Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához

Fülöp Mária

Érdemes tankönyvíró

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 4. évfolyam Szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése

fogalmazas4_KK.indd 1

6/10/14 9:06 AM

FÜLÖP MÁRIA a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2005-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette RÉTI ÉVA

AP–040432 ISBN 978-963-465-990-7 © Fülöp Mária, 2010 3. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Széll Ildikó Terjedelem: 12,88 A/5 ív Tömeg: 270 g


6/10/14 9:06 AM

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 4. évfolyam

Bevezető A 2007-es NAT egyik kiemelt kulcskompetenciája az anyanyelvi kommunikáció, amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. A NAT-ban és az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettantervében leírtak megvalósításához, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztéséhez nyújt segítséget az Apáczai Kiadó 4. évfolyamos kompetencialapú Fogalmazás munkafüzete, amelyet az Oktatási Hivatal 2015. augusztus 31-ig tankönyvvé nyilvánított. Ehhez a kompetenciaalapú tankönyvhöz készítettem el ezt az új kézikönyvet, amely a 4. évfolyamos tananyag feldolgozásához kínál módszertani ajánlásokat. Nagyon sok pedagógus kérésének eleget téve, ettől a tanévtől már külön kaphatók a harmadik és a negyedik évfolyam kézikönyvei. A kézikönyv tartalmazza a tankönyvhöz készített kompetenciaalapú tanmenetet is, amely Word formátumban is letölthető az Apáczai Kiadó honlapjáról. Így a tanítók iskolájuk helyi pedagógiai programjához és tanítványaik képességeihez igazíthatják tanmenetüket. Ajánlom a kézikönyvet azoknak a kollégáknak, akik az Apáczai Kiadó Fogalmazás munkafüzetéből tanítanak, ezenkívül tanítóknak és magyartanároknak, mert hasznosítható ötleteket találhatnak benne a magyarórák megtartásához. A Szerző

3


10/9/13 10:07 AM


A magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető és a kezdő szakaszban a 2007-es NAT és az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján Alapelvek, célok Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása és fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi hagyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önművelés képesség- és szokásbeli alapjainak a feltételeit. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre magasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és szövegértelmező együttgondolkodás, egymás véleményének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételt teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területei Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást. Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével megteremti az írott szövegek önálló megértésének feltételét. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. 4


10/9/13 10:07 AM


Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle forrásoknak és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető műfajának normáit. Önálló véleményt fogalmaznak meg különféle szövegformákban, s lehetőségük van alkalmazni az átírást, a kiegészítést és a kreatív írást. Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

Kulcskompetenciák Az anyanyelvi kommunikáció A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás. A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. A másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és a szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformákkal, különféle kommunikációs helyzetekben. A digitális kompetencia A jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és a morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben.

5


10/9/13 10:07 AM


A hatékony, önálló tanulás Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba. Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus kialakulásának támogatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése. Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára. Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani. A szociális és az állampolgári kompetencia Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola. Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, hanem a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság.

6


10/9/13 10:07 AM


Tananyag

A beszéd és a beszédértés fejlesztése. A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése. A tanulás iránti érdeklődés és motiváltság erősítése és továbbfejlesztése. Széles körű nyelvi tapasztalatszerzési lehetőségek teremtése. A nyelvhasználat tudatosodási folyamatainak elkezdése. Az intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre alapozottan új nyelvhasználati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközhasználatának megalapozása. A nyelvi tudatosság fejlesztése.

Fejlesztési feladatok

Témakörök A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése

A tanuló törekszik az érthető, értelmes beszédre. Nyelvi hibáit tanítói segítséggel javítja. Alkalmazza a köszönés, a kérés és a megköszönés tanult nyelvi fordulatait. Megérti az egyszerű utasításokat és szóbeli közléseket. Segítségadással beszámol olvasmányai tartalmáról, olvasásélményeiről. Játékokban, feladatmegoldásban, közös tevékenységekben együttműködő.

A fejlesztés várható eredménye

A témakör feldolgozására javasolt óraszám folyamatos

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Artikulációs és légzőgyakorlatok. Szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes kiejtése. Szavak értelmezése, mondatalkotások. Képolvasás. Beszélgetés képekről, eseményekről, élményekről. Válaszadás kérdésekre. Szóbeli utasítások végrehajtása. Mese tartalmának követése hallás után. Egyszerű kérdések megválaszolása, feladatok megoldása.

1. évfolyam

A szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése a NAT és az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján


7

10/9/13 10:07 AM


Tananyag A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése.


A megértésre és a megértetésre való törekvés a szóbeli és az írásos kommunikációban. A mind biztosabb és önállóbb kommunikációra való törekvés. A gondolatok, érzések, vélemények változatos kifejezése két vagy több mondat összekapcsolásával.

A tanuló érthetően beszél. Megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz. Eligazodik szűkebb környezete társas kapcsolatrendszerében. Közösségi feladatot vállal. Felismeri, értékeli és segíti társai ilyen irányú tevékenységét.


A témakör feldolgozására javasolt óraszám 15 óra

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Légzőgyakorlatok, a beszédlégzés helyes beidegződésének gyakorlása. Artikulációs gyakorlatok az időtartam érzékeltetésére és a hangkapcsolatok helyes kiejtésére. Szavak, szinonimák gyűjtése, értelmezése, szókapcsolatok, mondatok alkotása, kiegészítése, átalakítása a szókincs gazdagításához. Mondatok összekapcsolása. Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. A kérdezés és a válaszadás gyakorlása. Beszélgetés mindennapi kapcsolatok, emberi viszonyok, érdekes témák kapcsán. A megszólítás és a különféle köznapi szituációkra jellemző nyelvi fordulatok gyakorlása szituációs játékokban. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Mindennapi élethelyzetek modellezése különféle szituációkban alkalmazható magatartásformák és nyelvi formulák gyakorlásához dramatikus játékokkal.

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése

Témakörök

2. évfolyam


8

10/9/13 10:07 AM


17 óra 25 óra

Tananyag

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése.

A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejezőerejének egymással összefüggő fejlesztése. A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben. Szavak jelentésének, stílusértékének megfigyelése szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott szövegek értelmezésekor. A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben. Nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében felolvasáskor, szövegmondáskor. Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteiből vett témákról. Vélemény igényes megfogalmazása. A beszélgetőtárs iránti figyelem. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Értelmező versmondás. A segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése és használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek tartalmának pontos közvetítése. Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése.

A tanuló értelmesen, érthetően mondja el gondolatait. Bekapcsolódik a csoportos beszélgetésekbe. Figyel beszélgetőtársaira. Szívesen vesz részt a közös tevékenységekben. A közös produkciókban segítő, együttműködő attitűd és a szabályokhoz igazodásra való törekvés jellemzi.



A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése


A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 3 óra írás: 1 óra fogalmazás: 1,5 óra nyelvtan: 2 óra

Témakörök A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok

3. évfolyam


9

10/9/13 10:07 AM


Tananyag

15 óra 34 óra

Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 3 óra fogalmazás: 1,5 óra nyelvtan: 2,5 óra

A tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít. A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi. Tanítója útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit.



4. évfolyam

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Tapasztalatszerzés olvasmányokból és tanulói fogalmazásokból ◆ a cím szerepéről, jellemzőiről; ◆ a szövegek felépítéséről, az időrendről, az esemény, az előzmény és a következmény kapcsolatáról; ◆ a szöveg kohéziójáról, a tématartásról, a nyelvi megformáltságról, ◆ az elbeszélő szövegforma jellemzőiről. A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szövegalkotáskor. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. Párbeszédes részek illesztése fogalmazásokba. Önálló szövegalkotások elemzése, javítása a megismert szövegalkotási szabályok felidézésével.


Témakörök

Az önkifejezés iránti Fogalmazási alapigény erősítése, különféle ismeretek. formáinak és lehetőségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása. Ösztönzés a kreativitásra. Szövegalkotási gyakorlatok.


Írásbeli szövegek alkotása


10

10/9/13 10:07 AM


Tananyag

A beszéd és a megértés továbbA beszédkészség, a szófejlesztése, különös tekintettel a beli szövegalkotás és pontosságra, a folyamatosságra és szövegértés fejlesztése a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására.


Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben (pl.: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). Nonverbális eszközök használata szituációs játékokban, beszélgetésben. A helyes beszédlégzés gyakorlása: gazdálkodás a levegővel, a pótlevegővétel módja. Az aktív szókincs gyarapítása állandósult szókapcsolatok, a különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt, ritkábban használt szavak célzott használatával, mondatbővítéssel, kiegészítésekkel. Többmondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. Az egyetértés és az eltérő vélemény kulturált megfogalmazása. Párbeszédes forma alkalmazása olvasmányok tartalmának elmondásakor.

A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és szövegértés fejlesztése

A tanuló értelmesen és érthetően fejezi ki gondolatait. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát beszélgetőpartneréhez igazítja. Bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segíti.

A továbbhaladás feltételei


11

10/9/13 10:07 AM


Fogalmazási alapismeretek.

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása újabb szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése. Szövegalkotás.

Tananyag


Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A leírás tartalmi, szerkezeti jellemzőinek, a bemutatás sorrendjének, nyelvi eszközeinek megfigyelése irodalmi példákon és tanulói fogalmazásokon. Megírt levelek, üdvözlőlapok, postai levelezőlapok gyűjtése, megfigyelése, tartalmi és formai összehasonlításuk, jellemzőik összegyűjtése. A címzetthez igazodó stílus felfedezése. Szemléletes leírások készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Elbeszélő fogalmazás írása párbeszéd alkalmazásával. Levélírás füzetben, majd levélpapíron. Üdvözletek írása különféle alkalmakra. Igazodás a címzetthez. Az írásbeli fogalmazások elemzése, javítás a tanító irányításával.

Írásbeli szövegek alkotása

Adott vagy választott témáról 8-10 mondatos fogalmazást készít a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.

A továbbhaladás feltételei


12

10/9/13 10:07 AM


A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a fogalmazásórákon A fogalmazástanítás céljai és feladatai A következőkben a szóbeli és írásbeli szövegalkotás általános céljai és feladatai olvashatók. Természetesen ezeket minden tanítónak a saját osztályára, illetve azon belül az egyes tanulókra lebontva kell megfogalmaznia. A konkrét célok és feladatok nagymértékben függnek attól, hogy milyen előzetes ismeretei vannak a tanulóknak, milyen a beszédkészségük, mekkora az aktív és passzív szókincsük, mennyire árnyalt a szóhasználatuk stb. ◆ Olyan magas fokú anyanyelvi műveltség birtokába kell juttatni a felnövekvő nemzedéket, amellyel képes befogadni a hallatlan mértékben növekvő információtömeget. ◆ Fel kell készíteni a tanulókat a mindennapi kommunikációs igényeket kielégítő szövegalkotásra. ◆ A többi műveltségi területtel együtt meg kell alapozni a diákok szóbeli és írásbeli kifejezőképességét, fejleszteni kell a logikus gondolkodásukat és alkotó képzeletüket. ◆G azdagítani és választékosabbá kell tenni a tanulók nyelvi kifejezésmódját, elősegítve az egyéni közlésmód kialakulását. ◆ A gyermeki spontán alkotóképesség megőrzésére alapozva fejleszteni kell a szóbeli és írásbeli szövegalkotást. ◆ Minden diákot meg kell tanítani pontosan, tömören fogalmazni, képessé kell tenni arra, hogy gondolatait, érzéseit írásban ki tudja fejezni. ◆ Fel kell ébreszteni a tanulók közlésvágyát, megmozgatva képzeletüket. Olyan témákat kell keresni, amelyről van közölnivalójuk, s melyről akarnak beszélni. ◆ A gyerekeket meg kell tanítani az írásbeli szövegalkotáshoz szükséges fogalmazási struktúrákra, a helyesírásra, az írástechnikára, az írásbeli forma esztétikai követelményeire. ◆ Kitüntetett szerepet kell biztosítani a beszéd – a kommunikációs képességek és készségek – fejlesztésének. ◆ Kiemelten kell kezelni a nyelvtan és a helyesírás beszédet és írást alakító, szabályozó szerepét. ◆ Rendszeresen kell gyakoroltatni a megtanult fogalmazási alapismereteket. ◆ A fogalmazási témák kiválasztásában, a szó- és írásbeliség arányában, továbbá a közös munkától az önálló munkáig való eljutásban törekedni kell a fokozatosságra. ◆ Végezetül mindig elegendő időt kell hagyni az írásbeli fogalmazások megbeszélésére, javítására.

Általános módszertani ajánlások A szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztésének egyik fontos eszköze a fogalmazástanítás. A fejlesztést szolgáló tevékenységeket már első osztálytól kezdve megtalálhatjuk a műveltségi területekben. A lényegkiemelés, az értékelő vélemények, a pontos szóhasználatot, a tömörséget igénylő szövegalkotó tevékenységek, a megfigyeléseket követő összefüggő szóbeli beszámolók megalapozzák a tudatos fogalmazási tevékenységet. Kellő alapozás után a 3. osztályban kezdődik meg a fogalmazástanulás, amely sok forrásból merít. Ahhoz, hogy a tanítási óráinkon meg tudjuk valósítani a céljainkat, szorosan együtt kell működni tanítványainkkal, és érdekessé kell tenni számukra ezt a fejlesztési folyamatot.

13


10/9/13 10:07 AM


Amire a fogalmazás tanítása során figyelnünk kell: ◆ Az integrált nevelés. A szóbeli és írásbeli kifejezőképesség részben adottság kérdése, de valamilyen mértékben mindenkiben fejleszthető. Az iskoláskor bevezető és kezdő szakaszában az anyanyelvi nevelés egyik legfontosabb feladata ennek a készségnek a fejlesztése. Természetesen ez nem csak a fogalmazásórák feladata, alakításában, formálásában a többi műveltségi területnek is jelentős szerepe van. A fogalmazásórákon ennek a fejlesztő munkának a szintézise, a fogalmazótevékenység elsajátítása történik. Az anyanyelvi integráció megvalósítása során pedig arról kell gondoskodnunk, hogy az olvasásszövegértés témakörhöz természetesen kapcsolódjék a szóbeli és írásbeli kifejezés. ◆ Az irodalmi példa szerepe. A Fogalmazás munkafüzet feladatsorainak összeállításakor irodalmi szemelvények, ismeretterjesztő szövegek, olvasmányrészletek legjavát használtuk fel. A tanulók az írók, költők műveiben számukra értékes kommunikációs modelleket figyelhetnek meg. Ha a szövegekből megismert nyelvi anyag, stílus, szövegépítési mód beépül a tanulók aktív szókincsébe, nyelvhasználatába, akkor ezáltal gazdagodni fog a személyiségük. Ezért a fogalmazási ismeretek tanításakor mindig irodalmi értékű szövegből indulunk ki, ezeket elemeztetjük, ezek segítségével állapíttathatjuk meg egyegy fogalom tartalmi jegyeit. ◆ A pedagógus választási lehetősége. Az éves munka megtervezésekor és a Fogalmazás munkafüzet feladatainak megoldása közben is jelentős szerepe van a tanítónak. Végig kell gondolnia, hogy megfelelő-e a javasolt óraszám, mennyi időre lesz szüksége az egyes részek megtanításához. El kell döntenie, hogy az osztályában milyen tevékenységek gyakorlása szükséges, hogy a feladatvégzés ütemét hol lehet gyorsítani, hol kell lassítani, hogy a megadott szempontok elégségesek-e az elemzéshez, a fogalom tartalmának feltárásához, vagy esetleg további tényanyagok vizsgálatára van szükség. ◆ A témaválasztás jelentősége. Ha olyan témát választunk, amelyről van mit írniuk a tanulónak, amely figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, amely életszerű és időszerű, akkor kedvvel fognak az íráshoz, ezáltal jelentős mértékben megkönnyítjük a fogalmazás tanulását. Világossá kell tenni, hogy miről, mit, miért, kinek fogalmaz a gyerek. Ezért csak olyan téma jöhet számításba, amelyről beszélni lehet, amely felébreszti a gyermek közlési vágyát, amely megmozgatja képzeletét; amely alkalmaztatja a tanult nyelvi- nyelvtani-stilisztikai fogalmakat; amely egyaránt alkalmas sokféle műfaj gyakoroltatására, vagyis a hagyományos és a modern kommunikációs formák művelésére. Érvényesülnie kell a kommunikációs szerepnek és a közlésközpontúságnak is. ◆A téma érdekes felvetése, előkészítése. Ezt mindig a téma jellege dönti el, de nagymértékben függ a tanító találékonyságától, ötletgazdagságától, a tanulók fejlettségi szintjétől. A szóbeli vagy írásbeli szövegalkotásra szánt órák fontos mozzanata, de sohasem szabad túl hosszúra nyújtanunk. Részletes előkészítést (anyaggyűjtés, címadás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezés, vázlatkészítés) csak ritkán végezzünk, mert nem vezet eredményre, hiszen megköti a tanulók kezét, nem ad teret az alkotói szabadságnak, az eredetiségnek. Inkább ötleteket, variációkat gyűjtessünk össze a tanulóinkkal. ◆ A kommunikáció többféle változatának alkalmazása. Érdekessé tehetjük tanulóink számára az órákat, ha ugyanannak az eseménynek a többféle megfogalmazási módját kérjük tőlük. Például egy esemény pontos, tárgyilagos vagy meseszerű elmondása, párbeszéd alkalmazása, hír fogalmazása, képregény készítése. ◆ A tanítási-tanulási módszerek helyes megválasztása. A fogalmazásórák hatékonyságát nagymértékben befolyásolják a jól megválasztott módszerek. Például szóbeli ismeretközlést (elbeszélést, leírást, magyarázatot) irodalmi alkotások ismertetésekor, szemléltetést (bemutatást) tárgyak, jelenségek, folya-

14


10/9/13 10:07 AM


matok megfigyelésekor alkalmazunk. Beszélgethetünk a tanulók személyes tapasztalatairól, kirándulásokról, megfigyelésekről, az adott órán bemutatott kísérletről, vagy egy előzőleg olvasott olvasmányról is. A gyakorlással az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságokat, készségeket alakíthatjuk ki, és fejlesztjük a képességeket. Az ismétléssel a tanulók logikai és rendszerező készségét fejlesztjük, a tananyag egyes homályos részeit tisztázzuk, a tanult ismereteket beillesztjük a régebbi ismeretek közé, s kapcsolatba hozzuk azokat más ismeretekkel. Az ellenőrzés és értékelés segítségével meggyőződhetünk arról, hogy tanítványaink milyen mértékben sajátították el az ismereteket és készségeket. A gondolkodás folyamatát leginkább a problémafelvetések, problémahelyzetek indítják el. Minden újszerű dolog felkelti a tanulók figyelmét, érdeklődését, s a fokozott érdeklődéssel és figyelemmel megszerzett ismeretek tartósabbak lesznek. ◆A munkaformák tudatos váltakoztatása. A fogalmazási tevékenység fejlesztésekor tervszerűen, az adott óra tanítási anyagának sajátosságait és a tanulók közötti egyéni különbségeket megfelelően figyelembe véve, váltakozva alkalmazzuk az osztályszintű munkát, a csoportmunkát, a kooperatív munkát, a páros munkát és az egyéni munkát. Gyakran terheljük differenciáltan a tanulókat, mert csak ezzel érhető el, hogy az egységes alapismereteket, alapkészségeket, alapképességeket mindenki optimális szinten sajátítsa el. Mindegyik tanítványunk elé olyan követelményt állítsunk, amelyet egészséges szellemi erőfeszítés árán teljesíteni tud. Ez megköveteli a pedagógustól, hogy jól ismerje a gyerekeket, tisztában legyen a tudásszintjükkel, és ez nem kis feladat. ◆A tanulók önálló tevékenysége. A tanulóink akkor fejlődnek igazán, ha maguk tevékenykednek. Az önálló munka egyik eszköze a Fogalmazás munkafüzet, amely segíti a gyerekek ismeretszerző munkáját, lehetővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását, lehetőséget biztosít a differenciált foglalkozások tervezéséhez. A fogalmazásórákon elsősorban az önálló szóbeli és írásbeli tevékenységen van a hangsúly, az ilyen fogalmazásalkotást kell előnyben részesíteni, ezért ösztönözzük tanítványainkat az önálló munkára. A gyermeki gondolkodás, a fantázia rugalmassága nem viseli el a túlszabályozást, és így csökken a tanulók kreativitása is. ◆ A jó légkör megteremtése az órákon. Igyekeznünk kell, hogy óráinkon oldott, vidám hangulat uralkodjon, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy tanulóink gondolatai szabadon a felszínre kerülhessenek. Lehessen tévedni, próbálkozni, őszintén véleményt nyilvánítani. Adjunk alkalmat a tanulók spontán megnyilatkozásaira, értékeljük tanulóink egyéni alkotásait (próza, vers, képregény, napló stb.), gyűjtőmunkáját. ◆ Az értékelés motiváló szerepe. A fogalmazástanítás során keressünk minél több olyan lehetőséget, amelynek során a tanulóinkat sikerélményben részesítjük. A pozitív érzelmi viszony fokozza a tanítás eredményességét. Mind a szóbeli, mind az írásbeli munkák értékelésekor, javításakor mindig először mindig a jó megoldásokat emeljük ki. Éljünk a példaállítás lehetőségeivel, mert tanulóink számára egy-egy jól sikerült tanulói fogalmazás példaértékű lehet a további munkájuk során. A hibákat is tudatosítani kell bennük, mert csak így lesznek képesek kiküszöbölni őket. Mindig nyújtsunk konkrét segítséget a diákoknak a javításban.

Miről készíttessünk fogalmazást 4. évfolyamon? ◆ Megfogalmaztathatunk önálló megfigyelésen alapuló témát a tanulóinkkal. Ezek alapjául az önálló megfigyelések, kísérletek szolgálnak. Negyedik osztályban leírásokat készítenek a gyerekek tárgyról, növényről, állatról, személyről, tájról, amelyhez önálló megfigyelés alapján gyűjthetnek anyagot. Annál jobb lesz az eredmény, minél több érzékszervünk vesz részt a megfigyelésben.

15


10/9/13 10:07 AM


◆ Alkalmazhatunk képsort a szóbeli és írásbeli fogalmazások gyakoroltatására. Képsorról könnyebb fogalmazást készíteni, mint egyetlen képről, hiszen megmutatják az események egyes mozzanatait, segítenek a sorrend megtartásában. A Fogalmazás munkafüzetben több képsort is bemutatunk, de a különböző gyermekújságokban (Szivárvány, Buci Maci stb.) is találhatunk olyanokat, amelyeknek témája közel áll a tanulókhoz. Egy képsorhoz kapcsolódóan több feladatot is adhatunk tanítványainknak. Például kérhetjük a képsoron ábrázolt történet rövid elmondását, az esemény elmondásakor párbeszéd használatát, a tanulók bele is élhetik magukat valamelyik szereplő helyzetébe, de próbára tehetjük a gyerekek alkotó képzeletét is, ha a képsor egyik képét nem mutatjuk be, hanem a hiányzó eseményeket önállóan kell elképzelniük. ◆ Készíttethetünk elbeszélést egyetlen kép alapján is a tanulókkal. Ez nehezebb feladatnak bizonyul, hiszen teljesen önállóan kell elképzelniük, megfogalmazniuk, leírniuk az eseményeket, azok előzményét és következményét. Negyedik évfolyamon leírások készítésekor is alkalmazhatjuk ezt az eljárást, hiszen egyetlen kép is elég ahhoz, hogy egy tárgyról, épületről stb. leírást készítsenek a diákok. Természetesen a segítségükre lehetünk egy-egy ismeretterjesztő könyvvel, amelyek sokat segíthetnek a képen látható dolog pontos bemutatásában. ◆ Olvasmányok, mesék alapján csak akkor tudnak a gyerekek jó fogalmazást készíteni, ha gondolataikat képesek tömören leírni. Képessé kell tenni tanulóinkat arra, hogy az olvasmány, mese szempontjából nélkülözhetetlen gondolatokat megtalálják, legyenek jártasak a gondolatok összevonásában és a párbeszédek áthidalásában. ◆ Szívesen írnak a tanulók olyan elbeszéléseket, amelyekben egy mese folytatását egyénileg kell elképzelniük, leírniuk. A mese lehetőleg olyan legyen, amelyet még nem ismernek, keltse fel a tanulók érdeklődését, indítsa meg képzeletüket, tegye lehetővé az esemény folytatásának számos variációját. ◆ A tanulók produktív képzeletének mozgósítására kiválóan alkalmasak az olyan témák, amelyekben azonosulhatnak egy-egy szereplővel, helyükbe képzelhetik magukat, illetve bemutathatnak úgy is eseményeket, mintha ők is a helyszínen lettek volna. ◆ Gazdag élményanyagot biztosítanak a dráma témakörben alkalmazott közös játékok (szerepjátékok, mimetikus játékok, bábjátékok, tárgyjátékok, néma és szöveges improvizációk stb.), a közös kirándulások, az erdei iskolák eseményei, az osztályt érintő közös programok (karácsony, farsang stb.). Ezekről is írattathatunk 4. évfolyamon fogalmazásokat. ◆ A tanítványaink készíthetnek elbeszéléseket egyéni élmények alapján is. Ez azért nehezebb feladat a diákok számára, mert a tanító csak rövid előkészítést végezhet az önálló fogalmazások megírása előtt, hiszen mindegyikük másról alkot szöveget. Az effajta témákat (születésnap, nyári élmény, családi esemény stb.) a fogalmazástanulás fejlettebb szakaszában célszerű választani.

A Fogalmazás munkafüzet jellemzői Minden normális fejlettségű gyermek – ösztönös utánzással és alkotó tevékenységgel – elsajátítja környezetétől a nyelv alapvető szókészletét és működő szabályrendszerét. Így tapasztalati úton a kombinálás és variálás képessége is kialakul benne, vagyis olyan nagyfokú alkalmazkodóképesség, hajlékonyság, mely más-más beszédhelyzetben, más-más beszédpartner, eltérő téma és cél esetén is mindig a legmegfelelőbb kifejezési forma használatára sarkallja.

