KÉZIKÖNYV. a HÉTSZÍNVILÁG tankönyvcsalád használatához

Hetszinvilag_kk_2014:7sz-kk04-1.qxd

2014.06.03.

11:10

Page 1

Lőkkösné Varga Alíz

KÉZIKÖNYV a HÉTSZÍNVILÁG tankönyvcsalád használatához

Hetszinvilag_kk_2014:7sz-kk04-1.qxd

2014.06.03.

11:10

Page 2

Szerző:

Lőkkösné Varga Alíz

AP–040132 ISBN 978-963-465-328-8 4. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató ☻ Tördelés: Alinea Kft.

Terjedelem: 17,51 A/5 ív Tömeg: 337 g

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 3

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához „Óh ne mondjátok azt, hogy a könyv ma nem kell, Hogy a könyvnél több az élet és az ember: Mert a könyv is élet, és él, mint az ember – Így él: emberben könyv, S a könyvben az ember!” (Babits Mihály)

ELÕSZÓ Kedves Kolléganõ, Kolléga! Elkészült a 4. évfolyamos Hétszínvilág olvasókönyv és munkafüzet átdolgozása a NAT és az Apáczai Kiadó kerettantervi elõírásainak megfelelõen. Munkánk során arra törekedtünk, hogy taneszközeinket jobbá, vonzóbbá tegyük, amelyekbõl tanítani és tanulni könnyen, kedvvel lehet. Ez a tankönyv és munkafüzet olyan tankönyvcsalád része, amely egységes koncepció alapján építi fel az alsó és felsõ tagozatos irodalmi nevelést, melynek alapja és célja a kommunikációs képesség fejlesztése. A tanító és a felsõ tagozatos magyar irodalom tanár munkájának összehangolását megkönnyíti, ha az alsó tagozatban ugyanabból a tankönyvcsaládból tanítjuk az „olvasást”, illetve az irodalmat. A tankönyv alapjául szolgáló program felépítése biztosítja, hogy a 4. évfolyam végére a tanulók magas szinten teljesítsék a központi tanterv követelményrendszerét. Az olvasókönyv szövegeket és ezekhez kapcsolódó kérdéseket és feladatokat tartalmaz a 9-10 éves korosztály anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez. Különös tekintettel: – az olvasás iránti szeretet erõsítésére, – az értelmi erõk fejlesztésére, az erkölcsi és esztétikai értékrend formálására, – a szövegértõ olvasás és az olvasástechnika fejlesztésére, – az irodalmi ízlés, a stílusérzék alakítására, – az önálló tanulás képességének fejlesztésére. Az olvasókönyv gyermekközpontú és olyan értékeket alapoz meg, mint az emberi tartás, becsület, emberség, amelyet a követelmények folyamatossága és egymásra épülése biztosít. Természetesen a kompe-

tencia fejlesztésének kiváló eszköze. A Nemzeti alaptantervben kulcskompetenciaként jelenik meg az anyanyelvi kommunikáció. Számunkra a következõt jelenti: – értem, amit olvasok; – szeretek és tudok olvasni; – szívesen kommunikálok. Olvasókönyvünk témakörei figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, komplex módon ölelik fel a 9-10 éves gyerek mikrovilágát. A „régi” hasznos pedagógiai gyakorlatot továbbvittük és gyarapítottuk az új, korszerû, kompetenciaalapú oktatást segítõ ismeretekkel. Ezért az újonnan megjelenõ Hétszínvilág tankönyv és munkafüzet mellé ún. „használati utasítást”, kézikönyvet készítettünk. Jelen kiadványunk segíti a Hétszínvilág olvasókönyv és munkafüzet anyagának feldolgozását. E kézikönyvben leírtak javaslatok, mindenkinek az adott körülményekhez: az osztály képességéhez, fogékonyságához, érdeklõdéséhez kell igazítani. Ennek megfelelõen az új ismereteket feldolgozó és a gyakorlóórák arányát is meg lehet változtatni. A tervezéskor figyelmükbe ajánljuk a Gyöngyfüzér és a Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok c. kiadványokat, interaktív tananyagainkat, amelyek a képességfejlesztésben és a differenciálásban nagy segítséget nyújtanak. Tudjuk, hogy az oktatásban a tanító a meghatározó tényezõ, de egy jó könyv megkönnyítheti munkánkat, felébresztheti és megerõsítheti az olvasási kedvet. Mindehhez kívánunk eredményes munkát és sok sikert: A Szerzõk és a Kiadó

3

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 4

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához

I. ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ 4. évfolyamos Hétszínvilág olvasókönyv Az eredményes tanulás alapfeltétele a könyv, mely alkalmazható a tanítás-tanulás folyamatában. A tankönyv a tanulók ismeretszerzésének régi forrása. A jó tankönyvnek a szemléletesség és a szemléltetés didaktikai, metodikai funkciói szempontjából nagy a feladata. A szöveganyag tudományos szemléletességébõl kiindulva az ilyen jellegû szövegek és illusztrációk (képek, rajzok, tények, adatok) összhangja mozgósítja az ismeretszerzés vizuális szervi rendszerét. A tanulók számára szükséges elemzõ, összehasonlító, összegzõ, megfigyelésre is serkentõ, elgondolkodtató feladatokkal a tankönyv az önálló munkavégzés és a tanulás készségét alakítja ki. Az olvasmányok szemléletes bemutatásával, a bemutatást követõ megbeszéléssel a cselekmény megértését mélyítjük, de kibontakoztathatjuk, megalapozhatjuk a tanulók elemzõ készségét, a tankönyvvel végzett önálló tanulói munka alapkészségét. Az olvasmányok két hasábban íródtak, képpel illusztráltak. A Hétszínvilág olvasókönyvet és munkafüzetet azért lehet hatékonyan alkalmazni, mert: – a kompetenciák fejlesztéséhez kiválóan használhatók, – a gyermekek számára vonzók mind esztétikailag, mind tartalmilag, – differenciálásra adnak módokat, lehetõségeket, – a kerettanterv követelményeit maradéktalanul teljesíteni lehet velük, – tantárgyi koncentrációkra alkalmasak, – lehetõséget biztosítanak a nevelési feladatok beépítésére, – könnyû bennük eligazodni, a gyermekek számára is érthetõ jelrendszert tartalmaznak, – tanító- és gyermekközpontúak. 1. A tankönyv szövegválogatása Az olvasókönyv szövegei többségében szépirodalmi (vers, mese, novella, ifjúsági regényrészlet, népköltészeti alkotás, bibliai történet) és ismeretterjesztõ jellegû szövegek, de megjelennek a kötetben az olvasási képesség fejlesztéséhez nélkülözhetetlen hétköz-

4

napi dokumentumszövegek (könyvismertetõ, hír, riport, tudósítás, játékleírás, recept, lexikon szócikk, illemtani jó tanácsok, stb.) is. A versek szorosan illeszkednek a prózai olvasmányok szövetébe. A sokféle hazai népköltészeti alkotás és klasszikus mûmese mellett felfedezhetjük a kiadványban a kárpátaljai gyûjtésû, a cigány, a felvidéki, az orosz, a koreai, a székely, a japán népmeséket is. A gyerekek ösztönösen megérzik a mesékbõl is a kultúrák sokféleségét. A magyar identitástudaton kívül megismerkedhetnek (az Európai Unió tagállamaként) a meséken keresztül e népek életével, történelmével. A szöveggel együtt a népdalok és a népi játékok kottája is megtalálható. Az ismeretterjesztõ szövegek a gyerekek érdeklõdési köréhez igazított szakszerû és pontos ismereteket közvetítenek, a hétköznapi szövegek életbarát témájúak. Sok szállal kapcsolódnak a gyerekek mai életéhez, hétköznapjaihoz, praktikus tartalmukkal lehetõséget kínálnak (pl. mobiltelefon-, e-mail és internethasználat, menetrend, plakát, újságcikk) helyes magatartási és felhasználói szokások kialakításához. 2. Pedagógiai szempontok Az olvasmányok témája, tartalma és terjedelme megfelel a korosztály érdeklõdésének, és gazdag nevelõerõvel bír. A köznyelvben ma ritkábban elõforduló vagy a korosztály nyelvhasználatában szokatlan szavak, kifejezések, szólások megértését, ill. a szövegek értelmezését egyszerû, világos szómagyarázatok és rövid háttér-információk segítik. A függelékben fogalomtár található. A szövegek használatával eredményesen fejleszthetõ a tanulók szövegértése. A könyv színes rajzokkal, fotókkal, reprodukciókkal gazdagon illusztrált. A 7 fejezetet bevezetõ oldal indítja, mely képpel, ráhangoló rövid szöveggel és problémafelvetõ kérdésekkel vezeti át az olvasót az újabb témakörbe. További kutatásra ösztönöznek, támogatják a képzeletet. Jól használhatók szókincsfejlesztéshez és szövegalkotó feladatokhoz is. A tankönyv optimális feltételt teremt az olvasásszövegértés valamennyi részképességének fejlesztéséhez, felhasználása hozzájárul az anyanyelvi kompetenciák alapozásához.

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 5


II. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS 1. A kompetencia Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévõ tudást – ismereteket, képességeket és attitûdbeli jellemzõket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetõen átalakítja az iskoláról, a tanításról és a tanulásról vallott nézeteinket. A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyinek közös vonása a cselekvõképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitûdbeli jellemzõinket – eredményes problémamegoldó tevékenységgé formáljuk. Nem elég megtanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, alkalmazni is tudni kell azt. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sõt felelõsséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cselekvõ embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvõ emberekké. A kompetenciáknak két alapvetõ csoportját különböztetjük meg: az ösztönzõ (reguláló) kompetenciákat, amelyek elsõsorban motivációs természetûek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg, valamint a szervezõ (kognitív) kompetenciákat, amelyek ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak magukban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg. Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla, a tanítás-tanulás folyamatában még mindig az oktatásé és a képzésé a vezetõ szerep. Pedig nagyon

fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. Legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerekek meglévõ szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzést, egyáltalán a visszajelzés fontosságát. Minden ember – gyermek és felnõtt egyaránt – igényli, hogy környezete értékelje a munkáját. Így lehet fokozni valamennyiünk szellemi aktivitását is. 2. A kulcskompetenciák A kulcskompetenciák minden részterületet áthatnak, elõsegítik a tantárgyközi kapcsolatok erõsítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlõdését. A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek és attitûdök (szellemi beállítottság, magatartásformák) többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelezõ oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak. A tudásalapú társadalomban a következõ kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Alapvetõ kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezõ és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség Az anyanyelvi kompetencia az elsõ helyen szereplõ kulcskompetencia. Ennek oka az, hogy minden kompetencia elsajátításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg.

5

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 6

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához 3. A tanulók kompetenciái – Fejlesztésében legnagyobb szerepe az iskolának van. – A kompetenciák a tudás megszerzésével és annak alkalmazásával foglalkoznak. – Bármilyen iskolai szituációban változhatnak, erõsödhetnek. – Igazi fejlesztése az egyénre szabott, differenciált munka során valósulhat meg. 4. Fejlesztendõ kompetenciák az alsó tagozaton • tanulási technikák • intelligens tanulás • alkalmazó tudás • eszközjellegû kompetenciák • szociális kompetenciák • értékorientáció

• Tanulási technikák: •

•

• • •

– változó helyzetek megkövetelte szükségletek felismerése Intelligens tanulás: – belsõ összefüggések megértése – problémamegoldó képesség – tudás területek közti kapcsolat Alkalmazó tudás: – a tudás összekapcsolása a valódi élethelyzetekkel – a változások megértése – döntési képesség – a megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben Eszközjellegû kompetenciák: – nyelvi kompetenciák alkalmazása – kommunikációs kompetenciák alkalmazása Szociális kompetenciák: – konfliktuskezelõ képesség – kooperativitás Értékorientáció: – egyéni értékek – megbízhatóság – tolerancia

5. Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot 6

a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidõs tevékenységekben. A fejlesztendõ kompetenciák területén az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztése minden tanóra feladata. Minden tanóra a tanulók olvasási-szövegértõ és írásképességére alapoz, mindezt továbbfejleszti. Az egyes anyagrészekhez kapcsolódó irodalmi szövegek, szövegrészletek a könyvtárhasználathoz kínálnak lehetõséget: olvasóvá nevelnek. Az órákon más kulcskompetenciák fejlesztésével együtt valósulhat meg az anyanyelvi kommunikációs kulcskompetencia fejlesztése. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése valósul meg az irodalmi szövegek elemzésekor; az olvasott szövegek kapcsán alkotott párbeszédben, véleménynyilvánításban; az ismeretterjesztõ és nem irodalmi szövegek információinak felismerésében, gyûjtésében, rendezésében, felhasználásában. A kommunikációt segíti a szókincsbõvítés, a rokon értelmû és ellentétes jelentésû szavak szótárának használata; a beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatok; a magyar nyelv szabályainak megismertetése a gyakorlatban (mondatbõvítések, mondatvariálások, egy gondolat többféle megfogalmazása). A kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodást fejleszti az olvasott szövegek dramatizálása és az udvarias viselkedés, beszéd tanulása szerepjátékokkal. Az anyanyelvi kommunikáció azért került a kulcskompetenciák közül az elsõ helyre, mert a többi kompetenciának ez az alapja. Hiszen az információk legnagyobb részét az anyanyelvi kommunikáció segítségével szerezzük. Az anyanyelvi kommunikáció egyik alappillére a szövegértés. A szövegértés, az értõ olvasás tanítása és mérése kiemelt feladattá vált a magyar oktatásban az utóbbi idõben. A szövegértés mérése bekerült a témazáró dolgozatok feladatai közé, és ez lett az egyik alapja a minden májusban kötelezõen elrendelt országos kompetenciamérésnek is. Ha megfelelõ jártasságot szereznek tanulóink a szövegértési feladatok megoldásában, javul a szövegértési készségük és a többi tantárgy anyagát is könnyebben tudják megtanulni. Ma már köztudott, hogy életünk során akkor leszünk sikeresek, ha mindenféle szöveget eredményesen fel tudunk dolgozni, vagyis jól megértjük õket. „Ne menj el egyetlen szó mellett sem úgy, hogy nem tudod a jelentését!” (A mondatot lehetne íratni a tanulók füzetének elsõ oldalára is.)

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 7


III. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS ÉS A DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS a) A tanuláselméleti háttér megváltozása 1. A konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás Minden emberi tudás konstruált (építõ, alkotó)

A tanulás aktív folyamat: a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén A mindennapi életben zajló tanulás – a problémák, helyzetek konstruálása és megoldása – szociális folyamat – hangos együttgondolkodás

Miért más az iskolai tanulás? – az iskolai feladatok leegyszerûsítettek – a tanulás magányos folyamattá válik Miért nem sikerült eddig a radikális változtatás? 2. A konstruktivista tanuláselmélet A tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévõ tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Erre akkor képesek, ha a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vetnek fel, bátorítják a tanulói aktivitást, megismerést. A tanulási tevékenységet a fõ fogalmak köré csoportosítják, megbecsülik a tanulók nézeteit, szempontjait, gondolatait és a tanulók értékelését nem választják el a tanulás-tanítás folyamatától.

Komplex, életszerû feladatok Csoportban és párban végzett munka A tanári és tanulói szerepek megváltozása

3. Tanári és tanulói szerepek a) A hagyományos modell Tanár Tanuló a tudás átadása a tudás befogadása a munka megszervezése a tananyag megtanulása a diák motiválása ellenõrzés teljesítménymérés, értékelés AKTÍV PASSZÍV Felelõsség b) Az új, szociális-konstruktivista modell – a tudás általunk konstruált Tanár Tanuló a tanuló konstrukciós a tanulási folyamat aktív folyamatainak szereplõje elõidézése, állandó figyelése metakognitív készségek visszajelzések adása felértékelõdése folyamatos értékelés értékeli a saját és társa teljesítményét AKTÍV AKTÍV Felelõsség Felelõsség A TANULÁSI A TUDÁS FOLYAMAT MEGSZERZÕJE, SZERVEZÕJE ALKOTÓJA

b) Az oktatási dokumentumok megújulása 1. A NAT 2003 és a NAT 2007 összehasonlítása 2. Az Apáczai kerettanterv rövid ismertetése 3. A helyi tantervek átdolgozása Kiemelt figyelemmel kell lenni a következõkre • Az önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása • Információszerzés- és feldolgozás • A kommunikációs képességek fejlesztése • A szociális kompetenciák • A térbeli, idõbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás

7

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 8


c) Kompetenciaalapú oktatás és a differenciált tanulásszervezés 1. Minden tanítási órán kommunikáció folyik

• rétegmunka (csoportokba való besorolás: gyengék, közepesek, jók) • részben egyénre szabott munka (hasonló szintû diákok azonos feladatot kapnak) • teljesen egyénre szabott munka (elõzetes tudás figyelembevételével)

kommunikációs képességek fejlesztése: olvasás, szövegértés írás, helyesírás szóbeli és írásbeli szövegalkotás

b) Párban végzett munka: • páros munka (azonos képességû tanulók) • tanulópár (különbözõ képességû tanulók)

2. Tanulásszervezés a) Egyéni munka: • frontálisan irányított (mindenki önállóan ugyanazt a feladatot végzi)

c) Csoportmunka: • homogén vagy heterogén csoportok • a vezetõk és „szakértõk” kiválasztásának mikéntje • azonos vagy különbözõ feladatok megoldása

IV. AZ OLVASÁSTECHNIKÁT ÉS A SZÖVEGÉRTÉST FEJLESZTÕ GYAKORLATOK Fürtábra Olyan grafikai szervezõ, amely információk, fogalmak közti kapcsolatokat mutat be. A tanulókat nyílt és szabad gondolkodásra biztatja. Menete: – Írjunk egy központi szót az ábra közepébe! – A többi buborékba írjuk azokat a szavakat, amelyek a gyerekek eszébe jutnak! – Ahogy a gondolatok szaporodnak, úgy kezdjünk kapcsolatot teremteni köztük!

Vak kéz Adott elbeszélés, mese eseménysorát megrajzoljuk néhány képben (4-6). Fénymásoljuk, feldaraboljuk, borítékba helyezzük. A diákok képes felükkel lefelé fordítva az asztal közepére teszik, majd mindenki 8

húz egyet. A csoporttagok olyan részletesen „leírják” a náluk lévõ képet, ahogy csak tudják. A többiek képeit megnézni tilos! Közösen megegyeznek abban, hogy milyen sorrendben kerüljenek a képek az asztalra, lefelé fordítva. Csak akkor szabad visszafordítani õket, amikor összeállt a teljes sorrend. Szeptemberi emlék – Egy szegény kisfiú megy az édesanyjával egymás kezét szorongatva az iskolába beiratkozni – A kisfiú a tanító bácsi ölében ül, õ viszi be az osztályba Beszámoló forgóban Alkalmazása célszerû egy fejezet lezárásakor. Minden csoport kap egy üres papírlapot, amit feltesz a táblára a saját témája megjelölésével. Saját lapjuk elé állva más-más színû filccel egy-egy fontos gondolatot felírnak, majd továbblépnek a következõ csoport lapjához. Mindig elolvassák, amit az elõzõ diák írt, ugyanazt nem ismételhetik. Ha valamivel nem értenek egyet, saját színükkel megjelölik a kritikus részt, amit ellenõrzéskor megbeszélnek. A népmesék összefoglalásakor minden csoport kap egy-egy mesefajtát, és ehhez gyûjtik a már korábban tanult információkat: állatmese, tündérmese, tréfás mese, csalimese, valós mese (szereplõi, cselekménye, tanulsága, mesei kifejezések, meseszámok…).

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 9

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Ötsoros Versforma a téma tömörítésére, szintetizálására. A ráhangolódás szakaszában az elõzetes tudás feltárását, a reflektálás szakaszában az információk öszszegzését, a komplex gondolatok néhány szóval történõ kifejtését gyakoroltatja. Móra Ferenc: Történet a másik csalóról Palkó

(2 tulajdonság)

(3 cselekvés)

(egy 4 szavas mondat)

(1 szinonima a címhez) A mesérõl tanultak összefoglalása Mi? (1 fõnév) mese Milyen? (2 melléknév) érdekes, tanulságos Mire szolgál? (3 ige) elaltat, tanít, szórakoztat Mi jut eszedbe róla? (4 szavas mondat) Minden gyerek szívesen hallgatja. Mire emlékeztet? (1 szinonima az 1. sorhoz) kitaláció Kíváncsi kocka Olyan eljárás, amely az adott szöveg más-más szemszögbõl való vizsgálatára késztet. Eszköze egy nagyobb méretû kocka, amelynek minden oldalán egy-egy kérdés vagy megállapítás áll. Ezzel dobnak a tanulók, és a kérdésre, feladatra felelnek. A süncsalád

Almát szemétér’ (kárpátaljai magyar népmese) 1-es Hol él? 1-es Szereplõk 2-es Hogy néz ki? 2-es Helyszín, idõ 3-as Mire emlékeztet a hangja? 3-as Események 4-es Mivel táplálkozik? 4-es Tanulság 5-ös Hogy vészeli át a telet? 5-ös Szereplõk tulajdonságai 6-os Milyenek a kicsinyei? 6-os Továbbgondolás

vagy: 1-es Lakhelye 2-es Testfelépítése 3-as Hangja 4-es Táplálkozása 5-ös Élete télen 6-os Utódai Kilépõkártya A reflektálási szakaszban alkalmazható technika, amikor a tanulók az óra vége elõtt pár perccel egy elõre kiosztott papírlapon írásban reflektálnak az olvasottakra: – kiemelik a számukra legfontosabb gondolatot; – kérdést fogalmaznak meg az olvasottakkal kapcsolatban – személyes megjegyzést, észrevételt tesznek A tanító a következõ óra elején reagál a kilépõkártyákon olvasottakra. A galamb, a gombfoci meg a trükkök – Szeretem a vicces történeteket. – Nekem is vannak hasonló trükkjeim. – Nem szeretnék olyan hiszékeny lenni, mint Laci! – Inkább tanulok, mint csodára várok. Kerekasztal körforgó A gondolatok kifejezéséhez sorban, körben mindenkinek hozzá kell járulnia. Szóban és írásban is végezhetõ feladat. Szeptemberi emlék Miért volt emlékezetes Móra Ferenc számára az a bizonyos szeptember? – Mert olyan szomorú esemény történt vele, amit soha nem felejtett el. – Mert családja szegénysége nagyon elkeserítette. – Mert iskolatársai elõtt szégyellte nyomorúságukat. – Mert kizárták a számára mindent jelentõ tanulásból. – Mert majd megszakadt a szíve bánatában. Stb. Jóslás Ezzel a technikával arra ösztönözzük a tanulókat, hogy korlátozott számú információ birtokában elõfeltevéseket, elvárásokat fogalmazzanak meg az olvasandó szöveggel kapcsolatban. A szöveg megismerése után vessük össze elvárásainkat az olvasottakkal! 9

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 10

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Jóslásokat végezhetünk: – címbõl (Ha Simonnak hatalma volna); – illusztrációból (A rátóti csikótojás); – ráhangolási rész feladataiból (Mátyás király meg az igazmondó juhász címû mese; szóanyag, szereplõkre, helyszínre, címre vonatkozó feladatok). Részek elõtt: Mit gondolsz, mi fog történni? Mi erre a bizonyíték? Mi történt valójában? Jellemtérkép Irodalmi hõsök, meseszereplõk, kitalált személyek jellemzésére használhatjuk. A tulajdonságokat minden esetben a szövegben kifejtett vagy rejtett érvekkel kell alátámasztani.

Menete: – A betûkártyákat fordítva, mágnessel vagy táblagyurmával felhelyezzük a táblára. – A tanulók elõször mássalhangzókat kérnek. Ha van a címben a kért betûbõl, akkor megfordítjuk. – Ha a mássalhangzókat mind megfejtették, kérhetik a magánhangzókat (a sorrend lehet fordított is: mgh – msh). A Z A R A NY P A R Á ZS Olvasónapló Az éppen aktuális olvasmány megismerése. A tanulók véleményt alkotnak az olvasottakról. Ez lehet házi feladat, amirõl a következõ óra elején számolnak be. Az olvasottakról történõ véleményalkotásra késztet.

Kevély Kereki Kérdés

Válasz

Indoklás

Mi tetszett a történetben? Mi nem tetszett? Melyik szereplõ gondolkodása áll hozzád a legközelebb? Kivel nem tudsz azonosulni?

Belsõ hangok Olyan eljárás, amellyel feltárjuk a szereplõk indítékait, viszonyát más szereplõkkel. Arra biztatjuk a tanulókat, hogy fogalmazzák meg más gondolatait, érzéseit adott pillanatban. Lehet monológ vagy párbeszéd. Az aranyparázs c. mesében mirõl beszélhetett a szegény ember az öregemberrel, amikor a parazsat elvitte? Szerencsekerék Olyan feladvány, amelyben az olvasmány címét, szereplõjét, helyszínét vagy egy fontos, megjegyzendõ gondolatot, tanulságot, közmondást rejtünk el.

10

Mennyire elfogadható számodra a történet befejezése? Kerettörténet Az olvasott történet lejegyzése tömören, ami egyben a mû szerkezetét is felvázolja. • A történet játszódik. • Idejár a történet fõszereplõje , aki . • A történet másik szereplõje , aki . • A bonyodalom akkor kezdõdik, amikor . • Ezt követõen . • A probléma akkor oldódik meg, amikor . • A történet azzal fejezõdik be, hogy .

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 11


V. KOOPERATÍV TANULÁS

Miért van szükség kooperatív tanulásra? Az iskolai évek elõrehaladtával a diákok zömének jelentõsen csökken a tanulási kedve. Az elsõ évfolyamon még lelkesen író, olvasó, számoló tanulók az iskolapadban eltöltött néhány év után elvesztik a lelkesedésüket, az iskolát nyûgnek érzik. A motiváció csökkenésének pedig nyilvánvaló következménye a tanulás hatékonyságának és eredményességének a csökkenése. A jelenlegi oktatásunk domináns szervezési módja még mindig a frontális osztálymunka, ahol a pedagógus közöl, kérdez, feladatot ad, ellenõriz, értékel, engedélyt ad a gyerekeknek a válaszadásra; a diákok pedig párhuzamos padsorokban ülnek, mindannyian a tanárra néznek, egymásnak csak a hátát látják. Pedig ezeknek a gyerekeknek a mozgásigénye, kíváncsisága, társas aktivitása más módszereket tenne szükségessé. Számtalan nemzetközi és hazai kísérlet igazolta, hogy a társas tevékenységre, a tanulók aktivitására, cselekvésére épülõ tanulási helyzetek jelentõsen segítik a tananyag megértését, elsajátítását, növelik a tanulási motivációt, javítják a tanulásban lemaradt gyerekek tanuláshoz való viszonyát.

Mennyi idõt szánjunk a kooperatív tanulásra? A kooperatív tanulási módszereket és az azokra fordított idõt mindig a konkrét tanítási célok határozzák meg. Csak akkor szabad ezt a szervezési módot alkalmazni, ha a tananyag jellege, a rendelkezésre álló idõ, a tanulók sajátosságai stb. lehetõvé teszik. Azok a tanárok, akik most kezdik a kooperatív tanulás módszerének alkalmazását az oktatásukban, általában hetente egyszer használják, míg a gyakorlattal rendelkezõ tanárok az idõ túlnyomó többségében kooperatív csoportokat mûködtetnek. A kooperatív tanulási módszerek alkalmazását fokozatosan kell bevezetni. Egy-egy új módszer megismertetésére csak akkor kerülhet sor, ha az elõzõ alkalmazásban már kellõ tapasztalatot szereztek a tanítványaink. Ne legyünk türelmetlenek! Kutatási tapasztalatok bizonyítják, hogy kooperatív tanulással rövid idõ alatt is jelentõs eredmények érhetõk el. A kooperatív tanulás módszerei nemcsak a társas kapcsolatok fejlesztésére alkalmasak, hanem sokféleképp alkalmazhatók a tanítás-tanulás folyamatában. Vannak módszerek, amelyek a gondolkodásfejlesztést, az információmegosztást, illetve a kommunikációmegosztást segítik. A kooperatív tanulási módszerek jelentõs része az alapvetõ képességeket, kompetenciákat fejleszti, illetve ismereteket sajátíttat el. Egyaránt alkalmazható az új anyag feldolgozása, az alkalmazás, a rögzítés és a rendszerezés során.

