Készült a Technológiai Előretekintési Program (TEP) Élettudományokkal és Egészségüggyel folalkozó munkacsoportjának felkérésére

Az Internet szerepe az egészségügyben ____________________________________________________________________________

Az Internet az egészségügyben

Készült a Technológiai Előretekintési Program (TEP) Élettudományokkal és Egészségüggyel folalkozó munkacsoportjának felkérésére

Készítette:Dr. Kovács Gábor címzetes egyetemi tanár az MTA doktora

Budapest, 1998. November

TEP

1/27


Tartalomjegyzék

Vezetői Összefoglaló........................................................................... 1. Bevezetés......................................................................................... 2. Az információs forrradalom hatása az egészségügyre .................... 5 3. Az Internet......................................................................................... 31. Kialakulás.................................................................................. 32. A TCP/IP protokoll..................................................................... 33. A World Wide Web.................................................................... 4. A Web szerepe a személyi egészségügyi információban.................. 41. Az állampolgár egészségügyi informálásának a fontossága..... 42. Az állampolgárok megfelelő egészségügyi ismereteinek a hiánya........................................................................................ 43. A lakosság on-line tájékoztatása............................................... 5. A Web szerepe a professzionális tájékoztatásban............................ 6. On-line oktatás................................................................................... 7. Ajánlások........................................................................................... 71. A számítógép ismeret és nyelvtudás......................................... 72. Az Internet elterjesztése Magyarországon................................ 8. Hivatkozások......................................................................................

TEP

2 3 7 7 7 10 12 12 13 14 22 26 27 27 27 28

2/27


Vezetői Összefoglaló

A világon mindenütt problémát jelent az egészségügyi költségek rohamos emelkedése. A költségek csökkentése szempontjából hosszútávon a legperspektívikusabb lehetőség az információs forradalom eszköztárának az egészségügyben való, minél szélesebb alkalmazása. Ebből az eszköztárból a tanulmány az Internet(Web) széleskörű használatának lehetőségeit vizsgálja állampolgári és orvos-szakmai vonatkozásban. Rövid ismertetésre kerülnek az Internettel kapcsolatos alapismeretek. Rendkivül fontos, hogy az állampolgárok rendelkezzenek a megfelelő egészségügyi ismeretekkel, egyrészt azért, mert egészséges életmód kialakításával a betegségek 70%-a megelőzhető, másrészt mert a betegek egyre inkább egészségügyi termékek és szolgáltatások fogyasztóivá és egyre nagyobb mértékben vásárlóivá válnak. Az egészségtan oktatásának hiánya szükségessé teszi, hogy a tömegkommunikációs eszközök fokozottabban foglakozzanak egészségügyi témákkal. Az állampolgárok on-line egészségügyi tájékoztatása a leghatékonyabb, legnagyobb teljesítményű és legolcsóbb módszer. Magyarország a legfejlettebb országoktól egy-két évtizedes lemaradásban van, ami azt jelenti, hogy sok évre van szükségünk a legfejlettebb technológiák hazai tömeges elterjedésére. A tanulmány bemutatja főleg az USA lakossági és professzionális on-line egészségügyi tájékoztatásának korszerű módszereit, a hírcsatornákat, az adatbázisokat és az egyébb szolgáltatásokat, különösen az irodalom kutatás és a távoktatás Webes lehetőségeit. Hazánkban az Internet elérési lehetősége tömegében az európai átlag fele. A gyorsabb fejlődés két legnagyobb akadálya a számítógépes ismeretek és a nyelvtudás hiánya. A tanulmány javasolja, hogy mivel az Internet a fejlett országokhoz való fezárkozás egyik leghatékonyabb, de mindenképpen a legolcsóbb módja, kerüljön kormányprogram kidolgozásra az Internet elterjedésének felgyorsítására. Az ajánlások a cél érdekében néhány konkrét javaslatot fogalmaznak meg.

TEP

3/27


1. Bevezetés

A világ valamennyi országában problémát okoz a nemzeti egészségügy finanszírozása, mivel még a leggazdagabb országoknak sincs elegendő forrása a felmerülő igények teljes kielégítésére. Különösen nagy probléma az egészségügyi költségek állandó növekedése (a kormányzati kiadások leggyorsabban növekvő része), melynek legfontosabb okai közül megemlíthetjük, hogy • a tudomány és technológia fejlődésével új termékek és szolgáltatások kerülnek bevezetésre, amelyek „többet tudnak”, mint a korábbiak, de egyben drágábbak is. A piaci igény kivételesen nagy, mivel az egészségügyben mindenütt jelenlevő, különböző „osztott kockázatú” stratégiák miatt a drága szolgáltatás teljes költségének nagy része nem a beteget terheli. A technológiailag lehetséges, de anyagilag meg nem engedhető ellátások köre mindenütt nő, fokozva az orvosi és társadalmi „lelkiismeretfurdalást” • a társadalom maga is egyre nagyobb, általában jogos követelményeket támaszt a termékekkel és szolgáltatásokkal minőségével kapcsolatosan, gondoljunk pl. a törzskönyvezési követelmények állandó szigorodására • a fejlett országok többségében a lakosság átlagéletkora nő, amely együttjár az idősebb populáció egészségügyi ellátási követelményének növekedésével Az elmondottak miatt napjainkban mindenütt érvényesül a „Health and Wealth” (Egészség és Gazdagság) összefüggés, ti. minél gazdagabb egy ország, annál többet költ az egészségügyre, sőt a gazdagabb országok nemcsak a nagyobb egy főre eső GDP miatt tudnak többet költeni, hanem megengedhetik maguknak azt is, hogy a GDP nagyobb százalékát áldozzák egészségügyi célokra(1). Ilyen körülmények között el kell fogadni azt a -Magyarországon elsősorban Kornai (2) által hangoztatott - tételt, hogy egy ország vezetésének kell mindenkor eldöntenie, hogy mennyit tud az egészségügyre fordítani, és az egészségügyi szakembereknek az a dolga, hogy meghatározzák ennek az összegnek az optimális elosztását. Az egészségügyi ráfordítások csökkentésének rendkivül sok módja van, ennek részletezése meghaladná e tanulmány kereteit. Tény azonban, hogy a költségcsökkentés általános típusai között talán a legperspektívikusabb, robusztos hatását tekintve az információs forrdadalom, továbbiakban IF, új eszköztárának az ellátásba való széleskörű bevezetése látszik. A Technológiai Fejlesztési Program, a továbbiakban TEP, nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy rendszerezve felmérjük azokat a különbségeket, amelyek a technológia és a társadalom különböző területein Magyarország és a legfejlettebb országok között jelenleg fennállnak. E technológiai, szolgáltatási és infrastruktúrális különbségek felmérése nagyon fontos, hiszen a legkorszerűbb eljárások jórésze az elkövetkező években, évtizedekben

TEP

4/27


Magyarországra is eljut, illetve az ország gazdasági erejének függvényében megvalósításra kerül. A penetráció különösen felgyorsul a globalizáció korszakában. Úgy gondoljuk , hogy a hazai TEP folyamatban éppen az ilyen típusú elemek prognosztizálhatóak a legnagyobb valószínűséggel.

