KÉSZÜLT december

NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.11. (EGYEZTETÉSI TERV)

RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

FELTERJESZTŐ KÉSZÍTTETŐ TERVEZŐ KONZORCIUMVEZETŐ, SZAKTERVEZŐ

ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SOLVEX – BME KONZORCIUM SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft.

KONZORCIUMI TÁRS, SZAKTERVEZŐ

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATOK

Gór

Nagygeresd

Bő

Vámoscsalád

Chernelházadamonya

Csáfordjánosfa

Répceszentgyörgy

Répceszemere

Hegyfalu

Répcelak

Mesterháza

Tompaládony

Vasegerszeg

KÉSZÜLT

2014. december


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

A NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV KÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG 1012 Budapest, Márvány utca 1/D +36 1 225 4400 Faxszáma [email protected] Honlap

Címe Telefonszáma E-mail címe

+36 1 201 2482 www.ovf.hu

KÉSZÍTTETŐ Címe Telefonszáma E-mail címe Témafelelős Témafelelős helyettes Ellenjegyezte

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 9021 Győr, Árpád út 28-32. +36 96 500 000 Faxszáma +36 96 500 063 [email protected] Honlap www.eduvizig.hu Dunai Ferenc osztályvezető Maller Márton Németh József igazgató TERVEZŐ SOLVEX - BME KONZORCIUM KONZORCIUMI VEZETŐ, SZAKTERVEZŐ

Címe Telefonszáma E-mail címe Ügyvezető Felelős tervező

Címe Telefonszáma E-mail címe Projektvezető Témafelelős

SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft. 9700 Szombathely, Vízöntő utca 9/C fszt. 1. +36 94 508 650 Faxszáma +36 94 508 648 [email protected] Honlap www.solvex.hu Déri Zsolt Déri Lajos VZ-TER 18-0295 Tervező Kránitz Tibor munkatárs KONZORCIUMI TÁRS, SZAKTERVEZŐ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. +36 1 463 1164 Faxszáma [email protected] Honlap Dr. Józsa János tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Krámer Tamás Közreműködők egyetemi docens

2 / 65

+36 1 463 1879 www.vit.bme.hu Dr. Homoródi Krisztián adjunktus, Torma Péter tanársegéd


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM 2.1.

A mederszakasz hidrodinamikai modellvizsgálata ............................................................................. 46

BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................... 5

2.1.1.

A modell felépítése ............................................................................................................................. 46

1.

A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE .................................................................................... 6

2.1.2.

Az NQ1% vízhozamú árvíz lefolyása .................................................................................................. 46

1.1.

A terv területi hatálya, szükségessége ................................................................................................... 6

2.1.3.

Felszíngörbe ........................................................................................................................................ 47

1.1.1.

A nagyvízi mederkezelési terv célja ..................................................................................................... 6

2.1.4.

Alkalmazott simaságok ....................................................................................................................... 48

1.1.2.

A nagyvízi mederkezelési terv hatálya ................................................................................................. 6

2.1.5.

Numerikus megoldás .......................................................................................................................... 48

1.1.3.

A nagyvízi mederkezelési terv szükségessége ...................................................................................... 6

2.2.

A nagyvízi meder zonációjának meghatározása ................................................................................. 48

1.2.

Tulajdonviszonyok................................................................................................................................. 7

2.3.

A lefolyási viszonyok romlása, a feltöltődés és a medermélyülés okainak értékelése, tendenciája ... 49

1.3.

Területrendezési és településszerkezeti tervek ...................................................................................... 7

2.3.1.

A vízfolyás medrének hosszú távú, horizontális irányú változásai .................................................... 49

1.3.1.

Országos Területrendezési Terv ........................................................................................................... 7

2.3.2.

A vízfolyás medrének hosszú távú, vertikális irányú változásai ........................................................ 51

1.3.2.

Megyei területrendezési terv ................................................................................................................. 9

2.3.3.

A vízfolyás hullámterének változása, az akkumuláció mértéke a szabályozásokat követően............ 51

1.3.3.

Településszerkezeti tervek .................................................................................................................. 10

2.4.

1.4.

Egyéb tervek, előírások ....................................................................................................................... 12

Nemzetközi kitekintés, a hasonló adottságú nagyvízi medrek kezelési, területhasználati, beépítési módjai, szabályozási törekvések ......................................................................................................... 51

1.4.1.

Körzeti erdőtervek, erdőtervek ........................................................................................................... 12

2.4.1.

Nagyvízi meder rendezése hasznosítási funkciók szerint ................................................................... 54

1.4.2.

Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve ............................................................. 14

2.4.2.

Építési alternatívák a nagyvízi mederben ........................................................................................... 56

1.4.3.

Natura 2000 érintettség, fenntartási tervek ......................................................................................... 17

2.5.

Az árvizek levezetését befolyásoló beépített területek vizsgálata ....................................................... 56

1.4.4.

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv ............................................................................................................... 18

2.5.1.

Általános adottságok ........................................................................................................................... 56

1.4.5.

Árvízkockázat kezelési tervek ............................................................................................................ 19

3.

ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK ......................................................................... 57

1.4.6.

Határvízi, illetve államhatárral kapcsolatos előírások ........................................................................ 20

3.1.

Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások .................................................................................................................. 57

1.4.7.

Létesítmények üzemeltetési utasításai ................................................................................................ 21

3.1.1.

1.4.8.

Ivóvízbázis-védőterülettel való érintettség ......................................................................................... 22

Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzése és javítása az érdesség csökkentésével ................................................................................................................................... 57

1.4.9.

Korábbi tervek, tanulmányok, megvalósult szabályozások és egyéb beavatkozások ........................ 22

3.1.2.

Nagyvízi levezető sávok kijelölése és növényzetszabályozás a hullámtéren ..................................... 57

1.5.

A mederszakasz részletes állapotismertetése ...................................................................................... 25

3.1.3.

Övzátony-rendezés, a mellékágrendszerek árvízlevezető képességének megőrzése és javítása ........ 57

1.5.1.

Hidrológiai viszonyok ......................................................................................................................... 25

3.1.4.

A hullámtéri feltöltődés csökkentése .................................................................................................. 58

1.5.2.

A vizsgált nagyvízi mederszakaszt határoló árvízvédelmi rendszerek ............................................... 39

3.1.5.

1.5.3.

Kanyarulati viszonyok, szabályozási művek és szabályozási szélesség jellemzése ........................... 43

Egyéb, az árvízi levezető képesség megőrzése szempontjából jelentős üzemeltetési és karbantartási feladatok ............................................................................................................................................. 58

1.5.4.

A vizsgált középvízi és nagyvízi meder szélessége, szelvények nedvesített területe ......................... 44

3.2.

1.5.5.

A vizsgált mederszakaszok hullámterének magassági viszonyai, állapotértékelése (nyári gátak, kiemelt utak stb.) ................................................................................................................................ 44

Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének fejlesztéséhez szükséges előírások és tervezett beavatkozások – fejlesztési feladatok, beavatkozások alátámasztása ................................................ 58

3.2.1.

1.5.6.

A vizsgált mederszakasz hajózhatósága ............................................................................................. 45

Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzése és javítása az érdesség tartós csökkentésével - fejlesztési feladatok ................................................................................................ 58 A nagyvízi levezető sávok kialakítása, a levezető mederszelvény bővítése - fejlesztési feladatok ... 59

1.5.7.

A mederszakasz használatának elemzése ........................................................................................... 45

3.2.2.

Építésjogi környezet............................................................................................................................ 46

3.2.3.

Övzátony-rendezés, a hullámtéri feltöltődés csökkentése, kezelése - fejlesztési feladatok ............... 60

1.5.8.

A nagyvízi mederszakaszon található tereptárgyak, építési műtárgyak jegyzéke és térképi ábrázolása, illetve ezek EOV koordinátái .......................................................................................... 46

3.2.4.

Az árvízhozamok megosztási lehetősége - fejlesztési feladatok ........................................................ 60

1.5.9.

3.2.5.

További árvízlevezető képesség javító beavatkozások - fejlesztési feladatok ................................... 60

2.

AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK ........................................................... 46

3.2.6.

Egyéb, az árvízi levezető képesség megőrzése szempontjából jelentős fejlesztési javaslatok ........... 60

3.3.

Az egyes változatokra a beavatkozások várható hatásainak értékelése ............................................. 61

TARTALOMJEGYZÉK

3 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

3.4.

Hajózás, veszteglés szabályai (úszóművek elhelyezése) ......................................................................63

3.4.1.

Hajózási hatósági előírások a kikötők, hajózási létesítmények engedélyezésére ...............................63

3.4.2.

Nagyvízi mederkezelési terv előírásai a hajózási létesítmények engedélyezésére vonatkozóan ........64

3.5.

Mederanyag kitermelés előírásai ........................................................................................................64

3.6.

Építési és erdőgazdálkodási előírások ................................................................................................64

3.7.

Az előírások érvényesítése a mederszakaszra vonatkozó más előírásokban .......................................64

3.7.1.

Erdőgazdálkodói kötelezettségek ........................................................................................................64

3.7.2.

Természetvédelem ...............................................................................................................................65

3.8.

Ütemezés ..............................................................................................................................................65

4.

IRATMELLÉKLETEK

4.1.

Tervezői nyilatkozat

4.2.

Numerikus hidrodinamikai modellvizsgálat

4.3.

Észrevételek, egyeztetési jegyzőkönyvek

4.4.

Véleményeltérések

5.

RAJZ- ÉS TÉRKÉPMELLÉKLETEK

5.1.

Áttekintő helyszínrajz

5.2.

Átnézetes helyszínrajzok

5.3.-5.4. Állapotrögzítő részletes helyszínrajzok területhasználatokkal 5.5.-5.6. Részletes helyszínrajzok a levezető sávokkal 5.7.

Hossz-szelvények

5.8

Mintakeresztszelvény

5.9.

Keresztszelvények (Völgyszelvények)

5.10.

Keresztszelvények (Középvízi szelvények, VO szelvények)

5.11.

Egyedi beavatkozások részlettervei

5.12.

Területhasználati előírások

6.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

4 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM intézkedések és beavatkozási lehetőségek vizsgálatát nemcsak közvetlenül az árvíz és belvíz által fenyegetett területeken kell elvégezni, hanem a teljes vízgyűjtőre kiterjesztve a csapadék-lefolyás és összegyülekezés lassítását, az előrejelzés és riasztás fejlesztésének lehetőségét is figyelembe kell venni.

BEVEZETŐ A magyar árvízvédelmi rendszer vízlevezető képessége, jórészt a vízgyűjtőkön és a hullámtereken bekövetkezett természeti folyamatokra és az emberi beavatkozásokra, valamint területhasználatokra visszavezethető okok miatt, nagymértékben romlott. Ez vezetett döntő részben ahhoz a helyzethez, hogy ugyanazon mennyiségű (vízhozamú) árvizek sokkal magasabban és veszélyesebben folynak le az árvízvédelmi töltések között. Ugyanakkor az is látható, hogy a külföldi beavatkozások megváltoztatják az árhullámok jellegét, több esetben sajnos kedvezőtlenül.

A nagyvízi mederkezelési terv a rendelkezésre álló legaktuálisabb adatok alapján a jelen környezeti állapotokat rögzíti a hatályos szabályozási körülményekkel. A hullámterek árvízlevezető kapacitását numerikus modellezéssel közelítjük. A vizsgálatok eredményeképpen kijelölésre kerülnek az áramlási zónák, és különböző beavatkozási lehetőségeket azonosítunk a hozamátbocsátás fokozására, a töltések terhelésének csökkentésére. A dokumentáció alapján koncepcionális együttműködések alakíthatók ki a hullámtéri területhasználók között.

A legtöbb folyónkon a kisvízszintek csökkenése figyelhető meg. Ez a folyamat az érkező hordalék és a hordalékmozgató képesség megváltozott arányára vezethető vissza. A nagyszabású kis- és középvíz szabályozások eredményeként a kis- és középvízi mederben megnövekedett a folyó energiája. A felső vízgyűjtőn elvégzett emberi beavatkozások ugyanakkor jelentősen lecsökkentették az érkező görgetett hordalékot. A megnövekedett energia és a relatívan kevesebb hordalékmennyiség törvényszerűen a meder beágyazódásához, süllyedéséhez vezetett. A hullámtér és az ágrendszerek vízszállítását igénybe vevő árhullámok ugyanakkor továbbra is egyre növekvő szinttel vonulnak le.

A tervet a jogszabályi előírásoknak megfelelően legalább hatévente felül kell vizsgálni.

A legtöbb folyónknál a 19. században megkezdett és azóta folyamatosan végrehajtott emberi beavatkozások kőművek építésével véget vetettek a meder vándorlásának, az elöntésektől való megvédés érdekében pedig töltésekkel megakadályozták az árvizek szétterülését. Ennek következményeként az a hordalékmennyiség, amely addig a széles ártéren megoszlott, ezt követően az árvízvédelmi töltések közötti területet tölti fel. A töltődés üteme tehát a korábbihoz képest jelentősen felgyorsult. A kis- és középvízszintek süllyedése miatt a korábban az év nagy részében víz alatt lévő kavicszátonyok hosszú időszakokra szárazra kerültek, aminek következtében megkezdődött rajtuk a szárazföldi növényzet megtelepedése. Árvizek idején a sűrű bokrok és fák a víz sebességét lecsökkentik, segítve ezzel a hordalék kiülepedését, ami a zátonyok intenzív feltöltődéséhez vezet. Az ezáltal leszűkülő árvízi szelvény miatt az árhullámok még nagyobb energiával terhelik a szabad szelvényt, ami a kisvízi meder beágyazódási folyamatát növeli. A kis- és középvízszintek süllyedése, ezáltal gyakran szárazra kerülő zátonyokon a növényzet elburjánzása és a feltöltődés tehát egymást erősítő folyamatként az árvízlevezető képesség jelentős romlását eredményezi. A hullámtéren és a szigeteken a 20. század közepéig tradicionális területhasználat volt a legeltetéses gazdálkodás. Jelenleg legtöbb folyónk hullámterét sűrű, kezeletlen erdő jellemzi. A jellemző kis- és nagyvízállások ellenkező irányú trendjei növelték a vízjátékot (legkisebb és legnagyobb vízszint közötti különbséget), ami ökológiai szempontból is kedvezőtlen. A főág és mellékágai közötti közvetlen felszíni kapcsolat egyre ritkábban alakult ki, csökkent a mellékágak víztérfogata, valamint a szárazföldi területek vízborításának tartóssága. Az árvizektől való mentesítés alapjait ma meghatározza, hogy a hazai védművek kiépítésére jellemző előírás, az átlagosan 100 évenként egyszer előforduló árvízi terheléssel szembeni biztonságos ellenállás megteremtése. Az 1 %-os hidrológiai eseményhez tartozó, a jelenlegi medermorfológia és érdesség mellett érvényes felszíngörbék alapján 2014-ben felülvizsgálatra, illetve ismételten meghatározásra került a magyarországi folyókra a mértékadó árvízszint (MÁSZ). Szinte valamennyi folyónkra a korábbi kiépítési szinthez viszonyított jelentős emelkedés figyelhető meg. A különböző valószínűségű árvízhozamokhoz tartozó árvízi terhelést jelentő vízszintek csak adott medermorfológia és érdesség mellett érvényesek. Az árvízi fejlesztések során ezért figyelembe kell venni a tervezésnél érvényes, a nagyvízi lefolyást befolyásoló jellemző medergeometriai, érdességi paramétereket, folyamatokat és területhasználatokat. Az EU 2000/60/EK Víz Keretirányelv és az azt kiegészítő 2007/60/EK Árvízi Irányelv szellemiségének megfelelően a kockázatok hatékony kezeléséhez szükséges a teljes vízgyűjtőben való gondolkodás. Az 5 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM Északon és délen többnyire nyílt ártér határolja a természetes állapotú folyómedret, mely szakasz a NYUDUVIZIG vagyonkezelésében áll. A Répce jobb partján 1,35 km, bal partján pedig 10,066 km Önkormányzati védtöltés épült ki, melyek célja öt Répce menti település védelme a vízfolyás árvizei ellen. A jobb parton 1,5 km, a bal parton 2,7 km elsőrendű töltés is határolja, melyek funkciója a lakott területek védelmén túl a völgyi vizek összeterelése a Répce árapasztó medrébe.

1. A MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE Az első fejezet célja az alapállapot rögzítése, a jelenleg érvényes szabályozások és természeti állapotok feltárása a vízügyi ágazat számára rendelkezésre álló legaktuálisabb geometriai és leíró adatbázisok alapján. 1.1. A terv területi hatálya, szükségessége

A rendelkezésre álló adatbázisok alapján a terv érintettségeit az 1. táblázat mutatja be.

A Duna 2013. évi árvízi tapasztalatainak hatására a kormány 1979/2013. (XII. 23.) a vízkárelhárítás és az öntözés hatékonyságának növelését biztosító intézkedésekről szóló határozatának 2. pontjában az árvízszintek további emelkedésének megakadályozása érdekében felhívta a belügyminisztert és a vidékfejlesztési minisztert a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.), valamint a nagyvízi medrek és a parti sávok hasznosításával és kezelésének rendjével kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatára, továbbá a belügyminisztert a nagyvízi mederkezelési tervek elkészítésére.

1. táblázat: Nagyvízi mederkezelési terv érintettsége NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV ÉRINTETTSÉG Országhatár 0 Megyék 2 Települések 13 Vízügyi Igazgatóság 2 Vízügyi Hatóság 2 Erdészeti körzet 3 Erdészeti Igazgatóság 1 Nemzeti Park Igazgatóság 2 Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2 Határoló árvízvédelmi szakasz Kapcsolódó árvízi öblözetek 2 Betorkolló vízfolyások 5 Áthaladó infrastruktúra 9 Hajóút Natura 2000 terület 1 Ramsari terület Nemzeti Park 2 Tájvédelmi körzet Ivóvízbázis Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) alegység 1

A 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet „A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” című jogszabályában meghatározásra került a nagyvízi mederkezelési tervek (rövidítve NMT) szükségessége és tartalomjegyzéke, területi hatálya és készítésük egyéb körülményei. A rendelet a folyószakasz mederkezelője, azaz a területi vízügyi igazgatási szerv feladatkörébe utalta a dokumentáció elkészítését. 1.1.1. A nagyvízi mederkezelési terv célja A nagyvízi meder kezelési terv célja az árvízlevezető képesség hosszú távú biztosítása. Minimális célkitűzés, hogy a kialakuló árvízszintek további növekedését el kell kerülni, mivel az exponenciálisan növeli a kialakuló veszélyhelyzetet. Alapelvként kell tekinteni, hogy a nagyvízi meder elsődleges funkciója a mértékadó vízhozam kártétel nélküli levezetése. Az integrált vízgazdálkodási tervezés irányelveit követve a nagyvízi medrek árvízlevezető funkciója mellett figyelembe kell venni minden olyan tevékenységet, funkciót, amely ezekhez a területekhez kötődik. Az árvízi vízszállító képesség javítása érdekében lehetséges egyes beavatkozási változatok várható műszaki, hidrológiai-hidraulikai, hajózási, ökológiai, vízminőségi, vízbázis védelmi, turisztikai, mezőgazdasági erdészeti, halászati, idegenforgalmi hatásait értékelni kell. Pozitívnak kell tekinteni azokat az elsődleges funkcióhoz illeszkedő használatokat, amelyek egyben további funkciók szolgálatában is állnak. Legkedvezőbb esetben ezek fokozzák a fenntarthatóság mértékét a hullámterek használatakor. Amennyiben valamilyen hasznosítás különbözik az eredeti elsődleges funkciótól, akkor olyan kompenzációs intézkedéseket kell számításba venni és megvalósítani, amelyek ennek az elsődleges funkciónak a fenntartását biztosítják. A terv feladata többek között a különböző érdekeltségi körök azonosítása. Különös tekintettel kell lenni a hosszútávon fenntartható fejlesztésekre, karbantartást biztosító intézkedésekre.

A vizsgálatokhoz használt geometriai adatbázis (terepmodell) 2013. évi légi geodéziai felvétel és 2008 2013. évi mederfelmérési adatok felhasználásával készült. A növényzeti fedettség és tájhasználat 2005 2014. évi légifotók alapján került lehatárolásra. 1.1.3. A nagyvízi mederkezelési terv szükségessége

1.1.2. A nagyvízi mederkezelési terv hatálya

A 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről című jogszabály csak az érintett nagyvízi mederterület alsó, elsőrendű töltésekkel határolt ~3 km hosszú szakaszára határozza meg a MÁSZ értékét a Répce árapasztó felvízi folytatásaként értelmezve. 2014. évben újraszámításra kerültek a felszíngörbék, mely eredmények alapján 0,2 m nagyságrendben emelkedett a mértékadó felszíngörbe az 1970-es évekbeli vizsgálatokhoz képest.

A terv hatálya a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 4. melléklete alapján a Répce 61+024 fkm szelvénytől a Répce 38+952 fkm szelvényéig tart. Csatlakozik hozzá a 01.NMT.10. Répce árapasztó terv. Teljes területi kiterjedése 2 458 ha. Határa nyugaton a Góri tározó leeresztő zsilipje, alvízi irányban a Répce árapasztó osztóműtárgy és a Répce beeresztő zsilip. 6 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

A terv által érintett folyószakaszon a terepi tározódás rendkívül nagy mértékű. A főmederből kilépő vízhozamok kiterjedt elöntéseket okoznak. Önkormányzati lokalizációs művek védik a települések alacsonyabban fekvő részeit. Több jelentős út völgykeresztezés is található, a mederben felhagyott műtárgyak romjai és sűrű vegetáció. Megfelelően sűrű észlelőhálózat híján a völgyi levonulás nem megfelelően ismert.

1.3.1. Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT utolsó módosítása 2013-ban történt. Az Országgyűlés a módosító javaslatot 2013. december 9-én fogadta el, a törvény 2014. január 1-jén lépett hatályba.

1.2. Tulajdonviszonyok 1.3.1.1. A folyó szerepe az OTrT.-t megalapozó vizsgálatokban

A tulajdonviszonyok vizsgálata az illetékes Földhivatalok 2008.12.31-i nyilvántartása szerinti külterületi adatállomány alapján készült. A nagyvízi mederrel érintett ingatlanok összterülete 1 759,9 hektár. A Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő területek művelés alól kivett területek: Répce, egyéb vízfolyások területei.

A megalapozó vizsgálatok áttekintése az NMT szempontjából azért tanulságos, mert rávilágít a folyó szerteágazó szerepére.  Hazai viszonylatban elmondható, hogy míg a Tisza vízgyűjtő területe 47 000 km2, addig a Duna közvetlen vízgyűjtő területe 40 000 km2.

Az 1. ábrán bemutatjuk a jellemző tulajdonviszonyokat, a 2. táblázatban pedig a nagyvízi meder területének kezelők szerinti felosztását.

 A magyarországi folyók vízjárása nagymértékben ingadozik, a Duna esetén az ingadozás mértéke 1:13, a Tiszánál 1:90, a kisebb folyók esetében, a kiegyenlítődés korlátozottabb volta miatt 1:200 is lehet.

2. táblázat: A nagyvízi meder kijelölésével érintett területek tulajdonosi összetétele KEZELŐJE

TULAJDONOSA Magyar Állam Egyéb ÖSSZESEN

NYUDUVIZIG

 Az évi vízmérleg többletet mutat, évente körülbelül 100 milliárd m3 víz hagyja el az országot dél felé. Ennek csak 10 %-át adja a csapadék, a többit a környező területekről érkező folyók hozzák. Ezért szennyezettség szempontjából elmondható, és országosan jellemző, hogy a vízminőség az országhatáron túli hatások függvénye. A folyóbeli anyagáramok vizsgálata szerint a Duna esetében a hazai szennyvízkibocsátások és a külföldi eredetű mellékfolyók terhelése közel hasonló mértékű vízminőség romlást okoznak.

NAGYSÁGA [ha] [%] 19 1,1 1 741 98,9 1 760 100,0

 Turisztikai szempontból a magyar folyók vendégcsalogató szerepe egyre inkább felértékelődik, egyelőre csak lokálisan, rövid szakaszokon. Természeti adottságaiknak változatossága, országos jelentőségű kulturális-történelmi nevezetességeik, a vízi sportolási lehetőségek, a termálvíz, a természetjáró és a téli sportadottságok jelentik a legfőbb vonzerőt.

1,1%

 Vízparti turizmus tekintetében a szálláshelytípusok közül a kempingek a legvonzóbbak.

Magyar Állam

 Az országon keresztülfolyó vízmennyiség (940 m3/s) sokszorosan meghaladja a vízigényt.

Egyéb

 Az árterületek az ország területének 23 %-át teszik ki, és 700 településen 2,5 millió lakost érintenek.

98,9%

 Az elsőrendű árvízvédelmi fővonalakra vonatkozóan a hatályos OTrT külön fogalom meghatározást nem tartalmaz. A 2008 óta felülvizsgált országos adatbázisnak megfelelően az Ország Szerkezeti Tervén megállapított 7 044 km elsőrendű árvízvédelmi fővonal hossza 4 211 km-re módosult.  A magyarországi teljes vízkivétel 5,35 km3/év, ebből 3,7 km3 olyan hűtővízcélú vízkivétel, amely gyakorlatilag azonnal visszajut a vízrendszerbe. A maradék 1,65 km3-en belül a közüzemi és a mezőgazdasági célú vízkivétel a domináns. A közüzemi vízkivétel mintegy 25 %-a veszteség, a megmaradt szolgáltatott vízmennyiség mintegy 30 %-át az ipar használja, így a tényleges lakossági vízfogyasztás 400 millió m3/év körüli, ami átlagos 110 l/fő/nap fogyasztásnak felel meg. A vízfogyasztás jelentős része használt vízként visszakerül a vízrendszerbe, de vagy nem ugyanabba a víztestbe, ahonnan a vízkivétel történt, vagy nem ugyanolyan minőségben.

1. ábra:Nagyvízi meder tulajdonosi összetétele 1.3. Területrendezési és településszerkezeti tervek A tervkészítés során alapvető fontosságú volt a területfejlesztési koncepciók tanulmányozása, a nagyvízi mederben érvényes területrendezési elképzelések összevetése az árvízi levezetés lehetőségeivel. A stratégiai tájhasználat-tervezés meglévő elemeit figyelembe kell venni a zónalehatárolások és beavatkozási lehetőségek megfogalmazása során. Az áttekintés célja az érdekkülönbségek feltárása, a szükséges módosítási javaslatok megfogalmazása.

 Magyarország Európa árvizektől leginkább veszélyeztetett térsége, aminek fő oka, hogy az ország a Kárpát-medence legmélyebb részén helyezkedik el, így számolni kell a környező 1 000 – 3 000 m magas hegyvidéki vízgyűjtőkről (a Kárpátokból, illetve az Alpokból) érkező - a Duna, a Tisza és ezek 16 nagyobb mellékvízfolyása által szállított - árhullámokkal. A nagy folyók árvizeinek 96 %-a külföldön keletkezik, de a magyar síkvidéki területeken fejtik ki hatásukat. A magyarországi folyók árterülete 148 ártéri öblözetre tagozódik, amelyekből 52 a Duna, 96 pedig a Tisza völgyében fekszik. A Duna-völgyi 7 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

ártéri öblözetek területe 5 587 km2, a Tisza-völgyieké pedig 15 641 km2. Az árterületek az ország teljes területének 23 %-át teszik ki (ez a mezőgazdasági területek harmadát, valamint több mint 700 települést jelent 2,5 millió lakossal).

A 24. § Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az országos övezetekre vonatkozó szabályok

 A Magyarországon áthaladó kerékpárút hálózat gerincét a két (Duna menti és Tisza menti) EuroVelo® útvonal adja. Az EuroVelo® - azaz az Európai Kerékpárút Hálózat - 12 hosszú távú, egész Európát átszelő kerékpárút kialakítását jelenti. Az EuroVelo® utak teljes tervezett hossza több mint 60 ezer km, melyből már elkészült több mint 20 ezer km. Az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig futó EV6 kerékpárút a Duna mentén alakítandó ki. Magyarországon a már meglévő szakaszok nagy részben az árvízvédelmi töltéseken kerültek kiépítésre.

Az OTrT-ben meghatározásra kerültek országos övezetek, melyek a jogszabály mellékletét képező tervlapokon kerültek feltüntetésre. Az egyes tervlapokon megvizsgáltuk a nagyvízi meder határvonalát, így kirajzolódik, hogy a nagyvízi meder területén belül, mely területeket érintenek az országos övezetek. 12. § (1) Országos övezetek: a) országos ökológiai hálózat,

 Magyarország Európa legnagyobb víziút-rendszere, a Rajna - Duna rendszer középső szakaszán, mindkét tenger felől a gazdaságos szállítási rádiuszon belül fekszik, az európai vízi közlekedési rendszerben a TEN-T hálózat szárazföldi vízi útjai között szerepeltetett Duna és Tisza (országhatár és Szeged közötti szakasz) révén érdekelt, amelyen a hajózási feltételek fejlesztése összeurópai gazdasági érdek. Magyarország nemzetközi vízi útja a Duna, amely Rajkánál (1 850+000 fkm) lép be az ország területére és Mohács közelében, a déli országhatárnál (1 433+000 fkm) hagyja el azt.

b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, c) jó termőhelyi adottságú szántóterület, d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, f) világörökségi és világörökségi várományos terület,

Fentieken túl a vízgazdálkodási létesítményekről és a nagyvízi mederről szóló fejezetek érintik még érdemben a vízfolyásokat.

g) országos vízminőség-védelmi terület, h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe,

Vízgazdálkodási létesítmények

i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület.

A vízgazdálkodási létesítmények ábrázolása az országos területi vízgazdálkodás és a vízkárelhárítás céljainak érvényesítését szolgálja. Az Ország Szerkezeti Tervén vízgazdálkodási építményekként az elsőrendű árvízvédelmi fővonal, a folyami nagyműtárgy, a szükségtározó, a 10 millió m 3-t meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőség, valamint a VTT I. ütemében megvalósuló árvízi tározó került feltüntetésre. A szerkezeti terven ábrázolt vízgazdálkodási építmények az érintett szaktárca adatszolgáltatása alapján kerültek feltüntetésre.

(2) Kiemelt térségi és megyei övezetek: a) magterület, b) ökológiai folyosó,

Az elsőrendű árvízvédelmi vízi létesítmény a vízfolyások mentén lévő, vagy létesülő fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló (térségi) árvízvédelmi létesítmény (így például töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló körtöltés. Az elsőrendű árvízvédelmi fővonal az OTrT térszerkezeti tervlapján a szaktárca digitális adatszolgáltatása alapján került ábrázolásra.

c) pufferterület, d) erdőtelepítésre javasolt terület, e) ásványi nyersanyagvagyon-terület, f) rendszeresen belvíz járta terület, g) földtani veszélyforrás területe,

1.3.1.2. A tárgyi nagyvízi medret érintő fontosabb elemek az országos tervjavaslatban

h) honvédelmi terület.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) legutóbb 2013-ban került átfogó felülvizsgálat alá, melynek során a törvény jelentősen módosult. A megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ajánlott megyei övezetek: a) tanyás térség,

A tervezési terület a tervezés során megállapított nagyvízi meder határa. Az árvízveszélyes területek közül az OTrT jelenleg a nagyvízi meder országos övezetét határozta meg, amelyre az új beépített területek kialakításának tiltását írja elő.

b) táj-rehabilitációt igénylő terület,

A módosítás során az eddigi kiemelt térségi és megyei nagyvízi meder övezete országos övezetként került lehatárolásra kiegészítve a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló szükségtározók területével.

d) térségi árvízi kockázatkezelési terület.

c) szélerőmű-park telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület,

Az OTrT 22 § (2) bek. g) pontja szerint térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.

8 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM m-t süllyedtek. A folyamat jelenleg is tart, a különböző módszerekkel készített prognózisok alapján ezek az értékek a 3 - 4 m-t is elérhetik. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy ez nagyságrendileg megegyezik a Középés Felső-Szigetközben a Duna vízmegosztását követő vízszintsüllyedéssel. Ezért a Szigetközben az árvízi védekezés mellett kiemelt vízgazdálkodási feladat a mellékágrendszerek vízpótlása. A medersüllyedés kedvezőtlenül hat a Mosoni-Duna alsó szakaszára, és különösen Győr várost érinti kedvezőtlenül látképi, idegenforgalmi, hajózási, vízisport stb. szempontból is.

1.3.2. Megyei területrendezési terv A tervezési terület Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye területét érinti. Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének 12/2010. (IX. 17.) számú rendelete szól a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet módosításáról.

A hullámterek területhasználatának alakításánál elsőrendű szempont az árvizek akadálymentes levezetése, de ugyanúgy a természet- és tájvédelemnek, valamint a mezőgazdasági termelésnek is jelentős színterei. Ezért ki kell jelölni azokat a folyószakaszokat, hullámtéri területeket, ahol a vízgazdálkodás, az árvízvédelem biztonsági követelményei megkívánják a hullámtéri területek használatánál a természetvédelmi és gazdálkodási szempontok háttérbe szorítását. Ugyanakkor alapkövetelmény az is, hogy a folyók mentén legalább mozaikszerűen gondoskodás történjen az ökológiai (zöld) folyosókról.

A 218/2009. (X. 6.) számú Korm. rendelet alapján Győr-Moson-Sopron megye területrendezési tervének módosítása – az előkészítő és a javaslattevő fázis összevonásával – egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban került kidolgozásra. Vas Megye Önkormányzata Közgyűlésének hatályos területrendezési terve az akkori tartalmi követelmények alapján 2000 - 2006. között készült, amelyet a 8/2006. (IV.28) számú rendelettel hagyott jóvá Vas Megye Közgyűlése. A rendeletet azóta többször felülvizsgálták, módosították. 1.3.2.1. A folyó térségi munkarészben

jelentőségének

kifejtése

a

területrendezési

tervet

A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet szerint a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását a legveszélyeztetettebb településrész határozza meg. A település erősen veszélyeztetett „A” kategóriába tartozik, ha a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet. Enyhén veszélyeztetett „C” kategóriába tartozik, ha nyílt vagy mentesített ártéren helyezkedik el, és előírt biztonságban kiépített védművel rendelkezik.”

megalapozó

Győr-Moson-Sopron megye A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda 2010 márciusában készítette el Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terve módosítása javaslattételi fázisában az "Egyeztetési anyagot". Ennek II/21. fejezete foglakozik a "nagyvízi meder övezetével, azt a 2/15 sz. térkép melléklet mutatja be.

Vas megye A vízgazdálkodási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások:

A megyében található nagyvízi területeket a terv az alábbiak szerint jellemzi:

 Együttműködve az ágazattal, a szomszédos megyék érintett térségeivel - vízgyűjtőnként - komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteni a 221/2004. (VII.21) Korm. rendelet szerint. A térségi vízgazdálkodás keretében érvényesíteni kell az EU Vízkeretirányelvében (Water Framework Directive) foglaltakat.

„Győr-Moson-Sopron megye a Duna vízgyűjtő területén, ezen belül a Szigetköz, a Mosoni-Duna jobb partja, a Rábca-Hanság és a Rába mentén levő vízgyűjtő területen helyezkedik el. Ár- és belvízvédelmi helyzetét alapvetően a Duna és a Rába határozza meg, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a Lajta, a Marcal és a Rábca vízfolyásokat sem. A folyók mögötti területek kb. kétharmada mélyfekvésű, síkvidéki terület a megyében, amelynek a fele ártéri öblözet. A területek védelmét a régi Duna-meder jobb partján, a Mosoni-Duna alsó szakaszának bal és jobb partján, a Rába, a Rábca és a Marcal mentén mindkét oldalon elsőrendű árvízvédelmi vonalak szolgálják. A mentett oldali területeken, az ártéri öblözetben a jelentősebb vízfolyások, belvízcsatornák mentén másodrendű töltések épültek.

 A folyóvizek és a part menti területek terület felhasználásánál és hasznosításánál két prioritást kell párhuzamosan érvényesíteni: - az árvizek biztonságos levezetése (élet- és vagyonvédelem) - valamint a vízmegtartás (ökológiai és turisztikai vízigény biztosítása, árvízcsúcs csökkentő szerep).

A Duna vízjárása a februártól júliusig tartó időszakban a legkritikusabb. Ekkor ugyanis éppúgy lehet számítani arra, hogy a vízgyűjtő területen lévő hó egy korai felmelegedés, esetleg felmelegedés és esőzés együttes hatására elolvadva árvizet okoz, mint arra, hogy veszélyes helyzetek állnak elő tavaszi esőzések, magas és tartós zöldár miatt.

 A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével - a vízgyűjtő szintű térségi komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kapcsolódva - el kell készíteni a települések csapadékvíz elvezetési tervét. Abban le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetésű és a nyílt árkos vízelvezetésű területeket. Meg kell határozni a vízgyűjtők várható távlati terhelését.

A Duna szinte teljes hazai szakaszán tapasztalható a kis- és középvízszintek süllyedése. A süllyedés miatt a korábbi sekélyvizű kavicszátonyok növényzettel benőtt szigetté alakulnak, fontos ívó és élőhelyek szűnnek meg. Az alacsony vízszint csökkenti a környező talajvízszintet.