Mi a kooperatív tanulás elõnye? A diákok a kooperatív tanulási módszerrel megtanulják, hogyan figyeljenek oda másokra, hogyan kommunikáljanak egymással, hogyan viszonyuljanak társaikhoz, vagyis e módszer segítségével hatékonyan fejleszthetõ a tanulók társas képessége, javul a különbözõ kultúrákhoz tartozó gyerekek közötti kapcsolat, könnyebb a másság elfogadása. A kooperatív tanulás növeli az osztályok általános teljesítményét, mivel a gyerekek aktív tanulása pozitívan hat a tananyag mélyebb megértésére. Segíti a diákok kreativitásának a fejlõdését, növeli az aktivitásukat és érdeklõdésüket a különbözõ tantárgyak iránt.

Hogyan kezdjük? Sok pedagógus úgy gondolja, ha 3-4 fõs csoportokba ültetve dolgoztatja a gyerekeket, akkor a kooperatív tanulás módszerét alkalmazza. Pedig nem elég egyszerûen tanulócsoportokba osztani a diákokat, ki kell építeni közöttük az együttmûködés képességét. Így tehát az elsõ feladatok egyike, hogy a tanulókat felkészítsük a csoportmunkára. Ebben az idõszakban különösen nagy figyelmet kell fordítani az osztály társas kapcsolatainak fejlesztésére, illetve a csoportfejlesztésre. Mindez elõször elfecsérelt idõnek tûnhet, de valójában többszörösen megtérülõ befektetés. Azokban az osztályokban, amelyekben feszültségek vannak, komoly nehézsé-

Együtt – mûködik „Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, hogyan tanulják, mert ez meghatározza a tudásuk felhasználását egész életük során.” (Max Plancot)

11

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 12

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához get okozhat a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Azonban ha sikerül kialakítani az osztály egészében a pozitív közösségtudatot, a kölcsönös bizalmat, szeretetet, akkor olyan környezetet teremtettünk, amely lehetõvé teszi a hatékony tanulást. Természetesen vannak olyan egyszerû módszerek is, amelyek alkalmazásához nincs szükség elõzetesen kialakított együttmûködési és kommunikációs készségekre. Ezek a legegyszerûbb módszerek minden tantárgyhoz használhatók, elõször ezeket célszerû kipróbálni, s hagyjuk késõbbre az összetett, fejlett együttmûködési készséget kívánó módszereket. A következõkben két olyan módszert ismertetek, amely az osztály társas kapcsolatainak fejlesztésére alkalmazható. Keveredj – állj meg – csoportosulj! A diákok a teremben sétálnak. A tanár „állj meg” felszólítására megállnak ott, ahol éppen vannak, és a pedagógus felé fordulnak. Ekkor olyan kérdést tesz fel, amelyre a válasz a játékosok létszámánál nem nagyobb szám. (Hány lába van egy rovarnak?) A „csoportosulj” felszólításra a tanulóknak akkora létszámú csoportokat kell alkotniuk, mint amennyi a kérdésre válaszoló szám. (Mivel egy rovarnak 6 lába van, ezért a diákok gyorsan hatos csoportokba tömörülnek.) Akik nem tudnak csatlakozni egyik csoporthoz sem, a tábla elõtt gyülekeznek. Õk lesznek a tartalékok. (Ha például 25 gyerek jár az osz-

12

tályba, egy gyerek lesz a tartalék, ha 26-an, akkor kettõ stb.) A „keveredj” felszólításra ismét sétálni kezdenek a diákok, s következhet a második kérdés. A szabály az, hogy kétszer egymás után nem lehet tartalék ugyanaz a gyerek. Természetesen más kérdést is feltehetünk, például: Hány pár lába van a póknak? Hány éle van egy kockának? Mennyi a maradék, ha a 29-et 5-tel osztom? Hány mm fél cm? Melyik században volt a honfoglalás? Hány igeidõt használunk a magyar nyelvben? Hasonlók csoportja Az osztályban elhangzik egy kérdés. (Melyik a kedvenc állatod?) A diákok közül az azonos választ adók egy-egy csoportot alkotnak, és megbeszélik, hogy miért ugyanazt válaszolták. Összegyûjtik a válaszuk mellett szóló érveket, s kialakítanak egy csoportvéleményt. Késõbb ezt megoszthatják a többiekkel is. Természetesen más kérdést is feltehetünk, például: Mi a kedvenc hobbid? Melyik tantárgy a kedvenced? Kinek a bõrébe bújnál a legszívesebben a mesék szereplõi közül? Felhasznált irodalom Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Ökonet Kft., Budapest, 2001 Horváth Attila: Kooperatív technikák. OKI, Budapest, 1994

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 13


VI. ÚJ TÖREKVÉSEK, KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁK A SZÖVEGFELDOLGOZÁSBAN Az RJR-modell (Ráhangolódás-Jelentésteremtés-Reflektálás) A tanulók kritikai, elemzõ munkát végeznek, megdolgoznak a jelentésért. – A ráhangolódás szakaszában mozgósítják a témáról korábban szerzett ismereteiket, illetve feleleveníthetik azokat, amelyekhez az új téma kapcsolható. – A jelentésteremtés fázisában megismerkednek az új információkkal és gondolatokkal. Ezek – a megértési folyamat során – beépülnek a már meglévõ rendszerbe. – Reflektáláskor megszilárdítják az újonnan tanult ismereteket, saját nyelvükön fogalmazzák meg az új gondolatokat.

AKTÍV RÉSZVÉTEL RUGALMAS GONDOLKODÁSMÓD

Egy témáról különféle szerepekben Olyan eljárás, amelyben a tanulók különbözõ szerepekben, különféle hallgatóságnak fogalmazzák meg mondanivalójukat, akár többféle mûfajban is. Nagyon jó elõkészítõje az önálló írásbeli szövegalkotásnak. Mátyás király meg az igazmondó juhász címû népmonda alapján. – Meséld el az esetet a juhász nevében a királyának, cimborájának! – Mesélj Mátyás király nevében Burkus királynak! – (A királylány beszámol apjának a bárány eltûnésérõl. A juhász elmeséli Mátyásnak a báránnyal történteket.) Fogalomtáblázat Információk megjelenítésére, összehasonlítására alkalmazható eljárás. Segíti a tanulókat a lényegkiemelésben, ok-okozati összefüggések feltárásában, különféle szempontok szerinti összehasonlításban.

13

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 14


Mese

Szereplõk

Események

Helyszínek

boszorkány, királylány, tündér, manó…

Szerencsét próbál, legyõzi a sárkányt, elvarázsolja…

Üveghegyen innen, Óperencián túl, rengeteg erdõ…

Szabadságharc, szabadulás, várvédelem, eskü…

Munkács, Bécs, Lengyelország, Bécsújhely, magyar határ…

Monda Rákóczi, Esze, Mikes, fejedelem, vezér, íródeák…

Insert Olyan jegyzetelési eljárás, amikor olvasás közben a szöveget megértésünknek és tudásunknak megfelelõen oldalszéli jelekkel látjuk el. Ezáltal az elmélyült figyelem végig fenntartható. Fõként ismeretközlõ szövegeknél alkalmazzuk. Menete: – A tanulókkal megismertetjük a jelöléseket. ✓ errõl már olvastam + számomra új információk ? nem értettem – Olvasás közben mondatok vagy kisebb gondolategységek után használják ezeket. – Az óra mindhárom szakaszában használható.

Találó kérdések Az adott szöveg mélyebb megértésére készteti a tanulókat. Mivel jól kérdezni nagyon nehéz, így eleinte a tanár is bekapcsolódik a munkába, hogy mintát adjon. Az egyik szakasz végén õ kérdezi a tanulókat, azok felelnek. A következõ szakaszban a diákoké a kérdezõ szerepe, a tanár válaszol. Páros munkában is jól alkalmazható eljárás. Dobj egy kérdést! Az olvasottak megértését ellenõrizhetjük ezzel a módszerrel. A tanulók egy összegyûrt papírgalacsint dobnak annak, akitõl kérdésükre a választ várják. Õ továbbdobja, de egyben fel is teszi a következõ kérdést. Reflektáláskor, de óra elején is alkalmazható az elõzõek átismétlésére. A kérdés minõségét is kiköthetjük: ténykérdéseket vagy gondolkodtatóakat várunk. Csoportinterjú v. forró szék A csoport egy tagja középre ül az olvasott szöveg egy szereplõjeként. A többiek sorban kérdéseket tesznek fel neki a mesére, illetve a megformált karakterre vonatkozóan. Minden csoporttag kerüljön sorra! Mátyás király meg az igazmondó juhász Kérdések Mátyás királynak: – Mit gondolt felséged a juhászról, amikor megtudta, hogy az aranyszõrû bárányt nem hozta magával? – Megbízott-e a juhászban? – Milyen viselkedésre számított a juhásztól, amikor a királyi palotába visszatért? – Ha másként viselkedik, milyen büntetést kapott volna a juhász?

1. Feladatmeghatározások és kérdésfeltevések a kompetenciaalapú tanításhoz Példa a feladatmeghatározásokra

A GONDOLKODÁS SZINTJEI (kognitív taxonómia) Követelmények

Példa a kérdésfeltevésekre

ISMERET A tanuló képes tényeket, fogalmakat, módszereket, szabályokat felismerni vagy felidézni.

Ki, mi, mikor, hol, hogyan, mennyi, milyen, melyik…?

Alapmûveletek Nevezze meg…! Sorolja fel…! Határozza meg…! Válassza ki…! Jelölje meg…!

14

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 15

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Példa a feladatmeghatározásokra

A GONDOLKODÁS SZINTJEI (kognitív taxonómia) Követelmények

Példa a kérdésfeltevésekre

Képzelje el…! Mondja el saját szavaival…! Mondjon példát…! Különböztesse meg…! Magyarázza el…! Egészítse ki…! Rajzolja le…!

MEGÉRTÉS A tanuló megérti, amit közöltek vele, fel tudja használni a közlés tartalmát anélkül, hogy másfajta tartalommal hozná kapcsolatba.

Mi az alapötlete…? Milyennek képzeli…? Mit gondol…? Hogyan foglalná össze…? Miért…?

Használja fel…! Változtassa meg…! Számítsa ki…! Módosítsa…! Találja meg…! Demonstrálja…!

ALKALMAZÁS A tanuló képes az elméleti ismereteket, szabályokat, elveket, módszereket konkrét és sajátos esetekben használni.

Hogyan példázza…? Hogyan áll kapcsolatban…?

Ossza fel…! Vázolja fel…! Számítsa ki…! Módosítsa…! Találja meg…! Demonstrálja…!

ELEMZÉS (analízis) A tanuló képes az adott tartalmat összetevõ elemeire, részeire bontani.

Mik a részei vagy tulajdonságai…? Hogyan csoportosítaná…? Miben hasonlít, miben különbözik…? Mik az okai, indítékai…? Mivel tudná bizonyítani…?

Csoportosítsa…! Kapcsolja össze…! Tervezze meg…! Alkossa meg…! Javasoljon megoldást…!

EGYBEFOGLALÁS (szintézis) A tanuló képes az elemekkel, részekkel dolgozni, és összerakni ezeket egy egésszé, képes egy új modellt vagy struktúrát létrehozni.

Mire következtet…? Milyen gondolatokat fûzne…? Hogyan tervezne, készítene egy új…? Mi történne, ha …-t …-vel kombinálnánk…? Mi lenne, ha…? Milyen megoldást javasolna?

Döntse el…! Ítélje meg…! Értékelje…! Becsülje fel…! Bizonyítsa be…! Rangsorolja…!

ÉRTÉKELÉS A tanuló képes mennyiségi és minõségi ítéleteket alkotni arról, hogy anyagok és módszerek mennyiben tesznek eleget a kritériumoknak. (kritikai gondolkodás)

Egyetért-e…? Mit gondol…? Mi a legfontosabb…? Hogyan rangsorolná…? Hogyan döntene…? Milyen feltételeket szabna…?

Magasabb rendû mûveletek

15

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 16


VII. AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE AZ ALAPOZÓ SZAKASZBAN 1. Az olvasás Az olvasás, a szövegértés fogalmát a PISA-vizsgálat a következõ módon fogalmazta meg: „az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, részt vegyen a mindennapi életben.” Mindenekelõtt azt kell leszögeznünk, hogy a szövegértõ képesség fejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel az olvasástechnika eszközszintû használata. Az olvasás produktív folyamat. Olyan komplex, bonyolult képesség, amely sajátos rutinokból, készségekbõl és ismeretekbõl szervezõdik, és amely kognitív (megismerõ) tényezõket is magában foglal, pl.: figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás stb. Gyakran felmerülõ probléma, hogy a gyerekek egy része nem szeret olvasni. Sajnos ennek oka több esetben az iskoláskor elõtti idõszakra vezethetõ viszsza. A szülõk egyre kevesebbet mesélnek, illetve olvasnak mesét csemetéiknek. Ezzel nem fejlõdik olyan ütemben gyermekeik fantáziája, hogy képesek legyenek a majdan olvasott szövegek befogadására. Vagyis nem tudják elképzelni a szövegben leírtakat, lelki szemeik elõtt nem jelenik meg sem a kacsalábon forgó kastély, sem a királykisasszony alakja. Bezzeg a televízióban, a DVD-n mindent képekben, készen kapnak. A szülõk maguk is egyre kevesebbet olvasnak, így nem mutatnak követendõ példát gyermekeik számára. A minimális szókincs, a beszédértés alacsony foka is nehezíti a szövegértést. Az iskola felelõssége sem elhanyagolható. Megfelelõ idõt kell biztosítani a betûtanításra. Sokkal több idõt kell fordítani a betûtanításra, a betûk összeolvasására és a szó, majd a mondat, s végül a szövegek olvasására. A kulcsszó a kellõ mértékû és mélységû rögzítés, valamint begyakorlás. Összefoglalva az értõ olvasás feltételei: – Szilárd olvasástechnika, gyors és pontos dekódolás – Nyelvi tudás (beszédértés, szókincs) – Megfelelõ háttértudás, ismeret – Gondolkodási képességek – Rendszeres olvasási tevékenység

16

2. Az olvasási képesség szintjei 1. szint Olvasástechnika A betûk felismerése, összeolvasása, dekódolás. 2. szint Értõ olvasás A szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértése. A feltett kérdésekre a szövegben nyíltan adott a válasz, az a szövegben való visszakereséssel megoldható. 3. szint Értelmezõ olvasás A szöveggel kapcsolatos kérdésre közvetlenül nem adható meg a válasz. A szó szerinti megértésen túl a sorok mögé kell látni, azaz ki kell következtetni a választ. Ok-okozati viszonyokat kell megérteni. Továbbá szükség van a rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve alkalmi jelentések feltárására. Az olvasónak az olvasottak alapján különbözõ „fordításokat” kell végeznie, pl.: átfogalmazás, rajz készítése, cselekvés végzése stb. Ki kell derítenie nem csak a hiányzó szavakat, kifejezéseket, hanem az írói szándékot is. 4. szint Bíráló (kritikai) olvasás Ezen a szinten az olvasó már képes az olvasottakat összevetni saját tapasztalataival, más forrásokkal. El tudja különíteni a tényt a véleménytõl. Képes felfedezni az ellentmondásokat és hibákat. Értékeli a szöveget, más szöveghez, erkölcsi normához viszonyítja. Feltárja a szerzõ viszonyát a témához. 5. szint Alkotó (kreatív) olvasás A legfelsõ szinten az olvasó képes belsõ képet alkotni, az olvasottakat megjeleníteni, az ellentmondásokat megszüntetni. Bele tudja magát élni egy-egy szereplõ helyzetébe. Tudja folytatni vagy megváltoztatni a történetet.

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 17


3. Az olvasás technikája Az olvasástechnikából adódó hibákat (betûtévesztés, betûkihagyás) azonnal javítani kell, akár önállóan, akár tanári segítséggel. Az alapozó szakaszban fontos néhány percet biztosítani a gyorsolvasási gyakorlatok rendszeres végeztetésére. Nem csak magyarórákon! 1. Légzõgyakorlatok Kilégzéskor hangosan, középhangerõvel, halkan – számoljunk húszig – számoljunk húsztól visszafele – soroljuk a hónapok neveit – soroljuk õket visszafele – mondjuk a kiválasztott verset – mondjuk az olvasmányokból kiemelt mondatokat – mondjunk szó- és mondatpiramisokat… 2. Gyorsolvasási gyakorlatok Tanítóként a mi felelõsségünk, hogy minél többet gyakoroltassuk a tanulókkal a hangos olvasást. Nagyon lényeges szempont, hogy visszakapta a szótagoló olvasás az õt megilletõ helyet az olvasástanítás folyamatában. A szótagolás nemcsak pontosabbá teszi a tanulók olvasását, hanem sokat segít a helyesírási képességük fejlesztésében is. A következõ feladattípusokat az olvasás tempójának és pontosságának fokozása érdekében végeztethetjük a tanulókkal. Ezek a gyakorlattípusok igazán akkor hatékonyak, ha rendszeresen, tréningszerûen alkalmazzuk õket, lehetõség szerint minden tanítási órán, amikor az adott tantárgy szaknyelvébõl választhatunk szavakat, szószerkezeteket, esetleg mondatokat. 3. Látószögnövelõ gyakorlatok A síkban vízszintesen, piramis alakban elhelyezett szavakat a tanulók egyszeri rápillantással, a tekintet rögzítése nélkül olvassák el. Nehezíthetõ úgy, hogy a szópiramisnak csak egy-egy elemét villantjuk fel az írásvetítõn. Ehhez alkalmazhatunk egy lapot, amelyre középen „ablakot” vágunk. Az ablakban mindig csak egy szót villantunk fel az írásvetítõ segítségével. Az a tanuló, aki el tudja olvasni a felvillantott szót, jelentkezik. A jelentkezõk közül választjuk ki azt, aki hangosan megmondja, mi volt az olvasott szó.

a) Olvassátok el közösen az egyre hosszabbodó szavakat! bot tanya juhász megette elveszett aranyszõrû b) Olvassátok fel az egyre hosszabbodó szószerkezeteket! Erõs bot Mátyás király Búsuló juhász Aranyszõrû bárány Igazmondó juhász c) Olvassátok fel az egyre terjedelmesebb mondatokat! A Mecsek lejtõin tavaszodik. A Mecsek déli lejtõin tavaszodik. A Mecsek védett déli lejtõin tavaszodik. A Mecsek szelektõl védett déli lejtõin tavaszodik. A Mecsek északi szelektõl védett déli lejtõin tavaszodik. d) Olvassátok el az egymás után felvillanó szavakat! Jelentkezzen az, aki a felvillantás alatt el tudta olvasni a szót! lyuk egérlyuk beleszúrta mondókáját felköszöntötte 4. Ritmikus szemmozgást fejlesztõ gyakorlatok Olvasás közben a szem úgynevezett szökellõ mozgást végez a nyomtatott sorokon. A szem a megállás pillanatában rögzíti, „fényképezi le” a jeleket (szavakat, szószerkezeteket). Igazából a rögzítési szünetben olvasunk. A cél az, hogy a tanulók minél több betût lássanak át, így kevesebb szemugrással érnek a sor végére. Ez azért is fontos, mert a mondatok indításakor már látniuk kell a mondatvégi írásjelet. Más hanglejtéssel olvasandó a következõ mondat, ha kijelentésként, kérdésként vagy felkiáltásként található a szövegben: Holnapután elmarad az utolsó óránk. (!) (?) Elõször olvassátok a kisbetûs, majd a nagybetûs szavakat! szeretett ISMERÕS távoli BARÁT kedves ROKON jó CSALÁDTAG 17

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 18

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához 4. Jelfelismerési gyakorlatok A gyakoroltatás célja a pontos olvasásra késztetés. A szóhalmazokban a kiemelt szó ismétlõdését keresik. Úgy is nehezíthetjük a gyakorlatot, hogy nem adjuk meg elõre, milyen szót, szórészt keressenek. a) Írjátok le, hányszor olvassátok a kiemelt szót a szóhalmazban! kérek kerek, kérek, kérem, kerék, kéret, kerék, kérés, kérek, kérek, kerek, kéret, kértek, kérek, kérés, kérlek, kérek b) Írjátok le, hányszor olvassátok a kiemelt szót a szóhalmazban! Vegyétek figyelembe a szórészeket is! karom károm, karám, karom, akarom, karomfa, jóakaróm, karton, káromol, karom, takaróm, takarom, karóm

5. Hibakeresõ gyakorlatok Ugyancsak pontos olvasásra szoktatja a tanulókat, amikor a jelsoroszlopokban kell megkeresniük a hibátlanul leírt szót. Fõleg a felületesen olvasók számára kiváló gyakorlat. A hibák megnevezésével nagyszerûen alkalmazható a helyesírási képesség fejlesztésére is. a) Mondd meg, hányadik szó hibátlan az aláhúzott szó alatti oszlopban! különbözõ információ külömbözõ ínformáció különdözõ információ külöbnözõ infornáció különbözõ imformáció kûlönbözõ infomráció b) Nevezd meg, mi a hiba a többi szóban!

VIII. KERETTANTERV ÉS TANMENETJAVASLAT A 4. OSZTÁLYOS OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉSHEZ Éves óraszám: A változat: 277,5 óra 7,5 óra/hét *B változat: 259 óra 7 óra/hét Idõkeret Témakörök

A változat 7,5 óra/hét

B változat 7 óra/hét

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése

12 óra

16 óra

2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról Szövegfeldolgozás Olvasásgyakorlás Az önálló tanulás képességének fejlesztése

46 óra 30 óra 20 óra

46 óra 30 óra 20 óra

3. Írásbeli szövegek alkotása Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok

15 óra 48 óra

15 óra 34 óra

4. Ismeretek az anyanyelvrõl Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályismeret és alkalmazás

28 óra 63 óra

26 óra 56 óra

5. Ismétlések, rendszerezõ összefoglalások, felmérések

15,5 óra

16 óra

277,5 óra

259 óra

ÖSSZESEN

18

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 19

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: fogalmazás: nyelvtan: (A * félévenként váltó óraszámot jelöl.)

A változat 3 2 2,5

B változat 3 1/2* 3/2*

1. BESZÉDKÉSZSÉG, SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS ÉS A MEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE Fejlesztési feladatok

Tananyag

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Továbbhaladás feltételei

A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezõerõre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására.

Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése.

A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben (pl.: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). Nonverbális eszközök használata szituációs játékokban, beszélgetésben. A helyes beszédlégzés gyakorlása: gazdálkodás a levegõvel, a pótlevegõ vételének módja. Állandósult szókapcsolatok, a különbözõ tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt ritkábban használt szavak célzott használatával, mondatbõvítéssel, kiegészítésekkel az aktív szókincs gyarapítása. Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyûjtött tapasztalatokról, megfigyelésekrõl. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. Az egyetértés és az eltérõ vélemény kulturált megfogalmazása. Párbeszédes forma alkalmazása olvasmányok tartalmának elmondásakor.

A tanuló értelmesen és érthetõen fejezi ki gondolatait. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát beszélgetõpartneréhez igazítja. Bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekrõl, tevékenységekrõl való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttmûködõ magatartással segíti.

19

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 20


2. AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS, ELEMI ISMERETEK AZ IRODALOMRÓL Fejlesztési feladatok

Tananyag



Az irodalomolvasás folyamatában a mélyebb tartalmi rétegekbe hatoló elemzés útján az értõ olvasás továbbfejlesztése, és az olvasással kapcsolatban kialakuló pozitív viszonyulás megerõsítése az irodalommal való élményszerû találkozásokkal. A tanításhoz felhasznált szemelvények tartalmára építve a nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival, az etikai normák iránti fogékonyság és az értéktudatos magatartás fejlesztése, az élõ és az élettelen környezettel való harmonikus kapcsolat alapjainak megerõsítése.

Szövegfeldolgozás: Prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokások ismertetése a magyar és a hazai nemzetiségek, népcsoportok népköltészetébõl. Elbeszélések és regényrészletek, versek a hazai és külföldi klasszikus és élõ irodalom gyermekekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyarság múltjából, kiemelkedõ események, személyiségek megismerése. Nagyobb terjedelmû irodalmi szöveg (pl.: ifjúsági regény) feldolgozása. Hétköznapi szövegek.

Szövegek megismerése csendes olvasással. Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása. Szereplõk érzelmeinek felismerése, emberi kapcsolatok, szereplõk magatartásának értékelése többféle szempont figyelembevételével. Olvasmányélmények megosztása társakkal. A szövegrõl folytatott beszélgetésben a szép, csúnya, vidám, szomorú, jó, rossz minõsítõ kifejezések használata és indoklása a szövegbõl vett bizonyítékok kiemelésével. Mûvészi eszközök keresése lírai és elbeszélõ mûvekben (ritmus, rím, refrén, hasonlítások, megszemélyesítés). Mesefajták jellemzõinek megfigyelése. A mesék nyelvi és szerkezeti jellemzõinek felismerése. Jellegzetes irodalmi témák, motívumok felfedezése olvasmányokban. A mûvek szerkezeti jellemzõinek megfigyelése, a tér-idõ változásainak felismerése. Nagyobb terjedelmû gyermekirodalmi alkotás elolvasása a tanító irányításával.

Másfél oldal terjedelmû – életkorának megfelelõ – szöveget megért néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Elmondja az olvasottak lényegét. Megjegyzi és megnevezi olvasmányai írójának nevét. Önállóan elolvas egy nagyobb terjedelmû irodalmi mûvet, és azt tanítója irányításával feldolgozza.

20

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 21

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Fejlesztési feladatok

Az olvasástechnika differenciált fejlesztése. Olvasóvá nevelés az egyéni érdeklõdés figyelembevételével.

Tananyag


Drámajátékok

Ritmus-, mozgásés beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése. Mozgás a térben: térkitöltõ, térkihasználó gyakorlatok. A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Egyszerûbb drámai konvenciók és a színházi formanyelv alapjainak tapasztalati megismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég, díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). A tanultak felhasználása saját produkcióhoz, bábelõadások, színházi elõadások megbeszélésekor.

Olvasásgyakorlás: – hangos olvasás – néma olvasás

Szövegek felkészülés utáni felolvasásakor a tartalom minél pontosabb kifejezéséhez a szövegfonetikai eszközök felhasználása. Párbeszédes szövegrészek értelmezõ felolvasása. Az interpretáló (értelmezõ) olvasás fejlesztéséhez kérdésekre válaszkeresés a szövegbõl. A kritikai és a kreatív olvasást fejlesztõ feladatok megoldása. Nagyobb terjedelmû irodalmi mû olvasására való felkészülés folyamatolvasással.


Felkészülés után folyamatosan, érthetõen és értelmezõen olvassa fel az ismert szöveget.

21

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 22

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Fejlesztési feladatok

Tananyag



A különbözõ nyelvi tevékenységekben az elmélyültség, a kitartás és az igényesség fokozása. Az önálló tanulás technikai ismereteinek bõvítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, tanulási szokások megerõsítése. A könyvtár önálló használatának erõsítése.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése: – könyvtárismeret; – könyvtárhasználati gyakorlatok; – tanulási technikák bõvítése; – memoriterek tanulása.

Adatgyûjtés, összefüggések keresése szövegbõl. Az adatok csoportosítása, felhasználása új feladathelyzetben. A szöveg kulcsszavainak kiemelése, szövegtömörítés és bõvítés. Egyszerû szövegek vázlatának elkészítése. Ennek felhasználása tartalom elmondásához. Tájékozódás a történelmi idõben és térben. Adatgyûjtés, rendezés, beszámoló a régió, a lakóhely irodalmi, történelmi nevezetességeirõl, emlékeirõl. A könyvtári állomány megfigyelése. Az állomány tárolásának, hozzáférési lehetõségének megismerése. A katalógus szerepének megfigyelése és használatának gyakorlása. Könyvkeresés szabad polcon. A tanítási órán szerzett ismeretek bõvítése, elmélyítése könyvtári „kutatással” és a digitális források kritikus használatával. Beszámoló a gyûjtõmunkáról. Feljegyzések az olvasottakról. Olvasmánynapló vezetése segítségadással. Közmondások, népdalok, rövid népmese. Kölcsey Ferenc: Himnusz (részletek); Petõfi Sándor: Nemzeti dal, Csatadal, A Tisza (részletek); József Attila: Mama; Juhász Gyula: Karácsony felé (részlet); Nagy László: Itthon vagyok; prózai szövegekbõl 6-8 soros részletek.

