Készült:
A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára
Budapest, 2009. április 16.
Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu
Készítette:
TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2. www.tettconsult.eu
Témavezetık: Lieszkovszky József Pál Pintér Boglárka
Munkatársak: Földi Áron Turán Gábor
2
Tartalomjegyzék
VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................. 6 A munka szemlélete és módszertana.................................................................................. 7 A tanulmány szerkezete ..................................................................................................... 7 I. HELYZETELEMZÉS .................................................................................................................... 8 1. Bevezetés............................................................................................................................ 8 1.1. A stratégiai dokumentum indíttatása.......................................................................... 8 1.2. A régió rövid bemutatása ........................................................................................... 8 1.3. A kistérség térszerkezeti és fejlettségi pozíciója...................................................... 18 1.3.1. Térszerkezeti és területi adottságok, a kistérség fekvése ................................. 18 2. Gazdasági bázis ............................................................................................................ 21 2.1. Gazdaságszerkezeti jellemzık.................................................................................. 21 2.2. Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás....................................................... 24 2.3. Kiskereskedelem, szolgáltatás.................................................................................. 26 2.4. Turizmus................................................................................................................... 28 2.5. Önkormányzati gazdálkodás .................................................................................... 32 3. Társadalmi helyzetkép...................................................................................................... 37 3.1. Demográfia............................................................................................................... 37 3.2. A lakosság jövedelmi viszonyai ............................................................................... 42 3.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség ....................................................................... 44 4. A kistérség közlekedési elérhetısége és belsı kapcsolatrendszere.................................. 48 4.1. Általános közlekedésföldrajzi helyzetkép ................................................................ 48 4.2. Közforgalmú közlekedés.......................................................................................... 52 4.2.1. Kötöttpályás személyszállítás .......................................................................... 52 4.2.2. Közúti személyszállítás .................................................................................... 55 4.2.3. Kötöttpályás közlekedési eszközökre való ráhordás ........................................ 57 4.3. Kerékpáros közlekedés............................................................................................. 60 4.4. Vízi közlekedés ........................................................................................................ 61 5. A lakókörnyezet jellemzıi ............................................................................................... 62 5.1. Lakásállomány ......................................................................................................... 62 5.2. Természeti adottságok.............................................................................................. 64 5.2.1. Vízkészletek, vízgazdálkodás........................................................................... 66 5.2.2. Terület-felhasználás ......................................................................................... 67 5.3. Kommunális infrastruktúra ...................................................................................... 69 5.3.1. Ivóvíz- és gázellátás ......................................................................................... 69 5.3.2. Szennyvízkezelés ............................................................................................. 71 5.3.3. Csapadékvíz-elvezetés ..................................................................................... 73 5.3.4. Hulladékgazdálkodás ....................................................................................... 73 5.3.5. Energia közmővek............................................................................................ 74 6. Intézményi közszolgáltatások .......................................................................................... 74 6.1. Oktatás...................................................................................................................... 74 6.1.1. Óvodai nevelés ................................................................................................. 74 6.1.2. Általános iskolai oktatás................................................................................... 77 6.1.3. Középfokú oktatás............................................................................................ 80 6.1.4. Egyéb oktatási-kulturális tevékenységek ......................................................... 81
3
6.2. Kultúra és sport ........................................................................................................ 82 6.2.1. Kultúra.............................................................................................................. 82 6.2.2. Sport ................................................................................................................. 84 6.3. Szociális ellátás ........................................................................................................ 85 6.3.1. Szociális alapellátási és szakosított formák a kistérségben.............................. 87 6.3.2. Gyermekjóléti alapellátási és szakosított formák a kistérségben ..................... 89 6.4. Egészségügyi ellátás................................................................................................. 90 7. SWOT-analízis a Ráckevei kistérségre ............................................................................ 94 II. A KISTÉRSÉG ÉS A TELEPÜLÉSEK ........................................................................................... 98 1. A kistérség települései az EU és a hazai fejlesztések tükrében........................................ 98 1.1. Az NFT 1. idıszak (2004-2006) .............................................................................. 98 1.2. Az ÚMFT idıszak (2007-2013)............................................................................. 100 1.3. Települési projektek 2009-2013 között.................................................................. 103 2. A többcélú kistérségi társulás tevékenysége… .................................................................. 116 2.1. … a megalapítástól kezdve napjainkig................................................................... 116 2.2. … a jövıre nézve.................................................................................................... 119 III. KISTÉRSÉGI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM................................................ 121 1. A Ráckevei kistérség területfejlesztési stratégiai kerete .................................................... 121 1.1. A Ráckevei kistérség jövıképe és átfogó célja ........................................................... 121 1.2. A stratégiai célok rendszere ........................................................................................ 123 1.3. Térségfejlesztési koncepció – középtávú fejlesztési irányok kijelölése...................... 124 1.3.1. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése ........................... 124 1.3.2. Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerısítése ................................ 125 1.3.3. Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetminıség javítása ............................................................................................. 126 1.3.4. Intézményi közszolgáltatások térségi szintő fejlesztése....................................... 127 1.4. A célok és fejlesztési prioritások kapcsolata............................................................... 128 2. Kistérségi operatív program ............................................................................................... 131 1. Prioritás – Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése ................... 131 1.1. intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek elıkészítése és menedzselése ..... 131 1.2. intézkedés: Innováció gazdasági súlyának növelése............................................... 142 1.3. Intézkedés: Üzleti és rekreációs turizmus fejlesztése ............................................. 145 1.4. Intézkedés: Humánerıforrás-kereslet és kínálat összehangolása............................ 153 2. Prioritás – Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások erısítése ............................... 157 2.1. intézkedés: Kistérség belsı elérhetıségi feltételeinek javítása ............................... 157 2.2. intézkedés: Közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedésmódok közötti integráció megteremtése ................................... 164 2.3. intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése, fejlesztése............................. 170 3. Prioritás – Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetminıség javítása ................................................................................................. 173 3.1. Intézkedés: Kis Duna Revitalizációs Program ........................................................ 173 3.1.2. Az „RSD” projekt összefoglaló ismertetése.................................................... 178 3.2. Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás ............................................................. 188 3.3. Intézkedés: Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése .............................................................. 193 3.4. Intézkedés: Települési környezetminıség javítása ................................................. 194 4. prioritás - Intézményi közszolgáltatások térségi szintő fejlesztése................................ 199 4.1. Intézkedés: Az egészségügyi és szociális szolgáltatások térségi elérhetıségének javítása............................................................................................................................ 199 4.2. Intézkedés: Bölcsıdei és közoktatási intézmények alapellátásának fejlesztése...... 205 4.3. Intézkedés: Kulturális programkínálat és infrastruktúra fejlesztése ....................... 211
4
4.4. Intézkedés: A kistérség belsı és külsı kommunikációjának fejlesztése................. 213 3. Illeszkedés a regionális és vidékfejlesztési programokhoz ................................................ 217 4. A program rövidtávon megvalósítandó fejlesztései ........................................................... 221 4.1. A fejlesztés pénzügyi eszközei.................................................................................... 221 4.2. Rövidtávon (2011-ig) megvalósítandó projektek........................................................ 222 4.2.1. Saját forrásból megvalósítandó projektek ............................................................ 223 4.2.2. Rendelkezésre álló pályázati források – KMOP Akcióterv 2009-2010 ............... 224 4.3. Közép- és hosszútávon megvalósítandó projektek...................................................... 226 4.4. A program végrehajtásának követése.......................................................................... 227 5. Kortárs kistérség- és településfejlesztési modellek ............................................................ 227 5.1. Távmunka.................................................................................................................... 227 5.1.1. A távmunka meghatározása ........................................................................... 227 5.1.2. A távmunka típusai......................................................................................... 228 5.1.3. Távmunkában végezhetı tevékenységek ....................................................... 229 5.1.4. Távmunka, városfejlesztés, térségfejlesztés................................................... 231 5.1.5. A távmunka össztársadalmi jelentısége......................................................... 231 5.2. Utcaközösség............................................................................................................... 232 5.2.1. Mire lehet jó egy utcaközösség? .................................................................... 233 5.2.2. A gépkocsiforgalom csökkentésével elnyert közösségi területek lehetısége 234 5.3.3. A csökkentett forgalmú utcák térátalakítása .................................................. 235 6. Hogyan tovább kistérség? .............................................................................................. 237 IV. INGATLANKATASZTER KIDOLGOZÁSA A GAZDASÁGI ÉS LAKÓ TEVÉKENYSÉGRE ALKALMAS TERÜLETEKRİL ....................................................................................................................... 240 1. A települések igényeinek felmérése, az alkalmas területek kijelölése............................... 242 2. A területek felszereltségének vizsgálata ............................................................................ 255 3. Telekár becslés ................................................................................................................... 265 4. A lakófunkcióra kijelölt területek kapacitása..................................................................... 266 5. A területfelhasználás célkitőzései kistérségi szinten.......................................................... 270 5.2. Az egyes területfelhasználási egységek fejlesztési lehetıségei .................................. 271
5
VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ
A Ráckevei Kistérség térségfejlesztési programja komplex szemlélető dokumentum, amelyben társadalmi, gazdasági, helyi politikai, környezetvédelmi, egészségügyi, infrastrukturális, közlekedési, mőemléki, mővelıdési és más, a kistérségi együttmőködés szempontjából felmerült feladatokat, elképzeléseket, célokat szükséges összehangolni. Az adott területre vonatkozó információkat szélesebb kontextusban, regionális, országos vagy uniós összehasonlításban is szükséges értelmezni. A stratégiában megjelenik a múlt öröksége, a jelen tennivalói és a jövı célkitőzései.
A jövıt meghatározó jelen fı megoldandó kérdéseire fókuszálva elsısorban a gazdasági erıforrások bevonását elısegítı operatív programozásra, a térségi szereplık közötti kooperáció erısítésére, a humán és szociális feladatokra, valamint a környezethasználat, védelem és -gazdálkodás hosszú távra szóló, fenntartható módjának alakítására fordítottunk figyelmet. Annak ellenére, hogy a stratégia készítés átfogó jellegő, teljességre törekvı mőfaj, a gyakorlatban ésszerő kompromisszumokat kellett kötni a kutatás és a tervezés mélysége, költségei és idıtartama között. A térségi fejlesztés célja a területen élık, illetıleg a térségi adottságokat igénybevevık életminıségének, munkafeltételeinek és rekreációs igényeinek kielégítése, a gazdasági és intézményi szereplık gazdasági mőködési, közlekedési, környezeti és közszolgáltatási feltételrendszerének tartós és fenntartható fejlıdésének biztosítása. A térség adottságainak érvényesítéséhez vezetı utat abban látjuk, hogy a programot alapvetıen a térségi természeti, települési és humán (emberi, közösségi, kulturális) adottságokra építjük, a rövid- és középtávon feltárható helyi, hazai és uniós források bevonásának prioritásával. Megjegyezzük, hogy a kistérségi települések széttartó, egyéni utakat keresı gyakorlata egyelıre kevés közös projekt vállalását teszi lehetıvé. Ezért jelen dokumentumban hangsúlyozzuk a térségi adottságok kihasználásának közös lehetıségét, mely a táblázatban összefoglalt, hasonló tematikájú települési projektek nagy számából adódik, pontosabban felveti az egyes projektek összehangolásának szükségességét, közös programozását, a minél gazdagabb kínálat nyújtása érdekében (idegenforgalom, gazdasági övezetek, stb.).
6
A munka szemlélete és módszertana A munkánk során az ún. humán urbanista szemléletet követtük: annak érdekében, hogy a Ráckevei Kistérség Térségfejlesztési Programja valóban a térség lakosságát szolgálja, alapos társadalmi vizsgálatot végeztünk.
A TeTT Települési és Térségi Tervezı Consult Kft. a térségben a következı vizsgálati munkarészeket végezte el: -
terepbejárás
-
önkormányzati interjúsorozat
-
virilis interjúsorozat
-
önkormányzati adatok elemzése
-
interpretáció (tanulmány elkészítése)
A tanulmány szerkezete A program elsı részében a Ráckevei Kistérség adottságait vesszük sorra, vizsgáljuk a kistérség szerepét az egyes települések tekintetében. A 3. fejezetben a kistérségfejlesztési programot illetve a következı években várható fejlesztési lehetıségeket ismertetjük, végül az utolsó rész a kistérség ingatlankataszterével foglalkozik, amelyben a térségben található, különbözı célokra potenciálisan felhasználható területek kerülnek meghatározásra.
7
I. HELYZETELEMZÉS 1. Bevezetés 1.1. A stratégiai dokumentum indíttatása A globalizáció és az európai uniós integráció elmélyülése révén hazánk egyre inkább egy nagyobb gazdasági tér részévé válik, melyben az egyes területi rendszerek (régiók, kistérségek, települések) fejlıdési esélyeit elsısorban versenyképességük határozza meg. A verseny különbözı területi szinteken (országok, régiók, térségek, települések) folyik a tét pedig a különbözı erıforrások, mint: a befektetıi tıke, vállalkozások, turizmus, lakosság illetve képzett munkaerı, térségi funkciók. A területi versenyképesség fogalma, magába foglalja azt is, hogy az adott térség vonzó mint lakóhely, befektetési helyszín, turisztikai célterület, és mindenekelıtt alkalmas a térségi funkciók megszerzésére és megtartására. Nem azonos tehát a területen mőködı vállalkozások versenyképességével. Ezért egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a régiók, kistérségek és települések polgárainak, intézményeinek, civil szervezeteinek esélyeinek növelésére is. A versenyben a vesztesek az életképességüket, az adott térség társadalmi-gazdasági funkcióját veszítik el, s ez válságot, magukra hagyott kiüresedı (leértékelıdı) tereket eredményez. A versenyképesség növelése tehát alapvetı cél, hisz ez által segíthetı elı az országnak az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózása.
1.2. A régió rövid bemutatása
Gazdaság
A Közép-magyarországi régió az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége. A régióban koncentrálódik az országban bejegyzett külföldi tıke több mint 62%-a, a regisztrált vállalkozások 40%-a, valamint a foglalkoztatottak 30%-a és itt valósult meg a beruházások mintegy fele. A relatív fejlettség ellenére a régió jelentıs belsı egyenlıtlenségekkel küzd, mely nagyrészt a Budapesti Agglomeráció és Pest megye külsı területei közötti kettıségben csúcsosodik ki. A gazdasági szerkezetre az elırehaladott tercierizáció jellemzı, ami egyértelmően Budapest hatása. A szolgáltatások részesedése a foglalkoztatásban Budapesten 79%, Pest megyében az országos átlaghoz közeli 60,3%. A régió (és Magyarország) gazdaságának fejlıdését nagyban befolyásolják bizonyos külsı tényezık, melyek megítélése alapján nem várhatunk robbanásszerő fejlıdést. A magyar GDP növekedésének üteme az elmúlt években csökkent ma már, kelet-európai társaitól azonban elmarad. A belsı tényezık fejlesztésében a régió stratégiájának lehet szerepe, a rendelkezésre álló források mértékétıl függıen kompenzálhatóak a negatív külsı hatások. 8
A Közép-magyarországi régióban képzıdik a magyarországi GDP mintegy 45,6%-a. Az arány 1998-ban 42% volt, így a régió gazdasági súlyának növekedését jelzi ez az arány további növekedése. Az egy fıre jutó GDP a Közép-magyarországi régióban az ország átlagának 164%-a, ami a 1998-as (148%) adathoz képest jelentıs növekedés. A régión belül erıs területi egyenlıtlenség mutatkozik: az itt koncentrálódó gazdasági potenciál a fıváros meghatározó szerepére vezethetı vissza. A régiós GDP 79%-át Budapest, 21%-át Pest megye adja (ez az arány az elmúlt négy évvel ezelıtti állapothoz képest 2%-os javulást mutat Pest megye javára). Az egy fıre jutó GDP a megyék átlagához viszonyítva Budapesten 275%, Pest megyében 114%. Pest megye mutatói mindenképpen javulást mutatnak az 1998-as országos adatokhoz képest. A GDP adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az nem a lakóhelyhez, hanem a munkahelyhez kötıdik, ezért pl. az agglomerációs győrőben lakó, de a fıvárosban dolgozó emberek Budapest GDP-jét növelik. A regionális bruttó hozzáadott érték háromnegyedét a tercier szektor termeli, ezzel a régió a szektor országos bruttó hozzáadott értékének felét teszi ki. Az ipar 19%-kal részesedik a régió gazdaságából, ugyanakkor 31,6%kal az ország ipari termelésébıl. A régió adja a hazai építıipar teljesítményének 44%-át, régión belüli súlya 5%. A mezıgazdasági szektorának súlya 1% alatti a regionális gazdaságon belül, azonban az országos hozzáadott érték 10%-át termeli. 2006-ra valószínőleg tovább növekszik a régió részesedése az országos GDP-bıl, a gazdaság fejlıdésének üteme azonban országosan jellemzı folyamatokat követi tendenciájában.
Beruházások
2003-ban Budapest 41%-kal, Pest megye 8%-kal részesedett a magyarországi beruházásokból. 1998 óta így Budapest szerepe a beruházásokban tovább nıtt, akkor a beruházások 29%-a irányult ebbe a térségbe, Pest megye országos szerepe nem változott. A beruházások gazdasági ágak szerinti megoszlásában különösen magas Budapest részesedése a pénzügyi tevékenységek (84%) illetve a szállítás, távközlés (60%), közigazgatás (65) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (55%) és a kereskedelem, javítás (40%, Pest megye 20%) területén. Az értékeket torzítja, hogy a KSH székhely szerinti adatokkal dolgozik. Budapest korábbi meghatározó szerepe az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások befektetéseinek területén 2003-ra csökkent.
Külföldi mőködı tıke
A régió súlya kiemelkedıen magas az országba érkezı külföldi tıke területi megoszlását tekintve. A külföldi érdekeltségő vállalkozások 60,5%-a, a külföldi tıke 61,9%-a található a régióban a 2003-es adatok szerint. A külföldi mőködı tıke területi koncentrációja mérséklıdött 1998 óta, akkor 66%-os volt a régió részesedése képest. Külön ki kell emelni Pest megye javuló pozícióját, a megyében koncentrálódó külföldi tıke 1999-ben az országos szint 8 %-a volt, 2003-ra ez az arány 15,1%-ra nıtt. 2002-ben a külföldi érdekeltségő vállalkozások rendelkeztek az összes vállalkozás saját tıkéjének 53%-val. A külföldi tıke szerepe a feldolgozóiparban a legjelentısebb (62%), az ingatlan szektor, a gazdasági szolgáltatások, pénzügyi szektor, a szállítás távközlés hasonló 10-11%-os arányt mutat. A külföldi érdekeltségő vállalkozások szerepe a külkereskedelmi forgalomban növekvıen
9
domináns: a behozatalból 79, a kivitelbıl 82%-ot tett ki 2002-ben, elsısorban EU partner országokkal (fı partner Németország). A magyar vállalatok által külföldön befektette tıke mennyisége az 1999-es 207 milliárd Ft-ról 2002-re 450 milliárd Ft-ra emelkedett, a fı célország Hollandia (20%) volt.
Vállalkozások
Az országban mőködı vállalkozások 38,5%-a a Közép-magyarországi régióban található (27,8% Budapesten, 10,7% Pest megyében). A vállalkozások ezer lakosra jutó száma 40%-kal meghaladja az országos átlagot. A vállalkozás-sőrőség szempontjából Budapest és Pest megye között jelentıs a különbség A gazdasági szervezetek foglalkoztatottak szerinti megoszlása hasonló az országos szerkezethez: túlsúlyban vannak a kisvállalkozások, a nagyobb mérető szervezetek aránya az országos 1-2%-hoz közelít. 1999 óta a vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlásában a régió országos szerepe 2%-al csökkent a 0, vagy ismeretlen fıs kategóriában, a többi kategóriában azonban nıtt. A régió mőködı gazdasági szervezeteinek gazdasági ág szerinti megoszlása és az egyes gazdasági ágak súlya a bruttó hozzáadott értékben az országos megoszlástól eltérı szerkezetet mutat. Kiemelkedı a harmadik szektorban mőködı vállalkozások aránya, mely 1998-as adatokhoz képest is nıtt és elsısorban Budapest hatásának köszönhetı, Pest megye a tercier szektora az országos arányokat tükrözi. Az ipari és építıipari vállalkozások aránya elmarad az országosétól, ezt elsısorban Budapest alacsony részesedése okozza. A mezıgazdasági szervezetek a régió mindkét fı területi egysége esetében elmaradnak az országos adatoktól. A KKV szektor országos szinten közel 1,5 millió embernek nyújt munkalehetıséget . Ezen belül a foglalkoztatásban különösen a mikro-vállalkozások szerepe meghatározó, amelyek jelentıs hányada kényszervállalkozó. A kis- és közepes vállalatok részesedése a foglalkoztatásban közel 14%. Pest megyében a KKV szektorban foglalkoztatottak 45,44%-a az iparban, 41,96%-a a tercier szektorban, és 6,23%-a a mezıgazdaságban tevékenykedik. Az egyes ágazatokon belül a feldolgozóiparban 34,67%, a kereskedelemben 22,91%, az ingatlanügyletekben 9,67% és az építıiparban 9,24% a foglalkoztatottak aránya. A magas vállalkozói kedv azonban nem párosul a vállalkozások sikeres mőködtetéséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel, ebbıl is fakadhatóan a vállalkozások túlélési rátája számottevıen elmarad az EU-tól (1995 és 1997 között két évre 53,8% volt). Ebbıl következıen a vállalkozások számának alakulása mögött jelentıs mértékő fluktuáció húzódik meg. A vállalati szektort jellemezve a számokon túl meg kell említeni a minıségi jellemzıket is. A növekedni képes kis- és középvállalkozások támogatása prioritást élvez az Európai Unióban, Magyarországon azonban egyelıre nem értek el látványos fejlıdést a kis- és középvállalkozások. Ennek egyik oka, hogy míg az Európai Unióban magas a technológiaintenzív, innovatív kis- és középvállalkozások aránya, addig a magyarországi kisés középvállalkozások fıleg a hagyományos iparágakban mőködnek, gyakran bérmunkát végeznek. Ugyancsak problematikus a magyarországi kis- és középvállalkozások együttmőködése, ennek kialakulásához talán kevés volt az átalakulás óta eltelt idı. A Középmagyarországi régió kis- és középvállalkozói szektora az országos helyzethez hasonlóan
10
jellemezhetı, ugyanakkor itt nagyobb a vállalkozások sőrősége, magasabb jövedelemtermelésük és a tıkeerejük, és az együttmőködések is intenzívebbek.
a
Vállalkozásfejlesztés
A Közép-magyarországi régióban megtalálható, illetve alakulóban van a vállalkozásfejlesztés legtöbb Magyarországon alkalmazott eszköze, a vállalkozásfejlesztésben mőködı szervezetek szerint 2006-ra sem lesz elégséges ezen eszközök fejlettsége. Az ingatlan alapú vállalkozásfejlesztési eszközök közül megtalálhatók az ipari parkok, inkubátorházak, innovációs központok, tudományos parkok. Az Ipari Parkok száma magas (27), különösen az agglomeráció déli térségeiben. Bár egy sor népesebb településen nem található Ipari Park (pl. Érd, Dunakeszi), a meglévık jórészt lefedik a régiót, és középtávon kellı szabad kapacitással rendelkeznek.
K+F
A Közép-magyarországi régió a K+F területén meghatározó szerepet tölt be. 2001-ben a kutatóhelyek közel 50%-a volt a régióban található, amely szorosan kapcsolódik a felsıoktatás koncentrációjához. A nemzetközi vállalatok magyarországi központjaikat és/vagy a K+F részlegeiket is ide telepítik, kihasználva a kedvezı tudásbázist és a megfelelı kiszolgáló intézményrendszert. 2002-ben Magyarországon összesen 2426 kutatóhely mőködött. A Közép-magyarországi régióban a kutatóhelyek száma kiemelkedıen magas, azonban ezek döntı többsége a fıvárosra koncentrálódik (1041 db) és ez a z állapot valószínőleg 2007-re is így marad.
Mezıgazdaság
A Közép-magyarországi régió az ország összes termıterületének 6,2%-ával rendelkezik, melynek 54,6%-a szántó, 2,1%-a kert, 2,1%-a gyümölcsös, 10,3% gyep és 27% erdı. A régió 10%-kal részesedik a magyar mezıgazdaság által megtermelt GDP-bıl. Az utóbbi húsz év folyamán mind a mezıgazdasági terület, mind a termıterület csökkent, legnagyobb mértékben a szılı, gyümölcsös és kert területek. A szántó területek aránya nagyjából változatlan maradt, a halastavak és az erdık területe pedig növekedett. A termelésbıl kivont terület nagysága a teljes terület 25%-a. A régió mezıgazdasággal kapcsolatos környezeti problémái elsısorban a talajvízszint süllyedése, a belvíz, a defláció5, valamint a lakott területen belüli, üzemi állattartás. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva 0,9% ami csökkenı tendenciát mutat és országos viszonylatban a legalacsonyabb (országos átlag: 5,5%), elsısorban a fıvárosnak köszönhetıen. A mezıgazdaságból élı népesség száma az utóbbi években kismértékő növekedést mutat a statisztikában (1998-ban 5,4%). A mezıgazdaságból származó jövedelmek a régióban is alacsonyak. A mezıgazdaságban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az összes gazdasági szektor átlagának csak mintegy 63%-át teszi ki, ami még így is javuló tendenciát jelez az 1998-as 54%-hoz képest.
11
A régió mezıgazdaságának területi szerkezetérıl általánosságban elmondható, hogy a fıváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, a távolabbi, elsısorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái.
Ipar
A régió szerepe az ipari foglalkoztatásban országos összehasonlításban is meghatározó a feldolgozóipar szinte mindegyik ágában, pl. a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. Az ipar szerepe azonban csökkent a régió gazdaságában, az 1999-es 29%-ról a 2003-as 22%-ra. A gépipar részesedése az ipari termelésben Budapesten 28%, Pest megyében közel 56%. A második legnagyobb termelési értéket Budapesten a vegyipar (31%), Pest megyében az élelmiszeripar (14%). Budapesten jóval az országos átlag alatti az iparban foglalkoztatottak aránya (16,8%), Pest megyében az országos átlagnak megfelelıen alakul ez a mutató. Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke a Közép-magyarországi régióban az országos átlag alatti, felét sem éri el az észak-dunántúli térségek értékének, de meghaladja a keleti és déli régiók értékét. A régióban az értékesítés legnagyobb hányadát, a foglalkoztatáshoz hasonlóan a vegyipar és a gépipar adják, és jelentıs az élelmiszeripar, energiaipar részesedése is. Míg a gépipar és az élelmiszeripar Budapesten és Pest megyében is domináns, a vegyipar egyértelmően Budapesthez, az energiaellátás Pest megyéhez köthetı. 1999 óta a pest megyei székhelyő ipar szerkezetében jelentıs átrendezıdés ment végbe a termelési adatok alapján: a gépipar részaránya 29%-ról 55,9%-ra nıtt. Ennek oka két vállalat (IBM, Samsung) betelepülése, ami a gépipari szektor 179%-os növekedését hozta. Az értékesítésbıl az export részaránya 47,6%, Budapest esetében 44,5%, Pest megyében 57,2%, így a régiós átlag elmarad az országostól 59,3%. Az export értékesítés aránya a gépiparban és a textiliparban a legmagasabb. Pest megye iparában a fa, papír, nyomdaipar export aránya is magas. A meghatározó ágazatok közül a vegyipar és különösen az élelmiszeripar elsısorban belföldi piacra termel. A jövıre vonatkozó elemzések kiemelik a környezetvédelemhez főzıdı gazdasági lehetıségeket: az Európai Unió követelményeivel összhangban meghonosításra kerülı nemzetközi környezetvédelmi technológiák 2-3 ezer milliárd forintnyi zöld beruházást jelentenek országos szinten elsısorban a hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás területén. Az Uniós elıírásoknak megfelelı szelektív és újrafeldolgozáson alapuló hulladékkezelés pl. komoly háttériparág kiépülését teszi szükségessé.
Szolgáltatások
A régióban elırehaladott a tercierizáció folyamata: az alkalmazásban álló közel háromnegyede a harmadik szektorban talál munkát. Míg az ellátó jellegő közszolgáltatások (oktatás és egészségügy) területi megoszlása viszonylag egyenletes az országban, a közigazgatás és a magánszolgáltatások erısebben koncentráltak. A pénzügyi tevékenység gazdasági ágban 62%, a szállítás, a posta és távközlés gazdasági ágban 54% a Közép-magyarországi régió részesedése az országban. A régión belül Budapest részesedése 95% ezekben a gazdasági ágakban. Igaz, ezek székhely szerinti adatok, amelyek 12
az országos hálózattal rendelkezı szervezetek (pl. bankok) esetében a többnyire a székhelyül szolgáló fıváros javára torzítanak. A Pest megyei foglalkoztatásban a magán- és közszolgáltatások súlya egyaránt valamelyest az országos átlag alatti. Az ország más térségeihez viszonyítva a legjelentısebb gazdasági ág a kereskedelem-javítás. A nagyszabású logisztikai beruházások módosítják a régió térszerkezetét, erısítik a jó megközelíthetıségő területeket, másrészrıl negatív hatással vannak a vonzáskörzetükben lévı kis területek forgalmára. Egyre erısödı tendencia a különbözı logisztikai központok kialakítása a régióban (pl. Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, Harbor Park, Euro Business Park, East Gate) Az egyéb szolgáltatások közül a régióban található az összes meghatározó pénzintézet székhelye és központja. Szintén itt találhatók a multinacionális könyvvizsgáló és tanácsadó vállalatok, innen látva el az egész országot. Innen irányítják a távközlés koncessziós társaságait, és legtöbb fıt foglalkoztató állami vállalatokat (MÁV, Magyar Posta).
A régióban lévı 34 nagy cégközpont közül 28 Budapesten, 4 Budaörsön (Metro, Spar, Tesco, Pannon GSM) és 1 Fóton (Phoenix Pharma), 1 Törökbálinton (Cora) található. A XXI. század gazdaságföldrajzát a „kreatív helyek” gazdaságföldrajzaként vetítik elıre a kutatók. Kreatív tevékenységek, iparágak közé sorolható pl. a kiadói és nyomdai tevékenység, a számítástechnika, a kutatás-fejlesztés, a gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatások (tanácsadás, tervezés, hirdetés, stb.), a szórakoztató, kulturális és sporttevékenység, filmgyártás (Stern-stúdió – Pomáz, Fóti Multimédia Ipari Park, európai súlyukat növelheti a Közép-dunántúli régióban elhelyezkedı Etyeken tervezett Filmstúdió beruházás). Elemzési célú statisztikai adatok szerint a fıváros részesedése az országos hozzáadott értékbıl éppen ezekben az ágazatokban 50% feletti (a nagykereskedelem és a pénzügyi tevékenység mellett). Az informatikai szektor (helyzetfelmérése folyamatban van) azért érdemel külön is figyelmet, mert középtávon meghatározóvá válhat az új gazdaság, és annak fejlettsége befolyásolja a térségek bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Budapest részesedése országos szinten kiemelkedı: a fıvárosban koncentrálódik az Internet felhasználók és a domain szerverek 70%-a, a számítógépek 50%-a. A régióban összpontosuló szellemi potenciálra alapozva több multinacionális cég (Nokia), bank a régióba telepítette kutatási részlegét, informatikai központját. A legígéretesebbnek tartott hazai internetes cégek vállalkozások is mind fıvárosiak, továbbá több meghatározó informatikai cég (IBM) a régióba (Infópark) helyezte át székhelyét, illetve nemzetközi szoftverszerviz központját (Microsoft). A közszolgáltatások közül a közigazgatás koncentrációja a legmagasabb a régióban, a fıvárosban található országos intézmények nagy száma miatt. Ugyancsak jellemzı a felsıoktatási és az országos egészségügyi intézmények sőrősödése a régióban.