2. Az információs forrradalom hatása az egészségügyre Az IF hatását az egészségügyre egy közelmúltban megjelent tanulmány, a U.S. Council on Competitiveness gondozásában elkészült „Highway to Health: Transforming U.S. Health Care in the Information Age” (3), ( Autópálya az egészséghez: az USA egészségügyének átalakulása az IF korszakában ) című kitünő tanulmány által javasolt rendszerben tárgyaljuk. Egy ország nemzeti információs infrastruktúrája, továbbiakban NII, négy alapvető részre osztható: 1. széleskörúen hozzáférhető és egymással adatcserére képes kommunikációs hálózatok (mikrohullámon, műholdon , kábelen és telefon vezetéken keresztül) 2. digitális könyvtárak és információs adatbázisok és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások 3. felhasználóbarát terminálok és a szükséges kiegészítők 4. képzett emberek, akik a rendszereket megalkotják, fenntartják és működtetik. „Távegészség” (Tele-Health) definició-szerűen az egészségügyben a fizikailag távoli helyen elhelyezkedő információ vagy szolgáltatás igénybevételét jelenti. Ennek a technikai megoldásai már ma is ismertek és kismértékben már használatban vannak. Az egészségügy feladata az elkövetkező időszakban az NII adta minél több lehetőség kihasználása. Ma ez még az USÁ-ban is jövőkép, azonban a fejlődés egyértelműen ebbe az irányba halad. Az NII egészségügyi felhasználásának - jelenlegi ismereteink szerint- négy fő területe van: A táv-egészségügyi szolgáltatás (Remote Care) E szolgáltatás spektruma a már Magyarországon is elérhető távdiagnózistól a robotok által végrehajtott, helyileg a világ bármely részén lévő sebész által irányított „táv-operációk” futurisztikus beavatkozásáig terjed. A jelenleg már elérhető hazai szolgáltatások egy példáját az alábbiakban ismertetjük. Az ABN-AMRO Magyar Élet és Nyugdíjbiztosító Rt. kiemelt ügyfelei részére 1998ban térítés mentesen biztosítja a Televizitä szolgáltatást. E szolgáltatás keretében a University of California -San Francisco Medical Center orvosainak a segítségét lehet igénybe venni, többek között az alábbi területeken (zárójelben a Televizit kártyatulajdonos által fizetendő kedvezményes díj): radiológiai képalkotó

TEP

5/27

Az Internet szerepe az egészségügyben ____________________________________________________________________________ vizsgálatok: mammográfia (50 USD), mágneses rezonancia kép (89 USD), CT felvétel (89USD), ultrahang (89 USD), kardiológiai szív ultrahang (149 USD), szövettani értékelés (149 USD), klinikai diagnózis (129 USD). Mód van video konferencia rendezésére is (4).

Az általános magyar orvosi vélemény szerint Magyarországon e drága szolgáltatásra nincs igazán szükség az elegendően fejlett magyar orvosi kultúra miatt, azonban más idetartozó szolgáltatások pl. a betegek kardiovaszkuláris távmonitorozása már hazánkban is terjed. Senki nem tagadhatja a technológia potenciális jelentőségét, hiszen drága, magas képzettségű élőmunka takarítható meg. Nyilvánvaló, hogy a technikai fejlődés gyorsasága meghaladja a technikát teljes mértékben kihasználni tudó szakemberek képzésének sebességét. A hosszútávon olcsóbb technika telepítése nem függ a megfelelő szakember elérhetőségétől, a távdiagnózis lehetősége a képzett értékelő szakember egyidejű biztosítását is igéri. Személyi egészségügyi információ A felmérések azt mutatják, hogy az emberek nagy többsége rendkívüli érdekelődést mutat egészségügyi természetű információk iránt, különösen ha valamely egészségügyi problémája van. Az IF eszköztára a könyvnyomtatás felfedezésének jelentőségével összemérhető gyors, széleskörben elérhető, felhasználóbarát és viszonylag olcsó információs erőforrást ad. Az egészségügyi információs rendszerek teljes integrációja Az egészségügy számítógépes rendszerintegrációja jelentősen elmaradt más területek, pl. a pénzügy integrációjától. Felmérések szerint az egészségügyi személyzet ma a munkaidejének több, mint harmadát papír-munkával tölti. Nem szükséges bizonygatni, hogy pl. az Országos Egészségbiztosító Pénztár szintjén integrált rendszer működése milyen hatalmas megtakarítást jelentene és milyen nagy mértékben növelné a szolgáltatások minőségét. Az elkövetkező legalább egy évtized feladata a hazai rendszer kiépítése, először az egyes szervezeteken (pl. kórházak) belüli rendszerek kialakítása, majd ezek összekapcsolása. A feladat egyike az egészségügy legégetőbb teendőinek és fontossága miatt a kérdéssel külön TEP-tanulmány foglalkozik (5). Egészségügyi kutatás és nevelés A különböző kutatási területeken belül az élettudományokkal kapcsolatos kutatások súlya egyre nő. Ennek egyik fő oka, hogy az ilyen kutatások nagy társadalmi támogatottságot élveznek. A kutatások eredményei közvetlenül javítják az életminőséget. Az egészségügyi ismeretek gyors gyarapodása minden eddiginél szükségesebbé teszi a folyamatos szakmai továbbképzést. Az IF eszköztára új, nagyteljesítmményű módszerek alkalmazását teszi lehetővé mind a kutatásban, mind a képzésben.

TEP

6/27


Az Internet az IF egyik legújabb vívmánya. Lévén végsősoron egy kommunikációs technológia, igen fontos szerepe van a fenntiekben leírt valamennyi (21.-24.) területeken. Mégis úgy érezzük, hogy a 22. és a 24. kérdéskörben az Internet új minőséget hoz létre, szerepe más kommunikációs technológiákkal nem helyettesíthető. Ez az oka annak, hogy jelen tanulmány alapvetően ezen a két területen vizsgálja meg az Internet felhasználásának a jövőjét.

3. Az Internet 31. Kialakulás Az Internetnek ma már könyvtárnyi irodalma van, és magyar nyelven is számos kiadvány elérhető. Néhány példaként lásd az (6), (7) referencia helyeket. Ebben a munkában csak dióhéjban, a legalapvetőbb tudnivalókat ismertetjük. Az Internet hálózatba kötött számítógép-hálózatok halmaza. Mint annyi más dolog ez is katonai fejlesztésként indult. A rendszer alapgondolata válasz arra a félelemre, hogy egy esetleges nukleáris támadás esetén a hierarchikusan felépített számítógéphálózat központjának megsemmisülése az egész rendszert működésképtelenné teszi. A megoldás a rendszer decentralizációja, egyetlen központ helyett számos, egymással egyenrangú csomópont (node) kialakítása volt. A csomópont az üzeneteket egyenként megcímzett kis csomagokra bontja, amelyek önállóan mozoghatnak a legkülönfélébb utakon, amig címükre érve ismét összeállításra kerülnek. A rendszer bizonyos részeinek a károsodásától függetlenül az üzenet el tud jutni a címzetthez. Fizikailag az összekötetésre felhasználható az időközben világviszonylatban kiépült telefonrendszer, de az összekötetés rádión vagy műholdon keresztül is megvalósulhat. 32. A TCP/IP protokoll A rendszer kommunikációs szisztémája az un. Transmission Control Protocol (TCP) és az Internet Protocol (IP) együttes alkalmazása. A TCP végzi az üzenet elküldőjénél a csomagokra bontást és a fogadóknál a csomagok összerakását. Az IP funkciója az üzenetek címzése, és annak biztosítása, hogy az üzenet a csomópontokon keresztül eljusson a címzetthez. A TCP/IP egészében nagyon sok rész-protokoll valósul meg. Ezeket négy nagy rétegre lehet felosztani. A hálózati réteg biztosítja a ki- és becsomagolást (pl. PPP, SLIP különböző modemes protokollok), az internet réteg és az átviteli réteg a hálózati átvitellel kapcsolatosak, mig az alkalmazási réteghez tartoznak a különféle felhasználói programmok, mint a http, ftp, telnet, e-mail. Címzés TEP

