KEVEY BALÁZS PUBLIKÁCIÓI

KEVEY BALÁZS PUBLIKÁCIÓI I. A kandidátusi fokozat megszerzése előtti közlemények a) Térképek 1. BORHIDI A., KEVEY B. & OROSZ-KOVÁCS ZS. (1992): A Baláta-tó vegetációtérképe 1989-ben. Die Vegetationskarte von Baláta-See in 1989, Süd-Ungarn. – Somogyi Múz. Közlem. 9: 322–323. b) Tudományos könyvfejezetek 1. KEVEY B. (1987): Die Verbreitung der west-balkanischen Florenelemente in Südost-Transdanubien. – In: SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Nova. Pécsi Akadémiai Bizottság, Pécs, 153–171. 2. KEVEY B. (1991): A Tátika növényvilága. – In: HUSZTI Z. F. (szerk.): Tátika IV. Castellum Kiadó, Keszthely, pp. 5–14. c) Tudományos cikkek 1. KEVEY B. (1979): Az Allium ursinum L. magyarországi elterjedése. The range of Allium ursinum L. in Hungary. – Bot. Közlem. 65 (1978): 165–175. If: 0,049. 2. KEVEY B. (1981): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez I. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns I. – Bot. Közlem. 67 (1980): 179–182. If.: 0,058. 3. KEVEY B. (1983): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez II. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns II. – Bot. Közlem. 70: 19–23. If.: 0,058. 4. KEVEY B. (1984): Dég parkerdejének tölgy-kőris-szil ligetei. Die Eichen-Eschen-Ulmen Auenwälder im Parkwalde bei Dég, Große Ungarische Tiefebene. – Bot. Közlem. 71: 51–61. If.: 0,059. 5. KEVEY B. (1985): Fragmentális szurdokerdők a Villányi-hegységben. Fragmentale Klamm-Wälder im Villány-Gebirge, Süd-Ungarn. – Janus Pannonius Múz. Évk. 29 (1984): 23–28. 6. KEVEY B. (1985): A Dentaria trifolia W. & K. előfordulása Magyarországon. Das Vorkommen von Dentaria trifolia W. & K. in Ungarn. – Bot. Közlem. 72: 151–153. If.: 0,093. 7. KEVEY B. (1985): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez III. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns III. – Bot. Közlem. 72: 155–158. If.: 0,093. 8. KEVEY B. (1986): A martonvásári kastélypark tölgy-kőris-szil ligeterdői. Die Eichen-Eschen-Ulmenwälder der Schlossparkanlage bei Martonvásár. – Bot. Közlem. 73: 33–42. [Megjelent: 1987]. 9. KEVEY B. (1987): A Villányi-hegység bükkösei. The beech-woods of the Villány Mountains, South Hungary. – Janus Pannonius Múz. Évk. 30–31 (1985–1986): 7–9. 10. KEVEY B. (1988): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez IV. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns IV. – Bot. Közlem. 74–75 (1987–1988): 93–100. 11. KEVEY B. (1990): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez V. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns V. – Bot. Közlem. 76 (1989): 83–96. 12. KEVEY B. (1990): A 80 éves Horvát Adolf Olivér köszöntése. – Bot. Közlem. 76 (1989): 1–5. 13. KEVEY B. (1991): Új adatok a Keleti-Mecsek flórájához. Weitere Angaben zur Kenntniss der Pflanzenwelt des östlichen Mecsek-Gebirges, Süd-Ungarn. – Folia Comloensis 4: 11–20. 14. KEVEY B. (1993): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VI. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns VI. – Bot. Közlem. 80: 53–60. 15. KEVEY B. (1993): A Keleti-Mecsek szurdokerdei (Scutellario-Aceretum). Die Klammwälder des östlichen Mecsek (Scutellario-Aceretum), Süd-Ungarn. – Folia Comloensis 5: 29–54. 16. KEVEY B. & ALEXAY Z. (1992): Adatok a Szigetköz flórájához. Data an the flora of Szigetköz, Region in North-West Hungary. – Acta Óvariensis 34: 29–37. 17. KEVEY B. & ALEXAY Z. (1994): A Szigetköz dárdás nádtippanos-fűzlápjai (Calamagrostio-Salicetum cinereae). Calamagrostio-Salicetum cinereae in Szigetköz, Nord-West-Ungarn. – Acta Agr. Óváriensis 36: 7–22. 18. KEVEY B. & BORHIDI A. (1992): A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet bükkösei. Die Buchenwälder des Boronka-Naturschutzgebietes, Süd-Ungarn. – Dunántúli Dolg. Természettud. Sorozat 7: 59–74. 19. KEVEY B. & CZIMBER GY. (1982): Az Allium ursinum növényföldrajzi szerepe a Szigetközben. Role of Allium ursinum in plant geography of Szigetköz, Region in North-West Hungary. – Agrártudományi Egyetem, Keszthely. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 24: 261–297. 20. KEVEY B. & CZIMBER GY. (1984): A mosonmagyaróvári „Május 1.-liget” kapcsolata a Szigetköz természetes növénytakarójával. Connection between „Május 1” parkland, Mosonmagyaróvár and the natural vegetation

of Szigetköz, Region in North-West Hungary. – Agrártudományi Egyetem, Keszthely. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 26: 235–255. 21. KEVEY B. & HORVÁT A. O. (1986): Die Verbreitung einiger submediterraner Pflanzenarten in SüdostTransdanubien. – Verh. Zool.-Bot. Ges. Österreich 124: 23–40. 22. KEVEY B. & HORVÁT A. O. (1993): Die geobotanischen Verhältnisse der Zákányer Hügel. – Dissertationes Botanicae 196: 185–190. 23. KEVEY B., JUHÁSZ M., KLUJBER K. & BORHIDI A. (1992): A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet védett növényei. Geschütze Pflanzen des Boronka-Naturschutzgebietes, Süd-Ungarn. – Dunántúli Dolg. Természettud. Sorozat 7: 27–58. 24. KEVEY B., OROSZ-KOVÁCS ZS., TÓTH I. & BORHIDI A. (1992): Adatok a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet flórájához. Angaben zur Flora des Landschaftsschutzgebietes Béda-Karapancsa, Süd-Ungarn. – Dunántúli Dolg. Természettud. Sorozat 6: 13–25. 25. KEVEY B. & TÓTH I. (1992): A béda-karapancsai Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Querco roboriCarpinetum). Hainbuchen-Stieleichenwälder (Querco robori-Carpinetum) des DonauÜbersschwämmungsraumes von Béda-Karapancsa, Süd-Ungarn. – Dunántúli Dolg. Természettud. Sorozat 6: 27–40. 26. HORVÁT A. O. & KEVEY B. (1983): Hornbeam-oak-forests in Ormánság. – Macedonian Academy of Sciences and Arts, Contributions 4 (1–2): 203–210. 27. HORVÁT A. O. & KEVEY B. (1983): Montane species in the relictforest of the north-western periphery of the Great Hungarian Plain. – Radovi 72: 357–364. 28. HORVÁT, A. O. & KEVEY B. (1984): Az Ormánság gyertyános-tölgyesei. – Pécsi Műszaki Szemle 29 (3): 15– 18. 29. SZABÓ L. GY., KEVEY B. & TÖLGYESI GY. (1985): Makro- és mikroelem akkumuláló és alig felhalmozó növényfajok a Mecsek gyertyános-tölgyeseiben, különböző alapkőzeten. Macroelement and microelement accumulation in the plant species of hornbeam-oak communities living on different parent material in the Mecsek mountains. – Bot. Közlem. 72: 77–88. If.: 0,093. 30. SZABÓ L. GY., VARGA I. & KEVEY B. (1987): Allelopátia és gombatevékenység erdei ökoszisztémákban. Allelopathy and fungal activity in forest ecosystems. – Mikológiai Közlem. 1987 (2–3): 109–119. d) Egyéb tudományos kiadványok 1. KEVEY B. (1993): A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. – Kandidátusi értekezés tézisei. Janus Pannonius Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Pécs, 9 pp. e) Az értekezés témakörével kapcsolatos, jelentősebb kéziratok 1. KEVEY B. (1974): Adatok az Allium ursinum magyarországi elterjedéséhez és előfordulási viszonyaihoz. – Egyetemi szakdolgozat (kézirat), Debrecen, 99 pp. 2. KEVEY B. (1977): Az Allium ursinum növényföldrajzi jellemzése, különös tekintettel magyarországi előfordulási viszonyaira. – Egyetemi doktori értekezés (kézirat), Debrecen, 240 pp. + 145 fig. + 29 tab. 3. KEVEY B. (1985): A Szársomlyó növényföldrajzi értékei. Kézirat, 84 pp. 4. KEVEY B. (1990): A tervezett Szentegáti-erdő TT vegetációtérképe és kezelési terve. Kézirat, 35 pp. + 2 kart. 5. KEVEY B. (1993): A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. – Kandidátusi értekezés (kézirat). Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, 108 pp. + 32 fig. + 70 tab. 6. KEVEY B. (1994): A nagyharsányi kőbánya környékének botanikai felmérése. Kézirat, 14 pp. + 24 kart. f) Egyetemi tankönyvek, jegyzetek 1. KEVEY B. (1990): Növényrendszertan. – Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs. Házi jegyzet (kézirat), 87 pp. g) Népszerűsítő könyvek 1. KEVEY B. (1988): Útmutató a TTSZ őrök részére a Dél-dunántúli OKTH Felügyelőség működési területén elterjedt veszélyeztetett, védett, fokozottan védett növényeiről. – Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-Dunántúli Felügyelősége, Pécs, 32 pp. 2. KEVEY B. (1990): Déldunántúl természeti értékei 1. Fokozottan védett növények. – Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs, 52 pp.

h) Népszerűsítő könyvfejezetek 1. KEVEY B. (1987): Pécs védett területei és természeti értékei. – In: PÁLINKÁS GY. (szerk.): Kalendárium az 1987. évre. Baranya Megyei Művelődési Központ, Pécs, 70–79. 2. KEVEY B. (1989): Növényvilág. – In: UHERKOVICH Á. (szerk.): Boróka, nyír, tündérrózsa. Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs, pp. 4–9. i) Népszerűsítő cikkek 1. KEVEY B. (1984): A Szentegáti bükkállomány botanikai értékei. – Búvár 39/2: 58–59. 2. KEVEY B. (1984): Bemutatjuk a kihaltnak vélt hármaslevelű fogasírt. – Búvár 39/10: 479. 3. KEVEY B. (1984): Védett növényünk. A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). – Dunántúli Napló 1984. március 23. 4. KEVEY B. (1984): Védett növényünk. Az illír sáfrány (Crocus tommasinianus). – Dunántúli Napló 1984. március 30. 5. KEVEY B. (1984): Védett növényeink (illír sáfrány, kakasmandikó, leánykökörcsin, tavaszi hérics). – Tolna Megyei Népújság 1984. április 8. 6. KEVEY B. (1984): Védett növényünk. A tavaszi hérics (Adonis vernalis). – Dunántúli Napló 1984. április 12. 7. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). – Somogyi Néplap 1984. április 18. 8. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. A tavaszi hérics (Adonis vernalis). – Somogyi Néplap 1984. április 30. 9. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Az illír sáfrány (Crocus tommasinianus). – Somogyi Néplap 1984. május 5. 10. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambucina). – Dunántúli Napló 1984. május 17. 11. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. A keleti zergevirág (Doronicum orientale). – Dunántúli Napló 1984. május 31. 12. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Sz3nnyes ínfű (Ajuga laxmannii). – Dunántúli Napló 1984. június 14. 13. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Pázsitos nőszirom (Iris graminea). – Tolna Megyei Népújság 1984. június 23. 14. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Pázsitos nőszirom (Iris graminea). – Dunántúli Napló 1984. június 28. 15. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopea). – Dunántúli Napló 1984. július 19. 16. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Pirosló nőszőfű (Epipactis purpurata). – Dunántúli Napló 1984. augusztus 9. 17. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum). – Dunántúli Napló 1984. október 11. 18. KEVEY B. (1984): Védett növényeink. Díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum). – Dunántúli Napló 1984. szeptember 6. 19. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Magyar kikerics (Colchicum hungaricum). – Dunántúli Napló 1985. március 1. 20. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Kakasmandikó (Erythronium dens-canis). – Dunántúli Napló 1985. március 12. 21. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Téltemető (Eranthis hyemalis). – Dunántúli Napló 1985. április 3. 22. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia). – Dunántúli Napló 1985. április 18. 23. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans). – Dunántúli Napló 1985. április 25. 24. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Bánáti bacsarózsa (Paeonia officinalis ssp. banatica). – Dunántúli Napló 1985. május 9. 25. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Olasz müge (Asperula taurina). – Dunántúli Napló 1985. június 6. 26. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Nagyezerófű (Dictamnus albus). – Dunántúli Napló 1985. június 20. 27. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea). – Dunántúli Napló 1985. július 18. 28. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Tarka nőszirom (Iris variegata). – Dunántúli Napló 1985. július 5. 29. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum). – Dunántúli Napló 1985. július 11. 30. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Mecseki varjúháj (Sedum neglectum ssp. sopianae). – Dunántúli Napló 1985. augusztus 15.

31. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Baranyai peremizs (Inula spiraeifolia). – Dunántúli Napló 1985. augusztus 29. 32. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Szentlászló tárnics (Gentiana cruciata). – Dunántúli Napló 1985. szeptember 5. 33. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Hegyi pajzsika (Dryopteris assimilis). – Dunántúli Napló 1985. október 3. 34. KEVEY B. (1985): Védett növényeink. Csillag őszirózsa (Aster amellus). – Dunántúli Napló 1985. november 15. 35. KEVEY B. (1985): Fenyőfavásár (duglászfenyő, lucfenyő). – Dunántúli Napló 1985. december 18. 36. KEVEY B. (1985): Fenyőfavásár (erdeifenyő). – Dunántúli Napló 1985. december 20. 37. KEVEY B. (1985): Fenyőfavásár (feketefenyő). – Dunántúli Napló 1985. december 21. 38. KEVEY B. (1985): Fenyőfavásár (simafenyő). – Dunántúli Napló 1985. december 23. 39. KEVEY B. (1986): A Szigetköz ősi növényvilága. A Derék-erdő. – Búvár 1986 (8): 2–4. 40. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Eper gyöngyike (Muscari botryoides). – Dunántúli Napló 1986. április 11. 41. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Kockásliliom (Fritillaria meleagris). – Dunántúli Napló 1986. április 24. 42. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Karélyos vesepáfrány (Polystichum aculeatum). – Dunántúli Napló 1986. augusztus 22. 43. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa). – Dunántúli Napló 1986. augusztus 28. 44. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Kornis tárnics (Aldrovanda vesiculosa). – Dunántúli Napló 1986. szeptember 11. 45. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Széles pajzsika (Dryopteris dilatata). – Dunántúli Napló 1986. szeptember 25. 46. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum). – Dunántúli Napló 1986. május 7. 47. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Szarvas bangó (Ophrys scolopax ssp. cornuta). – Dunántúli Napló 1986. május 22. 48. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Majom kosbor (Orchis simia). – Dunántúli Napló 1986. június 5. 49. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Fénylő zsoltina (Serratula lycopifolia). – Dunántúli Napló 1986. június 19. 50. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata). – Dunántúli Napló 1986. július 17. 51. KEVEY B. (1986): Védett növényeink. Sárga kövirózsa (Sempervivum hirtum). – Dunántúli Napló 1986. július 26. 52. KEVEY B. (1986): Védett területeink. A Keleti-Mecsek. – Dunántúli Napló 1986. november 15. 53. KEVEY B. (1987): Védett területeink. A Pintér-kert. – Dunántúli Napló 1987. január 10. 54. KEVEY B. (1987): Védett területeink. Gemenci Tájvédelmi Körzet. – Dunántúli Napló 1987. március 14. 55. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Farkas boroszlán (Daphne mezereum). – Dunántúli Napló 1987. április 8. 56. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Törpe mandula (Amygdalus nana). – Dunántúli Napló 1987. április 16. 57. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Bakszarvú lepkeszeg (Trigonella gladiata). – Dunántúli Napló 1987. május 7. 58. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Ezüstös útifű (Plantago argentea). – Dunántúli Napló 1987. május 13. 59. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Bíboros kosbor (Orchis purpurea). – Dunántúli Napló 1987. május 21. 60. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Szibériai nőszirom (Iris sibirica). – Dunántúli Napló 1987. június 11. 61. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea). – Dunántúli Napló 1987. június 25. 62. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Házi kövirózsa (Sempervivum tectorum). – Dunántúli Napló 1987. július 10. 63. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Homoki vértő (Onosma arenaria). – Dunántúli Napló 1987. július 16. 64. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Sugaras zsoltina (Serratula tinctoria). – Dunántúli Napló 1987. augusztus 13. 65. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Örménygyökér (Inula helenium). – Dunántúli Napló 1987. szeptember 9.

66. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Szálkás pajzsika (Dryopteris spinulosa). – Dunántúli Napló 1987. október 1. 67. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Sugaras zsoltina (Serratula radiata). – Dunántúli Napló 1987. augusztus 13. 68. KEVEY B. (1987): Védett növényeink. Lapos korpafű (Diphasium complanatum). – Dunántúli Napló 1987. augusztus 26. 69. KEVEY B. (1988): A 80 éves Horvát Adolf Olivér köszöntése. – Pécsi Műszaki Szemle 33/3: 24-25. 70. KEVEY B. (1988): Kihaltnak vélt növény Somogyban (Dentaria trifolia). – Somogyi Néplap 1988. január 21. 71. KEVEY B. (1988): Új védett területek Tolna megyében. – Tolna Megyei Népújság 1988. január 27: 5. 72. KEVEY B. (1988): Védett területeink. Kistápéi láprét Természetvédelmi Terület. – Tolna Megyei Népújság 1988. február 4. 73. KEVEY B. (1988): Új védett terület. A Zákányi Tölös-hegy. – Somogyi Néplap 1988. február 13. 74. KEVEY B. (1988): Védett területeink. Bikácsi Ökörhegy Természetvédelmi Terület. – Tolna Megyei Népújság 1988. február 17. 75. KEVEY B. (1988): Védett területeink. Gemenci Tájvédelmi Körzet. – Tolna Megyei Népújság 1988. március 8. 76. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Téltemető (Eranthis hyemalis). – Tolna Megyei Népújság 1988. március 10. 77. KEVEY B. (1988): Védett növényünk. A kakasmandikó (Erythronium dens-canis). – Somogyi Néplap 1988. március 26. 78. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans). – Tolna Megyei Népújság 1988. április 19. 79. KEVEY B. (1988): Védett területeink. Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet. – Tolna Megyei Népújság 1988. április 28. 80. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Kockásliliom (Fritillaria meleagris). – Somogyi Néplap 1988. május 5. 81. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris). – Dunántúli Napló 1988. május 6. 82. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Törpe mandula (Amygdalus nana). – Somogyi Néplap 1988. május 10. 83. KEVEY B. (1988): Védett területeink. Melegmány. – Dunántúli Napló 1988. május 14. 84. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Keleti zergevirág (Doronicum orientale). – Dunántúli Napló 1988. június 16. 85. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Törpe nőszirom (Iris pumila). – Tolna Megyei Népújság 1988. június 23. 86. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Bíboros kosbor (Orchis purpurea). – Somogyi Néplap 1988. június 25. 87. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Keleti zergevirág (Doronicum orientale). – Tolna Megyei Népújság 1988. június 28. 88. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Törpe nőszirom (Iris pumila). – Dunántúli Napló 1988. június 29. 89. KEVEY B. (1988): Védett növényeink. Sallangvirág (Himantoglossum hircinum). – Dunántúli Napló 1988. július 28. 90. KEVEY B. & KLINCSEK P. (1980): Többhasznú növény: a medvehagyma. - Kertészet és Szőlészet 29 (17): 9. 91. KEVEY B. & VÖRÖSS L. ZS. (1984): A malom-völgyi ezüsthárs. – Búvár 39 (1): 41. 92. KEVEY B. & VÖRÖSS L. ZS. (1984): Újdonságok, ritkaságok: vizisaláta. – Kertészet és Szőlészet 33 (12): 7. 93. KEVEY B. & VÖRÖSS L. ZS. (1988): Hazánk legnagyobb csertölgyei Szőke határában. – Pécsi Műszaki Szemle 33 (1): 17–19. 94. KEVEY B. & VÖRÖSS L. ZS. (1988): Legyenek védettek! – Búvár 43 (2): 42. j) Intézeti jelentések az értekezés témaköréből 1. KEVEY B., BORHIDI A. & OROSZ-KOVÁCS ZS. (1993): A hazai Alsó-Duna-ártér botanikai értékei. – Janus Pannonius tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs (kézirat), 123 pp. 2. BORHIDI A., KEVEY B. (1991): A Boronka-melléki TK botanikai értékei. – Janus Pannonius tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs (kézirat), 36 pp. 3. BORHIDI A., JUHÁSZ M., KEVEY B. & OROSZ-KOVÁCS ZS. (1992): A Drávamenti tájvédelmi körzet botanikai értékei. – Janus Pannonius tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs (kézirat), 43 pp. 4. BORHIDI A., KEVEY B., KOPÁRY L. & OROSZ-KOVÁCS ZS. (1990): A Baláta-tó állapotfelmérése. – Janus Pannonius tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs (kézirat), 58 pp.

k) Konferencia összefoglalók 1. BORHIDI A., KEVEY B., KOPÁRY L. & O. KOVÁCS ZS. (1991): Környezetváltozási trendek a Baláta-tón. – II. Magyar Ökológus Kongresszus (Összefoglalók), Keszthely, pp. 23. 2. SZABÓ L. GY., BOTZ L. & KEVEY B. (1991): Allium-ok allelokémiai analógiái. – II. Magyar Ökológus Kongresszus (Összefoglalók), Keszthely, pp. 137. 3. SZABÓ L. GY., BOTZ L., KEVEY B. & VARGA I. (1988): Allelopátia mecseki Fagetumokban. – I. Magyar Ökológus Kongresszus (Összefoglalók). Budapest, pp. 175.

II. A kandidátusi fokozat megszerzése utáni közlemények a) Tudományos könyvfejezetek 1. KEVEY B. (1997): A Nyugati-Mecsek szurdokerdei [Scutellario altissimae-Aceretum (HORVÁT A. O. 1958) SOÓ & BORHIDI in SOÓ 1962]. Schluchtwälder des Westlichen Mecsek-Gebirges [Scutellario altissimaeAceretum (HORVÁT A. O. 1958) SOÓ & BORHIDI in SOÓ 1962]. – In: BORHIDI A. & SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in anniversario nonagesimo nativitatis 1907–1997. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 75–99. 2. KEVEY B. (1997): Liget- és láperdők. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 117. 3. KEVEY B. (1997): Fűz- és nyírlápok. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 118–119. 4. KEVEY B. (1997): Bokorfűzesek. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 121–123. 5. KEVEY B. (1997): Fűz- és nyárligetek. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 123–125. 6. KEVEY B. (1997): Égerligetek. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 125–127. 7. KEVEY B. (1997): Tölgy-kőris-szil ligetek. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 127–129. 8. KEVEY B. (1997): Alföldi gyertyános-tölgyesek és üde gyöngyvirágos-tölgyesek. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 130–132. 9. KEVEY B. (1997): Kastélyparkok és arborétumok az egykori vegetáció maradványaival vagy regenerálódásával. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitásmonitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 198–199. 10. KEVEY B. (1999): Csigolya bokorfűzesek (Rumici crispo-Salicetum purpureae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 114–116. 11. KEVEY B. (1999): Mandulalevelű bokorfűzesek (Polygono hydropipero-Salicetum triandrae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 116–117. 12. KEVEY B. (1999): Fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenisi-Populetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 119–121. 13. KEVEY B. (1999): Feketenyár-ligetek (Carduo crispi-Populetum nigrae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 121–123.

14. KEVEY B. (1999): Fűzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 123–125. 15. KEVEY B. (1999): Dombvidéki égerligetek [Podagrafüves égerliget (Aegopodio-Alnetum V. KÁRPÁTI, I. KÁRPÁTI & JURKO 1961), Sásos égerliget (Carici pendulae-Alnetum BORHIDI & KEVEY 1996), Hegyi égerliget (Carici brizoidis-Alnetum I. HORV. 1938 em. OBERD. 1953), Kőrisliget (Carici remotaeFraxinetum KOCH ex FABER 1936), Sík vidéki égerliget (Paridi quadrifoliae-Alnetum KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143–150. 16. KEVEY B. (1999): Alföldi tölgy-kőris-szil ligetek [Közép-dunai tölgy-kőris-szil liget (Scillo vindobonensisUlmetum KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996), Szigetközi tölgy-kőris-szil liget (Pimpinello majoris-Ulmetum KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996), Tiszai tölgy-kőris-szil liget (Fraxino pannonicae-Ulmetum SOÓ in ASZÓD 1935 corr. 1963)]. – In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 151–155. 17. KEVEY B. (1999): Dél-Dunántúli tölgy-kőris-szil liget (Knautio drymeiae-Ulmetum BORHIDI & KEVEY 1996). – In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 155–158. 18. KEVEY B. (2001): Gondolatok a „Fenyőfői Ősfenyves”-ről. – In: FODOR I., TÓTH J. & WILHELM Z. (szerk.): Ember és környezet – Elmélet, gyakorlat. Tiszteletkötet Lehmann Antal professzor úr 65. születésnapjára. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs, pp. 101–109. 19. KEVEY B. (2002): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fekete nyárligeteire (Carduo crispi-Populetum nigrae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen Donau-Umleitung auf die Schwarzpappel-Auen (Carduo crispi-Populetum nigrae) in Felső-Szigetköz (in der OberenSchüttinsel), Süd-West-Ungarn. – In: STIRLING J. (szerk.): Hittel és alázattal. Köszöntő kötet Horvát Adolf Olivér ocist 95. születésnapjára. Szent István Akadémia, Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága, Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék és Botanikus Kert. Pécs, pp. 181–200. 20. KEVEY B. (2002): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz csigolya bokorfűzeseire (Rumici crispi-Salicetum purpureae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen DonauUmleitung auf die Purpurweiden-Gebüsche (Rumici crispi-Salicetum purpureae) in Felső-Szigetköz (in der Oberen-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék. Pécs, pp. 415–429. 21. KEVEY B. (2002): A növényvilág. – In: LEHMANN A. (szerk.): Duna-Dráva Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 134–196. 22. KEVEY B. (2006): Kisalföld. A növényzet. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp.: 199–227. 23. KEVEY B. (2007): Égerligetek (Paridi quadrifoliae-Alnetum). – In: GALLÉ L. & MAKRA O. (szerk.): Tisza monográfia. Szegedi Tudományegyetem. Megjelenés alatt. 24. KEVEY B. (2007): Tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum). – In: GALLÉ L. & MAKRA O. (szerk.): Tisza monográfia. Szegedi Tudományegyetem. Megjelenés alatt. 25. KEVEY B. (2007): Gyertyános-tölgyesek (Circaeo-Carpinetum). – In: GALLÉ L. & MAKRA O. (szerk.): Tisza monográfia. Szegedi Tudományegyetem. Megjelenés alatt. 26. KEVEY B. (2007): Gyöngyvirágos-tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris). – In: GALLÉ L. & MAKRA O. (szerk.): Tisza monográfia. Szegedi Tudományegyetem. Megjelenés alatt. 27. KEVEY B. (2007): Sziki tölgyesek (Galatello-Quercetum roboris). – In: GALLÉ L. & MAKRA O. (szerk.): Tisza monográfia. Szegedi Tudományegyetem. Megjelenés alatt. 28. BORHIDI A., CSETE S., CSIKY J., KEVEY B., MORSCHHAUSER T. & SALAMON-ALBERT É. (2000): Bioindikáció és természetesség a növénytársulásokban. – In: VIRÁGH K. & KUN A. (szerk.): Vegetáció és Dinamizmus. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 159–194. 29. BORHIDI A. & KEVEY B. (1996): An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. The forest communities. – In: BORHIDI A. (szerk.): Critical revision of the Hungarian plant communities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138. 30. FACSAR G., BÉNYEI-HIMMER M., BOGYA S.-NÉ, BÖHM É. & KEVEY B. (2001): A magyarországi Helleborus fajok komplex taxonómiai vizsgálata. – In: BORHIDI A. & BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón III. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, pp. 99–103. 31. FEKETE G., BORHIDI A., MOLNÁR ZS., KUN A., KEVEY B. & KIRÁLY G. (2006): A hazai természetes növényzet várható változásai az elkövetkezendő 50 évben, tekintettel a klíma- és a tájhasználat-változás