 A többletvíz elvezetése mellett a térségi vízgazdálkodási tervekben foglalkozni kell a vízvisszatartás és hordalékfogás kérdéseivel is, a lehullott csapadék ésszerű hasznosításával.  A természetes partvonalak csak kivételesen, a Vízügyi Felügyelőség engedélyével, környezeti hatásvizsgálat alapján változtathatóak meg, a természetes vízfelületek pedig nem csökkenthetők.

A Dunába torkolló vízfolyások alsó szakaszait is megszívja az alacsony dunai vízszint, ezáltal ez a káros hatás távolabbra is terjed. Számos mellékág sorsa kerül így veszélybe, holott a mellékágak, holtágak szerepe kiemelkedő a folyóvízi életközösségekben. A meder benőttségének erősödése az árvízlevezető képességre is igen kedvezőtlen hatást gyakorol. A hullámtér és az ágrendszerek vízszállítását igénybevevő árhullámok egyre növekvő szinttel vonulnak le. Ez különösen a Duna szigetközi szakaszára jellemző.

 A folyókat, élővizeket övező ökológiai, illetve zöldfolyosó hálózatok megtartása és fejlesztése (rehabilitációja) kiemelt feladat. Az ehhez szükséges területeket a településrendezési tervek területfelhasználást meghatározó szerkezeti és szabályozási munkarészeiben biztosítani kell, az ajánlott besorolás lehet vízgazdálkodási, mezőgazdasági vagy erdőterület. A vízgazdálkodási térségben támogatni szükséges a mellékág-rehabilitációs, vizes élőhely rekonstrukciós törekvéseket.

A görgetett hordalék csökkenése miatti medersüllyedési folyamatok a bősi vízerőmű üzembe helyezését követően tovább erősödtek. Ennek következményeként a kisvízszintek a Duna vízmegosztása (a Dunacsúniduzzasztómű egyoldalú üzembe helyezése, azaz 1992) óta 1,4 m-t, az 1960 - 70-es évekhez viszonyítva 1,8

9 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

 A településrendezési tervekben az építésügyi előírások megfogalmazása során körültekintő szabályozás indokolt e területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében.  A környezeti terhelés mérséklése érdekében szükséges kijelölni a vízparti táborozásra alkalmas helyeket, ott biztosítani a zavarásmentes tartózkodáshoz szükséges szolgáltatásokat (WC, hulladéktárolás és elszállítás, hajókivételi lehetőség, kijelölt tisztálkodó helyek és főzőhelyek, tűzifa vételezési lehetőségek, stb.)  A feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni „az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata” (Best practices on flood prevention, protection and migitation) európai dokumentumát,  Érvényesíteni kell a teret a folyónak elvet.  Gondoskodni kell az élet- és vagyonvédelem további biztosításáról a differenciált kockázatvállalás elve alapján. 1.3.2.2. Hatályos megyei terv főbb elemei a tárgyi nagyvízi meder területén Győr-Moson-Sopron megye A nagyvízi meder övezete „a hullámtereket, a folyók partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területeket és a nyílt ártereket, azokat a területeket tartalmazza, amelyeket a folyók medréből kilépő víz szabadon elönthet.” Győr-Moson-Sopron megyében az övezetbe a Duna nagyvízi mederterülete, valamint a Mosoni-Duna, a Lajta, a Rábca, a Rába és a Marcal árvízvédelmi töltéssel kísért mederterületei tartoznak. A megyei terv az övezetben beépítési tilalmat ír elő. A megyei területrendezési terv 28. fejezete rendelkezik a nagyvízi meder övezetéről: „a) A nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendeletnek megfelelően a hullámtéri területeken csak a meder és a hullámtér használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő építmény helyezhető el.

A törvény az övezetben beépítési tilalmat ír elő. Nagyvízi meder  Az övezet területén alkalmazni kell a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló 21/2006. (I.31.) Kormány rendelet előírásait.  A kedvezőbb ökológiai állapot elérése, a tájökológiai egyensúly fenntartása, valamint a fenntarthatóság kívánalmainak való megfelelés elérése érdekében a dotációhoz pályázati lehetőségeket kell biztosítani, forrásokat kell elkülöníteni.  A nagyvízi meder beépítési korlátozásának a vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazásával eleget kell tenni.  A településrendezési eszközökben olyan területhasználat kijelölése javasolt, amely a természetes és természetközeli élőhelyek védelmének elsődleges biztosítása mellett (pl. korlátozott mezőgazdasági terület) az árvízi védekezés és a természetvédelem kiemelt szempontjaival összhangban lehetőséget teremt a terület többcélú (mező-, erdő-, gyep-, vadgazdálkodás, ártéri tájgazdálkodás) hasznosítására is.  Az övezeten belül szükségeltetik egy művelési ág kataszter felállítása a jelenlegi nemkívánatos területhasználatok (szántó, művelésből kivett nem természeti terület) visszaszorítása az ökológiai egyensúly visszaállítása érdekében.  Vizsgálni javasolt a terület turisztikai potenciáljának lehetőségeit. Amennyiben az árvízvédelem, valamint a természetvédelem követelményeibe és más jogszabályokba nem ütközik, akkor a szabályozási tervekben célszerű lehetővé tenni a vizekkel összefüggő, közösségi, rekreációs célú építmények (pl. vízitúrabázisok, sátorozóhelyek) elhelyezését.  Az övezet területén a vízminőségvédelem érdekében a vegyszerhasználatot korlátozni kell. 1.3.3. Településszerkezeti tervek A Répce vizsgált szakaszának nagyvízi medre az alábbi települések területét érinti: Gór, Bő, Chernelházadamonya, Répceszentgyörgy, Hegyfalu, Mesterháza, Tompaládony, Vasegerszeg, Nagygeresd , Vámoscsalád , Csáfordjánosfa, Répceszemere, Répcelak

b) A hullámtéren – amely a folyó nagyvízi medrének része – elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni.

A továbbiakban részletezzük az egyes települések építési szabályzatainak vonatkozó előírásait.

c) A turizmust és a vízi sportokat kiszolgáló létesítményeket a mentett oldalon javasolt kialakítani.

1.3.3.1. Gór

d) A szeszélyes vízjárású dombvidéki vízfolyások mentén fekvő településeken a hirtelen lezúduló, heves esőzések, rövid idő alatt levonuló árhullámok, helyi vízkárokat okoz(hat)nak. A megyében ezt a térségi szintű jelenséget a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003 (XII. 9.) KvVM–BM együttes rendelet szerint kell kezelni.”

Gór község OTÉK alapú településrendezési tervét, a településszerkezeti tervet és leírást a 13/2003. (VI. 4.) Kt. határozattal, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási terveket az 5/2003. (VI. 5.) sz. rendelettel hagyta jóvá a képviselő-testület. A község képviselő-testülete 2010-ben településrendezési terv és helyi építési szabályzat módosításáról döntött, a község módosított településszerkezeti terve jóváhagyásra került a 23/2012. (VI. 20.) számú határozattal, a HÉSZ és a szabályozási terv elfogadásra került a 11/2012. (VI. 29.) rendelettel. A hatályos településszerkezeti tervben, helyi és külterületi szabályozási tervben KOM - Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület; ÁM - Általános mezőgazdasági terület besorolás van betervezve és elfogadva. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket.

Vas megye A nagyvízi meder övezet a hullámtereket, a folyók partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területeket és a nyílt ártereket, a folyók medréből kilépő víz által szabadon elönthető területeket tartalmazza. Vas megyében elsősorban a Rába nagyvízi mederterülete, valamint a Répce bizonyos szakaszai érintettek.

10 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

1.3.3.2. Bő Bő Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 71/2010.(X.19.) Kt. határozatával Bő község településszerkezeti tervének módosítását fogadta el, melyben a 2003-ban elfogadott településszerkezeti tervet módosították. A község módosított külterületi szabályozási tervében Beépítésre nem szánt terület besorolás található a nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett területen (V - Vízgazdálkodási terület; Mko - védendő mezőgazdasági terület; Má - általános mezőgazdasági terület). A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket.

A község településfejlesztési koncepciója szerint, a nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett területek fejlesztési koncepciós terv szerinti besorolása: Beépítésre nem szánt terület – Általános mezőgazdasági terület; Gazdasági erdő; Zöldterület. A külterületi szabályozási terv szerint beépítésre nem szánt terület (Eg - Gazdasági rendeltetésű erdőövezet; Má - Általános mezőgazdasági övezet) érintett. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket. 1.3.3.7. Tompaládony Tompaládony településrendezési, településszerkezeti és szabályozási terve HÉSZ 9/2002 (VIII.18.) határozattal került elfogadásra. (Az Önkormányzat nem bocsátotta rendelkezésünkre a tervet.)

1.3.3.3. Chernelházadamonya Chernelházadamonya község a 40/2006. (VIII. 10.) sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv módosítása mellett döntött, és Chernelházadamonya Község Önkormányzatának képviselő-testülete 38/2011. (IX.2.) számú határozattal elfogadta a község módosított településszerkezeti tervét. A nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett területek településszerkezeti terv szerinti besorolása: Beépítésre nem szánt terület; Általános mezőgazdasági terület. Chernelházadamonya Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2011.(IX.12). önkormányzati rendelettel módosított 6/2006. (VIII.23.) sz. önkormányzati rendelete határoz Chernelházadamonya község helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról, mely szerint nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket.

1.3.3.8. Vasegerszeg Vasegerszeg község 2012-es településrendezési terv módosításának és külterület szerkezeti terve értelmében a NMT területén beépítésre nem szánt területek (Gazdasági erdő, Védelmi és védett erdők, Általános mezőgazdasági terület) találhatóak. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket. 1.3.3.9. Nagygeresd Nagygeresd község nem rendelkezik hatályos településrendezési tervvel. Vámoscsalád

1.3.3.4. Répceszentgyörgy

1.3.3.10.

Répceszentgyörgy község esetében a településfejlesztési terv jóváhagyásra került az 52/2012. (VI. 6.) számú határozattal. Ebben a tervrészletben a község nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett terület Beépítésre nem szánt terület (általános mezőgazdasági terület, erdőterület), illetve Beépítésre szánt terület (különleges terület-sportpálya, temető, idegenforgalmi fogadóhely, idősek emeltszintű otthona) övezeti besorolásba került. A HÉSZ és a szabályozási tervek elfogadásra kerültek a 9/2012. (VI. 20.) rendelettel. A külterületi szabályozási terv szerint Beépítésre nem szánt területek (általános mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület, erdőgazdálkodási terület) kerültek meghatározásra a nagyvízi meder területén.

Vámoscsalád község hatályos településszerkezeti tervén a NMT területen Erdőterület és Mezőgazdasági terület besorolású területhasználati módok kerültek megnevezésre.

1.3.3.5. Hegyfalu Hegyfalu község 2011-ben elkészített településfejlesztési terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve szerint a nagyvízi mederkezeléssel érintett tervezési területen Beépítésre nem szánt területek Általános mezőgazdasági terület (szántó, gyümölcsös), Erdőterület (védelmi) - besorolású területek kerültek betervezésre. A HÉSZ külterületi szabályozási tervén Má-2 - tájképvédelmi övezet által érintett általános mezőgazdasági terület; Má-3 - természetvédelmi és tájképvédelmi övezet által érintett általános mezőgazdasági terület; V - vízgazdálkodási terület szerepel. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket.

1.3.3.11.

Csáfordjánosfa

Csáfordjánosfa község településrendezési terve, szabályozási terve és helyi építési szabályzata 10/2005. (XI.2.) rendelettel jóváhagyott tervrészei szerint Csáfordjánosfa nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett külterületi szakaszain előírt területhasználati mód: Beépítésre nem szánt terület, ahol V - vízgazdálkodási terület; MáÁ - általános mezőgazdasági terület; MKf - korlátozott terület felhasználás pl. gyep került megnevezésre. A nagyvízi tervezési szakasz területén magasépítési létesítmények az ártéren nincsenek és az önkormányzat nem is tervez ilyen jellegű fejlesztéseket. 1.3.3.12.

Répceszemere

Répceszemere község szabályozási terve és helyi építési szabályzata a 9/2006 (XII.20.) rendelettel került elfogadásra, az összevont rendezési tervet a 6/1995 (XII.18.) rendelet tartalmazza. (Az Önkormányzat nem bocsátotta rendelkezésünkre a terveket.) Répcelak

1.3.3.6. Mesterháza

1.3.3.13.

Mesterháza Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 32/2006. (VIII. 10.) Kt. számú határozattal elfogadta Mesterháza község településszerkezeti tervét.

Répcelak Városi Önkormányzat képviselő-testületének 32/2001 (XII.13.) számú rendelete Répcelak Város Szabályozási Tervéről, valamint Helyi Építési Szabályzatáról, egységes szerkezetben a Szabályozási Terv és

11 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

a Helyi Építési Szabályzat módosításáról szóló 24/2005 (II.25.), 8/2006 (II.28.), 15/2007 (X.26.) valamint 10/2010 (III.31.) számú rendeletekben (MÁTIS ÉS EGRI KFT., 9700 Szombathely, Árpád u. 61.) az alábbiakat fogalmazza meg: „Vízgazdálkodási terület és övezetei 43. § Általános előírások:  Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a védett vízbázisok és kijelölt védőterületeik tartoznak.  A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint, V-001 - V-007-jelű övezetekbe sorolja.  Az övezet területén építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. Terület felhasználási egység övezeti tagolása:  A V-001 jelű övezet a folyók, mellékágak, partjuk, árvízvédő töltésrendszerek céljára kijelölt terület.  A V-002 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt területek.  A V-003 jelű övezet természeti területen fekvő folyók, mellékágak, partjuk, árvízvédő töltésrendszerek céljára kijelölt terület. Az övezetben építmények elhelyezése csak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulásával engedélyezhető.  A V-004 jelű övezet természeti területen fekvő, közcélú vízárkok céljára kijelölt terület. Az övezetben építmények elhelyezése csak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

Az utóbbi időben divatos „teret a folyónak” szlogen értelmezése során nem csupán a töltések áthelyezésével történő térnövelés értendő. A védtöltések közötti árvízi lefolyási „teret” is biztosítani kell, mind magasságikeresztmetszeti, mind pedig kedvező levezetési feltételeket megteremtő érdesség értelmében. A hullámtéri gazdálkodást, így az erdőművelést is a szükséges mértékben alá kell rendelni az árvízi levezető képesség biztosításának. A hullámtéri erdő ugyanakkor jelentős ökológiai és gazdasági tényező. Hosszú távú megőrzése, fejlesztése a nagyvízi áramlási holtterekben továbbra is fontos feladat. Sok esetben nem titkolható konfliktust okoz például, hogy a nagyvízi meder, vagyis az árvizek levezetésére szolgáló területsáv, többnyire kiemelt természeti védettséget élvez, és Natura 2000 besorolás alá került. A természetvédelem látszólagos érdekei sok esetben ellentétesek az árvízlevezetés érdekeivel. A természetvédelmi szempontból ideális meder sok esetben akadályt képez az árvizekkel szemben, és árvízszint emelkedéshez vezet. A legtöbb folyószakaszon nem lehet kérdés az árvízi levezető képesség biztosítása és ezzel az emberi élet és anyagi javak védelmének a prioritása. Sok esetben a konfliktus azonban látszólagos, hiszen szövetségesként együtt gondolkodva, közös célokat kitűzve a műszaki elvárások és a természetvédelmi igények egymást erősítve érvényesülhetnek. Az egyes beavatkozási változatok várható hatásai értékelése során a különböző tervező teamek (műszaki szakértők, hidrológiai-hidraulikai szakértők, hajózási szakértők, ökológiai szakértők, vízminőségi szakértők, vízbázis védelem szakértői, turisztikai-, mezőgazdasági- erdészeti-, halászati-, idegenforgalmi szakértők stb.) közötti egyeztetés, koordináció elvégzése szükséges, melynek alapfeltétele a kapcsolódási pontok feltárása. 1.4.1. Körzeti erdőtervek, erdőtervek 1.4.1.1. A tervezési egység elhelyezkedése az erdészeti igazgatásban

 A V-005 jelű övezet ivóvíz tározó céljára kijelölt terület.

Hatáskörrel és területi illetékességgel rendelkező erdészeti hatóság főbb tevékenységi köre és tevékenysége az alábbi:

 A V-006 jelű övezet ivóvíz kút és a vízbázis belső védőterülete céljára kijelölt terület.

Hatáskör

 A V-007 jelű övezet hullámtér és nyílt ártér területe. Az övezetben épület elhelyezése csak külön jogszabály alapján lehetséges.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. tekintetében a kormány erdészeti hatóságként a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát jelölte ki.

1.4. Egyéb tervek, előírások Ebben a fejezetben a nagyvízi mederkezelési terv készítéséhez kapcsolódó területhasználati tervek áttekintése található. Cél a különböző érdekeltségek és hozzájuk kapcsolódó szabályozások feltárása, a közös fejlesztési lehetőségek és az esetleges konfliktuspontok azonosítása a nagyvízi meder által érintett térrészeken. A növekvő árvízszintek kezelése kézenfekvő lehetőségének tűnik az árvízvédelmi művek magassági kiépítettségének fokozása. A gátak magasságának folyamatos igazítása az emelkedő árvízszintekhez azonban több kérdést is felvet. A mentett oldalon kialakuló vagyoni értékek miatt az árvizekkel párhuzamosan kialakuló belvízszintek korlátlanul nem emelhetők. A térségi altalaj viszonyokból adódóan a gátak alatt átszivárgó vizek is jelentős problémákat okoznak, a terhelés növelésével a töltések állékonysága csökkenhet. Összességében tehát megállapítható, hogy a töltések emelése hosszabb távon nem jelent megnyugtató megoldást, bár egyes szakaszokon nem zárható ki az alkalmazása. Lehetséges árvízi fejlesztési lehetőség a nagyvízi levezető sávok kialakítása a hidraulikai szempontból kedvezőtlen árvízvédelmi töltések áthelyezésével. A geológiai felépítés, a topográfiai adottságok és a jelenlegi lakossági területhasználat figyelembe vételével a töltések áthelyezése csak helyenként lehet reális fejlesztési alternatíva.

Elsőfokú eljáró hatóságként a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése c) pontja alapján a Vas Megyei Kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveként működik az Erdészeti Igazgatóság. Másodfokon a 4. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) jár el. A 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. § és 33. § határozza meg az erdészeti hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok körét. A 32. § (7) bekezdése a) – g) pontjaiban meghatározott ügyekben a kormány partvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén elsőfokú eljárásban a területi vízügyi hatóságot szakhatóságként jelölte ki. Tevékenység Az erdészeti hatóság tevékenységi körét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet részletezi.

12 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

Erdőtervezési körzetek neve

’2011. évi erdőterv rendelet’ – (’Gyöngyös-Pinka-menti’ erdőtervezési körzet)

A 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján a Vas, ill. a Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának illetékességi területébe tartozó, a tervezési egységet érintő erdőtervezési körzetek:

96/2011. (X. 17.) VM rendelet a 2011. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról

3/13. sz.

’Rábaközi – Iváni cser’ erdőtervezési körzet

3/14. sz.

’Répce-síki’ erdőtervezési körzet

A 2011. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló 96/2011. (X. 17.) VM rendelet 7. fejezetben és 2.§ - 8. §-ban rögzíti a 2011. évi erdőtervezés és erdőgazdálkodás általános előírásait, melyek a következők:

’Gyöngyös-Pinka-menti’ erdőtervezési körzet

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek. Földrajzi viszonyok bemutatása A tervezési egység két erdőtervezési körzetet érint, melyet a 3. táblázat mutat be. A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága illetékességi területéhez tartozik a 3/13. sz. ’Rábaközi – Iváni cser’, és a 3/14. sz. ’Répce-síki’ erdőtervezési körzet, valamint a ’Gyöngyös-Pinka-menti’ erdőtervezési körzet, mely utóbbi csak kis területtel érintett a tervezési egységen belül.

2. Az erdő rendeltetéseinek, valamint megváltoztatására vonatkozó szabályok.

az

erdőgazdálkodás

üzemmódjának

megállapítására,

3. A fakitermelésekre vonatkozó erdőtervezési alapelvek. 4. Természetvédelmi célú erdőtervezési alapelvek. 5. Természetvédelmi célú erdőgazdálkodási szabályok. 6. Közjóléti célú erdőgazdálkodási szabályok.

3. táblázat: Nagyvízi meder területe erdőtervezési körzetek szerint ILLETÉKES ERDÉSZETI TERÜLET HATÓSÁG [ha/igazgatóság]

ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET Gyöngyös-Pinka-menti

Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

2 457,664 Rábaközi-Iváni cser Répce-síki

ÖSSZESEN [ha]:

7. Jogszabályban foglaltaktól eltérő erdőfelújítási határidők. TERÜLET

Ezek között részletes vízügyi vonatkozású előírás nem található.

[ha/körzet] A 96/2011. (X. 17.) VM rendelet 5. sz. melléklete 12 pontban rögzíti a ’Gyöngyös-Pinka-menti’ erdőtervezési körzeten alkalmazandó erdőtervezési és erdőgazdálkodási részletes előírásokat.

87,538 426,497

Ezek között részletes vízügyi vonatkozású előírás nem található.

1 943,630

A 3/13. sz. ’Rábaközi – Iváni cser’, a 3/14. sz. ’Répce-síki’ erdőtervezési körzetek esetében - a meglévő erdőtervek lejártáig - a 2015., 2020. évi erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról szóló rendeletek még nem állnak rendelkezésre.

2 457,664

01.NMT.11. területe települések szerint A terv készítésekor nem állt rendelkezésre megfelelő adat.

1.4.1.2. A tervezési egység erdőtervi jellemzése Jóváhagyott körzeti erdőtervek megnevezése, érvényessége:

A tervezési egységre vonatkozó erdőtervezési szabályok jogi háttere

’Rábaközi - Iváni cser’ erdőtervezési körzet helyett a korábbi ’Rábaközi’ körzet

’Erdőtörvény’

 jóváhagyási száma:

27/2005.

’Végrehajtási rendelet’

 érvényes:

2005.01.01 – 2014.12.31.

153/2009. (XI. 13.) VFM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról


’Erdőrendezési Szabályzat’

 jóváhagyási száma:

nem áll rendelkezésre

88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról

 érvényes:


2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

’Tervezési rendelet’ 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól

’Gyöngyös-Pinka-menti’ erdőtervezési körzet  jóváhagyási száma:

13 / 65


NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.11. (EGYEZTETÉSI TERV)  érvényes:

RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM medermélyülésével a nem megfelelő termőhelyre ültetett nemes nyárasok, de még az akácosok is csak sínylődnek.


Vízügyi kezelő érvényes erdőtervei: Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint 2002431., ill. 3002431. számon nyilvántartott erdőgazdálkodó érvényes erdőtervei a tervezési egységet érintően az alábbiak: ’Rábaközi - Iváni cser’ erdőtervezési körzet helyett a korábbi ’Rábaközi’ körzet

Répce-sík „Közvetlenül a folyó mentén puhafás ligeterdőket találunk. Az ártér területeit pedig csaknem teljes egészében mocsárrétek borítják.”

 törzskönyvi száma:  érvényes:

2005.01.01 – 2014.12.31.

 erdőterv határozat kelte:

2007.11.13.

1.4.2. Védett természeti területek természetvédelmi kezelési terve

 erdőterv határozat ügyiratszáma:

27.3/6649/2007.

1.4.2.1. A tervezési egység elhelyezkedése a természetvédelmi igazgatásban


Területi illetékességgel rendelkező természetvédelmi hatóságok:

 törzskönyvi száma:


 érvényes:


9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.



Levelezési cím: 9701 Szombathely, Pf.:183

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

 erdőterv határozat ügyiratszáma: nem áll rendelkezésre

E-mail: [email protected] Központi telefon: 06-94/506–700

’Gyöngyös-Pinka-menti’ erdőtervezési körzet

Fax: 06-94/313–283

 törzskönyvi száma:


 érvényes:


Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség



9021 Győr, Árpád u. 28-32.

 erdőterv határozat ügyiratszáma: nem áll rendelkezésre

Levelezési cím: 9002 Győr, Postafiók: 471. E-mail: [email protected]

Folyamatban lévő, ill. soron következő tervezések

Központi telefon: 06-96/524–000

A 11/2010. (II.4.) FVM rendelet 2. sz. mellékletében közölt körzeti erdőtervezési ütemterv alapján a 3/13. sz. ’Rábaközi – Iváni cser’, a 3/14. sz. ’Répce-síki’ erdőtervezési körzetek esetében 2015., 2020. évben kerül sor az újbóli erdőtervezésre.

Fax: 06-96/524–024

Körzeti erdőtervek szakmai jellemzése A tervezési egységen a megfelelő adatbeszerzés a későbbi tervezés és a terv megvalósításával járó engedélyeztetés (hatósági ügymenet, érdekeltek hozzájárulásainak beszerzése) során megoldandó feladatot jelent.

Hatáskörrel és területi illetékességgel rendelkező természetvédelmi hatóság főbb tevékenységi köre és tevékenysége az alábbi: (megjegyzés: természetvédelmi hatóságok az alábbi jogszabály szerinti szervek, azaz: a miniszter, az OKTF, a felügyelőség, a települési önkormányzat jegyzője; ezek közül részletesen kifejtve a felügyelőség) Hatáskör

Erdőállományok Rábaközi - Iváni cser „A természetes erdők helyét zömmel nemes nyaras ültetvények foglalják el, amelyek szinte vonzzák a tájidegen növényfajokat (Solidago gigantea, Echynocystis lobata, Rudbeckia laciniata, Aster sp.).” A Rába

A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 18-25. §-ai tartalmazzák a természetvédelmi hatósági jogköröket eljáró szerveket. A fentiek közül kiemelve a 18. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglaltaknak megfelelően a kormány természetvédelmi hatóságként az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget (OKTF), a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, és az Észak-dunántúli

14 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget jelölte ki. A 18. § (2) bekezdése alapján Természetvédelmi hatóságként – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jár el. A 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése szerint a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek. A 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. § és 2. §, valamint a 4/B. § alapján a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség középirányító szerve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, mint a környezetvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. Az OKTF illetékessége az ország egész területére kiterjed. A természetvédelmi szakhatóságok kijelölését a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 31-32. §-ai határozzák meg. A természetvédelmi hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölését a 37. § tartalmazza. Tevékenység Állami alaptevékenység körében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség feladatait a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 38. §-a, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, és az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség feladatait a 39. § határozza meg. A fentiekben definiált további természetvédelmi hatóságok, valamint igazgatási szervek feladatait a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 40-42. §-ai írják le.

 5/1994. (III. 8.) KTM rendelet  1/1999. (I. 18.) KöM rendelet Érintett települések: (Répce-mente) Répceszemere, Csáfordjánosfa, Nagygeresd, Vámoscsalád Őrségi Nemzeti Park (törzskönyvi szám: 238/NP/91) Tájvédelmi Körzet Nincs ilyen oltalom alatt álló területrész. A természetvédelemmel, a védett és Natura 2000 területekkel, a természetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményekkel, illetve a védett területeken folytatott gazdálkodással kapcsolatos fontosabb jogszabályok Általános természetvédelmi, illetve természetvédelemhez kapcsolódó szakági jogszabályok:  1996. évi LIII. törvény a természet védelméről  2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről  1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól  2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

Érintett természetvédelmi egységek és oltalmi kategóriák megnevezése, rövid bemutatása A tervezési egységen található védett természeti területek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 28. §-a (1) és (2), (3) bekezdései alapján: Nemzeti Park „(2) Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növényés állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése.”

 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól  276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról  2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról Nemzeti Park Igazgatóságok működése:  481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről  5/2005. (K.V. Ért. 5.) KvVM utasítás a nemzeti park tanácsok létrehozásáról

Fertő-Hanság Nemzeti Park (törzskönyvi szám: 238/NP/91)

 4/2000 (I.21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról

Védetté nyilvánítás éve: 1976-1999. (több szakaszban)

 9/2000 (V.9.) KöM rendelet a természetvédelmi őrszolgálat szolgálati szabályzatáról

Védetté nyilvánító jogszabályok:

 33/1997 (XI.20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről

 14/1976. OKTH határozat  19/1977. OKTH határozat

Védetté nyilvánítás, védett értékek:

 2/1990. (XI. 21.) KTM rendelet

 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

 2/1991. (II. 9) KTM rendelet

15 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról

(2) A kezelt természeti övezetben a természetvédelmi kezelés célja az övezet természeti értékeinek védelmével, fenntartásával, illetve helyreállításával összeegyeztethető tevékenységek megvalósítása.”

 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról

Bemutató övezet

 143/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Szigetközi Tájvédelmi körzet védettségének fenntartásáról

„5. § (1) Bemutató övezetbe kell sorolni az emberi tevékenység által mérsékelten terhelt természetközeli állapotú és egyéb területeket,

Nemzetközi egyezmények:

a) amelyek beépítettségi szintje alacsony,

 1990/7. Nemzetközi Szerződés: Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Berni Egyezmény)

b) amelyen a természeti értékek túlsúlyban vannak és a népsűrűség csekély, továbbá

 A Bonnban, az 1979. évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1986. évi 6. törvényerejű rendelet

(2) A bemutató övezetben folytatott tevékenységeknek összhangban kell lenniük a természetközeli adottságok védelmével és fenntartásával, biztosítva a természeti erőforrások megújulását és hosszú távú fennmaradását.

 1993. évi XLII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről

c) meghatározóak a hagyományos és extenzív gazdálkodási formák, tevékenységek.

(3) A bemutató övezetben helyezhetők el a kezelési tervben meghatározott módon a bemutatási célú létesítmények, és itt kell biztosítani a természetkímélő bemutatási tevékenység feltételeit. (4) A kezelt és bemutató övezet egységesen is meghatározható, ha annak elhatárolása nem lehetséges vagy természetvédelmi szempontból nem célszerű.”

NMT készítésével, későbbi végrehajtásával összefüggő természetvédelmi szabályok, előírások A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 28. § (7) bekezdése alapján:

Feloldandó jogszabályi ellentmondások az árvízi biztonság érdekében

„Valamennyi nemzeti park területét - a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által rendeletben meghatározott elvek szerint - természeti, kezelt és bemutató övezeti kategóriákba kell besorolni.”

A 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet szerint meghatározott övezetek határa és az azokon belüli kezelési elvek nem egyeznek a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-ában meghatározott árvízi levezető sávokkal és azok 6. § (1) és (3)-(6) bekezdéseiben részletezett kezelési elveivel, funkciójával.

A nemzetközi előírásnak megfelelően a 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet megnevezte az egyes övezeti kategóriákat, megállapította a nemzeti parkok övezeti kategóriákba történő besorolásának elveit, módját és az egyes övezetekben a természetvédelmi kezelés alapvető szempontjait: Természeti övezet „3. § (1) Természeti övezet az emberi tevékenység által nem, vagy kis mértékben érintett természetes vagy természetközeli állapotú terület, amelyen a természeti folyamatoknak meghatározó szerepe van. Jelentős kiterjedésük következtében önfenntartóak, változatos, stabil belső szerkezettel, ugyanakkor dinamikus változékonysággal rendelkeznek. Állandó vagy időszakos lakosság e területeken nem található, építmények előfordulása ritka. (2) A természetvédelmi kezelés elsődleges feladata a természetes, természetközeli állapot fenntartása.”

„4. § (1) A kezelt természeti övezet emberi tevékenység által kis mértékben terhelt, olyan természetes vagy természetközeli állapotú terület, b) a terület jellegét a természeti értékek határozzák meg, c) a természeti erőforrások korlátozott használata nem befolyásolja a természet megújuló képességét.

„7. levezető sávok: a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz és a jég elvezetésében részt vesznek, ezek: a) elsődleges levezető sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le, b) másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében, c) átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész, d) áramlási holttér: területrész, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában;”

Kezelt természeti övezet

a) amelyen a beépítettség általában szórványos,

A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1 §-a alkalmazásában:

„6. § (1) A nagyvízi meder természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz és a jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen.” „6. § (6) A másodlagos levezető sávban és az átmeneti levezető sávban erdőgazdálkodási tevékenység keretében – ideértve a természetvédelmi rendeltetésű erdőben folytatott erdőgazdálkodást is – az erdőtelepítés, erdőfelújítás során az árvíz lefolyási irányának megfelelő, tág hálózatú faállományt kell létesíteni, valamint az erdőt úgy kell létesíteni és fenntartani, hogy a lombosodás és az aljnövényzet az árvíz levezetését ne akadályozza.

16 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

A fentieken túl az előző fejezetben részletezett körzeti erdőtervek jelentős számú általános és erdőrészletszintű természetvédelmi előírást tartalmaznak, melyeket a tervezési egység részletes tervének készítése és megvalósítása során meg kell vizsgálni és fel kell oldani. 1.4.2.2. A tervezési egység természetvédelmi jellemzése Jóváhagyott kezelési tervek megnevezése, érvényessége A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2014.11.07-én kelt, 1707-2/2014. ikt. sz. tájékoztatása alapján a Fertő-Hanság Nemzeti Park területére elfogadott fenntartási terv, természetvédelmi kezelési terv jelenleg nem áll rendelkezésre. A fentiek hiányában a tervezési egység esetében a fenti jogszabályi háttér előírásai tartandók szem előtt. A fentieken túl rendelkezésre áll a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (20092014.), melyben a HUFH20010. sz. ’Répce mente’ Natura 2000-es site is szerepel. Folyamatban lévő, ill. soron következő tervezések Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítése: A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a 43/2012. (V.3.) VM rendelet alapján elkészítette és jóváhagyásra felterjesztette a HUFH20010. sz. ’Répce mente’ nevű Natura 2000 területek 275/2004. (X.8.) kormányrendelet 13. melléklete szerinti fenntartási tervét. A Natura 2000 védelem célja a kiemelt jelentőségű fajok és élőhelyeik kedvező természetvédelmi helyzetének megóvása, illetve helyreállítása a helyi adottságokhoz igazodó gazdálkodási módok támogatásával.

előírásokkal. Az árvízvédelmi biztonsági és a természetvédelmi érdekek, mint közérdekek ütközése esetén a konfliktus feloldására kell törekedni:  Az egyes árvízi levezető sávokban tervezett beavatkozások megvalósítása előtt, ill. azok során az aktuálisan védendő értékekről a természetvédelmi kezelőtől információt kell kérni. A legfontosabb értékeket és azok közvetlen védőövezetét térinformatikai eszközökkel fel kell dolgozni.  A nagyvízi mederkezelési terv megvalósítása során a természeti értékek megőrzése érdekében az árvízvédelmi prioritás szem előtt tartása mellett törekedni kell a kíméletes és fokozatos beavatkozásokra, ezt lehetőség szerint idő- és térbeli ütemezéssel kell biztosítani.  Biztosítani kell az áttelepítés, mentés lehetőségét.  Fel kell keresni, és mérlegelni kell az esetleges helyettesítő, equivalens árvízi levezető képesség javítással járó műszaki megoldásokat.  Kizárólagos megvalósítási hely és beavatkozási mód esetén elemezni kell a védett értékek áttelepítési lehetőségeit, az áramlási holttérben a kompenzációs beavatkozások megvalósíthatóságát meg kell vizsgálni.  Elsődleges és másodlagos árvízi levezető sávok esetében az árvízvédelmi indokból megszüntetésre kerülő erdők esetében fel kell tárni az itt található élőhelyek gyep, ill. rét –élőhelyként történő átalakításának természetvédelmi lehetőségeit, az ehhez tartozó kíméletes és fenntartható (pl. legeltetéses) gazdálkodási formák alkalmazásának feltételeit. 1.4.3. Natura 2000 érintettség, fenntartási tervek A tervezési egységen található védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000-site a 4. táblázatban található.

A Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelő bemutatása Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

4. táblázat: Nagyvízi meder területe Natura 2000 site-ok szerint

Levelezési cím: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4. Tel.: 99/537-620, 537-622; Fax: 99/537-621

NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

SITE-KÓD

SITE-NÉV

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága

HUFH20010

Répce mente

Központi e-mail: [email protected] A 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A Nemzeti Park Igazgatóság, mint területi szerv (a továbbiakban: NPI). A 6. § (2) bekezdése szerinti elnevezését, székhelyét és működési területét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 3. melléklete tartalmazza. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság feladatait elsősorban a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg, de ezen kívül számos más jogszabály (pl. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet) is határoz meg további feladatokat. Az Igazgatóság működési területét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet határozza meg, ennek területe: 409.519 ha.