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvõ idõtartamban (kb. 20-25 perc) képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint igénybe veszi az iskola könyvtárát. Eligazodik a könyvek között. Használja az ismert kézikönyveket. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével eligazodik. A memoritereket szöveghûen mondja el.

22

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 23


3. A KERETTANTERVBEN FELTÜNTETETT ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdõ szakaszában az anyanyelv és irodalom tanulása alapvetõen két célt szolgál. A fejlesztés részint az anyanyelvi kultúra, részint pedig az irodalmi mûveltség alapozására irányul. Az anyanyelvi nevelés elsõdleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció eszközi használatának elsajátíttatásához szükséges alapvetõ képességek intenzív fejlesztése, új nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülõ, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása kedvezõ feltételeket teremt anyanyelvi örökségünk ápolásához, hagyományozásához, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásához, valamint az önálló tanulás és önmûvelés képesség- és szokásbeli alapjainak megerõsítéséhez. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor – általában – birtokolják és használják anyanyelvüket. Az elsõ iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és egyre emeltebb igényekkel fellépõ gyakoroltatás a különféle nyelvhasználati tevékenységekben, különös tekintettel a szókincs gazdagságának és felhasználási lehetõségeinek felfedeztetésére, a játékos, önkifejezõ gyakorlatok ösztönzésére. E tanulás tapasztalataira – mint szilárd alapra – épülhet majd rá a továbbiakban a nyelvi rendszer fogalmi megközelítésének folyamata és az anyanyelv tudatos, kulturált használata. Az irodalmi nevelés a befogadói magatartást fejleszti. Elsõdleges feladata az irodalom, az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv megerõsítése és szokássá alakítása. Az irodalmi mûveltség megalapozásához kisiskoláskorban a szövegolvasáshoz és gyakorláshoz kapcsolódó szövegelemzõ és értelmezõ feladatok megoldása, a szövegrõl való együttgondolkodás, egymás olvasatának megismerése, valamint az elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi és valóságértékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A különféle nyelvhasználati tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások kedvezõ feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területei Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés: megalapozza a társas együttmûködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek tartalmának önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével felkészít a lényeg megértésére, a mélyebb tartalmi rétegek felfogására. Az olvasmányok tartalmi és formai vizsgálata fejleszti a tanulók ítélõképességét, erkölcsi és esztétikai értékek iránti fogékonyságát. Lehetõséget teremt elemi irodalmi ismeretekkel kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra érzelmi átélésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva a megismerõ képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a könyvtárhasználat helyes módjának, az információszerzés lehetõségeinek megismerése, helyes szokásainak elsajátíttatása. Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegû bõvítéséhez A tanulóknak olyan komplex feladatokat adunk, ahol a különbözõ tantárgyak tanulása során megszerzett ismereteiket összefüggésében dolgozzák fel egyénileg vagy csoportosan. 1. A régi és a mai iskolai élet összehasonlítása 2. Színielõadás megtartása (mese dramatizálása) 3. Jeles napok (ünnepi szokások, ajándékkészítés, mûsor összeállítása…) 4. Hazánk és lakókörnyezetünk kultúrájának bemutatása egy másik országban élõ embernek 5. A Balaton két arca (megfigyelés, verselemzés, rajz…) 6. Népi játékok keletkezése, gyûjtése, eljátszása 7. A fa szerepe életünkben A memoriterek lényegkiemelésre, tömörítésre, az emlékezet edzésére szolgálnak s egyben a felsõs (önálló) tanulásnak is egyik alkotóelemei. Fontos, hogy minél több verset, szövegrészletet tanuljanak meg a gyerekek.

23

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 24

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Ajánlott memoriterek a tanév folyamán Versek: Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet – 2 versszak) Petõfi Sándor: Nemzeti dal Petõfi Sándor: Csatadal Petõfi Sándor: A Tisza (részletek) József Attila: Mama Juhász Gyula: Karácsony felé (részlet) Nagy László: Itthon vagyok

Szövegrészletek: Zrínyi Ilona levele fiához Rákóczi Ferenc esküje Kossuth beszéde Ajánlott ifjúsági regények: Fekete István: Tüskevár Erich Kästner: A két Lotti Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg Eric Knight: Lassie hazatér Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

IX. AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. A gondolkodás fejlettsége magasabb anyanyelv-használati szintet eredményez, az anyanyelv állapotfejlesztése pedig árnyaltabb gondolkodást tesz lehetõvé. Az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztés minden tantárgy feladata. A tanításnak nyelvhasználat-központúnak kell lennie, az értékelésnek ehhez alkalmazkodva rendkívül toleránsnak, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is. A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérõ, folyamatos fejlesztõ értékelésnek. A tantárgyi értékelés közös követelményei A hagyományos értékelési kategóriák a közoktatási törvény 70. §-a alapján: 1. Az elsõ osztályban az értékelés szöveges bejegyzéssel készül. 2. Az elsõ–harmadik évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor osztályzattal és szöveges minõsítéssel történik a tanuló teljesítményének értékelése. 3. A 4. évfolyam végén és a felsõbb osztályokban az 5 fokozatú osztályzatok/érdemjegyek skálájának alkalmazása. Célja, hogy megõrizze a kezdeti tanulási motiváltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasználati módok elsajátításának nehézségein, orientálja az igényes

24

anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képességeinek, készségeinek megalapozását. A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl.: felolvasáskor, írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, versmondáskor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámolók, gyûjtõmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor). A tanulók fejlesztésében és fejlõdésük követésében megkülönböztetett szereppel bír az írásbeli munkák azonnali javítása, értékelése és javíttatása, valamint az e tapasztalatokra épülõ, folyamatos, személyre szabott, differenciált gyakorlás. Igen fejlesztõ hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok megoldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendõ (pl.: írásmunkák tartalmának, kivitelezésének, fogalmazványok tartalmának, helyesírásának, külsõ alakjának, tollbamondásra írás helyességének, feladatlapos munkák tartalmának ellenõrzésekor). A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz figyelembe. Vizsgálja a relatív teljesítményt, regisztrálja a fejlõdést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezetõ utak, módok megtalálásában, felismerésében és megvalósulásában.

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 25

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Értékelés Fajtái – Szóbeli – Írásbeli: szöveges értékelés; teljesítményszintek jelölése százalékosan és érdemjeggyel. Alapjai A helyi tantervben rögzített továbbfejlesztéshez szükséges ismeretek, készségek és képességek. A tanuló egyéni fejlõdése önmagához képest. A tudásszint mérése Tanév eleji tájékozódó mérés, félévi és tanév végi felmérés. Témaközi és témazáró felmérések. Funkciójuk szerint a tesztek lehetnek formatív, szummatív és diagnosztikus tesztek. – Formatív (segítõ, formáló) tesztek alkalmazása azért tanácsos, mert adott tananyagból adott idõpontban képet kapunk a tanulók tudásáról. Ezzel a teszttel kiszûrhetjük a hibákat, segítve a továbbhaladást. – Szummatív (összegzõ, lezáró) tesztet alkalmazunk a leggyakrabban, egy-egy témakör végén, félévkor és tanév végén. – Diagnosztikus értékelést több esetben is írathatunk. Például, ha témazáráskor biztosak akarunk lenni abban, hogy tanulóink elsajátították-e a szükséges ismereteket, akkor a szummatív mérés elõtt diagnosztikus méréssel kiszûrhetjük a szükséges hibákat. Írathatunk akkor is, ha differenciálás céljából külön csoportokban szeretnénk fejleszteni tanulóinkat. Diagnosztikus mérést végezhetünk akkor is, amikor tehetséggondozó szakkört vagy osztályt szeretnénk indítani.

1. KÖTELEZÕ?! Már rosszul kezdõdik, bármi legyen is az. Persze nem lehet az oktatásban minden demokratikusan választható. Nem tehetjük fel például azt a kérdést a gyerekeknek, hogy matematikából a négy alapmû-

velet közül melyiket szeretnék megtanulni. Mennyivel szerencsésebb helyzetben van a magyartanár, aki szabadon válogathat a gyermekirodalom bõségszarujából. De vajon válogat-e? Sokan megteszik, de sajnos még többen nem. Több energia, akarat és kreativitás szükséges új könyvek felfedezéséhez, új feladatok kiötléséhez. Gyakran hivatkoznak a pedagógusok arra, hogy az iskolai könyvtárban csakis a Kincskeresõ kisködmön és a Tüskevár van meg megfelelõ példányszámban. De miért kellene mindenkinek ugyanazt olvasnia? És egyáltalán: mi a célja a kötelezõ olvasmányoknak? A legfontosabb megszerettetni a gyerekekkel az olvasást, mert az öröm és élvezet, mint a napfény, a csokoládé. És persze, aki nem tud jól olvasni, nem érti a szöveget, annak nehéz lesz zöld ágra vergõdnie az életben. Azt azonban kizártnak tartjuk, hogy a mai gyerek számára nehezen érthetõ nyelvezetû és témájú anyagokkal elérhetjük célunkat. A lényeg az, hogy az olvasnivaló választható legyen, de kapjon a gyerek segítséget a választáshoz. A feldolgozásnál pedig ne sematikus feladatokat végezzen, hanem gondolkoznia, alkotnia kelljen. A legfõbb szempont pedig az ÖRÖM legyen. Kizárt dolog, hogy ne lehessen élvezetes, humoros, a mai kornak és a gyermekek életkorának is tökéletesen megfelelõ könyveket találni. Ezek között is bõséggel vannak értékes, mondanivalóval teli mûvek. Természetesen az irodalomban is vannak alapmûveletek. Ügyesen válogatva juthatunk el oda, hogy végül az sem zavarja a gyerekeket, ha gyanúsan kötelezõnek tûnik egy olvasmány. Az Apáczai Kiadó olvasónaplói nagy segítséget nyújtanak tanulónak, tanítónak egyaránt. Végezetül: nem a könyv, hanem az olvasó a lényeg. A legjobb regény sem ér semmit, ha nincs, aki kézbe vegye.

25

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 26


X. AZ OLVASÓKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET FELÉPÍTÉSE ÉS TÉMÁI 1. A tankönyv felépítése Az olvasókönyv hét fejezetbõl áll, mindegyik elején a fejezet témájára utaló mottóval. A sokoldalú képességfejlesztést szolgálják a benne található szépirodalmi, ismeretközlõ és mindennapi szövegek. Az olvasmányok tartalmilag logikusan kapcsolódnak egymáshoz. Terjedelemben és nehézségben a fokozatosság elvét követik. A próza és a vers megfelelõ arányban fordul elõ. A szövegelemzés mûveletei, a különbözõ típusú szövegfeldolgozási algoritmusok jól gyakorolhatók, az olvasás technikája fejleszthetõ az olvasmányok feldolgozása során. Ehhez segítséget nyújtanak az olvasmányok utáni kérdések, feladatok is, amelyek nem helyettesítik, csak kiegészítik a munkafüzet feladatait. Tudni illik, hogy mi illik címmel alapvetõ illemszabályok segítik a tanulók helyes viselkedési szokásait. Tudod-e? címmel kiegészítõ ismeretek szerepelnek egyes olvasmányok, versek után. A Könyvajánlat olyan irodalmi mûveket javasol elolvasásra, amelybõl részletek találhatók a könyvben, s kínál a nyári szünidõre is az életkornak megfelelõ olvasnivalót.

2. A 4. évfolyam témakörei I. Szeptemberi csengõszó (3–22. old.) II. Túl az Óperencián (23–56. old.) III. Szeretet – az élet (57–84. old.) IV/A. A haza minden elõtt (85–120. old.) IV/B. Ünnepeink és hagyományaink (121–132. old.) V. Szülõföldem szép határa (133–166. old.) VI. Mûvészek, tudósok, sportolók, örökfényû csillagok (167–182. old.) VII. Az olvasás gyönyörûsége (183–195. old.) I. Szeptemberi csengõszó Hangulatos, könnyû szövegezésû, jól érthetõ, rövid szövegeket tartalmaz. Egy vers, két történet a nyárról, négy vers, hat történet az iskoláról szól. A gyermekújság olvasásra és versenyzésre szólít fel. A levelezés új módját, az e-mailezést is bemutatja versben is. A témakör humorral zárul.

26

A versek feldolgozásánál páros munkára szólít fel. Minden szövegben a saját élményt, tapasztalatot kéri. A régen használt szavak megértésében segít a szómagyarázat. A nyárhoz visszalépve jutunk el az õszig. A következõ kompetenciaterületeket érinti: • kommunikáció: – szóbeliség – írásbeliség – képi információ – információkeresés • együttmûködés: nyitottság, empátia, szociális interakció, társas érzékenység, felelõsség Munkaforma: páros, frontális osztály Kérdések: bizonyítsd, folytasd, mondd el, gyûjts, érvelj, sorold fel, beszéljétek meg: miért, mire, mibõl Feladatok: másold, nézz utána (könyvtár) Jelentésmagyarázat II. Túl az Óperencián A magyar kulturális örökséggel ismerkedhetnek meg a tanulók a népmesékbõl. Ez fejleszti ízlésüket. A témakör mottója a mesékre utal. A témakör tizenkilenc mesét, egy eredetmondát, négy népdalt, két gyermekjátékot, öt kiszámolót, tizenkét találós kérdést, egy receptet, négy szólást tartalmaz. Jellegzetes mesekezdések, befejezések. Csodás szereplõk, csodák. Ki gyõz, kié az igazság a mesékben, melyek a meseszámok. A mesék általában egyoldalasak két hasábban írva. Egyre nehezebbek. A békakirály verses mese huszonkettõ versszak. A ritkán használt szavakat egyszerûen, pontosan magyarázza. Közmondások, találós kérdések teszik változatossá a fejezetet. A mesefajták közül a tréfás és a reális mese jelentését magyarázza. A többi mese magyarázata a Fogalomtár 196. oldalán található. A témakör feladatai nehezednek, változatosak, remekül kapcsolódnak a fogalmazási anyagokhoz. Feladatok: Írj címet! Adj címet! Magyarázd meg, mit jelent! Keresd meg a szövegben a mondatot! Játsszátok el! Készíts képleírást az illusztrációhoz a szöveg alapján! Sorold fel a mese szereplõit és helyszíneit! Hány részre tudnád bontani a mesét? Következtess! Gyûjtsd össze a tulajdonságokat!

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 27

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához A témakör általános feladatai: • megérteni a meséket a népmesék fajtáit a mesék szereplõinek jellemét a méltó büntetést és jutalmazást a mesékben Képességfejlesztés: • lényeges események kiemelése • közös, egyéni vázlatkészítés • a folyamatos beszéd gyakorlása a mese eseménysorának elmondásával • a tanulók erkölcsi ítélõképességének fejlesztése • szóbeli válaszadás kérdésekre Beszédmûvelés: • hosszú mássalhangzós szavak ejtése • tulajdonságok rendezése A felfedezõ képesség fejlesztése. Néhány érdekesség: Almát szemétért – Kárpátaljai népmese – új típusú reális mese A kárpátaljai nyelvezet népies kifejezéseinek és kiejtésének megfigyeltetése Beszéddallam gyakoroltatása A mesefajták meghatározása a tankönyv fogalomtárában is megtalálható. Tél címû cigány népmese újszerû az olvasókönyvben: szokatlan dolgok, események, nyelvezet, szóhasználat. Jó lehetõség a cigányok életének bemutatására. Összehasonlítási képességet is fejlesztünk vele. Benedek Elek: Szent-Anna tava – monda Jó lehetõség a monda mesei elemeinek felismertetésére. A népmese és a népmonda összehasonlítására. A vegyes mesesaláta rögzíti a meseszámokat (3, 7) és technikai feladatra késztet. A népdalok alkalmasak az önálló és csoportos ismeretszerzés hatékonyságának megtapasztalására. Kutatómunkára ad lehetõséget a lakóhely népszokásairól. A találós kérdések, kiszámolók humorosak. A témakör szólásait képpel illusztráltuk és magyarázzuk. III. Szeretet – az élet Regényekbõl olvashatunk érdekes részleteket, amelyek a gyermekek érdeklõdését felkeltik az irodalmi mûvek iránt. A képek a történetek lényegét segítenek elmondani.

Képesség, készségfejlesztés: Az összefüggések felismerése, a didaktikus szemlélet formálása, az emberek szeretete (barátok, idõsek, szülõk), szólás, közmondás magyarázata. Könyvajánlót olvashatunk Erich Kastner A két Lotti címû könyvéhez. A különbözõ baráti kapcsolatokat párhuzamba állítjuk, összehasonlítjuk.

• A külsõ, belsõ tulajdonságok – a jellemzés elõkészítése (fogalmazás) • Azonosságok, különbségek – József Attila Mama címû verse az édesanya iránti szeretetre és tiszteletre nevelés kiváló példája. A verselemzés jártasságának fejlesztése, tartalmi és formai elemzés, memóriafejlesztés lehet fõbb feladatunk. József Attila életét is megismertetjük. Az olvasmányok a szülõk, gyerekek életérõl szólnak: tapintat és egyéb lelki finomságok a tapintatos cselekedeteket sorolja fel. Fontos beszélgetni a szülõkkel: „Komoly dolog”, Lányok dala, Fiúk dala Aktuális illemszabályok: Tudni illik, hogy mi illik, Mobiltelefon etikett IV/A A haza minden elõtt A 18. sz., a 19. sz. történelmi eseményeihez kapcsolódva a történelem nagy alakjait mutatja be. A szereplõk: cselekedeteit idézi, tulajdonságaikat párhuzamba állítja, ellentéteiket hangsúlyozza. Állandó feladatok: – Tanulj meg egy részletet! – memóriafejlesztés. – Gyûjtsd össze tulajdonságait! – Fogalmazd meg! – Adj címet! – Játsszátok el! – Értelmezzétek…! Jelképek Fogalmazd meg, mivel bizonyította hazaszeretetét! Nevelési cél: a történelmi hõsök hazaszeretetének példája. Példakép. Oktatási cél: a történelmi események hozzárendelése idõpontokhoz. Didaktikai feladat: rendszerezés. Feladatok az órákon: a történelmi személyek életén és munkásságán keresztül történelmi idõ és térszemlélet alakítása. A könyvtár eszközeinek használata (lexikonhasználat, tájékozódás a könyvek között, térképek, a ma-

27

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 28

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához gyar történelem nagy alakjai), beszédfejlesztés a szöveg lényegének kiemelésével és elmondásával, blattoló. Szepsy Eleonóra: Hazaszeretet Megtanultál beszélni, írni, olvasni, A kimondott és leírt szót érteni. Vajon azt is tudod-e már, hogy mit jelent A hazát szeretni? ha kimondod: Magyarország, magyar vagyok… ha meghallod a Himnuszt vagy a Szózatot… ha látod a Dunát, Tiszát, a Balatont… ha olvasod Adyt, Petõfit, Madáchot… ha mindezt visszahozzák az álmok… ha arra ébredsz: „Ebbe beleborzadok!”… akkor megérzed, hogy itt kell élni, halni akkor fogod tudni majd, hogy mit is jelent a hazát szeretni! IV/B Ünnepeink és hagyományaink Október 6-ra, október 23-ra, augusztus 20-ra emlékezünk. Fejlesztési cél: a hazához való érzelmi kötõdés erõsítése. A példaadás, a hazaszeretet szerepe, fontossága. Játékosan ismerhetik meg a tanulók a hagyományokat. Kutatásra készteti õket saját hagyományaik megismerése, felkutatása. Múzeumlátogatás. Tiszteljék néphagyományainkat. Népi megfigyelések. V. Szülõföldem szép határa… Ismeretterjesztõ szövegeket dolgoz fel. Szép tájakat, városokat mutat be csodálatos képekkel. Röviden ismertet kialakulásukról, egy-egy érdekességrõl. Az ismeretterjesztõ szövegek az olvasásgyakorláson túl élményt nyújtanak azoknak is, akik jártak ott, azoknak is, akik még nem. Az olvasmányok segítségével a természetismeretbõl tanultakat mélyítik el a tanulók. Útvonalak készítésével bõvíthetik a térképismeretüket. Külön érdekessége a könyvnek az állatpark térkép. VI. Mûvészek, tudósok, sportolók, örökfényû csillagok Bár hazánk az Univerzumban parányinak számít, mégis ez a kis ország számos tudóst, mûvészt, sportolót adott a nagyvilágnak. Õk életmûveikkel szebbé, sikeresebbé, felfedezésükkel könnyebbé tették, teszik mindennapjainkat.

28

A fejezet bemutatja hazánk nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedõ nagyjait. Elõször Móra Ferencet megidézve definiálja a nagyság fogalmát, majd az egyes mûvészeteken és a sporton keresztül bemutatja a magyarok nagy eredményeit. Irodalom, zene, festészet, feltalálók. 13 magyar származású Nobel-díjas, akik részben a magyar oktatásnak köszönhették kiemelkedõ eredményeiket. A sort a kiváló sportolók zárják, akik kiemelkedõ eredményeikkel olimpiákon és világbajnokságokon értek fel a csúcsra. A magyar kiválóságok méltó példaképei lehetnek az utókornak, akikre a tanulók felnézhetnek, és követhetik példájukat. VII. Az olvasás gyönyörûsége Az olvasás szeretete a tanulás szeretetének csíráját rejti magában. A magyarok már a honfoglalás elõtti idõkben is írtak, akkoriban még rovásírással, amely az ékírás egyik kései formája. A Kárpát-medencében letelepedõ õseink átvették a latin betûvetést, kódexeket írtak, majd nálunk is megjelent a könyvnyomtatás. A könyv ezután beszél a legmodernebb tudástárakról, az internetes könyvtárakról, illetve magáról a wikipédiáról, a legnagyobb, mindenki által szerkeszthetõ és olvasható online lexikonról. Szó esik a könyvek könyvérõl, a Bibliáról is, a világ legolvasottabb mûvérõl. A szabadidõ hasznos kitöltése céljából ifjúsági könyvajánlókat tartalmaz, amelyek igazán közel állnak a diákokhoz. Végül egy Budapest–Balaton buszmenetrendet ismertet, ahol az olvasás praktikus felhasználásával hozza közelebb az olvasókönyv az olvasás szeretetét, és a nagyon várt vakációt.

3. A Hétszínvilág munkafüzet felépítése és témái Az olvasmányok értelmezésében, elemzésében nyújt segítséget a könyvhöz szervesen kapcsolódó munkafüzet. Nagyon szépen megszerkesztett és jól értelmezhetõ formában tolmácsolja a feladatokat a tanulók számára. Kompetenciafejlesztés szempontjából jó, hogy bevonja a nyelvtani ismereteket is a feladatokba (pl.: rokon értelmû szavak, szavak jelentésének értelmezése). Ez az anyanyelvi kommunikáció kompetenciát fejleszti.

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 29

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához A vizuális típusú és rajzban tehetséges gyerekek kedvencei közé tartoznak a rajzos feladatok, melyek az „Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõ képesség” kompetencia fejlesztését szolgálják. A tankönyv és a munkafüzet hangsúlyt fektet a gyerekek személyiségének fejlesztésére, egyéniségük kibontakoztatására. Ez a „Szociális és állampolgári kompetencia” megalapozását biztosítja. Tudatosan épít a tanulók elõzetes tapasztalataira. Lehetõséget biztosít az önálló véleményalkotásra, ami a kompetenciaalapú oktatás egyik mozgatórugója. Változatos, tartalmas, a tanulást segítõ, az összefüggéseket megláttató kreatív feladatokkal találkozhatnak tanulóink az új munkafüzetben. Bízunk benne, hogy a játékos feladatok, totók, a keresztrejtvények, fürtábrák, kutatómunkák, betûrejtvények az egyéni, páros, csoport és frontális munkák során elnyerik mindenki tetszését. Nagy gondot fordítottunk az egyes fejezetek összefoglalására, a fejezeten belüli rendszerezõ feladatokra, a táblázatokra. A munkafüzetben helyet kaptak a beszédtechnikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel, internettel kapcsolatos feladatok is. A munkafüzet feladatai nagyban segítik a kompetenciaalapú oktatást.

4. Fejlesztendõ képességek az olvasás tanításában és a munkafüzet használatában Analizáló-szintetizáló képesség A szövegek tartalmi és formai elemzése; a szöveg rétegeinek a vizsgálata, kibontása; a mondanivaló, az írói üzenet megfogalmazása; történettérkép készítése Megfigyelõképesség A szereplõk, helyszín, idõ megállapítása; a szereplõk tulajdonságai cselekedeteik tükrében, jellemfejlõdésük; az illusztráció kapcsolata a szöveggel Lényegkiemelõ képesség Fõbb események megfogalmazása; vázlatkészítés; a mondanivaló megfogalmazása; a tartalom felidézése; kérdések megválaszolása; mondatbefejezés, szöveg kiegészítése; ötsoros írása adott szöveghez Gondolkodási képesség Ok-okozati összefüggések megkeresése; elõzménykövetkezmény feltárása; események sorba rendezése; igaz-hamis állítások; találós kérdések, rejtvények

Problémamegoldó képesség A szövegbeli helyzetek levetítése az olvasóra; történetek továbbgondolása; a cselekmény egy ponton való megváltoztatása Kommunikációs képesség Vitákban, beszélgetésekben való részvétel; kérdések megfogalmazása; szituációs és dramatikus játékok; helyzetgyakorlatok Rendszerezõ képesség Az egyes szövegek és fejezetek összefoglalása; táblázatok kitöltése; összehasonlítások, visszautalások Ismeretszerzõ képesség Adott szövegek önálló megismerése; a kapcsolódó feladatsor önálló megoldása; új ismeretek kiemelése a meglévõk közül Asszociációs képesség A különbözõ szempontú elképzelések (helyszín, szereplõk, körülmények); történetmondás más szereplõ nevében; fürtábrák készítése; ötletbörze

5. A Gyöngyfüzér gyakorló olvasókönyvrõl Kiegészítõ szerepet tölt be a Hétszínvilág olvasókönyv mellett. Szerkezete, felépítése illeszkedik a tankönyv témáihoz. Alkalmas a tanulók differenciált fejlesztésére, egyéni érdeklõdésük kielégítésére. Jól elkülönül benne a szépirodalmi és az ismeretterjesztõ szövegek feldolgozásának algoritmusa. Érdekes, irodalmi értékû szövegeivel, változatos szövegfeldolgozási módszereivel alkalmas az olvasóvá nevelésre, a tanulók sokoldalú személyiségformálására.

6. A Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok címû kiadványról Olvasni gyönyörûség! Ezt vallotta Hegedüs Géza író. Mikor válhat azzá? Mindenekelõtt, ha tudnak a gyerekek olvasni! Ha elsajátítják azokat a technikákat, amelyek segítségével megfelelõ tempóban, az olvasottakat megértve tudnak haladni a tanulók. Ebben nyújtanak segítséget a rövid szövegválogatások, részletek megértése. Összpontosításra serkentenek, gondolkodásra nógatnak és biztatnak arra is, hogy a részletekben rejtõzõ lényeget is észrevegyék. Fõként önálló munkálkodásra készült, de az új feladattípusok magyarázata, közös megoldása is ajánlott. 29

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 30


7. INTERAKTÍV TANANYAG DIGITÁLIS TÁBLÁHOZ A 21. század iskolatáblája A dinamikusan fejlõdõ, egyre táguló világunkban mind nagyobb szeletet követel magának a digitális tér, a digitális információ- és tudásbázis. Teret kér az informatika világa, a számítógépek, a szoftverek sokasága, az oktatóprogramok, az internet, az interaktív tudáshordozók és megjelenítõk. Választási lehetõségünk van. Beengedjük-e a tanítási óráinkra ezeket a digitális eszközöket, hogy szolgálják a tanulási folyamat hatékonyságát, elsõsorban tanulóink motiváltságának fokozásával, vagy távol tartjuk magunktól a jövõt. Ez utóbbi esetben nem tudunk megfelelni a kor kihívásainak és a társadalmi elvárásoknak.

Az Apáczai Kiadó döntött. Nem a bezárkózást választotta, hanem utat nyitott és teret engedett a digitális, interaktív tananyagok kidolgozásának. Szeretnénk megmutatni, hogy mire jó az interaktív tábla, és hogyan alkalmazhatók az interaktív tananyagok, miként használják a kompetenciaalapú és a szakrendszerû oktatás célkitûzéseit. Az alkotás örömét is felvillantjuk a digitális világban. Reméljük, hogy hamarosan sok iskolában elérhetõ lesz a digitális tábla. A Kiadó elkészített a Hétszínvilág olvasókönyvhöz is egy interaktív CD-t, amelyen 30 tankönyvi szöveghez találhatók változatos feladatok. Nagy részükhöz megoldás is társul, tehát ellenõrizhetõ az elvégzett munka. Ahol nem jelennek meg a kis piktogramok a feladat bal oldalán, ott a tanító kezében van az ellenõrzõ szerep.