16


10/9/13 10:07 AM


A nyelvhasználat fejlesztése azonban megköveteli a gyermekekben szunnyadó nyelvi erők felszínre hozását. Ez csak kellő elméleti tudatosítással és céltudatos gyakorlással érhető el. Az Apáczai Kiadó gondozásában megjelent, tartalmában és formájában is megújult Fogalmazás munkafüzet ezt a fejlesztő munkát vállalja fel. A Fogalmazás munkafüzet önálló feladatrendszerrel és szöveganyaggal, munkáltatva segíti a szóbeli és írásbeli szövegalkotás eljárásának elsajátítását, gyakorlását, készségszintre emelését. Felhasználja, és komplex anyanyelvi szemlélettel alkalmazza mindazokat az ismereteket (pl.: olvasás, szövegértés, irodalmi műelemzés, ismerettartalmú szövegelemzés, változatos szókincshasználat, nyelvtani, és nyelvhelyességi szabályok alkalmaztatása, írás, helyesírás), amelyeket az anyanyelvi fejlesztés teljes rendszerében a tanulók eddig elsajátítottak. Önálló, munkáltató taneszköz, közvetlenül nem épül másik tankönyvre. A 4. évfolyamos Fogalmazás munkafüzet jellemzői: ✓ A Fogalmazás munkafüzet tartalmában a NAT 2007 és az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettantervéhez igazodik. ✓ A taneszköz középpontjában a gondolatközlés szándékának felébresztése, és a kommunikációs helyzeten alapuló szóbeli és írásbeli szövegalkotás fejlesztése áll. ✓ A kiadvány alkalmas a komplex anyanyelvi fejlesztésre, a kulcskompetenciák kialakítására. ✓ A kommunikáció, mint a nyelvhasználat kiemelt területe nagy hangsúlyt kap a feladatokban. Így a tanulók elsajátíthatják, és adekvátan használhatják mindazt, ami a szókincs, a nyelvtan, a nyelvi funkciók ismerete, a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás, az érvek használata, a párbeszéd, illetve az esztétikai minőség kategóriájába életkoruknak megfelelő szinten belefér. ✓ A munkafüzet használatát egységes jelrendszer segíti. ✓ A tankönyv első része feleleveníti és rendszerezi a harmadik osztályos ismereteket, s egyben folytatja az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőinek tudatosítását. Ezt követi a leírás, a hír, a levél és a napló műfaji jellegzetességeinek ismertetése, azok specifikus elemeinek tanítása. ✓ Az indukciós szövegek az ismeretanyag és a műfaj tekintetében is rendkívül változatosak, tudatos alkotótevékenységre késztetnek. A feladatok követeik a szövegből adódó tartalmi és formai sajátosságokat. ✓ A tananyag az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését szolgálja. Az új taneszközzel differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kompetenciák. ✓A témák motiválóak, sokszínűségüknél fogva nem válnak kényszerré a gyerekek számára, ami kulcskérdése az írásbeli szövegalkotás tanításának. ✓A feladatok korszerűek, építenek a tanulók önálló tevékenységére, felhasználják az irodalmi és az ismerettartalmú szövegek elemzési eljárásaiban szerzett tapasztalatokat. Előtérbe helyezik a kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. ✓A munkafüzet felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanítási-tanulási stratégiák alkalmazását, a változatosabb munkaformák (a páros, ill. csoportmunka) használatát, segíti az önálló tanulást. ✓A munkafüzet segítségével a pedagógus a motiválást a tanulás megkezdésétől a végéig minden egyes tanulási mozzanatnál egyénre szabottan, tudatosan tudja alkalmazni. A munkafüzeti feladatok különböző nehézségi foka biztosítja a tanulói sikerélmény lehetőségét. ✓A z érdekes, játékos feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát. ✓A képanyag motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt. ✓A munkafüzet olyan tanulási szokások, technikák kialakítását segíti, amelyek az eredményes önálló tanuláshoz szükségesek (megismerés, a probléma azonosítása, következtetés, a probléma megoldása, ismétlés, alkalmazás, gyakorlás, önellenőrzés, javítás stb.).

17


10/9/13 10:07 AM


✓ A munkafüzet feladatai lehetőséget nyújtanak az önálló tanulás gyakorlására, az egyéni megoldásokra, a kreatív alkalmazásra, egymás tanítására, az egymástól tanulásra, a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztésére, valamint a rendszerezésre. ✓A munkafüzet végén található javítási jelek, valamint az önellenőrzés szempontjai azt a pedagógiai szemléletet tükrözik, amely az oktatási célokon túl általános nevelési feladatokra is koncentrál, lehetőséget teremtve arra, hogy a gyerekek fejleszthessék önismeretüket. ✓A taneszköz végén Tanulói szókincstár van, amely a változatos, árnyalt kifejezések használatára ösztönzi a tanulókat. ✓ Útravalóul néhány író vallomásából megtudhatják a gyerekek, hogy nemcsak nekik okoz nehézséget a gondolatok tiszta, egyértelmű és élvezetes megfogalmazása. Ez motiválhatja őket a további erőfeszítésekre. Az Apáczai Kiadó 4. évfolyamos Fogalmazás munkafüzete az önálló munka egyik eszköze, amely segíti a gyerekek ismeretszerző munkáját, lehetővé teszi az ismeretek rögzítését, gyakorlati alkalmazását. Olyan fogalmazástechnikai és fogalmazási gyakorlatokat tartalmaz, amelyek megkönnyíthetik mind a pedagógusok, mind a diákok munkáját, ezért használatát jó szívvel ajánlom a fogalmazásórákon. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez a munkafüzet csupán jó eszköz, de nem csodaszer, semmiképpen sem helyettesítheti a nagyfokú önállóságot igénylő fogalmazásokat. A tankönyv használata rugalmasságot kíván a pedagógustól, hiszen a gyerekek szókincse, beszédfejlődése, kommunikációs szintje nagyon eltérő: minden fogalmazás egyedi alkotás.

A Fogalmazás munkafüzet felépítése A 3. és a 4. évfolyamos Fogalmazás munkafüzetek használata némi sorrendi kötöttséget is kialakít: elbeszélő fogalmazással kezdjük, leírással folytatjuk, ezután a két műfajból kialakuló jellemzést tanítjuk, és legutoljára pedig a mindegyik műfaj sajátosságait ötvöző levélírást. A munkafüzetekben a négy alapformán felül más műfajok is megtalálhatók, de az alapformán belül is több átmeneti forma jöhet létre, ahogy a tartalom és a pillanatnyi beszédhelyzet kívánja. A 4. évfolyamos munkafüzet felépítése a következő: I. Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás A kapcsolatfelvétel metakommunikációs és nyelvi formáinak gyakorlása. A kapcsolattartáshoz, társas párbeszédhez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. II. Az elbeszélő fogalmazás A szövegalkotásról és az elbeszélésről tanultak ismétlése, gyakorlása. Az aktív szókincs gazdagítása. A cím és a tartalom kapcsolata. Az anyaggyűjtés módjai. Előzmény, következmény megfogalmazása. A szöveg tagolása. Az események leírása párbeszédes formában. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása. Elbeszélő fogalmazások írása. III. A leíró fogalmazás Olvasmányok, ifjúsági regények leíró részleteinek elemzése. A leírás összehasonlítása az elbeszéléssel. 18


10/9/13 10:07 AM


Szófaji jellemzők. A leírás anyagának elrendezése. Tárgyak, állatok, növények, tájak, pontos, szemléletes, hangulatos leírása. A jellemzés sajátosságainak a megfigyelése. Külső és belső tulajdonságok bemutatásának módja. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása. Az elbeszélés és a leírás összekapcsolása. Elbeszélő fogalmazás írása leíró részekkel. IV. A hír A hír tartalmi és formai jegyei. Hír megfogalmazása aktuális eseményhez. V. Levél írása A levélírás szerkezeti és formai ismereteinek elsajátítása. Levélírás a tényleges helyzetnek megfelelően. A boríték címzése. Az elektronikus levél szabályai. Üzenetek megfogalmazása röviden. VI. Napló írása A napló formai jegyeinek megfigyelése. Lényegkiemelés naplóírással. VII. Fogalmazási ismeretek összefoglalása A 3–4. évfolyamon elsajátított fogalmazási ismeretek rendszerezése. VI. Tanulói segédletek A 4. osztályban tanult fogalmak magyarázata. Tanulói szókincstár a fölösleges szóismétlés elkerüléséhez. Szempontok az önállóan készített tanulói fogalmazások önellenőrzéséhez. A javítási jelek értelmezése.

19


10/9/13 10:07 AM


A tanító felkészülését segítő tanmenet A tanmenetekről A tanmenetek az egyes tantárgyak tanítását közvetlenül meghatározó, az órai felkészüléshez kézzelfogható eligazítást adó dokumentumok. A tanmenetjavaslat, mint ahogy a nevében is benne van, csak javaslatként használható. Természetesen egy tankönyvíró nem is vállalkozhat konkrét tanmenet elkészítésére, hiszen a tananyag súlypontozását, a tanulókhoz való igazítását csak a helyi pedagógiai program megismerése után tudná elkészíteni. Nem is lehet, de nem is akarjuk behatárolni, hogy az egyes tanítási órákon mit csináljanak a pedagógusok. A tanmenetjavaslattól el lehet térni, sőt el is kell térni! Tehát a következőkben bemutatott tanmenetjavaslat (nem tanmenet!) az Apáczai Kiadó kerettantervének szóbeli és írásbeli szövegalkotással kapcsolatos tartalmait jeleníti meg olyan részletességgel, hogy az eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást adva az óravázlatok vagy tanítási tervezetek elkészítéséhez. A tanítónak kell a tanmenetjavaslatból tanmenetet alkotnia. Tanévenként csak egy egyszerű tananyagbeosztást (felsorolást) kell készítenie a tanulócsoport ismeretében. Azt kell eldöntenie, hogy hány órát szán az új ismeretek tanítására, hányat az új ismeretek rögzítésére, gyakorlati alkalmazására, illetve hova illeszti a gyakorló- vagy rendszerezőórákat stb. A nevelő-oktató munkának a NAT szerinti szervezése szakmai-pedagógiai megújulást vár a pedagógusoktól. Az új dokumentumokra (NAT 2007, kerettanterv, helyi tanterv, pedagógiai program) alapozott nevelő-oktató munka hatékonyságának döntő tényezője a pedagógus. Tárgyi tudása, pedagógiai kulturáltsága alapvetően meghatározza a NAT megvalósulásának eredményességét, a tanulók anyanyelvi kultúrájának színvonalát.

A szóbeli és az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a 4. évfolyamon a NAT 2007 alapján A következőkben a 4. évfolyamra vonatkozó óratervjavaslatot; a cél, a követelmény és a tartalom meghatározását adjuk közre. Óratervjavaslat A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a szövegértés fejlesztése témakörhöz kapcsolódó készségek folyamatos fejlesztésének tevékenységei beépülnek a többi témakör tartalmaiba is, így ez az idő egy-egy tanítási órán percekben nem mérhető, tehát heti bontásban nem értelmezhető. Témakörök

Témakör feldolgozására javasolt óraszám


16 óra

Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok

15 óra 34 óra

Éves órakeret: 55 óra Heti órakeret: 1,5 óra vagy I. félév: 1 óra II. félév: 2 óra

20


10/9/13 10:07 AM


Cél: ◆ Önálló gondolatok, mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő, jól követhető, értelmes szóbeli kifejtésének gyakoroltatása. ◆ A szóbeli kifejezés tudatosságának fejlesztése. ◆ A szövegalkotás képességének kiterjesztése többféle szövegformára, típusra (Pl.: leírás, jellemzés, levél). ◆ S zéleskörű lehetőségek teremtése a különféle szövegtípusokban való kifejezésmódok megtapasztalásához. ◆ A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazására késztetés az írott és a szóbeli nyelvhasználatban. Követelmény: ◆ Gondolatait értelmesen, folyamatosan közölje. ◆ Írásbeli fogalmazványaiban alkalmazza a tanult ‒ tartalmi és formai ‒ fogalmazási ismereteket. ◆ Kb. egy-másfél oldal terjedelemben foglalja össze a címről szóló gondolatait. Tananyag: A NAT-ban előírt szűkre szabott tananyagtartalmak feltételt teremtenek ahhoz, hogy a legjobb belátásunk szerint alakítsuk a tanítandó anyagot, növeljük terjedelmét, mélyítsük tartalmát. Kötelező NAT tartalmak Bővítő tananyag Összefüggő, értelmes, folyamatos szóbeli Hír. szövegalkotás; meghatározott szókincs Az elbeszélés és a leírás összekapcsolása. felhasználásával is. Napló. Írásbeli szövegalkotás különféle szövegtípusokban és formákban: leírás, jellemzés, levél, üdvözlet. A szöveg bekezdésekre tagolása. Az önálló munkák elemzése, javítása.

21


10/9/13 10:07 AM


Megjegyzés: A következőkben olvasható tanmenet a tananyagfelosztás egyik lehetséges módja. Alkotó felhasználását a konkrét tanulócsoport ismeretében javasoljuk.

A tanmenetben használt rövidítés: Mf.: Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam Ny.: Nyelvtan és helyesírás 4. évfolyam

Javasolt könyvek: Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) Hétszínvilág olvasókönyv 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) Hegedűs Ferencné: Szóbúvár (Apáczai Kiadó) Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) A magyar helyesírás szabályai (Akadémiai Kiadó) Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó) O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat Könyvkiadó) Magyar szinonimaszótár (Akadémiai Kiadó)

Éves órakeret: 55 óra Heti órakeret: 1,5 óra vagy I. félév: 1 óra II. félév: 2 óra

Tanmenetjavaslat a fogalmazás tanításához a 4. évfolyam számára


22

10/9/13 10:07 AM


Téma, tananyag

2.

Kapcsolatteremtés Köszönés, megszólítás, bemutatkozás

BEVEZETÉS 1. Szóbeli szövegalkotás

Óra

Fejlesztendő kompetenciák (készségek, képességek)

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ különféle közlési helyzetek felismerése, ◆ hallott szöveg megértése, ◆ szóbeli kapcsolattartás. Személyes kompetencia: ◆ kreativitás. A hatékony, önálló tanulás: ◆ a figyelem összpontosítása. Anyanyelvi kommunikáció: Kapcsolatteremtés különböző ◆ beszédkészség, helyzetekben. A köszönés, bemu◆ kommunikatív képesség, tatkozás; a kérés, a tudakozódás, ◆ a nem verbális önkifejezés a segítségkérés gyakorlása társas beszédszituációkban (pl.: új tanuló képessége, ◆ saját vélemény megfogalmaérkezése, játszótéri ismerkedés). zása. A kapcsolatfelvétel metakommuSzociális kompetencia: nikációs és nyelvi formáinak gya◆ másokra való odafigyelés, korlása. ◆ együttműködés, Mindennapi konfliktusok átélése különféle dramatikus formák kipró- ◆ empátia. A hatékony, önálló tanulás: bálásával (pl. helyzetgyakorlattal). ◆ kritikai gondolkodás.

Szövegalkotás szóban: nyári történetek megfogalmazása a társaknak. A tanulócsoportban folyó beszélgetésben való részvétel. A kortárs és a felnőtt beszélgetőtárs iránti figyelem. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Mf. 4/2.,3., 5/5.

Mf. 4/1.

2. Képregény készítése egy nyári kalandról.

1. Kiállítás szervezése a nyári élményeket megörökítő fényképekből, illusztrációkból, fogalmazásokból.

(projekt, játék, gyűjtőmunka stb.)

Egyéb javaslatok a témakörhöz

3. Az önálló feladatvégzés lépéO. Nagy Gá- seinek megalapozása: bor: Magyar ◆ könyvtárlátogatás, ◆ könyvkölcsönzés, szólások és közmondások ◆ a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata.

Mf. 4–5. o.

Javasolt taneszközök


23

10/9/13 10:07 AM


Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás

Téma, tananyag

Kapcsolatteremtés különböző helyzetekben. Szituációs gyakorlatok. A telefonálás illemtana. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás gyakorlása társas beszédszituációkban: vásárlás, könyvkölcsönzés, utazás. Párbeszéd produkálása szóban és írásban. Hiányos párbeszéd kiegészítése.


AZ ELBESZÉLŐ FOGALMAZÁS 4. A szavak Szóalkotás megadott betűkből. Az aktív szókincs gazdagítása rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtésével. Szavak, szócsaládok jelentésmagyarázata. Szógyűjtés képről kérdések segítségével. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás szavak, szószerkezetek felhasználásával. 5. A mondatok A mondatok alkotásáról, összefüggéséről tanult ismeretek gyakorlása. Hiányos mondatok kiegészítése. Mondatok felolvasása a közlésszándéknak megfelelően.

3.

Óra

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szókincsbővítés, ◆ helyes és kreatív nyelvhasználat, ◆ kreatív szövegalkotás. Személyes kompetencia: ◆ eredetiség, ◆ találékonyság. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: ◆ a képzelet fejlesztése. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ helyesírás képesség, ◆ helyes és kreatív nyelvhasználat. Mf. 10/6.

Mf. 10/7. b)

Mf. 8/1. b), 9/5. c) Mf. 9/5. a)

Mf. 8/2., 3., 9/4.

Mf. 7/8. a) Mf. 7/9. Mf. 7. o. játék

1. Szómagyarázat készítése megadott szavakhoz.



Mf. 10–11. o. 4. Tervezés, modellezés. Ny. 4. o. Új lakóház, iskola tervezése, modellezése csoportban.

3. Szavak más nyelven: angol, német, eszperente stb. Idegen nyelvi kommunikáció.

Magyar értelmező kéziszótár 2. Régies szavak megismerése szómagyarázattal együtt. Ny. 6/9., 10.

Mf. 8–9. o.

Mf. 6/6., 7/8. Mf. 6–7. o.

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kapcsolatteremtés, ◆ a társas párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képesség, ◆ kreatív szövegalkotás. Szociális kompetencia: ◆ a másokra való odafigyelés. Személyes kompetencia: ◆ egészségtudatosság, ◆ önfejlesztés (az érzelmekkel való bánni tudás). A hatékony, önálló tanulás: ◆ motoros emlékezet. Mf. 6–7. o.




24

10/9/13 10:07 AM


A szöveg

A cím

7.

Téma, tananyag

6.

Óra

A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés, ◆ helyesírási képesség, ◆ a példakeresés képessége, ◆ lényegkiemelés, ◆ következtetés. Személyes kompetencia: ◆ kreativitás, véleménynyilvánítás. Matematikai kompetencia: ◆ síkbeli tájékozódás.

Matematikai kompetencia: ◆ kombinatív képesség. A hatékony, önálló tanulás: ◆o k-okozati összefüggések felismerése, ◆ a logikai gondolkodás fejlesztése, ◆ következtetések. Személyes kompetencia: ◆ találékonyság. A hatékony, önálló tanulás: ◆ logikai gondolkodás, ◆ a tanultak alkalmazása, ◆ képi információk feldolgozása. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás, ◆ verbális emlékezet. Személyes kompetencia: ◆ kreativitás.

Mondatok egybeszerkesztése az ismétlődő részek elhagyásával, kötőszavak, névmások használatával. Mondatok összekapcsolása kötőszavakkal, az összetett mondatok dallamformálásának gyakorlása.

Tartalmilag kapcsolódó mondatok alkotása. Az egymást követő mondatok közötti tartalmi összefüggés hiányának felismerése. Hibás szövegek javítása, a tanultak alkalmazása. Hiányzó szövegrészek pótlása a képen található információk felhasználásával. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a szövegalkotás során. A 3. évfolyamon elsajátított fogalmazási ismeretek felelevenítése a feladatmegoldások során. A cím és a szöveg kapcsolata. Címek keresése megadott szempontokhoz. A címek vizsgálata tartalmi, formai és helyesírási szempontból. Címadási gyakorlatok. Címvariációk összeállítása eseményt ábrázoló képekhez. A javaslatok indoklása, megbeszélése.



Mf. 14/5.

Címek írása. Mf. 14/3. Mf. 13/2.

Mf. 13/1. a)

5. Interjú egy építőiparban dolgozó szakemberrel.



Mf. 13–14. o. 1. Könyv TOP 10. A legjobb tíz könyv listájának Ny. 39–40. o. összeállítása osztályszinten. (Havonként változhat.) Hétszínvilág olvasókönyv 2. Címadási verseny. A rajz- és technikaórán elkészült alkotások címvariációinak az összeállítása. A legötletesebb címek jutalmazása.

Ny. 11–13. o.

Mf. 12/11. Mf. 12. o. játék

Mf. 11–12. o.

Mf. 11/10.

Mf. 10/8.

Mf. 11/9.

Ny. 14–18. o.



25

10/9/13 10:07 AM


10.

9.

8.

Óra


Az anyaggyűj- A 3. évfolyamon elsajátított fogaltés módjai mazási ismeretek felelevenítése a feladatmegoldások során. Az anyaggyűjtési módok felidézése, felismerése az olvasott szemelvényekben. Több anyaggyűjtési mód alkalmazásának lehetősége ugyanazon szövegben. Az események A 3. évfolyamon elsajátított fogalelőzménye, mazási ismeretek felelevenítése a feladatmegoldások során. következméEsemények előzményének és könye vetkezményének megrajzolása ismert mese alapján. A mese reprodukálása a megadott szavak, kifejezések felhasználásával. Előzmény, következmény megfogalmazása mondatok, képek alapján. Segélyhívás telefonon. Az elbeszélés Az elbeszélő fogalmazás fő részei. tagolása A hármas tagolás és az egyes részek szerepének felelevenítése. Részfogalmazások (bevezetés, tárgyalás, befejezés) készítése szóban és írásban. Események elmondása adott kifejezések felhasználásával. A befejezések nyelvi formáinak megfigyelése a mesékben.

Téma, tananyag

A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés, ◆ a sajátosságok felismerése. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás, ◆ a nem verbális önkifejezés képessége. Matematikai kompetencia: ◆ kombinatív képesség.

Személyes kompetencia: ◆ egészségtudatosság, ◆ felelősség.

◆ a tanultak alkalmazásának képessége. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ beszédmegértés, ◆ kreatív szövegalkotás. A hatékony, önálló tanulás: ◆ a fantázia és a valóság megkülönböztetése, ◆ ok-okozati összefüggések.

A hatékony, önálló tanulás: ◆ hangos, kifejező olvasás, ◆ olvasáskészség, szövegértés, ◆ auditív észlelés,


Mf. 20. o. játék Mf. 20/5.

Mf. 19/1., 20/4. Mf. 19/2. Mf. 20/4.

Mf. 18/4. c)

Mf. 17/2., 18/3. Mf. 18/3.

Mf. 18/4. d)

Mf. 16/2. b), 3. b) 18. o. játék

Mf. 16. o. játék Mf. 16/2.

Mf. 15/1. b), 16/3. a)



Hétszínvilág olvasókönyv

Mf. 19–20. o.

2. Napirend készítése a hét napjaihoz rajzos és szöveges formában. Helyes szokások kialakítása.

2. Az IST kritikus használata a kommunikáció és a szabadidő terén. Mf. 17–18. o. 1. Rajzsorozat készítése csoportban. A történet egyes Hétszínmozzanatait külön négyzetben világ olvasó- ábrázolják. könyv

Mf. 15–16. o. 1. Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása: Hétszínkönyvtárlátogatás, könyvkölvilág olvasó- csönzés. könyv



26

10/9/13 10:07 AM

Téma, tananyag

A párbeszéd az elbeszélésben

Fogalmazási gyakorlatok

Óra

11.


12.

A 3. évfolyamon elsajátított fogalmazási ismeretek felelevenítése a feladatmegoldások során. Események leírása párbeszédes formában. A párbeszéd jelölése. Prózai szöveg átalakítása párbeszéddé. A különféle mondatfajták hanglejtésének gyakorlása párbeszédben. Párbeszéd írása hétköznapi, illetve elképzelt helyzethez. Az elbeszélésről tanultak felidézése, gyakorlása. Események mondatainak helyes sorrendbe állítása számozással. Esemény elmondása meghatározott beszédhelyzetekben, a szereplők személyébe, helyzetébe való beleéléssel. A műfajnak és a témának, illetve az olvasó személyének megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása. Stilizálás: adott szöveg mondataiban a kifejezések cseréje. Adott párbeszéd szövegkörnyezetbe illesztése.


Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás. Személyes kompetencia: ◆ az önkifejezés képessége, ◆ hibajavítás, ◆ választékosság. A hatékony, önálló tanulás: ◆ a tanultak alkalmazása, ◆ olvasáskészség, szövegértés.

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kapcsolatteremtés, ◆ a társas párbeszédhez szükséges nyelvi képességek, ◆ kreatív szövegalkotás. Perceptív kompetencia: ◆ felfogóképesség. A hatékony, önálló tanulás: ◆ a tanultak alkalmazása, ◆ a figyelem összpontosítása.


Mf. 23/1. b), c) Mf. 23/2. a), 24/5. a)

Mf. 24/4.



1. Sportesemények, iskolai sportversenyek közvetítése. Az események leírása elbeszélő formában.

2. Szituációs játékok csoportokban.

Mf. 21–22. o. 1. Interjúkészítés ismert mesehőssel.

Mf. 21/1. b), 2. a), 22/3. b) Mf. 22. o. játék Mf. 23/2. b), Mf. 23–24. o. 24/5. b), c) Mf. 23/1. a)

Mf. 22/4. Mf. 22/3.

Mf. 21/1. c), 22/4.



27

10/9/13 10:07 AM


15.

14.

13.

Óra



Differenciált gyakorlás Szövegalkotás ◆ képsorról, ◆ képről, ◆ cím alapján

Események képeinek helyes sorrendbe állítása számozással. Szógyűjtés, történetalkotás képsor alapján. Történet alkotása képek alapján. Elbeszélő fogalmazás írása a megadott szavak, szószerkezetek, mondatok felhasználásával. Önálló szövegalkotás.

Személyes kompetencia: ◆ az önismeret fejlesztése a differenciált rétegmunka során, ◆ önellenőrzés. A hatékony, önálló tanulás: ◆ a képi információk feldolgozása. Természettudományos kompetencia: ◆ környezettudatos magatartás. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás. A hatékony, önálló tanulás: Önálló elbeElbeszélés készítése önállóan. ◆ a megszerzett tudás alkalmaszélés készítése Az elbeszélés írásáról tanultak alzása, a tanult isme- kalmazása. retek felhasz- Szempontok: címválasztás, a szöveg ◆ kritikai gondolkodás. Kezdeményezőképesség és válfolyamatossága, tagolás, szóhasználásával és lalkozói kompetencia: alkalmazásával nálat. ◆ tervezés. A helyesírási szótár használata. Önellenőrzés. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás, ◆ a nyelvi kompetencia rugalmas és rutinszerű alkalmazása, ◆ egyéni közlési stratégia kialakítása. Személyes kompetencia: ◆ önállóság. Az önállóan Az írásbeli munkák javítása, a tíSzemélyes kompetencia: készített fogal- pushibák megbeszélése. ◆ önállóság. mazás javítása Differenciálás: Szociális kompetencia: ◆ a fogalmazás javítása alaki, he◆ tolerancia. lyesírási és tartalmi szempontból, A hatékony, önálló tanulás: ◆ kreatív szövegalkotás. ◆ a figyelem összpontosítása, ◆ problémamegoldó képesség, ◆ kritikai gondolkodás.

Téma, tananyag

Mf. 25–26. o.

Mf. 26/9. b) Mf. 25/6., 26/8. Mf. 26/8.



A magyar helyesírás szabályai

Mf. 86. o.


Mf. 87. o

Mf. 83–85. o.

Mf. 25–26. o. 2. Olvasmányokhoz, ismert mesékhez, elbeszélésekhez eseO. Nagy Gá- ménylánc készítése. bor: Magyar szólások és közmondások 3. Anekdota írása. Egy rövid, humoros történet lejegyzése.



28

10/9/13 10:07 AM


Téma, tananyag


18.

17.