okozta átalakulásokra. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. Társadalomkutató Központ, Budapest, pp.: 409–419. 32. SZABÓ L. GY. & KEVEY B. (1997): Allelochemical potential and tannin levels in leaves of Quercus, Fagus, and Carpinus. – In: BORHIDI A. & SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in annoversario nonagesimo nativitatis 1907– 1997. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 101–105. 33. TÖLGYESI GY., KEVEY B. & SZABÓ L. GY. (1997): Kalcium-magnézium aránya a Mecsek gyertyánostölgyeseiben. Das Calcium-Magnesium Verhältnis in den mecseker Eichen-Hainbuchen-Wälder. – In: BORHIDI A. & SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in annoversario nonagesimo nativitatis 1907–1997. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 129–144. b) Tudományos cikkek 1. KEVEY B. (1995): Lösztölgyes (Aceri tatarico-Quercetum). – Tilia 1: 16–17. 2. KEVEY B. (1995): Dél-dunántúli gyertyános-tölgyes (Helleboro dumetorum-Carpinetum). – Tilia 1: 22–23. 3. KEVEY B. (1995): Gyertyános-kocsányos tölgyes (Querco robori-Carpinetum). – Tilia 1: 24–25. 4. KEVEY B. (1995): Dél-dunántúli gyertyános-kocsányos tölgyes (Fraxino pannonicae-Carpinetum). – Tilia 1: 25–26. 5. KEVEY B. (1995): Dél-dunántúli dombvidéki bükkös (Vicio oroboidi-Fagetum). – Tilia 1: 29–30. 6. KEVEY B. (1995): Nyílt homoki tölgyes (Festuco rupicolae-Quercetum roboris). – Tilia 1: 34–35. 7. KEVEY B. (1995): Zárt homoki tölgyes (Convallario-Quercetum roboris). – Tilia 1: 35–36. 8. KEVEY B. (1995): Sziki tölgyes (Festuco pseudovinae-Quercetum roboris). – Tilia 1: 37–38. 9. KEVEY B. (1995): Homoki bükkös (Leucojo verno-Fagetum). – Tilia 1: 60–62. 10. KEVEY B. (1995): Síkvidéki ligeterdők. – Tilia 1: 62–70. 11. KEVEY B. (1995): Fűzláp (Calamagrostio-Salicetum cinereae). – Tilia 1: 72–73. 12. KEVEY B. (1995): Nyírláp (Salici pentandrae-Betuletum pubescentis). – Tilia 1: 74–75. 13. KEVEY B. (1995): Tőzegpáfrányos égerláp (Thelypteridi-Alnetum). – Tilia 1: 75–76. 14. KEVEY B. (1995): Adatok a bükk (Fagus sylvatica L.) alföldi elterjedéséhez az atlanti kortól napjainkig. Angaben zur Verbreitung der Buche (Fagus sylvatica L.) in der Ungarischen Tiefebene von der atlantischer Zeit bis heute. – Bot. Közlem. 82: 9–25. Megjelent: 1998. 15. KEVEY B. (1995): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VII. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns VII. – Bot. Közlem. 82 (1995): 45–53. Megjelent: 1998. 16. KEVEY B. (1997): A Doronicum orientale HOFFM. elterjedése Magyarországon. Die Verbreitung des Doronicum orientale HOFFM. in Ungarn. – Kitaibelia 2: 89–97. 17. KEVEY B. (1998): A Szigetköz erdeinek szukcessziós viszonyai. Sukzessionsverhältnisse der Wälder in Szigetköz, Nord-West-Ungarn. – Kitaibelia 3: 47–63. 18. KEVEY B. (1998): A szentegáti bükkállomány társulási viszonyai. Coenological features of the beech wood at Szentegát, County Baranya, South Hungary. – Janus Pannonius Múz. Évk. 41–42 (1996–1997): 13–26. 19. KEVEY B. (1999): A szigetköz erdei I. Ligeterdők. Die Wälder des Szigetköz I. Die Auwälder, Nord-WestUngarn. – Moson Megyei Műhely 2 (1): 59–82. 20. KEVEY B. (1999): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Szigetköz növényvilágára. Die wasserwirtschaftlichen Probleme des Szigetköz vornehmlich mit Rücksicht auf die Waldvegetation, NordWest-Ungarn. – Moson Megyei Műhely 2 (2): 75–95. 21. KEVEY B. (1999): Újabb montán reliktum a magyar flórában: Ranunculus nemorosus DC. Ein neueres Montanrelikt in ungarischer Flora: Ranunculus nemorosus DC. – Kitaibelia 4: 271–272. 22. KEVEY B. (2000): A Ranunculus nemorosus DC. társulási viszonyai Magyarországon. Zönologische Verhältnisse von Ranunculus nemorosus DC. in Ungarn. – Bakonyi Természettud. Múz. Közlem. Zirc (Folia Mus. Hist.-Nat. Bakonyiensis Zirc) 15 (1996): 7–16. 23. KEVEY B. (2001): A Carex strigosa HUDS. magyarországi elterjedése. Die Verbreitung von Carex strigosa HUDS. in Ungarn. – Kitaibelia 6/1: 37–44. 24. KEVEY B. (2001): Montán elemek a Baranyai-Dráva-sík erdeiben. Montane Elemente in den Wäldern der Baranyaer-Drau-Ebene. – Kitaibelia 6/2: 295–317. 25. KEVEY B. (2002): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz tölgy-kőris-szil ligeteire (Pimpinello majoris-Ulmetum KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen DonauUmleitung auf die Eichen-Eschen-Ulmen-Auen (Pimpinello majoris-Ulmetum) in Felső-Szigetköz (in der Oberen-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. – Kanitzia 9: 227–249. 26. KEVEY B. (2002): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VIII. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns VIII. – Bot. Közlem. 88 (2001): 95–105.

27. KEVEY B. (2003): Fragmentális gyertyános-tölgyesek (Querco robori-Carpinetum SOÓ & PÓCS in SOÓ 1957 em. SOÓ 1980) a Körös-vidéken. Oak-hornbeam fragments (Querco robori-Carpinetum SOÓ & PÓCS in SOÓ 1957 em. SOÓ 1980) in the Körös Region, East-Hungary. – Folia Comloensis 12: 79–92. 28. KEVEY B. (2003): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz mandulalevelű bokorfűzeseire (Polygono hydopiperi-Salicetum triandrae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – Acta Óváriensis 45: 137– 154. 29. KEVEY B. (2003): A Chaerophyllum aureum L. magyarországi elterjedése. Die Verbreitung von Chaerophyllum aureum L. in Ungarn. – Kitaibelia 8 (1): 29–34. 30. KEVEY B. (2004): A Duna szlovákiai elterelésének hatása az Alsó-Szigetköz csigolya bokorfüzeseire (Rumici crispi-Salicetum purpureae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen DonauUmleitung auf die Purpurweiden-Gebüsche (Rumici crispi-Salicetum purpureae) in Alsó-Szigetköz (in der Unteren-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. – Bot. Közlem. 90 (2003): 1–18. 31. KEVEY B. (2004): Dél-Dunántúl fokozottan védett növényei. Streng geschützte Pflanzen von SüdTransdanubien, Süd-Ungarn. – Kitaibelia 9 (1): 67–83. 32. KEVEY B. (2004): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fehér fűzligeteire (Leucojo aestivi-Salicetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen Donau-Umleitung auf die Weißweiden-Auen (Leucojo aestivi-Salicetum albae) in Felső-Szigetköz (in der Oberen-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. – Kitaibelia 9 (1): 173–186. 33. KEVEY B. (2004): A Bakonyalja homokvidékének erdei I. Általános rész. Forests of the sandhill area of Bakonyalja I. General considerations. – Bakonyi Természettud. Múz. Közlem. (Folia Mus. Hist.-Nat. Bakonyiensis) Zirc, 21: 25–31. 34. KEVEY B. (2004): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fehér nyárligeteire (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen DonauUmleitung auf die Weißpappel-Auen (Senecioni sarracenici-Populetum albae) in Felső-Szigetköz (in der Oberen-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. – Kanitzia 12: 177–195. 35. KEVEY B. (2004): Vöröss László Zsigmond (1914–1996) emlékezete. – Bot. Közlem. 91: 1–6. Megjelent: 2005. 36. KEVEY B. (2004): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez IX. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns IX. – Bot. Közlem. 91: 13–23. Megjelent: 2005. 37. KEVEY B. (2005): A Bakonyalja homokvidékének erdei II. Homoki erdeifenyvesek – Festuco vaginataePinetum sylvestris SOÓ (1931) 1971. – Bakonyi Természettud. Múz. Közlem. (Folia Mus. Hist.-Nat. Bakonyiensis) Zirc, 22: 21–44. 38. KEVEY B. (2006): A new forest association in Hungary: Thermophilous dry oakwood on rubble (Paeonio banaticae-Quercetum cerris KEVEY ass. nova). – Hacquetia, Ljubljana 5 (2). In press. 39. KEVEY B. (2006): A Somogyi-Dráva-ártér gyertyános-tölgyesei (Circaeo-Carpinetum BORHIDI 2003). – Somogyi Múz. Közlem. Megjelenés alatt. 40. KEVEY B. (2006): A Somogyi-Dráva-ártér tölgy-kőris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum SOÓ in ASZÓD 1935 corr. SOÓ 1963). – Somogyi Múz. Közlem. Megjelenés alatt. 41. KEVEY B. & ALEXAY Z. (1996): A Szigetköz tőzegpáfrányos-égerlápjai (Thelypteridi-Alnetum). Thelypteridi-Alnetum in Szigetköz, Nord-West-Ungarn. – Széchenyi István Főiskola, Győr. Tudományos Közlemények 7: 1–24. 42. KEVEY B. & ALEXAY Z. (1996): A Szigetköz mocsári sásos-égerlápjai (Carici acutiformis-Alnetum). Die Sumpf-Seggen-Erlenbruchwälder des Landschutzsgebietes „Szigetköz” (Carici acutiformis-Alnetum), NordWest-Ungarn. – Természetvéd. Közlem. 3–4: 81–96. 43. KEVEY B. & BARANYI Á. (2002): A Nyugati-Mecsek égerligetei (Carici pendulae-Alnetum BORHIDI & KEVEY 1996). Die Erlen-Auen im Westmecsek-Gebirge, Süd-Ungarn (Carici pendulae-Alnetum BORHIDI & KEVEY 1996). – Janus Pannonius Múz. Évk. 44–45 (1999–2000): 5–24. 44. KEVEY B. & BORHIDI A. (1998): Top-forest (Aconito anthorae-Fraxinetum orni) a special ecotonal case in the phytosociological system (Mecsek mts, South Hungary). – Acta Bot. Hung. 41: 27–121. 45. KEVEY B. & BORHIDI A. (2001): Egy új erdőtársulás a Bakonyban (Veratro nigri-Fraxinetum orni). Eine neue Waldgesellschaft im Bakony (Veratro nigri-Fraxinetum orni), Mittel-Ungarn. – Bakonyi Természettud. Múz. Közlem. Zirc (Fol. Mus. Hist.-Nat. Bakonyiensis, Zirc) 17 (1998): 37–54. 46. KEVEY B. & BORHIDI A. (2002): Top-forest (Veratro nigri-Fraxinetum orni) of the Bakony mountains. – Acta Bot. Hung. 44: 85–115. 47. KEVEY B. & BORHIDI A. (2005): The acidophilous forests of the Mecsek Hills and their relationship to the Balkanian-Pannonian acidophilous forests. – Acta Bot. Hung. 47: 273–368. 48. KEVEY B., BORHIDI A. & KLUJBER K. (1998): Belső-Somogy homoki bükkösei (Leucojo verno-Fagetum KEVEY & BORHIDI 1992). Die Buchenwälder im Sandgebiet des Inner-Somogy (Leucojo verno-Fagetum). – Somogyi Múz. Közlem. 13: 241–256.

49. KEVEY B. & BUZÁSSY B. (2003): A Körös menti keményfás erdők természetvédelmi problémái. Conservation problems of the hardwood forests along the Körös river, East-Hungary. – Folia Comloensis 12: 93–102. 50. KEVEY B. & HORVÁT A. O. (2000): Pótlások és kiegészítések „A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete” ismeretéhez (1972–2000). Supplements to the knowledge of „Vegetation of Mecsek mountain and its southern plain (1972–2000)”, SW-Hungary. – Folia Comloensis 9: 5–70. 51. KEVEY B. & HUSZÁR ZS. (1999): A Háros-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Die Silberpappel-Auenwälder der Háros-Insel (Senecioni sarraceniciPopuletum albae KEVEY in BORHIDI - KEVEY 1996), Nord-Ungarn. – Természetvédelmi Közlem. 8: 37–48. 52. KEVEY B. & KÁLMÁN GY. (2003): In memoriam VÖRÖSS LÁSZLÓ ZSIGMOND (1914–1996). Folia Comloensis 12: 149–160. 53. KEVEY B. & KIRÁLY G. (2002): A Scrophularia scopolii HOPPE magyarországi elterjedése. Die Verbreitung von Scrophularia scopolii HOPPE in Ungarn. – Kitaibelia 7/2: 147–156. 54. KEVEY B. & POZSONYI K. (2003): A Digitalis lanata EHRH. magyarországi elterjedése. The spread of Digitalis lanata EHRH. in Hungary. – Kitaibelia 8 (1): 117–130. 55. KEVEY B. & TÓTH I. (2000): Adatok a hazai Alsó-Duna-ártér flórájához. Angaben zur Flora des DonauÜberschwämmungsraumes von Süd-Ungarn. – Kitaibelia 5 (1): 131–143. 56. KEVEY B. & TÓTH I. (2000): A hazai Alsó-Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Carpesio abrotanoidisCarpinetum). Die Eichen-Hainbuchenwälder (Carpesio abrotanoidis-Carpinetum) des DonauÜberschwämmungsraumes von Süd-Ungarn. – Tilia 9: 128–162. 57. KEVEY B. & TÓTH I. ZS. (1998): A Stachys alpina L. magyarországi elterjedése. Die Verbreitung der Stachys alpina L. in Ungarn. – Kitaibelia 3: 213–218. 58. KEVEY B. & TÓTH V. (2006): A Baranyai-Dráva-sík fehér nyárligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – Natura Somogyiensis. Megjelenés alatt. 59. KEVEY B., VARGHA K.† & VÖRÖSS L. ZS.† (2003): Az almamelléki öreg hársfasor (Baranya megye). The old linden alley at Almamellék (County Baranya), South Hungary. – Folia Comloensis 12: 103–106. 60. KEVEY B. & VÖRÖSS L. ZS. † (2003): A kishárságyi kastélypark (Baranya megye). The castle park of Kishárságy (County Baranya), South Hungary. – Folia Comloensis 12: 107–110. 61. BORHIDI A., KEVEY B. & SZABÓ L. GY. (1997): Horvát Adolf Olivér 90 éves. Adolf Olivér Horvát is 90 years old. – In: BORHIDI A. & SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in annoversario nonagesimo nativitatis 1907–1997. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 5–12. 62. BORHIDI A., KEVEY B. & VARGA Z. (1999): Checklist of the higher syntaxa of Hungary. – Annali di Botanica 57: 159–166. 63. CSIKY J., KEVEY B. & BORHIDI A. (2001): Block forest (Roso pendulinae-Tilietum cordatae), a new forest community of the Carpathian basin (Cerocá Vrchovina, Slovakia). – Acta Bot. Hung. 43: 96–125. 64. DÉNES A., KEVEY B., ORTMANN-AJKAY A. & PÁLFAI L. (1998): A Dráva-sík védelmet érdemlő területei. Areas worthy of protection on Drava Lowland, South Hungary. – Janus Pannonius Múz. Évk. 41–42 (1996– 1997): 5–12. 65. KIRÁLY G. & KEVEY B. (1999): Hamvas éger – Alnus incana (L.) MOENCH. – In: BARTHA D., BÖLÖNI J. & KIRÁLY G. (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajai I. – Tilia 7: 24–36. 66. KIRÁLY G. & KEVEY B. (1999): Fekete ribiszke – Ribes nigrum L. – In: BARTHA D., BÖLÖNI J. & KIRÁLY G. (szerk.): Magyarország ritka fa- és cserjefajai I. – Tilia 7: 154–162. 67. MOLNÁR ZS., PAPP L., MOLNÁR A., HORVÁTH A., KEVEY B., SCHMOTZER A., VIDRA T., KIRÁLY G., BÖLÖNI J. & VIRÁGH K. (2000): Az alföldi erdőssztyeppek mai helyzete Magyarországon: a fennmaradt állományok adatbázisa. – WWF füzetek 15: 42–48. c) Egyéb tudományos kiadványok 1. KEVEY B. (2006): Magyarország erdőtársulásai. – Akadémiai doktori értekezés tézisei. Pécsi Tudományegyetem, Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, Pécs, 36 pp. d) Az értekezés témakörével kapcsolatos, jelentősebb kéziratok 1. KEVEY B. (1997): A Zengőre tervezett radarállomás környékének növényvilága. Kézirat, 23 pp. + 2 kart. 2. KEVEY B. (1997): A Duna-Dráva NP somogyi szakaszának botanikai jellemzése. Kézirat, 61 pp. 3. KEVEY B. (1998): A Duna-Dráva NP baranyai szakaszának botanikai jellemzése. Kézirat, 32 pp. 4. KEVEY B. (1998): A Duna gemenci és bédai szakaszának botanikai jellemzése. Kézirat, 34 pp. 5. KEVEY B. (1998): A Zákányi-dombok természetvédelmi-botanikai felmérése. Kézirat, 155 pp.