XI. A SZÖVEGFELDOLGOZÁS 1. A szövegfeldolgozás elõkészítése a) Motiváció, érzelmi töltés – a szövegtípus tudatosítása – érdeklõdés, kíváncsiság felkeltése b) Közös elõismeretek felidézése, tartalmi elõkészítés c) Technikai elõkészítés – szövegmegértést gátló ismeretlen szavak, kifejezések A különbözõ mûfajú szövegek különbözõ elõkészítést igényelnek. 2. A szöveg megismerése • Hangos vagy néma olvasással – tartalom, terjedelem, nehézségi fok, mûfaj • Megfigyelési szemponttal vagy anélkül • A bemutatóra figyelve vagy követéssel – a tanító döntése 3. Spontán reakciók – elsõdleges megértés ellenõrzése • Vélemények az olvasottakról • Globális megértést vizsgáljuk 4. A cím vizsgálata • Helye változhat • Szövegmegismerés elõtt: jóslás a tartalomra • Utána: vélemény, mire utal? 30

5. Szövegelemzés, a szövegjelentés kibontása

• A mûfajtól függõen más-más algoritmus szerint • Mélysége tanítói döntésen múlik: elsõ réteg kibontása, majd összefüggések keresése • Szereplõk, helyszín, idõ • Eseménysor, vázlat • Szereplõk és jellemfejlõdésük (tulajdonságok – cselekedetek) • Információk, tények, adatok • Szó és kifejezés értelmezése • Írói üzenet, tanulság, vélemény, nevelési lehetõségek, aktualizálás • Szöveghangulat, nyelvi eszközök megfigyelése 6. Szintetizálás • Válogató olvasás • Tartalomelmondás vázlat, kulcsszavak, kérdések segítségével • Dramatikus megjelenítés (csak részlet eljátszása)

1. Szövegelemzõ modellek 1. Részenkénti szövegfeldolgozás – ha a mû szerkezeti egységei jól elkülönülnek – az egyes részekhez részcélkitûzés és részösszefoglalás tartozik – szövegelemzés kérdések, egyéb feladatok, szómagyarázatok alapján – gondos, sokoldalú szintetizálás

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 31

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához 2. Globális szövegelemzés • Alkalmazása: – nem egyértelmûen tagolható szövegeknél – ha a szöveg egyetlen eseménymozzanatból áll – ha az élmény egysége, pillanatnyisága hat – verseknél • A szöveg áttekintése más-más szempontok alapján • Differenciáltan is alkalmazhatjuk 3. Szakaszos szövegfeldolgozás – Komplex eljárás – Irányítja az olvasás és gondolkodás folyamatát – Szövegszakaszonként megelõzõ és követõ kérdések – Fontos a szöveg újbóli összefüggõ felolvasása 4. A drámapedagógia módszereinek alkalmazása – Sajátos eszköz – Új szemléletmód: a középpontban a gyerek áll – A szövegtartalom élményszerû átélése – Lehet: – a mûvel kapcsolatos szerepjáték – a társas érintkezéssel kapcsolatos szerepjáték – szabályjáték

2. A különbözõ mûfajú szövegek specifikus jellemzõi – feldolgozásuk sajátos szempontjai I. Szépirodalmi mûvek Cél: az esztétikum befogadása • A mû komplex egésze hat, az olvasó teljes személyiségével válaszol rá • A befogadás összekapcsolódik a szövegértõ olvasással • Ajánlott a tanári bemutatás • Feldolgozáskor vizsgáljuk a tartalmat, szerkezetet, stílust, nyelvezetet • Az epikai és lírai mûnemet különválasztva tárgyaljuk, mert más-más a megközelítése – epikus mûfajoknál legfontosabb a cselekmény, mely térhez, idõhöz, szereplõkhöz kötött – lírai mûfajoknál a külsõ világ ábrázolása másodlagos, lényeg a költõi én, akin a külvilág átszûrõdik a) Mesefeldolgozás • Világa a valóságból és a képzeletbõl összegyúrt világ, nagy érzelmi viharok: jóság–gonoszság, szere-

tet–gyûlölet, megbocsátás–bosszú – közel áll a gyerekhez, oldja szorongását • A feldolgozás kapcsán beszélünk: – a mesefajtáról – a cselekményrõl – a hõs jellembeli tulajdonságairól – a fõszereplõt segítõ és gátló szereplõkrõl, tényezõkrõl – a tettekrõl és azok mozgatórugóiról – azonosulás – elutasítás az egyes szereplõkkel – szerkezetének fõ elemeirõl: elindulás, próbák, hazatérés, jutalom – mese–valóság elkülönítésérõl – mesejellemzõkrõl: kezdõ- és záróformula, tipikus helyszínek, szereplõk, varázstárgyak, átváltozások, meseszámok b) Az elbeszélések feldolgozása A feldolgozás kapcsán beszélünk: • a cselekményrõl • a mû szerkezetérõl (elõzmény, kifejlõdés-tetõpont, következmény-megoldás) • a szereplõkrõl, helyszínekrõl • a szereplõk jellemfejlõdésérõl, érzelmeirõl, cselekedeteik mozgatórugójáról • a mû hangulatáról • nyelvezetérõl • stílusáról • véleménynyilvánítás, aktualizálás, továbbgondolás c) Versfeldolgozás • középpontjában az érzelmi, élménybeli, képi megközelítés áll • prózásításától tartózkodjunk: események helyett képekre bontsuk • az olvasóra tett hatását vizsgáljuk • megfigyeltetjük a vers hangulatát, s ennek szolgálatában a költõi kifejezõeszközöket, azok funkcióját • a formai és stilisztikai jellemzõket II. Az ismeretterjesztõ szövegek feldolgozásának algoritmusa 1. A szöveg elõzetes áttekintése Cím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások Feltételezések megfogalmazása: a szöveg várható tartalmáról, az új információról 2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással 3. A szöveg témájának a megnevezése 4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésbõl b) Tanulói magyarázat 31

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 32

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához c) Tanári magyarázat (szemléltetés) d) Szótár, lexikon felhasználásával 5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása a) Adatkeresés b) Lényegkiemelés – Bekezdések sorszámozása – Melyik bekezdésben olvastál …-ról? – Kiegészítéses feladatok – Tételmondatok aláhúzása – Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkal c) Felosztások, rendszerezések – Táblázatok kiegészítése – Táblázatok alkotása – Grafikonok d) Ábrák értelmezése – Diagramok 6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással 7. Vázlatírás/tételmondatok alapján A bekezdések témáinak megnevezése 8. Jegyzetelés A szöveg tartalmának tömör megfogalmazása Ok-okozati összefüggések feltárása Lejegyzés: a) Vázlatpontok b) Adatok (rövidítések használata)

c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata: > =) d) Táblázatok alkalmazása III. A dokumentumszövegek feldolgozása A dokumentum típusú szövegek formailag nem folyamatosak. Olyan írásos információhordozók tartoznak ide, mint a grafikonok, térképek, menetrendek, használati utasítások, különbözõ nyomtatványok, szórólapok, kérdõívek stb., amelyekkel a tanulók a mindennapi életükben találkoznak. Itt nem a mûfajnak vagy a témának van meghatározó szerepe, hanem a szöveg formájának, elrendezésének. A dokumentum típusú szövegek elsõsorban grafikusan megjelenített tényeket közölnek. Elõfordulhatnak önállóan, pl.: menetrend, használati utasítás stb., illetve a másik két szövegtípus kiegészítéseként, pl.: térképek, ábrák, grafikonok stb. A dokumentumszöveg jellegébõl adódik, hogy általános érvényû algoritmust nem lehet adni az értelmezésükhöz, hiszen másképp kell feldolgozni egy használati utasítást, mint egy menetrendet. A Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok címû taneszközökben minden évfolyamon konkrét feladatsorok nyújtanak segítséget. Amit viszont feltétlen ki kell emelnünk, az a szövegáttekintés fontossága, valamint a tipográfiai megoldások elemzése.

XII. ÓRAVÁZLATOK Témakör: Szeptemberi csengõszó Óraszám: 9. óra Tananyag: Méhes György: A galamb, a gombfoci meg a trükkök címû olvasmány feldolgozása interaktív tananyag felhasználásával Óratípus: Új anyagot feldolgozó óra Tevékenységek, feladatok: – kapcsolatteremtõ játék szemkontaktussal – beszédfejlesztés csoport- és bizalomépítõ játékkal – csoportalakítás puzzle segítségével – szókincsbõvítés szómagyarázattal – a szöveg feldolgozása megszakításos technikával – kérdésekre adott válaszok jelölése a szövegben – képek és a szöveg közötti összefüggések megfogalmazása – a szereplõk jellemzõ tulajdonságainak megállapítása 32

– igaz-hamis állítások értékelése az olvasottak alapján – a helyes tanulási szokások megbeszélése, számozással a helyes tanulási sorrend megállapítása – írói és hétköznapi kifejezések párosítása – a szereplõk gondolatainak megfogalmazása különbözõ szituációkban Eszközök: – Hétszínvilág olvasókönyv – interaktív tábla vagy laptop és projektor – interaktív tananyag – képek – feladatlapok Munkaformák: – frontális osztálymunka – egyéni munka – csoportmunka – páros munka

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 33

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Tanítói és tanulói tevékenységek I. Ráhangolódás 1. Kapcsolatteremtõ játék szemkontaktussal – Alakítsatok egy kört! Pillantásotokkal vegyétek fel a kapcsolatot egyik osztálytársatokkal! Lehetõség szerint egyszerre elindulva cseréljetek helyet egymással! A találkozásig nézzetek egymás szemébe!

Munkaformák

Eszközök

Egyéni munka

2. Csoport- és bizalomépítõ játék – Maradjatok körben! Az Alma, alma címû mondókával Frontális o. m. számoljuk ki, ki kezdi a következõ játékot! – Mutasd be az osztálytársadat! „Bemutatom Egyéni munka az osztálytársamat, akit azért kedvelek, mert…” (A bemutatott tanuló folytatja a játékot.) 3. Csoportalakítás puzzle segítségével „Illeszkedj, keresd a társaidat!” a) Képdarabok kiosztása – Négy nagy képet vágtam szét. Húzzatok egy-egy képrészletet a borítékból! Keressétek meg az összetartozó részleteket! Képek: galamb, könyv, szöcske, párna b) Csoportalakítás c) Az összeillõ képdarabok felragasztása rajzlapra d) Ellenõrzés, képek felhelyezése a táblára 4. Keresztrejtvény a) Fejtsétek meg a keresztrejtvényt a megadott szavak elhelyezésével! (interaktív tananyag bevezetõ feladata) Szavak: tanul, szünet, középcsatár, járda, lecke Megfejtés: TRÜKK T J Á R S Z Ü L E C K K

A D N E Ö

Boríték 4 kép darabokra vágva Egyéni munka Csoportmunka

Csoportmunka

Interaktív tábla vagy laptop és projektor Interaktív tananyag Feladatlap

N U L A E T Z É P C S A T Á R

b) Ellenõrzés c) Szómagyarázat: trükk, középcsatár II. Jelentésteremtés 1. Célkitûzés A mai órán a tanulással kapcsolatos trükkökkel ismerkedünk meg!

33

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 34

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Tanítói és tanulói tevékenységek 2. A szöveg feldolgozása megszakításos technikával A A szöveg elsõ részének tanítói bemutató olvasása „Én tulajdonképpen … könyvet a párna alá.” Spontán reakciók meghallgatása Elemzés – Mely szereplõkkel ismerkedtünk meg? – Miért alakult ki a vita közöttük? – Mi lett ennek a következménye? Húzd alá a szövegben! – Miért adta a fiú a galambot Gyulukának? Olvasd fel! – Miféle trükköket mondhatott Gyula? Jóslatok meghallgatása B A szöveg második részének tanítói bemutató olvasása „Másnap egyesre … ne múljon el a trükk.” Kinek a jóslata igazolódott be leginkább? Elemzés – Milyen trükkök ajánlott Gyula elõször? Húzd alá a szövegben! – Mi lett ennek a következménye? Olvasd fel! – Mivel magyarázta Gyula az egyes feleletet? – Mit kért a második trükkért cserébe? Keretezd be a szövegben! – Miért van szükség még egy újabb trükkre? – Mit gondoltok, milyen újabb trükköt eszelt ki a fiú? Jóslatok meghallgatása C A szöveg harmadik részének tanítói bemutató olvasása „Ekkorra már egészen … jött a tanító néni is.” – Kinek a jóslata hasonlít leginkább a harmadik trükkhöz? Elemés – Mi volt a harmadik trükk? Mutassátok be! – Húzzátok alá a szövegben az összes trükköt! Játsszuk el némán, csak mozdulatokkal! – Mi történt a szünetben? Olvasd fel! – Hogyan folytatnátok a történetet? Jóslatok meghallgatása D A szöveg negyedik részének tanítói bemutató olvasása „Mindent el kellett … sose jutott eszembe!” – Kinek a folytatása áll legközelebb a történet befejezéséhez?

34

Munkaformák

Eszközök Interaktív tábla vagy laptop és projektor

Frontális o. m. és Önálló munka

Frontális o. m. és

Önálló munka

Frontális o. m. és Önálló munka

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 35

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Tanítói és tanulói tevékenységek

Munkaformák

Eszközök

Elemzés – Kik gyûltek a fiúk köré? Mi volt az oka? Frontális o. m. – Miért csodálkozott a tanító néni? Olvasd fel! és – Mi történt másnap? Önálló munka – Mit tanácsolt az osztálytárs? Keretezd be a szövegben! – Következtess! Hányadik napon kapott jó tanácsot Lackó? III. Reflektálás 1. Képek és a tartalom közötti kapcsolat értelmezése – Beszéljétek meg, van-e kapcsolat az óra elején összeragasztott kép és a történet tartalma között! – Indokoljátok is! (galamb, könyv, szöcske, párna) – Indoklások, vélemények meghallgatása 2. A megértés elmélyítése interaktív tananyag felhasználásával A A feladatok kiosztása és értelmezése

Interaktív tábla vagy laptop és projektor Feladatlap

1. csoport: Jellemtérkép A fõszereplõk jellemzõ tulajdonságainak válogatása és csoportosítása (interaktív tananyag 1. feladat) Gyuluka – Lackó nagyképû, hiszékeny, felelõtlen, verekedõs, önzõ, goromba, számító, babonás, õszinte, hazudozós Jellemtérkép készítése

Csoportmunka

2. csoport: Igaz-hamis állítások értékelése az olvasmány tartalma alapján (interaktív tananyag 7. feladat) A fiúk szerettek volna a legelsõk lenni a tanulásban. Ezért aztán szorgalmasan tanultak. Nem volt elegendõ akaraterejük és inkább mindenféle trükkel próbálkoztak. Hittek is ezekben a butaságokban. Végül beváltak az ötletek. Lackó mindenbõl egyest kapott, amibõl felelt. Amikor verekedett Gyulával, a tanító néninek el kellett mondania mindent. A tanító néni nem hitte volna, hogy Laci hisz ilyen butaságokban. Végül egyik osztálytársa árulta el az eredményes tanulás titkát. A tanító néni is kinevette Lacit.

Csoportmunka

3. csoport: A helyes tanulási sorrend (interaktív tananyag 3. feladat) Óra elõtt átnézem a vázlatomat. A tanulóasztalomat és a felszerelésemet rendben tartom. Minden felesleges holmit elpakolok.

Csoportmunka

Interaktív tábla vagy laptop és projektor Feladatlap 35

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 36


Munkaformák

Eszközök

Lefekvés elõtt visszaidézem a megtanult leckét. Már az iskolában, az órán figyelek. Nem eszem és nem játszom tanulás közben. Pontosan felírom a leckét. Elolvasom a tanulnivalót, kiemelem a kulcsszavakat. Rövid vázlatot készítek. Bepakolok a táskámba. 4. csoport: Gondolatbuborék Csoportmunka – Fogalmazzátok meg 2-3 szóban, mire gondolhatott Lackó a következõ helyzetekben! (interaktív tananyag 4. feladat) • Amikor Gyuluka dicsekedett neki. • Amikor orrba vágta Gyulát és õ sírt. • Amikor visszaérkezett a postagalambja, amit Gyulának adott. • Amikor sorozatosan egyesre felelt. • Amikor a tanító nénivel beszélt. • Amikor rádöbbent, hogy tanulnia kell. Idõkitöltõ feladat: szavak és kifejezések párosítása Páros munka (interaktív tananyag 2. játék) 1. oszlop: dühbe gurul; orrba simogat; középcsatár; kockakõ; járdaszegély; elcsakliz 2. oszlop: a fociban a támadójátékos; a járdát szegélyezõ kõ; hirtelen mérges lesz stb. 3. Ellenõrzés csoportonként az interaktív tábla segítségével 4. Szituációs játék (ha marad idõ) (interaktív tananyag Páros munka 2. feladata alapján) a) Készüljetek fel párokban a kiemelt szövegrész hangos olvasására! – Attól mindig jól fogsz felelni. – Mit kérsz érte? – Semmit. Ingyen elárulom. Tanuld meg a leckét! b) Játsszátok el a választott stílus érzékeltetésével! • vidáman, kedvesen, menõzve, bizonytalanul, hidegen, szomorúan, kioktatóan, bizalmaskodóan, tudálékosan 5. Értékelés a) tanulói – Egytõl ötig értékeld az órai munkádat! Mutasd számkártyával! – Hogy érezted magad? Mutasd be szoborjátékkal! b) tanítói

36

Egyéni munka

Interaktív tábla vagy laptop és projektor Feladatlap

Feladatlap

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 37

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Témakör: Túl az Óperencián Óraszám: 27. óra Tananyag: A csodatévõ legyezõ címû japán népmese feldolgozása Óratípus: Új anyagot feldolgozó óra Tevékenységek, feladatok: – beszédmûvelés mondatpiramis és hasonlatok olvastatásával – beszéd és kifejezõkészség fejlesztése megkezdett gondolat folytatásával meseszereplõk nevében – a mese jellemzõ tulajdonságainak összegyûjtése fürtábra segítségével – szókincsbõvítés szómagyarázattal, szótár használatával – a cím vizsgálata, következtetés a mesefajtára – a szöveg feldolgozása részekre tagolással – ötsoros írása

– történettérkép készítése – a szereplõk jellemzõ tulajdonságainak megállapítása, karaktertérkép készítése – hamis-igaz állítások megfogalmazása az olvasottak alapján – írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése mesebefejezés készítésével – a szereplõk gondolatainak megfogalmazása különbözõ szituációkban Eszközök: – Hétszínvilág olvasókönyv – feladatlapok Munkaformák: – frontális osztálymunka – egyéni munka – csoportmunka – páros munka

Tanítói és tanulói tevékenységek I. Ráhangolódás 1. Beszédmûvelési gyakorlatok A Mondatpiramis olvasása – Olvassátok el a bõvülõ mondatokat egy levegõvétellel! A pásztor meglátta a leányt. A fiatal pásztor meglátta a leányt. A fiatal pásztor meglátta a világszép leányt. A fiatal pásztor meglátta a halász világszép leányát. A fiatal pásztor meglátta az öreg halász világszép leányát.

Munkaformák

Eszközök

Frontális o. m. Egyéni munka

B A szövegbõl vett mondatok olvasása, jelentésének megbeszélése (hasonlat) – Olvassátok el a mondatokat a magánhangzók tiszta ejtésével! – A vesszõ után vehettek pótlevegõt! Szegény, mint a templom egere. Úgy horkolt, hogy zengett belé az erdõ. Szomorú volt az arca, fehér, mint a vászon. 2. Beszélgetõ kör – Folytassátok a megkezdett gondolatot egy meseszereplõ nevében! „Akkor voltam boldog, mikor …!”

Frontális o. m. Egyéni munka

37

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 38


Munkaformák

Eszközök

3. Csoportmunka 1. csoport: Fürtábra készítése – népmese – Egészítsétek ki a fürtábrát a megadott szavak segítségével! (l. melléklet, 1. feladat) 2. csoport: Ötsoros írása – legyezõ – Készítsetek ötsorost a megadott szóval! (l. melléklet, 2. feladat) 3. csoport: Ötletbörze – Hogyan lehetne megmenteni a mesében azt a menyasszonyt, aki nem akar öreg võlegényéhez menni? – Írjátok le ötleteiteket! (l. melléklet, 3. feladat) 4. csoport: Szómagyarázatok, szinonimagyûjtés menyegzõ, kalmár, násznép, ágrólszakadt – Írjátok le a következõ szavak jelentését! Használjátok a Magyar értelmezõ kéziszótárt! – Melyik szó nem illik a többi közé? Indokoljátok! (l. melléklet, 4. feladat)

Csoportmunka

Feladatlap

4. A csoportok feladatainak ellenõrzése 1. cs.: Mutassátok be a fürtábrát az osztálynak! 2. cs.: Olvassátok fel az ötsorost! 3. cs.: Olvassátok fel a menyasszonyt mentõ ötleteiteket! 4. cs.: Magyarázzátok meg a szavak jelentését! 5. Szóbeli szövegalkotás – Milyen történetet tudnátok alkotni a feladatokban elõforduló szavakból? Mi lenne a címe? A gyerekek történeteinek meghallgatása II. Jelentésteremtés 1. Célkitûzés – A mai órán a Csodalegyezõ címû japán népmesével ismerkedünk meg! 2. Elõzetes címvizsgálat – Mire utal a cím? – Milyen mesefajtát sejtet? 3. A mese tanítói bemutató olvasása – Helyezkedjetek el kényelmesen és hallgassátok meg a mesét! 4. Spontán vélemények meghallgatása – Tetszett-e az olvasmány? Mi tetszett benne? Miért? Hasonlít-e a mese a ti történeteitekhez?

38

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 39


Munkaformák

Eszközök

5. A szöveg feldolgozása részekre bontással 5.1. Az elsõ rész elemzése (bevezetés) a) Olvasás hangosan – tanulói „Valamikor … megtartják a kézfogót.” Tanítói jelzés a szöveghatárnál, a tagolás jelölése b) Elemzés – Kik a mese szereplõi? Soroljátok fel! – Milyen tulajdonságaikat ismertétek meg? Húzzátok alá a szövegben! – Mit határoztak el a fiatalok? Olvasd fel! – Milyen címet adnátok ennek a résznek? – Választásotokat indokoljátok! A kézfogó; Az esküvõ terve; A fiatalok elhatározása 5.2 A második rész elemzése (tárgyalás 1.) a) Olvasás hangosan – tanulói „Csakhogy hiába … felesége leszel!” Jelzés a szöveghatárnál, a tagolás jelölése b) Elemzés – Kik az újabb szereplõk? – Milyen tulajdonságaikat ismertétek meg? Bizonyítsátok! – Miért nem sikerült a fiatalok terve? – Hány nap, hét lehet?: „Mire a Hold elfogy.” Indokoljátok! – Milyen címet adnátok ennek a résznek? Választásotokat indokoljátok! Az apa könnyelmû ígérete; A nem kívánt esküvõ; Az apa parancsa 5.3. A harmadik rész elemzése (tárgyalás 2.) a) Olvasás hangosan – dramatizálva: mesélõ, sárkány, öregember nevében Tanítói jelzés a szöveghatárnál, a tagolás jelölése (Sírt, kesergett … egy csapásra megfiatalodik.) b) Elemzés – Miért vágott neki a világnak a legény? Olvasd fel! – Mit érezhetett? Meséld el! – Hol húzta meg magát éjszakára? Húzd alá! – Mi történt éjféltájban? Olvasd fel! – Hogyan mentette meg a pásztor az öregembert? – Miért volt ritka ajándék a legyezõ? Húzd alá! – Milyen címet adnátok ennek a résznek? Miért? Az ajándék; A sárkánykaland és a legyezõ; Az öregember és az ajándéka

39

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 40

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Tanítói és tanulói tevékenységek 5.4. A negyedik rész elemzése (tárgyalás 3.) a) Olvasás hangosan – tanulói „Megörült a legény … aki ránézett.” Tanítói jelzés a szöveghatárnál, a tagolás jelölése b) Elemzés – Milyen hírrel fogadták a faluban a legényt? Olvasd fel! – Milyenné vált a szépséges leány? Húzd alá! – Hogyan segített a lányon a pásztor? Vajon miért tette? – Milyenné vált a vén kalmár? Olvasd fel! – Milyen címet adnátok ennek a résznek? Miért? A fiatallá vált kalmár; Az átváltozás; A pásztor nemes tette 5.5. Az ötödik rész elemzése (befejezés) a) Olvasás hangosan – dramatizálva: mesélõ, kalmár, falubeli ember nevében „Hanem a mohó … lakodalmat.” – Mi történt végül a kereskedõvel? Miért? – Mit tett a násznép? Húzd alá! – Igazságos-e a mese befejezése? Indokoljátok! – Adjunk részcímet a befejezõ résznek! A fiatalok lakodalma; A csecsemõvé vált kereskedõ; A menyegzõ III. Reflektálás 1. Csoportmunka 1. csoport: Mesebefejezés – Párban dolgozzatok! Fejezzétek be a mesét és írjátok le röviden! Mi történt volna, ha a kalmár nem legyezi tovább magát? (l. melléklet, 1. feladat) 2. csoport: Karaktertérkép készítése – Készítsétek el a pásztorlegény, a leány és a vén kalmár karaktertérképét! (l. melléklet, 2. feladat) 3. csoport: Történettérkép készítése – Készítsetek történettérképet a feladatlap segítségével! (l. melléklet, 3. feladat) 4. csoport: Füllentõs – Fogalmazzatok meg négy hamis és egy igaz állítást a történettel kapcsolatban! Írjátok le! (l. melléklet, 4. feladat)

40

Munkaformák

Eszközök

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 41


Munkaformák

Eszközök

2. A csoportok munkáinak ellenõrzése – a történettérkép felolvasása – a karaktertérkép bemutatása – az állítások felolvasása, a többi csoport igaz-hamis kártyával értékeli, a felolvasó indoklással fogadja el a véleményt – a mese befejezésének meghallgatása 3. Az órai munka értékelése

Feladatlapok 1. csoport 1. Egészítsétek ki a fürtábrát a megadott szavak segítségével! Egyszer volt…

Málészáj

szerzõ

NÉPMESE

mesebefejezés

próba

meseszám 7

2. Párban dolgozzatok! Fejezzétek be a mesét és írjátok le röviden! Mi történt volna, ha a kalmár nem legyezi tovább magát?

41

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 42

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához 2. csoport 1. Készítsetek ötsorost a megadott szóval! Mi? (1 szó) legyezõ Milyen? (2 szó) Mire való? (3 szó) Mi jut eszedbe róla? (4 szavas mondat) Mire emlékeztet? (1 szó) 2. Készítsétek el a szereplõk karaktertérképét! Írjátok be az ábrába tulajdonságaikat és indokoljátok is az olvasottak alapján! Milyen? pásztorlegény

szegény

pásztorkodásból él

gazdag

kalmár

kereskedik

szegény

leány

42

szép

azonnal beleszeret a pásztor

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 43

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához 3. csoport 1. Hogyan lehetne megmenteni a mesében azt a menyasszonyt, aki nem akar öreg võlegényéhez menni? Írjátok le ötleteiteket!