13
Turizmus
A Közép-magyarországi régió kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, a nemzetközi turisztikai folyosó részét képezi, melyeken alapulva az idegenforgalom jelentıségét tekintve a régiók között vezetı szerepet játszik. A természeti és kulturális adottságok mellett az idegenforgalmi infrastruktúra a többi régióhoz képest fejlett, azonban a belsı aránytalanságok (Budapest túlsúlya) meghatározóak. További elıny, hogy a szezonalitás a térségben nem jelentkezik olyan extrém módon, mint pl. a Balaton partján. A Régión keresztül folyó Duna gazdaságilag és ezen belül a turizmus számára is nagy értékhordozó. A Régió nemzetközi vonzerejét Budapest jelenti, míg Fıvároson kívüli területek különbözı (országos, regionális) értékő, vonzerıkkel rendelkeznek. A régió legfontosabb turisztikai területe Budapest, a Dunakanyar, Gödöllı és térsége valamint a Ráckevei Duna-ág. A régió legkisebb területő, 20 települést magában foglaló üdülıkörzete kizárólag a Ráckevei kistérséghez tartozik. Turisztikai értéke a Csepel-sziget mentén végighúzódó Ráckevei- Dunaágra, az üdülıkörzet területét érintı Kiskunsági Nemzeti Parkra és számos kavicsbánya-tóra alapozódik. A terület turisztikai hasznosítása elsısorban a fıvárosi lakosság üdülıövezeteként valósul meg, jelentısebb vendégérkezést kiváltó nemzetközi vonzerıvel nem rendelkezik. Turisztikai központjai, Ráckeve, Délegyháza, Apaj és Kiskunlacháza országos vonzást kiváltó attrakciói a turizmusfejlesztés bázisát jelenthetik.
Társadalmi környezet és humán erıforrás
A Közép-magyarországi régió népességszáma 2003. január 1-én 2.824.754 fı volt, mely az ország népességének 27,8%-át tette ki. Ez a népességkoncentráció országos szinten meghatározó jelentıségő mind a társadalmi, mind a gazdasági folyamatok tekintetében. A régió népességszáma az elmúlt két évtizedben az országos trendeknek megfelelıen csökkent a mértéke azonban a hét régió közül itt volt a legkisebb, különösen az utóbbi öt évben. A tendencia 2006-ig elıreláthatólag tartós marad. A régió népsőrősége – 408 fı/km2 - közel négyszeresen múlja felül az országos átlagot. Ezen belül Budapesten 3274 fı a négyzetkilométerenkénti népességszám, de Pest megye 173 fı/km2-es népsőrősége is másfélszerese az országos átlagnak. A Közép-magyarországi régióban a Ceglédi, a Dabasi, a Nagykátai és a Szobi kistérség népsőrősége 100 fı/km2 alatti, az Aszódi kistérségben 118 fı/km2, míg a Ráckevei kistérségben 219 fı/km2. A 120 fı/km2 feletti népsőrőségő településeken lakók aránya a Ceglédi, a Dabasi, a Nagykátai és a Szobi kistérségben 30-49% közötti, a többi kistérségben 75-99% közötti. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya 1990-ben a Dabasi kistérségben haladta meg az országos átlag kétszeresét, és a Ceglédi és a Szobi kistérségben is 20% felett volt. A lakónépesség a Ceglédi és a Szobi kistérségben csökkent 1990-hez képest. A munkanélküliek aránya a Ceglédi, a Nagykátai és a Szobi kistérségben a legmagasabb, de sehol nem éri el az országos átlagot (6,2%). A rendszerváltást megelızıen a régión belüli homogenitás volt megfigyelhetı a népességfogyás ütemének tekintetében. A kilencvenes években meginduló régión belüli és régiók közötti népességmozgások – elsısorban a szuburbanizációs folyamatok – területileg differenciált népességszám változást indukáltak. 14
A fıváros népessége változatlan ütemben csökkent, míg Pest megyében a fogyás lelassult, és elindult a népesség gyarapodása, elsısorban az agglomerációs településekbe történı költözéseknek köszönhetıen. A jövıben Budapesten várhatóan tovább folytatódik a népesség átlagost meghaladó ütemő csökkenése, melyet a bevándorlás csak részben tud ellensúlyozni. Az agglomerációban a jövıben a jelenleginél mérsékeltebb ütemő népességnövekedés lesz megfigyelhetı. A nyolcvanas évek közepén a régió még erıteljes vándorlási többlete mára mérséklıdött, a migráció azonban továbbra is pozitív egyenlegő (2,9‰), a mobilitás mértéke azonban a rendszerváltás óta növekedett. A küldı területek közül legjellemzıbb az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régió. A régión belüli vándorlás sokkal inkább jellemzı, domináns a fıvárosból az agglomeráció irányába történı, a szuburbanizációhoz köthetı mozgás (elsısorban a Budaörsi, Dunakeszi, Gödöllıi, Pilisvörösvári, Ráckevei, és Szentendrei kistérségek irányába). Pest megye, elsısorban az agglomeráció vándorlási többlete ennek megfelelıen kiugróan magas (2002-ben 15,1‰), amit kétharmad részben a fıvárosból kiköltözık biztosítanak. Más uniós nagyvárosok tapasztalatai alapján a tendencia a szuburbanizáció tekintetében is tartós maradhat. A lakosság korösszetétele kedvezıtlen, a demográfiai viszonyokra általánosan jellemzı kettısség itt is megfigyelhetı. Az idıskorú népesség arányát a gyermeknépesség százalékában kifejezı öregedési index a régióban a legmagasabb (149,5%). Különösen kedvezıtlen mutatókkal jellemezhetı a fıváros, ahol 89%-kal több idıskorú él, mint gyermekkorú. Pest megyében, a pozitív vándorlási egyenleggel összefüggésben az idıskorúak aránya viszonylag alacsony, a gyermekeké pedig nagy, így az öregedési index országosan az egyik legkedvezıbb. A lakosság korösszetétele alapján a következı programozási idıszak kezdetére a fıvárosi lakosság további „elöregedése” prognosztizálható.
Iskolai végzettség
Iskolai végzettség szempontjából a Közép-magyarországi régió igen elıkelı helyet foglal el az országban A régióra jellemzı - az országos átlagokat minden esetben felülmúló végzettségi arányok egyértelmően a fıváros jelenlétének köszönhetık. Kiemelkedı pozícióval rendelkezik a fıváros a közép- és felsıfokú végzettségőek tekintetében: a 18 évesnél idısebb népesség 48,8%-a végzett középiskolát (ez az érték országosan: 38,8%), a felsıfokú végzettségőek aránya közel kétszerese az országos átlagnak (25%). Pest megye lakossága iskolai végzettség tekintetében az országos átlaghoz áll közelebb, sıt a felsıfokú végzettségőek aránya elmarad az országostól is. A régió átlagában a képzettségi mutatók javulása prognosztizálható, hiszen a felsıfokú intézmények hallgatóinak száma folyamatosan növekszik, ami azonban nem minden esetben követi a tényleges munkaerı-piaci igényeket.
Oktatási intézmények
A felsıoktatásban az elmúlt évtizedben közel megháromszorozódott a hallgatók száma. A régió, ezen belül Budapest egyértelmően az ország felsıfokú oktatási központja. Több mint 92 ezer diák tanul nappali tagozaton a régió 32 felsıoktatási intézményében Ez azt jelenti, hogy az ország diplomásainak 48%-át a régió adja. A felsıoktatási intézmények száma 199915
hez képest ugyan csökkent, viszont a régió részesedése a hallgatók számából nıtt. Pest megye három intézményében közel 11 ezer nappali tagozatos hallgató tanul. A régió egyetemeire, fıiskoláira az egész országból érkeznek diákok, a Budapesten tanulók kb. fele budapesti. Vannak olyan felsıoktatási intézmények - mővészeti, sport, vallási - amelyek szinte csak Budapesten mőködnek, máshol az országban nehéz ilyen képesítéshez jutni. Ezek mellett a mőszaki és közgazdasági képzésben játszik a fıváros kiemelkedı szerepet. A felsıoktatás centralizálódása mellett érzékelhetı a decentralizáció folyamata is, hiszen Gödöllı és Pilisvörösvár mellett Vác is törekszik felsıoktatási szerepkör kialakítására.
Kultúra
Az országon és a Közép-magyarországi régión belül Budapest hagyományosan kulturális központ. Tükrözıdik mindez a kulturális intézmények, színházak, mozik, kiállító termek, múzeumok relatíve magas számában. Az 1990-es évek tendenciái a kulturális szolgáltatás kínálatának és igénybevételének alakulásában rendkívül negatívak országosan, regionálisan és a fıvárosban egyaránt. Budapesten a könyvtárak száma az elmúlt húsz évben 24%-kal, Pest megyében 50%-kal csökkent, 2000-tıl kezdıdıen azonban lassú növekedés volt tapasztalható. Jóllehet a kiállítóhelységek száma emelkedett, a kiállítások száma, és különösen a látogatók száma csökkent Budapesten és Pest megyében is. A kulturális szolgáltatások igénybevételének ismert mutatója a színházba járók száma, amely hasonlóan negatív tendenciát tükröz: 1980-2002 között Budapesten (ami a régió számára igazán meghatározó) 3,8 millióról 2,2 millióra csökkent. Ez a tendencia kis mértékben javul, 2003-ban 2,3-%-kal nıtt színházba járók száma, az elızı év ugyanezen idıszakához képest (2,238millióról 2,290 millióra). A lakosság jövedelmi viszonyainak, illetve a képzettségi mutatók függvényében ez a kedvezı tendencia fennmaradhat. A fenti jelenség számos tényezıvel magyarázható: többek között a kulturális szolgáltatások árának emelkedésével, a fogyasztói szokások (otthoni videózás, több csatornás televíziózás elterjedése, stb.) és életmód változásával, a kulturális események PR-jának, a kultúratámogatás, mint stratégiai cél visszaszorulásával a kiemelt állami feladatok közül. Az országos jelenség különösen a kulturális központ szerepet játszó Budapestet sújtja.
Egészségügyi ellátás
Az egészségügyi ellátásban is megjelenik a térségi centrum-periféria viszony. Budapest kimagasló egészségügyi ellátottságának köszönhetıen a Közép-magyarországi régió mutatói országos viszonylatban az elsı helyen állnak, azonban Pest megye alul marad a megyék közötti összehasonlításban. Példaértékő együttmőködésrıl lehet számot adni Pest megye és Budapest egészségügyi ellátását biztosító intézményei között, hiszen a pest megyei betegek ellátását egyes speciális szakterületeken (pl.: idegsebészet, szívsebészet, onkológiai ellátás) a fıváros intézményei biztosítják. Budapest bonyolult és méreteiben az ország legnagyobb egészségügyi ellátó rendszerét adja. Speciális helyzete az ellátás elkülönülı szintjeinek tulajdonítható, a térségben jelen vannak az országos intézmények, az egyetemi klinikák, a különbözı fenntartású rendszerben (önkormányzati, magán, vegyes tulajdonú) mőködı szakrendelık, kórházak és 16
alapellátást biztosító intézmények, mely szintek között a konkurenciaharc és a kooperáció egyaránt mőködik. Az állandósult finanszírozási gondok és az intézményeket fenntartó, tulajdonos önkormányzatok nehéz anyagi helyzete ellenére számos beruházás folytatódott, illetve fejezıdött be az elmúlt évben. A rekonstrukciós munkálatokra, gép-mőszerpark fejlesztésekre, cserére, intézményi komfortosításra részben önkormányzati hozzájárulásból részben pályázat úton vontak be forrásokat. Pest megyében például 2003-ban befejezıdött a Törökbálinti Tüdıgyógyintézet, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház rekonstrukciója, a Vecsési Egészségügyi Szolgálat épületének komfortosítása. A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház (Kistarcsa) a 2000ben elnyert 1,7 milliárd Ft összegő címzett állami támogatásból (az összeg tartalmazza Pest Megye Önkormányzat önrészét is) 2004. évben fejezte be nagyszabású rekonstrukciós munkálatait. Ennek keretében felújításra került többek között a központi mőtı és a betegek célirányos ellátása érdekében egy új Sürgısségi Betegfelvételi Részleg épült. A tudománytechnológia fejlıdésével lépést tartó korszerő berendezések, gépek beszerzése még így sem biztosított, óriási gondot jelent a mőszerpark elavultsága, esetleges hiányossága. A kötelezıen bevezetett számítógépes adatnyilvántartás zökkenımentes mőködését megnehezíti az elavult géppark, illetve gondot okoz, hogy egyes gépek nincsenek hálózatra kötve. A fekvıbeteg ellátást a régióban 2003-ban 26.095 kórházi ágy biztosította, ebbıl Pest megyében 3.575, Budapesten 22.520 mőködött (Budapest mutatói az országos átlag csaknem 30%-a, ugyanez az adat a régióra nézve 33%. Ez országos viszonylatban nézve kiemelkedı teljesítmény, különösen, hogy az egészségügyi ellátás elmúlt éveinek jellemzıje volt a kórházi ágyszám leépítése, (országos szinten 1999. évre az 1970. évi szint alá süllyedt) 1998 óta a kórházi ágyszám leépítés a régióban volt a legnagyobb mértékő (5,7 százalék). A járóbeteg szakrendelések feladatellátását 2003-ban Pest megyében heti 21.281, Budapesten heti 96.809 munkaórában biztosították a szakorvosok. A régió összesített mutatói az országos átlag közel 37%-át adják. Több szakorvosi rendelıintézetre jellemzı a minimumfeltételeket alig biztosító építészeti körülmények, a szakrendelések zsúfoltsága, de pozitív példaként említhetı, hogy a szőkös építészeti feltételek ellenére egyes intézetek bıvítették ellátandó szakfeladataikat.
Lakásellátottság
A lakásellátottságot regionális összehasonlításban vizsgálva a régió az elsı helyen áll. Ezen belül a fıváros, a száz lakásra jutó lakos mutatójának tekintetében az elsı (204), míg Pest megye az utolsó (275). Új lakások építése terén 1999 évi mélypont után (országosan 19 ezer lakás épült, ennek 35%-a a Közép-magyarországi régióban) a kedvezményes kamatozású hitelek következtében az évente épített lakások száma közel a duplájára emelkedett, vagyis a vizsgált mutató értéke csökkent. A lakáshelyzet régión belüli egyenlıtlensége, elsısorban a fıváros-megye viszonyban szembetőnı, melyet tovább erısít a szuburbanizációs folyamat. A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma jól jelzi ezt a folyamatot: a legmagasabb értékkel rendelkezı Pilisvörösvári és a legalacsonyabb értékkel jellemezhetı Szobi kistérségé között tízszeres a különbség. Az épített új lakások többsége jó minıségő, összkomfortos,
17
mindeközben a meglévı lakásállomány minıségi színvonala leromlik, koncentráltan érintve a fıváros régi építéső belvárosi tömbjeit és lakótelepeit. Az új lakóingatlanok számának növekedése Budapesten csökkent (-2,5%), Pest megyében nıtt (+14%) 2003-ban. A jövıre vonatkozó építıipari, ingatlanpiaci elemzések szerint robbanásszerő növekedés nem várható ebben a szektorban a közeljövıben.
1.3. A kistérség térszerkezeti és fejlettségi pozíciója A térszerkezet egy adott természetföldrajzi környezet bázisán, a hosszú távú történeti folyamatok, a gazdasági, társadalmi, politikai fejlıdés, a folyamatosan változó társadalmi, ágazati, területi munkamegosztás talán legsajátosabb lenyomata és szintetizálója, egyben a további fejlıdés és fejlesztés egyik legmerevebb kerete és általános feltételrendszere. A térszerkezet részben megjeleníti azt, ahogyan a különbözı jelenségek a térben (illetve a különbözı jellegő egységeiben, megnyilvánulási kereteiben) eloszlanak, s kifejezi azt is, hogy az adott területi szint, egység, milyen mértékben, arányban fogadja be az adott természeti, gazdasági, társadalmi stb. jelenséget.
A természetföldrajzi környezet egyéni emberi történeti mércével mérve viszonylag keveset változik. A történetileg kialakult gazdasági, infrastrukturális, települési és településhálózati struktúrák jelentıs stabilitással rendelkeznek, ugyanakkor egyes struktúraelemek (pl. a települések közigazgatási jogállása, a közigazgatási területbeosztás) rövid idı alatt is újrarendezhetık. A településhálózat különbözı nagyságú, funkciójú települések szövete, melynek csomópontjait az általában nagyobb népességszámú, a társadalmi, gazdasági, területi munkamegosztásban meghatározó pozíciókkal rendelkezı, funkcionális értelemben városi jellegő települések jelentik. A térszerkezetben különbözı jellegő (formális, funkcionális, statisztikai, közigazgatási, stb.) hálózati elemek vannak jelen. A maguk rendszerében mindegyiknek megvan a jelentısége és fontossága.
1.3.1. Térszerkezeti és területi adottságok, a kistérség fekvése Pest-megye országos térszerkezetben elfoglalt speciális szerepét az országos jelentıségő fı közlekedési tengelyek nyújtotta kapcsolatokon túl a szomszédos megyék illetve tájak irányába ható több tradicionális kapcsolódási pont és zóna megléte biztosítja (Cegléd-NagykırösKecskemét, Abony-Szolnok, Gödöllı-Aszód-Hatvan, Pilis-völgy települései – Dorog Esztergom, Vác - Börzsöny-Cserhát falvai). Pest megye térszerkezetében jellemzı kettısség figyelhetı meg. A Budapesti Agglomeráció az ország közlekedési hálózata - részben az európai fı forgalmi irányokra szervezıdı sugárirányú elmeinek kiindulópontjaként, a gazdaság strukturális jellege és aktivitásának magas szintje, szellemi potenciálja révén, az új vállalkozások, a külföldi tıkebefektetések irányultsága alapján az ország térszerkezetének kiemelt fontosságú része.
18
Az agglomerációs övezettıl távolodva a térszerkezet lazább, kevésbé strukturált, a településhálózat ritkább, kisebb mértékben differenciált, és a térségszervezı központoknak egy része már a szomszédos megyék területére esik. Az agglomeráció területérıl sugárirányban kiinduló fı közlekedési tengelyek a megye alföldi részein a térben kiterjednek, egymástól eltávolodnak, és a megfelelı transzverzális elemek hiánya miatt – regionális szerepük mellett - helyi, térségi szervezı és fejlesztı hatásuk kevésbé jelentıs. A fıváros központi jellege meghatározza a gazdaság struktúráját, az innováció magterületeinek elhelyezkedését, a népesség területi megoszlását is. A megye népességének több mint fele az agglomerációs övezetben él. A fıközlekedési utak, vasútvonalak mentén kialakult urbanizációs sávokban, ahol a települések ezekre a tengelyekre felfőzıdve helyezkednek el, szintén nagyobb a népesség koncentrációja és a gazdaság fejlıdésének mértéke is gyorsabb ütemő az átlagosnál. Ebbıl a sajátosságból adódóan Pest megyében az ország egészének fejlıdését is befolyásoló dinamikusan fejlıdı térségek, illetve jórészt elöregedı kis- és aprófalvas, periférikus területek is megtalálhatóak. A Ráckevei kistérséget 20 település alkotja - Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony, Tököl. A kistérséggel a fıváros XXI. és XXIII. kerülete szomszédos. A kistérség a Közép-Magyarországi régió déli részén, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág környékén elhelyezkedı településeket foglalja magába. A kistérség az ország geometriai középpontjához valamint népességi súlypontjához is meglehetısen közel fekszik, mindezeknél azonban markánsabban határozza meg fejlıdésének útját az egypólusú Magyarország fıvárosának közelsége. Jogállását tekintve a Budapesti Agglomerációba tartozik a kistérség 9 települése, melyek a következık: Délegyháza, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Majosháza, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony és Tököl . A kistérség déli területei nem kapcsolódnak olyan erısen az agglomerációba, melynek oka leginkább a közlekedési kapcsolatok dél felé való egyre nagyobb gyengülésében keresendı. A kistérség egésze Budapest vonzáskörzetébe sorolható.
A Budapesti Agglomeráció néhány jellemzıje: A Budapesti Agglomeráció a fıvárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló – múltjában, jelenében és jövıjében – egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. Budapest és agglomerációja Közép-Európa legnagyobb monocentrikus népességi, termelési, szellemi koncentrációja. Ebben a térségben, az ország területének mindössze 2,7%-án él a magyar népesség több mint negyede és itt termelıdik a nemzeti jövedelem mintegy 40%-a. Budapest és agglomerációja a nemzetközi piaci folyosók csomópontja. A közlekedési kapcsolatok (vasúti-, közúti-, légi-, vízi-közlekedés) fejlesztése, a tágan értelmezett logisztikai funkciók (személy-, anyag, energia, információ-szállítás), a turizmus (üzleti utak, konferencia-turizmus, gyógyturizmus) fejlesztése nagy lehetıségeket rejt magában. Az agglomeráció a Közép-Magyarországi Régió magterülete, a magyar térszerkezet sajátos eleme. Az agglomeráció az ország egyik legintenzívebben hasznosított, így leginkább terhelt
19
területe is, ezért csak koordinált fejlesztéssel és összehangolt tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezetben is felértékelıdı központi szerepkörébıl fakadó kihívásoknak. Ennek az elvárásnak próbál megfelelni a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve. Alapvetı célkitőzés, hogy Budapest, agglomerációjával harmonikus együttmőködésben, nemzetközi gazdasági, kereskedelmi-pénzügyi, szellemi-innovációs és kulturális-turisztikai szerepköre révén a közép-európai térség meghatározó központja, a Kárpát-medence gazdasági centruma, logisztikai és gazdaságszervezési funkciói révén pedig a Balkán térségének gazdasági értelemben vett kapuja legyen. Cél továbbá, hogy az ország többi térségével szerves, a fejlıdést továbbáramoltatni képes, munkamegosztáson alapuló kapcsolatokat ápoljon. A térszerkezet folyamatos torzulásának lehetünk tanúi az egész agglomeráció területén, mely a Ráckevei kistérség északi területeire is jellemzı, ami abban testesül meg, hogy a Budapest központi részeiben lakó népesség száma fogy, az agglomeráció településeinek népessége pedig erıteljesen növekszik. Azokon a kertvárosias, falusias lakóterületeken, ahol a telkek méretét nem korlátozzák, alacsony beépítési sőrőség alakul ki, így nem érvényesül a területekkel való hatékony gazdálkodás elve. A nagy kiterjedéső, de kis beépítési sőrőségő településeken rendkívül költséges az úthálózat, a közszolgáltatások kiépítése és üzemeltetése, a gazdaságos tömegközlekedés kialakítása szinte megoldhatatlan problémákat vet fel. ( Az agglomerációs folyamat egyik gátja éppen a közlekedési idı növekedése, az egyes szolgáltatások hiánya, a több személygépkocsi fenntartásának szükségessége. )
A kistérség északi része rendkívül kedvezı közlekedésföldrajzi helyzetben van, ezáltal könnyen rákapcsolódhat a nemzetközi forgalomban is jelentıs tranzitútvonalakra. (M0-ás autópálya) A központi régióban a népesség, az emberi erıforrások, a gazdasági szereplık, a mőszaki infrastruktúra és a kulturális örökség koncentráltsága biztosítja a belsı erıforrásokat, ezáltal ki emelkedik az ország többi régiójának sorából. A régió számára nagyon fontos az az élet minden területére kiterjedı kapcsolatrendszer, amely Budapesthez főzi. Ez a kötıdés különösen fontos a 80 településbıl álló agglomerációs övezet számára, mely a kistérség északi részére terjed ki. A fıváros közelsége sajátos, egyedülálló helyzetet teremt, mely minden területen, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt meghatározó. A térséget északról a fıváros, északnyugatról a Budaörsi kistérség, nyugatról az Ercsi és Adonyi kistérség, délnyugatról a Dunaújvárosi kistérség, keletrıl pedig a Gyáli és Kunszentmiklósi kistérség határolja.
20
2. Gazdasági bázis 2.1. Gazdaságszerkezeti jellemzık A rendszerváltás után az agglomeráció gazdaságában dinamikus átstrukturálódás folyamata ment végbe. Budapest már az 1990-es évek elején túljutott a szerkezeti változáson, az agglomerációban – amelynek egy része a ráckevei kistérségben található – 1994 és 1997 között ment végbe ez a változás. Az ipar, kereskedelem, turizmus elıtérbe került, míg a mezıgazdasági ágazat visszaesett, valamint fontossá vált a külföldi tulajdon a tulajdonosi szerkezetben. A Ráckevei kistérség északi és déli része eltérı sajátosságokat mutat. Az északi települések döntıen ipari tevékenységgel jellemezhetıek, míg a déli településeken a szolgáltató ipar, turizmus, és a mezıgazdaság a domináns vállalkozói tevékenység. Az ipari parkok kialakítása az M0 körgyőrő, és az 51-es út elkerülı szakaszának megépítése után kezdıdött meg, ma már számos termelı és logisztikai cég található itt. Ezek a zöldmezıs ipari parkok többsége már betelt, számos multinacionális cég telepedett meg itt, növelve ezzel az érintett települések gazdasági erejét. A betelepült cégek munkahelyeket és infrastruktúrát teremtettek, az önkormányzatoknak jelentıs iparőzési adóból származó bevételt jelentenek. Az egy fıre jutó külföldi mőködı tıke beruházások tekintetében a ráckevei kistérség az elsı ötben van a kistérségek rangsorában. 1. táblázat: Mőködı vállalkozások ágazati megoszlása települési bontásban, a Ráckevei kistérségben (%) 2006 Megnevezés Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kiskunlacháza Lórév Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl Átlagos vállalkozás szám:
Ipar
Építıipar
8 11 9 10 11 8 9 12 12 13 9 10 13 10 6 6 8 14 12 10
8 13 13 11 11 13 15 13 4 15 12 13 16 13 13 16 9 15 10 12
Mezıg. 11 7 3 9 2 3 2 6 20 4 8 4 6 8 1 3 2 4 3 3
9
12
3
Szállítás, raktározás 5 12 4 6 5 6 6 7 4 5 4 6 6 8 8 4 5 4 5 5
Keresk., jav. 13 17 22 23 21 20 19 21 24 18 26 18 17 17 24 17 21 20 22 17
Ingatlanügyek, gazd-i szolg. 33 28 32 23 34 31 32 26 12 29 20 31 24 25 31 31 37 26 32 35
Szállásh,szolg. 8 3 6 7 4 4 5 5 4 4 8 3 8 4 4 7 4 3 5 5
6
20
33
4
21
A mőködı vállalkozások ágazati szintő megoszlásának települési szintő adataiból látszik, hogy a településeken belüli gazdaság szerkezete eltér a kistérségi átlagtól. A primer (a természet elsıdleges nyersanyagainak kitermelésével foglalkozó) szektor aránya a déli településeken (Apaj, Áporka, Dömsöd, Lórév, Makád) magas a kistérségi átlaghoz viszonyítva, illetve Szigetcsépen, ami a kistérség középsı övezetéhet tartozik, itt ezt a magas arányt a tradicionális bortermeléssel magyarázhatjuk. Áporkán található Közép-Európa legnagyobb gombatermesztıje a Bio-Fungi Kft., amely kb. 40-50 fıt foglalkoztat, fıleg a környékbeli településekrıl. A mezıgazdasági ágazat egyes településeken (pl. Szigethalmon) szinte meg sem jelenik. Az ipari tevékenységek (szekunder szektor) aránya a kistérségi 21%-os átlagtól két déli településen marad el, Apajon és Lóréven (16-16%). Ennek oka mindkét településen a rossz infrastruktúra, Apajon a természetvédelmi terület közelsége, továbbá a hagyományos mezıgazdasági múlt. Lóréven is a tradicionális mezıgazdasági múlt mellett további akadálya az ipar betelepülésének, hogy a település védett vízbázison fekszik, és ez nagyban meghatározza a befogadható ipari tevékenységet. A kistérségi átlagon felül iparral rendelkezı települések Majosháza (28%), ahová az utóbbi években települt több jelentıs ipari vállalkozás pl. ABeton-Viacolor Térkı Rt., vagy a SwUmwelttechnik Magyarország. Szigetbecsén és Szigetújfalun egyaránt 29%-29% az ipar aránya. Továbbá viszonylag magas Kiskunlacházán 25% és Halásztelken 24% ezek a települések mind a kistérség középsı-déli részén helyezkednek el. Szigethalom esetében látható, hogy a korábban domináns környékbeli ipartelepek számára beszállítással foglalkozó kisipar megszőnése után a hangsúly eltolódott a kereskedelem irányába. Az iparon belüli részesedést tekintve látható, hogy az építıipari vállalkozások több mint kétszeres aránnyal vannak jelen a városban, ennek oka a nagyfokú bevándorlás következtében épülı lakások. A harmadik, szolgáltató szektort elemezve azt láthatjuk, hogy a kistérségi átlaghoz (76%) képest a kistérség déli, illetve középsı-déli településein alacsonyabb a szolgáltató vállalkozások aránya. A Csepel-sziget két déli szélén fekvı településeken: Lórév (64%), Makád (71%) a szolgáltató szektor részesedése. Ennek oka a kedvezıtlen regionális helyzet, kvázi zsáktelepülések, tehát egyirányú a közlekedés Budapest felé, hosszú menetidı, rossz úthálózat, amely nem párosul megfelelı színvonalú tömegközlekedéssel. A szigeten kívüli déli települések szintén alacsony szolgáltató szektor béli részesedét tudhatnak magukénak. Apaj (73%), Dömsöd (70%), Kiskunlacháza (69%) Áporka (69%) települések szintén a kistérség periférikus részéhez tartoznak, ahova, már nem ér el a fıváros környékét érintı dinamikus fejlıdés. A kistérség középsı-déli része a harmadik csoport ahol alacsonyabb a szolgáltató szektor részesedése: Majosháza (68%), Szigetbecse (65%), Szigetcsép (69%) és Szigetújfalu (68%) hasonlóan a déli részhez, még nem ért el az agglomerációs fejlıdés, és az ezáltal növekvı népességszámmal együtt megjelenı nagyszámú fizetıképes kereslet. A tercier szektor igazán magas arányát csak Szigethalom (80%), és Szigetszentmiklóson (82%) találjuk, a többi település nagyjából a kistérségi átlagot tükrözi. Átlagon felüli az ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozások aránya az agglomeráció legnagyobb városaiban (Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Tököl) ez a beáramló népesség, és az ezzel együtt járó lakásépítési kedv növekedésének köszönhetı.
22
A fıvárosi agglomeráció déli részén egyre több győjtı-elosztó, logisztikai, kereskedelmi vállalkozás létesült. Dunaharaszti, mint az agglomeráció déli városa jelentıs szerepet kapott ebben az ágazatban, és jelentısé vált a logisztikai ágazat szerepe a városban. Ebben fontos szerepe volt az M0 autóút, és az 51-es fıút Dunaharasztit és Taksonyt elkerülı szakasz megépülésének. Ekkor jelentıs külföldi tıkével alapított vállalatok települtek ide: Coca-Cola Beverages Kft., Man Kft., Schwarzmüller Kft., Wincanton, stb. 2008. évben a Dunaharaszti Ipari és Logisztikai Park elnyerte az ipari park címet. A dunavarsányi ipari park 2002-ben nyerte el az ipari park címet, 90 hektáron terül el, legfontosabb vállalkozása az IBIDEN, amely térségi jelentıségő, s közel 1000 fıt foglakoztat. A Ráckevén mőködı ipari park 1998-ban nyerte el az ipari park címet, azonban a város egyik legfontosabb vállalkozása, a Korax-Gépgyár Kft. nem itt található. Szigetszentmiklóson két ipari park mőködik: az 1996-ban alapított és 2000-ben ipari park címert nyert Leshegyi Innovációs Központ és Ipari Park, ahol fıleg logisztikai cégek telepedtek meg, de gyártó és kereskedelmi cégek is megtalálhatóak. A Leshegyi Ipari park lényegében teljesen megtelt. A város második ipari parkja az ÁTI-Sziget Ipari Park, amely 2002-ben nyerte el az ipari park címet. Ezen a területen a volt Csepeli Autógyár mőködött, tehát az infrastruktúra és az épületek adottak voltak, így barnamezıs beruházások révén települnek meg a cégek. Itt is a logisztika a jellemzıbb, de ipari termelés is folyik több csarnokban. Tököl Airport Ipari Park 1998-ban nyerte el az ipari park címet, a térségben az egyetlen ipari park, amely légi illetve kötött pályás szállítási lehetıséget is biztosít. Az ipari parkokban található cégek jelentıs munkaerı felvevık, a helyi lakosság mellett a környék településeirıl jelentıs az ingázók száma ezekbe a cégekbe.