ÖSSZESEN:

TERÜLET [ha] 1 232,277 1 232,277

A HUFH20010. sz. ’Répce mente’ Natura 2000-es site, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 12. számú mellékletében rögzített jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Érintett települések a tervezési területen: Csáfordjánosfa, Répceszemere, Nagygeresd, Vámoscsalád. Terület besorolása:

kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Lehetséges konfliktusok és megoldási javaslatok

Terület kiterjedése:

746,75 ha (FHNPI területére eső rész)

 A nagyvízi mederkezelési tervben kijelölt levezető sávok egybeesnek a védett természeti értékekkel és azok védőövezetével. A levezetősávokon tervezett beavatkozások esetenként ellentétesek a védelmi

Jelölő fajok:

17 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

„A vízben élő közösségi jelentőségű halfajok közül ki kell emelni a vágócsíkot (Cobitis taenia) és a halványfoltú küllőt (Gobio albipinnatus). A gerinctelenek közül az erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) és a tompa folyamkagyló (Unio crassus) érdemel említést. Szintén a vízhez kötődik a terület gyakori emlősfaja, a vidra (Lutra lutra). Az időszakos vízállások biztosítanak szaporodóhelyet a vöröshasú unkának (Bombina bombina) és a tarajos gőtének (Triturus cristatus). A mocsárrétek közösségi jelentőségű lepkefajai a vérfűboglárka (Maculinea teleius), a zanótboglárka (Maculinea nausithous) és a nagy tűzlepke (Lycaena dispar). Csapadékosabb években fészkel a területen a haris (Crex crex) is.” Jelölő élőhelyek: “A Répce Nagygeresd és Répceszemere közötti szakasza jól mutatja, hogy milyenek lehettek a kisebb folyóink a szabályozások előtt. A terület egyik legismertebb természeti értéke a csáfordjánosfai Tőzikéserdő, amely a keményfás ligeterdők közé tartozik. Az erdő alatt tavasszal milliószám virágzik a tavaszi tőzike (Leujocum vernum) és a csillagvirág (Scilla vindobonensis). Közvetlenül a folyó mentén puhafás ligeterdőket találunk. Az ártér területeit pedig csaknem teljes egészében mocsárrétek borítják.”

EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtása. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidők a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027re kitolhatók. Ezek az időpontok képezik egyben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés második és harmadik ciklusát. A kitűzött cél, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. E célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a 2009-ben elkészült VGT1 foglalja össze, amely egy gondos és kiterjedt tervezési folyamat eredményeként született meg. Ez a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes rendelkezésre álló információt, hogy milyen problémák jelentkeznek és ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen intézkedésekre van szükség. 2014-ben már a második, a VGT2 tervezési ciklus zajlik, ennek keretében már elkészültek alegységenként az aktualizált Jelentős Vízgazdálkodási Kérdésekről (JVK) szóló vitaanyagok és zajlik a véleményezésük.

A Natura 2000 területekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmények illetve fontosabb jogszabályok Natura 2000 területek és használatuk

Az új JVK vitaanyagok és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapját képező valamennyi dokumentum megtalálható a www.vizeink.hu honlapon a Dokumentumtárban.

 A Tanács 79/409/EGK (1979. április 2.) sz. irányelve a vadon élő madarak védelméről  A Tanács 92/43/EK (1992. május 21.) sz. irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadonélő állatés növényvilág védelméről  275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről  14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről  269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználat szabályairól  128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól  115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről

A tervezési egység, az 1-2 jelű Rábca és Fertő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységet érinti. „A „Rábca és Fertő” tervezési alegység Magyarország és a Duna (közvetlen) részvízgyűjtő észak-nyugati határán, a Szigetköz és a Rába között helyezkedik el. Két tájegységen (Hanság, Rábaköz) a Répce és a Rábca folyók vízgyűjtőjét, illetve a Fertő tó magyarországi részét foglalja magában.” Az alegység területén 43 vízfolyás víztest található. A tervezési egységen öt vízfolyás víztest került kijelölésre. 1) Répce-jobb parti főcsatorna (0+000 – 10+000 fkm) 2) Répce árapasztó (0+000 – 8+326 fkm) 3) Répce felső (38+952 - 61+024 fkm) 4) Metőc- és Pós-patakok víztest (0+000 – 22+000 fkm) 5) Kocsód-patak 0+000 – 4+983 km

Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítése A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a 43/2012. (V.3.) VM rendelet alapján elkészítette és jóváhagyásra felterjesztette a HUFH20010. sz. ’Répce mente’ nevű Natura 2000 területek 275/2004 (X.8.) kormányrendelet 13. melléklete szerinti fenntartási tervét. A Natura 2000 védelem célja a kiemelt jelentőségű fajok és élőhelyeik kedvező természetvédelmi helyzetének megóvása, illetve helyreállítása a helyi adottságokhoz igazodó gazdálkodási módok támogatásával. 1.4.4. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv

Az érintett alegységre az alábbi Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések kerültek megfogalmazásra Általános fenntartási probléma: A vízrendezési létesítmények rendszeres műszaki szempontok szerint szükséges karbantartási, fenntartási munkáinak pénzügyi fedezete már hosszú ideje nem áll rendelkezésre. Forráshiány miatt a vízi medrek benőttsége már olyan mértékű, hogy az alacsony vízhozamok is csak magas vízszinttel vezethetők le, mely adott esetben vízkárokat eredményezhetnek.

A felszíni és felszín alatti vizek megóvásához és állapotuk javításához szükséges erőfeszítések fontosságának felismerése vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a „Víz Keretirányelvnek” (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely 2000. december 22-én lépett hatályba az 18 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

A Góri-tározó a hosszirányú átjárhatóságot nem akadályozza, de a vízgyűjtő területen található régi romos vízimalmok maradványai, a patakszabályozás során kialakított vízlépcsők (30 - 40 cm vízszint különbséget eredményeznek).

A jó ökológiai állapot biztosításának alapvető feltétele a fenntartási munkák rendszeres elvégzése is, ezért az állami, társulati fenntartású víztestek esetében szükséges a megfelelő finanszírozási források biztosítása.”

A fenti célkitűzések érdekében több intézkedés is meghatározásra került, az NMT szempontjából releváns a vízfolyás medrének fenntartása.

„Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések:

A 01.NMT.11. RÉPCE lehatárolása magába foglalja a Répce- jobb parti-főcsatorna víztestet és a Répce árapasztó víztestet, melyek „mesterséges” besorolást kaptak a mezőgazdasági területnyerés és ármentesítési beavatkozások miatt. Az összesített biológiai minősítés szerint a víztest sem érte el a jó ökológiai állapotot, így a VGT-ben meghatározott cél a jó ökológiai potenciál elérése 2027 után.

A felszíni vizek parti sávja és ártere (vagy a töltésekkel, depóniákkal kialakított hullámtere) vízminőségi és ökológiai szempontból egyaránt jelentős szerepet játszik a víztest állapotának alakulásában. Az intézkedések célja a természetes ártér helyreállítása, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ennek közelítése a hullámtér szélesítésével, a mentett oldali területek rendszeres vízpótlásával, az ártéri/hullámtéri területhasználat módosításával, védősávok kialakításával (az intézkedések részben átfednek a magas tápanyagtartalom csökkentése érdekében alkalmazott vízvédelmi pufferzóna kialakításával).” 1.4.5. Árvízkockázat kezelési tervek

Ennek érdekében több intézkedési javaslat is megfogalmazásra került: „Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések A hidromorfológiai intézkedések célja a vízfolyások és állóvizek morfológiai és hidrológiai viszonyaiban bekövetkezett olyan mértékű változások megszüntetése, amelyek akadályozzák a jó ökológiai állapot elérését. Az intézkedések három csoportját alkotják a (i) a meder morfológiai viszonyait javító intézkedések, (ii) a hullámtéri/ártéri, illetve part menti területhasználat módosítását szolgáló intézkedések, valamint (iii) a mederben épült műtárgyakra vonatkozó intézkedések. Az intézkedések tervezése során figyelembe kell venni az emberi igényeket, vagyis a víztestek erősen módosított állapotából következő, fenntartható hidromorfológiai elváltozásokat nem kell intézkedésekkel megszüntetni.” „Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések A mederrehabilitációs intézkedések célja a hossz- és keresztirányban szabályozott meder természetes állapotának (változékonyságának, mozaikosságának) helyreállítása, amilyen mértékben ez műszaki szempontból, reális költségek mellett – társadalmi konszenzus alapján – megvalósítható. Az intézkedés magába foglalhatja a mederforma és meder vonalvezetésének módosítását, kiöblösödések kialakítását, kisebb műtárgyak és burkolatok átalakítását vagy megszüntetését, a meder és part ökológiai szempontot is figyelembe vevő fenntartását. Ezek közül egy-egy vízfolyáson a részletes tervezés során kiválasztott részintézkedések valósulnak meg.” „További megvalósítandó intézkedések A további feladatokat az ökológiai szempontú vízfolyás és állóvíz rehabilitációs beruházások megvalósítása jelenti, amelyhez egyrészt megfelelő jogszabályi háttér kialakítása, másrészt megfelelő támogatási rendszer biztosítása is szükséges. A vízfolyások és az állóvizek rehabilitációs munkáit ökológiai szemlélettel, egyedileg kell megtervezni és kivitelezni. A következő megjegyzések a munkák jellegét csak általában jellemzik. Feliszapolódott, benőtt medrek esetében szükséges lehet az üledék egyszeri eltávolítása és az ökológiai szempontokat is érvényre juttató módon történő növényzetirtás. Általában érvényes, hogy a rehabilitációs munkák hatására nem növekedhet az árvízi vagy belvízikár kockázata. A megfelelő megoldás a levezető képességet módosító egyéb intézkedésekkel összhangban dolgozható ki (hullámtér szélessége, földhasználat, műtárgyak, árhullám-csökkentő tározók).

Az Európai Parlament és Tanács 2007/60/EK (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről című irányelve minden tagország részére előírja az előzetes árvízkockázat értékelését, az árvízi veszély- és kockázati térképek készítését, illetve a kockázatkezelési tervek elkészítését 2011 - 2015 időszakra ütemezetten. Az Irányelv hosszú távú célja az EU tagországokon belül az árvízkárok mérséklése, a nemzetközi árvízvédelmi együttműködés erősítése, valamint a 2000/60 EU Víz Keretirányelv kiegészítése az árvízi vonatkozásokkal. A direktíva kifejezetten előírja a határt metsző vagy határ menti vízfolyásoknál a tagországok együttműködési kötelezettségét és megerősíti a szubszidiaritás elvét. A magyar jogrendben az 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról VI. fejezete 16.§ (2) a kormány által kijelölt vízügyi igazgatási szerv (VIZIG) feladatkörébe sorolja a fentiekben leírt feladatrészek elkészítését a 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról című joganyagban részletezett módon. A kockázatkezelési terveket a különböző szintű Területfejlesztési Tanácsokkal szükséges egyeztetni. A nemzeti kockázatkezelési célkitűzéseket a kormány terjeszti fel az országgyűlés elé, mely határozattal fogadja el, és annak előírásai a területfejlesztési tervekbe beépítésre kerülnek. Hazánkban egy vízügyi ágazati "nagyprojekt", az „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése” (KEOP-2.5.0.B – ÁKK projekt) indult 2008. évben az Irányelvben foglaltak végrehajtására. Az árvízi veszélytérképek alapvetően töltésszakadásból eredő, terepi elöntések kiterjedései. A hullámtérrel, azaz a nagyvízi mederrel a kapcsolat több ponton is fennáll:  Az árvízi veszély- és kockázati térképeket az irányelv szerint kis, közepes és nagy valószínűségű árvízi eseményekre kell elkészíteni. A közepes valószínűségű esemény visszatérési ideje 100 év hazánkban és a terhelő árhullámkép/csúcshozam értékei a 2014. évi MÁSZ vizsgálatok peremfeltételeivel egyeznek meg minden esetben.  Az ÁKK projektben alkalmazott - MÁSZ vizsgálatokhoz használttal megegyező - 1D numerikus modellel végzett árhullámkép-transzformáció alapján kerül meghatározásra a töltésre ható terhelés és az abból eredő védmű-tönkremenetel valószínűsége. A kialakuló vízszint terhelés intenzitása és időbelisége alapvető kapcsolatban áll a hullámtér használatával, az ott meglévő geometriai és érdességi (benőttségi) értékekkel.  Az Árvízi Irányelv célja lényegében a kockázatok, a kitettség csökkentése. A nagyvízi mederkezelési terv készítése és végrehajtása alapvetően kockázatcsökkentő intézkedés. Az NMT eredményeit az ÁKK vizsgálatokba, mint bemeneti peremfeltétel változásokat be kell építeni, mivel módosítják a terhelő árhullámképet és növelik a védmű ellenállást a vízszintek és hatásidő csökkentése miatt.

19 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

Az ÁKK projekt vizsgálatai mentesített árvízi öblözeti egységekre tagolódnak. A terv közvetlenül az 1.05. Rábaközi és 1.06. Nicki öblözeket érinti a végszelvénye közeli rövid, Répce árapasztóhoz tartozó elsőrendű töltésszakaszok miatt. A terv által érintett mederterületen létrejövő folyamatok nem függetleníthetők az alvízi, 01.NMT.10. Répce árapasztó terv által érintett szakasz hatásaitól. A módszertan szerint le kell határolni a védvonal azonos viselkedésű szakaszait és azon belül feltételezett szakadási szelvényeket kell kijelölni, mely pontokból indítva történik a terepi elöntés számítása. A legnagyobb vizsgált védvonal egység a gátőrjárás. További szakaszra bontás hiányában minden gátőrjárásban legalább egy szakadási szelvényt kell feltételezni. A fent leírtakból következően, amennyiben a megjelölt szelvényeknél a nagyvízi mederben elvégzett beavatkozásokkal sikerül vízszint-csökkenést elérni, az az árvíz kockázatokban is közvetlen számszerű csökkenést eredményez. A vizsgálatok jelen állása szerint a terv által érintett töltésszakaszra nem került kijelölésre szakadási szelvény. Az egész völgy önmagában nyílt ártérnek minősül, melyre a vizsgálati módszertan kidolgozás alatt áll.

Murányiné Krempels Gabriella második meghatalmazott Belügyminisztérium, főosztályvezető Sütheő László okl. mérnök második meghatalmazott-helyettes ÉDUVIZIG, műszaki igazgatóhelyettes

Monika Eder-Paier Stv. d. 2. Bevollmächtigten BMFLUW, Abteilungsleterin Dipl.-Ing. Gerald Hüller Stv. d. 2. Bevollmächtigten Amt der BGL, Abteilungsvorstand

Bizottság részei  Bizottság  Albizottsága  Albizottsági munkába bevont szakértők a területi Vízügyi Igazgatóságoktól:

1.4.6. Határvízi, illetve államhatárral kapcsolatos előírások

- Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

A Répcére, mint határfolyóra érvényesek a Magyar-Osztrák határvízi együttműködés előírásai. A tervezési terület az országhatárt nem érinti.

- Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

1.4.6.1. Magyar-Osztrák határvízi együttműködés

- Amt der Steiermärkischen Landesregierung

Egyezmény

- Amt der Niederösterreichischen Landesregierung

- Amt der Burgenländischen Landesregierung

„Egyezmény az Osztrák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdések szabályozására”  Megkötve: Bécs, 1956. április 9.

Együttműködés tárgya

 Jogerő:

 Határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozása – különös tekintettel a vízi munkák tervezésére, kivitelezésére, fenntartására vonatkozóan.

1959. július 31.

 Kihirdetve: 1959.10.27: BGBI 58/1959. és 1959.évi 32. sz. törvényerejű rendelet

 Az együttműködési kötelezettség elsősorban az államhatár 6 km-es határtérségre vonatkozik, ám a távolabbi vízgyűjtőn tervezett beavatkozásokat is ismertetni kell a másik féllel és ezeket a Bizottságban meg kell tárgyalni (Fertő tó, Lajta, Ikva-Hanság-csatorna rendszer, Rába és Lapincs, Répce, Pinka, Strém, Gyöngyös, Rohonci Arany-patak).

Delegáció Szerződő Felek:

az Osztrák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság

Magyar - Osztrák Vízügyi Bizottság: négy tagból áll. Mindkét szerződő állam delegál egy első és egy második meghatalmazottat, valamint azok helyetteseit. Az 5. táblázatban kerültek felsorolásra a Bizottságok tagjai. 5. táblázat: Magyar - Osztrák Vízügyi Bizottság tagjai MAGYARORSZÁG Kovács Péter okl. mérnök első meghatalmazott Belügyminisztérium, főosztályvezető Barabás Ákos okl. mérnök első meghatalmazott-helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság, főosztályvezető

ÖSTERREICH Dipl.-Ing. Wilfried Schimon 1. Bevollmächtigter BMLFUW, Sektionschef Dipl.-Ing. Dr. Konrad Stania Stv. 1. Bevollmächtigter BMLFUW, Referent

Közösen végzett főbb feladatok  Építési munkák  Vízgyűjtőterületek vízgazdálkodási ügyei  Vízrajzi adatcsere  Vizek állapotának ellenőrzése  Vízrendezés és árvízvédelem  Felszín alatti vizek állapotértékelése  Általános vízgazdálkodási ügyek  Kétoldalú érdekeltségi körbe tartozó vízgazdálkodási kutatások

20 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

 Árvízi jelentőszolgálat  Kétoldalú együttműködés az EU Víz Keretirányelv végrehajtására  Határtérség felszín alatti vízkészleteinek fenntartható használata  Kölcsönös tájékoztatás rendkívüli vízszennyezésekről  EU Projektek  Kétoldalú együttműködés az EU árvízi irányelv végrehajtásáról

közúti

8631

Vasegerszeg

közúti

86

Berektompaháza

közúti

8614

Keményegerszeg

közúti

86

Rédics – Szombathely – Mosonmagyaróvár másodrendű főút

közúti

84

Balatonederics – Sárvár – Sopron másodrendű főút

közúti

8614

Tompaladány

Vasegerszeg – Nagygeresd összekötő út Rédics – Szombathely – Mosonmagyaróvár másodrendű főút Cirák – Tompaládony – Zsira összekötő út

Cirák – Tompaládony – Zsira összekötő út

Ülésszakok

Hegyfalu

közúti

86

 2014-ben került sor az 58. ülésszakra

Mesterháza

közúti

8614


 Ülések éves rendszerességgel, országonként váltott helyszíneken

Chernelházadamonya

közúti

86112

Chernelháza – Damonya bekötő űt

 Albizottsági ülés: tárgyév áprilisában

Répceszentgyörgy

közúti

8632

Hegyfalu – Bő összekötő út

közúti

8614


közúti

8633

Bő – Lócs összekötő út

közúti

8632


közúti

8632


közúti

86113

Gór bekötő út

 Bizottsági ülés: tárgyév májusában  Rendkívüli ülésszakok: időközben szükség és egyeztetés szerint

Bő

Beavatkozások ügymenete Gór

 Következő évi építési terv (ill. közös ügy) szakértői felterjesztése az Albizottsághoz  Építési terv megvitatása az albizottsági ülésen, jegyzőkönyv formájában jóváhagyásra felterjesztés a Bizottság számára

Rédics – Szombathely – Mosonmagyaróvár másodrendű főút

A Répcén helyenként találhatóak engedély nélkül létesített fa gyaloghidak is, melyek egy-egy település között biztosítják a megközelítést.

 Bizottság határozata a terv végrehajtásáról  Megvalósítást követő évben szakértők beszámolója az Albizottság számára (Felek tájékoztatják egymást)

Közműkeresztezések a Répcén, valamint a Répce jobb parti főcsatornán:

 Albizottság jegyzőkönyvi felterjesztése a Bizottság számára döntés érdekében

 A 20 kV-os szabadvezeték keresztezi a Répcét Bő külterületén, a 037 hrsz.-on

 Bizottság határozata további intézkedésről vagy a napirendi pont törléséről

 Chernelházadamonya Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvíz bevezetés a Répcébe

1.4.7. Létesítmények üzemeltetési utasításai

 A közös oszlopsoron haladó 22 KV-os és 0,4 kV-os szabadvezeték keresztezi a Malom-árkot, valamint a Répcét a 56+420 km szelvényben Chernelházadamonya-Répceszentgyörgy összekötő út mellett.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő, nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett Répce szakaszon, a nagyvízi mederkezelési tervet érintő létesítmények üzemeltetési utasításai a terv készítésekor nem álltak rendelkezésre. A Répcét keresztező utak (hidak), nagyvízi medret érintő utak jegyzékét a 6. táblázat foglalja össze.

 Bő – Hegyfalu - Szeleste optikai hálózat: szabadvezeték keresztezi a Répce-malomárkot, valamint a Répcét a 56+430 szelvényben Chernelházadamonya-Répceszentgyörgy összekötő út mellett. A vezeték keresztezi a Répce jobb parti főcsatornát a 7+677 km szelvényben meglévő hídszerkezeten történő átvezetéssel.

6. táblázat: A nagyvízi medret érintő utak

 Nagygeresd-Vasegerszeg községek optikai kábeltelevízió törzshálózata: A vezeték keresztezi a Répcét a 48+572 szelvényben irányított fúrással, valamint a Répce jobb parti csatornát a 2+523 szelvényben átsajtolással.

TELEPÜLÉS Répceszemere Csáfordjánosfa Nagygeresd

TÍPUS

SZÁM

MEGJEGYZÉS

közúti

8614


közúti

8614


Erőművek Répce vízfolyáson:

közúti

86101

Csér bekötő út

közúti

8614


 Chernelházadamonya Felső Vízerőtelep /Villamosenergia Termelő és Szolgáltató Kft. (1118 Budapest, Kelenhegyi u.39.) mint engedélyes/. A Répce 58+547 km szelvényében.

21 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

 Chernelházadamonya Alsó Vízerőtelep /Josef Tröndle (79774 Albbruch, Dorfstrasse 21. DEUTSCHLAND)/: a Répce folyó (Chernelházadamonya 015/1 hrsz) és a Malom-árok (Chernelházadamonya 011 hrsz.) tárgyi szakaszának vagyonkezelője a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, kezelői hozzájárulást adott a tervezett Chernelházadamonya alsó vízi-erőmű telep helyreállításának vízjogi létesítési engedélyeztetéséhez. Az erőmű a Répcén kerül helyreállításra, valamint a Malom-árok 0+419 km szelvényébe tervezett zsilip a létesítési terv alapján duzzasztó zsilipként, illetve az árhullámok levonulásakor árapasztó zsilipként funkciónál. Mivel a korábbi zsilip elbontásra került, a Malom-árok 0+419 km szelvénye helyett a 0+481 km szelvénybe lesz elhelyezve a duzzasztó-árapasztó zsilip.

övcsatorna. A büki vasúti töltés felett oldalbukó műtárgy épült ki, mely a 65-70 m3/s-nál nagyobb vízhozamokat az ártéri hidak felé tereli. A szabályozási munkálatok 1971. évben indultak meg, majd 1976. év végével fejeződött be. A mederrendezés az Ablánc-patak torkolatáig 140 m3/s vízemésztő képességre kiépült, ezzel egy időben Gór község alatt a községi védtöltés védelmére mintegy 1 km-es mederátvágás készült. A tározó leeresztő műtárgya alatt a mindössze 2 770 fm hosszan mederrendezésre került sor 50 m3/s vízhozam levezetésére, illetve a Répce árapasztó előtti 2,8 km-es szakaszának mederkorrekciója az árvédelmi töltés megerősítésével karöltve. Az ezt követő időszakokban az alsó szakaszon már csak minimális mederrendezési beavatkozások történtek.

1.4.8. Ivóvízbázis-védőterülettel való érintettség A Répce folyó nagyvízi kezelési terv készítése során lehatárolt nagyvízi meder terület, nem érint ivóvízbázis védőterületet.

Répce középső szakasz mederrendezése Tározós változat Tanulmányterv

1.4.9. Korábbi tervek, tanulmányok, megvalósult szabályozások és egyéb beavatkozások

Készítette: VIZITERV Vízügyi Tervező Vállalat (1983.)

3

Répce általános rendezési terve 140 m /s vízemésztésre Az 1965-ös Répce árvíz számos part- és töltésszakadást okozott, ennek következtében Ausztria már 1966ban a vízszállító képesség növelésére, a lefolyási viszonyok javítására két javaslatot tett. Az egyik a Répce árvízi szelvényének helyreállítását a lutzmannsburgi duzzasztóműtől a téglagyári hídig, beleértve a mű jobb parti oldalán bekövetkezett szakadás helyreállítását, az áramlási irányok javítását vezetőművekkel és sarkantyúkkal. A másik a Répce tervszerű szabályozását a téglagyári hídtól Frankennau településen keresztül Strebersdorf községig. Az 1985. évben megtartott 29. Magyar - Osztrák Vízügyi Bizottsági ülésen az osztrákok bejelentették a munkálatok befejezését a magyar határszakaszig, miszerint a területükön a mederrendezést HQ3%= 140 m3/s vízhozam kiöntésmentes elvezetésére elvégezték. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az árhullám tapasztalatai alapján a Répce felső szakaszának szabályozására 3 fő beavatkozást tervezett. A Répce felső szakaszának szabályozását, műtárgyakkal és gyűjtő árkokkal együtt, az országhatár és a büki vasúti híd közötti szakaszon. Répcevis község árvédelmi biztonságának megteremtését, valamint Csepreg község árvédelmének megteremtését, amelyhez a Répce árapasztó csatorna is kapcsolódik.

A terv készítésének előzményei „A Répce középső szakaszán a répcelaki árapasztó és a Szombathely – Bük vasútvonal közötti mederrendezési munkát a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a meder kisméretű rendezésével és a Gór – Bő összekötő úttól nyugatra árvíztározó létesítésével kívánta megoldani. A beruházási program készítése előtt egyeztetés céljából munkaközi terv keretében a VIZITERV vizsgálta a Gót –Bő térségében épülő tározó árvízvisszatartó hatását, valamint tározó építése során szükséges műszaki beavatkozások mértékét, azok megoldását és szükségességét. A tervezés során tartott egyeztető tárgyalás eredményeként a szükséges műszaki és gazdasági elbírálás céljából további tervek elkészítése vált szükségessé. A Répce középső szakaszán szükséges beavatkozások meghatározására hidrológiai és hidraulikai vizsgálati eredmények összegzését követően az alábbi tartalommal rendelkező tervek elkészítése mellett döntöttek: - tározós változat, mely tartalmazza a Gór – Répcelak között a Répce meder tározó esetén szükséges kiépítését és rendezését és a Répcelaki árapasztó fejlesztési igényét,

A szabályozás vonalvezetése során a nagy kanyarulati sugárral kialakított átmetszések partélek közötti megvalósítása, a szelvények méreteinek lecsökkentése volt a cél.

- tározó nélküli tervváltozat, mely Büktől Répcelakig foglalkozik a szükséges mederrendezéssel és a répcelaki árapasztó csatorna fejlesztésével, illetve bővítésével.”

A meder felső szakasza a beavatkozás előtt a berágódásoknak köszönhetően nagyobb szelvényű volt, mint az alsó szakasz. Akkori állapotában a meder Répcevisnél kb. 100 m3/s, míg Büknél 50-60 m3/s vízemésztő képességűre becsülhető.

A terv tartalma

A tervezett szabályozás célkitűzése a 140 m3/s vízhozam kiöntésmentes elvezetésének a biztosítása volt.

„Árapasztó csatorna: A Gór – Bő-i tározó kiépítése és a tározó szabályozott vízátbocsátása során az árapasztóhoz érkező mértékadó árhullám: 118 – 120 m3/s.

A szabályozás a vízfolyáson két közúti hidat érintett, a Répcevis-Zsira illetve a Csepreg belterületén lévő közúti hidat. Ezen hidak átépítésére nem volt szükség, mivel a mederben levezetésre kerülő 140 m3/s vízhozamot biztonsággal tudták elvezetni.

A rendelkezésre álló adatok alapján az árapasztó jelenlegi kiépítése a műtárgyaknál figyelembe vett mértékadó árvízszinthez tartozó Q1%-os 120 m3/s vízszállítást vesz figyelembe. Tehát a tározó kiépítése után a megváltozott árvízi viszonyok az árapasztó jelenlegi kiépítését nem befolyásolják.

Csepreg belterületén keresztül haladó Répcét a nagyvizek idején az árapasztó csatornával tehermentesítették a mederben létesített szűkítő műtárgy segítségével. Az árapasztó csatorna Csepreg község keleti felén a várost kikerülve csatlakozik vissza a főmederbe. Ebbe az árapasztó csatornába torkollik a Szakonyi

Répce meder: A Répce rendezése az árapasztó csatorna és Gór – Bő-i összekötő út között a meder 40 – 50 m3/s –ra való kiépítése és annak költségkihatása ezen terv feladata.

22 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

A Répce jelenlegi vízszállítása ezen szakaszon belül 10 – 50 m3/s között változik. A fejlesztés vizsgálatánál a jelenlegi meder vonalát meghagytuk, kihasználva a felhagyott malomzsilipek fenéklépcsőit. A patak a 0+000 - 2+900 fkm szelvényig Q 38 m3/s-os vízmennyiség szállítására 1981 - 1982. évben kiépült, és bal parton töltésezett (Répceszemere védtöltés). Ezen szakaszon további bővítésével nem számolunk. A meder további tervezett kiépítése a Metőc-patakig (10+600 szelv.) 50 m3/s. Az érintett szakaszon a szükséges szelvénybővítés mederjellegtől függően 20 – 25 m3/m.

foglakozik az észlelőhálózat és előrejelzés kiépítésével, illetve javításával, és a Gór-Bői tározó minél hatékonyabb szabályozására tesz javaslatot.” A Tanulmánytervben bemutatásra került a Répce állapota az országhatártól a Gór-Bői tározóig; a Gór-Bői árvízcsúcs-csökkentő tározó; a Répce állapota a Gór-Bői tározótól a Répcelaki árapasztóig; valamint a Répcelaki árapasztó. A helyzet feltárása után javaslatokat tesz a terv a szükséges beavatkozásokra. Gór-Bői árvízcsúcs-csökkentő tározó: (Az üzemeltetési szabályzat szerint, mely a Tanulmányterv C. melléklete)

A Metőc-pataktól a Gór – Bő-útig a meder kiépítésére a mértékadó vízhozam 40 m3/s. A meder 15+000 szelvényig, valamint 18+500 - 19+600 szelvények között bővítésre szorul. A 15+000 – 18+500 fkm szelvények között a szükséges vízmennyiséget szállítja, de ezen a szakaszon is előirányoztuk medertisztítást. A 19+600 – 20+900 szelvények között a meder elfajult, lábazati medervédelem indokolt. ”

„Az árvízcsúcs-csökkentő tározó célja a Répce tározó alatti, a répcelaki árapasztóig terjedő szakaszán az árvizek levonulásának szabályozása, árvízcsúcs-csökkentése oly módon, hogy a p=10 %-os valószínűségű árhullám jelentősebb kártétel nélkül levezethető legyen a répcelaki árapasztóig és, hogy az árapasztóra csak a maximálisan megengedhető 140 - 145 m3/s jusson. A tározó méretezése a mértékadó Qm=250 m3/s csúcsvízhozamú hidrogram alapulvételével történt."

Répce-völgy általános felülvizsgálata

A vízfolyás völgyében az árvizektől veszélyeztetett települések:

Tanulmányterv

Gór, Bő, Chernelházadamonya, Mesterháza, Hegyfalu, Tompaládony, Vasegerszeg, Vámolcsalád, Csánig, Csáfordjánosfa, Répceszemere, Répcelak.

Készítette: VIZITERV Mérnökszolgálati Kft. (1997.)

Gátszakadás esetén szintén ezek a települések és a völgyfenéki mezőgazdasági területek a veszélyeztetettek. „A FELÜLVIZSGÁLAT IDŐSZERŰSÉGE Az 1965. évi rendkívüli árvizet követően az 1970-es években Bük térségéig kiépült a Répce meder, mind osztrák, mind magyar területen 140 m3/s vízemésztésre, mely mederrendezésekkel a völgyfenéki természetes tározódás lecsökkent, ugyancsak csökkent az összegyülekezési idő. 1996-ban átadták a Gór-Bői árvízi tározót, melynek célja egyrészt a mértékadó árvíz (Qm) 250 m3/s vízhozamának 110 m3/s-ra történő lecsökkentése, hogy a tározó alatti községeket mentesítse az árvízi elöntésektől, és hogy a Répce árapasztó képes legyen ezt a csökkentett vízhozamot elszállítani, másrészt célja volt, hogy a 10 %-os valószínűségű csökkentett árvízhozamok (50 m3/s) a tározó alatt jelentősebb kártétel nélkül levezethetőek legyenek. Ugyanakkor az ehhez szükséges mederbővítés a tározó alatt mindössze ~ 3 km hosszban épült ki, így a vízszállítás nem haladja meg a 20 – 25 m3/s-ot, ezért gyakori évenkénti kiöntések okoznak károkat.” „A TANULMÁNY CÉLKITŰZÉSEI A Répce-völgy felülvizsgálatának alapvető célkitűzése, hogy egyrészt a törvényi követelményeknek megfelelően az alapvető vízgazdálkodási feladatkörbe tartozó legszükségesebb fejlesztésekre javaslatot tegyen, megteremtve ez által a területen a biztonságos gazdálkodás feltételeit, másrészt, hogy világos képet nyújtson az árvízi veszélyeztetésekről és a vízgazdálkodás helyzetéről, valamint az önkormányzatok és helyi érdekeltek részére felhívja a figyelmet a szükséges teendőkre. Alapvető vízgazdálkodási feladatkörbe tartozónak tekinthető a terület gyakori elöntésektől (1 – 5 évenkénti) mentesítése. A tanulmány tehát javaslatot tesz az ehhez szükséges alapvető fejlesztésekre, azok sorolására és ütemezésére. A tanulmány célkitűzése továbbá, hogy a fejlesztés mind műszakilag, mind gazdaságilag megalapozott legyen, a bekövetkező károk leghatékonyabb redukálását irányozza elő. E célok érdekében hangsúlyosan

A tározó üzemét befolyásoló vízhasználatok és egyéb beavatkozások:  A tározó, mint zöldtározó funkcionál, nyitott zsiliptáblákkal.  A teljesítőképességéhez (106 m3/s vízszállítás Q1%-os árhullám érkezésekor) szükséges hasznos tározótér 9 800 000 m3  A különböző valószínűséggel előforduló vízhozamok csúcsértékei: - NQm=250 m3/s - NQ1%=225 m3/s - NQ10%=118 m3/s - NQ20%=75 m3/s  A tározótér mértékadó árvízszintjének abszolút magassága: 170,22 m B. f., mérceállása 7,52 m.  Az üzemi műtárgy vízszállító képessége: - tározódás nélkül 10 cm duzzasztással: 50 m3/s - mértékadó árvíz esetén az előírt fojtással: 15 m3/s - katasztrofális állapotban vészárapasztó hozamával növelve: 133 m3/s A vízkivételi és vízleeresztési rendszer adatai, szabályozásának körülményei A tározóba érkező különböző gyakoriságú vízhozamok: - NQm=250 m3/s - NQ1%=225 m3/s - NQ10%=118 m3/s - NQ20%=75 m3/s Normál állapotban a szegmens zsiliptáblák alsó éle 163,15 m B. f. (0,45 m nyílás) szintre állítandó.

23 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM  A leürítés módja automatikus.

7. táblázat: Normál állapot vízszint és vízmennyiség adatok

normál állapot

p [%]

Q [m3/s]

CSILLAPÍTOTT Q [m3/s]

TÁROZÓBAN VÍZSZINT [m B. f.]