2. Készítsetek történettérképet az ábra segítségével! Helyszín: Szereplõk: A probléma: Az események sorrendje: 1. esemény: 2. esemény: 3. esemény: 4. esemény: 5. esemény: 6. esemény: 7. esemény: A megoldás: A mese üzenete: 4. csoport 1. Írjátok le a következõ szavak jelentését! Használjátok a Magyar értelmezõ kéziszótárt! menyegzõ: kalmár: násznép: ágrólszakadt: 2. Fogalmazzatok meg négy hamis és egy igaz állítást a történettel kapcsolatban! Írjátok le! 1. állítás: 2. állítás: 3. állítás: 4. állítás: 5. állítás:

43

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 44

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Témakör: Túl az Óperencián Óraszám: 29. óra Tananyag: Mátyás király meg az igazmondó juhász Idõkeret: 2×45 perc A modul célja: – szóbeli beszámoló saját élményrõl – az olvasott szöveg megértésének bizonyítása feladatmegoldással – a hangos és néma olvasás gyakorlása – a személyiség erkölcsi értékrendjének formálása A képességfejlesztés fókuszai: – a gondolatok egyszerû, érthetõ megfogalmazása – az olvasási technika eszközzé fejlesztése – az értõ olvasás minõségének emelése – a szöveg elsõdleges megértése és mélyebb értelmének keresése elemzõ mûveletek segítségével – az önálló tanulási képesség alapozása – együttmûködés társakkal feladathelyzetben A feldolgozás menete I. Ráhangolódás I/1. Beszélgetõkör Beszélgetõkörben üljünk le a gyerekekkel! Kezdeményezzünk beszélgetést az igazmondásról, hazudozásról! Mit jelent az, ha valamirõl azt mondjuk: hazugság? Becsületesnek kell lenni és igazat kell mondani, miért? Helytelen dolog, ha nem mondunk igazat, miért? Lehetséges mindig becsületesnek lenni és sohasem hazudni? Miért hazudnak az emberek? Van olyan eset, amikor helyes hazudni? Mit nevezünk „kegyes hazugságnak”? Egyik hazugság roszszabb, mint a másik? Szükséges néha bátorság az igazság kimondásához? Tudtok-e példát mondani ezzel kapcsolatban a ti életetekbõl? Heterogén 4 fõs csoportokban dolgozunk tovább. A csoportok helyét, asztalát megszámozzuk 1–6-ig. I/2. Puzzle Borítékban összedarabolt képet kapnak, melyen a mai olvasmány egyik szereplõjét láthatják, ha jól öszszerakják. Frontálisan felelevenítjük az elõzetes ismereteiket: Kire ismertek rá? Mit tudtok Mátyás királyról?

44

I/3. Rejtvény Ha a borítékban található rejtvényt jól megfejtitek, akkor megtudhatjátok, ki az olvasmány másik szereplõje. (A kétjegyû betûk két négyzetbe kerülnek.) Ellenõrzés frontálisan. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. favágásra használt hosszú nyelû szerszám 2. kéregetésbõl élõ személy 3. állatok levágásával, feldolgozásával, hús árulásával foglalkozó személy 4. izzó tüzelõanyag 5. magas, hengeres férfi fejfedõ 6. kéregetõnek adott csekély (pénz) adomány I/4. Szómagyarázat, szókincsfejlesztés a) A táblán látható szavakat keressétek ki a Szóbúvárból! Mindegyik csapat csak a számával jelzett szót olvassa el! Párban kérdezzétek ki egymást, hogy tudjátok-e a szó jelentését. 1. burkus 2. incselkedik 3. szabódik 4. bárány 5. juh (juhász) 6. tanya

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 45

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Mindegyik csoportból egy kiválasztott tanuló magyarázza el a szó jelentését a többi csoport tagjainak. (egymást szólítják) b) Helyezzük el a szókártyákat a megfelelõ meghatározás mellett frontális munkával! Kéreti magát Mesebeli nép Fiatal juh Játékosan kötözködik Birkapásztor Kis gazdasági település II. Jelentésteremtés II/1. Jóslás cím alapján Mit tudunk meg a címbõl, kik lesznek a szereplõk? Hol játszódhat a történet? Mi történhet? Mit csinálhatnak a szereplõk? II/2. Szöveggel való ismerkedés: szöveghû tanítói bemutató olvasás Hangos olvasás közben „belsõ hang” játék: Az olvasmány bizonyos részénél megállunk és a gyerekek elmondják, hogy mit gondolhatott, érezhetett az adott pillanatban a szereplõ. „Sokat szabódott a lány, végül beleegyezett.” „Mi újság a tanyán? – kérdi tõle Mátyás király.” Irányított képalakítás: „…kimegy a tanyára a juhászhoz.” Hunyd be a szemed! Képzeld el, hogy ott ülsz a tanyán! Milyen a környék? Mit látsz? Mit visel a juhász? Milyen hangokat hallotok? Mit éreztek? Szó- és kifejezésmagyarázat: „megcsalom”, „nem állt kötélnek” II/3. Hasonlítsák össze a hallottakat a jóslásokkal! II/4. Homogén csoportmunka: a) Hosszabb szöveg befogadására képes, gyorsabb ütemben haladó tanulók: Tegyék sorrendbe a borítékban kapott mondatokat, számozzák meg a részeket az olvasókönyvben.

| | | | |

Mátyás király és burkus király fogadást kötöttek. A burkus király nem tudta megvesztegetni a juhászt. A királylány a kezét ajánlotta a bárányért. A juhász próbára tette önmagát. Az igazmondás elnyerte jutalmát.

| | | | |

b) Rövidebb szöveg befogadására képes, lassabb ütemben haladó tanulók: Olvasástechnikai gyakorlat: szótábla Adják meg párban egymásnak a szavak koordinátáit, és társuk olvassa fel az adott szót.

| | | | | | |

A 1. parasztruhába 2. felakasztana 3. elváltoztatott 4. színaranyat 5. beleegyezett 6. mondókáját

| | | | | | |

| | | | | | |

B hazudozással meglátogatta próbálkozott incselkedett egérlyukból felköszöntötte

II/5. Szövegfeldolgozás a) Tegyenek fel kérdéseket az egyes részekkel kapcsolatban! (Mindegyik csapat a csoportszámával megegyezõ részhez.) Elõtte szóforgóval olvassák el a lehetséges kérdéseket: (segítséget adhatunk) 1. Mivel dicsekedett Mátyás király? Miben fogadott a két király? Ki mit ajánlott fel, ha veszít? Miért ilyen biztosak a dolgukban? 2. Mit ígért a burkus király a bárányért? Miért nem fogadta el az ajánlatot a juhász? 3. Ki próbálta másodszor megvesztegetni? Mit ajánlott fel a királylány? Mit kért a bárányért cserébe a juhász? Miért adta oda a juhász a bárányt? Miért kérte el a bárány bõrét a leány? 4. Hova indult reggel a juhász? Milyen hazugságokat próbált ki? Kit személyesít meg a bot? 5. Hogyan vágta ki magát a juhász a helyzetbõl? Miért mondta, hogy fekete bárányra cserélte az aranyszõrût? A juhász becsületessége vagy az aranyszõrû bárány volt nagyobb érték Mátyás királynak? (A válaszadás egymás szólításával történik.) b) Mondatok válogatása szereplõk szerint (páros munka) A kapott mondatcsíkokat tegyék gyurmaragasztóval a mûanyag táblára aszerint, hogy ki mondta az olvasmányban. Csoportosítás után olvassák fel megfelelõen hangsúlyozva.

Ellenõrzés: frontálisan 45

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 46


|

|

|

MÁTYÁS KIRÁLY BURKUS KIRÁLY JUHÁSZ

|

Azt hallottam, hogy magának aranyszõrû báránya van. Én megmutatom, hogy mégis hazudik!

II/7. Rokon értelmû szavak keresése Hasonlítsátok össze a kisbetûs és nagybetûs szavakat! Amelyik kisbetûs szónak van hasonló jelentésû nagybetûs megfelelõje, annak sorszámát karikázzátok be, amelyiknek nincs, annak sorszámát húzzátok át! Ellenõrzés megoldó kód segítségével.

Az aranyszõrû bárány beledöglött a kútba! Megismerem a szaván, hogy maga a király. Adok neked sok pénzt és hat lovat ráadásul, csak add nekem az aranyszõrû bárányt! Jaj, a világért sem adom, mert felakasztana érte a király. Fele országomat odaadom, hogyha elveszítem a fogadást. Hát hozd be azt a bárányt! II/6. Heterogén páros munka: állítások igazságának eldöntése 1. Mátyás király és burkus király háborúztak egymással. 2. Mátyás király büszke volt arra, hogy van egy juhásza, aki még sohasem hazudott. 3. A burkus király olyan helyzetbe akarta hozni a juhászt, hogy kénytelen legyen hazudni. 4. Mátyás álruhába öltözött, úgy ment el a juhászhoz. 5. A juhász a burkus király csábításainak nem engedett, de a lánya kérésére mégis eladta az aranyszõrû bárányt. 6. A juhász megnyúzta a bárányt és a burkus királylánynak adta a bõrét. 7. Az aranyszõrû bárányt valójában a farkasok ették meg. 8. A juhász többször elpróbálta, hogyan fog hazudni, ha Mátyás király elé kerül. 9. Mikor a juhász elment Mátyás királyhoz, a palotában találta a burkus királyt a lányával együtt. 10. Mátyás király már tudta, mi lett a bárány sorsa. 11. A juhász egy fekete bárányt hozott Mátyás királynak az aranyszõrûért cserébe. 12. A juhász a burkus királylányt nevezte meg, mint azt a fekete bárányt, akire az aranyszõrût cserélte. 13. Mátyás király elveszítette a fogadást. A továbbiakban heterogén csoportmunkában dolgoznak tovább.

1. pajtás 2. király BARÁT URALKODÓ

3. bárány 4. fogadás HIVATÁS JUH

5. hazudik 6. szolga TORNÁC PANASZKODIK

7. muszáj 8. rögtön AZONNAL KELL

9. ellop 10. megnyúz MEGLÓBÁL ELTULAJDONÍT

11. hátrál 12. végül UTOLJÁRA FAROL

13. örvendezik 14. búsul FÁRADOZIK SZOMORKODIK

15. hír 16. különös ÚJSÁG DÜHÖS

17. megígér 18. felakaszt CSALÓDIK FELESÉG

II/8. Fejtsék meg a csoportok a borítékban kapott titkosírást! A megfejtés egy közmondás, mely a szöveg tanulsága is lehet. „Az egyenes út a legrövidebb.” Beszélgessünk ennek jelentésérõl! Fejtsd meg a titkosírást! A kódok segítségével írd le a szavakat! A

B

C

D

E

F

G

1

a

á

b

c

cs

d

dz

2

dzs

e

é

f

g

gy

h

3

i

í

j

k

l

ly

m

4

n

ny

o

ó

ö

õ

p

5

q

r

s

sz

t

ty

u

6

ú

ü

û

v

w

x

y

7

z

zs

?

.

;

:

!

A1A7 B2F2B2A4B2C5 A6E5 A1 E3B2E2B5E4D6A3F1B2C1C1 D7

46

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 47

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához II/9. „Halk mondatok” játék: Mindegyik csoportnak van egy borítéksorozata, melybõl mindenkinek jut egy. Az egy-egy borítékba tett szókártyák úgy vannak összeválogatva, hogy senki ne tudjon pontos, értelmes mondatot kirakni a sajátjából. Mindenkinek szüksége van mások szavára. A feladat az, hogy idõre a játékosok helyes mondatokat alkossanak a következõ szabályokat betartva: senki nem beszélhet, csak adni szabad, de elvenni nem; a felajánlott kártyát tilos visszautasítani; mindenki a helyén marad.

| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | VAN

NEKEM

ADOK

NEKED

ELMEGYEK

AZ

EGY

SOK

ÉN

ARANYSZÕRÛ

A

ARANYSZÕRÛ

BÁRÁNYOM

FEKETE

BÁRÁNYT

ÉS

ÉS

PÉNZT

HAT

LOVAT

MEGCSALOM

ELCSERÉLTEM

JUHÁSZHOZ BÁRÁNNYAL

EGY

| | | |

II/10. A csoportok különbözõ jellegû feladatokat kapnak, melyet az adott felkészülési idõ után társaiknak bemutatnak (a feladatokat húzzák).

Témakör: Szeretet – az élet Óraszám: 37. óra Tananyag: Gyakorlás Fejlesztendõ kompetenciák, készségek, képességek: – szókincsbõvítés – beszéd- és kifejezõkészség – olvasási készség – kreativitás – empátia I. Ráhangolódás Célkitûzés: A mai gyakorlóórán a kisbabás verseinkkel, szövegeinkkel kapcsolatos feladatokat végzünk el közösen és csoportokban. A) Beszédmûvelési gyakorlatok (frontálisan) a) Vers olvasásának gyakorlása tiszta kiejtéssel Barak László: Altatódal aludj karomban aludj nyugodtan álmodj szépet

1. Adjatok fel hirdetést a juhász nevében, aki munkát keresne! 2. Készítsetek meghívót a lakodalomra! 3. Készítsetek élõképet a monda egyik jelenetéhez! 4. Játsszátok el: a két király fogadást köt! 5. Készítsetek riportot Mátyás királlyal az esetrõl! 6. Írjatok néhány mondatos bejegyzést a királylány naplójába az eseményrõl!

III. Reflektálás Kinek melyik feladat tetszett? Melyikkel boldogultak a csoportok legkönnyebben? Tudtak-e a tagok együttmûködni a munka során? Volt-e vita? Segítõkészen szóltak-e egymáshoz? Kiegészítõ feladatok 1. Kakukktojás keresése szósorban áthúzással igazmondó õszinte óvatos szókimondó becsületes türelmetlen tisztességes korrekt búsul szomorkodik bánkódik sajnál hazudik lódít gondolkodik füllent 2. Érvek gyûjtése: Helyesen viselkedett-e a juhász? Igen, mert… Nem, mert…

virágos rétet gyöngyöket labdát kirakós kockát suttogó erdõt rózsaszín kendõt aludj kislányom fátyol az álom királyfi hozza szívedet kincsem bearanyozza b) Magánhangzós olvasás nagy ajakmozgással c) Légzõgyakorlat (4. és 9. sor után vehetnek pótlevegõt) B) Csoportmunka 1. cs. Asszociációs játék: szó- és kifejezésgyûjtés – Mi jut eszedbe errõl? kisbaba születik (írásban) 2. cs. Családfa összeállítása: Kovács Zsuzsi és Norbi családja

47

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 48

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Szókártyákból a családfa, majd a rokoni viszonylatok megnevezése (szókártyákon: Kovács nagymama, Kovács nagypapa, Kovács László, Kovács Anna Bíró nagymama, Bíró nagypapa, Bíró Gyula, Bíró Eszter Kovács Zsuzsi, Kovács Norbi, Kovács Hédi, Kovács Zsolt) 3. cs. Képolvasás: Ok. 57. o. – Nevezd meg, kiket látsz a képen! – Milyen lehet a kapcsolatuk? Mibõl gondolod? – Hasonlítsd össze a te családoddal! 4. cs. a) Pótold a kisbaba cselekvéseibõl hiányzó betûket! (1. sorban lévõ szavakból a magánhangzó, 2. sorból a mássalhangzó hiányozzon) nézgelõdik, mosolyog, szopik, rúgkapál, hadonászik gõgicsél, forog, mászik, alszik, sírdogál b) Folytassátok a gyûjtést! II. Olvasási készség fejlesztése – válogató olvasással 1. cs. A Hogyan vártalak c. versben mihez hasonlítja az édesanya a babavárás izgalmát?

Témakör: A szeretet – az élet Óraszám: 39. óra Tananyag: Nagy László Itthon vagyok címû verse Célok és feladatok: – az otthonhoz való ragaszkodás és az otthon szeretetének megerõsítése – a képteremtõ képesség fejlesztése a vers képeinek elképzeltetésével

2. cs. Húzzátok alá néma válogatással a Gyalogkakukk c. szövegben a kisbaba cselekedeteit! 3. cs. Húzzátok alá az Örülj, hogy fiú! c. szövegbõl a fiú feletti örömrõl szóló mondatokat 4. cs. Húzzátok alá az Örülj, hogy lány! c. szövegbõl azt a részt, amelybõl kiderül, hogy egy lány sokkal jobb a fiúnál! III. Kreativitást fejlesztõ feladatok 1. cs. Játsszátok el anya-apa vitáját a születendõ kisbaba nevérõl! 2. cs. Játsszátok el, hogy a leendõ nagyszülõk hogyan tervezgetik a jövõt a születendõ unokájukkal! 3. cs. Készítsetek vidám értesítést arról, hogy megszületett a várva várt kisbaba! (megszólítás, születési idõ, hely, név, súly, hossz, üdvözlet) 4. cs. Készítsetek meghívót a baba keresztelõjére vagy névadójára! (esemény, idõpont, hely, szereplõ) Értékelés: folyamatosan, az elvégzett feladatoknak megfelelõen

– az irodalmi ismeretek alapozása a mûfaji ismeretek megtapasztaltatásával – a vers szövegének megismerése, tartalmi elemzése – téma és cím kapcsolatának elemzése – a tartalommal kapcsolatos élmények, érzelmek megfogalmazása – a megértést segítõ kommunikációs gyakorlatok és drámapedagógiai módszerek alkalmazása Koncentráció: környezetismeret, magyar nyelvtan, ének, rajz

Az óra menete 1. A téma elõkésztése: motiváció 1.1. Tárgyak felismerése érzékelõ játékkal, megnevezésük, szerepük a mindennapokban – Csukd be a szemed! Milyen tárgyat adtam a kezedbe? (kispárna, papucs, mackó) – Fontosak ezek a tárgyak mindennapjainkban? 1.2. Szerepbe bújás – Mutasd be magadat! Szólalj meg mint kispárna, papucs, mackó! 1.3. Kapcsolatteremtés tárgyak között – Mi kapcsolhatja össze ezt a 3 tárgyat? „Jut eszembe” játék: otthon.

48

Módszerek, eszközök Munkaformák Érzékelés csukott szemmel, tapintással

Drámapedagógiai módszerek

Frontális o. m.

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 49

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Az óra menete

Módszerek, eszközök Munkaformák

1.4. Megnyilatkozások az otthonhoz fûzõdõ érzésekrõl – Volt-e olyan, hogy hosszabb idõt töltöttél távol az otthonodtól? „Párviadal” címû játék – páros gyakorlat, felváltva védik az igazukat az otthonról: „Szeretek elmenni otthontól, mert…”; „Nem szeretek elmenni otthonról…” Célkitûzés: A mai órán egy olyan verssel fogunk megismerkedni, melyet Nagy László írt, és témája kapcsolódik az otthonhoz. (Milyen verset olvastunk eddig már Nagy Lászlótól?) (Dióverés)

Beszélgetés

2. A téma feldolgozása: a vers szövegének megismerése, tartalmi elemzése 2.1. Hallgasd meg a verset! (Tanítói bemutatás) A tanító mûvészi színvonalú bemutatása. Az érzelmek és az irodalmi mû, a vers mondanivalója. 2.2. A vers szövegének megismerése csoportokban (4), szokatlan feladathelyzetben Verspuzzle: a vers versszakainak sorrendbe állítása. – Rakjátok össze a verset a versszakokból, ahogyan ti gondoljátok! – Adjatok címet a munkátoknak! (Csoportonként meghallgatás) Ellenõrzés fóliáról. – Hasonlítsátok össze a kivetített szöveggel! 2.3. A vers képeire vonatkozó tapasztalatok megfogalmazása – Milyen képeket láttál magad elõtt? 2.4. A vers tartalmi elemzése – Mi a témája, mirõl szól? – Hol a költõ szülõháza? – Kivel megy a költõ? – Kik a vers szereplõi? – Milyen helyszíneket érint az útján? – Milyen évszak van éppen? Mibõl tudod? Idézz! – Milyen a csípõs szél? Játsszuk el, hogyan megyünk csípõs szélben! – Milyen tempóban ment? „lenyargaltunk, átdobogtunk” – Játsszuk el! – Miért sietett? – Milyen változást hozott a költõ hangulatában, mikor megpillantotta édesanyját? Idézz! – Próbáld kifejezni arcjátékkal, hogy nagyon nézed a látóhatárt, végre meglátod, amit kerestél, felismered a messzeségben édesanyádat! – A vers tartalmilag 2 részre osztható. Szerinted melyek ezek? – Milyen az elsõ rész hangulata? Milyen az utolsó 3 versszak? Melyik ige az, amelyik ezt a zaklatott hangulatot oldja? – Mit gondolsz, miért nyugszik meg a költõ, mikor megpillantja az ismerõs tornyot, házat, nyárfát?

Párviadal

Beszélgetés

Frontális o. m.

Drámajáték

Frontális o. m.

Eljátszás Válogató olvasás

Arcjáték, mimetizálás

49

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 50

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Az óra menete 2.5. A vers képeinek vizsgálata Tanítói közlés: A szavakkal lehet képet festeni! – Szerinted igaz ez az állítás? Arról már beszéltünk, hogy milyen képeket láttál magad elõtt a vers hallgatása közben. Most keressünk a versben szavakkal festett képeket! (A gyerekek keresik a képeket, közben a tanító páros feladatot ad két gyereknek. A feladat utasítása: Járjátok végig a költõ útját, tegyétek a képek alá az odatartozó igéket!) A megtalált képek megbeszélése A Somló hegy megmutatása a Magyarország térképen Bíbic hangjának meghallgatása Megszemélyesítések keresése – Milyen színeket láthatott a költõ? – Milyen hangokat hallhatott a költõ? Páros munka ellenõrzése – Menjünk végig újra az úton gondolatban, mondjuk el sorban a versben szereplõ igéket! (A megtalált igék segítik a gondolatainkat.) Hallgassuk meg újra a verset! – Vetítsd magad elé a képeket, próbáld látni a színeket, hallani a hangokat! A cím és az utolsó 2 sor vizsgálata

Módszerek, eszközök Munkaformák

Manipuláció

Bemutatás

Ellenõrzés a megfelelõ Frontális o. m. versszak felolvasásával

Táblai rajz kitöltése 3. Benyomások a versrõl, a téma összegzése 3.1. Írd le az elõtted levõ papírlapra azt a szót vagy kifejezést, amit üzent neked a vers! Táblai kép 3.2. Szerep a falon – néhányan fölteszik az általuk fontosnak tartott kifejezést a táblára tett ház sziluettjére 3.3. A tanító is felteszi az általa legfontosabbnak tartott kifejezést A tanító összegzése: – Az otthon, biztonsága, melege, nyugalma semmivel nem pótolható! 3.4. Táblán levõ közmondás kitalálása – Egy nagyon szép magyar közmondással összegezhetjük az óránk tartalmát. Próbáld meg kitalálni! (A táblán csak a betûket jelzõ négyzetek láthatók.) MINDENÜTT JÓ, DE LEGJOBB OTTHON! 4. A vers továbbgondolása – házi feladat – Írd le az olvasás füzetbe, kinek olvasnád el ezt a mesét, és miért! 5. Az óra hangulati lezárása – Hallgasd meg ezt a zeneszámot! Angolul énekel Tom Jones „az otthon zöld füvérõl”. Teljesen mindegy, milyen országban élünk, milyen nyelven beszélünk, az otthon melegsége, védettsége ugyanazt az érzést idézi mindenkiben. S ez életünk legfontosabb érzése. 50

Páros munka

Tom Jones Az otthon zöld füvén címû dalának meghallgatása, a magyar fordítás kivetítése fóliára

Frontális o. m.

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 51

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Témakör: A szeretet – az élet Óraszám: 53. óra Tananyag: Gyakorlás, összefoglalás Fejlesztendõ kompetenciák, készségek, képességek: – szóbeli kifejezõkészség – érzelmek kifejezése olvasáskor – szókincsfejlesztés – gondolkodási képesség – empátia – szociális kompetencia I. Ráhangolódás Célkitûzés: Ma az utoljára olvasott három szöveggel kapcsolatos feladatokat oldunk meg, gyakoroljuk az olvasást, a kérdezést. a) Csoportonként 2-2 mondat húzása, szereplõk felismerése (3 csoportban dolgozunk) – Hallatlan! Mit gondolnak ezek, hogy csak úgy lövöldöznek a kapumba! – Bárcsak felkelhetnék végre! – Elmagyarázod nekem, hogy mit jelent a tapintat? – Hamarosan bemutatom neked Katicát. Olyan gyönyörû kék szeme van! – Okos gyerek ez a Jóska. Úgy látom, hogy megértette, amit mondtam neki. – A játék csak akkor izgalmas, ha betartjuk a szabályokat. b) Tulajdonságok megfejtése (szókártyán), fenti szereplõihez rendelése (táblán a nevük, alájuk a kiegészített szavak), majd a tulajdonságok indoklása a szereplõk tetteivel ÉRZÉKENY BÖLCS DACOS KÍVÁNCSI EGYÜTTÉRZÕ SZIGORÚ ELÉGEDETT ÉRDEKLÕDÕ SZERELMES

Témakör: A haza minden elõtt Óraszám: 71. óra Tananyag: Bem apó kisdobosa Feladatok: – Bem apó történelmi személye és Balta Mózsi alakjának ábrázolása, bátorságra, hazafias érzelmekre nevelés – A párbeszéd olvasásának, a helyes hanglejtésnek a gyakorlása – Beszédfejlesztés, szókincsbõvítés Eszközök: írásvetítõ, lexikon (Bem József), dob, kocka, olvasókönyv

II. Nyelvi kifejezõképesség fejlesztése a) Szókincsbõvítés Minden csoport kap 1-1 szót az olvasmányokból: szentimentális, felelõsségteljes, igazságérzet. Szinonima-labda: a dobott labdáról leveszik a szavuk szinonimáit (érzelgõs, érzelmes, lelkiismeretes, megbízható, becsületesség, tisztesség). Mondatba foglalás a szövegek alapján és a hétköznapokból. b) Kérdésfeltevés gyakorlása A csoportok elosztják a gyakorolt 3 szöveget egymás között, és megegyezés szerint 2-3 kérdést fogalmaznak, amit a másik csoportnak tesznek fel. (lehet páros munkában is) III. Szövegalkotási és olvasási készség fejlesztése 1. cs. Szituációs játék: Valaki ki akar állni a társasjátékból, mert nem õ nyert. A többiek feladata a meggyõzés: játsszon velük tovább. 2. cs. Tapintatos és tapintatlan cselekedetek összegyûjtése a mindennapokból (otthon, az iskolában, üzletben, barátoknál…) 3. cs. Tutajos és Bütyök párbeszédének felolvasása (a magyarázó részek nélkül) az érzelmek kifejezésével IV. Reflektálás Kilépõcédula: Írj egy fontos viselkedési szabályt, amelyet a szövegek alapján ismertél meg vagy most fogadtál el! (egyéni) Értékelés: Folyamatosan, az elvégzett feladatoknak megfelelõen

I. Ráhangolódás Apróhirdetések – Kik adták fel? a) Várvédésben jártas katonákat keres egy gyermekét és várát féltõ édesanya. Jelige: „Labancok kíméljenek!” (Zrínyi Ilona) b) Katonáimnak csizmát vagy bármilyen lábbelit vennék! (Esze Tamás) c) Szeretem a muzsikát. Énekelni tudó ifjakat keresek. Jelige: „Kakukkszó” (II. Rákóczi Ferenc) d) Kiváló mérnökök hídépítésre jelentkezzenek! (Széchenyi István) e) Csónakok készítésére asztalosokat felveszek. (Wesselényi Miklós) 51

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 52

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához 2. Elõkészítés Csoportokban dolgoznak a tanulók: 1. csoport: Fürtábra készítése (a fürtábra egy grafikus szervezõ, az adott témához rendezik gondolataikat logikai összefüggésre épülve)

2. csoport: Ötletbörze (ötletszerûen írják, ami az adott szóról eszükbe jut) haza 3. csoport: Körforgó (Körbeadok egy papírt, ami az eszükbe jut a megadott témáról, azt felírják a papírra. Majd behajtják, mint egy harmonikát, s továbbadják. A következõ gyerek nem nézheti meg az elõzõ megoldást, a végén felolvassák.) Az adott téma: 48-as szabadságharc 4. csoport: Látószögnövelõ gyakorlat Memoriter – apó – kisdobos – csákó – bocskor – kislegény – bekecs – tábornokra – hadidob – felfüggesztette – süveg – dohog 5. csoport: T T TUDOM TUDNI SZERETNÉM (ide beírják, (mire kíváncsiak?) mit tanultak eddig) M-modell MEGTANULTAM! (az óra végén megírják, hogy az adott anyagból mit tanultak) Az adott téma: 48-as szabadságharc 3. Jelentéstartalom 1. Célkitûzés: A mai szövegben azt vizsgáljuk, hogyan kapcsolódik össze a hazaszeretet, a haza a 48-as szabadságharc idején. 2. Címvizsgálat: Bem apó kisdobosa – Vajon mirõl szólhat az olvasmány? Lexikon: Bem József Dob: bemutatom a tárgyat 52