6. KEVEY B. (2000): A Szigetköz erdei. Die Wälder von Szigetköz, Nord-West Ungarn. – Habilitációs Értekezés (kézirat). Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, 65 pp. 7. KEVEY B. (2000): A Keleti-Mecsek botanikai jellemzése. Kézirat, 30 pp. 8. KEVEY B. (2000): A Zengőre tervezett üzemi műút által veszélyeztetett növényfajok és növénytársulások. Kézirat, 22 pp. + 1 kart. 9. KEVEY B. (2001): Botanikai szakvélemény a Kőszegi-forrás Erdőrezervátum hosszútávú fenntartási tervéhez. Kézirat, 10 pp. + 1 kart. 10. KEVEY B. (2002): A „Dávodi Erdőrezervátum” vegetációtérképe (kézirat). 25 pp. + 4 kart. 11. KEVEY B. (2002): Botanikai szakvélemény a Jakab-hegy természetvédelmi terület kezelési tervéhez. Kézirat, 24 pp. 12. KEVEY B. (2002): A Bátaapáti határába tervezett rádióaktív hulladéklerakó környékének természetvédelmibotanikai alapállapot-felmérése I. Kaszálórét és száraz gyep tavaszi és nyári aszpektusának biomonitoringvizsgálata. Kézirat, 39 pp. + 4 kart. 13. KEVEY B. (2002): Botanikai szakvélemény a Melegmányi természetvédelmi terület kezelési tervéhez. Kézirat, 26 pp. + 1 kart. 14. KEVEY B. (2002): Botanikai szakvélemény a tervezett Vágyom-völgy TT kezelési tervéhez. Kézirat, 66 pp. 15. KEVEY B. (2002): Botanikai szakvélemény a Nyugati-Mecsek TK kezelési tervéhez. Kézirat, 26 pp.64 pp. 16. KEVEY B. (2003): A védett fajok elterjedésének újabb térképezése a Zengőre tervezett üzemi műút nyomvonalán. Kézirat, 15 pp. + 1 kart. 17. KEVEY B. (2003): A Bátaapáti határába tervezett rádióaktív hulladéklerakó környékének természetvédelmibotanikai alapállapot-felmérése II. Magassásos, égerliget és szurdokerdő tavaszi és nyári aszpektusának biomonitoring-vizsgálata. Kézirat, 35 pp. 18. KEVEY B. (2003): Botanikai szakvélemény a tervezett „Tenkes-hegy TT” északi részének kezelési tervéhez. Kézirat, 41 pp. + 1 kart. 19. KEVEY B. (2003): A Boronka-melléki TK botanikai kezelési terve. Kézirat, 28 pp. 20. KEVEY B. (2004): A Bátaapáti határába tervezett rádióaktív hulladéklerakó környékének természetvédelmibotanikai alapállapot-felmérése III. Bükkös, gyertyános-tölgyes és cseres-tölgyes tavaszi és nyári aszpektusának biomonitoring-vizsgálata. Kézirat, 32 pp. 21. KEVEY B. (2005): Változások a Bátaapáti határába tervezett rádióaktív hulladéklerakó környékének növénytakarójában I. Kaszálórét és száraz gyep tavaszi és nyári aszpektusának biomonitoring-vizsgálata. Kézirat, 28 pp. 22. KEVEY B. (2006): Változások a Bátaapáti határába tervezett rádióaktív hulladéklerakó környékének növénytakarójában II. Magassásos, égerliget és szurdokerdő tavaszi és nyári aszpektusának biomonitoringvizsgálata. Kézirat, 35 pp. 23. KEVEY B. (2006): A Duna-Dráva Nemzeti Park dunai szakaszának kezelési terve I. Botanikai rész. Kézirat, 70 pp. 24. KEVEY B. (2006): Magyarország erdőtársulásai. Die Wälder von Ungarn. – Akadémiai doktori értekezés (kézirat). Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, 443 pp. + 237 fig. + 226 tab. 25. KEVEY B. & ALEXAY Z. (2001): Szakvélemény a Szigetköz vízpótlási megoldási alternatívák ökológiai hatásairól. Kézirat, 56 pp. + 1 kart. 26. KEVEY B. & ALEXAY Z. (2002): Szakvélemény a Mosoni-Duna partmenti élővilágának állapotáról és veszélyeztetettségéről. Kézirat, 41 pp. + 1 kart. 27. KEVEY B. & ALEXAY Z. (2005): A Nagy-Duna parti övezetének fás növénytársulásai és azok természetvédelmi szempontú értékelése. Kézirat, 26 pp. + 1 kart. 28. KEVEY B., ALEXAY Z. & LENDVAI G. (2006): A Nagy-Duna szigeteinek természetvédelmi-botanikai állapotfelmérése a Szigetköztől a Mohácsi-szigetig. Kézirat, 264 pp. + 28 kart. 29. KEVEY B. & CSETE S. (2000): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 1. (kézirat), 18 pp. 30. KEVEY B. & CSETE S. (2001): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 2. (kézirat), 23 pp. 31. KEVEY B. & CSETE S. (2002): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 3. (kézirat), 25 pp. 32. KEVEY B. & CSETE S. (2003): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 4. (kézirat), 24 pp. 33. KEVEY B. & CSETE S. (2004): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 5. (kézirat), 26 pp. 34. KEVEY B. & CSETE S. (2005): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 6. (kézirat), 28 pp.

35. KEVEY B. & CSETE S. (2006): Jelentés a Dráva-sík erdőtársulásaiban 2006. évben végzett monitoringvizsgálatokról 6. (kézirat), 29 pp. 36. KEVEY B. & TOLDI M. (1998): Botanikai szakvélemény a Fehérvizi-láp rekonstrukciós tervéhez. Kézirat, 28 pp. 37. KEVEY B. & TÓTH I. ZS. (2004): Növényfajok védelme. Bánáti bazsarózsa – Paeonia banatica ROCHEL. Kézirat, 24 pp. e) Egyetemi tankönyvek, jegyzetek 1. KEVEY B. (2006): A növényföldrajz és társulástan alapjai. – Pécsi Tudományegyetem Növényrendszertani és Geobotanikai Tanszék, Pécs. Házi jegyzet (kézirat), 87 pp. 2. KEVEY B. (2006): Botanikai alapállapotfelmérés. – Pécsi Tudományegyetem Biológiai Intézet, Pécs (megjelenés alatt), 38 pp. f) Népszerűsítő könyvfejezetek 1. KEVEY B. (1995): A Mecsek növényvilága. – In: BARONEK J. (szerk.): A Mecsek természetjáró kalauza. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Pécs, pp. 32–42. 2. KEVEY B. (1997): Dél-Dunántúl növényvilága. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A DélDunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 32–33. 3. KEVEY B. (1997): Zalakomári tarajos pajzsika termőhelye. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 50–51. 4. KEVEY B. (1997): Őrtilos-Zákányi-dombok. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A DélDunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 74–75. 5. KEVEY B. (1997): Baláta-tó. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 90–93. 6. KEVEY B. (1997): Barcsi ősborókás. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 96–104. 7. KEVEY B. (1997): Lankóci-erdő. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 104–105. 8. KEVEY B. (1997): Zselicség. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 105–114. 9. KEVEY B. (1997): Szaporcai Ó-Dráva-meder. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A DélDunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 137–140. 10. KEVEY B. (1997): Szársomlyó. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 140–144. 11. KEVEY B. (1997): Jakab-hegy. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 146–149. 12. KEVEY B. (1997): Melegmányi-völgy. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 153–155. 13. KEVEY B. (1997): Keleti-Mecsek. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Göcsejtől Mohácsig. A Dél-Dunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 155–162. 14. KEVEY B. (1997): Keleti-Mecsek. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Szentegáti-erdő. A Dél-Dunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 164–166. 15. KEVEY B. (1997): Pécsi Városi Parkerdő. – In: RAKONCZAY Z. (szerk.): Szentegáti-erdő. A Dél-Dunántúl természeti értékei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 185–186. 16. KEVEY B. (1999): Heuffel-zanót - Chamaecytisus heuffelii (WIERZB.) ROTHM. – In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 149. 17. KEVEY B. (1999): Pofók árvacsalán - Lamium orvala L. – In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 201. 18. KEVEY B. (1999): Bársonyos görvélyfű - Scrophularia scopolii HOPPE. – In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 203. 19. KEVEY B. (1999): Posvány kakastaréj - Pedicularis palustris L. – In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei . Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 203. 20. KEVEY B. (1999): Ikrás fogasír - Dentaria glandulosa W. et K. – In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei . Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 215. 21. KEVEY B. (1999): Hármaslevelű fogasír - Dentaria trifolia W. et K. – In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei . Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 215.

22. KEVEY B. (1999): Erdei holdviola - Lunaria rediviva L. – In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei . Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 215. 23. KEVEY B. (1999): Répás holdviola - Lunaria annua L. subsp. pachyrrhiza (BORB.) HAY. – In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei . Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 215. 24. KEVEY B. (1999): Baranyai peremizs - Inula spiraeifolia L. – In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei . Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 235. 25. KEVEY B. (1999): Szíveslevelű hídőr - Caldesia parnassifolia (L.) PARL. – In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei . Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 271. 26. KEVEY B. (1999): Magyar kikerics - Colchicum hungaricum JANKA. – In: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei . Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 273. 27. KEVEY B. (2002): A Mecsek növényvilága. – In: BARONEK J. & STRASSER P. (szerk.): A Mecsek természetjáró kalauza. Baranya Megyei Természetbarát Szövetség, Pécs, pp. 111-124. 28. KEVEY B. (2004): A park és a Szigetköz. – In: NAGYNÉ MAJOROS Gy. (szerk.): Lélegző örökségünk. Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület, Mosonmagyaróvár, pp. 23–30. g) Népszerűsítő cikkek 1. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Magyar kikerics (Colchicum hungaricum). – Dunántúli Napló 1995. március 6. 2. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Májvirág (Hepatica nobilis). – Dunántúli Napló 1995. április 4. 3. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Szártalan kankalin (Primula vulgaris). – Dunántúli Napló 1995. április 10. 4. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus). – Dunántúli Napló 1995. május 17. 5. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis). – Dunántúli Napló 1995. július 4. 6. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Bajuszkosbor (Epipogium aphyllum). – Dunántúli Napló 1995. július 20. 7. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria). – Dunántúli Napló 1995. július 25. 8. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Királyharaszt (Osmunda regalis). – Dunántúli Napló 1995. július 11. 9. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Heuffel zanót (Cytisus heuffelii). – Dunántúli Napló 1995. augusztus 2. 10. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Havasi tisztesfű (Stachys alpina). – Dunántúli Napló 1995. augusztus 10. 11. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Hegyipáfrány (Lastrea limbosperma). – Dunántúli Napló 1995. augusztus 17. 12. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens). – Dunántúli Napló 1995. augusztus 24. 13. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Lapos korpafű (Diphasium complanatum). – Dunántúli Napló 1995. szeptember 20. 14. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Csillag őszirózsa (Aster amellus). – Dunántúli Napló 1995. október 20. 15. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Örménygyökér (Inula helenium). – Dunántúli Napló 1995. október 27. 16. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Mételyfű (Marsilea quadrifolia). – Dunántúli Napló 1995. november 10. 17. KEVEY B. (1995): Védett növényeink. Rucaöröm (Salvinia natans). – Dunántúli Napló 1995. november 30. 18. KEVEY B. (1997): A természetvédelem problémái hazánkban. – Öt Szú 1 (3). Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs. 1997. december: 4–5. 19. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus). – Dunántúli napló 1998. július 16: 6. 20. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A kipusztulás szélén (Ophrys scolopax ssp. cornuta). – Dunántúli napló 1998. július 30: 7. 21. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A Szársomlyó féltett árvája (Colchicum hungaricum). – Dunántúli napló 1998. augusztus 13: 7. 22. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. Gyapjas-bozontos gyógynövény (Digitalis lanata). – Dunántúli napló 1998. augusztus 27: 7. 23. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink: Villányban van, a Mecseken nincs (Ophrys sphegodes). – Dunántúli napló 1998. szeptember 10: 7.

24. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. Mocsarak keresett kardvirága (Gladiolus palustris). – Dunántúli napló 1998. szeptember 24: 12. 25. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A nagy verseny vesztese (Ophrys apifera). – Dunántúli napló 1998. október 8: 9. 26. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. Egy valódi bennszülött (Vincetoxicum pannonicum). – Dunántúli napló 1998. október 22: 7. 27. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A napsütés nyúlánk virága (Digitalis ferruginea). – Dunántúli napló 1998. november 5: 7. 28. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A kipusztulás szélén (Ophrys insectifera). – Dunántúli napló 1998. november 19: 7. 29. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A Dina lángvörös vándora (Lilium bulbiferum). – Dunántúli napló 1998. december 3: 7. 30. KEVEY B. (1998): Fokozottan védett növényeink. A jégkorszak menekültje (Paeonia officinalis ssp. banatica). – Dunántúli napló 1998. december 17: 7. 31. KEVEY B. (2002): Dr. Horvát Adolf Olivér O. Cist. 95 éves. – Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának és Kollégiumának Évkönyve 2001/2002. Pécs, pp. 54–58. 32. KEVEY B. (2002): Dr. Horvát Adolf Olivér O. Cist. 95 éves. – Mecsek Egyesület Évkönyve 60: 7–12. 33. KEVEY B. & BAUER N. (2001): Új növényritkaság a Bakonyból. – TermészetBÚVÁR 56 (2001/4): 41. h) Konferencia összefoglalók 1. KEVEY B. (1997): A szentegáti bükkállomány társulási viszonyai. – A Dráva természeti Értékeit Kutatók Konferenciája. Pécs, 1997. március 20–21. (Összefoglalók). Pécs, pp. 13. 2. KEVEY B. (2002): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Szigetköz ligeterdeire. – In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), pp. 63. 3. KEVEY B. (2004): Magyarország tetőerdei. – In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében VI. Keszthely, 2004. február 26–29. (Összefoglalók), pp. 10. 4. KEVEY B. & HIRMANN A. (2002): „NS” számítógépes cönológiai programcsomag. – In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), pp.: 74. 5. KEVEY B. & KIRÁLY G. (2002): A Scrophularia scopolii HOPPE magyarországi elterjedése. – In: Aktuális flóra- és vegetációkutatások a Kárpát-medencében V. Pécs, 2002. március 8–10. (Összefoglalók), pp.: 19– 20. 6. KEVEY B. (2005): A Mecsek botanikai kutatásának története. – In: „Dél-Dunántúl Zöld Szigete” – Konferencia a Mecsekért. Pécs, 2005. október 5. (Összefoglalók). Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Mecsek Egyesület, Mecseki Erdészeti Rt. Pécs, CD-ROM: 2 pp. 7. FACSAR G., KEVEY B. & BÉNYEI-HIMMER M. (1996): Data for the knowledge of native Helleborus populations. Abstracts. „Lippay János” Scientific Symposium. Budapest, 17–18th October 1996. Univ. Hort. Food Ind. Budapest, pp.: 16–17. Publikációk Térképek Tudományos könyvfejezetek Tudományos cikkek Egyéb tudományos kiadványok Jelentősebb tudományos kéziratok Egyetemi tankönyvek, jegyzetek Népszerűsítő könyvek Népszerűsírő könyvfejezetek Népszerűsítő cikkek Intézeti jelentések Konferencia összefoglalók Összesen

Kandidátusi cím előtt 1 2 30 1 6 1 2 2 94 4 3 146

Kandidátusi cím után

Összesen

33 67 1 37 2 28 33 7 208

1 35 97 2 43 3 2 30 126 4 10 354

KEVEY BALÁZS CITÁCIÓS JEGYZÉKE („Hungaricum” témakör) KEVEY B. (1977): Az Allium ursinum növényföldrajzi szerepe, különös tekintettel magyarországi előfordulási viszonyaira. – Egyetemi doktori értekezés. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen (kézírat), 99 pp. 1. MAJER A. (1979): Búcsú egy különleges erdőtől. – Erdőgazdaság és Faipar 1979 (3): 10–12. 2. MAJER A. (1984): Dég és környékének természetes növénytakarója. – In: FÁKLYA CS. & VEREBICS G. (szerk.): Dég. Honismereti és természetrajzi tanulmányok. Községi Tanács, Dég, pp. 63–77. 3. MORSCHHAUSER T. (1995): A mecseki Tubes-hegy vegetációja. – Tilia 1: 199–210. 4. DANCZA I. (1999): Florisztikai megfigyelések a Délnyugat-Dunántúl gyomvegetációjában. – Kitaibelia 4: 319–327.

