez mind a szaktanárok, mind a tanulók hozzáférhetnek, használhatják. A munkafüzet azért nem tartalmaz ehhez a fejezethez feladatokat, mert egyrészt egyszerûbb ezen a honlapon keresztül a gyakorlatban elsajátítani és gyakorolni az ismereteket, az internethasználatot, másrészt pedig már év eleje, az elsõ fejezet óta rendszeresen vannak/voltak feladatok ebben a témakörben. A munkafüzeti feladatok számát természetesen ilyesfajta keresésekkel tetszés szerint bõvíteni lehet. Azon kollégák számára, akik ehhez a fejezethez is szeretnének útmutatást, példafeladatokat kapni, minden leckéhez találhatnak itt néhányat.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 80


Az új média megjelenése és fejlõdése 16. Számítógép, internet, új média, interaktivitás 11. Kösd össze az összetartozókat! számoló szerkezet (összeadás, kivonás) Leibnitz szorzógép Neumann János digitális információtárolás Pascal számítógépes program Shannon Megoldás: számoló szerkezet (összeadás, kivonás) szorzógép digitális információtárolás számítógépes program

Pascal Leibnitz Shannon Neumann János

12. Mit gondolsz, a diktatúrák miért nem engedélyezik népeik számára az internethasználatot? Milyen televízió, milyen sajtó lehet ezekben az országokban? Tudod-e, hol vannak ilyenek? Megoldás: A diktatúrákban cenzúrázzák a sajtót, a rádiót, a televíziót, nagyon sok tényt elhallgatnak vagy elferdítenek. Ezért a külvilágtól igyekeznek teljesen elzárni az embereket, hogy ne derüljenek ki a hazugságok, ne szerezzenek tudomást az állampolgárok az igazságról, ne juthassanak valós információkhoz. (Pl. Észak-Korea.) 13. Ha van otthon interneted, mire használod? Milyen oldalakat látogatsz szívesen? Használod-e az e-mailt, a csetszobákat? Milyen gyakorisággal? 14. Ha a tegnapi nap eseményeirõl szeretnél beszámolni barátodnak/barátnõdnek, kézzel írt levelet, e-mailt vagy SMS-t írsz? Miért?

Megoldás: Ha nem történt lényeges esemény, vagy nagyon röviden is el lehet mondani, SMS-t fognak írni. Ha valami lényeges, hosszabban elmesélhetõ történetrõl számolnak be, e-mailt fognak használni. A kézzel írt levelet nem alkalmazzák egymás között a mai fiatalok, nehézkessége, idõigényessége miatt. 15. Magyarázd meg, mit jelent az új média és az interaktivitás fogalma! A tankönyvi szöveg alapján megoldható feladat. 16. Mik az elõnyei az internetnek a televízióval, a nyomtatott sajtóval szemben? 17. Nézz utána az interneten Bill Gates pályafutásának! 18. a) Hasonlítsd össze egy nap híreit az újságban, a televízióban és egy internetes honlapon! Mennyi az azonosság bennük? Van-e olyan, amelyet az újságban nem, a televízióban és az interneten megtalálsz? Van-e olyan, amelyet csak az interneten olvastál? b) A csak az interneten olvasott hírek közül hányat találsz meg másnap az újságokban? 19. Keress az internetes oldalakon olyan írásokat, amelyeket mozgóképpel illusztráltak! 10. Mi található az origo.hu fõoldalán, milyen rovatai vannak? Szoktad-e rendszeresen olvasni valamelyiket? Hol keresnéd az aznapi horoszkópot? Hol néznél utána a Forma–1 utolsó futamának? Hol keresnéd a cannes-i fesztivál díjazottjait? Megoldás: Megtalálható az aznapi dátum, névnap, hõ-

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 81


mérséklet, lehetõség van keresésre, freemail használatára, hirdetés feladására. Témák: Itthon, Nagyvilág, Üzleti Negyed, Sport, Techbázis, Filmklub, Autó, Nõi Lapozó, Tudomány, Tévé, Idõjárás, Zene, Programajánló, Ingatlan; ezen kívül van még Linktár, T-Online, Fórum; a Fórumon belül Címlap, Hírek, Levelezés, Internetelõfizetés, Vásárlás (vizsla). A horoszkóp a Nõi Lapozóban, a Forma–1 a Sportrovatban található, a cannes-i fesztivál a film témaköréhez tartozik.

