Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához

Fülöp Mária

Érdemes tankönyvíró

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam Szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése

fogalmazas3_KK.indd 1

6/10/14 9:02 AM

FÜLÖP MÁRIA a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2005-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette RÉTI ÉVA

AP–030432 ISBN 978-963-465-989-1 © Fülöp Mária, 2010 3. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 12,36 A/5 ív Tömeg: 280 g


6/10/14 9:02 AM

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam

Bevezető A 2007-es NAT egyik kiemelt kulcskompetenciája az anyanyelvi kommunikáció, amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. A NAT-ban és az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettantervében leírtak megvalósításához, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztéséhez nyújt segítséget az Apáczai Kiadó 3. évfolyamos kompetencialapú Fogalmazás munkafüzete, amelyet az Oktatási Hivatal 2015. augusztus 31-ig tankönyvvé nyilvánított. Ehhez a kompetenciaalapú tankönyvhöz készítettem el ezt az új kézikönyvet, amely a 3. évfolyamos tananyag feldolgozásához kínál módszertani ajánlásokat. Nagyon sok pedagógus kérésének eleget téve, ettől a tanévtől már külön kaphatók a 3. és 4. évfolyamra szóló kézikönyvek. A kézikönyvben a tankönyvhöz készített kompetenciaalapú tanmenet is megtalálható, amely Word formátumban is letölthető az Apáczai Kiadó honlapjáról. Így a tanítók iskolájuk helyi pedagógiai programjához és tanítványaik képességeihez igazíthatják a tanmenetüket. Ajánlom a kézikönyvet azoknak a kollégáknak, akik az Apáczai Kiadó Fogalmazás munkafüzetéből tanítanak, ezenkívül tanítóknak és magyartanároknak, hiszen hasznosítható ötleteket találhatnak benne a magyarórák megtartásához.

A szerző

3


10/17/13 2:15 PM


A magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető és a kezdő szakaszban a 2007-es NAT és az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján Alapelvek, célok Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása és fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi hagyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak a feltételeit. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre magasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, egymás véleményének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területei Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével megteremti az írott szövegek önálló megértésének feltételét. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különfé4


10/17/13 2:15 PM


le forrásoknak és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető műfajának normáit. Az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására. Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

Kulcskompetenciák Az anyanyelvi kommunikáció A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás. A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. A másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformákkal, különféle kommunikációs helyzetekben. A digitális kompetencia A jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és a morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben. A hatékony, önálló tanulás Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba. 5


10/17/13 2:15 PM


Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése. Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára. Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani. A szociális és állampolgári kompetencia Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola. Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, hanem a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság.

6


10/17/13 2:15 PM


Tananyag

A beszéd és a beszédértés fejlesztése. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése. A tanulás iránti érdeklődés és motiváltság erősítése és továbbfejlesztése. Széles körű nyelvi tapasztalatszerzési lehetőségek teremtése. A nyelvhasználat tudatosodási folyamatainak elkezdése. Az intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre alapozottan új nyelvhasználati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközhasználatának megalapozása. A nyelvi tudatosság fejlesztése.

Fejlesztési feladatok

Témakörök A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése

A tanuló törekszik az érthető, értelmes beszédre. Nyelvi hibáit tanítói segítséggel javítja. Alkalmazza a köszönés, a kérés és a megköszönés tanult nyelvi fordulatait. Megérti az egyszerű utasításokat és szóbeli közléseket. Segítségadással beszámol olvasmányai tartalmáról, olvasásélményeiről. Játékokban, feladatmegoldásban, közös tevékenységekben együttműködő.

A fejlesztés várható eredménye

A témakör feldolgozására javasolt óraszám folyamatos

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Artikulációs és légzőgyakorlatok. Szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes kiejtése. Szavak értelmezése, mondatalkotások. Képolvasás. Beszélgetés képekről, eseményekről, élményekről. Válaszadás kérdésekre. Szóbeli utasítások végrehajtása. Mese tartalmának követése hallás után. Egyszerű kérdések megválaszolása, feladatok megoldása.

1. évfolyam

A szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése a NAT és az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján


7

10/17/13 2:15 PM


Tananyag A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése.


A megértésre és a megértetésre való törekvés a szóbeli és az írásos kommunikációban. A mind biztosabb és önállóbb kommunikációra való törekvés. A gondolatok, érzések, vélemények változatos kifejezése két vagy több mondat összekapcsolásával.

A tanuló érthetően beszél. Megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz. Eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében. Közösségi feladatot vállal. Felismeri, értékeli és segíti társai ilyen irányú tevékenységét.


A témakör feldolgozására javasolt óraszám 15 óra

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Légzőgyakorlatok, a beszédlégzés helyes beidegződésének gyakorlása. Artikulációs gyakorlatok az időtartam érzékeltetésére és a hangkapcsolatok helyes kiejtésére. Szavak, szinonimák gyűjtése, értelmezése, szókapcsolatok, mondatok alkotása, kiegészítése, átalakítása a szókincs gazdagításához. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. A kérdezés és a válaszadás gyakorlása. Beszélgetés mindennapi kapcsolatok, emberi viszonyok, érdekes témák kapcsán. A megszólítás és a különféle köznapi szituációkra jellemző nyelvi fordulatok gyakorlása szituációs játékokban. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Mindennapi élethelyzetek modellezése különféle szituációkban alkalmazható magatartásformák és nyelvi formulák gyakorlásához dramatikus játékokkal.

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése

Témakörök

2. évfolyam


8

10/17/13 2:15 PM


17 óra 25 óra

Tananyag

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése.

A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejezőerejének egymással összefüggő fejlesztése. A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben. Szavak jelentésének, stílusértékének megfigyelése szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott szövegek értelmezésekor. A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben. Nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében felolvasáskor, szövegmondáskor. Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. Vélemény igényes megfogalmazása. A beszélgetőtárs iránti figyelem. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Értelmező versmondás. A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek tartalmának pontos közvetítése. Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése.

A tanuló értelmesen, érthetően mondja el gondolatait. Bekapcsolódik a csoportos beszélgetésekbe. Figyel beszélgetőtársaira. Szívesen vesz részt a közös tevékenységekben. A közös produkciókban segítő, együttműködő attitűd és a szabályokhoz igazodásra való törekvés jellemzi.





A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 3 óra írás: 1 óra fogalmazás: 1,5 óra nyelvtan: 2 óra

Témakörök A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok

3. évfolyam


9

10/17/13 2:15 PM


Tananyag

15 óra 34 óra

Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 3 óra fogalmazás: 1,5 óra nyelvtan: 2,5 óra

A tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít. A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi. Tanítója útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit.



4. évfolyam

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Tapasztalatszerzés olvasmányokból és tanulói fogalmazásokból ◆ a cím szerepéről, jellemzőiről; ◆ a szövegek felépítéséről, az időrendről, az esemény, az előzmény és a következmény kapcsolatáról; ◆ a szöveg kohéziójáról, a tématartásról, a nyelvi megformáltságról, ◆ az elbeszélő szövegforma jellemzőiről. A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szövegalkotáskor. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. Párbeszédes részek illesztése fogalmazásokba. Önálló szövegalkotások elemzése, javítása a megismert szövegalkotási szabályok felidézésével.


Témakörök

Az önkifejezés iránti Fogalmazási alapigény erősítése, különféle ismeretek. formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása. Ösztönzés a kreativitásra. Szövegalkotási gyakorlatok.


Írásbeli szövegek alkotása


10

10/17/13 2:15 PM


Tananyag

A beszéd és a megértés továbbA beszédkészség, a szófejlesztése, különös tekintettel a beli szövegalkotás és a pontosságra, a folyamatosságra és szövegértés fejlesztése a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására.


Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben (pl.: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). Nonverbális eszközök használata szituációs játékokban, beszélgetésben. A helyes beszédlégzés gyakorlása: gazdálkodás a levegővel, a pótlevegővétel módja. Az aktív szókincs gyarapítása állandósult szókapcsolatok, a különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt, ritkábban használt szavak célzott használatával, mondatbővítéssel, kiegészítésekkel. Többmondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. Az egyetértés és az eltérő vélemény kulturált megfogalmazása. Párbeszédes forma alkalmazása olvasmányok tartalmának elmondásakor. A továbbhaladás feltételei

A tanuló értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát beszélgetőpartneréhez igazítja. Bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti.



11

10/17/13 2:15 PM


Fogalmazási alapismeretek.

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása újabb szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése. Szövegalkotás.

Tananyag


Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A leírás tartalmi, szerkezeti jellemzőinek, a bemutatás sorrendjének, nyelvi eszközeinek megfigyelése irodalmi példákon és tanulói fogalmazásokon. Megírt levelek, üdvözlőlapok, postai levelezőlapok gyűjtése, megfigyelése, tartalmi és formai összehasonlításuk, jellemzőik összegyűjtése. A címzetthez igazodó stílus felfedezése. Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Elbeszélő fogalmazás írása párbeszéd alkalmazásával. Levélírás füzetben, majd levélpapíron. Üdvözletek írása különféle alkalmakra. Igazodás a címzetthez. Az írásbeli fogalmazások elemzése, javítás a tanító irányításával.

Írásbeli szövegek alkotása

Adott vagy választott témáról 8-10 mondatos fogalmazást készít a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.

A továbbhaladás feltételei


12

10/17/13 2:15 PM


A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a fogalmazásórákon A fogalmazástanítás céljai és feladatai A szóbeli és írásbeli szövegalkotás általános céljait és feladatait minden tanítónak a saját osztályára – és azon belül az egyes tanulókra – lebontva kell megfogalmaznia. A konkrét célok és feladatok nagymértékben függnek attól, hogy milyen előzetes ismeretei vannak a tanulóknak, milyen a beszédkészségük, mekkora az aktív és passzív szókincsük, mennyire árnyalt a szóhasználatuk. ➢ Olyan magas fokú anyanyelvi műveltség birtokába kell juttatni a felnövekvő nemzedéket, amellyel képes befogadni a hallatlan mértékben növekvő információtömeget. ➢ Fel kell készíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra. ➢ A többi műveltségi területtel együtt meg kell alapozni a diákok szóbeli és írásbeli kifejezőképességét, fejleszteni kell logikus gondolkodásukat és alkotó képzeletüket. ➢ Gazdagítani és választékosabbá kell tenni a tanulók nyelvi kifejezésmódját, elősegítve az egyéni közlésmód kialakulását. ➢ A gyermeki spontán alkotóképesség megőrzésére alapozva fejleszteni kell a szóbeli és írásbeli szövegalkotást. ➢ Minden diákot meg kell tanítani pontosan, tömören fogalmazni, képessé kell tenni arra, hogy gondolatait, érzéseit írásban ki tudja fejezni. ➢ Fel kell ébreszteni a tanulók közlésvágyát, megmozgatva képzeletüket. Olyan témákat kell keresni, amelyről van közölnivalójuk, s melyről akarnak beszélni. ➢ A gyerekeket meg kell tanítani az írásbeli szövegalkotáshoz szükséges fogalmazási struktúrákra, a helyesírásra, az írástechnikára, az írásbeli forma esztétikai követelményeire. ➢ Kitüntetett szerepet kell biztosítani a beszéd – a kommunikációs képességek és készségek – fejlesztésének. ➢ Kiemelten kell kezelni a nyelvtan és a helyesírás beszédet és írást alakító, szabályozó szerepét. ➢ Rendszeresen kell gyakoroltatni a megtanult fogalmazási alapismereteket. ➢ A fogalmazási témák kiválasztásában, a szó- és írásbeliség arányában, továbbá a közös munkától az önálló munkáig való eljutásban törekedni kell a fokozatosságra. ➢ Végezetül mindig elegendő időt kell hagyni az írásbeli fogalmazások megbeszélésére, javítására.

Általános módszertani ajánlások A szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztésének egyik fontos eszköze a fogalmazástanítás. A fejlesztést szolgáló tevékenységeket már első osztálytól kezdve megtalálhatjuk a műveltségi területekben. A lényegkiemelés, az értékelő vélemények, a pontos szóhasználatot, a tömörséget igénylő szövegalkotó tevékenységek, a megfigyeléseket követő összefüggő szóbeli beszámolók megalapozzák a tudatos fogalmazási tevékenységet. Kellő alapozás után a 3. osztályban kezdődik meg a fogalmazástanulás, amely sok forrásból merít. Ahhoz, hogy a tanítási óráinkon meg tudjuk valósítani a céljainkat, szorosan együtt kell működni tanítványainkkal, érdekessé kell tenni számukra ezt a fejlesztési folyamatot. Amire a fogalmazás tanítása során figyelnünk kell: ➢ Az integrált nevelés. A szóbeli és írásbeli kifejezőképesség részben adottság kérdése, de valamilyen mértékben mindenkiben fejleszthető. Az iskoláskor bevezető és kezdő szakaszában az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb feladata ennek a készségnek a fejlesztése. Természetesen ez nem csak a fogalmazásórák feladata, alakításában, formálásában a többi műveltségi területnek is jelentős szerepe van. A fogalmazásórákon megtörténik ennek a fejlesztő munkának a szintézise, a fogalmazótevékenység elsajátítása. Az anyanyelvi 13


10/17/13 2:15 PM


integráció megvalósítása során pedig arról kell gondoskodnunk, hogy az olvasás-szövegértés témakörhöz természetesen kapcsolódjék a szóbeli és írásbeli kifejezés. ➢ Az irodalmi példa szerepe. A két Fogalmazás munkafüzet feladatsorainak összeállításakor irodalmi szemelvények, ismeretterjesztő szövegek, olvasmányrészletek legjavát használtuk fel. A tanulók az írók, költők műveiben számukra értékes kommunikációs modelleket figyelhetnek meg. Ha a szövegekből megismert nyelvi anyag, stílus, szövegépítési mód beépül a tanulók aktív szókincsébe, nyelvhasználatába, akkor ezáltal gazdagodni fog a személyiségük. Ezért a fogalmazási ismeretek tanításakor mindig irodalmi értékű szövegből indulunk ki, ezeket elemeztetjük, ezek segítségével állapíttathatjuk meg egy-egy fogalom tartalmi jegyeit. ➢ A pedagógus választási lehetősége. Az éves munka megtervezésekor és a Fogalmazás munkafüzet feladatainak megoldása közben is jelentős szerepe van a tanítónak. Végig kell gondolnia, hogy megfelelő-e a javasolt óraszám, mennyi időre lesz szüksége az egyes részek megtanításához. El kell döntenie, hogy az osztályában milyen tevékenységek gyakorlása szükséges, hogy a feladatvégzés ütemét hol lehet gyorsítani vagy lassítani, hogy a megadott szempontok elégségesek-e az elemzéshez, a fogalom tartalmának feltárásához, vagy esetleg további tényanyagok vizsgálatára van szükség. ➢ A témaválasztás jelentősége. Ha olyan témát választunk, amelyről van mit írniuk a tanulónak, amely figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, amely életszerű és időszerű, akkor kedvvel fognak az íráshoz, ezáltal jelentős mértékben megkönnyítjük a fogalmazás tanulását. Világossá kell tenni, hogy miről, mit, miért, kinek fogalmaz a gyerek. Ezért csak olyan téma jöhet számításba, amelyről beszélni lehet, amely felébreszti a gyermek közlési vágyát, amely megmozgatja képzeletét; amely alkalmaztatja a tanult nyelvi, nyelvtani, stilisztikai fogalmakat; amely egyaránt alkalmas sokféle műfaj gyakoroltatására, vagyis a hagyományos és a modern kommunikációs formák művelésére. Érvényesülnie kell a kommunikációs szerepnek és a közlésközpontúságnak is. ➢ A téma érdekes felvetése, előkészítése. Ezt mindig a téma jellege dönti el, de nagymértékben függ a tanító találékonyságától, ötletgazdagságától, a tanulók fejlettségi szintjétől. A szóbeli vagy írásbeli szövegalkotásra szánt órák fontos mozzanata, de sohasem szabad túl hosszúra nyújtanunk. Részletes előkészítést (anyaggyűjtés, címadás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezés, vázlatkészítés) csak ritkán végezzünk, mert nem vezet eredményre, hiszen megköti a tanulók kezét, nem ad teret az alkotói szabadságnak, az eredetiségnek. Inkább ötleteket, variációkat gyűjtessünk össze tanulóinkkal. ➢ A kommunikáció többféle változatának alkalmazása. Érdekessé tehetjük tanulóink számára az órákat, ha ugyanannak az eseménynek a többféle megfogalmazási módját kérjük tőlük. Például egy esemény pontos, tárgyilagos vagy meseszerű elmondása, párbeszéd alkalmazása, hír fogalmazása, képregény készítése. ➢ A tanítási-tanulási módszerek helyes megválasztása. A fogalmazásórák hatékonyságát nagymértékben befolyásolják a jól megválasztott módszerek. Például szóbeli ismeretközlést (elbeszélést, leírást, magyarázatot) irodalmi alkotások ismertetésekor, szemléltetést (bemutatást) tárgyak, jelenségek, folyamatok megfigyelésekor alkalmazunk. Beszélgethetünk a tanulók személyes tapasztalatairól, kirándulásokról, megfigyelésekről, az adott órán bemutatott kísérletről, vagy egy előzőleg olvasott olvasmányról is. A gyakorlással az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságokat, készségeket alakíthatjuk ki, és fejlesztjük a képességeket. Az ismétléssel a tanulók logikai és rendszerező készségét fejlesztjük, a tananyag egyes homályos részeit tisztázzuk, a tanult ismereteket beillesztjük a régebbi ismeretek közé, s kapcsolatba hozzuk azokat más ismeretekkel. Az ellenőrzés és értékelés segítségével meggyőződhetünk arról, hogy tanítványaink milyen mértékben sajátították el az ismereteket és készségeket. A gondolkodás folyamatát leginkább a problémafelvetések, problémahelyzetek indítják el. Minden újszerű dolog felkelti a tanulók figyelmét, érdeklődését, s a fokozott érdeklődéssel és figyelemmel megszerzett ismeretek tartósabbak lesznek. 14


10/17/13 2:15 PM


➢ A munkaformák tudatos váltakoztatása. A fogalmazási tevékenység fejlesztésekor tervszerűen, az adott óra tanítási anyagának sajátosságait és a tanulók közötti egyéni különbségeket megfelelően figyelembe véve, váltakozva alkalmazzuk az osztályszintű munkát, a csoportmunkát, a kooperatív munkát, a páros munkát és az egyéni munkát. Gyakran terheljük differenciáltan a tanulókat, mert csak ezzel érhető el, hogy az egységes alapismereteket, alapkészségeket, alapképességeket mindenki optimális szinten sajátítsa el. Mindegyik tanítványunk elé olyan követelményt állítsunk, amelyet egészséges szellemi erőfeszítés árán teljesíteni tud. Ez megköveteli a pedagógustól, hogy jól ismerje a gyerekeket, tisztában legyen a tudásszintjükkel, és ez nem kis feladat. ➢ A tanulók önálló tevékenysége. A tanulóink akkor fejlődnek igazán, ha maguk tevékenykednek. Az önálló munka egyik eszköze a Fogalmazás munkafüzet, amely segíti a gyerekek ismeretszerző munkáját, lehetővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását, lehetőséget biztosít a differenciált foglalkozások tervezéséhez. A fogalmazásórákon elsősorban az önálló szóbeli és írásbeli tevékenységen van a hangsúly, az ilyen fogalmazásalkotást kell előnyben részesíteni, ezért ösztönözzük tanítványainkat az önálló munkára. A gyermeki gondolkodás, a fantázia rugalmassága nem viseli el, hanem fölöslegessé teszi a túlszabályozást, és így csökken a tanulók kreativitása is. ➢ A jó légkör megteremtése az órákon. Igyekeznünk kell, hogy óráinkon oldott, vidám hangulat uralkodjon, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulóink gondolatai szabadon a felszínre kerülhessenek. Lehessen tévedni, próbálkozni, őszintén véleményt nyilvánítani. Adjunk alkalmat a tanulók spontán megnyilatkozásaira, értékeljük tanulóink egyéni alkotásait (próza, vers, képregény stb.), gyűjtőmunkáját. ➢ Az értékelés motiváló szerepe. A fogalmazástanítás során keressünk minél több olyan lehetőséget, amelynek során a tanulóinkat sikerélményben részesítjük. A pozitív érzelmi viszony fokozza a tanítás eredményességét. Mind a szóbeli, mind az írásbeli munkák értékelésekor, javításakor először mindig a jó megoldásokat emeljük ki. Éljünk a példaállítás lehetőségeivel, mert tanulóink számára egy-egy jól sikerült tanulói fogalmazás példaértékű lehet további munkájuk során. A hibákat is tudatosítani kell bennük, mert csak így lesznek képesek kiküszöbölni őket. Mindig nyújtsunk konkrét segítséget nekik a javításban.

Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon? ➢ Megfogalmaztathatunk önálló megfigyelésen alapuló témát a tanulóinkkal. Ezek alapjául az önálló megfigyelések, kísérletek szolgálnak. ➢ Alkalmazhatunk képsort a szóbeli és írásbeli fogalmazások gyakoroltatására. Képsorról könnyebb fogalmazást készíteni, mint egyetlen képről, hiszen megmutatják az események egyes mozzanatait, segítenek a sorrend megtartásában. A Fogalmazás munkafüzetben több képsort is bemutatunk, de a különböző gyermekújságokban (Szivárvány, Buci Maci) is találhatunk olyanokat, amelyeknek témája közel áll a tanulókhoz. Egy képsorhoz kapcsolódóan több feladatot is adhatunk tanítványainknak. Például kérhetjük a képsoron ábrázolt történet rövid elmondását, az esemény elmondásakor párbeszéd használatát, a tanulók bele is élhetik magukat valamelyik szereplő helyzetébe, de próbára tehetjük a gyerekek alkotó képzeletét is, ha a képsor egyik képét nem mutatjuk be, hanem a hiányzó eseményeket önállóan kell elképzelniük. ➢ Készíttethetünk fogalmazást egyetlen kép alapján is a tanulókkal. Ez nehezebb feladatnak bizonyul, hiszen önállóan kell elképzelniük, megfogalmazniuk, leírniuk az eseményeket, azok előzményét és következményét. ➢ Olvasmányok, mesék alapján csak akkor tudnak a gyerekek jó fogalmazást készíteni, ha gondolataikat képesek tömören leírni. Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy az olvasmány, mese szempontjából nél15


10/17/13 2:15 PM


külözhetetlen gondolatokat megtalálják, legyenek jártasak a gondolatok összevonásában és a párbeszédek áthidalásában. ➢ Szívesen írnak a tanulók olyan elbeszéléseket, amelyekben egy mese folytatását egyénileg kell elképzelniük, leírniuk. A mese lehetőleg olyan legyen, amelyet még nem ismernek, keltse fel a tanulók érdeklődését, indítsa meg képzeletüket, tegye lehetővé az esemény folytatásának számos variációját. ➢ A tanulók produktív képzeletének mozgósítására kiválóan alkalmasak az olyan témák, amelyekben azonosulhatnak egy-egy szereplővel, helyükbe képzelhetik magukat, illetve bemutathatnak úgy is eseményeket, mintha ők is a helyszínen lettek volna. ➢ Gazdag élményanyagot biztosítanak a dráma témakörben alkalmazott közös játékok (szerepjátékok, mimetikus játékok, bábjátékok, tárgyjátékok, néma és szöveges improvizációk), a közös kirándulások, az erdei iskolák eseményei, az osztályt érintő közös programok (karácsony, farsang). Ezekről is írattathatunk 3. osztályban fogalmazásokat. ➢ Készíthetnek elbeszéléseket egyéni élmények alapján is. Ez azért nehezebb feladat a diákok számára, mert a tanító csak rövid előkészítést végezhet az önálló fogalmazások megírása előtt, hiszen mindegyikük másról alkot szöveget. Az effajta témákat (születésnap, nyári élmény, családi esemény) a fogalmazástanulás fejlettebb szakaszában célszerű választani.

A Fogalmazás munkafüzet jellemzői Minden normális fejlettségű gyermek – ösztönös utánzással és alkotó tevékenységgel – elsajátítja környezetétől a nyelv alapvető szókészletét és működő szabályrendszerét. Így tapasztalati úton a kombinálás és variálás képessége is kialakul benne, vagyis olyan nagyfokú alkalmazkodóképesség, hajlékonyság, mely más-más beszédhelyzetben, más-más beszédpartner, eltérő téma és cél esetén is mindig a legmegfelelőbb kifejezési forma használatára sarkallja. A nyelvhasználat fejlesztése azonban megköveteli a gyermekekben szunnyadó nyelvi erők felszínre hozását. Ez csak kellő elméleti tudatosítással és céltudatos gyakorlással érhető el. Az Apáczai Kiadó gondozásában megjelent, tartalmában és formájában is megújult Fogalmazás munkafüzet ezt a fejlesztő munkát vállalja fel. A Fogalmazás munkafüzet önálló feladatrendszerrel és szöveganyaggal, munkáltatva segíti a szóbeli és írásbeli szövegalkotás eljárásának elsajátítását, gyakorlását, készségszintre emelését. Felhasználja, és komplex anyanyelvi szemlélettel alkalmazza mindazokat az ismereteket (pl.: olvasás, szövegértés, irodalmi műelemzés, ismerettartalmú szövegelemzés, változatos szókincshasználat, nyelvtani és nyelvhelyességi szabályok alkalmaztatása, írás, helyesírás), amelyeket az anyanyelvi fejlesztés teljes rendszerében a tanulók eddig elsajátítottak. Önálló, munkáltató taneszköz, közvetlenül nem épül másik tankönyvre. A 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzet jellemzői: ➢ A Fogalmazás munkafüzet tartalmában a NAT 2007 és az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettantervéhez igazodik. ➢ A kiadvány a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfelelő ismereteket közvetít. ➢ A munkafüzet használatát egységes jelrendszer segíti. ➢ A tankönyv első része (A fogalmazás építőkövei, Szövegalkotás szóban és írásban) a fogalmazástanítás tartalmi részeivel foglalkozik, illetve a formának azon kérdéseivel, amely a szövegszerkesztés elengedhetetlen ismérveit tartalmazza. A feladatok szó-, mondat- és szövegszinten tevékenykedtetik a tanulókat.