KEVEY B. (1978): Az Allium ursinum L. magyarországi elterjedése. – Bot. Közlem. 65: 165–175. Megjelent: 1979. 5. MAJER A. (1984): Dég és környékének természetes növénytakarója. – In: FÁKLYA CS. & VEREBICS G. (szerk.): Dég. Honismereti és természetrajzi tanulmányok. Községi Tanács, Dég, pp. 63–77. 6. BÖLÖNI J., KERTÉSZ É., KIRÁLY G. & VIRÓK V. (2000): A Fekete- és Fehér-Körös menti erdők botanikai értékei. – Kitaibelia 5 (1): 177–187. 7. SZUJKÓ-LACZA J. & KOVÁTS D. (1993): The flora of the Kiskunság National Park. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp. 8. KIRÁLY G. (1996): A Kőszegi-hegység edényes flórája. – Tilia 3: 1–414. 9. ALMÁDI L. (1997): A Keszthelyi-hegység flórakutatásának története II. – Bot. Közlem. 84: 141–145. 10. CSIKY J. (1997): Az Allium ursinum L. elterjedése egy mecseki mintaterületen, permi homokkő és triász mészkő határán. – Kitaibelia 2: 323. 11. LÁJER K. (1999): Florisztikai adatok a Dunántúlról, valamint Vácrátót környékéről. – Kitaibelia 4: 311–317. 12. VÖRÖSS L. Zs. (2003): A dégi kastély parkja. – Folia Comloensis 12: 11–118. 13. CSAPODY I., KIRÁLY G., SZMORAD F. & TÍMÁR G. (2004): A Soproni-hegység edényes flórája. – Flora Pannonica 2 (1): 1–507. 14. SRAMKÓ G. (2004): „Dunántúli” közép-dunai flóraválasztós fajok a Matricum flórájában. – Kitaibelia 9 (1): 31–56.

KEVEY B. (1980): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez I. – Bot. Közlem. 67: 179–182. Megjelent: 1981. 15. MAJER A. (1984): Dég és környékének természetes növénytakarója. – In: FÁKLYA CS. & VEREBICS G. (szerk.): Dég. Honismereti és természetrajzi tanulmányok. Községi Tanács, Dég, pp. 63–77. 16. LENDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). – Bot. Közlem. 77: 9–16. 17. SZUJKÓ-LACZA J. & KOVÁTS D. (1993): The flora of the Kiskunság National Park. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 172 pp. 18. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 19. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. – Janus Pannonius Múz. Évk. 40 (1995): 5–8. 20. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? – Bot. Közlem. 84: 33–40. 21. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 22. PURGER D. (2002): Adatok a Baranyai-, Geresdi- és Szekszárdi-dombság flórájához. – In: SALAMONALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 283–296. 23. VÖRÖSS L. Zs. (2003): A dégi kastély parkja. – Folia Comloensis 12: 11–118.

KEVEY B. & CZIMBER GY. (1982): Az Allium ursinum növényföldrajzi szerepe a Szigetközben. – Agrártudományi Egyetem, Keszthely. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 24: 261– 297. 24. CZIMBER GY. (1992): A Szigetköz szegetális gyomvegetációja. – Doktori Értekezés tézisei. Mosonmagyaróvár. 25. WERNER E. (1990): A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. – Mosonmagyaróvári Kossuth L. Gimn. Évk. 1989–1990: 20–29. 26. CSIKY J. (1997): Az Allium ursinum L. elterjedése egy mecseki mintaterületen, permi homokkő és triász mészkő határán. – Kitaibelia 2: 323. 27. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 28. SZABÓ M. (2005): Vizes élőhelyek tájökológiai jellemvonásai a Szigetköz példáján. – MTA Doktori Értekezés, Kézírat, 172 pp.

KEVEY B. (1983): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez II. – Bot. Közlem. 70: 19–23. 29. ALMÁDI L. 1984. Adatok Tarnaőrs környékének flórájához. – Fol. Hist.-Nat. Mus. Matr. 9: 15–17. 30. LENDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). – Bot. Közlem. 77: 9–16. 31. WERNER E. (1990): A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. – Mosonmagyaróvári Kossuth L. Gimn. Évk. 1989–1990: 20–29. 32. BÖLÖNI J., KERTÉSZ É., KIRÁLY G. & VIRÓK V. (2000): A Fekete- és Fehér-Körös menti erdők botanikai értékei. – Kitaibelia 5 (1): 177–187. 33. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 34. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. – Janus Pannonius Múz. Évk. 40 (1995): 5–8. 35. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? – Bot. Közlem. 84: 33–40. 36. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. – Vitis 37 (4): 159–170. 37. KIRÁLY G. (1999): Köszméte – Ribes uva-crispa L. – Tilia 7: 126–131. 38. KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék – Ribes rubrum L. agg. – Tilia 7: 132–143. 39. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 40. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 41. VÖRÖSS L. Zs. (2003): A dégi kastély parkja. – Folia Comloensis 12: 11–118.

HORVÁT A. O. & KEVEY B. (1983): Hornbeam-oak-forests in Ormánság. – Macedonian Academy of Sciences and Arts, Contributions 4 (1–2): 203– 210. 42. AJKAI A. (1998): Vegetation mapping as a base of botanical gis applications I. Vegetation map of the Atak forest (SW Hungary). – Acta Bot. Hung. 41: 171–192.

KEVEY B. (1984): Dég parkerdejének tölgy-kőris-szil ligetei. – Bot. Közlem. 71: 51–61. 43. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 44. CSIKY J. (1997): A Botrychium virginianum (L.) Sw. fotocönológiai és ökológiai vizsgálata a kunfehértói holdrutás erdőben. – Kitaibelia 2: 56–68. 45. KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék – Ribes rubrum L. agg. – Tilia 7: 132–143. 46. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 47. VÖRÖSS L. Zs. (2003): A dégi kastély parkja. – Folia Comloensis 12: 11–118. 48. MOLNÁR ZS. & VARGA Z. (2006): Dunai Alföld. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 151-195.

KEVEY B. (1984): A Szentegáti bükkállomány botanikai értékei. – Búvár 39 (2): 58–59. 49. DÉNES A. (1996): Adatok a Dráva-sík flórájához. – Bot. Közlem. 83: 91–95. 50. AJKAI A. (1998): Vegetation mapping as a base of botanical gis applications I. Vegetation map of the Atak forest (SW Hungary). – Acta Bot. Hung. 41: 171–192. 51. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.

KEVEY B. (1984): Fragmentális szurdokerdők a Villányi-hegységben. – Janus Pannonius Múz. Évk. 29: 23–28. Megjelent: 1985. 52. BORHIDI A. (1997): Dél-dunántúli ezüsthársas-bükkösök és gyertyános-tölgyesek. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 136–139. 53. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 54. KOŠIR, P. & SURINA, B. (2005): Paeonio officinalis-Tilietum platyphylli – nova združba gozdov plemenitih listavcev v Cicariji (Jugozahodna Slovenija). – In: DAROVEC, V. R. (red.): Meje in konfini. Založba Annales, Koper, pp. 345–366. 55. KOŠIR, P. (2005): Forests of valuable broad-leaved trees on non-carbonate bedrock in Slovenia (Dryopterido affini-Aceretum pseudoplatani ass. nova hoc loco. – Hacquetia 4 (1): 61–89. 56. BORHIDI A. (2006): Dél-Dunántúl. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 371-393.

KEVEY B. (1984): Bemutatjuk a kihaltnak vélt hármaslevelű fogasírt. – Búvár 39 (10): 479. 57. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.

HORVÁT, A. O. & KEVEY B. (1984): Az Ormánság gyertyános-tölgyesei. – Pécsi Műszaki Szemle 29 (3): 15–18. 58. DÉNES A. (1996): The state of naturalness of meadows on the Drava lowland (South Hungary) a floristical evaluation. – VII. Session Vegetation Mapping and Botanical Research on Nature Conservation Purpose. Proceedings of „Research, Conservation, Management” Conference Aggtelek, Hungary, 1–5. May 1996. pp. 303–308. 59. DÉNES A. (1996): Adatok a Dráva-sík flórájához. – Bot. Közlem. 83: 91–95. 60. BORHIDI A. (1997): Dél-dunántúli ezüsthársas-bükkösök és gyertyános-tölgyesek. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 136–139. 61. DÉNES A. (1997): Természetvédelmi értékek a Dráva-síki réteken és legelőkön. – Új Kertgazdaság 3 (3): 47–49. 62. AJKAI A. (1999). A Dráva-holtágak fátlan növénytársulásai. – Janus Pannonius Múz. Évk. 43 (1998): 27–39. 63. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.

KEVEY B. & CZIMBER GY. (1984): A mosonmagyaróvári „Május 1.-liget” kapcsolata a Szigetköz természetes növénytakarójával. – Agrártudományi Egyetem, Keszthely. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 26: 235–255. 64. CZIMBER GY. (1992): A Szigetköz szegetális gyomvegetációja. – Doktori Értekezés tézisei. Mosonmagyaróvár. 65. WERNER E. (1990): A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. – Mosonmagyaróvári Kossuth L. Gimn. Évk. 1989–1990: 20–29. 66. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.

KEVEY B. (1985): A Dentaria trifolia W. & K. előfordulása Magyarországon. – Bot. Közlem. 72: 151–153.

67. UBRIZSY-SAVOIA A. (1990): The illyrian species in the flora of Hungary and Italy. – In: Illyrische Einstrahlungen im ostalpin-dinarischen Raum. – Symposium in Keszthely, 25–29. Juni 1990: 95–104. Pannon Agraruniversität, Keszthely. 68. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 69. BARINA Z. (2004): A Dunántúli-középhegység növényföldrajzának főbb jellemzői. – Flora Pannonica 2 (20): 37–55.

KEVEY B. (1985): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez III. – Bot. Közlem. 72: 155–158. 70. VÖRÖSS L. ZS. (1988): Adatok a Mezőföld flórájának ismeretéhez. – Bot. Közlem. 74–75 (1987–1988): 121–126. 71. LENDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). – Bot. Közlem. 77: 9–16. 72. WERNER E. (1990): A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. – Mosonmagyaróvári Kossuth L. Gimn. Évk. 1989–1990: 20–29. 73. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 74. DÉNES A. (1996): Értékes vegetációfoltok a Keleti-Mecsek déli lábánál. – Természetvéd. Közlem. 3–4: 71– 79. 75. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. – Janus Pannonius Múz. Évk. 40 (1995): 5–8. 76. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? – Bot. Közlem. 84: 33–40. 77. KIRÁLY G. (1999): Köszméte – Ribes uva-crispa L. – Tilia 7: 126–131. 78. KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék – Ribes rubrum L. agg. – Tilia 7: 132–143. 79. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 80. KIRÁLY A. & KIRÁLY G. (2000): A Délnyugat-Kisalföld növényföldrajzi kutatásának előzetes eredményei. – Kitaibelia 5 (2): 307–311. 81. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 82. VÖRÖSS L. ZS. (2003): A dégi kastély parkja. – Folia Comloensis 12: 11–118.

KEVEY B. (1985–1986): A Villányi-hegység bükkösei. – Janus Pannonius Múz. Évk. 30–31: 7–9. Megjelent: 1987. 83. BORHIDI A. (1997): Dél-dunántúli ezüsthársas-bükkösök és gyertyános-tölgyesek. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 136–139. 84. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. – Vitis 37 (4): 159–170. 85. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 86. CSIKY J. (2003): A Nógrád-Gömöri bazaltvidék flórája és vegetációja. – Tilia 11: 167–339. 87. CSIKY J. (2004): A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése. – Pécsi Tudományegyetem TTK Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék, Pécs, 451 pp.

KEVEY B. (1986): A Szigetköz ősi növényvilága. A Derék-erdő. – Búvár 1986 (8): 2–4. 88. BALOGH Á., CSEMEZ A. & RECHNITZER J. (1993): A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója. – Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest. 89. CSEMEZ A. & CSIMA P. (1993): Dunai Nemzeti Park és térsége regionális tájrendezési terve. – Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest. 90. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.

KEVEY B. & HORVÁT A. O. (1986): Die Verbreitung einiger submediterraner Pflanzenarten in Südost-Transdanubien. – Verh. Zool.-Bot. Ges. Österreich 124: 23–40. 91. LELKES A. (1999): Lónyelvű csodabogyó – Ruscus hypoglossum L. – Tilia 7: 281–285.

92. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 93. AJKAI A. (1998): Vegetation mapping as a base of botanical gis applications I. Vegetation map of the Atak forest (SW Hungary). – Acta Bot. Hung. 41: 171–192. 94. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 95. KIRÁLY G. & HORVÁTH F. (2000): Lehetőségek a magyarországi flóratérképezés hálórendszerének megválasztására. – Kitaibelia 5 (2): 357–368.

KEVEY B. (1987): A martonvásári kastélypark tölgy-kőris-szil ligeterdői. – Bot. Közlem. 73 (1986): 33–42. 96. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 97. CSIKY J. (1997): A Botrychium virginianum (L.) Sw. fotocönológiai és ökológiai vizsgálata a kunfehértói holdrutás erdőben. – Kitaibelia 2: 56–68. 98. KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék – Ribes rubrum L. agg. – Tilia 7: 132–143. 99. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 100. BARINA Z. (2004): A Dunántúli-középhegység növényföldrajzának főbb jellemzői. – Flora Pannonica 2 (20): 37–55. 101. MOLNÁR ZS. & VARGA Z. (2006): Dunai Alföld. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 151-195.

KEVEY B. (1987–1988): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez IV. – Bot. Közlem. 74–75: 93–100. Megjelent: 1988. 102. LENDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). – Bot. Közlem. 77: 9–16. 103. WERNER E. (1990): A Felső-Szigetköz néhány botanikai értéke. – Mosonmagyaróvári Kossuth L. Gimn. Évk. 1989–1990: 20–29. 104. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 105. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. – Janus Pannonius Múz. Évk. 40 (1995): 5–8. 106. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? – Bot. Közlem. 84: 33–40. 107. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. – Vitis 37 (4): 159–170. 108. KIRÁLY G. (1999): Köszméte – Ribes uva-crispa L. – Tilia 7: 126–131. 109. KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék – Ribes rubrum L. agg. – Tilia 7: 132–143. 110. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 111. KIRÁLY A. & KIRÁLY G. (2000): A Délnyugat-Kisalföld növényföldrajzi kutatásának előzetes eredményei. – Kitaibelia 5 (2): 307–311. 112. PURGER D. (2002): Törpe mandula (Prunus tenella Batsch, syn.: Amygdalus nana L.) a Baranyaidombságon. – Kitaibelia 7 (2): 281. 113. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 114. VÖRÖSS L. ZS. (2003): A dégi kastély parkja. – Folia Comloensis 12: 11–118. 115. SZABÓ M. (2005): Vizes élőhelyek tájökológiai jellemvonásai a Szigetköz példáján. – MTA Doktori Értekezés, Kézírat, 172 pp.