17. Az internet használata és veszélyei 1. a) Miért nehéz az internet szabályozása? Milyen területeken okoz ez problémát? b) Szerinted kell-e szabályozni az internetet? Azért nehéz, mert ellenõrizhetetlen, ill. nagyon nehéz ellenõrizni. A szabályozást illetõen érdekes vita alakulhat ki, érdemes elõre feladni, hogy készüljenek fel érvekkel ellene és mellette. 2. a) Te hogyan védenéd meg leendõ gyermekedet a nemkívánatos internetes tartalmaktól? b) Szabályoznád-e gyermeked internethasználatát (hány éves kortól használhatja, mit használhat)? Ez azért érdekes kérdés, mert a gyerekeket arra kényszeríti, hogy a „másik oldalra” álljanak át. Õk maguk sérelmezik a korlátozást, de megváltozhat (vagy nem) a véleményük, ha szülõi szerepbe képzelik magukat. 3. Van-e olyan barátod, ismerõsöd, akivel az interneten ismerkedtél meg? Csak a hálón tartjátok a kapcsolatot, vagy már személyesen is találkoztatok? 4. Te használnád-e ismerkedésre, partnerkapcsolat céljából a hálót? 5. Az interneten az alábbi friss hírt olvasod:

„Az évszázad leletét találták meg a Bakonyban. Egy teljes épségben maradt dinoszaurusz tetemét ásták ki régészek egy frissen feltárt barlang mélyérõl. Az egyenletes hõmérséklet konzerválta, rendkívül jó állapotban megõrizte az állatot. Ez az elsõ, teljes õshüllõ, amit Magyarországon találtak. A tudósok szerint egy eddig ismeretlen faj, amely még sehol nincs a világon. A fogazata alapján növényevõ lehetett, mely lelõhelyérõl a Dinosaurus Baconiensis nevet kapta.” Hogyan ellenõriznéd a hír valódiságát? Megoldás: 1980–90 elõtti adatokat lehet kézikönyvekbõl, lexikonokból ellenõrizni. Az új hírek természetesen könyvekben még nem találhatók. Ha azonban valóban ilyen nagy jelentõségû dologról van szó, a televízió, rádió, írott sajtó is azonnal beszámol róla. Még aznap, legkésõbb másnap kiderül, igaznak bizonyul-e a hír. A mértékadó sajtót vegyük alapul. És természetesen az sem mindegy, milyen internetes oldalon olvastuk a cikket. Ha nem akarunk az esti híradóig várni, az általunk megbízhatónak ismert internetes hírportálokat is nézzük meg, hogy azokon megtalálható-e ez a hír. 6. Nézz utána, hogy a nyolcadikban tanult írók, költõk közül kik találhatók meg a Digitális Irodalmi Akadémia oldalain! Az általatok elemzett mûvek közül mindegyik elérhetõ-e ilyen módon? 7. a) Keresd meg a Sulinet.hu portált! Milyen rovatai vannak? Megoldás: e-Tananyag, Iskola, Pedagógia, Rendszergazda, Közháló, SuliKat, Fórumok, SDT (Sulinet Digitális Tudásbázis), Újdonságok, Ajánló b) Vajon milyen rovat a Medianavigator? Nézd meg, mit takar! Mit találsz itt? Megoldás: levelek, hozzászólások találhatók itt, regisztrálás után lehet a tartalmakat elolvasni, hozzászólni.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 82


3. a) Keresd meg a Sulineten a mozgókép- és médiaismeret tantárgyat! Hol találtad meg? Megoldás: Sulinet Digitális Tudásbázis/Mûvészetek b) Milyen fejezetcímeket tartalmaz a digitális tananyag? Megoldás: Mozgókép és valóság A mozgókép kifejezõeszközei

Tömegfilm és a sztár Hatás, közönség, befogadás A média etikai környezete és jogi szabályozása c) A fejezeteken belül találhatod az egyes leckék tananyagát. Nyisd meg azokat, amelyek a legjobban érdekelnek vagy többet szeretnél tudni róluk! Kutatásaidról számolj be az osztálytársaidnak!