7/27


Tekintettel arra, hogy minden egyes Internet adatcsomag a küldő és a fogadó címét is tartalmazza a rendszer lelke a címzés. A címek kiosztása nemzetközi koordinációban történik. Az USA-beli InterNIC (Network Information Center) ún. Global Internet Registry-ként, az európai RIPE (Reseaux IP Europeens) az általa működtetett NCC (Network Coordination Center)-en keresztül az európai címekkel gazdálkodik. A RIPE tovább delegálja a címkiosztási jogát helyi szervezeteknek, Magyarországon pl. az MTA SZTAKI, ill. az Eunet láthat el helyi regisztrációs feladatokat. Az Internet IP hálózati címek 32 bitesek, melyeket négyes számcsoportonként írnak le. Például a NIIF két névszerver gépének címe: 192.48.229.58 és 192.84.225.1. Az összetéveszthetőségi veszély csökkentése miatt a szerverek hierarchikus struktúrájú neveket is kapnak. E neveket domain névnek nevezik. A domain név szerkezete: számitógépnév.hálózatnév.országnév(vagy az USA-ban ágazatnév). Például a NIIF gépének a neve: helka.iif.hu Ebben a névben a "helka" a meghatározott számítógép neve, amely az "iif" hálózatába tartozik. A "hu" utal arra, hogy a gép Magyarországon működik. Európában általában a domain nevek végén az országra utaló rövidítések szerepelnek, például "de" Németország, "uk" Egyesült Királyság, "at" Ausztria, “dk” Dánia. Az USA általában nem használ ország-jelölést, helyette ágazati jelölési rendszer van, "edu" oktatási, "gov" kormányzati, "com" üzleti, "mil" katonai, "org" szervezeti, "net" hálózati cím. Ha valakinek E-mail száma is van (nem kötelező, de sok szempontból ajánlatos) ez azt jelenti, hogy a hálózati szolgáltató gépén van egy "postafiókja". A felhasználó teljes azonositására az E-mail címéhez tehát hozzá kell , hogy tartozzon a postafiók azonosítója is. Az az alapelv, hogy elnevezésben balról jobbra, a kisebbtől a nagyobb egység felé haladunk, megkívánja, hogy a postafiók jelölése legelőre kerüljön. A postafiók név és a domain név közé kerülő @ (at) jel az E-mail-ra utal. Igy egy E-mail cim szerkezete: postafiók név.@domain név A postafiók név általában Magyarországon h+5-jegyű szám+3betűs azonosító. A hárombetűs azonosítót a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért szokás a felhasználó nevéből képezni. Egy képzeletbeli, Jeney nevű személy E-mail cím alakja, ha a postafiók az említett helka gépen van: [email protected] alakú.

TEP

8/27


Az Interneten általában egy távoli számítógépen tárolt adatállományok valamelyikére vagyunk kíváncsiak. Ebben az összefüggésben a kívánt adatállományt tartalmazó gép az ún. szerver és saját gépünk az Internet nomenklatúra szerint a kliens gép, a kapcsolat a szerver-kliens kapcsolat. A távoli szerver gépen - a számítástechnika szabályai szerint - a fájlok könyvtárakba vannak rendezve. Ahhoz, hogy eljussunk az általunk keresett fájlhoz, meg kell adnunk a szerver gép domain nevén túl, a kívánt fájlnak a szerver gépen való elérési útvonalát (path) is. Vagyis a fájl címének általános alakja: domain név/......./......../......./fájlnév elérési út Például, ha az iif nevű gép könyvtárában lévő “Nagy Internet kalauz mindenkinek” című anyagra vagyunk kíváncsiak, a behívási cím a következő: helka.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz00.html Az említett gépen a “kalauz00.html” nevű fájl a “dokumentumok” nevű könyvtár “kalauz” nevű alkönyvtárában van. Megjegyezzük, hogy a klasszikus DOS szabályokkal szemben, az Interneten a slash (/) jelet használjuk, és nem a backslash-t(\) az alkönyvtárak között. Hibaüzenetek Az Interernet használata közben néha előfordul, hogy a kívánt kapcsolat létrejötte helyett hibaüzenetet kapunk. A címzés technikájának ismeretében az üzenetek könnyen érthetőek. Ezek: "DNS Lookup Failed" (DNS, domain name server, a szerver gép domain neve) azt jelenti, hogy a szerverrel a kapcsolat valamilyen okból nem jött létre. A leggyakoribb probléma a domain name helytelen beírása. "File Not Found" a szerver géppel a kontaktus létrejött, de a fájl megszűnt, vagy más helyen van. "Server Error" vagy "Server Busy Error" a szerver gép nem működik, pl. ki van kapcsolva vagy foglalt. Az Internet (TCP/IP) különböző típusú felhasználói programjai E-mail levelezési listák elektronikus hirdetés telnet ftp http Elektronikus levelezés (e-mail) Az Internet legelterjedtebb szolgáltatása. A hagyományos postával (angolban sokszor “snail post”-nak, csiga-postának hívják) szemben rendkívül gyors és jóval olcsóbb. A levelező szoftverek (pl. a Windows Eudora) mind képesek levelet írni, elküldeni, a beérkező leveleket elmenteni, kinyomtatni, osztályozni, stb.

TEP

9/27


Levelezési listák (Mailing List) Olyan program, amely valamely azonos kérdésben érdekelt személyek e-mail címeit tartalmazza. A listára be, illetve ki lehet jelentkezni. A program gondoskodik róla, hogy a listacímre a résztvevők által beküldött anyagokat a listán szereplő valamennyi személy megkapja. Ez a folyamat lehet automatikus, vagy valamely személy által moderált. Elektronikus hiredetés (Usenet news) Elektronikus faliújságnak, hirdetésnek tekinthető. Ez a hírcsportok (news groups, discussion groups) által használt módszer. A regisztrált személy rendszeresen kapja e-mail formájában a "faliújságra" kerülő anyagokat, és maga is közölhet cikkeket, hozzászólásokat. Számitógépek összekapcsolása(Telnet) Ezzel a programmal egy távoli számitógéppel összekapcsolódva tulajdonképpen saját számítógépünkről irányíthatjuk a szerver munkáját. Fájl átvitel (Ftp) Ha valakinek távoli szerveren lévő adatálományra van szüksége, azt "letöltheti" az ftp segítségével. Az esetek egy részében ehhez regisztráció (saját azonosító és jelszó) szükséges, adott esetben ellenszolgáltatásért. Igen sok adatállomány elérhető ún. anonymus ftp-vel. Ilyenkor az azonosítóként az "anonymus" szót, jelszóként saját e-mail címünket kell megadni. Az anoním szerverek állományainak listáját az Archie nevű programmból lehet lekérdezni. World Wide Web (http) A http a Hypertext Markup Language rövidítése, kifejtését lásd a következő pontban. 33. A World Wide Web A hipertext és az URL 1992-ben a nyugat-európai országok részecske- gyorsító laboratóriumában (CERN) T.Berners-Lee fejlesztette ki a rendszert. A rendszer lapokból (Web pages) áll, mely elnevezésnek nincs köze a tartalom tényleges oldalszámához. A lapokat link-ek (kapcsolatok, kapcsok) kötik össze egymással. A rendszer legzseniálisabb vonása a link egyszerű, kényelmes és hatékony megoldása a hipertext alkalmazásával. Az ilyen protokoll a http (HyperText Transport Protocol), a fájl típusa a html (Hypertext Markup Language) A hipertext a szövegben előforduló, színnel, aláhúzással, stb. kiemelt szó vagy kifejezés, estleg kép. Az egérrel való rákattintás behív egy következő lapot, ami akár azonos, akár egy távoli földrészen lévő szerveren van. A http protokoll a hipertext linkhez egy un. URL-t kapcsol. Az URL (Universal Resource Locator, univerzális erőforrás azonosító) valójában az egyes Web-lapok címe. A fenntiekben foglalkoztunk a szerverek, majd a fájlok címzésével. Egy Web lap címe a fájlok címétől csak abban különbözik, hogy a fájl cím elé kerül még a fájl elérésének módját meghatározó protokoll neve a "http". Vagyis a leggyakrabban előforduló WWW URL általános alakja: http://www.domain név/...../...../...../fájl elérési mód elérési út