Szállásh,szolg. 4%
Egyéb szolg. 13%
Ipar 9%
Építıipar 12% Mezıg. 3% Szállítás, raktározás 6%
Ingatlanügyek, gazd-i szolg. 33%
Forrás: KSH-T-STAR, 2006
Keresk., jav. 20%
1. ábra: Mőködı vállalkozások ágazati megoszlása a Ráckevei kistérségben (2006)
Miként azt az adatainkból is látjuk a Ráckevei kistérségben a vállalkozások többsége (76%) szolgáltató jellegő. Az ipari tevékenység viszonylag magas (21%), amibıl az építıiparnak 12%-os részesedése van, ami azt mutatja, hogy az iparon belül minden második vállalkozás építıiparral foglalkozik. A mezıgazdasági jellegő vállalkozások aránya mindössze 3%. A tercier szektoron belüli megoszlás a legnagyobb hányadot az ingatlanügyekkel, gazdasági
23
szolgáltatással foglalkozó cégek arány a legnagyobb, ez a tevékenység az összes vállalkozási forma arányán belül is magas, egyharmada (33%). Kereskedelem, javítás 20%-os arányt képvisel, majd ezek után következnek a szálláshely szolgáltatás, és az egyéb tevékenységek. A statisztikai adatokból látszik, hogy a ráckevei kistérség a közép-magyarországi átlagot tükrözi, miszerint a szolgáltató jellegő vállalkozások 80% körüli arányt képviselnek, az ipar kb. 20%, és a mezıgazdaság néhány százalékos aránnyal van jelen a közép-magyarországi kistérségekben. A térségben a megyei átlagnál nagyobb súllyal vannak jelen a mezıgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, a bányászat, feldolgozóipar valamint a logisztika területén tevékenykedı vállalatok. Összességében elmondható, hogy a vállalkozások ágazati megoszlása tükrözi a kistérség többarcúságát, miszerint az északi agglomerációs településeken a szolgáltató ágazat fejlettebb, ezen a részen található a kistérség ipari parkjának a többsége. Ezzel szemben a déli településeken a mezıgazdaság a domináns ágazat, a kistérség köztes részén pedig az ipari szektor a domináns, s a szolgáltatások nem kerültek még elıtérbe.
2.2. Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás 2. táblázat: Gazdasági szervezetek száma a Ráckevei kistérségben 2007 (db) Mőködı Mőködı Mőködı Mőködı korlátolt gazdasági egyéni betéti felelısségő Mőködı szervezetek vállalkozások társaságok társaságok részvénytársaságok száma Megnevezés száma száma száma száma összesen Apaj 29 17 22 0 68 Áporka 41 30 26 na 100* Délegyháza 70 68 78 0 216 Dömsöd 364 91 90 na 545* Dunaharaszti 856 651 937 45 2444 Dunavarsány 183 137 221 9 550 Halásztelek 380 275 334 na 989* Kiskunlacháza 32 17 22 1 72 Lórév 14 3 11 na 28* Majosháza 30 16 18 0 64 Makád 40 20 14 na 74* Ráckeve 620 247 220 na 1087* Szigetbecse 41 18 36 3 98 Szigetcsép 123 31 48 na 202* Szigethalom 774 356 347 na 1477* Szigetszentmárton 65 43 71 3 182 Szigetszentmiklós 1 999 967 1 219 na 4 185* Szigetújfalu 99 42 39 3 183 Taksony 380 176 162 na 718* Tököl 513 204 256 na 973* Összesen: 6 653 3 409 4 171 64 14 255* *Az adatok a Mőködı részvénytársaságok száma nélkül értendık
Forrás: KSH T-Star
24
A meglévı adatokból látható, hogy az átlagos növekedés kb. 30%-os, ezzel szemben néhány településen dinamikusabb növekedés tapasztalható a mőködı vállalkozások számában. Szigetszentmiklóson megközelítıleg 60%-os növekedés zajlott le az elmúlt hat évben, ami mesze meghaladja mind az országos, mind a megyei értékeket, és az agglomeráció városainak adatait is. Szigetszentmiklós az ország tíz legdinamikusabban fejlıdı települése közé tartozik az országos átlag alapján. A városban fıszereplık a kis-, és középvállalkozások, de meghatározó szerep jut a mikro vállalkozásoknak is. Dunaharasztin a mőködı részvénytársaságok számában látható dinamikus növekedés, míg 2001-ben 4, addig 2007-ben 45 részvénytársaság mőködött, ez idı alatt a Kft.-k aránya mindössze háromszorosára növekedett. Szigethalom városában a legnagyobb részben az egyéni vállalkozók, és a betéti társaságok vannak jelen, ezek a vállalkozások mikro- ill, családi vállalkozások. Az elmúlt hat évben jelentısen megemelkedett az egyéni vállalkozások száma (477-rıl 774-re), és a betéti társaságok száma is (209-rıl 356-ra). Majosházán az egyéni vállalkozások, és a betéti társaságok számában is kismértékő csökkenés tapasztalható. Továbbá Kiskunlacházán, és Szigetújfalun hasonló tendencia látható. Valamint Szigetszentmártonban az egyéni vállalkozások száma csökkent kismértékben. Áporkán egy kivételével valamennyi vállalkozás mikro-, illetve kisvállalkozás, vagy ıstermelı.
16000 14 255 14000
12000 10680 10000
2001 2007
8000 6 653 6000
5634 4 171
4000
3 409 2257
1891
2000 Forrás: KSH-T-STAR, Települési önkormányzatok adatszolgáltatása 24
64
0 Mőködı egyéni vállalkozások száma
Mőködı betéti társaságok száma
Mőködı korlátolt felelısségő társaságok száma
Mőködı részvénytársaságok száma
Mőködı gazdasági szervezetek száma összesen
2. ábra: Gazdasági szervezetek száma a Ráckevei kistérségben
A Ráckevei kistérségben a mőködı gazdasági szervezetek száma összesen 14.255, szemben a 2001-es 10.680-nal, ami közel 30%-os növekedés. Jelentıs növekedést látható a korlátolt felelısségő társaságok számában, – ami több mint kétszeresére növekedett – szemben a többi 25
gazdasági formának 1,1-1,3-szoros növekedésével. Megemlítendı, hogy a részvénytársaságokra vonatkozó adatok hiányosak, így az térségi szinten nem értelmezhetı. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számának tekintetében a ráckevei kistérség a megyei szinten a hatodik helyet foglalja el, ami azt mutatja, hogy a fejlettebb kistérségek közé tartozik. A ráckevei kistérségben ezer lakosra 116 regisztrált vállalkozás jut, ami a megyei átlaggal megegyezı (116), viszont alacsonyabb a Közép-Magyarországi Régió (173) és az országos (123) értéknél is. Lényegesen elmarad a Pest megyei legfejlettebb kistérség átlagától (Budaörsi kistérség, 182). Összességben megállapítható, hogy a Ráckevei kistérség dinamikus fejlıdési képet mutat, a vállalkozói aktivitás, és a vállalkozások számának tekintetében.
2.3. Kiskereskedelem, szolgáltatás 3.táblázat: Kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatások száma a Ráckevei kistérségben (db) 2007
Megnevezés Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kiskunlacháza Lórév Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl Összesen:
Vendéglátóhelyek száma 6 2 3 38 101 25 17 24 1 5 7 58 4 10 95 75 182 6 30 42 731
Kiskereskedelmi üzletek Élelmiszer száma jellegő üzletek Ruházati Iparcikk jellegő (gyógyszertárak és áruházak szaküzletek üzletek és nélkül) száma száma áruházak száma 3 2 0 0 3 2 0 1 7 9 0 0 93 29 13 1 458 77 30 8 90 16 4 10 117 36 10 7 14 15 12 10 2 2 0 0 10 4 2 1 5 3 0 0 134 40 13 1 4 5 0 0 6 6 2 2 162 53 10 7 28 9 0 0 549 123 79 23 20 8 1 1 104 28 17 2 59 23 14 22 1 849 490 207 96
Forrás: KSH-T-STAR A Ráckevei kistérségben a kiskereskedelmi üzletek száma a 2000-es években egyenletesen nıtt, azonban a 2007-es adatokból az a tendencia látszik kibontakozni, hogy a kiskereskedelmi üzletek száma csökken. 2007-re Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Szigethalom, és Taksonyban növekszik egyedül ez a szám, ami a növekvı lakosságszámmal magyarázható. A kiskereskedelmi üzletszám csökkenésének másik oka az lehet, hogy megjelennek a településeken a bevásárlóközpontok, élelmiszeráruház-láncok (Auchan, Lidl,
26
Penny Market, Spar, Tesco) amelyek egyrészt saját üzleteikkel, másrészt a bevásárlóközpontban kis üzletek kiadásával koncentráló hatást idéznek elı. Ezáltal a kiskereskedelmi üzletek nem versenyezhetnek ezekkel a multinacionális cégekkel. Ez nem jelenti azt, hogy tömegével szőnnének meg a „kisboltok”, hanem inkább azt, hogy az új lakosok az új városrészeken élık elsısorban vásárlási szokásaik, hagyományaik, megszokásaik hiánya miatt nem igénylik a kismérető üzletek jelenlétét. Miként az adatok is mutatják, az élelmiszer jellegő üzletek száma összességében növekszik, azonban ezt a növekedést az agglomerációs városokban gyarapodó élelmiszerüzletek idézik elı. A ruházati szaküzletek számának növekedésében szintén az agglomerációs városok a hajtóerık, azonban fontos megemlíteni, hogy Dunaharaszti ez alól kivétel, mivel itt csökkent a ruházati szaküzletek száma. A helyi kiskereskedelmet erısíti még a térség három legnagyobb piaca is Dunaharasztin, Ráckevén és Szigethalmon. Ezek a piacok jól ismertek és népszerőek a környezı településeken is. A pest megyei kistérségeket összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a kiskereskedelem tekintetében, a Ráckevei kistérség kiemelkedik a kiskereskedelmi üzletek számában, az élelmiszerüzlet és áruház számában, mind pedig a vendéglátóhelyek számában. 2500
Élelmiszerüzlet és áruház összesen 2000
Ruházati üzlet 1500
Iparcikk jellegő üzlet
1000
Vendéglátóhely 500
Kiskereskedelmi üzlet összesen
Vá Ve ci re se gy há zi
Sz ob i
ai sv ör ös vá ri R ác ke ve Sz i en te nd re i
ag yk át
Pi li
M
on or i
N
yá li G
lı i öd öl
Ér di
G
éd i
i
ab as i D un ak es zi
D
C eg l
ud aö rs
B
A sz
ód i
0
Forrás: KSH 3. ábra: Kiskereskedelmi üzletek száma Pest megye kistérségeiben 2007
27
2.4. Turizmus A kistérség jelentıs üdülıkörzete Budapestnek, legnagyobb vonzereje a Ráckevei-SoroksáriDuna-ág (RSD), a bányatavak és a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP), illetve helyi védettségő területek pl. Dömsöd: Holt-Dunaág; Makád: Holt-Dunaág; Szigetbecse: Holtág; Vesszıskirály réti-mocsár; Szigetújfalu: Ártéri erdı. A Ráckevei Kistérségben mőködik a Csepel-sziget és Környéke Kistérségi Turisztikai Klaszter, amely a turisztikában érdekelt szervezetek, vállalkozások hálózatba szervezıdése által mőködtetett. A Klaszter által fejlesztik a kistérség turizmusát, segítik versenyképességének javulását. Mivel a Kistérségi Turisztikai Klaszter nem önálló jogi, ill. gazdasági szervezet, így a Klasztert a Kék-Duna fejlesztési Ügynökség mőködteti gazdasági társaság formában. A Klaszter tevékenysége a szervezetek hálózattá szervezésén túl a turisztika fejlesztése a térségben, felmérések készítése, kapcsolatépítés felsıoktatási intézményekkel, minıségbiztosítási rendszer kiépítése, közös internetes weboldal üzemeltetése, stb. megemlítendı, hogy a weboldal további fejlesztésre szorul, többek között a települések link alatt még csak Ráckeve városa szerepel. 2008-ban a Kék-Duna Fejlesztési Ügynökség, több vállalkozással és civil szervezettel létrehozta a Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezetét. A szervezetkiépítésre beadott pályázat az elsı elbírálási körön túljutott, jelenleg a második elbírálási fordulóban van. A TDM célja, hogy a Klaszter által hálózatba szervezet turisztikai szervezeteknek a tevékenységét koordinálja, segítse. Így javítva a térség versenyképességét a turisztikai területen.
28
3. táblázat: A Ráckevei kistérség szálláshelyeinek, vendéglátóhelyeinek, és szabadidı-sport lehetıségeinek száma településenként (db) 2006
Megnevezés Szállodák
Vendégházak /Apartmanok
Panziók
Motelek Falusi szálláshelyek Kempingek
Éttermek
Cukrászdák
Mozik
Horgászási lehetıség
Fürdızési lehetıség
Település Kiskunlacháza Ráckeve Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Dömsöd Dunaharaszti Ráckeve Szigetbecse Szigetújfalu Délegyháza Dunaharaszti Ráckeve Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós Dömsöd Kiskunlacháza Délegyháza Dunaharaszti Taksony Dömsöd Dunaharaszti Halásztelek Kiskunlacháza Ráckeve Szigetcsép Szigetszentmárton Dunaharaszti Kiskunlacháza Ráckeve Szigetszentmárton Kiskunlacháza Ráckeve Szigetszentmiklós Délegyháza Dömsöd Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetszentmárton Dunaharaszti Dunavarsány Dömsöd Kiskunlacháza Makád
Egységszám 1 2 1 1 3 1 3 2 1 2 1 3 1 1 2 9 3 2 2 1 2 3 1 5 7 1 2 1 1 3 1 1 2 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1
Összes egységszám 5
10
8
2 12 5
21
6
Összes Férıhely férıhely 60 145 365 50 110 142 180 395 34 11 28 45 80 250 73 20 32 140 140 59 78 19 5000 6200 700 500 190 350 176 1092 200 70 22 116 65
273
4
9
5
29
Lovaglás Egyéb lehetıségek
Ráckeve Szigetbecse Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Dunaharaszti Ráckeve sport Dunaharaszti Ráckeve
2 1 1 1 3 1 3
5
4 4
1
A településsoros adatokból látható, hogy az RSD által érintett települések nagy részén lehetıség van vendégéjszaka eltöltésére, kivétel Tököl, Majosháza, Áporka, Makád, Lórév. Dunaharasztin az északi Duna-part, a Sport-sziget, a Hókony-sziget és a Paradicsom-sziget alkotja a négy, rekreációs és természeti karakterekkel rendelkezı üdülıterületet. Szigetszentmiklóson az egyetlen turisztikai vonzerıt a Ráckevei- Soroksári-Duna jelenti. Az idegenforgalmi részesedése a városnak sokkal kisebb, mint ami az adottságaiból következik; persze megjegyezhetı, hogy az M0 közelségébıl kifolyólag az autóút mellett létesült panziók megemelik ezt az értéket. A természeti környezet mellett az egykor bányatavakként funkcionáló tavak egy része ma már üdülési célokat szolgál. Jelentısebb üdülıterületek és kempingek alakultak ki Délegyházán, Dunavarsányban és Dunaharasztin a bányatavak környékén. Azonban a bányatavak nagy része még rehabilitálásra, kotrásra vár. Délegyházán mőködött az ország elsı nudista strandja, ami ma már nem üzemel. Dunaharasztin található a térség egyetlen kábeles vízisí pályája, az Universum Üdülıcentrumban. Ezek a bányatavak a vízi sportok mellett, a horgász-, és fürdı turizmus számára is lehetıségeket kínálnak. Ráckevén található a térség egyetlen négy csillagos szállodája a Kék-Duna Wellness Hotel. Továbbá még egy szálloda található Ráckevén a konferencia turizmust kiszolgáló Savoyaikastély Hotel, ez a kistérség egyetlen települése ahol két szálloda várja a vendégeket. A városban található meleg viző forrás a helyi élményfürdıt is kiszolgálja, ami a városi turizmus egyik alapja, jelentıs turisztikai vonzerıt jelent. A ráckevei wellness központon és az Aqualand fürdın kívül Szigetszentmiklóson található még wellness központ az Oázis Wellness Park. A térség két wellness központja relatíve kevés, ha figyelembe vesszük, hogy ez a kikapcsolódási forma ma oly népszerő. (Ráckevén a termálvizet 2008 augusztusában gyógyvízzé nyilvánították). Tökölön lovagoltatás, a városi uszoda, táboroztatás, sportcsarnok; a repülıtéren gyorsasági motor és autóverseny valamint a horgászati lehetıségek a turizmus vonzerejei. Ezen kívül Tökölön a BV üdülı szálláshely kiadással is foglalkozik. A térségben nincs kialakult kultúrája a falusi turizmusnak, amit a helyi vezetık a kereslet hiányával, illetve a befektetık érdektelenségével magyaráznak. Azonban egyedi vonzerıt jelentenek a helyi kulturális értékek, a térség változatos kisebbségi összetétele, és e kisebbségek kultúrája, pl. Szerb, Horvát, Sváb, stb. Lóréven mőködik a szerb Nemzeti Színház, ez egyedülálló Magyarországon. A térség kulturális központjaként számon tartott Ráckevén számtalan programot rendeznek évrıl-évre. Az elızıektıl eltérı kikapcsolódási lehetıségeket biztosít a térség déli határán megtalálható Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) ami inkább a „bakancsos” turizmus lehetıségeit biztosítja. Apajon a KNP területén, illetve Szigetbecsén a Duna-parton tanösvény található.
30
A lovas turisztikai lehetıségek is biztosítottak a térségben, pl. Dunaharasztin és Ráckevén. Továbbá Apajon hagyományos csikós-lovas bemutatók vannak, azonban ezek nem megfelelıen reklámozottak és általában szerzıdött utazási irodák által biztosított külföldi vendégek részére tartják. Majosházán probléma a Duna-part teljes beépítettsége, így az üdülıtulajdonosokon kívül szinte használhatatlan a Duna-part. 4. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek és a magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma üdülıkörzetenként, 2007
Település, üdülıkörzet
Férıhely, július 31.
Ráckevei Duna üdülıkörzet Apaj Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Kiskunlacháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Taksony Összesen Ebbıl: város
55 52 150 8 21 6 170 9 – 92 250 74 887 578
Vendég összesen 397 77 1 640 123 87 51 12 498 6 102 786 11 969 2 201 29 937 26 332
Vendégéjszaka
ebbıl: külföldi 12 8 282 7 – – 1 099 – – 21 5 274 37 6 740 6 662
összesen 2 452 446 3 646 741 400 893 20 792 51 203 1 630 20 106 11 276 62 636 45 488
ebbıl: külföldi 12 30 1 050 17 – – 3 060 – – 71 8 334 143 12 717 12 461
A Ráckevei üdülıkörzet településsoros adatait vizsgálva látható, hogy a térség két legnagyobb városában Ráckevén és Szigetszentmiklóson fordult meg 2007-ben a legtöbb vendég. Szigetszentmiklóson található a legnagyobb férıhely kapacitás, ennek ellenére Ráckevén nagyobb volt a vendégszám. A külföldi vendégek számát tekintve Szigetszentmiklóson többen fordultak meg. Jelentıs vendégszám volt még Taksonyban (7,4%) és Dunaharasztin (5,5%), azonban a külföldi vendégek arányát tekintve elmondható, hogy Taksony inkább a belföldi vendégek kedvelt célpontja (külföldi vendégaránya 0,5% Taksonyban, Dunaharasztiban 4,2%). Belföldi vendégek hosszabb távú célpontja volt Apaj a 2007-es évben 397 vendég 2452 vendégéjszakát töltött itt. A kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát tekintve a Ráckevei kistérség a harmadik legkedveltebb célpont a turisták számára. Azonban a magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát figyelembe véve a Ráckevei kistérség a térségi rangsor utolsó harmadában helyezkedik el, ami azt mutatja, hogy a turizmus ezen ága még jelentıs fejlesztése szorul a térségben. A kereskedelmi szállásférıhelyek száma folyamatosa csökkent a megyei adatokat nézve az utóbbi hat évben. A Ráckevei kistérségben egy hullámzó tendencia látható a 2001-es 797-rıl 2004-re 835-re emelkedett a kereskedelmi szállásférıhelyek száma, 2007-re azonban
31
visszaesett 784-ra. Tehát az utóbbi három év adatai a megyei tendenciához való igazodást mutatják. A magánszállásadás-férıhelyek számának alakulása eltér a kereskedelmi szállásférıhelyek számának alakulásától. 2004-re 815-tel emelkedett, majd 2007-re 466-tal visszaesett a magánszállásadás-férıhelyek száma Pest megyében. A Ráckevei kistérségben a megyei tendenciához hasonlóan alakult ez a szám, és megemlítendı, hogy a kereskedelmi szálláshelyek számával is megegyezıen alakultak az adatok. 200 000
180 000
Kersekedelmi szálláshelyen eltöltött éjszakák száma
160 000
140 000
120 000
100 000
80 000 Magánszállás helyen eltöltött éjszakák száma
60 000
40 000
20 000
i
yh áz i
Vá c
re se g Ve
bi Sz o
nd re i
ev ei
nt e Sz e
ri
ác k R
rö sv á
ta i Pi li
sv ö
i
ag yk á
N
M on or
i
G yá li
llı
Ér di
öd ö G
i
i
es z
D un ak
i
di
D ab as
C eg lé
ud aö rs
B
A
sz ód i
0
4. ábra. Eltöltött vendégéjszakák száma Pest megyében 2007. Forrás: KSH
2.5. Önkormányzati gazdálkodás Az önkormányzati gazdálkodás elemzésénél a KSH-T-Star adatbázisára támaszkodtunk a 2001. évi és a 2005. évi adatok tekintetében. A 2007. évi adatokat pedig az önkormányzatok adatszolgáltatásai alapján elemeztük.
32
5. táblázat: Saját folyó bevételek településenként a Ráckevei kistérségben 2001-2005-2007ben (eFt)
Megnevezés Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kiskunlacháza Lórév Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl
Saját folyó Egy fıre jutó bevételek saját folyó 2001 bevétel 2001 (település) (település) 18 930 15 19 21 601 110 408 46 34 197 558 1 419 938 85 1 251 451 216 119 381 17 213 567 25 11 674 38 51 154 44 11 094 8 904 920 102 44 419 33 46 097 19 332 985 25 82 188 44 627 626 25 12 25 328 74 484 13 21 185 831
Saját folyó bevételek 2005 (település) 35 105 66 117 134 131 251 263 2 439 637 364 303 414 191 461 193 13 507 109 590 17 796 462 371 60 877 89 643 435 805 80 820 2 341 970 55 441 274 285 381 165
Saját folyó Egy fıre jutó bevételek saját folyó 2007 bevétel (település) 2007(település) 26 415 21 17 447 15 58 900 20 na na 2 113 613 112 na na 548 226 65 170 478 19 na na 221 387 156 na na na na 12 964 10 123.318 52 211 000 13 54 083 26 2 865 357 93 202 420 98 na na 592 207 59
A 2001. évrıl 2005. évre a saját folyó bevételek minden településen emelkedtek, majd ezt követıen két típus látunk a 2007. évre kialakulni. A kistérség településeinek nagy részén a saját folyó bevételek csökkentek, kivétel ez alól Halásztelek, Majosháza, Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu és Tököl. Tehát a saját folyó bevételt illetıen jelentıs különbség van településenként. Az északi agglomerációs részen jelentıs az iparőzési adóból származó bevétel, ami stabillá teszi ezeknek az önkormányzatoknak a gazdálkodását. A déli részén a kistérségnek azonban jelentısen elmaradnak ezek a bevételek, erıs nagyvállalkozások hiányának révén. Az egy fıre jutó saját folyó bevétel esetében 2001. év és a 2007. év adatait hasonlítottuk össze. Hat település esetében – Áporka, Délegyháza, Kiskunlacháza, Szigetbecse, Szigethalom, és Szigetszentmárton ez az összeg csökkent. Ezek a változások eltérı mértékően, Áporkán 21%-os, Kiskunlacházán 24%-os csökkenés tapasztalható, azonban Szigetbecse településen a harmadára esett vissza ez az összeg, Délegyházán több mint felére, Szigethalom esetében 48%-os a csökkenés, és Szigetszentmárton esetében is 41%-os, ami már nem elhanyagolható. Ennek okait érdemes megvizsgálni, hogy adatfelvételi hiba vagy egyéb tényezı okozta a negatív változást. Szigetújfalu esetében nyolcszoros növekedés látható az adatokból, amely a legnagyobb a kistérségben. Délegyháza esetében is jelentıs a változás, több mint ötszörösére növekedett az egy fıre jutó saját folyó bevétel a településen. Továbbá Majosháza és Szigetszentmiklósnál látható még jelentıs változás, mindkét település esetében
33
mintegy négyszeres a növekedés. A többi település esetében átlagban a duplájára vagy annál kisebb mértékben nıttek az egy fıre jutó saját folyó bevételek. 6. táblázat: Átengedett bevételek településenként a Ráckevei kistérségben 2001-2005-2007ben (eFt)
Megnevezés Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kiskunlacháza Lórév Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl
Átengedett bevételek 2001 (település) 32 799 27 382 52 954 145 477 254 624 119 832 141 825 226 608 12 070 26 116 30 254 227 675 41 227 65 597 271 993 47 642 525 135 60 244 115 300 156 863
Egy fıre jutó átengedett bevételek 2001 (település) 26 25 22 25 15 21 20 26 39 22 23 26 31 27 21 25 21 28 20 18
Átengedett bevételek 2005 (település) 11 047 22 763 56 806 83 749 1 132 936 132 643 188 432 151 378 994 43 807 5 311 194 396 18 275 35 762 123 005 39 097 1 149 417 17 520 121 973 169 589
Átengedett bevételek 2007 (település) na 89 128 96 054 na 580 908 na 317 916 na na na na na 54 622 86.018 678 662 na 730 107 75 573 na 258 420
Egy fıre jutó átengedett bevételek 2007 (település) na 78 32 na 31 na 38 na na na na na 41 36 42 na 24 36 na 26
Az átengedett bevételek Dunaharaszti és Szigetszentmiklós kivételével mindenhol emelkedtek. A legnagyobb mértékő emelkedés a 2005. évrıl 2007. évre Szigethalom esetében történt, ahol közel 5,5-szeresére növekedett az átengedett bevétel mértéke. Szigetújfalun is jelentıs a növekedés, közel 4,5-szeres. Továbbá Áporkán látható még jelentıs, háromszoros növekedés. Az egy fıre jutó átengedett adóbevételek tekintetében a 2007. évre hiányos adataink vannak, a kistérségi települések felérıl rendelkezünk adattal. A meglévı adatok szerint minden településen növekedett a vizsgált hat évben az egy fıre jutó átengedett adóbevétel, azonban a változás mértéke nem egyforma. Áporka esetében láthatjuk a legnagyobb mértékő növekedést, ami több mint háromszoros. A második csoportba azok a települések rendezhetıek, amelyeknél a 2007. évi növekedés mértéke a közel duplája, vagy azt elenyészı mértékben meghaladó a 2001. évinek, ezek: Dunaharaszti, Halásztelek, Szigethalom, tehát kivétel nélkül a dinamikusan fejlıdı agglomerációs városok. A harmadik csoportba pedig azok a települések találhatóak, amelyeknél a növekedés mértéke meg sem közelíti a kétszeres mértéket: Délegyháza, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Tököl. Ez a csoport már vegyesebb képet mutat térbeli elhelyezkedés szempontjából, mivel található
34
benne több agglomerációs település is, de az agglomeráción kívül helyezkedı is, ezért általános következtetést nem lehet levonni ezekbıl az adatokból. A felhalmozási és tıke jellegő bevételek változás két csoportba osztja a településeket. Az elsı ahol csökken: Apaj, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Tököl. Növekvı tendencia a 20052007.éves intervallumban Áporka, Délegyháza, Halásztelek, Majosháza, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós., A harmadik csoportba azok a települések sorolhatók amelyekrıl nincsenek ilyen jellegő adataink, ezek: Dömsöd, Dunavarsány, Lórév, Makád, Ráckeve, Szigetújfalu, Taksony. Az állami hozzájárulások tekintetében a növekvı és csökkenı tendencia mellet találunk egy harmadik csoportot, ahol szinte nem változott az állami hozzájárulások mérték, ebbe a csoportba Apaj, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Szigetszentmárton sorolható. 7. táblázat: Felhalmozási és tıkejellegő bevételek és Állami hozzájárulások és támogatások településenként 2001-2005-2007-ben (eFt)
Megnevezés Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kiskunlacháza Lórév Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl
Felhalmozás Felhalmozás Felhalmozás Állami Állami Állami i és tıke i és tıke i és tıke hozzájáruláso hozzájárulás hozzájáruláso jellegő jellegő jellegő k és ok és k és bevételek bevételek bevételek támogatások támogatások támogatások 2001 2005 2007 2001 2005 2007 (település) (település) (település) (település) (település) (település) 1 543 1 846 1 765 42 805 81 409 79 707 1 098 5 939 61 520 5 591 5 926 na 47 347 10 220 51 746 57 325 117 948 7 446 78 123 57 059 na 254 540 328 242 na 640 122 167 226 134 608 459 266 807 335 797 388 36 961 na 267 876 288 000 na 198 770 109 070 45 798 90 171 129 382 252 589 171 105 85 472 52 529 459 690 807 919 796 617 23 136 144 1 044 na 39 611 45 048 na 6 280 5 415 68 544 25 664 19 243 34 881 1 818 4 934 na 10 431 12 449 na 1 158 173 52 681 na 2 128 947 480 521 na 4 213 5 378 9 022 94 015 199 140 167 892 26 740 13 912 52.000 76 210 149 947 6.953 238 887 77 047 229 000 470 570 600 944 0 9 564
10 273
37 002
56 071
109 881
114 006
158 336 923 13 879 142 109
171 749 10 021 31 886 44 392
254 000 na na 15 682
641 004 70 632 159 101 226 116
1 054 428 151 304 387 590 406 664
1 613 255 84 756 na 480 723
35
A következı táblázatból látható, hogy 2001. évben szinte megegyeznek az önkormányzatok bevételei és kiadásai. Nagyobb mértékő szufficittel Dunaharaszti, Majosháza, Szigetszentmiklós és Szigetbecse rendelkezett. 2007. évben már több település pozitív mérleggel zárta az évet, az elızı idıszakhoz képest, Apaj, és Délegyháza is. Szigetszentmiklóson ellenben deficit látható az év végi egyenlegben. Látható, hogy egyes önkormányzatok költségvetésében ezektıl eltérı tendencia rajzolódik ki. A harmadik csoportba azok sorolhatók, ahol lényegében nincs különbség a bevételek és a kiadások között. A kedvezıbb állami finanszírozás érdekében több település társulási együttmőködést hozott létre intézményeiben. 8. táblázat: Önkormányzatok tárgyévi bevételei és kiadásai településenként a Ráckevei kistérségben 2001-2005-2007-ben Tárgyévi Tárgyévi Tárgyévi Tárgyévi bevételek bevételek kiadások kiadások összesen 2001 összesen 2007 összesen 2001 összesen 2007 Megnevezés (település) (település) (település) (település) 103 847 197 977 104 485 167 619 Apaj na 68 363 na 67 156 Áporka 284 980 721 316 281 100 585 821 Délegyháza na 739 488 na 712 259 Dömsöd 2 862 229 6 093 789 2 534 534 5 248 584 Dunaharaszti 2 024 616 na 2 043 750 na Dunavarsány 581 058 975 493 586 928 na Halásztelek 1 049 006 1 668 663 1 034 153 1 667 300 Kiskunlacháza 68 401 na 68 116 na Lórév 114 000 221 387 100 749 125 452 Majosháza 58 082 na 54 496 na Makád 5 738 387 na 5 731 166 na Ráckeve 210 750 353 617 184 339 344 904 Szigetbecse 386.948 222 792 386.948 227 888 Szigetcsép 1 384 792 na 1 344 822 na Szigethalom 207 952 360 788 206 557 358 035 Szigetszentmárton 2 083 063 5 663 000 2 034 561 5 974 000 Szigetszentmiklós 181 211 245 474 183 051 265 894 Szigetújfalu 385 666 na 385 695 na Taksony 763 950 1 470 035 754 268 1 470 035 Tököl
36
3. Társadalmi helyzetkép 3.1. Demográfia 35000
30000
25000
20000 2001 2007 15000
10000
5000
Forrás: KSH-T-STAR 5. ábra: A ráckevei kistérség településeinek népességváltozása 2001-2007-ben A térség északi részét jelentı agglomerációs településeken jelentıs lakosságszám növekedés volt tapasztalható az elmúlt hat évben. Eközben a déli településeken - amelyek nem tartoznak az agglomerációs zónába- stagnálás, vagy csökkenés látható. Ez alól kivétel Ráckeve városa, illetve Kiskunlacháza, amely településeken kismértékő növekedés tapasztalható. Ez a két település a kistérség déli részén a két legnagyobb települések, így népességmegtartó képességük fejletségükkel magyarázható. A népességszám növekedés kiváltó oka a magas pozitív külsı migráció, amely ellensúlyozza a természetes népességfogyást. Továbbá az agglomerációs városokban a természetes szaporodás mértéke is pozitív irányú az utóbbi években, ami azzal magyarázható, hogy ezekre a településekre többnyire fiatal házasok költöznek be jellemzıen, akik még gyermekvállalás elıtt álnak. A kistérség népessége 2007 elején 137.863 fı volt Dunaharasztin a többségitıl eltérı tendencia mutatkozik, mindhárom vizsgált évben negatív a természetes szaporulat, ennek ellenére a népességszám folyamatosan növekszik, ami arra enged következtetni, hogy az odavándorlás lakosságszám-arányosan itt a legnagyobb. Ez a szuburbanizációs folyamat következménye. Dunaharaszti azért is kedvelt célpont a fıvárosból
37
Tö kö l
ev e ge tb ec se Sz ig et cs Sz ép i Sz ge ig th et al sz om e n Sz t m ig ár et to sz n en tm ik ló Sz s ig et új fa lu Ta ks on y
ác k
Sz i
a
ak ád
R
M
os há z
Ló ré v
M aj
a eg yh áz a D öm D sö un d ah ar a D sz un ti av ar sá ny H al ás zt K el is ek ku nl ac há za
po rk
D
él
Á
A
pa j
0
kiköltözıknek, mivel Budapest közigazgatási határa mentén alakult ki a település, így könnyen elérhetı a fıváros, ámde a kisvárosi nyugodtabb környezetet biztosítja. Tököl esetében 2007-ben a természetes szaporulat -32 fı volt, ami nagyon alacsony érték, tekintve, hogy agglomerációs városról beszélünk, azonban a migráció ellensúlyozza ezt az alacsony értéket, és a város lakossága így is növekszik. Lényegesebb népességszám csökkenés egyedül Dömsödön tapasztalható a kistérség települései közül. Itt míg a külsı migráció kis mértékben növekszik (2007-ben nincs adat), addig a természetes szaporodás száma évrıl-évre jelentısen csökken. 1200
1000
800
600
2001 2005 2007
400
200
kö l Tö
Ló ré M v aj os há za M ak ád R ác ke Sz ve ig et be cs Sz e ig et cs Sz ép ig Sz et ig ha et lo sz m en Sz tm ig ár et to sz n en tm ik ló Sz s ig et új fa lu Ta ks on y
-200
Á po rk D a él eg yh áz a D öm D sö un d ah ar as D zt un i av ar sá ny H al ás zt K el is ek ku nl ac há za
A
pa j
0
-400
Forrás: KSH-T-STAR 6. ábra: A Ráckevei kistérség vándorlási különbözete településenként 2001-2005-2007-ben
38
Tö
kö l
j Á po rk D a él eg yh áz a D öm D sö un d ah ar a D sz un ti av ar sá H ny al ás zt K is el ku ek nl ac há za Ló ré M v aj os há za M ak ád R ác ke Sz ve ig et be cs Sz e ig et c sé Sz p ig Sz et ig h et a lo sz m en Sz tm ig ár et to sz n en tm ik ló Sz s ig et új fa lu Ta ks on y
A pa
Tö kö l
Ló ré M v aj os há za M ak ád Rá ck ev Sz e ig et be cs Sz e ig et cs Sz ép ig Sz et ig h al et om sz en Sz tm ig ár et to sz n en tm ik ló Sz s ig et új fa lu Ta ks on y
pa j Á po rk D a él eg yh áz a D öm D sö un d ah ar a D sz un ti av ar sá ny Ha lá sz K te is le ku k nl ac há za
A
200
150
100
50
0 2001 2005 2007
-50
-100
-150
7. ábra: A ráckevei kistérség természetes szaporodása (élveszületés -halálozás) településenként 2001-2005-2007 100%
95%
90%
85%
80%
75%
70%
65%
60%
55%
50%
45% 60- év 18-59 év 6-17 év 0-5 év
40%
35%
30%
25%
20%
15%
10%
5%
0%
8. ábra: A ráckevei kistérség korcsoportok szerinti megoszlása településenként 2007-ben
39
A korcsoportok arányát bemutató ábra szerint a legfiatalabb népességgel Apaj rendelkezik a kistérségen belül, továbbá Szigethalom és Tököl ahol a 60 évesnél idısebb népesség aránya 15% körüli. Ugyanakkor Apajon a legnagyobb a 6-17 éves korosztályú népesség aránya. Az agglomerációs északi városokban jellemzıen a 18-59 éves népesség aránya, ami magasabb a többi kistérségi településhez viszonyítva.