A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés, ◆ a tanultak alkalmazása (szófajismeret), ◆ azonosság, különbözőség megállapítása. Perceptív kompetencia: ◆ felfogóképesség. A hatékony, önálló tanulás: A leírás Irodalmi alkotások, olvasmányok ◆ logikai gondolkodás, leíró részeinek kikeresése. Szövegrészek műfajának megállapí- ◆ a figyelem összpontosítása, tása. A cím és a szöveg kapcsolata. ◆ olvasáskészség, szövegértés. Esztétikai-művészeti tudatosRövid elbeszélő és leíró szövegek alkotása szóban ugyanarról a tájról ság és kifejezőképesség: ◆ belsőkép-készítés. (képek segítségével). Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás. Természettudományos kompetencia: ◆ környezettudatos magatartás. Tárgyakról készített leírások tarTárgyak beA hatékony, önálló tanulás: mutatása talmi vizsgálata. A bemutatás sor- ◆ olvasáskészség, szövegértés, Leírás készíté- rendjének megfigyelése. ◆ a sajátosságok megfigyelése, se mindennapi Leírás alapján tárgy felismerése, tárgyakról majd lerajzolása. ◆ a figyelem összpontosítása, Rövid szépirodalmi és nem szép◆ lényegkiemelés. irodalmi szöveg összehasonlítása. Esztétikai-művészeti tudatosAz irodalmi példa szerepe. ság és kifejezőképesség: Az esztétikai nézőpont megalapo- ◆ élmények kreatív kifejezése. zása: a szép megtapasztalása a mindennapi élet tárgyaiban. Választott tárgyak bemutatása, melléknevek használata.

A LEÍRÓ FOGALMAZÁS 16. Az elbeszélés Irodalmi alkotások, olvasmányok és a leírás ös�- elbeszélő és leíró részleteinek megszehasonlítása figyelése, elemzése. Ugyanarról a témáról szóló elbeszélés és leírás összehasonlítása. A leírás és az elbeszélés műfaji sajátosságainak megfogalmazása. Szófaji jellemzők megfigyelése, összehasonlítása.

Óra

Mf. 31/4.

Mf. 30/1., 2, 31/4. Mf. 31/3. a), 31/4. b), c) Mf. 30/1.

Mf. 29/3. c), 4. b) Mf. 29/4.

Tulajdonságok gyűjtése élőlényekről, tárgyakról. Feladványok készítése egymásnak a gyűjtött tulajdonságok felhasználásával.



Mf. 30–31. o. 1. Játékok Barkochba Tárgyak felismerése jellemző jegyeik alapján. Activity A gondolt feladvány (tárgy) kitalálása mutogatással, körülírással, rímfaragással. Tabu Tárgyak jellemzése a tabuként megjelölt szavak használata nélkül.


Mf. 28–29. o.

Mf. 29. o. játék Mf. 28/2.

Mf. 27. o. Hétszínvilág olvasókönyv, gyermekkönyvek

Mf. 27. o.



29

10/9/13 10:07 AM


20.

Leírás készítése egy kedvelt tárgyról A tárgy helyzetébe való beleélés

19.


Leírás készítése kedvelt tárgyról megfigyelés alapján. Játékok mint tárgyak bemutatása leírással. Tárgyak megszólaltatása. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, jelzős szerkezetek, a tárgyak pontos, szemléletes, hangulatos leírása. A megismert nyelvi-stilisztikai eszközök alkalmazása. A létige használatának kerülése. Állatok bemu- Beszélgetés saját háziállatokról. tatása Állatokról készült leírás vizsgálata, Leírás készíté- a bemutatás sorrendjének megfise valamelyik gyelése. Az állat tulajdonságainak bemutaállatról tása viselkedésen keresztül. Leírások alapján rajz készítése az állatról. Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben. Az állatok tulajdonságaira vonatkozó hasonlatok gyűjtése. A leírás anyagának elrendezése. Különböző állatok bemutatása vázlat segítségével, illetve önállóan.

Téma, tananyag

Óra

Mf. 33/1. b)

Mf. 32/7. b)

Mf. 32/6. a), 7. a) Mf. 32. o. játék Mf. 32/7. b), 8.

Mf. 32/5.

4. Játékkészítés.

3. Reklám készítése egy tárgyról.

2. Egy tárgy működésének felderítése.



3. Hirdetések készítése. Elveszett és talált állatok bemutatása.

Mf. 33–35. o. 1. Könyvtárlátogatás. Fekete István könyveinek megismerése, kölcsönzése, olvaHétszínvilág olvasó- sása. Állatalakok bemutatása. Irodalmi művek hangulatának könyv, ismeretterkiemelése. jesztő könyvek 2. Látogatás szervezése egy közeli állatmenhelyre. Az ott élő örökbe fogadható állatok szemléletes bemutatása.

Mf. 32. o.


Mf. 33/2. a), 34/3. Mf. 33/1., 2., 34/3. Mf. 35/5. c) ◆ példakeresés. Természettudományos kompe- Mf. 33/2. a) tencia: ◆ környezettudatosság. Esztétikai-művészeti tudatos- Mf. 34/3. a) ság és kifejezőképesség: ◆ esztétikus ábrázolás.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: ◆ vállalkozókészség. A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés, ◆ a sajátosságok megfigyelése,

◆ fantázia. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás, ◆ rugalmas gondolkodás a szövegalkotáskor.

Személyes kompetencia: ◆ találékonyság. A hatékony, önálló tanulás: ◆ a sajátosságok megfigyelése, ◆ észlelés,



30

10/9/13 10:07 AM


22.

Leírás készítése valamelyik állatról Az állat helyzetébe való beleélés Humoros állatleírás

21.


Az állatok helyzetébe való beleélés. Humoros állatleírások jellegzetességeinek megfigyelése. Képzelt állat bemutatása fantázia alapján. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, jelzős szerkezetek, hasonlatok, az állatok pontos, szemléletes, hangulatos leírása. Differenciált A tanult ismeretek alkalmazása. Állatok helyzetébe való beleélés. gyakorlás Kedvenc állat Képzelt állat bemutatása fantázia alapján. bemutatása ◆ tényszerűen, A műfajnak és a témának meg◆ szerepválla- felelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, jelzős lással, ◆ humorosan szerkezetek, hasonlatok, az állatok pontos, szemléletes, hangulatos leírása.

Téma, tananyag

Óra Személyes kompetencia: ◆ találékonyság, képzelet, fantázia. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás, ◆ nyelvi kompetencia. A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés, ◆ divergens gondolkodás, ◆ a fantázia és a valóság megkülönböztetése. Személyes kompetencia: ◆ az önismeret fejlesztése a differenciált rétegmunka során; ◆ eredetiség, képzelet, fantázia, ◆ önellenőrzés. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás. A hatékony, önálló tanulás: ◆ lényegkiemelés. Természettudományos kompetencia: ◆ környezettudatos magatartás.

Fejlesztendő kompetenciák (készségek, képességek) (projekt, játék, gyűjtőmunka stb.)


Mf. 34–36. o. 6. Az állattartás szépségei és nehézségei címmel kiállítás megalkotása.

Mf. 34–36. o. 4. Híres állatok felkutatása, bemutatása. (Pl.: Kincsem, Mancs) Nagy Lajos: 37/7. b), 8. b) Képtelen természetrajz 5. Állatkerti örökbefogadás lehetőségei. Miért ezt az állatot fogadtam Mf. 35/6. a), örökbe? Interjúkészítés az egyik 36/7. a), 8. a) örökbefogadóval. Mf. 37/8. Mf. 37/8. Mf. 35/6. b),



31

10/9/13 10:07 AM


24.

Növények bemutatása

23.


Szépirodalmi és ismeretterjesztő leírások összehasonlítása. Növényekről készült leírás megfigyelése, a bemutatás sorrendjének vizsgálata. Rajz készítése a leírás alapján. Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, jelzős szerkezetek, hasonlatok, a növények pontos, szemléletes, hangulatos leírása. Növényekkel kapcsolatos szólások, közmondások, szóláshasonlatok gyűjtése. Leírás készíté- Önálló leírás készítése egy nöse egy növény- vényről. A tanulói munka segítése megadott szempontsor vagy vázlat ről A kedvenc alapján. növény bemu- Növényekre jellemző szavak, kifetatása jezések gyűjtése. Az ismeretek bővítése lexikonok, növényhatározók és más könyvek segítségével. A növények helyzetébe való beleélés. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök használata.

Téma, tananyag

Óra

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szókincsbővítés, ◆ szóhasználat, ◆ az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek, ◆ kreatív szövegalkotás. A hatékony, önálló tanulás: ◆ fantázia, ◆ az információ megkeresésének képessége, ◆ a figyelem tartóssága, ◆ koncentráció.

Természettudományos kompetencia: ◆ környezettudatosság. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: ◆ esztétikus ábrázolás.

A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés, ◆ a sajátosságok megfigyelése, ◆ információkeresés.


Mf. 39. o. Ismeretterjesztő könyvek

Mf. 39/6. c)

Mf. 39/5. a)

Mf. 39/6. b)

Mf. 39/5. b)

1. Növényekkel kapcsolatos találós kérdések gyűjtése.



4. Kockázás Egy-egy téma hatféle nézőpontból való megközelítése. (Jellemzés, összevetés, társítás, elemzés, felhasználás, érvelés.)

3. Versírás növényekről.

O. Nagy Gábor: Magyar 2. Különböző magok, hagymák szólások és cserépbe ültetése, gondozása. közmondások Fényképek, rajzok, feljegyzések készítése a növény fejlődéséről. Kiállítás rendezése az elkészült anyagból.

Szóbúvár

Mf. 37–38. o.

Mf. 39/6. a)

Mf. 38/3. a)

Mf. 37/1., 2., 38/3. a) Mf. 37/2. b) Mf. 37/1. c), 38/3. b), 4. Mf. 37/2.



32

10/9/13 10:07 AM


26.

Tájak, helyszínek bemutatása

25.


Leírást tartalmazó irodalmi művek, ismeretterjesztő szövegek elemzése. A térbeli viszonyok szerinti bemutatásmód megismerése. Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben. A költői nyelv néhány sajátosságának megfigyelése. A közvetlen környezet megfigyelése. A lakás vagy az iskola egyik helyiségének bemutatása (szoba, osztályterem stb.). A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, jelzős szerkezetek, hasonlatok, megszemélyesítések. Leírás készíté- Tájleírások keresése irodalmi alkose településről, tásokban. tájról Tájak, helyszínek szépirodalmi bemutatására alkalmas kifejezések gyűjtése. Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel ös�szefüggésben. Leírás készítése képről, településről, kirándulóhelyről. A tájak pontos, szemléletes, hangulatos leírása. Hasonlatok, jelzős szószerkezetek gyűjtése, használata a leírásban.

Téma, tananyag

Óra

A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: ◆ elképzelések, élmények kreatív kifejezése. Természettudományos kompetencia: ◆ környezettudatosság.

Matematikai kompetencia: ◆ a viszonylatok meghatározása.

Szociális és állampolgári kompetencia: ◆ a nemzettudat formálása.

A hatékony, önálló tanulás: ◆ a sajátosságok felismerése, ◆ olvasáskészség, szövegértés.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: ◆ esztétikai megismerés.


Mf. 42/6. c)

Mf. 41/5., 42/6., 7.

Mf. 42/7.

Mf. 42/6.

Mf. 40/1., 2., 41/3.



Mf. 42. o.

Útikönyvek

Magazinok (pl. Lakáskultúra)

7. Újságcikk megírása. A lakás egy helyiségének bemutatása.

6. Tájleírások készítése útikönyvbe.

5. Helyszínek tervezése iskolai műsorokhoz, a színjátszó kör előadásaihoz.

4. Térképkészítés a közvetlen lakókörnyezetről, illetve lakóhelyről.

3. Gyalogtúra megtervezése a kedvenc kirándulóhelyre.

2. Dioráma készítése kedvenc tartózkodási helyről.

Mf. 40–41. o. 1. Leírás készítése természeti jelenségekről pontos megfigyeFényképek, lés alapján. tájképek



33

10/9/13 10:07 AM


Az önállóan Az írásbeli munkák javítása, a tíkészített fogal- pushibák megbeszélése. mazás javítása Differenciálás: ◆ a fogalmazás javítása alaki, helyesírási és tartalmi szempontból, ◆ kreatív szövegalkotás.

29.

Leírás készítése önállóan a tanult ismeretek felhasználásával és alkalmazásával. Szempontok: a lényeges tulajdonságok megfogalmazása, tagolás, szemléletesség, szóhasználat. A helyesírási szótár használata. Önellenőrzés.

Leírás készítése önállóan

28.

A lakóhelyről készült leírás megbeszélése, kiegészítése. Anyaggyűjtés a saját lakóhely bemutatásához. A leírás anyagának elrendezése. A közlési célnak és szándéknak megfelelő különféle mondatok helyes használata. Önellenőrzés.


A lakóhely bemutatása

Téma, tananyag

27.

Óra

Személyes kompetencia: ◆ önállóság. A hatékony, önálló tanulás: ◆ kritikai gondolkodás, ◆ a figyelem összpontosítása, ◆ problémamegoldó képesség. Szociális kompetencia: tolerancia.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: ◆ tervezés. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás, ◆ nyelvi kompetencia rugalmas és rutinszerű alkalmazása, ◆ az egyéni közlési stratégia kialakítása. Személyes kompetencia: ◆ önállóság. A hatékony, önálló tanulás: ◆ kritikai gondolkodás, ◆ a megszerzett tudás alkalmazása.

A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: ◆ élmények és érzések kreatív kifejezése. Személyes kompetencia: ◆ önismeret. Szociális és állampolgári kompetencia: ◆ a nemzettudat formálása.


Mf. 43/8.

Mf. 43/8. c)

Mf. 43/8. c), 9.

Mf. 43/8.

9. Versírás a lakóhelyről.

8. Idegenvezetés. A lakóhely bemutatása kirándulóknak.




Mf. 86. o.


Mf. 83–85. o. 10. Poszterkészítés csoportban. A poszteren ábrázolt tájról leírás készítése. Mf. 87. o

Mf. 43. o.



34

10/9/13 10:07 AM

Téma, tananyag

Az elbeszélés és a leírás ös�szekapcsolása

Elbeszélés leíró résszel

Differenciált gyakorlás Az elbeszélés és a leírás ös�szekapcsolása ◆ képsor segítségével, ◆ egyéni élmény alapján

Óra

30.


31.

32.

Elbeszélés készítése leíró részekkel képsorról vagy élmény alapján. Élőlények, tárgyak legjellemzőbb tulajdonságainak bemutatása a leírásokban. Több leírás beillesztésének lehetősége egy elbeszélésbe. Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban.

Az elbeszélő és a leíró részek váltakozásának és arányának megfigyelése irodalmi művekben. Szövegrészek műfajának megállapítása. Különböző műfajú szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékeltetése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése. Elbeszélő fogalmazás írása leíró részekkel. Párbeszéd írása hétköznapi helyzethez. Dramatikus játék. Elbeszélés készítése képről. Adott leírás beillesztése a fogalmazásba. Különböző műfajú szövegrészek összekapcsolási lehetőségeinek felismerése, a kapcsolódó mondatok helyének megkeresése. A műfajok hoz kötődő nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazása saját írásműben.


Mf. 46. o.

Személyes kompetencia: ◆ az önismeret fejlesztése a differenciált rétegmunka során, ◆ önellenőrzés. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás. A hatékony, önálló tanulás: ◆ lényegkiemelés, eredetiség, ◆ képzelet, fantázia. Természettudományos kompetencia: ◆ környezettudatos magatartás.


Mf. 44–45. o.

Mf. 46. o.

Mf. 44/1., 45/3., 4. Mf. 44/2. Mf. 44/1. a) Mf. 44/1., 45/3., 4. Mf. 45/4. a)


Esztétikai-művészeti tudatos- Mf. 46/5. b) ság és kifejezőképesség: ◆ belsőkép-készítés. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás. A hatékony, önálló tanulás: ◆ képi információk feldolgozása, ◆ olvasáskészség, szövegértés. Mf. 46/5. a)

A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés, ◆ példakeresés, ◆ érvelés. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás. Szociális kompetencia: ◆ társas aktivitás.


3. Régi, megkopott, elhasználódott tárgyak bemutatása. „Életük” legszebb és legros�szabb pillanatának bemutatása.

2. Osztálykirándulások helyszínének, eseményeinek bemutatása csoportban.

1. Rajzfigura tervezése. Történetalkotás, mesealkotás a rajzfigura főszereplésével. A rajzfigura bemutatása.




35

10/9/13 10:07 AM


34.

33.

Óra


A jellemzés Irodalmi művek részleteinek elemműfaji sajátos- zése. Emberi tulajdonságok kifejeságai zésének megfigyelése, a jellemzés sajátosságainak összegyűjtése szépirodalmi szövegekben. A belső tulajdonságok megismerésének lehetőségei. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása: szóhasználat, jelzős szerkezetek, hasonlatok, a személyek pontos, szemléletes, hangulatos leírása. Személyek Személyek külső tulajdonságainak külső és belső leírása. Az alakleíráskor használhatulajdonsága- tó kifejezések gyűjtése. inak bemuta- Belső tulajdonságok és belső tulajtása donságokat bemutató mondatok megfeleltetése. Személyre jellemző tulajdonságok kifejezése szólásokkal. A leírás anyagának elrendezése: külső, belső tulajdonságok.

Téma, tananyag

◆ olvasáskészség, szövegértés.

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szókincsbővítés. A hatékony, önálló tanulás: ◆ az információ megkeresésének képessége, ◆ önálló ismeretszerzés, ◆ ok-okozati összefüggés,

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szókincsbővítés. Perceptív kompetencia: ◆ észrevevő- és felfogóképesség. A hatékony, önálló tanulás: ◆ a sajátosságok felismerése, ◆ olvasáskészség, szövegértés. Szociális és állampolgári kompetencia: ◆ a nemzettudat formálása.


Mf. 48/5., 49/7. Mf. 48/5., 49/7.

Mf. 48/3., 4., 49/6. Mf. 49/6., 7. b)

2. Összehasonlító ábra (Venndiagramm) segítségével történetek szereplőinek összehasonlítása.

1. Tanulói önéletrajzrészletek megírása.



5. Sztárok jellemzése.

4. Ismert történelmi személyek jellemzése.

3. Karaktertérkép készítése Mf. 48–49. o. személyek tulajdonságainak azonosításához.


Mf. 47/2.

Mf. 47/2. a) Mf. 47/1.

Mf. 47. o.

Mf. 47/1., 2.



36

10/9/13 10:08 AM

Téma, tananyag

Differenciált gyakorlás Jellemzés készítése ◆ egy kedves személyről, ◆ mesehősről, ◆ önmagáról

Jellemzés az elbeszélésben

Fogalmazási gyakorlatok Az elbeszélés és a leírás ös�szekapcsolása

Óra

35.


36.

37.

Kedvelt irodalmi hősök, olvasmányszereplők, személyek bemutatása. Leírás készítése személyről megfigyelés vagy elképzelés alapján. Külső és belső tulajdonságok összegyűjtése önállóan vagy vázlat segítségével. Önismereti játék. Melyik tulajdonságodtól szabadulnál meg? Milyen tulajdonságot vennél? Miért? Önjellemzés készítése. Az elbeszélő és a leíró részek felismerése egy szövegen belül. A leíró és az elbeszélő rész összekapcsolása. A kapcsolódó mondatok helyének megkeresése. Elbeszélés készítése leíró részekkel képről vagy élmény alapján. Személyek legjellemzőbb tulajdonságainak bemutatása a leírásokban. Több leírás beillesztésének lehetősége egy elbeszélésbe. A leíró és az elbeszélő szövegrészek összekapcsolása. A kapcsolódó mondatok helyének megkeresése. Több leírás beillesztésének lehetősége egy elbeszélésbe.


Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás. A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés, ◆ képi információk feldolgozása.

Személyes kompetencia: ◆ énkép, önismeret.

Szociális kompetencia: ◆ a másokra való odafigyelés. A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés, ◆ képi információk feldolgozása, ◆ képzelet, fantázia, ◆ lényegkiemelés.

Szociális kompetencia: ◆ empátia, tisztelet, ◆ mások megismerésének igénye. Személyes kompetencia: ◆ önismeret, ◆ az énkép fejlesztése. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás, ◆ verbális emlékezet.


Mf. 52/3. Mf. 52/3., 5. Mf. 52. o. játék Mf. 52/5.

Mf. 51/1.

Mf. 50. o. játék Mf. 51/2.

Mf. 50/10.

Mf. 50/9.

Mf. 50/8.



Mf. 53. o.

3. Humoros önjellemzés készítése.

2. Kedvenc mesehősök bemutatása.

Mf. 51–52. o. 1. Személyek tulajdonságait kifejező szólások, szóláshasonlatok gyűjtése.

Mf. 50. o.



37

10/9/13 10:08 AM


40.

39.

38.

Óra



Fogalmazási gyakorlatok. A fogalmazás elbeszélő és leíró részeinek színesítése párbeszéddel.

Szövegalkotás eseményt ábrázoló képek és a megadott igék, szószerkezetek segítségével. Hiányos párbeszéd kiegészítése az eseményeknek megfelelően. Prózai szöveg átalakítása párbeszéddé. Elbeszélés készítése leíró és párbeszédes részekkel képről, képsorról. Önálló szövegalkotás a tanult ismeretek felhasználásával és alkalmazásával. Szempontok: az elbeszélő és a leíró részek összekapcsolása, a lényeges események és tulajdonságok megfogalmazása, tagolás, szemléletesség, szóhasználat. A helyesírási szótár használata. Önellenőrzés.

Személyes kompetencia: ◆ önellenőrzés. Matematikai kompetencia: ◆ csoportosítás. A hatékony, önálló tanulás: ◆ a tanultak alkalmazása, ◆ képi információk feldolgozása. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ nonverbális kommunikáció. Kezdeményezőképesség és válÖnálló munlalkozói kompetencia: ka. ◆ tervezés. Elbeszélés Anyanyelvi kommunikáció: készítése leíró ◆ kreatív szövegalkotás, résszel. ◆ a nyelvi kompetencia rugalmas és rutinszerű alkalmazása, ◆ az egyéni közlési stratégia kialakítása. Személyes kompetencia: ◆ önállóság. A hatékony, önálló tanulás: ◆ kritikai gondolkodás, ◆ a megszerzett tudás alkalmazása. Az önállóan Az írásbeli munkák javítása, a tíSzemélyes kompetencia: készített fogal- pushibák megbeszélése. ◆ önállóság. mazás javítása. Differenciálás: A hatékony, önálló tanulás: ◆ a fogalmazás javítása alaki, he◆ kritikai gondolkodás, lyesírási és tartalmi szempontból, ◆ a figyelem összpontosítása, ◆ kreatív szövegalkotás. ◆ problémamegoldó képesség. Szociális kompetencia: ◆ tolerancia.

Téma, tananyag

Mf. 54/2. d), 55/3. a) Mf. 54/2. b) Mf. 55. o. játék

Mf. 54/7 e), 55/3. d) Mf. 54/2. a)


Mf. 86. o.


Mf. 87. o

Mf. 83–85. o.

Mf. 54–55. o.

Javasolt taneszközök (projekt, játék, gyűjtőmunka stb.)



38

10/9/13 10:08 AM


Téma, tananyag

Hír fogalmazása

A LEVÉLÍRÁS 43. A levélírás.

42.

A HÍR 41. A hír

Óra

Irodalmi alkotásokban található levelek elemzése. A levél jellemzőinek kiemelése. A levélírás szerkesztési és formai ismertetőinek megfigyelése, vizsgálata, elsajátítása. A helyzethez illő megszólítások, a levél hangneme, stílusa, köszönés, keltezés, aláírás. Hivatalos és magánjellegű levelek gyűjtése, elemzése, sajátosságaik megfigyelése. A levél feladója és címzettje közötti kapcsolat megfigyelése.

Újságban megjelent hír tartalmi és formai megfigyelése, vizsgálata. A hír megértéséhez szükséges adatok összegyűjtése (hely, idő, esemény, szereplők) újsághírek vizsgálatával. Hiányos hír kiegészítése. Aktuális hírek keresése újságokban. Hír fogalmazása megadott adatok felhasználásával. Hír írása megtörtént eseményről. Olvasott szöveg elmondása a műfaj változtatásával. Hír készítése ismert mesék egy-egy jelentősebb eseményéhez.


Anyanyelvi kommunikáció: ◆ helyesírási képesség.

A hatékony, önálló tanulás: ◆ a sajátosságok felismerése, ◆ az azonosság, különbözőség megállapítása, ◆ olvasáskészség, szövegértés.

A hatékony, önálló tanulás: ◆ az önálló információszerzés képessége, ◆ olvasáskészség, szövegértés, ◆ lényegkiemelés. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ helyesírási képesség. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás. A hatékony, önálló tanulás: ◆ példakeresés, ◆ lényegkiemelés.


Mf. 59/1., 2., 60/3. Mf. 61/5.

Mf. 59/2., 60/3. Mf. 61/4.

Mf. 58/7.

Mf. 58/9., játék Mf. 58/6.

Mf. 56/2.

Mf. 57/4.

Mf. 56/2., 3.



3. Iskolaújság, osztályújság készítése, szerkesztése. (Érdekes témájú cikkek, hírek írása. Interjúkészítés, képregénykészítés, fényképezés. Szelektálás, rendszerezés.)

2. A Szivárvány gyermekújság levelező rovatának segítségével levelezőpartner keresése.

Mf. 59–61. o. 1. Érdekességek felkutatása a levelezés múltjából. (Petőfi Sándor és Arany János levelezése, Mikes Kelemen levelei stb.)

Újságok

Mf. 56–57. o. 1. Online gyermekújságok keresése az interneten. Újságok 2. A digitális előfizetés lehetőségének, előnyének megismerése. Érvpingpong: Melyik előfizetésnek mi az előnye? Mf. 58. o.



39

10/9/13 10:08 AM

Az írásbeli üzenetváltás lehetőségei

A levélírásról tanultak gyakorlása

A boríték címzése, felbélyegzése, a levélfeladás

45.

46.

Téma, tananyag

44.

Óra


A levélírás udvariassági szabályainak megbeszélése. Szükség esetén az előző órán írt levél javítása, átmásolása levélpapírra. Boríték címzése, felbélyegzése, feladása. A levélfeladási módok megbeszélése. Szituációs játék: levélfeladás a postán.

Kötetlen beszélgetés a levelezés régebbi és mai szerepéről. A levélírás műfaji sajátosságainak megfigyelése. A levél leíró és elbeszélő részeinek megkülönböztetése. Elkezdett levél folytatása a levélíró és a címzett kapcsolatának megfelelően. A válaszlevél jellemzőinek a kiemelése (tartalma, felépítése). A hagyományos és az elektronikus levélváltás összehasonlítása. Rövid elektronikus levél megfogalmazása. A tanuló élethelyzetébe illeszkedő valóságos levél megírása. A levélírás tartalmi és formai elemeinek (megszólítás, búcsúzás, aláírás, keltezés) helyes alkalmazása. Az elkészült levél tartalmi és formai elemzése, javítása.


Anyanyelvi kommunikáció: ◆ az önkifejezéshez szükséges nyelvi képesség. A hatékony, önálló tanulás: ◆ a tanultak alkalmazásának képessége. Személyes kompetencia: ◆ önértékelés, önellenőrzés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: ◆ vállalkozókészség. Személyes kompetencia: ◆ találékonyság, ◆ önállóság. Szociális kompetencia: ◆ együttműködési képesség. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ beszédkészség. Normatív kompetencia: ◆ szabálykövető képesség.

A hatékony, önálló tanulás: ◆ az azonosság, különbözőség megállapítása, ◆ önálló ismeretszerzés. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ az önkifejezéshez szükséges nyelvi képesség. Normatív kompetencia: ◆ szabálykövető képesség. Digitális kompetencia: ◆ elektronikus kommunikáció.