TÁROZOTT VÍZMENNYISÉG [millió m3]

20

75

29

168,33

3,6

10

118

45

169,35

6,8

Mértékadó árhullám átvonulása fojtással:  Legnagyobb leüríthető vízsugár:

145 m3/s

 A leürítés módja szabályozott. A tározó működtetésével kapcsolatos jelenleg is fennálló problémák

1%-os valószínűségű árhullám Q1%=225 m3/s; V1%=25,2 millió m3  Automatikus üzemmód (szabályozás nélküli vagy katasztrófa helyzet): Automatikus üzemmódban a zsiliptáblák alsó éle 163,15 m B. f.. A tározó vízszintje 170,62 m B. f.-re emelkedik, a tározó térfogata 12,2 millió m3, a tározó árhullám csúcsa 96 m3/s. A vészárapasztó 6 órán át üzemel, maximum 19 m3/s kapacitással.  Szabályozott üzemmód: Amikor a tározó vízszintje eléri a 168,10 m B. f. szintet (3 millió m3) és a tározóba érkező vízhozam meghaladja a 110 m3/s-ot, (Répcevis 100 m3/s), akkor nyitni kell a szegmens zsilipet 163,70 m B. f. szintig (1,0 m nyílás). Ha a tározó vízszintje eléri a 169,28 m B. f. szintet (6,5 millió m3) a tározóba érkező vízhozam 200 m3/s (Répcevisnél 180 m3/s) feletti, nyitni kell a szegmens zsilipet 164,30 m B. f. szintig. Ekkor a tározóba 9,8 millió m3 tározódik be 170,10 m B. f. szinten. A tározóból távozó árhullám csúcsa 106 m3/s. Mértékadó árhullám Qm=250 m3/s; Vm=27,5 millió m3  Automatikus üzemmód (szabályozás nélküli vagy katasztrófa helyzet): Automatikus üzemmódban a zsiliptáblák alsó éle 163,15 m B. f.. A tározó vízszintje 170,84 m B. f.-re emelkedik, a tározó térfogata 13,1 millió m3, a tározó árhullám csúcsa 142 m3/s. A vészárapasztó 10,4 órán át üzemel, maximum 65 m3/s kapacitással.  Szabályozott üzemmód: Amikor a tározó vízszintje eléri a 168,10 m B. f. szintet (3 millió m3) és a tározóba érkező vízhozam emelkedő és 110 m3/s-ot, (Répcevis 100 m3/s) meghalódó, nyitni kell a szegmens zsilipet 163,70 m B. f. szintig (1,0 m nyílás.) Ha a tározó vízszintje eléri a 169,28 m B. f. szintet (6,5 millió m3) a tározóba érkező vízhozam 200 m3/sot meghaladó (Répcevisnél 180 m3/s), nyitni kell a szegmens zsilipet 164,30 m B. f. szintig (1,6 m nyitás). További vízszintemelkedés esetén 170,15 m B. f. szinten (10 millió m3) a zsilipeket 165,00 m B. f. szintig (2,3 m nyitás) kell emelni. Ekkor a tározóba 170,22 m B. f. szinten 10,3 millió m3 tározódik be. A tározóból távozó vízhozam 145 m3/s. Az alábbi adatok mértékadó árhullám fojtás nélküli átvonulására érvényesek:  Legnagyobb leüríthető vízsugár:

205 m3/s

 Legnagyobb vízszintcsökkentés vészhelyzetben:

4,6 m/nap

 A tározó leürítési mértéke vészhelyzetben:

109 óra (teljes leürítés)

A tározó jelenlegi állapotában nem képes betölteni célját, mert építésekor az alsóbb szakaszok rendezése is tervezve volt. Felmerülő problémák:  A tározó területe nem került kisajátításra.  Bük Város Önkormányzata tervezi a Tározó átalakítását kettős működésű tározóvá, így az üzemeltetési szabályzat mindenképpen felülvizsgálatra szorul majd a jövőben.  Az üzemeltetési szabályzat csak szűk határok között teszi lehetővé a tározó szabályozását. „Gór-Bői árvízcsúcs-csökkentő tározó megfelelő üzemeltetéséhez az alábbi műszaki beavatkozások szükségesek:     

Vészárapasztó megerősítése Kiegészítő vészárapasztó építése Műtárgy küszöbszint emelés Tározótér rendezése Tározótér területének kisajátítása”

„RÉPCE ALSÓ SZAKASZ A tározó alatti szakaszon, jelen helyzetben egyetlen megoldható vízgazdálkodási célkitűzés lehet, hogy az amúgy is elkerülhetetlen kiöntések gyakoriságát, valamint kártételeit csökkentsük. Elkerülhetetlen kiöntésekről beszélünk, hiszen csak az a cél, hogy a 10 évnél gyakoribb árvizeket a mederben tartsuk.” A tanulmányterv a meder kiépítését javasolta 20 - 25 m3/s-os vízhozam levezetésére, a többlet vizek völgybeli levezetésével oly módon, hogy az árvíz levonulását követően a lehető leghamarabb levonuljon a víz az elöntött területekről. A tanulmánytervben javasolt fejlesztések, műszaki beavatkozások a Répce alsó szakaszán:    

„Répce meder jókarba helyezése a Gór-Bői tározótól a Metőc-patak torkolatáig Répce meder jókarba helyezése a Metőc-patak torkolatától a répcelaki-árapasztóig Répce jobb parti főcsatorna jókarba helyezése Árapasztó oldalbukó a répce jobb partján”

„RÉPCE ÁRAPASZTÓ

24 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

A Répce árapasztó vízszállító képessége – figyelembe véve a Gór-Bői tározó árvízcsúcs-csökkentő hatását – csak a meder mindenkori állapotától függ. Mérete alkalmassá teszi a csökkentett árvizek (max. 110 – 120 m3/s) levezetésére. Ezért javaslatunkban csak olyan feladatokat szerepeltetünk, melyek a meder és az árapasztó bukó műtárgyainak jókarba helyezésére irányulnak.  Árapasztó bukóműtárgy jókarba helyezése  Árapasztó csatorna jókarba helyezése” Vízgyűjtő gazdálkodási terv 1.4.4-es pontban került kifejtésre. A Nagyvízi mederkezelési tervezésnél figyelembe vételre kerültek a korábbi tervek, tanulmányok, valamint az elmúlt évek árvízi tapasztalatai is. 1.5. A mederszakasz részletes állapotismertetése Ebben a fejezetben a meder aktuális állapotát rögzítjük hidrológiai és hidraulikai szempontból. Az itt tárgyalt adatok képezik a numerikus modellezés bemenő információit, illetve a terv későbbi aktualizálásakor a természeti körülmények változásának értékelését a mostani feltáráshoz viszonyítva lehet megtenni. Az árvízi felszíngöbék módosulása, az eltérések tendenciája utalhat a hullámtér használatának változására, de ugyanúgy a vízgyűjtő vagy a levezetőrendszer hozamátbocsátási kapacitásának változására (pl. feltöltődés). 1.5.1. Hidrológiai viszonyok 1.5.1.1. A vizsgált mederszakasz elhelyezkedése, általános jellemzése

2. ábra:A Rába vízgyűjtő területe a Répce vízgyűjtő területével

A folyó Ausztriában, a Keleti-Alpok határmenti nyúlványain, a Rozália és a Wechsel hegységben több ágból ered. Átvágva a Rohonc környéki hegyek északi ágait, a Lándzséri-hegység lábánál lépi át az országhatárt. Büktől kezdve Dénesfáig Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye között a határt alkotja. A síkságra érve Répcelaknál az árvizeit a Répce árapasztó csatorna vezeti Pápoc közelében a Rábába. A Répce a Hanságban egyesül a Kis-Rábával és Rábca néven folyik tovább. 2

Domborzat Morfológia szempontból négy jól elkülöníthető tájra osztható:  középhegységi, 500 - 900 m abszolút magasságok között,

Az árapasztó feletti vízgyűjtő terület nagysága az osztrák területtel együtt 963 km , melynek nyugati 2/3 része Ausztriához, keleti 1/3 része Magyarországhoz tartozik. Ausztriában két tartomány (Burgenland és Alsó-Ausztria), Magyarországon két megye (Vas és Győr-Moson-Sopron megye) osztozik a területen.

 dombvidéki-hegylábi, 200 - 500 m abszolút magasságok között,

A 2. ábra mutatja be a Rába vízgyűjtő területét a Répce vízgyűjtő területével együtt.

 síksági, 150 m abszolút magasság alatt.

 halomvidéki-táblás, 150 - 200 m között,

Ezek a tájak a relief-energia, a lejtők szöge, a völgyhálózat sűrűsége szempontjából különbözőek. A lefolyási viszonyokat a növényi fedettségen túlmenően lejtőkategóriákkal is jellemezhetjük. A 8. táblázatban ismertetjük, hogy az egyes szelvényekhez tartozó vízgyűjtő terület mekkora %-a esik az adott lejtőkategóriába; ezt km2-ben is megadjuk.

25 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

8. táblázat: Lefolyási viszonyok, terepesés SZELVÉNY Rabnitz, Unterrabnitz Stoober B., torkolat Répce, Répcevis Répce árapasztó

35,0 - 11,0 % KÖZEPES LEJTŐ 83 km2 (79,5%) 99 km2 (34,1%) 200 km2 (32,0%) 200 km2 (20,8%)

TEREPESÉS 11,0 - 3,5 % SZELÍD LEJTŐ 17 km2 (16,7%) 34 km2 (11,6%) 118 km2 (19,0%) 118 km2(12,2%)

Vízhálózat A Répce vízgyűjtő területét jellemző vízhálózatok a két ország területén eltérőek. Ausztriában - a határtól ~3,4 km-re (Lutzmannsburgnál) két közel egyenlő ágra szakad a Répce. Az egyik a Rabnitz, a másik a Stoober Bach. A két ághoz közel azonos részvízgyűjtők tartoznak (Rabnitz 268,7 km2, Stoober B. 281,5 km2), ugyanakkor a Rabnitz fő ága tíz kilométerrel hosszabb a Stobber Bach-énál (Rabnitz 39 km, Stoober B. 29 km). Mindkét oldalágba számos kisebb-nagyobb, de egységesen meredek esésű patak torkollik be. A főbb oldalágakat (alulról felfelé sorolva) az alábbiakban mutatjuk be, zárójelbe téve a hozzájuk tartozó részvízgyűjtőterület méretét is:

3,5 - 0,0 % SÍKVIDÉK 4 km2 (3,8%) 158 km2 (54,3%) 303 km2 (49,0%) 645 km2 (67,0%)

Rabnitz:  Rustenbach (39,0 km2)

A Répce-völgy esése – a domborzattal összhangban – az alábbiak szerint változik:

 Erlaubach (47,4 km2)

 a Rabnitz Mannersdorf felett 14 m/km,

 Plötzgraben (3,0 km2)

 a Stoober Bach a Gaberlingbach torkolatta felett 16 m/km,

 Lembach (6,0 km2)

 a Stoober Bach a torkolatáig 14 m/km,  a Répce (Rabnitz) Bükig 2,1 m/km,

Stoober Bach:

 Büktől Tompaládonyig 1,4 m/km,

 Raidingbach (65,2 km2)

 Tompaládonytól az árapasztóig 1 m/km. A fentiekből kitűnik, hogy az osztrák területen gyorsan levonuló árvizek a magyarországi Répce-völgyben terülnek szét, jelentős elöntéseket okozva.

 Potoschze (18,6 km2)  Gaberlingbach (30,4 km2)  Kohlgrabenbach (21,0 km2)  Mühlbach (21,0 km2)

Éghajlat A Répce vízgyűjtő nyugati térrészei a víz- és hőellátottságot is figyelembe vevő osztályozás szerint a mérsékelten hűvös - mérsékelten nedves éghajlati övezetbe tartoznak. A hőmérséklet évi átlaga nyugatról kelet fele haladva emelkedik, nyugaton jellemzően 8,5 - 9,0 ºC, keleten 9,0 - 9,5 ºC. Csapadékban gazdag, a hegyvidéki területeken 800 - 900 mm, a határ közeli területeken 700 - 750 mm a csapadék évente. A csapadékjárás alpi típusú, a csapadék minimuma januárban vagy februárban, míg a maximuma a nyári hónapokban, júniusban, júliusban fordul elő. Csapadékra 90 - 110 nap lehet számítani évenként, 10 mm-t meghaladó mennyiségre átlagosan legalább 25 napon. A 24 óra alatt lehulló csapadékmennyiségek maximumai a területen 100 - 120 mm között fordultak elő. A hótakarós napok száma a magasabb területeken 50, egyébként 42 - 45, az átlagos maximális hóvastagság a magasabb területeken 40 - 45 cm, egyébként 30 cm. Árvízi szempontból jelentős lehet a meleg esőből és a hatására meginduló hóolvadás együttesen lefolyó vize. A keleti térrész (Répce-síki) a mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. A hőmérséklet évi átlaga jellemzően 9,5 - 9,8ºC. A csapadék itt is meghaladja a magyarországi átlagot, kevéssel 650 mm fölötti. A csapadék minimuma januárban vagy februárban, míg a maximuma a nyári hónapokban, júniusban, júliusban fordul elő. Kimutatható a gyenge őszi másodmaximum is. Csapadékra 80 - 90 nap lehet számítani évenként, 10 mm-t meghaladó mennyiségre átlagosan 20 napon. A 24 óra alatt lehulló csapadékmennyiségek maximumai a területen 100 - 120 mm között fordultak elő. A talajt általában 38 - 40 napon összefüggő hó borítja, melynek az átlagos maximális vastagsága 25 cm.

A fentiekből kitűnik, hogy a Rabnitz 39 km hosszú főágán a teljes vízgyűjtő területének 35 %-a adódik az oldalvölgyekből, míg 39 %-a saját, ugyanakkor a Stoober Bach 29 km hosszú főágán a teljes vízgyűjtő területének 55 %-a adódik az oldalvölgyekből és 25 %-a a saját vízgyűjtője. A főágak felett közel azonos (Rabnitz 67,9 km2, Stoober Bach 55,8 km2) nagyságú vízgyűjtőterület található. Ebből adódik az, hogy a két ág egyesülése alatti Rabnitz szakaszon – a határszelvényben – a Stoober Bach később fut rá a Rabnitz árvizeire, így a mértékadó árvíz esetén a megoszlás 60 - 40 % (Rabnitz ~140 m3/s, Stoober B. 100 m3/s). Ugyanakkor a Stoober Bach mértékadó árvízhozama ~150 m3/s. Magyarországon a Répce gyakorlatilag mesterséges medrekben folyik, mely helyzet a múltbeli használatból fakad. Ez a használat számtalan malmot és vízerőtelepet jelent, de ezek közül jelenleg már csak egy vízerőtelep működik Damonyánál. Ehhez járul az 1965-ös árvíz utáni rendezés, mely a felső szakaszon (Répcevistől-Bükig) a nagyobb árvizek mederben tartását irányozta elő. Ezen a szakaszon jelenleg a múlt század végén kialakított Ásás csatorna vette át a Répce szerepét, illetve a ’65-ös árvíz után felbővített csatorna ma a Répce. Mellette megmaradt a régi Répce meder, mely a Zsiránál a Rajna-patak torkolati szakasza, Szakonynál a Szakonyi övcsatorna lett. Csepregnél visszatér az árapasztó csatorna medrébe. Csepreg alatt még létezik a völgy bal oldalán a régi Répce, itt nevezhetjük Répce malomcsatornának. Bőtől Nagygeresdig érintetlenül fennmaradt a régi állapot, ezen a szakaszon a völgy közepén – de nem a legmélyebb vonulatán – folyik a Répce, bal oldalán övcsatornaként funkcionáló árokkal, jobb oldalán a völgyfenéken haladó Répce jobb parti csatornával.

26 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

Nagygeresdtől a Répce árapasztóig többé-kevésbé közös mederben folyik a Répce. Répcelak térségében a vízfolyás ismét kettéágazik. A vízhozam egy kisebb részét zsilippel szabályozottan a Répce–ág a RépceRábca rendszerbe vezeti. A nagyobb vizek az 1910-ben épült árapasztó csatornán a Rábába kerülnek. A Répce magyarországi szakaszát az árapasztóig a 3. ábra mutatja be.

Mederrendezési munkálatok Az 1965. évi – a térségre mértékadó – árhullámok levonulásának tapasztalatai alapján mind osztrák, mind magyar területen jelentős vízfolyás-rendezési munkák történtek. Az osztrákok az 1970-es években kiépítették a Répce medret NQ3% körüli, 140 m3/s kiöntésmentes levezetésére, majd ezt követően kiépült a Répce meder magyar területen is az országhatártól Bük térségéig, az Ablánc-patak becsatlakozásáig, ugyancsak 110-140 m3/sec vízemésztésre. A mederrendezésekkel a völgyfenéki természetes tárózódás lecsökkent, ugyancsak csökkent az összegyülekezési idő is. A büki vasúti híd felett kb. 70 m3/s-nál működni kezdő „oldalbukót” képezték ki annak érdekében, hogy a nagyvíz egy részének a völgybe terelésével a büki szakaszt tehermentesítsék. A vasúti híd alatti medret is rendezték. Az 1996. szeptemberi árhullám azt mutatta, hogy a legújabban épített Bük közúti híd alatti meder vízszállító képessége is csak 80 - 90 m3/s a tervezett 120 m3/s helyett. Mára ez a vízszállító kapacitás tovább csökkent. Jelenleg már 50 - 60 m3/s vízhozamnál völgyi elöntések keletkeznek Bük térségében. Ezt követte a Gór, Bük térségében az árvíztározó megépítése, melyet 1996-ban adtak át üzemelésre. A Góri árvízcsúcs-csökkentő tározó célja a Répce tározó alatti, a répcelaki árapasztóig terjedő szakaszán az árvizek levonulásának szabályozása, árvízcsúcs csökkentése oly módon, hogy a 10 %-os valószínűségű árhullám jelentősebb kártétel nélkül levezethető legyen a répcelaki árapasztóig. Ugyanakkor a répcelaki árapasztóra csak a maximális megengedhető terhelés, 140 - 145 m3/s jusson. Megjegyezzük, hogy napjainkra a Répce meder vízszállító képessége drasztikusan lecsökkent, így a tározó alatti szakaszon már 15 m3/s vízhozam felett völgyi elöntések keletkeznek és több völgyfenéken haladó keresztező közút is lezárásra kerül. Üzemeltető: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

3. ábra: A Répce magyarországi szakasza az árapasztóig A Répcébe a magyarországi szakaszon számos kisebb-nagyobb vízfolyás torkollik. Ezek közül az alábbiak érdemelnek említést, zárójelben a vízfolyások vízgyűjtőterületével:  Ablánc-patak (43 km2)  Metőc-patak (127 km2)

A Góri árvízcsúcs-csökkentő tározó a Répce 61+007 km szelvényében épült meg. A völgyet 3,096 km hosszú, maximálisan 6,5 m magas, földanyagú töltés zárja le, a töltés koronaszintje 171,00 m B. f.. A töltés felett kialakult tározótér felülete a tervezett legmagasabb vízszint esetén 389,3 ha, ami 8,1 millió m 3 víz átmeneti tározását teszi lehetővé. A töltés 0+115 – 0+165 km szelvényében vészárapasztó épült, küszöbszintje 170,40 m B. f.. Az eredeti terv szerint az árvíztározó a mértékadónak tekintett 250 m3/s maximális árvízhozamot 110 m3/s-ra csillapítva engedi rá a tározó alatti mederszakaszokra. A tározó feletti vízgyűjtő terület nagysága 723,0 km2, melynek 2/3-a van Ausztriában. A Répce jellemző vízhozamai a tározónál: NQm: 250 m3/s; NQ1%: 225 m3/s; NQ10%: 118 m3/s; NQ20%: 75 m3/s.

 Kőris-patak (122 km2) Az Ablánc-patak dombok között húzódó patakvölgye nagyrészt erdővel borított. A Répce jobb oldali meredekebb domboldalainak vizét vezeti le, aránylag szűk völgyfenéken.

A tározó jellemző adatait és műtárgyait a 9. és a 10. táblázat mutatja be. 9. táblázat: Tározó jellemző adatai

A Metőc-patak tekintélyes vízgyűjtő területe ellenére nem játszik komoly szerepet a Répce mértékadó árvízhozamában, tekintettel arra, hogy területe a Répce vízgyűjtő északi peremén fekszik, mely lapos mezőgazdasági terület. Maximális vízhozama 17 m3/s, mely kialakulásához 20 óra kell, tartóssága pedig 24 óra. Ebből következik, hogy a vízgyűjtő területét érintő, homogén intenzitású csapadék esetében is levonul a Metőcön az árviz, mielőtt a Répce árvizei megjelennének torkolatánál. A Kőris-patak a Rába és a Répce közötti lankás vidék vizét gyűjti össze és vezeti a Répcébe. Domborzatilag a Rába síksághoz tartozik, de a felszínt feltöltődés alatt álló laposok, elsorvadt holtágak, eróziós úton képződő lapos völgyek jellemzik.

27 / 65

A TÁROZÓ FELSZÍNE, TÉRFOGATA Tározó vízszint Q1% esetén Vészárapasztó szint Gátkorona szint

ELÖNTÖTT TERÜLET [ha] 389,3 456,5 525,5

TÁROZOTT TÉRFOGAT [millió m3] 8,1 10,9 13,8

MAGASSÁG SZINT [m B. f.] 169,70 170,40 171,00


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM  Répcevisnél,  Górtól Chernelházadamonyáig,

10. táblázat: A tározó műtárgyai és működésük MŰTÁRGYAK Nyílások száma Nyílások fenékszintje Átereszek hossza Átereszek átmérője Átereszek esése Elzárások száma Elzárások fajtája Táblák normál üzemrendje Táblák ritka üzemrendje

 és Nagygeresdnél, valamint kiemelt közutakat és vasútvonalakat (térképen pink vonalakkal jelölve), az alábbi helyeken:  Répcevis - Zsira közút,

2

 Csepreg - Tormásliget közút,

162,00 m B. f. 28,5 m 4,5 x 4,0 m 2,46% 2 2 db szegmens tábla

 Bük - Szombathely vasút,  Tompaládony - Hegyfalu főközlekedési út (84),  Nagygeresdi malomhoz vezető út. Ez utóbbi nem zárja le teljesen a völgyet, csak jelentős mértékben leszűkíti. A fentieken kívül még három helyen keresztezi közút a völgyet, de ezek túlnyomórészt terepszinten épültek (térképen világoszöld vonalakkal jelölve), így csak kis mértékben befolyásolják a völgyi lefolyást. Ezek az alábbiak:

45 cm-re nyitva

 Büki bekötőút,

Mindkettő zárt

 Gór - Bő közút,  Nagygeresd - Vasegerszeg közút

Az eredeti elképzelések szerint az árvíztározóval az alatta lévő mederszakasz természetes jellege jobban megőrizhető, nincs szükség drasztikus mederbővítésre. Mára azonban olyannyira természet közeli állapotba került a meder, hogy már csak 15 m3/s körüli vízhozamot képes levezetni kiöntés nélkül. Ennek megfelelően a kisebb árhullámok alkalmával is jelentős völgyi elöntések képződnek. A magyarországi vízgyűjtőterületen – leszámítva a Gór-Bői árvízcsúcs-csökkentő tározót – még három tározó épült. Kettő a Boldogasszony-patakon, egy pedig Répceszentgyörgyön. Ez utóbbi gyakorlatilag nem létezik, kiépítési területe (3,6 ha) és víztérfogata (39 000 m3) csekély, jelenleg használaton kívüli, ezért jelen tanulmányunkban csak megemlítjük, viszont nem tárgyaljuk részletesen, hiszen árvízvisszatartó hatása nincs. 1.5.1.2. A vizsgált mederszakasz vízjárása Nagyvízi vízjárás jellemzése Az árapasztó feletti vízgyűjtő terület nagysága az osztrák területtel együtt 963 km 2, melynek nyugati 2/3 része Ausztriához, keleti 1/3 része Magyarországhoz tartozik. A Répce-völgy felépítése, az árvíz levonulását befolyásoló jellegzetességek (lásd a 4. és 5. ábrán bemutatott két térképrészletet): Az osztrák területen hirtelen megjelenő árvizek a magyarországi Répce-völgyben terülnek szét komoly elöntéseket okozva, különösen a Góri tározó alatti természet-közelinek mondható vízfolyásszakasz mentén. Mára olyannyira természet közeli állapotba került a Répce meder, hogy már csak 15 m3/s körüli vízhozamot képes levezetni kiöntés nélkül. Ennek megfelelően a kisebb árhullámok megjelenésével is jelentős völgyi elöntések képződnek. Magyar területen a Répce folyó 500 - 2 000 m között változó szélességű völgyben folyik. A völgyben több helyen találunk természetes szűkületet (térképen piros párhuzamos vonalakkal jelölve), így

28 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

5. ábra: A Répce Góri tározó alatti szakasza (medren kívüli vízáramlás világos kékkel) Nagyvízhozamok előfordulása 4. ábra: A Répce Góri tározó feletti szakasza (medren kívüli vízáramlás világos kékkel)

A 6. ábra grafikonján látható Répce - Répcevis vízállást az elmúlt század 2. felét vizsgálva, hogy a 60-as évektől a 70-es évek közepéig tartó nedvesebb időszakban jelentősebb árhullámok fordultak elő. A 90-es években, ill. a 21. század első évtizedében újra árhullámos időszak alakult ki, nem túl jelentős árhullámokkal.

29 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

6. ábra: A Répce Répcevisnél mért vízállás 1960 - 2013-ig Répcevisnél 50 m3/s-ot meghaladó vízhozam az 1982 - 2014 közötti időszakban csupán 11 évben fordult elő, összesen 16 alkalommal. 1982-ben 3-szor, 2008, 2010, 2014-ben 2 - 2 alkalommal. A 11. táblázat tartalmazza az említett 11 év legnagyobb árvizekhez tartozó vízállásokat, illetve vízhozamokat.

A Góri tározó árhullám transzformáló hatása

11. táblázat: Vízállás és vízhozam adatok Répcevisnél RÉPCERÉPCEVIS NM [cm] 270 271 288 301 253 300 344 321 320 250 403

ÉVEK 1982 1991 1996 1998 1999 2007 2008 2010 2012 2013 2014

A tetőzések 85 %-a 70 m3/s alatti, és csak 5 %-ban volt 100 m3/s vagy azt meghaladó tetőző hozam. A legtöbb árhullám május - június - július hónapokban következik be, a téli hónapokban csak elvétve fordul elő árhullám.

A Répce-völgy Góri tározó alatti szakaszára vonatkozó mértékadó vízhozamokat a Góri tározó működtetése és árhullám-transzformáló hatása szabja meg. A tározóból kifolyó tervezett csillapított árvízi hozamokat a Répce-völgy általános felülvizsgálatának B. kötete (Hidrológiai és hidraulikai vizsgálatok) vezeti le. A Répce jellemző nagyvízi hozamaira a 13. táblázatban látható értékeket adták.

RÉPCERÉPCEVIS NQ [m3/s] 94,7 95,2 95,0 67,8 58,0 61,2 73,3 78,6 77,0 50,5 102,0

13. táblázat: A Répce jellemző nagyvízi hozamai

NQ Mértékadó NQ1 % NQ10 % NQ20 % NQ50 %

A fentiek szerint 1975 óta a legjelentősebb árhullám 2014 májusában következett be. A Góri tározó csillapító hatása miatt a tározó alatti szakaszára először csak 40 m3/s vízhozamot eresztettek, majd 25 m3/sot, mert a Répce árapasztó csökkent vízvezető kapacitása ilyen nagyságú vízhozamot tudott csak biztonsággal elvezetni. A 12. táblázat havi bontásban tartalmaz minden olyan árhullámot az 1950 - 2014-es évekre, amikor a répcevisi tetőző vízhozam 20 m3/s-ot elérte vagy meghaladta. Ilyen vízhozamok mellett már völgyi elöntések keletkeznek a Góri tározó alatti szakaszon. A vizsgált 65 évben 74 alkalommal fordult ez elő. 12. táblázat: Völgyi elöntések

1

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12

20-50 50-70 70-90 90-110 >110

1

8

3 1

4 6

10 1 2

6 2 2

6

1 2 1 1

3 1 1 1

3 2

ÖSSZESEN:

1

5

6

5

3

1 8

5

12 13 10

6

RÉPCE ÁRAPASZTÓ

[m3/s]

[m3/s]

[m3/s]

250 225 118 75 25

250 225 118 75 25

155 140 64 40 18

Az eredményeket a 14. táblázatban foglaltuk össze. Magyarázatként annyi, hogy az első sorban a répcevisi vízhozamok és a tározóba megérkező vízhozamok lettek párosítva. A második sorban a tározó megfelelő üzemeltetése esetén, az abból távozó csillapított vízhozamokat ismertetjük. A harmadik sorban a tározóból kilépő és a Répce árapasztóba befolyó vízhozamokat párosítottuk. A kezdő és végszelvények közötti vízhozam különbséget a becsatlakozó vízfolyások, a területi hozzáfolyások, valamint a völgy mesterséges és természetes terepalakulatai okozta betározódások befolyásolják. Ezek a hatások részben tapasztalati, részben számítási úton kerültek meghatározásra. 14. táblázat: Jellemző árvízhozamok

2

2

GÓR-BŐI TÁROZÓ

A tározó árhullám-csillapító hatásának számításához néhány jelentősebb árhullám felhasználásával (1975.07., 1982.10., 1991.05. és 1996.09.) meghatározták a 10 és 20 %-os valószínűségi árhullám képeket. A mértékadó árhullámot (7. ábra), valamint az 1 %-os valószínűségű árhullámot az 1965-ös árhullámból határozták meg, az azóta bekövetkezett változások figyelembevételével.

1950 - 2014 ÖSSZES ELÖNTÉS [db] TETŐZŐ HOZAM [m3/s]

RÉPCEVIS

3

ÖSSZESEN

MEDERSZAKASZ, MEDERSZELVÉNY

48 15 6 4 1

Répcevis-Gór-Bői tározó befolyás Gór-Bői tározó (csillapított kifolyás) Gór-Bői tározó-Répcelak

74 30 / 65

Qm

ÁRVÍZHOZAMOK [m3/s] Q1% Q3% Q10%

Q20%

250 - 200

225 - 180

175 - 140

118 - 94

75 - 60

145

106

-

45

29

145 - 136

106 - 99,4

-

45 - 42

29 - 27


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM LNQ: 200 m3/s (1965.04.22)

árapasztó

KKQ: 0,63 m3/s KNQ:

38,9 m3/s

KÖQ:

2,23

m3/s

Jellemző árvízi vízállások a répcevisi vízmércénél (8. ábra): (1976 - 2013, gumbel eloszlás) NV1%: NV3%: NV10%:

503 cm 411 cm 309 cm

Valószínűségi eloszlástípus vizsgálat

vízállás cm

Gumbel eloszlás

500

Répce - Répcevis 1976 - 2013 Évi vízállás maximumok Dmax = 0.112 1-L(z) = 0.724

400

300

Dmax 200

7. ábra: A Góri tározó mértékadó árhullám képei (VIZITERV 1997) - Transzformált árhullám okkersárgával

100

Mértékadó és helyi vízmércék és a hozzájuk tartozó jellemző vízállások, vízhozamok 0 0.0

A magyarországi Répce-völgybe érkező árhullámok regisztrálása a répcevisi vízrajzi állomáson történik.

0.1

0.2

0.3

Répce-Répcevis 76+385 fkm 187,190 m B. f.

0.5

0.6

0.7

0.8

0.9

1.0

P, valószínűség

Répce- Répcevis vízrajzi törzsállomás: Vízmérce neve: Szelvény: "0" pont:

0.4

8. ábra: Nagyvízi vízálláseloszlás a Répce répcevisi vízmércénél Jellemző árvízi vízhozamok a répcevisi vízmércénél (9. ábra): (1982 - 2013, lognormál eloszlás)

Jellemző vízállások: (1965 - 2013) LKV: -19 cm (1980.10.02 )

NQ1%: NQ3%: NQ10%:

LNV: 470 cm (1965.04.22) KKV: -3 cm KNV: 170 cm KÖV: 18 cm Jellemző vízhozamok: (1965 - 2013) LKQ: 0,13 m3/s (2007.07. )

31 / 65

219 m3/s 145 m3/s 83 m3/s

NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.11. (EGYEZTETÉSI TERV) Répce- Tompaládony vízrajzi üzemi állomás:

Valószínûségi eloszlástípus vizsgálat

vízhozam m3/s 250

RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

Vízmérce neve: Szelvény: "0" pont:

Lognormális eloszlás

Répce-Tompaládony 52+650 fkm 151,610 m B. f.

Répce - Répcevis Jellemző vízállások: (1980 - 2013) LKV: -8 cm (1988.07)

1982 - 2013 Évi vízhozam maximumok

200

LNV: 294 cm (2007.09) KKV: 20 cm

Dmax = 0.124 1-L(z) = 0.712

150

KNV: 152 cm KÖV: 47 cm

100

Jellemző árvízi vízállások a Répce tompaládonyi vízmércéjénél (10. ábra): (1980 - 2013, gamma3 eloszlás)

0.0

NV1%: NV3%: NV10%:

Dmax

50

0.1

0.2

0.3

0.4

0.5

0.6

0.7

0.8

0.9

1.0

P, valószínûség

279 cm 252 cm 217 cm

Valószínûségi eloszlástípus vizsgálat

vízállás cm

Gamma 3 eloszlás

9. ábra: Nagyvízi vízhozameloszlás a Répce répcevisi vízmércénél

Répce - Tompaládony 250

Korábban elfogadott értékek A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottságban korábban az alábbi jellemző nagyvízi értékek lettek elfogadva a répcevisi vízmércénél: NQ1%: NQ3%: NQ10%:

1980 - 2014 Évi vízállás maximumok

200

3

225 m /s 165 m3/s 83 m3/s

Dmax = 0.109 1-L(z) = 0.883 150 Dmax

Gór tározó felvíz árvízi üzemi vízrajzi állomás: Vízmérce neve: Szelvény: "0" pont:

100

Répce-Gór tározó felvízi vízmérce 61+035 fkm 162,700 m B. f.

50 0.0

A vízmérce a tározóban kialakult vízszintet mutatja, nem jellemző a mederbeli vízállásokra.

0.2

0.3

0.4

0.5

0.6

0.7

0.8

0.9

1.0

P, valószínûség

10. ábra: Nagyvízi vízálláseloszlás a Répce tompaládonyi vízmércénél

Gór tározó alvíz árvízi üzemi vízrajzi állomás: Vízmérce neve: Szelvény: "0" pont:

0.1

Répce-Gór tározó alvízi vízmérce 61+000 fkm 161,990 m B. f.

Észlelés 1996 óta van, az adatok egyelőre alkalmatlanok statisztikai feldolgozásra a rövid idősor miatt, továbbá a tározó befolyásoló hatása miatt.

A Répce meder Répceszentgyörgy és Nagygeresd között nem a völgy mélyvonulatában halad, erősen benőtt, ezért a vízszállító kapacitása rendkívül kicsi, maximálisan csak 15 - 20 m3/s vízhozamot képes szállítani. Az árvíz nagy része a széles völgyben folyik le.

32 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

Q1%-os árvízi esetben (tározóból kieresztett vízhozam kb. 100 m3/s) becsülhetően a bal oldali ártérben a teljes vízhozam 60 %-a, a mederben és a jobb oldali ártérben 20 - 20 % folyik le.

vízhozam m3/s

Répce - Répcevis 1982 - 2014 Évi vízhozam maximumok

Répce-ártér I. – Tompaládony árvízi üzemi vízrajzi állomás: (bal oldali ártér) Vízmérce neve:

Répce-ártér I. - Tompaládony ártéri vízmérce

"0" pont:

152,218 m B. f.

100

80

Az ártéri mércénél 1982 óta vannak mérések nagyobb árvízkor. Répce-ártér II. – Hegyfalu árvízi üzemi vízrajzi állomás: (jobb oldali ártér) Vízmérce neve:

Répce-ártér II. - Hegyfalu ártéri vízmérce

"0" pont:

152,163 m B. f.

60

40

Az ártéri mércénél 1982 óta vannak mérések nagyobb árvízkor. 20

Répce folyó jellemző nagyvízi hossz-szelvényei a Góri tározó alatt A Góri tározó alatti szakaszra érkező vízhozam mennyisége teljes egészében az árvízi tározó transzformáló hatásától függ. Tervek szerint a tározó úgy lett kiépítve, hogy az alábbi csillapított, maximális vízhozamértékeket eressze tovább a Répce-völgybe.

0 82

84

-

Répcelak

92

94

96

98 2000

2

4

6

8

2010

12

14

11. ábra: Növekvő nagyvízi vízhozam trend a répcevisi vízmércénél

15. táblázat: Völgyi elöntések

Gór-Bői tározó árapasztó

88 1990

Idő [év]

A völgyi elöntések adatait a 15. táblázat szemlélteti.

vízállás cm

ÁRVÍZHOZAMOK [m3/s]

MEDERSZAKASZ, MEDERSZELVÉNY

86

Répce - Répcevis 1982 - 2014 Évi vízállás maximumok

400

Q1%

Q10%

Q20%

350

106,0 - 99,4

45,0 - 42,0

29,0 - 27,0

300 250 200

Árvízi hozamok és tetőzések változási trendje Korábban említettük, hogy a 60-as évektől a 70-es évek közepéig tartó nedvesebb időszak után szárazabb időszak következett, majd a 90-es években, ill. a 21. század első évtizedében újra megjelentek a csapadékosabb időszakok a jelentősebb árhullámokkal. A jelenkori állapotok jellemzésére az utolsó 30 év trendje lehet szignifikáns számunkra.

150 100 50 0

NQ és NV értékek a Répce - Répcevis vízmércénél

82

Répcevisnél az elmúlt 30 évi nagyvizek sokéves alakulásának követésére tekintsük meg az 11. és a 12. ábrákat.

84

86

88 1990

92

94

96

98 2000

2

4

6

8

2010

12

14

Idő [év]

12. ábra: Erőteljesen növekvő nagyvízi vízállás a répcevisi vízmércénél

33 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM 2. eső:

A növekvő vízhozamok a csapadékosság erősödésével magyarázhatók, igaz megfigyelhetőek az aszályos időszakok mélypontjai is. Az erőteljes évi nagyvízi vízállás növekedés okozója a vízhozamok növekedése mellett a meder vízszállító kapacitásának csökkenése. NV értékek a Répce-Tompaládony vízmércénél Tompaládonynál az elmúlt 35 évben a répcevisihez hasonló okok miatt növekedtek az éves nagyvízállások, melyeket a 13. ábra mutat be.