Részmotiváció: Vajon milyen szerepe volt ennek a dobnak? 3. Jóslásos, megszakításos technikával dolgozzuk fel az olvasmányt. (A módszer lényege: nem a szöveg egészével ismerkedünk meg, egyszerre csak egy kis szövegrésszel. Az érdekesebb részeknél abbahagyjuk, megjósolják, hogyan folytatódhat a történet.) 4. Részek feldolgozása: 1. rész: „Bem apó … Mi bajod a tüzéreimmel?” Tanítói bemutatás – Karikázzátok be a szereplõket! – Húzzátok alá, milyennek ismertétek meg õket! Utolsó mondat újraolvasása Jóslás: Vajon mi lehetett Mózsi baja a tüzérekkel? 2. rész: Csillagolvasás … „Most a legényke szeme megakadt valamin” – Beigazolódott-e a jóslásotok? Szövegértést igazoló kérdések: Mi volt Balta Mózsi sérelme? (kinevették, elzavarták) – Mit érezhetett akkor? Ki érezte már, hogy kinevették? A belsõ tulajdonságok felkerülnek a táblára segítõkész, dolgos, sértõdékeny A pozitív, negatív tulajdonságok szétválasztása – Vita kezdeményezése: Nem tartjátok-e szemtelennek? Kinek tetszik a magatartása? Miért? – Jóslás: Vajon min akadt meg a szeme? 3. rész: Érintõ olvasás – Keressetek leírórészt, húzzátok alá! – Készítsetek rajzokat a leírás alapján! (dobról) Költõi eszköz (túlzás) kiemelése. „A vak is jól láthatta” 4. rész: Szerepek szerinti olvasás Részmotiváció: Vajon milyen szerepet kapott a hadidob? (csatába hívó jel) A szöveget nem olvassuk végig. „– Megverném? De mennyire! Értem én a dobolást! – Hát akkor, fiam – mondta Bem apó…” Innen önállóan folytatják a tanulók. Felolvasás után összevetik a gondolataikat a könyv szövegével. 4. Reflektálás Csoportmunka 1. csoport: Kockázás – Egy papírkockát dobok, amelynek minden oldalán más-más összefoglalási szempont található. 1. Szereplõk 2. Tulajdonságok 3. Helyszín 4. Mûfaj 5. Téma

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 53

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához 6. Mondanivaló 2. csoport: Ötsoros – A nevében is megvan, hogy öt sorból áll a megoldás. 1. sor = (ezt mindig én adom meg) pl.: Balta Mózsi 2. sor = 2 melléknevet kell írniuk róla 3. sor = 3 igét a cselekedetével kapcsolatosan 4. sor = 4 szóból álló mondatot alkotnak róla 5. sor = az elsõ sor szinonimája, lényege 3. csoport: Kerettörténet – Nyitott mondatok kiegészítése 4. csoport: Történet térkép (a 3., 4. csoport feladatlapjai) Történet térkép Helyszín és szereplõk: A probléma: 1. esemény 2. esemény:

Témakör: Ünnepeink és hagyományaink Tananyag: Húsvéti hagyományok „Húsvétkor vidámság és locsolkodás, Asztalunkon sonka és a piros tojás.” Nevelési feladatok: – húsvéti hagyományok tisztelete – húsvéti szerepkörünk alkalmazása – udvariasság, önzetlenség, talpraesettség – együttmûködés a csoportban és azon kívül – esztétikai érzékünk alakítása – ismerkedés a konyhai tevékenységgel Oktatási, képzési feladatok: – gondolatok, információk, vélemények egyszerû, értékelhetõ közlése a beszédhelyzetnek megfelelõen – szókincs fejlesztése – információszerzés – lényeg kiemelése – memoriter elmondása – elõzetes keresés kiadványokban – vágóeszköz biztonságos használata Módszerek: motiváció, szemléltetés, megfigyelés, beszélgetés, drámajáték Munkaformák: csoportos kooperatív együttmûködés, önálló tevékenység, frontális osztálymunka Koncentráció: magyar, ének-zene, technika Szükséges eszközök: írásvetítõ, szótagkártya, szókártya, mágnes, boríték, lexikonok, CD-lejátszó, a húsvét jellegzetességei lapon, kölni, sonka, tojás, kalács, kolbász, sütemények, tálcák, tányérok, terítõ, konyharuha, üdítõ, mûanyag pohár, kistányér, szalvéta (ezek beszerzése a szülõi munkaközösség veze-

3. esemény: 4. esemény: 5. esemény: 6. esemény: 7. esemény: A megoldás: Az üzenet (Mirõl szólhat a történet?) Milyen értékek domborodnak ki a történetben? Példa a kerettörténet alkalmazására A történet játszódik, itt él . A történet fõszereplõje , aki . A bonyodalom akkor kezdõdik, amikor . Ezt követõen , és . A probléma akkor oldódik meg, amikor . A történet azzal fejezõdik be, hogy .

tõjének a segítségével történik), vágóeszköz, húsvéti versek lapon, egy-két otthonra jellemzõ tárgy 1. Bevezetés – ráhangolás A gyerekek bejönnek a terembe. Amíg a helyükre érkeznek, tavaszi hangulatú zene szól. – Kinek mi jut eszébe errõl a zenérõl? Melyik évszak? (tavasz, 1-2 gondolat meghallgatása) – Milyen jeles ünnepnapról és idõszakról tudtok, ami tavasszal van? (húsvét) – A mai óránkon egy picit körbejárjuk, mirõl is szól ez a húsvét, milyen hagyományok voltak, vannak. Sõt, el is játsszuk élõben, hogy mi történik húsvéthétfõn. 2. A húsvét története, húsvét napja – Ki tudja, mikor lesz 2010-ben húsvét vasárnapja? – Bizonyára észrevetted már, hogy a dátum évrõl évre változik. A húsvét úgynevezett „mozgó ünnep”. Húsvétvasárnap a tavaszi napéjegyenlõséget (március 21-ét) követõ elsõ holdtölte utáni elsõ vasárnap. – A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik. Melyik a másik nagy ünnep? (karácsony) – Milyen tárgyak, állatok, jellegzetességek jutnak eszetekbe a húsvétról? (nyuszi, tojás, locsolkodás, tojásfestés, sonka, kolbász, bárány, víz, kölni, tavaszi virágok, böjt, feltámadás stb.) – Képzeljétek el, hogy a régi történelemben az istennõt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti jelképnek 53

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 54

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához használni az 1800-as években, és onnan terjedt el ma már a világon mindenhova. Gyakori ötlet a tojások színezése, a „piros” vagy „hímzõ” tojás, és már az õsi Babilonban is készítették. Motiválás – Ez csak egy pici ízelítõ. Ti lesztek a nap fõszereplõi. Sok érdekes dolgot fogunk megtudni. De ezt már ti mondjátok el, nem én! 3. Húsvéti hagyományok – páronkénti beszámoló – A következõ feladatban párosával fogtok együttdolgozni. 11 pár lesz. A párokat úgy fogjuk kialakítani, hogy az osztálynévsor elsõ 11 tagja ide, a terítõ alá tesz egy tárgyat, amit felismer majd. (A gyerekek elhelyezik a tárgyakat. A többi gyerek kihúz egyet, és a tárgyát felismerõ párja mellé áll.) – Örüljetek egymásnak! Minden páros választhat a kezembõl egy borítékot. Közösen el kell olvasnotok a húsvétra jellemzõ érdekességet! Ezután saját szavaitokkal mondjátok el nekünk! Akiknek belefér az idejébe, azok lexikonból is kikereshetik a fogalmukat. (boríték húzása, elhelyezkedés, közös olvasás páronként, megbeszélés, lexikonból keresés) A pároknál található hagyományok ismertetése Húsvét A húsvét az egyházi ünnepek közül a feltámadás, népszokásban pedig a tavasz, a természet megújulásának ünnepe. A keresztény világ egyik legnagyobb jelentõségû eseményére, Jézus kereszthalálára és feltámadására való emlékezés. Hamvazószerda A nagyböjt elsõ napja. Az elmúlt évben megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresztet rajzol vele a hívek homlokára. Nagyböjt Jézus negyvennapi böjtölésének, majd kínszenvedéseinek emlékére szentelt idõszak. Az önmegtartóztatás, a lelki tisztulás és a húsvétra való belsõ felkészülés idõszaka. Böjt idején tilos volt a bál, lakodalom. A szigorú böjti napokon csak kenyeret, sót, halat és növényi eledeleket volt szabad enni, és csak egyszer ehettek napjában. Virágvasárnap A magyar néphagyományban a nagyböjt vasárnapjainak nevük volt. A hatodik az utolsó, virágvasárnap. Jézus jeruzsálemi diadalmas bevonulására emlékezünk. Sokan a ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. E napon barkás ágakkal mennek a templomba. 54

Barkaszentelés A keresztény és a pogány szokások ötvözetét mutatja. Virágvasárnapot megelõzõ szombaton a gyerekek barkát szednek, melyet virágvasárnap a templomban megszentelnek. A szentelt barkának bajelhárító szerepet tulajdonítottak. Gyakorta leszúrták a földbe, azt tartva, hogy elûzi a férgeket. Nagyhét A virágvasárnapot követõ hét, melynek utolsó napja húsvétvasárnap. Nagyhét napjaiban – a természet újjászületésének mintájára – a fõbb tevékenységek az emberek egészségének és jólétének biztosítására, a betegségek távoltartására, a háztájék és a jószágok megoltalmazására irányultak. Nagycsütörtök Nagycsütörtökön az oltári szentség alapítására emlékeznek. Az úrvacsora napja. A nagycsütörtöki mise közben, a Glória után elnémul az orgona, a harang. Helyettük fakereplõt használnak. Nagypéntek Krisztus halálának emléknapja. A bûnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. Babonás félelmek is kötõdnek hozzá. Tiltották az állattartással kapcsolatos munkákat. Nem sütöttek kenyeret, mert kõvé válik, nem mostak, mert a ruha tulajdonosát valami baj érheti, nem fontak. Napfelkelte elõtt friss kútvízzel mosakodtak, mivel úgy hitték: az véd a betegségek ellen. (Aranyvíznek nevezték.) Nagyszombat A feltámadás ünneplése, amikor az élet gyõz a halál és a bûn fölött. A templomi szertartás részei: a húsvéti gyertya megáldása, a húsvéti örömhirdetés, keresztvízszentelés, tûzszentelés. Újra megszólal az orgona, meghúzzák a harangokat. A megszentelt húsvéti ételekrõl (sonka, kalács, tojás, torma) azt tartották, hogy azok megvédik a híveket a mértéktelenségtõl. Húsvétvasárnap A feltámadás napja. Nõi munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, fõzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy nagy hegy tetején várni. Húsvét beköszöntével még a nap is táncra perdül, hiszen feltámadt a Megváltó. Ünnepi misét mondanak. Húsvéthétfõ Húsvét másnapja, az emberi örömnek, elsõsorban a fiatalságnak az ünnepe. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s egy vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, és megfürdették. Ezután a lányok, asszonyok megvendégelték a férfiakat tojással és szalonnával. A legények locsolóverset mondanak, cse-

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 55

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához rébe tojást kapnak. A locsolás a víz tisztító erejéhez is kapcsolódik. – Gondolom, hogy mindenkinek sikerült a feladatot megoldani. Az írásvetítõn olvashatjátok azt a hagyományt, érdekességet, amirõl az érintett páros beszámol. (a beszámolók meghallgatása; esetleges lexikonos keresésekbõl néhány mondat elmondása, dicséret)

4. Zene hallgatása – lazítás – Most meghallgatjuk a Bóbita együttes Húsvéti nyuszi címû dalát! (Indul a mesevonat, Bp., Sztár Média Kft., 2002) – Közben képzeljétek el a húsvéthétfõ eseményeit! Mit és hogyan szeretnétek, ha ott lennétek?

5. A húsvéthétfõi események eljátszásának elõkészítése – Örömhírem van a számotokra. Megvalósítjuk a húsvéti locsolást. A szülõk segítségével igazi vendéglátást is tudunk rendezni, sõt még kölnit is kaptunk. – Szerintetek mit kell elõkészítenünk, hogy jól sikerüljön? (díszítés, tálalás, húsvéti vers, rendezkedés stb.) – Mi a lányok és a fiúk feladata? (válaszok) Csoportalakító játék – Elsõ dolgunk lesz, hogy fiú- és lánycsapatokra szétváljunk. Majd tovább kell bontakoznunk. Két kört alakítsatok! Egyik a lányoké, másik a fiúké. Amikor megvan a kör, csukjátok be a szemeteket! Kezdjetek el szabadon járni! Amikor tapsolok, kapaszkodjatok gyorsan össze hárman! Így lesztek egy csoportban. Egy lány tetszés szerinti csoportba beállhat negyediknek! – A lányoktól türelmet kérek, a fiúknak odaadom a verseket. – Csoportonként kaptok egy verset. Vonuljatok félre a teremben bárhol, és tanuljátok meg a kapott verset! Versek csoportonként Üdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit, Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit. Vagyon itt egy szép virágszál, aki tudom, öntözésre vár, Mert víz nélkül minden plánta, úgy gondolom, elszáradna! De, hogy õ soká viruljon, szép orcája is piruljon, Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jó szívvel!

Húsvét másnapján, Régi szokás szerint, Fogadják szívesen Az öntözõ legényt. Én még a legénységhez Igaz, kicsi vagyok, De azért öntözõ legénynek Mégis csak felcsapok. Esztendõ ilyenkor Megint csak itt vagyok Ha e locsolásért Piros tojást kapok. E háznak kertjében van egy rózsatõ. Azt gondozza, azt öntözi a jó Teremtõ. Vizet öntök a fejére, Szálljon áldás a kezére, Az Istentõl kérem, Piros tojás a bérem. Tapsifüles nyuszinak, Nagyon sok a dolga, Piros tojást, hímes tojást Szerteszéjjel hordja. Hordjad, hordjad, kis nyuszikám, Kéket is, tarkát is! Nekem is van egy kosaram, Belefér még száz is. – Gyertek lányok, menjünk, nézzük meg, mit tehetünk, hogy vendégül láthassuk a fiúkat! – Az 1. csoport rendezkedjen, díszítsen az általatok készített tojásból asztali díszt! (2 lány) Alkosson tojásfát! (2 lány) Asztali dísz: A tojásfészket, kosarat béleljük ki szalmaszállal vagy csíkokra vágott selyempapírral! Dekoráljuk festett tojásokkal, mini csokitojásokkal! Tojásfa: a barka-, illetve faágakat helyezzük egy nagy vázába vagy cserépbe! Színes szalaggal akaszszunk az ágakra tojásokat! – A 2. csoport sonkából, kolbászból, tojásból készítsen tálat! Ha ez kész, kiflikbõl kis falatkákat is készítsen apróra vágott sonkával, kolbásszal! – A 3. csoport a süteményekbõl szeljen, tegye ízlésesen tányérra! Szelje fel a kalácsot, és tegye kosárba! – A lányok helyezzék el az elkészült tálakat az asztalon! Fogadásra megfelelõen rendezzék a székeket! Helyezzék el az üdítõt, poharakat, tányérokat, szalvétát!

55

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 56

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához 6. A húsvéthétfõ eseményeinek eljátszása – Látom, elkészült a vendégfogadó. Kérem, hogy a fiúk jöjjenek, látogassák meg a lányokat! Csoportonként tegyétek ezt, hogy kellõképpen meg tudjanak vendégelni titeket! Mondjátok el a verset, majd öntözzétek meg õket! – Ti pedig, lányok, fogadjátok a locsolókat jó szívvel! (Csoportonként mennek a fiúk, megtörténik a vendéglátás, a tojások kiosztása.)

7. Az óra befejezése – Örülök, hogy ilyen jó hangulatban zajlott le a mi ki húsvétunk. Nagyon ügyesek voltatok a felkészülésben, a verstanulásban. Remélem, az igazi ünnepen is elmondjátok, amit megtanultatok! Gyönyörû volt a díszítés. Bízom benne, hogy otthon is részt vesztek a díszítésben, hogy szépen tudjátok fogadni a locsolóitokat.

Témakör: Szülõföldem szép határa Óraszám: 90. óra Tananyag: Gyakorlás Fejlesztendõ kompetenciák, készségek, képességek: – kulturális kompetencia – vállalkozói kompetencia – tanulás tanulása – kifejezõkészség – összefüggések keresése – emlékezet – képzelõerõ

II. Szövegértelmezés gyakorlása – csoportmunkában 1. cs. Jelzõs szerkezetek mondatba foglalása Az ország szíve c. szöveg alapján honfoglaló magyarok budai oldal szilárd védelmi pont és jó kilátóhely pesti síkság tragikus esemény József napi vásár az elsõ dunai híd koncentrikus városszerkezet hatalmas Duna-parti épület 2. cs. a) Események, személyek és idõpontok párosítása a budai Várral kapcsolatban (parafatáblán, papírcsíkokon v. a táblánál) építése Mátyás uralkodása idején fénykora IV. Béla a tatárjárás után törököké lesz 1848. májusában visszafoglalása a töröktõl 1686 szeptemberében és osztrák kézre kerülése visszavívása 1541-ben, csellel az osztrákoktól

I. Ráhangolódás Célkitûzés: Ma a Budapesthez és a Dunához kapcsolódó olvasmányokat gyakoroljuk. A korábban szerzett ismereteiteket új helyzetekben kell alkalmaznotok. a) Mondatpiramis olvasása levegõvétellel (frontálisan) A világörökség érték. A világörökség egyetemes érték. A világörökség az emberiség egyetemes értéke. A világörökség az emberiség egyetemes természeti és kulturális értéke. A világörökség az emberiség egyetemes természeti és kulturális értéke, mely méltó a megbecsülésre. A világörökség az emberiség egyetemes természeti és kulturális értéke, mely méltó a nemzetközi megbecsülésre. b) Szóbeli gyûjtés: Milyen természeti és kulturális értékekrõl hallottál a világörökségbõl? c) Szómagyarázat (táblán párosítással) millennium – ezeréves évforduló eklektikus – különféle korok jegyeit vegyesen alkalmazó

56

b) Legismertebb épületeinek neve betûpótlással (magánhangzók hiányozzanak) HALÁSZBÁSTYA, MÁTYÁS-TEMPLOM, MAGYAR NEMZETI GALÉRIA, ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR 3. cs. Adatok kiírása Andrássy út és a Hõsök tere c. szövegbõl, majd idegenvezetõként a címbeli hely bemutatása Jegyzet: Névadója: Hossza: Szakaszai és jellemzõi: 1. 2. 3. Ekkor épült:

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 57

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Legnevezetesebb épületei:

Alatta húzódik: A Hõsök tere elnevezés magyarázata, a millenniumi emlékmû bemutatása 4. cs. Plakátkészítés: Toborozzatok utasokat egy hosszú, dunai hajóútra! A felhívásban szerepeljen: a folyó eredete, hossza, érintett fõvárosok, látnivalók az úton!

Témakör: Szülõföldem szép határa Óraszám: 95. óra Tananyag: Pannonhalma c. szöveg feldolgozása Fejlesztendõ kompetenciák, készségek, képességek: – kulturális kompetencia – tanulás tanulása – vállalkozói kompetencia – természettudományos komp. – gondolkodási képesség I. Ráhangolódás Célkitûzés: A mai órán a világörökség újabb értékét ismerjük meg úgy, hogy egymást fogjátok tanítani a csoportokban feldolgozott részekbõl. 1. cs. Fogalmazd meg röviden, hogy mit jelent a világörökség! – Írd a fürtábrába, hogy Magyarországon mely helyek képezik a világörökség részét!

2. cs. Nyisd ki a környezetórán használt atlaszodat Magyarország térképénél! – Keresd meg rajta Pannonhalmát! – Milyen irányban fekszik Pannonhalma Gyõrtõl?

III. Olvasási készség fejlesztése – csoportonként, stafétaolvasással az adott szövegbõl 1. cs. – a mai Budapest bemutatása 2. cs. – a budai Vár 3. cs. – Andrássy út 1–2. bekezdés 4. cs. – a Duna tájformáló szerepe IV. Reflektálás – Indokoljátok meg, hogyan és kikhez kapcsolódhat az alábbi három fogalom az olvasott szövegek kapcsán! KÍVÁNCSISÁG ÉRDEKESSÉG BÜSZKESÉG

Budapesttõl? a Balatontól? Zalaegerszegtõl? Szombathelytõl? lakóhelyedtõl? 3. cs. Olvassátok el többször a levenduláról szóló szöveg 1. bekezdését! – Számoljatok be a többieknek, hogy milyen információkat szereztetek! 4. cs. Olvassátok el többször a levenduláról szóló szöveg 2. bekezdését! – Számoljatok be a többieknek, hogy milyen információkat szereztetek! A LEVENDULA 1. A levendula a Földközi-tenger partvidékérõl származó örökzöld félcserje. Többféle nemesített változatát termesztik különbözõ színben és méretben. Lehet halványrózsaszín, sötétlila, de akár fehér is. Magyarországon Tihanyban telepítették az elsõ komoly levendulást, az 1920-as években. Másik komoly „lelõhelye” Pannonhalma, ahol levendulaolaj lepárlása is folyik. 4-5 mázsa virágból 2-3 liter olajat nyernek. Az innen származó levendulatermékek messze földön híresek. 2. A levendula napos, meleg, védett helyen érzi jól magát, ahol a tövek 15-20 évig is elélhetnek. A fiatal növényeket elvirágzás után mindig vágjuk vissza, ezzel biztosíthatjuk, hogy a töveken sok hajtás fejlõdjön a következõ évben! A levendulát a legegyszerûbben bujtatással és tõosztással, de dugványozással és magról is szaporíthatjuk. Sziklakertbe, gyógynövénykertbe, vagy alacsony sövényként ültethetõ. A megfigyelések szerint riasztja a hangyákat és a levéltetveket, így a közelében lévõ növények nem tetvesednek.

57

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 58

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához II. Jelentésteremtés – szakértõi csoportmunka a) Mindenki olvassa el többször is a csoport számára kijelölt szövegrészt az Ok. 165. oldalán! Próbáljatok minél több információt megjegyezni az olvasottakból! 1. cs.: 1. bekezdés 2. cs.: 2. bekezdés 3. cs.: 3. bekezdés 4. cs.: 4. bekezdés b) Alkossatok vegyes csoportokat úgy, hogy minden csoportban legyen 1, 2, 3, 4-es számú tanuló! Az így alkotott új, szakértõi csoportban növekvõ sorrend szerint mindenki számoljon be az általa olvasott szövegrész tartalmáról a többieknek! – Jegyezzetek meg minél több információt egymás beszámolóiból! Közös a felelõsség! III. Reflektálás – lehet egyéni vagy csoportos – Olvassátok el az alábbi állításokat! Ha olyan információt tartalmaz, ami az óra menetében elhangzott,

Témakör: Mûvészek, tudósok, sportolók, örökfényû csillagok Óraszám: 103. óra Tananyag: Gyakorlás Fejlesztendõ kompetenciák, készségek, képességek: – kulturális kompetencia – tanulás tanulása – vállalkozói kompetencia – gondolkodási képesség – szókincsbõvítés – asszociációs képesség I. Ráhangolódás – frontálisan Célkitûzés: Ezen az órán arról beszélgetünk, hogy mit tettek a korábban olvasott híres magyarok és mely tulajdonságaikat tekinthetjük követendõ példának. a) A táblán címszó: ÖRÖKFÉNYÛ CSILLAGOK – Mit jelent ez a kifejezés? b) Szinonimák válogatása a fenti kifejezéshez – mindig világító égitestek – minden idõk magyarjai – halhatatlan magyarok – a Tejút ragyogása – a legfényesebb csillagok – kiemelkedõ személyiségek – a magyarság nagyjai – a Naprendszer összes égitestjei 58

jelöljétek p-val! Ha újat mond számotokra, tegyetek + jelet a mondat elé! A pannonhalmi bencés kolostort Géza fejedelem alapította. A bencés szerzetesek terjesztették annak idején a keresztény hitet. A gyógyítás is a feladataik közé tartozott. A fõapátság épületének mai szerkezete a régi épületre emlékeztet. Híres a benne található több százezer kötetes könyvtár. Az apátság kertjében többek között levendulát is termesztenek. A szerzetesek jelszava: „Ora et labora!”, azaz „Imádkozzál és dolgozzál!” Hagyományos recept szerint kézzel készítenek itt levendula-zsálya, rózsa-jázmin és méz-citromfû szappanokat. Értékelés: Folyamatosan, az elvégzett feladatoknak megfelelõen

II. Asszociációs képesség fejlesztése – Kikrõl olvastunk? Táblán Csoma S., Bartók–Kodály, Munkácsy, Puskás képei. Ezekhez a csoportok hozzárendelik a náluk lévõ szókártyákat. MÛVÉSZ FELTALÁLÓ UTAZÓ ÁZSIA BUDA MUNKÁCS–BÉCS PÁRIZS–BUDAPEST KÕRÖS

vándorbot vászontarisznya zongora népdalok ecset paletta huzal telefonhallgató

III. Olvasási- és szóbeli kifejezõkészség fejlesztése 1. cs. Feleljetek a kérdésekre! – Honnan, hová és miért indult útnak Csoma Sándor? – Miért nevezhetjük ezt merész vállalkozásnak? – Miért lehetünk büszkék az utazóra? 2. cs. a) Foglaljátok mondatba az alábbi szavakat úgy, hogy azok összefüggjenek! ült, csörömpölt, dúdolt, kilopódzott, hallgatózott, abbahagyta, beszélgettek, eljátszotta, ráismert, elmondta, átnyújtott, elolvasta, felugrott

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 59

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához b) Egészítsétek ki a mondatokat magán- és mássalhangzókkal! (1. mondatból a magánhangzók, 2.-ból a mássalhangzók hiányozzanak) A NÉPEK TESTVÉRRÉ VÁLÁSA LEGYEN A ZENE MINDENKIÉ 3. cs. a) Mutassátok be körülírással a Munkácsy-festményeket az Ok. 172–173. oldaláról! A többiek ismerjenek rá a képekre! b) Írjatok rövid újsághírt Munkácsy párizsi sikerérõl! 4. cs. a) Olvassátok fel tényszerûen, hogyan mûködött a telefonhírmondó! b) Indokoljátok meg, hogy miért volt fontos Puskás Tivadar találmánya! IV. Reflektálás a) Bizonyítsátok be, hogy az alábbi tulajdonságok szükségesek ahhoz, hogy valaki „örökfényû csillaggá” válhasson! Mondjatok példákat nagyjaink életébõl! TEHETSÉG KITARTÁS

SZORGALOM AKARATERÕ

b) Rátok jellemzõ-e a fenti tulajdonságok valamelyike? – Hogyan válhattok híres magyarjaink méltó utódaivá? Értékelés: Folyamatosan, az elvégzett feladatoknak megfelelõen Témakör: Az olvasás gyönyörûsége Óraszám: 107. óra Ötletek, feladatterv: Történetek a Bibliából címû anyaghoz Lázár feltámasztása 1. Kíváncsi kocka Utasítás: Dobj a kockával és a szöveg alapján válaszolj a megfelelõ számú kérdésre! Feladat: 1. Hol helyezkedik el Betánia? 2. Ha ma van szerda, melyik nap halt meg Lázár? 3. Ki ment el Jézus elé? 4. Ki volt Mártának Lázár? 5. Hol volt eltemetve Lázár? 6. Mely szavakkal utasította Jézus Lázárt, hogy támadjon fel? 2. Igaz-hamis állítások Utasítás: Igaz vagy hamis az állítás? Jelöld I vagy H betûvel!