Közismert tény, hogy Magyarország lakossága az elmúlt évek során folyamatosan csökken. Közép-Magyarország demográfiai helyzetét összehasonlítva a többi magyar régió azonos mutatóival, megállapítható, hogy regionális szinten itt a legkedvezıbb a helyzet e téren. A lakónépesség alakulását vizsgálva azt láthatjuk, hogy két ellentétes folyamat megy végbe a régión belül. Országos viszonylatban a visszaesés 1997 és 2006 között valamivel több, mint 1% volt, ugyanakkor Közép-Magyarország népessége ebben az idıszakban, ha minimálisan is (0,11%kal), de emelkedett. A régió alapvetı sajátossága, hogy a területét alkotó települések között található Budapest, az ország fıvárosa, amely a legtöbb elemzési szempont szerint önállóan értelmezendı terület és település, hiszen népességét és egyéb – gazdasági és társadalmi mutatóit – tekintve csak nehezen hasonlítható össze bármely más településsel. A fıváros és a régió egyéb területei közötti arányokat jellemzi, hogy a régió összlakosságának 59%-a (2006) a fıvárosban lakik, míg Pest megye teljes lakossága mindössze a régió lakosságának fennmaradó 41%-a. 35,0
30,0
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0
i áz
ci
eg yh
Vá
Ve re s
ei
bi Sz o
ke
nt en dr
Sz e
vö r
R ác
vá r ös
yk á lis Pi
N
ag
on
ve i
i
i ta
or i
i M
yá l G
llı i
i
öd ö G
Ér d
sz i ke un a
i
ba si D
Da
lé d eg C
aö rs i B ud
A
sz ó
di
-5,0
9. ábra: Pest megyei kistérségek lakónépességének változása 2001-2007. év között (%) Megyei szinten a kistérségeket összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a Ráckevei kistérség népességszáma dinamikusan növekedett a többi kistérséghez hasonlóan az elmúlt hat évben. A népességszám növekedésének arányát tekintve a Ráckevei kistérség az elsı négy leginkább növekvı népességő kistérség közé tartozik Pest megyében. A tendencia megegyezik a régiós, és a megyei trenddel, azonban ellentétes az országos folyamatokkal. 40
A természetes szaporodás, halálozás arányát illetve a migrációs különbözetet nézve azt láthatjuk, hogy a Ráckevei kistérségben is, ahogy Pest megye összes kistérségében a migráció pozitív mérlege nemcsak hogy ellensúlyozza a természetes szaporodás, halálozás negatív mérlegét, de jelentıs népességnövekedést idéz elı.
A Ráckevei kistérség nemzeti hovatartozás szempontjából sokszínő. A népszámlálás adatai szerint a népesség 5%-a kötıdik valamely nemzetiséghez. Ennek megoszlása a következı: 2,3% német, 1% cigány, 0,3% szerb, 0,3% horvát, 0,2% szlovák, 0,1% bolgár.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a Ráckevei kistérségben jelentıs népességnövekedés tapasztalható. Ennek oka az agglomerációs településeken, illetve a kistérségnek dél részének nagyobb településein pl. Kiskunlacházán tapasztalható odavándorlások magas száma, amely ellensúlyozza a természetes szaporodás negatív számát. 50,0
40,0 Természetes szaporodás, fogyás 20002007. évi átlaga ezer lakosra
30,0
20,0
10,0
Belföldi vándorlási különbözet 2000-2007. évi átlaga ezer lakosra
0,0
-10,0
Vá ci es eg yh áz i Ve r
Sz ob i
M on or i N ag yk át Pi ai lis vö rö sv ár i R ác ke ve Sz i en te nd re i
yá li G
Ér di G öd öl lı i
D ab as i D un ak es zi
B ud aö rs i C eg lé di
A
sz ód i
-20,0
10. ábra: Természetes szaporodás, fogyás, bevándorlási különbözet 2000-2007. évi átlaga ezer lakosra Pest megyében kistérségenként
41
3.2. A lakosság jövedelmi viszonyai 14000
12000
10000
8000 2001 2004 2007 6000
4000
2000
rk él a eg yh áz a D öm D s un öd ah ar as D un zt i av ar sá H ny al ás K z te is le ku k nl ac há za Ló ré M v aj os há za M ak ád R ác ke Sz ve ig et be cs Sz e ig et cs Sz ép Sz ig et ig ha et sz lo m en Sz tm ig et ár sz to n en tm ik Sz ló s ig et új fa lu Ta ks on y Tö kö l D
A pa
Á po
j
0
11. ábra: Személygépkocsik száma településenként 2001-2004-2007. évben (db) A kistérségben a személygépkocsik száma egyenletesen növekszik a vizsgált években. Jelentıs kiugrásokat mind a 2001-2004. évi, mind a 2004-2007. évi idıszakban csak az agglomeráció legdinamikusabban fejlıdı városaiban láthatunk, Dunaharasztin, Szigethalmon és Szigetszentmiklóson. Dunaharasztin az 2001-2004. évi idıszakban ezer darabbal bıvült a gépkocsiállomány, addig 2004-2007. évi idıszakban már majd 2000 db-bal. Szigethalom esetében ugyanezen idıszakban 1400 és 2100 db-os, míg Szigetszentmiklóson 2300 és 1700 db-os a bıvülés a személygépkocsik számában.
A kistérség gazdaságának fejlettségére enged következtetni a lakók jövedelmi helyzete, amit az egy állandó lakosra esı személyi jövedelem-adó alapot képezı jövedelmek nagysága, mint statisztikai mutató fejez ki.
42
3 000 000
2 500 000
2 000 000
1 500 000
1 000 000
500 000
Vá ci es eg yh áz i Ve r
Sz ob i
ei
Sz en te nd r
ác ke ve i R
ös vá ri
ai
vö r lis
Pi
Na gy ká t
M on or i
yá li G
öd öl
lı i
di G
Ér
es zi un ak
D
ab as i D
i
eg lé di C
ud aö rs B
A
sz ód i
0
12. ábra: Egy adófizetıre jutó személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem Pest megyében kistérségenként 2007-ben (Ft)
Az egy adófizetıre jutó személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem a Ráckevei kistérségben 1.763 eFt, ami kis mértékben marad el a Pest megyei átlagtól 1.898 eFt. A kistérségek közötti rangsorban azonban csak a kilencedik helyet foglalja el.
43
3.3. Foglalkoztatottság, munkanélküliség A munkanélküliségi ráta a Ráckevei kistérségben az utóbbi 6 évben néhány századszázalékpontos változástól eltekintve stabil, 2,4%-2,6% között változott.
10 9 8
Munkanélküliségi ráta (%)
7 6 2002 2004 2006 2008
5 4 3 2 1
Tö kö l
v os há za M ak ád R ác ke Sz ve ig et be cs Sz e ig et cs Sz ép ig Sz et ig ha et lo sz m en Sz tm ig ár et to sz n en tm ik l ós Sz ig et új fa lu Ta ks on y
Ló ré
M aj
A pa j Á po r ka D él eg yh áz a D öm D s öd un ah ar as D un zt i av ar sá ny H al ás zt K el is ek ku nl ac há za
0
13. ábra: Munkanélküliségi ráta a ráckevei kistérségben településenként 2002-2004-20062008-ban (%).Forrás: Pest Megyei Munkaügyi Központ Ráckevei Kirendeltség, 2009
Miközben a munkaképes lakosság száma minden településen egyenletesen növekszik, vagy stagnál, addig a munkanélküliségi ráta nem mozog ezzel megegyezıen. Az utóbbi két évben a települések többségében emelkedett a munkanélküliség mértéke, azonban jelentıs kiugrás Dömsödön (2004-ben 3,8%) 2006-ban (4,7%), és 2008-ban (6,5%), Délegyházán, és Szigetszentmártonon tapasztalható. Mindhárom település esetében a munkaképes korú lakosság száma évrıl-évre egyenletesen növekszik. Délegyházán 2004-ben 2,5%, 2006-ban 1,6%, 2008-ban 2,7%, tehát ez egy hullámzó tendenciát mutat, és a 2006-os nagymértékő csökkenés, majd visszatérés az elızı szintre váltotta ki ezt a látványos változást. Szigetszentmártonban csak a 2008-as adatok mutatnak emelkedést, az elızı években egy egyenletes csökkenés látható az adatokban 2002-ben: 2,6%, 2004-ben: 2,2%, 2006-ban: 2%, 2008-ban: 2,9%. A kistérség északi részén megfigyelhetı, hogy a fluktuáció kismértékő, míg a déli részén a magas. Ennek az oka az északi részen található ipari parkok, amelyek jelentıs munkaerı felvevı bázisok, míg Apajon, Áporkán, Dömsödön, Kiskunlacházán, Lóréven, Makádon nincs biztos gazdasági bázis, így jelentıs a munkanélküliségi ráta ingadozása.
44
ác k
ád
Tö
kö l
ev Sz e ig et be cs Sz e ig et cs Sz ép ig Sz et ig h et al sz om en Sz t m ig ár et to sz n en tm ik ló Sz s ig et új fa lu Ta ks on y
R
há za
ré v
M ak
M aj os
Ló
j Á po r ka D él eg yh áz a D öm D sö un d ah ar as D un zt i av ar sá ny H al ás zt K el is ek ku nl ac há za
A pa
180 napon túl regisztrált munkanélküliek (fı)
pa j
Tö kö l
Ló ré M v aj os há za M ak ád R ác ke Sz ve ig et be cs Sz e ig et c sé Sz p ig Sz et ig h et a lo sz m en Sz tm ig ár et to sz n en tm ik ló Sz s ig et új fa lu Ta ks on y
ka él eg yh áz a D öm D sö un d ah ar a D sz un ti av ar sá ny H al ás zt Ki el sk ek un la ch áz a
D
A Áp or
Munkaképes népesség (fı) 25000
20000
15000 2002 2004 2006 2008
10000
5000
0
14. ábra: Munkaképes lakosság száma a ráckevei kistérségben településenként 2002-20042006-2008-ban (fı). Forrás: Pest Megyei Munkaügyi Központ Ráckevei Kirendeltség, 2009 200
180
160
140
120
100 2002 2004 2006 2008
80
60
40
20
0
15. ábra: 180 napon túl regisztrált munkanélküliek száma a Ráckevei kistérségben településenként 2002-204-2006-2008-ban (fı) Forrás: Pest Megyei Munkaügyi Központ Ráckevei Kirendeltség, 2009
45
A 2002-2004-es idıszakban a munkanélküliségi ráta nagyrész csökkent, vagy stagnált, ez alól kivételt jelent Apaj, Lórév, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony és Tököl. A 2004-2006. évig terjedı idıszakban jelentıs növekedés a munkanélküliségi rátában Dömsödön, és Szigetcsépen tapasztalható. A 2006-2008. évben Dömsödön tovább emelkedett a munkanélküliségi ráta, s jelentıs emelkedés tapasztalható Délegyháza és Makád esetében, ahol visszatér a 2004. évi értékre a relatív mutató. Szigetszentmártonban is növekedés látható. Szigetcsépen kis mértékben csökkent a munkanélküliség, de a 2004. évi szintet nem közelíti meg A térségben a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek száma nagyobb a városokban, mint a kisebb településeken, ez alól kivétel Halásztelek, ahol a többi településhez képest alacsony a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek száma. A változás településenként eltérı pályát mutat. A statisztikai adatokból látható, hogy Dömsödön, Kiskunlacházán és Ráckevén is nagyon magas a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek száma a lakosságszámhoz viszonyítva. Ezen déli települések lakosságában jelentıs cigány kisebbség található, akik nagyrészt alacsonyabb iskolai végzetségük, illetve kirekesztettségük miatt nagyrészt generációk óta tartós munkanélküliek. Azonban csak Dömsödön tapasztalható, hogy a munkanélküliségi ráta megugrásával együtt a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek száma is növekedett.
A Ráckevei kistérségben az aktív népesség száma 2008-ban 90.127 fı volt. A kistérségben foglalkoztatottak 33,5%-a az iparból és építıiparból, 3,3%-a a mezıgazdaságból, 63,2%-a pedig a szolgáltatásokból él.
9. Táblázat Ráckevei kistérség foglalkoztatási adatai (2000; 2002; 2004; 2007) Év Foglalkoztatottak száma (fı): Gazdaságilag aktív népesség száma (fı): Gazdaságilag inaktívak száma (fı): Aktivitási arány (%): Foglalkoztatottsági ráta (%):
2000 47 755 49 803 40 616 55,08 52,82
2002 49 796 51 889 40 448 56,2 53,93
2004 52 252 54 947 37 390 59,51 56,59
2007 53 157 55 655 42 646 56,62 54,08
Forrás: Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Ráckevei Kirendeltsége által nyújtott KSH adatok
Az adatokból látható, hogy a gazdaságilag aktív népesség száma folyamatosan nıtt az elmúlt években. A gazdaságilag inaktívak száma 2007-ig csökkenést mutat, egyben 2007-ben 5%-kal emelkedik a 2000-es szint fölé. A foglalkoztatottak száma a térségben folyamatosan növekedett.
A kistérségben jelentıs számú ingázás tapasztalható, ami észak-déli irányú. Ennek oka, hogy a kistérség déli településein fejletlenebb a gazdasági szektor, így a munkaerı felvevı képessége kisebb ezeknek a vállalkozásoknak. Az ingázás fıbb célpontjai az északi fejlettebb gazdasággal rendelkezı települések vállalkozási, illetve Budapest. Az ingázás mértékét érzékeltetı példa a kistérség déli határán lévı Apajról a munkavállalók 80-85%-a ingázik, de 46
hasonló a nagyságendő a többi déli település esetében is, gazdasági fejlettségüktıl, és településméretüktıl függıen. Ez az arány természetesen csökken a kistérség északi települései felé haladva.
6,0
5,0 Nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállalás i korú állandó népességbıl
4,0
3,0
2,0
180 napon túl nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállalás i korú állandó népességbıl
1,0
Vá ci re se gy há zi Ve
ob i Sz
ag yk át Pi ai lis vö rö sv ár i R ác ke ve Sz i en te nd re i
N
M on or i
G yá li
öd öl lı i G
Ér di
i un ak es z
ab as i
D
D
si
eg lé di C
ud aö r
B
A
sz ód i
0,0
16. ábra: 180 napon túl regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú állandó népességbıl 2007-ben (%)
A Ráckevei kistérségben a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek aránya elmarad a Pest megyei 2,8%-os munkanélküliségtıl, illetve az 1,3%-os 180 napon túl regisztrált munkanélküliek arányától. Mindkét mutatót tekintve a Ráckevei kistérség a többi pest megyei kistérséghez képest kevésbé sújtott a munkanélküliség által.
Összességében fontos kiemelni, hogy foglalkoztatási szempontból a kistérség megyei viszonylatban a kisebb hátrányokkal rendelkezı kistérségek közé sorolható (a 16 kistérség közül 3 rendelkezik jobb mutatókkal a nyilvántartott álláskeresık vonatkozásában). Az elemzett adatok azonban azt mutatják, hogy a településeken az elmúlt években növekedett a munkanélküliség.
47
4. A kistérség közlekedési elérhetısége és belsı kapcsolatrendszere 4.1. Általános közlekedésföldrajzi helyzetkép A Ráckevei kistérség északi, s azon belül is fıként az északkeleti része az ország közlekedési infrastruktúra-hálózata szempontjából kedvezı helyzetben van, ami a gazdasági kapcsolatok intenzitásában, szélesebb körő fejlesztési lehetıségek terén jelenik meg. Ezzel ellentétben a kistérség Csepel-szigeti területén, ott is a középsı és dél-nyugati részén elhelyezkedı települések megközelíthetısége már távolról sem mondható jónak. Dömsöd és Kiskunlacháza akut problémája az 51. sz. fıútvonal elkerülı szakaszának hiánya, a Csepel- szigeten lévı településeknél az 5101. számú út túlterheltsége és minıségi problémái nehezítik a lakosság életét, a városba való eljutásukat.
A térség egészére jellemzı a sugaras irányú, Budapest központú közúthálózat, amelyhez képest – az M0 kivételével – a keresztirányú kapcsolatok kifejezetten gyengének minısíthetık. A keresztirányú kapcsolatokban akadályozó tényezı a hidak hiányában nehezen átjárható Duna tengely. A térség közúthálózatának meghatározó elemei a M0 körgyőrő, az 51. sz. másodrendő fıútvonal valamint a jelenlegi szigeti fıút (5101). A településközi úthálózat sugaras, meglehetısen kevés keresztirányú lehetıséggel és a hidak hiányával jellemezhetı. A térséget tágabb környezetét érintı legutóbbi nagyobb közúti beruházás a dunaújvárosi híd átadása volt.
A kistérség legfontosabb útja az M0 körgyőrő, amely a kistérség északi szegélyét érinti. Az M0-s körgyőrő kapcsolatot teremt a fıváros nyugati részén az M1-es és M7-es autópályákkal, a XXII. kerületben az M6-os autópályával és a 6-os úttal, a fıváros délkeleti részén, a Ráckevei Kistérségtıl keletre az M5-ös autópályával, valamint 2008-tól kezdve az M3-as autópályával és a 2-es gyorsforgalmi úttal is. Az M0 az ún. Helsinki folyosók részeként is értelmezhetı az alábbiak szerint:
V. folyosó: Velence - Trieszt - Ljubljana - Budapest – Lvov (M7-es autópálya, az M0s keleti szektor, M3-as autópálya),
IV. folyosó: (Berlin - Prága - Budapest - Szaloniki – Isztambul (M1-es, M0 és M5-ös autópályák),
V/C folyosó: Plocse - Szarajevó – Eszék – Budapest (6-os út, távlatban M6-os autópálya) között.
Az M0-s győrő jelenleg 2x2 sávos kialakítású autóút, amely a távlatban tervezett autópályakeresztmetszet déli útpályájaként épült ki. Az M0-s győrő a nemzetközi és az országos úthálózatban betöltött szerepén túl a fıváros és az agglomeráció számára is meghatározó
48
jelentıséggel bír. Dunaharaszti városközpontjába közvetlen le- és felhajtása nincsen, a várost az 51. sz. fıúttal alkotott csomópontján keresztül lehet megközelíteni. Az M0 mentén (Halásztelek, Szigetszentmiklós és az 51-es útnál) létrejött ipari-logisztikai létesítményekbıl fıként a lehajtó ágak közelében fekvı városok profitálnak, mivel ezen cégek számára a megközelíthetıség és a gyors eljutás elsıdleges szempont, ezért kifejezetten az M0 körgyőrő köré települnek, távolabb már kevésbé lelhetık fel.
Az 51. út a térség egyik legfontosabb fıközlekedési útja. Egykoron a fıvárost Soroksárnál hagyta el, majd Dunaharaszti belterületét érintve áthaladt Taksonyon, azonban miután az M0s beruházás részeként 1990-re elkészítették a Dunaharasztit és Taksonyt elkerülı szakaszt, a „régi 51-es” utat 501-es útra keresztelték át. Az 501-es út az 51-es útba a Taksonyi-hídtól (hivatalos nevén Dunavarsányi Taksony Vezér hídtól) délre torkollik, hogy 51 –es útként folytassa tovább útját, áthaladva Kiskunlacházán és Dömsöd belterületén valamint Taksony és Kiskunlacháza között érintve Dunavarsány nagyvarsányi településrészét. Az 51-es út jelenlegi nyomvonalának legkritikusabb pontja Kiskunlacházán található. A fıút 5 km- en halad át a település belterületén jókora környezeti terhelést jelentve, és lassítva a forgalmat. A település elkerülésére mindkét irányban léteznek változatok. Dömsöd és az 51-es kapcsolatát illetıen a lacházihoz hasonló a helyzet, annyival enyhébb formában, hogy a települési belterület egészét illetıen kisebb a környezeti hatásokkal érintett terület. Itt az elkerülı szakasz egyértelmően a keleti oldalra kerülhet, miután csak itt van hely. Az 51-es út minıségével kapcsolatban igen sok probléma merül fel, mind az utak állapota, mind az erıs forgalom tekintetében. Az út ugyan Majosházáig fel lett újítva, de Áporkáig már nem; a tervek szerint ez 2009-ben el fog készülni. (A majosházi bekötıút 2008 végén lett kész).
A szigeti fıút (5101) az 51-es út mellett a térség másik fontos É-D-i lefutású, fıként a Csepelszigeten lévı települések fı közlekedési útvonala. Az úthálózat a Csepeli hídnál kezdıdik, ez adja az összeköttetést a fıváros belsı területei és Csepel között. Az út vonalvezetése, csomópontjai nem túl szerencsések, továbbá a javítási lehetıségek a beépítettség miatt korlátozottak. A Csepel-szigeten a településeket elkerülı „Szigeti gerincút” hiánya a szuburbanizáció felerısödésével, valamint a jelenségnek az egyre délebbre való tolódása fokozottan érzékelhetı, leginkább a reggeli és a délutáni csúcsidıben. A gerincút megépítése ha nem is oldana meg minden problémát, azonban a jelenlegi nehéz helyzeten mindenképpen könnyítene.
Jelenleg a sziget déli része felıl jövı utak Szigethalmon találkoznak, hogy valahogy átvergıdjenek Szigethalmon és Szigetszentmiklóson, ahol komoly zajterhelést és levegıszennyezést okoznak. Halásztelek területén, a Rákóczi úton átmenı forgalom szintén olyan nagyságrendet öltött, amelyet rövid távon rendezni szükséges. Tehát a jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentısen érintik a lakóterületeket. A gerincút fejlesztésének több részre ütemezett terve elkészült, várhatóan 2009-ben a fıvárosi rész (Csepeli gerincút, városközpontot elkerülı tehermentesítı út) építésének elkezdése
49
megtörténik, ezt követıen a Csepeli gerincúthoz kapcsolódó elkerülı út kiépítése is. (Szigetszenmtiklósi és halásztelki ág) Tököltıl délre a fıutak párhuzamosan futnak a sziget két oldalán. Szigetújfalu, Szigetbecse, Szigetszentmárton számára megfelelı közlekedési kapcsolatokat nyújtva egymás között és a szigeten belül is. Tököl és Szigetújfalu közötti gáti út állapota rossz, kapacitása alacsony, ami fokozza Szigetújfalu elzártságát. A külsı kapcsolatokat hidak hiányában csak a kompok jelentik. A két párhuzamosan haladó út Ráckeve elıtt találkozik és halad át Ráckeve és Szigetbecse belterületén. Az út mindkét településen jelentıs lakóterületeket érint, de a forgalom jelenleg még tőrhetınek minısíthetı. Ráckeve megközelíthetı az 51-es út irányából is, javítva ezzel a kistérség déli részének elérhetıségét.
Ráckeve spontán kialakult településszerkezetének sajátosságaiból adódóan az idıközben drasztikusan megnövekedett forgalmat egyre nehezebben vezeti le, a belvárosi részeken a tudatos forgalomalakítás a mőemléki környezet és a sőrő beépítettség miatt már nem lehetséges. Egyes forgalmi fıirányok (K-Ny-i irány) a belvárost nem tudják kikerülni, hiszen a Ráckevei Duna-ágon átívelı híd helyzete meghatározó szerepő. Makád és Lórév közlekedési szempontból rossz helyzetben volt, hiányzott a települések közti burkolt közút, ez azonban az ezredfordulóra megépült.
Kiskunlacházán halad át a térség déli részének egyetlen komolyabb keresztirányú kapcsolatát biztosító útvonala Bugyi irányába. Az utak megfelelnek a nem túl nagy forgalomnak, de minıségileg a Bugyi-Kiskunlacháza közötti rész a kavicsot szállító nehézjármő forgalom miatt nem megfelelı. Szintén rossz az utak Kiskunlacházára történı bevezetése. Apaj részben Dömsöd, részben Kiskunlacháza (5203) felıl közelíthetı meg a forgalomnak megfelelı utakon, amelyek hasonlóan a többi mellékúthoz mára már komoly felújítást igényelnek. Az 5201. sz. országos összekötıút hálózati szerepe az agglomerációs települések összekötése, Dunaharaszti és Alsónémedi (valamint a távolabbi települések) közötti kapcsolat biztosítása.
A kistérségben a gépjármőforgalom folyamatos növekedése miatt, a késı éjszakai idıszak kivételével, állandósultak a torlódások a bevezetı utakon. Kiemelten zsúfolt az 51-es fıút és az 510-es út dunaharaszti szakasza, valamint az 5101-es út halásztelki szakasza. A felsorolt utakon létrejövı torlódás rendszeresen érezhetı az M0-áson is. Az M0 déli szakaszának forgalma már régen meghaladta a szakasz áteresztı képességét, a burkolat a rendkívül nagy terhelés miatt kétévente felújításra szorul, ami teljes közlekedési káosszal jár. A Szigethalom és Szigetszentmiklós között húzódó Mőút a környezetét kiszolgáló jellege és a környezetére gyakorolt jelentıs zaj-, rezgés- és légszennyezési hatások miatt a jelenlegihez képest nagyobb mértékben ugyancsak nem terhelhetı.
A kistérség területérıl nyugat irányba történı közlekedésnek gátat szab a Nagy-Duna. Az M0 hídja az egyedüli, amely átível a Nagy-Dunán. Három helyen mőködik kompszolgálat (Északról dél felé haladva: Tököl – Százhalombatta, Szigetújfalu – Ercsi és Lórév – Adony között). A Kis-Dunán sem ideális az állapot, az M0 hídján kívül mindössze két híd vezet át felette; egyik a Taksonyi-híd Szigethalom és Taksony (Dunavarsány) között, a másik pedig 50
Ráckevénél. A Kis-Dunán kompösszeköttetés nincs. (A Kis-Dunán Szigetszentmiklós és Dunaharaszti között lenne szükség új híd építésére.)
A települések belsı úthálózatának minısége településenként változó, a legfıbb különbségtétel viszont nem az aszfaltozott utak arányában mutatkozik, hanem hogy az adott út az önkormányzat tulajdonában van vagy a Magyar Közút Kht. kezelésében található. A települések belterületén áthaladó Magyar Közút Kht. kezelésében levı utak (legyen az az 51es út Kiskunlacházán, vagy egy egyszerő mellékút Áporkán) általában mindig rosszabb állapotban (töredezett, hiányos burkolat) vannak az elvártnál, vagy amit a forgalom indokolna ill. az önkormányzati tulajdonban lévı utak állapotánál, amelyek felülete lényegesen jobb. Természetesen a burkoltsági arányban is tapasztalhatunk különbségeket. Szigetbecsén, Szigethalmon és Taksonyban közel teljes körő a belsı úthálózat szilárd burkolattal (itatott aszfalttal) való ellátottsága, itt további fejlesztés nem szükséges, szintúgy mint Dunaharasztiban. A kistérség többi településének nagyobb részén 75 %-os, vagy afeletti aránnyal jellemezhetı (Dunavarsány, Szigetújfalu, Tököl). Kiskunlacházán és Dömsödön a burkolat utak aránya kevesebb, mint 50 %, Apajon pedig csak az állami tulajdonban lévı utak burkoltak, a többi föld vagy makadám út. Dunavarsányban 2006-2008 között megközelítıleg 25 km poros út kapott aszfaltot.