2014.05.15-től másfél napot tekintve a legtöbb csapadék a Gyöngyös felső területére esett, 85 mm, a Répce és a Lapincs felső területén 70 mm hullott. Összességében egy hét alatt a Répce és Gyöngyös középső és felső területén 150 - 170 mm, az alsó kisebbik területén 110 mm eső esett. Ez területi átlagban 150 mm-nek vehető. Az esőzések következtében a Répcén és a Gyöngyösön az utóbbi idők legnagyobb árhulláma vonult le. Kialakult árhullám bemutatása Az esőzésekből két árhullám alakult ki, melyeket a 14. ábra szemléltet. Az 1. árhullám 252 cm-en tetőzött 58 m3/s csúcsvízhozammal, majd a 2. árhullám 2014.05.16-án 23:15-kor 403 cm-en tetőzött 102 m3/s csúcsvízhozamot szállítva.

Idõsor javítás lineáris trend alapján

vízállás cm 300

Répce - Tompaládony 250

Évi vízállás 1980 - 2014maximumok

200

150

100

50

0 1980

82

84

86

88

1990

92

94

96

98

2000

2

4

6

8

2010

12

14

Idõ [év]

14. ábra: A Répcén Répcevisnél kialakult 2 jelentősebb árhullám és a kiváltó csapadékok 13. ábra: Erőteljesen növekvő nagyvízi vízállás a tompaládonyi vízmércénél A tározó árhullám-transzformáló hatását a Góri tározó alatt a 15. ábra szemlélteti, valamint a tározó alatti völgyszakasz vízállásgörbéit Tompaládony térségében a 16. ábra mutatja.

1975 óta előfordult legnagyobb árhullám a Répcén (2014.05.11. - 19.) Árhullámot kiváltó csapadék Az árhullámot megelőző héten szinte minden nap esett az eső a Rába vízgyűjtőn, és két jelentősebb eső hullott május 11-én és május 15 - 16-án. 1. eső: 2014.05.11-én, vasárnap a délelőtti óráktól intenzív esőzés kezdődött a Rába vízgyűjtő teljes területén rendkívül egyenetlen megoszlásban és intenzitással. A vízgyűjtő középső része ÉK - DNY irányban kapta a legjelentősebb csapadékterhelést, 70 mm körüli értékekkel, így a Répce, Gyöngyös vízgyűjtője, valamint a Rába vízgyűjtő középső részén hullottak a legnagyobb mennyiségek.

34 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM A globális éghajlatváltozás hatásait ismerve (és kicsit már érezve: téli árhullámok 2013 és 2014-ben) valószínűsíthetők, hogy gyakrabban lesznek majd intenzív esőzések, eltolódva a téli időszakba (kisebb növényzet, nincs párolgás, magas talajnedvesség telítettség, gyorsabb összegyülekezés), gyakoribb, intenzív árhullámokat képezve. Az árvízi mérések adatait a 16. táblázat mutatja be. 16. táblázat: Árvízi mérések S.sz.

1

Vízfolyás - állomás neve

Répce - Gór, tározó alvíz

Répce - Gór, tározó alvíz Répce - Bő Répce malomcsatorna - Bő Répce - Gór tározó, alvíz összesen: 5 Répce - Tompaládony 6 Répce ártér - 1. Hegyfalu ártéri híd 7 Répce ártér - 2. Hegyfalu ártéri híd 8 Répce ártér - Tompaládony 1. ártéri híd 9 Répce ártér - Tompaládony 2. ártéri híd 10 Répce ártér - Tompaládony 3. ártéri híd Répce - Tompaládony-Hegyfalu metszék összesen: 11 Répce - Gór, tározó alvíz 12 Répce - Gór, tározó alviz 2 3 4

15. ábra: A tározó árhullám-transzformáló hatása a Góri tározó alatt

Vízállás változás

Dátum

Mérési idő

Vízállás

év, hó, nap

óra, perc

H (cm)

zsilipkamra után

2014.05.17

10:45

309

stagnál

40,9

zsilipkamra után közúti híd felett 10m-rel közúti híd felett 10m-rel 38.+39. mérés közúti híd kif.o. közúti híd kif.o. közúti híd kif.o. közúti híd kif.o. közúti híd kif.o. közúti híd kif.o. 44-49. mérés zsilipkamra után zsilipkamra után

2014.05.17 2014.05.17 2014.05.17

13:40 14:13 14:32

298 300 -119

stagnál stagnál stagnál

2014.05.19 2014.05.19 2014.05.19 2014.05.19 2014.05.19 2014.05.19

11:12 11:32 11:46 12:02 12:59 13:11

175 -189 67 -170 53 -230

stagnál stagnál stagnál stagnál stagnál stagnál

2014.05.19 2014.05.20

14:53 11:32

218 225

apad stagnál

36,6 29,8 8,34 38,1 11,8 1,4 6,0 2,6 6,4 9,8 38,1 20,1 23,22

Mérési szelvény helye

Vízhozam Q (m³/s)

Árvízi előrejelzési módszerek bemutatása Az árvízi előrejelzés a NYUDUVIZIG feladata. Napi gyakoriságú előrejelzés az Igazgatóságon nem készül. Árvízi célú előrejelzés szükség szerint készül a fokozatot elrendelő vízmércékre. Szükség van előrejelzésre, ha fokozat körüli vízállásértékekre lehet számítani. Újabb adatok birtokában frissül az előrejelzés. Hidrometeorológiai riasztást/figyelmeztetést/tájékoztatót mindazon esetekben kiadnak, amikor valamelyik vízfolyáson jelentősebb vízszintemelkedésre lehet számítani. De készül tájékoztató akkor is, ha nagy csapadék lehullása várható vagy helyi vízkárról szereznek tudomást. Alapvető előrejelzési feladat Az előrejelzés igénye az árvízi eseményekhez kapcsolódik. Meg kell adni a répcevisi vízmércére a tetőzés várható magasságát és idejét. Árvízi riasztó és figyelmeztető modell használata a Rába vízgyűjtő vízfolyásaira 16. ábra: A tározó alatti völgyszakasz vízállásgörbéi – Tompaládony térsége A múltbeli adatok ismeretében ez az árvíz az utóbbi 40 év legnagyobb árvize volt, de nem mondható rendkívülinek a csúcsvízhozamot tekintve. A Répcén Répcevisnél hozzávetőlegesen 15 éves visszatérésű árvíz alakult ki 102 m3/s csúcsvízhozammal. 1982-ben, 1991-ben és 1996-ban hasonló nagyságrendű árhullám volt Répcevisnél pár m3/s -mal kevesebb csúcsvízhozammal. 1965-ben volt a legjelentősebb árhullám, de 1969-ben, 1972-ben és 1975-ben is magasabb árhullámok alakultak ki, mint ami a mostani volt, igaz az osztrák tározók akkor még nem léteztek, csak természetes tározódás alakulhatott ki.

Az 1D-s hidrodinamikai és a koncentrált paraméterű hidrológiai modulokból álló modell 2011. november óta folyamatos üzemmódban működik. A magyar részen a modellt többször újrakalibrálták. Jelenleg a modellek még nem működnek kielégítő pontossággal, a külföldi területek hidrológiai moduljainak nem megfelelő kalibrálása miatt. A modellek felhasználhatók:  korai riasztáshoz, figyelmeztetéshez,  az összegyülekezési folyamatok nyomon követésére kisebb vízfolyásokon is,

35 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

 az előrejelzések pontosításához.

Geometria A ProRaab előrejelző modelljéből indultunk ki, de levágtuk azt az országhatárnál ill. azoknál a szelvényeknél, ahol volt peremfeltételhez vízhozam-idősor.

1.5.1.3. Mederhidraulikai jellemzők meghatározása

Végül a 17. táblázatban és a 17. ábrán bemutatott főbb folyóágak szerepelnek a Répce-völgy MIKE 11 modelljében

A korábban felépített fizikai kisminta-kísérletek eredmények értékelése Ilyen jellegű kisminta kísérlet nem volt.

17. táblázat: Főbb folyóágak szerepelnek a Répce-völgy MIKE 11 modelljében

A korábban felépített numerikus modellek eredmények értékelése A ProRaab árvízi előrejelző rendszer (DHI, 2012) MIKE 11 hidrodinamikai modulja kiegészítés és igazolás után alkalmassá vált a MÁSZ kiértékelésére is, mivel tartalmazza a Rába-völgy legfontosabb vízfolyásait (Répcét is), és a legfrissebb adatokkal lett kalibrálva. Az előrejelzéstől alapvető elvárás az is, hogy az árhullámok terjedését pontosan becsülje meg, ez azonban a mostani célokhoz csak közvetetten, a helyes hidrodinamikai paraméterezés igazolása érdekében mérvadó. Ugyanakkor korlátozhatja a modell alkalmasságát a MÁSZ meghatározására az, hogy az előrejelzés csak a mérceállomásokra készül, a köztes folyószakaszokon a felszíngörbe pontossága nincs igazolva. Valóban, a Sárvár fölötti Rába-völgyben a modell sematizálása nehezen feleltethető meg a valós lefolyási viszonyoknak, párhuzamos hullámtéri ágakkal és fiktív keresztirányú átkötő ágakkal igyekeztek a jellegében 2D árvízi lefolyás hosszirányú transzformációját közelíteni.

VÍZFOLYÁS Rába Rábca Répce Répce árapasztó Répce árapasztó

SZAKASZ FELSŐ HATÁRA Szentgotthárd Hanság-fcs torkolata fölött Répcevis Répcelak Répcelak

FKM 206+000 33+700 77+100 8+500 8+500

SZAKASZ ALSÓ HATÁRA torkolat (Mosoni-Duna) torkolat (Mosoni-Duna) Répcelak torkolat (Rába) torkolat (Rába)

FKM 0+000 0+000 39+400 0+000 0+000

A mesterségesen generált tízezer évnyi, 6 óra időközű vízhozam-idősorok által létrehozott árhullámokat a MIKE 11 modellel hozták le a völgyben és a MÁSZ-t a mérceszelvényeknél ezzel számolták. A MIKE 11 modell futtatásához nem tudták biztosítani azt a kapacitást (szoftverlicenc, nagyteljesítményű számítógép), amivel a több ezer évet kiértékelhették volna. Ezért azonosították azokat a többhetes időszakokat, amikor várható volt, hogy az árhullám a MÁSZ-t beállítja valahol a folyóhálózatban, és csak ezt az ezernél is több időszakot szimulálták. A Góri tározó alatt a lefolyási viszonyok meglehetősen összetettek egy 1D modell számára. A völgyi lefolyás jobb- és bal oldali csatornákkal lett sematizálva 2D modell helyett. Mivel a Rába MIKE 11 modelljét általában elég pontosnak találták a ProRaab előrejelzett vízmércéinél (a mércék közötti szakaszon viszont alkalmatlan a MÁSZ számítására), ezért az árhullám-transzformációt rábízták a modellre. Vízszintrögzítések és vízhozam mérések végrehajtása Vízszintrögzítések: A múltban a 2014. májusi árvíz alkalmával történt tetőző felszíngörbe rögzítés a tározó alatti szakaszon. Vízhozam mérések: Rendszeres vízhozam mérések Répcevisnél, Csepregnél, a Góri tározó kifolyásánál, ill. Tompaládonynál történik a Répce mederben. Árvíz alkalmával a Tompaládony-Hegyfalu völgy-metszékben is történik vízhozam mérés. A meder méréseket a 80-as évektől kezdve tervek szerint évente többször történnek, ill. árvizek alkalmával szükség szerint. 17. ábra: A Rába-völgy MIKE 11 modelljének helyszínrajzi vázlata a teljes kiterjedésében, a Répce völggyel

36 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

Peremfeltételek A modell belépő peremein a vízhozam-idősort, az egyetlen kilépő peremén pedig a vízszint-idősort írjuk elő, melyet a 18. táblázat mutat be.

18. táblázat: Peremfeltételek VÍZFOLYÁS

ELŐÍRT VÁLTOZÓ Qbe(t) Qbe(t) Qbe Qbe(t)

PEREM FKM

Rába Répce Rábca Répce árapasztó

206+000 77+100 33+700 8+500

A kék görbék a történelmi („mért”), a piros görbék pedig a generált idősorok tulajdonságait jelölik. A statisztikai eloszlásokban és az autokorrelációs függvényben jó egyezésre törekszünk, míg a legalsó ábrán az idősornak csak a jellegét (csúcsosságát, lefutását) várjuk hasonlóra.

Répce, Répcevis – grafikus jellemzők IDŐSOR Szentgotthárd Répcevis 10 m3/s konstans Répcelak

A belépő peremek idősorainak statisztikai mutatói A 19. táblázatban foglaljuk össze a 6 h időközű történelmi vízhozam-idősorok és az azok alapján generált 10 000 évnyi szimulációs idősor statisztikáit:  r(Qi, Qbef,i) keresztkorrelációs együttható a befogadó vízfolyás felső szelvényének idősorával (egyidejű értékek között)  A Qi vízhozamértékek átlaga, szórása, mediánja, minimuma és maximuma Az idősormodellezés során az volt az egyik kritérium, hogy a generált idősor statisztikája (keresztkorrelációja, átlaga, szórása és mediánja) minél közelebb kerüljön a történelmi idősorokéhoz. A maximális vízhozam természetesen nagyobbra várható egy sokkal hosszabb idősorban, ott egyezést nem vártunk el. 19. táblázat: Generált idősor statisztikája KERESZT-KORR. [r]

ÁTLAG [m3/s]

SZÓRÁS [m3/s]

MEDIÁN [m3/s]

MIN. [m3/s]

MAX. [m3/s]

Répce (Répcevis) 6-h (1982 - 2012) Történelmi

0,56

2,2

2,6

1,6

0,2

92,0

Generált

0,67

2,8

3,0

2,0

0,1

287,0

A következőkben a grafikusan ábrázolható tulajdonságokat mutatjuk be (18. ábra) átfogóan az összes belépő szelvényekre:  6 órás pillanatnyi vízhozamok tapasztalati sűrűség- és eloszlásfüggvénye  Éves maximális vízhozamok (NQ) tapasztalati eloszlásfüggvénye  6 órás pillanatnyi vízhozamok autokorrelációs függvénye  A történelmi és a generált idősor véletlenszerűen kiválasztott, 1 000 elemű (azaz 6 000 h = 250 nap hosszúságú) szakaszának idősora 37 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

18. ábra: A Répce-Répcevis vízhozam idősor statisztikai jellemzőinek grafikus megjelenítése A mértékadó árvízszintek felülvizsgálatának eredménye A felújított MÁSZ szinteket a 20. táblázat szemlélteti.

20. táblázat: Felújított MÁSZ

38 / 65

SZELVÉNY [fkm] 10+100

MÁSZ [m B. f.] 143,30

9+380

141,55

8+150

140,67

8+000

140,55

7+000

139,96

5+000

138,94

3+730

138,35

2+300

137,55

2+000

137,37

0+000

136,17

MEGJEGYZÉS, A MÉRCE HELYE Répceszemere

Bukó

Répcelak, híd, v.m.

Rába


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

1.5.2. A vizsgált nagyvízi mederszakaszt határoló árvízvédelmi rendszerek 1.5.2.1. Bük – Bő - Gór árvízcsúcs-csökkentő tározó A Gór-Bői árvízcsúcs-csökkentő tározó kialakításának előzményei, bemutatása, célkitűzése Az 1965-ös rendkívüli árvíz mind magyar, mind osztrák területen számos község lakóházaiban okozott károkat, közlekedési létesítményeket rongált meg, és jó néhány mezőgazdasági terület is víz alá került. Az árvíz tapasztalatainak hatására az osztrák vízgyűjtő területen már 1966-ban beindultak a szabályozási munkák. 1970. évben magyar oldalon is elkezdődött az országhatártól az Ablánc-patak torkolatáig a meder kiépítése 140 m3/s vízhozam (Q3%) biztonságos levezetésére. A befejezett mederrendezésekkel lecsökkent az összegyülekezési idő és a völgyfenéki természetes tározódási idő. Az alsóbb szakaszok továbbra is veszélyeztetve voltak az árvízi elöntésektől, egy esetleges, az 1965. évihez hasonló nagyságú árvíz továbbra is jelentős károkat okozhatott. Az árvizektől veszélyeztetett települések ekkor a Répce alsóbb szakaszain Gór, Bő, Chernelházadamonya, Mesterháza, Tompaládony, Vasegerszeg, Nagygeresd, Csánig, Csáfordjánosfa, Répceszemere, Répcelak, valamint a települések melletti utak és a völgyfenéki mezőgazdasági területek ugyancsak veszélyeztetettek voltak. A területi érdekek részletes felülvizsgálata indokolttá tette Gór-Bő árvízcsúcs-csökkentő tározó építését, melyet 1996-ban adtak át. A tározó Bük településtől keletre, Gór és Bő községek nyugati határán terül el a Répcén. 3 096 fm hosszú 4 m koronaszélességű (a vízoldalon 1:2, a mentett oldalon 1:3 rézsűhajlású) füvesített földgát szolgál az árhullám visszatartására. Az érkező vízhozamok egy kétnyílású csőzsilipen keresztül szabályozhatóak. Az elzárást hidraulikusan mozgatható szegmenstáblák biztosítják. A gát szűrőzés nélküli, gáttest homokos-iszap és iszapos homok anyagból készült, a vízoldalon agyag és homokos agyag vízzáró mag épült. A gátkorona völgyfenék feletti magassága 6,5 m. A Gór-Bői árvízcsúcs-csökkentő tározó jelenlegi célja az árhullámok szabályozása, mégpedig úgy, hogy a 20 %-os valószínűségű árvizek levezethetőek legyenek nagymértékű károkozás nélkül a répcelaki árapasztóig és, hogy az árapasztóra csak a maximálisan megengedhető 140 - 145 m3/s vízmennyiség jusson. A tározó az érkező 20 %-os (75 m3/s) vízhozamot 40 m3/s-ra csillapítja. A többlet vízmennyiséget 4 - 5 napos tározással a 168,33 m B. f. vízszint mellett tartja vissza. A Q1% = 225 m3/s árvíz csillapításakor a tározóban 9,8 millió m3 víz tározódik be 170,10 m B. f. vízszint mellett. A tározótöltés a vízoldalon 1:2, a mentett oldali gátrézsűn 1:3 rézsűhajlású, surrantó szerűen kialakított 10 cm vastag homokos kavics ágyazatra 40 cm vastag terméskő burkolat került elhelyezésre, ezeket keresztbordák védik a kimosódástól.

19. ábra: Gór-Bői árvízcsúcs-csökkentő tározó A töltésen való közlekedés biztosítására a Bük-Bő közútnál, és a leeresztő műtárgy előtt és után, fel és lejáró rámpák épültek ki. A tározótöltés és a Bük-Bő közút között kiépített szivárgó csatorna 0+910 km szelvényében a töltésre való ráközeledés érdekében 6,0 m hosszú D=1,80 m nyílású híd került elhelyezésre. A leeresztő műtárgy egy kétnyílású csőzsilip a Répce 61+024 fkm és a tározótöltés 0+410 fkm szelvényében. A két db vízszintes csőtag nyílásmérete 4,50 x 4,00 m, hossza 28,5 m. Az elzárást hidraulikusan mozgatható szegmenstáblák biztosítják. Az akna 20,0 m hosszú, szélessége 12,70 m, tetején körbefutó kezelő járda készült. A töltés 0+115 - 0+165 szelvényei között vészárapasztó épült. Fenékszélessége 36,0 m, trapézszelvényű 1:10-es mentett oldali rézsűhajlással. Vízemésztő képessége 16,0 m3/s, 30 cm átbukási magasság esetén. A tározó üzemeltetése üzemeltetési szabályzat alapján történik. A tározó érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezik. A tározó főbb adatait a 21. táblázat mutatja be. 21. táblázat: A Bük – Bő - Gór árvízcsúcs-csökkentő tározó főbb adatai

A tározótöltés 0+115 – 0+165 szelvényei között vészárapasztót alakítottak ki, melynek vízemésztő képessége 16,0 m3/s, 30 cm átbukási magasság esetén. A tározótöltés és a Bük-Bő közút között úgynevezett szivárgó csatorna épült 1,0 m fenékszélességgel, 1:2 rézsűhajlással, amely a Büki Gyógyfürdő csatorna vizét fogadja be. A Gór - Bői árvízcsúcs-csökkentő tározót a 19. ábrán mutatjuk be.

39 / 65

TÁROZÓ TÉRFOGATA [millió m3]

TÁROZÓ ELÖNTÉSI FELÜLETE [ha]

Mértékadó Q1%-os árvíz

8,10

389,30

Katasztrofális árvíz

12,50

492,50

Koronaszinten

13,80

525,50

NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.11. (EGYEZTETÉSI TERV) Q10%-os árvíz (fojtás nélkül)

1,60

65,00

Q3%-os árvíz (fojtás nélkül)

6,05

242,00

Vészárapasztó szintje

10,90

RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM 1.5.2.2. Gór községhez tartozó árvízvédelmi töltés A töltés 1962-ben épült 1 390 m hosszban, az 1940. évi árvízszint felett 50 cm-es biztonsággal. A töltés két részből áll. A felső 960 m-es szakasz 165,70 m B. f. szintről indul és 166,80 m B. f. szinten köt be a magaspartba. Az alsó 430 m-es szakasz az előbbi töltésszakasz alsó pontján indul, tehát 165,70 m B. f. szinten, és 164,10 m B. f. szinten csatlakozik a település alatti magaspartba.

Az árvíztározó völgyzárógátjának hossza 3 093 m. A töltéskorona legnagyobb magassága a völgyfenék felett 6,5 m. A völgyi elöntések adatait a 22. táblázat mutatja be.

A töltéssel védett terület 76 ha, melyből 27 ha belterület, 49 ha külterület, melyek magassága átlagosan 164,0 – 164,5 m B. f. A védtöltés a 10.879/2/1976. szám alatt kapott vízjogi üzemeltetési engedély szerint üzemel, mely a 12.315/2/2002. számú határozattal módosításra került. Üzemeltetési engedélye érvényes 2027. december 31-ig. A védtöltés műszaki adatait a 24. táblázat mutatja be.

22. táblázat: Völgyi elöntések TÖLTÉS PARAMÉTEREK Koronaszélessége

4,0 m

Rézsűhajlás vízoldalon:

1:2

Rézsűhajlás mentett oldalon:

1:3

Biztonság az 1 %-os árvízszint felett:

1,3 m

Biztonság a katasztrofális árvízszint felett:

30 cm

24. táblázat: Gór Önkormányzati védtöltés műszaki adatai TÖLTÉS PARAMÉTEREK Hossz [fm]

23. táblázat: Vízleeresztő műtárgy

76

Töltésmag. átl. [m]

1,5

2x4x5x4,00 m

Hossza:

28,5 m

Fenékszintje:

162,00 m B. f. 2 db nyomott karú szegmens elzáró tábla

Elzáró szerkezet:

2,0 – 3,0

Rézsűhajlás vízoldal Rézsűhajlás mentett oldal

1:2 1:2

Biztonsági magasság [m]

0,3

A 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet és a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet előírásai alapján megtartott 2014. évi felülvizsgálaton az alábbi megállapítások születtek a védmű állapotáról:

VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY Kétaknás csőzsilip:

1 360

Bevédett terület [ha]

Koronaszélesség [m] A völgyzárógát vízoldali vízzáró maggal kialakított földgát. A vízleeresztő műtárgy adatait a 23. táblázat tartalmazza.

RÉPCE JOBB PARTI TÖLTÉS

A töltés állapota jó, funkcióját betölti. Kétszeri kaszálása és féregtelenítése megtörtént. Az önkormányzat védelmi tervvel rendelkezik. 1.5.2.3. Chernelházadamonya községhez tartozó árvízvédelmi töltés (depónia) A települést a Répce felől körülölelő töltés 1 990 m hosszú. Mindkét végén a település hossztengelyét alkotó Fő utcába köt be. A töltés 1,0 m koronaszélességű, és átlagos magassága 1,3 m.

A műtárgy felvízi és alvízi végén hornyok létesültek az ideiglenes elzáró táblák elhelyezésére. A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. § (1) d) pontja, valamint az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 6. §-a értelmében, az OVF (Országos Vízügyi Főigazgatóság) 2013. szeptember 30-i leirata alapján, az árvíz- és belvízvédekezési művek és a vízkárelhárítás fogalomkörébe tartozó egyéb vizek és vízilétesítmények vonatkozásában az éves felkészülés keretében a tározó nagyműtárgy 2014. évi őszi felülvizsgálata megtörtént.

A töltés (depónia) az 1965. évi árvízszinthez képest 50 cm-rel magasabbra került kiépítésre. Koronaszintjei a következők: 0+000 tkm-ben 159,5 m B. f., 0+193 tkm-ben 159,5 m B. f., 1+160 tkm-ben 159,7 m B. f., 1+500 tkm-ben 160,3 m B. f., 1+960 tkm-ben 160,8 m B. f. és az 1+990 tkm-ben 160,8 m B. f.. A töltést (depóniát) két helyen keresztezi vízfolyás, melyek átvezetéséről MOT III. típusú, 60 cm átmérőjű tiltós csőáteresz gondoskodik. A bevédett terület 62 ha, mely belterület. A védett terület átlagos magassága 159,3 m B. f. A védtöltés a 10.879/2/1976. szám alatt kapott vízjogi üzemeltetési engedély szerint üzemel, mely a 12.315/2/2002. számú határozattal módosításra került. Üzemeltetési engedélye érvényes 2027. december 31-ig. A védtöltés és a műtárgyai műszaki adatait a 25. és a 26. táblázatok mutatják be.

40 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM 27. táblázat: Bő községhez tartozó árvízvédelmi töltés műszaki adatai RÉPCE BAL PARTI TÖLTÉS PARAMÉTEREK TÖLTÉS

25. táblázat: Chernelházadamonya községhez tartozó árvízvédelmi töltés műszaki adatai TÖLTÉS PARAMÉTEREK

RÉPCE BAL PARTI TÖLTÉS

Hossz [fm]

2 240


1,8


62


60


1,0 – 2,0

Szélesség [m]

3,0

Koronaszélesség [m]

1,0 – 1,5


1:2 1:2


1,0

Hossz [fm]


1:1,5 – 1:2 1:1,5 – 1:2


0,5 (0,4)

28. táblázat: Bő községhez tartozó árvízvédelmi töltés műtárgyainak műszaki adatai KÜSZÖB SORSZÁM TÍPUS HELY ANYAGA MÉRETE MAGASSÁG HOSSZ [m B. f.] 1 csőzsilip 0+092 tkm vasbeton Ø 0,60 162,525 15,0

26. táblázat: Chernelházadamonya községhez tartozó árvízvédelmi töltés műtárgyainak műszaki adatai

1

csőzsilip

0+794 tkm

vasbeton

Ø 0,60

KÜSZÖB MAGASSÁG [m B. f.] 158,125

2

csőzsilip

0+065tkm

vasbeton

Ø 0,60

158,925

SORSZÁM

1 100

TÍPUS

HELY

ANYAGA

MÉRETE [m]

HOSSZ [m] 5,0 6,0

A 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet és a 10/1997. (II 17.) KHVM rendelet előírásai alapján megtartott 2014. évi felülvizsgálaton az alábbi megállapítások születtek a védmű állapotáról: A töltés állapota jó, funkcióját betölti. Kétszeri kaszálása és féregtelenítése megtörtént. Az önkormányzat védelmi tervvel rendelkezik.

2

csőzsilip

3

árvízkapu

0+065 tkm 0+050 – 0+065 tkm

vasbeton

Ø 0,60

161,725

15,0 m

164,625

15,0

A 232/1996. (II 26.) Korm. rendelet és a 10/1997. (II 17.) KHVM rendelet előírásai alapján megtartott 2014. évi felülvizsgálaton az alábbi megállapítások születtek a védmű állapotáról: A töltés állapota jó, funkcióját betölti. Kétszeri kaszálása és féregtelenítése megtörtént. Az önkormányzat védelmi tervvel rendelkezik. 1.5.2.5. Csáfordjánosfa község árvízvédelmi töltése

1.5.2.4. Bő községhez tartozó árvízvédelmi töltés A település védelmére épült töltés nyugatról és délről öleli negyed körben a települést. Felső végén a Csepregi útba, alsó végén a magaspartba köt be. Az 1 100 m hosszú védtöltés átlagos magassága 1,2 m, szélessége 3,0. A töltés koronaszintje a felső végén 166,4 m B. f., alsó végén 165,5 m B. f. Magassági biztonság 1,0 m, azonban van olyan töltésszakasza, ahol az 1965-ös árvízi szinthez képest a magassági biztonság 0 m. A töltést keresztező vízfolyások átvezetéséről csappantyús áteresz gondoskodik. A töltéssel bevédett belterület 60 ha, melynek átlagos magassága 165,0 m B. f. A védtöltés a 10.879/2/1976. szám alatt kapott vízjogi üzemeltetési engedély szerint üzemel, mely a 12.315/2/2002. számú határozattal módosításra került. Üzemeltetési engedélye érvényes 2027. december 31-ig. Az árvízvédelmi töltés és műtárgyainak műszaki adatait a 27. és a 28. táblázatok mutatják be.

A Csáfordjánosfa Községhez tartotó Csáfordjánosfa Község Önkormányzata.

árvízvédelmi

töltés vízjogi

üzemeltetésének

engedélyese

A védtöltés a 10.705/5/1979. szám alatt kapott vízjogi üzemeltetési engedély szerint üzemel, mely a 10.944/1/1996. számú határozattal módosításra került. Üzemeltetési engedélye érvényes 2027. december 31-ig. A védvonal teljes hossza: 4 879 fm A település védelmére épült töltés három részből áll. Az első a Kocsód-patak bal parti töltése, mely körbeöleli a települést. Hossza 1 880 m, átlagos töltésmagassága 1,0 m, koronaszélessége 3,0 – 4,0 m. A töltés koronaszintje az alsó végén 143,10 m B. f., míg a felső végén 144,80 m B. f.. A töltést két helyen keresztezi műtárgy, melyek a település csapadékvizeit juttatják a Kocsód-patakba. A második töltés a Kocsód-patak és a Répce között épült. Ez a 2 239 m hosszú töltés két szakaszra oszlik, az alsó 1 960 m a Kocsód jobb parti – Répce bal parti, a felső 279 m a Kocsód jobb parti elnevezésű. Az előbbi átlagos magassága 1,6 m, koronaszélessége 3,0 – 4,0 m. Az utóbbi átlagos magassága 0,8 m, koronaszélessége 3,0 m. A Kocsód-patak jobb parti töltése, mely csak külterületet véd alacsonyabb, mivel a Kocsód mértékadó árvízszintjéhez (Q1%) viszonyítva lett kiépítve. Az alsó töltésszakasz elején 142,8 m B. f., a végén 144,8 m B. f. a koronaszint. A töltés jellemző koronaszintje (a szakasz közepén) 143,8 m B. f..

41 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

A harmadik töltés a Répce bal partján húzódik, alsó végén a Kocsód jobb parti töltésbe, felső végén a Nagygeresdi útba köt be. Hossza 760 m, átlagos magassága 1,6 m, koronaszélessége 2,0 – 3,0 m. A töltés koronaszintje az alsó végén 144,3 m B. f., a felső végén 145,5 m B. f..

A töltés állékonysága árvízi terhelés hatására megkérdőjelezhető. Sürgős helyreállítására lenne szükség.

A töltések által védett terület 87 ha (amelyből belterület 53 ha, mezőgazdasági terület 34 ha).

A töltés rossz állapotban van, a fent leírt problémák a továbbiakban is fennállnak.

A 232/1996. (II 26.) Korm. rendelet és a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet előírásai alapján megtartott 2014. évi felülvizsgálaton az alábbi megállapítások születtek a védmű állapotáról:

Az árvízvédelmi töltés és műtárgyai műszaki adatait a 29. és a 30. táblázat mutatja be. 1.5.2.6. Nagygeresd községhez tartozó árvízvédelmi töltés 29. táblázat: Csáfordjánosfai községhez tartozó árvízvédelmi töltés műszaki adatai KOCSÓDTÖLTÉS PATAK BAL PARAMÉTEREK PARTI TÖLTÉS Hossz [fm] 1 880 Töltésmag. átl. [m] 1,0 Töltésmag. max. [m] 1,2 Koronaszélesség [m] 3,0 – 4,0 Rézsűhajlás vízoldal 1:2 Rézsűhajlás mentett 1:3 oldal Padkaszélesség [m] 2,0 belsőségben: Kocsód Q1% MÁSZ külsőségben: Kocsód Q10% Biztonsági magasság belsőségben: 0,30 [m] külsőségben: 0,50

KOCSÓD-PATAK JP. TÖLTÉS = RÉPCE BAL PARTI TÖLTÉS 1 960 1,6 2,4 3,0 – 4,0

KOCSÓDPATAK JP. TÖLTÉS 279 0,8 0,9 3,0

1:2 1:3

1:2 1:3

1:2 1:3

4,0

-

-

A település belterületének védelmére a ’70 –es évek elején 3 746 m hosszúságban töltés épült A védelmi vonal alulról a Csáfordjánosfai úttól indul, és részben körülöleli a települést, majd a Tompaládonyi úttal párhuzamosan haladva köt be a magaspartba. A töltés átlagos magassága 2, 0 m, koronaszélessége 2,8 – 3,0 m.

RÉPCE BAL PARTI TÖLTÉS 760 1,6 2,2 2,0 – 3,0

A magassági kiépítése az 1965. évi árvízszint figyelembevételével, tőle 0,5 m-rel magasabb szinten történt. A töltésmagasság az alsó végén 146,9 m B. f., míg a felső végén 150,5 m B. f.. A töltést két helyen keresztezi műtárgy, illetve vízfolyás. Az egyik a Tompaládony – Nagygeresd községhatáron húzódó vízfolyáson lévő, NA 800 mm méretű csappantyús áteresz, a másik a Nagygeresd északi részén lévő belvízárok, itt árvízkapu épült. A töltés által védett terület 99 ha, melyből 47 ha belterület, és 52 ha külterület. A védtöltés 2424/1972. szám alatt kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt, mely szerint üzemel. Az árvízvédelmi töltés és műtárgyai műszaki adatait a 31. és a 32. táblázat mutatja be.

Répce Q1%

Kocsód Q1%

Répce Q1% 31. táblázat: Nagygeresd községhez tartozó árvízvédelmi töltés műszaki adatai

0,50

0,30

0,50

TÖLTÉS PARAMÉTEREK Hossz [fm]

30. táblázat: Csáfordjánosfa községhez tartozó árvízvédelmi töltés műtárgyainak műszaki adatai SORSZÁM

TÍPUS

1

belvízzsilip

2

HELY

1+928 tkm (Kocsódpatak bal parti töltésben) 1+225 tkm (Kocsódbelvízzsilip patak bal parti töltésben)

ANYAGA MÉRETE vasbeton vasbeton

0,80 x 1,10 0,80 x 1,10

KÜSZÖB MAGASSÁG [m b. f.]

Bevédett terület [ha] Töltésmag. átl. [m] Töltésmag. max. [m] Koronaszélesség [m] 0+000 – 3+500 tkm 3+500 – 3+746 tkm Rézsűhajlás vízoldal Rézsűhajlás mentett oldal

HOSSZ

158,125

5,0

158,925

6,0

RÉPCE BAL PARTI TÖLTÉS 3 746 99 (amelyből belterület 47 ha, mezőgazdasági terület 52 ha) 1,7 2,1 3,0 2,80 1:2 1:2

A Kocsód-patak jobb parti töltése, mely egyben a Répce bal parti töltése rossz állapotban van.


0,5

A töltés jobb oldali rézsűje (Kocsód-patak vízoldali részű) növényzettel erősen benőtt (cserjék, fák). Ez az állapot jellemzi a Kocsód-patak bal parti töltését is, a bal parti töltés a növényzet miatt teljes hosszban járhatatlan.


0,5 (0,4)

A töltéskorona rossz állapotú, nem egyenletes felületű, valamint nem járható teljes hosszban. Egyes szakaszokon a mentett oldali töltéslábnál lehet csak közlekedni, mely a Répce árvízi elöntése idején nem lehetséges a terület vízborítottsága miatt. A mentett oldali töltésrézsűnél a mentett oldal irányába kismértékű roskadás figyelhető meg. 42 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

32. táblázat: Nagygeresd községhez tartozó árvízvédelmi töltés műtárgyainak műszaki adatai SORSZÁM 1 2

TÍPUS csappantyús csőzsilip árvízkapu

HELY 0+130 tkm

ANYAGA vasbeton

MÉRETE Ø 0,80

KÜSZÖB MAGASSÁG [m b. f.]

HOSSZ

148,425

10,30

1.5.3. Kanyarulati viszonyok, szabályozási művek és szabályozási szélesség jellemzése 1.5.3.1. Folyószakasz jellemzők A Répce vízfolyás vízgyűjtő területe országhatártól a Répce osztóműig (Répcelak) 963 km2. A vízgyűjtő terület nyugati 2/3 része Ausztriához, keleti 1/3 része pedig Magyarországhoz tartozik. A Répce vízgyűjtő területét jellemző vízhálózatok a két ország területén eltérő jellegűek. Ausztriában, az országhatártól kb. 3,4 km-re két közel egyenlő ágra szakad a vízfolyás. Az egyik a Rabnitz (268,7 km2), a másik a Stoober Bach (281,5 km2).