KEVEY B. (1988): Útmutató a TTSZ őrök részére a Dél-dunántúli OKTH Felügyelőség működési területén elterjedt veszélyeztetett, védett, fokozottan védett növényeiről. – Pécs. 116. FARKAS S. (1990): Tolna megye védett növényei. – Babits Mihály Művelődési Központ, Szekszárd, 250 pp. 117. DÉNES A. (1996): Értékes vegetációfoltok a Keleti-Mecsek déli lábánál. – Természetvéd. Közlem. 3–4: 71– 79. 118. DÉNES A. (1996): Adatok a Dráva-sík flórájához. – Bot. Közlem. 83: 91–95. 119. NAGY G., GERGELY T. & TÓTH I. ZS. (1998): Új adatok az Epipactis-fajok mecseki előfordulásaihoz. – Kitaibelia 3: 249–251. 120. TÍMÁR G. (1999): Farkasboroszlán – Daphne mezereum L. – Tilia 7: 89–96. 121. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.

122. NAGY G. (2001): A Nyugat-Mecsek botanikai értékei. – Folia Comloensis 10: 143–152. 123. PURGER D. (2002): Adatok a Baranyai-, Geresdi- és Szekszárdi-dombság flórájához. – In: SALAMONALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 283–296. 124. NAGY G. (2004): A Melegmány-völgy Természetvédelmi Területen és közvetlen környékén megfigyelt védett növényfajok (Mecsek hegység). – Folia Comloensis 13: 87–92.

KEVEY B. (1989): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez V. – Bot. Közlem. 76 (1989): 83–96. Megjelent: 1990. 125. LENDVAI G. (1990): A Tengelici-homokvidék északi részének vegetációja (áttekintés). – Bot. Közlem. 77: 9–16. 126. BÖLÖNI J., KERTÉSZ É., KIRÁLY G. & VIRÓK V. (2000): A Fekete- és Fehér-Körös menti erdők botanikai értékei. – Kitaibelia 5 (1): 177–187. 127. LENDVAI G. & KALOTÁS ZS. (1990): A zergeboglár (Trollius europaeus L.) új alföldi termőhelye a Tengelici-homokvidéken. – Bot. Közlem. 77: 25–29. 128. LENDVAI G. & HORVÁTH A. (1994): Adatok a Mezőföld löszflórájához. – Bot. Közlem. 81: 9–12. 129. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 130. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. – Janus Pannonius Múz. Évk. 40 (1995): 5–8. 131. NOVACSEK P. (1996): Adatok Somogy flórájához. – Somogyi Múzeumok Közleményei 12: 257–261. 132. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? – Bot. Közlem. 84: 33–40. 133. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. – Vitis 37 (4): 159–170. 134. HORVÁTH A. (1998): A mezőföldi fátlan löszvegetáció florisztikai és cönológiai jellemzése. – Kitaibelia 3: 91–94. 135. BOROVICS A., KÉZDY P. & SZMORAD F. (1999): Magyar tölgy – Quercus frainetto TEN. – Tilia 7: 48–54. 136. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 137. KIRÁLY A. & KIRÁLY G. (2000): A Délnyugat-Kisalföld növényföldrajzi kutatásának előzetes eredményei. – Kitaibelia 5 (2): 307–311. 138. BAUER N., KENYERES Z. & MÉSZÁROS A. (2001): A berhidai Koldustelek löszvölgyének flórája és vegetációja (Veszprém megye). – Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, Zirc 17 (1998): 65–86. 139. PURGER D. (2002): Adatok a Baranyai-, Geresdi- és Szekszárdi-dombság flórájához. – In: SALAMONALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 283–296. 140. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 141. VÖRÖSS L. ZS. (2003): A dégi kastély parkja. – Folia Comloensis 12: 11–118.

KEVEY B. (1990): Déldunántúl természeti értékei 1. fokozottan védett növények. – Pécs. 142. HORVÁTH Z. (1992): A gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata EHRH.) tömeges előfordulása a bácsalmási Sóstót övező kocsányos tölgyesben. – Gyógyszerészet 36 (1992. június): 1–2. 143. DÉNES A., MOLNÁR A., SULYOK J. & VIDÉKI R. (1994): A Himantoglossum caprinum (M.-BIEB.) SPRENG. előfordulása és cönológiai viszonyai a Villányi-hegységben. – Janus Pannonius Múz. Évk. 38 (1993): 19–25. 144. DÉNES A. (1996): Adatok a Dráva-sík flórájához. – Bot. Közlem. 83: 91–95. 145. LÁJER K. (1998): Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 3: 263–274. 146. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 147. NAGY G. (2001): A Nyugat-Mecsek botanikai értékei. – Folia Comloensis 10: 143–152. 148. LENDVAI G. (2006): What is Paeonia officinalis subsp. banatica (ROCHEL) SOÓ 1960?. – Acta Bot. Hung. 48 (1–2): 77–83.

KEVEY B. (1991): Új adatok a Keleti-Mecsek flórájához. – Folia Comloensis 4: 11–20. 149. BARINA Z. (2003): Kiegészítések a hazai Corydalis fajok ismeretéhez. – Flora Pannonica 1: 68–75.

BORHIDI A., KEVEY B. & OROSZ-KOVÁCS ZS. (1992): A Baláta-tó vegetációtérképe 1989-ben. – In: Zoológiai vizsgálatok a Baláta-tón (szerk.: MAJER J.). – Somogyi Múz. Közlem. 9: 322. 150. FEKETE G. (1998): Vegetációtérképezés: visszatekintés és hazai körkép. – Bot. Közlem. 85: 17–30. 151. BORHIDI A. (2006): Dél-Dunántúl. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 371-393.

KEVEY B. & ALEXAY Z. (1992): Adatok a Szigetköz flórájához. – Acta Óvariensis 34: 29–37. 152. CZIMBER GY. (1992): A Szigetköz szegetális gyomvegetációja. – Doktori Értekezés tézisei. Mosonmagyaróvár. 153. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 154. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. – Vitis 37 (4): 159–170. 155. KIRÁLY G. & KIRÁLY A. (1998): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez. – Kitaibelia 3: 113–119. 156. PINKE GY. (1998): Adatok a Mosoni-síkság és a Szigetköz gyomflórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 3: 105–108. 157. KIRÁLY G. & KIRÁLY A. (1999): Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez. – Kitaibelia 4: 229– 245. 158. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 159. MOLNÁR V. A., MOLNÁR A., VIDÉKI R., PFEIFFER N. & GULYÁS G. (2000): Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 5 (2): 297–303. 160. PINKE GY. (2001): Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 6 (2): 381–400. 161. LOVÁSZ GY. (2002): Az ártéri elöntés gyakorisága a Tiszán Szolnok térségében 1876–2000 között. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 677–684. 162. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 163. SCHMIDT D. (2004): A szibériai gólyaorr (Geranium sibiricum L.) előfordulása Magyarországon. – Flora Pannonica 2 (20): 57–67. 164. SZABÓ M. (2005): Vizes élőhelyek tájökológiai jellemvonásai a Szigetköz példáján. – MTA Doktori Értekezés, Kézírat, 172 pp.

KEVEY B. & BORHIDI A. (1992): A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet bükkösei. – Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 7: 59–74. 165. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? – Bot. Közlem. 84: 33–40. 166. TÍMÁR G. (1999): Farkasboroszlán – Daphne mezereum L. – Tilia 7: 89–96. 167. CSIKY J. (2003): A Nógrád-Gömöri bazaltvidék flórája és vegetációja. – Tilia 11: 167–339. 168. CSIKY J. (2004): A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése. – Pécsi Tudományegyetem TTK Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék, Pécs, 451 pp.

KEVEY B., JUHÁSZ M., KLUJBER K. & BORHIDI A. (1992): A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet védett növényei. – Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 7: 27–58. 169. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. – Vitis 37 (4): 159–170. 170. NOVACSEK P. (1996): Adatok Somogy flórájához. – Somogyi Múzeumok Közleményei 12: 257–261. 171. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.

KEVEY B., OROSZ-KOVÁCS ZS., TÓTH I. & BORHIDI A. (1992): Adatok a BédaKarapancsa Tájvédelmi Körzet flórájához. – Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6: 13–25.

172. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 173. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. – Vitis 37 (4): 159–170. 174. MOLNÁR V. A. & PFEIFFER N. (1999): Adatok hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez II. – Kitaibelia 4: 391–421. 175. KIRÁLY G. (1999): Vörös ribiszkék – Ribes rubrum L. agg. – Tilia 7: 132–143.

KEVEY B. & TÓTH I. (1992): A béda-karapancsai Duna-ártér gyertyánostölgyesei (Querco robori-Carpinetum). – Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6: 27–40. 176. LOVÁSZ GY. (2002): Az ártéri elöntés gyakorisága a Tiszán Szolnok térségében 1876–2000 között. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 677–684. 177. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 178. OCETE, R., MARTÍNEZ, Á. L., CANO, A. G., ARNOLD, C., IZQUIERDO M. Á. P. & IRIBARREN, I. M. R. (2004): La vid silvestre en el Pais Vasco y territorios limítrofes: ecologia, distribucion y riesgos para su conservacion. – Gobierno Vasco, Vitoria-Gasteíz, 179 pp. 179. MOLNÁR ZS. & VARGA Z. (2006): Dunai Alföld. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 151-195.

KEVEY B. (1993): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VI. – Bot. Közlem. 80: 53–60. 180. ALMÁDI L. (1998): Néhány aktuális adat a Balaton-felvidék florisztikai ismeretéhez. – Kitaibelia 3: 253– 254. 181. BARTHA D. & MÁTYÁS CS. (1995): Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon. – Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszék, Sopron, 223 pp. 182. DÉNES A. (1996): Adatok a Villányi-hegység flórájához. – Janus Pannonius Múz. Évk. 40 (1995): 5–8. 183. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? – Bot. Közlem. 84: 33–40. 184. BÖLÖNI J. & KIRÁLY G. (1997): A bajuszvirág (Epipogium aphyllum [F. W. Schmidt] két új előfordulása a Bakonyban. – Kitaibelia 2: 20–21. 185. MOLNÁR A., VIDÉKI R. & SULYOK J. (1997): Adatok hazai Epipactis-fajok ismeretéhez I. – Kitaibelia 2: 204–209. 186. ARNOLD, C., GILLET, F. & GOBAT, J. M. (1998): Occurrence of the wild vine Vitis vinifera ssp. silvestris in Europe. – Vitis 37 (4): 159–170. 187. NAGY G., GERGELY T. & TÓTH I. ZS. (1998): Új adatok az Epipactis-fajok mecseki előfordulásaihoz. – Kitaibelia 3: 249–251. 188. NAGY J., MOLNÁR M., SZERDAHELYI T., FIGECZKY G. & SELÉNYI M. (1998): A Dryopteris cristata L. új magyarországi lelőhelye. – Kitaibelia 3: 219–221. 189. BOROVICS A., KÉZDY P. & SZMORAD F. (1999): Magyar tölgy – Quercus frainetto TEN. – Tilia 7: 48–54. 190. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 191. KIRÁLY A. & KIRÁLY G. (2000): A Délnyugat-Kisalföld növényföldrajzi kutatásának előzetes eredményei. – Kitaibelia 5 (2): 307–311. 192. BARINA Z. (2000): Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata I. – Kitaibelia 5 (2): 313–318. 193. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 194. VÖRÖSS L. Zs. (2003): A dégi kastély parkja. – Folia Comloensis 12: 11–118.

KEVEY B. (1993): A Keleti-Mecsek szurdokerdei (Scutellario-Aceretum). – Folia Comloensis 5: 29–54. 195. MORSCHHAUSER T. (1995): A mecseki Tubes-hegy vegetációja. – Tilia 1: 199–210. 196. NAGY G., GERGELY T. & TÓTH I. ZS. (1998): Új adatok az Epipactis-fajok mecseki előfordulásaihoz. – Kitaibelia 3: 249–251. 197. CSIKY J. (2002): A Nógrád-Gömöri bazaltvidék hernyópázsitos sziki rétjeiről. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 369–379.

198. KOŠIR, P. & SURINA, B. (2005): Paeonio officinalis-Tilietum platyphylli – nova združba gozdov plemenitih listavcev v Cicariji (Jugozahodna Slovenija). – In: DAROVEC, V. R. (red.): Meje in konfini. Založba Annales, Koper, pp. 345–366. 199. KOŠIR, P. (2005): Forests of valuable broad-leaved trees on non-carbonate bedrock in Slovenia (Dryopterido affini-Aceretum pseudoplatani ass. nova hoc loco. – Hacquetia 4 (1): 61–89.

KEVEY B. (1993): A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. – Kandidátusi értekezés. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs (kézírat), 108 pp. + 32 fig. + 70 tab. 200. FEKETE G. (1995): Tudománytörténeti áttekintések. Fitocönológia és vegetációtan: hazai aspektusok. – Bot. Közlem. 82: 107–127. 201. MOLNÁR ZS. (1996): Ártéri vegetáció Tiszadob és Kesznyéten környékén II. A keményfaliget-erdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum) története és mai állapota. – Bot. Közlem. 83: 51–69. 202. PINKE GY. (2000): A vetett növény és a differenciális fajok jelentősége a gyomtársulások leírásában. – Kitaibelia 5 (2): 319–330. 203. KIRÁLY G. (2001): A Fertőmelléki-dombsor vegetációja. – Tilia 10: 181–357. 204. CSIKY J. (2002): A Nógrád-Gömöri bazaltvidék hernyópázsitos sziki rétjeiről. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 369–379. 205. LOVÁSZ GY. (2002): Az ártéri elöntés gyakorisága a Tiszán Szolnok térségében 1876–2000 között. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 677–684. 206. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 207. CSIKY J. (2003): A Nógrád-Gömöri bazaltvidék flórája és vegetációja. – Tilia 11: 167–339. 208. CSIKY J. (2004): A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése. – Pécsi Tudományegyetem TTK Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék, Pécs, 451 pp. 209. SZABÓ M. (2005): Vizes élőhelyek tájökológiai jellemvonásai a Szigetköz példáján. – MTA Doktori Értekezés, Kézírat, 172 pp.

KEVEY B. (1993): A Szigetköz ligeterdeinek összehasonlító-cönológiai vizsgálata. – Kandidátusi értekezés tézisei. Pécs. 210. MÉSZÁROS F., SIMON T., RONKAY L., VIDA A. & BÁLDI A. (1994): The Characterisation of and the Threat to Terrestrial and Partially Aquatic Habitats, The Impact of GNBS and within that, of Variant C. – Counter-Memorial of the Republic of Hungary, Annexes Scientific Reports and Studies 4 (2): 724–745. 211. CSIKY J. (1997): A Botrychium virginianum (L.) SW. fotocönológiai és ökológiai vizsgálata a kunfehértói holdrutás erdőben. – Kitaibelia 2: 56–68. 212. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.

KEVEY B. & HORVÁT A. O. (1993): Die geobotanischen Verhältnisse der Zákányer Hügel. – Dissertationes Botanicae 196: 185–190. 213. KIRÁLY G. (2006): Nyugat-magyarországi peremvidék. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 339368.

KEVEY B. & ALEXAY Z. (1994): A Szigetköz dárdás nádtippanos-fűzlápjai. – Acta Agr. Óváriensis 36: 7–22. 214. LÁJER K. (1998): Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. – Tilia 6: 84–238. 215. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.