A központi belterület és egyéb belterület tekintetében is megfigyelhetünk különbségeket. Szigetszentmiklóson a város központi területén közel teljes körő asz aszfaltozottság mértéke, Lakihegyen 50%-os, míg a Bucka városrészben csak néhány utcát fed burkolat. Szigetszentmártonban ugyan közel 90 %-ban burkoltak a belterületi utak, az üdülıterületen viszont csak 15 %-ban. Nem csak szigetszentmártoni probléma, hanem mindegyik Kis-Duna melletti nagyobb üdülıterülettel rendelkezı település gondja, hogy az üdülıterületen az utak forgalma egyre csak nı, a járda nélküli utakon épphogy elfér egy személyautó. Elmondható, hogy az üdülıterületi utak gyakran településközi funkciót is betöltenek (menekülı utakká válnak), még akkor is, ha sok helyütt kint van a "csak célforgalom" korlátozó tábla. További probléma, hogy hó esetén a hókotró pedig nem fér el, illetve nem tudja hova hányni a havat, illetve az üdülık aszfaltúton való megközelítése legtöbb helyen nem megoldott. (Tökölön és Szigethalmon a Kis-Duna menti területek át lettek minısítve üdülıövezetbıl vegyes beépítéső lakóövezetté.)
A folyamatosan növekvı közúti forgalom elvezetése szempontjából nem ideális településforma, azaz a természetesen nıtt településszerkezet nem csak Ráckevére, hanem Szigetszentmiklósra is jellemzı. A győjtıutak szerepkörét gyakran olyan utcák látják el, amelyek kiépítettsége, szabályozási szélessége nem haladja meg a szomszédos lakóutcákét, de elhelyezkedésük és a kialakult szokások miatt kiemelt jelentıségőek. Ráckevével ellentétben Halásztelek problémája sakktáblás településszerkezete, minek következtében úthálózata egyenrangú utak merıleges hálózatából áll, valódi centrummal, s „fı” közlekedési útvonallal nem rendelkezik, belsı győjtıútja nincs. A belsı úthálózat utjainak szők keresztmetszete másutt is felmerülı probléma. A megnövekedett forgalom miatt az utak átlagosan 3 m-es metszete szők, padkák kiépítésére szükség van, parkolók kialakítása, amely fıként az intézmények és a szolgáltató létesítmények ellátásához elengedhetetlen. 51
4.2. Közforgalmú közlekedés A Ráckevei Kistérséget három különbözı közforgalmú közlekedési eszközzel lehet megközelíteni; autóbusszal, vonattal és HÉV-vel. A legfontosabb közlekedési igények északi irányba a fıváros felé realizálódnak, a többi irányba eltörpülnek a fıvárosihoz képest, ámde ezek között is tehetık különbségek. Dél felé vonattal a fontosabb települések közül Kunszentmiklós, illetve Kiskırös és Kiskunhalas, autóbusszal pedig Dunavecse, Solt, Kalocsa és Baja érhetı el közvetlenül. Nyugati irányban a Duna szab gátat a közlekedési, s egyben a tömegközlekedési lehetıségeknek is, keleti irányban viszont az elégtelen (rossz minıségő és hiányos) úthálózat valamint az ugyancsak hiányos társadalmi-gazdasági kapcsolatok következtében a közforgalmú közlekedés meglehetısen csekély.
4.2.1. Kötöttpályás személyszállítás A kötöttpályás közlekedés tekintetében a kistérség elınyös helyzetben van, vonattal és HÉVvel is megközelíthetı; mely közlekedési eszközök bizonyos tekintetben (gyorsaság) hasonlóságot mutatnak, más szempontok szerint (sőrőség) viszont eltérnek egymástól. A kistérség keleti (pesti) oldalán húzódik a térség egyetlen vasútvonala (150-es), az egyvágányú, villamosított, nemzetközi kapcsolatokat is lebonyolító BudapestKunszentmiklós-Kelebia vonal. A vasútvonal a közúti szerkezethez hasonlóan sugarasan a fıváros irányába helyezkedik el, s a kistérségben hat települést érint (Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Délegyháza, Kiskunlacháza és Apaj), ahol összesen 7 helyen áll meg (Dunaharasztiban két helyen). A megállóhelyek közül 5 állomási, 2 megállóhelyi minıségben van. A megállóhelyek településen belüli elhelyezkedése szempontjából a dunavarsányi található a legjobb pozícióban, a kisvarsányi településrészt középen metszi a vasútvonal. A Dunaharasztiban található vasútállomás és Dunaharaszti alsó megállóhely elhelyezkedése ugyancsak optimális, azonban a település mérete folytán a gyaloglási távolság így is eléri az 1500 m-t a távolabb fekvı településrészek esetében. Taksonyban, Délegyházán valamint Apajon a település szélén helyezkedik el a megálló, megközelítése a távolabbi településrészekrıl (fıként Taksony esetén) hosszabb idıt vesz igénybe. A legkevésbé optimális helyzetben a lacházi állomás van, amely közel 3 km-re található a falu központjától, így ennek megközelítése gyalogosan meglehetısen nehézkes, igazán csak közlekedési eszközökkel (kerékpár, személygépkocsi, autóbusz) érhetı el.
A megállóhelyek elnevezése Apaj esetében nem fedi a valóságot, ti. az állomás Dömsöd néven szerepel, de Apajon található. Ennek az a történelmi oka, hogy Apaj 1985-ig Dömsödhöz tartozott. (Igaz, ez nem indok, hiszen a Balaton partján több olyan megállóhelynév létezik ma is, amely közigazgatásilag nem önálló települést takar). Több éves huzavona után sem sikerült az állomás nevét Apajra változtatni. Ez az apró eset jól szemlélteti a MÁV jelenleg is bebetonozott gondolkodásmódját.
52
A vasútvonal megállóhelyein megálló vonatok Kunszentmiklós-Tass (vonali végállomás) és Kıbánya-Kispest (fejvégállomás) viszonylatban közlekednek, a többi vonatok (Kelebia Kıbánya-Kispest gyorsvonatok) a kistérségben egy helyen sem állnak meg. 2007. decemberének közepe óta a vonatok ún. „ütemes” menetrend szerint közlekednek, ami azt jelenti, hogy a vonatok azonos idıközönként követik egymást mindkét irányában. Az ütemes menetrend által az utazások valamint az azokhoz kapcsolódó autóbuszos-csatlakozások is (elvileg) jobban megtervezhetık ill. a vonatok indulásai is könnyen megjegyezhetık. A jelenlegi (2009 eleji) menetrend szerint munkanapokon Budapest-Kunszentmiklós irányban 4.43-tól, 6.32-23.32 között óránként közlekednek a vonatok. Ellenkezı irányban pedig 7.0920.09 között szintúgy óránként, elıtte pedig „ún ütemen kívüli” menetrendben, 3.19- tıl hat vonat közlekedik. Munkanapokon Budapest-Kunszentmiklós irányban összesen 19 vonat, míg Kunszentmiklós-Budapest irányban eggyel több, azaz 20 vonat közlekedik. Hétvégén ugyanebben a rendben 19 vonatpár közlekedik (Egyik hajnali Kunszentmiklósról induló vonat nem közlekedik). A vonatok személyvonati minıségben, mindenhol megállva közlekednek.
A vasútvonalon jelenleg 40 éves ingavonati szerelvények közlekednek, ezek az agglomerációban közlekedtetett szerelvények legpiszkosabb s legrosszabb állapotban lévı példányai (Ehhez hasonló vonatok már csak a Budapest-Lajosmizse vonalon közlekednek elvétve). Amíg a vonalon nem lesznek olyan szerelvények, mint a legtöbb más agglomerációs vonalon, addig kétséges, hogy – az ütemes menetrend ellenére –, növekedni fog a személyforgalom. Ezen kívül a vasútállomások/megállóhelyi felépítmények is igen rossz állapotban vannak, különösen a dunavarsányi és a délegyházi. A vonatok fıvárosi végcélja jelen esetben (Kıbánya-Kispest) nem a legideálisabb. A Józsefvárosi pályaudvar mőködése idején a 150-es vonal vonatai döntıen oda futottak be. A pályaudvar 2005. decemberi bezárását követıen a Keleti szabad kapacitása híján a vonatok Kıbánya-Kispestre érkeznek, amely fekvése nem épp ideális egy fıvárosi ügyintézés szempontjából Ugyan Ferencváros állomáson is le lehet szállni a vonatról, de onnan az eljutás ill. az utast fogadó esztétikai körülmények nem épp rózsásak.
A Budapest-Ráckeve HÉV vonal a Csepel-szigeti közlekedés egyik sajátos eszköze, a fıvárosból kilépve – a vasútvonallal ellentétben – csak a kistérségen belül közlekedik, északdéli irányban. Dunaharaszti kivételével a HÉV által érintett települések mindegyike a Csepelszigeten található, a vonal a dunaharaszti HÉV-hídon keresztül jut a szigetre. A vonal 1887– ben épült ekkor még Dunaharasztiig, majd 1891-ben már Ráckevéig közlekedett a HÉV. A vonal villamosított, Tökölig kétvágányú, majd azt követıen Ráckevéig egy vágányon közlekednek a szerelvények. (Egy rövidebb egyvágányú szakasza is van Dunaharaszti külsı állomás és a HÉV-híd szigeti hídfıje között, mivel a hidat egyvágányúra építették meg). A HÉV-nek a fıvárosban a Vágóhídnál van a végállomása, amely átszállási pont a 2-es és 24-es valamint kisebb gyaloglás után az 1-es villamosra. A HÉV 8 települést érint Budapesten kívül, s itt 14 helyen áll meg. A legtöbb megállója Szigetszentmiklóson van (4 db), Ráckevén három, Szigethalmon és Dunaharasztiban 2-2, s van egy közös megálló is (Szigetszentmárton-Szigetújfalu). Az állomások településen belüli elhelyezkedése különbözı. Dunaharaszti felsı megállóhely elhelyezkedése perifériális, de a
53
gyaloglási távolság még a város középsı területéhez közel lévı Dunaharaszti külsı megállóhely esetében is eléri a 2500 m-t a település távolabb fekvı területei esetében, ennek ellenére Dunaharaszti külsı helyzet optimálisnak nevezhetı. A szigetszentmiklósi 4 megálló közül Szigetszentmiklós állomás fekszik a legközelebb a város központjához, a József Attilatelep ugyan már a szélén található, de a lakótelephez közel. Szigetszentmiklós-Gyártelep a város központjától igen távol esik, de Szigethalom „kvázi” központjához (ÁTI-sziget Ipari park, Szakrendelı, autóbusz-végállomás) annál közelebb. Szigethalomtól délre végig a HÉVvonalon az állomások és megállóhelyek a települések szélén találhatók, nem kis problémát okozva az ahhoz való eljutás.
A HÉV-vonalon közlekedı szerelvények 5 relációban közlekednek; Budapest – Ráckeve, Budapest – Tököl, Budapest – Dunaharaszti külsı, Dunaharaszti külsı – Tököl és Dunaharaszti külsı – Ráckeve viszonylatban, utóbbi kettıbıl csak néhány menet van. A szerelvények meghatározott idıközönként követik egymást az adott relációkban, ettıl néhány esetben van csak eltérés. A fıváros irányú munka és oktatási célú ingázáshoz igazodva reggel a csepel-szigeti településekrıl van több vonat, míg délután a fıvárosból. Munkanapokon Budapestrıl
Ráckevére óránként indulnak a vonatok 4.35-23.35 között (kivéve négy „ütemen felüli” menetet a délutáni csúcsidıben, 14.50-17.50 között)
Tökölre hajnalban 30, azt követıen (5.35-8.35 között) 15 percenként. 8.35-tıl 13.35-ig 20 percenként, 13.35-tıl 18.05-ig újra 15 percenként, ezt követıen 20-30, majd 60 percenként üzemzárásig (23.35)
Dunaharaszti külsıre pedig a tökölihez hasonló sőrőségben közlekednek a vonatok reggel és este 1-2 többletvonatot kivéve.
Hétvégén Budapestrıl
Ráckevére óránként indulnak a vonatok 4.35-23.35 között, ezen felül Tökölig 7.0519.05) között ugyancsak óránként közlekednek a vonatok; azaz Tökölig hétvégén fél órás gyakorisággal járnak a szerelvények.
Munkanapokon Ráckevérıl az üzemkezdettıl reggelig (3.15-7.13 között) 20-40 percenként, ezt követıen pedig Budapestre páros óra 11, páratlan óra 13 percekor indulnak a vonatok egészen 22.11-ig. (A páratlan órában induló szerelvények Ráckeve külterületén lévı Angyalisziget és Horgásztanyák feltételes megállóhelyeken is megállnak, míg a páros órában indulók nem. Erre a különbözıségre azért van szükség, hogy Szigetszentmártonból már azonos idıpontban induljanak tovább a vonatok.) Tökölrıl Pestre a reggeli csúcsidıben (5.37-8.37 között) 15 percenként, majd azt követıen 20 pecenként közlekednek a vonatok. Délután (13.08-17.37 között) 15-30 percenként váltakozva, majd esetfele újra 20 és 30 percenként indulnak. Dunaharasztiról Pestre ugyanúgy közlekednek mint az ellenkezı irányban. (Néhány esetben Dunaharaszti külsı állomáson forgalmi okokból hivatalosan át kell szállni egyik szerelvényrıl a másikra, mivel itt került kialakításra a vonal egyik jármőtelepe.) Hétvégén a Budapest – Ráckeve irány szerint közlekednek a vonatok (Ráckeve – Budapest órás, Tököl – Ráckeve félórás ütem) 54
4.2.2. Közúti személyszállítás Az autóbusszal történı személyszállítást a kistérségben döntıen a Volánbusz bonyolítja le, ezt egészítik a – fıként az 51-es úton közlekedı – Bács Volán és Kunság Volán által indított autóbuszok. A vasúti közlekedésnél tárgyaltakhoz hasonlóan a legfontosabb, kiemelt irány a fıvárosi, azonban ez nem csak egyfajta végállomásban reprezentálódik, ugyanis a csepelszigeti járatok végállomása Csepelen a Szent Imre tér vagy a Koltói Anna utca, míg a szigeten kívüli részen elhelyezkedı településeknek a Népliget, s csak néhány olyan járat van, amelyik ez alól kivétel. (A késıbbiekben az egyszerőség végett Csepel, Szent Imre tér és Csepel, Koltói Anna utca végállomások a köztük lévı nem több mint 500 méteres távolság okán közösen Csepelként szerepelnek). A kistérség közlekedésében elınyként hozható fel a BKSZ –bérlet (most már Budapest-bérlet) létrejötte.
Amíg a kötöttpályás közlekedési eszközök észak-déli irányultságúak, a buszközlekedés esetében van lehetıség arra, hogy más irányokba – fıként kelet felé – is kiterjedjen a hálózat. Azonban ennek a kihasználása minimális, Dunaharaszti és Alsónémedi között egy magáncég (Weekendbus) lát el közforgalmú közlekedési igényeket napi, illetve a Volánbusz Kiskunlacháza és Bugyi között üzemeltet járatokat, tanítási idıben mindössze napi 2 járatpárt. A kistérség déli településeirıl (fıként Dömsödrıl és Kiskunlacházáról) déli, délkeleti irányba az alábbi fontosabb települések érhetık el közvetlenül: Kunszentmiklós (7 járatpár), Solt (munkanapi 18 járatpár), Kalocsa (munkanapi 17 járatpár), Baja (munkanapi 9 járatpár). A kistérségen belül a leggyakrabban Szigethalom autóbusz állomás-Budapest között közlekednek az autóbuszok, munkanapokon ez 104 járatot jelent. A másik ugyancsak fontos és sőrő útvonal 51-es út vonala, ahogy egyre közeledünk a fıvároshoz, annál több busz közlekedik rajta. A kistérség tömegközlekedési vizsgálata során három központi helyet jelöltünk ki, s a kistérséget alkotó mikrotérségek ezekhez való közlekedési viszonyát, elérhetıségét elemezzük. A legfontosabb értelemszerően Budapest, mint külsı egység, s egyben legfontosabb ingázási célpont. A kistérség területén a szigethalmi autóbusz állomás került még kijelölésre, egyrészt mint a kistérség legfontosabb tömegközlekedési elosztópontja, másrészt pedig fontos átszállóhely a HÉV-re s egészségügyi központként is funkcionál. Ráckeve a harmadik kiválasztott, mint a kistérség „de jure” központja, egyes szolgáltatások egyedüli birtokosa (pl. bíróság) ill. a déli települések szerves központja. Az elemzés során a közvetlen járatokat vettük górcsı alá, azzal a megkötéssel, hogy bizonyos esetekben és relációkban az átszállási lehetıségek is fontosak és léteznek (természetesen ott kitérünk azokra is).
Kistérség települései - fıváros kapcsolat
A fıváros a kistérség minden településérıl elérhetı autóbusszal. A legjobb helyzetben a fıvároshoz közel fekvı települések vannak, legyen az a szigeti vagy a szigeten kívüli oldal települése. Szigethalomról reggel 4 és 8 között 36 járat, Dunaharasztiból és Szigetszentmiklósról pedig 29-29 járat indul, azaz 5-10 percenként (egyes esetekben 3-5 percenként) indulnak buszok a fıváros felé. Reggel ellenkezı irányban
55
a forgalom jóval gyérebb. Egyes települések tekintetében a reggeli forgalom meglehetısen kiugró (pl. Áporka, Dömsöd) a délutáni járatokhoz képest.
Megfigyelhetı, hogy a fıváros felé minden településrıl több busz indul, mint ahány a nap folyamán oda érkezik. Egyes településeknél ez nem számottevı különbség, de fıként az 51-es út mentén lévık esetében (pl.: Dunaharaszti vagy Kiskunlacháza) ez akár 5-6 busszal is kevesebbet jelenthet. Ennek a fı oka az, hogy reggel a fıváros irányába sokkal rövidebb idı alatt kell a tömeget elszállítani, mint vissza.
Tököltıl délre a fıvárosi kapcsolat egyre ritkul, egyrészt a csökkenı településméret, másrészt a HÉV létezése okán. Szigetcsépnek és Szigetszentmártonnak 8-10, Szigetújfalunak viszont már csak 5-7 közvetlen kapcsolat van a fıvárossal, s ezek is a reggeli és a délutáni csúcsidıben realizálódnak, napközben és este csak 1-1 járatpár közlekedik. Ráckevének 10 járatpár erejéig van kapcsolata a fıvárossal.
A járatok fıvárosi iránya a pesti települések esetében kivétel nélkül a Népliget, míg a szigetieknek döntıen Csepel, Szigethalomról 2 Ráckevérıl (ill. Makádról és Szigetbecsérıl) pedig 4 autóbuszjárat végállomása a Népliget.
A méretéhez képest Majosházának van a legrosszabb kapcsolata a fıvárossal, ami összességében 5 ill 7 járatban valósul meg, hétvégén viszont csak egy járatpár a közvetlen kapcsolat. Ennek egyik oka a falu zsákjellege és a betérés hosszúsága, ami kb 17-20 percet vesz igénybe. Áporka ugyan kisebb, de sokkal jobb elérhetıségi viszonyokkal rendelkezik, hisz az ott lakók számára – Majosházához viszonyítva – könnyebben elérhetı az 51-es út és az ott sőrőbben közlekedı autóbuszok, másrészt a falu nem zsákfalu, jobban betérnek oda az autóbuszok.
Apaj kifejezetten tömegközlekedési árnyékban van, amit a fıvárosi 2 járatpár is jelez, ezt részben ellensúlyozza a vasútvonal léte, s az óránként való eljutás lehetısége a fıvárosba. A vasútvonal által érintett többi település esetében a tömegközlekedési eszközöket igénybe vevık megoszlanak a vonat és a busz között (kivéve talán Kiskunlacházát), azonban ez általában a busz javára dıl el.
Hétvégén a közlekedési helyzet eltérı a szigeti és a nem szigeti települések tekintetében. Míg a szigeti települések szombati és vasárnapi menetrendje nagyjából megegyezik és néhány település tekintetében ütemesnek mondható (Pl.: Szigetszentmiklós félórás, Tököl órás ütem), addig a szigeten kívüli oldal települései esetében az ütemesség nem mondható el, s vasárnap az 51-es út mentén fekvı településeket több járat érinti, mint szombaton. Ennek oka, hogy vasárnap délutánra „érik el” a térséget a távolabbról induló fıváros irányú ún. „kollégista buszok”.
Általában a hétvégi járatszám fele vagy annál is kevesebb mint a munkanapi, néhány esetben azonban erıs eltéréseket tapasztalhatunk pl.: Szigethalom (104-46) Taksony (56-20), Dunaharaszti (66-27), ahol (munkanap A kistérségben egyébként Tökölnek van a legkiegyensúlyozottabb tömegközlekedési rendszere (szinte teljesen ütemes menetrend, néhány városon áthaladó járattal)
A HÉV-kapcsolattal rendelkezı szigeti települések esetében, ott ahol a busz is könnyőszerrel elérhetı (Szigethalom, Szigetszentmiklós) az autóbuszt fıként azok veszik igénybe, akiknek olyan ügyük, munkájuk, iskolájuk van ami Csepelhez köthetı vagy rendelkeznek Budapest bérlettel.
56
Kistérség települései – Szigethalom kapcsolat
Szigethalom a kistérség legtöbb településérıl ugyancsak elérhetı, ez alól egyedül Apaj a kivétel, azonban a keresztirányú elérhetıség gyenge, nincs megfelelıen megszervezve. Halásztelekrıl a pesti járatok érintik, míg Szigetszentmiklós felöl a Tökölre és néhány távolabbra. Intenzív autóbuszos kapcsolata a szigeten kívüli oldal néhány településével van (Áporka, Majosháza), amelynek lakosai a gyártelepi szakrendelıben veszik igénybe a szükséges ellátásokat, illetve egyéb vásárlási szükségleteiket (piac) is itt elégítik ki. Ennek fényében Majosházáról és Áporkáról a munkanapi és szombati eljutási lehetıségek nem különböznek egymástól. Kiskunlacháza és Dömsöd kapcsolata jóval inkább munkanapokra korlátozódik. (A városnak Taksonnyal sajátos viszonya van, mivel még mindig létezik a SzigethalomTaksony ún HÉV-pótló autóbuszvonal.)
A várostól délre a HÉV kapcsolat okán az autóbuszos összeköttetés nem jellemzı, fıként az áthaladó járatok érintik. Hétvégén Tököltıl délre csak egy járatpár, ill Ráckevérıl a szigeten kívüli oldal érintésével két járat jelenti a kapcsolatot
Kistérség települései – Ráckeve kapcsolat
Ráckevével Halászteleknek és Délegyházának nincs közvetlen kapcsolata. A városnak a legsőrőbb autóbuszos kapcsolata Kiskunlacházával és Makáddal van. Az autóbuszok végállomása a vasútállomásnál van, a Makád – Budapest, Népliget viszonylatban közlekedı néhány járat kivételével mindegyik érinti.
Makádra óránként mennek a buszok, a reggeli csúcsidıben 20-30 percenként. Kiskunlacházára nem ütemes a menetrend, de munkanapokon 20 járatpár jelenti a közvetlen kapcsolatot. Dömsödre és Áporkára ennél kevesebb (6-7 járat), hétvégén a szigeten kívüli oldal települései közül csak Kiskunlacházával van elfogadható kapcsolata. Lórévet munkanapokon 7, hétvégén 4 járat köti össze Ráckevével.
4.2.3. Kötöttpályás közlekedési eszközökre való ráhordás Maga a fogalom, a ráhordás – esetünkben értelemszerően a szervezett módon autóbusszal történı ráhordásról beszélünk – annyit jelent, hogy a kötöttpályás közlekedési eszközök megállóihoz és állomásaihoz az autóbusz az adott vagy szomszédos településekrıl a vonat indulása elıtt 10-12 perccel érkezik meg, ezáltal létrejön a csatlakozás, s az utasok át tudnak szállni egyik közlekedési eszközrıl a másikra valamint menetjegyet is tudnak vásárolni. Ugyanez az ellenkezı esetben is meg kell hogy valósuljon, azaz a vonat megállóba való érkezése után legfeljebb 15 perc múlva az autóbusz el kell, hogy induljon az útvonalán szereplı települések irányába. Jellemzıen a fı ingázási irányba tartó és onnan érkezı vonathoz csatlakoznak az autóbuszok, hiszen ez az az irány, amelyrıl megfelelı mennyiségő utas várható, s igényli a tömegközlekedési jellegő továbbszállítást. A kevésbé frekventált irányokból érkezı vonathoz is szervezhetı csatlakozás, azonban ezek kihasználtsága nagyon alacsony ill. hektikus. A legideálisabb a közlekedési vállalatok számára az, ha a fontosabb
57
állomásokon van a „kereszt” azaz ott találkoznak a vonatok, hisz ekkor mindkét irányból érkezı utasforgalmat el tudja szállítani. A ráhordások megszervezésekor külön figyelmet kell fordítani a külsı tényezıkre, amelyek ismerete a csatlakozás sikerese megvalósításához elengedhetetlen. A kötöttpályás közlekedés esetében többek között tudni kell, hogy milyen a pálya mőszaki állapota, milyen messzirıl jön a vonat, egyvágányú vagy kétvágányú a pálya, mennyire erıs a teherforgalom a vasútvonalon stb; az autóbusz esetén pedig ugyancsak figyelembe kell venni, hogy az adott csatlakozási pont végállomás vagy csak egy közbeesı megálló az adott autóbuszvonalon, mennyire különbözik a közúti forgalom napszakonként, hiszen ennek fényében kell a csatlakozást megtervezni.
A kistérségben a kötöttpályás közlekedési eszközökhöz (a vonathoz és a HÉV-hez) való csatlakozás igen különbözı módokon valósul meg; egyes településeken kifejezetten jónak mondható, máshol csak bizonyos vonatokhoz van, ugyancsak néhány településen pedig nem épp a legjobb idıpontokban érkezik a vasútállomáshoz az autóbusz. A ráhordás a vasút esetében szinte kizárólagosan a fıvárosi irányú relációban érdemes hogy megnyilvánuljon, addig a HÉV esetében a fıvárosi mellett, Tököltıl délre Ráckeve irányába is szükséges megvizsgálni az igényeket. A továbbiakban ennek részletezésére kerül sor, külön tárgyalva a vonathoz és a HÉV-hez való csatlakozást.
A kistérségen keresztül haladó vasútvonalon 7 megállóhely található. Dunaharaszti vasútállomáshoz a város helyi járatainak van csatlakozása, napi 49 alkalommal. Az autóbuszok a vonatok érkezéseihez és indulásaihoz nem teljes mértékben igazodnak, ámde csúcsidıben a buszjáratok sőrősége okán könnyő olyat találni, ami megfelelı idıpontban érkezik az állomáshoz. A taksonyi vasútállomást elvileg ráhordó funkcióban Volánbusz Szigethalom-Taksony vá. viszonylatban közlekedı ún. „Hév-pótló” járata szolgálja ki, a munkanapi 7 járatból a hajnali csatlakozik az egyik fıvárosi vonathoz, s két iskolásjárat délután a Kunszentmiklós felé tartó vonathoz a többi járat vagy jóval elıtte ill. ami bosszantóbb, néhány perccel a vonat indulása után érkezik az állomásra. Másrészt a Budapest-Taksony-Délegyháza relációban közlekedı járatok is érintik az állomást, azonban ezeknek nem feltétlenül feladata hogy csatlakozzanak, hisz a járat végcélja a fıváros, ugyanaz mint a vonaté, igaz, hogy más végpontokban. (Taksonyban a vasútállomásról sokkal több autóbusz indul, mint ahány oda érkezik, ennek oka a délegyházi járatok Taksonyon belüli eltérı vonalvezetése). Dunavarsányban a vasútállomás a kisvarsányi településrészt metszi, a délegyházi autóbuszjáratoknak van egy megállója a vasútállomásnál, azonban ezek a járatok nem ráhordó funkcióban üzemelnek. Délegyházán szintúgy a falu közelsége, s a fıvárosi végpont nem igényel kifejezetten vasútállomáshoz való autóbuszos ráhordást. A vasútállomások közül a kiskunlacházi állomás található a legmesszebb a település központjától, megközelítıleg 3 km-re. A ráhordást ezen a településen igényelnék a legjobban, ha az elmúlt idıszakokban is megfelelı autóbuszos ráhordás valósult volna meg. Mivel ez nem történt meg, az utasok elmaradoztak, s a járatok is megritkultak. Azonban a vasútvonalon fekvı állomások közül a csatlakozás Kiskunlacházán érzékelhetı a legjobban, a fıváros
58
irányába munkanapokon reggel 4, napközben 2 délután pedig 5 vonathoz van megszervezve autóbuszos csatlakozás, hétvégén pedig összesen 7 alkalommal. Sajnos sok esetben az átszállási lehetıség csak néhány perc, így ha sokat késik a busz, akkor a vonat nem tudja megvárni. Dömsödön a vasútállomás tulajdonképpen Apaj mellet található, – ahogy errıl már korábban is szó esett – ennek ellenére munkanapokon három fıváros felıl érkezı vonathoz van munkanapokon Dömsöd felé (kettı reggel és egy délután) autóbuszos csatlakozás (valamint késı délután egy Kunszentmiklós felé tartó vonat irányába); meglepı de vasárnap pedig három délutáni pesti vonatról lehet átszállni buszra Dömsöd felé. Dömsödrıl a vasútállomásra munkanapokon két reggeli és egy esti Pestre tartó vonathoz van csatlakozás, Kunszentmiklós felé pedig egy délutáni vonathoz. A fıváros felıl Apajra naponta két vonathoz, míg Apajról Pest felé nincsen elérhetı csatlakozás úgy, hogy ne kelljen legalább 30 percet várni. A vasútmegállónak autóbusszal való kiszolgálása nem indokolt, mivel egyrészt Apaj község közel van, Dömsödrıl pedig kézenfekvı és egyszerőbb közvetlen autóbusszal eljutni a fıvárosba.
A HÉV-re való ráhordás sokkal megoldottabb a kistérségben, mint a vonatra való ráhordás, okkal hiszen a HÉV sokkal fontosabb szerepet tölt be a kistérség közlekedési hálózatában mint a vasút. Dunaharasztin a HÉV fıvárosi indulásaihoz igazodva közlekednek a helyi autóbuszok. Szigetszentmiklóson a ráhordás egyik megállóban sem megoldott teljesen, mindemellett az autóbuszvonalak igen közel fekszenek a buszmegállókhoz. Szigetszentmiklós-Gyártelep megálló közelében, gyaloglási távolságon belül található a szigethalmi autóbusz pályaudvar, amely a kistérség egyik legfontosabb elosztópontja. Tökölön a Tököl-Szigetszentmiklós-Budapest autóbuszvonal érinti az állomást, alapjában véve ugyancsak nem a ráhordás a funkciója ezeknek a járatoknak, mindazonáltal a Pestrıl érkezı vonatokról könnyőszerrel át lehet szállni az autóbuszra s eljutni velük a város másik végébe, fıként csúcsidıben, amikor mindkettı sőrőn közlekedik. A ráhordási funkció igazán Tököltıl délre szükséges. Szigetcsépen valaha üzemelt autóbuszjárat a HÉV-megálló és a falu központja között, mára ez megszőnt. Szigetszentmárton-Szigetújfalu közös HÉV megállója a ráhordási lehetıségek tárházát rejti magában, ennek ellenére nincsen kihasználva eléggé. A fıváros felöl érkezı szerelvényekhez munkanapokon három (délután), valamint hétvégén délelıtt egy alkalommal van csatlakozási és autóbuszos eljutási lehetıség Szigetújfalu felé, Ráckevérıl pedig az elıbb említetteken kívül (mivel közel egy idıben érnek az állomásra a vonatok) még egy minden este. Szigetújfaluból a HÉV-hez való csatlakozás Budapest irányába az alábbiak szerint alakul: a 8 óra elıtt induló 8 darab vonatból négyhez lehet eljutni busszal, majd délelıtt és délután is egy alkalommal, hétvégén viszont csak egy kora délutáni és egy esti vonathoz van autóbuszos csatlakozás. Ráckeve felé az elıbb említett autóbuszokkal is el lehet jutni az állomásra, viszont néhány esetben több mint 25 percet kell várni. Kifejezetten a ráckevei irányú ingázáshoz és ügyintézéshez való csatlakozás reggel van kétszer és napközben egy alkalommal.