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 83


Ajánlott filmek jegyzéke A szemléltetésrõl Egy teljes film megnézését, megbeszélését még alacsony óraszám mellett is ajánljuk. Ennek kiválasztását a tanárra bízzuk. Szerencsés esetben megoldható heti-kétheti rendszerességgel, szakköri keretben, órák utáni filmvetítéssel több film megnézése is. Az órákon ezeken kívül csak részletek megtekintésére van lehetõség. A jegyzékben azok a filmek szerepelnek, amelyekbõl ajánlunk legalább egy-egy jelenetet bemutatni, ill. az idõhöz mérten ezekbõl válogatni. Az általunk – a médiatanár által – kínált lehetõségeket tüntettük fel, de ne felejtkezzünk el arról, hogy a gyerekek által hozott anyagot is vigyük be az órára, legalább egy-egy részlet erejéig.

Ajánlott filmek Lumière-fivérek: A baba reggelije, A vonat érkezése, A megöntözött öntözõ Méliès: Utazás a Holdba Chaplin, Charles: egy rövidfilm Aranyláz vagy A kölyök, vagy a Cirkusz, vagy a Nagyvárosi fények, vagy a Modern idõk, vagy a Diktátor Keaton, Buster: A navigátor Kertész Mihály: Casablanca Eizenstein: Patyomkin páncélos Welles, Orson: Aranypolgár Truffaut, Francois: Négyszáz csapás

Godard, Jean-Luc: Kifulladásig Wajda, Andrzej: Hamu és gyémánt Forman, Miloš: Hair vagy Száll a kakukk fészkére ˆ Menzel, Jirí: Szigorúan ellenõrzött vonatok Fellini, Federico: Az édes élet Bergman, Ingmar: A nap vége Tarkovszkij, Andrej: bármelyik filmje Székely István: Hyppolit, a lakáj (valamint a remakje) Radványi Géza: Valahol Európában Fábri Zoltán: Körhinta Jancsó Miklós: Szegénylegények vagy bármelyik másik filmje Bacsó Péter: Tanú Szabó István: Álmodozások kora vagy Mephisto Huszárik Zoltán: Szindbád Koltai Róbert: Sose halunk meg Antal Nimród: Kontroll Hitchcock, Alfred: Psycho vagy Madarak Spielberg, Steven: A cápa vagy E. T., vagy Jurassic Park Leone, Sergio: Volt egyszer egy vadnyugat Coppola, Francis: A Keresztapa Lucas, George: Csillagok háborúja (bármelyik része) Wachowski-testvérek: Mátrix Egy werkfilm Animációs filmek, klasszikus és modern, amerikai, japán (manga), magyar; pl.: Tom és Jerry, Hófehérke, Shrek, Jégkorszak, Pokemon, Vuk, Macskafogó.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 84