16


10/17/13 2:15 PM


Az elbeszélő fogalmazás című fejezet megismerteti az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőit, kiemeli és gyakoroltatja az ehhez kapcsolható szövegműfajokat, illetve a műfajok jellegzetes elemeit. Ezt követi a képtörténet műfaji jellegzetességeinek, specifikus elemeinek a megismertetése. ➢ Az indukciós szövegek az ismeretanyag és a műfaj tekintetében is rendkívül változatosak, tudatos alkotótevékenységre késztetnek. A feladatok követeik a szövegből adódó tartalmi és formai sajátosságokat. ➢ A tananyag az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését szolgálja. Az új taneszközzel differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kompetenciák. ➢ A témák motiválóak, sokszínűségüknél fogva nem válnak kényszerré a gyerekek számára, ami kulcskérdése az írásbeli szövegalkotás tanításának. ➢ A feladatok korszerűek, építenek a tanulók önálló tevékenységére, felhasználják az irodalmi és az ismerettartalmú szövegek elemzési eljárásaiban szerzett tapasztalatokat. Előtérbe helyezik a kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. ➢ A munkafüzet felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanítási-tanulási stratégiák alkalmazását, a változatosabb munkaformák (a páros, ill. csoportmunka) használatát, segíti az önálló tanulást. ➢ A munkafüzet segítségével a pedagógus a motiválást a tanulás megkezdésétől a végéig minden egyes tanulási mozzanatnál egyénre szabottan, tudatosan tudja alkalmazni. A munkafüzeti feladatok különböző nehézségi foka biztosítja a tanulói sikerélmény lehetőségét. ➢ Az érdekes, játékos feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát. ➢ A képanyag motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt. ➢ A munkafüzet olyan tanulási szokások, technikák kialakítását segíti, amelyek az eredményes, önálló tanuláshoz szükségesek (megismerés, a probléma azonosítása, következtetés, a probléma megoldása, ismétlés, alkalmazás, gyakorlás, önellenőrzés, javítás stb.). ➢ A munkafüzet feladatai lehetőséget nyújtanak az önálló tanulás gyakorlására, az egyéni megoldásokra, a kreatív alkalmazásra, egymás tanítására, az egymástól tanulásra, a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztésére, valamint a rendszerezésre. ➢ A munkafüzet végén található javítási jelek, valamint az önellenőrzés szempontjai azt a pedagógiai szemléletet tükrözik, amely az oktatási célokon túl általános nevelési feladatokra is koncentrál, lehetőséget teremtve arra, hogy a gyerekek fejleszthessék önismeretüket. ➢ A taneszköz végén Tanulói szókincstár van, amely a változatos, árnyalt kifejezések használatára ösztönzi a tanulókat. Az Apáczai Kiadó 3. évfolyamos Fogalmazás munkafüzete az önálló munka egyik eszköze, amely segíti a gyerekek ismeretszerző munkáját, lehetővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását. Olyan fogalmazástechnikai és fogalmazási gyakorlatokat tartalmaz, amelyek megkönnyíthetik mind a pedagógusok, mind a diákok munkáját, ezért használatát jó szívvel ajánlom a fogalmazásórákon. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a munkafüzet csupán jó eszköz, de nem csodaszer, semmiképpen sem helyettesítheti a nagyfokú önállóságot igénylő fogalmazásokat. A tankönyv használata rugalmasságot kíván a pedagógustól, hiszen a gyerekek szókincse, beszédfejlődése, kommunikációs szintje nagyon eltérő, hiszen minden fogalmazás egyedi alkotás.

17


10/17/13 2:15 PM


A Fogalmazás munkafüzet felépítése A 3. és a 4. évfolyamos Fogalmazás munkafüzetek használata némi sorrendi kötöttséget is kialakít: elbeszélő fogalmazással kezdjük, leírással folytatjuk, ezután a két műfajból kialakuló jellemzést tanítjuk, legutoljára pedig a mindegyik műfaj sajátosságait ötvöző levélírást. A munkafüzetekben a négy alapformán felül más műfajok is megtalálhatók, de az alapformán belül is több átmeneti forma jöhet létre, ahogy a tartalom és a pillanatnyi beszédhelyzet megkívánja. A 3. évfolyamos munkafüzet felépítése a következő: I. Kapcsolatteremtés A kapcsolatfelvétel metakommunikációs és nyelvi formáinak gyakorlása. Szituációs játékok párban, csoportban. II. A fogalmazás építőelemei A szavakról és a mondatokról tanultak ismétlése. A mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módjai. A mondatok tartalmi kapcsolódása. A szöveg jellemzői. III. Szövegalkotás szóban és írásban A cím és a tartalom kapcsolata. Az anyaggyűjtés módjai: megfigyelés (tapasztalás), olvasás, visszaemlékezés (élmény), elképzelés. Lényeges és lényegtelen gondolatok megkülönböztetése. Előzmény, esemény, következmény megfogalmazása. Az események időrendi sorrendje. A rokon értelmű szavak szerepe a szövegben. IV. Az elbeszélő fogalmazás Olvasmányok, fogalmazások, ifjúsági regények elbeszélő részleteinek elemzése. Az elbeszélés tartalmi és formai jegyei. Események leírása időrendben. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása. A szöveg tagolása. Elbeszélő fogalmazások írása egyéni vagy közös élmény, olvasmányélmény, illetve képzelet alapján. Az események leírása párbeszédes formában. V. A képtörténet A képtörténet formai vizsgálata. Képtörténet készítése. VI. Tanulói segédletek A 3. osztályban tanult fogalmak magyarázata. Tanulói szókincstár a fölösleges szóismétlés elkerülésére. Szempontok az önállóan készített tanulói fogalmazások önellenőrzéséhez. A javítási jelek értelmezése.

18


10/17/13 2:15 PM


A tanító felkészülését segítő tanmenet A tanmenetekről A tanmenetek az egyes tantárgyak tanítását közvetlenül meghatározó, az órai felkészüléshez kézzelfogható eligazítást adó dokumentumok. A tanmenetjavaslat, mint ahogy a nevében is benne van, csak javaslatként használható. Természetesen egy tankönyvíró nem is vállalkozhat konkrét tanmenet elkészítésére, hiszen a tananyag súlypontozását, a tanulókhoz való igazítását csak a helyi pedagógiai program megismerése után tudná elkészíteni. Nem is lehet, de nem is akarjuk behatárolni, hogy az egyes tanítási órákon mit csináljanak a pedagógusok. A tanmenetjavaslattól el lehet térni, sőt el is kell térni! Tehát a következőkben bemutatott tanmenetjavaslat (nem tanmenet!) az Apáczai Kiadó kerettantervének szóbeli és írásbeli szövegalkotással kapcsolatos tartalmait jeleníti meg olyan részletességgel, hogy az eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást adva az óravázlatok vagy tanítási tervezetek elkészítéséhez. A tanítónak kell a tanmenetjavaslatból tanmenetet alkotnia. Tanévenként csak egy egyszerű tananyagbeosztást (felsorolást) kell készítenie a tanulócsoport ismeretében. Azt kell eldöntenie, hogy hány órát szán az új ismeretek tanítására, hányat az új ismeretek rögzítésére, gyakorlati alkalmazására, illetve hova illeszti a gyakorló- vagy rendszerezőórákat stb. A nevelő-oktató munkának a NAT szerinti szervezése szakmai-pedagógiai megújulást vár a pedagógusoktól. Az új dokumentumokra (NAT 2007, kerettanterv, helyi tanterv, pedagógiai program) alapozott nevelő-oktató munka hatékonyságának döntő tényezője a pedagógus. Tárgyi tudása, pedagógiai kulturáltsága alapvetően meghatározza a NAT megvalósulásának eredményességét, a tanulók anyanyelvi kultúrájának színvonalát.

A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a 3. évfolyamon a NAT 2007 alapján A következőkben a 3. évfolyamra vonatkozó óratervjavaslatot; a cél, a követelmény és a tartalom meghatározását adjuk közre. Óratervjavaslat A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése című témakörhöz kapcsolódó készségek folyamatos fejlesztésének tevékenységei beépülnek a többi témakör tartalmaiba is, így ez az idő egy-egy tanítási órán percekben nem mérhető, tehát heti bontásban nem értelmezhető. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok

18 óra 17 óra 25 óra

Éves órakeret: 55 óra Heti órakeret: 1,5 óra vagy I. félév: 1 óra II. félév: 2 óra

19


10/17/13 2:15 PM


Cél: A szövegalkotás képességének intenzív fejlesztése. Az önállóság növelése: ➢ a szövegalkotás szóbeli és írásos formáinak alkalmazásában, ➢ a helyesírási szabályalkalmazásban, ➢ az önellenőrzésben és a hibajavításban. Követelmény: ➢ Számoljon be összefüggő mondatokkal élményeiről, olvasmányai tartalmáról, megfigyeléseiről. ➢ Alkalmazza a szövegalkotás szabályait. ➢K észítsen kb. 1 oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy elképzelés alapján. Tananyag: A NAT-ban előírt szűkre szabott tananyagtartalmak feltételt teremtenek ahhoz, hogy a legjobb belátásunk szerint alakítsuk a tanítandó anyagot, növeljük terjedelmét, mélyítsük tartalmát. Kötelező NAT-tartalmak

Bővítő tananyag

Beszámoló élményről, olvasmányok tartalmának szóbeli összefoglalása. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: az elbeszélő szövegek alkotásának szabályai: nyelvi megformáltságuk. Élmények, valós és képzelt események megfogalmazása segítségadással és önállóan; az önálló munkák korrekciója.

Párbeszédes forma alkalmazása. A helyszín változásainak követése. Nézőpontváltás egyazon események elbeszélésekor. Képregény.

20


10/17/13 2:15 PM


Megjegyzés: A következőkben olvasható tanmenet a tananyagfelosztás egyik lehetséges módja. Alkotó felhasználását konkrét tanulócsoport ismeretében javasoljuk.

A tanmenetben használt rövidítés: Mf.: Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam

Javasolt könyvek: Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam (Apáczai Kiadó) Hétszínvirág olvasókönyv 3. évfolyam (Apáczai Kiadó) Hegedűs Ferencné: Szóbúvár (Apáczai Kiadó) Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet hasznátatához 3. évfolyam (Apáczai Kiadó) A magyar helyesírás szabályai (Akadémiai Kiadó) Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó) O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat Könyvkiadó) Magyar szinonimaszótár (Akadémiai Kiadó)

Éves órakeret: 55 óra Heti órakeret: 1,5 óra vagy I. félév: 1 óra II. félév: 2 óra

Tanmenetjavaslat a fogalmazás tanításához a 3. évfolyam számára


21

10/17/13 2:15 PM

Téma, tananyag


Új tantárgyunk a fogalmazás

Kapcsolatterem- Kapcsolatteremtés különböző tés. Köszönés, helyzetekben. A köszönés, bemumegszólítás tatkozás; a kérés, a tudakozódás, a segítségkérés gyakorlása társas beszédszituációkban (pl. új tanuló érkezése). A kapcsolatfelvétel metakommunikációs és nyelvi formáinak gyakorlása. Mindennapi konfliktusok átélése különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat).

2.

3.

Mf. 5/4.

Szociális kompetencia: empátia. A hatékony, önálló tanulás: kritikai gondolkodás.

Mf. 4/2., 5/5. Mf. 4/3.

Anyanyelvi kommunikáció: • kommunikatív képesség, • a nem verbális önkifejezés képessége.

Mf. 4–5.

Mf. 3., 84–85., 86–87.

Javasolt taneszközök

Mf. 4/1. Anyanyelvi kommunikáció: hallott szöveg megértésének képessége, a szóbeli kapcsolattartás képessége, különféle közlési helyzetek felismerésének képessége. Személyes kompetencia: kreativitás.

Fejlesztendő kompetenciák (készségek, képességek)

A bevezető gondolatok és az idézet A hatékony önálló tanulás: motiváció, a figyelem összponelolvasása, megbeszélése. A munkafüzetben való eligazodást tosítása, tájékozódás. segítő jelek tanulmányozása. Az információk megkeresése.

Szóbeli szövegalkotás

Szövegalkotás szóban: nyári történetek megfogalmazása a társaknak. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

1.

BEVEZETÉS

Óra

2. Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása: • könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, • a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata.

1. A nyári élményeket megörökítő fényképekből, illusztrációkból kiállítás szervezése.

(projekt, gyűjtőmunka, játék stb.)

Egyéb javaslatok a témakörhöz


22

10/17/13 2:15 PM


Téma, tananyag


Szavak gyűjtése kép alapján a kérdéseknek megfelelően Rokon értelmű szavak használata

Mondatalkotási gyakorlatok Mondatfajták Mondatbővítés és mondatszűkítés

4.

5.

Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása a mondatok szintjén. Mondat alkotása megadott szavak felhasználásával. Mondatalkotás a szavak sorrendjének megváltoztatásával. A szórend szerepe a mondat hangsúlyozásában. Különböző mondatfajták felismerése, alkotása, hangsúlyozása. Mondatbővítés kérdések segítségével. Mondatszűkítési gyakorlatok. Szituációs játékok párban.

Szógyűjtés képről kérdések segítségével. Szavak tartalmának értelmezése. Szavak, szócsaládok jelentésmagyarázata. Memóriajáték szavakkal. Az aktív szókincs gazdagítása. Megadott szavakhoz szinonimák gyűjtése. Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása szavak, mondatok szintjén. Önálló történetalkotás a szócsalád szavaival, illetve képről.

A FOGALMAZÁS ÉPÍTŐELEMEI

Óra

Mf. 7/4., 5.

• szóbeli kapcsolattartás,

Mf. 8/2., 3. • kommunikáció a különböző nézőpontok figyelembevételével, • helyes és kreatív nyelvhasználat, • helyesírási képesség Mf. 8/1. 9/4., 5., 6.

Mf. 9/4., 5. Anyanyelvi kommunikáció: • különféle közlési helyzetek felismerése,

Mf. 7. játék • a nem verbális önkifejezés képessége. Kezdeményezőképesség és vál- Mf. 7/4., 5. lalkozói kompetencia: vállalkozókészség.

Mf. 6/1., 2., 7/3., 4.



3. Interjú készítése egy cirkuszi alkalmazottal.

2. Cirkuszlátogatás, jegyvásárlás.

1. Szómagyarázat készítése Mf. 6–7. Mf. 84–85. megadott, illetve tetszőlegesen választott szavakkal. Szóbúvár Magyar 2. Régies szavak megismerése szinonima- szómagyarázattal együtt. szótár 3. Melyik a legszebb magyar Magyar szavunk? (állásfoglalás, véleértelmező ményalkotás) kéziszótár 4. Szavak más nyelven: angol, német, eszperente stb. (Idegen nyelvi kommunikáció) Mf. 8–9. 1. A Mf. 8., 9. és 10. oldalán található hat kép közötti Nyelvtan és összefüggések megfogalmahelyesírás zása. Történetalkotás a képek alapján. 3. évfolyam


Anyanyelvi kommunikáció: • szókincsbővítés,



23

10/17/13 2:15 PM

A mondatok tar- A mondatok tartalmi kapcsolódátalmi kapcsolata sának megfigyelése, vizsgálata. Az egymást követő mondatok közötti tartalmi összefüggés felismerése. Mondatok összekapcsolása. Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása a mondatok, illetve a szöveg szintjén. Tartalmilag összefüggő mondatok vizsgálata megadott szempontok szerint.

7.

A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A különböző mondatfajták hanglejtésének reprodukálása a hangos olvasásban. Mondatok összekapcsolása kötőszavakkal, az összetett mondatok dallamformálásának gyakorlása. Tagolatlan szöveg mondatokra bontása. Mondatalkotások párban, csoportban.

Mondatalkotási gyakorlatok Mondatok folytatása, kiegészítése. Tagolatlan szöveg mondatokra bontása

6.


Téma, tananyag

Óra


A hatékony, önálló tanulás: ok-okozati összefüggések felismerése, logikai gondolkodás, következtetések. Személyes kompetencia: a kreatív gondolkodás képessége. Anyanyelvi kommunikáció: a helyesírási képesség.

• verbális emlékezet.

Anyanyelvi kommunikáció: • különféle közlési helyzetek felismerése, • helyes és kreatív nyelvhasználat, • helyesírási képesség,


Mf. 11/3., 12/4. Mondatok írása

Mf. 11–12.

Mf. 11–12.

Nyelvtan és helyesírás 3. évfolyam

Mf. 10/7., 8.

Mf. 10/7., 8., 9. Mf. 10. játék.

Mf. 10.

Mf. 10/7.


2. Az elkészült képpárokkal memóriajáték játszása csoportokban.

1. Esemény két különböző mozzanatát megörökítő, összetartozó képpár rajzolása (lásd Mf. 13/7.). A tartalmi kapcsolatok indoklása.




24

10/17/13 2:15 PM

Téma, tananyag

Tartalmilag ös�szefüggő mondatok alkotása Szóbeli szövegalkotás

A szöveg jellemzői

Szövegalkotás képről egyéni élmény alapján

Óra

8.

9.


10.

15/4. c), 15/5.

Mf. 16/6., játék

Anyanyelvi kommunikáció: • szóbeli szövegalkotás, a beszédmegértés képessége. Anyanyelvi kommunikáció: • a szóbeli nyelvi képességek fejlesztése, • kreatív szövegalkotás. Szociális kompetencia: együttműködés.

Mf. 16/7., 8.

15/4. a)

Mf. 14/1., 2. Mf. 14/3.

Mf. 13/7., 8. Mondatok írása Mf. 13/7.

Mf. 12/5., 6. 13. játék

Hétszínvirág olvasókönyv

Mf. 16.


Mf. 14–15.

Mf. 12–13.


Személyes kompetencia: a kreatív gondolkodás.

A hatékony, önálló tanulás: kreatív gondolkodás, következtetések. Anyanyelvi kommunikáció: • szóbeli szövegalkotás, • helyesírási képesség. Természettudományos kompetencia: környezettudatos magatartás, egészséges életmód. A hatékony, önálló tanulás: • olvasáskészség, szövegértés, • összefüggéslátás.

Tartalmilag kapcsolódó mondatok kiegészítése. Adott mondatok összekapcsolása kapcsolóelemek beiktatásával. Tartalmilag kapcsolódó mondatok alkotása (párban, csoportban) szópárok, illetve összetartozó képek alapján.

Szöveg, nem szöveg megkülönböztetése. Szóbeli és írásbeli feladatok megoldása a mondatok, illetve a szöveg szintjén. Szövegalkotás események sorrendbe állításával, illetve képsorról. Mindennapi élmények felidézése, elmondása. A szövegből hiányzó mondatok pótlása. Rövid szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközöknek a biztos használata. Saját szöveg vizsgálata megadott szempontok szerint.



2. Szófűzéses mondatok, szövegek alkotása párban, csoportban. (Az egymást követő szavak utolsó, illetve első betűinek azonosaknak kell lenniük.)

1. Fényképek gyűjtése nyári élményekről, kirándulásokról, iskolai eseményekről. Ös�szefüggő szöveg alkotása a képeken látottakról.




25

10/17/13 2:15 PM


Szövegalkotás néhány mondat összekapcsolásával. Szempontok: a mondatok tartalmi kapcsolata, szóhasználat, ötletesség. Önellenőrzés.

Önálló szövegalkotás Összefüggő mondatok alkotása képről vagy képsorról

Az írásbeli Az írásbeli munkák javítása, a munkák javítása típushibák megbeszélése. Differenciálás: • a típushibák javítása, • anyanyelvi kommunikáció: kreatív szövegalkotás.

11.

12.

13.

A cím A cím és a tartalom kapcsolata

A cím és a szöveg kapcsolatának megfigyelése, vizsgálata. Az olvasott mesék, elbeszélések címének vizsgálata tartalmi, formai és helyesírási szempontból. Címadási gyakorlatok. Címválasztás, címvariációk összeállítása képekhez, szövegekhez. A javaslatok indoklása, megbeszélése.

SZÖVEGALKOTÁS SZÓBAN ÉS ÍRÁSBAN


Téma, tananyag

Óra

Címek írása

Mf. 19/6. Mf. 17/1., 18/4., 5., 19/7.

Mf. 17/2., 3. 19. játék

1. Könyvtárlátogatás. A könyvcímek és a könyv tartalmáról szóló ismertetők ös�szevetése. Véleménynyilvánítások.



2. A tanulók érdeklődését legA korosz- jobban felkeltő három könyv kiválasztása cím alapján. tálynak készült könyvek


Mf. 17–19.

Mf. 86.

Személyes kompetencia: önállóság. A hatékony, önálló tanulás: kritikai gondolkodás, a figyelem összpontosítása. Szociális kompetencia: tolerancia. A hatékony, önálló tanulás: • az egyes tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése, • a tanultak alkalmazása új helyzetben, • információkeresés, • lényegkiemelés, következtetés. Személyes kompetencia: kreativitás. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: véleménynyilvánítás. Anyanyelvi kommunikáció: helyesírási képesség.

Mf. 84–85.


Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tervezés. Anyanyelvi kommunikáció: kreatív szövegalkotás. Személyes kompetencia: önállóság. A hatékony, önálló tanulás: kritikai gondolkodás.



26

10/17/13 2:15 PM


16.

15.

Az anyaggyűjtés Az anyaggyűjtés módjainak megmódjai figyelése, vizsgálata, felismerése az olvasott szemelvényekben. Témák gyűjtése az anyaggyűjtés módjainak megfelelően.

A hatékony, önálló tanulás: • olvasáskészség, • szövegértés, • lényegkiemelés, • következtetés, • tájékozódás. Az anyaggyűjtés Szövegalkotás párban vagy csoAnyanyelvi kommunikáció: többféle módja portban megfigyelés, tapasztalat, szóbeli és írásbeli szövegalkoolvasás, elképzelés, emlékezés, tás. élmény alapján. Személyes kompetencia: kreaTöbb anyaggyűjtési mód alkalma- tivitás, fantázia, képzelet. zásának megfigyelése ugyanazon A hatékony, önálló tanulás: szövegben. • a figyelem összpontosítása. • információkeresés. Lényeges vagy Ismert mesék lényeges gondolata- A hatékony, önálló tanulás: információkeresés, lényegkilényegtelen? inak kiemelése. Egy-egy esemény többféle nyelvi emelés. formájának megfigyelése. Lényeges és lényegtelen (elhagy- Szociális kompetencia: ható) gondolatok megkülönböz- együttműködés, problémamegtetése. A lényegtelen – a témához oldó képesség. nem tartozó – mondatok törlése a fogalmazásokból. Fogalmazások Anyanyelvi kommunikáció: kiegészítése lényeges – a témához vitakészség. tartozó – mondatokkal, gondolatokkal. Hibás szövegek javítása. Stilisztikai feladatok.


14.


Téma, tananyag

Óra

Mf. 23/1. a), 24/3. c)

Mf. 22/9. Mf. 23/1. b), c)

Mf. 21/3., 4.

Mf. 22/7.

1. Olvasmányok, tananyagok lényeges gondolatainak kiemelése.

2. Az IST kritikus használata a kommunikáció és a szabadidő terén (digitális kompetencia).

1. Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása: könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés.



Hétszínvirág ol2. Folyamatábra, gondolattérvasókönyv kép stb. készítése különböző tantárgyak tananyagaihoz.

Mf. 23., 24., 25.

Hétszínvirág olvasókönyv A korosztálynak készült könyvek

Mf. 20/2.

Mf. 21–22.

Mf. 20–22.

Mf. 20/1.



27

10/17/13 2:15 PM


19.

18.

Lényeges és lényegtelen gondolatok megkülönböztetése

17.


A nélkülözhető és a nélkülözhetetlen gondolatok megkülönböztetése rövid szövegekben. Hibás nyelvi formák megbeszélése, javítása. Törekvés a megfelelő nyelvi formák használatára. Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése. Előzmény, ese- Képpárok, illetve képsor alapmény, következ- ján előzmény, esemény, kömény vetkezmény megfogalmazása. Mondatkiegészítések, események előzményének és következményének megfogalmazása. Az események A mondatok közötti kapcsolat előzménye, kö- megteremtése a hiányzó gondolavetkezménye tok pótlásával. Események előzményének és következményének megfogalmazása. Szóbeli szövegalkotás képsorról. Szövegalkotás fordított sorrend alapján (következmény, előzmény).

Téma, tananyag

Óra

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: eredetiség. A hatékony, önálló tanulás: logikus gondolkodás, következtetések. Anyanyelvi kommunikáció: szóhasználat, beszédkészség, szövegértés, szóbeli szövegalkotás. A hatékony, önálló tanulás: ok-okozati összefüggések, divergens gondolkodás. Szociális kompetencia: együttműködés csoportban. Személyes kompetencia: egészséges, harmonikus életvitel. Mf. 27/5., 28/6.

Mf. 26/2., 3. 27/4.

Mf. 26/1.

1. Rajzsorozat készítése csoportban. A történet egyes mozzanatai külön négyzetben legyenek ábrázolva. 2. Újságokból kivágott képregénykockák sorrendbe állítása az eseményeknek megfelelően. Mf. 27–28.



Mf. 26–27.


Mf. 23., 24., 25.


A hatékony, önálló tanulás: Mf. 23/1., információkeresés, lényegki24/2., 3. emelés. Szociális kompetencia: együttműködés, problémamegoldó képesség, vitakészség. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 25/5. szövegalkotás szóban és írásban.



28

10/17/13 2:15 PM


22.

21.

Az események sorrendje

20.

Események mondatainak, szavainak, képeinek helyes sorrendbe állítása számozással. Az események idejének azonosítása. Történetalkotás események adott mozzanatainak felhasználásával. A mese nyelvi kifejezésmódjának megfigyelése. Különféle közlési helyzetek felismerése és gyakorlása.


A hatékony, önálló tanulás: vizuális emlékezet. Anyanyelvi kommunikáció: • a nem verbális önkifejezés képessége, • kommunikáció a különböző nézőpontok figyelembevételével, • szókincsbővítés.


Szociális kompetencia: problémamegoldás, döntési képesség. Történetalkotás képsor felhaszná- Anyanyelvi kommunikáció: Az események szóbeli és írásbeli szövegalkoidőbeli sorrend- lásával. A képsor eseményeinek je elmondása időrendben, majd az tás, íráskészség, érvelés. események leírása. A saját munka Személyes kompetencia: • értékelés, értékelése. • kreativitás. A hatékony, önálló tanulás: a figyelem összpontosítása. A rokon érRokon értelmű szavak gyűjtése. Anyanyelvi kommunikáció: A szóismétlés elkerülésének • szókincsbővítés, választékos telmű szavak nyelvhasználat, szerepe a szögyakorlása az alábbi módokon: • érvelés, vitakészség. vegben az ismételt szó elhagyása, rokon értelmű szavak alkalmazása, mondatok átfogalmazása. Vélemények egyszerű, érthető és A hatékony, önálló tanulás: hatékony közlése. • olvasáskészség, szövegértés, Hibás szöveg javítása. • információkeresés.