59
Szigetszentmárton irányába a csatlakozási és eljutási lehetıségek szerényebbek, részint azért, mivel a falu szélén helyezkedik el a megálló, másrészrıl pedig érinti a falut a BudapestRáckeve autóbuszjárat, amellyel Ráckevére és Budapestre is el lehet jutni átszállás nélkül (Ezen járatok egy része Szigetújfalura is betér, de jóval ritkábban) Ennek ellenére a fıvárosból napi 4 szerelvényhez van csatlakozás (egy reggel, a többi délután, de csak munkanapokon). Ráckeve felıl pedig munkanapokon egy, hétvégén pedig két alkalommal. Ráckevén az autóbuszos csatlakozás Makád, Szigetbecse és Lórév, valamint Kiskunlacháza, Dömsöd és Apaj települések irányába van megszervezve. Szigetbecse és Makád felé szinte mindegyik HÉV-hez van csatlakozás, Lórév irányába pedig munkanapokon 6 (odafele) illetve 7 (visszafele) alkalommal. Hétvégén viszont csak 3 HÉV-hez van csatlakozás. A szigeten kívüli oldal települési felé elsısorban Kiskunlacháza irányába szervezték meg a csatlakozást, munkanapokon 7 ráckevei HÉV-rıl lehet leszállni úgy hogy, elfogadható idın belül (ezekbıl 2 reggel, 1 délelıtt, 4 pedig délután) indul busz Kiskunlacháza felé (Ezek közül mindössze csak kettı érinti kerülı nélkül Dömsödöt valamint kettı Apajt is). Ellenkezı irányból Lacházáról a ráckevei HÉV állomáshoz reggel három, délelıtt kettı, délután pedig öt HÉVhez van csatlakozás, ebbıl megfelelı idıtávon belül 2 Dömsöd, 3 pedig Apaj felıl érkezik. Apaj és Dömsöd esetében a csatlakozási lehetıségek jobbára csak elméletiek, mivel elenyészı azok száma, akik ezt rendszeresen igénybe veszik.
Összességében megállapítható, hogy a kötöttpályás közlekedési eszközökre való ráhordást a vasút esetében a dunaharaszti és a kiskunlacházi, valamint meglepı módon – ugyan igen alacsony színvonalon – de a dömsödi vasútállomásnál is tetten lehet érni. A HÉV esetében pedig Szigethalmon és Ráckevén, kisebb mértékben Szigetszentmárton-Szigetújfalu megálló esetében mőködik a csatlakozás.
4.3. Kerékpáros közlekedés A kistérségben összefüggı kerékpárút hálózat sincs, a hálózat egyes elemei azonban léteznek. Hivatásforgalmi kerékpárút mindössze csak két településen található meg a kistérségben, Szigetszentmiklós-Lakihegyen és Dunaharasztiban. Az egyik kerékpárút Budapestrıl Lakihegyig tart és tovább Budatétényre (XXII. kerület) az M0 hídján; Dunaharasztiban pedig több helyen építettek: A HÉV Duna-híd északi oldalán a gyalogos és kerékpáros kapcsolat biztosított Szigetszentmiklóssal, illetve a szigetszentmiklósi üdülıterülettel. Továbbá önálló kerékpárút az M0-s Duna-híd északi oldalán és az Andrássy Gyula utcában van kiépítve.
Sok esetben probléma, hogy a lakosok csak a forgalmas utak (51-es út) padkáját tudják igénybe venni kerékpározásra, ami fokozottan balesetveszélyes, kiváltképp a települések külterületén. Ezen probléma megoldására már több terv is született (pl.: Áporka – Kiskunlacháza – Ráckeve kerékpárút, Dunaharaszti-Taksony kerékpárút)
60
A turisztikai célú kerékpárutak részben az árvízvédelmi töltéseken, részben a nem túl forgalmas mellékutak mentén haladnának és haladnak ma is. Emellett indokolt, hogy helyenként leágazások épüljenek ki az egyes jelentısebb vízparti szolgáltatásokhoz (pl, víziturisztikai bázis, vendéglátóhely, úszóstéges szálláshely vagy rendezvényhelyszín), annak érdekében, hogy azok a kerékpározók számára is "fogyaszthatók" legyenek. A Kis-Duna partja alkalmas kerékpározásra, ugyanakkor annak feltételei jelenleg nem teljesen kiépítettek, sem az utak, sem a kerékpározást segítı szolgáltatások vonatkozásában (kölcsönzés, szerviz, információs bázis). Az elkövetkezendı években megvalósuló EuroVelo kerékpárút-hálózat ezen a helyzeten mindenképpen javítani fog.
4.4. Vízi közlekedés A térségben a Kis-Duna-ág jelentıs víziútnak számít, amelyen azonban a személy- és teherhajóforgalom napjainkra gyakorlatilag megszőnt. A megszőnésének mőszaki és gyakorlati okai egyaránt vannak:
A jelenlegi zsilipméretek nem teszik lehetıvé a manapság használatos hajók átzsilipelését.
A meder fenntartás hiányában feliszapolódott, így a hajózás számára kívánatos 22-25 dm vízmélység nem mindenütt áll rendelkezésre.
A hajóforgalom csak korlátozottan összeegyeztethetı az RSD üdülési, valamint természetvédelmi funkciójával (nemkívánatos hullámverés, zajterhelés).
A MAHART Dunaharasztiban korábban üzemelı hajógyára és hajójavító üzeme 1991. óta nem üzemel. Így az ide, illetve az innen irányuló „célforgalom” megszőnt.
A Ráckeve-Tass relációjú menetrendszerinti személyhajózás 1992-ben gazdasági okok miatt megszőnt.
A hajóforgalom természetvédelmi és üdülési érdekeket figyelembe vevı fejlesztése szükségessé teszi kikötık és a hozzá tartozó parti infrastruktúra megteremtését és üzembe helyezését. Ezen helyek kiválasztása gondos megfontolást és a települések együttgondolkodását igényli, hiszen a tudatos víziturizmus megteremtése az RSD-vel szembeni egyéb igényeket is figyelembe véve javasolt. A település rekreációs övezeteinek kihasználtsága és a turisztikai lehetıségek kiaknázása végett kiemelkedıen fontos a hajóforgalom beindítása.
A víziközlekedés, víziturizmus vonatkozásában mindenképpen említésre méltó, hogy 2003ban a kedvtelési célú belsıégéső motorok addigi teljesítménykorlátozása megszőnt, helyette az 5 km/h és a 15 km/h sebességkorlátozás szerepel. Azóta a Duna-ágat mind növekvı számban keresik fel a kisebb-nagyobb yachtok is.
61
A Nagy-Duna-ágon három helyen lehet komppal átkelni, valamint az M0 hídja biztosítja a kapcsolatot. A hajóforgalom itt jelentıs, azonban a kistérségben egyik Nagy-Duna parti település sem rendelkezik olyan mérető kikötıvel, ami legalább személyszállító hajók fogadására alkalmas lenne. A Nagy-Dunán Lórévnél található Magyarország egyik jet-ski pályája.
5. A lakókörnyezet jellemzıi 5.1. Lakásállomány 12000
10000
8000
2001 2005 2007
6000
4000
2000
Tö kö l
Ló ré M v aj os há za M ak ád R ác ke Sz ve ig et be cs Sz e ig et cs Sz ép ig Sz et ig ha et lo sz m en Sz t m ig á et rt sz on en tm ik ló Sz s ig et új fa lu Ta ks on y
po rk D a él eg yh áz a D öm D s öd un ah ar as D un zt i av ar sá ny H al ás z K te is le ku k nl ac há za
Á
A
pa j
0
17. ábra: Lakásállomány a Ráckevei kistérségben településenként A Ráckevei kistérségben a lakásállomány szinte minden település esetében növekedett az elmúlt évben, továbbá 2001-2005. év között Dömsödön tapasztalható jelentıs növekedés. Az agglomerációs városokban (Dunaharaszti, Szigethalom, Szigetszentmiklós) nagymértékben emelkedett a lakásállomány száma az utóbbi években, ami az agglomeráció nagymértékő bıvülésére utal. Szigetszentmiklóson a lakásállomány növekedése több mint kétszerese a hasonló mérető (Dunakeszi, Gödöllı) agglomerációs városokénak, megszőnı lakásokról ugyanakkor alig beszélhetünk, évente alig néhány kerül bontásra. A legfigyelemreméltóbb növekedés Dunaharasztin tapasztalható, itt 22%-os arányú növekedés volt az elmúlt években, ami magasabb arányú, mint a kistérség legnagyobb városában Szigetszentmiklóson.
62
350
300
250
200 2001 2004 2007
150
100
50
l Tö kö
m en tm ár to ts ze n nt m ik ló Sz s ig et új fa lu Ta ks on y ge
ge ts z
Sz i
ép
th al o
ge Sz i
Sz i
Sz i
ge
tc s
cs
e
e ev
ge tb e
Sz i
za
ád
ác k R
M ak
v
os há
Ló ré
aj M
za öm sö D un d ah ar a D sz un ti av ar sá ny H al ás z K te is le ku k nl ac há za D
há
rk a
gy él e
D
Á po
A pa
j
0
18. ábra: Épített lakások száma a Ráckevei kistréségben településenként 2001-2004-2007-ben Az épített lakások számát vizsgálva az látható, hogy az agglomerációs településeken évrılévre nı az újonnan építet lakások száma a szuburbanizációs folyamat következtében. Halásztelken 2004-ben egy lakásépítési boom volt tapasztalható, azonban 2007-re igencsak visszaesett a lakásépítési kedv, a 2001-es szint alá. Jelentıs számú lakásépítés látható Majosházán a 2007-ben; számokkal kifejezve: 2004-ben 4 db, 2007-ben pedig 30 db lakást építettek. Délegyházán szintén a Majosházaival azonos folyamat látható, 2004-ben 30, 2007ben 60 lakás épült, ami azt mutatja, hogy a szuburbanizációs folyamat elérte az agglomeráció déli határát. A kistérség déli részén, Kiskunlacházán 2004-ben tapasztalható nagymértékő növekedés az épített lakások terén, ami a 2007. évre visszaesett a 2001-es szint ötödére. Ráckevén egyenletes növekedés tapasztalható. A vizsgált években a legkevesebb lakást a térség déli településein, Apajon (3-2-3), Lóréven (0-2-1) és Makádon (3-4-1) építettek, korábbi évekrıl nincs adatunk, de ha ez a tendencia valósult meg akkor feltételezhetı, hogy ezeken a településeken a lakásállomány elöregedı.
63
60 000
50 000
40 000
30 000
20 000
10 000
Vá ci Ve re se gy há zi
ob i Sz
ai Pi lis vö rö sv ár i R ác ke ve i Sz en te nd re i
ag yk át N
M on or i
yá li G
di G öd öl lı i
Ér
i un ak es z
D
ab as i D
C eg lé di
ud aö rs i B
A
sz ód i
0
19. ábra Lakásállomány Pest megyében kistérségenként 2007-ben (db) A Pest megyei statisztikai adatok elemezve azt láthatjuk, hogy a Ráckevei kistérség a második legnagyobb lakásállománnyal rendelkezik, csak néhány száz lakással marad el az elsı Ceglédi kistérségtıl. Az épített lakások számában látható, hogy szintén a második helyet foglalja el az Érdi kistérség mögött, ami azt mutatja, hogy az egyik legdinamikusabban fejlıdı kistérség megyei szinten. A Ráckevei kistérségben épített lakások száma (1196) duplája a megyei rangsorban harmadik Gödöllıi (567) és a negyedik Versegyházi kistérségnek (491).
5.2. Természeti adottságok Természetföldrajzi szempontból a Ráckevei kistérség az Alföld Dunamenti-síkság középtáján belül a Csepeli-sík kistájához tartozik. A terület jórészt ártéri szintő hordalékkúp síkság. A kistáj teraszokkal tagolt hordalékkúp felszíne enyhén dél illetve a Duna felé lejt, helyenként futóhomok dőnékkel tarkítva. Az alacsony ártéri részek 4-6, a magas ártéri részei 6-10 méterrel emelkednek a Duna szintje fölé. A kistáj mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam 2000 óra körüli, az évi középhımérséklet 10,2-10,3 °C. Az hımérsékleti maximumok átlaga 34,0-34,5 °C, a hımérsékleti minimumok átlaga -16,0 és -16,3 °C. Az évi csapadékösszeg 530-550 mm, melybıl a vegetációs idıszak idején 300-320 mm hullik. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, átlagos sebessége 2,5-3,0 m/s. A Csepel-sziget területének nagy része jelenlegi vagy elhagyott folyóterasz, talaját a Duna hordalékanyaga képezi. A talajvízszint viszonylag magasan a felszíntıl mindössze 1-2 64
méterre helyezkedik el. A térség talajai termékenység szempontjából országos viszonylatban közepesnek mondhatóak, az észak-keleti és a délnyugati részek mezıgazdasági mővelésre alkalmasak. Legkedvezıbbek a talajviszonyok a kistérség keleti részén Kiskunlacháza környezetében, az itt található területeket az Országos Területrendezési Terv a kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek övezetébe sorolja. Ezen termıterületek fokozott védelme kívánatos. Az árvízmentesítés és a Ráckevei Soroksári Duna ág elzárása megteremtette az intenzív mezıgazdasági tevékenység lehetıségét. Növény- és állatvilága elsısorban folyami jellegő volt, így az ártéri ligeterdık és az ahhoz kapcsolódó növény- és állattársulások voltak jellemzıek. Egyetlen országos jelentıségő természetvédelmi terület található a kistérségben a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpusztai szikesek.
20. ábra: Kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek övezete
65
A terület földtani felépítése a kavicsos rétegsorok révén ipari felhasználás (kavicskitermelés) lehetıségét jelenti, ugyanakkor mindez maradandó tájsebet, valamint a térség felszín alatti vizeinek szennyezés érzékenységét is meghatározza. A Csepel-sziget teljes területe a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetébe tartozik, valamint az egész kistérség beletartozik a felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezetébe.
5.2.1. Vízkészletek, vízgazdálkodás
Felszíni vizek – Duna
A Duna a Csepel-szigetet nyugatról határolja a Kvassay és Tassi-zsilipek között. A Duna-ág jellemzıje, hogy a vízállása, a vízsebessége és a vízszállítása jelentısen ingadozik. Az árvíz elleni védelem a védvonalak tekintetében megfelelı. Árvízvédelmi szempontból a Csepeli-sík kistáj egésze mentesített ártérnek tekinthetı, melyet – a magasparti szakaszok kivételével – végig védıgátak kísérnek. A Duna parti fekvés a kistérség településeinek rendkívül értékes természeti adottsága, mely lehetıvé teszi a rekreációs illetve vendéglátási funkciók betöltését. Sajnos többnyire ezeknek a területeknek a beépítése nem optimális módon hasznosítja ezt az értékes adottságot.
A Ráckevei-Soroksári Duna
Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felülető Duna-ág. A Duna-ág jelenleg állapotában és üzemeltetési rendjében kiemelt jelentısége van a jelenlegi hasznosítási módjainak: - Jóléti célú hasznosítás (üdülı, horgászat, stb.), vizisportok (vitorlázás, evezés) - Hajózás útvonala - Vízgyőjtıjén lévı települések szenny-és használtvizeinek, valamint csapadékvizeinek befogadója - Belvíz-befogadó - A Duna-menti síkság (Homokhátság) vízellátó létesítményeinek (amelyek szintén többfeladatúak) vízbázisa - Természeti értékek hordozója - Megújuló energia termelésének helye (Kvassay zsilip) - A térség mezıgazdasága számára szükséges öntözı- és tógazdasági vízigény biztosítója - Az ipari víz biztosítója. Az egyes használatok között azonban nehezen feloldható, vagy egyenesen feloldhatatlan konfliktusok, ellentétek vannak.
66
Mesterséges folyóvizek
Mesterséges folyóvizek a vizsgált terülten a belvízlevezetı csatornák valamint a vizsgált terület peremén lévı Duna-Tisza csatorna elkészült szakasza. A belvízlevezetı csatornák a szigeten kisebb számban vannak jelen, az üdülıkörzetben azonban behálózzák a területet. A csak félig megépült, Szigetszentmiklósnál a Dunából leágazó Duna-Tisza csatorna is fontos természeti értékeket rejt. A Duna-Tisza csatorna egyenes vonalvezetéső partjára és helyenként medrébe több helyen visszatelepültek a természetes nádas-füzes társulások, fokozva a vízmeder ökológiai értékét. A vízfolyás partja a horgászok kedvelt horgászhelye.
Mesterséges állóvizek
Mesterséges állóvizek a vizsgált területen a nagy számban jelenlévı kavicsbánya tavak. A bányászat következménye a bányászat során a lesüllyedı terepszinthez képest viszonylag magasabb helyzetbe kerülı talajvízszint.
A lehetséges veszélyforrások elsısorban nem a bányászati szakaszban, hanem az utóhasznosításban jelentkeznek: a) a bányatavat sorsára hagyják, ami vonzza az illegális szilárd és folyékony hulladékelhelyezést; b) halastóként túletetik, aminek következménye az, hogy nagymennyiségő szerves anyag halmozódik fel benne; c) horgásztóként viszonylag kisebb a veszély, csak a helyhez szoktató "beetetés" lehet túlzott; d) jetsky pályaként a kipufogógáz oldás és az esetleges kenıanyag-kijutás lehet veszélyes.
5.2.2. Terület-felhasználás A rendszerváltást követıen elsısorban Budapesten és agglomerációjában megindult új típusú gazdasági folyamatok az agglomeráció gyors urbanizációját indították el. Az agglomeráció belsı győrőjében fekvı települések (Halásztelek, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti) saját területi funkcióikon kívül a Budapestre koncentrálódó infrastruktúra hálózatoknak, a fıváros szakirányú igényének adtak teret. A terület-felhasználás változását jelentısen befolyásoló – a társadalmi-gazdasági átalakulás következtében a 90-es évek elejétıl felerısödı – szuburbanizációs folyamat révén felgyorsult a betelepülések növekedése, és várhatóan tovább nı a belterület aránya. Sok településen, de fıként az agglomeráció településein kialakult településszerkezet következtében nem, vagy csak részlegesen biztosítottak a pihenı, játszó és sportolási célú területek. A települések kiterjedésének növekedésével, a népesség életmódjának, a lakások nyújtotta lehetıségek változásával tovább nı a közhasználatú zöldterületek iránti igény, az ilyen célú területek nagysága, kialakítása felszerelése és fenntartási színvonala elmarad a lakossági elvárásoktól, az ezirányú feladat meghaladja az önkormányzatok anyagi
67
tehervállalási lehetıségét. Az ésszerő területgazdálkodás fı feladata kell, hogy legyen a közcélú területek – zöld- és intézményfejlesztési területek – kijelölése, más célú felhasználásának megakadályozása, valamint a külterületek ütemezett, átgondolt felhasználása. A táj viszonylag új kelető, de annál agresszívabban terjedı használata a felszínközeli kavicsvagyon kinyerésére irányuló külszíni bányamővelés, amely a kistérség Keleti területeinek bizonyos részein már—már uralkodó tájhasználati móddá avanzsált. Ennek következtében itt a nem beépítést szolgáló kivett területek robbanásszerő növekedése tapasztalható, melyek jelentıs része vízmeder illetve vízfelület — a bányászat felhagyása után potenciális vízgazdálkodási terület. A bányaterület bányatörvény szerinti rekultivációja vagy elmarad, vagy csak a legszükségesebb tereprendezésre korlátozódik, amely egyáltalán nem segíti elı a területek átgondolt és egymással is összehangolható újrahasznosítását. A bányatelkek „véletlenszerő” kijelölése a táj növekvı szabdaltsága térségileg összehangolt ásványvagyon gazdálkodást, és tájrekultivációt tennének szükségessé. Ennek megvalósítását — térségi szabályozás hiányában — ma sem a maximális haszonra törekvı bányavállalkozó érdekeltsége, sem a jelenleg hatályos törvényi szabályozás nem támogatja. Ennek következtében a kavicskitermeléssel kapcsolatos területfelhasználási és tájrendezési kérdések a külterület-szabályozás legfeszítıbb, legnehezebben megoldható problémájává váltak, amelynek hosszú távú és térségi szemlélető megoldása nélkül csökken a térség táji potenciálja. A bányatavak Dunavarsány, Délegyháza, Dunaharaszti települések területére koncentrálódnak, de megtalálhatóak Taksonyban, Kiskunlacházán valamint Majosházán is. Az árterület a Duna hullámtere jellemzıen erdımőveléssel és a Vízmővek által hasznosított, jelentıs ökológiai és kondicionáló felület. A mentett oldalon a táji adottságokat kihasználva a mezıgazdasági területek nyertek teret, a túlnyomórészt szántóföldi növénytermesztéssel hasznosított területek között a deflációnak erısen kitett homoktalajokon - a talajok megkötése végett - szılıterületek, a jobb minıségő talajokon kertészeti kultúrák (zöldség és gyümölcstermesztés) kaptak helyet. Ez utóbbi területeken alakultak ki a zártkertek. Az évszázados hagyományokra visszatekintı gazdálkodást a szántóföldi növénytermesztés és a szılıtermesztés ma is tükrözi, azonban az egykori zártkertek szerepe átértékelıdött, e területeken a mezıgazdasági termelés visszaszorult, helyét egyre inkább az üdülési- és lakó funkció váltja fel. A mezıgazdaság szerepének háttérbe szorulását a foglalkoztatottság arányának változása is mutatja. A kistérség külterületének uralkodó tájhasználati módja a mezıgazdasági hasznosítás. A külterületi lakott helyek jelenléte - néhány tanyát és volt termelıszövetkezeti telephelyeket leszámítva nem jellemzı. Kisebb számban találhatóak a zártkerti területek, melyek fıként hobbi kertészkedésre, kert-, szılımővelésre, és az ezzel összefüggı rekreálódásra alkalmasak. Azonban több helyen jellemzı a szılık-gyümölcsösök leromlott állapota is. A rurális térségekben a rekreáció és pihenés – a környezettel együtt élı, falusi hagyományokat ırzı falvak találhatóak. A terület északi részének agglomerációs települései, valamint fıvároshoz tartozó kerületei lakóterülettel jelentıs mértékben beépítettek. Az ipari-kereskedelmi területek a vizsgált térség északi, fıvároshoz, illetve az agglomerálódott települések területén helyezkednek el. A térség déli része rurális területnek tekinthetı. A kistérségben az országos átlagnál valamivel alacsonyabb az erdısültség. Legnagyobb rét-legelı terület a térség déli részén, Apaj területén
68
található, amely része a Kiskunsági Nemzeti Parknak. A térségben a felszíni vizek a talajvízzel közvetlen kapcsolatban az általában tájsebet is jelentı bányatavak esetében vannak.
Az üdülıterületek
A vízparti telkek szinte mindegyike, illetve az ezek mögötti területek is sokhelyütt mára már beépítésre kerültek a legkülönfélébb mérető és megjelenéső üdülési illetve helyenként lakó funkciót betöltı épületekkel, aminek következtében a partmenti területek ezen részei rendezetlen megjelenésőek. A folyamparti területek közterületei sokszor szintén rendezetlen képet mutatnak. Az utcák sok helyütt burkolatlanok, a vízelvezetés nem megoldott, a zöldfelületek hiányosak. Maga a Duna-part is sokszor megközelíthetetlen a vízparti üdülıtelkek miatt. Az itt kialakult telkek jogi állapot szerint jellemzıen keskeny, sok helyen problémát jelent a vízfelület megközelíthetıségének minimális megléte, legfeljebb keskeny gyalogút vezet le a vízpartra, ahol nagyobb szárazulat nincs. (pl. Majosháza esetében) A belterületbe vont üdülıterületek gyakorlatilag beteltek, igény van belterületbe vonással újabb üdülıterületeknek kialakítására. Azonban egyre feszítıbb kérdés ezen területek megfelelı kommunális infrastruktúrával való ellátása.
5.3. Kommunális infrastruktúra 5.3.1. Ivóvíz- és gázellátás Az ivóvíz és gázszolgáltatás tekintetében elmondható, hogy a települések ezen két vezetékes kommunális hálózattal teljes egészében ellátottnak tekinthetıek. Az új településrészeken már a lakóterületek kialakításánál odafigyelnek ezen két alapvetı hálózat kiépítésére. A külterületi üdülıkörzetekben figyelhetünk meg szők keresztmetszeteket, melyek fejlesztése a tulajdonosok és az önkormányzat együttmőködésével oldható meg.
69
Megnevezés Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kiskunlacháza Lórév Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl Összesen
Közüzemi ivóvízveze tékhálózatba bekapcsol t lakások száma 2001(tele pülés) 354 363 788 2167 5589 1897 2485 3093 121 439 461 3083 389 681 4184 610 9129 748 1779 3041 41401
Közüzemi ivóvízveze tékhálózatba bekapcsol t lakások száma 2005(tele pülés) 372 380 806 2292 6298 2141 2608 3234 123 412 493 3310 443 792 4624 781 9827 771 1873 3249 44829
Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt Összes lakások gázfogyaszt száma ók száma 2007(települ 2001(települ és) és) 413 187 402 387 1595 778 2 320 1712 7406 5303 2 272 1720 2687 2268 3170 2460 126 108 700 405 493 292 3 445 2622 921 393 811 883 6249 4061 1710 832 10 488 8589 784 683 1 969 1771 3798 3038 51759 38492
Összes gázfogyas ztók száma 2005(tele pülés) 193 432 993 1884 6627 2227 2935 2850 118 491 356 3091 562 967 5105 996 10862 770 1963 3493 46915
Összes gázfogyasztó k száma 2007(települé s) 172 459 1 096 1 793 6785 2 352 2861 2 813 114 584 371 3 155 306 926 5819 900 11 088 758 2 012 3 504 47868
10. táblázat
A 2001-es évhez képest a gázfogyasztó háztartások aránya és a vezetékes vízszolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya is növekedett. A vízszolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya töretlenül növekedett. Míg a gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma ugyan növekedett, de arányuk összességében enyhén csökkent. Közüzem i ivóvízhálózatra rákapcsolt lakások aránya és a Gázfogyasztó háztartások aránya a kistérségben
100
%
95 90 85 80 2001
2005
2007
évek Közüzemi ivóvízhálózatra rákapcsolt lakások aránya a lakások százalékában Gázfogyasztó háztartások aránya az összes lakás százalékában
70
21. ábra forrás: KSH adatbázis
5.3.2. Szennyvízkezelés Az elmúlt évtizedben a közmőolló (a szennyvízcsatorna hálózat hosszának és a vízvezeték hálózat hosszának aránya) egyre inkább záródott a kistérségben az utóbbi években. Pontosabb képet kaphatunk azonban, ha a valódi rákötések számát is vizsgáljuk. Hisz ezekben a településeken a frissen kiépült csatornahálózatra való a rákötés több esetben esetleg évekig is elhúzódhat. A szennyvízhálózattal ellátott lakások aránya a vezetékes vízellátással ellátott lakások között (%) Megnevezés Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kiskunlacháza Lórév Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl Összesen
Közmőolló Közmőolló Közmőolló (2001) (2005) (2007) 0,0 76,6 70,2 39,4 65,5 72,4 48,4 68,9 38,8 0,0 65,8 67,9 63,0 80,8 100,0 54,5 79,9 83,5 40,9 65,0 79,4 19,5 35,3 40,9 0,0 61,8 71,4 55,1 82,3 60,3 0,0 42,8 51,9 14,2 79,3 85,6 0,0 89,2 45,6 0,0 68,7 76,2 61,1 92,2 88,3 55,2 51,5 0,0 55,5 57,6 42,8
87,5 57,4 81,1 85,4 78,8 70,9
41,8 78,6 90,3 84,9 83,9 77,9
11. táblázat
A 2007-es évben minden településen megtörtént a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. 2001ben Szigetcsép, Lórév, Makád, Szigetbecse, és Szigetújfalu nem voltak csatornázva. A csatornázottság aránya az országos átlagot meghaladja, bár a közvetlen budapesti agglomerációs területeken a csatornázottság aránya alacsonyabb. A kistérségben a közüzemi vízvezeték hálózattal ellátott lakásoknak 77,9%-a volt csatornázott 2007-ben. Azokon a településeken, melyeket ezt az átlagos értéket nem éri el a mutató, ott általában az üdülıterületek gyenge csatornázottságáról tudunk beszélni.
71
Az üdülık csatornával történı ellátottsága lényegesen rosszabb, csak két településen – Szigethalmon és Tökölön – épült ki a közcsatorna teljes mértékben az üdülıterületeken is, Dömsödön és Ráckevén pedig csak részben. (A települések szennyvízelvezetı hálózatainak megvalósulása idején, amelyek túlnyomó része állami támogatással épült ki, a víziközmő ellátásba az üdülıterületek nem voltak bevonhatók.) A felsorolt települések mindegyikéhez, kivéve Apaj, Délegyháza, Halásztelek, Lórév és Szigetújfalu RSD menti partszakasz tartozik, amelyek természeti adottságai kedvezı feltételt biztosítottak üdülıterületek kialakításához.
Az RSD közvetlen környezetében a szennyvízkibocsátás a Duna-ág menti üdülıterületeken lényegében nincs megoldva. Gyakran a közmőpótló zárt tározó kialakítása nem szakszerő, amely a környékbeli talajvizeket jelentıs mértékben terheli, amely eljuthat az RSD-be is. Az RSD kommunális eredető szervesanyag terhelésének jelentıs mértékő csökkenését eredményezheti az üdülıterületi ingatlanok szennyvíztisztításának megoldása.
21. táblázat. Az RSD menti településekhez tartozó üdülıterületek víziközmő ellátottsága A település neve
Dunaharaszti
Szennyvízelveze Ivóvízellátásb Szennyvízelve tésben an zetéssel részesültek részesültek ellátottak száma (db) aránya (%) aránya (%) 74 0 100 0 46 0 100 0
A településhez Ivóvízellátásba Üdülıtelkek tartozó üdülıterület n részesültek száma (db) neve száma (db) Sport sziget Hókony sziget
Paradicsom sziget Dunavarsány Szigetszentmikló Rév utca s Üdülı sor Keszeg sor Napospart sor és Királyréti Dunasor Kerekzátony sziget Ráckeve Angyali sziget Tókert sor Balabán Somlyó sziget Sziget és Káposztás Taksony sor Dömsöd Dabi sziget Majosháza Majosháza Kiskunlacháza Dunapart Szigetbecse Szigetbecse Szigetszentmárt Opera on Ráfás Összesen
74 46 208 1000 100 280 100
0 1000 100 280 100
0 1000 0 0 0
0 100 100 100 100
0 100 0 0 0
465 330 520 200 200 1100
465 0 0 200 200 1100
0 0 0 0 0 0
100 0 0 100 100 100
0 0 0 0 0 0
400 1831 187 1000 600
400 555 0 1000 600
0 248 0 0 0
100 30 0 100 100
0 13,54451 0 0 0
900 9541
900 7020
0 1248
100 73,58
0 13,080
72
A táblázatból jól látható, hogy a nemrégiben befejezıdött Dunavarsányi fejlesztés eredményeképpen megvalósuló fejlesztés kivételével az összes többi településen nincsen vagy csak elhanyagolható (Dömsöd 13%) a szennyvízhálózatba való bekapcsoltság aránya az üdülıterületeken.