TEP

10/27


Az előző példánál maradva a helka gépen lévő fájl URL-je: http://www.helka.iif.hu/dokumentumok/kalauz/kalauz00.html Ott-lap (home page) Egy szerver bejelentkezése - ha nem specifikáljuk a kívánt lapot -, az ott-lappal (home page) történik. Ezen a lapon vannak azok a hipertext linkek, melyek kiválasztása átvezet a szerveren tárolt egyébb lapokra, illetve bármely más Web lapra. A böngésző (browser) A html fájlok attributuma (a fájl neve után ponttal elválasztva csatlakozó három betűs típusjelölés) a .htm. Ezeket a fájlokat pl. a Winword nem olvassa, olvasásuk előtt fájltípus konverzióra van szükség. A böngészők azok a programok, melyek a html fájlokkal dolgoznak. A régebben kialakult ún. karakteres böngészők csak szöveggel dolgoztak és használatuk a sokszor bonyolult parancsok begépelésének az igénye miatt, meglehetősen körülményes volt. Ma már háttérbe szorultak az ún. grafikus böngészők gyors térhódítása nyomán. A jelenlegi grafikus böngésző programok, például a Netscape és az Explorer, kihasználva a képernyő egész felületét, redkívül egyszerűvé .és kényelmessé teszik az Internet használatát. E szoftverek képesek valamennyi TCP/IP felhasználói program kezelésére, tehát, e-mail, ftp, telnet és http programokéra is. A http és a grafikus böngészők tették lehetővé, hogy az Internet multimédiás információ-forrássá vált. Ez azt jelenti, hogy animáció, video, hang és kép egyszerre élvezhető. A grafikus böngészők a html fájlokkal számos műveletet el tudnak végezni. A legfontosabb fájl-műveletek közé tartozik a fájlok kinyitása, bezárása, mentése, nyomtatása. Html fájl készitése Ma már sok szoftver van és az Internetről szabadon letölthető, mellyel magunk is írhatunk html-típusú fájlokat. A szabadon letölthető Netscape Communicator nevű programcsomag a böngésző program Navigator 4-es verziója mellett tartalmazza a html fájl írására használható Composer-t is.

4. A Web szerepe a személyi egészségügyi információban 41. Az állampolgár egészségügyi informálásának a fontossága Az 1997. évi CLIV ., az egészségügyről szóló törvény 5 §-ának (3) bekezdése szerint TEP

11/27


„3.) Mindenkinek a) joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségei megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben, b) joga van tájékoztatást kapni az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi ellátások jellemzőiről, azok elérhetőségéről és az igénybevétel rendjéről, továbbá a betegeket megillető jogokról és azok érvényesíthetőségéről, c) saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel kell tartoznia,...” A törvény szövege azt a szemléleti változást tükrözi, amely különösen a kilencvenes években ment végbe. Ma már egyre világosabb, hogy az állampolgárok maguk tehetnek legtöbbet az egészségük fenntartásáért. Faltermeyer szerint (8) a betegségek mintegy 70%-ának a kialakulása megfelelő életmóddal megakadályozható. Másképpen megfogalmazva a betegségek 70 %-a visszavezethető főleg a dohányzás, alkohol, drog túlzott használatára és az óvatlan szexuális szokásokra. E tényezők káros hatása eddig is ismert volt, azonban az epidemiológiai jellegű adatok egyszerű ismertetése kevés visszatartó hatást gyakorolt. Az ezzel kapcsolatos nemzetközi paradigma váltással később foglalkozunk. Másoldalról világszerte növekszik a betegek anyagi hozzájárulása a kezelésekhez (co-payment ill. a biztosítók által nem térített egészségügyi szolgáltatások igénybevétele). Tanúi vagyunk egy folyamatnak, melyben a beteg fokozatosan egészségügyi szolgáltatások és termékek fogyasztójává alakul át. A fogyasztói társadalom általános szabályai szerint ebben a szerepben joga van a termékekről és szolgáltatásokról megfelelő ismeretekkel rendelkeznie. Ezt a célt számos fogyasztói érdekvédelmi szervezet is a zászlójára tűzte. 42. Az állampolgárok megfelelő egészségügyi ismereteinek a hiánya Számos felmérés mutatja, hogy dacára az egészségügyi ellátórendszereknek, az emberek az egészségügyi problémákkal kapcsolatos első döntéseiket 95 %ban a környezetük, családjuk, kollégáik és barátaik tanácsai alapján teszik meg (9). Ennek okai sokrétűek: A betegtájékoztatás történelmi korlátai Történelmi tradició, hogy az orvosok szigorú kontrollt kívánnak gyakorolni a betegek felé történő információkkal kapcsolatosan. 1555-ben a Royal College of Physicians Londonban megtiltotta tagjainak, hogy az embereket „kitanítsák” a gyógyszerekről, sőt, hogy a kezelésre használt gyógyszer nevét elárulják (10). A tiltás mögött az a félelem húzódott meg, hogy az emberek rosszul használják a gyógyszereket és ezzel veszélybe kerülnek. A latin nyelv használata az orvoslásban hasonló célokat szolgált. Ez az attitüd több, mint TEP

12/27


négyszáz éven át fennmaradt, és csak a huszadik század végén indult meg a változás. A nyitás frontvonala a gyógyszerpiac, és a harc napjainkban a hirdetések engedélyezésének a területén zajlik. Az első lépésben az Európai Unióban és Magyarországon is engedélyezték a vény-nélkül kapható gyógyszerek hirdetését. A vényköteles gyógyszerek hirdetése ma is tilos az Európai Unionban és hazánkban is (24/1997 (VIII. 14.) NM rendelet ). Az USA törzskönyvezési hatósága 1997 agusztusában kiadott egy irányelv tervezetet, amely végeredményben megengedte a rádió és TV hiredetést a vényköteles gyógyszerek esetében is. Az Európai Unióban is igen jelentős a nyomás hasonló lépés megtételére. Az egészségüggyel kapcsolatos ismeretek iskolai oktatásának hiánya Ma az általános műveltséghez sok minden hozzátartozik pl. előadóművészek és sportolók nevének ismerete, de az egészsségügyi alapismeretek nem. Andrásofszky tanulmányában, mely az MTA Stratégiai Kutatások sorozatában jelent meg 1998-ban (11) világosan kirajzolódik az egészségtan oktatásának a magyar pedagógiában való „on-off” jellege. Az egészségtan, mint önálló főtárgy oktatását már 1882-ben Trefort Ágoston elrendelte, ezt azonban 1901ben visszavonták. Azóta felváltva hol oktatják, hol nem. Jelenleg az 1998-ban bevezetésre kerülő Nemzeti Alaptanterv (NAT) az egészségügyi ismereteket több tantárgy keretein belül oktatja. Problémát jelent a megfelelően felkészült tanerők hiánya is. Nem vigasztaló, hogy számos fejlettebb európai országban is hasonló a helyzet. Az egészségügyi tájékoztatás hordozó közegei A megfelelő iskolai oktatás hiánya még aláhúzza a lakosság tömegkommunikációs eszközökkel való folyamatos tájékoztatásának, tanításának a jelentőségét. Az idetartozó ismeretanyag két nagy csoportra osztható: az egészségmegőrzés, betegség megelőzés (wellness, fitness, prevention) és a betegségek „kezelése” (disease management). Az ismeretek átadására a nyomtatott és elektronikus sajtónak számos eszköze van: Újságok és periodikák Képes újságok, magazinok Televizió műsorok Videók és CD lemezek Nyilvános információs helyek (kioszkok) On-line lehetőségek Ha a technológiailag legfejlettebb USÁ-t nézzük, megállapítható, hogy a növekvő lakossági igény kielégítésére a kiadott nyomtatott és elektronikus publikációk száma egyre nő. Néhány érdekesség: az University of California at Berkeley Wellness Letter-je már 1994-ben elérte a 700 000 példányszámot. Nagyon népszerű a híres Mayo klinika „Health Letter”-je. A magazinok között a