Téma, tananyag

Óra

Mf. 32–33.

Mf. 31.

Mf. 29–30.

Mf. 32/1., 33/3. Mf. 33/5.

Magyar szinonimaszótár

Mf. 32/1. c), Mf. 33/3. b) 84–85.

Mf. 32–33.

Mf. 31. játék

Mf. 31/7.

Mf. 29/3.

Mf. 30/4. c)

Mf. 30/4. c)

Mf. 30/4. b), 5. a)

Mf. 29/1.


1. Produktív és félproduktív szövegek magnetofonra mondása. A visszajátszás után a szóhasználat javítása.

2. Diafilm vetítése.

1. Napirend készítése a hét napjaihoz rajzos és szöveges formában is. Helyes szokások kialakítása.




29

10/17/13 2:15 PM

Téma, tananyag

A szóismétlés elkerülésének módjai Hibás nyelvi formák javítása

Differenciált gyakorlás A tanult ismeretek alkalmazása

Önálló szövegalkotás Összefüggő szöveg alkotása képről, képsorról vagy egyéni élmény alapján

Óra

23.

24.


25.

Címvariációk összeállítása képekhez. A javaslatok indoklása, megbeszélése. Események képeinek, mondatainak helyes sorrendbe állítása számozással. Történetalkotás események adott mozzanatainak felhasználásával. Rokon értelmű szavak gyűjtése. A szóismétlés elkerülésének gyakorlása hibás szövegek javításával. Szövegalkotás néhány mondat összekapcsolásával. Szempontok: önálló címválasztás, a mondatok logikus sorrendbe szedése, kapcsolása. A szóismétlés elkerülése. Önellenőrzés.

Rokon értelmű szavak gyűjtése. Az aktív szókincs gazdagítása. Hiányos történet kiegészítése rokon értelmű szavakkal. Hibás nyelvi formák megbeszélése, javítása.


Mf. 84–85.

Mf. 35/9., 10. Mf. 34/6.

Anyanyelvi kommunikáció: helyes és kreatív nyelvhasználat. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: tervezés. Anyanyelvi kommunikáció: kreatív szövegalkotás. Személyes kompetencia: önállóság. A hatékony, önálló tanulás: kritikai gondolkodás.

Mf. 37/6.

Mf. 87.

Mf. 84–85.

Magyar szinonimaszótár Fekete I.: Csí Mf. 36–37.

Mf. 34–35.

Mf. 34–35.


Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: belsőkép-készítés. Mf. 34–35. Szociális kompetencia: együttműködés a csoportmunkák során. Mf. 36–37. A hatékony, önálló tanulás: • megszerzett tudás alkalmazása, Mf. 36/2., 3., • logikai gondolkodás. 37/4. Mf. 36/2., 3., Személyes kompetencia: 37/5.,6. önállóság.

Anyanyelvi kommunikáció: • szókincsbővítés, választékos nyelvhasználat, • lényegkiemelés.


2. Kevésbé ismert szavakhoz szinonimák gyűjtése párban, csoportban.




30

10/17/13 2:15 PM


28.

27.

Személyes kompetencia: önállóság. A hatékony, önálló tanulás: kritikai gondolkodás, a figyelem összpontosítása. Szociális kompetencia: tolerancia.


Az elbeszélő fogalmazás Olvasmányok és fogalmazások elbeszélő részleteinek elemzése

Regények, olvasmányok, fogalmazások elbeszélő részleteinek vizsgálata, elemzése. Ugyanarról a témáról szóló elbeszélés és leírás összehasonlítása. Ifjúsági regényekből vett szövegrészletek műfajának felismerése.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a képzelet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás: • olvasáskészség, szövegértés, • az azonosság és a különbözőség megállapítása. Perceptív kompetencia: felfogóképesség. Az elbeszélő fo- Az elbeszélő fogalmazás fő részei- A hatékony, önálló tanulás: galmazás részei nek megfigyelése. • olvasáskészség, Szövegminták megfigyelése szö- • szövegértés, • összehasonlítás, vegszerkesztési szempontból. Az elbeszélés tagolásának megfi- • ellentétbe állítás, • megfigyelés. gyelése, megbeszélése. A hármas tagolás és az egyes részek szerepének megfigyelése. Olvasmányok, mesék, fogalmazások részekre bontása.

AZ ELBESZÉLŐ FOGALMAZÁS

Az önállóan ké- Az írásbeli munkák javítása, a tíszített szöveg ja- pushibák megbeszélése. vítása Differenciálás: • a típushibák javítása, • anyanyelvi kommunikáció: kreatív szövegalkotás.

26.


Téma, tananyag

Óra

Mf. 38/2., 39/3. Mf. 38/2., 39/4. Mf. 38/2., 39/3., 4. Mf. 40/1.

Mf. 38/1. b)

2. Összehasonlító táblázat készítése két-két esemény, történet, gondolat közötti hasonlóságok és különbözőségek bemutatására.

1. Olvasmányokhoz, ismert mesékhez, elbeszélésekhez eseménylánc készítése.



5. Interjúkészítés a lakóhelyünkön élő híres emberekkel.

4. Anekdota írása. Egy rövid, humoros történet lejegyzése.

Mf. 40. 3. Fadiagram készítése okHétszínokozati viszonyok ábrázolávirág olvasókönyv sára.

Ifjúsági regények

Mf. 38–39. Hétszínvirág olvasókönyv

Mf. 86.



31

10/17/13 2:15 PM

Téma, tananyag

Az elbeszélés bevezető része

Az elbeszélés fő része

Óra

29.

30.


A fő rész vizsgálata irodalmi szemelvényekben, tanulói fogalmazásokban. Olvasmányok, mesék, fogalmazások részekre bontása. Egy mese eseményeinek elmondása az összekevert mondatok rendezése után. Részfogalmazások (tárgyalások) készítése. Események elmondása adott kifejezések felhasználásával, illetve képsor segítségével. Megoldásvariációk alkotása.

A bevezető mondatok vizsgálata irodalmi szemelvényekben. Az elbeszélés bevezetésének nyelvi formái a népmesékben. Részfogalmazások (bevezetések) készítése, bevezető gondolat írása mesékhez. Megoldásvariációk alkotása. Történetek folytatása a bevezetéshez illő mondatokkal.


A hatékony, önálló tanulás: • olvasáskészség, szövegértés, • következtetés, • képi információk feldolgozásának képessége. Természettudományos kompetencia: környezettudatosság.

Anyanyelvi kommunikáció: • a szóhasználat fejlesztése. Szociális kompetencia: • együttműködési képesség. Anyanyelvi kommunikáció: • kreatív szövegalkotás.

A hatékony, önálló tanulás: • sajátosságok felismerése, • analógiák felismerése, keresése, • azonosság, különbözőség megállapítása, • információkeresés.

Fejlesztendő kompetenciák (készségek, képességek) (projekt, gyűjtőmunka, játék stb.)


11. Kreatív írás csoportban. Színes magazinok

Mf. 6. Híres emberekkel kapcsola41–42. tos események lejegyzése. Hétszínvirág olMf. 41/1., vasókönyv 7. Történetek lejegyzése számítógéppel. 42/3. Mf. 42/4. b) O. Nagy 8. A számítógépes szövegszerGábor: kesztés alapjainak megismeMagyar Mf. 41/2. rése. szólások Mf. 42. játék és közmondások 9. A számítógépen megírt elbeszélések nyomtatása. Mf. Mf. 43/1. 43–44. b), 3. 10. Osztályújság vagy iskolaHétszínújság készítése. Mf. 43/1. a) virág olvasókönyv – Jelentős események megfogalmazása. Mf. 43/2. – Interjúkészítés. Mf. 44/4. – Események megörökítése fényképezéssel. Mf. 44/4.

Mf. 41/1.



32

10/17/13 2:15 PM

Téma, tananyag

Események elmondása

Az elbeszélés befejező része

Az elbeszélő fogalmazás tagolása (bevezetés, tárgyalás, befejezés).

Óra

31.


32.

33.

Olvasmányok, mesék, fogalmazások részekre bontása. Részfogalmazások (tárgyalások) készítése. Megoldásvariációk alkotása. Történetalkotás kép, illetve képsor segítségével, a történet lejegyzése. Adott mesebevezetésekhez illő események elmondása. Irodalmi szemelvényekben a befejező mondatok vizsgálata. Az elbeszélés befejezésének nyelvi formái a népmesékben. Olvasmányok, mesék, fogalmazások részekre bontása. Közmondások, szólások értelmezése csoportban. Részfogalmazások (befejezések) készítése. Megoldásvariációk alkotása. A hármas tagolás és az egyes részek szerepének megfigyelése. Olvasmányok, mesék, fogalmazások részekre bontása. Ismert mese eseményeinek elmondása kép alapján, majd a történet kiegészítése bevezetéssel és befejezéssel írásban. Tagolatlan fogalmazás másolása helyesen tagolva.


Mf. 46–47. Hétszín46/1. b) virág olvasókönyv O. Nagy 46/2., 3. Gábor: Magyar Mf. 47/5., szólások játék Mf. 47. játék és közmondások Mf. 48/1. a), Mf. 48–49. 49/3. b) Mf. 48/1. b) Hétszínvirág olMf. 48/1. c) vasókönyv Mf. 48/2. b), játék Mf. 49/3.

13. Hajmeresztő események elbeszélése.

12. Történetlánc alkotása csoportban.

Mf. 44/5. b)

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: vállalkozókészség. A hatékony, önálló tanulás: • sajátosságok felismerése, • analógiák felismerése, keresése, • azonosság, különbözőség megállapítása. Személyes kompetencia: • kreativitás, • önfejlesztés (érzelmekkel való bánni tudás). Anyanyelvi kommunikáció: metakommunikáció. A hatékony, önálló tanulás: • a tanultak alkalmazása, • összehasonlítás, ellentétbe állítás, • a figyelem összpontosítása. Anyanyelvi kommunikáció: • kreatív szövegalkotás, • íráskészség. Normatív kompetencia: szabálykövetés. Mf. 46/1.

11. Kreatív írás csoportban. Színes magazinok véletlenszerűen kiválasztott négy-öt képéből tablókészítés. A képek alapján összefüggő történet írása.



Mf. 45. Mf. 45/6. b), 7. Mf. 44/5., 45/6., 7. Mf. 45. játék


Anyanyelvi kommunikáció: • kreatív szövegalkotás, • az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek, • verbális kommunikáció.



33

10/17/13 2:15 PM

Téma, tananyag

Differenciált gyakorlás Elbeszélő fogalmazás írása képsorról

Önálló szövegalkotás Elbeszélő fogalmazás írása a fő részek tagolásával

Az önállóan készített fogalmazás javítása

Óra

34.

35.


36.

Az írásbeli munkák javítása, a típushibák megbeszélése. Differenciálás: • a típushibák javítása, • anyanyelvi kommunikáció: kreatív szövegalkotás.

Elbeszélő fogalmazás írása a hármas tagolásnak megfelelően. Szempontok: címválasztás, a mondatok kapcsolódása, tagolás alkalmazása, ötletesség. Önellenőrzés. A helyesírási szótár használata.

Olvasmányok, mesék, fogalmazások részekre bontása. Tagolatlan fogalmazás másolása helyesen tagolva. Az elbeszélés bevezetésének és befejezésének nyelvi formái a népmesékben. Mesékhez bevezető és befejező gondolat írása. Történetalkotás képsor segítségével, a történet lejegyzése tagolva. Elbeszélő fogalmazások írása a hármas tagolásnak megfelelően.


A hatékony, önálló tanulás: a figyelem összpontosítása, kritikai gondolkodás, problémamegoldó képesség. Személyes kompetencia: önállóság. Szociális kompetencia: tolerancia.

A hatékony, önálló tanulás: kritikai gondolkodás, a megszerzett tudás alkalmazása. Kezdeményezőképesség és vál lalkozói kompetencia: tervezés. Anyanyelvi kommunikáció: kreatív szövegalkotás, a nyelvi kompetencia rugalmas és rutinszerű alkalmazása, egyéni közlési stratégia kialakítása. Személyes kompetencia: önállóság.

Személyes kompetencia: eredetiség.

A hatékony, önálló tanulás: • olvasáskészség, szövegértés, • az oksági gondolkodás képessége, • összehasonlítás, • a tanultak alkalmazása.


Mf. 50–51.

A magyar helyesírás szabályai

Mf. 86.


Mf. 87.

Mf. 84–85.

Mf. 50/1., 2., 51/3. HétszínMf. 50/2. b) virág olMf. 50/2. a), vasókönyv 51/3. c)

Mf. 50/1.

Javasolt taneszközök (projekt, gyűjtőmunka, játék stb.)



34

10/17/13 2:15 PM

Téma, tananyag

Fogalmazz változatosan! Rokon értelmű szavak a szövegben

Fogalmazz változatosan! Különböző mondatfajták a szövegben

Óra

37.


38.

Irodalmi alkotások részleteinek vizsgálata. Különböző mondatfajták szerepének megfigyelése az irodalmi alkotásokban, a fogalmazásokban. Az érzelmek kifejezése. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, rokon értelmű szavak, különböző mondatfajták. Képsor értelmezése, eljátszása bábokkal. Történetépítés adott kifejezésekkel.

Irodalmi alkotások részleteinek vizsgálata. Írói gondolatok megfeleltetése köznapi kifejezésekkel. Rokon értelmű szavak gyűjtése. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, rokon értelmű szavak. Rokon értelmű szavak jelentésárnyalatai a mondatokban. Szövegek választékosabbá tétele rokon értelmű szavak használatával.


Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: belsőkép-készítés. Anyanyelvi kommunikáció: • kreatív szövegalkotás, • beszédkészség, • nonverbális kommunikáció.

A hatékony, önálló tanulás: • olvasáskészség, szövegértés, • a tanultak alkalmazása.

• szövegértelmezés. Anyanyelvi kommunikáció: szókincsbővítés.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: • esztétikai megismerés, • belsőkép-készítés. A hatékony, önálló tanulás: • problémalátás, • az azonosság, és a különbözőség megállapítása,


Mf. 52–53.

Mf. 84–85. Magyar szinonimaszótár

Mf. 54–55.

Ifjúsági regények

HétszínMf. 55/7. b) virág Mf. 55. játék olvasókönyv

Mf. 55/8. b)

Mf. 54/6. c), 55/7. a), 8. a) Mf. 54/6.

Mf. 54–55.

Mf. 52/1. a) Mf. Mf. 53/2., 3., 84–85. 4., 54/5. Mf. 52/1. b) Magyar szinonimaszótár HétszínMf. 52–53. virág olvasókönyv Ifjúsági regények

Mf. 52/1.


2. Egyéni tanulói szókincstár összeállítása.

1. A témának megfelelő, „szép” kifejezések gyűjtése szépirodalmi alkotásokból.




35

10/17/13 2:15 PM

Téma, tananyag

Mesélj az élményeidről! Szövegek vizsgálata, alkotása a kommunikációs szerepek szerint

A műfajnak megfelelő változatos, hangulatos fogalmazás készítése élmény alapján

Óra

39.

40.


Pár mondatos elbeszélő fogalmazás írása az eddig szerzett ismeretek alkalmazásával egyéni élmény alapján. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, rokon értelmű szavak, különböző mondatfajták.

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás egyéni élmények alapján. A különbségek megfigyelése, érzékelése a szóhasználatban és a mondatszerkesztésben, ha a hallgató (olvasó) személye megváltozik. Események elmondása meghatározott beszédhelyzetekben. A hallgató személy megválasztása.


Szociális és állampolgári kompetencia: a hagyományok tisztelete. Anyanyelvi kommunikáció: • szókincsbővítés • nonverbális kommunikáció • nyelvi kompetencia alkalmazása A hatékony, önálló tanulás: a tanultak alkalmazása Személyes kompetencia: önértékelés, önellenőrzés

• különböző közlési helyzetek felismerése, • a beszédtempó fejlesztése.

A hatékony, önálló tanulás: olvasáskészség, szövegértés. Anyanyelvi kommunikáció: • beszédmegértés, • kreatív szövegalkotás,


Mf. 87.

Mf. 84–85.

Mf. 58/6. b) 58. játék Mf. 58/6., 7.

Mf. 58.

Mf. 58/6. a)

Mf. 57/5.

Mf. 56/1., Mf. 56-57. 57/4. Mf. 56/1. b), 2. b) Mf. 56/2. c, 57/5. Mf. 57/4., 5.


3. Iskolai „jeles napok” eseményeinek lejegyzése.

2. Versírás egyéni vagy közös élményről.

1. Egy közösen átélt humoros eseményről paródia készítése és előadása csoportban.




36

10/17/13 2:15 PM

Téma, tananyag

Események leírása olvasmányélmény alapján

Differenciált gyakorlás: • szövegalkotás képsorról, • önálló meseírás, • elbeszélés írása a közlő személyének megváltoztatásával

Óra

41.


42.

Mese alkotása képsorról megadott szavak, kifejezések felhasználásával, illetve önálló meseírás. A mesére jellemző állandó szókapcsolatok, szólások alkalmazása. Olvasmányélmény alapján önálló elbeszélő fogalmazás írása a közlő személyének megváltoztatásával.

Olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása. A mese jellemzőinek megfigyelése. A mese nyelvezetének vizsgálata, szófordulatok, nyelvi formák megfigyelése. Mesére jellemző szókapcsolatok, kifejezések gyűjtése. Meserészlet, mese elmondása „mesélő” stílusban. Történet elmondása valamelyik szereplő nevében. Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról.


Mf. 59/1. e), 60/2. d) Mf. 59/1. g), 60/3., 61/4.

• a nem verbális önkifejezés képessége.

Személyes kompetencia: az önismeret fejlesztése a differenciált rétegmunka során. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a fantázia és a valóság megkülönböztetése. Anyanyelvi kommunikáció: • kreatív szövegalkotás,

• lényegkiemelés.

Mf. 63. játék

Mf. 63.

Mf. 63/10. c)

Mf. 62/7. f)

2. Mesék dramatizálása.

1. Szövegek átalakítása. Történetek elmondása valamelyik szereplő nevében, más időben, más helyszínen stb.



Mf. 87.

Mf. 84–85.

Mf. 63.

Mesekönyvek

O. Nagy Gábor: Magyar szólások 3. Bábelőadás készítése és közmesék, olvasmányélmények mondások alapján.

Mf. 59–62. Hétszínvirág olvasókönyv


Mf. 59/1., 60/2., 62/7. Mf. 59/1., 60/2. • az azonosság és a különböző- Mf. 62/7. b) ség megállapítása,

A hatékony, önálló tanulás: • olvasáskészség, szövegértés, • információkeresés,

Anyanyelvi kommunikáció: • kreatív szövegalkotás, • szókincsbővítés.



37

10/17/13 2:15 PM

Téma, tananyag

Szövegalkotás elképzelés alapján

Differenciált gyakorlás: • szövegalkotás elképzelés alapján, • elbeszélés írása a közlő személyének megváltoztatásával

Óra

43.

44.


Rövid szépirodalmi szövegek megértése, nyelvi kifejezésmódjuk megfigyelése. Az irodalmi példák szerepe. Tapasztalatszerzés a versekben, szépirodalmi szövegekben használatos művészi eszközökről. Önálló elbeszélő fogalmazás írása a közlő személyének megváltoztatásával elképzelés vagy olvasmányélmény alapján.

Szövegalkotás képről, képsorról elképzelés alapján. A gondolatok érthető és hatékony közlése. Az elképzelések és érzések kreatív kifejezése. Képsor eseményeinek megfigyelése, kiegészítése egyéni fantázia alapján.


Mf. 66/5. c), 67/6. b), 7. b), 8., játék Mf. 67/6. b), 7. b) Mf. 67/7. a)

Anyanyelvi kommunikáció: kreatív szövegalkotás.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: belsőkép-készítés.

Mf. 66/5. a), b)

Mf. 67/7. c)

Mf. 64/2., 65/3. Mf. 64/2., 65/4. Mf. 64/1., 2., 65/4.

• képi információk feldolgozása. Személyes kompetencia: képzelet, fantázia. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a fantázia és a valóság megkülönböztetése.

Narratív kompetencia: a vis�szaadás képessége. Szociális és állampolgári kompetencia: a nemzettudat formálása. A hatékony, önálló tanulás: • információkeresés, • olvasáskészség, szövegértés.

Mf. 64/1.

Mf. 87.

Mf. 84–85.

Mf. 66–67.

Mf. 64–65.


A hatékony, önálló tanulás: • olvasáskészség, szövegértés,


2. Interjúkészítés meseszereplőkkel, képzeletbeli személyekkel

1. Folytatásos történet írása elképzelés alapján kooperatív csoportmunkában. Az események illusztrálása.




38

10/17/13 2:15 PM

Téma, tananyag

Gyakorlás

Önálló szövegalkotás Tetszés szerinti elbeszélő fogalmazás írása

Az önállóan készített fogalmazás javítása

Óra

45.


46.

47.

Az írásbeli munkák javítása, a típushibák megbeszélése. Differenciálás: • a típushibák javítása, • anyanyelvi kommunikáció: kreatív szövegalkotás.

Önálló elbeszélés készítése kép, képsor vagy élmény alapján. Az elbeszélés írásáról tanultak alkalmazása. Szempontok: címválasztás, a szöveg folyamatossága, tagolás alkalmazása, a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök használata. Önellenőrzés. A helyesírási szótár használata.

Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése. Szituációs játék. Szógyűjtés, anyanyelvi kommunikáció: szókincsbővítés. Mondatok folytatása a kötőszavaknak megfelelően. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás. A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szövegalkotáskor.


Személyes kompetencia: önállóság. Szociális kompetencia: tolerancia. A hatékony, önálló tanulás: a figyelem összpontosítása, kritikai gondolkodás, problémamegoldó képesség.

A hatékony, önálló tanulás: kritikai gondolkodás, a megszerzett tudás alkalmazása. Kezdeményezőképesség és vál lalkozói kompetencia: tervezés. Anyanyelvi kommunikáció: kreatív szövegalkotás, a nyelvi kompetencia rugalmas és rutinszerű alkalmazása, egyéni közlési stratégia kialakítása. Személyes kompetencia: önállóság.

Anyanyelvi kommunikáció: beszédkészség. Természettudományos kompetencia: környezettudatosság. A hatékony, önálló tanulás: képi információk feldolgozása. Szociális kompetencia: döntési képesség, vitakészség. Személyes kompetencia: • kreativitás, • önfejlesztés


Mf. 69.

Mf. 68/1. b), c), 2. Mf. 68/1. b), 2. a) Mf. 69. játék

Mf. 68/1. a)


Mf. 86.


Mf. 87.

Mf. 84–85.

Mf. 68–69.




39

10/17/13 2:15 PM


50.

Mf. 72/6.

Perceptív kompetencia: felfogó képesség. A hatékony, önálló tanulás: • a tanultak alkalmazása, • íráskészség, • helyesírási képesség. Személyes kompetencia: kudarctűrés. Párbeszéd a me- Mese alkotása megadott szavak, Szociális kompetencia: konfsékben, elbeszé- kifejezések felhasználásával. liktuskezelő képesség. lésekben Mese kiegészítése párbeszéddel. Anyanyelvi kommunikáció: A mesére jellemző állandó szó• a társas párbeszédhez szüksékapcsolatok, szólások alkalmazása ges szóbeli nyelvi képesség, mesealkotáskor. • kreatív szövegalkotás, Ismert meséhez párbeszéd szerkesztése szerepvállalással. • vitakészség. A különféle mondatfajták hanglejtésének gyakorlása párbeszédben.

Események leírása párbeszédes formában

49.



Mf. 73/2. 74/3., 4. Mf. 74. játék

Mf. 73/3. b)

Mf. 74/3. b)

Mf. 72/6., 7., 8.

Mf. 73–74.

Mf. 72.

1. Egy állatkerti kirándulás Mf. megtervezése. 70–71. Hétszínvirág olvasókönyv 2. Interjú készítése egy állatgondozóval. Mf. 71/5. b) Mf. 3. b), 71. Ifjúsági 4. b), 5. d) regények 3. „Állatkerti útmutató” készítése. Rajzok és versek az Mf. 70/2., 3. állatkertben élő állatokról.

Mf. 70/1.

A köszönés, a bemutatkozás, a kérés, a tudakozódás, a segítségkérés, a segítség megköszönésének gyakorlása társas beszédszituációkban: eladó-vásárló; rendőr-kérdező; könyvkölcsönzés; ismerkedés hasonló korú gyerekkel. A párbeszéd formai jegyeinek megfigyelése. Hiányos párbeszéd kiegészítése. Párbeszéd produkálása szóban és írásban. Prózai szöveg (meserészlet) átalakítása párbeszéddé. Párbeszéd rögtönzése, szerkesztése. Párbeszéd írása hétköznapi helyzethez. Párbeszédet tartalmazó elbeszélő fogalmazás készítése.

Anyanyelvi kommunikáció: társas párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képesség. Szociális kompetencia: • kapcsolatteremtés, • odafigyelés másokra. A hatékony, önálló tanulás: • az információ kezelésének képessége, • analógiás felismerés.


Párbeszéd az elbeszélésben


48.


Téma, tananyag

Óra


40

10/17/13 2:15 PM


Téma, tananyag

Rövid képtörténet készítése önállóan

52.

53.

Az elbeszélő fogalmazásról tanultak összefoglalása


A tanév folyamán a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek felépítéséről, az időrendről, az esemény, az előzmény és a következmény kapcsolatáról; a szöveg kohéziójáról, a tématartásról, a nyelvi megformáltságról, az elbeszélő szövegforma jellemzőiről szerzett tapasztalatok összegzése.

A hatékony, önálló tanulás: a tananyag összefüggéseinek megértése, lényegkiemelés, összefüggéslátás, logikai gondolkodás. Narratív kompetencia: a vis�szaadás képessége. Anyanyelvi kommunikáció: a társas párbeszéd képessége.

Mf. 78.

Gyermekújságok képregényei

Mf. 75–77.


Esztétikai-művészeti tudatos- Mf. 76–77. ság és kifejezőképesség: • elképzelések kreatív kifejezése, • különféle közlési helyzetek alkalmazása. A hatékony, önálló tanulás: lényegkiemelés. Személyes kompetencia: önkifejezés. Az önkifejezés különféle formái- Esztétikai-művészeti tudatos- Mf. 78/4., 5. nak és lehetőségeinek megismer- ság és kifejezőképesség: tetése, megvalósításának támoga- • elképzelések kreatív kifejetása. zése, • az önkifejezés iránti igény Képtörténet készítése. erősítése. A hatékony, önálló tanulás: lényegkiemelés. Személyes kompetencia: önálló feladatvégzés.