5.3.3. Csapadékvíz-elvezetés A csapadékvíz-csatorna hálózat a települések fejlettségi viszonyait tükrözi. Belvízveszély a kistérségben 8 településen jelentkezik: Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu és Taksony térségében. A belvízzel érintett települések egy részén a régebbi idıszakokban rendelkezésre állt a település egy jól kiválasztott pontján kialakított záportározó, amelyet azonban az idık folyamán, feltehetıen a terület túlzott értékessége miatt megszüntettek, helyét lakófunkció váltotta fel.
5.3.4. Hulladékgazdálkodás A legfontosabb mőködı kommunális hulladék lerakó a kistérségben a dömsödi (120.000 t összes lerakott, 50.000 t/év kapacitás). A lerakó korszerőnek mondható, megfelelı mőszaki védelemmel, monitoring-rendszerrel ellátott telep, talajszennyezésrıl nincs tudomása a hatóságoknak. A térség települései közül Apaj, Áporka, Dömsöd, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu a hulladékgazdálkodási feladatait egy közös rendszerben oldja meg, és a kistérség egyetlen korszerő, az EU normáknak megfelelı hulladéklerakójára, a dömsödi lerakóra szállítja a kommunális hulladékot. A térség fent említett települései hulladékgazdálkodási tervvel rendelkeznek, illetve a Közép-Dunavölgyi hulladékgazdálkodási rendszer tagjai. A térség többi települése a régió külsı vonzáskörzetében (Adony, Pusztazámor, Gyál) lévı korszerő hulladéklerakókra szállítja a kommunális hulladékot, ezek több évtizedig elegendı lerakó-kapacitással rendelkeznek. Környezetvédelmi szempontból régóta hangsúlyozott elv, hogy a Csepelszigeten a jövıben ne kerüljön lerakásra kommunális és egyéb hulladék, illetve a meglévı és bezárt, valamint illegális lerakókat rekultiválni szükséges. A hulladéklerakók feltérképezése és rekultiválása megkezdıdött a térségben, azonban még jelentıs feladatok elıtt állnak az önkormányzatok. 13. táblázat. Bezárt szeméttelepek a kistérségben1: Település Apaj Dömsöd Ráckeve Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl
1
Hulladék mennyiség 4000 t n.a. 100000 t 66750 m3 31500 m3 715000 m3 4000 m3
Lerak ó állapota, k örnyezete Nincs feltárva nincs rekultiválva Kohéziós Alap projekt keretében várható Feltárása és monitoring rendszere tervezés alatt Nincs feltárva nincs rekultiválva, fokozottan érzékeny terület Nincs feltárva nincs rekultiválva, fokozottan érzékeny terület Teljesen feltárt, kiépített monitoring rendszer Nincs feltárva, nincs rekultiválva, vízbázishoz tartozó terület
Tökölön sittlerakó üzemelt
73
A térségben négy nagyobb kommunális szennyvíziszap elhelyezésére szolgáló telep mőködik. Dunavarsányban (üzemeltetı: Dunavarsány és Térsége Víziközmőveit Üzemeltetı Zrt.), Ráckevén (üzemeltetı: KEVE-VÍZ Közszolgáltató Kft.) Szigetszentmiklóson (üzemeltetı: ÉCSVCS Rt.), és Tökölön (üzemeltetı: Tököli Víz- és Csatornamő Üzemeltetı Társ.) található. Az illegális hulladéklerakások általában minden településen felbukkannak kisebb-nagyobb volumennel. A térség települései közül illegálisan elhagyott hulladékok terén jelentısebb a tököli, ahol a nyilvántartott mennyiség 5000 m3
5.3.5. Energia közmővek A teljes kistérség elektromos energiával történı ellátását az ELMŐ biztosítja. A villamosenergia-rendszer együttmőködése és a közcélú hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében az ELMŐ Hálózati Kft. feladata különösen az általa üzemeltetett közcélú hálózatot biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani, a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket idıben elvégezni, valamint gondoskodni a szükséges készletekrıl és tartalékokról, biztosítani a közcélú hálózat üzemeltetéséhez szükséges mőszaki feltételeket. A közcélú hálózatot úgy kell fejleszteni, hogy ahhoz minden fogyasztó hozzáférhessen.
6. Intézményi közszolgáltatások 6.1. Oktatás A népszámlálási adatok szerint az utóbbi évtizedekben hol gyorsabb, hol lassabb ütemben, de folyamatosan javult Magyarország iskolázottsági szintje. Emelkedett a felsıfokú-, és a középfokú végzettséggel rendelkezık szintje, miközben egyre kevesebben vannak azok, akik 8 osztálynál alacsonyabb végzettségi szinttel rendelkeznek. Tehát napjainkban az oktatási intézményeknek kiemelkedı szerepük van a jövı nemzedékének nevelése szempontjából. Ennek fényében kell figyelembe vennünk, hogy a Ráckevei kistérség népességének a korösszetétele valamelyest kedvezıbb a megyei átlagnál, a 100 gyermekkorúra jutó idıskorúak száma 74 fı, 3-mal kevesebb a megyére jellemzınél. A települések többségében a 18 év alatti korosztály adja az összlakosság 17-24%-át. A kistérségben az összehangolt feladatellátás kiemelt fontosságú az oktatás terén, elsısorban a kistelepülések esetében, a finanszírozhatóság érdekében.
6.1.1. Óvodai nevelés
74
Az óvodai nevelés az a gyermek neveléséhez szükséges, és teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében történik. A Ráckevei kistérség területén a települési önkormányzatok vagy az intézményfenntartó társulásaik intézmények fenntartásával gondoskodnak az óvodai nevelésrıl, a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésérıl. A kistérségben 20 önkormányzat mind a 20 településen ellátja az óvodai neveléssel kapcsolatos kötelezı feladatát. A kistérségben 8 településen (Dömsöd – Apaj, Kiskunlacháza - Áporka, Ráckeve - Lórév, Szigetbecse - Makád) intézményfenntartó társulás keretében gondoskodnak az óvodáskorúakról, a többi 12 településen teljesen önálló intézményként mőködik óvoda. Továbbá egy egyházi fenntartású óvoda, és 5 alapítványi illetve magánszemély által fenntartott óvodai intézmény mőködik a kistérségben.
14. táblázat: Az óvodai nevelés intézmény-fenntartói háttere, 2009 Óvoda neve Napközisotthonos Óvoda Napsugár Óvoda Hétszínvirág Óvoda Mese Óvoda Weöres Sándor Óvoda Tündérkert Óvoda Napközisotthonos Óvoda Napközisotthonos Óvoda Négyszínvirág óvoda Napközisotthonos Óvoda Napraforgó Napköziotthonos Óvoda Csicsergı Napköziotthonos Óvoda Mocorgó Napköziotthonos Óvoda Napsugár Napköziotthonos Óvoda Mozgásfejelsztı Óvoda Német Nemzetiségi Óvoda Német Nemzetiségi Napköziotthonos Óvoda Napsugár Óvoda Szivárvány Óvoda Hagyományırzı Óvoda Horvát Óvoda Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás (Búzavirág Óvoda, Peregi Óvoda, Áporkai Óvoda) Szivárvány Óvoda (1. sz, 4. sz, 5. sz Óvoda, szerb Nemzetiségi Óvoda) Tóparti Óvoda, Napköziotthonos Óvoda Dömsöd-Apaj Óvodai
Telephelye Délegyháza
Fenntartó település Délegyháza
Fenntartás módja Önkormányzat
Dunaharaszti
Dunaharaszti
Önkormányzat
Dunavarsány Halásztelek Majosháza Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton
Dunavarsány Halásztelek Majosháza Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton
Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat
Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós
Önkormányzat
Szigetújfalu
Szigetújfalu
Önkormányzat
Taksony
Taksony
Önkormányzat
Tököl
Tököl
Önkormányzat
Kiskunlacháza, Áporka
Kiskunlacháza, Áporka
Intézményfenntartó társulás
Ráckeve, Lórév
Ráckeve, Lórév
Intézményfenntartó társulás
Szigetbecse, Makád
Szigetbecse, Makád
Dömsöd, Apaj
Dömsöd, Apaj
Intézményfenntartó társulás Intézményfenntartó
75
Társulás (Nagyközségi Óvoda, Pitypang Óvoda)
társulás
Manófalva Magánóvoda
Dunaharaszti
Dunaharaszti
Angyalkert Óvoda
Szigethalom
Szigethalom
Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós
Tököl
Tököl
Halásztelek
Tököl-Halásztelek Református Egyházközség
Narancsliget Óvoda Szabó Zsuzsa Magánóvoda Meseház Módszertani Magánóvoda Kiscsikó Alapítványi Magánóvoda Lámpás Református Óvoda
Dunaharaszti Óvoda Közhasznú Társaság Magánintézmény, na. Narancsliget Alapítvány Magánintézmény, na. Magánintézmény, na. Kiscsikó Óvodai Alapítvány Református egyház
15. táblázat: Az óvodák fıbb adatai a Ráckevei kistérségben Óvodai feladatellátási Megnevezés helyek száma 1 Apaj 1 Áporka 1 Délegyháza 1 Dömsöd 4 Dunaharaszti 2 Dunavarsány 2 Halásztelek 3 Kiskunlacháza 1 Lórév 1 Majosháza 1 Makád 5 Ráckeve 1 Szigetbecse 1 Szigetcsép 5 Szigethalom 1 Szigetszentmárton Szigetszentmiklós 1 Szigetújfalu 1 Taksony 5 Tököl 38 Összesen:
óvodai férıhelyek óvodapedagógusok Óvodába száma száma járók száma 50 2 51 40 4 32 125 11 118 180 18 214 516 52 641 300 21 271 285 25 257 256 49 311 20 1 13 50 4 58 50 4 34 275 42 363 75 9 74 75 8 75 580 50 695 62 6 75 961 83 903 75 7 81 200 26 243 368 26 380 4 543 448 4 889
Az óvodák kihasználtsága változó: Áporkán (80%), Délegyházán (94%), Dunavarsányban (90%), Halásztelken (90%), Lóréven (65%), Makádon (68%), Szigetbecseén (99%), Szigetszentmiklóson (94%). A legalacsonyabb kihasználtság Makádon (68%) és Lóréven (65%) tapasztalható, azonban Lóréven nemzetiségi óvoda mőködik csak. A leginkább túlterhelt óvodai intézmények Ráckevén (132%), Dunaharasztin (124%), Taksonyban (122%), Szigethalmon (122%) és Dömsödön (119%) mőködnek. Összességében 108%-os a
76
kihasználtság a kistérség óvodai intézményeiben, 346 fıvel több gyermek jár az óvodákba, mint amennyi a férıhely kapacitása ezeknek az intézményeknek. Tehát az intézmények jelentıs túlterheltséggel üzemelnek. Lóréven nemzetiségi (szerb) óvodai nevelés folyik ezért, és mivel kiscsoportos (13 gyermek) nevelést biztosít az óvoda speciális nevelési igényő gyermekeket is fogad, így sok bejáró gyermek van az óvodában. Továbbá Szigetcsépen folyik még szerb nemzetiségi óvodai nevelés a kistérségben. Német nyelvő nevelés is több településen elérhetı: Dunaharasztin, Dunavarsányon, Makádon, Szigetbecsén, Szigetcsépen, Szigetszentmártonon, Szigetújfalun, Taksonyban, Tökölön. Mindemellett horvát nyelvő óvodai nevelés is van a kistérségben Tökölön. Szigetszentmiklóson sikerült az évekkel ezelıtt 140-150%-os túlterheltséget csökkenteni, új óvoda átadásával, a meglévı önkormányzati és magánóvodák bıvítésével. Jelenlegi adataink szerint a kihasználtsága az óvodáknak Szigetszentmiklóson 94%-os.
6.1.2. Általános iskolai oktatás A 2006. évi LXXI. törvény 5. §-ával megállapított közoktatási törvény 26. §-ának (3) bekezdése alapján a fenntartónak 2008. augusztus 31-ig gondoskodnia kell a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolájának tagintézménnyé történı átalakításáról. A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás mőködési területén, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók általános iskolai nevelésérıl és oktatásáról 10 települési önkormányzat önállóan, a többi önkormányzat intézményfenntartó társulásban (Dömsöd-Apaj, Dunavarsány-Majosháza, Kiskunlacháza-Áporka, Ráckeve-Lórév, Szigetbecse-Makád) gondoskodik. A kistérségben az általános iskolai feladatokat ellátó intézmények, illetve intézményegységek száma 20. Továbbá 3 egyházi fenntartású általános iskolai intézmény található a kistérségben. Magán fenntartású intézmény nem mőködik a kistérségben.
77
16. táblázat: Az alapfokú oktatás intézmény-fenntartói háttere, 2009 Iskola neve Hunyadi János Általános Iskola Hunyadi János Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Körösi Csoma Sándor Általános Iskola Hunyadi Mátyás Általános Iskola Bocskai István Református Általános Iskola
Telephelye
Fenntartó települések
Fenntartás módja
Délegyháza
Délegyháza
Önkormányzat
Dunaharaszti
Dunaharaszti
Önkormányzat
Halásztelek
Halásztelek
Önkormányzat
Halásztelek
Tököl-Halásztelek Református E. k.
Református Egyház
Majosháza
Majosháza
Ráckeve
Ráckeve
Szigetcsép
Szigetcsép
Majosházi Református Egyházközség Székesfehérvári Egyházmegye Önkormányzat
Szigethalom
Szigethalom
Önkormányzat
Szigetszentmárton
Szigetszentmárton
Önkormányzat
Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós
Önkormányzat
Szigetújfalu
Szigetújfalu
Önkormányzat
Taksony
Taksony
Önkormányzat
Tököl
Tököl Dunavarsány, Majosháza
Önkormányzat Intézményfenntartó társulás
Dömsöd, Apaj
Dömsöd, Apaj
Intézményfenntartó társulás
KiskunlacházaÁporka
Kiskunlacháza-Áporka
Intézményfenntartó társulás
Ráckeve, Lórév
Ráckeve, Lórév
Intézményfenntartó társulás
Szigetbecse, Makád
Szigetbecse, Makád
Intézményfenntartó társulás
Halásztelek
Tököl-Halásztelek Református E. k.
Református Egyház
Majosházi Református Általános Iskola
Majosháza
Majosháza
Szent Imre Katolikus Általános Iskola
Ráckeve
Ráckeve
Majosházi Református Általános Iskola Szent Imre Katolikus Általános Iskola Általános Iskola (KIMI) Gróf Széchenyi István Általános Iskola Szent István Általános Iskola Szigetszentmártoni Ált. Isk. és Könyvtár Bíró Lajos Általános Iskola József Attila Általános Iskola Kardos István Általános Iskola és Szakközépiskola Móra Ferenc Általános Iskola Taksony Vezér Általános Iskola Általános Iskola Árpád Fejeledelem Általános Iskola Gróf Széchenyi István Általános Iskola, Arany János Általános iskola Tagintézmény Kiskunlacháza-Áporka Általános Iskolai és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Társulás Árpád Fejedelem Általános Iskola Általános Iskola és Községi Könyvtár, Thúry József Általános Iskola Bocskai István Református Általános Iskola
Dunavarsány
Majosházi Református Egyházközség Székesfehérvári Egyházmegye
78
17. táblázat: Általános Iskolák fıbb adatai a Ráckevei kistréségben, 2009
Megnevezés Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kiskunlacháza Lórév Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl Összesen:
Általános iskolai feladatellátási helyek száma 1 1 1 1 4 4 2 4 1 1 1 1 1 3 1 3 1 1 2 34
Általános iskolai férıhelyek száma 132 200 250 494 1796 600 716 942 8 110 869 195 148 1250 200 2 338 150 553 800 12 151
Általános iskolai tanítók és tanárok száma 13 10 18 36 126 48 39 64 2 15 79 16 14 87 14,5 153 15 46 68 881
Az adatokból látható, hogy egyedül Dunaharaszti általános iskolai intézményeiben jár több iskolás gyermek, mint amennyi a férıhely kapacitása az intézménynek (117%). A szigetszentmiklósi és ráckevei intézmények 90%-os kihasználtsággal mőködnek. A legalacsonyabb kihasználtság Szigetújfalu (63%), Apaj (66%) és Szigetcsép (67%) intézményeiben van. Dunaharaszti általános iskolái közül a Hunyadi János Ált. Isk KMOP keretében megvalósuló felújítás történt 2008-ban, a másik két általános iskola épülete túlzsúfolt illetve leromlott. Kiskunlacházán külön tagintézmény 1-8 osztályig foglalkozik a speciális nevelési igényő gyermekekkel. Lóréven van az egyetlen olyan általános iskola a kistérségben, amely összevont alsó tagozattal mőködik. Az iskola tagintézmény a Ráckevei Árpád Fejedelem Ált. Isk. a gesztorintézmény. A településen nemzetiségi oktatás folyik csak. Majosházán jelenleg csak a Református egyház által fenntartott iskola mőködik, ami a 2008/2009-es tanévben 7 évfolyammal mőködik. A nyolcadik osztályos tanulók egyházi oktatása Halásztelken folyik. Azok a gyermekek, akik nem kívánnak részt venni az egyházi oktatásban Dunavarsányra járnak általános iskolába, az önkormányzat által biztosított buszjárattal. Szigetszentmiklóson az iskolai intézmények terheltsége nem egyenlıen elosztott a városrészek között, az un. Bucka városrészen megnövekedett az igény egy új intézmény kialakítására. 2008-ban a városban tanuló diákok közül mintegy 400 tanuló Csepelre jár. Szigetcsépen korábban már szerettek volna társulást létrehozni más település intézményeivel, ez azonban meghiúsult. Jelenleg a település oktatási és nevelési intézményei társulásban fenntartottak (KIMI), egységes helyi igazgatás alatt. Szigetújfaluban kis létszámú osztályok miatt társulást szerettek volna létrehozni, azonban ez nem valósult meg, így további 4 évre
79
kaptak engedélyt kis létszámú osztályok mőködésére, német nyelvő nemzetiségi oktatás keretében. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók hátrányának ellensúlyozása céljából az iskolák képesség-kibontakoztató felkészítést szerveztek. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részesülı tanulók aránya a kistérség tanulóihoz képest 6,23 %, míg az integrációs felkészítésben az 2,75 % vesz részt.
6.1.3. Középfokú oktatás 18. táblázat: A középfokú oktatás intézmény-fenntartói háttere, 2009 Iskola neve Baktay Ervin Gimnázium és Szakközépiskola Bocskai István Református Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kiskunlacházi Szakközép és Szakképzı Iskola Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola Kardos István Általános és Szakközépiskola Batthyány Kázmér Gimnázium Csonka János Mőszaki Szakközépiskola és Szakiskola
Telephelye
Fenntartó települések
Dunaharaszti
Dunaharaszti
Halásztelek
Halásztelek
Kiskunlacháza
Kiskunlacháza
Ráckeve
Ráckeve
Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós
Fenntartás módja Dunaharaszti Város Önkormányzat Református Egyházközség Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata Pest Megye Önkormányzata Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Pest Megye Önkormányzata. Pest Megye Önkormányzata.
A Ráckevei kistérségben hét középfokú oktatási intézmény található: egy egyházi fenntartású és hat önkormányzati, ezen belül 3-3 Pest megyei önkormányzat és települési önkormányzati fenntartású. A térség gimnáziumaiban 6, ill. 8 osztályos évfolyamos képzés is folyik, ami jelentıs elszívó erı a település általános iskoláiból. A Ráckevei Ady Endre Gimnázium és szakközépiskola épülete a Ráckevei Önkormányzat tulajdonában van, miközben az intézmény megyei önkormányzat fenntartásában mőködik. A Dunaharaszti Baktay Ervin Gimnázium és Szakközépiskola a nappali oktatás mellett az esti oktatás keretében felnıttoktatást is szervez. Az intézmény 1996-ban felvették az UNESCO Associated School világhálózatába. A Kiskunlacházai szakközépiskolában a szakképzés mellett felnıttoktatás is folyik. Az intézménybe 40 km-es körzetbıl járnak a tanulók. A kistérség minden településeirıl találunk bejáró gyermeket a térség középfokú oktatási intézményibe, emellett a másik kedvelt célpont a középiskolás korú gyermekeknek Budapest középiskolái. Emellett fıleg a szigeten kívüli déli településekre jellemzı, hogy Kunszentmiklós középiskoláiba járnak át a tanulók.
80
6.1.4. Egyéb oktatási-kulturális tevékenységek
Nemzeti, Etnikai kisebbséghez tartozók oktatása
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény szabályozza a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek oktatással kapcsolatos jogait, az állam kötelezettségeit, a kisebbségi önkormányzatok jogosítványait. A térségben 10 településen (Dunaharaszti, Dunavarsány, Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony és Tököl) folyik nemzetiségi (szerb, német és horvát) nevelı-oktató tevékenység. A nemzetiségi iskolák és óvodák léte annak köszönhetı, hogy a nemzetiségek identitásának megırzésére megfelelı lehetıséget biztosít az iskolai és óvodai nevelés is. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek szülıje kéri.
19. táblázat: Kisebbségi nevelés, oktatás a Ráckevei kistérségben Település Kisebbségi Dunaharaszti Dunavarsány Lórév Makád Szigetbecse Szigetcsép Szigetszentmárton Szigetújfalu Taksony Tököl
Kisebbségi nyelv német német szerb német német német szerb német német német horvát
Kisebbséghez tartozók óvodai nevelése (fı) 121 0 13 34 74 75 22 75 81 243 110
Kisebbséghez tartozók iskolai nevelése (fı) 839 117 8 110 188 148 0 115 135 553 64
Összesen (fı) 960 117 21 144 262 223 22 190 216 796 174
Pedagógiai szakszolgálat
A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. § a), b), d), e), f), h) pontjaiban foglalt gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztı felkészítés; nevelési tanácsadás; logopédiai ellátás; továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; gyógytestnevelés pedagógiai szakszolgálati feladatokat megállapodás alapján a Szigetszentmiklósi Önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények útján látja el. Mivel a szolgáltatást a nevelési-oktatási intézmények mellett rendkívül nagy számban igénylik szülık, gyermekorvosok, önkormányzatok családsegítı szolgálatai is, ezért fontos, hogy a kistérségen belül kapják meg a szakszerő ellátást, hiszen a
81
földrajzi adottságok, a rossz közlekedési viszonyok miatt a megyei központosított rendszer nem tudta hatékonyan ellátni a rászorulókat.
Az intézmények neve: 1. Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet (végzi a nevelési tanácsadást, az iskolaérettségi vizsgálatokat és a logopédiai ellátást) 2. Konduktív Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat (látja el a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, fejlesztı felkészítés és óvodai gyógytestnevelés feladatokat)
A korai fejlesztéssel, a fejlesztı felkészítéssel és gyógytestneveléssel a Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat foglalkozott külön megbízás alapján. A gyógytestnevelésben a 2006. évben 15, a 2007. évben 11 gyermek ellátását biztosították. A kistérség önkormányzatai közül Délegyháza, Kiskunlacháza és Szigetbecse saját feladatellátásában oldotta meg a gyógytestnevelést. A 2006. évben 115, a 2007. évben 192 gyermek ellátását biztosították saját feladatellátásban. Nevelési tanácsadással és logopédiai ellátással a Szigetszentmiklósi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet foglalkozott. A nevelési tanácsadást kistérségi együttmőködésben a 2006. évben 210, a 2007. évben 316 gyermek számára biztosították. Négy önkormányzat saját feladatellátásban a 2006. évben 436 és a 2007. évben 526 gyermek részére biztosított nevelési tanácsadást. A logopédiai ellátásban kisebb szerepe van a kistérségi együttmőködésnek, hét önkormányzat saját logopédusaival oldotta meg az ellátást. Kistérségi együttmőködésben a 2006. évben 323, a 2007. évben 291 gyermek ellátását szervezték meg. Az önkormányzatok saját feladatellátásban a 2006. évben 475, a 2007. évben 536 gyermek logopédiai ellátásáról gondoskodtak.
6.2. 6.2
Kultúra és sport
6.2.1. Kultúra A Ráckevei kistérség kulturális szempontból igen gazdag képet mutat, továbbá rendkívül sokszínő nemzetiségi szempontból, minden nemzetiség ápolja saját kultúráját. A települések mindegyikén mőködı mővelıdési ház, és gazdag könyvtár található. Mozi a kistérségben csak három településen található: Kiskunlacházán, Ráckevén és Szigetszentmiklóson. Lóréven található a kistérségben az egyetlen országos színház, a Magyarországi Szerb Színház, amely évente 5-6 elıadást tart a településen Kultúra és színházi napok c. rendezvényen. A Magyarországi Szerb Színházon, és a szigetszentmiklósi Sziget-színházon kívül több kisebb helyi színjátszó kör mőködik még a kistérség településein. Dömsödön az elmúlt 10 évben a Mővelıdési Központban különbözı közösségek szervezıdtek és mőködtek, itt kap helyet a néptánc és társastáncoktatás is, és rendszeresen helyet ad képzımővészeti és más jellegő kiállításoknak. Az OMK már regionális szerepre is vállalkozott, népszerő kézmőves és néptánctábort tábort szervezett.
82
A kistérségben több múzeum is mőködik, ezek azonban csak idıszakos nyitva tartással várják az érdeklıdıket. Dömsödön a Petıfi Emlékmúzeum, Szigetbecsén az André Kertész Emlékmúzeum, Ráckevén az Árpád Múzeum, Szigetszentmiklóson az Ádám Jenı Emlékmúzeum található. Ráckevén az Ács Károly Mővelıdési Központ Igazgatása alá tartozik a Városi Képtár, az évente 12 idıszakos kiállítást megrendezı Keve Galéria és a Kísérleti Galéria. Az intézmény keretein belül folyamatos közmővelıdési munka folyik több amatır mővészeti, népmővészeti csoportban (Kéve Néptáncegyüttes, Bokréta Gyermek Néptáncegyüttes csoportjai, Dínomdánom Népzenei Együttes, Társastánc Klub, Versenytánc Klub stb.). Szinte minden jelentısebb csoport rendelkezik helyi, megyei vagy országos elismerésekkel (Arany Minısítés, Pest megye Mővészetéért díj, Ráckeve Város Közmővelıdési Díja, Fesztivál és Nívódíjak stb.). A lakosság kulturális igényének kielégítését széles spektrumú kulturális rendezvények és fesztiválok biztosítják. Ezek közül kiemelkedik a Summerfest- Nyári Ünnep Nemzetközi Néptáncfesztivál, amely kistérségen átívelı rendezvény. Ráckeve és Tököl mellett Százhalombatta városa is otthont ad a fesztiválnak. A Szigethalmon megrendezendı Vikingfesztivál a másik nemzetközi vendégeket is fogadó fesztivál a térségben. Továbbá kistérségi találkozókat szerveznek a térség kisebbségei, civil szervezetei, ahol a hagyomány és a kultúra megmutatása, ápolása a cél.
83
20. táblázat: Fıbb kulturális vonzerık a kistérségben Város Dömsöd Dunavarsány Kiskunlacháza Lórév Ráckeve
Szigetbecse Szigethalom
Szigetszentmiklós
Taksony Tököl
Kulturális intézmény/esemény Petıfi Emlékmúzeum Trianon Emlékpark Helytörténeti győjtemény Kiskunlacházai Filmszínház Magyarországi Szerb Színház Árpád Múzeum Városi képtár Keve Galéria Országos Nemzetiségi Fesztivál Summerfest- Nyári Ünnep Nemzetközi Néptáncfesztivál Autós mozi (idıszakos) André Kertész Emlékmúzeum Helytörténeti győjtemény Arctalan Filmfesztivál Csepel-szigeti Rock-Blues Fesztivál-CSESZI Viking-fesztivál Emese-park Sziget-színház Ádám Jenı Emlékmúzeum Városi galéria Citeragyőjtemény Patak galéria Nádasdy mozi Sziget Színház Tájház Helytörténeti győjtemény (Csepel szigeti Mária parasztház) Summerfest- Nyári Ünnep Nemzetközi Néptáncfesztivál
Forrás: Települési honlapok
6.2.2. Sport A Ráckevei kistérség széles választékot biztosít mind a versenysport, mind a tömegsport területén. A kistérségben a legnépszerőbb sportág a labdarúgás, szinte minden település mőködtet egyesületet, vagy az egyesületen belül labdarúgó szakosztályt. Jellemzıen a csapatok a nemzeti bajnokság harmad, negyed osztályában szerepelnek. Néhány településen egyéb labdajátékokat is versenyszerően őznek, pl. kézilabda. A Ráckevei- Soroksári-Duna menti településeken népszerőek a vízi sportok, evezıs szakosztályok, illetve horgászegyesületek mőködnek. Megemlítendı még Dömsödön az autocross pálya, ahol országos futamokat rendeznek rendszerese, a településen mőködik is autocross szakosztály. Jellemzıen a nagyobb lakosságszámmal rendelkezı városokban több és szélesebb spektrumú sportélet zajlik. A térségben található a Hotel Dunavarsányi Edzıtábor, amely számos válogatottat, egyéni és csapatsportokban fogad felkészülése során. Ráckevén a sportolni vágyók a Városi Sporttelep nyújtotta lehetıségeket vehetik igénybe. Az Ady Endre Gimnázium ad helyet a városi röplabda csapat edzéseinek, versenyeinek. Az 84
önkormányzat mőködési támogatást nyújt a különbözı szakosztályoknak. 2007-ben közel 6 millió Ft-ot fordított erre a célra.
sportegyesületeknek,
Összességében a kistérségben öt településen található sportcsarnok, ami 25%-os részarány nem mondható magasnak. Szigetszentmiklós jelenlegi létesítménykapacitása nem tudja kiszolgálni a helyi igényeket. Jelenleg az önkormányzat által mőködtetett iskolák tornatermei -Bíró Lajos Általános Iskola, József Attila Általános Iskola, Kardos István Általános és Közgazdasági Szakközépiskolaszolgálják ki az iskolai testnevelést, a sportszakköröket, valamint az egyesületi informális sportot. Az intézmények tornatermei kihasználtak, a délelıtti órákban testnevelésórák, kora délután szakkörök, a délutáni- esti órákban az egyesületi sport tölti meg a sportlétesítményeket. A Sziget DSE három sportágat kínál a diákok részére: ritmikus gimnasztika, nıi röplabda és természetjárás. A Tornádó DSE a férfi kézilabdát és a nıi röplabdát helyezte elıtérbe, de a diákok látogathatnak floorball, sakk, asztali-tenisz és íjász edzéseket is. Versenysport egyesületek a következık maradtak a rendszerváltás után a városban, amelyek ma is mőködnek: Sziget SC egyszakosztályos birkózó egyesület, Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör a férfi, SZNKSK a nıi kézilabdát képviseli, Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre tradicionális labdarúgó klub. Jelenleg 20 sportegyesület mőködik a városban. Tökölön labdarúgó csapat, kézilabda, küzdısportok biztosítják a versenysport lehetıségét. A város sportéletének élénkítése tekintetében a legfrissebb beruházás a 2007. márciusában átadott városi uszoda volt. Továbbá Tökölön található a kistérség egyetlen paintball pályája.