TEP

13/27


Rodale Press által kiadott Prevention példányszáma 1994-ben megközelítette a 3,5 milliót, meghaladva ezzel olyan híres újságok, mint a Newsweek forgalmát. Ha a magyarországi helyzetet vizsgáljuk megállapíthatjuk, hogy a lakosságnak szóló egészségügyi kiadványok száma az elmúlt években nálunk is jelentősen megemelkedett. Különösen a szép kiállítású, olvasmányos magazinok terjednek - a teljesség igénye nélkül néhány példát említve - Ideál Természetgyógyászat reform életmód magazin, Természetgyógyász Magazin, Elixir Magazin a testi-lelki egészségért, Diéta Magazin, Családi Lap (Magyar Vöröskereszt). Nyilván nem véletlen, hanem olvasói érdeklődés okozza, hogy e lapokban nagy teret kap az alternatív gyógyítás. Véleményünk szerint a területről még hiányoznak a professzionális információkat a széles lakosság számára érthető módon közvetítő, szilárdan a bizonyítékon alapuló orvoslás talaján álló kiadványok. 43. A lakosság on-line tájékoztatása A lakosság egészségügyi informálásának eszközei közé a kilencvenes évek második felében robbanásszerűen tört be az on-line informálás és rövid néhány év alatt bebizonyította, hogy a tömegtájékoztatás leghatékonyabb, legnagyobb teljesítményű és legolcsóbb módja. Belegondolni is nehéz, hogy lakásunkban juthatunk hozzá a világ bármely részén lévő, legértékesebb információkhoz. Ezt a lehetőséget alapvetően a Web teremti meg. Az alábbiakban bemutatjuk a Weben elérhető egészségügyi információs helyek típusait, azzal a megjegyzéssel, hogy itt csak lakosság, az állampolgárok részére szolgáló online információs helyek típusait vesszük számba. A professzionista információ kérdésével később foglalkozunk. Egészségügyi hírcsatornák A Weben megkülönböztethető a használat ún. „pull”, és „push” mechanizmusa. A klasszikus keresésben az érdeklődő sorra látogatja a különböző helyeket és kiválogatja a számára fontos információkat. A „push” technika azt jelenti, hogy az érdeklődő a szolgáltató hírcsatornái közül kiválasztja az őt érdeklő területeket (profil perszonalizálás). Ezután nincs más dolga, hogy tetszés szerinti időközönként letöltse a szolgáltató általában naponta megújuló hírcsomagját. A világhálón ma már számos szervezet üzemeltet hírcsatornákat pl. a Microsoft, Netscape, AOL, CompuServ, stb. A rendszer tejesítőképességének az illusztrálására a jövőszázadi technológiát idéző PointCast-ot mutatjuk be részletesebben. A PointCast jelenleg 17 hírcsatornát pl. politika, regionális hírek, időjárás, sport, stb. üzemeltet. Ebből 3 működik az egészségüggyel kapcsolatosan. A „Health” csatorna elsősorban a laikusok számára készül, míg a „Health News” és a „Health Resources” csatornák a szakembereket célozzák meg. A csatornák tematikailag további alcsatornákra vannak struktúrálva. Az említett három egészségügyi csatorna témáit az 1. Ábra mutatja.

TEP

14/27


1.Ábra

A PointCast egészségügyi csatornái

Healt News Clinical Practice-Industry-Science and Research- PharmaceuticalsProducts and Technology-Policy and Administration-Managed CareConsumer Headlines-Allergy-Breast Cancer-Prostate cancer Health General- Men’s Health- Women’s health-Fitness Health Resources Clinical Databases-Pharmaceutical- Dictionaries-Sources and ReferencesDirectories-Goverment and Regulatory- Associations-Policy and Administration

A Web egészségügyi szolgáltatásainak túlnyomó része, így a PointCast is, ingyenes, amit a szolgáltatók úgy érnek el, hogy kiadásaikat hirdetési bevételekből fedezik. A PointCast szolgáltatás igénybevételéhez először egy szoftvert kell a szolgáltató szerveréről letölteni (Cím: http://www.pointcast.com). A szoftver telepítése után a szolgáltató „adása” máris fogadható. A megjelenő képernyő a 2.Ábrán látható. A képernyő baloldalán lévő kezelőgombok közül a „Personalize” a profil beállítására szolgál, míg a hálózati szolgáltatóval való kapcsolat létrehozása után az „Update”-re klikkeléssel fogadhatjuk az aktuális hírcsomagot. A képernyő felső részén jelenik meg az alcsatornák tartalomjegyzéke, míg a képernyő legnagyobb része a kiválasztott hír megjelenítésére szolgál. A hírek kinyomtathatók vagy elmenthetők. Az anyagok olvasásánál háttér információs helyek (pl. orvosi szótár) is behívhatók. 2.Ábra A PointCast képernyője Az ábra csak a nyomtatott változatban szerepel Ezzel, illetve a hasonló rendszerekkel az érdeklődő ma akár óránként követheti az egész világ egészségügyi történéseit. Egészségügyi adatbázisok a lakosság részére Noha a legtöbb professzionális egészségügyi hely tartalmaz anyagokat a betegek számára is, ma már vannak olyan adatbázisok, amelyek kifejezetten a lakosság igényeit hivatottak kielégíteni. TEP

15/27


Az Egyesült Államok kormánya 1997 áprilisában indította el a healtfinderä -t, a Depatment of Health és Human Services (az USA szövetségi egészségügyi minisztériuma) gondozásában. E Web hely célja, hogy állampolgárok kiindulópontja legyen az egészségügyi információk összegyüjtésére. A hely címe:http://www.healthfinder.gov. Bejelentkező lapját a 3. Ábra mutatja. Az érdeklődő erről a helyről válogatott on-line folyóiratokhoz, adatbázisokhoz, a betegek ún. „self-help” csoportjaihoz és a kormány, valamint különböző nonprofit szervezetek által fenntartott helyekhez juthat el. A healthfinder-t az első évben 1,7 millió alkalommal látogatták meg 3.Ábra A healthfinder bejelentkező lapja Az ábra csak a nyomtatott változatban szerepel Egészségügyi információ vállalati szervereken Az elmúlt években „divattá” vált, hogy a multinacionális gyógyszercégek saját Web szerverükön közhasznú szolgáltatásként, de nyilván kereskedelmi céllal is, valamely betegségről (amely általában a fő gyógyszertermékeikhez kötődik) a közönség számára Web helyet készítenek. E helyek tartalmas, szakmailag korrekt, érdekes grafikájú, szórakoztatva tanító Web oldalak. Például az E. Lilly cég, amely 1981-ben hozta forgalomba első rekombináns gyógyszerként a humán inzulint (Humulin) a cukorbetegségről tart fenn ilyen helyet (http:www.lilly.com/diabetes). A gyógyszertermékeik ismertetése szinte valamennyi cégnél megtörténik, noha az ismertetés előtt gyakran megkérdezik az állampolgárságot. A „U.S. resident” válasz klikkelésével megkapjuk az ismertetést, európai állampolgárságnál nem. Egészségügyi interaktív on-line szolgáltatások Figyelemreméltó szolgáltatás, amely kihasználja az Internet interaktivitásának lehetőségeit az individuális egészségügyi kockázat becslése. Például a Health Risk Assessment, htttp://www.columbia.net/hra/hrai.html helyen részletesen kitöltendő kérdőíven kérdeznek ki egészségügyi állapotunkról (kor, nem, testindex, vérnyomás, koleszterin szint, genetika, stb.). Ezután a gép értékeli egészségügyi kockázatunkat, sőt tanácsokkal lát el, pl. más Web helyek felkeresésére. Szinte minden szakember ma a betegségek megelőzésére helyezi a fő hangsúlyt. Az új nemzetközi paradigma, a társadalom halmozott kockázatú egyedeinek a kiszűrése, és részükre megfelelően kidolgozott személyre szóló „életmód előiratok” használatának az ajánlása, beleértve az esetleges preventiv gyógyszer szedést is. A többségi vélemény ettől az individuális megközelítéstől nagyobb hatást remél az eddigi általános megközelítéshez viszonyítva. Az új stratégia sikere attól függ, hogy mennyiben lehet a halmozott kockázatú embereket kiszűrni jóval a betegség tüneteinek megjelenése előtt. Az TEP