A képregény formai vizsgálata. Történet lényeges eseményeihez képsor rajzolása, a képsorhoz rövid szöveg alkotása.


ÖSSZEFOGLALÁS, RENSZEREZÉS

A képtörténet

51.

A KÉPTÖRTÉNET

Óra

Gondolati térkép készítése a tanult fogalmazási ismeretekről.

Családi képregény készítése egy mulatságos eseményről.




41

10/17/13 2:15 PM

Útravaló

55.


Természettudományos kompetencia: környezettudatos magatartás. A hatékony, önálló tanulás: a tanultak alkalmazása, képi információk feldolgozása. Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli és írásbeli szövegalkotás. Személyes kompetencia: kreativitás. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: képzelet. Fehér Klára Rövid önéletrajz című A hatékony, önálló tanulás: elbeszélésének elolvasása, megbe- olvasáskészség, szövegértés, szövegalkotás. szélése. Tanulói gondolatok a fogalmazás- Anyanyelvi kommunikáció: a órákról. nyelvi kompetencia rugalmas és rutinszerű alkalmazása. A tanévben írt legjobb fogalmazások fölolvasása. Szociális kompetencia: tolerancia, tisztelet és mások megismerésének igénye. Személyes kompetencia: önismeret.

A tanult ismere- A tanult fogalmazási ismeretek tek alkalmazása felhasználása szövegalkotáskor. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. Párbeszédes részek illesztése a fogalmazásokba. Az önálló szövegalkotások elemzése, javítása a megismert szövegalkotási szabályok felidézésével.

54.


Téma, tananyag

Óra


Mf. 82.

Mf. 79., 80., 81.




42

10/17/13 2:15 PM


Módszertani ajánlások, javaslatok a tananyag feldolgozásához A kézikönyvben használt jelek: A témát a Fogalmazás munkafüzet itt megjelölt oldalain dolgozzuk fel. További feladatok, ötletek a téma feldolgozásához.

A fogalmazástanítás előzményei Az élőbeszédet és annak szabályrendszerét a gyermek a környezetétől sajátítja el. Az iskolai feladatok közé tartozik az olyan összefüggő beszédre nevelés, amelynek jellemzője, hogy a beszélő tudatosabban, átgondoltabban fogalmaz, és a célnak megfelelően válogatja meg kifejezőeszközeit. Ugyan 3. osztályban új tantárgyként jelenik meg a fogalmazás, de előkészítése már az 1. osztály legelső tanítási óráján megkezdődik. A fogalmazást előkészítő gyakorlatokat az 1–2. évfolyamon folyamatosan végeztetjük a diákokkal, és a 3–4. évfolyam fogalmazásóráin is tovább gyakoroltatjuk ezeket a feladattípusokat. Tanítványaink beszédét szó-, mondat- és szövegszinten egyaránt fejlesztenünk kell. A fogalmazástanítás megalapozására az Anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül mindegyik témakör (kommunikáció, magyar nyelv, írás, olvasás-szövegértés, könyvtárhasználat, dráma) alkalmas. Az általános iskola bevezető szakaszában az a cél, hogy a tanulók jobban megértsék a szóbeli és írásbeli szövegeket, és javuljon a kifejezésmódjuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. Az írott szöveg a beszélt szövegen alapul, így a felsorolt feladattípusok gyakorlása a kezdő szakaszban is ajánlott. A szövegalkotást fejlesztő tanulói tevékenységek az 1–2. évfolyamon: ◆ Szavak, szókapcsolatok, mondatok értelmezése. ◆ Szógyűjtés – képről, tárgyakról, személyekről, eseményekről, eseménysorokról; – kérdésekre, témakör megadásával. ◆ Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak keresése. ◆ Mondatalkotások – élmények, olvasmányok tartalmának elmondása kérdések, elemző szavak segítségével; – beszámoló egyéni és közös élményekről; – bővítések; – mondatláncok szóban. ◆ Mondatkapcsolások szóban és írásban. ◆ Összefüggő mondatok alkotása eseményekről, képről, képsorról szóbeli gyakorlatokban. ◆ Páros gyakorlatok: – kérdés-válaszadás, – köszönés, – a kérdés fordulatai, – dramatizálás. ◆ Egymás beszámolóinak, közléseinek meghallgatása, a hallottak elmondása. ◆ Beszélgetés kiscsoportban adott témáról. ◆ Szituációs játékok, élethelyzetek eljátszása. ◆ Mesemondás. (Pl.: Ha a kedvenc tárgyad mesélni tudna, mit mesélne?) ◆ Mondatok tartalmi összefüggése: – mondatokhoz kapcsolódó mondat írása, – megkezdett mondatok befejezése a szövegösszefüggésnek megfelelően, 43


10/17/13 2:15 PM


– szöveg hiányzó részeinek pótlása, – eseménykép, képsor, olvasmányélmény alapján 3-4 összefüggő mondat alkotása. ◆ A szóra késztetés játékainak segítségével a kommunikációs bátorság megalapozása. ◆ Beszámoló otthoni feladatokról. 3. oldal

Jelmagyarázat

Ez az oldal egy Illyés Gyula-idézettel kezdődik, amelynek mondanivalója nemcsak a diákok, hanem a felnőttek számára is követendő. Ugyancsak ezen az oldalon található a jelmagyarázat, amely a tankönyv használatát segíti. A lap alján pedig olyan könyveket ajánlunk a gyerekeknek, amelyek tanulás közben a segítségükre lehetnek. Jó lenne, ha ezekből néhány példány a tanterem könyvespolcán lenne a tanév során, hogy bármikor nézegetni, használni tudják őket a diákok. 4. oldal

Újra együtt az iskolában

A tanév elején teremtsünk lehetőséget arra, hogy megfigyeljük és felmérjük tanítványaink kommunikációs képességét a Fogalmazás munkafüzet 4/1. feladata segítségével. Erre akkor is szükség van, ha új osztályban tanítunk, de akkor is, ha már ismerjük a gyerekeket az előző évről. Az alábbiakban néhány szempontot gyűjtöttem össze a tanulók megfigyeléséhez. A beszéd: ◆ hangképzés, ◆ szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó, hangszín, hangerő), ◆ beszédhibák. A szóbeli közlés: ◆ szóhasználat, ◆ gondolatok, érzések, vélemények kifejtése, ◆ szövegalkotás, ◆ a kommunikáció figyelemmel kísérése és a helyzetnek megfelelő alakítása, ◆ metakommunikáció, ◆ szóbeli kapcsolattartás. A szóbeli közlések befogadása: ◆ kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés. ◆ beszédmegértés, ◆ beszédészlelés, Nyári élmények A gyerekek párban dolgoznak. A tanuló röviden elmeséli a legkedvesebb nyári élményét B-nek, aki megpróbál minél több információt megjegyezni az elhangzottakból. Majd kb. 2 perc után szerepet cserélnek, és már B mesél A-nak. Ezután közösen meghallgatjuk, mit tudtak meg egymásról a tanítványaink. Természetesen megengedhetjük a pároknak az elhangzott beszámolók kiegészítését, ha olyan fontos információt hagyott ki a társuk, ami a történet megértését befolyásolja. Érdemes megfigyelni, hogy a gazdag szókincsű gyerekek milyen élményszerűen mesélik el a hallottakat, segítséget nyújtva társuknak a mondanivaló nyelvi megformálásában. 44


10/17/13 2:15 PM


Találj valakit! A nyári beszámolók meghallgatásakor alkalmazható ez a módszer, amely arra ösztönzi a gyerekeket, hogy kövessék figyelemmel egymás mondanivalóját. Az a célunk, hogy a diákok közötti kapcsolatok erősödjenek. A feladat egyik változata: A diákoknak egy-egy osztálytársuk nevét kell beírniuk az általunk megadott állítások után. A feladat megoldása során természetesen fel is állhatnak a helyükről, s addig kérdezősködhetnek, amíg meg nem találják a megfelelő tanulót. Például: Találj valakit, akire igaz az állítás! Egy-egy nevet legfeljebb két helyre írhatsz! ◆ Vízparton nyaralt: ____________________________________________ ◆ Horgászott: _________________________________________________ ◆ Sátorban lakott: ______________________________________________ ◆ Járt egy múzeumban: _________________________________________ ◆ Nyaralt a nagyszüleinél: _______________________________________ ◆ Elolvasott legalább egy könyvet: _________________________________ A feladat másik változata: A diákoknak egyénileg kell készíteni egy táblázatot, ebbe kell beírni nyári élményeikről néhány rövid állítást. Ezután körbejárnak az osztályban, hogy hasonló élményekkel rendelkező társakat találjanak. Ha ez sikerül, aláírják egymás lapját. Az a cél, hogy minél több rubrikába sikerüljön aláírást gyűjteniük. Például: Állítás Aláírás Július végén indultunk. A Balaton mellett nyaraltunk. Autóval utaztunk. Két hetet töltöttünk ott. Jó idő volt. Sokat fürödtem. Béreltünk vízibiciklit. 4–5. oldal

Kapcsolatteremtés

A kommunikációs funkciók közül a kapcsolatfelvétel (köszönés, bemutatkozás, megszólítás) és a kapcsolattartás nyelvi formáinak, normáinak gyakoroltatása a tanév során folyamatos feladatunk, de mégis szánjunk rá egy külön órát is a tanév elején, hiszen sok tanítványunknak problémát jelent ezek mindennapi alkalmazása. Ennél a témánál elkerülhetetlen a szóbeli kommunikáció illemszabályainak tanítása is, hiszen ezek ismerete megkönnyíti a magabiztos viselkedést a különböző élethelyzetekben. Mit illik tudni ◆ a köszönésről? ◆ a bemutatkozásról? ◆ a társalgásról? ◆ az iskolai élet szabályairól? ◆ a telefonálásról? ◆ a vásárlásról? 45


10/17/13 2:15 PM


Sok diák számára az egyszerű kommunikációs helyzetek megoldása is komoly nehézségeket okoz. Vannak, akik már a kapcsolatteremtés elemi formájánál, a köszönésnél elakadnak. Nagyon fontos a felnőttek példamutatásán kívül a nevelés is. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy kinek hogyan köszönjenek. Néhány szabály: ◆A magyar nyelvben a „jó reggelt”, „jó napot”, „jó estét”, „jó éjszakát” kifejezéshez az udvariasság megkívánja a „kívánok” hozzátételét is. ◆ A napszakhoz kötődő köszönés általában magázódással jár. ◆ A tegező köszönés jó ismerősök között szokás. Sokféle nyelvi változata van, ami a bizalmassági fok szerint is változik: szervusz, szia, csaó (ciao), helló (Hallo), háj (Hy) stb. ◆ Előre köszön a férfi a nőnek (fiú a lánynak), a fiatalabb az idősebbnek (diák a felnőttnek), a belépő a bent lévőknek. ◆ Köszönéskor nézzünk a másik szemébe. ◆ Ismerőseinken kívül illik köszönnünk idegenek közé lépve is, pl. liftben, kisebb üzletben, patikában stb. ◆ A köszönést elmulasztani vagy nem viszonozni egyértelmű sértés. A Mf. 5. feladata párbeszéd alkotását kéri a diákoktól különböző szituációkban. Itt is érdemes az alábbi szabályokat tudatosítani a gyerekekben. ◆ A társalgás formai követelményei: a jól érthető beszéd, az értelmes fogalmazás, a másokat nem zavaró hangerő, a figyelemnek a partnerre irányítása, a helyesen megválasztott távolság a beszélgetők közt, a szükségtelen gesztikuláció és testmozgás elkerülése. ◆ Nem illik a másik szavába vágni, vagy láthatóan érdektelenséget mutatni. ◆ Beszéd közben arra nézünk, akihez beszélünk, és természetesen ő is ránk néz. ◆ Beszélgetés közben nem illik rágógumit rágni. A rágógumit kiköpni, eldobni sem illik; egy észrevétlen mozdulattal bármikor eltüntethetjük egy papír zsebkendőben.

A fogalmazás építőelemei Az év elején, a fogalmazás tantárgyszerű tanulásának kezdetén módunk van rá, hogy az anyanyelvi nevelés eddigi folyamatában előfordult fogalmazástechnikai ismereteket áttekintsük, rendszerezzük. Erre építve a fogalmazási ismeretek körét most már céltudatosan és tervszerűen bővítjük, s a rendelkezésünkre álló fogalmazásórákon arra törekszünk, hogy a tanulóinkat bevezessük a fogalmazásírás gyakorlásába, ezzel tevékenységüket az elsajátítás szintjére emeljük. A 3. osztályban olyan fejlettségi szintre kell eljuttatnunk a tanulókat a fogalmazótevékenységben, hogy eseményeket szóban és írásban önállóan el tudjanak mondani. Év elején ismételjük át a szavakról, a mondatokról, a mondatok tartalmi kapcsolatáról tanultakat. Elevenítsük fel a mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módját! 6–7. oldal

A szavak

A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. Az anyanyelvi nevelésnek több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalatainak ismerete.

46


10/17/13 2:15 PM


1. A szóértelmezés módjai Szemléltetés Az ismeretlen szó pontos jelentésének megértését, a helytelen szóhasználat javítását nagymértékben segíti a szemléltetés. patkó ▶ U alakú vas, amelyet a kovács készít el és erősít fel patkószöggel a ló patájára. varsa ▶ Halcsapda. Hasas, kiöblösödő, tölcsér alakú halászeszköz. Vesszőből fonják, vagy egy drótvázra feszítenek hálót. A halak kön�nyen beleúsznak a vízbe süllyesztett varsába, de a kiutat már nem találják. Cselekedtetés A cselekedtetés konkrét jelentéstartalmak mellett (ballag, lopakodik, grimaszol stb.) elvontabbak értelmezésére is alkalmas (aggódva, méltóságteljesen, megvetéssel néz stb.). Értelmezés Először mindig a tanulók próbálkozásait hallgassuk meg, s csak ezek sikertelensége esetén adjuk meg a szó magyarázatát. Egy-egy szó jelentését mindig az adott beszéd- vagy szöveghelyzetben konkretizáljuk, s csak ezután vizsgáljuk meg, hogy alapszóként, más szövegkörnyezetben, mi mindent jelenthet még. Például: A Nemzeti Múzeum előtt már tízezrek hallgatják Petőfi költeményét, majd a lelkes tömeg átvonul Budára. Mi a jelentése ebben a mondatban a tömeg szónak? Mit jelent a matematikában? Az összetett szavak értelmezését az összetétel ismert jelentésrészéből próbáljuk elvégezni. Például: kökényszemű Lehet valaki zöld szemű, barna szemű, kék szemű. Milyen színű a szeme annak, akire azt mondjuk: kökényszemű? A kökénybokor termése sötétkék színű. Tehát a kökényszemű azt jelenti: sötétkék szemű. Helyettesítés A beszéd- és a szövegösszefüggésben a helyettesítés is lehetővé teszi az értelmezést. Például: A csermely rokon értelmű kifejezései: ér, patak, patakocska stb. Az ócska ellentéte: új, értékes stb. Fogalommagyarázat A fogalmak magyarázatakor (pl. játszma) mindig a konkrét tartalmi elemektől közelítsünk az absztrakcióhoz. Alkalmazhatunk körülírást, leírást, esetleg konkrét példát is. 2. A szóhasználat Beszédtevékenységük közben a diákok az általuk ismert szavaknak csak a töredékét használják. Ezért fontos feladatunk, hogy a tanórákon lehetőséget biztosítsunk a megismert szavak rögzítésére, alkalmazására. A szókincs aktivizálásának legfontosabb közege a beszéd, de a szógyűjtő, behelyettesítő, szóképző stb. gyakorlatok is számos lehetőséget biztosítanak erre. 47


10/17/13 2:15 PM


Szógyűjtés forgóban a csoportok számával megegyező számú papírt helyezünk el a terem különböző pontjain. Mindegyik lap tetejére felragasztunk egy-egy képet. például:

a csoporttagok odaállnak saját papírjuk elé, és megpróbálnak egy perc alatt minél több szót gyűjteni a megadott képhez. a tanár jelzésére a következő laphoz mennek, ahol elolvassák az előző csoport jegyzeteit, majd kiegészítik azokat. Természetesen a csoportok más-más színű tollal írnak, hogy az értékelés egyszerűbb legyen. Ha mindegyik csoport volt már mindegyik lapnál, akkor az azokon szereplő szavakat átnézik, megbeszélik. Csoport-szóháló a csoportoknak adunk egy-egy csomagolópapírt, amelynek a közepére egy téglalapot rajzolnak, s beleírják a témát. Ezután a csoport minden tagja más színű tollat vesz a kezébe, és többfordulós kerekasztal módszerrel ovális formába írja a témához kapcsolódó kulcsfogalmakat. Ezt követően bármelyik csoporttag írhat a kulcsfogalmakhoz újabb elemeket. Ha kapcsolatot fedeznek fel a leírt szavak között, akkor vonallal össze kell kötniük őket. az elkészült szóháló segítségével megismerhetjük a csoport belső működését is. Mivel a tanulók különböző színnel dolgoztak, a színkód pedig a papír aljára került, így könnyen ellenőrizhetjük, hogy egy-egy tanítványunk mennyire járult hozzá a csoport munkájához. például: locsolkodás márc. 15.

március

április

húsvét

május

hónap

ünnepek

évszak TavaSZ

öltözék időjárás

megújulás természet

melegedés

mag

eső virágok

vetés gabona

: réka : Marci : ábel : lili

48


10/17/13 2:15 PM


Gondoltam egy szóra… A tanulók gondolnak egy szóra, amelyhez rövid, egyértelmű meghatározást készítenek. Ezután a társaiknak kell megfejteniük, hogy melyik szóra gondoltak. ◆ Az első betű ö. Négybetűs szó, az ilyen fa árnyékában jó megpihenni. ◆ A kezdőbetű: k, négybetűs szó. Vízinövény, amin a fontoskodó ember csomót keres. ◆ Az első betűje cs, jelent halfajtát, de a diáknyelvben lábbelit is. ◆ Az első betűje k, három betűből áll. Ezt teszi hajnalonként a nap is és mi is. Kakukktojás A gyerekek a képekről öt-öt szót írnak egymásnak. Ezek közül az egyik kakukktojás legyen. Ezt kell kiválasztania a társuknak. állatkert, látogat, vadorzó, megfigyel, barlang Szókereső A játékosok véletlenszerűen 10 betűt húznak ki egy borítékból, majd minél több betű felhasználásával egy szót kell belőlük összeállítaniuk. Minden megalkotott szó a betűk számának a négyzetét éri. Pl.: hol 3 betű, tehát 3 x 3 = 9 pont, polc 4 betű, tehát 4 x 4 = 16 pont. Az a játékos nyer, aki a legtöbb pontot gyűjti össze. Bingó Mindegyik tanuló rajzol a füzetébe egy kilenc négyzetből álló ábrát. Az egyes négyzetek akkorák legyenek, hogy elférjen bennük egy-egy szó. (Nem kell feltétlenül a füzetet használniuk, hiszen adhatunk nekik egy előre elkészített lapot is. De a diákok is meghajtogathatják ezt az ábrát egy írólapból, legfeljebb nem négyzetek, hanem téglalapok keletkeznek.) Ezután felírunk a táblára tizenkét olyan szót, amelynek a helyesírását gyakoroltatni szeretnénk. Például: poggyász, kassza, királyfi, csermely, persely, meggy, menyasszony, mennydörgés, elsüllyed, veszély, papagáj, golyóstoll A játék szempontjából az is fontos, hogy a táblán olvasható szavak jelentését ismerjék a tanulók, ezért közösen készítsünk mindegyik szóhoz egy rövid meghatározást, szómagyarázatot. Például: poggyász ▶ Nagy úticsomag. kassza ▶ Ebbe teszi a pénzt a pénztáros. királyfi ▶ Koronás mesealak. csermely ▶ Kis patakocska. persely ▶ Pénzt gyűjthetünk benne. meggy ▶ Savanykás ízű gyümölcs. menyasszony ▶ A vőlegény párja az esküvőn. mennydörgés ▶ Viharban vagy zivatarban hallható dübörgő hang. elsüllyed ▶ A hajóval történik, ha léket kap. veszély ▶ Erre figyelmeztet a jelzőtábla. papagáj ▶ Tarka tollú madár. golyóstoll ▶ Írhatunk vele.

49


10/17/13 2:15 PM


Majd megkérjük a gyerekeket, hogy válasszanak ki a táblán lévő tizenkét szó közül kilencet, és írják le őket tetszőleges sorrendben egy-egy négyzetbe. Az egyik lehetséges megoldás: x meggy papagáj kassza

veszély csermely

x szennyes elsüllyed

poggyász

királyfi

Ezután véletlenszerűen elismételjük egy-egy szó magyarázatát. Ha a tanulók ráismernek erre a szóra, és az szerepel a leírt kilenc szavuk között, akkor tehetnek egy X-et annak a négyzetnek a sarkába, ahová ezt a szót leírták. Beszéljük meg a diákokkal, hogy csak hibátlan helyesírással leírt szavakat lehet megjelölni. Például: Koronás mesealak. (A királyfi szóhoz teszünk egy x-et.) Savanykás ízű gyümölcs. (A meggy szóhoz is teszünk egy x-et.) A vőlegény párja az esküvőn. (Nincs ilyen szó a fenti táblán, tehát nem jelölhetjük X-szel.) Az a nyertes, vagyis az kiabálhatja be a bingó szót, akinek legelőször lesz mind a kilenc szava mellett X jel. Mint ahogy az eredeti bingót is lehet többféleképpen játszani, így ezt a játékot is. A játék másik változata: Azt kérjük a diákoktól, hogy jegyezzék meg a táblán látható szavak helyesírását. Ezután letöröljük a tábláról a szavakat, s felszólítjuk őket, hogy írják be emlékezetből azt a kilenc szót a rubrikákba, amelyek helyesírásában a legbiztosabbak. Ez idő alatt mi is felírjuk egy-egy kis kártyára a táblán olvasható összes szót, s jól összekeverjük a lapokat. Ha minden gyerek kitöltötte a táblázatát, kezdődhet a játék. Véletlenszerűen húzunk az összekevert lapok közül, s felolvassuk a rajta lévő szót. Ezután megbeszéljük, mit kell tudni a helyesírásáról. A diákok csak akkor jelölhetik meg a szavakat, ha helyesen írták le őket. A nyertes természetesen az, akinek legelőször lesz mind a kilenc leírt szava mellett X jel. Titkosírás Az egyik diák gondol egy szóra. Leírja a társának titkosírással. Például minden betű helyett az ábécében utána következőt írja le: dzélygíny, űsgyé, qöl, nákón Esetleg morzejeleket alkalmaz: ..-.|..-..|.-..|...|--..|..|--.|.|....|.|--.|-.--|...|.. -..|--. --|.|-..|.|-.|-.-.|. Ha a társa kitalálja a szót, akkor ő készítheti el a következő feladványt. Ha nem, újra az első diáké a lehetőség. Vegyél el egy betűt! Az itt látható szavakból úgy kell elvenni egy mássalhangzót, hogy új jelentésű szavak jöjjenek létre. Ezután meg kell állapítani az új szavak szófaját is. Hasznos lehet megvitatni a különböző megoldásokat, mert a feladat többféle jó megoldást rejt magában (pl.: kapu, kapu). holló, forgalom, kapu, domb, fél, estély 50


10/17/13 2:15 PM


Tabu A csoport egyik tagja húz egy kártyát. A kártya tetején olvasható a kitalálandó szó, alatta pedig azok a tabuszavak, amelyek semmiképp sem használhatók, amikor körülírással megmagyarázza a játékos a csoporttársainak a kitalálandó szót. Például:

tündérmese

lexikon

favágó

király

szavak

fejsze

történet

kifejezések

kisgyerek

jelentés

Hófehérke

sárkány

Hamupipőke

törpe

tűz

tündér

láncfűrész

hét

Süsü

lencse

erdőirtás

mostoha

fej

bál

Találd ki! A játékot két tanuló játszhatja. Az egyikük gondol egy szóra. Meg is határozza a témakört, illetve azt is, hogy hány betűből áll a kigondolt szó. A másik tanulónak az a feladata, hogy minél kevesebb próbálkozással kitalálja ezt a szót. Ezért elkezd a feltételeknek megfelelő szavakat írni. A társa minden egyes leírt szó betűit egyesével értékeli a következőképpen: ◆ ha a leírt betű jó helyen van, √ jelet; ◆ ha a megfelelő betű rossz helyen van, + jelet; ◆ rossz betű esetén pedig − jelet ír a betű alá. A játék akkor ér véget, ha sikerül kitalálni a szót. Íme egy példa: A játékos: A kigondolt szó egy hárombetűs tulajdonságot kifejező szó. B játékos: s z é p A játékos: − − − (Vagyis egyik betű sem szerepel a szóban.) B játékos: n a g y A játékos: − − − (Vagyis egyik betű sem szerepel a szóban.) B játékos: t a r A játékos: + − + (Vagyis t és r betű van a szóban, de rossz helyen.) B játékos: r ú t A játékos: √ − √ (Vagyis a t és az r betű jó helyen van, de ú nincs a szóban.) B játékos: r ő t A játékos: √ √ √ (Vagyis minden betű jó helyen van.)

51


10/17/13 2:15 PM


Képrejtvény Az alábbiakban néhány egyszerű képrejtvény látható. A betűk és a képek segítségével kell megadott szófajú szavakat alkotni. Főnév:

y

–a

h+

Ige:

R

–ű

Z

gy

békés

an l nta csi

kos paj

gas ma

bájos

res t

g y e nge

a

jámbor

lus t

oko s

orú m o sz

Triminó A dominó háromszögű verziója. A kisebb háromszögekből egy nagy háromszöget lehet kirakni úgy, hogy összeillesztjük az egymáshoz tartozó oldalakat egy előre meghatározott szabály alapján. A következő példában a kis háromszögek érintkező oldalain rokon értelmű szavakat kell összeilleszteni. Például:

szelíd

oko s

orú m szo

Megoldás:

jámbor

res t

kos paj

a

an

lus t

l nta

gas a m

szelíd

csi

g ye nge

békés

bájos

52


10/17/13 2:15 PM


Kirakó Ezt a játékot a triminóhoz hasonlóan kell megoldani, csak itt a kis négyszögek illeszkedő oldalait kell megkeresni, és így kell a kilenc kis négyzetből egy nagy négyzetet kirakni. Egy lehetséges példa ellentétes jelentésű szavakkal:

Szódominó Kiosztjuk az előre elkészített szódominót a gyerekeknek. Az első játékos kitesz egy dominót középre. Ezután a többi játékos egymás után letehet egy-egy újabb dominót, feltéve, hogy az érintkező lapok szomszédos oldalán ellentétes jelentésű szavak vannak. öntelt

sima

érdes

gondos

hanyag

szeret

gyűlöl

hosszú

Ha a következő oldalon lévő ábrát fénymásolás után szétvágjuk a vastag vonalak mentén, akkor 28 kártyalapból álló szódominót kapunk. Először jól keverjük össze a lapokat, majd a fent leírtak szerint indulhat a játék párokban vagy csoportokban.