Mf. 66/4.

Mf. 66/3. Mf. 66/3. c)

Mf. 66/2.

Mf. 65/1.

Mf. 63/8., 9.

Mf. 63/9.

Mf. 63/8. c) Mf. 62/6. 7.

Mf. 62/6. c)



Boríték

Mf. 66. o.

Mf. 65. o. 6. Rajongói levél írása a kedvenc művésznek.

5. Gondolati térkép készítése a témáról.

4. Levelezés kezdeményezése külföldi gyerekekkel a tanult idegen nyelven (angol, német stb.).

Mf. 62–63. o. 3. Levelezés Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Burgenlandban vagy a Délvidéken élő magyar gyerekekkel.



40

10/9/13 10:08 AM


48.

Üzenetek röviden: üdvözlőlap

47.


Különféle alkalmakra szóló üdvözlőlapok gyűjtése. Azonosság és különbség a levél és az üdvözlőlap között. Az alkalom és az üdvözlet tartalmának megfigyelése. Az üdvözlet formai jellemzőinek összegyűjtése konkrét példák segítségével. Az üdvözletírás szabályainak megfogalmazása. Különböző alkalmakra szóló üdvözletek szövegezése. Az üdvözlőlap feladója és címzettje közötti kapcsolat megfigyelése. A mondatok variálása a kommunikatív célnak megfelelően. Üzenetek rövi- Különféle alkalmakra szóló meghíden: meghívó vók gyűjtése. Azonosság és különbség a hír és a meghívó között. Az alkalom és a meghívó tartalmának megfigyelése. A meghívó formai jellemzőinek összegyűjtése konkrét példák segítségével. A meghívókészítés szabályainak megfogalmazása. Különböző alkalmakra szóló meghívók szövegezése közös, majd önálló munkával.

Téma, tananyag

Óra

Mf. 68/3. b)

Mf. 67/2. a) Mf. 68/3. a)

Mf. 67/1. b)

Meghívók

Mf. 69. o.

Képeslapok

Mf. 67–68. o.


Mf. 69/5. b) A hatékony, önálló tanulás: ◆ lényegkiemelő képesség, elemzés. Személyes kompetencia: Mf. 69/6. ◆ önállóság. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: ◆ elképzelések kreatív kifejezése. Narratív kompetencia: ◆ dolgok közlésének képessége. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ a nem verbális önkifejezés képessége.

A hatékony, önálló tanulás: ◆ az azonosság, különbözőség megállapítása. ◆ lényegkiemelő képesség. Narratív kompetencia: ◆ dolgok közlésének képessége. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ a nem verbális önkifejezés képessége. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: ◆ esztétikus íráskép.


4. Azonos téma kifejtése az alábbi műfajokban: ◆ hír, ◆ levél, ◆ képeslap, ◆ meghívó.

3. Meghívó készítése ismert olvasmányok egy-egy eseményéhez.

2. Régi üdvözlőlapok gyűjtése, rendszerezése, kiállítása.

1. Képeslaptervezés különböző alkalmakra.




41

10/9/13 10:08 AM

Téma, tananyag



49.

Önálló levélírás választott címzettnek

Magánlevél megfogalmazása ismerősnek, barátnak. A levélírásról tanultak alkalmazása. Szempontok: a tartalmi és formai elemek helyes alkalmazása, a szöveg folyamatossága, a választott címzettnek megfelelő stílus. A helyesírási szótár használata. Önellenőrzés.




írók, költők naplórészletei

Mf. 71–72. o. Naplóírás.


Mf. 86. o.


Mf. 87. o

Mf. 83–85. o.


Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: ◆ tervezés. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás, ◆ a nyelvi kompetencia rugalmas és rutinszerű alkalmazása, ◆ egyéni közlési stratégia kialakítása. Személyes kompetencia: ◆ önállóság. A hatékony, önálló tanulás: ◆ kritikai gondolkodás, ◆ a megszerzett tudás alkalmazása. Személyes kompetencia: 50. Az önállóan Az írásbeli munkák javítása, a tí◆ önállóság. készített fogal- pushibák megbeszélése. A hatékony, önálló tanulás: mazás javítása Differenciálás: ◆ kritikai gondolkodás, ◆ a fogalmazás javítása alaki, helyesírási és tartalmi szempontból, ◆ a figyelem összpontosítása, ◆ problémamegoldó képesség. ◆ kreatív szövegalkotás. Szociális kompetencia: ◆ tolerancia. A NAPLÓ 51. A napló A napló megismerése irodalmi A hatékony, önálló tanulás: Mf. 71–72/1. példán. A naplóírás céljának meg- ◆ lényegkiemelés. fogalmazása. Személyes kompetencia: A napló tartalmi és formai jegyei◆ önkifejezés. nek megfigyelése. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ különféle közlési helyzetek alkalmazása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: ◆ érzések kreatív kifejezése.

Óra


42

10/9/13 10:08 AM


Napló készítése

52.

Jelentősebb események megörökítése napló formájában. Egy közelmúltban átélt esemény vagy egy hét történetének rövid leírása időrendben. Egyéni vélemények megfogalmazása az eseményekkel kapcsolatban.


ÖSSZEFOGLALÁS, RENDSZEREZÉS 53. Rendszerezés A tanév folyamán a leírás tartalmi, A tanult isme- szerkezeti jellemzőiről, a bemutaretek ismétlé- tás sorrendjéről, a nyelvi eszközök se, rendszere- alkalmazásáról, a hírről, a levélírászése ról, az üdvözletek írásáról, a meghíA tanult isme- vók készítéséről szerzett tapasztalaretek alkalma- tok összegzése. zása a szöveg- A tanult fogalmazási ismeretek alkotás során felhasználása szövegalkotáskor. Szemléletes leírások készítése. A műfajnak és a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközök kiválasztása, használata. Az írásbeli fogalmazások elemzése, javítás a tanító irányításával.

Téma, tananyag

Óra

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kommunikációs képesség, ◆ különféle közlési helyzetek felismerése, ◆ szóbeli kapcsolattartás. A hatékony, önálló tanulás: ◆ a tananyag összefüggéseinek megértése, ◆ lényegkiemelés, ◆ összefüggéslátás, logikai gondolkodás, ◆ képi információk feldolgozása. Matematikai kompetencia: ◆ kombinatív képesség. Természettudományos kompetencia: ◆ környezettudatosság. Szociális kompetencia: ◆ együttműködés. Személyes kompetencia: ◆ önálló tanulás.



Mf. 80–81. o. Gondolattérkép készítése a foMf. 74–75. o. galmazási ismeretekről.

Mf. 73. o.


Személyes kompetencia: Mf. 73/2., 3. ◆ az önkifejezés iránti igény erősítése, ◆ önálló feladatvégzés. A hatékony, önálló tanulás: ◆ lényegkiemelés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: ◆ érzések kreatív kifejezése.



43

10/9/13 10:08 AM

Téma, tananyag

A tanult ismeretek alkalmazása a szövegalkotás során

Útravaló

Óra

54.

55.


Írói vallomások (Janikovszky Éva, Szabó Magda, Lázár Ervin) elolvasása, megbeszélése. Tanulói gondolatok a fogalmazásórákról. A tanévben írt legjobb fogalmazások fölolvasása.

A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szövegalkotáskor. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélő szövegformában. Párbeszédes részek illesztése a fogalmazásokba. Eseményekről hír, levél, e-mail megfogalmazása. Az önálló szövegalkotások elemzése, javítása a megismert szövegalkotási szabályok felidézésével.



Mf. 76–77. o. Természettudományos kompetencia: ◆ környezettudatos magatartás. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szóbeli kapcsolattartás, ◆ szóbeli és írásbeli szövegalkotás. A hatékony, önálló tanulás: ◆ a tanultak alkalmazása, ◆ képi információk feldolgozása. Személyes kompetencia: ◆ kreativitás, képzelet. Mf. 78–79. o. Mf. 78–79. o. Szociális kompetencia: ◆ tolerancia, tisztelet, ◆ mások megismerésének igénye. Személyes kompetencia: ◆ önismeret. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szövegalkotás, ◆ a nyelvi kompetencia rugalmas és rutinszerű alkalmazása. A hatékony, önálló tanulás: ◆ olvasáskészség, szövegértés.

Fejlesztendő kompetenciák (készségek, képességek) (projekt, játék, gyűjtőmunka stb.)



44

10/9/13 10:08 AM


Módszertani ajánlások, javaslatok a tananyag feldolgozásához A kézikönyvben használt jelek: A témát a Fogalmazás munkafüzet itt megjelölt oldalain dolgozzuk fel. További feladatok, ötletek a téma feldolgozásához.

3. oldal

Jelmagyarázat

Ez az oldal a gyerekekhez szól. A bevezető gondolat után található a jelmagyarázat, amely a tankönyv használatát segíti. A lap alján pedig olyan könyveket ajánlunk a diákoknak, amelyek tanulás közben a segítségükre lehetnek. Jó lenne, ha ezekből néhány példány a tanterem könyvespolcán lenne a tanév során, hogy bármikor nézegetni, használni tudják őket a tanulók. 4. oldal

Beszélgetés egyéni élmény alapján

A tanév elején teremtsünk lehetőséget arra, hogy megfigyeljük és felmérjük tanítványaink kommunikációs képességét a Fogalmazás munkafüzet 4/1. a) feladatának segítségével. Erre akkor is szükség van, ha új osztályban tanítunk, de akkor is, ha már az előző évről ismerjük a gyerekeket. Az alábbiakban néhány szempontot gyűjtöttem össze a tanulók megfigyeléséhez. A beszéd: ◆ hangképzés, ◆ szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó, hangszín, hangerő), ◆ beszédhibák. A szóbeli közlés: ◆ szóhasználat, ◆ gondolatok, érzések, vélemények kifejtése, ◆ szövegalkotás, ◆ a kommunikáció figyelemmel kísérése és a helyzetnek megfelelő alakítása, ◆ metakommunikáció, ◆ szóbeli kapcsolattartás. A szóbeli közlések befogadása: ◆ beszédészlelés, ◆ beszédmegértés, ◆ a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvés.

45


10/9/13 10:08 AM


Útlevél A gyerekek készítsenek magukról egy olyan útlevelet, amely a legfontosabb információkat tartalmazza a nyári tevékenységeikről. Helyezzük el a teremben az elkészült beszámolókat, és a diákok szabadidejükben ismerjék meg, hogy mi történt a társukkal a nyári vakáció alatt. A kis fogalmazásokat rajzokkal, fényképekkel is illusztrálhatják. Képeslap A tanulóknak képeslapot kell készíteniük egy nyári élményükről. Először rajzolják le magukat a nyaralás helyszínén, majd fordítsák meg a lapot, és írják meg a hozzá tartozó szöveget. Csak röviden írják le az élményüket, és az feltétlenül a túlsó oldalra rajzolt képről szóljon. Mivel a rövid üzenetek formai jellemzőit (megszólítás, aláírás) csak 4. évfolyamon tanítjuk a gyerekeknek, így ezekre mindenképpen hívjuk fel tanítványaink figyelmét. Aki készen van, dobja be a képeslapját egy képzeletbeli postaládába, amely akár egy kartondoboz is lehet. Válasszunk egy postást, aki szétosztja a képeslapokat a gyerekek között. Ha valaki véletlenül a sajátját kapja, újra bedobhatja a postaládába. Végül mindenki mutassa meg a kézbesített képeslapot, mondja el, kitől kapta, és olvassa is fel a szövegét. 4–7. oldal

Kapcsolatteremtés

A kommunikációs funkciók közül a kapcsolatfelvétel (köszönés, bemutatkozás, megszólítás) és a kapcsolattartás nyelvi formáinak, normáinak gyakoroltatása a tanév során folyamatos feladatunk, de mégis szánjunk rá egy külön órát is a tanév elején, hiszen tanítványaink közül soknak problémát jelent ezek mindennapi alkalmazása. Ennél a témánál elkerülhetetlen a szóbeli kommunikáció illemszabályainak tanítása is, hiszen ezek ismerete megkönnyíti a biztonságos viselkedést a különböző élethelyzetekben (otthon, az iskolában, közlekedési eszközökön, az utcán, könyvtárban, moziban, színházban, kiránduláson, telefonálás közben, ajándékozáskor stb.). Vannak olyan illemszabályok, amelyeket naponta természetes helyzetekben is gyakoroltathatunk (pl. köszönés), míg másokat csak ritkábban használunk, így ezeket mesterséges szituációkban alkalmazhatjuk a tanórákon (pl. bemutatkozás). Sok diák számára az egyszerű kommunikációs helyzetek megoldása is komoly nehézségeket okoz. Vannak, akik már a kapcsolatteremtés elemi formájánál, a köszönésnél elakadnak. Nagyon fontos a felnőttek példamutatásán kívül a nevelés is. Meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy kinek hogyan köszönjenek (Fogalmazás munkafüzet 4/2.)! Ugyancsak fontos a helyes kapcsolatteremtési módok ismerete. A Fogalmazás munkafüzet 4/3. és 5/5. feladatainak segítségével mindennapi helyzetekben elemezhetjük a résztvevők viselkedését. A diákok mondják el a véleményüket, hogy melyik a helyes nyelvi forma. A helytelen kapcsolatteremtési módok kijavításának a lehetőségeit is beszéljük meg a tanulókkal, hogy ebből is tanulhassanak. A munkafüzet 7/8. feladata párbeszéd alkotását kéri a diákoktól különböző szituációkban. Itt is érdemes a következő szabályokat tudatosítani a gyerekekben: ◆ A társalgás formai követelményei: a jól érthető beszéd, a világos fogalmazás, a másokat nem zavaró hangerő, a figyelemnek a partnerre irányítása, a helyesen megválasztott távolság a beszélgetők közt, a szükségtelen gesztikuláció és testmozgás elkerülése. ◆ Nem illik a másik szavába vágni, vagy láthatóan érdektelenséget mutatni. ◆ Beszéd közben arra nézünk, akihez beszélünk, és természetesen ő is ránk néz.

46


10/9/13 10:08 AM


◆ Beszélgetés közben nem illik rágógumit rágni. A rágógumit kiköpni, eldobni sem illik; egy észrevétlen mozdulattal bármikor eltüntethetjük egy papír zsebkendőben. A tanév folyamán több olyan szituációs gyakorlat is van a tankönyvben, amelyben telefonbeszélgetést kell alkotniuk a gyerekeknek. Itt is fogalmaztassuk meg az életkori sajátosságnak megfelelően a telefonálás szabályait. ◆ Ha mi hívunk fel valakit, köszönünk, bemutatkozunk, és közöljük a telefonálás célját. ◆ Téves hívás esetén ne csapjuk le a kagylót. Ha minket hívtak tévesen, közöljük, hogy rossz helyre futott be a hívás, ha mi hívtunk téves számot, akkor kérjünk elnézést. ◆ Érthetően beszéljünk telefonálás közben. ◆ Figyeljünk a hanghordozásra, hiszen az sok mindent elárul. ◆ Mindig legyünk udvariasak, türelmesek a beszélgetőpartnerrel. ◆ A beszélgetés témája nem tartozik másokra, ezért csak a legfontosabb közlendőket mondjuk el megfelelő hangerővel. ◆ A telefon kihangosítására kérjük a hívó fél engedélyét. ◆ Ha megszakad a vonal, a hívónak kell újból tárcsáznia. ◆ A beszélgetést mindig a hívó fél fejezi be, és természetesen mindkét félnek el kell köszönnie egymástól. ◆ Mások telefonbeszélgetésébe illetlenség belehallgatni. ◆ Az iskolában mindig ki kell kapcsolni vagy el kell némítani a telefont. Természetesen az illemszabályok szokássá válásához nem elég az illemhez kapcsolódó tudás megszerzése, azokat alkalmazni is kell a mindennapokban.

Az elbeszélő fogalmazás Ebben a témakörben alaposan ismételjük át és gyakoroltassuk az írásbeli szövegalkotásról és az elbeszélésről tanult ismereteket. Az elbeszélés műfaji, szerkesztési, stílusbeli jellemzőinek tudatosítását a 3. évfolyamon kezdtük meg, és a megszerzett ismereteket a 4. évfolyamon tovább bővítjük. A differenciálás itt feltétlenül szükséges, hiszen fölösleges lenne minden tanítványunkkal ezeket a feladatsorokat megoldatni. Fontos, hogy minden diák olyan feladatot kapjon, amely fejlesztő a számára. Egy-egy fogalmazás elkészítése a legnehezebb feladat a diákok számára. Azért nehéz, mert a szóbeli vagy írásbeli szöveg megalkotásakor a tanulóknak magas szinten kell lenniük a többi anyanyelvi területen, vagyis készségszinten kell alkalmazniuk az olvasást, az írást, a helyesírást, illetve rendelkezniük kell osztott figyelemmel és jó memóriával. Jó fogalmazást akkor készíthetünk, ha mondanivalónkat logikusan rendezzük el. A fogalmazás tárgyalásában négy logikus szempontot ajánlott követnünk. 1. A címről szóljon a fogalmazás. 2. A mondanivaló leírása valamilyen rendezési elvet (pl. időrendet) kövessen. 3. A szöveg egymással összefüggő mondatokból épüljön fel, amelyekben a gondolatok láncszem módjára kapcsolódjanak egymáshoz. 4. Minden mondat valami újat közöljön a témáról. Az általános iskola kezdő szakaszában arra kell törekednünk, hogy hatékonyan fejlesszük az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciát. Ne elégedjünk meg azzal, hogy a tanítványaink fogalmazása reprodukálás legyen, hanem ösztönözzük őket az alkotásra. Mikor lesz a fogalmazás alkotás? Akkor, ha mondanivalónkat az olvasó számára alakítjuk, azaz figyelembe vesszük, hogy kinek írunk. Vagyis nem öncélúan írjuk a fogalmazásokat, hanem a kommunikációnk egyik eszköze lesz. A témakör végén mindenképpen rendszerezni kell az elbeszélésről tanultakat. Csak ezután taníthatjuk az új ismereteket. 47


10/9/13 10:08 AM


Szó, mondat, szöveg

8–12. oldal

a munkafüzet feladatrendszerét – a 3. évfolyamhoz hasonlóan – úgy állítottuk össze, hogy szó, szószerkezet és mondatszintből építkezve jussunk el a szöveghez. az év eleji ismétléskor elevenítsük fel a mondatok helyes összefűzésének, egymáshoz illesztésének módját és a mondatok tartalmi kapcsolatáról tanultakat. Segítheti ennek a témakörnek az ismétlését, ha a tantárgyi koncentrációnak megfelelően ugyanekkor tanítjuk a Nyelvtan és helyesírás tankönyv 11. oldalán kezdődő A szöveg című tananyagot. Természetesen az egész tanév folyamán törekedjünk a tanulók aktív szókincsének gazdagítására, bővítésére. Tárgykörös szógyűjtés Megkönnyíti a szóbeli és írásbeli szövegalkotást, ha előtte a témának megfelelő szógyűjtést végeznek a tanulók. Ha például egy közös cirkuszélményről készíttetünk fogalmazást, akkor azokat a szavakat gyűjtessük össze, amelyek valakit vagy valamit megneveznek. például: cirkusz, porond, nézőtér, művészek, légtornász, állatidomár. Ha például a diákoknak egy napjuk történetét kell elbeszélniük, akkor legtöbben abba a hibába esnek, hogy a fogalmazásukban nagyon sokszor ismétlik az azután szót, mert nem ismerik az idő múlását kifejező szavakat. ilyenkor ezt kell összegyűjtetni velük. például: kora reggel, később, majd, ezután, éppen idejében, óra alatt, délután, estefelé Képrejtvény a következőkben néhány egyszerű képrejtvény látható. a betűk és a képek segítségével kell mellékneveket alkotni.

–k

o

6

s OS

Szócsalád Különböző szótárak segítségével kell összegyűjteniük a tanulóknak egy-egy szó szócsaládját. Ezt csoportokban is elvégezhetik. Ezután értelmezniük kell az összegyűjtött szavakat, majd mondatokat, rövid történeteket is alkotnak velük. például: mese ◆ mesebeszéd, mesejáték, mesemondó, meseszép, mesefilm, mesefigura, mesél, mesemondás, mesés, mesevilág hó ◆ hópehely, hóbucka, hócsata, hófehér, hóhányó, hólepel, hóágyú, hóförgeteg, hótaposó, hóvakság 48


10/9/13 10:08 AM


Kettős kör rokon értelmű szavakkal A diákok két koncentrikus körbe állnak úgy, hogy a külső és a belső körben álló tanulók szembefordulnak egymással. A belső körben állók olyan villámkártyákat tartanak a kezükben, amelyeknek az egyik oldalán egy-egy szó van, a kártya másik oldalán pedig a szinonimái. A belső körben álló diák felmutatja a kezében lévő kártyát a szemben álló társának, aki megpróbál legalább egy rokon értelmű megfelelőt mondani a látott szóhoz. A belső körben álló gyerek a megoldás helyességét a kártya másik oldaláról tudja ellenőrizni. Ha a társa jól válaszolt, megdicséri, ha nem, segítséget kell adnia neki. Ha a társa segítséggel sem képes mondani egy szinonimát, akkor meg kell mutatnia neki a kártya hátoldalát, s együtt kell megbeszélniük a helyes választ. A 

F

B



J

G I



H

D





E

C

Rövid idő elteltével a külső körben álló diákok eggyel balra lépnek, és egy újabb feladatot kapnak. Ezt a párcserét természetesen valakinek irányítania kell. A feladatmegoldás előtt érdemes megállapodni a gyerekekkel, hogy milyen jelre (például tapsra) kell eggyel balra lépniük a külső körben állóknak.





E F

D

A

J

G



I



C

H



B

A külső körben álló tanulók továbbhaladását addig ismételjük, amíg vissza nem érnek az eredeti helyükre. Ezután a külső és a belső körben álló diákok szerepet cserélhetnek. A szókártyákat a tanítványaink is elkészíthetik a Fogalmazás munkafüzet 83–85. oldalán található Tanulói szókincstár segítségével. Ezzel a feladattal lehet a pontos szóértelmezést is gyakoroltatni. Ekkor például a kártya egyik oldalára a nevet szó egy-egy szinonimája kerül, a másik oldalára pedig egy rövid magyarázat a szóértelmezéshez. jóízűen nevet → kacag

éles hangon nevet → vihog

otrombán nevet → röhög

hangtalanul nevet → mosolyog

hangosan, hosszan nevet → hahotázik

jókedvre hangolódva nevet → derül

49


10/9/13 10:08 AM


Találkozó szavak Kiválasztunk egy kulcsszót, lehetőség szerint azt, amelyik a fogalmazás témáját nevezi meg. Először a diákoknak ötletbörze- vagy kerekasztal-módszer segítségével minél több szót kell gyűjteniük a kulcsszóhoz. Nehezíti a feladatot, ha a szavak szófaját is meghatározzuk. Ezután a diákok a kulcsszó betűit egymás alá írják egy lap közepére, és a gyűjtött szavak közül azt írják a megfelelő sorba, amelyiknek van közös betűje a kulcsszóval. F E R G E T E G E S H A N G U L A T O S Á L A R C O S T Á N C O S M A SZ K O S Z E N É S V Í G

Ez a feladat differenciálásra is alkalmassá tehető. A kulcsszó betűit nem a lap közepére, hanem a lap elejére (könnyebb változat) íratjuk. Ilyenkor például segíthet, ha a témához kapcsolódó szavakat a helyesírási szótárakban, értelmező kéziszótárokban kerestetjük meg, hiszen ott betűrendben vannak a szavak.

F A L E M E L E T E S L É P CS Ő É P Í T Ő A NY A G P A D L Á S Ü V E G L É T R A

A kulcsszó betűit nem a lap közepére, hanem a lap végére (nagyon nehéz változat) íratjuk. Ilyenkor például segíthet, ha a témához kapcsolódó szavakat a szóvégmutató szótárban kerestetjük meg. T Ü Z E

S

M E G CS Ó K O L N Á V Á R S O K V I GY Á Z

R Á

K I R Á LY L Á NY

50


10/9/13 10:08 AM


Szószerkezetek alkotása A tanulók szókincsének fejlesztéséhez gyakran gyűjtetünk szavakat a tanulókkal. Fontos, hogy az ös�szegyűjtött szavakat használtassuk is, hogy beépüljenek a diákok aktív szókincsébe. Ennek egyik módja, ha a szavakból szószerkezeteket alkottatunk. Szókészlet: kopasz, szikkadt, élénk, zöld, avar, akácfák, föld, hóvirág, hömpölygő, virágos, hegy, mély, völgy, magas, mező, folyó stb. Törekedjünk arra, hogy tanítványaink kreatívak legyenek, és ne csak a szokványos megoldásokat mondják. Például: élénk avar. Versenyezhetnek is, ki tudja a legtöbb szóból álló kifejezést megalkotni. Például: mély völgyben hömpölygő zöld folyó. Mondatbővítés A diákok csoportokban dolgoznak. A szóforgó szabályai szerint mindig egy-egy szóval kell bővíteniük a társuk által megalkotott mondatot. A mondaton belül a szavak sorrendjén lehet változtatni, de az új szóval kiegészített mondatnak helyesnek kell lennie. Például: Anna vásárol. Anna almát vásárol. Anna almát és körtét vásárol. Anna a piacon almát és körtét vásárol. Anna az ozorai piacon almát és körtét vásárol. Behelyettesítő gyakorlat Hiányos mondatokba, szövegekbe kell a megfelelő szavakat beírni. Ebben a feladatban a mondatokat olyan melléknevekkel kell kiegészíteni, amelyek a téli (tavaszi, nyári, őszi) tájra jellemzőek. Például: Megállok a Balaton partján, és a szemem körbejár ezen a ………. vidéken. A(z) …………… sétányon ……………… emberek sétálnak. A(z) ………. parton ………………… fák nyújtják ágaikat a(z) ………………. ég felé. Előttem a Balaton ………..… víztükre, a felszínről visszaverődnek a(z) ……………… napsugarak. Két mondatból egyet Szövegalkotáskor a mondatok között tartalmi-logikai kapcsolódás van. A tanév folyamán gyakoroltatni kell, hogyan lehet ezt a kapcsolatot megteremteni fölösleges szóismétlés nélkül. Ebben a feladatban a két mondatból egyet kell alkotni a fölösleges szó elhagyásával, illetve a hiányzó szó pótlásával. Például: a) Szombaton napos idő várható. Szombaton kirándulni megyünk. b) Vuk ravasz volt. Vuk elkapta a tyúkot. A feladatnak több jó megoldása is van. Például: Vuk ravasz volt, ezért elkapta a tyúkot. A ravasz Vuk elkapta a tyúkot.