16/27


állampolgárok túlnyomó többsége csak baj esetén fordul orvoshoz, és szívesebben méri otthon a vérnyomását, vagy a koleszterin szintjét. Megitélésünk szerint egy, szinte szórakozásból elvégzett egészségügyi kockázatbecslés hatékony mód lehet a fennti cél elérésében. Az Interneten nagyarányú, túlnyomó részében illegális gyógyszer és gyógytermék kereskedelem is folyik. A kevés számú legális helyen pl. a Pill Box vagy a Procare Clinic (mindkettő USA) főleg a napjainkban divatossá vált ún. „életstílus” gyógyszereket árulják. Ilyenek főleg a Pfizer Viagrája (impotencia ellen) ill. a Merck Propecia nevű hajnövesztő szere. A Viagra vényköteles gyógyszer, a Weben való rendelésnél az orvos által felírt receptet E-mail-en vagy faxon el kell küldeni. A problémák A Web kétségtelenül robusztos, nagyteljesítményű technológia tömegek tájékoztatására. Nem szabad azonban a már világosan látható problémákat sem lebecsülni. A problémák alapvetően a világháló - egyébbként méltányolandó - rendkívüli demokratizmusából fakadnak. Bárki, bármit elhelyezhet a Weben, nincs jóváhagyás, nincs engedély, nincs szabvány (eltekintve a technológiai természetű szabályoktól). Ennek az eredménye az információk minden határon túli mennyisége, és nem meglepő módon a hamis információk hatalmas tömege. A World Health Organisation (WHO) 1998 májusában határozatban szólította fel a világ kormányait , hogy kontrollálják a Web gyógyszer információinak minőségét és szüntessék meg a gyógyszerek világhálón való kereskedelmét. A világháló tartalmi szabályozásának nagyon sok híve van, ezek a törekvések eddig nem vezettek eredményre. A szakemberek többségi véleménye szerint a szabályozás gyakorlatilag lehetetlen, mivel mindig lesz olyan ország, ahol valamely jogi tiltás nem érvényes (lásd a vényköteles gyógyszerek hirdetésének fenntiekben tárgyalt kérdését). A jelenlegi megoldás: azoknak a helyeknek a látogatása amelyek csak validált információt tartalmaznak. Az egészségügyi informálás szabályai lefektetésre kerültek az ún. Honkódexben ( http://www.hon.ch). Ma számos Web szerveren találkozunk annak a jelzésével, hogy az illető hely elfogadja a Hon-kódex szabályait. Ami az illegális gyógyszerkereskedelmet illeti, nincs más eszköz, mint a hirdetőeladók felderítése és megbüntetése. A hazai problémák Az Internet használatának legnagyobb hazai problémája kettős, egyrészt a rendszer elterjedtségének a fejlett országokhoz viszonyítva relatív kisebb aránya, másrészt a nyelvi problémák. Ami az Internet használatának az elterjedtségét illeti a viszonyokat az 1.Táblázat szemlélteti, melynek adatai az Internet Industry Almanach Inc. 1997 decemberi helyzetet leíró számain alapulnak (12).

TEP

17/27


1.Táblázat Az 1000 főre vetített fajlagos Internet felhasználók száma Finnország Norvégia Irország USA Ausztrália Új Zéland Kanada Svédország Szingapúr Dánia Svájc Egyesült Királyság Hollandia Hon Kong Japán Az első 15 ország átlaga Európa átlaga Világátlag

244,5 231,1 227,3 203,4 178,0 155,9 148,9 147,3 141,2 125,6 99,5 88,9 54,9 63,1 63,1 148,5 44,1 16,9

Az adatszolgáltató szerint 2000-re a jelenlegi 1000 főre jutó 100-as átlagot további 14 ország éri el, köztük Magyarország. További vizsgálandó kérdés, hogy az Internet elérési lehetőséget ki mire használja fel. Magyarországon az említett időpontban a Magyar Internet Társaság elnökének egy nyilatkozata szerint (13) a felhasználók számát 200-230 000-re becsülték. (az 1.Táblázat-nak megfelelően 20-23 felhasználó). A felhasználók főtömege az MTA intézetei, a közgyüjtemények és egyetemek kutatói, a felsőoktatási intézmények hallgatói összesen mintegy 150 ezren, akik a költségvetési támogatással létrehozott nemzeti információs infrastruktúrális program (NIIF) keretében téritésmentesen használhatják a Webet (nem kell a hálózati szolgáltatásért fizetni). A példamutató Sulinet program keretében további 2030000 iskolás került a világhálóra. 10-20 000 ember a vállalatoknál érheti el a Webet és kb. 10 000 lehet azoknak a száma, akik az Internetet otthon kereskedelmi szolgáltatásként vásárolják. Megjegyezzük, hogy az adatok számolásánál az pontosan tudható, hogy 71 000 magyarországi gép volt a világhálóra kapcsolva, és nemzetközi szokás egy gépre három felhasználót számolni. Látható, hogy az eddigi állami kezdeményezések (NIIF,Sulinet) abszolút döntő hatást gyakoroltak a hazai felhasználásra. Egy felmérésben arra a kérdésre, hogy miért nincs saját Internet előfizetése, a válaszadók 54 %-a a telefontarifát sokallotta, 29 %-nak nem volt modeme a

TEP

18/27


számítógépéhez, 28 %-nak nem volt számítógépe, 28 % a hálózati szolgáltatást drágálotta és 5 % a tartalommal volt elégedetlen. Az Internet használatának az otthonokban ma főleg anyagi korlátai vannak. A megfelelő számítógép újonnan 200 000 Ft, hálózati szolgáltatás és telefondíj havi 15-20 000 Ft. A hazai Internet problémákat Nyírő András és Vince Mátyás által összeállított, 1998-ban megjelent Fehér Könyv vizsgálta (14). További fontos kérdés, hogy ki mire használja a hálózatot. A (14) referencia hely alapján a viszonyokat a 4.Ábra szemlélteti

4.Ábra

Nemzetközi statisztika az Internet használatról kutatás 15%

E-mail 29%

marketing 3%

szórakozás 27%

tanulás 26%

Örvendetesen szaporodik a magyar Web helyek száma. Hasznosak az olyan kezdeményezések, mint az APEH-é, ahol pl. már egyéni és vállalkozói jövedelemadózást az APEH által ingyen biztosított szoftverrel lehet elkészíteni (http://www.apeh.hu). Az adóhatóság oldalain hasznos információkat is olvasni lehet. Az Argent Kft. lapján térítés nélkül lehet a hazai törvényeket és