53


10/17/13 2:15 PM


éles

jó

távol

tiszta

érdes

kap

könnyű

okos

koszos

közel

rossz

tompa

széles keskeny

hosszú

fiatal

öreg

ostoba

szeret

este

szép

sűrű

mély

előbb

gyűlöl

reggel

csúnya

híg

sekély

utóbb

száraz

gyenge

támad

hevít

külső

rövid

bátor

zaj

hátul

öntelt

gondos hanyag

gyáva

csend

elöl

nedves szerény

erős

véd

hűt

belső

ravasz

buta

nehéz

ad

sima


54

10/17/13 2:15 PM


A mondatok

8–10. oldal

A szöveg mondatokból épül fel, ezért nagyon fontos feladat a mondatalkotás gyakoroltatása, hiszen ez az alapja a jó fogalmazásnak. A fentiekkel természetesen mindenki egyetért, mégis gyakran alakul ki vita a pedagógusok körében a mondatalkotással kapcsolatban. Ugyanis a tanítók egy része mindig, minden órán szabatos, „kerek” mondatokat követel a tanítványaitól, a másik része pedig elfogad egyszavas válaszokat, illetve hiányos mondatokat is, arra hivatkozva, hogy a mindennapi beszélgetésekben is hasonlókat használunk. A helyes, mint mindig, az arany középút. Vagyis törekedni kell arra, hogy a gyerekek „kerek” mondatokat alkossanak, de valóban vannak olyan helyzetek, amikor ezt nem lehet elvárni tőlük. A pedagógus beszéde azonban mindig nyelvi mintául szolgál a diákok számára. A munkafüzetekben nagyon sok mondatalkotási gyakorlat van. Ezek fő típusai a következők: ◆ mondatalkotás képről, ◆ mondatfajták használata a beszélő szándékának megfelelően, ◆ válaszadás kérdésekre, ◆ kiegészítéses feladatok, ◆ átalakító gyakorlatok, ◆ mondatbővítés, ◆ mondatszűkítés, ◆ mondatalkotás a szavak sorrendjének megváltoztatásával, ◆ mondatok összekapcsolása kötőszavakkal, ◆ tagolatlan szöveg mondatokra bontása. Szófűzés A gyerekeknek úgy kell mondatot alkotniuk, hogy az egymást követő szavak utolsó, illetve első betűje azonos legyen. Versenyezhetnek is egymással a diákok. Természetesen ilyenkor az győz, aki a leghos�szabb mondatot alkotja. Például: Két takarót tettem melléd délután. Eltérő jelentés Olyan rejtvényeket készítünk, ahol a megoldás egy-egy azonos alakú vagy többjelentésű szó (pl.: szív, fal, fogoly, levél, szél, körte, ér) lesz. A diákoknak a megfejtésül kapott szó különböző jelentéseivel kell egy-egy mondatot alkotniuk. Például: Az alábbi rejtvényben a megadott jelek egy-egy betűt helyettesítenek. Ezeknek a segítségével szavakat lehet alkotni, és ezeket kell a rejtvény megfelelő sorába írni. Ezt követheti a mondatalkotás. & !  ¸   ¯ & A E I K L SZ T V 1. 2. 3. 4. 5. 6.

 &&&¯ &!¯ ¸¸!! ¯&&& !!¸ ¯&

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megfejtés: szelet. Mondatok: Régen az emberek munkára fogták a szelet. Zoli két szelet kenyeret evett. 55


10/17/13 2:15 PM


Fejezd be! A megkezdett mondatot a kötőszavaknak megfelelően kell folytatni. ◆ A róka ravasz, mert… ◆ A róka ravasz, de… ◆ A róka ravasz, ezért… ◆ A róka ravasz, mégis… ◆ A róka ravasz, pedig… Fordított keresztrejtvény A gyerekek nagyon szeretik a keresztrejtvényeket, de most egy olyan ábrát kapnak, amelybe már beírtuk a megoldásokat. Így a feladatuk az lesz, hogy egy-egy rövid mondattal készítsenek meghatározásokat az egyes sorokhoz. Ezt a feladatot csoportokban is megoldhatják a diákok. Ellenőrzésképpen érdemes egy üres rejtvényábrát és a gyerekek által elkészített meghatározásokat odaadni egy másik csoportnak, hogy ez alapján próbálkozzanak a rejtvényt megfejteni. Ha sikerül, biztosan jól dolgozott a meghatározásokat író csoport. Például: 1. 2. 3. 4. 5.

S Á T O R

Í L Í R E

A példához tartozó meghatározások: 1. Itatja az egereket. 2. Egy helyben marad. 3. Húsznak a fele. 4. Az állatok királya. 5. Légi közlekedési eszköz.

R L Z O S Z L Á N P Ü L Ő G É P

Csúsztatás Gondolatban egymásra kell csúsztatni a két ábrát, s ekkor a besatírozott négyzetek alatt levő betűk sorrendben összeolvasva egy közmondás szavait adják. A tanulóknak értelmezniük kell a megfejtésül kapott mondatot. É

L

S

S

Z

K

Ő

E

L

H

É

L

A

Z

O

E

M V

D

B

E

S

A

R

Csoportmegoldás A diákok csoportokban dolgoznak. A kooperatív módszer lényege, hogy minden csoporttag a saját véleménye szerint fejez be egy megkezdett mondatot. A négy leírt mondatot ezután összevetik, majd csoportmegbeszélés során közösen létrehoznak egy olyan új mondatot, mely mind a négyük gondolatát tartalmazza. Például: A bohóc… A nézők lelkesen… A fiú hangosan nevetett…

56


10/17/13 2:15 PM


Mondatalkotás A megadott kódok segítségével mondatokat kell alkotni, s közben alkalmazni kell a mondatok helyesírásáról tanultakat. Ezután folytatni kell a történetet. A

B

C

D

1

a

mindenkinek

gyönyörű

hiú

2

tollaival

daru

madár

volt

3

repül

dicsekedett

páva

szürke

4

többi

megelégelte

ezt

állat

mondat: A1 C3 D1 D4 D2 mondat: C1 A2 B3 B1 mondat: B4 C4 A1 A4 C2 Összekeveredett mondatok Kiválasztunk annyi – tananyaghoz kapcsolódó – mondatot, ahány fős csoportjaink vannak. Mivel általában négy tanuló dolgozik egy csoportban, ezért a példákban négy mondat szerepel. Ezeknek a mondatoknak a szavait egyesével felírjuk egy-egy kártyára. A kártyákat összekeverjük, és borítékokba rakjuk. Fontos, hogy úgy helyezzük el a szókártyákat, hogy az egy borítékba kerülő szavakból ne lehessen mondatot alkotni, vagyis a feladatot csak kooperatív módon lehessen megoldani. Ezután mind a négy diák véletlenszerűen választ egy-egy borítékot, s a benne található szavak felhasználásával ki kell raknia egy-egy értelmes mondatot. Ez nem sikerülhet a kártyák kicserélése nélkül, hiszen a mondatok szavait összekevertük. Tehát a diákok a kártyáikat kicserélhetik, de a feladatmegoldás közben nem beszélhetnek egymással. Nem kérhetnek egymástól kártyát, de azokat a kártyákat, amelyekre nincs szükségük az egyes diákoknak a mondatalkotáshoz, az asztal közepére rakhatják, ahonnan a csoport többi tagja elveheti őket. Fontos, hogy a csoportnak minden szókártyát fel kell használnia. Ennek a feladatnak a legegyszerűbb módja, ha a különböző mondatok szavait különböző színnel írjuk fel a kártyákra, vagyis a színeket figyelve pillanatok alatt sikeresen megoldható a feladat. Például: 1. boríték:

az oroszlán.

fürge

2. boríték:

szarvast

közben

3. boríték:

szégyelli

fa

4. boríték:

az agancsa

az egyik nézegető

többet mindennél

lábai

A szarvas

vékony lábait.

az agancsára, A szarvas

Az önmagát

beleakad büszke

Menekülés

ágába.

hogy

megtámadja

érnek.

de

rádöbben,

Egy lehetséges megoldás: A szarvas büszke az agancsára, de szégyelli vékony lábait. Az önmagát nézegető szarvast megtámadja az oroszlán. Menekülés közben beleakad az agancsa az egyik fa ágába. A szarvas rádöbben, hogy fürge lábai mindennél többet érnek.

57


10/17/13 2:15 PM


A következő fokozat az lehet, amikor nem használunk már mondatonként különböző színeket, de a mondatok témája nem azonos, s ez megkönnyítheti a feladatmegoldást. Például: 1. boríték: érkezett Elmúlt nyulat szavak. 2. boríték:

rokon értelmű

3. boríték:

elő

tanuló

4. boríték:

Új

és

A bűvész szünet.

a rest

a nyári

az osztályba

A lusta

varázsolt

a kalapjából

Egy lehetséges megoldás: Elmúlt a nyári szünet. Új tanuló érkezett az osztályba. A bűvész nyulat varázsolt elő a kalapjából. A lusta és a rest rokon értelmű szavak. Ennek a feladatnak a legnehezebb változata az, amikor a mondatok témája azonos. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy valamelyik tanulónak elsőként sikerül kiraknia egy értelmes mondatot, de a többiek a megmaradt szókártyák felhasználásával nem tudnak további értelmes mondatokat összeállítani. Így hiába volt kész ez a diák elsőként, mégis új megoldással kell próbálkoznia, hiszen a csoportnak csak akkor sikerül jól megoldania a feladatot, ha mind a négy diák értelmes mondatot rak ki. Például: 1. boríték: Az előadás lelkesen a közönségtől. a porondon mutattak 2. boríték:

A nézők

még

3. boríték:

A bohócok

4. boríték:

Végül

felsorakoztak

tapsoltak.

tréfás

a cirkuszigazgató

néhány

a szereplők.

jelenetet.

végén

elköszönt

Egy lehetséges megoldás: Az előadás végén felsorakoztak a porondon a szereplők. A nézők lelkesen tapsoltak. A bohócok mutattak még néhány tréfás jelenetet. Végül a cirkuszigazgató elköszönt a közönségtől.

11–13. oldal

A mondatok tartalmi kapcsolata

Tartalmilag-logikailag kapcsolódó mondatokat már 1–2. osztályban is alkottattunk a tanulókkal. A szóbeli és írásbeli szövegalkotások során 3–4. osztályban nyílik lehetőségünk a további gyakoroltatásra. A 9-10 éves gyerekeknél még gyakran előfordul, hogy egy-egy szöveg megalkotásakor a mondatok között hiányzik a tartalmi-logikai kapcsolódás. Hibás szövegek javítását, hiányos szövegek kiegészítését bátran adhatjuk feladatul, mert ezek megoldásával a tanulók érzékenyebbé válnak az ilyenfajta hibák iránt, és fejlődik a gondolkodásuk. Mutassunk példákat mondatok összekapcsolására különböző kapcsolóelemek beiktatásával. Ezek közül a kezdő szakaszban a kötőszavak és a névmások használatát mutatjuk meg a gyereknek. 58


10/17/13 2:15 PM

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam 14–16. oldal

A szöveg jellemzői

Szóbeli és írásbeli szövegalkotáskor mondatokat alkotunk. Ezek beszédünk és írásunk elemi részei. De a mondatok nem sorakozhatnak csak úgy egymás után, kapcsolatnak kell lenni köztük. A szöveg mondatait azonban nemcsak ez a tartalmi-logikai kapcsolódás tartja össze, hanem az egész felépítésük is. Fontos a szöveg folyamatosságának a fenntartása. A munkafüzet feladatrendszerét úgy állítottuk össze, hogy szó-, szószerkezet- és mondatszintből építkezve jussunk el a szöveghez. A feladatok megoldása során megvizsgáljuk a szövegeket felépítésük, szerkezetük, témájuk és műfajuk szerint. Vak kéz A diákok csoportokban dolgoznak. A csoporttagok húznak egy-egy képet, amelyet a társaik nem nézhetnek meg. Ezután mindenki jól megfigyeli az általa húzott képet, majd olyan részletesen számol be a látottakról, ahogyan csak tud. Ha mindegyik csoporttag beszámolóját meghallgatták a gyerekek, akkor a képeket lefordítva az asztalra teszik. A csoporttagok az elhangzottak alapján megpróbálnak valamilyen sorrendet kialakítani, s ez alapján rendezik a képeket. Ha egyetértenek a sorrendben, akkor az összes képet felfordíthatják, és megállapíthatják, hogy sikerült-e a helyes sorrendet eltalálniuk. Egy lehetséges képsor:

Szövegalkotás A diákok kis papírlapokra felírnak egy-egy szót. A lapokat bedobják egy dobozba, majd mindenki húz belőle egyet. Az első gyerek mond egy mondatot a nála lévő szóval. A következőnek folytatnia kell az eseménysort az általa kihúzott szóval. Így kell történetet alakítani addig, amíg mindenki sorra kerül. Mesealkotásra alkalmas szavak:

törpe

lencse

hét

bál

mostoha

üvegcipő

sárkány

varázsló

alma

herceg

pálca

tűz

gömb

füst

bűvös

tündér

59


10/17/13 2:15 PM


Ad hoc történetek Készítünk egy táblázatot, amelybe véletlenszerűen szavakat írunk. Közülük dobókockával kiválasztunk egy szót. Egymás után kétszer dobunk. Megállapodás szerint az első dobás mindig az oszlopot határozza meg, a második pedig a sort. Például ha először hármat dobunk, másodszor pedig ötöt, akkor a véletlenül kiválasztott szavunk a király lesz. 1

2

3

4

5

6

1

ül

rádió

rút

repül

2

újság

kút

lábujj

üveg

füst

hoz

3

ló

híd

dob

sofőr

gomb

kő

4

kígyó

sző

áll

fűrész

állat

vár

5

könyv

ajtó

király

haj

cseng

sír

6

rózsa

bohóc

orr

sajt

villa

szótár

zászló strucc

Mindenki kiválaszt a dobókocka segítségével egy-egy véletlen szót. Az első tanuló mond egy mondatot a véletlenül kiválasztott szóval. A következő diák úgy viszi tovább a történetet, hogy az őáltala kiválasztott szót beleszövi a mondatába. Addig folytathatják, amíg mindenki sorra kerül.

Szövegalkotás szóban és írásban 17–19. oldal

A fogalmazás címe

Tudatosítani kell a tanulókban a cím és a tartalom kapcsolatát, a jó cím jellemző vonásait, és erre ismert olvasmányok, versek címének különböző megfigyelési szempontok szerinti (tartalmi, formai, helyesírási) vizsgálata a legcélravezetőbb. A címre vonatkozó fogalmazástechnikai ismereteket mindenkinek el kell sajátítania. Végeztessünk nagyon sok címadási gyakorlatot a tanítványainkkal, mert ezek a lényeglátást fejlesztik. 20–22. oldal

Az anyaggyűjtés módjai

A fogalmazási ismeretek tanításakor elsőként az anyaggyűjtés módjaival ismertetjük meg a tanulókat. Tudatosítjuk velük, hogy mondanivalójukat élményeikből, megfigyeléseikből, olvasmányaikból és fantáziájukból meríthetik. A fogalmazásórákon az anyaggyűjtésre nagy gondot kell fordítanunk, és átgondoltan kell megterveznünk, mert nagy különbségek lehetnek a diákok nyelvi fejlettségi szintje között. Arra kell törekednünk, hogy mindazokat az ismereteket, nyelvi eszközöket birtokba vegyék a tanulók, amelyek az események élményszerű elmondásához, lejegyzéséhez szükségesek. Az összegyűjtött anyag rögzítésére feljegyzéseket készíthetnek, amelyek lehetnek szavak, szókapcsolatok, esetleg rövid, egyszerű mondatok. A későbbiek során ezekből a feljegyzésekből alakulhatnak ki a vázlatok. Bármely szóbeli és írásbeli fogalmazás nem egyszerűen a valóság reprodukálása, hanem – hacsak kismértékben is – átköltése, újrateremtése. Ehhez pedig fantázia kell. Az anyaggyűjtéskor a pontos megfigyelésre szoktatjuk tanítványainkat, a forrásmunkák használatát tanítjuk meg, és feladatunk a képzelet aktivizálása. 60


10/17/13 2:15 PM


Páros szóforgó A diákok párokat alkotnak a csoporton belül, majd megosztják egymással a témával kapcsolatos gondolataikat, elképzeléseiket. Ezután a csoporton belül a párok megbeszélik egymással, hogy mely elképzelések merültek fel mindkét pár megbeszélése során, és melyek fordultak elő kizárólag csak az egyik pár esetében. Például: a teafőzés menete Mf. 21/4., az anyaggyűjtési módok vizsgálata Mf. 22/9. Kerekasztal A kerekasztal ugyanolyan kooperatív módszer, mint a szóforgó, csak ebben a diákok írásban adják meg a választ. Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. A diákok lejegyeznek egy megadott témával kapcsolatos szót, szószerkezetet, mondatot, majd a tollat és a papírt továbbadják a mellettük ülőnek. Így haladnak, egymásnak adva a lehetőséget. Például: az őszi időjárás jellemzői Mf. 21/3. Együttforgó kerekasztal A kerekasztal kooperatív módszert alkalmazzuk több feladatlap egyidejű használatával. Vagyis a gyerekek két, három vagy akár négy feladatlapon dolgoznak a csoportban. Mindegyik diák leír egy szót, szószerkezetet vagy mondatot a papírra, majd továbbadja azt a balján ülőnek. Kérdezőkör Kartonlapból kivágunk egy nagy kört, amelyet tetszőleges számú körcikkre osztunk. Mindegyik körcikkre más-más kérdőszót írunk fel. Ezután ugyancsak kartonlapból kivágunk egy nyilat, amelyet Milton-kapocs segítségével a körhöz rögzítünk úgy, hogy szabadon forgatható legyen. Témának megadhatunk egy irodalmi művet vagy a mindennapi élethez kapcsolódó eseményt. A diákok a nyíl segítségével véletlenszerűen forgathatják ki a kérdés típusát, amelyre válaszolniuk kell a megadott téma alapján. Kötetlen írás A tanulók néhány perc alatt leírhatják mindazt, ami az adott témával kapcsolatban az eszükbe jut. A feladat meghatározásakor semmilyen megkötést nem adunk. A gyerekek törekedjenek arra, hogy folyamatosan írjanak a rendelkezésükre álló idő alatt. Írhatnak szavakat, szószerkezeteket, mondatokat egyaránt. Mozaik a csoportban A mozaik kooperatív módszer legegyszerűbb formája a csoporton belüli mozaik. Lépései: ☑ Egy önálló feldolgozásra alkalmas témát a csoport létszámának megfelelő részre osztunk. ☑ A csoport minden tagja önállóan elolvassa, értelmezi a neki jutó részt. Fontos, hogy a diákoknak legyen elegendő idejük erre, s szükség esetén segítséget is kaphassanak. ☑ A tanulók az önálló feldolgozás után elmesélik csoporttársaiknak a részek tartalmát, vagyis forgószínpad módszerrel adják át egymásnak az ismereteiket. A tanuló: Maminti, a picike zöld lány méregbe gurult. Zöld szeme villámokat szórt. – Ostobák! – mondta. A ruhájából elővett egy zöld varázspálcát. Akkorát, mint egy negyed fogpiszkáló. Suhintott vele. Mind sóbálvánnyá váltak. Csak a szemük forgott ijedten. Maminti odasétált köztük a fához. Csak úgy fél kézzel megemelte. (Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő) 61


10/17/13 2:15 PM


B tanuló: Mátyás király híres-nevezetes könyvtára a Corvina. Ez a latin szó „Hollós”-t jelent. az elnevezés onnan származik, hogy Mátyás király címerében egy fekete holló van, amely aranygyűrűt tart a csőrében. Ennek a könyvtárnak minden egyes könyvén ez a címer hirdeti, hogy Mátyás király könyvtárából való. (Hegedűs Géza: Mátyás király) C tanuló: Sokat sírtunk, sokat kacagtunk azon a télen. voltak gonosz, makacs betűk, amelyek nem akartak szót fogadni. És voltak kedves, derék, barátságos betűk, amiket az én ügyetlen ujjam is egyszerre elő tudott hívni… az O betűre mindig úgy fogok gondolni, mint az áldásra nyitott szájra. (Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni?) D tanuló: Még abban az órában hozzáfogtak a fészekrakáshoz. az eresz szögletében ragasztották meg gömbölyű kis fészküket, maguk gyúrta sárból, szalmatörekből. Nincs az a kőművesmester, aki fürgébben dolgozna náluk. S ahogy a sarat hordták, rakták, gömbölyítették, minden mozdulatnál mondtak valamit. (Móra Ferenc: A fecskék) Háromlépcsős interjú az előző mozaik módszerrel feldolgozott tananyagot a csoporttagok a háromlépcsős interjú módszerével is átadhatják egymásnak. Ekkor a diákok között kiosztjuk az A B, C, D jeleket, s következők szerint történik az információmegosztás. ◆ A elmondja ismeretét B-nek, C pedig D-nek. ◆ B elmondja ismeretét A-nak, D pedig C-nek. ◆ A elmondja a B-től hallottakat C-nek és D-nek. B figyeli és ellenőrzi. ◆ B elmondja az A-tól hallottakat C-nek és D-nek. A figyeli és ellenőrzi. ◆ C elmondja a D-től hallottakat A-nak és B-nek. D figyeli és ellenőrzi. ◆ D elmondja a C-től hallottakat A-nak és B-nek. C figyeli és ellenőrzi. 23–25. oldal

Lényeges vagy lényegtelen

a lényegkiemelés fontos része a fogalmazástanításnak. Ennek a témának a tanításakor olyan tényanyagot kell választanunk, amelynél a lényeges mondanivaló mellett ténylegesen megjelennek a tartalom szempontjából fölösleges, lényegtelen gondolatok, mert csak így lesz indokolt a válogatás. Nagyon fontos megjegyezni azt is, hogy a lényeges és a lényegtelen gondolatok megkülönböztetése csak szövegkörnyezetben lehetséges. Ennek az anyagrésznek a tanításakor nagymértékben támaszkodhatunk az olvasás-szövegértés témakörben már jól bevált tevékenységformák alkalmazására (események elmondása röviden, olvasmányok lényeges gondolatainak a megfogalmazása, vázlatkészítés). Nagyon fontos megértetnünk a diákokkal, hogy mindig csak annyit mondjanak el, írjanak le, amennyi a megértéshez feltétlenül szükséges. Kulcsszavak Egy-egy rajzról négy kulcsszót kell írniuk a gyerekeknek úgy, hogy ezek alapján a társaik is ugyanazt a rajzot készítsék el. például: ketyeg, ébreszt, megmutat, jár 62


10/17/13 2:15 PM


Indiánbeszélgetés Ezt a módszert a csoportmegbeszéléseken használjuk. Az a lényege, hogy a diákok a mondanivalójukat mindig az előző hozzászólás összegzésével kezdik. Bármely témában nagyon jól alkalmazható a lényegkiemelés gyakorlása. 26–28. oldal

Az események előzménye és következménye

Az események előzményének és következményének megfogalmazása, a köztük lévő kapcsolatok, ok-okozati összefüggések felismerése komoly gondolkodási műveletet igényel a tanulóktól, de mindenképpen segíti a mondanivaló szóbeli és írásbeli formába öntését, és erősíti a szöveg lineáris kohézióját. 29–31. oldal

Az események sorrendje

Az eseménymondás sorrendjében nem csak egyféle utat lehet bejárni. A legegyszerűbb az időrend követése, de ne tekintsük ezt kötelezőnek. Mindannyian olvashattunk már olyan fogalmazást, amelynek az írója már a címben vagy az első mondatban közli az esemény végét, mégis logikusan szerkesztett írás. (Például az emlékezés visszafelé haladó sorrendet diktálhat.) A múlt idejű és a jelen idejű megfogalmazás is válthatja egymást, ha tartalmilag és stilárisan indokolt. Többször végeztessünk a diákokkal olyan feladatokat, amelyben egy összekevert mondatsor vagy vázlat helyes sorrendbe állítása, rendezése a feladatuk. 32–35. oldal

A fölösleges szóismétlés elkerülése

A tanulók a szóbeli és írásbeli fogalmazások elkészítésekor gyakran esnek a fölösleges szóismétlés hibájába. A tanítási folyamat során el kell érnünk, hogy ők is fontosnak tartsák ennek a hibának a kiküszöbölését. Szemelvényrészletek megfigyeltetésével, rokon értelmű szavak gyűjtetésével, hibás szövegek javíttatásával, hiányos szövegek kiegészítésével tudatosíthatjuk a fölösleges szóismétlés elkerülésének módjait. Szóvariációs szövegek alkalmazásával elsősorban a választékos nyelvhasználat lényegére hívjuk fel a tanulók figyelmét, de meggyőződhetnek arról is, hogy egy-egy szó, kifejezés jelentését a szövegkörnyezet és a kommunikációs viszony is meghatározza, befolyásolja, így ezt is mérlegelni kell szövegalkotás közben. Gyűjtsük a leggyakrabban használt szavak szinonimáit, mivel ezek – többszöri gyakorlással – könnyen beépülnek a gyerekek aktív szókincsébe. Gyűjtsük össze közvetlenül valamely fogalmazáshoz a téma kulcsszavait és ezek szinonimáit. A szógyűjtést mindig egybe kell kötni a gyűjtött szavak és kifejezések értelmezésével, illetve alkalmazásával, szövegalkotással. Csak így tudatosodik a gyermekben a használati értékük, így tökéletesedik válogató- és kombinálóképessége. Stílusgyakorlatokat minden fogalmazásórán végeztessünk a tanítványainkkal, de ne csak ott, hiszen bármelyik tanítási órába beépíthetők ilyen gyakorlatok. Például: ◆ a fölösleges szavak elhagyása, ◆ a hiányzó szavak pótlása, ◆ szinonimák gyűjtése és a mondatba illő szó kiválasztása, ◆ hasonlatok alkalmazása. 63