KEVEY B. (1995): Adatok a bükk (Fagus sylvatica L.) alföldi elterjedéséhez az atlanti kortól napjainkig. – Bot. Közlem. 82: 9–25. 216. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? – Bot. Közlem. 84: 33–40. 217. AJKAI A. (1998): Vegetation mapping as a base of botanical gis applications I. Vegetation map of the Atak forest (SW Hungary). – Acta Bot. Hung. 41: 171–192. 218. BÖLÖNI J., KERTÉSZ É., KIRÁLY G. & VIRÓK V. (2000): A Fekete- és Fehér-Körös menti erdők botanikai értékei. – Kitaibelia 5 (1): 177–187. 219. CSIKY J. (2003): A Nógrád-Gömöri bazaltvidék flórája és vegetációja. – Tilia 11: 167–339. 220. CSIKY J. (2004): A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése. – Pécsi Tudományegyetem TTK Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék, Pécs, 451 pp.

KEVEY B. (1995): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VII. – Bot. Közlem. 82: 45–53. 221. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? – Bot. Közlem. 84: 33–40. 222. LÁJER K. (1998): Az Aldrovanda vesiculosa L. újabb előfordulása és egyéb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 3: 263–274. 223. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 224. BÖLÖNI J., KERTÉSZ É., KIRÁLY G. & VIRÓK V. (2000): A Fekete- és Fehér-Körös menti erdők botanikai értékei. – Kitaibelia 5 (1): 177–187. 225. KIRÁLY A. & KIRÁLY G. (2000): A Délnyugat-Kisalföld növényföldrajzi kutatásának előzetes eredményei. – Kitaibelia 5 (2): 307–311. 226. BARINA Z. (2000): Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata I. – Kitaibelia 5 (2): 313–318. 227. KERTÉSZ É. (2000): Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához. – Békés Megyei Múz. Közlem. 21: 5–48. 228. PINKE GY. (2001): Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 6 (2): 381–400. 229. PURGER D. (2002): Adatok a Baranyai-, Geresdi- és Szekszárdi-dombság flórájához. – – In: SALAMONALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 283–296. 230. PÁL R. (2002): Gyomflorisztikai ritkaságok a Mecseki flórajárás területéről. – Kitaibelia 7 (2): 225–230. 231. PINKE GY., SCHMIDT D., SCHMIDMAJER Á., KIRÁLY G. & UGHY P. (2003): Adatok a Dunántúliközéphegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. – Kitaibelia 8 (1): 161–184. 232. CSISZÁR Á. (2005): A kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora DC.) és a keresztlapu (Erechtites hieracifolia RAF. ex DC.) allelopatikus hatásának vizsgálata, rövid áttekintéssel a vizsgált fajok morfológiájára, valamint európai és hazai előfordulásukra. – Kanitzia 13: 81–98.

BARTHA D., KEVEY B., MORSCHHAUSER T. & PÓCS T. (1995): Hazai erdőtársulásaink. – Tilia 1: 8–85. 233. BAGI I. (1997): Átalakuló homoki vegetáció a Duna-Tisza közén. – Kitaibelia 2: 253–264. 234. HORÁNSZKY A. (1998): Alföldi tölgyeseink problémái a gyakorlati erdészet és természetvédelem, valamint az elmélet szemszögéből. – Erd. Kut. 88: 67–80. 235. BORHIDI A. (1999): Az ismételt társulásfelvételezés buktatói avagy megjegyzések Horánszky András cikkéhez. – Kitaibelia 4: 357–366. 236. FEKETE G. (1999): Botanika, erdészet, természetvédelem. – Kitaibelia 4: 347–355. 237. NAGY J. (1999): A Börzsöny-hegység szurdokerdei. – Kitaibelia 4: 301–310. 238. VOJTKÓ A. (2001): A Bükk hegység flórája. – Sorbus Kiadó, Eger, 340 pp. 239. KULCSÁR L. (2004): A sitkei láp- és mocsárrétek vegetációja. – Kanitzia 12: 151–179. 240. KIRÁLY G. (2006): Nyugat-magyarországi peremvidék. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 339368. 241. MOLNÁR ZS. & VARGA Z. (2006): Dunai Alföld. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 151-195.

BORHIDI A. & KEVEY B. (1996): An annotated checklist of the Hungarian plant communities II. – In: BORHIDI A. (ed.), Critical revision of the Hungarian plant comuunities. Janus Pannonius University, Pécs, pp. 95–138. 242. BALOGH L. (2000): Japánkeserűfű-állományok társulástani vizsgálatának egy módszere és tapasztalatai. – Kitaibelia 5 (1): 79–82. 243. FEKETE G. (1997): Mészkedvelő és melegkedvelő tölgyesek. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 146– 147. 244. FEKETE G. (1997): Száraz mészkerülő tölgyesek. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 150–152. 245. HORÁNSZKY A. (1998): Alföldi tölgyeseink problémái a gyakorlati erdészet és természetvédelem, valamint az elmélet szemszögéből. – Erd. Kut. 88: 67–80. 246. LÁJER K. (1998): Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. – Tilia 6: 84–238. 247. SZMORAD F. (1998): Vegetációosztályozás és vegetációtérképezés középhegyséági erdőkben. – Kitaibelia 3: 311–313. 248. BORHIDI A. (1999): Az ismételt társulásfelvételezés buktatói avagy megjegyzések Horánszky András cikkéhez. – Kitaibelia 4: 357–366. 249. FEKETE G. (1999): Botanika, erdészet, természetvédelem. – Kitaibelia 4: 347–355. 250. KOŠIR, P. & MARINČEK, L. (1999): Predhodno poročilo o raziskavah javorjevih gozdov v Sloveniji (Preliminary report on research of maple forests in Slovenia). – Acta Biol. Slovenica, Ljubljana 42 (3): 53–58. 251. HORÁNSZKY A. (2000): Válasz Borhidi Attilia és Fekete Gábor akadémikusok kritikájára. – Kitaibelia 5: 221–226. 252. KIRÁLY G. (2001): A Fertőmelléki-dombsor vegetációja. – Tilia 10: 181–357. 253. ČUŠIN, B. (2002): Pionirski gozdovi belega gabra (Carici albae-Carpinetum betuli ass. nova) na holocenskih terasah Nadiže. – Hacquetia 1 (1): 91–107. 254. KÉZDY P. (2002): Taxonómiai vizsgálatok a hazai molyhos tölgy alakkörön. – Kitaibelia 7 (2): 109–117. 255. BALÁZS, P. (2003): Az Északi-középhegység Alnion glutinoso-incanae-jának szüntaxonómiai ismeretéhez. – Kitaibelia 8 (1): 43–46. 256. BOHN, U., GOLLUB, G., HETTWER, CH., NEUHÄUSLOVÁ, Z., SCHLÜTER, H. & WEBER, H. (2003): Karte der natürlichen Vegetation Europas. – Landwirtschaftsverlag, Bonn, 655 pp. 257. JUHÁSZ M. & DÉNES A. (2005): Biomonitoring of alluvial willow forests. – Natura Somogyiensis 7: 11–18.

KEVEY B. & ALEXAY Z. (1996): A Szigetköz tőzegpáfrányos-égerlápjai (Thelypteridi-Alnetum). – Széchenyi István Főiskola, Győr. Tudományos Közlemények 7: 1–24. 258. LÁJER K. (1998): Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. – Tilia 6: 84–238. 259. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.

KEVEY B. & ALEXAY Z. (1996): A Szigetköz mocsári sásos-égerlápjai (Carici acutiformis-Alnetum). – Természetvéd. Közlem. 3–4: 81–96. 260. HORVÁTH F. (1997): Milyenek a flórakutatás kilátásai a Kárpát-medencében? – Bot. Közlem. 84: 33–40. 261. LÁJER K. (1998): Bevezetés a magyarországi lápok vegetáció-ökológiájába. – Tilia 6: 84–238.

KEVEY B. (1997): A Doronicum orientale HOFFM. elterjedése Magyarországon. – Kitaibelia 2: 89–97. 262. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 263. KIRÁLY G. & HORVÁTH F. (2000): Lehetőségek a magyarországi flóratérképezés hálórendszerének megválasztására. – Kitaibelia 5 (2): 357–368. 264. KOVÁCS J. A. (2000): Flóratérképezési vizsgálatok a Déli-Bakonyban. – Kanitzia 8: 19–37. 265. BARINA Z. (2004): A Dunántúli-középhegység növényföldrajzának főbb jellemzői. – Flora Pannonica 2 (20): 37–55.

KEVEY B. (1997): A Nyugati-Mecsek szurdokerdei [Scutellario altissimaeAceretum (HORVÁT A. O. 1958) SOÓ & BORHIDI in SOÓ 1962]. – In: BORHIDI A. & SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in annoversario nonagesimo nativitatis 1907–1997. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 75–99. 266. NAGY G., GERGELY T. & TÓTH I. ZS. (1998): Új adatok az Epipactis-fajok mecseki előfordulásaihoz. – Kitaibelia 3: 249–251. 267. NAGY G. (2001): A Nyugat-Mecsek botanikai értékei. – Folia Comloensis 10: 143–152. 268. CSIKY J. (2003): A Nógrád-Gömöri bazaltvidék flórája és vegetációja. – Tilia 11: 167–339. 269. NAGY G. (2004): A Melegmány-völgy Természetvédelmi Területen és közvetlen környékén megfigyelt védett növényfajok (Mecsek hegység). – Folia Comloensis 13: 87–92. 270. KOŠIR, P. & SURINA, B. (2005): Paeonio officinalis-Tilietum platyphylli – nova združba gozdov plemenitih listavcev v Cicariji (Jugozahodna Slovenija). – In: DAROVEC, V. R. (red.): Meje in konfini. Založba Annales, Koper, pp. 345–366. 271. KOŠIR, P. (2005): Forests of valuable broad-leaved trees on non-carbonate bedrock in Slovenia (Dryopterido affini-Aceretum pseudoplatani ass. nova hoc loco. – Hacquetia 4 (1): 61–89.

KEVEY B. (1997): A szentegáti bükkállomány társulási viszonyai. – A Dráva természeti Értékeit Kutatók Konferenciája. Pécs, 1997. március 20–21. Az előadások összefoglalója pp. 13. 272. ORTHMANN-AJKAI A. & DÉNES A. (1997): A baranyai Dráva holtágak védett és ritka növényei. – Kitaibelia 2: 227–229. 273. AJKAI A. (1998): Vegetation mapping as a base of botanical gis applications I. Vegetation map of the Atak forest (SW Hungary). – Acta Bot. Hung. 41: 171–192.

BAGI I., BARTHA D., BARTHA S., BORHIDI A., CZIMBER GY., FACSAR G., FEKETE G., HORVÁTH A., KEVEY B., KOVÁCS J. A., MOLNÁR ZS., NOSEK J., RADICS L., RÉDEI T., SEREGÉLYES T., SZMORAD F. & VARGA Z. (1997): Az általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR). – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 49–256. 274. HORÁNSZKY A. (1998): Alföldi tölgyeseink problémái a gyakorlati erdészet és természetvédelem, valamint az elmélet szemszögéből. – Erd. Kut. 88: 67–80.

KEVEY B. (1997): Alföldi gyertyános-tölgyesek és üde gyöngyvirágostölgyesek. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 130–132. 275. BALOGH M. (2001): Az úszóláp-szukcesszió kérdései II. Az úszólápok növényzetének szukcessziója. – Kitaibelia 6 (2): 291–297.

KEVEY B. (1997): Fűz- és nyírlápok. – In: FEKETE G., MOLNÁR ZS. & HORVÁTH F. (szerk.): Nemzetközi biodiverzitás-monitorozó rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 118–119. 276. FEKETE G. (1999): Botanika, erdészet, természetvédelem. – Kitaibelia 4: 347–355.

SZABÓ L. GY. & KEVEY B. (1997): Allelochemical potential and tannin levels in leaves of Quercus, Fagus, and Carpinus. – In: BORHIDI A. & SZABÓ L. GY. (szerk.): Studia Phytologica Jubilaria. Dissertationes in honorem jubilantis Adolf Olivér Horvát Doctor Academiae in annoversario nonagesimo nativitatis 1907–1997. Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 101–105. 277. CSERESNYÉS I., CSONTOS P. & BÓZSING E. (2006): Stand age influence on litter mass of Pinus nigra plantations on dolomite hills in Hungary. – Can. J. Bot. 84: 363–370.

KEVEY B. (1998): A szentegáti bükkállomány társulási viszonyai. – Janus Pannonius Múz. Évk. 41–42 (1996–1997): 13–26. 278. AJKAI A. (1998): Vegetation mapping as a base of botanical gis applications I. Vegetation map of the Atak forest (SW Hungary). – Acta Bot. Hung. 41: 171–192. 279. AJKAI A. (1999). A Dráva-holtágak fátlan növénytársulásai. – Janus Pannonius Múz. Évk. 43 (1998): 27– 39. 280. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 281. CSIKY J. (2003): A Nógrád-Gömöri bazaltvidék flórája és vegetációja. – Tilia 11: 167–339.

KEVEY B. (1998): A Szigetköz erdeinek szukcessziós viszonyai. – Kitaibelia 3: 47–63. 282. PINKE GY. (2001): Gyomvegetáció-vizsgálatok a Kisalföldön külterjes termelési viszonyok mellett II. Tarlók, kapáskultúrák; életforma- és flóraelem-vizsgálatok. – Növénytermelés 50 (1): 17–29. 283. PINKE GY. (2001): Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 6 (2): 381–400. 284. LOVÁSZ GY. (2002): Az ártéri elöntés gyakorisága a Tiszán Szolnok térségében 1876–2000 között. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 677–684. 285. ORTMANN-NÉ AJKAI A. (2002): Ökológiai mutató-párok alkalmazása ártéri társulások vizsgálatában. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 485–491. 286. FODOR L., PÁL-FÁM F. & RIMÓCZI I. (2002): Szigetközi keményfaligetek mikológiai jellemzése. – Kitaibelia 7 (2): 141–145. 287. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 288. SZABÓ M. (2004): Természet-közeli élőhelyek változása a Szigetközben a Duna elterelését követően: állapotfelmérés és előrejelzés. – In: DÖVÉNYI Z. & SCHWEITZER F.(eds.): Táj és környezet. Tiszteletkötet a 75 éves Marosi Sándornak. Budapest, pp: 45–63. 289. SZABÓ M., TIMÁR G. & GYŐRI H. (2004): A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése - a tájhasználat és a vizes élőhelyek változásai. Tájökológiai Lapok 2 (2): 267–286 290. SZABÓ M. (2005): Vizes élőhelyek tájökológiai jellemvonásai a Szigetköz példáján. – MTA Doktori Értekezés, Kézírat, 172 pp.

KEVEY B. & BORHIDI A. (1998): Top-forest (Aconito anthorae-Fraxinetum orni) a special ecotonal case in the phytosociological system (Mecsek mts, South Hungary). – Acta Bot. Hung. 41: 27–121.

291. SALAMON-ALBERT É. (2002): A zonalitási jelleg és az ökológiai indikátorérték spektrumok. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 589–605. 292. KOŠIR, P. (2005): Forests of valuable broad-leaved trees on non-carbonate bedrock in Slovenia (Dryopterido affini-Aceretum pseudoplatani ass. nova hoc loco. – Hacquetia 4 (1): 61–89. 293. KOŠIR, P. & SURINA, B. (2005): Paeonio officinalis-Tilietum platyphylli – nova združba gozdov plemenitih listavcev v Cicariji (Jugozahodna Slovenija). – In: DAROVEC, V. R. (red.): Meje in konfini. Založba Annales, Koper, pp. 345–366. 294. BORHIDI A. (2006): Dél-Dunántúl. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 371-393.