51


10/9/13 10:08 AM


Vicces történetek Kiválasztunk a Fogalmazás munkafüzetből két illusztrációt. A diákoknak az a feladatuk, hogy egy vicces történetet alkossanak a képpár alapján. Például:

Ad hoc történetek Kis papírlapokra felírunk egy-egy szót. A lapokat összegyűjtjük, majd mindenki tetszőlegesen választ egyet. Az első gyerek mond egy mondatot a nála lévő szóval. A következő tanuló továbbviszi a történetet úgy, hogy a nála lévő szót beleszövi a mondatába. Így folytatódik a történet, amíg mindenki sorra kerül. Vak kéz A diákok csoportokban dolgoznak. A csoporttagok húznak egy-egy képet, amelyet a társaik nem nézhetnek meg. Ezután mindenki jól megfigyeli az általa húzott képet, majd olyan részletesen számol be a látottakról, ahogyan csak tud. Ha mindegyik csoporttag beszámolóját meghallgatták a gyerekek, akkor a képeket lefordítva az asztalra teszik. A csoporttagok az elhangzottak alapján megpróbálnak valamilyen sorrendet kialakítani, s ez alapján rendezik el a képeket. Ha egyetértenek a sorrendben, akkor az összes képet felfordíthatják, és megállapíthatják, hogy sikerült-e a helyes sorrendet eltalálniuk. Egy lehetséges képsor:

52


10/9/13 10:08 AM

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához 4. évfolyam 13–14. oldal

A cím

A 3. évfolyamon elsajátított fogalmazási ismeretek ismétlésekor elevenítsük fel, amit a cím és a tartalom kapcsolatáról, a jó cím jellemzőiről tanultak, hiszen a 4. évfolyamon a címre vonatkozó fogalmazástechnikai ismereteket már mindenkinek alkalmaznia kell. A címek helyesírásáról tanultakat pedig a Nyelvtan és helyesírás tankönyv 39–40. oldalának segítségével szilárdíthatjuk meg. Végeztessünk minél több címadási gyakorlatot a tanítványainkkal, mert ezek fejlesztik a lényeglátást. Használhatjuk a Fogalmazás munkafüzet 3. évfolyamos kiadványának képeit, képsorozatait is, hiszen ezekkel már találkoztak a gyerekek, így könnyebb lesz találó címet választaniuk. De megfelelnek erre a célra a 4. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyv és az Anyanyelvi gyakorló illusztrációi, szövegei is. Például:

Anyanyelvi gyakorló 41. old.

Anyanyelvi gyakorló 65. old.

Nyelvtan és helyesírás 110. old.

Anna és Balázs szombaton kirándult. Élvezték a tiszta, friss levegőt. Gyönyörködtek a Börzsöny hegység tájaiban. Csodálatos kilátás nyílt a kanyargó Dunára. Színes leveleket és makkot gyűjtöttek. Délután beborult az ég, majd megeredt az eső. Így véget ért a kirándulás. (Anyanyelvi gyakorló 13. old.) 15–16. oldal

Az anyaggyűjtés módjai

A fogalmazási ismeretek ismétlésekor tudatosítjuk a tanulókkal, hogy mondanivalójukat élményeikből, megfigyeléseikből, olvasmányaikból és fantáziájukból meríthetik. A fogalmazásórákon az anyaggyűjtésre nagy gondot kell fordítanunk, és átgondoltan kell megterveznünk, mert jelentős különbségek lehetnek a diákok nyelvi fejlettségi szintjei között. Arra kell törekednünk, hogy mindazokat az ismereteket, nyelvi eszközöket birtokba vegyék a tanulók, amelyek az események élményszerű elmondásához, lejegyzéséhez, a későbbiekben pedig a leírások elkészítéséhez szükségesek. Az összegyűjtött anyag rögzítésére többnyire elegendő az emlékezetben való tárolás, sokszor azonban a címszavakat, szókapcsolatokat le kell jegyezni, vagy vázlatot kell készíteni. Az anyaggyűjtéssel rászoktatjuk tanítványainkat a pontos megfigyelésre, megtanítjuk őket a forrásmunkák használatára, és aktivizáljuk a képzeletüket. Kötetlen írás A tanulók néhány perc alatt leírhatják mindazt, ami az adott témával kapcsolatban az eszükbe jut. A feladat meghatározásakor semmilyen megkötést nem adunk. A gyerekek törekedjenek arra, hogy folyamatosan írjanak a rendelkezésükre álló idő alatt. Írhatnak szavakat, szószerkezeteket, mondatokat egyaránt. Ötletbörze Vagy meghatározott szabályok szerint (pl. szóforgóval vagy kerekasztal-módszerrel), vagy teljesen szabadon minden résztvevő elmondja, felírja a témával kapcsolatos ötletét, melyet a csoport többi tagja nem értékel. 53


10/9/13 10:08 AM


Pókháló Ezzel a módszerrel egy tanult fogalomhoz, témához kapcsolódva a gyerekek ismereteit gyűjthetjük ös�sze. Az egyik diák az általunk kiválasztott kulcsszót, illetve kifejezést egy nagyobb lap közepére írja, majd közösen összegyűjtik és leírják az ehhez kapcsolódó fogalmakat, gondolatokat, információkat. E módszer használatakor a tanulók minden eszükbe jutó tartalmat a megadott szóhoz, kifejezéshez társítanak, vagyis nem jelölik azok logikai kapcsolatát, illetve viszonyát. Például ismétléskor az anyaggyűjtési módok összegyűjtése is történhet ezzel a módszerrel.

tapasztalás

megfigyelés

Anyaggyűjtési módok

olvasás

elképzelés

visszaemlékezés

Ez a módszer alkalmas egy megadott témában a tanulói ismeretek összegyűjtésére is (Fogalmazás munkafüzet 16/3. feladat).

barlang

állatrajz

vadászat

veszély csont

ősember

magvak

termés

bölény tűz

kőeszköz

Fadiagram Ezzel a módszerrel az egy témában lévő fogalmak, kifejezések alá- és fölérendeltségi viszonyát lehet ábrázolni. Nagyon jól használható az ismeretek összefoglalására. Például:

tárgy

elbeszélés

szövegformák leírás

állat

hír

növény

levél táj

személy

54


10/9/13 10:08 AM


Gondolattérkép A gondolattérkép egy rendszert épít ki a tanulók által megismert fogalmakból és a köztük lévő összefüggésekből. A tudás ilyen rendszerbe építése elmélyíti a megértést, segíti a tanultaknak a hosszú távú memóriába való beépülését. Ha rendszeresen használjuk a gondolattérképeket a tanítási órákon, tanítványaink természetesnek tekintik majd az információk térképszerű feldolgozását. A diákok fokozatosan megtanulják, hogyan kell elkészíteni, és mi mindenre használható egy gondolattérkép. Természetesen először mindig közösen vagy csoportban készíttessük el ezeket, mivel egy gondolattérkép megrajzolása bonyolult feladat. Például: pók féreg lomha csiga nehézkes giliszta mászik bogár mozgása

tápláléka

barna varangy

külseje

zömök testű szeme vörös bőre szemölcsös fogai nincsenek

Indiánbeszélgetés Ezt a módszert a csoportmegbeszéléseken használjuk. Az a lényege, hogy a diákok a mondanivalójukat mindig az előző hozzászólás összegzésével kezdik. Bármely témában nagyon jól alkalmazható a lényegkiemelés gyakorlására. 17–18. oldal

Az események előzménye és következménye

Az események előzményének és következményének megfogalmazása, a köztük lévő kapcsolatok, ok-okozati összefüggések felismerése bonyolult gondolkodási műveletet igényel a tanulóktól, de mindenképpen segíti a mondanivaló szóbeli és írásbeli formába öntését, és erősíti a szöveg lineáris kohézióját. Előzmény-következmény A diákoknak egy rövid történet vagy egy képen látható esemény előzményét és következményét kell megfogalmazniuk. Például egy rövid szöveg: Matyi és Kriszta megállt az út mellett. Valami zajra lettek figyelmesek. Megbújtak a bokrok mögött. Olyan csend volt, hogy a falevelek susogását is hallani lehetett. Ekkor a távolból felhangzott Ádám kacagása. (Nyelvtan és helyesírás 43. oldal)

55


10/9/13 10:08 AM


Például egy eseményt ábrázoló kép:

Nehezebb a feladat, ha csak egy mondatot kapnak a tanulók, és így kell megfogalmazniuk az esemény előzményét és következményét. Például: – Ugye, hogy a táskádban volt az ellenőrződ – szólt az apa a fiához. Tavaszi gyümölcssaláta Egy egyszerű étel elkészítésének lépéseit kell számozással sorrendbe állítani. Ezután a diákok megfogalmazhatják, hogy mi lehetett a gyümölcssaláta elkészítésének az előzménye, illetve a következménye. Óvatosan összekeverjük, majd néhány órára hűtőbe tesszük. Kis üvegtálkákban vagy poharakban tálaljuk, a tetejét tejszínhabbal díszítjük. Ízesítjük mézzel, majd meglocsoljuk egy citrom levével. A cseresznyét és a meggyet kimagozzuk, a megtisztított gyümölcsökkel keverőtálba rakjuk. Mondatalkotás Mondatokat kell alkotni a megadott kódok segítségével, majd meg kell fogalmazniuk a gyerekeknek, hogy mi lehetett a történet előzménye, illetve következménye. A B C 1 a nyomban ekkor 2 megérintette ruháját tündérszép 3 hercegnővé lány tündér 4 egyet bólintott változott mondat: A1; C3; B4; A4 mondat: C1; A1; B3; A2; A1; B2 mondat: B1; C2; A3; C4 Folytasd! A tanulóknak folytatniuk kell a történetet vagy a szövegrészletet a kiválasztott szempontnak megfelelően. Például: Az egérnek már kopogott a szeme az éhségtől. Nagy nehezen bejutott a kamrába, ahol egy szép kerek sajtot talált. Ahogy rágni kezdte, hirtelen zajt hallott. Választható folytatások: ◆ A valóságnak megfelelő. ◆ Úgy, ahogy a valóságban nem történhetne meg. ◆ Meseszerű. ◆ Vidám. ◆ Vicces. 56


10/9/13 10:08 AM


Az elbeszélés tagolása

A szerkesztési ismeretek közül 3. évfolyamon a bevezetés-tárgyalás-befejezés hármas tagolását már megtanítottuk. Ismerik a gyerekek a bekezdés fogalmát is. Tudják, hogy az önmagukban is kerek egészet alkotó kisebb egységeket, gondolatcsoportokat, szakaszokat bekezdéssel különítjük el az írásbeli szövegben, az élőbeszédben viszont szünettel és a beszédfolyamat váltásával. A fogalmazás készítésekor nagyon fontos az egyes részek összefüggése. A bevezetés előkészíti a tárgyalásban közölteket, a befejezés pedig a fő részből következik Elsősorban az elbeszélő fogalmazásokban érvényesül az előzmény-esemény-következmény szerkezet. A bevezetés A bevezetés az előzmények bemutatása. Ebben a rövid részben fel kell kelteni az olvasó figyelmét, és elő kell készíteni az események megértését. A bevezetésből ki kell derülnie, hogy miről szól a fogalmazás. Ezért általában a szereplőket, illetve az esemény helyét, idejét, okát mutatjuk be benne. A tárgyalás A tárgyalás a fogalmazás fő része. Jellemzője a rövidség és a világosság. Természetesen itt a rövidség azt jelenti, hogy kerülni kell a bőbeszédűséget. Amennyire lehet, törekedni kell a lényeg megragadására. A világosság pedig a gondolatok kifejezésére és rendjére vonatkozik. Nagyon fontos, hogy egy számunkra idegen ember is megértse az általunk alkotott szövegeket, ezért a megértéshez szükséges összes információt tartalmaznia kell a megalkotott szövegeknek. A befejezés A befejezés lezárja, összegzi a történetet, így itt nincs helye az új gondolatok felvetésének. Általában megállapítást, állásfoglalást, véleményt, érzelmet, kívánságot, tanulságot tartalmaz. Természetesen egy befejezés a felsoroltak közül csak egyet tartalmazzon, illetve a felsorolás korántsem teljes, vagyis másképpen is befejezhető egy történet. 21–22. oldal

A párbeszéd az elbeszélésben

A párbeszéd élénkítő elem, alkalmazását ne követeljük meg minden tanulótól, mert sablonos, erőltetett megoldásokhoz vezethet. Tanulóink a Fogalmazás munkafüzet segítségével hiányos párbeszédeket egészíthetnek ki (21/1. és 2. feladat), meserészletet alakíthatnak át párbeszéddé (22/3. feladat), párbeszédes részeket készíthetnek önállóan egy adott témához (22/4. és 5. feladat). A párbeszédes forma alkalmazása előtt a diákokkal megfigyeltetjük a párbeszéd írásmódját, írásjeleit, illetve megismertetjük velük azokat a helyesírási szabályokat, amelyeket be kell tartaniuk a párbeszéd írásakor.

A leírás 27–29. oldal

A leíró fogalmazás

A leírás tanítását különböző könyvekből választott leíró részek megfigyeltetésével, elemzésével kezdjük. A fogalom megértéséhez bőven találunk illusztráló szövegeket a 4. évfolyamos munkafüzetben. Hasonlíttassuk össze a leírást és az elbeszélést a 27. oldalon található feladat segítségével. Könnyű dolgunk van, mert tanulóink már ismerik az elbeszélés műfaji jegyeit. Önállóan megfogalmazzák, hogy az elbeszélésben eseményeket mondunk el, míg a leírásban tárgyakat, tájakat, élőlényeket stb. mutatunk be. Ha 57


10/9/13 10:08 AM


megvizsgáltatjuk e két műfajt szófajilag is, arra a következtetésre jutnak a tanulók, hogy az elbeszélésben az igék, a leírásban a melléknevek (jelzős szerkezetek) szerepelnek túlsúlyban. Már a leírással foglalkozó első fogalmazásórán érdemes megfigyeltetni, hogy a leírás lehet egy nagyobb terjedelmű műalkotás részlete, de lehet önálló mű is. A leírás tanításakor fontos feladat a leírás rendezőelvének tudatosítása. További irodalmi szemelvényeken is megfigyeltethetjük, hogy a tárgyak, tájak, élőlények bemutatásakor is lényeges a sorrend. A diákoknak nagyon nehéz feladat önállóan leírást készíteni. A kezdeti időszakban a gyengébben fogalmazó tanulókkal – ugyanúgy, mint az elbeszélés tanításakor – szóbeli fogalmazásokat készíttessünk, amelyek javítására, korrigálására azonnal lehetőségünk van. Ha szükséges, az első leírást közösen írjuk meg, de vigyázzunk, csak addig segítsünk, ameddig valójában szükségét érzik a gyerekek. A leírások akkor sikerülnek igazán jól, ha ◆ a tanulóknak elegendő szemléleti anyaguk és tapasztalatuk van a bemutatott tárgyról, állatról, személyről stb., ◆ a meglévő ismereteik pontosak és alaposak, ◆ megfelelő a szókincsük, ◆ kellőképpen ismerik a nyelvi megformálás szabályait. A legtöbb hiba abból adódik, ha kevés, felszínes, pontatlan ismerettel rendelkeznek tanulóink arról, amit be kell mutatniuk. Ezt úgy előzhetjük meg, ha egy-egy témát többféleképpen, lehetőség szerint minél érdekesebben közelítünk meg, készítünk elő. Ebben segíthetnek az irodalmi, a zenei és a képzőművészeti alkotások. 30–32. oldal

Tárgyak bemutatása

Leírást készíthetünk különböző tárgyakról. Önálló fogalmazások írásakor olyan élettelen dolgok bemutatását javasoljuk, amelyekkel a gyerekek közvetlen kapcsolatban vannak. Megfoghatják, kezükbe vehetik és tanulmányozhatják őket. Az adott tárgy mindennapi használata során kellő tapasztalatot szereztek, elegendő ismeretük gyűlt össze róla. Arra törekedjünk, hogy tanítványaink pontosan fejezzék ki magukat. Ez azoknak sikerül, akik sokat olvasnak, gazdag a szókincsük. Ezért egy-egy tárgy szemléltetése 4. évfolyamon még nem elég, hozzáolvasással is kell anyagot gyűjtetnünk. Gyakori hiba, hogy leltárszerű, monoton leírást készítenek a gyerekek, sokszor használnak létigét, az állítmány az utolsó helyre kerül a mondatokban. Tudatosítani kell, hogy ezek a hibák a mondatok összevonásával, a létige használatának kerülésével, a szórend megváltoztatásával kerülhetők el. Barkochba Kihelyezünk az asztalra 8-10 tárgyat. Az egyikről elmondunk (vagy leírunk) 4-5 jellemző kifejezést, és ez alapján kell kitalálniuk a megfejtést a gyerekeknek. Ez a feladat csoportokban is megoldható. Találd meg, miről írtam! A diákok egy papírra pontos leírást készítenek a tanteremben látható egyik tárgyról. Amikor elkészültek, kicserélik a papírokat egymás között. A leírás alapján a diákoknak meg kell találniuk azt a tárgyat, amelyet a társuk bemutatott. Például: Olyan üvegedény, amelynek az egyik feléből pereg át a homok a másik felébe egy szűk nyíláson át. Régi időmérő eszköz. 58


10/9/13 10:08 AM


Mi vagyok? A diákok egy-egy kártyát húznak valamelyik tárgy nevével, majd három igaz állítással rövid bemutatást írnak róla a kártyára. Ha mindenki elkészült, a tanulók egyesével felolvassák a mondataikat a társaiknak, akiknek ki kell találniuk, hogy miről szóltak a kijelentések. KESZTYŰ Kézre felhúzható ruhadarab. Hidegben védi a kezünket. Az anyaga lehet bőr, textil vagy műanyag is. „Igazolvány” készítése Olyan „igazolványt” készítünk különböző tárgyakról, mely a legfontosabb információkat tartalmazza. Egy-egy ilyen igazolvány elkészítése segítheti a lényegkiemelést. Például:

Neve: Anyaga: Alakja: Színe: Mérete:

Találd meg, amit elrejtettem! A diákok elrejtenek egy-egy tárgyat a teremben, majd írásban utasítják a társukat, mit kell tenniük, hogy rábukkanjanak ezekre a tárgyakra. Például az egyik gyerek elrejti a tollát a harmadik padon lévő könyv alá. Társának a következő leírás alapján kell megkeresnie ezt a tárgyat. Állj a tábla elé! Fordulj az ablak felé! Menj el a tanári asztalig! Fordulj balra! Menj el a harmadik padig! A padon találsz egy könyvet. Emeld fel, és alatta megtalálod azt a tárgyat, amit elrejtettem. Természetesen ezután a megtalált tárgyat be is kell mutatniuk. Rajzold, amit mondok! Mindegyik diák kap egy négyzetrácsos lapot, amelyre egy egyszerű tárgyat rajzol. Ha elkészültek az ábrák, a gyerekek párokban dolgoznak tovább. Leülnek egymásnak háttal, hogy ne láthassák egymás munkáját. Esetleg leülhetnek egymással szemben is, csak akkor valami nagyobb méretű könyvet, dos�sziét, rajztáblát kell közéjük helyezni. Ezt követően a diákok megpróbálják elérni, hogy a társuk pontosan ugyanazt a rajzot készítse el az ő szóbeli utasításaik alapján. Természetesen a saját rajzukat csak a legvégén mutathatják meg a társuknak. Ha elkészült a rajz, szerepet cserélnek, és a diktálóból rajzoló, a rajzolóból diktáló lesz.

59


10/9/13 10:08 AM


például:

a

B

Kockázás a gyerekek csoportokban dolgoznak. Minden csoport kap egy dobókockát és egy lapot, melyen számozott feladatok vannak. például: 1. Hogy néz ki? (Mérete, színe) 2. Mihez hasonlít? (alakja) 3. Miből készült? (anyaga) 4. Milyen részei vannak? (Felépítése, szerkezete) 5. Hogyan lehet használni? Mire való? 6. Mik a sajátos ismertetőjegyei? Ezután az egyik diák dob a dobókockával, majd a kidobott számnak megfelelő kérdésre kell válaszolnia a képen lévő tárggyal kapcsolatban. Ebben az esetben a labdát kell bemutatnia, s ha ötöst dobott, akkor a szám utáni kérdés(ek)re kell válaszolnia (Hogyan lehet használni? Mire való?). ?). Majd a csoport következő tagjáé a lehetőség. Ha a társával megegyező számot dobott, újra kell dobnia.

33–36. oldal

Állatok bemutatása

a 9-10 éves tanulók többsége szívesen olvas olyan könyveket, amelyek állatokról szólnak, így az ismeretterjesztő és a szépirodalmi alkotásokból sok mindent megtudnak kedvenceikről. a legtöbb gyerek közvetlen környezetében is él állat, így miközben gondozzák, megfigyelik, meg is ismerik őket. a Hétszínvilág olvasókönyvben, a Nyelvtan és helyesírás tankönyvben, az Anyanyelvi gyakorlóban és a Varázslatos világ című könyvben található képek, versek, rövid leírások, elbeszélések tovább bővítik a tanulók ismereteit, és sokat segítenek az állatokról szóló fogalmazások előkészítésekor. az állatok külső tulajdonságainak bemutatása általában nem okoz gondot, mert a különböző ismeretterjesztő könyvekben található szövegek támpontul szolgálnak. a belső tulajdonságok lejegyzése annál nehezebb. Hívjuk fel tanulóink figyelmét arra, hogy az állatok viselkedéséből sok mindenre lehet következtetni. Tehát az is egy lehetséges bemutatási mód, ha az állat viselkedéséről, kalandjairól írnak.

60


10/9/13 10:08 AM


Képelemzés Ha a gyerekek a feladatban egy-egy állat képét látják, akkor be kell mutatniuk ezt az állatot az általunk megadott szempontok alapján. Például: ◆ Élőhelye ◆ Mérete ◆ Színe ◆ Testrészei ◆ Táplálkozása „Igazolvány” készítése Olyan „igazolványt” készítünk az állatokról, mely a legfontosabb információkat tartalmazza. Egy-egy ilyen „igazolvány” elkészítése segítheti a lényegkiemelést. Például:

Neve: Élőhelye: Testfelépítése: Családtagjai: Fejlődése:

Differenciálásra is alkalmas ez a feladattípus, mert nemcsak a tanulók előzetes ismereteire lehet építeni, hanem egy elolvasott szöveg alapján is készíthetünk ilyen igazolványt. A fehér gólya teljes hossza körülbelül 100 cm, tömege elérheti a 4 kg-t. Az első gólyák márciusban, a tavasz hírnökeként érkeznek meg. Magyarországon körülbelül 5000 gólyapár költ. Fészkeik többnyire tornyokon, háztetőkön, kéményeken, öreg fákon, hazánkban ma már főként a villanyoszlopokra helyezett tartóállványokon épülnek. A gólyák április második felében kezdenek költeni, a fiókák körülbelül 30 nap alatt kelnek ki, és két hónapig maradnak a fészekben. (Nyelvtan és helyesírás 60. oldal)

Neve: Hossza: Tömege: Érkezése hazánkba: A költési időszak kezdete: 61


10/9/13 10:08 AM


Mi vagyok? A diákok egy-egy kártyát húznak valamelyik állat nevével, majd három igaz állítással rövid bemutatást írnak róla a kártyára. Ha mindenki elkészült, a tanulók egyesével felolvassák a mondataikat a társaiknak, akiknek ki kell találniuk, hogy miről szóltak az állítások. BERNÁTHEGYI Hatalmas testű kutya. Vastag bundája miatt jól tűri a hideget. Képes megmenteni a hóban rekedt embereket. Ötsoros Egy-egy interaktív feladat rövid szövege kiválóan alkalmas az információk összegzésére, néhány szóval való kifejtésének a gyakoroltatására.

Cím (1 főnév) Például: pók Leírás (2 melléknév) nyolcszemű, nyolclábú Cselekvés (3 ige) sző, várja, ráront Érzelem, gondolat (4 szavas mondat) Mesteri hálót szövő állat. A lényeg újrafogalmazása (1 szó) ragadozó

37–39. oldal

Növények bemutatása

Mielőtt leírást készíttetnénk egy-egy növényről, minél több különböző stílusú (köznyelvi, szépirodalmi, ismeretterjesztő) szöveget olvastassunk a tanítványainkkal, mert ezeknek a szövegeknek a megfigyeltetése, elemzése hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy leírásaikban alkotó módon használják a megismert nyelvi eszközöket. Fontos, hogy a diákoknak elegendő szemléleti anyaguk, tapasztalatuk legyen az egyes növényekről, illetve a meglévő ismereteik alaposak és pontosak legyenek. Ezért szorgalmazzuk az önálló megfigyeléseket, hisz ilyenkor a kezükbe vehetik a növényeket, megszagolhatják, ha nem mérgező, meg is ízlelhetik. Megfigyelésük így gazdagabb lesz, mert több érzékszerv is részt vesz benne. A lényeges és lényegtelen tulajdonságok különválasztásában sokat segíthetnek a táblára írt megfigyelési szempontok (előfordulási helye, részei és azok jellemzői, mire használható). 62


10/9/13 10:08 AM


Íme egy példa a köznyelvi és a szépirodalmi szöveg összehasonlítására. Gárdonyi Géza: Hóvirág (Részlet)

A fák között csend marad. Imitt-amott lomha szél kószál, és megfordít olykor az avar tetején egy-egy elszáradt falevelet. S ím ebben a csöndes holt világban egy csoport apró fehér virágot pillantok meg egy kis földsüppedék oldalán. Egy csoport friss virágot, amint üde-fehéren állanak kis kétleveles zöld ruhájokban, egy fahéjszínű öklömnyi rög mellett. Hóvirágok! A föld első szülöttei! Csak nézem, nézem az öt kis hóvirágot, amint sápadtan, elhagyottan, lecsüggedt fővel állanak az érzéketlen rög mellett. Ahogy a szél át-átsuhan rajtok, föl-fölremegnek, és fázó fehér arcukat mintha be akarnák takarni kis zöld köntösükkel. Benedek Elek: Dal a hóvirágról (Részlet) Kedves virágom vagy te, hóvirág, Nem pompázol tarka színekbe te, Gyermekkorom legszebb virága vagy. Egy a te színed: Egyszerű fehér. Édes öröm szívemnek nézni rád: Ám a tavasz első lehelete, Virulsz, bár dajkád a hó és a fagy. Legelső csókja téged ér. Mikor a földet hó borítja még, Te vagy a kikeletnek hírnöke, Nevetve bújsz ki: Ihol, itt vagyok! A természetnek első mosolya: A nap alant jár, szomorú az ég, Veled mozdul a föld kemény röge De a te arcod örömtől ragyog. S szólal meg a víg pásztorfurulya. A hóvirág A hóvirág egyike a legkorábban virágzó növényeinknek. Főként hegy- és dombvidéki erdeinkben él. Évelő, hagymás növény. A hóolvadást követően hamarosan megjelennek két hosszú, keskeny levele között található fehér színű virágai. A hóvirág 2005 szeptemberétől védett növény. Kulcsszavak Egy-egy rajzról négy kulcsszót kell írniuk a gyerekeknek úgy, hogy ezek alapján a társaik is ugyanazt a rajzot készítsék el. Kockázás A gyerekek csoportokban dolgoznak. Minden csoport kap egy dobókockát és egy lapot, melyen számozott feladatok vannak. Például:

1. Hol él? 2. Milyen a szára? 3. Milyen a levele? 4. Milyen a virága? 5. Mire használják a termését? 6. Milyen különleges ismertetőjegyei vannak?