10/17/13 2:15 PM


Villámkártya A gyerekek a pedagógus irányításával olyan kártyákat készítenek, amelyeknek az egyik oldalára egy szót írnak, a másik oldalára pedig a szó rokon értelmű megfelelőjét. Ha a kártyák elkészültek, a tanulók páronként leülnek. Az egyik diák öt kártyát fog a kezébe, amelyeket egyesével felmutat a társának, aki megpróbál helyes választ adni. Ha sikerül, dicséretet kap, ha hibázik, akkor a társa segít neki. A következő fordulóban azonban már nincs segítség. Szógyűjtés forgóban A csoportok számával megegyező számú papírt helyezünk el a terem különböző pontjain. Mindegyik lap tetejére felírunk egy-egy szót. A csoporttagok odaállnak a saját papírjuk elé, és megpróbálnak egy perc alatt minél több szinonimát gyűjteni a megadott szóhoz. A tanár jelzésére a következő laphoz mennek, ahol elolvassák az előző csoport jegyzeteit, majd kiegészítik azokat. Természetesen a csoportok más-más színű tollal írnak, hogy az értékelés egyszerűbb legyen. Ha mindegyik csoport volt már mindegyik lapnál, akkor a rajtuk szereplő szavakat átnézik, megbeszélik. Például:

pajkos

lusta

Párkereső memóriajáték rokon értelmű szavakkal A következő játék a tananyaghoz kapcsolódó kártyalapokkal játszható. (Hasznos, ha a kártyalapokat előzőleg a diákokkal készíttetjük el, mert ez is segíti az ismeretek elsajátítását.) A csoporttagok először memorizálhatják a kártyákon lévő kifejezéseket. Ezután a lapokat összekeverve, lefelé fordítva kell elhelyezni az asztalon. A kezdő játékos egymás után megfordít két lapot, melyek így láthatóvá válnak. Amennyiben párt talált, egy pontot kap, és újból próbálkozhat. Ha nem talált párt, mindkét kártyáját lefelé fordítva visszarakja, és a következő játékosé a lehetőség. A győztes természetesen az, aki a legtöbb pontot éri el. Például szavak rokon értelmű változatainak összegyűjtése után is játszható ez a játék. lassan megy → meneget ráérősen megy → ballag gyorsan megy → siet nehézkesen megy → cammog apró, ügyetlen léptekkel megy → totyog titokban megy → lopódzik szégyenkezve megy → oldalog ünnepélyesen megy → vonul

64


10/17/13 2:15 PM


Az elbeszélés 38–39. oldal

Az elbeszélő fogalmazás

Az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőinek tudatosítását a 3. évfolyamon kezdjük meg, majd a megszerzett ismereteket a 4. évfolyamon tovább bővítjük. Az elbeszélés, amelyben eseményeket mondunk el, mozgalmasabb, dinamikusabb, mint a leírás, ezért kézzelfoghatóbb a 9-10 éves gyerekek számára. Az elbeszélés tanítását elbeszélő és leíró szövegrészek összehasonlításával kezdjük. A két műfaj közötti azonosságokat, különbségeket; az elbeszélés műfaji sajátosságait a tanulók önállóan is meg tudják fogalmazni a munkafüzeti feladatok megoldása után. A témakörön belül megfelelő óraszámot kell szánnunk az önálló írásbeli fogalmazásra, a szóbeli előkészítő munka után biztosítani kell az önálló írásbeli tevékenységre történő zökkenőmentes átmenetet. Nem helyes az az eljárás, amikor a közösen megfogalmazott elbeszélést a tanulókkal egyszerűen csak leíratjuk, hiszen ez már inkább felfogható az írás, mint a fogalmazás gyakorlásának. Nekünk, tanítóknak, arra kell törekednünk, hogy tanítványainkból előhívjuk az eredetiséget, az alkotásra való készséget. Egy-egy fogalmazás elkészítése a legnehezebb feladat a diákok számára. Azért nehéz, mert a szóbeli vagy írásbeli szöveg megalkotásakor a tanulóknak magas szinten kell lenniük a többi anyanyelvi területen, vagyis készségszinten kell alkalmazniuk az olvasást, írást, helyesírást, illetve rendelkezniük kell osztott figyelemmel és jó memóriával. Jó fogalmazást akkor készíthetünk, ha mondanivalónkat logikusan rendezzük el. A fogalmazás tárgyalásában négy logikus vonást ajánlott követnünk. 1. A címről szóljon a fogalmazás. 2. A mondanivaló leírása valamilyen rendezési elvet kövessen (pl. időrend). 3. A szöveg egymással összefüggő mondatokból épüljön fel, és a gondolatok láncszem módjára kapcsolódjanak egymáshoz. 4. Minden mondat valami újat közöljön a témáról. Az általános iskola bevezető szakaszában is arra kell törekednünk, hogy az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát hatékonyan fejlesszük, tehát nem elégedhetünk meg azzal, hogy a tanítványaink fogalmazása reprodukálás legyen, hanem ösztönöznünk kell őket az alkotásra. Mikor lesz a fogalmazás alkotás? Akkor, ha mondanivalónkat az olvasó számára alakítjuk, vagyis figyelembe vesszük, hogy kinek írunk. Ugyanis fogalmazásokat nem öncélúan írunk, hanem a kommunikációnk egyik eszközeként. Mivel a 3. évfolyamon a fogalmazási műveletvégzések még nem biztonságosak, a fogalmazástechnikai ismereteket a műveletvégzés előtt fel kell idéztetnünk a tanulókkal. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a fogalmazástechnikai ismeretek tudatos alkalmazását megfelelőképpen gyakorolják. 38–47. oldal

Az elbeszélő fogalmazás részei

A bevezetés A bevezetés az előzmények bemutatása. Ebben a rövid részben fel kell kelteni az olvasó figyelmét, és elő kell készíteni az események megértését. A bevezetésből ki kell derülnie, hogy miről szól a fogalmazás. Ezért általában a szereplőket, illetve az esemény helyét, idejét, okát mutatjuk be benne. A tárgyalás A tárgyalás a fogalmazás fő része. Jellemzője a rövidség és a világosság. Természetesen itt a rövidség azt jelenti, hogy kerülni kell a bőbeszédűséget. Amennyire lehet, törekedni kell a lényeg megragadására. A világosság pedig a gondolatok kifejezésére és rendjére vonatkozik. Nagyon fontos, hogy egy idegen ember is megértse az általunk alkotott szövegeket. Tehát a megértéshez szükséges összes információt tartalmaznia kell a megalkotott szövegeknek.

65


10/17/13 2:15 PM


A befejezés A befejezés lezárja, összegzi a történetet, így itt nincs helye az új gondolatok felvetésének. Általában megállapítást, állásfoglalást, véleményt, érzelmet, kívánságot, tanulságot tartalmaz. Természetesen a befejezésben a felsoroltak közül csak egy legyen, illetve a felsorolás korántsem teljes, azaz másképpen is befejezhető egy történet. 48–49. oldal

A fogalmazás tagolása

A szerkesztési ismeretek közül 3. osztályban a bevezetés-tárgyalás-befejezés hármas tagolását tanítjuk. Ide tartozik a bekezdés fogalma is, mellyel a diákok már az irodalomórákon megismerkedtek. A fogalmazás részekre tagolását ismert olvasmányok bevezető és befejező gondolatainak megfigyeltetésével, elemzésével készítjük elő. A tartalmi megfigyeltetés mellett a formai jellemzőkre is hívjuk fel a tanulók figyelmét. E téma tanításakor törekedjünk a fokozatosságra, először csak egy-egy rész megírását önállósítsuk. A fogalmazás készítésekor nagyon fontos az egyes részek összefüggése. A bevezetés előkészíti a tárgyalásban közölteket, a befejezés pedig a fő részből következik. Elsősorban az elbeszélő fogalmazásokban érvényesül az előzmény-esemény-következmény szerkezet. 52–55. oldal

Élénkítő elemek alkalmazása

A különböző élénkítő elemek alkalmazását ne várjuk el minden tanulótól azonos időben, hiszen olvasási szintjük, beszédstílusuk sem azonos. Sablonos, erőltetett megoldásokhoz vezet, ha például a fogalmazásokban kötelezően kell mindegyik mondatfajtát alkalmazni, vagy párbeszédet kell beiktatni az elbeszélés szövegébe. A megfelelő téma kiváltja ezeknek az elemeknek a beépülését. Szóláshasonlatok gyűjtése A tanulóknak egy általunk megadott szót kell állandósult szókapcsolattal kifejezniük. Ha elakadnának, segítségükre lehet a Magyar szókincstár (Tinta Könyvkiadó, 2005). Például: sír → eltörött a mécses → hull a könnye → itatja az egereket → könnybe lábad a szeme → sír, mint a záporeső Egy szó kifejezése jelentésszerkezettel Gyakran előfordul, hogy egy-egy szót nem tudunk helyettesíteni szinonimákkal. Ilyenkor is elkerülhetjük a szóismétlést, ha megpróbáljuk több szóval kifejezni, körülírni ezt a szót. Például: kígyó – csúszó-mászó állat izzad – verejtékben fürdik Szólásmagyarázat A mesék olvasásakor sok szólással találkoznak a gyerekek, amelyeknek nem mindig tudják a jelentését. Gyűjtessünk velük ilyeneket az olvasmányokból, majd ezek értelmezése után ösztönözzük a használatukat a fogalmazásíráskor. Például: Csak úgy kopog a szeme az éhségtől. Kitalálta, honnan fúj a szél. Lógó orral hagyta el a palotát. 66


10/17/13 2:15 PM


1. Ráhangolódás 1.1. A diákok 4 fős csoportokban ülnek. Mindegyik csoport kap egy borítékot, amelyben két kép (egy kutya és egy macska) darabjai vannak. A puzzle darabjait kell összeilleszteni a tanulóknak úgy, hogy két állatot kapjanak. (A képek a Mellékletben találhatók – 71. o.) 1.2. Spontán beszélgetés kezdeményezése • ▶ Kinek milyen élményei vannak a macskával, illetve a kutyával kapcsolatban? Rövid (pár mondatos) történetek meghallgatása. • ▶ Kinek van kutyája, macskája? Melyek a legjellemzőbb tulajdonságai? • ▶ Kutyát vagy macskát tartanál-e szívesebben? Miért? (Rövid érvek meghallgatása.) 2. Szólás értelmezése A mai történetünknek egy kutya és egy macska lesz a főszereplője. Az alábbi szólás értelmezése önállóan, illetve segítséggel. Kutya macska barátság. a) Ha ismered a szólás jelentését, készíts hozzá egy rövid értelmezést! b) Ha nem ismered a szólás jelentését, keresd meg O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvében! A szólás közös értelmezése.

Tanári, tanulói tevékenységek

Osztályszintű munka

Csoportmunka

Munkaformák, módszerek

Hatékony, önálló tanulás: Differenciált rétegmunka információkeresés. Személyes kompetencia: az önismeret fejlesztése a differenciált rétegmunka során.

Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli kapcsolattartás, szóbeli kifejezőképesség.

Szociális kompetencia: hatékony együttműködés a csoportmunka során.

Kulcskompetenciák, készségek, képességek

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (lehetőség szerint minden csoportban legyen egy).

Csoportalakítás, a csoportlétszámnak megfelelő boríték, a borítékokban egy kutyát és egy macskát ábrázoló kép darabjai.

Feltételek, eszközök

Évfolyam: 3. évfolyam Témakör: Az elbeszélő fogalmazás Az óra anyaga: A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, rokon értelmű szavak, különböző mondatfajták.

Óravázlat


67

10/17/13 2:15 PM


Kulcskompetenciák, készségek, képességek Szociális kompetencia: hatékony együttműködés a csoportmunka során.

4.3. Félmondatos tartalommondás. (Az egyik tanuló elkezdi a mondatot, a társa pedig befejezi.) 5. Az esemény előzménye és következménye A megalkotott történet előzményét és következményét kell megkeresni színes korongok módszerrel. Csoportbeszámoló módszerrel ismertetik a csoportok az ötleteiket. A történet kiegészítése a megfelelő mondatokkal.

4.2. Szövegalkotás a képsor és a megadott szavak, kifejezések alapján időrendben. A mondatok közötti tartalom megteremtése.

békésen szunyókált megleckézteti óvatosan lecsúsztatta pórul járt keservesen nyivákolt

Matematikai kompetencia: logikai gondolkodás. Személyes kompetencia: a képzelet fejlesztése, önállóság, kreativitás. Szociális kompetencia: hatékony együttműködés a csoportmunka során.

Narratív kompetencia: a visszaadás képessége.

Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli szövegalkotás, a beszédmegértés képessége.

Hatékony, önálló tanulás: ok-okozati összefüggések felismerése, logikai gondolkodás, következtetések.

3. Képsor értelmezése A Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam 55. oldal 8. a) feladatrészénél található képsor megfigyelése, értelmezése szóforgó módszerrel. A csoportok meghallgatják egymás ötleteit, és kiválasztják, me- Hatékony, önálló tanulás: lyik csoport története tetszett nekik a legjobban. a képi információk feldolgozásának képessége. 4. Történetépítés az adott kifejezésekkel 4.1. A képsor fölötti szavak, kifejezések olvasása némán, majd Anyanyelvi kommunikáció: a szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. hangosan hangsúlyozva.



Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam (Apáczai Kiadó) 55. oldal 8. a) feladat.

Kooperatív mun- Színes korongok. ka

Páros munka



Kooperatív mun- Fogalmazás munkafüzet 3. ka évfolyam (Apáczai Kiadó) 55. oldal 8. a) feladat.



68

10/17/13 2:15 PM


Anyanyelvi kommunikáció: helyes és kreatív nyelvhasználat, szókincsbővítés.

Kulcskompetenciák, készségek, képességek Csoportmunka


Időkitöltő Lásd Melléklet 4. és 6. feladat. A tanulói megoldások meghallgatása. 7. Címadás a) A megalkotott szöveghez cím választása kerekasztal módszerrel. A címadás indoklása, megbeszélése. b) A megalkotott szöveghez címek alkotása különböző szempontok alapján: • • egyetlen szóval; • • szókapcsolattal; • • kérdő mondattal; • • felkiáltó mondattal. A legötletesebb cím kiválasztása.

A hatékony, önálló tanulás: Kooperatív muna tanultak alkalmazása új helyzetben. ka

Egyéni munka

6.2. Rokon értelmű szavak gyűjtése (lásd Melléklet 3. feladat). A megalkotott szöveg választékosabbá tétele a rokon értel- Hatékony, önálló tanulás: az egyes tudásterületek közötti kapmű szavak használatával. csolatok felismerése, 6.3. A történet élményszerűbbé tétele különböző mondatfajták- a tanultak alkalmazása új helyzetben, Kooperatív muninformációkeresés. ka kal. Kockázás: A csoportok dobókockával dobnak. Ha a dobott szám páros, akkor felkiáltó mondattal, ha páratlan, akkor óhajtó mondattal kell kiegészíteni a történetet.

6. A megalkotott szöveg választékosabbá tétele 6.1. Szólások értelmezése (lásd Melléklet 2. feladat) A szólások beépítése a történetbe.


A Mellékletben található feladatlap. Dobókocka.

Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam (Apáczai Kiadó) 84–85. oldal, Tanulói szókincstár.




69

10/17/13 2:15 PM


A hatékony, önálló tanulás: lényegkiemelés, következtetés.

Kulcskompetenciák, készségek, képességek Csoportmunka


9. Kreatív szövegalkotás Anyanyelvi kommunikáció: Csoportmunka a) A történet eljátszása bábokkal. kreatív szövegalkotás, b) Történetalkotás valamelyik szereplő helyébe való beleéléssel. kommunikáció a különböző nézőpontok figyelembevételével. Kezdeményezőképesség és vállalkoA bábjáték és a történet meghallgatása. zói kompetencia: vállalkozókészség. Szociális kompetencia: tolerancia. 10. Az órai munka értékelése Személyes kompetencia: önértéke- Osztályszintű A csoportok aktivitásának, a tanulók egyéni szereplésének érté- lés, önellenőrzés. munka kelése.

8. A történet tanulságának megfogalmazása Közmondások értelmezése csoportban. A történet tanulságát legtalálóbban kifejező közmondás kiválasztása. (Lásd Melléklet 5. feladat.)


Bábok: kutya, macska, virágcserép, gereblye. Háttérkép: családi ház rajza.

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (lehetőség szerint minden csoportban legyen egy). A Mellékletben található feladatlap. Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam (Apáczai Kiadó) 55. oldal 8. b) feladat.



70

10/17/13 2:15 PM


Mellékletek Képek

71


10/17/13 2:15 PM


Feladatlap I. 1. Szereplők: _______________________________________________________________ 2. Kösd össze!

Szikrát szór a szeme.

huncut

Még a szeme sem áll jól.

szomorú

Lógatja az orrát.

mérges

3. Írj a rejtvényábrába rokon értelmű szavakat a 84–85. oldalon található Tanulói szókincstár segítségével! 1.

1. nevet 2. tanul

2.

U

3. gondolkodik 4. fekszik

3. 4.

5. dühös

K

T Y

5.

A

4. Ki mondhatta a mesében a következő mondatot? Miért mondta? Milyen ostoba voltam! 5. Melyik közmondás fejezi ki legtalálóbban a történet lényegét? Húzd alá! Indokold a választásodat! Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa. Előbb gondolkodj, aztán cselekedj! Azt becsüld, ami van! 6. Fogalmazd meg, milyen jó tanácsokat adnál a macskának, ha te lennél az anyja!

72


10/17/13 2:15 PM


Feladatlap II. 1. Szereplők: _______________________________________________________________ 2. Kösd össze!

Szikrát szór a szeme.

huncut

Még a szeme sem áll jól.

szomorú

Lógatja az orrát.

mérges

3. Írj a rejtvényábrába rokon értelmű szavakat a 84–85. oldalon található Tanulói szókincstár segítségével! 1.

1. folyton 2. leleményes

2.

A

3. veszekedik

3. 4.

4. buta 5.

5. dob 6. megfog

M

6.

C S K A

4. Ki mondhatta a mesében a következő mondatot? Miért mondta? Milyen ostoba voltam! 5. Melyik közmondás fejezi ki legtalálóbban a történet lényegét? Húzd alá! Indokold a választásodat! Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa. Előbb gondolkodj, aztán cselekedj! Azt becsüld, ami van! 6. Fogalmazd meg, milyen jó tanácsokat adnál a macskának, ha te lennél az anyja!

73


10/17/13 2:15 PM


A feladatlap 3. feladatának a megoldása:

1.

K

A

K

U

L

3.

T

E

N

5.

H

1. nevet 2. tanul

2.

O

3. gondolkodik 4. fekszik

4.

H

5. dühös

2.

6.

M

Ö

P

R

E

N

Y

É

L

A

R

A

G

O

S

I

N

V

A

S

Z

3.

C

I

4.

O

S

5.

L

Ö

K

E

G

M

A

R

4. buta

6. megfog

G

M

A

3. veszekedik

5. dob

A

1.

1. folyton 2. leleményes

C

G

D

I

G

V

A

K

O

T

O

B

A

R

K

O

L

D

I

K

A tanítási tervezetben alkalmazott kooperatív módszerek rövid bemutatása: Szóforgó ▶ A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban elmondják egymásnak a gondolataikat. Egyszerre egy dolgot lehet említeni. Egy-egy tag beszédidejét meg lehet határozni. Ha az utolsó csoporttag is megszólalt, újra az első következik, és így tovább. Addig folytatják, amíg el nem fogy a mondanivalójuk. Kerekasztal ▶ A szóforgó írásbeli változata. Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. A diákok a lapra feljegyzik a témával kapcsolatos gondolataikat. Színes korongok ▶ Minden diák ugyanannyi, de különböző színű korongot kap a csoporton belül. Ha egy csoporttag hozzászól a témához, egy korongot le kell tennie az asztalra. Ez a diák csak akkor szólhat újra, ha már mindenki letett legalább egy korongot. Akinek a korongja elfogyott, nem szólhat hozzá többé. (Az egyenlő részvétel biztosítása.) Csoportbeszámoló ▶ A munka befejezése után a szóvivők a szóforgó szabályai szerint beszámolnak az adott feladatról. A többi diák, illetve a tanító szükség esetén kiegészíti a beszámolót.

74


10/17/13 2:15 PM

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 3. évfolyam 56–57. oldal

A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás gyakorlása

Mivel diákjaink már többé-kevésbé elsajátították a fogalmazástechnikai alapismereteket, így megpróbálkozhatnak az önálló szövegalkotással. Az előkészítést minden témánál átgondoltan kell megterveznünk.

Fogalmazás készítése megfigyelés vagy élmény alapján A fogalmazáskészítés valamennyi műveletére kiterjedő részletes előkészítést végeztessünk a megfigyelésen és a közös élményen alapuló témáknál. Ilyenkor a fogalmazási műveletvégzések sorrendje a következő legyen: 1. témaválasztás, 2. anyaggyűjtés, 3. címadás, 4. az anyag elrendezése, 5. végleges formába öntés, stilizálás.

Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján Az olvasmányélményen alapuló fogalmazások előkészítésekor az anyaggyűjtést megkülönböztetett figyelemmel végezzük. Törekedjünk rá, hogy a szükséges nyelvi eszközöket birtokba vegyék a tanulók. Szánjunk több időt a lényeges gondolatok kiválasztására, az elrendezés és a szerkesztés műveleteire. Az előkészítés során megállapodhatunk abban is, hogy tanítványaink elhagyhatják a szöveg párbeszédes részeit. A mese A mesék közel állnak a gyerekekhez, szeretik olvasni, hallgatni őket. Az ügyesebb tanulók már arra is képesek, hogy az olvasott mese tartalmát tömören lejegyezzék. Ugyanakkor a gyengébb képességűek számára is megfelelő alapot nyújtanak, mert nyelvileg megformált forrásból meríthetnek. Mivel ezeken a fogalmazásórákon elsősorban az önálló írásbeli tevékenységen van a hangsúly, alkalmazzunk differenciált tanulásszervezést, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő feladatot kapjon. Teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy tanítványaink fantáziája, kreativitása kibontakozhasson. A következő két mese Rádai Boglárka 3. évfolyamos tanuló munkája. Csillagjáró Valahol messze a hegyek között volt egy kis falu. Ebben a faluban élt egy fiú, akit Petykónak hívtak. Petykó mindent magának akart. A legnagyobb házat, a legjobb földet, a legszebb lány szívét. Hogy céljait elérje, a csalástól sem riadt vissza. Így aztán egy barátja sem volt, és Anna szívét sem tudta maga felé fordítani. Hamarosan teljesen magára maradt. Egy nap szomorúan baktatott föl a padlásra. A padláson sok értékes dolog hevert, hiszen Petykó mindig mindenből újat vett. A padlásfeljáró mellett egy régi aranykeretes tükör állt. Petykó leült egy karosszékbe, és a tükröt bámulta. – Mivel hódítsam meg Anna szívét? – mondta félhangosan Petykó. – Tudom már! Egy igazi csillagot hozok neki, annak nem tud ellenállni! Ebben a pillanatban megszólalt a tükör: – Igazi csillagot nem hozhatsz a Földre! – Miért ne hozhatnék?! Én mindent megszerzek, amit akarok! – Én segítek neked feljutni a csillagokig, ott majd meglátod, mire vagy képes. Nyúlj a fiókba, vegyél ki egy esernyőt és egy sípot, aztán állj elém! Petykó nagyon vágyott a csillagra, így szót fogadott a tükörnek. – Az esernyővel kormányozni tudod magad, és ha megfújod a sípot, visszajutsz a Földre. De vigyázz, a síp csak háromszor fogad szót neked! – mondta a tükör. Petykó kinyitotta az esernyőt, egy pillanatra behunyta a szemét, s már fönt is volt a tündöklő csillagok között. Körülnézett, s a legközelebbi fényes csillagot megfogva belefújt a sípba. Egy pillanat múlva a Földön volt. Kinyitotta a szemét, hogy gyönyörködjön a csillag fényében, de a kezében csak egy szürke kavicsot tartott. Mérgesen elhajította, és újra a csillagok felé vette útját. Elhatározta, hogy most alaposabban körülnéz. 75


10/17/13 2:15 PM


– Ilyen selejtet mégsem vihetek Annának! Esernyőjével ide-oda kormányozva magát keresgélt. Egyszer keserves sírás ütötte meg a fülét. Egy apró, fényes rózsaszínű csillag zokogott. – Hát neked mi bajod? – kérdezte Petykó. – Elvesztettem a testvérkémet! Petykó kérges szívében megmozdult valami. Másodszor is a sípjába fújt, és a Földre érve megkereste az elhajított csillagot. Visszavitte az égbe, ahol a kis csillag újra ragyogni kezdett. A két csillag körbetáncolta Petykót, és örömükben énekeltek. Petykó lelkében csodálatos változás játszódott le. Szívéből eltűnt az irigység és a kapzsiság, és megtelt szeretettel. A harmadik sípszóval ezt a sugárzást vitte a Földre. Ma övé a legbarátságosabb ház a faluban, ajtaja mindenki előtt nyitva áll. Megházasodott, a feleségét Annának hívják. Ha találkozni akartok vele, csak így kérdezősködjetek: – Melyik a Csillagjáró háza? Egy komiszkodó hangyafiú Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, még az Üveghegyeken is túl, még a Nagy Mély Gödrökön is túl, most már semmin sem túl, mert eljutottunk a Kerekerdőhöz. A Kerekerdő közepén volt egy kerek tisztás. A kerek tisztás közepén, ott ahol legjobban sütött a nap, volt egy kerek hangyaboly. A hangyabolyban annyi hangya lakott, hogy magam sem tudom a számát, de volt közöttük egy hangyafiú, akit Komiszkának hívtak. Ez a mese arról szól, hogy mivel érdemelte ki ezt a furcsa nevet. Komiszka, akit ekkor még nem így hívtak, népes családban élt. Az első olyan komiszságot amelynek híre ment, egy születésnapi ünnepségen követte el. Fogócskázott a barátaival, és úgy kiütötte testvére kezéből a tortát, hogy mindenki fejtől potrohig tejszínhabos lett. Ettől kezdve egymást érték a komiszságok. Egy alkalommal azzal szórakozott, hogy a dolgozók szagnyomait összekeverte. Így azok eltévedtek, és a gyűjtött ennivalót a szomszédos bolyba vitték. Aznap este mindenki éhesen feküdt le. Egy esős délután bújócskázás közben úgy összetaposta a gombaültetvényt, hogy az egészet újra kellett telepíteni. Most már a királynő is maga elé hívatta. – Komisz kölyök vagy! – mondta mérgesen. Ettől a naptól kezdve a hangyafiút a barátai Komiszkának szólították. Néhány nappal később Komiszka éppen az éléskamrában torkoskodott, amikor furcsa zajt hallott. Kikukucskált az ajtórésen. – Jaj, a vöröshangyák! Törte a fejét, mit csináljon. Hirtelen ragyogó ötlete támadt. Felkapott egy nagy doboz illatos faké regkonzervet, és a támadók elé öntötte. Azok mohón estek neki az ételnek. Komiszka gyorsan a katonahangyákhoz szaladt. – A vöröshangyák megtámadták a bolyt!! Szerencsére a katonák hittek neki. Erőltetett menetben vonultak az éléskamra felé. Sikerült meglepniük a lakmározó ellenséget, és mind egy szálig kizavarták őket. A győzelem híre gyorsan terjedt, mindenki ünnepelt. A királynő ismét hívatta Komiszkát. – Derék gyerek vagy te, Komiszka! – mondta mosolyogva, még a csápjai is rezegtek örömében. Így mentette meg a legkomiszabb kis hangya a hangyabolyt. Aki nem hiszi, járjon utána! Az utat tudjátok... A monda A történelmi olvasmányokból szerzett élmények is hálás témaként kínálkoznak. Azonban csak olyan szemelvények közül válogassunk, amelyek elegendő ismeretet nyújtanak a fogalmazások megírásához. Az anyanyelvi integráció lehetőséget nyújt arra, hogy a fogalmazások közvetett előkészítése már olvasásórán megtörténjen, így a fogalmazásórák elején elevenítsük fel a tanulókkal a szereplőket és jellemző tulajdonságaikat.