TEP

19/27


rendeleteket elolvasni ( http://www.spiderweb.hu/jurix ). Ezek igen hasznos, sajnos viszonylag csekélyebb számú kezdeményezések, amik előremutatnak. Meggyőződésünk, hogy a következő évezred első évtizedének második felében az Internet hazánkban is olyan elterjedt lesz, mint a telefon vagy a televízió. Mindennapi információs igényeink kielégítése mellett az állampolgári ügyintézés alapvető közege lesz. Noha ebben a tanulmányban az Internet technikai fejlődésével nem foglalkozunk, de tény, hogy az Internet ma már a Windows operációs rendszer szerves része. Néhány év múlva a személyi számítógépünk irányítja karóránkat, elektronikus zsebnaptárunkat, hifi-felszerelésünket, televíziónkat, videokameránkat. Az otthoni rendszernek bármely számítógéppel való összekötetését az Internet rendszere biztosíja. Ettől csak egy lépés ügyesbajos dolgaink, bevásárlás, banki ügyek, adózás, stb. elektronikus intézése. Az üzleti életben az elektronikus kereskedelem és a home work hatalmas előretörése várható. Gyorsan terjed a távtanulás is. Laboratóriumi fejlesztés alatt vannak az olyan olcsó, hordozható terminálok, amelyek úgy teszik lehetővé az Internet szolgáltatások használatát, mint a telefonálást. A mobil telefon hazai elterjedésének sebessége biztató az Internet jövője szempontjából is. Az asztali gépeknél nagy ütemben halad olyan forradalmi technológiai újdonságok bevezetése, mint a szóbeli utasítást, diktálást megértő számítógép. Bármennyire is fejlődik az elkövetkező időszakban a magyar nyelvű Web, az értékes információk főtömege nem lesz magyarul elérhető. Kétségtelen, hogy jelentős fejlődés van a számítógépes automatikus fordítási lehetőségekben, pl. az egyik leghíresebb keresőgépen, a kaliforniai AltaVistá-n magyar nyelvű kérdést is feltehetünk, de a nagy adatbázisok fordítása nem tűnik az elkövetkező húsz évben realitásnak. Ez a tény aláhúzza a nyelvtudás fontosságát. Úgy tűnik, hogy különösen Európa kis nemzetei felismerték ennek fontosságát, és a fiatalság körében egyre szélesebbkörű a világnyelvek ismerete. Egy közelmúltban megjelent statisztika szerint (15), 2.Táblázat az EU országok fiataljainak többsége legalább egy idegen nyelven tud beszélni. 2.Táblázat Fiatalok angol és német nyelvismerete néhány EU országban, %

Ausztria Belgium Finnország Franciaország Németország Irország Olaszország Luxemburg

TEP

Angol 72 60 92 63 70 53 76

Német 15 24 13 16 5 90

20/27


Hollandia Portugália Spanyolország

94 53 40

66 3 1

Hazai összehasonlító adataink nincsenek, de valószínű, hogy jelentős lemaradásokat kell behoznunk. Feltűnő Finnország előkelő helyezése az 1. és 2. Táblázatban !

5. A Web szerepe a professzionális tájékoztatásban A Web, mint a szakmai tájékoztatás eszköze, nemcsak a laikusok, hanem az orvosok és más egészségügyi szakemberek számára is alapvető. Az alábbiakban bemutatjuk a már jelenleg meglévő lehetőségeket előrevetítve a hazai jövőképet. A 4.fejezethez hasonlóan külön foglalkozunk az on-line információ egyes típusaival. Hírcsatornák Erről a lehetőségről már az előző fejezetben szóltunk. Általános orvosi adatbázisok Az általános orvosok, ill. a különböző szakorvosok tömege, a Web szerverek üzemeltetőinek homogén érdeklődésű, „jól megcélozható”, nagylétszámú populációt jelent. Az első helyek, még térítés ellenében (regisztráció, kulcsszó) működtek, azonban az üzemeltetők hamar rájöttek, hogy nem a regisztrációs díj beszedése, hanem a hirdetés az igazi üzlet. Ha egy Web hely nagy forgalmat tud bizonyítani, akkor sok hirdetést kap. Éppen ezért az orvosi helyek gomba módra szaporodnak és a „medical mega-site”-ok között hatalmas verseny alakult ki. Néhány ilyen hely felsorolása az 5.Ábrán látható. Ezek a helyek általában friss orvosi és tudományos híreket közölnek, könyvet és más termékeket lehet rajtuk keresztül vásárolni, és más szolgáltatásokat nyújtanak. A BioMedNet, amely biológiai és orvosi kutatási hely pl. a regisztrált tagjainak rendszeresen elküldi az E-mail HMS Beagle elektronikus magazinját. 5.Ábra Néhány jelentős orvosi hely a Weben BioMedNet URL: http://biomednet/home Mednets URL: http://www.internets.com/mednets/ Medscape URL: http: //www.medscape.com/ Medsurf URL: http://www.medsurf.com Physicians’ Choice URL: http://www.mdchoice.co

TEP

21/27


Physicians’ Online is the only online service dedicated exclusively to practicing physicians URL: http://www.po.com/ Pro Patiente Orvostudomány URL: http://www.pro-patiente.hu/md/ Six Senses Healthcare And Medical Web Site Review URL: http://www.sixsenses.com WebDoctor I Home Page URL: //www.www.gretmar.com/webdoctor/noframes.html magyar hely

6.Ábra A BioMedNet bejelentkező lapja Az ábra csak a nyomtatott változatban szerepel. A 6.Ábra példaként, a BioMedNet otthonlapját mutatja be. A helyen kötelező a regisztrálás, de ez ingyenes. Általános gyógyszer adatbázisok A Web tárháza a gyógyszerekkel kapcsolatos információknak. Kiemelkedő jelentőségű az RxList, amely mintegy 300 legfontosabb gyógyszerról közöl igen részletes monográfiát. Érdekes kezdeményezés az EPAR, amely az EU törzskönyvezési hatóságának, az EMEA-nak gondozásában van. Az EMEA az új, eredeti gyógyszereket egyszerre törzskönyvezi az EU minden országába. Az engedély kiadása után, az engedélyezési anyag 50-100 oldalas dokumentációként a világhálóra kerül. A hosszú anyagok ún. .pdf fájl formában tölthetők le. A 7.Ábra néhány fontos gyógyszer információs helyet mutat be, köztük magyar helyet is.

7.Ábra Gyógyszer adatbázisok

TEP

22/27


RxList - The Internet Drug Index

URL: http://www.rxlist.com/

Drug InfoNet/Drug InfoBase URL:http://pharminfo.com/drg_mnu.html U.S. FDA - CDER Home Page

URL: http://www.fda.gov/cder/

Pro-patiente: Gyógyszer-tár URL: http://www.pro-patiente.hu/cgi-auth/gyogyszer PHARMINFORM URL: http://www.pharma.hu/HUNG/MEDICAME.HTM Ecphin URL: http//ecphin.etomep.net EMEA-CPMP (European Public Assessment Report) URL: http://www.eudra.org/emea/cpmp_epar/cpmp_epar.html

Kézikönyvek A világhálón számos kézikönyv elektronikus változata megtalálható. Példaként említjük a betegségeket leíró Merck Manual-t (http://www.merck.com), vagy az amerikai orvosoknak térítés-mentes Physician’s Desk Reference-t (http://www.pdrnet.com). Népszerű a Family Practice Handbook és a Handbook of Current Diagnosis & Treatment elektronikus változata. Szakértői rendszerek Az ismeretek mennyiségének a növekedésével egyre nagyobb szükség volna olyan szakértői rendszerekre, amelyek pl. egy háziorvost napi munkájában támogatni tudnak. Ezen a területen a haladás nem túl gyors. A problémát természetesen nem a tetszőleges mennyiségű információ megfelelő programba töltése jelenti, hanem az, hogy az orvosnak rendszerint nincs ideje a megfelelő információ kikeresésére. A megoldás az elkövetkező évtized feladata, valószinűen a gépek mesterséges intelligenciájának fokozásával. Egy jelenlegi próbálkozás a Silverplatter cég First Look/Second Lookä rendszere (http://php2.silverplatter.com/first.htm). A rendszer abból indul ki, hogy egy háziorvos általában bizonyos számú betegséggel találkozik, amit az esetek nagy részében nem több, mint 40 fajta gyógyszerrel (hatóanyag) kezel. Az orvos a First Look képernyőjén legördülő menűben választhatja ki a beteg tüneteit , a betegséget vagy a gyógyszert. Kérésére a Second Look program a választott elemről mélyebb információt, beleértve a legfontosabb irodalmat ad. Világhíres gyűjtemények elérhetősége