63


10/9/13 10:08 AM


Ezután az egyik diák dob a dobókockával, majd a dobott számnak megfelelő kérdésre kell válaszolnia a képen lévő növénnyel kapcsolatban. Ha hármast dobott, akkor a szám után található kérdés(ek)re kell válaszolnia (Milyen a levele?). Majd a csoport következő tagjáé a lehetőség. Ha a társával megegyező számot dobott, újra kell dobnia. mi vagyok? a diákok egy-egy kártyát húznak valamelyik növény nevével, majd három igaz állítással rövid bemutatást írnak róla a kártyára. Ha mindenki elkészült, a tanulók egyesével felolvassák a mondataikat a társaiknak, akiknek ki kell találniuk, hogy miről szóltak a kijelentések VADRÓZSA Lombhullató bokor. A szárán tövisek vannak. Termése a C-vitaminban gazdag csipkebogyó. Természetesen egy elolvasott szöveg alapján is készíthető ilyen igazolvány. A vadrózsa erdők szélén, legelőkön él. A növény 2-3 m magas, látszólag lágyszárú, de alul fás a szára. A szár tövises. A levele több levélkéből összetett, amelyek széle fűrészelt. Virága rózsaszínű, májusban, júniusban virágzik. A termése a csipkebogyó (hecsedli, hecserli), amely C-vitaminban gazdag. Augusztus végétől érik. A bogyó éréskor kezdetben világos, majd meggypiros színű, savanykás, aromás ízű. A növény termését hasznosítjuk. Vitaminos tea, jóízű lekvár, szörp, bor, mártás, leves készül belőle. Értékes hatóanyagaival gyógyítanak is. „Igazolvány” készítése Olyan „igazolványt” készítünk a növényekről, mely a legfontosabb információkat tartalmazza. Egy-egy ilyen „igazolvány” elkészítése segítheti a lényegkiemelést. például:

Neve: Élőhelye: Mérete: részei: Felhasználása:

Differenciálásra is alkalmas ez a feladattípus, mert nemcsak a tanulók előzetes ismereteire lehet építeni, hanem egy elolvasott szöveg alapján is készíthetünk ilyen igazolványt. 64


10/9/13 10:08 AM


A nedves réteket, árokpartokat ősszel helyenként lilára festi az őszi kikerics. Diónyi hagymagumója a földben telel. Tavasszal belőle bújnak ki hosszúkás, lándzsa alakú, fényes levelei, amelyek őszre már nem láthatók. Kora ősszel bontja világoslila virágait. Virága, főleg magjai igen mérgezőek. Belőlük a gyógyszeripar gyógyszert állít elő. A népi gyógyászat köptetőt és reuma elleni szert készít belőle.

Neve: Élőhelye: Levele: Virágja: Haszna:

Ötsoros Egy-egy növényről szóló ismeretterjesztő szöveg lényegét összefoglalhatjuk öt sorban a következők szerint. Például: 1. sor: 1 főnév szilva 2. sor: 2 melléknév hosszúkás, csonthéjas 3. sor: 3 ige érik, kéklik, hull 4. sor: 1 négyszavas mondat Vékony viaszos héj borítja. 5. sor: 1 főnév gyümölcs Képelemzés Ha a gyerekek a feladatban egy-egy növény képét látják, akkor be kell mutatniuk ezt a növényt az általunk megadott szempontok alapján. Például: Élőhelye: _ _________________________ Mérete:____________________________ Színe:_ ____________________________ Részei:_____________________________ Felhasználhatósága:__________________ Barkochba Kihelyezzük az asztalra 8-10 növény képét. Az egyikről elmondunk (vagy leírunk) 4-5 jellemző kifejezést, és ez alapján kell kitalálniuk a megfejtést a gyerekeknek. Ez a feladat csoportokban is megoldható. Beszélő növények országa Kisebb kártyákra felírjuk a diákok által ismert növényneveket. Ezután véletlenszerűen húznak egy kártyát, és úgy kell beszélniük különböző szituációs játékokban, hogy a növény helyébe képzelik magukat. 65


10/9/13 10:08 AM


2. Találós kérdés megfejtése Két lándzsa közt, mint a pehely, fent lebeg egy virágkehely. (tulipán) 3. Szógyűjtés A tulipánra jellemző szavak, kifejezések gyűjtése kerekasztalmódszerrel. (A kooperatív módszer leírása az óravázlat végén olvasható.) A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 39. oldalán található 6. a) feladatrész megoldása.

1. Ráhangolódás 1.1. Növénynevek keresése a betűrács vízszintes és függőleges soraiban. Differenciálás: a) A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 39. oldalán található 5. a) feladatrész megoldása. b) A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 39. oldalán található 5. a) feladatrész megoldása úgy, hogy a vízszintesen kiolvasható szavak kezdőbetűje sárgával, a függőlegesen kiolvashatóké kékkel van jelölve (lásd 1. melléklet). 1.2. Képek és növénynevek párosítása (lásd 2. melléklet). 1.3. Képolvasás. Minél több információ megfogalmazása a növényekről a képek alapján.

Tanári, tanulói tevékenységek

Évfolyam: 4. évfolyam Témakör: Leíró fogalmazás – Növények leírása Az óra anyaga: A tulipán bemutatása

Kooperatív mun- Fogalmazás munkafüzet 4. ka évfolyam (Apáczai Kiadó) 39. oldal 6. a) feladat.

Szociális kompetencia: ◆ másokra való odafigyelés. Hatékony, önálló tanulás: ◆ a figyelem összpontosítása, ◆ a figyelem tartósságának növelése. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szókincsbővítés.

A Mellékletben található képek, szókártyák.

Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 39. oldal 5. a) feladat.

Feltételek, eszközök

Osztályszintű munka, egyéni munka

Egyéni munka, differenciált rétegmunka, csoportmunka

Munkaformák, módszerek

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ az olvasott szöveg megértése.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: ◆ kommunikálás.

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szókincsbővítés, ◆ az információk összegyűjtése, ◆ szóbeli kifejezőképesség, ◆ szóbeli kapcsolattartás.

A hatékony, önálló tanulás: ◆ koncentráció, osztott figyelem; ◆ képi információk feldolgozása; ◆ lényegkiemelés.

Kulcskompetenciák, készségek, képességek

Óravázlat


66

10/9/13 10:08 AM


Csoportmunka, egyéni munka, osztályszintű munka

Hatékony, önálló tanulás: ◆ a segédeszközök használata, ◆ új ismeretek feldolgozása, ◆ lényegkiemelés. Digitális kompetencia: ◆ az információ megkeresése, ◆ összegyűjtése és feldolgozása. Kognitív kompetencia: ◆ rendszerezés. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ az olvasott szöveg megértése. Hatékony, önálló tanulás: ◆ lényegkiemelés, összegzés, új ismeretek beépítése, a sajátosságok felismerése. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szókincsbővítés, ◆ a fogalmak értelmezése. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ az olvasott szöveg megértése, ◆ szóbeli szövegalkotás, ◆ szóbeli kapcsolattartás. Természettudományos kompetencia: ◆ a változások megértése. Szociális kompetencia: ◆ együttműködés, másokra való odafigyelés.

4. Ismeretbővítés 4.1. A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 39. oldalán található 6. b) feladatrész megoldása. Ismeretbővítés a tulipánról csoportokban, lexikonok, növényhatározók, honlapok segítségével (lásd 3. melléklet). A tulipánra jellemző adatok, érdekességek összegyűjtése a szövegekből. 4.2. A csoportbeszámolók meghallgatása, az információk összegyűjtése. 4.3. Az összegyűjtött ismeretek rövid lejegyzése a táblára, illetve a tanulók füzetébe.

5. Az ismeretek rendszerezése 5.1. A tulipán részeit megnevező szavak hozzákötése az ábra megfelelő helyéhez (lásd 4. melléklet). 5.2. Az összegyűjtött tulajdonságok rendszerezése. A növény részeit megnevező szavak után 2-2 jellemző tulajdonság lejegyzése.

6. A tulipán fejlődése 6.1. A tulipán elültetése cserépbe. A Nyelvtan és helyesírás 4. évfolyam tankönyv 96. oldalán található 1. a) feladatrész elolvasása (lásd 5. melléklet). Beszámoló az olvasottakról. 6.2. A tulipán fejlődését bemutató képek időrendbe állítása a „Vak kéz” módszerrel. (A kooperatív módszer leírása az óravázlat végén található.) (A képek a 6. mellékletben vannak.) 7. Az összegyűjtött anyag elrendezése A fogalmazás elkészítése előtt annak megbeszélése, mi kerül a bevezetésbe, a tárgyalásba, a befejezésbe. (Nevének eredete, élőhelye, mérete, részei és azok jellemzői, ültetése, szaporítása, növekedése, érdekességek stb.) Megoldásvariációk meghallgatása.

Hatékony, önálló tanulás: ◆ az információ kezelésének képessége. Osztályszintű Kognitív kompetencia: munka ◆ rendszerezés.

Egyéni munka, csoportmunka, kooperatív munka

Csoportmunka, egyéni munka




A Mellékletben található képek.

A Mellékletben található feladatlap.

Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 39. oldal 6. b) feladat, Ablak-Zsiráf gyermeklexikon, Hegedűs Ferencné: Szóbúvár, Magyar értelmező kéziszótár, Simon–Csapody: Kis növényhatározó, Búvár Zsebkönyvek sorozat: Hagymások, gumósok, internet-hozzáférés



67

10/9/13 10:08 AM


Anyanyelvi kommunikáció: ◆ írásbeli szövegalkotás, ◆ helyes és kreatív nyelvhasználat, ◆ helyesírás, írás. Személyes kompetencia: ◆ önellenőrzés, önértékelés. Szociális kompetencia: ◆ kudarctűrés, rugalmasság, ◆ különböző nézőpontok figyelembevétele, megértése.


Csoportmunka, osztályszintű munka

Páros munka

Osztályszintű munka

Egyéni munka


A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 39. oldali játék.

Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 87. oldal Az önellenőrzés szempontjai.


A tanítási tervezetben alkalmazott kooperatív módszerek rövid bemutatása: Kerekasztal ◆ Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban feljegyzik a lapra a témával kapcsolatos gondolataikat. Egyszerre egy dolgot lehet leírni. Ha az utolsó csoporttag is végzett, újra az első következik, és így tovább. Addig folytatják, amíg el nem fogy a mondanivalójuk. Csoportbeszámoló ◆ A munka befejezése után a szóvivők egymás után beszámolnak az adott feladatról. A többi diák, illetve a tanító szükség esetén kiegészíti a beszámolót. Vak kéz ◆ A diákok csoportokban dolgoznak. A csoporttagok húznak egy-egy képet, amelyet a társaik nem nézhetnek meg. Ezután mindenki jól megfigyeli az általa húzott képet, majd olyan részletesen számol be a látottakról, ahogyan csak tud. Ha mindegyik csoporttag beszámolóját meghallgatták a gyerekek, akkor a képeket lefordítva az asztalra teszik. A csoporttagok az elhangzottak alapján megpróbálnak valamilyen sorrendet kialakítani, s ez alapján rendezik a képeket. Ha egyetértenek a sorrendben, akkor az összes képet felfordíthatják, és megállapíthatják, hogy sikerült-e a helyes sorrendet eltalálniuk.

9. Az elkészült fogalmazások bemutatása, értékelése Néhány tanulói fogalmazás meghallgatása, rövid értékelése a megadott szempontok alapján, szükség esetén javításuk. (Természetesen a pedagógus feladata az önálló tanulói munkák javítása és a fejlesztő értékelés megfogalmazása.) Anyanyelvi kommunikáció: 10. Kreatív szövegalkotás a) Az elkészült leírások felolvasása a növény helyzetébe való bele- ◆ szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat, az építő jellegű páréléssel. b) Rajz készítése egy-egy ismert növényről, majd szóbeli bemutabeszédre való törekvés, szóbeli kapcsolattartás. tása a Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 39. oldalán található játékos feladat alapján. Személyes kompetencia: ◆ kreativitás. 11. Értékelés Személyes kompetencia: önértékelés, A csoportok aktivitásának, a tanulók egyéni szereplésének értéönellenőrzés. kelése.

8. Leírás készítése a tulipánról A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 39. oldalán található 6. c) feladatrész megoldása. Az elkészült fogalmazás önellenőrzése néhány megadott szempont alapján.



68

10/9/13 10:08 AM


Mellékletek 1. melléklet – Kezdőbetűk jelölése a rejtvényben

M

B

Ú

Z

A

N

I

B

J

F

A

K M Á M

E

B

U

E

R

N

A

P

R

A

F

O

R

G

Ó

D M

I

V

R

E

L

G

E

Z

U

I

T

Á

G

L

Y

O

N

S

L

L

Y

C

A

E

A

N

Y

A

A

L

P

S

R

J

B

Y

E

N

F

A

A

K

É

C

A

A

F

Á

A

F

N

A

T

S

B

M A

D

F

M G

F

A

R

E

T

K

E

2. melléklet – Képek A szókártyára írandó növénynevek: búza, napraforgó, retek, mandulafa, kamilla, pitypang, árvácska, margaréta, nefelejcs, ibolya, bab, burgonya, jegenyefa rózsa, nád Képek:

69


10/9/13 10:08 AM


3. melléklet – Ismeretterjesztő szövegek a tulipánról tulipán ◆ A tulipán kerti virág. Sokféle színű tulipán van: piros, rózsaszín, sárga, fehér. A tulipán szirmai este becsukódnak, reggel kinyílnak. Borús, esős időben is becsukódnak a szirmok. (Ablak-Zsiráf gyermeklexikon) tulipán ◆ Hagymás kerti növény. Nálunk nem csak a kertekben, hanem népművészeti tárgyakon is díszlik. Törökországból hozta hazánkba egy királyi követ, ő nevezte el az alakja miatt „turbánvirágnak”. (Törökül a turbán neve dulband. Ebből lett a magyar tulipán, az olasz tulipano, az orosz tulpan és a német Tulpe.) Ma Hollandia a tulipán hazája, ott termesztik, nemesítik a legtöbb tulipánt. Évszázadokkal ezelőtt az első hagymákért akár egy emeletes házat is odaadtak a gazdag hollandok, míg meghonosodott kertjeikben. Annyit ért a szemükben, mint mifelénk egy corvina. (Hegedűs Ferencné: Szóbúvár. Apáczai Kiadó) tulipán ◆ Tavasszal nagy, kehely alakú, piros, sárga, fehér vagy tarka virágot hozó, lándzsás levelű, hagymás dísznövény. (Magyar értelmező kéziszótár)

70


10/9/13 10:08 AM


A pompás tulipán Szára leveles, magános felálló virágú. Lepellevelei változatos színűek. Levelei 2-3 cm szélesek, szürkés zöldek. Hagymás kerti dísznövény. (Simon–Csapody: Kis növényhatározó) Búvár Zsebkönyvek sorozat: Hagymások, gumósok (Móra Ferenc Könyvkiadó) Tulipán Eredetileg Perzsiából származik; a neve – tuliban – turbánt jelent perzsa nyelven, a fejdísz és a virág alaki hasonlatosságára utal. Termesztése A tulipán a legkedveltebb és a legelterjedtebb tavaszi virágunk; élénk színű, kelyhei nem csak a kertek, de a közterületek dísze is. A tavaszi virágzást az előző ősszel kell előkészíteni, mert a tulipánhagymákat szeptemberben, októberben kell elültetni. Legjobban a napos helyeken, homokos vagy laza talajokon érzi magát. Felhasználása A tulipánhagyma hajtatható is. Ha szeptemberben cserepezzük be, és árnyékos, védett helyen a szabadban tartjuk, majd januárban visszük be a szobába, ahol kezdetben 8-12 °C-on tartjuk, majd a hőmérsékletet 1820 °C-ra emelve virágoztatjuk ki a növényt. (Forrás: http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/aprilis/tulipan.html) A tulipán története Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/25730/1

71


10/9/13 10:08 AM


4. melléklet – Feladatlap

virág

levél

szár

hagyma

5. melléklet – Szövegrészlet Varázsoljatok tavaszt a szobátokba! Szedjetek elő egy nagyobb virágcserepet! Rakjátok tele földdel! Helyezzetek bele néhány tulipánhagymát! Napos, meleg helyre állítsátok, és rendszeresen öntözzétek! Türelmesen várjatok! Figyeljétek, hogyan fejlődik napról napra a virág! (Nyelvtan és helyesírás tankönyv 4. évfolyam, Apáczai Kiadó)

6. melléklet – Képsor a tulipán fejlődéséről

72


10/9/13 10:08 AM


Tájak, helyszínek bemutatása

Az irodalmi művekben gyakran vannak hosszabb-rövidebb tájleírások. Ezek megfigyeltetésével, elemzésével leshetjük el a hasonló témájú leíró fogalmazások elkészítésének fortélyait. A Hétszínvilág olvasókönyv Szülőföldem szép határa című fejezetében található irodalmi alkotások is hazánk egy-egy szép táját mutatják be. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, ha egy tájat figyelnek meg, mindig az egész táj van előttük, mindent ugyanabban az időben látnak, a közelükben lévő tárgyakat, dolgokat, meg a távolabbiakat is. Ötletszerűen azonban mégsem írhatják le ezeket, mert akkor senki sem ismerne rá a leírásuk alapján az általuk bemutatott helyre, tájra. A leírás helyes sorrendjének tudatosítását a Fogalmazás munkafüzet 40. oldalának feladatai segítségével végezhetjük el. Ezen ismeretek birtokában készíthetnek a tanítványaink önálló leírást közvetlen környezetükről, lakóhelyükről, képekről, fényképekről, képeslapokról vagy festményekről. Tedd, amit mondok! Egy pár mindkét tagja azonos elemekből álló készletet kap. Ezután egymásnak háttal leülnek. Az egyik diák a nála lévő elemekből tetszés szerinti elrendezést készít, majd azt a lehető legrészletesebben elmondja a társának. Ő pedig az elhangzottak alapján megpróbálja saját elemeiből létrehozni ugyanazt az elrendezést. A készlet elemeit előre megrajzolhatják a gyerekek. Lehetnek benne például házak, fák, járművek. Építsd, amit mondok! Az előző feladatnak egy másik változata. Ilyenkor a diákok legót, építőkockát, esetleg gyurmát kapnak. Természetesen be is kell mutatni az elkészült „tájakat”.

44–46. oldal

Az elbeszélés és a leírás összekapcsolása

A 4 évfolyamon a két ismert műfaj (elbeszélés, leírás) összekapcsolási lehetőségeivel is megismertetjük a gyerekeket. Az irodalmi alkotásokban megfigyeltethetjük az elbeszélő és a leíró elemek együttes előfordulását. A leírás mint önálló műfaj, leíró és elbeszélő (párbeszédes) részeket is tartalmazhat. A lényeg az arányon van. Az elbeszélő fogalmazásban az elbeszélő elemek, a leíró fogalmazásban a leíró elemek dominálnak. A leírásokat gyakran színesíthetjük melléknevekkel (jelzőkkel), hasonlatokkal, megszemélyesítésekkel. Ezek pontosabbá, szemléletesebbé teszik az írásműveket, segítségükkel könnyebben el tudjuk képzelni a leírtakat. De hívjuk fel a tanulóink figyelmét arra, hogy a fogalmazásokban nem szabad halmozni egyiket sem, mert a túl sok jelzővel, hasonlattal vagy megszemélyesítéssel éppen ellenkező hatást érnek el. Nem szemléletes, hanem mesterkélt, dagályos lesz a fogalmazásuk. 47–50. oldal

A jellemzés

Személyek bemutatására szívesen vállalkoznak a gyerekek, de ez az egyik legnehezebb feladat. A jellemzés az emberek bemutatásának módja, külső-belső tulajdonságok, jellemvonások, cselekvések, magatartások ábrázolása. Ahhoz, hogy a tanulók jellemezni tudjanak egy személyt, ismerniük kell a leíráshoz szükséges kifejezéseket, a különböző stílusrétegeket. Anyaggyűjtéskor a megfelelő szókészlet összeállításával hatékonyan segíthetjük a munkájukat. 73


10/9/13 10:08 AM


A gyerekek az eddigi tapasztalatok alapján már tudják, hogy úgy is megismertethetik a fogalmazások szereplőinek tulajdonságait, ha cselekedtetik, beszéltetik a bemutatni kívánt személyt. Ebben az esetben a tulajdonságokat nem felsorolják, hanem érzékeltetik. Ne határozzuk meg, hogy a személyek bemutatását a külső tulajdonságokkal kell kezdeni, és csak ezután következhet a belső tulajdonságok számbavétele, mert ez esetleg leltározáshoz vezethet.

Keresd a helyed! Felírunk egy-egy tulajdonságot megnevező szót a szókártyákra. Ezeket szétosztjuk az osztályban, mindenkinek adunk egyet-egyet. A tanulóknak meg kell keresniük az összetartozókat, és így kell csoportokat alakítaniuk. Például: Hajszín ◆ fekete, sötétbarna, gesztenyeszínű, fekete, vörös stb. Termet ◆ alacsony, magas, sovány, telt, nyurga, duci stb. Mozgás ◆ fürge, lassú, lomha stb. Belső tulajdonságok ◆ jószívű, szorgalmas, dolgos, ügyes, csendes, becsületes, csintalan, lusta stb. Csoportfejtörő A csoport valamennyi tagja megkapja ugyanazt a betűrácsot. A kerekasztal módszerét alkalmazva a csoport minden tagja keres egy-egy külső vagy belső tulajdonságot kifejező szót vízszintesen, illetve függőlegesen a betűrácsban. Minden megtalált szó a betűk számának a négyzetét éri. Pl.: rút 3 betű, tehát 3 x 3 = 9 pont, bűbájos 7 betű, tehát 7 x 7 = 49 pont. Az a játékos nyer, aki adott idő alatt a legtöbb pontot gyűjti össze.

I

M B

R O N D A D R

D A Á

B

Ő P

Ű G

J

C Á A C Ö E L

S

S

R O B Ő N O O Y

T

J

Ó

H

R

C H

Ú

S

T

K C

S

L

C

S

Á G O

S

D

J

Z

Á Ö Ő

Ű O

Ö K

F

S M É

S

S

S

S

E

P

P

N Y

I

R A V A

S

Z

V

É N E

M A K

R A N C O

S

S

A betűrácsban olvasható szavak: álnok, ravasz, aprócska, cseppnyi, bájos, jóságos, hősies, csodás, bűbájos, makrancos, dacos, rút, ronda, dölyfös, gőgös, hű, rest, idős, vén, szép „Igazolvány” készítése Készítsünk magunkról olyan „igazolványt”, amely a legfontosabb információkat tartalmazza rólunk. Helyezzük el a teremben, és a szabadidőben ismerkedjünk egymással. Ha lehetőség van rá, tegyük rá a fényképünket is, főleg új közösség esetén.

74


10/9/13 10:08 AM


Nevem: Legjobb barátom: Kedvenc könyvem: Kedvenc filmem: Kedvenc zeném: Hobbim: Kedvenc ételem: Kedvenc italom: Kedvenc tantárgyam:

Történelmi személyekről, olvasmányok szereplőiről is készíttethetünk olyan „igazolványt”, amely a legfontosabb információkat tartalmazza róluk, mert ez segítheti a lényegkiemelést. Például: A szöveg, amely alapján a táblázat kitölthető, a Fogalmazás munkafüzet 47. oldalán olvasható.

Neve: Termete: Testi ereje: Ruházata: Beszéde: Amit kedvelt: Amit gyűlölt:

Szett A játékot párban vagy csoportban lehet játszani. Olyan szókártyákat teszünk az asztalra, amelyeken egy-egy tulajdonság olvasható. A játék lényege, hogy a diákoknak sikerüljön a kártyákból minél több hármas szett összegyűjtése. Minden szettnek számít, amelyben a kiválasztott lapokon valamilyen szempont szerint teljesen azonos, vagy teljesen eltérő tulajdonságok vannak. Például szett lehet a szőke, barna, fekete, mert mindegyik lehet hajszín. Ugyanígy szett lehet a csökönyös, jólelkű, lángész, mert mindegyik külső tulajdonság.

75


10/9/13 10:08 AM


Egy leírás kiegészítése Néhány összefüggő mondatot kell kiegészíteni olyan melléknevekkel, amelyek illenek a szövegbe. A diákok hasonlítsák össze a munkájukat. Keressenek azonosságokat és különbözőségeket. Rajzot is készíthetnek az elképzelt személyről. A barátomat Fanninak hívják, és éppen a tizedik évében jár. _______________ haja rakoncátlanul göndörödik, _______________ szeme huncutul csillog, alakja _______________, _______________, és amikor nevet, kis gödröcske jelenik meg arcának mindkét oldalán. (Nyelvtan és helyesírás 53. oldal) Ki vagyok? A diákok egy-egy kártyát húznak, amelyen egy ismert személy neve van, majd három igaz állítással rövid bemutatást írnak róla a kártyára. Ha mindenki elkészült, a tanulók egyesével felolvassák a mondataikat a társaiknak, akiknek ki kell találniuk, hogy kiről szóltak a kijelentések. BEM APÓ Alacsony termetű hadvezér volt. 1848-ban a magyar nép szabadságáért harcolt. Szigorú fegyelmet tartott a katonái között. Ki vagyok? – osztályszinten A diákok általuk ismert híres emberek (írók, költők, történelmi személyek) vagy egy irodalmi mű szereplőinek a nevét választják. Ezeket a neveket egyesével felírják egy lapra, majd a lap felső szélét két helyen kilyukasztják, és átvezetnek mindegyik lapon egy kb. 60 cm hosszú zsinórt. A pedagógus mindegyik gyerek nyakába akaszt egy lapot úgy, hogy az írás a hátukon legyen. Így senki se tudja, ki is ő. Ezután a gyerekek körbesétálnak az osztályban, és mindegyikük megpróbálja kitalálni, hogy kinek a nevét viseli. A társaiktól három kérdéssel kérhetnek segítséget. A kérdésekre a válasz csak igen vagy nem lehet. Ha valaki kitalálja, hogy kinek a nevét viseli a hátán, akkor a lapját felteszi a táblára. Természetesen továbbra is játékban marad, és a kérdésekre adott válaszaival segíti a társait. Ki vagyok? – négyfős csoportokban Az előbbiekben bemutatott módszert csoportokban is jól lehet alkalmazni az alábbi változtatásokkal. A tanár annyi témát választ, ahány csoportja van. Ezután a témáknak megfelelően felírja a kártyákra a kitalálandó szavakat, a gyerekek előre nem tudják, milyen szó olvasható a lapokon. Egy-egy csoportban a témakörnek megfelelően minden gyereknek a nyakába akaszt egy-egy lapot, s meg is határozza a témakört. Majd a csoport tagjai az előzőekhez hasonlóan megpróbálják kitalálni, hogy kinek vagy minek a nevét viselik. Például: boszorkány, királyfi, sárkány, óriás (vagy más mesehősök). A módszer másik változata, amikor egy-egy csoport határozza meg a témakört, s ennek megfelelően készítik el a lapokat, majd a szomszédos csoport tagjainak a nyakába akasztják véletlenszerűen a kitalálandó szavakat.