A 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet és a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet előírásai alapján megtartott 2014. évi felülvizsgálaton az alábbi megállapítások születtek a védmű állapotáról: A töltés éves kaszálása Önkormányzati forrás hiányában elmaradt, a töltéskorona helyenként javításra szorul. A rágcsálóirtás nem került elvégzésre. A műtárgyak tisztítása rendben megtörtént 1.5.2.7. Répce jobb parti főlecsapoló csatorna A Gór – Bői árvízcsúcs-csökkentő tározó alatt a Répce egy rövid szakaszon lett rendezve a felsőbb szakaszok mederbővítési munkálatai, illetve tározó építési munkálatok kapcsán. A Répce a tározó alatti szakaszon többnyire ősállapotban van. Nem képes 15 – 20 m3/s-os vízmennyiségnél nagyobb vízhozam levezetésére. A Répce ezen a területen nem a völgy mélyvonulatán folyik, hanem annak bal oldalán. A nagyvizek a mederből kijutva a völgy mélyvonulata fele folynak, és a patakkal párhuzamosan a völgyfenéken folynak le, közben időnként jelentős mezőgazdasági károkat okozva. A vízborítás idejének lecsökkentésére a nagyvizek gyorsabb levezetése érdekében a 70-es évek elején a Répce jobb parti főlecsapoló csatorna jókarba helyezésre került. Feladatának a múltban eleget is tudott tenni, addig amíg a Termelőszövetkezetek működtek és a termőföld közös tulajdonban volt. A Termelőszövetkezetek megszűnése óta ez a csatorna helyenként jobban, helyenként kevésbé, de rossz állapotban van. Tulajdonképpen csak Vasegerszeg alatti szakaszáról lehet azt mondani, hogy valaha itt csatorna volt. Pedig erre az árokra a jövőben is nagy szükség van, hiszen az árvizek kiöntésmentes levezetését a mederben nem lehet megoldani, s így a mezőgazdasági károk csak úgy enyhíthetők, ha – árvíz után – az ártéri vizek minél gyorsabban visszajutnak a mederbe A meder az évek során néhol teljesen feliszapolódott. A fenntartottsági hiányok miatt a növényzet is erősen benőtte, vízlevezető képessége erősen lecsökkent. A csatorna rekonstrukcióját elvégezték a 2000-es évek elején. A meder 4 m3/s-os vízlevezető képességre került kiépítésre. A munkálatok a Répce jobb parti csatorna 0+000 – 7+681 km szelvények közötti szakaszát érintették. A felső szakasz társulati kezelésben volt. A meder jelen állapotban nem képes az üzemeltetési engedélyes tervében meghatározott vízhozam levezetésére, ismételt rendezése szükségessé vált. A tervezési területet határoló önkormányzati védművek mentén jelentős magassági hiányok jellemzik a töltés kiépítettségét. Ennek megfelelően a nagyvízi meder lefolyási viszonyainak javítása, ezen keresztül az árvizek levonulási szintjének csökkentése kulcsfontosságú az árvízi kockázatkezelésben.

Magyarországon a Répce gyakorlatilag mesterséges mederben folyik, mely a múltbeli használatból fakad, a Répcén üzemelt számos malom és vízerőtelep megléte nyomán. Az 1965. évi árvizet követően további jelentős vízrendezési beavatkozások történtek a vízfolyás felső szakaszán (Répcevistől – Bükig), a nagyobb vizek vízfolyáson belül történő levezetésére. Ezen a szakaszon a múlt század végén kialakított Ásáscsatorna vette át a Répce szerepét, és a mederbővítési munkálatokat követően ez lett maga a Répce. A régi Répce mederszakaszokból övcsatornákat alakítottak ki, mint például a Szakonyi-övcsatornát és a Bükiövcsatornát. A Gór-Bői tározótól a Répce árapasztóig a Répce többé-kevésbé a régi medrében folyik, ősállapotban. Ez azt jelenti, hogy egy-egy szakaszt leszámítva – ahol javították a vízemésztő képességet – a meder partja fás növényzettel benőtt, és számos malom, illetve egy vízerőtelep romjai találhatók. A vízemésztő képességet pontszerűen meghatározó létesítmények nagy része romos állapotú, vízjogi engedélyük visszavonásra került. Miközben a Répce bejárja az utat a Gór-Bői tározótól a Répce árapasztóig, többször áttér a völgy egyik oldaláról a másik oldalára. Ugyanakkor sehol sem a völgy fenekén halad. A mesterséges medrű Répce tehát, mint egy függő medrű csatorna működik, vagyis, ha valahol átszakad a partja, a víz csak kilométerekkel lejjebb tud visszatérni a medrébe. Ennek okán létesült a Répce jobb parti árok – Répceszentgyörgy és Nagygeresd között -, mely a völgyi vizeket hivatott a lehető legrövidebb idő alatt visszavezetni a Répcébe. A tervezési egység, morfológiai szempontból két elkülöníthető tájra osztható. Halomvidéki-táblás, 150 – 200 m között és síksági, 150 m abszolút magasság alatt. Nagy területeken a halomvidéki-táblás jelleg uralkodik. Főleg kavicstakarók és lösz – vagy lösz-szerű mezák kiterjedt térszínébe széles, lapos, inkább feltöltődő völgyek mélyednek be, néhol meredekebb, de általában lankás lejtőkkel és teraszokkal. A relief-energia 50 m/km2. A vízgyűjtő keleti része már a Kisalföld síkjához tartozik. Elsüllyedt hordalékkúpok egymásba olvadva különböző vastagságú medencekitöltéseket hoztak létre. A relief-enrgia csekély, néhány m/km2, a Répcevölgye akkumulációs ártérré alakult régi folyások fattyúágaival és morotváival, közöttük egy-két méterre kiemelkedő gorondokkal és zátonyokkal. Egy folyó kanyargósságát alapvetően meghatározza a folyó szakaszjellege, illetve hordalékegyensúlya. 1.5.3.2. Hordalékegyensúly A főmedren belül a szakaszt morfológiai szempontból passzív folyamnak tekinthetjük. A mederváltozásokat szinte teljes mértékben a medren belüli hordalékszállítás szabja meg, miközben ezen a szakaszon a hordalékmozgás csak nagyobb vízhozamoknál indul meg. A meder alakulásától függően változik a hordalékmozgás is. Felső-és alsószakasz jellegű mederben – akár egyenes, akár kanyargós meder - majdnem teljes egészében hosszirányú a hordalék, nagy része a felső

43 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM    

szakaszról származó hozott hordalék. Vándorló meanderekben a hordalék nagy része helyi származású parti törmelék, melyet a víz a homorú partról elmos a következő meander domború partján pedig lerak. Fonatos mederben a hordalék egy része szintén helyi származású törmelék, amelyet a víz főleg nagyvízkor hosszirányban, de szakaszosan mozgat. Hosszirányban mozog minden középszakasz jellegű vízfolyásban a lebegtetett hordalék.

R/B=8 - 12 1,1 < L/H <1,4 1,4 < L/H < 3 3 < L/H

állékony kanyarulat fejlett kanyar túlfejlett kanyar omega kanyar, átszakadó kanyar

A Répcét ál-, fejletlen-, és fejlett kanyarok jellemzik. 1.5.3.3. Kanyarulati viszonyok

1.5.3.4. Szabályozási művek

A középszakasz jelleg rendszerint két eróziós küszöb között, kényszeresésű szakaszon alakul ki, a vízfolyás energiájának és a meder eróziós ellenállásának a viszonya szerint. Az eróziós küszöbök maguk is mélyülhetnek. Összetett folyamatok a meder alakulásában akkor jelentkeznek, ha a két küszöb ellenállása kb. egyenlő nagyságú és az öblözetben kényszeresésű szakasz alakul ki. Ekkor kezdődik meg a völgyben a partbontás és kanyargás.

A Répce a Répcelaki árapasztóig ősállapotúnak tekinthető. Szabályozási művek nem kerültek kialakításra, csak rövidebb szakaszokon került partbiztosítás kiépítésre, többnyire az árvizek következtében keletkezett torlaszok környezetében kialakult partszakadások helyreállítására.

A kanyarulatokat a vízfolyás addig tágítja, ameddig az egyensúlyi helyzet be nem áll. Az egyensúlyba beletartozik a partbontáshoz felhasznált energia is. A kanyarodó fejlesztéssel kialakult egyensúly csak úgy maradhat meg, ha a partbontás állandósul. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a kanyarulatok is állandóan változnak, a vízfolyás irányában folyamatosan vándorolnak.

1.5.4. A vizsgált középvízi és nagyvízi meder szélessége, szelvények nedvesített területe

A völgyben az alsószakasz jellegű ún. fonatos meder alakul ki.

A nagyvízi meder szélessége a rendelkezésre álló adatok, az elöntési térkép alapján állapítható meg. A nagyvízi meder szélessége helyenként elérheti a 2 000-2 800 m-t, de egyes területeken ez a szélesség 300 m alá is csökkenhet. A nagyvízi meder vízszállításában meghatározóak a hídszelvények és a hidakhoz tartozó ártéri nyílások mérete.

A folyókanyarulatok és a kanyarfejlődés tendenciája jellemezhető a 20. ábrán látható paraméterekkel. 1.5.5. A vizsgált mederszakaszok hullámterének magassági viszonyai, állapotértékelése (nyári gátak, kiemelt utak stb.) A Répce a Gór-Bői tározótól a Répce árapasztóig többször áttér a völgy egyik oldaláról a másikra. Ugyanakkor sehol sem a völgy fenekén halad. A mesterséges medrű Répce tehát, mint egy függő medrű csatorna működik. A Répce hullámterét több kiemelt út keresztezi, melyek az árvizek lefolyását jelentősen befolyásolják (ezek részletesen az 1.4.7-es pontban kerültek leírásra.). A Répce mentén már kisebb érkező árhullámok esetén is kiöntésekre, elöntésekre kell számítani. A Nagygeresd – Vasegerszeg összekötő út évente több alkalommal kerül lezárásra az árvizek miatt. Az út nincs jelentősen kiemelve a terepszinttől, illetve a nagy átmenő teherforgalom miatt az út pályaszintje megsüllyedt, a víz átvezetését biztosítandó átereszek eltörtek, illetve mérethiányosak. A vízemésztő képességet a Répcén pontszerűen romos állapotban levő malom maradványok is meghatározzák. Ezen létesítmények vízjogi engedélye visszavonásra került. Akadályt jelentenek az árvizi hozamok levezetésében, így elbontásuk szükséges. (az adatok a VIZITERV Kft. 1997-ben készült Répce völgy általános felülvizsgálata című tanulmánytervből származnak.):  Bői malom: Nyomát már csak az osztott meder tanúsítja (malomárok). Vízjogi engedélyét visszavonták.  Répceszentgyörgyi malom: A lefolyást akadályozó romokat a mederből eltávolították. Vízemésztése elméletileg a mederrel megegyező. Osztott meder (malomárok).

20. ábra: Kanyarulatok fejlődése  L – kanyarok ívhossza a szomszédos inflexiós szelvények távolsága a tengelyvonalon  R – kanyarulati sugár, az infelxiós szelvények közötti folyószakasz tengelyvonalára illeszkedő körív sugara  B – vízfolyás átlagszélessége a kanyarulatban, két inflexiós és tetőponti szelvény víztükör szélességének számtani közepe  H - kanyarulat húrhossza, két inflexiós szelvény középpontja között mért egyenes távolság)

 Hegyfalui malom: A malom már nem működik. A meder műtárgyai felújításra szorulnak, a duzzasztó okozhat vízemésztési gondokat. A csatlakozó medrek vízemésztő képessége nem megfelelő.  Tompaládonyi malom: Már csak a nyomai vannak meg. Kettős meder. A csatlakozó mederszakaszok erősen benőttek, gyakoriak az elöntések.  Berektompaházi malom: A malom műtárgyait részben elbontották, mert akadályozta a lefolyást.

44 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

 Geresdi malom: Már csak az alépítmény található. Az alvízi szakaszon a meder kiszélesedik, partszakadások figyelhetőek meg. Elbontandó.  Jánosfai malom: Romos malom. Elbontandó.  Csáfordi malom: Romos malom. Elbontandó. A Répce jobb parti főcsatorna torkolati mederkorrekciójánál, ahol a Családi malom elhasználódott műtárgyai voltak, a meder átkötésre került. A felhagyott malmok, malomromok kezelésének kérdéséhez kapcsolódik a malomárkok helyzetének kérdése is. A malomárkok rendezése, árvízmegosztó funkciójuk visszaállításának megteremtése már felmerült a korábbi években. A régi malomromok elbontása, surrantós kialakítása lehetőséget adhat a malomárkokban állandó vízborítás biztosítására kisvizes időszakban is. Az állandó vízborítás jelentősége fenntartás szempontjából sem elhanyagolható. Fontos, hogy amennyiben a malomárkok visszakapcsolásra kerültek a vízszállításba, fenntarthatóak legyenek. A Répce mederkezelési tervvel érintett szakasza menti területek ~ 140,0 – 170,0 m B. f. szint között fekszenek. A hullámtéren a terepszintek között nincs jelentős magasságkülönbség, így a teljes Répce-völgy veszélyeztetett az árvízi elöntésektől.

21. ábra: Területhasználat Bő és Vasegerszeg között

A települések köré épített önkormányzati védművek emelkednek ki a terepszintből, a meder mentén, melyek részletesen kifejtésre kerültek az 1.5.2-es fejezetben. 1.5.6. A vizsgált mederszakasz hajózhatósága A tárgyi vízfolyás szakasz nem osztályba sorolt vízi út, nagyhajókkal végzett kereskedelmi célú hajózásra alkalmatlan. Kedvtelési célú kishajókkal, kézi és gépi hajtású csónakokkal nem hajózható. 1.5.7. A mederszakasz használatának elemzése A Répce nagyvízi mederkezelési tervezéssel érintett – Répcelaki árapasztó csatorna és Góri árvízcsúcscsökkentő tározó közötti – szakaszán a vízfolyás medrét rekreációs célra (sporthorgászat), illetve villamos energiatermelésre használják. Chernelházadamonya térségében található két vízi erőmű, a Chernelházadamonyai felső Vízerőtelep jelenleg is üzemel, az Alsó vízerőtelep átépítés alatt van, engedélyeztetési eljárása zajlik. A Répce nagyvízi medrét többnyire mezőgazdasági művelés alatt található területek alkotják (szántók, rétek). A mederszakaszt érintő erdőkkel a 1.4.1-es fejezet foglalkozik bővebben. A légi fotókon (21. és 22. ábra) is jól látható a területhasználat, mezőgazdasági táblák elkülönülése.

22. ábra: Területhasználat Vámoscsalád térségében

45 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

1.5.8. Építésjogi környezet

2. AZ ELŐÍRÁSOKAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK

Az építésjogi környezetet az alábbi törvények és rendeletek határozzák meg:

2.1. A mederszakasz hidrodinamikai modellvizsgálata

 Építési törvény 1997. évi LXXVIII. Törvény, az épített környezet alakításáról és védelméről.

Az NQ1% vízhozamú árhullám lefolyási viszonyait egy erre a célra kidolgozott 2D árvízi modellel vizsgáltuk. Az árvízi lefolyást összetetté teszi az, hogy a Répce függő medréből a 15-20 m3/s-ot meghaladó vízhozamok átbuknak a lapos és széles ártérre, amelyen hosszanti vízfolyások és keresztező töltések találhatók.

 Az építésügyi és építés felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet  A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet  A többször módosított 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről

2.1.1. A modell felépítése A 2D modell a Góri-tározó kieresztő nyílásától indul, és a Répce árapasztó felső szelvényénél ér véget. Oldalról a fővédvonal és a magaspart határolja.

 Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet

A modellgeometriába az elérhető legfrissebb felmérések adatai kerültek be a mederről és a terepről. Ugyanakkor a mederadatok elavultak és több csatornára teljesen hiányoztak. A terepmodell vízszintes felbontása finomabb a számítási rácshálóénál, így a modellezés számára megfelelő részletességet biztosít a töltéseknél is.

 A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény  A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény  Megyei területrendezési tervek  A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény módosításáról szóló 2013. évi CCXLIX. törvény  A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/ 2014. (III. 14.) Kormányrendelet  A vízgazdálkodási (v jelű) területekre vonatkozóan az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)  A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet  A létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet  A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM - BM együttes rendelet  Települési önkormányzati rendeletek, és határozatok az 1.3.3. fejezetben részletezettek szerint

A Góri-tározó árhullámtranszformáló hatását egy egyszerűsített 1D árvízi modellel vizsgáltuk. Ez a modell tartalmazza a tározót, a befolyási szelvényét Répcevisnél (78+000 fkm), a kifolyásit pedig Tompaládonynál (52+000 fkm) vettük föl. A modell Csepregnél egy ártéri és egy Répce-ágra bomlik. A Góri-tározót keresztszelvényekkel képeztük le, a kieresztő műtárgyat (szegmensgáttal elzárható csőáteresz) az üzemeltetési szabályzatnak megfelelően építettük be. Ez utóbbi a szegmensgát alatti nyílásméretet a befolyó vízhozam és a tározó felvízi vízszintjének függvényében 0,45–1,00–1,60 m-es diszkrét értékekre állítja be. 2.1.2. Az NQ1% vízhozamú árvíz lefolyása A MÁSZ számításokhoz idősor modellezéssel generált árhullámokból kiválasztva egy átlagos alakú, 1%-os csúcsvízhozamú árhullám képet írtunk elő az 1D modell befolyási szelvényében Répcevisnél. A Boldogasszony és az Ablánc-patakokon egyidejűleg NQ10% csúcshozammal ömlenek a Répcébe. A Górtározó alatti 1%-os árhullám képnek az alakja és az amplitúdója nem érzékeny a felső Répce-völgy simaságára, ezért nem kalibráltuk azt. A 23. ábrán megmutatjuk, hogy egy simább (kterep = 9, kmeder = 15 m1/3/s) és egy érdesebb (kterep = 6, kmeder = 10 m1/3/s) 1D modellváltozattal hogyan transzformálódik az 1%os répcevisi árhullám kép a Góri-tározó befolyási és kifolyási szelvényébe.

A Répcén és jelentősebb mellékvízfolyásain érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező felszíni vízkivételek és vízbevezetések egyaránt megtalálhatók. Egyéb, a hullámtérben elhelyezkedő létesítményekről az 1.5.9 Létesítményjegyzék tartalmaz részletes információt. A Répce vízfolyáson kijelölt hajóút nem található. 1.5.9. A nagyvízi mederszakaszon található tereptárgyak, építési műtárgyak jegyzéke és térképi ábrázolása, illetve ezek EOV koordinátái 5.3. - 5.4. rajzmelléklet tartalmazza, a tereptárgyak, műtárgyak részletes adatai digitális mellékletben állnak rendelkezésre.

46 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

250

140

Répcevis

130

70 0

60 50

100

150

200

250

300

350

Répce-árapasztó.

80

50

100

90

60

t, h

Kócsod-p.

Góri-t. kifolyás

112

111

100

Metőc-p.

100

115

110 105

Gór-tározó kifolyás

150

0

116

120

Góri-t. befolyás NQ1%, m3/s

Q(t), m3/s

200

55

50

45

40

sima érdes

35

Répce fkm

23. ábra: Számított NQ1% árhullámképek a Répce felső szakaszán Répcevisnél, a Góri-tározó beeresztésénél (~64+100 fkm) és a kieresztő műtárgyon. A kieresztő műtárgyat az üzemeltetési szabályzat szerinti kezelik. A vastagabb görbék a simább, a vékonyabb görbék az érdesebb modellváltozat eredményét mutatják.

24. ábra: A kalibrált ill. annál érdesebb 2D modellváltozattal számított maximális vízhozamok hosszszelvénye a Góri-tározót elhagyó, csillapított NQ1% árhullám hatására. Megállapítható tehát az is, hogy a Répce árapasztóra NQ1% ~ 112 m3/s vízhozam jut.

Az NMT szakaszon 2D modellel számítjuk az 1%-os valószínűségű csillapított árhullám továbbhaladását, ami már tartós, közel permanens állapotot állít be a Góri-tározó alatt. A befolyó Metőc és Kócsod-patakok vízhozamát a felső szakaszhoz hasonlóan olyan árhullám képpel adjuk meg, amelynek a csúcsa a torkolatnál egybeesik a Répce tetőzésével és nagysága egyenlő a Répce NQ1% hossz-szelvényének (24. ábra) lépcsőjével. A kalibrált és egy annál érdesebb modellváltozatok eltérő tetőző vízszinteket eredményeztek a Rábcán, de a vízhozamok burkológörbéje kevéssé tér el.

Egy olyan fiktív, szélsőséges modellváltozatban, ahol a hullámtéri terep simaságát a jelenlegi területhasználattól függetlenül egységesen k = 30 m1/3/s-ra növeljük (azaz kaszált gyeppé alakítjuk), a tetőző vízszintek a 15+000 fkm fölött 1,0 – 1,6 m közötti mértékben süllyeszthetők. 2.1.3. Felszíngörbe Az NQ1%-os árvízi állapot számított vízszintjei egyenletes esést mutatnak a hossz mentén.

47 / 65


Tompaládony vm.

Góri-tározó av.

165 160

155

Répce-árapasztó

2.1.5. Numerikus megoldás

170

z, mBf

RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

Az árvízi lefolyás modellezéséhez a SRH-2D v2.2 szoftvert alkalmaztuk. A folyószakasz számítási rácshálója rugalmasan illeszkedik a medrekhez és a töltésekhez. A térbeli felbontása a hullámtéren átlagosan 30 m-es, a mederben és a töltések mentén keresztirányban pedig mindössze 2,5 m-es. Az SRH-2D véges térfogat elvű numerikus eljárással oldja meg a szabadfelszínű, turbulens vízmozgások alapegyenleteit, és eredményként a vízmélység és a mélységátlagolt sebességmezőit szolgáltatja a rácselemekre kiátlagolva. A Góri-tározó árhullám-transzformáló hatásának vizsgálatára kifejlesztett permanens 1D az új domborzati modell alapján építettük föl vázlatosan, kalibrálás nélkül. A számításokhoz a HEC-RAS v4.1 szoftvert használtuk, amelynek a modellje véges differencia módszerrel közelíti a fokozatosan változó vízmozgás 1D differenciálegyenletét.

150 z (04a_NQ100)

145

140

2.2. A nagyvízi meder zonációjának meghatározása

135 60

58

56

54

52

50

48

46

44

42

40

A nagyvízi meder kezelése során az egyik legfontosabb feladat, hogy ne csak a nagyvízi meder kiterjedését, az elöntéssel érintett terültek lehatárolását végezzük el, hanem különböző kategóriákba soroljuk ezeket a mederrészeket. A kategorizálás célja, hogy feltárjuk, a nagyvízi szelvény egyes részei milyen mértékben vesznek részt a vízszállításban. A folyók medrében és hullámterén a különböző vízszállítási képességgel jellemezhető sávok együttesét a nagyvízi meder zonációjának nevezzük.

Répce fkm

25. ábra: Az NQ1% árvízi állapot modellezett felszíngörbéje.

A nagyvízi mederkezelési tervekben megfogalmazott előírások, korlátozások az egyes zónákhoz igazodnak.

2.1.4. Alkalmazott simaságok A területhasználati osztályok simaságait a 2014. májusi árvíz során a Góri-tározó tartós vízhozamú eresztésére (Qmax,Gór av. = 40 m3/s) kalibráltuk. Az 1% valószínűségű vízhozam ennek többszöröse (NQ1% ≈ 110 m3/s), ezért a modell kalibrálásában kényszerűen marad bizonytalanság. Igazoláshoz nem állt rendelkezésre vízszintrögzítés a közelmúlt árhullámaira. Az elfogadott simaságokkal mérsékelten jó egyezést sikerült elérni a vízszintekben és a tompaládonyi hídnyílások vízhozamának megoszlásában, melyet a 33. táblázat szemléltet. 33. táblázat: Alkalmazott simaságok SIMASÁGI OSZTÁLY Répce-meder Egyéb vízfolyások medre Nyílt ártér Erdős ártér

MANNING-FÉLE SIMASÁG [m1/3/s] 29 17 15 9

A különböző zónák fogalmának meghatározása a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. § 7. pontjában szerepel. „7. levezető sávok: a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz és a jég elvezetésében részt vesznek, ezek: a) elsődleges levezető sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le, b) másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében, c) átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész, d) áramlási holttér: területrész, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában” A zonáció meghatározása során kiindulási adatként a hidrodinamikai modellek által számított különböző áramlási paramétereket használtuk fel. Első körben a nagyvízi meder fajlagos vízhozam (q, m2/s) mezőit vizsgáltuk meg, amely a függély menti középsebesség és a vízmélység szorzata, és megmutatja, hogy egységnyi szélességű szelvényterület mekkora vízhozamot szállít. Az egyes zónák közötti fajlagos vízhozam értékhatárokat az adott folyóra, vagy folyószakaszra jellemzően, a teljes értékkészlet figyelembevételével határoztuk meg.

Általában a medrek és a nyílt ártér (szántó, legelő, bozót) simasága a leginkább meghatározó, az erdős területek kevéssé lemaradva harmadikak az érzékenységi sorrendben. A mederbeli és az ártéri vízszintek különböző mértékben érzékenyek a simaságokra, mivel a kétoldali ártéri lefolyás és a mederbeli lefolyás egymástól hosszabb szakaszokon övzátonyokkal el van választva.

Ezek a paraméter jelleghatárok a Répce árapasztó csatorna esetében a teljes tervezési területen az alábbiak:  elsődleges levezetősáv:

> 1,00 m2/s

 másodlagos levezető sáv:

0,50 – 1,00 m2/s

 átmeneti levezető sáv:

0,02 – 0,50 m2/s

 áramlási holttér:

0,00 – 0,02 m2/s

A fajlagos vízhozam intervallumok alapján automatikusan generált levezető sávokat a következő lépésben manuálisan finomítottuk és simítottuk, amihez figyelembe vettük a hidrodinamikai modellek által számított 48 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

sebességeloszlást és áramképeket is. A zónák véglegesítése során az is szempont volt, hogy a partvonalak által kijelölt főmeder és vízszállító mellékágak besorolása csak elsődleges levezető sáv lehet. A zónahatárok simításakor alapelvnek tekintettük, hogy a sávok között ne maradjanak olyan foltok, amelyek a pontos értékkel definiált paraméterhatároknak köszönhetően keletkeztek az elsődlegesen generált állományban. Ennek megfelelően a végleges nagyvízi zonáció a tényleges áramlási viszonyoknak megfelelő, hidraulikailag korrekt sávokból áll. A tervezési terület nagyvízi medrének zonációja az 5.5. - 5.6. részletes helyszínrajzon látható. A nagyvízi meder árvízlevezető képességének megőrzéséhez, illetve javításához szükséges építési és erdőgazdálkodási előírásokat a 3.6. fejezetben részletesen ismertetjük az egyes zónákra értelmezve. A tervezési terület nagyvízi zonációjának meghatározása során azt állapítottuk meg, hogy mértékadó hidrológiai esetben a vízszállítás szempontjából nem csak a medernek, hanem a völgyi sávoknak is nagy jelentősége van. Ennek megfelelően célként kell kitűznünk, hogy az elsődleges levezető sávban a nagyvízi levezetési viszonyokat fenntartsuk, illetve megfelelő beavatkozásokkal javítsuk.

27. A Második Katonai Felmérés (1806 - 1869) 2.3. A lefolyási viszonyok romlása, a feltöltődés és a medermélyülés okainak értékelése, tendenciája 2.3.1. A vízfolyás medrének hosszú távú, horizontális irányú változásai Az 1763. és 1887. évek közötti időszakban elkészített három katonai felmérés eredményeként megkapott térképeken (26-28. ábra) meg lehet figyelni a Répce mederváltozásait, a korábbi évszázadokban, melyet a 29. ábra szemléltet.

28. A Harmadik Katonai Felmérés (1869 - 1887)

26. Az Első Katonai Felmérés (1763 - 1787)

49 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM A Répce-völgyben a vízfolyás a medrét folyamatosan változtatja. A nagyvizek levonulását követően megfigyelhető partszakadások kialakulása, főként a mederben képződött uszadék torlaszok környezetében. Ezen partszakadások továbbfejlődése hatására a meder változtatja helyét, a vízfolyás a hosszát. A 30-32. ábrákon a Répce medervándorlása figyelhető meg a harmadik katonai térképi felmérés és jelen tervezési feladat során meghatározott part élek között.

29. ábra: Répce mederváltozásai 1763 és 1887 között

30. ábra: Gór – Chernelházadamonya közötti szakasz

Az 1970-es évekig a Répce-völgybe a határszelvényben két vízfolyás lépett be. Az egyiket Répcemalomcsatornának nevezték, a másikat eddig „Ásás”-nak, mely árapasztó jellegű volt. Az árapasztás osztrák területen, Lutzmannsburg községnél árapasztó zsilippel történt. A két ág Bük községnél egyesült. Ettől kezdve Répce néven folyt tovább egészen Répcelakig, az árapasztó csatorna kitorkollásáig. Korábban a geodéziai alapadatok alapján a Répcelaki árapasztó csatorna kitorkollástól Bükön át az országhatárig a Répce-malomcsatornát tekintették vízfolyásnak. Az „Ásás”-t külön csatornának kezelték. 1965-ben rendkívüli árvíz sújtotta a Répce-völgyet. Ennek hatására Ausztria 1966-ban, Magyarország pedig az 1970-es években intézkedéseket foganatosított a lefolyási viszonyok növelésére. Az 1965. évi árvízi tapasztalatok, valamint az osztrák rendezési munkák szükségessé tették magyar területen is a Répce szabályozását. Beruházási költségforrásból az 1971. évben megindult a Répce felső szakaszának szabályozása magyar területen is az országhatár és a Büki vasúti híd között, a szabályozáshoz tartozó műtárgyakkal, terelő és gyűjtő árkokkal együtt. Megépült továbbá a Csepreg védelmét szolgáló tanácsi védtöltés és a megkerülő csatorna. Mivel a mederrendezés közvetlenül Bük község felett ért véget, e község a korábbinál rosszabb helyzetbe került, ennek elhárítására fenntartási költségforrásból kiépült a meder az Ablánc-patak torkolatáig. A megnövekedett tetőző hozamú Répce árhullám ellen a kisebb tetőzésre méretezett községi töltések egy része nem nyújtott kielégítő védelmet. Gór-Répcelak között a Répce vonalas rendezése helyett árvízcsúcscsökkentő tározó épült (befejezése 1996-ban). A tározó területe Gór, Bő és Bük községek közigazgatási területét érinti. A tározó a Répce-völgy teljes elzárásával épült meg. A tározó alatti szakaszon is tervek készültek a vízfolyás rendezésére. A Répce-patak rendezése az árapasztó csatorna és Gór – Bő-i összekötő út között a meder szakaszon történt volna meg, a meder 40 – 50 m3/s –ra való kiépítésével. A Répce jelenlegi vízszállítása ezen a szakaszon belül ~ 5 – 35 m3/s között változik.

50 / 65

31. ábra: Chernelházadamonya – Tompaládony közötti szakasz


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM mutatjuk be. A nemzetközi szakirodalom nagy terjedelemben foglalkozik az árvízlevezetés, ezen belül különösen az árvizek és a területhasználat összefüggéseivel. A tárgy iránt mélyebben érdeklődők számára a nagyvízi mederkezelés Ausztriában, Németországban és Magyarországon szerzett tapasztalatairól és jó gyakorlatairól széleskörű áttekintést ad az EU által támogatott, Interreg III. B CADSES- SUMAD projekt eredményeiről magyarul is elérhető beszámoló (Kézikönyv a töltésezett folyók hullámterének fenntartható használatához és kezeléséhez. Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok, 2005.). Az összefoglaló meggyőzően igazolja, hogy a nagyvízi medrek kezelésére vonatkozó hazai szabályozás, és a konkrét helyi tervek kidolgozása a nemzetközi tendenciáknak megfelel, szempontjai a fenntartható, természet-közeli árvíz és ártér kezelés világszerte élenjáró módszereit alkalmazza. Hollandia Hollandia területét és lakosságának több mint a felét, valamint gazdasági tevékenységének kétharmadát árvizek veszélyeztetik. Az ország területének 29 %-a alacsonyabban fekszik, mint a tengerszint, 26 %-át pedig a folyók árvizei fenyegetik. Az árvíz által veszélyeztetett területeken él 9 millió ember és a GDP kétharmadát az ország területének 55 %-án, az árvizek által veszélyeztetett területeken állítják elő. Az árvízvédelmi töltések jelentős része állandóan vízterhelés alatt van, mert a folyók vízszintje a tenger visszaduzzasztása miatt helyenként 5 - 6 méterrel is magasabb, mint a folyók menti terület terepszintje.

32. ábra: Tompaládony – Vámoscsalád közötti szakasz

Az előbbi jellemzők a legjelentősebb okai annak, hogy a holland árvízvédelmi művek biztosítják a legmagasabb szintű védettséget a világon. Sürgősen megoldandó problémát jelent azonban az, hogy a legújabb felmérés szerint jelenleg az elsőrendű árvízvédelmi vonalaknak csak a 63 %-a felel meg az érvényes előírásoknak, és az ország lakói közül 100 ezer ember olyan árterületen él, amelyet nem védenek árvízvédelmi létesítmények. A holland regionális vízügyi igazgatóságok a folyók mentén és a tengerparton 3 400 km hosszú árvízvédelmi fővonali gátat és 14 000 km alacsonyabb rendű gátat kezelnek.

A rendelkezésre álló integrált digitális terepmodell segítségével azonosítottuk a meder és a terep közötti törésvonalat, ez alapján került kijelölésre a főmeder partvonala. A hordalékviszonyok változására, illetve állapotfelvételére nem készültek mérések. 2.3.2. A vízfolyás medrének hosszú távú, vertikális irányú változásai

Hollandiában az árvízvédelem jelenlegi és jövőbeli költségeinek is fő meghatározója az „árvízi kockázat elfogadható szintje”. Ennek a védettségi szintnek „összhangba kell hoznia a társadalom által preferált biztonság szintjét a „társadalom fizetési hajlandóságával”. Az árvízvédelmi normák felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. A társadalom által kívánt biztonsági szint eléréséhez szükséges fizetési hajlandóságnak a helyi és országos szintű politikai döntéshozásban kell megnyilvánulnia.

A terv készítésekor nem állt rendelkezésre megfelelő adat. 2.3.3. A vízfolyás hullámterének változása, az akkumuláció mértéke a szabályozásokat követően A Répce vízfolyás Góri tározó és a Répcelaki-árapasztó csatorna közötti szakaszának a medre helyszínrajzi változásokat mutat, a kis- és középvízi meder vándorlása figyelhető meg, míg a hullámtéren nem történtek jelentősebb feltöltődések. A feltöltődés és a medermélyülés így a középvízi medret érinti. A korábban vízzel átjárt malom-ágak holtágakká váltak, szárazra kerültek, megkezdődött rajtuk a vegetáció fejlődése. 2.4. Nemzetközi kitekintés, a hasonló adottságú nagyvízi területhasználati, beépítési módjai, szabályozási törekvések

medrek

kezelési,

Az elmúlt évtizedek és különösen az elmúlt két évtized árvizei súlyos anyagi károkat okoztak és emberéleteket is követeltek Európa országaiban és szerte a világon. Ezért sokféle kezdeményezés született az árvízkockázatok kezelésére. Hazánkban a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (a továbbiakban: VTT) jelentette a legnagyobb, legfontosabb árvízkockázat kezelési program beindítását. A szakirodalomban a VTT-t Európa legnagyobb integrált, a fenntarthatóság kritériumainak megfelelő árvízkockázat kezelési programjaként említik a hollandok „Room for the Rivers – Helyet a Folyóknak” és az angolok „Space for the Water – Helyet a Víznek” programja mellett. Nemzetközi kitekintésünkben a jelen terv tárgyának megfelelően elsősorban a nagyvízi mederkezelés külföldön alkalmazott jó gyakorlataival foglalkozunk. Részletesebben a Hollandiában követett gyakorlatot

Hollandia árvízvédelmi politikája az 1995-ös nagy árvízig a töltések erősítése és magasítása volt. Az árvíz tapasztalatai alapján végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az elfogadható szintű árvízvédelmi biztonság megteremtéséhez további nagyon költséges töltéserősítéseket és magasításokat kellene végezni. Ennek elkerülése érdekében Hollandia megváltoztatta az árvízkockázat kezelési politikáját. Az árterek rehabilitációját és a nagyvízi medrek (floodways) vízlevezető kapacitásának növelését tűzték ki célul. A „helyet a folyóknak” lett az új ártér politika jelszava, aminek az érvényesítésére:  megtiltották az in situ mezőgazdasági termelést az árterek kijelölt részein és egyes poldereket árvízvisszatartó polderré nyilvánítottak,  vízgazdálkodási és természet-megőrzési célra megvásároltak egyes területeket,  vizes élőhelyeket hoztak létre (a leggyakrabban kotrással),  eltávolították az infrastrukturális akadályokat a nagyvízi medrekből és korlátozták rajtuk a városiasodást. Az új politika érvényesítésével az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nagyobb árvízlevezető kapacitást biztosítanak.