Feladat: – Amikor Jézus megérkezett, Lázár már két napja halott volt. (H) – Jézus a faluban értesült a történtekrõl. (H) – A sziklasír bejáratát egy nagy kõ zárta el. (I) – Jézus megparancsolta, hogy vegyék el a követ. (I) – Jézus kézrátétellel támasztotta fel Lázárt. (H) – Azon a napon a zsidók közül sokan megtértek, és hittek Jézusban. (I) 3. Memori – Fordítsátok fel a kártyákat és keressétek az egyformákat! Feladat:

| |

| | | | | | | | | |

Betánia Jézus Mária Lázár Márta Lázár Mária Márta Jeruzsálem Betánia Jeruzsálem Jézus

| |

4. Szóelemzés Utasítás: Kösd össze a megfelelõ kifejezéseket! Feladat: Megoldás zsidók az ókori Palesztinából az egész világon szétszóródott népcsoport Jézus a keresztények hite szerint Isten egyszülött fia feltámadás némely vallás szerint a halott életre kel, feltámad 5. Adatkiemelés Utasítás: Olvassátok el, ki volt Jézus! Jézus valóságosan is létezõ ember volt, Izraelben élt valószínûleg i. e. 6-4 és i. sz. 29-33 között. A keresztény vallás meghatározó személyisége, a Szentháromság (az Atya, a Fiú és a Szentlélek) egyik alakja, Isten fia, az emberiség megváltója, aki emberré lett, keresztre feszítették Jeruzsálemben, meghalt, majd feltámadt. Nevének jelentése: „az Úr a Megváltó”. A keresztények Názáreti Jézusnak is hívják, hiszen Názáret volt édesanyjának, Szûz Máriának a szülõvárosa, Jézus is itt nevelkedett. Betlehemben született. Nevelõapja egy zsidó ácsmester, József volt. – Emeljétek ki a szövegbõl a kérdésekre válaszoló szavakat! Mit jelent Jézus neve? „az Úr a Megváltó” Mikor élt Jézus? i. e. 6-4 és i. sz. 29-33 között Hol született? Betlehemben Hol nevelkedett? Názáretben Hol halt meg? Jeruzsálemben Ki volt az édesanyja? Szûz Mária Ki volt a nevelõapja? Szent József

59

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 60


XIII. ÖTLETTÁR AZ ÓRAVÁZLATOK KIEGÉSZÍTÉSÉHEZ 1. A hangos olvasás gyakorlásának módszerei A Tanítás-Tanulás címû, az Apáczai Kiadó gondozásában megjelenõ szakmódszertani folyóirat egyik cikksorozata különbözõ olvasásgyakorlási módokkal ismerteti meg a tanítókat. Szénégetõné Kunráth Ágnes, a ragályi Balassi Bálint Általános Iskola tanítónõje száznál is több gyakorlási lehetõséget tett közzé az említett cikksorozatban. Ezek nagy része alsó tagozatban hasznosítható. A gyakorlási módot azonban ne öncélúan, hanem mindig az óra feladataiból kiindulva válasszuk meg! Egy-egy órán ne alkalmazzunk túl sokféle gyakorlatot! A nagyon érdekes változatokat (játékok, versenyek) a tanulók jutalmazására is használhatjuk. EGYÉNI OLVASÁS Hangos egyéni olvasás A nevelõ felszólítására a tanuló addig olvas, míg a nevelõ meg nem állítja. A tanuló legfõbb feladata a minél hibátlanabb olvasás. Elõnye: a tanuló kizárólag saját erejére támaszkodik; maga választja meg a tempót, a ritmust, a hangerõt, a hanghordozást, stb. Figyelmét teljesen az olvasásra koncentrálhatja. Hátránya: olvasás közben a tanuló olvasása alig befolyásolható. Huzamosabb idejû alkalmazása esetén csökkenhet az osztály aktivitása, figyelme. Hibajelölõ olvasás A tanuló az elõzõhöz hasonlóan olvas, ám hibázás esetén az osztály jelzi azt kopogással, tapssal, csettintéssel, stb. Elõnye: az olvasó tanuló érdekeltebbé válik a hibátlan olvasásban. Az osztály nagyobb figyelemmel követi az olvasást. Hátránya: a tanuló figyelme az elõzõnél is jobban a technikára s nem a tartalomra irányul. Az olvasás közbeni jelzések megzavarhatják, kizökkenthetik a lendületbõl. (A gyengék olvasása nagyon tördeltté válik.) Összefüggõ olvasás A teljes szöveget egy tanuló olvassa fel, hangosan. Elõnye: az olvasó tanulónak komoly sikerlehetõség, nagy teljesítmény. Az osztály elmélyült követõ olvasást végezhet, s szólítgatás nem tereli el a figyel60

müket. A pedagógus az olvasó tanulóról megbízható, teljes képet kap. Hátránya: az olvasó tanulónak fárasztó, fõleg akkor, ha osztályozzuk a teljesítményét. Kevés tanulót tudunk így hangosan olvastatni. A gyengébbekkel nagyon sok idõt kell eltölteni. Az osztály figyelme csökken, a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve akkor, ha tartalmas, vonzó feladatot adunk közben.) Tökéletesítõ (javító) olvasás A tanuló addig, annyiszor olvassa a kijelölt szövegrészt, amíg hibátlanul nem tudja elolvasni. Általában rövid szövegrészeket érdemes csak választani. Versenyszerûen is lehet alkalmazni. Elõnye: a tanulók meggyõzõdhetnek a gyakorlás jelentõségérõl. Az olvasó tanuló végül sikerélményhez jut. Az osztály figyelme élénkebbé válik. Hátránya: sokszori ismétlésre emlékezetébe vési a szöveget a gyermek. A sikertelenség kudarcélményhez vezet. Egy idõ után improduktívvá, egyhangúvá válik. Láncolvasás Megadott terjedelmû, egy-két mondatos szövegrészeket egymás után olvasnak a gyerekek. Elõnye: mozgalmas, pergõ gyakorlás. A tanárnak nem kell állandóan irányítania a tanulókat. Hátránya: a tanulók kiszámíthatják a rájuk esõ szövegrészt, arra készülnek, s nem figyelnek. A késõbb következõk figyelme lazább. Akik már olvastak, még kevésbé figyelnek. Járulékos feladatokkal mindezeken segíteni lehet. Illusztráló olvasás Beszámoló közben a tanuló egyes szövegrészeket felolvas a tankönyvbõl, például idézi a szereplõket, leíró részt olvas fel. Elõnye: fõleg távlati jelentõsége van, az értelmes, önálló tanulásra készíti fel a tanulókat. A tartalomelmondást színesebbé teszi. Lényegkiemelésre késztet. Hátránya: hosszú idõ szükséges a technika elsajátításához. Szokatlan betûtípusok olvasása A tankönyvön kívüli szövegek legtöbbször eltérõ tipográfiai megoldással készülnek. Újságok, lexikonok stb. olvasásával megismerkedhetnek a gyerekek az eltérõ betûformákkal is.

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 61

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához TÁRSAS OLVASÁS Páros olvasás Azonos vagy különbözõ készségszintû tanulók olvashatnak együtt. Érdekes variáció, ha a tanuló egymás után más és más tanulóval olvas együtt. Elõnye: a tanulók bátrabban olvasnak, mint egyedül. Tudnak figyelni egymásra, alkalmazkodnak egymáshoz. A hanghordozás, tempó alig különbözik az egyéni olvasástól. Hátránya: egyik tanuló elnyomhatja a másikat. Visszhangossá válhat az olvasás. Inkább egymásra figyelnek, mint a tartalomra. Egyikük hibája nagyon zavarhatja a másikat. Karban olvasás Az egész osztály egyszerre olvas. Elõnye: kezdõ gyakorlatként fegyelmezi, aktivizálja a tanulókat. Lassúbb tempóját a gyengébbek is követni tudják. Az olvasmányok lényegét, hangsúlyos részeit hatásosan emeli ki. Egyenletes, folyamatos ritmusú. Hátránya: gyakran elõfordul a modoros, torzított hanghordozás. A tempó a kívántnál lassabb, nehézkesebb. Nincs lehetõség hibajavításra. Egy idõ után unalmas. Hiányzik az egyéni érdekeltség, motiváció. Csoportonkénti olvasás Egy-egy változó létszámú csoport olvas együtt. Elõnye: hasonló a karban olvasáséhoz, azzal a különbséggel, hogy a tanulók olvasása így kevésbé modoros, a tanár könnyebben ellenõrizheti az egyéneket, az osztály egy része figyeli, követi az olvasó csoportot. Hátránya: nehezen tudnak egyenletes tempót tartani a tanulók, legtöbbször „elõolvasók” vezetik a csoportot. Sok energiát, figyelmet köt le az együttolvasás. Visszhangolvasás Az egyik fél (tanuló vagy csoport) olvasását azonnal megismétli, visszhangozza a másik fél. Egyén-egyén, egyén-csoport, egyén-osztály, csoport-csoport variációi lehetnek. A hangerõ is lehet változó tényezõ (a visszhang halkabb, hangosabb). Elõnye: játékos, figyelést igénylõ gyakorlat. Gyengéknél tempófokozásra, hanghordozás tökéletesítésére alkalmas. Hátránya: a „visszhang” olvasás helyett emlékezetbõl mondja a szöveget. Komoly tartalmú szöveget komikussá tehet, ezért ilyen esetben ne használjuk. Rövid ideig célszerû alkalmazni.

Csillagolvasás Egy tanuló egy mondat olvasására szólít valakit a társai közül. Az osztálytárs egy mondatának elolvasása után ismét õ olvas, aztán újra szólít valakit stb. Tehát minden második alkalommal a „csillag” olvas. Elõnye: a gyengén olvasókat úgy lehet foglalkoztatni, hogy a többieknek is érdekes, változatos legyen. Dramatizáló olvasás Ez a gyakorlat nem szorul bõvebb magyarázatra. Sok változata lehet. A szereplõket egyének, csoportok, párok képviselhetik, helyükön vagy „színpadon” olvashatnak. Duzzasztó és apasztó olvasás Az olvasást egy tanuló kezdi. Minden mondatnál meghatározott rend (pl.: ülésrend) szerint új tanuló kapcsolódik be az olvasásba, amíg végül az egész csoport, osztály karban olvas. Az apasztó ennek fordítottja. A tanulók párosával is beléphetnek, ill. kiléphetnek az olvasásból. Érdekes, élvezetes gyakorlat. Az apasztó speciális értéke, hogy a bátortalanabb tanuló elõször karban olvas, és fokozatosan jut el az egyéni olvasáshoz. „Ragályos” olvasás A duzzasztó olvasás speciális formája: az újabb tanulók nem ülésrend szerint kapcsolódnak be, hanem a padsorok között járó tanító, esetleg tanuló érintésére. Újabb érintésre abbahagyják az olvasást. Ez is nagyon élvezetes gyakorlat, fokozza az olvasási figyelmet. TEMPÓ- ÉS RITMUSGYAKORLATOK Lassított olvasás Hadarva, felületesen olvasó tanulókat a tempó mesterséges csökkentésével késztetünk helyes olvasásra. Gyorsított olvasás Az elõzõ olvasásgyakorlási mód ellentéte. Elõnye: az olvasási ritmust egyenletesebbé teszi. Olvasás idõre Megadott idõegység alatt kell meghatározott terjedelmû szöveget hibátlanul elolvasni. Tempófokozásra éppúgy használható, mint tempócsökkentésre. 61

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 62

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához DINAMIKAI GYAKORLATOK Halk olvasás A tanulók a szokásos hangerõnél halkabban olvasnak, lehetõleg a legkisebb hangerõvel. Fõleg új szövegek olvasásakor lehet hasznos. A halk olvasás kevésbé torz, kifejezõbb hanglejtésû lehet, mint a hangos olvasás. Erõs olvasás A tanulók a szokásosnál hangosabban olvasnak. A halk olvasásról való leszoktatás érdekében ajánlatos úgy alkalmazni, hogy elõször az osztály, csoport olvasson erõsen néhány mondatot, s folytatásként a halkan olvasó tanuló. A hanghordozás az erõs olvasásnál elszíntelenedik, modorossá válik, ezért csak indokolt esetben célszerû alkalmazni. Rádiózás A folyamatosan olvasó tanuló vagy csoport a tanító megadott jelzésére (kopogás, taps) egy fokozattal halkabban olvas. Újabb jelre tovább halkítja az olvasást. Ha a tanító más jelzést ad, erõsíteni kell. Nagyon változatosan végezhetõ. A hangerõ szabályozásán kívül figyelemfelkeltõ is lehet, fegyelmezi a tanulókat. „Aláolvasás” és „föléolvasás” A páros olvasás egyik formája. Az egyik tanuló rendes hangerõvel olvas, a másiknak viszont úgy kell olvasni, hogy mindig hallja (aláolvasáskor), avagy ne hallja (föléolvasáskor) társa hangját. VÁLOGATÓ OLVASÁSI GYAKORLATOK Felismerõ (lokalizáló) válogatás A tanár vagy egy kiválasztott tanuló által felolvasott szövegrészlet helyét keresik meg a tanulók. Tekintve, hogy felismerõ tevékenységet kíván a gyerekektõl, inkább rögzítésre, a tájékozódás fejlesztésére, az olvasási figyelem fokozására használható. Mondatszomszédok A felismerõ válogatás speciális esete. A tanár által felolvasott mondaton kívül az azt megelõzõ és az azt követõ mondatot is fel kell olvasnia a gyereknek. Értelmezõ válogatás A puszta felismerésen kívül a tanulóknak értelmi munkát is kell végezni. A hívójel lehet egy ismeretlen kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdu62

lat stb. Az instrukció többnyire ez: „A szöveg melyik része jut eszetekbe errõl a dologról?” Ez a változat tehát már jó szövegértést, értelmezõ olvasást, jó megfigyelést feltételez. Lényegkeresõ (vázlatoló) válogatás Az olvasandó szöveget konkrétan nem jelöli meg a pedagógus, a tanulókra bízza az olvasmány, bekezdés legfontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód átmenet az önálló szövegelemzés, szövegfeldolgozás felé. Esztétikai válogatás Az elõzõ változatoktól eltérõen itt a tanító nem határozza meg az olvasandó szöveget, hanem a tanulókra bízza a válogatást. (Melyik rész tetszett a legjobban, melyik rész a legszebb?) Ezzel a gyakorlattal állásfoglalásra, esztétikai ítéletalkotásra szoktatjuk a tanulókat, kivált akkor, ha indokoltatjuk is a válaszokat. Föltétlenül idõt kell adni a tanulóknak arra, hogy a szöveget elõzetesen áttekinthessék. „Technikai” válogatás A tanulóknak azokat a mondatokat, szövegrészeket kell megkeresniük, amelyek a legnehezebben olvashatók, a legtöbb olvasási problémát tartalmazzák. Az utasítás után helyes, ha elõször karban elolvastatjuk a szöveget. A gyakorlat a tudatos készségfejlesztést segíti, önismeretre nevel. Maradékolvasás Minden tanuló egy mondatot olvas – tetszés szerinti helyrõl – a szövegbõl. A sorra kerülõ tanulóknak csak olyan mondatokat szabad olvasniuk, amelyek addig még nem szerepeltek. A gyakorlat befejezõ mozzanatai a legizgalmasabbak. Ügyelni kell arra, hogy a tanulók ne tegyenek jeleket a könyvükbe! Válogató staféta Minden tanuló egy mondatot olvas, majd kérdést tesz fel, amelyre a szöveg valamelyik mondatával lehet válaszolni. Ezután felszólít olvasásra egy tanulót. A folyamatosság érdekében idõt kell elõtte adni, hogy mindenki válasszon néhány kérdést, amit feltesz majd, ha rákerül a sor. Nagyon érdekes változat, ha az olvasó tanuló nem szólít fel senkit, hanem az veszi át a stafétát, aki legelõször megtalálta a megfelelõ szövegrészt. A tanulók kérdéskultúráját is jelentõsen fejleszti ez a gyakorlat.

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 63

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához JÁTÉKOS GYAKORLATOK, VERSENYEK Kiszorító olvasás Az osztályt két csoportra osztjuk. Versenyeznek, hogy melyikük éri el elõször az olvasmány végét. Az elsõ csoport tagjai – láncolvasással – addig olvasnak, amíg hibát nem vétenek. A másik csoport következik utána, s folytatja az olvasást, amíg nem hibázik. Fogyasztó játék Két csoportban felváltva olvasnak a tanulók egy-egy mondatot úgy, hogy aki olvasott, a másik csapatból szólít valakit olvasásra. Aki hibázik, kiesik a további versenybõl. Az a csapat nyer, amelyiknek maradt hibátlanul olvasó tagja. Egyéni versenyolvasás Az osztály csoportjai egy-egy versenyzõt állítanak ki, s megadott szöveg minél hibátlanabb olvasásában versenyeznek. Az értékelést az osztály vagy az osztály tanulói közül választott zsûri végezheti. Akadályverseny Olvasás közben a versenyzõ tanulóknak valamilyen „akadállyal” kell megküzdeniük, például ha melléknévhez érnek, mondaniuk kell még egy melléknevet vagy az utolsó szó befejezõ hangjával kezdõdõ szót. A gyakorlat elsõsorban a figyelem megosztásának fokozására jó. Arra, hogy a tanulók olvasás közben tudjanak másra is figyelni. Idõzített olvasás Megadott idõ, például egy perc alatt minél hosszabb szöveget kell hibátlanul elolvasniuk a versenyzõ tanulóknak. A hibákat azonnal javítani kell, az ismétlés azonban nem számít be a versenybe. Értékeléskor elegendõ a szótagszámot figyelembe venni. Tempófokozásra, az olvasási biztonság növelésére használható.

hibázik, az egész szót újra kell olvasni. A második tanuló feladata utolérni a társát. Ilyenkor az osztály egyik fele az egyik, másik fele a másik tanulót figyeli, jelzi a hibákat. Tempófokozásra, biztonságos olvasásra késztetõ gyakorlat. „Kicsi a rakás, nagyot kíván” A válogató olvasás egyik játékos változata. A tanító tetszés szerinti résznél kezdi olvasni a szöveget. Amint a tanulók közül valaki megtalálja a részt, bekapcsolódik az olvasásba. A gyakorlat addig tart, amíg mindenki nem olvas. Ki olvasott? Egy tanuló háttal áll az osztálynak. A tanulók mögé lopakodnak, és egy mondatot olvasnak halkan. Ha a hunyó eltalálja, ki olvas, akkor azzal helyet cserél. GYAKORLATOK MAGNÓVAL Hangos üzenet A tanulók például a szülõi értekezletre küldik el olvasásukat. A szülõk tájékoztatásán kívül ez azért is hasznos, mert a tanulók igyekeznek a tõlük telhetõ legjobban olvasni, tehát motiváló hatása erõs. Karban olvasás magnóra A tanulók sohasem hallják, hogy milyen a karban olvasásuk, ezért célszerû egy-egy alkalommal magnóra venni olvasásukat, s értékeltetni teljesítményüket. Dramatizálás magnóval A szépirodalmi szövegek dramatizálása mindig eseményszámba megy az osztályban. Különösen a kötetlen – könyv nélküli – dramatizálást érdemes magnóra rögzíteni.

Kánonolvasás Két tanuló egyszerre olvas, de a másik egy szóval, mondattal késõbb kezd hozzá. Aki elõbb belezavarodik, belegabalyodik, az veszít. A gyakorlat tempótartásra, figyelmi koncentrációra nevelhet. A tanulók kezdetben nehezen tudják végezni a gyakorlatot.

Kiegészítõ olvasás magnóval A hibátlanul felvett teljes szövegbõl tervszerûen vagy ötletszerûen hosszabb-rövidebb szakaszokat letörlünk, vagy levesszük a hangot. Elõször lejátsszuk a megcsonkított szöveget, közben a tanulók a szöveget figyelik. Ez a követõ olvasás rendkívül intenzív az esetek többségében. Ezután kiegészíttetjük egy-egy tanuló hangos olvasásával a szöveget.

Üldözõverseny Egy gyorsan és pontosan olvasó tanuló kezdi az olvasást. A másik versenyzõ egy-két mondattal késõbb kezdi el, s igyekszik utolérni társát. Ha valamelyikük

Visszhangolvasás magnóval A tanuló saját olvasását (melyet elõzetesen felvettünk) visszhangozza, azzal a céllal, hogy hibáit igyekezzék kijavítani. 63

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 64

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Osztályok közötti vetélkedõ Két párhuzamos osztály versenyezhet meghatározott terjedelmû szövegek minél hibátlanabb olvasásában. Elõször a kihívó fél olvassa magnóra a szöveget, s ezt kéri a másik osztálytól is. Miután a kihívott fél teljesíti a kérést, most õ választ egy másik szövegrészletet, elolvassa, s ugyanezt kéri a másik osztálytól. Az olvasás történhet úgy, hogy csak a legjobb tanulók olvasnak, akiket az osztály kiválaszt, de úgy is lefolytatható, hogy valamennyi tanuló egy-egy mondatot olvas. A verseny lebonyolításában bármelyik olvasási mód választható, ebben az osztályok egyezkednek. A hibák száma szerint értékelhetjük a teljesítményüket.

2. Szólások, közmondások Szólások Azt se mondta: befellegzett. Illa berek, nádak, erek! Kenyértörésre kerül a dolog. Három a magyar igazság. Fûbe harap. Megissza a levét. Nincs sütnivalója. Okos, mint a tordai kos. Hat bolond sem ér föl az eszével. Helyén van az esze. Búsul, mint aki szomorút álmodott. Rendben van a szénája. Kereket old. Kiteszik a szûrét. Körmére ég a dolog. Megette már a kenyere javát. Megtanítja kesztyûbe dudálni. Megy, mint a karikacsapás. Nem enged a negyvennyolcból. Nem hajt a tatár. Nem látja a fától az erdõt. Nesze semmi, fogd meg jól! Nyakába veszi a lábát. Orránál fogva vezeti. Otthagy csapot-papot. Sok van a rovásán. Szerencsés csillag alatt született. Úgy bánik vele, mint a hímes tojással. Várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Közmondások Amit Anti megtanul, Antal sem felejti el. Azt becsüld, ami van! Többet ésszel, mint erõvel! 64

Kész munkában könnyû hibát keresni. A bolondot nem vetik, mégis terem. Ki-ki okosabb más dolgában, mint a magáéban. Járt utat járatlanért el ne hagyj! Segítséggel jó a tanács. Ne légy kíváncsi, mert hamar megöregszel! Aki á-t mond, mondjon b-t is! Legjobb az egyenes út. Sok kéz hamar kész. A szó elrepül, az írás megmarad. A szó gyakran jobban vág, mint a kard. A szükség a restet dolgozni tanítja. A tudomány kincs, melynek párja nincs. A tudomány szegénynek is palotát rak. Az alvó róka nem fog nyulat. Az árulkodás hitvány kereset. Az becsüli a pénzt, akinek körme kopik utána. Az érett ész nem egynapi munka. Az nevet, aki utoljára nevet. Az okos ember, ha keveset szól is, sokat mond. Az okos vadász nem iszik elõre a medve bõrére. Barátodért se tagadd az igazat. Becsüld ellenségedet, õ mondja ki hibáidat. Becsületes ember megtartja szavát. Bolondságból tanulni bölcsesség. Egy jó barát a szomorúságban felér százzal a vigasságban. Egy marék szerencse többet ér egy zsák észnél. Észbõl, pénzbõl áll a kereskedés. Fáradt embernek édes méz az álma. Ha adnak, vedd el, ha ütnek, fuss el! Ha békében akarsz élni, hagyj békét másoknak! Hajnali óra vezet a jóra. Hamar fekszik, hamar kél, hamar indul, hamar ér. Igaz embernek minden út egyenes. Jobban szereti a madár a szabadságot, mint kalitkában a vendégséget. Jobb becsülettel szegényen élni, mint rossz úton meggazdagodni. Jobb dicsõségben halni, mint gyalázatban élni. Jobb ízû, amihez munkával jutunk. Jó útitárs a tudomány.

3. Nyelvtörõk, nyelvgyötrõk, gyors mondókák Kommunikációs és beszédtechnikai tréning Szeretném felhívni kedves kollégáim figyelmét a kicsit mellõzött, néha lebecsült nyelvtörõkre, nyelvgyötrõkre és gyors mondókákra.

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 65

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Mire jók a nyelvtörõk? A nyelvtörõk és gyors mondókák szerepe, haszna sokkal nagyobb annál, mint azt elsõ olvasásra gondolnánk! Ezek a kis rövid, néha kissé bugyuta, néha öncélúnak tûnõ mondatok, versikék, néha csak egy-egy hosszú szó sok területen és sokféle célból használható nevelõ-oktató munkánk során. Gondoljunk csak elõször a beszédhibás gyermekekre! Hamar megunják hibás hangjaik folytonos javítását, a helyes kiejtés gyakorlását. De, ha érdekes, „vicces” kis mondókákat olvasnak, mondanak, szívesebben, látszólag játszva gyakorolnak. A figyelmetlen, kapkodó, hadaró gyermekeknek szintén ajánlottak ezek az alábbi kis nyelvtörõk. Ugyanis csak akkor tudják ezeket helyesen, azaz pontosan és gyorsan elmondani, ha elõbb lassan, tagolva, néha szótagokra is lebontva értelmezik a szöveg szóanyagát és tartalmát. A helyesírás gyakorlására is igen alkalmasak a gyors mondókák, nyelvgyötrõk. Ezekben ugyanis gyakoriak a szokatlan, ritkán elõforduló betûkapcsolatok, szókapcsolatok, a tulajdonnevek, a hosszú magán- és mássalhangzók. Ezért érdemes a tanulásuk közben „megállni” és megfigyelni egyes mondókák „nehéz” szavait. (Adhatjuk ezeket ún. direkt módon a szótagolás gyakorlására is.) A szókincs bõvítésének is egyik legjobb lehetõsége ezen kis mondókák értelmezése. Pl.: Sok régi, tájjellegû, ritkán használt, nehezen kiejthetõ stb. szóval és kifejezéssel ismerkedhetnek meg a gyerekek, amelyek játékos formában növelik szókincsüket, kifejezõkészségüket. Találkozhatnak olyan földrajzi nevekkel, amelyeket eddig nem ismertek, vagy azt hitték, hogy azok csak a mesékben léteznek. S beszélhetnénk még a ritmusérzék fejlesztésérõl is. Némelyik kis mondókának lágy lüktetése, vagy éppen pergõ ritmusa, már-már dallama van. Könnyen belátják a gyermekek, hogy a gyors mondókák, nyelvtörõk is a népköltészet „termékei”. Elõfordulhat, hogy korábban picit másképp megfogalmazva, rövidebb vagy hosszabb változatban ismerték ezeket. Hallgassuk meg az általuk ismert változatot is, és beszéljük meg, melyik az érdekesebb, helyesebb! Képzelõerejük fejlesztése érdekében kérjük, mondják el, szerintük hogyan „születhettek”, hogyan alakulhattak ki ezek a mondókák! Az idegen nyelv tanulásához szükséges, ún. nyelvérzék mérésének egyik lehetséges módja is lehet a nyelvgyötrõk ismerete, gyors mondása.

Serkentsük a gyerekeket újabb nyelvtörõk gyûjtésére, esetleg önállók alkotására is! Nyelvedzõ gyûjtemény • Csetneki csikós itat a Tiszán, sárga csüngõs csengõ cseng a csetneki csikós csengõs csikaja nyakán. • Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, az már elég hatalmas ok, hogy ne legyen hatalma sok. • A gyárkémény reszelt ormán élt egy hétig reszelt tormán. • A Moszkvics-slusszkulcs szinte luxusszükséglet. • Akkor jó a jó hajó, ha jó hajó a jó hajó. • Cserszömörcés sört szürcsöl Csörsz. • Egy icike-picike pocok pocakon pöckölt egy másik icike-picike pockot, mire a pocakon pöckölt icikepicike pocok is jól pocakon pöckölte az õt pocakon pöckölõ icike-picike pockot. • Jó nyár jár rája. • Két pék két szép kék képet kér. • Láttam szõrös hörcsögöt. Szirup szörpöt szörcsögött. Ha szõrös hörcsög szörpöt szörcsög, rátörnek a hörcsöggörcsök. • Meggymag! Szelíd meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy? • Minden kiskakas kikukorékolásáig él. • Nem lehet a Márta másé, mert a Márta már Tamásé. • Öt ördög görget görbe úton görgõ gömbbé gömbölyödött öt görögdinnyét. • Fogszakorvos és szájsebész • A szamárnál szomorúbb Szemere sem szerzett hamarabb szamárfi szamarat szomorú szamara számára, ezért sok szomorú szamárkönny szemerkélt a szamárnál szomorúbb Szemere szomorú szamara szemébõl. • Csóré csiga csalán csúcsán cselleng, csalán csúcsát csipegetve fent leng, de a csalán nem tûri, csóré csiga csupasz csápját megcsípi. • Luxus Moszkvics kisbusz slusszkulcs. • Te tetted e tettetett tettet, te! Te tettetett tettek tettese, te! • Adj egy falat falat, mondta a falat faló faló. • Strasszos strucc sztreccs cucc. • A vonaton egy õrült, mellette egy õr ült, örült az õrült, hogy mellette egy õr ült. • Ede, de bedezodoroztad magad. • Fekete bikapata kopog a patika pepita kövén. • Legeslegmegengesztelhetetlenebbeiteknek. • Már volt vagy õsz szinte, mikor engemet egy õszinte õsz inte, 65

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 66

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához legyek mindig õszinte, mert õ szinte mindig õszinte. • Az ipafai papnak fapipája van, ezért az ipafai papi pipa papi fapipa. • Nem minden szarka farka tarka, csak a tarka fajta szarka farka tarka. • Megkáposztástalanítottátok. • Kilenc öles köles kazal. • A savas alma a kamasz hasat karbantartja, ha lassan halad, hajtja, ha szalad, marasztalja. • A szecsuáni síncsiszoló sínt csiszol Szecsuánban. • Zöld öblös köcsögöt örökölt Ödön. Zöld öblös köcsög fölött bögöly röpködött, s köpött. Ödön hörgött: dögölj, bögöly! Követ lökött, köcsög törött, Ödön röhögött: höhöhö! • Engem kétszer csapott kupán, s õ egy pofont kapott csupán. • Rózsaszín sündisznócska uzsis zacskója. • Zebra, zebra, zsebre, zabra, habra rebbents, hebrencs babra, ugra-bugra, zsupsz a sutra, pulyka húzta, pudva, dudva, lukba rúgva fúlt a kútba. • A nagypapa papagája a papa papagájának a papája.