Ajánlott irodalom 1001 film, amit látnod kell, mielõtt meghalsz. Bp.: Gabo, 2004. 303 magyar film, amit látnod kell, mielõtt meghalsz. Bp.: Gabo, 2007. Balázs Béla: A film. Bp.: Gondolat, 1963. Balogh Gyöngyi – Gyürey Vera – Honffíy Pál: A magyar játékfilm története a kezdetektõl 1990-ig. Bp.: Mûszaki K., 2004. Bazin, André: Mi a film? Bp.: Osiris, l998. Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy. Bp.: Héttorony K. – Budapest Film, 1992. Bíró Yvette: A hetedik mûvészet. Bp.: Osiris, l998. Császi Lajos: A média. Bp.: Osiris–ELTE, 2002. Császi Lajos: Tévéerõszak és morális pánik. Bp.: Új Mandátum K., 2003. A film krónikája. 2. bõv. kiad. Bp.: Magyar Könyvklub, 2000. Filmkalauz. Bp.: Tarsoly, 2001. Filmlexikon I–II. Bp.: Totem, 2001. Film- és médiafogalmak kisszótára. Bp.: Korona K., 2002. Gelencsér Gábor: Képkorszak: Szöveggyûjtemény a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásához. Bp.: Korona, 2002. Gyenes Zsolt – Hartai László – Kozák Zsuzsanna: Mozgókép és médiaismeret: Feladatgyûjtemény 1–2. Bp.: Korona, 2004. Hartai László – Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret 1. Bp.: Korona, 2003. Hartai László – Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret 2. Bp.: Korona, 2003. Hartai László – Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret: Tankönyv 12–18 éveseknek. Bp.: Korona, 2002. Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede: 1931–2000: Hyppolittól Werckmeisterig. Bp.: Palatinus, 2003. Király Jenõ: Mágikus mozi: Mûfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában. Bp.: Korona, 1998.

Koncz István – Nagy Andor József: A média pedagógiai és pszichológiai problémái. Szentendre: Pedagógiai Pszichológia II., 2002. Kovács András Bálint: Film és elbeszélés. Bp.: Korona, 1997. Kovács András Bálint: A film szerint a világ. Bp.: Palatinus, 2002. Kovács András Bálint: Metropolis, Párizs. (2. kiad.) Bp.: Képzõmûvészeti K., 1992. Kovács András Bálint: A modern film irányzatai: Az európai mûvészfilm 1950–1980. Bp.: Palatinus, 2005. Magyar filmkalauz: Negyven év száz magyar nagyjátékfilmje. Bp.: Magyar FilmintézetMagvetõ, l995. Marx József: A kétdimenziós ember: A játékfilm dramaturgiája. Bp.: Vince K., 2003. McQualil, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Bp.: Osiris, 2003. Nemeskürty István – Szántó Tibor: A magyar filmmûvészet képeskönyve. Bp.: Helikon, 1985. Nemeskürthy István: A képpé varázsolt idõ. Bp.: Magvetõ, 1983. O’Sullivan, Tim–Dutton, Brian–Rayner, Philip: Médiaismeret. Bp.: Korona, 2002. Oxford Film enciklopédia (szerk.: Geoffrey Nowell-Smith). Bp.: Glória K., 1998. Parkinson, David: A mozi. (Bp.): Holló és Társa K., (Fiatalok Oxford könyvtára), 1996. Paturi, Felix: A technika krónikája. Bp.: Officina Nova, 1991. Platt, Richard: A mozi. Bp.: Park K., (Szemtanú), 1999. Szabó Gábor: Filmes könyv: Hogyan kommunikál a film? Bp.: Ab Ovo K., 2002. Szalay Károly: A geg nyomában. Bp.: Magvetõ, 1972. Új filmlexikon. Bp.: Akadémiai K., 1971.

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 85


Jegyzetek

mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 86


mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 87


mediaismeret.qxd

6/16/09

8:53 AM

Page 88


Tartalomjegyzék Bevezetõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Tantervi követelmények, értékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Néhány szó a tantervi követelményekrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Az értékelésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Tanmenetjavaslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Néhány szó a tanmenetek használatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Heti 1,5 óra idõkeret esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Heti 1 óra idõkeret esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Heti 0,5 óra idõkeret esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Javasolt tanmenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Heti 1, azaz évi 37 órára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Heti fél, azaz évi 18 órára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Útmutató a tankönyv használatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Útmutató a munkafüzet használatához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Útmutató a tankönyv IV. fejezetének tanításához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 Ajánlott filmek jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A szemléltetésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Ajánlott filmek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Ajánlott irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

Kézikönyv a Mozgóképés médiaismeret tanításához

Recommend Documents