76


10/17/13 2:15 PM


1. Ráhangolódás 1.1. Egy rövid részlet felolvasása után a gyerekeknek ki kell találniuk, hogy melyik állatról szól a szöveg (1. melléklet). 1.2. Könyvajánlás Nógrádi Gábor – Cakó Ferenc: Segítség, ember! 1.3. A mai történetnek a róka lesz a főszereplője. A tanulók által ismert történetek, mesék tartalmának rövid felelevenítése. Fekete István Vuk című regénye, a tartalom rövid ismertetése. 2. A róka tulajdonságai 2.1. A diákok előzetes ismereteinek összegyűjtése a rókáról az ötletbörze módszerrel (2. melléklet). 2.2. A mellékelt feladatlap (6. melléklet) 1. feladatának megoldása. (Természetesen nem feltétlenül szükséges a feladatlap elkészítése, a gyerekek a füzetbe is írhatnak.) A főszereplő nevének és három tulajdonságának lejegyzése emlékezetből. 3. Mondat befejezése a kötőszavaknak megfelelően Egy rókáról szóló mondat folytatása a megadott kötőszavak alapján. A diákok párokban dolgoznak, majd néhány tanulói megoldás meghallgatása, értékelése után a gyerekek önállóan fejezik be a mondatokat. A mellékelt feladatlap (6. melléklet) 2. feladat. Az összetett mondatok dallamformálásának gyakorlása.


Anyanyelvi kommunikáció: szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat, beszédtempó, ritmus, helyesírás, íráskészség.

Kooperatív munka

Hatékony, önálló tanulás: a tudás megosztása másokkal. Szociális kompetencia: hatékony együttműködés, odafigyelés másokra.

Páros munka, egyéni munka

Egyéni munka



Anyanyelvi kommunikáció: hallott szöveg megértése, információk feldolgozása, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: kommunikálás, vállalkozókészség.


Évfolyam: 3. évfolyam Témakör: Az elbeszélő fogalmazás Az óra anyaga: A szövegértés és a szövegalkotás összekapcsolása Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján (2 x 45 perc)

Óravázlat

A Mellékletben található feladatlap.

Egy róka képe (lehetőség szerint minden csoportban legyen egy-egy), csoportonként A/4-es lap. A Mellékletben található feladatlap.

Könyvek: • Nógrádi Gábor – Cakó Ferenc: Segítség, ember! Presskontakt, 2005. • Fekete István: Vuk.



77

10/17/13 2:15 PM


Személyes kompetencia: önállóság, önkontroll.

Szociális kompetencia: segítségnyújtás, hatékony együttműködés.

Anyanyelvi kommunikáció: az információk feldolgozásának képessége, szókincsbővítés, a szóhasználat fejlesztése.

Hatékony, önálló tanulás: információkeresés, információkérés, a tudás másokkal való megosztása, új ismeretek feldolgozása, beépítése.


Anyanyelvi kommunikáció: 5.2. A fogalmazás bevezetésének megfogalmazása, amely arszóbeli szövegalkotás, ról szól, hogy a róka nagyon éhes volt. Az éhes szó helyett helyes és kreatív nyelvhasználat. azonban egy hasonló jelentésű szólást kell használniuk a diákoknak. Pl.: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy róka, aki csillagokat látott az éhségtől.

4.2. Azon szólások jelentésének a magyarázata, értelmezése amelyeket nem kellett aláhúzni. Minden lében kanál. (nyüzsgő) Minden hájjal megkent. (kötekedő) Ég a keze alatt a munka. (szorgos) Köti az ebet a karóhoz. (makacs) 5. A történet bevezetése 5.1. A róka táplálékainak összegyűjtése szóforgó módszerrel vagy a 3. mellékletben megadott betűrács segítségével a csoportfejtörő módszerrel. Időkitöltő: Tápláléklánc készítése.

4. Szólások értelmezése 4.1. A mellékelt feladatlap (6. melléklet) 3. feladatában azokat a szólásokat kell aláhúzni, amelyek azt fejezik ki, hogy valaki vagy valami éhes. Az éhkoppot nyeli. Csillagokat lát az éhségtől. Delet harangoznak a gyomrában. Éhes, mint a farkas. Kopog a szeme az éhségtől. Majd kilyukad a gyomra.


Csoportmunka

Kooperatív munka

Csoportmunka


A csoportoknak a Mellékletben található betűrács.

A Mellékletben található feladatlap. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (lehetőség szerint minden csoportban legyen egy).



78

10/17/13 2:15 PM

Kulcskompetenciák, készségek, képességek 6. A történet megfogalmazása Anyanyelvi kommunikáció: 6.1. Vajon mit csinált a róka, ha nem talált eleséget? Tanulói szóbeli szövegalkotás, ötletek meghallgatása a színes korongok módszerrel. helyes és kreatív nyelvhasználat, szóA csoportok csoportbeszámoló módszerrel ismertetik az kincsbővítés, ötleteiket. verbális kommunikáció. 6.2. Az alábbi négy gondolat egy mondattá fűzése. A szóismét Narratív kompetencia: lés elkerülése. az olvasottak visszaadása. A mellékelt feladatlap (6. melléklet) 4. feladat. Hatékony, önálló tanulás: A róka átugrott a kerítésen. A róka elcsípte a tyúkot. az információk összegyűjtése, A tyúk kárált. A kárálás hangos volt. a tanultak alkalmazása, Pl.: A róka átugrott a kerítésen és elcsípte a tyúkot, aki hangos lényegkiemelés. kárálásba kezdett. Szociális kompetencia: A történet kiegészítése a megfelelő mondatokkal. hatékony együttműködés, odafigye6.3. A történet folytatása Ezópusz meséje alapján. A diákok vagy lés másokra, segítségnyújtás, toleranönállóan ismerkednek meg a szöveggel, vagy meghallgatják. cia, kompromisszumra való törekvés. A meserészlet a 4. mellékletben olvasható. 6.4. A szöveg értelmezése, szómagyarázat. Személyes kompetencia: A javasolt szavak, kifejezések a szómagyarázathoz: eredetiség, nyitottság, önállóság, önmenti az irháját, iszkol, rubinvörös, roskadozó tőke, illetve ellenőrzés, önértékelés. lugas (ezért nem érte el a szőlőt a róka). 6.5. A történet tanulságának értelmezése. (Savanyú a szőlő.) 6.6. A mese szövegében található kifejezések alkotása megadott Kezdeményezőképesség és vállalszavakból. kozói kompetencia: A szószerkezetek időrendbe állítása számozással. egyéni és csapatmunkában történő A mellékelt feladatlap (6. melléklet) 5. feladata. munkavégzés, szervezés, tervezés. Megoldás: dühös házőrző; reszketve iszkolt; szomjúság gyötörte; sóváEsztétikai-művészeti tudatosság: rogva nézte; rubinvörös fürtök; óvatosan körülnézett; morog- belsőkép-készítés, nyitottság, érdekva odébbállt lődés, fogékonyság. 6.7. Tartalmilag összefüggő mondatok alkotása. A történet megfogalmazása a mese, illetve a meséből való kifejezések felhasználásával.




Ezópusz meséi (Alexandra kiadó),

A Mellékletben található feladatlap.

Színes korongok.


Csoportmunka

Osztályszintű munka Csoportmunka

Egyéni és csoportmunka vagy Magyar értelmező kéziszóosztályszintű tár (Akadémiai Kiadó). munka




79

10/17/13 2:15 PM


10. Az elkészült fogalmazások bemutatása, értékelése Néhány tanulói fogalmazás meghallgatása, rövid értékelése a megadott szempontok alapján, szükség esetén javításuk. (Természetesen a pedagógus feladata az önálló tanulói munkák javítása és a fejlesztő értékelés megfogalmazása.) 11. A történet rajzos feldolgozása a) Az elkészült fogalmazáshoz illusztráció vagy képsor készítése. b) Az elkészült fogalmazás alapján képregény készítése. c) Az elkészült munkákból kiállítás készítése.

7. A történet befejezése A történet befejezésének megfogalmazása • • a valóságnak megfelelően; • • ahogy a valóságban nem történhetne meg. A fantázia és a valóság megkülönböztetése. 8. Címadás A megalkotott szöveghez cím választása szóforgó módszerrel. A címadás indoklása, megbeszélése. A legötletesebb cím kiválasztása. 9. Írásbeli szövegalkotás Önálló fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján. A fogalmazás tagolása. Az elkészült munkák önellenőrzése néhány megadott szempont alapján.


Csoportmunka


Szociális kompetencia: kudarctűrés, rugalmasság, különböző nézőpontok figyelembevétele, megértése. Esztétikai-művészeti tudatosság: képzelet, kreativitás, művészi önkifejezés, saját nézőpont összevetése mások véleményével.

Anyanyelvi kommunikáció: írásbeli szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat, helyesírás, írás. Normatív kompetencia: szabálykövetés. Személyes kompetencia: önellenőrzés, önértékelés.

Kooperatív vagy páros munka


Egyéni munka

A hatékony, önálló tanulás: Kooperatív a tanultak alkalmazása új helyzetben. munka

Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat.


Rajzlap, színes ceruzák, filctollak, festékek.

Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyam (Apáczai Kiadó) 87. oldal Az önellenőrzés szempontjai.



80

10/17/13 2:15 PM

Kulcskompetenciák, készségek, képességek 12. Kreatív szövegalkotás Anyanyelvi kommunikáció: szóbeli szövegalkotás, a) A történet eljátszása némajátékkal. Egyetlen szó elhangzása nélkül, mozdulatokkal kell helyes és kreatív nyelvhasználat, megjeleníteni a mese legfontosabb mozzanatait, eseményeit. kommunikáció a különböző nézőb) Történetalkotás a szőlőfürt helyébe való beleéléssel. pontok figyelembevételével, nonverbális kommunikáció. Képzeld magad egy szőlőfürt helyébe! Kezdeményezőképesség és vállalkoMit látsz? Milyen érzéseid vannak? Meséld el a történetet! zói kompetencia: vállalkozókészség. c) Interjúkészítés a rókával. Szociális kompetencia: tolerancia. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, szervezés, tervezés. A hatékony, önálló tanulás: 13. Kutatómunka Hasonló témájú versek, verses mesék keresése a könyvtárban, olvasóvá nevelés. illetve az interneten. (Néhány szemelvény a 5. mellékletben Digitális kompetencia: található.) Az összegyűjtött munkából rövid részletek kifejező felolvasása. az információ megkeresése, összegyűjtése. 14. A tanulói munka, az aktivitás értékelése A tanulók csoportjukban értékelik saját munkájukat és a többi- Személyes kompetencia: önértékeek munkáját. lés, önellenőrzés.



Csoportmunka

Csoportmunka

Differenciált rétegmunka, csoportmunka, egyéni munka


Internet-hozzáférés, könyvtárlátogatás megszervezése.



81

10/17/13 2:15 PM


Mellékletek 1. melléklet – Szövegrészlet „Nem láttatok egy hollót erre repülni véletlenül sajttal a szájában? Tudjátok, a holló az a nagy fekete madár. De nehogy azt higgyétek már, hogy bántani akarom a hollót! Csak meg akarom tőle kérdezni, hogy hány óra. Azt mondjátok, azt ti is tudjátok? Kit érdekel? A ti szátokban nincs sajt! Csak mondjátok, mondogassátok rám nyugodtan, hogy ravaszdi, meg furfangos, és csalafinta csalavér. Az nekem dicséret.” Nógrádi Gábor – Cakó Ferenc: Segítség, ember! (részlet) 2. melléklet – Ötletbörze Meghatározott szabályok szerint (pl. szóforgó vagy kerekasztal módszerrel) vagy teljesen szabadon minden résztvevő elmondja, felírja a témával kapcsolatos ötletét, melyet a csoport többi tagja nem értékel. csalafinta Pl.: emlős ravasz lompos farkú szereti a tyúkot vörös

ragadozó

megeszi a gyümölcsöt 3. melléklet – Betűrács

Állítsd össze Róka koma étlapját! Kedvenc eledeleinek nevét vízszintesen és függőlegesen olvashatod a betűrácsban.

W E

E

L

I

Ő Z G

I

D A R

K

K A

B

É

B

I

Z

L

O P Ő

I

A U R

I

K Ú A

T O

T

A G

J

Á

S

A

S

D Y

F

G H Z

S

N Y Ú

L

J

K

T

V A D K A C

S

A

Megoldás: vadkacsa, kakas, tojás, liba, őzgida, béka, tyúk, nyúl, egér, giliszta 82


10/17/13 2:15 PM


4. melléklet – Szövegrészlet Ezópusz: A róka és a szőlő (részlet) A gazda dühös házőrzője elkergette a rókát. A ravaszdi alig tudta ép bőrrel menteni irháját. Minden ízében reszketve iszkolt át a mezőn, majd egy kertbe ért. A szőlőtőkék hűsében kicsit megpihent. Ahogy megnyugodott, iszonyú szomjúság kezdte gyötörni. Sóvárogva nézte az aranyló nap fényében csillogó rubinvörös fürtöket. – Megkóstolom – határozta el, és a leggazdagabban roskadozó tőke alá sompolygott. Óvatosan körülnézett, nincs-e kutya a közelben, nem közeledik-e a gazda. De senkit nem látott. A róka nekirugaszkodott, de a legalsó fürt is túl magasan volt; nem érte el. Újra és újra nekiveselkedett, de sehogy sem sikerült elérnie. Végül morogva odébbállt. – Tulajdonképpen nem is kívánom a szőlőt. Ha érett lenne, szednék belőle. De ez nem kell: savanyú. 5. melléklet Tanulságos állatmesék Jean de La Fontaine meséi alapján A róka és a szőlő (Fordította: Bakó Krisztina) Egyszer egy róka az éhségtől már alig látott. Ekkor hirtelen észrevett egy magas lugason gyönyörű szép érett, bíborvörös szőlőfürtöket. Szívesen elfogyasztotta volna őket, ám hiába ágaskodott, nem ért el egyet sem. Ekkor így szólt magában: Ugyan, hiszen még éretlenek! Legfeljebb a pórnépnek jók! Savanyú a szőlő! La Fontaine: A róka és a szőlő (Rónay György feldolgozása) Róka koma a szőlőhegyre tartott. Az első, akivel találkozott, A farkas megkérdezte: „Mit akarsz ott?” a farkas volt; így hunyorgott feléje: Felelt a róka: „A tyúkpecsenye „Nos, ízlett?” után jólesnék egy kis csemege.” – „Mi?” És ment. A szőlőben a lugasok – „A csemege!” léceiről dúsan lógott a sok – „Miféle csemege?” finom fürt. Rókánk lábujjhegyre állva – „Hát a szőlő!” ágaskodott utánuk, de hiába: – „Ja, vagy úgy? nem érte el, s búsan elkullogott. Nem kellett. Utálom a savanyút.” A róka és a szőlőfürt (Erdélyi mese) A róka híres nyalánk-falánk, nemcsak galamb- és csirkesültre feni a fogát, hanem még az édes szőlőt is nagyon szereti. Egyszer egy kerítés mellett ballagott, és észrevette, hogy pompás, érett szőlőfürtök csüngenek le róla. – Ahá! – szólt – éppen jókor jöttem ide, mert nagyon éhes vagyok. De amint a fürtökhöz akar nyúlni, látja, hogy igen magasan vannak. Ágaskodott, kapaszkodott feléjük, mert nagyon csábították a szép fürtök, de hiába. Hasztalan volt minden ágaskodás-kapaszkodás; hiába ugrott fel egészen a fürtökig, és tátogott nagyokat, mert az utolsó pillanatban mindig visszabukott. A sok hiábavaló erőlködés felmérgesítette a rókát, szidni kezdte a fürtöket, amelyek pedig őt nem bántották, és dühösen ezt mondta: – Nekem bizony nem kell ez a savanyú szőlő! Könnyen le tudnám szedni, de még éretlen, és csak összehúzza az ember száját. Inkább hazamegyek, és valami jót falatozok otthon. Akik azonban ezt hallották, csak kinevették, mert a nyalánk-falánk róka ezúttal jól megjárta. – A komának savanyú a szőlő – mondották. – De ne higgyetek neki, mert őkelme nagy hazug. 83


10/17/13 2:15 PM


6. melléklet – Feladatlap 1. Az állat neve: __________________________ Tulajdonságai: _ _____________________________________________________ 2. Ez az állat ravasz, mert …

de …

ezért …

pedig …

3.

ÉHES Minden lében kanál. Az éhkoppot nyeli. Csillagokat lát az éhségtől. Delet harangoznak a gyomrában. Éhes, mint a farkas. Minden hájjal megkent. Kopog a szeme az éhségtől. Ég a keze alatt a munka. Majd kilyukad a gyomra. Köti az ebet a karóhoz.

4. Mondatok: A róka átugrott a kerítésen. A róka elcsípte a tyúkot. A tyúk kárált. A kárálás hangos volt. 5.

szomjúság

odébbállt

dühös

fürtök

reszketve

házőrző

rubinvörös

gyötörte

óvatosan

iszkolt

morogva

körülnézett

sóvárogva

nézte

84


10/17/13 2:15 PM


Fogalmazás készítése képzelet alapján Az olyan témájú fogalmazások elkészítésekor, amelyeknél nagy szükség van a diákok képzeletére, nem vezet eredményre, ha túlzottan előkészítjük a témát. Ez ugyanis gátolja a tanulók alkotói szabadságát, megakadályozza az eredetiséget, az egyéni gondolatok megfogalmazását. Célravezetőbb, ha valamiképpen megmozgatjuk a tanulók fantáziáját. Például gyűjtessük össze az események előzményére, következményére vagy magára az eseményre vonatkozó ötleteiket, elképzeléseiket. A következő két tanulói fogalmazásrészlet ugyanannak a mondatnak a folytatása, de mégis merőben más történet kerekedett ki belőle. A hibákat szándékosan nem javítottam ki, mert nem akartam semmilyen módon megváltoztatni a gyerekek munkáját. Akár oda is adhatjuk a tanítványainknak, hogy javítsák ki a hibákat.

85


10/17/13 2:15 PM


70–74. oldal

Párbeszéd az elbeszélésben

A párbeszéd élénkítő elem, alkalmazását ne követeljük meg minden tanulótól, mert sablonos, erőltetett megoldásokhoz vezethet. Tanulóink a Fogalmazás munkafüzet segítségével párbeszédet szerkeszthetnek olvasmányhoz (73/1. feladat), hiányos párbeszédeket egészíthetnek ki (73/2. feladat), meserészleteket, szövegeket alakíthatnak át párbeszéddé (74/3. feladat), elbeszéléseket egészíthetnek ki párbeszédes részekkel, és önállóan is készíthetnek egy adott témához (74/4. feladat). A párbeszédes forma alkalmazása előtt a diákokkal megfigyeltetjük a párbeszéd írásmódját, írásjeleit, illetve megismertetjük velük azokat a helyesírási szabályokat, amelyeket be kell tartaniuk a párbeszéd írásakor. Egy lehetséges feldolgozási mód: Előzetes házi feladat lehet a Hétszínvilág olvasókönyv Ludas Matyi című népmeséjéből párbeszédes részek másoltatása. „Behajtja Matyi a tizenhat libát.... ... – Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer!” „Azt mondja Matyi egyszer... – Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott megtaláljuk!” „– Na – mondja –, azt hiszem, ez jó lesz. Jöjjön csak az úr, ölelje át maga is!”

86


10/17/13 2:15 PM


Ezt követheti a párbeszédet jelölő gondolatjelek átírása színessel, illetve használatuk megfigyelése. ◆ Ha egy szereplő megszólal, mondanivalóját új sorba írjuk, és gondolatjelet teszünk elé, utána viszont nem. Például: „ – Uram, itt igazán szép fák vannak, hanem még azt a fát nem látom, amelyikre a legnagyobb szükség volna. – Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott megtaláljuk!” ◆ Ha ugyanaz a szereplő több gondolatot folyamatosan közöl, újabb gondolatjelet már nem teszünk. Például: „ – Nem-e? No, majd mindjárt adok én neked két máriást!” ◆ Ha a mesélő magyarázó mondata követi a szereplő szavait, akkor a szereplő szavait gondolatjelpár fogja közre. Például: „ – Most mehetsz haza – mondta a földesúr. – Hát a pénz? – bőgött Matyi.” ◆ Ha a mesélő mondata megszakítja a szereplő szavait, a megszakítás után újabb gondolatjel következik. Például: „– Na – mondja – , azt hiszem, ez jó lesz.” „– Nem elég bizony – mondta Matyi. – Két máriáson alul a királynak sem adom.” Ezután írassuk át színessel az írásjelek közül a pontot, a kérdőjelet, a felkiáltójelet és a kettőspontot. Figyeltessük meg, hogy a szereplő mondatának a végére milyen írásjel kerül. ◆ A szereplő mondatának a végére olyan írásjel kerül, amilyent a mondat tartalma kíván. Például: „– Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer!” ◆ Ha a mesélő magyarázó mondata követi a szereplő szavait, akkor a szereplő gondolata után a pontot nem, de a kérdő- és a felkiáltójelet ki kell tenni. Például: „– Most mehetsz haza – mondta a földesúr. – Hát a pénz? – bőgött Matyi.” ◆ A párbeszédet bevezető első mondat után kettőspontot teszünk. Például: „Behajtja Matyi a tizenhat libát a döbrögi vásárba s mindjárt jön is a földesuraság, s kérdi Matyitól: – Hogy adod a pipe párját, te fickó?” Írd át zölddel a gondolatjelet követő betűt! Figyeld meg, hogy a gondolatjel után mikor használunk nagybetűt, és mikor kisbetűt! ◆ A mesélő magyarázó mondatát kisbetűvel kezdjük. Például: „– Most mehetsz haza – mondta a földesúr. – Hát a pénz? – bőgött Matyi.” „Nem elég bizony – mondta Matyi. – Két máriáson alul a királynak sem adom.”