TEP

23/27


A történelem folyamán a Web tette először lehetővé, hogy a kutatásban és fejlesztésben nélkülözhetetlen számos hatalmas adatbázis elvileg mindenki számára elérhetővé vált. Világviszonylatban egyedül az USA-beli National Library of Medicine (http://www.nlm.gov) rendelkezik jelenleg mintegy 40 olyan adatbázissal, melyek jelentős részét 1997. nyarán mindenki számára szabaddá tették. Az szabad adatbázisok között olyan gyűjtemények vannak, mint a Medline, 8,5 millió preklinikai és klinikai közlemény referálása, vagy a HealthStar, ami az egészségügy adminisztrációjának és gazdaságának 3,5 millió közleményt feldolgozó adatbázisa. ( http://igm.nlm.nih.gov). Az publikációkról általában kivonatok vannak, de az Interneten keresztül a teljes szövegű cikkek is megrendelhetők (ezért a szolgáltatásért már fizetni kell). Az ún. PubMed rendszeren keresztül a teljes szövegű egészségügyi on-line folyóiratok érhetők el (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/PubMed), nagyobb részük szabadon. A huszadik század egyik kultúrkincse a National Center of Biotechnology Information (NCBI) gyűjteménye, amely - többek között - a jelenleg folyó humán genom kutatás valamennyi eredményét tartalmazza, bárki számára lehívhatóan (http://www.ncbi.nlm.nih.gov). A jelzett példák elegendően jellemzik azt a nagy minőségi változást, ami azáltal jött létre, hogy az eddig csak a nagy informatikai költségvetéssel rendelkező szervezetek által megengedhető irodalmom-kutatás bárki számára hozzáférhetővé vált. Hálózatbakötés (Networking) Közhely, hogy az Internet segítségével a világ egy faluvá vált. Az emberek már az olcsó E-mail lehetőséggel élve rendszeresen kommunikálnak egymással, az egyes szakmai és érdekvédelmi szervezetek könnyen tudják tagjaikat tájékoztatni, közös rendezvényeiket megszervezni. A multinacionálisok különböző országokban lévő vállalatai között mindennaposak a videokonferenciák, és a szakmai folyóiratok egyre nagyobb hányada érhető el online. A folyamat perspektívái beláthatatlanok.

6. On-line oktatás Korunkban a munkavégzéshez szükséges ismeretanyag rendkívül gyorsan gyarapodik. Ez szükségessé teszi az állandó tanulást, továbbképzést. Az általános értelemben vett posztgraduális képzés egyik ideális módja a távtanulás. A virtuális oktatás igen gyorsan terjed. Az IF eszköztára lehetővé teszi, hogy a képernyőnkön akár teljes élményt nyújtó audió-vizuális előadásokat lássunk és hallgassunk. A tanulás helyhez és időhöz kötöttsége megszünik. A Weben már virtuális egyetemek vannak, pl. a „The Globalwide Network Academy, http://www.gnacademy.org:8001/uu-gna.

TEP

24/27


Az egészségügyi felhasználás szép példája az amerikai orvosok CME, („continous medical education”, folyamatos orvosi tanulás) rendszer Web változata (http://www.cmeweb.com). A résztvevő a hálózaton keresztül kapja a kérdéseket, küldi el a válaszát, gyüjti a szükséges pontokat és fizeti az eljárás költségeit. A Web óriási mennyiségű oktatóanyagot tartalmaz, elegendő türelemmel a kívánt téma és a tananyag megfelelő szintje megtalálható.

7. Ajánlások

71. A számítógép ismeret és nyelvtudás Közhely számba megy, hogy a számítógép használatának ismerete ma már „második írástudás”. A mai „felhasználóbarát” operációs rendszerek korában nem annyira ennek megtanítása, hanem a tényező jelentőségének a legszélesebbkörű tudatosítása a probléma. Különösen az idősebb generációval kell megértetni, hogy megtanulásának szükségessége szempontjából nem lehet elég öreg valaki. A nyelvtudás, és ezen belül is elsősorban az angol nyelv ismerete, szintén döntő kérdés, de itt valószinűen csak a fiatalabb generációkra lehet számítani. El kell érni, hogy az iskolai végzettség különböző fokozatainak elérése megfelelő nyelvismeret nélkül ne legyen lehetséges. Megengedhetetlen, hogy az egyetemet végzők harmada nyelvtudás nélkül kap diplomát (16). 72. Az Internet elterjesztése Magyarországon Magyarország az elmúlt fél-évszázadban jelentősen lemaradt a fejlett országoktól. Meggyőződésünk, hogy a felzárkózás egyik leghatékonyabb, de mindenesetre a legolcsóbb módja az Internet. Nemcsak az egészségügyi laikus és professzionális információban, hanem a gazdasági élet igen sok területén is pl. market intelligence, elektronikus kereskedelem stb. elengedhetetlen eszköz a globalizált világban. Mindent meg kell tenni a hazai elterjesztés felgyorsítására. Ennek a célnak az elérésére külön kormányprogramot kell kidolgozni. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják (lásd USA példa), hogy egy meghatározott szint elérése után a rendszer önfenntartóvá válik. Ennek a szintnek az eléréséig a legjobb eszköz a sok csatornás állami támogatás (lásd a finn példát). A kormánytámogatás lehetséges módjaival sok anyag foglalkozik pl. (14). Néhány szempont: • a Sulinet program folytatandó, minden oktatási intézményre kiterjesztendő, a számítógép használat minden szintű iskolában legyen vizsgaköteles

TEP

25/27


• a támogatásra a legnagyobb szüksége a hazai kis és közép vállalatoknak van. Célszerű lenne megengedni az Internet hardver és szoftver beszerzésének az üzleti költségekből való teljes összegű leírását (jelenleg ez csak évi 30000 Ft költségig lehetséges, ami erre a célra kevés) • az egyes szakmák szakmai és érdekképviseleti szervezeteit olyan direkt kormánytámogatásban kellene részesíteni, hogy képesek legyenek technikát és szakembert alkalmazni, és az Internetes ismeretanyagot az illető szakterületen szétosztani. Magyarországon pl. a Gazdasági Minisztérium területén az iparnak mintegy 50 szakmakultúrája van, egyenként 10 millió Ftos évi támogatás még a központi műszaki fejlesztési alapból is megoldható lenne. A K+F az információ-szerzésnél kezdődik • az adatforgalom tarifa költségét mindenképpen csökkenteni kellene • Internet Guide-okat kell kidolgozni, amik segítséget nyújtanak a megfelelő helyek megtalálásában, a hálón való eligazódásban.

8. Hivatkozások (1) Kovács G.,Szüts T.:A gyógyszerár-támogatási rendszer új modellje, Egészségügy és Piacgazdaság, MTA, Bp., 1998., 55. oldal. (2) Kornai, J.: Az egészségügy reformjáról. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1998., 40. oldal. (3) Internet cím: http://www.compete.org/htoc.htm Meglátogatva:1998.11.30. (4) ABN-Amro Magyar Élet és Nyugdíjbiztosító Rt., A Televizit, reklámanyag, 1998. nyarán. (5) Naszlady A. tanulmánya az orvosi informatikáról. (6) Lengyel V.,Pásztor M.,Tétényi I.: Az Internet világa, CoputerBooks, Bp.,1996. (7) Crumlish, C.: Internet. A rohanó embereknek, Panem-McGraw-Hill, Bp., 1996. (8) Faltermayer, E.:How to disarm health care’s hidden bomb, Fortune, 22th August, 1994 (9) (3) referencia, 3.fejezet, 1. Oldal. (10) Internet cím http://www.phrma.org Meglátogatva:1998.10.21. (11) Andrásofszky B.: Az egészség megóvása:egészségtan-oktatás az óvodától az egyetemig, Népegészség-orvos-társadalom, MTA, Bp. 1998.,39.oldal. (12) OMFB Nemzetközi Hírlevél, 1998. Április, 17. oldal. (13) Népszabadság, 1998. március 7. (14) Népszabadság, 1998. március 24. Computer Technika melléklet, 9. Oldal. (15) Newsweek, Special issue, November 1998-February 1999, p. 76. (16) Népszabadság, 1998. November 30., 5.oldal

TEP

26/27


Budapest, 1998. november 30.

TEP

27/27

Készült a Technológiai Előretekintési Program (TEP) Élettudományokkal és Egészségüggyel folalkozó munkacsoportjának felkérésére

Recommend Documents