51 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

Az árvíz-visszatartás ma már Hollandiában a tájhasználat és a területrendezési igazgatás jogilag is elismert eszköze. Így a vízvisszatartás egy terület elsődleges funkciójaként is kijelölhető. Az árvízi biztonságot javító, különböző szintű intézkedések:  Első szint: A töltések erősítése vagy a vízszintek csökkentése a vízlevezető képesség növelésével (az árvízi elöntések valószínűségének csökkentése).  Második szint: Területhasználat szabályozással és tervezéssel az árvizek következményeinek, az árvizek által okozott károknak a csökkentése  Harmadik szint: Katasztrófa kezelési intézkedések alkalmazásával az árvizek következményeinek (a várható károknak) a csökkentése az árvízi-események alatt. A Többszintű Biztonság Módszerét hazánkban már régóta alkalmazzuk, legfeljebb nem fogalmaztuk meg olyan tudatosan, ahogyan ezt a hollandok teszik. Jelenleg Hollandia legnagyobb költségű és legfontosabb vízgazdálkodási programja a „Room for Rivers Programme – Helyet a Folyóknak Program”, amely a nagyvízi mederkezelés szempontjából is a legtöbb hasznosítható tapasztalatot nyújthatja. 2050-ig terveznek intézkedéseket, arra az esetre, ha majd a Rajna mértékadó árvízi vízhozama 16 ezer m3/s lesz. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében ugyanakkor azonosítják azokat az intézkedéseket is, amelyek az esetleg előálló 18 ezer m3/s esetén lesznek szükségesek. Ahogy az előbbiekben már utaltunk rá, korábban a töltések erősítése volt Hollandia árvízvédelmi politikájának fő eszköze. Ezt az „évszázados politikát” 2000-ben váltotta fel a Helyet a Folyóknak új árvízkezelési politika, illetve az ezt érvényesítő akcióprogram bevezetése. Majd, a holland kormány 2006ban tett javaslatot a Spacial Planning Key Decision - SPKD (Területi Tervezési Kulcs-Határozat) elfogadására, amely a Rajna Deltához tartozó teljes terület fejlesztésére kiterjed. Ez integrált területi terv, amelynek a fő célja az árvízvédelem, a „mesterszintű tájalakítás” és az általános környezeti állapot fejlesztése. A körülbelül 40 projektből álló, 2015 végéig megvalósuló alapcsomag költségvetése 2,2 milliárd Euro. Az új árvízvédelmi politika szerint a folyók keresztmetszetét (a nagyvízi medret) bővítik, ha szükséges, töltéseknek a medertől távolabb helyezésével is, vagy csökkentik a folyópart menti területek szintjét, eltávolítják a lefolyási akadályokat, illetve az árvízi lefolyási sávban természet-közeli területhasználatokat valósítanak meg (írnak elő). Ezek a beavatkozások alacsonyabb árvízszinteket eredményeznek, megállítják, vagy legalábbis mérséklik az árvízszintek emelkedését. Miközben a folyóknak a nagyvizek levezetéséhez nagyobb teret adnak, gondoskodnak arról is, hogy ne érjék negatív hatások a tájat, a természetet és a kulturális örökséget. Egy terület hasznosításának, illetve beépítésének a települések vezetése által elfogadott zónázási tervhez igazodóan kell történnie. Az új jogszabály felhatalmazza a vízgazdálkodásban illetékes minisztert a nemzeti jelentőségű projektek esetén a zónázási tervek elkészítésére. E rendelet bevezetése óta a miniszter – előírt feltételek között - úgynevezett kormányzati projekt-határozatot hozhat, azaz egyetlen kormányzati projekt határozat születhet az összes árvízvédelmi intézkedés engedélyezésére. A Helyet a Folyóknak Program keretében több mint 30 helyen végeznek beavatkozásokat, amelyek több helyet biztosítanak a folyónak a nagy vizek levezetéséhez. A program keretében 150 házat és 40 vállalatot kell majd áttelepíteni. Néhány a jelentősebb projekt-elemek közül:  Az Overdiep poldernél távolabb helyezik az árvízvédelmi töltést, az érintett farmokat áttelepítik és újjáépítik az új töltés melletti mesterségesen kialakított magaslatokon. Ez 27 cm-rel fogja csökkenteni a mértékadó árvízszintet.

 A Waal folyó 75 km-es szakaszán 750 sarkantyú magasságát csökkentik átlagosan egy méterrel, ami az extrém árvízszintek magasságát 6 - 12 cm-rel fogja csökkenteni.  A Waal folyón Lentnél távolabb helyezik a töltéseket a folyótól és új medret mélyítenek (árapasztó csatornát alakítanak ki) az árvízhozam levezetéséhez. Ezzel 35 cm-rel csökkentik az árvízszintet.  A Waal folyón Nijmegenben épített városi sziget 2011-ben az árvízvédelem és a regionális fejlesztés innovatív kombinálásáért elnyerte az International Waterfront Center Award-ot.  Az extrém árvízszinteket 40 cm-rel csökkentik a fővédvonal 250 m-rel távolabbra helyezésével az alsó Rajnán és az Ijsselnél. Figyelemre méltó, hogy a hollandok nemcsak jól értenek az árvízvédelemhez, hanem nagyon jól tudják ismertté és elismertté tenni a tudásukat. Sokan érdeklődnek külföldről az új árvízkockázat kezelési módszereik részleteiről. Jelenleg Kínát, Vietnámot, az Egyesült Államokat és Brazíliát említik legfontosabb partnerükként. Hollandia elsősorban a tengerár által okozott árvízkockázat kezelésben és a folyók tenger-, illetve tengeráráltal befolyásolt deltavidéki szakaszainak árvízkockázat kezelésében rendelkezik fontos tapasztalatokkal és megoldásokkal. Magyarországnak viszont a folyók tenger által nem befolyásolt síkvidéki szakaszainak árvízkockázat kezelésében, a „Room for the Rivers” koncepció ilyen folyószakaszokon való alkalmazásában vannak nemzetközi szempontból is jelentős eredményei és lesznek - különösen akkor – ha a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program teljes integrálásnak megfelelő minden intézkedését végrehajtjuk, és az eredményeket értékeljük. Anglia és Skócia Angliában „hat házból egy” árvízkockázatnak van kitéve (az épületállomány egy hatoda árvízveszélyes területen fekszik). Több mint 2,4 millió ingatlant veszélyeztetnek a folyók és a tenger áradásai. Ezek közül egy millió ingatlan sérülékeny a helyben összegyülekező felszíni vizek elöntései miatt, és további 2,8 millió olyan ingatlan van, amelyet a helyben összegyülekező felszíni vizek elöntései fenyegetnek. Emiatt az árvízvédelem hagyományos módszereinek alkalmazásában Angliának nagy gyakorlata van, amit az is mutat, hogy már az EU árvízkockázat kezelési irányelvének megjelenése előtt árvízkezelési terveket készítettek az árvizek által leginkább fenyegetett vízgyűjtőkre. Ők végezték a világon a legalaposabb vizsgálatokat annak előrebecslésére, hogy 30 - 100 éves távlatban milyenek lesznek az éghajlatváltozás várható hatásai az árvízi kockázatokra. Skóciában mintegy 160 000 lakóház és 13 000 üzem van mély fekvésű folyó menti és tengerparti területeken, amelyeket árvízveszély fenyeget. Angliában 2005-ben fogalmazták meg az új kihívásoknak megfelelő „Making space for water - Helyet a víznek” új árvíz stratégiát. Ez volt a szakmai alapja a 2010-ben hatályba lépett új Árvíz és Vízgazdálkodás Törvénynek, amely több új intézkedést vezetett be az árvízkockázat értékeléséhez és kezeléséhez, valamint a Fenntartható Települési Vízelvezető Rendszerek (Suatainable Urban Drainage Systems - SUDS) széleskörű elterjesztéséhez. Az árvízvédelem alapja Skóciában az 1961-es Árvíz Megelőzési Törvény (Flood Prevention – Scotland - Act, 1961). Erre épül az Árvízkockázat Kezelési Törvény (Flood Risk Management –Scotland - Act 2009), amely alapján az árvízkockázat kezelési tervek készülnek. Skócia ártérkezelési gyakorlatának a hazai szempontból talán legfontosabb része az ártérkezelés és a területi tervezés körültekintő, jól szervezett integrálása. A Skót Tervezési Politika az árterületeket az árvízkockázat nagyságának függvényében a 34. táblázatban foglaltak szerint osztja részekre.

52 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM befásítására, kisebb partszakadások, repedések megszüntetésére, illetve ágak, fák, törmelék, vagy más a lefolyást gátló tárgyak, homok, vagy kavics lerakódások eltávolítására, amennyiben ezek nem igényelnek különösebb szakértelmet, és nem járnak jelentősebb költségekkel.

34. táblázat: Árterületek felosztása a Skót Tervezési Politika szerint

Kicsi vagy nincs kockázat az árvíz évenkénti valószínűsége kisebb, mint 0,1 % Alacsonytól közepes kockázatú terület az árvíz évenkénti valószínűsége 0,1 - 0,5 %

Közepestől nagy kockázatú terület az árvíz évenkénti valószínűsége nagyobb, mint 0,5 %

A területfejlesztésnek nincsenek korlátozásai.

48. §. Gazdasági korlátozások a vizek környékén: Azoknál a vizeknél, melyek a medrükből rendszeresen kilépnek, sem a partjukon, sem az ártér határáig semmiféle depóniát nem szabad kialakítani, amelyek a vizek pusztítását növelhetik, vagy a tulajdonságaikat jelentően megváltoztathatják.

A területen a fejlesztések legtöbb fajtája megengedhető. Az árvízkockázat lehetséges hatásainak vizsgálatát a valószínűségi tartomány felső határának közelében (0,5 %-hoz közel) meg kell vizsgálni. Közösségi célokat szolgáló infrastrukturális fejlesztések (kórházak, tűzoltóság, stb.) ezen a területen nem végezhetők. Ha nincs más megoldás és mégis itt kell megvalósítani ilyen fejlesztéseket, akkor azokat a rendkívüli árvizek hatásainak figyelembe vételével kell megtervezni. Közintézmények ezeken a területeken nem létesíthetők, legfeljebb akkor, ha a területet feltöltik. Ha mégis épülhet valami a területen, az nem csökkentheti az ártér vízvisszatartó hatását és nem ronthatja az árvízlevezető képességet. A tervezési politika megszabja, hogy milyen előírások betartásával, milyen területhasználatok lehetségesek, és milyen tevékenységek végezhetők ezeken a területeken.

Továbbá tilos a legeltetés a partok és gátak lejtőjén, szemét és sitt lerakása, a föld meglazítása, vagy elmosódását okozó talajhasználat, valamint a parti növényzetben, más paragrafusokban megjelölt anyagok használata trágyázásra, vagy kártevők irtására. 49. §. Segítségnyújtás és vészhelyzetek: Vészhelyzet esetén a körzeti hatóság, vagy adott esetben a polgármester utasítására a veszélyeztetett településről személyek segítségét ellenszolgáltatás nélkül, a védekezéshez szükséges anyagokat, gépeket ellenszolgáltatás ellenében igénybe lehet venni.” A legújabb árvízi események elemzése alapján a jövőbeli feladatok az integrált árvízi kockázatkezeléssel oldhatók meg, melyben valamennyi szereplő - beleértve az érintetteket is - részt vesz. A feladatokat csoportosították, intézkedési katalógust készítettek, amely 22 intézkedési típust tartalmaz. Ezeket az árvízi eseményekhez kapcsolódó „kockázati körfolyamat” elemeihez rendelték.

A helyi hivataloknak olyan fejlesztési terveket kell készíteniük, amelyek figyelembe veszik a különböző kockázatú területekre vonatkozó követelményeket. A táblázatban megadott kockázati határértékeket az éghajlatváltozás várható hatásainak figyelembe vételével állapították meg. Külön felsorolják azokat a követelményeket, amelyeket akkor kell betartani, ha az árterületnek az árvízhozamok levezetését biztosító részén (azaz a nagyvízi mederben) terveznek tevékenységet. Ezek engedélyezési eljárására vonatkozó követelményeket a Water Environment and Water Services (Scotland) Act 2003 (WEWS Act) írja elő. Ártérkezelésre vonatkozó szabályozások vannak a Water Environment (Controlled Activities) (Scotland) Regulations-ban is, amely a fenntartható vízelvezető rendszerekre (Sustainable Drainage Systems – SUDS) vonatkozó előírásokat tartalmazza. A helyi fejlesztési terveknek is tartalmazniuk kell a fenntartható vízelvezető rendszerekre vonatkozó előírásokat. Fejlesztési tervek addig nem engedélyezhetők, amíg a fenntartható vízelvezető rendszerekre vonatkozó követelmények teljesítését nem biztosítják.

Németország A 2002-es árvízi események után dolgozták ki a „Német kormány öt pontból álló programja: Munkalépések a megelőző árvízvédelem javítására” című dokumentumot. Ennek alapgondolatai a következők:  az árvizek jelentős mértékben összefüggenek a klímaváltozással, ezért a klímavédelem a holnapután árvízvédelme,  a települések, a tartományok és a szomszédos országok összefogása szükséges a veszélyek elhárítása és a kockázatok csökkentése gyors és hatékony megvalósításához. A program a következő lépéseket tartalmazta:  az állam és a tartományok közös árvízvédelmi programja: - több tér biztosítása a folyóknak - decentralizált árvízvisszatartás

Ausztria Ausztria jelenleg hatályos vízjogi törvénye 1959-ből származik (Wasserrechtgesetz 1959 - Vízjogi Törvény 1959, továbbiakban WRG). Ez adja az árvízkezelési intézkedések, valamint az azok végrehajtásához szükséges jogi eszközök alapját. Több szakasza foglalkozik a vizek által okozott veszélyekkel szembeni védelemmel. „38. §. Különleges építmények létrehozása: A vízparton, az árvizek lefolyási területén belül, illetve azokon a területeken, amelyek az árvizek okozta károk mérséklésére lettek kijelölve, nagyon kevés kivételtől eltekintve, a vízügyi hatóság engedélye kell az egyes építmények létrehozásához, vagy módosításához. Kivételek lehetnek a kisebb gazdasági célú hidak, stégek, ha nem mutatható ki semmilyen káros hatásuk a lefolyási viszonyokra. Az árvizek lefolyási területén a 30 évente levonuló árvizek lefolyási területét kell érteni. 47. § A vizek és az ártéri területek karbantartása: A karbantartások és a lefolyás akadályozásának megszűntetése céljából a vízügyi hatóság kötelezheti a parti telkek tulajdonosait a partoldal, illetve a rendszeresen visszatérő elöntések területén ezen területek szabadon tartására, egyes fák, facsoportok, bozótok eltávolítására, illetve a meglévő növénytakaró megfelelő kezelésére, vagy a part megfelelő

- a településfejlesztés szabályozása – a potenciális károk csökkentése,  országokon túlnyúló akciótervek,  európai együttműködés erősítésének segítése,  folyószabályozás felülvizsgálata,  azonnali árvízvédelmi intézkedések. A 2002-ben a Dunán és az Elbán levonuló hatalmas árvizek után számos intézkedést terveztek, és hajtottak végre. A többségében olyan műszaki beavatkozások, mint a gátak állapotának javítása, illetve a gátak szintjének emelése, jelentősen javította ugyan a helyi árvízvédelmet, de ezek az intézkedések sok esetben csak folyásirányban lejjebb helyezték a problémákat. Az emberi beavatkozások - köztük az árvízvédelmi

53 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

beavatkozások - következménye például, hogy Basel és Karlsruhe között a Rajnán egy árhullám ma 23 óra alatt ér le, míg 1955-ben egy hasonló árhullámnak ehhez 64 órára volt szüksége. Megállapították, hogy a megelőző árvízvédelemhez mindenképpen szükség van az árterek visszanyerésére szolgáló intézkedésekre is. A természetközeli árvízvédelmi megoldások alkalmazásának egységes alapra helyezése céljából 2003. és 2009. között szövetségi szinten elvégezték az árterek felmérését. Ezen belül meghatározták az árterek határait és nagyságát, a használatukra és a védelmi helyzetükre, az elvesztett elöntési területek nagyságára vonatkozó adatokat, elvégezték az árterek tipizálását és értékelték az árterek állapotát. Ezzel 2009-re szövetségi szinten egységes módszertan szerint kidolgozott, és terjedelmében Németországban egyedülálló adatbázis jött létre. Az árterek felmérése során a 79 db 1 000 km2-nél nagyobb vízgyűjtő-területű folyót közel 10 000 fkm hosszon mérték fel és értékelték. A 79 folyó ártere eredetileg közel 15 000 km2 volt, ami Németország területének 4,4 %-a. Elsősorban a nagyobb vízfolyások esetében tapasztaltak az emberi tevékenységek következtében kialakult jelentős veszteségeket az elönthető árterek nagyságában és állapotában. Az elmúlt évtizedben elkészítették a legújabb árvízvédelmi követelményekhez igazodó jogi szabályozásokat. Szövetségi szinten az árvizekkel, illetve a nagyvízi mederkezeléssel kapcsolatban a legfontosabb előírásokat az Árvízvédelmi-, Vízháztartási-, Területfejlesztési-, Építési- és Talajvédelmi törvényekben találjuk meg. A konkrét tervek kidolgozása során igen erős konzultáció zajlik az érintett szervezetekkel, vállalatokkal, gazdálkodókkal és a lakossággal. A Rajna és az Elba mentén határon átnyúló projekt keretében dolgoznak. Jellemzően több körben konzultálnak az érintettekkel, melynek során hozzászólási, módosítási lehetőségeket is kapnak az érintettek, emellett a tervek elkészülte után ismeretterjesztő workshopokon, terepbejárásokon mutatják be a terveket. Németország tizenhat tartományának rendkívül nagy az önállósága. A szövetségi törvények ezért sokszor csak nagyon általános elveket határoznak meg, a részletek kidolgozását pedig a tartományokra bízzák. A tartományi önállóság és az eltérő politikai színezet miatt sok nehézséget okoz a szövetségi szintű jogszabályok elfogadása. Bajorországban a 2001-ben életre hívott árvízvédelmi akcióprogram - „Árvízvédelem 2020” - igazi sikertörténet. Az árvízvédelem műszaki megoldásaiba, a természetes állapot fenntartásába és az árvízmegelőzésbe fektetett eddigi kereken 1,8 milliárd Euró beruházás a nagyobb károk keletkezését akadályozta meg. A program indítása óta további 450 000 lakost sikerült a 100-évenkénti árvíztől megvédeni. Gátakat helyeztek hátrébb, vizeket hoztak újra természetközeli állapotba, ezen kívül az árvízi előrejelzés is folyamatosan javult. A 2013-as árvízi események értékelése alapján kimutatják, hogy a végrehajtott intézkedésekkel mekkora személyi és dologi károkat tudtak megelőzni. Az értékelés eredményeként kidolgozták az „Árvízvédelem 2020 Plusz” programot, amely az előző programnál évi mintegy 30 %-kal nagyobb költségvetéssel indul, és amelyben nagyobb figyelmet fordítanak az újabb szerkezeti és természetközeli megoldásokra, illetve a társadalmi szolidaritás növelésére.

belül is jelölnek ki különböző zónákat. A 100 évente előforduló árvizet „alapárvíznek (base flood)” nevezik. Ennek a levezetését biztosító meder a „flood way (árvíz út)”. Körülbelül ez felel meg az általunk használt „nagyvízi meder” fogalomnak. A rendelet előírja a szövetségi hivataloknak, hogy a lehetőségekhez mérten szüntessék meg az árterek hasznosítása és megváltoztatása által, rövid és hosszú távon okozott kedvezőtlen hatásokat. A szövetségi kormány nem támogathat tevékenységeket a „100 éves árterületeken”, és nem támogathat ún. „kritikus tevékenységeket (critical actions)” az „500 éves árterületeken”. „Kritikus tevékenység”-nek nevezik az olyan tevékenységeket, amelyek ugyan kis valószínűséggel fordulhatnak elő, de túlságosan nagy árvízkockázatot jelentenek. Az Egyesült Államok Éghajlati Akcióterve (Climate Action Plan) figyelembe vételével a Nemzeti Biztonsági Tanács (National Security Council) által koordinált, hivatalok közötti együttműködés eredményeként született meg az új Szövetségi Árvízkockázat Kezelési Szabályzat, amely rugalmas keretet biztosít az árvízi védőképesség növeléséhez, és segíti az árterek természeti és használati értékeinek a megőrzését. A szabályzat támogatja azt, hogy a hivatalok kiterjesszék az árvízkockázat kezelés szintjét a jelenlegi „100 éves árvízszintről” magasabb szintre, és az ennek a magasabb szintnek megfelelő ártérre, és ezzel biztosítsák az alkalmazkodást a jövőben az éghajlatváltozás miatt várható nagyobb árvízkockázathoz. Az árvízkockázat kezelésének helyi megvalósulását a Nemzeti Árvíz-biztosítási Program (National Flood Insurance Program – NFIP) szolgálja. A programban résztvevő településeknek ártérkezelési szabályzatot (ordinances) kell kidolgozniuk, ami megfelel az Árvízkár Megelőzés Rendeletben (Flood Damage Prevention Ordinance) foglalt előírásoknak és jogilag érvényesíthető. Az ártéren tervezett, az Árvízkár Megelőzési Rendelet vagy a Záporvíz Kezelési Rendelet hatálya alá tartozó beavatkozásokhoz Ártér Fejlesztési Engedély (Floodplain Development Permit) iránti kérelmet kell benyújtani az ingatlan tulajdonosnak vagy a fejlesztőnek. Ártér Fejlesztési Engedélyt kell kérni Knox Countyban az „500 éves ártéren” belül minden fejlesztéshez és változtatáshoz. Ezek akkor engedélyezhetők, ha az Árvízkár Megelőzési Rendelet és a Záporvíz Kezelési Rendelet előírásainak is megfelelnek. 2.4.1. Nagyvízi meder rendezése hasznosítási funkciók szerint A következőkben, a már említett 83/2014. Korm. rendeletben foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően néhány nemzetközi példát mutatunk be a nagyvízi medrek rendezésére hasznosítási funkciók szerint (a Közép-Tisza-vidéki, a Felső-Tisza-vidéki, Alsó-Duna-völgyi, valamint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságok gyűjtése nyomán). 2.4.1.1. Szabadidős tevékenységek Rekreációs terület A nagyvízi medrek nagy zöld felületei, a város zajától való távolság ideális rekreációs lehetőségeket biztosít a természetbe vágyók számára.

Egyesült Államok Bonyolult, de úgy tűnik, hogy jól működő rendszere van az árvízvédelemnek és ártérkezelésnek az Egyesült Államokban. A szövetségi szinten megvalósuló ártérkezelési politikát és stratégiát 1977 óta törvényerejű rendelet fogalmazza meg, amelynek az alkalmazását útmutató segíti. A dokumentumokból látszik, hogy a hagyományos „árvíz-szabályozás és védelem (flood control and protection)” helyett általában az „árvízkockázat kezelés (flood risk management)” kifejezést használják, ami szélesebben értelmezi az árvízzel kapcsolatos tevékenységeket. Az „ártér (floodplain)” fogalmat is tágabban értelmezik, mint eddig. Az ártereket a 100 évente és az 500 évente várható árvizek által elöntött területekre osztják, de még ezeken

A Rajna mentén Arnhem település határában jön létre Európa legnagyobb kiterjedésű hullámtéri parkja. Két párhuzamos csatorna kialakításával oldják meg a 300 ha-os terület időszakos elöntését, 7 cm-es vízszintcsökkenést érve el a főmederben. Az árvízi levezetés javításán felül - a helyi önkormányzat és természetvédelmi szervek bevonásával - célul tűzték ki a terület teljes rekonstrukcióját. A jellemzően anyagnyerő helyként működő terület új funkciókkal egészül ki, a hullámtéri parkban bicikli utak, horgászhelyek, madárlesek, kompállomások és parkolók létesülnek. A területen élő hódkolónia továbbra is védelem alatt marad, a félvad lovak és tehenek pedig szabadon mozoghatnak a parkban.

54 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

Egy vízpart mellett kialakított zöldfelületre mutat példát az ausztráliai Leschenault Inlet tó mentén fekvő pihenőpark, melynek folyópart melletti kialakítása is könnyen megoldható, a természet közeliség élményét nyújtja.

Piac, vásár, régiségvásár

Sportcélú létesítmények

A római Tiberis parton mobil elárusító bódék, sátrak kihelyezésével vásárt rendeznek.

A túra- és bicikliútvonalak, valamint tanösvények hullámtéri kialakítása sok haszonnal jár, és elmondható, hogy hozzájárul a környező települések lakói életminőségének javulásához. A hullámtér kalandparkok kialakítására is kiválóan alkalmas. Erre jó példa a vadregényes erdei környezetben a lombkoronákra épített sportpálya a francia Bort les Orguesben. A tanösvények, sportlétesítmények bútorzatának kialakítását természetes, helyből származó alapanyagokból érdemes megoldani. Fesztiválok A Dordogne folyó völgyében Dió Fesztivált rendeznek évente a terület híres terméséről, a dióról elnevezve. Az ártéri gyümölcstermesztésnek és kertészetnek (körte, alma, szilva, dió) nagy hagyományai vannak a Tisza árterén is, azt itt előállított termékekre alapozó rendezvény például a Rákóczifalvai Falunapok. Több nemzetközi példa is azt mutatja, hogy a hullámtér nélküli, kis vízjátékkal rendelkező, „csatorna jellegű”, a várost kettészelő vízfolyások (pl.: Ljubljanica, Ljubljana; Béga, Temesvár, Mura – Graz ) rendezése leginkább turisztikai célokat szolgál. azonban a hullámterekkel, nagyobb vízjátékkal rendelkező vízfolyások rendezése már nagy különbségeket mutat. Az angliai Nottingham város legnagyobb szabadtéri fesztiválja, a nevével is jelzett Nottingham Riverside Festival. A fesztiválokhoz hasonlóan egy hullámtéren kialakított színház, vagy mozi infrastruktúrája is megvalósítható szállítható elemekből, egy szabadtéri előadás hangulatát pedig nem lehet összehasonlítani egy zárt térben megtartott rendezvényével. Sydney város életéhez hozzá tartozik a Farm Cove öböl partján található St. George szabadtéri mozi úgy, ahogy a londoni Regents Park is szegényebb lenne az ott működő fedetlen színház nélkül. 2.4.1.2. Kereskedelem, szolgáltatás Vendéglátás A Rhone folyó torkolatában a Camargue Parkban a vendéglátói szolgáltatások szorosan egymásra épülnek, a park kezelői a helyiekkel együttműködve folytatják a programszervezést, mely többek között a következőket tartalmazza:  gazdaságok látogatása (állattartás, növénytermesztés bemutatása),  madárfigyelés,  sóteraszok bejárása (természetes képződmények kialakulásának ismertetése),  tanösvény túrák,  gasztronómiai körutak,  sport földön, vízen, levegőben.

A helyben megtermelt és feldolgozott mezőgazdasági és kézműves termékek értékesítésére, népszerűségük növelésére tökéletesen alkalmasak ezek a vásárok. Ennek különösen a távol-keleten van nagy hagyománya, Bangkok vízi piaca világhírű, turisztikai vonzereje kiemelkedő.

2.4.1.3. Gazdálkodás A belga Meers település közelében a Grensmaas folyó mentén 1999-ben 36 hektárral megnövelték a hullámteret. A beavatkozás egy eróziós medencékkel, kavics ormokkal, csatornákkal és apró szigetekkel szabdalt dinamikus tájképet hozott létre, ahol a tájidegen fajok néhány év alatt jelentősen visszaszorultak. A telepített fűzesek fenntartásában a legelő állatok jelentős szerepet játszanak. A területre hajtott lovak és szarvasmarha segít megakadályozni a lefolyást akadályozó vegetáció kialakulását, legeltetésüket már közvetlenül a hullámtérnövelés után megkezdték, megelőzve a gyorsan fakadó fás növények alkotta áthatolhatatlan bozótos kialakulását. Erdőgazdálkodás A hullámtéri erdők egyaránt szolgálhatnak árvízvédelmi, természetvédelmi, és gazdasági célokat. A Duna, Straubing és Vilshofen közötti 70 km-es németországi szakaszán a gazdálkodási módok változtatását célzó beavatkozásokat hajtottak végre az árvízi fenyegetettség csökkentése érdekében. A területen nagy kiterjedésű faállomány és kukorica ültetvény fékezte az árvíz levonulását, a sűrű növényzet leszűkítette a hullámteret, felduzzasztotta a vizet. A lefolyási viszonyok javításához szükséges irtási tevékenységet a védett állat- és növényfajok, valamint élőhelyek fennmaradásával összhangban kellett megoldani. A faállományt kizárólag ott távolították el, ahol azok a hullámtéri lefolyást keresztirányban fékezték és akadályozták a folyómeder és a hullámtér közötti levonulást. A faállomány ritkítását és irtását az érintett erdő eredeti nagyságát meghaladó területen nyárfa- és lucfenyőerdők telepítésével kompenzálták, illetve az addig mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területeken a lefolyást nem gátoló erdőállományt telepítettek. Az értékes őshonos fajokat érintetlenül hagyták, a szilfák és feketenyarasok megmaradtak. Az intézkedések kiterjedtek a szántóföldi termesztésre is, a területen jelentősen visszaszorították a napraforgó- és kukoricaföldek arányát. Mezőgazdálkodás A terület adottságait optimálisan használja ki a thaiföldi két folyó (a Nam Songkhram és a Lam Yam) torkolatában fekvő Ban Pak Yam nevű település. Hullámterén aktív gazdálkodás folyik, a környéket innen látják el zöldségekkel, gombával és hallal. A területet néhány évtizeddel ezelőtt sűrű erdő borította, mára ez a földhasználat váltás következtében termőfölddé és bambuszerdővé alakult. Az esős évszakban 2 - 3 hónapra vízborítás alá kerül a terület, kisebb-nagyobb tavak alakulnak ki, kb. 80 hektáron. A halászat eredményét a helyi és környező piacon értékesítik. Száraz időszakban az állami tulajdonban lévő hullámtéri területen legel a falusiak több száz tehene és vízi bölénye, illetve innen származik az esős évszakban ellátásukra szolgáló takarmány is. A terület adottságai ideális körülményeket teremtettek a bambusztermesztéshez, mely iránt alapanyagként és feldolgozott formában is nagy a kereslet.

55 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

2.4.2. Építési alternatívák a nagyvízi mederben Ahol országosan helyszűkében vannak (pl. Hollandia), vagy túlnépesedett nagyvárosok esetében (Amszterdam), óriási erőfeszítéseket tesznek a hullámterek állandó lakóhelyül való felhasználására, az „együtt kell élni a vízzel” elve alapján. Az alapelv a lakószint aktuális vízszint feletti tartása úgy, hogy az építmény vízszintes elmozdulás ellen rögzítve legyen.

Hollandiában, ahol nagy harcot folytatnak a lakható építési területekért, 2005-ben Amszterdamtól 100 kmre a Maas folyó partján úszóházakból létrehoztak egy új települést. A házak üreges beton és fa ponton egységen úsznak, ahol minden vezeték, a víz, gáz, elektromos és csatornabekötés flexibilis és ellátja a funkcióját akkor is, ha a ház több métert emelkedik. 2.5. Az árvizek levezetését befolyásoló beépített területek vizsgálata

Megemelés

2.5.1. Általános adottságok

Ebben az esetben a fix épületet cölöpökre helyezik, úgy, hogy a padlószintje a mértékadó árvízszint felett legyen, biztosítva az árhullám többé-kevésbé akadálytalan levonulását. Ezek a megoldások Thaiföldön, Burmában és Indiában megszokottak. A Tisza hullámterében, üdülő övezetekben is ez a leggyakoribb beépítési mód. Húsz- harminc éve létrejött beépítési típusról van szó, melynek előnye az egyszerű kivitelezhetőség, hátránya, hogy folyamatosan nem lakható, árvíz idején a hullámtéri utak víz alá kerülnek. Nem kedvező a nagy magasság, amit kényelmetlen lépcsőkkel kell áthidalni, s extrém magas vízállás mellett a belső lakótér is elöntésre kerülhet.

A vizsgált szakasz Bő, Gór, Chernelházadamonya, Csáfordjánosfa, Hegyfalu, Mesterháza, Nagygeresd, Répceszentgyörgy, Tompaládony, Vámoscsalád, Vasegerszeg és Répceszemere külterületeket érinti.

Városokban egy hullámtér fölé emelt épületnek - közösségi feladatot adva - komoly összekovácsoló ereje lehet. Erre példa a tervezés alatt álló könnyűszerkezetes épület Stratford-Upon-Avonban, ahol éttermet, konferencia központot és hivatali helyiségeket kívánnak elhelyezni a magas árvízi kockázatú Avon folyó fölé emelt épületben. Úszó létesítmények Vízszintes elmozdulás ellen rögzített ideiglenes, vagy állandó jellegű építmények, melyek függőleges irányban a vízszinttel együtt mozognak. A rögzítés módja alapján megkülönböztetünk:  Hajó típusú építményeket, melyek úszó platformra vannak telepítve, hajó módjára ki vannak rögzítve a parthoz.

Elöntéssel veszélyeztetett, közvetlenül érintett beépített lakott területet vagy üdülőövezetet nem kell figyelembe venni. A tervezési szakaszon nem található elsőrendű állami védmű, ármentesített öblözet. A belterületek védelme érdekében önkormányzati kezelésű védművek kerültek kiépítésre. Az Önkormányzatok az ismert, időszakos vízborítottsággal érintett területekre érzékeny funkciókat nem telepítenek, de nagyobb árvíz során Nagygeresd, és Répceszentgyörgy területén víz alá kerül sportpálya, Chernelházadamonyán két vízerőtelep környezete, több romos malom épülete, illetve mezőgazdasági épületek környezete. A 8632 - Hegyfalu-Bő összekötő út (Gór és Bő közötti szakasz), a Chernelházadamonya-Répceszentgyörgy önkormányzati út, valamint a 8631 - Vasegerszeg - Nagygeresd összekötő út, a nagyvízi lefolyási viszonyokat érdemben nem befolyásolják, már kisebb árhullámok esetén is elöntésre kerülnek. A 84 – Balatonederics – Sárvár - Sopron másodrendű főút, Tompaládony alatti (Sárvár fele vezető) szakasza, valamint az úton kiépített ártéri nyílások, hidak nagyban befolyásolják a lefolyási viszonyokat. A 84. sz. főút alatti szakaszon található vasútvonal, illetve a korábbi út felhagyott töltései szintén nagymértékben befolyásolják a nagyvízi vízlevezető képességet. A nagyvízi meder elöntési és áramlási viszonyait a 33. ábra mutatja be.

Elsősorban olyan területeken népszerű, ahol a vízszintingadozás nem túl szélsőséges. Mivel a Tiszán ez az érték elérheti a 13 m-t is, és a nagy árhullámok komoly mennyiségű uszadékot is szállítanak, praktikusabb ideiglenes építményekben gondolkodni.  Ideiglenes úszó létesítménnyel fel lehet pezsdíteni egy belvárosi folyópart életét, létrehozva szórakoztató, rekreációs és családi kikapcsolódásra is alkalmas víz fölé telepített, parthoz rögzített ideiglenes úszó platformokat. Ilyen példa Bécsben, a Duna csatornára telepített úszómedence étteremmel, ami a városiak kikapcsolódását szolgálja. A vízszinthez igazodó padlószintű építmények Alapelvük, hogy a talajra, vagy kisebb magasságú fix cölöpökre telepítik a házakat úgy, hogy a járószint alatt egy úszóképes platformot helyeznek el (ez többféle lehet, kemény műanyag hab acélkeretben, vízzáró betonteknő fával kombinálva, üreges fémkonténerek). Amikor a víz eléri az épületet, az liftszerűen megemelkedik, úszni kezd. A vízszintes mozgást úgy akadályozzák meg, hogy az építmény négy sarkánál fix oszlopokat betonoznak mélyen a földbe, s ezekhez rögzítik az úszóképes platformot (oszlop/gyűrű, oszlop/hüvely, vagy teleszkópos megoldással), ami a függőleges elmozdulási lehetőségét megtartja (elérheti az 5 - 6 métert).