76


10/9/13 10:08 AM


Ötsoros Ez a módszer személyek bemutatásakor is alkalmazható. Ha a diákok saját magukról készítik el, akkor fejleszti az önismeretüket, ha egymásról készítenek ilyet, akkor elősegíti a társak megismerését is. ◆ 1. sor: keresztnév vagy becenév. ◆ 2. sor: 4 jellemző melléknév. ◆ 3. sor: valakinek a valakije (a személynek egy fontos kapcsolata). ◆ 4. sor: 3 dolog, amit szeret. ◆ 5. sor: a hely, ahol él. Például: Viktória magas, csökönyös, vidám, eszes Csenge barátnője szereti a zenét, a színjátszást és a filmeket Dunakeszin lakik Nyolcsoros Az előző módszerhez hasonlóan, egy-egy jellemzés elkészítése előtt lehet ezt a feladatot megoldatni a gyerekekkel. Ez több információt tartalmaz a bemutatni kívánt személyről, és jobban elősegíti egymás megismerését. ◆ Keresztnév ◆ 4 jellemző külső tulajdonság ◆ 4 jellemző belső tulajdonság ◆ Valakinek a valakije (a személynek egy fontos kapcsolata) ◆ 3 dolog, amit szeret ◆ 3 dolog, amitől fél ◆ 3 dolog, amit szeretne látni ◆ A hely, ahol él Például: Márk magas, izmos, barna hajú, barna szemű igyekvő, magabiztos, fürge, vidám Palkó legjobb barátja szereti a zenét, a focit és a filmeket fél a kullancstól, a lábsérüléstől és a matematikától szeretné látni Spanyolországot, Barcelonát és élőben a Bajnokok Ligájának döntőjét Dunakeszin lakik Szókincs és fantázia Egy-egy híres ember nevének minden betűjével egy fogalmat vagy egy nevet kell írniuk a gyerekeknek úgy, hogy azok mindegyikének legyen köze a kiválasztott személyhez. Például: Z ______________ I ______________ R ______________ L ______________ Í ______________ O ______________ NY ______________ N ______________ I ______________ A ______________

77


10/9/13 10:08 AM


2.3. Két olyan külső tulajdonság keresése ablakmódszerrel, amely minden csoporttagra jellemző. (A diákok 2 perc alatt jegyezzék le minél több külső tulajdonságukat az előttük lévő részbe. Középre a közös tulajdonságok kerülnek.)

2.2. A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 48. oldal 3. b) és c) feladatának megoldása. Alakleíráskor használható kifejezések gyűjtése kerekasztalmódszerrel.

2. Külső tulajdonságok bemutatása 2.1. A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 48. oldal 3. a) feladatának megoldása. Differenciálás: a) A tanuló számára ismeretlen szavak jelentésének megkeresése a Magyar értelmező kéziszótárban. b) Szavak és azok jelentésének párosítása. A kártyák az 1. mellékletben találhatók.

1. Ráhangolódás A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 50. oldalán található játék kipróbálása.


Differenciált rétegmunka

Páros munka, csoportmunka


Szociális kompetencia: ◆ hatékony együttműködés a csoportmunka során.

Kooperatív munka

Személyes kompetencia: ◆ önismeret fejlesztése a differenKooperatív munka ciált rétegmunka során.

Hatékony, önálló tanulás: ◆ információkeresés.

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szókincsbővítés.

Kulcskompetenciák, készségek, képességek Anyanyelvi kommunikáció: ◆ verbálisemlékezet-fejlesztés, ◆ kreatív szövegalkotás. Személyes kompetencia: ◆ önismeret, ◆ empátia, ◆ tisztelet és mások megismerésének igénye.

Évfolyam: 4. évfolyam Témakör: A leíró fogalmazás Az óra anyaga: Személyek külső és belső tulajdonságainak bemutatása

Óravázlat

Mindegyik csoportnak egy A/3-as rajzlap, filctoll.

Magyar értelmező kéziszótár

Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 48. oldal 3. feladat.

Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 50. oldal játék.



78

10/9/13 10:08 AM


4.3. Ablakmódszerrel két olyan külső tulajdonság keresése, amely minden csoporttagra jellemző. (A diákok 2 perc alatt jegyezzék le minél több belső tulajdonságukat az előttük lévő részbe. Középre a közös tulajdonságok kerülnek.)

4.2. Belső tulajdonságok megismerése valakinek a beszéde alapján. Egy-egy rövid szöveg felolvasása után a tanulóknak meg kell állapítaniuk, hogy ◆ kik között zajlott a párbeszéd; ◆ mi jellemzi azt az embert, aki ezeket a mondatokat mondta. A szövegek a 2. mellékletben találhatók.

4. Belső tulajdonságok bemutatása 4.1. A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 48. oldal 5. feladatának megoldása. Belső tulajdonságok megismerése valakinek a cselekedetei, viselkedése alapján.

3.2. A kitalált személy lerajzolása a „Rajzoljunk párban!” módszerrel. (A párok mindegyik tagja kap egy B/5-ös rajzlapot. Úgy kell lerajzolniuk erre a lapra az elképzelt személyt, hogy annak egyik fele az egyik, a másik fele a másik rajzlapra essen. A feladat megoldása állandó egyeztetést kíván a diákoktól, hiszen a színeknek, formáknak összhangban kell lenniük.)

3. Kitalálunk valakit 3.1. Egy kitalált személy bemutatása úgy, hogy minden csoporttag egy-egy újabb külső tulajdonságot mond, de olyat, amely nem áll ellentétben az addig elhangzottakkal. Például: Kitalálunk valakit, akinek karcsú a termete. Kitalálunk valakit, akinek karcsú a termete és barna a szeme.


Szociális kompetencia: ◆ hatékony együttműködés a csoportmunka során.

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ beszédmegértés, ◆ az olvasott szöveg megértésének képessége.

Hatékony, önálló tanulás: ◆ ok és okozat összefüggésének megállapítása.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: ◆ belsőkép-készítés, ◆ az elképzelések kreatív kifejezése.

Szociális kompetencia: ◆ hatékony együttműködés.

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szókincsbővítés.

Hatékony, önálló tanulás: ◆ a figyelem összpontosítása, ◆ verbálisemlékezet-fejlesztés.


Kooperatív munka


Páros munka

Csoportmunka


Mindegyik csoportnak egy A/3-as rajzlap, filctoll.

A 2. melléklet szövegei.


Mindegyik párnak két B/5-ös rajzlap, színes ceruzák.



79

10/9/13 10:08 AM


7. Ötsoros készítése A diákok ötsorost készítenek magukról a megadott minta értelmezése után. A feladat a 4. mellékletben található. 8. Értékelés A csoportok aktivitásának, a tanulók egyéni szereplésének értékelése.

6. A tanultak alkalmazása A 3. melléklet gyakorlófeladatainak megoldása.

5. Kitalálunk valakit Egy kitalált személy bemutatása úgy, hogy minden csoporttag egy-egy újabb belső tulajdonságot mond, de olyat, amely nem áll ellentétben az addig elhangzottakkal.

Tanári, tanulói tevékenységek Csoportmunka


Osztályszintű munka, A 4. mellékletben található felegyéni munka adatlap. Osztályszintű munka

Személyes kompetencia: ◆ önértékelés, önellenőrzés.

A csoportokat a diákok képességei szerint alkotjuk meg. A 3. mellékletben található feladatok.


Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás.

Hatékony, önálló tanulás: ◆ a figyelem összpontosítása, ◆ verbálisemlékezet-fejlesztés. Hatékony, önálló tanulás: Differenciált csoport◆ ismeretszerzés. munka Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kommunikáció különféle kommunikációs helyzetekben, ◆ szókincsbővítés.

Kulcskompetenciák, készségek, képességek Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szókincsbővítés.


80

10/9/13 10:08 AM


Mellékletek 1. melléklet – Tulajdonságot jelentő szavak magyarázata

köpcös

Alacsony, izmos testalkatú.

érzékeny

Könnyen sértődő.

nyakas

Makacs, önfejű, konok természetű.

szöszi

Szőke hajú.

félénk

Nem viselkedik határozottan.

gonosz

Másnak árt.

alacsony

Kisebb termetű.

együgyű

Gyenge értelmi képességű, de nem akar rosszat senkinek.

langaléta

Feltűnően magas, sovány.

sudár

Magas, karcsú termetű.

nagylelkű

Önzetlenül cselekszik.

akaratos

Makacsul ragaszkodik valamihez.

lángész

Rendkívül tehetséges.

tömzsi

Alacsony termetű, széles vállú, zömök testalkatú.

mogorva

Rosszkedvű, barátságtalan.

konok

Nagyon makacs.

karcsú

Vékony, kecses alakú, de nem sovány.

éltes

Nagyon idős.

2. melléklet – Szövegrészletek A −Tudd meg, ez mind temiattad volt! Mert nekem sohasem passzoltad a labdát! Pedig milyen jól elterveztem… Nem értem, hogyan lehetett kihagyni egy ilyen helyzetet? Többé ne is hívj, úgysem játszom veletek! B − Fogadjunk, hogy nyerni fogunk! De nem a ti ügyetlenkedésetekre kíváncsi a közönség, hanem az én játékomra. Ti csak húzzatok hátra, én rúgom egyedül a gólokat! C − Na látjátok! Előre megmondtam, hogy mi nyerünk! Lefogadom, hogy az egész iskolában nincs jobb csapat nálunk! Esélyetek sem volt ellenünk! A nyomunkba sem értek! Tanulhatnátok tőlünk! D − Igaz, hogy én rúgtam a gólt, de nem csak nekem köszönhető a győzelem. Karcsi pontosan adta be a labdát, és ezért sikerült betalálnom a kapuba. Minden csapattársam jól és sportszerűen játszott, így győzhettünk. 81


10/9/13 10:08 AM


3. melléklet – Feladatok a csoportmunkához 1. csoport Hízelegjetek egymásnak! Mondjatok az egyik társatoknak kedveskedő mondatokat! Túlozzátok el a jó tulajdonságait! 2. csoport Szólásmagyarázat Mit szokott csinálni az az ember, akire a szólás illik? Magyarázzátok meg, írjátok körül úgy, hogy a társaitok kitalálják ezeket a mondatokat! A kákán is csomót keres. Ég a keze alatt a munka. Nem ijed meg a saját árnyékától. 3. csoport Egy szóval Írjátok le egy-egy szóval, milyen tulajdonságú személyre illenek a következő szólások! Savanyú képet vág. Szikrát szór a szeme. Még a szeme sem áll jól. Lógatja az orrát.

_______________________________________ _______________________________________ _______________________________________ _______________________________________

4. csoport Beszélő nevek a) Pótoljátok a mássalhangzókat úgy, hogy egy-egy tulajdonság legyen a következő gyerekek vezetékneve! A___a___ú___ ___ Anikó ___í___á___ ___i Kriszta E___e___ Emese ___á___o___ Balázs ___ó___á___ Miklós ___ü___ ___e___ ___ő Ferkó ___é___é___ ___ Franciska ___e___é___ Sára

(Furfangos, cseles.) (Mindenbe beleüti az orrát.) (Okos, értelmes.) (Nem fél semmitől.) (Tréfálkozó, humoros.) (Sokszor lódít.) (Bátortalan, visszahúzódó.) (Szorgos, igyekvő.)

b) Mit mondanának a gyerekek magukról? Beszéljétek meg! 5. csoport Adj hozzá egy betűt! a) Illesszetek a megadott szavak elé egy olyan betűt, amellyel összeolvasva valamilyen tulajdonságot kaptok! én, ágy, ék, kos, ürge, ösvény b) M agyarázzátok meg a kapott szavak jelentését! Ha segítségre van szükségetek, használjátok a Magyar értelmező kéziszótárt!

82


10/9/13 10:08 AM


6. csoport Jelenet Készítsetek egy jelenetet a következők szerint! helyszín: piac tulajdonság: mogorva A tanítási tervezetben alkalmazott kooperatív módszerek rövid bemutatása: Kerekasztal ◆ Egy toll és egy papír körbejár a csoportban. A csoport tagjai sorban, az óramutató járásával egyező irányban feljegyzik a lapra a témával kapcsolatos gondolataikat. Egyszerre egy dolgot lehet leírni. Ha az utolsó csoporttag is végzett, újra az első következik, és így tovább. Addig folytatják, amíg el nem fogy a mondanivalójuk. Rajzoljunk párban! ◆ A gyerekek a csoporton belül párt választanak maguknak. A párok mindegyik tagja kap egy rajzlapot. Ezután úgy kell egy rajzot készíteniük, hogy annak egyik fele az egyik, a másik fele a másik rajzlapra essen. Akkor igazán jó a rajz, ha az elkészült munkákat egymás mellé téve, a két rajz egynek tűnő alkotás benyomását kelti. A feladat megoldása állandó egyeztetést kíván a diákoktól, hiszen a színeknek, formáknak összhangban kell lenniük. Ablakmódszer ◆ A diákok a következő ábra szerint egy nagyobb lapot felosztanak 4+1 része.

1. diák

4. diák

2. diák

3. diák Minden diák feljegyzi a megoldásait, illetve a véleményét az előtte lévő részbe. A módszer előnye, hogy a 4 csoporttag egyszerre tud dolgozni. Ezután a középső részbe a csoportmegoldás, illetve a csoportvélemény kerül.

83


10/9/13 10:08 AM


4. melléklet – Tanulói feladatlap

Ötsoros

1. sor: Keresztnév vagy becenév 2. sor: 4 jellemző melléknév 3. sor: Valakinek a valakije (a személynek egy fontos kapcsolata) 4. sor: 3 dolog, amit szeret 5. sor: A hely, ahol él Például: Viktória magas, csinos, vidám, eszes Csenge barátnője szereti a zenét, a színjátszást és a filmeket Dunakeszin lakik

a) Készíts magadról egy ötsorost! ______________________________ __________________________________________________________________ _______________________________ __________________________________________________________________ _____________________________ b) Ragaszd ide egy portréképedet, vagy készíts egy rajzot magadról!

84


10/9/13 10:08 AM


Jellemzés az elbeszélésben

A leírás önálló műfajként is létezik, de ötvöződhet más műfajú szövegekkel is. A tanítványaink olvasmányélményeikből, illetve a tanév során szerzett ismereteikből már tudják, hogy elbeszélő szövegekben gyakran bemutatnak elképzelt vagy valóságos élőlényeket. Ebben a témakörben ilyen típusú, rövid szövegek alkotását várjuk el tőlük. Fontos, hogy a leírások készítésekor vegyék figyelembe a leíró szöveg célját. Tudják, hogy mikor van szükség pontos, objektív ábrázolásra, illetve mikor élhetnek az érzelmi ráhatással, a hangulatos megjelenítéssel. 56–58. oldal

A hír

A szövegtömörítés gyakorlásának egyik lehetséges formája az események hírként való megfogalmazása. Gyakran oldatunk meg a tanulókkal olyan feladatokat, amelyekben a lényeges és a lényegtelen gondolatokat különböztetik meg, illetve szövegelemzéskor egy-egy gondolati egység tartalmát szűkítik le pár mondatra, majd egy mondatba tömörítik a leglényegesebb mondanivalót. Így a tanulóink számára nem ismeretlen a szövegtömörítés fogalma. A Fogalmazás munkafüzetben elegendő példa van a hír tartalmi és formai jellemzőinek a megfigyeltetéséhez. A tartalmi és formai jegyek vizsgálata után már önállóan is fogalmazhatnak hírt. Csak olyan témát válasszunk, amelyről elegendő ismerettel rendelkeznek a tanulók. A legalkalmasabb erre egy iskolai esemény vagy valamilyen közös élmény. 59–66. oldal

A levél

A levélírás sok évszázados egyeduralmát már nagyon régóta megtörte a telefonbeszélgetés (hiszen ugyanazt a funkciót tölti be, mint a levél). Manapság azonban az egyre jobban terjedő internethálózat segítségével ismét előtérbe kerül az írásbeliség, az elektronikus levelezés. Valószínűleg a gyerekek nagy része még nem kapott és nem is írt levelet, hiszen a magánjellegű levélváltás szinte teljesen megszűnt. Általában csak hivatalos leveleket kapunk, illetve írunk. Ezért a Fogalmazás munkafüzet segítségével, az 59., a 60. és a 62. oldal levelein figyeltessük meg, hogy mikor, miről, mit, miért fogalmaztak meg az egyes levelek írói. Megállapíthatjuk, hogy levelet akkor írunk, ha van mondanivalónk, de azt személyesen nem közölhetjük. Tanulóinkban tudatosítani kell a levélírás tanítása és gyakoroltatása közben, hogy a levél lényegében üzenet egy távoli ismerősnek, helyesebben beszélgetés. Ezt kell állandóan éreznie annak, akihez a levél szól. Minden levél egyúttal tükörképe, önjellemzése a feladónak. A levél hangneme – a tartalmon kívül – elsősorban attól függ, kinek szól, milyen a partnerek kapcsolata. Barátnak, ismerősnek, rokonnak bizalmasan, egyszerűen; idegennek, tanárnak udvariasan, tisztelettudóan írunk. A levélírás hagyományos formai követelményeit (megszólítás, bevezető és záró sorok, elköszönés, keltezés, aláírás) mindenképp meg kell tartanunk. Ne feledjük, ezek tanításakor újabb szerkesztési ismeretekkel bővítjük a diákok tudását.

85


10/9/13 10:08 AM


A levél részeinek neve

A részek tartalma

Megszólítás Bevezetés Tárgyalás Befejezés

A levélírás oka. Az események leírása. Lehetőleg időrendben haladjunk. Érdeklődés, a kérés megfogalmazása.

Elköszönés Keltezés Aláírás

A szerkesztéssel, formával kapcsolatos tudnivalók A megszólítást nagy kezdőbetűvel írjuk, a végére felkiáltójelet teszünk. Utána kihagyunk legalább egy sort. Új bekezdésbe írjuk. Az önmagukban is kerek egészet alkotó kisebb egységeket, gondolatcsoportokat, szakaszokat bekezdéssel különítjük el az írásbeli szövegben. Új bekezdésbe írjuk. Új sorba írjuk.

Hely és dátum.

Új sorba írjuk. A helységnév után vesszőt teszünk. (A keltezés a jobb felső sarokba is kerülhet.) Új sorba, de nem a sor elejére írjuk.

Lényeges, hogy legyen mit írnia a tanulónak, és legyen kedve is írni. Ezt legjobban úgy idézhetjük elő, ha tényleges levélírói helyzetet teremtünk, a megírt leveleket elküldjük a címzettnek. A borítékra ráírjuk a címzett nevét, pontos címét, illetve a feladó nevét és címét. Ezek elhelyezésére is meg kell tanítanunk a diákokat. A címzett neve és címe a boríték jobb felére kerül, míg a feladó nevét és címét a bal felső sarokba kell írni. A Fogalmazás munkafüzet 66. oldalán lévő 4. feladat segítségével beszéljünk a levelezéshez kapcsolódó illemszabályokról is. Mint ahogy már említettem, a hagyományos levelezést gyakran helyettesíti az elektronikus levélváltás, így az ezzel kapcsolatos ismeretek tanítását sem hagyhattuk ki az átdolgozott, kompetenciaalapú Fogalmazás munkafüzetből. Az elektronikus levél két részből áll, a levél szövegéből és az előtte elhelyezkedő fejlécből. A fejléc tartalmazza a feladó és a címzett e-mail címét, a levél feladásának dátumát és a levél tárgyát. A papír alapú levelezés szabályai az e-mailre is vonatkoznak. Az e-mailben ugyanúgy van megszólítás, elbúcsúzás és aláírás, mint a hagyományos levélben, de a formája kevésbé kötött. 67–70. oldal

Rövid üzenetek

A rövid szöveges üzenetek közül az üdvözlőlap és a meghívó tartalmi és formai követelményeivel ismertetjük meg a tanulókat. A Fogalmazás munkafüzet feladatainak segítségével figyeltessük meg, hogy milyen alkalomból, kinek küldhetünk képeslapot. Megállapíthatjuk, ha nincs sok mondanivalónk, csak röviden szeretnénk értesíteni valakit valamiről, akkor üdvözlőlapot küldünk. Az üdvözlőlap helyes címzését és megfogalmazását is gyakoroltassuk a gyerekekkel. Valószínűleg már minden gyerek készített meghívót, de azért figyeltessük meg, hogy mely információkat kell feltétlenül tartalmaznia. A rövid szöveges üzenetek közül mára az SMS-é lett a főszerep. Szinte már alig van olyan ember Magyarországon, akinek ne lenne mobiltelefonja. Ezért aztán az SMS a mindennapok részévé vált, a felmérések szerint több millió SMS-t küldenek egymásnak az emberek nap mint nap, akár üzleti, akár magánjellegű üzeneteket továbbítva. Így elkerülhetetlen, hogy erről is szót ejtsünk, habár munkafüzeti feladat nincs hozzá.

86


10/9/13 10:08 AM


A napló

A naplók élményekben gazdag életünk dokumentumai. Fogalmazási szempontból a lényegkiemelés és a tömörítés iskolái. A gyerekek közül néhányan rendszeresen vezetnek naplót, s ebben örökítik meg a jelentősebb eseményeket vagy a nyaralás élményeit. Bíztassuk naplóírásra a tanítványainkat! Javasoljuk, hogy minden nap jegyezzék le röviden a velük történteket, és próbálják meg szavakba önteni az ezzel kapcsolatos gondolataikat, érzéseiket. A naplóírással fejlesztik fogalmazási készségüket, hiszen naponta gyakorolják az írásbeli szövegalkotást. 74–77. oldal

Ismétlő gyakorlatok

A tanév során az elbeszélő fogalmazás mellett a leírás, a jellemzés, a levél, a meghívó, a publicisztikai szövegek közül pedig a hír megismerésével bővült a tananyag. A Fogalmazás munkafüzet ismétlő feladatsora egyrészt összefoglalja, mélyíti a tanulók már meglévő ismereteit, másrészt önkifejezésre készteti őket. A változatos feladatok rendszerszerűen építkezve fejlesztik a diákok anyanyelvi képességeit, készségeit. A szóbeli és írásbeli szövegalkotással kapcsolatos feladatok felhasználják, és komplex anyanyelvi szemlélettel alkalmaztatják mindazokat az ismereteket, amelyeket az anyanyelvi fejlesztés teljes rendszerében a tanulók eddig elsajátítottak.

87


10/9/13 10:08 AM


1. Ráhangolódás a) A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 74. oldalán található 1. a) feladatrész megoldása. A vers többi részletének elolvasása. b) A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 74. oldalán található 1. b) feladatrész megoldása. Az élmények meghallgatása. 2. Memóriajáték A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 74. oldal 1. c) feladatának megoldása szóforgó módszerrel. Az alábbi mondatot kell folytatni egy-egy állatkertben élő állat nevével. A diákok mindig ismételjék meg az elhangzottakat, majd illesszenek egy újabb állatnevet a mondatba. Az állatkert lakója a … Például: Az állatkert lakója a teve. Az állatkert lakója a teve és a zsiráf. 3. Ötsoros készítése Lényegkiemelés. A tanulók egyéni élményei és a Fogalmazás munkafüzet 75. oldalán található kép alapján ötsoros készítése az állatkertről az 1. mellékletben található vonalas emlékeztető segítségével.


Anyanyelvi kommunikáció: ◆ kreatív szövegalkotás, ◆ szókincsbővítés.

Szociális kompetencia: ◆ a másokra való odafigyelés.

Hatékony, önálló tanulás: ◆ a figyelem összpontosítása, ◆ a figyelem tartósságának növelése, ◆ verbális emlékezet.

Kulcskompetenciák, készségek, képességek Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szövegértés, ◆ szóbeli kifejezőképesség, ◆ szóbeli kapcsolattartás. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: ◆ kommunikálás.

Évfolyam: 4. évfolyam Témakör: Összefoglalás, rendszerezés Az óra anyaga: A tanult ismeretek alkalmazása a szövegalkotás során (2 x 45 perc)

Óravázlat

Csoportmunka

Kooperatív munka, egyéni munka

Egyéni munka, osztályszintű munka



Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) a 75. oldal képe.

Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 74. oldal 1. c) feladat

Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató

Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 74. oldal 1. a) és b) feladat.



88

10/9/13 10:08 AM

Kulcskompetenciák, készségek, képességek Hatékony, önálló tanulás: 4. Állatkerti állatok bemutatása A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 75. oldalán található 3. d) ◆ az információk feldolgozása, feladatrész megoldása. ◆ lényegkiemelés. Minél több adat összegyűjtése egy-egy állatkerti állatról ismeretterjesztő Szociáliskompetencia: ◆ együttműködés. könyvek és az internet segítségével. A talált anyagok rendezése. Személyes kompetencia: A kiválasztott állat bemutatása. ◆ önálló tanulás. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szövegalkotás. Digitális kompetencia: ◆ az információ összegyűjtése. 5. Szóbeli szövegalkotás Anyanyelvi kommunikáció: a) Irány az állatkert! A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 74. oldalán található 2. feladat ◆ szóbeli szövegalkotás. Hatékony, önálló tanulás: megoldása. ◆ a képi információk feldolgozása. Mindennapi szituációk átélése. Kapcsolatteremtés különböző Személyes kompetencia: helyzetekben, párbeszéd alkotása szóban. ◆ kreativitás, képzelet. Szociális kompetencia: b) Az állatkertben ◆ együttműködés, A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 76. oldalán található 4. b) ◆ társas aktivitás. feladatrész megoldása. Különféle közlési helyzetek felismerése. 6. Történetalkotás képsorról a) A Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 77. oldalán található Szociális kompetencia: 7. a) feladatrészben az A) képsor megfigyelése, értelmezése. ◆ hatékony együttműködés a cso Történetalkotás a képsor segítségével. portmunka során. Hatékony, önálló tanulás: b) Történetalkotás a „Vak kéz” módszerrel a Fogalmazás munkafüzet ◆ a képi információk feldolgozása. 4. évfolyam 77. oldalának 7. a) feladatrésznél található A) képsor lemásolt és összekevert képeivel.



Kooperatív munka

Csoportmunka

Differenciált rétegmunka

Páros munka

Csoportmunka

Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 75. oldal 3. d) feladat.

Csoportmunka, egyéni munka

Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 77. oldal 7. a) feladat.

Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 76. oldal 4. b) feladat.


Ismeretterjesztő könyvek állatkerti állatokról

Internet-hozzáférés




89

10/9/13 10:08 AM


„Kérem, drága hölgyem! Évek óta itt dolgozom. Ilyen még nem történt!” 9. Tárgyak bemutatása Az elveszett holmik (kalap, kabát, táska) bejelentése, pontos leírása. Segítő kérdések: Mi veszett el? Ki és mikor látta utoljára? Különleges ismertetőjele?

„De hát te is láthattad! Az előbb még itt volt a padon! Hát ez nem lehet igaz!”

7. Szavak csoportosítása Az alábbi szavak csoportosítása először önállóan, majd megadott szempont szerint. Szavak: kora reggel, ellop, később, eltulajdonít, elvesz, majd, elemel, ezután, megszerez, délelőtt, éppen idejében, eloroz, elszed, délután, estefelé, elköt Csoportosítás Az idő múlását kifejező szavak: kora reggel, később, majd, ezután, délelőtt, éppen idejében, délután, estefelé Az elcsen szó szinonimái: ellop, eltulajdonít, elvesz, elemel, megszerez, eloroz, elszed, elköt 8. Szituációs játék Milyen helyszíneken hangozhattak el a következő mondatok? Ki mondta? Kinek mondta?


Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szóbeli szövegalkotás, ◆ kapcsolattartás. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: ◆ kommunikálás.

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szóbeli szövegalkotás. Személyes kompetencia: ◆ kreativitás, képzelet. Szociális kompetencia: ◆ különböző nézőpontok figyelembevétele.

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szókincsbővítés. Matematikai kompetencia: ◆ osztályozás, ◆ csoportosítás. Szociális kompetencia: ◆ alkalmazkodás, elfogadás, ◆ együttműködés.