• Kint sincs kincsünk, bent sincs kincsünk. • Száz sasszem, meg száz sasszem, az sok száz sasszem. • A sarki borbárban három kóbor barbár berber borozgat. • Rájár a rájára a rúd: rút arája jó pár órája vár rája. • Gyere Gyuri! Gyújtsunk gyertyát gyõri gyufagyárban gyártott gyufával. • Gyere Gyuri Gyõrbe, gyõri gyufagyárba, gyufát gyújtogatni! • Ádám bátyám, Pápán járván, pávát látván, száját tátván, lábát rázván pávává vált. • Kedves megegészségesedésetekre! • Kerekes kerekét kerekíti kerekre. • Két kis kút körül, két kis tyúk kerül. • Cseresznyemag, meg vadmeggymag. • Tíz csupasz kukac kupac, meg tíz csupasz kukac kupac, az hány csupasz kukac kupac. • Éjjeliõr-ellenõrzõ óraszalag. • Sárga cserép-cin csészében cukros csirkecomb. • Kedves kollégám, Károly! Kedden kedvem kerekedett kikocsikázni Küküllõbe. Kocsisom karja kitört. Kérlek, küldj két kiló karbolt kocsisom karja kezelésére! Köszönöm: Kálmán • Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál! Forrás: Tanító 2009. márciusi szám: válogatás Némethné Dávid Irén összeállításából

XIV. ARCKÉPVÁZLATOK KÖLTÕKRÕL, ÍRÓKRÓL Szemelvény: Játszani is csak komolyan lehet, Tapintat és egyéb lelki finomságok Témakör: Szeretet – az élet Csukás István ajándékozott meg minket többek között Süsüvel, Pom-Pommal, Mirr-Murral. Mûveit jóformán mindenki ismeri és szereti. Õ azonban sikeres meseíróként sem találja mesésnek a mai gyermekirodalom helyzetét. És a gyerekekét sem. Részlet az 1975 májusában a Kurír címû napilapban megjelent riportból: „Komolyan kell venni tehát a gyerekeket, és nagyon igényesen kell számukra írni. Tévedés, hogy abból lesz meseíró, aki a „felnõttirodalomban” már megbukott. Ellenkezõleg! Ez a mûfaj talán nehezebben mûvelhetõ, mint bármely másik, hiszen a gyerekek reakciói még nagyon õszinték.”

66

Szemelvény: Itthon vagyok c. vers Témakör: Szeretet – az élet Nagy László 1925-ben született Felsõiszkázon (Veszprém megye), a Bakony alján fekvõ kis faluban. Itt töltötte a gyermekkorát. Nagyon vonzódott a természethez, szerette a madarakat, fákat, virágokat. Gyakran hazalátogatott a szélsõ parasztházba, szülõfalujába, ahol született. (A költõ szülõháza ma emlékmúzeum, látogatható!) Szemelvény: A só Szent Anna tava Témakör: Túl az Óperencián Témakör: Szeretet – az élet Benedek Elek (1859. Kisbacon – 1929. Kisbacon) Mesegyûjtõ, író, újságíró. Irodalmi értékû gyermekés ifjúsági lapokat hív életre Jó pajtás, Cimbora címmel.

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 67

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Fõ mûvei: 1894–1896. Magyar mese- és mondavilág I–V. 1897. A magyar nép múltja és jelene I–II. 1904. Hazánk története 1905–1910. Nagy magyarok élete I–XIII. Szemelvény: Tutajos és Bütyök barátsága (Tüskevár – részlet) Bogáncs Témakör: Szeretet – az élet Fekete István (1900. Gölle – 1970. Budapest) A magyar ifjúsági irodalom egyik legnépszerûbb alkotója. Debrecenben, majd Mosonmagyaróváron a Gazdasági Akadémia hallgatója, késõbb Bakócán erdõés mezõgazdasági segédtiszt. Budapestre költözik, s a Földmûvelési Minisztérium vadászati osztályán szakfilmíró. 1951–1955 között a kunszentmártoni halászmesterképzõ iskola biológus szaktanára. 1960-ban József Attila-díjat kapott. Fõbb mûvei: 1937. A koppányi aga testamentuma 1940. Csí 1955. Kele, Lutra 1957. Bogáncs, Tüskevár 1965. Vuk Szemelvény: Melyiket a kilenc közül? (részlet) Témakör: Szeretet – az élet Jókai Mór (1825. Komárom – 1904. Budapest) A magyar romantika legtermékenyebb, legolvasottabb, legnépszerûbb regényírója. Gyermekkora mozgalmas és színes, bár anyja szigorú gondoskodása felnõtt koráig kíséri. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére, õ olvasta fel a 12 pontot. Felesége a kor ünnepelt színésznõje, Laborfalvi Róza. A szabadságharc bukása után bujdosik, Sajó álnéven ír. 1863-ban Hon címmel lapot alapít, 1867-tõl 1896-ig parlamenti képviselõ, közben 1876-ban a Petõfi Társaság elnökének választják. Novellái 1845-tõl, regényei 1851-tõl jelennek meg. Történelmi munkái vagy a régebbi múltat idézik, vagy a Jókai által már megélt idõszakot veszik alapul.

Az 1867 utáni mûveiben – pl.: A kõszívû ember fiaiban és a Fekete gyémántokban – fontos szerep jut az 1848–49-es szabadságharcnak és a megtorlás idõszakának; a Fekete gyémántok címû regény ugyanakkor mutatja Jókai természettudományos érdeklõdését is. Stílusának fõ jellemzõi a romantikából fakadnak: a retorikusság (ékesszólás, szónokiság), a pátosz (szenvedélyesen lelkes, ünnepies), a gazdag líraiság (érzelmi átéltség), az anekdotázás, a csípõs irónia, a kalandokra épülõ meseszövés. Fõbb regényei (a több mint 100(!) kötet közül): 1851. Erdély aranykora 1853. Törökvilág Magyarországon 1854. Kárpáthy Zoltán 1962. Az új földesúr 1869. A kõszívû ember fiai 1870. Fekete gyémántok 1872. És mégis mozog a föld Az aranyember 1879. Rab Ráby 1893. Sárga rózsa Szemelvény: Mama A Dunánál (részlet) Témakör: Szeretet – az élet Szülõföldem szép határa József Attila (1905. Budapest – 1937. Balatonszárszó) Költõ, tanulmányíró, mûfordító. Apja József Áron szappangyári munkás, anyja Põcze Borbála mosónõ. Nõvérei Etus és Jolán. 1908-ban az apa elhagyja a családot. Úgy hiszik, Amerikába vándorolt, valójában Romániába ment, ahol új családot alapított. Attila 1910-ban a Szolnok megyei Öcsödre került nevelõszülõkhöz, Gombai Ferenc parasztgazda házához. Itt még a nevétõl is „megfosztják”, Pistának nevezik. 1914-ben kísérli meg az elsõ öngyilkosságot. 1916-ban születik elsõ fennmaradt verse, a De szeretnék gazdag lenni címû. 1919-ben méhrákban meghal a „mama”. Gyámja – a makói ügyvéd sógora – dr. Makkai Ödön lesz. 1922-ben Makón állítja össze elsõ verseskötetét a Szépség koldusa címmel. A könyvhöz a Szegeden élõ Juhász Gyula írt elõszót. Az érettségi után a szegedi egyetem magyar–francia szakos hallgatója, ahonnan 1925-ben Horger Antal eltanácsolja a Tiszta szívvel címû verse miatt. 67

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 68

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához Még ugyanebben az évben Bécsbe megy, rá egy évre pedig Párizsba, ahol beiratkozik a Sorbonne-ra (szorbonra). 1927-ben újra Budapesten van, hamarosan idegösszeomlással szanatóriumba kerül. 1930-ban élettársa lesz Szántó Judit. 1932-ben Valóság címmel folyóiratot szerkeszt, de ennek csak egyetlen(!) száma jelenik meg. 1935-ben újra szanatóriumi kezelés alatt áll. 1937-ben találkozik Thomas Mann-nal, majd álláskérvénye mellékleteként megírja a Curriculum vitae-t (kurikulum vitét), önéletrajzát. Jolán nõvére a Szieszta-szanatóriumból Balatonszárszóra viszi, ahol december 3-án az 1284-es számú tehervonat kerekei alatt leli halálát. Újratemetése 1942-ben Budapesten zajlik, azóta a Kerepesi temetõben pihen örökre. Költészetére a szeretet és a rend örökös keresése a jellemzõ, a teljes emberi lét utáni vágy, az egyén fájdalma, a mély gondolatiság. Verseskötetei: 1922. A szépség koldusa 1925. Nem én kiáltok 1929. Nincsen apám, se anyám 1932. Külvárosi éj Medvetánc (válogatott gyûjteményes kötet) 1936. Nagyon fáj Szemelvény: Himnusz Emléklapra Témakör: A haza minden elõtt Kölcsey Ferenc (1790. Szõdemeter – 1838. Szatmárcseke) Vörösmarty mellett a magyar romantika legjelentõsebb költõje, a reformkor egyik jelentõs politikusa. Református középnemesi család gyermeke, apja földbirtokos. Árvaságra hamar jutott, s himlõ miatt bal szemére korán megvakult. Tanulmányait a debreceni kollégiumban végezte, majd Pesten folytatott joggyakorlatot. Késõbb a Bihar megyei Álmosdon, s a Szatmár megyei Csekén gazdálkodott, itt lett a megye fõjegyzõje, 1832-ben pedig országgyûlési követ. Közéleti tapasztalatait Országgyûlési Naplójában írta le. 1835-tõl visszavonultan élt haláláig. Erkölcsi elveinek összefoglalása a Parainesis, amelyet unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz – a szabadságharc majdani hõsi halottjához – intéz. Néhány fontos mûve: 68

1823. Himnusz (megzenésítõje 1844-ben Erkel Ferenc) 1826. Nemzeti hagyományok (tanulmány) 1837. Parainesis Szemelvény: A rodostói kakukk (gulácsis népmonda) Témakör: A haza minden elõtt Mikes Kelemen (1690. Zágon – 1761. Rodostó) Székely nemesi családban született, a kolozsvári jezsuitáknál (katolikus szerzetesrend) tanul. Már gyermekként II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvarába kerül. A kuruc szabadságharc bukása után hûséggel követi urát elõbb Lengyelországba, aztán Franciaországba, végül Törökországba is. Fõ mûve a Törökországi levelek, amelyeket képzeletbeli nagynénjéhez írt. Ebbõl a naplószerû összefoglalásból kerekedik ki a bújdosók élete, napirendje, II. Rákóczi Ferenc sorsa, a városka hétköznapjai, az ottlakók szokásai. Az el nem küldött levelekbõl képet kapunk Mikes olvasmányairól, a szülõföldje iránti szeretetrõl is. Szemelvény: Szeptemberi emlék A kóchuszár A furulya Tiszteljük nagyjainkat! Témakörök: Szeptemberi csengõszó A haza minden elõtt Mûvészek, tudósok, sportolók, örökfényû csillagok Móra Ferenc (1879. Kiskunfélegyháza – 1934. Szeged) Író, könyvtár- és múzeumigazgató, leletmentõ régész. Szegényparaszti családból származott, apja szûcsmester volt. A kis Móra korán kitûnt szellemi képességével, szegénységük ellenére elvégzi a félegyházi gimnáziumot. Ezután a budapesti egyetemen földrajz–természetrajz szakon tanul. A tanári pálya helyett újságíró lesz a Szegedi Naplónál, majd a gyermekeknek kezd írni a Pósa Lajos szerkesztette az Én Újságom címû gyermeklapban, itt több mint 1000 írása jelent meg. Hírlapírói munkája mellett könyvtáros a híres szegedi Somogyi Könyvtárban, amelynek 1917-tõl (Tömörkény István halálát követõen) az igazgatója. Fõbb munkái: 1909. Rab ember fiai 1911. Mindenki Jánoskája

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 69

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához 1913. Csalavári Csalavér 1918. Kincskeresõ kisködmön 1922. Dióbél királyfi 1924. Hannibál föltámasztása 1927. Ének a búzamezõkrõl 1932. Aranykoporsó Szemelvény: A Pál utcai fiúk Témakör: Az olvasás gyönyörûsége Molnár Ferenc (1878. Budapest – 1952. New York) Drámaíró, író, publicista. Apja orvos, aki gondosan iskoláztatja, a svájci Genfben joghallgatóként tanul. 1896-tól pesti újságíró, az Est címû lap harctéri riportere az I. világháború ideje alatt. Sokat tartózkodik külföldön: Olaszországban, Svájcban, Ausztriában, Franciaországban, 1940-tõl pedig az Egyesült Államokban telepszik le, itt is hal meg. Legjelentõsebb epikai mûve – amely világhírnevet szerzett neki – az 1907-ben megjelent regénye, A Pál utcai fiúk. Fontosabb színdarabjai: 1907. Az ördög 1909. Liliom 1910. A testõr 1926. Játék a kastélyban Szemelvény: Nemzeti dal Petõfi Sándor naplójából Csatadal A Tisza Témakörök: A haza minden elõtt Szülõföldem szép határa Petõfi Sándor (1823. Kiskõrös – 1849. Fehéregyháza) Költészetünk világirodalmi rangú képviselõje, külföldön is (el)ismert alakja.

Apja Petrovics István, aki módos, vállalkozó ember. Anyja Hrúz Mária, szlovák származású, férjhezmenetele elõtt cselédlány. Elõbb Félegyházán, majd Kecskeméten tanul, aztán Sárszentlõrinc következik. 1833–34-ben pesti diák, 1835–38 között Aszódon növendék. Elsõ fennmaradt költeménye az itt írt tanévzáró búcsúvers 1838-ból. Az 1838/39-es tanév elsõ félévét Selmecen tölti, 1839 tavaszán statiszta a Pesti Magyar Színházban. A nyarat Ostffyasszonyfán tölti, szeptembertõl Sopronban katona, de hamarosan leszerelik. 1841 õszéig vándorol, aztán a pápai gimnázium 7. osztályában köt ki, ahol Jókaiban barátra lel, a nyarat náluk tölti Komáromban. Utána Dunavecsén kibékül apjával, innen Mezõberénybe visz az útja, 1843 januárjáig Székesfehérváron ismét színész. 1843 tavasza és nyara: Pozsony, a jelzett év telét pedig már Debrecenben vészeli át, ahonnan gyalogszerrel Pestre indul Vörösmartyhoz. Õ felkarolja, állást szerez neki a Pesti Divatlapnál, s ez évben írja meg a János vitézt. 1845 tavaszán Eperjesre látogat, itt ismeri meg Tompa Mihályt, de megfordul Iglón, Losoncon, Késmárkon is, az újabb õszi-téli hónapokat Gödöllõn és Szalkszentmártonban tölti. 1847-ben barátja lesz Arany Jánosnak, beutazza Erdélyt, Nagykárolyban összeismerkedik késõbbi feleségével, Szendrey Júliával, akivel 1847. szeptember 8-án köt házasságot. (Zoltán fiuk 1848. december 15-én születik meg.) 1848. március 15-e és 1849. július 31-e között alig másfél év telik el. Eközben poéta, katona, nemzetõr, kapitány; toborzó, Bem tábornok segédtisztje, elõbb százados majd õrnagy. 1849. július 31-én hal hõsi halált a segesvári csatában, a Fehéregyháza felé vezetõ úton. Halálát a kortárs közvélemény nem akarja tudomásul venni.

69

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 70


XV. TANMENETJAVASLAT A következõ tanmenet javaslatként szolgál. Tudni kell élni a tanítónak az „alkotói” szabadságával. A tanmenetjavaslattal segíteni szeretnénk az alkotó szabadság kibontakozását. Javaslatokat adunk, de nem kötjük meg a tanító kezét, tehát ajánlatunk rugalmasan változtatható a helyi adottságoknak, az iskola profiljának, a tanulócsoport összetételének megfelelõen. Az ünnepeket hozzávetõlegesen terveztük, értelemszerûen aktualizáljuk a megfelelõ idõpontban. Ha a tankönyv terjedelmét túlságosan soknak ítélik, csökkenthetik a feldolgozásra kerülõ mûveket a gyakorló órák javára. Egy-egy terjedelmesebb vagy több lehetõséget kínáló szöveg elemzésére több órát is fordíthatnak. Az a célunk, hogy alapos munkával maradandó olvasmányélményeket nyújtsunk, megalapozzuk az önálló tanulást, tehát hatékony képességfejlesztéssel formáljuk a tanulók teljes személyiségét. A javasolt taneszközöknél megjelöltük a Gyöngyfüzér és a Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok adott szövegeit, amelyeket differenciáltan vagy házi feladatként lehet alkalmazni. Több helyen található utalás a kézikönyvre és az interaktív feladatokat tartalmazó CD-re is. Ahol több oldal is szerepel ajánlatként, ott természetesen lehet válogatni.

RÖVIDÍTÉSEK Ok. = Hétszínvilág olvasókönyv Mf. = Hétszínvilág munkafüzet Gyf. = Gyöngyfüzér gyakorló olvasókönyv Széf. = Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok Kk. = Vázlat a kézikönyvben Int. = Interaktív feladatok CD-lemezen A dokumentumszöveg jellegébõl adódik, hogy általános érvényû algoritmust nem lehet adni az értelmezésükhöz. A Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok címû taneszközünkben konkrét feladatsorok nyújtanak segítséget. Tanmenetjavaslatunkban megjelöltük a Javasolt taneszközök címû részben a szöveghez kapcsolódó oldalszámot. A szürke mezõben feltüntetett téma és tananyagtartalom szabadon választható az adott tanulócsoport képességeihez, fogékonyságához, érdeklõdéséhez igazítva.

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 132


XVI. KÖNYVAJÁNLÁS OLVASÁSRA, KUTATÁSHOZ A könyvek birodalma Hegedüs Géza: Az olvasás gyönyörûsége (Móra Kiadó, 1978) Devecsery László: Szóvásár (Apáczai Kiadó, 1991) Mórától Móráról (Tankönyvkiadó, 1979) Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémaiai, 1976) Magyar értelmezõ kéziszótár (1–2. kötet) (Akadémiai, 1989) Akadémiai kislexikon (1–2. kötet) (Akadémiai, 1989) Magyar Ki kicsoda 1990 (Láng Kiadó, 1990) Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka (1–2. kötet) (Trezor Kiadó, 1992) Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? (Csokonai Kiadó, 1988) Erõs Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig (Móra, 1985) A magyar irodalom története (Kossuth , 1985) Vati Papp Ferenc: Forrásvidék (Írók, költõk gyermek- és ifjúkora) (Tankönyvkiadó, 1989) Balázs Mihály: Forrásvidék (Írók, költõk gyermek- és ifjúkora) (Tankönyvkiadó, 1990) Alföldy Jenõ: Irodalmi fogalomtár (Tankönyvkiadó, 1992) Rendületlenül (A hazaszeretet versei) (Officina Nova, 1989) Magyar ünnepek (Apáczai Kiadó, 1990) Nefelejcs (Szép magyar versek kisiskolásoknak) (Móra, 1975) Állatok farsangja (gyermekvers-antológia állatokról) (Móra, 1979) Aki nem hiszi, járjon utána! (mesék, mondák, mítoszok, legendák) Nuridsány László: Meseláda (Mozaik Kiadó, 1988) Benedek Elek: Szélike királykiasasszony (Móra, 1983) Benedek Elek: Arany mesekönyv (A világ legszebb meséi) (Kriterion Kiadó, 1975) Benedek Elek: Többsincs királyfi (Móra, 1981) Benedek Elek emlékkönyve (Móra, 1990) Hamupipõke és még 11 híres mese (Tipegõ Kiadó Kft., 1989) Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese (Móra, 1964) Illyés Gyula: Hét meg hét magyar népmese (Móra, 1975)

A királlyá választott kutya (Móra, 1972) Kökény kisasszony (Kossuth, 1988) Hetedhétország (Pannónia Könyvek, 1989) A madarakról és a vadakról (Régi magyar mesék) (Móra, 1985) Mézcsorgató (Gazdag Erzsi versei és meséi) (Móra, 1981) Lovász Gabriella: Ablaknyitogató (Magánkiadás, 1987) Csikósné Monostori Erzsébet –Mezey Klára: Mesérõl mesére (Mozaik Oktatási Stúdió, 1991) Andersen mesék (Warszawa, 1959) La Fontaine összes meséi (Dante Könyvkiadó, 1950) Lipták Gábor: Amirõl a kövek beszélnek (Regék, mondák, történetek) (Móra, 1978) Komjáthy István: Mondák könyve (Hun és magyar mondák) (Móra, 1987) Magyar mese- és mondavilág (A csodaszarvas) (Móra, 1987) Régi magyar szentség (Tizenöt magyar szent) (Új Ember Kiadóhivatala, 1991) Szekfû Gyula: Szentjeink élete és halála (Maecenas Kiadó, 1991) Török József: A magyar föld szentjei (Tulipán Kiadó, 1991) Bibliai nevek és fogalmak (Primo Kiadó, 1991) Szunyogh Szabolcs: Jézus, az ember fia (Történetek az Újszövetségbõl) (Móra, 1985) Ábel Zsuzsanna: Képes bibliai lexikon (Minerva Kiadó, 1987) Szabó Attila: Jézus Krisztus élete és tanításai (Apáczai, 1989) Képes Biblia (Szent István Társulat, 1983) 365 történet a Bibliából gyermekeknek (Láng Kiadó, 1989) Petõfi Sándor összes költeményei (Szépirodalmi, 1972) Illyés Gyula: Így élt Petõfi Sándor (Móra Kiadó) Haj, ne hátra, haj elõre (1848 emlékezete) (Móra, 1978) Itt élned, halnod kell (Apáczai Kiadó, 1990) Illés György: Fel, fel vitézek! (A Rákóczi-szabadságharc és az 1848–49-es szabadságharc várai) (Móra, 1986) Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költõje (Móra, 1977) Magyar történelem gyermekeknek (Aquila Kiadó)

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 133

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához A magyarság története (Aquila Kiadó) Lengyel Dénes: Magyar mondák a török világból és a kuruc korból (Móra, 1975) 100 állomás 100 kaland (Utazás Magyarország izgalmas világában) (Lilliput Kiadó) Závodszky Géza: Magyar mondák, magyar történetek (Anno Kiadó) Bánhegyi Ferenc: II. Rákóczi Ferenc; Kossuth Lajos azt üzente…; Széchenyi (Apáczai Kiadó) Felhasznált irodalom: 1. Fogarassy Miklós (szerk.): Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ és Csokonai Könyvkiadó, Bp.–Debrecen, 1988

2. Borbély Sándor: Kik írtak a gyerekeknek? A gyermek- és ifjúsági irodalom kislexikona A-tól Z-ig, Junior Könyvkiadó, 1996 3. Szabó Ödönné (szerk.): Írók, képek. Tankönyvkiadó, Bp., 1974 4. Híves Mária: „Fején találta a szöget.” Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2000 5. Komáromy Sándor (válogatta): Négyágú síp – gyermekhangra. A határon túli újabb kisebbségi magyar gyermeklíra antológiája. Eötvös József Könyvkiadó, Bp., 2000 6. Mózes István Miklós (szerk.): Magyar szólások és közmondások. Horizont Kiadó, Bp., 2000 7. Tanítók kiskönyvtára: Kisiskolások szóbeli és írásbeli kifejezõkészségének fejlesztése. 8. Széplaki Erzsébet: A szövegértés fejlesztése a kompetenciaalapú, nem szakrendszerû oktatásban.

XVII. A 4. OSZTÁLY VÉGÉN JAVASOLJUK A NYÁRI SZÜNIDÕRE, AZ 5. OSZTÁLYRA Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg Nógrádi Gábor: Gyermekrablás a Palánk utcában Erich Kästner: A repülõ osztály Móra Ferenc: Rab ember fiai Szentiványi Jenõ: A kõbaltás ember

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 134


TARTALOM ELÕSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 I. ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 4. évfolyamos Hétszínvilág olvasókönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 II. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1. A kompetencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 2. A kulcskompetenciák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 3. A tanulók kompetenciái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 4. Fejlesztendõ kompetenciák az alsó tagozaton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 5. Az anyanyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 III. A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS ÉS A DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS . . . . . . . . . . . . 7 a) A tanuláselméleti háttér megváltozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1. A konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 2. A konstruktivista tanuláselmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 3. Tanári és tanulói szerepek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 b) Az oktatási dokumentumok megújulása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 c) Kompetenciaalapú oktatás és a differenciált tanulásszervezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 1. Minden tanítási órán kommunikáció folyik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 2. Tanulásszervezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 IV. AZ OLVASÁSTECHNIKÁT ÉS A SZÖVEGÉRTÉST FEJLESZTÕ GYAKORLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . 8 V. KOOPERATÍV TANULÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 VI. ÚJ TÖREKVÉSEK, KOOPERATÍV TANULÁSI TECHNIKÁK A SZÖVEGFELDOLGOZÁSBAN. . . . 13 1. Feladatmeghatározások és kérdésfeltevések a kompetenciaalapú tanításhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 VII. AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE AZ ALAPOZÓ SZAKASZBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 1. Az olvasás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 2. Az olvasási képesség szintjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 3. Az olvasás technikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 VIII. KERETTANTERV ÉS TANMENETJAVASLAT A 4. OSZTÁLYOS OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉSHEZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 2. Az olvasás-szövegértés, elemi ismeretek az irodalomról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 3. A kerettantervben feltüntetett alapelvek, célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 IX. AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ. . . . . . . . . . . . . . . 24 1. Kötelezõ?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 X. AZ OLVASÓKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET FELÉPÍTÉSE ÉS TÉMÁI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 1. A tankönyv felépítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 2. A 4. évfolyam témakörei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 3. A Hétszínvilág munkafüzet felépítése és témái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 4. Fejlesztendõ képességek az olvasás tanításában és a munkafüzet használatában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 135

Kézikönyv a Hétszínvilág tankönyvcsalád használatához 5. A Gyöngyfüzér gyakorló olvasókönyvrõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 6. A Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok címû kiadványról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 7. Interaktív tananyag digitális táblához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 XI. A SZÖVEGFELDOLGOZÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 1. Szövegelemzõ modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 2. A különbözõ mûfajú szövegek specifikus jellemzõi – feldolgozásuk sajátos szempontjai . . . . . . . . . . . . 31 XII. ÓRAVÁZLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 XIII. ÖTLETTÁR AZ ÓRAVÁZLATOK KIEGÉSZÍTÉSÉHEZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 1. A hangos olvasás gyakorlásának módszerei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 2. Szólások, közmondások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 3. Nyelvtörõk, nyelvgyötrõk, gyors mondókák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 XIV. ARCKÉPVÁZLATOK KÖLTÕKRÕL, ÍRÓKRÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 XV. TANMENETJAVASLAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 XVI. KÖNYVAJÁNLÁS OLVASÁSRA, KUTATÁSHOZ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 XVII. A 4. OSZTÁLY VÉGÉN JAVASOLJUK A NYÁRI SZÜNIDÕRE, AZ 5. OSZTÁLYRA . . . . . . . . . . . 133 Felhasznált irodalom: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

7sz-kk 2011.qxd

6/27/2011

2:43 PM

Page 136

KÉZIKÖNYV. a HÉTSZÍNVILÁG tankönyvcsalád használatához

Recommend Documents