KEVEY B., BORHIDI A. & KLUJBER K. (1998): Belső-Somogy homoki bükkösei (Leucojo verno-Fagetum KEVEY & BORHIDI 1992). – Somogyi Múz. Közlem. 13: 241–256. 295. CSIKY J. (2003): A Nógrád-Gömöri bazaltvidék flórája és vegetációja. – Tilia 11: 167–339.

KEVEY B. & TÓTH I. ZS. (1998): A Stachys alpina L. magyarországi elterjedése. – Kitaibelia 3: 213–218. 296. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp. 297. KIRÁLY G. & HORVÁTH F. (2000): Lehetőségek a magyarországi flóratérképezés hálórendszerének megválasztására. – Kitaibelia 5 (2): 357–368. 298. VOJTKÓ A. (2001): A Bükk hegység flórája. – Sorbus Kiadó, Eger, 340 pp.

DÉNES A., KEVEY B., ORTMANN-AJKAY A. & PÁLFAI L. (1998): A Dráva-sík védelmet érdemlő területei. – Janus Pannonius Múz. Évk. 41–42 (1996– 1997): 5–12. 299. FARKAS S. (1999): Magyarország védett növényei. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 416 pp.

BORHIDI A., KEVEY B. & VARGA Z. (1999): Checklist of the higher syntaxa of Hungary. – Annali di Botanica 57: 159–166. 300. BOHN, U., GOLLUB, G., HETTWER, CH., NEUHÄUSLOVÁ, Z., SCHLÜTER, H. & WEBER, H. (2003): Karte der natürlichen Vegetation Europas. – Landwirtschaftsverlag, Bonn, 655 pp.

KEVEY B. (1999): Újabb montán reliktum faj a magyar flórában: Ranunculus nemorosus DC. – Kitaibelia 4 (2): 271–272. 301. GALAMBOS I., BAUER N. & MÉSZÁROS A. (2000): A Ranunculus nemorosus DC. újabb előfordulásai a Bakonyban. – Kitaibelia 5 (2): 335–337. 302. BAUER N. (2001): Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról. – Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, Zirc 17 (1998): 21–35. 303. KIRÁLY G. (2003): Kiegészítések a Ranunculus polyanthemos L. s. l. alakkör ismeretéhez. – Flora Pannonica 1: 58–67. 304. BAUER N. (2004): Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról II. – Kitaibelia 9 (1): 187–206.

KEVEY B. (1999): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Szigetköz növényvilágára. – Moson Megyei Műhely 2 (2): 75–95. 305. LOVÁSZ GY. (2002): Az ártéri elöntés gyakorisága a Tiszán Szolnok térségében 1876–2000 között. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 677–684. 306. VILISICS F., SÓLYMOS P. & HORNUNG E. (2005): Measuring fluctuating asymmetry of the terrestrial isopod Trachelipus rathkii (Crustacea: Isopoda, Oniscidea). – European Journal of Soil Biology 41: 85–90.

KEVEY B. (1999): Dombvidéki égerligetek [Podagrafüves égerliget (AegopodioAlnetum V. KÁRPÁTI, I. KÁRPÁTI & JURKO 1961), Sásos égerliget (Carici pendulae-Alnetum BORHIDI & KEVEY 1996), Hegyi égerliget (Carici brizoidis-Alnetum I. HORV. 1938 em. OBERD. 1953), Kőrisliget (Carici remotae-Fraxinetum KOCH ex FABER 1936), Sík vidéki égerliget (Paridi quadrifoliae-Alnetum KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – In: BORHIDI A. & SÁNTA A. (szerk.): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143–150. 307. SRAMKÓ G., VOJTKÓ A. & MAGOS G. (2004): A Mátra-hegység kőrises égerligete. – In: SZABÓ I., HERMANN T. & SZALÓKY I. (szerk.): Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VI. Keszthely, 2004. február 26–29. Előadások és poszterek, Összefoglaló kötet, pp. 81.

KEVEY B. & HUSZÁR ZS. (1999): A Háros-sziget fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – Természetvédelmi Közlem. 8: 37–48. 308. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.

KIRÁLY G. & KEVEY B. (1999): Hamvas éger – Alnus incana (L.) MOENCH. – Tilia 7: 24–36. 309. VOJTKÓ A. (2001): A Bükk hegység flórája. – Sorbus Kiadó, Eger, 340 pp. 310. BODONCZI L. (2003): A hamvas éger (Alnus incana [L.] MOENCH.) elterjedése Vas megyében. – Flora Pannonica 1: 108–117.

KIRÁLY G. & KEVEY B. (1999): Fekete ribiszke – Ribes nigrum L. – Tilia 7: 154–162. 311. VOJTKÓ A. (2001): A Bükk hegység flórája. – Sorbus Kiadó, Eger, 340 pp. 312. CSÁK P., SZÉNÁSI V. & KUN A. (2004): Florisztikai adatok a Gödöllői-dombság területéről I. – Kitaibelia 9 (1): 131–142.

BORHIDI A., CSETE S., CSIKY J., KEVEY B., MORSCHHAUSER T., SALAMONALBERT É. (2000): Talaj és természetes növényzet. Bioindikáció és természetesség a növénytársulásokban. – In: VIRÁGH K. & KUN A. (szerk.): Vegetáció és dinamizmus. A 70 éves Fekete Gábort köszöntik tanítványai, barátai és munkatársai. MTA–ÖBKI, Vácrátót, pp.: 159–194. 313. KIRÁLY G. (2001): A Fertőmelléki-dombsor vegetációja. – Tilia 10: 181–357. 314. ORTMANN-NÉ AJKAI A. (2002): Ökológiai mutató-párok alkalmazása ártéri társulások vizsgálatában. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 485–491. 315. BARCZI A., VONA M. & BAUER N. (2003): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjeshegyen. – Bot. Közlem. 89 (2002): 33–48. 316. CSONTOS P. & TAMÁS J. (2005): Tájidegen fajok által meghatározott spontán erdősödő területek növényzetének vizsgálata. – Kanitzia 13: 69–79.

KEVEY B. (2000): A Ranunculus nemorosus DC. társulási viszonyai Magyarországon. – Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, Zirc 15: 7–16. 317. BAUER N. (2001): Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról. – Fol. Mus. Hist. Nat. Bakonyiensis, Zirc 17 (1998): 21–35. 318. FEKETE G. (2006): Dunántúli-középhegység. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 303-335.

KEVEY B. (2000): A Szigetköz erdei. – Habilitációs Értekezés (Kézírat). Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, 65 pp. 319. LOVÁSZ GY. (2002): Az ártéri elöntés gyakorisága a Tiszán Szolnok térségében 1876–2000 között. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 677–684.

KEVEY B. & HORVÁT A. O. (2000): Pótlások és kiegészítések „A Mecsekhegység és déli síkjának növényzete” ismeretéhez (1972–2000). – Folia Comloensis 9: 5–70. 320. NAGY G. (2001): A Nyugat-Mecsek botanikai értékei. – Folia Comloensis 10: 143–152. 321. PURGER D. (2002): Adatok a Baranyai-, Geresdi- és Szekszárdi-dombság flórájához. – In: SALAMONALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 283–296. 322. PÁL R. (2002): Gyomflorisztikai ritkaságok a Mecseki flórajárás területéről. – Kitaibelia 7 (2): 225–230. 323. NAGY G. (2004): A Melegmány-völgy Természetvédelmi Területen és közvetlen környékén megfigyelt védett növényfajok (Mecsek hegység). – Folia Comloensis 13: 87–92. 324. SRAMKÓ G. (2004): „Dunántúli” közép-dunai flóraválasztós fajok a Matricum flórájában. – Kitaibelia 9 (1): 31–56.

KEVEY B. & TÓTH I. (2000): A hazai Alsó-Duna-ártér gyertyános-tölgyesei (Carpesio abrotanoidis-Carpinetum). – Tilia 9: 128–162. 325. BORHIDI A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp. 326. MOLNÁR ZS. & VARGA Z. (2006): Dunai Alföld. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 151-195.

KEVEY B. & TÓTH I. (2000): Adatok a hazai Alsó-Duna-ártér flórájához. Angaben zur Flora des Donau-Überschwämmungsraumes von Süd-Ungarn. – Kitaibelia 5 (1): 131–143. 327. MOLNÁR ZS. & VARGA Z. (2006): Dunai Alföld. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 151-195.

KEVEY B. (2001): A Carex strigosa HUDS. magyarországi elterjedése. – Kitaibelia 6 (1): 37–44. 328. FELFÖLDY L. (2002): Sás-határozó. – Kitaibelia 7 (1): 1–99. 329. SRAMKÓ G. (2004): „Dunántúli” közép-dunai flóraválasztós fajok a Matricum flórájában. – Kitaibelia 9 (1): 31–56. 330. BARINA Z. (2004): A Dunántúli-középhegység növényföldrajzának főbb jellemzői. – Flora Pannonica 2 (20): 37–55.

KEVEY B. (2001): Montán elemek a Baranyai-Dráva-sík erdeiben. Montane Elemente in den Wäldern der Baranyaer-Drau-Ebene. – Kitaibelia 6 (2): 295–317. 331. SRAMKÓ G. (2004): „Dunántúli” közép-dunai flóraválasztós fajok a Matricum flórájában. – Kitaibelia 9 (1): 31–56. 332. MOLNÁR ZS. & VARGA Z. (2006): Dunai Alföld. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 151-195.

KEVEY B. (2001): Adatok Magyarország flórájának és vegetációjának ismeretéhez VIII. Angaben zur Kenntnis der Flora und Vegetation Ungarns VIII. – Bot. Közlem. 88 [megjelent: 2002]: 95–105. 333. BAUER N. (2004): Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról II. – Kitaibelia 9 (1): 187–206. 334. MESTERHÁZY A. & VIDÉKI R. (2004): A gyökerező erdeikáka (Scirpus radicans SCHKUHR) előfordulása Magyarországon. – Flora Pannonica 2 (20): 129–139. 335. CSISZÁR Á. (2005): A kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora DC.) és a keresztlapu (Erechtites hieracifolia RAF. ex DC.) allelopatikus hatásának vizsgálata, rövid áttekintéssel a vizsgált fajok morfológiájára, valamint európai és hazai előfordulásukra. – Kanitzia 13: 81–98.

KEVEY B. & BORHIDI A. (2001): Egy új erdőtársulás a Bakonyban (Veratro nigri-Fraxinetum orni). – Bakonyi Természettud. Múz. Közlem. Zirc (Fol. Mus. Hist.-Nat. Bakonyiensis, Zirc) 17 (1998): 37–54. 336. MÉSZÁROS A. & SIMON P. (2002): Adatok a Déli-Bakony flórájához II. – Kitaibelia 7 (2): 183–186. 337. MÉSZÁROS A. & SIMON P. (2003): Adatok a Déli-Bakony flórájához III. – Kitaibelia 8 (1): 113–116. 338. BAUER N. (2004): Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról II. – Kitaibelia 9 (1): 187–206.

KEVEY B. (2002): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz tölgy-kőris-szil ligeteire (Pimpinello majoris-Ulmetum KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen Donau-Umleitung auf die EichenEschen-Ulmen-Auen (Pimpinello majoris-Ulmetum) in Felső-Szigetköz (in der Oberen-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. – Kanitzia 9: 227–249. 339. CSISZÁR Á. (2005): A kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora DC.) és a keresztlapu (Erechtites hieracifolia RAF. ex DC.) allelopatikus hatásának vizsgálata, rövid áttekintéssel a vizsgált fajok morfológiájára, valamint európai és hazai előfordulásukra. – Kanitzia 13: 81–98. 340. SZABÓ M., H. DARABOS G. & VERES É. (2004): Új tájelemek megjelenése a Duna szigetközi szakaszán: a Duna-meder övzátonyai. – In: BARTON, G. & DORMÁNY, G. (szerk.): II. Magyar Földrajzi konferencia, Szeged, 2004. szeptember 2–4. Összefoglalók. CD-ROM, ISBN 963-482-687-3. 341. SZABÓ M., TIMÁR G. & GYŐRI H. (2004): A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése - a tájhasználat és a vizes élőhelyek változásai. – Tájökológiai Lapok 2 (2): 267–286 342. SZABÓ M. & VERES É. (2004): Az ártéri tájszerkezet változása az ásványrárói ágrendszer példáján. – In. FÜLEGY GY. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében: Víz a tájban. Gödöllő, pp: 214–219. 343. SZABÓ M. (2005): Vizes élőhelyek tájökológiai jellemvonásai a Szigetköz példáján. – MTA Doktori Értekezés, Kézírat, 172 pp. 344. SZABÓ M. (2006): Tájszerkezeti változások a Szigetközben a mező- és erdőgazdálkodás és a Duna elterelésének hatására. Tiszteletkötet Keveiné Bárány Ilona 65. születésnapjára. (in press) 345. SZABÓ M. (2006): Szigetközi övzátonyok tájökológiai szempontú vizsgálata és értékelése. Tiszteletkötet Précsényi István 80. születésnapjára. (in press) 346. SZABÓ M. (2006): A vegetáció foltmintázata és a szukcesszió lehetséges útjai a Szigetközben a lipóti övzátony példáján. III. Magyar Földrajzi Konferencia, Budapest, 2006. szeptember 6–7. CD-ROM. MTA FKI. IBSN 963 9545 12 0. 347. SZABÓ M. (2006): Tájszerkezeti változások a Felső-Szigetközben az elmúlt 20 évben. Földrajzi Közlemények. (in press)

KEVEY B. (2002): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz csigolya bokorfűzeseire (Rumici crispi-Salicetum purpureae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 415–429. 348. LOVÁSZ GY. (2002): Az ártéri elöntés gyakorisága a Tiszán Szolnok térségében 1876–2000 között. – In: SALAMON-ALBERT É. (szerk.): Magyar Botanikai Kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs, pp. 677–684.

KEVEY B. & CSETE S. (2003): Gondolatok a Dráva zátonyainak vegetációjáról. – In: MOLNÁR ZS. (szerk.) I. MÉTA-túra. MTA ÖBKI, Vácrátót (Kézírat). 349. MOLNÁR ZS. & VARGA Z. (2006): Dunai Alföld. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 151-195.

KEVEY B. (2004): A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fehér nyárligeteire (Senecioni sarracenici-Populetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996). Wirkung der slowakischen Donau-Umleitung auf die Weißpappel-Auen (Senecioni sarracenici-Populetum albae) in FelsőSzigetköz (in der Oberen-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. – Kanitzia 12: 177–195. 350. VILISICS F., SÓLYMOS P. & HORNUNG E. (2005): Measuring fluctuating asymmetry of the terrestrial isopod Trachelipus rathkii (Crustacea: Isopoda, Oniscidea). – European Journal of Soil Biology 41: 85–90.

Hivatkozások Magyar nyelvű folyóiratban Magyar nyelvű konferenciaösszefoglalóban Magyar nyelvű könyvben Akadémiai doktori tézisekben Idegen nyelvű folyóiratban Idegen nyelvű konferencia-összefoglalóban Idegen nyelvű könyvben Összesen

db 194 4 111 6 27 1 7 350

Fentiek szerint a pályázó 350 hivatkozást tart nyilván. A citációk száma azonban ennél minden bizonnyal nagyobb. Nagyrészt egyes folyóiratok nehézkes elérési módja miatt nem sikerült a teljes citációs jegyzéket összeállítani. Mindez elsősorban a szomszédos országok (Ausztria, Szlovákia, Románia, Horvátország, Szlovénia) szakirodalmára vonatkozik, de távolabbról (Csehország, Svájc, Németország, Olaszország, Spanyolország, USA) is kértek a pályázó dolgozataiból különnyomatokat.