87


10/17/13 2:15 PM


Ellenőriztessük a megfigyelések helyességét A magyar helyesírás szabályai 258. szabályzata alapján. Ha a továbbiakban a tanítványaink elbizonytalanodnának a párbeszéd lejegyzésekor, vetessük elő ezt a könyvet, és nézessük meg a szabályt. 75–78. oldal

A képtörténet

A gyerekeket igen erősen motiválja az újszerű, a megszokottól eltérő közlésmód. Éppen a szokatlanság buzdítja őket az erőpróbára: megcsillogtatni saját képességeiket, alkotó fantáziájukat; játszani a variációs lehetőségekkel. A képregény, a képes történet újságok, folyóiratok, magazinok közkedvelt műfaja. Emiatt időnként egyegy tanulónk is nagy lelkesedéssel vállalkozik egy ilyen képtörténet elkészítésére. A gyerekek szívesen készítenek egy-egy olvasmány cselekményéhez rajzokat, képkockákat, de élményeikről is nagy kedvvel számolnak be rajzos formában. Ez már produktív közlés. Ha a képkockákat egy-két mondatos szöveggel is ellátjuk, akkor kész a képes történet. A Fogalmazás munkafüzet 77/3. feladatának megoldásához elengedhetetlen a mese ismerete. Ha a tanítványaink nem ismerik ezt a történetet, a feladat megoldása előtt mindenképpen ismerkedjenek meg vele. Kolozsvári Grandpierre Emil: Harminc kalap, harminc majom Volt egyszer egy gazdaember. Egész életében dolgozott. Így aztán mire megöregedett, volt mindene, ami csak kellett. Volt saját háza, csűrje, istállója, az istállóban lova, marhája, az ólban disznaja. Gondolta, eleget dolgozott, most már elkövetkezett a pihenés ideje. Hozzákezdett pihenni, de sokáig nem pihenhetett, mert egy éjjel a tűzvész mindenét elpusztította. Az öreg gazdaember egy szál ruhában menekült ki a lángok közül. Egyebe nem maradt, mint egy szalmakazla, kint a határban. Kiment az öreg gazdaember, s leült a kazal tövébe. Három nap, három éjjel üldögélt a kazal tövében, s gondolkozott, mitévő legyen, hogy valamicske pénzre tegyen szert. A negyedik nap hajnalán a fejére ütött, mert hirtelen eszébe jutott, hogy a szalmából kalapot fon. Mindjárt hozzá is látott a munkához. Font harminc szalmakalapot, s elindult a piacra, hogy a kalapokat eladja. Ment, ment, mendegélt. Sütött a nap kegyetlenül, s az öreg gazdaember elfáradt. Körülnézett, hogy hol lel árnyékot, hol pihenhet meg. Nem messzi sűrű lombú fa állott. Gondolta, az alatt kedvére elnyúlik. Mikor a fa alá ért, a kalapokat lerakta a földre. Ő maga nekivetette a hátát a fa törzsének, s nemsokára úgy belejött a pihenésbe, hogy elnyomta az álom. Még arra sem jutott ideje, hogy a kalapot levegye a fejéről. Nem lett volna semmi baj, ha azon a sűrű lombú fán nincs éppen harminc majom. Az a harminc majom mind az öreg gazdát leste az ágak közül. Mikor látták, hogy alszik, szép csendesen lemásztak a fáról. Mindegyik majom vett egy szalmakalapot, és föltette a fejére. Ezután mind a harminc majom visszamászott a fára. Az öreg gazda aludt, aludt, aztán rájött a horkolás. A horkolással akkora lármát csapott, hogy fölébredt tőle. Fölébredt, körülnézett, kiverte a hideg veríték, mert a harminc kalapot nem látta sehol. Mi mást tehetett volna, törni kezdte a fejét, hogy hova lehetett a harminc kalap. Három nap, három éjjel törte a fejét, de nem jutott semmire. A negyedik nap hajnalán fölnézett a fára. Hát látja, hogy a fán harminc majom ül, mindegyiknek a fején szalmakalap. Megint törte a fejét három nap, három éjjel. Mit tegyen, hogy szerezze vissza a harminc kalapot a harminc majomtól. A negyedik nap hajnalán megint fölnézett a fára. A harminc majom visszanézett rá. Az öreg gazda úgy gondolta, ha már ilyen jól ismerik egymást, illendő, ha üdvözli őket. Azzal megemelte a kalapját udvariasan. A harminc majom ugyancsak kalapot emelt. Ekkor jutott eszébe az öreg gazdának, hogy annál okosabbat nem tehet, mint hogy a kalapját a földhöz vágja. Úgy is tett. Hát abban a pillanatban a harminc majom is földhöz vágta a kalapját. Az öreg gazda úgy megörült a harminc földhöz vágott kalapnak, hogy felkiáltott örömében. Akkorát kiáltott, olyan iszonytató erőset és harsogó hangosat, hogy az emberek mind a fa alá csődültek a városból. 88


10/17/13 2:15 PM


– Kend miért kiabált? – kérdezték a városiak. – Én azért – felelt az öreg gazda –, mert van harminc eladó szalmakalapom. Meg is vették. Annyi pénzt adtak a harminc kalapért, hogy az öreg gazda három nap, három éjjel gyömöszölte a temérdek pénzt a zsebébe. Mikor mind begyömöszölte, megfordult, visszament a falujába, vett magának házat, földet, s ma is él, hacsak meg nem halt. 83. oldal

A 3. évfolyamon tanult fogalmak magyarázata

Ezen az oldalon a munkafüzetben használt szakszavak magyarázata található. Arra törekedtünk, hogy a rövid meghatározások szakszerűek legyenek, és a kisiskolások életkori sajátosságához igazodjanak. Semmiféleképpen se kérjük számon a gyerekektől ezeket a meghatározásokat, csak akkor használjuk a tankönyvnek ezt az oldalát, ha tanítványainknak problémát okoz valamelyik fogalom értelmezése. 84–85. oldal

Tanulói szókincstár

A munkafüzet 3. oldalán olyan könyveket ajánlunk a gyerekeknek, amelyek segítségükre lehetnek a tanulás közben, illetve az önálló írásbeli szövegalkotás során. Ezek között található a Magyar szinonimaszótár is. Tudjuk, hogy a terjedelmesebb szótárak használatára csak a legügyesebb gyerekek képesek, ezért készítettük el ezt a szókincstárat, amely a munkafüzet szóanyagára épít, és 88 szó szinonimáit tartalmazza. A rokon értelmű szavak között nincsenek sem szleng, sem tájnyelvi kifejezések. Áttekinthetősége miatt jól tudják használni a diákok. Természetesen a Tanulói szókincstár használata mellett tanítványaink a szótárakat is forgathatják. 86. oldal

Javítási jelek

A Fogalmazás munkafüzet végén megmagyarázzuk az általunk használt javítási jeleket. Ha ezeket következetesen alkalmazzuk, akkor tanítványaink egy idő után már önállóan is elboldogulnak az egyszerűbb hibák javításával. Vagyis önállóan vagy megbeszélés után javítani tudják a helyesírási és az egyszerűbb fogalmazástechnikai (pl.: sorrend, új bekezdés) hibákat. Az ilyen típusú együttműködés kiemelten támogatja a tanító és a tanuló közös munkáját. 87. oldal

Az önellenőrzés szempontjai

Természetesen már az 1. osztály első órájától önellenőrzésre szoktatjuk a tanítványainkat, de ez nem azt jelenti, hogy minden segítség nélkül képesek is az önellenőrzésre, illetve a hibák kijavítására. A Fogalmazás munkafüzetben felsorolt önellenőrzési szempontok közül mindig csak azokat válasszuk, amelyekre a tanulóknak a saját munkájuk ellenőrzésekor figyelniük kell. Általában ez ne legyen több 3-4 szempontnál. Ha a diákok mesét írnak, adhatjuk például szempontnak, hogy a fogalmazás tartalmaz-e eredeti, egyéni gondolato(ka)t, de semmiképpen ne adjuk, hogy megfelel-e a valóságnak, hiszen a mese csodás elemekkel átszőtt, kitalált történet. A helyesírási szabályok betartását, a helyesírásuk ellenőrzését A magyar helyesírás szabályai című könyv alapján végezhetik el a tanulók. Önellenőrzéskor használhatunk páros munkát vagy csoportmunkát is. Ekkor olvassák el egymás fogalmazásait a diákok, és ha hibát észlelnek, beszéljék meg a társukkal. Az önellenőrzés, az önértékelés hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez, ezáltal fejleszti a diákok személyes kompetenciáját is. 89


10/17/13 2:15 PM


Az értékelés Alapelvek az értékelésben ◆ A képességek, készségek némelyike már 1. osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak megfelelően kiemeltek a személyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően értékelni, és főleg minősíteni sem kell minden szempontból mindenkit minden életkorban. ◆ Olyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró, minősítő) jellegű, inkább a jellemzés szerepét tölti be. Mégis azért célszerű diagnosztizálni, mert az adott személyiség-összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményeit, fejlődő készségeit. ◆ Minden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni, amit tudatosan fejlesztettünk, amiben az osztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás érdekében aktuálisan fontos az adott időszakban. ◆ A hangsúly a fejlesztésen van. Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha hozzájárul a fejlesztéshez, vagyis beleilleszkedik a fejlesztés folyamatába. A szempontok évközi tervezésünket is orientálják. A pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni, ha az adott évben értékelni kívánt területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig feljegyzéseket készít azokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes gyerekekre nézve is. ◆ Érdemes a tervezett értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket is előre tájékoztatni. Tulaj donképpen nem másról van szó, minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket és motívumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket, gyerekeket is érdemes beavatni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is jelzéseket a fejlődés részterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat. ◆ A képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven, csak megfigyelés útján, azaz minden ítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel. Sohasem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk. ◆ Sohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak annak valamely teljesítményét, képességszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságát stb. Nem illik semmilyen szempontból lezártnak, végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat.

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. A gondolkodás fejlettsége magasabb anyanyelv-használati szintet eredményez, az anyanyelvállapot fejlesztése pedig árnyaltabb gondolkodást tesz lehetővé. Az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztés minden tantárgy feladata. A tanításnak nyelvhasználat-központúnak kell lennie, az értékelésnek ehhez igazodva rendkívül toleránsnak kell lennie, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is. A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, folyamatos fejlesztő értékelésnek. Ennek módja elsősorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy megőrizze a kezdeti tanulási motiváltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását, és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasználati módok elsajátításának nehézségein, orientálja az igényes anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képességeinek, készségeinek megalapozását. A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl. írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámolók, gyűjtőmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor). A tanulók fejlesztésében és fejlődésük követésében megkülönböztetett szerepe van az írásbeli munkák azonnali javításának, értékelésének és javíttatásának, valamint az e tapasztalatokra épülő, folyamatos, személyre szabott, differenciált gyakorlásnak. Rendkívül fejlesztő hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok meg90


10/17/13 2:15 PM


oldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendő (pl. fogalmazások tartalmának, helyesírásának, külső alakjának; feladatlapos munkák tartalmának ellenőrzésekor). A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. Vizsgálja a relatív teljesítményt, regisztrálja a fejlődést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezető utak, módok megtalálásában, felismerésében és megvalósulásában.

Mire figyeljünk a fogalmazások értékelésekor? Mint ahogy a legtöbb diáknak nehézséget okoz a szóbeli vagy írásbeli szövegalkotás, úgy nekünk is ezek értékelése az egyik legnehezebb feladat. Lehet-e objektíven értékelni a tanulói fogalmazásokat? Valószínűleg lehetetlen, de törekednünk kell rá. Ha ugyanazt a tanulói fogalmazást odaadnám öt pedagógusnak, biztosan ugyanazt az értékelést készítené róla? Nem. Még akkor is csekély esély lenne az egybehangzó értékelésre, ha ez az öt pedagógus ugyanannak a tantestületnek a tagja lenne. A fogalmazások értékelésekor az alábbi szempontok nyújthatnak segítséget a munkánkhoz: ◆ tartalom, ◆ felépítés, ◆ stílus, ◆ szóválasztás, ◆ gördülékenység, ◆ szöveghelyesség.

Mondatbank a 3. évfolyamosok értékeléséhez A következő példamondatok az Apáczai Kiadó által készített 3. évfolyamos értékelő füzetből és az Oktatási Hivatal honlapjáról valók. Azért mutatom be itt is őket, mert nagyon jól használhatók a tanulók fejlesztő értékeléseinek elkészítésekor. Természetesen az itt olvasható mondatok tetszés szerint finomíthatók, átalakíthatók; ezek csak támpontul szolgálnak. Minden egyes példaszöveg bővíthető személyes megjegyzéssel, iránymutatással, biztatással, akár konkrét példák említésével, személyre szólóan. Az értékelés lehetőleg a gyereknek szóljon. Természetesen arról is kell gondoskodnunk, hogy a gyerekek megtanulják értelmezni értékelő mondatainkat. Az általunk megadott mondatokkal a gyerekeknek is mintát adunk a nyelvileg igényesen megformált szövegre, mely ráadásul – tartalmát tekintve – önismeretük fejlődését is szolgálja. Nagy segítség a fejlesztő értékelés a szülők számára hosszú távon ahhoz, hogy ők is tudatosabban kezelhessék gyermekükkel kapcsolatos esetleges nevelési problémáikat, dilemmáikat. Összegezve: ezeket a mondatokat nem azért adom közre, hogy korlátok közé szorítsam pedagógustársaim szakmai szabadságát. De mindenképpen irányadó lehet ahhoz, hogy fejlesztőmunkájukat rendszerében, összefüggéseiben lássák, és még tudatosabban tervezzék. A fejlesztő értékelést tekintve az a végcél, hogy a pedagógusok felelősségteljesen és professzionális szakszerűséggel, mégis világosan fogalmazzák meg a gyerekek teljesítményeire, készségeire, képességeire és egyéni motívumaira vonatkozó észrevételeiket, ítéleteiket, természetesen fejlesztő céllal. Mindemellett bárki fogalmazhat az ajánlott szempontoktól eltérően, az értékelő füzetekben megadott mondatok helyett máshogyan, ha az a gyermek érdekeit szolgálja, és pedagógiailag megalapozott.

91


10/17/13 2:15 PM


1. Beszéd 1.1. Szókincs ◆ Szókincse életkorához képest gazdag. ◆ Szókincse életkorának megfelelő. ◆ Kevés szóval közli gondolatait. ◆ Szókincse fejlesztéséhez több olvasásra, és az olvasottakról való beszélgetésre van szüksége. ◆ Szókincse egyelőre hiányos, bővítésre, pontosításra szorul. ◆ Fejlődéséhez a szavak jelentésének az értelmezésére, sok olvasásra, és az olvasottakról való beszélgetésre van szüksége. 1.2. Helyes kiejtés ◆K iejtése tiszta, időtartam- és artikulációs hibái nincsenek. A kiemelés eszközeit helyesen alkalmazza szabad beszéd vagy irodalmi mű előadása közben. ◆K iejtése megfelelő, de artikulációja kisebb javításokra szorul. ◆K iejtése bizonytalan, a kiemelés eszközeit legtöbbször bizonytalanul alkalmazza szabad beszéd vagy irodalmi mű előadása közben. ◆ A tiszta beszéd eléréséhez logopédiai fejlesztésre van szüksége. 1.3. Szóbeli kifejezőképesség spontán beszédhelyzetben ◆ S zóbeli kifejezőképessége életkorához képest kiváló. Választékosan, szabatosan, gördülékenyen fogalmaz szóban. ◆ S zóbeli kifejezőképessége az életkorának megfelelő. Gondolatait értelmes mondatokkal közli. ◆K örülményesen, nehézkesen fejezi ki gondolatait. Szóbeli kifejezőképessége fejlődéséhez külön foglalkozásokra van szüksége. ◆ A többször gyakorolt olvasmányok tartalmának elmondásában sokat fejlődött. ◆N ehézkesen, akadozva mondja el gondolatait egy adott témáról, ha hosszabban kell beszélnie. ◆ S zóbeli kifejezőképessége fejlesztésre szorul, mert nehézkesen, akadozva beszél. ◆ Összefüggő beszédre önállóan még nem képes. 2. Írásbeli szövegalkotás ◆ Önállóan képes elbeszélő jellegű szöveget szerkeszteni a tanult szempontok figyelembevételével. ◆ Általában szívesen ír önállóan fogalmazást, mondatfűzése, kifejezésmódja világos, követhető, szóhasználata választékos. ◆ Önállóan csak rövid terjedelmű, 5-6 mondatnál nem hosszabb elbeszélő jellegű szöveget tud alkotni. ◆ Egyelőre 2-3 mondatnál hosszabb szöveget nem tud alkotni úgy, hogy a mondatok közötti összefüggést biztosítsa. ◆F ogalmazásaiban alkalmazni tudja a párbeszédek jelölését. ◆ S aját szövegében jelölni tudja az átolvasáskor észrevett fogalmazási és helyesírási hibákat a tanult javítókulcs jeleivel. ◆T anítói jelzések alapján képes a szöveget javítani, letisztázni. ◆ S zövegének átolvasásakor nem mindig veszi észre még a nyilvánvaló helyesírási hibát sem. ◆T anítói jelzések és/vagy közös megbeszélés alapján sem tudja hibáit javítani, a jelzések értelmezésében sok segítséget igényel.

92


10/17/13 2:15 PM


A fogalmazások értékelése, javíttatása A 9-10 éves gyerekek még nem képesek teljesen hibátlan fogalmazást készíteni. Folyamatos ellenőrzéssel és értékeléssel azonban hatékonyan fejleszthető szövegalkotó tevékenységük. A szóbeli fogalmazásokat a meghallgatás után azonnal kell javítani, az írásbeli fogalmazások értékelése a tanítási órák után történik, és ez hosszabb, alaposabb munkát igényel a tanítótól. A gyerekek munkájában a pozitívumokat kell keresni és kiemelni, ezzel is ösztönözve őket a további munkára. A javításra vonatkozó részletesebb utasításokat a tanulók füzetébe írjuk. A lehető legkonkrétabban kell megfogalmazni a hibákat, hogy a tanulók számára eligazítást adjon. A fogalmazások javításakor, értékelésekor érdemes rövid feljegyzést készíteni, hogy melyik tanulónak milyen hibái voltak. Ez nagy segítséget jelent a differenciált munka megtervezésekor, de fogódzót jelent a tanítónak is a javítóórák vezetése során. Ha például az osztályunkban vannak olyan tanulók, akiknek gondolataik mondatokra tagolása okoz gondot, akkor velük tagolatlan szöveg mondatokra bontását kell gyakoroltatni. Más tanulóknál gyakori a szóismétlés, számukra hibás szövegek javítását, hiányos szövegek kiegészítését kell terveznünk. Az ellenőrző dolgozatok Kellő gyakorlás után, egy-egy téma lezárásaként kerül sor az ellenőrző dolgozatok megíratására. A felmérőóra felépítésénél ügyeljünk arra, hogy ne legyen nagyon aprólékos az önálló fogalmazás előkészítése, mert az a tanulók önállóságát akadályozhatja; és ne nyúljon aránytalanul hosszúra, mert akkor az önálló alkotómunkára kevés idő marad. A tanulók már előre kiválaszthatják a témák közül a számukra legmegfelelőbbet, s ezzel kapcsolatos fényképeket, rajzokat, könyveket hozhatnak magukkal. Az óra elején megnézzük ezeket, és néhány ötlet, variáció összegyűjtése után kezdődhet az önálló fogalmazásírás. A tanulók számára kellő mennyiségű időt és nyugalmat kell biztosítani. Szükség esetén a piszkozatírást is tegyük lehetővé, mert csak így várhatjuk el tőlük a tiszta, tetszetős, áttekinthető munkát. Az elkészült fogalmazásokat a Fogalmazás munkafüzet 87. oldalán található önellenőrzési szempontok alapján nézzék át a tanulók. A fogalmazások javíttatása Az ellenőrző dolgozatok megírását követő órán az általunk értékelt, javított fogalmazások közös elemzése és önálló javítása történik. Az önálló munka javítását mindig az előző órai hangulat felidézésével kezdjük. Ezután kerülhet sor néhány jól sikerült írás bemutatására. A típushibák kiemelése és közös javítása után a tanulók a továbbiakban önállóan végzik el a saját munkájuk javítását. A portfólió rendszer Az értékelési folyamatban igen fontosak azok a munkák, amelyeket a tanuló készít (feladatlapok, fogalmazások). Alternatív programok tapasztalatából tudjuk, hogy a tanulók munkáinak összegyűjtése (mappába rendezése) nagyon sok esetben a fejlődést igazoló (prezentáló) gyűjtemény lehet. Fontos, hogy minden munkán szerepeljen a készítés dátuma. Erre a célra úgynevezett gyűjtőmappát alkalmazzunk, ami akár egy egyszerű dosszié is lehet. Ezt egy hozzáférhető helyen (polcon, szekrényben) tároljuk, amelybe először a tanító, majd később a tanuló is elhelyezheti a munkákat. A bemutatómappa arra való, hogy adott időszak „termését” együtt láthassuk. Kedvelt kiegészítője lehet a szülői értekezleteknek, ahol a prezentációhoz tartozhat. Ez is csak akkor értékes, ha minden tanulónak külön-külön van egy saját doboza (mappája). Az értékelőmappa a tanító munkaeszköze, melyben szisztematikusan megőrzi a gyermekre vonatkozó fontos információkat.

93


10/17/13 2:15 PM


Az elvárható tanulói teljesítmények A tanuló ◆ tudjon eseményt ábrázoló képekről állításokat megfogalmazni, ezeket bővíteni és szűkíteni; ◆ tudjon beszámolni összefüggően közös vagy egyéni élményről; ◆ tudjon mondatokat tartalmilag összekapcsolni; ◆ ismerje és alkalmazza a címek helyesírására vonatkozó szabályokat; ◆ tudjon olvasmányoknak, fogalmazásoknak címet adni; ◆ ismerje és alkalmazza az anyaggyűjtési módokat; ◆ fogalmazása az adott témáról a lényeges mondanivalót tartalmazza, kerülje a fölösleges, lényegtelen gondolatokat; ◆ ismerje és alkalmazza a szóismétlés elkerülésének módjait; ◆ alkalmazza az elbeszélés tagolásáról tanultakat; ◆ legyen képes élmények, események, közös és egyéni olvasmányok, kitalált történetek szóbeli és írásbeli elbeszélésére; ◆ ismerje a párbeszéd írásmódját, alkalmazza a párbeszéd írásakor a megfelelő írásjeleket; ◆ ismerje és alkalmazza a műfajnak, a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközöket (használjon fogalmazásaiban rokon értelmű szavakat; tegye élményszerűbbé az esemény elmondását vagy leírását különböző mondatfajtákkal); ◆ f ogalmazásának terjedelme kb. egy oldal legyen; ◆ legyen képes fogalmazásának tartalmi és helyesírási szempontú ellenőrzésére; ◆h asználja a helyesírási szótárt; ◆ i smerje fel hibáit, és javítsa írásbeli munkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból.

A tanulók értékelése, minősítése a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás követelményei alapján Megfigyelési szempontok: ◆ Be tud-e számolni lényegre törően és folyamatosan olvasmányairól? ◆ Írásbeli szövegalkotása megfelel-e a tartalmi, terjedelmi, nyelvi és formai követelményeknek? ◆ Mennyire képes szóbeli és írásbeli közléseit értelmi szabályzás alá rendelni? jeles

jó

közepes

elégséges

A tanuló

A tanuló

A tanuló

A tanuló

– szóban 10-12 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni élményeiről, megfigyeléseiről, személyesen átélt eseményekről.

– szóban 8-10 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni vizuális élményeiről, megfigyeléseiről, személyesen átélt eseményekről.

– szóban 6-8 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni vizuális élményeiről, megfigyeléseiről, személyesen átélt eseményekről.

– szóban 5-6 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni vizuális élményeiről, megfigyeléseiről, személyesen átélt eseményekről szükség esetén tanítói segítséggel.

94


10/17/13 2:15 PM


jeles

jó

– olvasmányairól lényegre törően és folyamatosan számol be, tud meghatározott beszédhelyzetekhez alkalmazkodni, valamint az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján. – egy oldalnyi elbeszélő fogalmazást készít személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy elképzelés alapján. – a fogalmazások elkészítésekor önállóan alkalmazza a szövegalkotás szabályait (anyaggyűjtés, a cím rendező szerepének érvényesítése a mondanivaló kifejtésében, tagolás, a kifejtés sorrendje, párbeszéd).

– összefüggő mondatokkal számol be olvasmányok tartalmáról, tud meghatározott beszédhelyzetekhez alkalmazkodni, valamint az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján. – 8-10 mondatos elbeszélő fogalmazást készít személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy elképzelés alapján. – a fogalmazások elkészítésekor önállóan alkalmazza a szövegalkotás szabályait (anyaggyűjtés, a cím rendező szerepének érvényesítése a mondanivaló kifejtésében, tagolás, a kifejtés sorrendje), de bizonytalan a párbeszéd alkalmazásában.

– alkalmazza a műfajnak, a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközöket (szemléletes, választékos kifejezések, rokon értelmű szavak).

– törekszik a műfajnak, a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök alkalmazására.

közepes

elégséges

– összefüggő mondatokkal számol be olvasmányok tartalmáról, az olvasottak tartalmát tanítói segítséggel tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján.

– az olvasmányok tartalmáról vázlat segítségével képes beszámolni, szükség esetén tanítói segítséggel.

– 6-8 mondatos elbeszélő fogalmazást készít személyes élményeiről, megfigyeléseiről vagy elképzelés alapján. – a fogalmazások elkészítésekor időnként vét a szövegalkotás szabályai ellen, de hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.

– 5-6 összefüggő, értelmes mondattal tud személyes élményeiről, megfigyeléseiről fogalmazást készítni. – a fogalmazások elkészítésekor többször vét a szövegalkotás szabályai ellen, de hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.

Felhasznált Irodalom Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az általános iskolák 1–8. évfolyamai számára de Bono, Edward: A kreatív elme. HVG Kiadó, Budapest, 2009. Ginnis, Paul : Tanítási és tanulási receptkönyv. Alexandra Kiadó, Pécs, 2007. Kunoss Judit: Fogalmazástanítás az alsó tagozatban; Tankönyvkiadó 1983. Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest, 2001. Nemzeti alaptanterv 2007 Dr. Tóth László: Az írásbeli szövegalkotás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006. Dr. Tóth László: Megtanulok fogalmazni. Pedellus, Debrecen, 2006.

95


10/17/13 2:15 PM


Tartalom Bevezető. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 A magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető és a kezdő szakaszban a 2007-es nat és az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Alapelvek, célok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A fejlesztés területei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 Kulcskompetenciák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 A szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése a nat és az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján. . . 7 A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a fogalmazásórákon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A fogalmazástanítás céljai és feladatai. . . . . . . . . . 13 Általános módszertani ajánlások. . . . . . . . . . . . . . 13 Miről készíttessünk fogalmazást 3. évfolyamon?. . . 15 A Fogalmazás munkafüzet jellemzői . . . . . . . . . . 16 A Fogalmazás munkafüzet felépítése . . . . . . . . . . 18 A tanító felkészülését segítő tanmenet . . . . . . . . . . . 19 A tanmenetekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a 3. évfolyamon a Nat 2007 alapján. . . . . . . . . . . 19 Tanmenetjavaslat a fogalmazás tanításához a 3. évfolyam számára. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Módszertani ajánlások, javaslatok a tananyag feldolgozásához. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 A fogalmazástanítás előzményei . . . . . . . . . . . . . . 43 Jelmagyarázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Újra együtt az iskolában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Kapcsolatteremtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 A fogalmazás építőelemei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 A szavak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 A mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 A mondatok tartalmi kapcsolata . . . . . . . . . . . 58 A szöveg jellemzői. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 Szövegalkotás szóban és írásban . . . . . . . . . . . . . . 60 A fogalmazás címe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

Az anyaggyűjtés módjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Lényeges vagy lényegtelen . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Az események előzménye és következménye . . . 63 Az események sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 A fölösleges szóismétlés elkerülése. . . . . . . . . . 63 Az elbeszélés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 Az elbeszélő fogalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 Az elbeszélő fogalmazás részei . . . . . . . . . . . . . 65 A fogalmazás tagolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Élénkítő elemek alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . 66 Óravázlat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 Mellékletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás gyakorlása . . . 75 Fogalmazás készítése megfigyelés vagy élmény alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 Fogalmazás készítése olvasmányélmény alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 Óravázlat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Mellékletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 Fogalmazás készítése képzelet alapján . . . . . . . . . 85 Párbeszéd az elbeszélésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 A képtörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 A 3. évfolyamon tanult fogalmak magyarázata. . . 89 Tanulói szókincstár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Javítási jelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Az önellenőrzés szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Az értékelés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Alapelvek az értékelésben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Mire figyeljünk a fogalmazások értékelésekor?. . . 91 Mondatbank a 3. évfolyamosok értékeléséhez. . . 91 A fogalmazások értékelése, javíttatása . . . . . . . . . 93 Az elvárható tanulói teljesítmények . . . . . . . . . . . 94 A tanulók értékelése, minősítése a szóbeli és az írásbeli szövegalkotás követelményei alapján. . . 94 Felhasznált irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

96


10/17/13 2:15 PM

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához

Recommend Documents