56 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM 3.1. Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírások és tervezett beavatkozások 3.1.1. Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzése és javítása az érdesség csökkentésével Jelen tervezési feladat lehetőséget teremtett a vízfolyás nagyvízi medrében jellemző területhasználatok felülvizsgálatára. A nagyvizek levezetését döntő részben nem a főmeder végzi. A Répce medernek jelen állapotban több olyan rossz vízszállító képességű szakasza van, amelyek a mederbeli lefolyás egy részét az övzátonyon keresztül a mélyebb ártérre kényszerítik ki. Az övzátony terelő falként hat, és összefüggően megakadályozza a kapcsolatot az ártéri és a mederbeli lefolyás között. Az ártéri lefolyás csak ott tér vissza a mederbe, ahol az ártér teljesen leszűkül. Az árapasztóra történő rávezetésnél nagyobb, egybefüggő erdőterület található, mely részben akadályozza a vizek szabad rávezetését az árapasztóra. A völgyet keresztező töltéseken lévő hidak környezete sok esetben növényzettel sűrűn benőtt. Mindezeket figyelembe véve az árvízi levezető képesség megőrzése érdekében a következő pontban részletezett karbantartási munkálatok elvégzése szükséges. 3.1.2. Nagyvízi levezető sávok kijelölése és növényzetszabályozás a hullámtéren

33. ábra: A nagyvízi meder elöntési és áramlási viszonyai Az ártéri erdők területein a fajlagos vízhozam-értékek kisebbek a főmedri értékeknél, az erdős területek – különösen azok nem művelt, aljnövényzettel benőtt részeinek – szerepe az árvízi vízszállításban nagyon csekély.

A 2.2. pontban foglaltak szerint kijelölésre kerültek a Répce nagyvízi medrének árvízi levezető sávjai. Ezeket az 5.5. rajzi mellékletben térképi formában is ábrázoltuk, illetve az 5.12. rajzi melléklet táblázatos formában tartalmazza az egyes sávok területére előirányzott intézkedéseket, azok használatára vonatkozó előírásokat. Általánosságban, a táblázatban szereplő előírásokon túl az alábbi intézkedések betartása javasolt:  A főmeder növényzettől, uszadék-torlaszoktól, bedőlt fáktól történő tisztítása, kaszálása biztosítandó.

3. ELŐÍRÁSOK, TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

 A folyót keresztező hidakra, hullámtéri hídnyílásokra a hidraulikai szempontból kedvező rávezető és elvezető sávokat, medreket kell kialakítani.

A Répce a Góri tározó működtetésének köszönhetően szabályozott vízhozammal rendelkezik. A Góri tározó üzemeltetési szabályzata a 75 m3/s-os érkező vízhozam (Q20%) szabályozását írja elő 29 m3/s-ra, valamint a 118 m3/s-os érkező vízhozam (Q10%) szabályozását 45 m3/s-ra. Góri-tározóból kifolyó vízhozam maximuma NQ1%=106 m3/s. A vizsgált folyószakaszról elmondható hogy a meder jelenlegi állapotában, geometriával nem alkalmas a Q10%-os gyakoriságú vizek kiöntésmentes elvezetésére.

 A nagyvízi levezetési irányú mellékágak növényzettől, uszadék torlaszoktól, bedőlt fáktól történő tisztítása szükséges.

Általánosságban elmondható, hogy valamennyi vízfolyás esetében különbséget kell tenni üzemelési és karbantartási, valamint fejlesztési feladatok között. A Répce árvízi levezetéséhez a tervezett fejlesztések mellett karbantartási jellegű munkálatokkal is kell számolni, melyekre azonban minden időben el kell tudni különíteni a szükséges anyagi forrást, hogy a megfelelő mederállapotok továbbra is fenntarthatóak legyenek.

 A nagyvízi medret kísérő árvízvédelmi töltések fenntartó sávját gyepes formában kell tartani. A karbantartási munkálatokat akadályozó tereptárgyakat el kell távolítani.

Az árvízi levezető képesség az alábbi fő beavatkozási típusokkal tartható meg és javítható:

 A kis- és középvízi mederben kialakult erdő aljnövényzettől való megtisztítása, gyérítés (szálalás) nehezen, költségesen fenntartható, korlátozott hatékonyságú megoldás

3.1.3. Övzátony-rendezés, a mellékágrendszerek árvízlevezető képességének megőrzése és javítása Övzátony kifejezés alatt a folyók építő munkájának hatására kialakuló, hordalékból képződött magaslatot értünk. A folyókanyarulatokban, egymással párhuzamos, íves elrendeződésű gerincek formájában felhalmozódó, kereszt rétegzett üledéket, homokzátonyt jelenti. Ezek a képződmények megakadályozzák a kisebb árvizek szétterülését, a vizek hullámtérre történő kilépését.

 Érdesség javítását célzó beavatkozások  Medergeometria optimalizálása  Egyéb fejlesztési jellegű beavatkozások A felsoroltakon belül megkülönböztetünk üzemelés és karbantartási, valamint először fejlesztési, majd üzemelési és karbantartási jellegű feladatokat.

57 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

3.1.4. A hullámtéri feltöltődés csökkentése A Répce nagyvízi medrében a vízfolyás jellegéből adódóan feltöltődéssel nem kell számolni.

01NMT1107

61+024 - 56+140

Góri tározó és a JPFCS tervezett kiágazása közötti szakaszon Répce medrének bővítése 50 m3/s vízszállító képességre

56+140 - 38+952

JPFCS tervezett kiágazása – Répce árapasztóig a Répce medrének bővítése 30 m3/s vízszállító képességre

3.1.5. Egyéb, az árvízi levezető képesség megőrzése szempontjából jelentős üzemeltetési és karbantartási feladatok Üzemeltetés szempontjából az előzőekben felsoroltakon túl figyelmet kell fordítani a vízfolyás műtárgyaira is. Azok esetében az uszadékok eltávolítása kiemelten fontos karbantartási feladat a visszaduzzasztó hatás elkerülése érdekében. Megfelelő működtethetőségük időszakos ellenőrzéssekkel és karbantartási munkákkal állandó feladatot kell, hogy jelentsen.

01NMT1108

3.2. Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének fejlesztéséhez szükséges előírások és tervezett beavatkozások – fejlesztési feladatok, beavatkozások alátámasztása Jelen vizsgálat során a 35. táblázatban bemutatott konkrét tervezett beavatkozások vizsgálatára került sor. 35. táblázat: Tervezett beavatkozások (a táblázat bővített formáját a melléklet tartalmazza) BEAVATKOZÁS BEAVATKOZÁS SZELVÉNYÉRINTETT RÖVID LEÍRÁS SZÁMA SZÁMA TELEPÜLÉS [fkm] Répce árapasztónál a hullámtéri 01NMT1101 40+050 - 38+952 növényzet gyérítése, aljnövényzet Répcelak eltávolítása Répce árapasztónál a hullámtéri bejáró út magasan halad a rajta 01NMT1102 38+970 lévő átereszeket betöltötték, Répcelak biztosítani kell az árvizek akadálytalan levezetését. Répce árapasztó árvízvédelmi töltésének áthelyezése a 7+800 01NMT1103 38+970 tkm szelvénytől felfelé, Répcelak hidraulikailag kedvező rávezetés kialakítása a szűkületben. Hidak környezetében növényzet 01NMT1104 40+910 Répceszemere tisztítás, gyep kialakítása Hidak környezetében növényzet 01NMT1105 52+000 tisztítás, gyep kialakítása, Répce Tompaládony bal partján 3 db híd Répce jobb parti főlecsapoló Répceszentgyörgy csatorna (JPFCS) „rányitása” a Hegyfalu 01NMT1106 56+140 - 45+300 Répcére és teljes hosszban Vasegerszeg medrének bővítése/kialakítása 20 Vámoscsalád m3/s vízszállító képességre

01NMT1109

55+850

Hidak környezetében növényzet tisztítás, gyep kialakítása (Répce bal partján a Nagy-ér hídja esetében)

Bő Gór Chernelházadamonya Répceszentgyörgy Nagygeresd Vámoscsalád Chernelházadamonya Répceszentgyörgy Hegyfalu Mesterháza Tompaládony Vasegerszeg Csáfordjánosfa Répceszemere Répcelak Chernelházadamonya

3.2.1. Az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzése és javítása az érdesség tartós csökkentésével - fejlesztési feladatok Az érintett szakaszon a fenti helyeken, a 36. táblázatban bemutatott érdesség csökkentő beavatkozásokra kerülhet sor.

ÁRVÍZI LEFOLYÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐ Sűrű erdő, benőtt aljnövényzet Benőtt aljnövényzet és erdős terület a híd körül elsődleges lefolyási sávban

58 / 65

36.táblázat: Érdesség csökkentő beavatkozások BEAVATKOZÁS

VÍZGAZDÁLKODÁSI EREDMÉNY

HELYE

MEGNEVEZÉSE

MŰSZAKI PARAMÉTEREI

Nagyvízi meder, árterülete, Árapasztó rávezetése

Ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása, megfelelő művelési ágban tartás

6 x 6 m-es ligetes erdő kialakítása, aljnövényzet tisztítása

Meder és parti sáv

Fák és cserjék Hidak környezetében Lefolyást akadályozó eltávolítása a parton növényzet tisztítás, aljnövényzet megszűnése, és a hídpillérek gyep kialakítása árvízszint csökkenése környezetében

Lefolyást akadályozó zárt aljnövényzet megszűnése, árvízszint csökkenése


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

3.2.2. A nagyvízi levezető sávok kialakítása, a levezető mederszelvény bővítése - fejlesztési feladatok

Hidraulikus sugár

R=

Sebességi tényező

c=

A Répce illetve a Répce jobb parti főlecsapoló csatorna esetében a medergeometriát optimalizáló beavatkozásokat, mederszelvény bővítést terveztünk, mely által a meder vízszállító képessége nagymértékben javul.

Középsebesség

vk =

1,071 m/s

Vízhozam

Q=

10,021 m3/s

A Góri tározó üzemeltetési szabályzata a 75 m3/s-os érkező vízhozam (Q20%) szabályozását írja elő 29 m3/sra, valamint a 118 m3/s-os érkező vízhozam (Q10%) szabályozását 45 m3/s-ra. Góri-tározóból kifolyó vízhozam maximuma NQ1%=106 m3/s. Jelenleg a Répce 10 m3/s felett kilép a medréből évente többszöri elöntéseket okozva. A mederszelvény bővítéseknek célja, a Q10%-os (min. 45 m3/s) vízhozam kiöntésmentes elvezetése a völgyben, illetve a Q1%-os gyakoriságú vizek levezetésének gyorsítása, vízszintjének csökkentése, az elöntésre kerülő területek nagyságának csökkentése, az árvíz levonulása után az elöntött területekről a víz elvezetésének gyorsítása.

0,906 m 32,464

Répce egyoldali padkás szelvény méretezése (35. ábra)

3.2.2.1. Répce mederszelvény bővítése 61+024 - 56+140 Góri tározó és a JPFCS tervezett kiágazása közötti szakaszon a Répce medrének bővítése 50 m3/s vízszállító képességre tervezett. A szelvénybővítés a bal parton, É-i irányban tervezett. A tervezett szelvény (34. ábra) a fenntartást könnyen biztosító padkás, összetett szelvénnyel kerül kialakításra. A kisvízi mederben 10 m3/s szállítása a cél.

35. ábra: Répce egyoldali padkás szelvény méretezése Alapadatok: esés

I=

0,0012

1. mederrész

34. ábra: Répce kisvízi meder méretezése

fenékszélesség

b=

rézsűhajlás

r1=

vízmélység

h1=

mederérdesség

k1=

6,00 m 1,5 1,20 m 33

2. mederrész

Alapadatok: Fenékszélesség

b=

6,0 m

Vízmélység

h=

1,20 m

Lejtés

I=

0,0012 m/m

Érdesség

k=

padkaszélesség

p=

6 m

rézsűhajlás

r2=

2

vízmélység

h2=

1,3 m

mederérdesség

k2=

25

33

Részeredmények:

Rézsűhajlás

1,5

1. mederrész

Rézsűhajlás

1,5

Számítás: Nedvesített terület

A=

9,360 m

Nedvesített kerület

K=

10,327 m

A2=

9,49 m2

K2=

8,91 m2

nedv. Keresztszelvény

A1=

21,84 m

nedv. Kerület

K1=

10,33 m2

hidraulikus sugár

R1=

2,11

R2=

1,07

sebességtényező (Manning) C1=

37,39

C2=

25,27

középsebesség 59 / 65

2. mederrész 2

v1=

1,88 m/s

v2=

0,90 m/s


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

részvízhozam

Q1=

41,14 m3/s

Q2=

8,57 m3/s

3.2.4.1. Répce jobb parti főlecsapoló csatorna szelvénybővítése, "rányitása" a Répcére

Vízhozam:

Q=

49,7 m3/s

vk=

2,07 m/sec

A Répce jobb parti főlecsapoló csatorna 0+000 - 7+681 fkm (JPFCS) jelenleg vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (4,0 m3/s vízszállító képességű mederszelvény mérettel), viszont hiányzik a víz rávezetése a Répce irányából.

3.2.2.2. Répce mederszelvény bővítése 56+140 - 38+952 JPFCS tervezett kiágazása – Répce árapasztóig a Répce medrének bővítése 30 m3/s vízszállító képességre tervezett. Répce szelvény méretezése (Hátl=2,80 m)

A modellvizsgálatok bebizonyították, hogy a völgy geometriája miatt a mélyvonulaton található JPFCS, mint a Répcével párhuzamos vízfolyás a nagyvízi vízszállításban jelentős szerepet kap. Répce jobb parti főlecsapoló csatorna (JPFCS) „rányitása” a Répcére, medrének kialakítása 2 470 m hosszban 20 m3/s vízszállító képességre tervezett, illetve az üzemeltetési engedéllyel rendelkező szakaszon a jelenlegi mederszelvény bővítése ugyancsak 20 m3/s vízszállító képességre történik. A szelvénybővítés a bal part, É-i irányban tervezett.

Fenékszélesség

b=

6,00

Vízmélység

h=

2,2

Lejtés

I=

0,0012

Mederérdesség

k=

33

Rézsűhajlás: 1:2

Rézsü hajlás

ró=

1,5

Lejtés: 0,001

Szelvény terület

A=

20,460

Nedvesített kerület

K=

13,93

Hidraulikus sugár

R=

1,47

Sebességi tényező

c=

35,18

Szelvény közép sebesség

vk=

1,48

Vízhozam [m3/s)

Q=

30,22

Tervezett medergeometria: Fenékszélesség: 5,00 m Vízmélység: 1,85 m

3.2.5. További árvízlevezető képesség javító beavatkozások - fejlesztési feladatok A Répce árapasztónál a hullámtéri bejáró út magasan halad, a rajta lévő átereszeket betöltötték, biztosítani kell az árvizek akadálytalan levezetését. A Répce árapasztó árvízvédelmi töltésének áthelyezése a 7+800 tkm szelvénytől felfelé, hidraulikailag kedvező rávezetés kialakítása a szűkületben. 3.2.6. Egyéb, az árvízi levezető képesség megőrzése szempontjából jelentős fejlesztési javaslatok

3.2.3. Övzátony-rendezés, a hullámtéri feltöltődés csökkentése, kezelése - fejlesztési feladatok A 3.1.3. és 3.1.4. pontban megfogalmazottak miatt ilyen jellegű beavatkozásokat nem tartottunk szükségesnek kialakítani a vizsgált vízfolyás esetében.

Nagyvízi mederkezelési terv törvényesítési javaslatai a nagyvízi meder megfelelő karbantartása érdekében:  Lefolyást akadályozó létesítmények megszüntetése, építésük tiltása.  Építési munkálatok során a kotort anyag döntő hányadát a hullámtérből ki kell szállítani.

3.2.4. Az árvízhozamok megosztási lehetősége - fejlesztési feladatok

 A nagyvízi mederben - az áramlási holt-terek kivételével - tölgyerdő telepítése nem kívánatos.

Az árvízhozamok megosztása a tervezett szakaszon a Répce jobb- és bal oldali párhuzamos vízfolyásain történhet, történik. Ezen vízfolyások kijelölt partélei között elsődleges levezető sáv került kialakításra. A Répce jobb parti főlecsapoló csatorna irányába történő vízkormányzással tehermentesíthetők a Répce jobbés bal parti területei.

 Hosszútávon árvíz-levezetési, természetvédelmi és parthasználati szempontból egyaránt célszerű lenne a hullámterek állami tulajdonba vétele. Ezzel feloldható lenne a meder szabad vándorlásából származó állami területnyerés és a parti tulajdonosok közötti konfliktus is.  A különböző célú kotrásokból származó anyagdepókat csak meghatározott rövid időtartammal szabad az árvízlevezetésben részt vevő zónákban tárolni.  Az árvízlevezetésben részt vevő másodlagos és átmeneti zónákban lehetőleg legeltetett, kiritkított erdő művelés engedélyezhető. Problémát jelent azonban, hogy a jelenlegi jogszabály kategórikusan tiltja az erdőben történő legeltetést, melyet a hullámterekre vonatkozóan fel kell oldani.

60 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

A medrek melletti közvetlen parti sáv jogszabályi tisztán tartása elvileg biztosított. A vízparti galéria erdők ugyanakkor jelentős ökológiai tényezők. Megőrzésük az árvízlevezetés biztosítása érdekében kompenzációs lehetőségként nem közvetlenül a parton, legeltetéssel, kaszálással karbantartott gyepterületek, füves vápák kialakításával lehetséges. 3.3. Az egyes változatokra a beavatkozások várható hatásainak értékelése A Répce medernek jelen állapotban több olyan rossz vízszállító képességű szakasza van, amelyek a mederbeli lefolyás egy részét az övzátonyon keresztül a mélyebb ártérre kényszerítik ki. Az övzátony terelő falként hat, és összefüggően megakadályozza a kapcsolatot az ártéri és a mederbeli lefolyás között. Az ártéri lefolyás csak ott tér vissza a mederbe, ahol az ártér teljesen leszűkül. A bal és a jobb ártéren ez döntően az alábbi szakaszokon zajlik le: Bal ártér: 59+700 – 59+500 fkm 49+000 – 48+200 fkm 43+500 – 42+500 fkm Jobb ártér: 57+600 – 56+600 fkm

Az NQ1% árhullám esetén a Répce mederben kialakuló tetőző vízhozam a JPFCS kitorkollása felett 50 95 m3/s, a JPFCS kitorkollása és Hegyfalu között 55 - 65 m3/s, Hegyfalu és a JPFCS tokolata között 25 45 m3/s, a további szakaszon 45 - 55 m3/s között változik. Az NQ1% árhullám esetén a terepi lefolyás következtében a vízhozam – a várakozásoknak megfelelően – a mederkitöltő tervezési vízhozamoknál nagyobbra adódott. A JPFCS Hegyfalu feletti, új szakaszán kb. 15 m3/s, további részén 20 - 30 m3/s a tetőző vízhozam értéke. A Répce mederből a damonyai vízerőtelep környezetében jelentős vízhozam lép ki a bal parti ártérre, így az ártér, illetve azon belül a Nagy-ér jelentős mértékben hozzájárulnak az árvíz levezetéséhez. Ennek következtében a JPFCS Hegyfalu feletti szakaszán nem jelenik meg a meder kialakításánál megcélzott 20 m3/s. A vizsgálatok során a Répce és a JPFCS medrének rendezése mellett modellbe építettük a völgyet keresztező töltéseken lévő hidak környezetének tervezett tisztítását. A tervekben szerepel továbbá a Répce árapasztóra való ráfolyás javítása a torkolat környezetében a növényzet irtásával és a Répce árapasztó jobb parti töltésének korrekciójával. A tisztított részeken egységesen a gyep területhasználatnak megfelelő k = 30 m1/3/s simaságot feltételeztünk. Ahogy a következő hossz-szelvény is mutatja (36. ábra), a tervezett beavatkozások hatására az NQ1% vízhozamú árvíz vízszintjei 0,2 – 0,5 m mértékben süllyeszthetők a jobb ártéren a 46+000 fkm szelvény (Nagygeresd) fölött és 0 – 0,2 m mértékben a bal ártéren. A Répce mederben a hossz mentén változékony, 0,6 és +0,4 m közötti a vízszintre gyakorolt hatás, mivel az új, szabályos meder egy egyenlőtlenebb medret váltott ki. Megjegyezzük, hogy az ártéren csak közelítőleg lehet megszerkeszteni a vízszint megváltozásának a Répce- szelvényszámaira vetített hossz-szelvényét, és a hatások értékeléséhez mértékadónak a modellezett vízfelszínt kell tekinteni.

46+000 – 45+300 fkm

0.6

39+000 – 40+000 fkm

0.4

0.2

A modellezett tervváltozat előírja a Répce meder és a jobb parti főlecsapoló csatorna (JPFCS) árvízi mederszállításának fokozását a 37. táblázatban olvasható célértékek szerint.

QRÉPCE, [m3/s] 50 30 30

QJFCS [m3/s] – 20 –

-0.6 -0.8 -1 -1.2

Ref=jelen

bal ártér dz(08_terv) Répce-meder dz(08_terv) jobb ártér dz(08_terv)

-1.4 60

A modellvizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a vízhozam ilyen mértékű növelését a meder simításával messze nem lehet elérni, ahhoz a meder keresztmetszeteit kell bővíteni. A medret a jelenlegi mederszélességet megtartva a következő elven bővítettük: az átlagos terepszint alatt egy trapézszelvényt alakítottunk ki a k = 30 m1/3/s simasághoz meghatározott 5 – 7 m-es normál mélységgel. A trapéz alapjának szélessége a meder felső 5 - 10 m-es szélességének harmada. A JPFCS-nél a felső szélesség 8 m-es, a mélység 1,6 - 3,1 m a terepszint alatt. Ezzel a prizmatikus kialakítással elértük, hogy a mederkitöltő vízhozam elérje az adott szakaszra tervezett értéket, de vízépítési vagy ökológiai szempontokat nem vettünk figyelembe.

55

50

45

Répce-árapasztó

RÉPCE SZAKASZ [fkm] 61+000 – 56+000 56+000 – 45+000 45+000 – 39+000

-0.4

Tompaládony vm.

37. táblázat: Árvízi mederszállítás célértékei

-0.2

Góri-tározó av.

dz_max, m

0

40

Répce fkm

36. ábra: Az NQ1% lefolyás vízszintjeinek megváltozása a Répce medrében valamint az ártéren bal és jobb szélén a tervezett beavatkozások hatására. A következő ábrasoron (37 - 39. ábra) pedig a lefolyásban elért változásokat mutatjuk be. A vízszintek apasztása a kis oldalesésű ártéri területeken számottevően visszaszorítaná a vizet Bő és Répceszentgyörgy térségében. Alatta főként csak a Répce övzátonyán érzékelhető a hatás.

61 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

38. ábra: Az NQ1% lefolyása a Répce Hegyfalu-Nagygeresd szakaszán. Fent: ártér a jelenlegi állapotában. Lent: a tervezett beavatkozásokkal.

37. ábra: Az NQ1% lefolyása a Répce Gór-Hegyfalu szakaszán. Fent: ártér a jelenlegi állapotában. Lent: a tervezett beavatkozásokkal. 62 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

3.4. Hajózás, veszteglés szabályai (úszóművek elhelyezése) 3.4.1. Hajózási hatósági előírások a kikötők, hajózási létesítmények engedélyezésére Kikötők engedélyezésével kapcsolatban a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet alapján folytatja le a hajózási hatóság a kikötőkkel kapcsolatos eljárásokat. Eljárási fajták 

Elvi létesítési engedély Új kikötő létesítési, illetve meglévő kikötő esetében, annak rendeltetés megváltoztatására irányuló szándék esetén elvi létesítési engedély kérhető. Üzemelő, vagy építés alatt álló – a Rendelet hatálya alá tartozó – kikötő és átkelőhely 1 000 méteres körzetében megvalósítani kívánt kikötőre minden esetben elvi engedélyt kell kérni a hajózási hatóságtól.

 

Létesítési engedély Kivitelezési munka (illetőleg munkafázisok) megkezdésének bejelentése A létesítési engedély jogerőre emelkedését követően a kivitelezési munka megkezdése előtt legalább 15 nappal köteles a hajózási hatóságnak bejelenteni a kivitelezési munka (illetőleg munkafázisok) megkezdésének (tényleges) időpontját, valamint a felelős műszaki vezetőjének és műszaki ellenőrének nevét, címét, telefon-, telefaxszámát és/vagy e-mail címét, szakmai képzettségét, illetve jogosultságát.



Használatbavételi engedély A létesítési engedély alapján megvalósított kikötő használatbavételi engedély alapján vehető használatba és annak alapján üzemeltethető. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépített – rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas – létesítményrészekre szakaszonként, külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.



Rendeltetéstől eltérő használat engedélyezése Hajózási hatósági engedélyhez kötött építési munkával járó – rendeltetés megváltoztatására irányuló – engedélyezési eljárásra a létesítési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.



Fennmaradási engedély Ha a kikötőt (kikötő-részt) engedély nélkül vagy az engedélyezettől eltérő módon (szabálytalanul) létesítették és a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők, fennmaradási engedélyt kell kérni.



Üzemben tartási engedély meghosszabbítása A kikötő a használatbavételi (és a rendelet hatálybalépése előtt kiadott üzemeltetési) engedélyben meghatározott időszak lejáratát követően csak üzemben tartási engedély birtokában üzemeltethető. Ha az üzemben tartási engedély érvényessége lejárt, illetőleg az ellenőrzés során a hajózási hatóság az üzemben tartást megtiltotta, a kikötő üzemét mindaddig szüneteltetni kell, amíg a hatóság – újabb vizsgálat eredményeként – a további üzemeltetést engedélyezi.



39. ábra: Az NQ1% lefolyása a Répce Nagygeresd-Répcelak szakaszán. Fent: ártér a jelenlegi állapotában. Lent: a tervezett beavatkozásokkal. 63 / 65

Kikötő megszüntetése


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

A hajózási hatóság kikötő megszüntetésére irányuló eljárást akkor folytatja le, ha a tulajdonos, illetve az üzemben tartó tevékenységével fel kíván hagyni. 

Üzemeltetési szabályzat jóváhagyása Az üzemeltetési szabályzatok jóváhagyása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján olyan kérelemre induló eljárás, melynek során a víziközlekedésről szóló 2000. XLII. törvényrendelkezései alapján a hajózási hatóság a kikötő, kompés révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet (továbbiakban: Rendelet) előírásainak figyelembevételével az üzemben tartó javaslata alapján jóváhagyja a hajózási létesítmény használatának rendjére vonatkozó szabályzatokat.

3.4.2. Nagyvízi mederkezelési terv előírásai a hajózási létesítmények engedélyezésére vonatkozóan Úszóműves (kikötőhely, úszóműállás, hajóhíd), úszó illetve parti eszközökkel (vízi sportpálya, vízi repülőtér) kijelölt hajózási létesítmény levezető sávtól függetlenül létesíthető a mederben. Lefolyási viszonyokat megváltoztató hajózási létesítmény (kikötő, komp- és révátkelőhely, hajókiemelő berendezés) az elsődleges lefolyási zónában csak abban az esetben létesíthető, ha az az árvíz és jég levonulását összességében nem akadályozza, illetve kedvezőtlenül nem befolyásolja. Ezen hajózási létesítmények egyéb levező sávokban elhelyezhetők.

felhasználhatja, vagy azon a külön jogszabály szerint tulajdonjogot szerezve azt hasznosíthatja, vagy értékesítheti. Az anyag minőségét és pontos mennyiségét földtani illetve geodéziai szakértőnek kell meghatározni, és a kiviteli tervben feltüntetni. Ez esetben a kitermelt anyag után nem kell bányajáradékot fizetni. A Bányakapitányság állásfoglalását a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 43. § (1)-(3) bekezdésében kapott feladat és hatáskörében eljárva az illetékességét szabályozó 267/2006. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (2) bekezdése értelmében, az ásványi nyersanyagok és a földtani közeg védelmére kiterjedően a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rend. előírásai alapján adja ki, melyet a vízjogi létesítési engedélybe foglalnak. Megjegyezzük, hogy a nagyvízi meder területén az építési engedély nélkül kivitelezhető bármilyen tereprendezési, anyag-elhelyezési és anyag-kitermelési, vagy bányászati tevékenység sem végezhető a vízfolyás kezelőjének hozzájárulása nélkül, ennek rendeleti szabályozását javasoljuk. 3.6. Építési és erdőgazdálkodási előírások Az árvízi levezető képesség növelésére tervezett beavatkozások végrehajtása vízjogi létesítési engedély köteles tevékenység, amelyet a területileg illetékes vízügyi hatóság engedélyének megszerzése után, annak előírásainak betartása mellett lehet csak elvégezni. A nagyvízi mederkezelési tervben megfogalmazott, a levezető sávokra előirányzott építési előírásokat az 5.5. fejezet tartalmazza.

Elsődleges lefolyási zónában történő létesítés esetén a folyószakasz mederkezelője vizsgálja a kérelemben foglaltaknak az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A kérelmezőnek a hajózási hatósági engedélyes terven felül benyújtandó, legalább kétdimenziós hidrodinamikai modellvizsgálattal kell igazolnia, hogy a létesítmény nagyvíznél nem okoz árvízszint növekedést, káros mederelfajulást vagy a tervezett kompenzációs intézkedések elegendőek a kismértékű befolyásolás kompenzálására.

3.7. Az előírások érvényesítése a mederszakaszra vonatkozó más előírásokban

3.5. Mederanyag kitermelés előírásai

3.7.1. Erdőgazdálkodói kötelezettségek

A nagyvízi árhullámok mederbeli lefolyását javító egyes beavatkozások esetén terveztünk mederanyag kitermelést. A mederanyag kitermelési munkákra bányászati, vízügyi, környezet- és természetvédelmi előírások vonatkoznak.

A nagyvízi mederkezelési tervben kijelölt levezető sávok – a hullámtér nagyarányú beerdősültsége miatt – jelentős területen érintik az erdészeti nyilvántartásban szereplő erdőállományokat. A levezetősávokon tervezett beavatkozások esetenként ellentétesek az erdőgazdálkodói kötelezettséggel, az ehhez tartozó előírásokkal. Az árvízvédelmi biztonsági és erdőgazdálkodói kötelezettségek, mint érdekek ütközése esetén a konfliktus feloldására kell törekedni, szem előtt tartva az árvízvédelmi biztonsági követelmények elsődlegességét, melyek az alábbiak:

A Répce kezelését az NYUDUVIZIG végzi. A beavatkozások elvégzéséhez vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Vízügyi Hatóságtól, aki az eljárásba bevonja a Kormányhivatal érintett, illetékes szakigazgatási szerveit. Az eljárás megindítását megelőzően meg kell vizsgálni, hogy az adott beavatkozás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet hatálya alá esik-e, és amennyiben ilyen vizsgálatok szükségesek, úgy a környezethasználati engedély beszerzését, illetve az előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítését követően lehet a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint a vízjogi engedélyezési eljárást kezdeményezni. Célszerű a kitermelt mederanyagból mintát venni, mert amennyiben a talajmechanikai szakvélemény alapján (a vonatkozó rendelet szerinti anyag besorolási kód) a kitermelt anyag ásványi anyagnak minősül, a bányakapitányság is bevonásra kerül, aki a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 1.-3., 5. §-án és a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelt (Vhr.) 1/A. § alapján jár el. Az építésre, a tereprendezésre, illetve a vízgazdálkodási célból végzett mederalakításra hatósági engedéllyel rendelkező, a tevékenysége során kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyében meghatározottak szerint

Az előírásokat, elsősorban a jelen munka keretében kijelölt partvonalat, nagyvízi meder határvonalát és a levezető sávokat az Országos- és Megyei területrendezési tervekben szükséges szerepeltetni. Amennyiben a települési rendezési terveket módosítják, abban már ennek, előírás jellegű figyelembevétele szükséges.

 Az egyes árvízi levezető sávokban tervezett beavatkozások megvalósítása előtt, ill. azok során az erdészeti hatóságtól az érintett erdőállományokról és az erdőgazdálkodókról információt kell kérni, melyet térinformatikai eszközökkel fel kell dolgozni.  A nagyvízi mederkezelési terv megvalósítása során az erdővagyon és az erdei élőhely lehetőség szerinti kímélete mellett, de az árvízvédelmi prioritás szem előtt tartásával törekedni kell a kíméletes és fokozatos beavatkozásokra, ezt lehetőség szerint idő- és térbeli ütemezéssel kell biztosítani.  Fel kell keresni, és mérlegelni kell az esetleges helyettesítő, equivalens árvízi levezető képesség javítással járó műszaki megoldásokat.  Kizárólagos megvalósítási hely és beavatkozási mód esetén az áramlási holttérben a kompenzációs beavatkozások megvalósíthatóságát meg kell vizsgálni.

64 / 65


RÉPCE 61,024 FKM - 38,952 FKM

 Az elsődleges és másodlagos árvízi levezető sávok esetében a rendezetlen gazdálkodói viszonyú erdők, ill. azok elhanyagolt állapota és kezeletlensége a lefolyási viszonyok jelentős romlását okozzák, ezzel közvetlenül növelik az árvízi kockázatot. Ezért a rendezetlen erdők esetében a fátlan állapotban tartás elrendelésének és az érintett erdők kivonásának a hatósági eszközeit mielőbb szorgalmazni kell.  Elsődleges és másodlagos árvízi levezető sávok esetében az árvízvédelmi indokból megszüntetésre kerülő erdők esetében fel kell tárni az itt található élőhelyek gyep, ill. rét –élőhellyé történő átalakításának természetvédelmi lehetőségeit, az ehhez tartozó kíméletes és fenntartható (pl. legeltetéses) gazdálkodási formák alkalmazásának feltételeit.  Erdészeti, termőhelyi és természetvédelmi okokból a korábbi mesterséges ültetvények őshonos fafajú természetszerűbb állományokká történő átalakítása zajlik, melynek az állomány összetételén és a kialakuló cserjeszinten keresztül közvetlen hatása van a mederérdességre és ez által az árvízi levezető képességre. A mutatkozó tendenciát a mederkezelési terv készítéséhez összeállított tervezési segédlettel és az áramlástani modellezési eredményekkel egybe kell vetni, a jövőbeni erdőfelújításoknál és a folyamatban lévő állományneveléseknél az árvízvédelmi prioritás érvényesítése érdekében a levezető képesség javítására kell törekedni.

átalakításának természetvédelmi lehetőségeit, az ehhez tartozó kíméletes és fenntartható (pl. legeltetéses) gazdálkodási formák alkalmazásának feltételeit. 3.8. Ütemezés Az ütemezést a terv vízügyi kezelő, illetve üzemeltető általi elfogadásától, és a források rendelkezésre bocsáthatóságától függően lehet megvalósítani. Szombathely--Budapest, 2014. december 12.

Dr. Józsa János témavezető okl. építőmérnök

 A hullámtereken a beerdősült mellékágak és korábbi holtágak, szigetek és zátonyok esetében törekedni kell azok érdességi viszonyainak javítására, ezzel a levezető kapacitás növelésére, ehhez a szükséges erdészeti beavatkozásokat elő kell készíteni.  Jelen nagyvízi mederkezelési terv készítéséhez összeállított tervezési segédlet 3. melléklete alapján a lefolyási sávonként előírt - a terv jóváhagyását követő átmeneti és az azt követő célállapot szerinti időszakra vonatkozó - erdészeti intézkedésekről az erdészeti hatósággal és az érintett erdőgazdálkodókkal egyeztetve szükséges gondoskodni.

Déri Lajos felelős tervező okl. építőmérnök VZ-TER 18-295

Szombathely, 2014. december 12. Látta:

Ellenjegyezte:

3.7.2. Természetvédelem A nagyvízi mederkezelési tervben kijelölt levezető sávok egybeesnek a védett természeti értékekkel és azok védőövezetével. A levezetősávokon tervezett beavatkozások esetenként ellentétesek a védelmi előírásokkal. Az árvízvédelmi biztonsági és a természetvédelmi érdekek, mint közérdekek ütközése esetén a konfliktus feloldására kell törekedni:

Bíróné Dugmanits Ágnes osztályvezető okl. építőmérnök

 Az egyes árvízi levezető sávokban tervezett beavatkozások megvalósítása előtt, ill. azok során az aktuálisan védendő értékekről a természetvédelmi kezelőtől információt kell kérni. A legfontosabb értékeket és azok közvetlen védőövezetét térinformatikai eszközökkel fel kell dolgozni.  A nagyvízi mederkezelési terv megvalósítása során a természeti értékek megőrzése érdekében az árvízvédelmi prioritás szem előtt tartása mellett törekedni kell a kíméletes és fokozatos beavatkozásokra, ezt lehetőség szerint idő- és térbeli ütemezéssel kell biztosítani.

Győr, 2014. december 12.

 Biztosítani kell az áttelepítés, mentés lehetőségét.

Látta:

Gaál Róbert igazgató okl. építőmérnök

Ellenjegyezte:

 Fel kell keresni, és mérlegelni kell az esetleges helyettesítő, equivalens árvízi levezető képesség javítással járó műszaki megoldásokat.  Kizárólagos megvalósítási hely és beavatkozási mód esetén elemezni kell a védett értékek áttelepítési lehetőségeit, az áramlási holttérben a kompenzációs beavatkozások megvalósíthatóságát meg kell vizsgálni.  Elsődleges és másodlagos árvízi levezető sávok esetében az árvízvédelmi indokból megszüntetésre kerülő erdők esetében fel kell tárni az itt található élőhelyek gyep, ill. rét –élőhellyé történő

65 / 65

Dunai Ferenc osztályvezető okl. építőmérnök

Németh József igazgató okl. építőmérnök

KÉSZÜLT december

Recommend Documents