Csoportmunka

Csoportmunka

Csoportmunka

Munkaformák, módszerek Szókártyák



90

10/9/13 10:08 AM


Személyes kompetencia: ◆ önértékelés, önellenőrzés.

Anyanyelvi kommunikáció: ◆ szövegalkotás, ◆ helyes és kreatív nyelvhasználat, ◆ építő jellegű párbeszédre való törekvés, ◆ szóbeli kapcsolattartás. Személyes kompetencia: ◆ kreativitás. Anyanyelvi kommunikáció: ◆ írásbeli szövegalkotás, ◆ helyes és kreatív nyelvhasználat.

12. Kreatív szövegalkotás a) Hír fogalmazása az állatkertben történtekről. (Fontos adatok: helyszín, időpont, esemény, résztvevők.) b) Interjú készítése a megszökött majom állatgondozójával. Köszöntés Érdekes kérdések Személyes hangvétel Elköszönés 13. Képtörténet készítése Rövid, egy-két mondatos szövegek készítése szóbuborékokra a képsor képkockáihoz. Ezek elhelyezése a képeken öntapadós lapok segítségével.

14. Értékelés A csoportok aktivitásának, a tanulók egyéni szereplésének értékelése.

Szociális kompetencia: ◆ kudarctűrés, rugalmasság, ◆ különböző nézőpontok figye lembevétele, megértése.

Kulcskompetenciák, készségek, képességek Anyanyelvi kommunikáció: ◆ írásbeli szövegalkotás, ◆ helyes és kreatív nyelvhasználat, ◆ helyesírás, írás. Normatív kompetencia: ◆ szabálykövetés. Személyes kompetencia: ◆ önellenőrzés, önértékelés.

11. Az elkészült fogalmazások bemutatása, értékelése Néhány tanulói fogalmazás meghallgatása, rövid értékelése a megadott szempontok alapján, szükség esetén javításuk. (Természetesen a pedagógus feladata az önálló tanulói munkák javítása, illetve a fejlesztő értékelés megfogalmazása.)

Az elkészült fogalmazás önellenőrzése néhány megadott szempont alapján.

10. Írásbeli szövegalkotás Történetalkotás a Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam 77. oldalának 7. a) feladatrésznél található A) képsor alapján. a) Humoros elbeszélő fogalmazás készítése önállóan a képsorról. b) A 2. mellékletben található feladatlap alapján fogalmazás készítése.


Csoportmunka, osztályszintű munka

Csoportmunka

Páros munka


Differenciált munka, egyéni munka


Öntapadó lapok, olló


Fogalmazás munkafüzet 4. évfolyam (Apáczai Kiadó) 77. oldal 7. a) feladat; 87. oldal Az önellenőrzés szempontjai.



91

10/9/13 10:08 AM


Mellékletek 1. melléklet Ötsoros

______________________ ______________________ ______________________

______________________

______________________

______________________

________________________________________________________________ ______________________ Egy lehetséges megoldás: állatkert izgalmas sétálok

kalandos

figyelem

csodálkozom

Sok állat él ott. vadaspark

92


10/9/13 10:08 AM


2. melléklet a) A következő fogalmazásnak csak néhány mondata olvasható. Egészítsd ki az ismert képsor, illetve a saját ötleted alapján! Figyelj arra, hogy az általad megfogalmazott részek pontosan illeszkedjenek a történetbe! b) Adj címet is a történetnek! ____________________________________________

Az egyik majom elhatározta, hogy meglátogatja a rokonait. Nem tudom, hogy a nagynénjét vagy az unokaöccsét akarta-e felkeresni, de hát ez mindegy. Fogalmazd meg a hiányzó részt a képsor alapján!

Egyéb se kellett a majomnak, szaladt, ahogy csak bírt. Találd ki, mi történhetett a hiányzó részben!

A majom már nem búsult. A nagy fáradtságtól elaludt, és álmában nagyokat nevetett.

93


10/9/13 10:08 AM


A fogalmazási ismeretek összefoglalása

Ezen a két oldalon rendszerezzük és összefoglaljuk a fogalmazásórákon tanultakat. Fontos lenne, hogy a tanév során is rendszeresen használják a gyerekek, ne csak év végén olvassák el. Az itt található ismeretekre az 5. évfolyamon is szükségük lesz, hívjuk fel a figyelmüket, hogy a később is olvasgassák ezeket az oldalakat. 82. oldal

A 4. osztályban tanult fogalmak magyarázata

Ezen az oldalon a munkafüzetben használt szakszavakat magyarázzuk. Arra törekedtünk, hogy a rövid meghatározások szakszerűek legyenek, és a kisiskolások életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Semmiféleképpen se kérjük számon a gyerekektől ezeket a meghatározásokat, csak akkor használjuk ezt az oldalt, ha tanítványainknak problémát jelentene valamelyik fogalom értelmezése. 83–85. oldal

Tanulói szókincstár

A munkafüzet 3. oldalán olyan könyveket ajánlunk a gyerekeknek, amelyek segítségükre lehetnek a tanulás közben, illetve az önálló írásbeli szövegalkotás során. Ezek között van a Magyar szinonimaszótár is. Tudjuk, hogy a terjedelmesebb szótárak használatára csak a legügyesebb gyerekek képesek, ezért készítettük el ezt a szókincstárat, amely a munkafüzet szóanyagára épít, és 87 szó szinonimáit tartalmazza. Áttekinthetősége miatt jól tudják használni a diákok. Természetesen a Tanulói szókincstár használata mellett a szótárakat is forgathatják a tanítványaink. 86. oldal

Javítási jelek

A Fogalmazás munkafüzet végén közöljük az általunk használt javítási jelek magyarázatát. Ha ezeket következetesen alkalmazzuk, akkor tanítványaink egy idő után már önállóan is elboldogulnak az egyszerűbb hibák javításával. Vagyis önállóan vagy megbeszélés után javítani tudják a helyesírási és az egyszerűbb fogalmazástechnikai (pl.: sorrend, új bekezdés) hibákat. Az ilyen típusú együttműködés kiemelten támogatja a tanító és a tanuló közös munkáját. 87. oldal

Az önellenőrzés szempontjai

Természetesen már az első osztály első órájától önellenőrzésre szoktatjuk a tanítványainkat, de ez nem azt jelenti, hogy minden segítség nélkül képesek is az önellenőrzésre, illetve a hibák kijavítására. A Fogalmazás munkafüzetben felsorolt önellenőrzési szempontok közül mindig csak azokat válasszuk, amelyekre a tanulóknak a saját munkájuk ellenőrzésekor figyelniük kell. Ez általában ne legyen több 3-4 szempontnál. Ha a diákok mesét írnak, adhatjuk például szempontnak, hogy a fogalmazás tartalmaz-e eredeti, egyéni gondolato(ka)t, de semmiképpen ne adjuk, hogy megfelel-e a valóságnak, hiszen a mese csodás elemekkel átszőtt, kitalált történet. A helyesírási szabályok betartását, a helyesírásuk ellenőrzését A magyar helyesírás szabályai című könyv alapján végezhetik el a tanulók. Az önellenőrzésre a legalkalmasabb a páros vagy csoportmunka. Ekkor egymás fogalmazásait olvassák el a diákok, és ha hibát észlelnek, megbeszélik a társukkal. Az önellenőrzés, az önértékelés hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez, ezáltal fejleszti a diákok személyes kompetenciáját is. 94


10/9/13 10:08 AM


Az értékelés Az értékelés alapelvei ◆A képességek, készségek némelyike már első osztálytól, mások pedig csak később, az életkornak megfelelően tekinthetők kiemelt szerepűnek a személyiségfejlődés folyamatában. Ennek megfelelően értékelni és főleg minősíteni sem kell minden szempontból mindenkit minden életkorban. ◆O lyan terület is lehet, mely tekintetében a megfogalmazott értékelés sohasem szummatív (lezáró, minősítő) jellegű, inkább a jellemzés szerepét tölti be. Diagnosztizálni mégis azért célszerű, mert az adott személyiség-összetevő befolyásolja a gyermek teljesítményét, fejlődő készségeit. inden életkorban azt szabad csak szummatív módon értékelni, amit tudatosan fejlesztettünk, ami◆M ben az osztály többsége határozott fejlődést mutat önmagához képest, ami a továbbhaladás érdekében aktuálisan fontos az adott időszakban. ◆A hangsúly a fejlesztésen van. Értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha hozzájárul a fejlesztéshez, vagyis beleilleszkedik a fejlesztés folyamatába. A szempontok évközi tervezésünket is orientálják. A pedagógus azzal tudja saját értékelő munkáját megkönnyíteni, ha az adott évben értékelni kívánt területek fejlesztését tanmenetében előre betervezi, menet közben pedig feljegyzéseket készít azokkal kapcsolatos megfigyeléseiről, tapasztalatairól, méréseiről az egyes gyerekekre nézve is. ◆É rdemes a tervezett értékelési szempontokról a szülőket és a gyerekeket is előre tájékoztatni. Tulajdonképpen nem másról van szó, minthogy a tantárgyhoz szorosan nem kötődő képességeket és motívumokat is a követelményrendszer részévé kell tenni, és azokba a szülőket, gyerekeket is érdemes beavatni. Ha mindez kiegészül azzal, hogy már év közben kap a szülő és a gyermek is jelzéseket a fejlődés részterületeiről, akkor várhatóan a nagyobb együttműködés is jó irányba hat. ◆A képesség- és motívumrendszerek (kompetenciák) számos részterülete nem mérhető objektíven, csak megfigyelés útján, azaz minden ítéletünk nagyfokú tapintatot és óvatosságot igényel. Sohasem szabad azt a látszatot keltenünk, hogy tévedhetetlenek vagyunk. ◆ S ohasem a személyiséget (a gyereket) kell megítélnünk, csak annak valamely teljesítményét, képességszintjét, pillanatnyi hozzáállását, motiváltságát stb. Nem illik semmilyen szempontból lezártnak, végérvényesnek tekinteni fejlődési tempóját, lehetőségeit, hiszen az változhat.

A tanulói teljesítmények értékeléséhez ajánlott szempontok Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. A gondolkodás fejlettsége magasabb anyanyelv-használati szintet eredményez, az anyanyelv állapot fejlesztése pedig árnyaltabb gondolkodást tesz lehetővé. Az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztés minden tantárgy feladata. A tanításnak nyelvhasználat-központúnak kell lennie, az értékelésnek pedig ehhez igazodva rendkívül toleránsnak, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is. A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, folyamatos fejlesztő értékelésnek. Ennek módja elsősorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy megőrizze a kezdeti tanulási motiváltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását, és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasználati módok elsajátításának nehézségein, orientálja az igényes anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képességeinek, készségeinek megalapozását. A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl. írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámolók, gyűjtőmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor). A tanulók fejlesztésében és fejlődésük követésében megkülönböztetett szerepe van az írásbeli munkák azonnali javításának, értékelésének és javíttatásának, valamint az e tapasztalatokra épülő, folyamatos, személyre szabott, differenciált gyakorlásnak. Igen fejlesztő hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok meg95


10/9/13 10:08 AM


oldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendő (pl. a fogalmazások tartalmának, helyesírásának, külső alakjának; a feladatlapok tartalmának ellenőrzésekor). A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. Vizsgálja a relatív teljesítményt, regisztrálja a fejlődést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri el a célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezető utak, módok megtalálásában, felismerésében és megvalósításában.

Mire figyeljünk a fogalmazások értékelésekor? Ahogy a legtöbb diák számára nehézséget okoz a szóbeli vagy írásbeli szövegalkotás, úgy a pedagógusnak is ezek értékelése az egyik legnehezebb feladat. Lehet-e objektíven értékelni a tanulói fogalmazásokat? Valószínűleg lehetetlen, de törekednünk kell rá. Ha ugyanazt a tanulói fogalmazást odaadnám öt pedagógusnak, biztosan ugyanazt az értékelést készítené róla? Nem. Még akkor is csekély esély lenne az egybehangzó értékelésre, ha ez az öt pedagógus ugyanannak a tantestületnek a tagja lenne. A fogalmazások értékelésekor a következő szempontok nyújthatnak segítséget a munkánkhoz: ◆ t artalom, ◆ f elépítés, ◆ s tílus, ◆ s zóválasztás, ◆ g ördülékenység, ◆ s zöveghelyesség.

Mondatbank a 4. évfolyamosok értékeléséhez A következő példamondatok az Apáczai Kiadó által készített 4. évfolyamos értékelő füzetből és az Oktatási Hivatal honlapjáról valók. Azért mutatom be itt is őket, mert nagyon jól használhatók a tanulókról készített fejlesztő értékelések elkészítéséhez. Természetesen ezek mondatok tetszés szerint finomíthatók, átalakíthatók; csak támpontul szolgálnak. Minden egyes példaszöveg bővíthető személyes megjegyzéssel, iránymutatással, biztatással, akár konkrét példák említésével, személyre szólóan. Az értékelés lehetőleg a gyereknek szóljon. Természetesn arról is kell gondoskodnunk, hogy a gyerekek megtanulják értelmezni értékelő mondatainkat. Az általunk megadott mondatokkal a gyerekeknek is mintát adunk a nyelvileg igényesen megformált szövegre, mely ráadásul – tartalmát tekintve –önismeretük fejlődését is szolgálja. Nagy segítség a fejlesztő értékelés a szülők számára hosszú távon ahhoz, hogy ők is tudatosabban kezelhessék a gyermekükkel kapcsolatos esetleges nevelési problémáikat, dilemmáikat. Természetesen nem azért adom közre ezeket a mondatokat, hogy korlátok közé szorítsam pedagógustársaim szakmai szabadságát. De mindenképpen irányadó lehet ahhoz, hogy fejlesztőmunkájukat rendszerében, összefüggéseiben lássák, és még tudatosabban tervezzék. A fejlesztő értékelést tekintve a végcél az, hogy a pedagógusok felelősségteljesen és professzionális szakszerűséggel, mégis világosan fogalmazzák meg a gyerekek teljesítményeire, készségeire, képességeire és egyéni motívumaira vonatkozó észrevételeiket, ítéleteiket – fejlesztő céllal. Mindemellett bárki fogalmazhat az ajánlott szempontoktól eltérően, az értékelő füzetekben megadott mondatok helyett máshogyan, ha az a gyermek érdekeit szolgálja, és pedagógiailag megalapozott.

96


10/9/13 10:08 AM


1. Beszéd 1.1. Beszédértés ◆A szóbeli közléseket gyorsan és pontosan megérti. Szívesen vesz részt közös beszélgetésekben. ◆A szóbeli közléseket csak többszöri ismétlés után érti meg pontosan, fejlesztenie kell a szókincsét. ◆A szóbeli közléseket időnként nehezen érti meg. Szükség van a figyelem és a szókincs fejlesztésére. szóbeli közléseket nehezen érti meg, ezért nem mindig követi a beszélgetést. Szükség van a figye◆A lem és a szókincs fejlesztésére. 1.2. Szókincs ◆ S zókincse gazdag. ◆ S zókincse megfelelő. ◆ S zókincse hiányos. ◆ S zókincse hiányos, jelentős fejlesztésre szorul. 1.3. Helyes ejtés iejtése tiszta, időtartam- és artikulációs hibái nincsenek. ◆K ◆K iejtése megfelelő, időtartam- és artikulációs hibáit segítséggel javítani tudja. ◆K iejtése nem tiszta, hibáit segítséggel is nehezen tudja javítani. ◆A tiszta beszéd eléréséhez logopédiai fejlesztést igényel. 1.4. Szóbeli szövegalkotás spontán beszédhelyzetben ◆ S zóbeli kifejezőképessége kiváló. Választékosan, szabatosan, gördülékenyen fogalmaz szóban. ◆ S zóbeli kifejezőképessége az életkorának megfelelő. Gondolatait értelmes mondatokkal közli. ◆ S zóbeli kifejezőképessége akadozik, kérdésekkel folyamatosabbá tehető. ◆ S zóbeli kifejezőképessége fejlesztésre szorul, mert egyelőre nehézkesen, akadozva, körülményesen fogalmazza meg mondanivalóját. 1.5. Szóbeli szövegalkotás feladathelyzetben ◆T ud ismeretterjesztő vagy szépirodalmi szöveg alapján vázlat segítségével összefüggően beszélni. ud ismeretterjesztő vagy szépirodalmi szöveg alapján vázlat segítségével szóbeli szöveget alkotni, ◆T de a tanító segítő kérdéseire szüksége van. ◆T ud szépirodalmi szöveg alapján vázlat segítségével szóbeli szöveget alkotni; ismeretterjesztő szöveg esetén azonban még sok segítő kérdésre van szüksége. ◆O lvasott szövegről nem képes összefüggő szöveget mondani, mert néma olvasáskor a szövegek értelmezésében bizonytalan. 2. Írásbeli szövegalkotás ◆Ö nállóan képes elbeszélést, leírást, jellemzést, levelet szerkeszteni a tanult szempontok figyelembevételével. Általában szívesen ír önállóan fogalmazást. Mondatfűzése, kifejezésmódja világos, követhető, szóhasználata választékos. nállóan egyelőre csak rövid terjedelmű, elbeszélést, leírást, jellemzést, levelet tud alkotni. Tanítói ◆Ö jelzések vagy közös megbeszélés alapján szinte teljesen képes a szöveget kijavítva letisztázni. ◆M ég 4-5 mondatnál hosszabb szöveget nem tud alkotni úgy, hogy a mondatok közötti összefüggést megteremtse. Szövegének átolvasásakor nem mindig veszi észre a nyilvánvaló helyesírási hibát. ◆E gyelőre 2-3 mondatnál hosszabb szöveget nem tud alkotni úgy, hogy a mondatok közötti összefüggést megteremtse. Szövegének átolvasásakor nem mindig veszi észre a nyilvánvaló helyesírási hibát.

97


10/9/13 10:08 AM


A fogalmazások értékelése, javíttatása A 4. évfolyamos gyerekek még nem képesek teljesen hibátlan fogalmazást készíteni. Folyamatos ellenőrzéssel és értékeléssel azonban hatékonyan fejleszthető szövegalkotó tevékenységük. A szóbeli fogalmazásokat a meghallgatás után azonnal kell javítani, az írásbeli fogalmazások értékelése a tanítási órák után történik, és ez hosszabb, alaposabb munkát igényel a tanítótól. A gyerekek munkájában a pozitívumokat kell keresni és kiemelni, ezzel is ösztönözve őket a további munkára. A javításra vonatkozó részletesebb utasításokat a tanulók füzetébe írjuk. Nagyon konkrétan kell megfogalmazni a hibákat, hogy a tanulók számára eligazítást adjon. A fogalmazások javításakor, értékelésekor érdemes rövid feljegyzést készíteni arról, hogy melyik tanulónak milyen hibái voltak. Ez nagy segítséget jelent a differenciált munka megtervezésekor, de fogódzót jelent a tanítónak is a javítóórák vezetése során. Ha például az osztályunkban vannak olyan tanulók, akiknek gondolataik mondatokra tagolása okoz gondot, akkor velük tagolatlan szöveg mondatokra bontását kell gyakoroltatni. Más tanulóknál gyakori a szóismétlés, számukra hibás szövegek javítását, hiányos szövegek kiegészítését kell terveznünk. Az ellenőrző dolgozatok Kellő gyakorlás után, egy-egy téma lezárásaként kerül sor az ellenőrző dolgozatok megíratására. A felmérőóra felépítésénél ügyeljünk arra, hogy ne legyen nagyon aprólékos az önálló fogalmazás előkészítése, mert az a tanulók önállóságát akadályozhatja. De ne nyúljon aránytalanul hosszúra, mert akkor az önálló alkotómunkára kevés idő marad. A tanulók már előre kiválaszthatják a témák közül a számukra legmegfelelőbbet, s ezzel kapcsolatos fényképeket, rajzokat, könyveket hozhatnak magukkal. Az óra elején megnézzük ezeket, és néhány ötlet, variáció összegyűjtése után kezdődhet az önálló fogalmazásírás. A tanulók számára kellő mennyiségű időt és nyugalmat kell biztosítani. Szükség esetén a piszkozatírást is tegyük lehetővé, mert csak így várhatjuk el tőlük a tiszta, tetszetős, áttekinthető munkát. Az elkészült fogalmazásokat a Fogalmazás munkafüzet 87. oldalán található önellenőrzési szempontok alapján nézzék át a tanulók. A fogalmazások javíttatása Az ellenőrző dolgozatok megírását követő órán az általunk értékelt, javított fogalmazások közös elemzése és önálló javítása történik. Az önálló munka javítását mindig az előző órai hangulat felidézésével kezdjük. Ezután kerülhet sor néhány jól sikerült írás bemutatására. A típushibák kiemelése és közös javítása után a tanulók a továbbiakban önállóan végzik el saját munkájuk javítását. A portfóliórendszer Az értékelési folyamatban igen fontosak azok a munkák, amelyeket a tanuló készít (feladatlapok, fogalmazások). Alternatív programok tapasztalatából tudjuk, hogy a tanulók munkáinak összegyűjtése (mappába rendezése) nagyon sok esetben a fejlődést igazoló (prezentáló) gyűjtemény lehet. Fontos, hogy minden munkán szerepeljen a készítés dátuma. Erre a célra úgynevezett gyűjtő mappát alkalmazzunk, ami akár egy egyszerű dosszié is lehet. Ezt egy hozzáférhető helyen (polcon, szekrényben) tároljuk, amelybe először a tanító, majd később a tanuló is elhelyezheti a munkákat. A bemutató mappa arra való, hogy adott időszak „termését” együtt láthassuk. Kedvelt kiegészítője lehet a szülői értekezleteknek, ahol a prezentációhoz tartozhat. Ez is úgy értékes, ha minden tanulónak különkülön van egy saját doboza (mappája). Az értékelő mappa a tanító munkaeszköze, melyben szisztematikusan megőrzi a gyermekre vonatkozó fontos információkat.

98


10/9/13 10:08 AM


Elvárható tanulói teljesítmények A tanuló ◆ t udjon beszámolni összefüggően közös vagy egyéni élményről, ◆ t udjon kapcsolatot teremteni másokkal, ◆ legyen képes élményeknek, eseményeknek, közös és egyéni olvasmányoknak, kitalált történeteknek szóbeli és írásbeli elbeszélésére, ◆ t udjon párbeszédet beépíteni a beszámolójába, ◆ i smerje és alkalmazza a vázlatkészítés tartalmi és formai követelményeit, ◆ t udja fogalmazását a tartalomnak megfelelően vázlat alapján tagolni, ◆ j elölje a tárgyalás részeit új bekezdéssel, ◆ t udjon hírt írni egy megtörtént eseményről, ◆ t udjon leírni tárgyakat, személyeket, állatokat, növényeket, tájakat, ◆ legyen képes gondolatok (tulajdonságok) elrendezésére, ◆ t udjon elbeszélést készíteni leíró részekkel, ◆ i smerje és alkalmazza a levél írásának tartalmi, formai követelményeit, ◆ t udjon magánjellegű levelet fogalmazni ismerősnek, barátnak, ◆ t udjon borítékot címezni, ◆ i smerje a levélváltással kapcsolatos illemszabályokat, ◆ i smerje és alkalmazza az üdvözlet írásának tartalmi, formai követelményeit, ◆ t udjon fogalmazni ünnepekre szóló jókívánságot, kirándulásról, nyaralásról üdvözlő szöveget, ◆ t udjon üdvözlőlapot címezni, ◆ t udja alkalmazni a műfajnak, a témának megfelelő nyelvi-stilisztikai eszközöket, ◆ f ogalmazásának terjedelme kb. egy-másfél oldal legyen, ◆ s zokásává váljon fogalmazásának tartalmi és helyesírási szempontú ellenőrzése, ◆h asználja a helyesírási szótárt, ◆ i smerje fel hibáit, és javítsa írásmunkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból.

A tanulók értékelése, minősítése a szóbeli és írásbeli szövegalkotás követelményei alapján Megfigyelési szempontok: ◆É rezhető-e a tanuló fogalmazásaiban – a tématartás, – a gondolatmenet logikus építése, – a rész és egész helyes viszonya, – a nyelvi megformáltság igényességére való törekvés? ◆F elismeri-e a tanuló a különböző szövegtípusokat és -formákat jellemzőik alapján? Képes-e azokat maga is alkalmazni?

99


10/9/13 10:08 AM


jeles A tanuló – olvasmányokról, szabadon választott vagy adott témáról szóban elbeszélő vagy leíró szöveget tud alkotni, szükség esetén párbeszédet is alkalmaz

jó

A tanuló – olvasmányokról, szabadon választott vagy adott témáról szóban elbeszélő vagy leíró szöveget tud alkotni, a párbeszéd alkalmazásában bizonytalan – képes szövegek – a szövegek tartalmát lényegre tartalmának lényegre szűkítve, szükség szerint szűkítésében, illetve részletezve elmondani részletezésében néha bizonytalan

közepes A tanuló – olvasmányok tartalmáról, szabadon választott vagy adott témáról néhány mondatos összefüggő szöveget alkot

– a szövegek tartalmának lényegre szűkítésében, illetve részletezésében bizonytalan, de tanítói segítséggel tudja javítani – közös előkészítés – legalább másfél oldal – egy-másfél oldal terjedelmű fogalmazást terjedelmű fogalmazást után 8-12 mondatból álló szöveget alkot ír elbeszélő, leíró ír elbeszélő, leíró elbeszélő, leíró vagy vagy levél formában, vagy levél formában, önállóan készített vázlat önállóan készített vázlat levél formában alapján is alapján is – alkalmazza a – törekszik a műfajnak, műfajnak, a témának a témának megfelelő megfelelő nyelvinyelvi-stilisztikai stilisztikai eszközöket eszközök alkalmazására (szemléletes, választékos kifejezések, rokon értelmű szavak, jelzős szerkezetek, hasonlatok) – szokásává vált – a fogalmazások – a fogalmazások a fogalmazások tartalmi és helyesírási tartalmi és helyesírási tartalmi és helyesírási szempontú szempontú ellenőrzését, szempontú ellenőrzése, ellenőrzésére, javítását tanítói javítása javítására a figyelem segítséggel tudja ráirányításával képes elvégezni

elégséges A tanuló – olvasmányok tartalmát összefoglalja néhány értelmes, összefüggő mondattal

– szövegek tartalmának lényegre szűkítését, illetve részletezését tanítói segítséggel oldja meg – közös előkészítés után 6-8 értelmes, összefüggő mondatot alkot elbeszélő, leíró vagy levél formában

– használja a helyesírási szótárt

Felhasznált Irodalom Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az általános iskolák 1–8. évfolyamai számára Edward de Bono: A kreatív elme. HVG Kiadó, Budapest, 2009. Ginnis, Paul: Tanítási és tanulási receptkönyv. Alexandra Kiadó, Pécs, 2007. Kunoss Judit: Fogalmazástanítás az alsó tagozatban.. Tankönyvkiadó 1983. Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft., Budapest, 2001. Nemzeti alaptanterv 2007 Dr. Tóth László: Az írásbeli szövegalkotás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006. Dr. Tóth László: Megtanulok fogalmazni. Pedellus, Debrecen, 2006.

100


10/9/13 10:08 AM

Kézikönyv a Fogalmazás munkafüzet használatához

Recommend Documents