6.3. Szociális ellátás A kistérség területén kiemelkedı jelentısége van a szociális szolgáltatások szervezésének. A kistérségnek a fıvárosi agglomerációhoz tartozó településein a fiatalabb korosztályba tartozók magasabb aránya miatt a kistérségben kétségtelenül nagyobb jelentıséggel bírnak a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó szociális ellátások és szolgáltatások, kifejezetten itt a bölcsıdei ellátásra gondolva. Ezzel szemben az agglomeráción kívül esı települések esetében az idıskorúak és a kisebb lélekszámú települések magasabb aránya miatt fokozott jelentısége van a kistérségi – mikrotérségi szinten összehangolt, átgondolt szociális szolgáltatásfejlesztésnek, mivel az egyes települések erıforrásait meghaladó szolgáltatási igények kielégítésére csak így nyílhat esély. A kistérség déli területén vannak már olyan települések (pl. Makád, Szigetszentmárton), ahol a nyugdíjas korosztályokba tartozók aránya 2008-ban már meghaladta a 20 %-ot és a leginkább segítségre szoruló 76 év feletti korosztály aránya is viszonylag magas. Hozzá kell tenni azonban, hogy a kistérség déli településein az idısebb korosztály aránya csak a kistérség agglomerációs településeihez képest mutat rosszabb arányokat, országos viszonylatban ezek a paraméterek igen elınyösek. A települési önkormányzatoknak a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a mérvadó, amely meghatározza az önkormányzatok kötelezıen ellátandó
85
feladatainak körét. Ezt egészíti ki és szabályozza a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (közkeletőbb nevén a Szociális törvény), a gyermekjóléti feladatokról pedig a 1997. évi XXXI. törvény (A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról). 21. táblázat: A szociális alapszolgáltatások körében a szociális törvény korábban tíz2, jelenleg hét kötelezıen ellátandó alapszolgáltatást nevesít, a települések népességszámához kötve. Szolgáltatás megnevezése Étkeztetés Házi segítségnyújtás
Népességküszöb A Ráckevei kistérségben az alábbi (kötelezıen ellátandó) településeken kötelezı Minden településen Minden településen kötelezı alapfeladat kötelezı alapfeladat
Falugondnoki szolgálat Családsegítés
600 fı alatt 2.000 fı felett
Idısek nappali ellátása
3.000 fı felett
Jelzırendszeres segítségnyújtás Nappali ellátás
30.000 fı felett
Lórév Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Ráckeve, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony, Tököl Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Ráckeve, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony, Tököl Dunaharaszti, Ráckeve, Szigethalom, Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós
50.000 fı felett
-
házi 10.000 fı felett
Utcai szociális munka
Forrás: Az 1993. évi III. törvény kiegészítve
22. táblázat: A gyermekjóléti feladatok ellátása tekintetében sokkal kevesebb a kötelezıen ellátandó feladat, a települési önkormányzatoknak az alábbi kötelezettségei vannak: Szolgáltatás megnevezése
Bölcsıdei ellátás
Népességküszöb (kötelezıen ellátandó) Minden településen kötelezı alapfeladat 10.000 fı felett
Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona Gyermekjóléti központ
20.000 fı felett 30.000 fı felett 40.000 fı felett
Gyermekjóléti alapellátások
A Ráckevei kistérségben az alábbi településeken kötelezı Minden településen kötelezı alapfeladat Dunaharaszti, Ráckeve, Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós -
Szigethalom,
A jogszabályokban aláírt létszámhatár alatt maradt településeken a felsorolt feladatok ellátása nem kötelezı, hanem opcionális. Sok esetben a településeknek a különbözı más kötelezıen ellátandó feladataik mellett nincs már arra lehetıségük, hogy a nem kötelezı, ugyanakkor a lakosság által igényelt feladatokat ellássák. Ezek közül is a legnagyobb igény a bölcsıdei 2
A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások 2009. január 1-jétıl nem kötelezı önkormányzati feladatok.
86
ellátásra van, s ebben a tekintetben ugyancsak érezhetı a különbség a kistérség agglomerációs és nem agglomerációs települései között. A Ráckevei Többcélú Kistérségi Társulás a gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti alapszolgáltatást (konfliktuskezelés, családgondozás, egyéb terápiás tevékenységek) a létrejöttekor felvállalta. A gyermekjóléti alapszolgáltatásra, s a szociális alapszolgáltatások közül a családsegítésre öt intézményi társulást (mikrotársulást) hozott létre. Ezt egészíti ki 2008. augusztus elsejével a szociális alapszolgáltatások körébıl felvállalt házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés. Az intézményfenntartó társulások összetétele az újonnan felvett szolgáltatásokkal nem változott. 23. táblázat Gesztor önkormányzat Dömsöd Kiskunlacháza Dunavarsány Ráckeve Szigethalom
Társult önkormányzat Apaj Áporka Délegyháza, Majosháza Lórév, Szigetbecse, Makád Dunaharaszti Taksony, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu
Az öt mőködı intézményi társulásba Halásztelek, Szigetszentmiklós és Tököl nem lépett be. Ezek a települések saját feladatellátásban gondoskodnak a szociális és a gyermekjóléti alapszolgáltatásokról.
6.3.1. Szociális alapellátási és szakosított formák a kistérségben A szociális gondoskodás jellemzıje, hogy az alapellátási formák közül az étkeztetés, házi segítségnyújtás szolgáltatási hagyománya megelızte az intézményi rendszer kialakulását. A viszonylag új intézményi rendszer mellett elvétve található a kistérségben olyan kezdeményezés, hogy a település kiszerzıdés keretében láttatja el a fenti szociális alapellátási formákat (pl.: Tököl a házi segítségnyújtásra a Szt. Teréz Segítı Kezek Alapítvánnyal kötött külön megállapodást.). Az intézményfenntartó társulások megszületésével olyan településeken is sikerült biztosítani szociális ellátásokat, ahol korábban e szolgáltatási forma nem mőködött.
A további, nem kötelezı alapszolgáltatások körébıl a jelzırendszeres házi segítségnyújtás emelhetı ki, erre Kiskunlacháza szerzıdött a Kiskunlacháza és Környéke Jelzırendszeres Házi Segítségnyújtási Társulás keretében Dömsöddel, Szigetszentmártonnal és Szigetbecsével. Dunaharaszti, Szigethalom, Szigetszentmiklós és Ráckeve pedig saját területén látja el ezen feladatait.
87
Az önkormányzati kezelésében lévı tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények száma a Ráckevei kistérségben elıször nıtt (2000-ben 5-rıl 7-re), majd csökkent az elmúlt évek során: 2005-ben 7-rıl 5-re. Ezt követıen már csak 5 ilyen intézmény foglalkozott a rászorulók problémáival. Az idısek nappali intézményeiben lévı férıhelyek száma a kistérségben ingadozott 1997-tól napjainkig. 1997-2000 között 14,4%-kal csökkent, majd 2003-ra 23,5%-kal emelkedett, ezt követıen igen jelentısen, közel 60%-kal csökkent 2006-ra. A legmagasabb férıhelyszám 2002-2003-ban állt az idıs emberek rendelkezésére: 184 fı, míg a legkevesebb hely 2006-ban szolgálta az öregek érdekeit: 130 fı. A kihasználtságot elemezve elmondható, hogy a kistérségi intézményekben mindig férıhely többletet tapasztalhatunk, az adatok azt mutatják, hogy az igények visszaestek, a korlátozott férıhelyszám sincs kihasználva.
A szakosított ellátási formák (idıskorúak átmeneti gondozóháza, tartós bentlakást nyújtó idısek otthona) csak egyes településeken érhetık el. Az idıskorúak ellátására fıként a nagyobb településeken és a kistérség déli falvaiban van inkább igény. Szigetújfalun az idısebb korú népesség magas aránya okán folyamatos igény volt az Idısek Klubjára, így ott az önkormányzat létesített egyet. Szigethalmon a Szigethalom és Környéke Egyesített Szociális Intézmény keretében idısek ápoló-gondozó otthoni ellátása, fogyatékosok nappali intézménye és támogató szolgálat mőködik, önkormányzati fenntartásban. A szigetszentmiklósi önkormányzat a szakosított ellátás keretében idısek nappali ellátását végzi el, ill. idısek átmeneti gondozóházát üzemelteti a város a lakói számára. Azonban az idıskorúak ellátása jellemzıen nem önkormányzati formában történik meg, a kistérség területén a szociális szolgáltatások területén ebben a szegmensben található a legtöbb magánérdekeltségő cég. (pl. Tökölön a Nyírfaliget Idısek Otthona, Ráckevén a FIDÉLIÓ Idıskorúak Otthona, Dunaharasztiban a Szent Erzsébet Idısek Otthona). A Pest Megyei Önkormányzat Ráckevén tart fenn Idısek Otthonát. Kiskunlacházán nincs idısek napközi otthona, de kb. 50 fı igényelné az ellátást.
Speciális szakosított intézmények többek között Dunaharasztiban, Szigethalmon és Tökölön mőködnek. Dunaharasztiban a Bárka Alapítvány Támogató Szolgálata családi háttérrel nem rendelkezı, fogyatékos, illetve halmozottan sérült személyek számára tart fenn otthont, az Evangélikus Pünkösdi Közösség szenvedélybetegek rehabilitációját tőzte ki célul, az Orchidea Gondozóotthon pedig pszichiátriai betegeket kezel. Szigethalmon 2008 júliusától egy vadonatúj épületben az Egyesített Szociális Intézmény keretében fogyatékosok nappali ellátása (32 fı) zajlik, Tökölön pedig mozgássérültek otthona mőködik. Szigetszentmiklóson ugyan nem kötelezı, de a Vöröskereszt mőködtet utcai szociális munkát.
A kistérség lakosságának összetételén túl, a közös történelmi múlt, a jelenlegi társadalmigazdasági helyzet és a településszociológiai sajátosságok is meghatározzák a szociális alapszolgáltatások igénybevételének mértékét. A Csepel-sziget déli falvaiban a lakosok zártabbak, azonban a sváb gyökereknek köszönhetıen az egymásra odafigyelésnek hagyománya napjainkban is pozitívan érezhetı. Ezzel ellentétben Dunaharasztiban és Szigethalmon az erıteljesebb ipari fejlıdés hatására a lakosság összetétele heterogénebb, oda az ország minden régiójából érkeznek betelepülık; így ezeken a településeken az elıbbi 88
folyamatok csak igen kis mértékben figyelhetık meg, s inkább a fıváros peremkerületeiben már jól ismert „kertvárosi elidegenedés” kialakulásának lehetünk a szemtanúi. (Dunaharasztiban a lakóparkokban megjelenı „önkéntes szegregáció” során is hasonló folyamatokat tapasztalhatunk)
Dömsöd helyzete több szempontból is sajátos: a kistérség települései közül itt a legnagyobb a munkanélküliségi ráta, a legnagyobb arányú cigány népesség is itt él (a lakosság kb. 20%-), továbbá Dömsödre jellemzıen az idıs korosztály települ be, akik a szociális alapellátásokban jelentenek potenciális igénybevételt. Apajt szintúgy a kis lélekszámból adódó erıteljesebb egymásra odafigyelés jellemzi, így a szociális szolgáltatások terén a lakosság esetleges problémái kevésbé jelennek meg, s ebbıl a szempontból ide sorolható még Majosháza és Dunavarsány nagyvarsányi településrésze is. Az anonimitás megırzése érdekében viszont a kisebb falvak lakói hátrányosabb helyzetben vannak, így egyes speciálisabb esetekben nem a kihelyezett ügyfélszolgálatot látogatják meg, hanem a központi intézetet. Kiskunlacházán a településszerkezeti sajátosságból adódnak problémák; a relatív nagymérető tanyavilág – kistérség többi településeihez képest – ellátása nehézséget jelent. A településtıl 8-9 km-re található Bankháza településrész fejlettségében hátrányosabb helyzető a törzstelepülésnél. Hasonló a helyzet a délegyházi tanyavilág esetében is. Tovább az etnikai szegregáció okán fellépı problémák megoldására erıteljes figyelmet kell fordítani Kiskunlacháza peregi településrészen valamint a ráckevei Pokolhegyen is. Dunavarsányban és Délegyházán magas az alacsony képesítéssel rendelkezı lakosok száma, ennek következtében jelentıs a regisztrálatlan munkanélküliek elhelyezkedési problémája. A beilleszkedési program keretében 2008 elejétıl szakpszichológus vezetéséve havi egy alkalommal munkaterápiás jellegő csoport-foglalkozást tartanak Dunavarsányban. A legújabb trendeket megismerve a Dunavarsányba beköltözık között egyre több a közép- és felsıfokú képesítéssel rendelkezık aránya. Szigetszentmiklóson igen jellemzı az ún. „agglomerációs-problémának” nevezett társadalmi jelenség (kertvárosi elidegenedés más néven). A „Bucká”-nak hívott település-részen sőrősödik a szegénységi szegregáció, a Lakihegyi-lakóparkban zömében alsóközéposztálybeli társadalmi réteg összpontosul. A városban az alkohol-betegek ellátásának nehézsége is problémákat okoz, valamint speciális esetként nevezhetı a város felsı-tagi településrészén összpontosuló, a bulgár kertészek által befogadott erdélyi magyar kertész kolóniák nehéz szociális körülményei.
6.3.2. Gyermekjóléti alapellátási és szakosított formák a kistérségben A kötelezıen ellátandó gyermekjóléti alapellátások mellett a bölcsıdei feladatellátásra mutatkozik leginkább igény a kistérség településein. A bölcsıdék iránti igény országszerte megnövekedett, különösen igényelnék az agglomerációban fekvı településeken élı – ingázó – és anyagi szempontból rászoruló szülık. Jelenleg Magyarországon a korosztály (6 hónapostól 3 és fél éves korig) több mint 10 százaléka kap bölcsıdei ellátást, az országban mőködı
89
bölcsıdék kétharmada nagyvárosokban van, s nagy részük 110-140 százalékos kapacitással mőködik. A Ráckevei kistérségben bölcsıdei ellátásra mindössze 4 település kötelezett, ennek ellenére ezeken kívül Taksonyb és Tököl is mőködtet bölcsıdét. A Ráckevei kistérségben 1997-2006 között csökkent a bölcsıdei férıhelyek száma: az 1997es 209-rıl 1999-ben 207-re, majd 2000-tıl 197-re csökkent. A bölcsıdés gyerekek száma 271 és 325 fı között ingadozott, az 1997-es és 2006-os értékek közötti eltérés minimális (1,3%) A kistérség bölcsıdei helyeinek közel 40%-a a közelmúltig Szigetszentmiklóson volt, ebben a helyzetben az elmúlt években változás történt, mivel a ráckevei bölcsıdét (ami korábban 19 hellyel rendelkezett) kibıvítették, s jelenleg 60 férıhellyel rendelkezik, s további 20 férıhely kerülhet kialakításra. A szigeten kívüli oldalonon pedig Dunaharasztiban történt bölcsıdebıvítés. A helyzet ennek ellenére további megoldást kíván, mivel szinte az összes bölcsıdei csoportba többen járnak, mint amennyi a megengedett létszám (Pl.: Szigethalmon a 40 férıhelyes bölcsödében 54 gyerek található), s ennek okán a túljelentkezések is ismertek, pl.: Szigetszentmiklóson 2006-ban 60 gyermek felvételét kellett visszautasítani. Valószínő, hogy az igény ennél még jelentısebb, de sokan egyéb kényszermegoldásokhoz folyamodnak. Szigetújfalu a problémát mások irányból közelítette meg: 2009. január elsejétıl 15-20 fıvel megindult a bölcsıdei nevelés az egységes óvoda-bölcsıde keretében. Továbbá Szigethalmon mőködik egy olyan magán óvoda ahol 2 éves kortól felveszik a gyerekeket, havi 45.000 Ft ellenében; azonban ezt a lehetıséget csak egy igen szők réteg tudja igénybe venni.
6.4. Egészségügyi ellátás Az agglomeráció Dél-pesti régiójában kórház nem található a Tökölön mőködı BV kórház speciális feladata más jellegő. A Ráckevei kistérségben Szigetszentmiklóson található járóbeteg szakrendelı intézet, amely az agglomerációs települések lakóinak szükségleteti elégítik ki, az agglomeráción kívül a kistérség déli területeit pedig a ráckevei szakrendelı látja el. A háziorvosok és a házi gyermekorvosok számának enyhe növekedését figyelhettük meg a kistérség településein. A növekvı népesség mellett ez nem jelent jelentıs kapacitásbıvülést. Néhány településen pedig a háziorvosok nyugdíjazás elıtt állnak. Háziorvosi szolgálattal Lórév kivételével, (itt a ráckevei orvosi körzethez tartozik) minden település ellátott. Egy fı praktizál a legkisebb településeken (Apaj, Áporka, Délegyháza, Majosháza, Makád, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton. A orvosi rendelık a kistelepüléseken is többségében elfogadható épületekben helyezkednek el. Áporkán javítandó a szolgáltatás környezetminısége, a gyermekorvosi szolgáltatás pedig csak Kiskunlacházán érhetı el az áporkaiak számára. Szigetbecsén sürgıs felújításra szorlul az orvosi rendelı. Azon falvakban melyekben az egészségügyi ellátást egy körzeti orvos biztosítja általában jellemzı, hogy gyermekorvosi és fogorvosi ellátás sincs. Továbbá a szakrendelı intézetek megközelítését nehezítik a rossz tömegközlekedési lehetıségek pl. Délegyháza esetében.
90
Szerencsésebb helyzetben vannak azon települések pl. Dömsöd, Dunavarsány, Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony és Tököl ahol több háziorvosi körzet is van, ezen népesebb településeken már biztosított a megfelelı minıségő gyermekorvosi és fogászati szakrendelés is. Azonban az infrastrukturális feltételek nem a legkedvezıbbek. Dunavarsány esetében ez kifejezetten rossznak mondható, ugyan a megindult fejlesztések ezen némiképp javítani fognak. Szigethalmon egy mini klinika is mőködik, mely 6-10 fıt foglalkoztat. 24. táblázat: Háziorvosellátottság változása a Ráckevei kistérség településein 2001.-2004.2007. évben
Település Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kiskunlacháza Lórév Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl Összesen
Háziorvos és házi Háziorvos és házi gyermekorvos (fı) gyermekorvos (fı) 2001 2004 1 1 1 2 11 4 4 7 0 1 1 8 1 1 6 1 14 2 3 6 75
1 1 1 3 13 4 4 6 0 1 1 8 1 1 6 1 14 2 3 5 76
Háziorvos és házi gyermekorvos (fı) 2007 1 1 1 4 13 4 4 6 0 1 1 7 1 1 7 1 16 2 3 5 79
Forrás: KSH T-Star Orvosi ügyeleti rendszer nem található meg a kistérség minden településén Apaj, Dömsöd, Makád, Lórév és Szigetbecse a Ráckevei ügyeletet veszik igénybe, Délegyháza és Majosháza pedig a dunavarsányi ügyeleti körzethez tartoznak. Áporka lakosságát a kiskunlacházi ügyelet látja el. Szigetújfalu, Szigetcsép és Szigetszentmárton közösen oldják meg a feladatot. Taksony Dunaharasztihoz, Tököl pedig a szigethalmi ügyelethez tartozik.
A kistérségben a járóbeteg szakrendelés 4 településen érhetı el. Két településen Dunaharasztiban és Kiskunlacházán az önkormányzat által kötött szerzıdés alapján látják el ezt a feladatot az egyes orvosi szakmákban. E két település egészségügyi ellátórendszere is fejlettebb a kisebb településekénél.
91
Dunaharasztin jelenleg két háziorvosi rendelı és nyolc orvosi szakrendelés mőködik, amely teljes egészében lefedi a várost és annak lakosságát. A körzeti rendelık mőködtetésén kívül orvosi ügyelet is mőködik. A településen a gyermekek orvosi ellátását három orvosi praxissal egy rendelı végzi. A rendelıintézet épületében több szakorvosi rendelés is a település lakosságának rendelkezésére áll. A város nem kötelezı jelleggel Kislabort mőködtet, mely nagyban megkönnyíti a helyi lakosság, fıleg az idısek alapvetı laborvizsgálatainak elvégzését. Ezen felül Fizioterápia, Nıgyógyászat, EKG, Belgyógyászat, Foglalkozásegészségügy, valamint három orvossal mőködtetett Fogászat áll a lakosság rendelkezésére. A bonyolultabb labor- és más diagnosztikai vizsgálatokat, illetve a teljes körő szakorvosi ellátást önkormányzati megállapodás keretében a Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelıintézet végzi. A lakosság évenkénti, ingyenes kötelezı tüdıszőrı-vizsgálatát január-február hónapokban a Törökbálinti Tüdıgyógyintézet mobil tüdıszőrı-állomása végzi a József Attila Mővelıdési Házban. Kiskunlacházán az orvosi rendelık (a központi és a peregi) a településen két helyen, az ellátási igényekhez igazodóan helyezkednek el. Az intézmények funkciói az alapfokú funkciókat kezdik meghaladni (pl. fogászat, gyermekorvos, bırgyógyászat, nıgyógyászat, fizikoterápia, urológia, több körzeti orvosi rendelı). Az intézmények elhelyezkedése megfelelı, a körzeti orvosi szolgáltatás 2-2 fı orvosi kapacitással rendelkezik, 2 gyermekorvos, és a két településrészen 1-1 fı fogorvos dolgozik. Ezek az alapfokú ellátási kapacitások jelenleg elégségesek, a szolgáltatás minısége az anyagi lehetıségek függvényében javítható. A legújabb egészségügyi beruházás Dunavarsányban történt meg, ahol 2008-ban zöldmezıs formában közel 800 m2-es új, modern egészségházat adtak át.
A kistérség két legfejlettebb egészségügyi szolgáltatást nyújtó városa Ráckeve és Szigetszentmiklós. Ráckevén a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltatásokat feladat-ellátási szerzıdéssel, közvetlen OEP finanszírozással vállalkozó háziorvosként látja el a négy felnıtt, és két házi gyermekorvos, akik területi ellátási kötelezettséggel rendelkeznek. Az 1.sz. felnıtt háziorvosi körzethez tartozik csatolt községként Lórév település. Kistérségi szintő feladatokat lát el a központi orvosi ügyelet, melynek ellátási körzetébe Ráckevén kívül 5 település tartozik (Apaj, Dömsöd, Lórév, Makád, Szigetbecse). Alapszolgáltatási feladatokat a fentieken kívül a Szakorvosi Rendelıintézet is biztosít, amelyek közé tartozik a fogászat, a védınıi szolgálat, az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat, és a foglalkoztatás egészségügyi szolgálat. A fogászat szintén ellát kistérségi feladatokat Lórév, Makád, Szigetbecse településeken. A szakorvosi rendelıintézet fenntartója Ráckeve Város Önkormányzata. Az intézet ellátási területe Ráckevén túl kiterjed a kistérség további 8 településének közel 33.000 állandó lakosára, továbbá az üdülı-ingatlannal rendelkezı nem kisszámú ideiglenes lakosra, valamint a szintén jelentıs számú turistára. Járóbeteg szakrendelései a következıek: Sebészet, traumatológia, Urológia, RTG-UH, Laboratórium, Szemészet, Nıgyógyászat, BelgyógyászatEKG, Ideggyógyászat, Gastroszkópia, Ideggyógyászat, Ortopédia, Pulmonológia, Fül-orrgégészet, Audiológia, Gyógytorna, Fiziotherápia, Reumatológia, Bırgyógyászat.
92
A rendelıintézet ellátási területéhez a következı települések tartoznak: Ráckeve, Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu. Az intézet összesen 24 szakmát képviselve látja el a humán-egészségügyi szakellátási szolgáltatásait. A városban a Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelıintézet fenntartásában, a ráckevei önkormányzat tulajdonában lévı épületben mőködik a Tüdıgondozó Intézet. Az épület rossz állapotú, elköltöztetésérıl már többször szó esett.
Szigetszentmiklóson az egészségügyi alapellátás keretén belül a háziorvosi alapellátást 10 felnıtt és 7 gyermekorvosi körzet biztosítja. A fogászati alapellátást 6 fogorvos látja el. Az ügyeleti ellátás, mely éjszaka illetve munkaszüneti napon biztosít ellátást, ellátási szerzıdés alapján vállalkozási formában mőködik. Jelentıs fejlıdést jelent, hogy az utóbbi években új orvosi rendelık épültek, illetve lettek felújítva a városban. A Felsıtag városrészben élık egészségügyi ellátását Csepel önkormányzata biztosítja – a Szigetszentmiklós és Csepel között 1998-ban kötött megállapodás szerint. A védınıi feladatokat 10 területi védını végzi.
A szakosított egészségügyi ellátást a Szigetszentmiklós-Gyártelepen található rendelıintézet biztosítja. A rendelıintézet fontos térségi feladatokat lát el a következı szakfeladatok ellátásán keresztül: Bel-, és bırgyógyászat, fizikoterápia, fogászat, gégészet, gyógytorna, ideggyógyászat, kardiológia, mammográfia, nıgyógyászat, pulmonológia, reumatológia, röntgen, sebészet, traumatológia, ultrahang, urológia. A rendelıintézetet mintegy 60-70 ezer fı ellátására tervezték, ma közel 160.000 fıt kényszerül ellátni. Felújítását pályázati úton kívánja megoldani a megyei önkormányzat. Az egészségügyet kistérségi léptékben szükséges végiggondolni, mind az orvosi ügyeleteket és a mentıállomásokat. Összességében 3,5 mrd Ft-os beruházás kellene a Szigetszentmiklósi szakrendelı korszerősítéséhez. A Pest-megyei Önkormányzat egy 887 milliló Ft összértékő pályázaton nyert forrást, melybıl az emeltszintő kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kialakítását valósítja meg. A Szigetszentmiklóson mőködı Szakorvosi Rendelıintézet fontos térségi szerepköröket lát el: Dunaharaszti, Taksony, Szigethalom, Tököl, Halásztelek, Szigetszentmiklós, Majosháza, Áporka, Délegyháza, Dunavarsány tartozik hozzá (ezen kívül a tüdıgondozás, bır- és ideggyógyászat tekintetében még a Csepel-sziget valamennyi településérıl ide járnak Ráckevéig bezárólag). Mindezeken kívül védınıi szolgálat (9 védınıvel), és mentıállomás mőködik a településen.
93
7. SWOT-analízis a Ráckevei kistérségre Táji-természeti adottságok, értékek
Épített környezet, infrastrukturális adottságok
Erısségek (belsı) • Nincs jelentıs környezetszennyezı ipar • Kiváló természeti turisztikához kapcsolódó adottságok (horgászat, lovaglás, kerékpározás, vízi sportok) • Természeti értékek, védett területek, lápok • Duna közelsége • Horgásztó a természet közeli módon rekultiválódott bioróp, a települések értékes új eleme • A Duna-Tisza csatorna értékes, településeket összekapcsoló, horgászat számára hasznosított biológiailag aktív felület • Duna, mint vízi út • Vonzó természeti környezet (Kiskunsági Nemzeti Park, KisDuna) • İshonos ritkaságszámba menı állatfajták tartása (pl. magyar szürke marha, pusztai ménes) • Termálvíz jelenléte hasznosítása Lehetıségek (külsı) • Vízpart fejlesztése • Környezetvédelem támogatottsága • RSD revitalizációja, fürdıturizmus beindítása • Duna-ág holtágak vízminıség javítása
Erısségek (belsı) • Fıvároshoz való közelség, Budapest, mint felvevıpiac, szolgáltatások a fıváros számára • Az M0-s autópálya indukciós hatása, területek felértékelıdése • Repterek közelsége • Közmőellátottság jó • 51-es út a településközpontokat elkerülı útvonal jelentıs mértékben csökkenti a belterületen áthaladó forgalmat • A lakóterület kellemes kertvárosias beépítése • Északon jó közlekedési adottságok
Gyengeségek (belsı) • Vízparti terület közcélú kihasználatlansága • Soroksári- Duna-ág pusztuló tájkaraktere • Kavicsbányászat során kialakult tavak megfelelı utóhasznosításának, infrastruktúrájának hiánya • Zöldfelületek csökkenése • Egyes folyamparti területen a hétvégi házas, rendezetlen képet mutató beépítés • Nitrátos talajvíz, mely a mezıgazdasági termelést hosszútávon akadályozza • Mélyebb belvizes területek • A Soroksári- Duna-ág kedvezıtlen vízminısége • Terület felhasználás rendezetlensége
Veszélyek (külsı) • Környezeti értékek (vízpartok) elherdálása, környezetszennyezés • A százhalombattai finomító légszennyezése • Nagyfokú fıvárosi szennyvízterhelés (RSD) • Az 51-es út nyomvonala melletti területek egészének beépülése telephelyi területekkel, súlyosan rombolva ezzel a tájkaraktert Gyengeségek (belsı) • Korszerő településközpont (agóra funkció) hiánya, alközpontok hiánya • Település, üdülıterület, lakótelep elkülönültsége • A régió hidak nélkül nyugati irányba be van „falazva” • A települések belsı és összekötı úthálózata nem megfelelı, az utak állapota és irányultsága rossz. A térség némely településének 94
(M0. 51-es út közelsége, körgyőrő)
Lehetıségek (külsı) • Kedvezı fekvés – viszonylag • alacsony ingatlanárak (tıkevonzás lehetısége) • Szigeti gerincút – M0 gazdasági potenciálja • A kis-dunai hajózás újraindítása, kikötı építése • Nagy dunai kikötı építés és hajózás • Elıvárosi vasúti közlekedés bevezetése a HÉV-vonalból az Észak-déli regionális gyorsvasút kialakítása (Szentendrei, Csepeli, Ráckevei HÉV vonalak összekötése)
megközelítése meglehetısen nehézkes, a mezıgazdasági utak rossz minıségőek • Szelektív hulladékgyőjtés megoldatlansága • Kavicsbányászat koordinálatlan alakulása, a kialakult tavak megfelelı utóhasznosításának hiánya • Kedvezıtlen birtokszerkezet és korszerőtlen, körülményes adatnyilvántartás • Település arculatának hiánya • Kevés külterület • Belterületi utak – tehergépjármővel történı túlterhelése • Ad-hoc jellegő beépülés, teljes közmővesítés hiánya, tájképromboló hatás • Tervszerőtlen (illegális beépülés) • Belsı, központi területek leromlottak, elértéktelenedtek • A felszíni csapadékvíz elvezetés területén hiányok vannak • Túl sőrő beépítés (kis telekméret miatt) az RSD melletti üdülıterületen • Kerékpárutak kiépítettsége nem megfelelı • Illegális hulladéklerakók jelenléte • Belterületi vízrendezés több helyen megoldatlan Veszélyek (külsı) • A régió fejlettebb térségeitıl való lemaradás fokozódása • Az üdülıterületek eltérı megítélése • Az igényeknek nem megfelelı dunai átkelési lehetıségek • Tranzitváros kialakulásának veszélye • Agglomerációs szerep erısödése, kistérségi szerep gyengülése • Tököli repülıtér megnövekvı forgalmának zavaró hatása 95
Termelési – gazdasági adottságok
Humán erıforrás adottságok
Erısségek (belsı) • Nagy kiterjedéső, jól hasznosítható földterület • Kertészeti kultúrák (szılı, gyümölcs-, és zöldségtermesztés, virágkertészet) kialakítására jó klimatikus és talajtulajdonságok, meglévı szakmai háttér, termelési hagyományok, felvevıpiac közelsége • Lovas turizmus kialakítására megfelelı adottságok (Apaj) • Jól pozícionált, jó infrastruktúrával rendelkezı ipari övezet • Rekreációs turizmusra növekvı igény • Növekvı EU-s pályázati források vidékfejlesztésre (svájci támogatások, norvég alap) • Hagyományos egyedi tájhasználat • Jelentıs természeti adottságra is épülı turisztikai potenciál • Integrált szállítási rendszerek kialakításának lehetısége (légi-, vízi-, vasúti-, közúti szállítás) Lehetıségek (külsı) • Gazdasági övezetek bıvíthetık • Együttmőködés a település és a helyi cégek között • Térségi gazdasági központ kialakítása • Turizmus iránti növekvı igény • Külföldi tıkebeáramlás • Falusi szálláshelyek iránti növekvı igény • Logisztikai típusú ipar telepítése
Erısségek (belsı) • Kiépült közigazgatási intézményhálózat • Soknemzetiségő „lét” • Középfokú oktatási intézmények • Sokszínő kulturális jelenlét (német, szerb, roma kisebbségek), hagyományok • Növekvı népességszám • Mőködı térségi kapcsolatok, együttmőködés a szomszédos településekkel • Fiatal lakosság • Alakuló civil szervezetek
• Hiányoznak a Duna hidak, csak Szigetszentmiklóson (M0) és Ráckevén van híd taksonyi híd is!!! Gyengeségek (belsı) • Kevés kereskedelmi szállásférıhely • A fiatalok agrárérdeklıdésének csökkenése • Idegenforgalom, turizmus hiánya • Mezıgazdasági feldolgozó tevékenység visszaszorulása más gazdasági szektorok javára • Turisztikai szervezıtevékenység hiánya
Veszélyek (külsı) • Alvótelepülési jelleg fennmaradása • Iparterületi újrahasznosítás elmaradása • Nehéz a fejlesztések terén megfelelı kapcsolatot kialakítani a fıvárossal • Gyorsan változó jogszabályok és ágazati prioritások veszélyeztetik a helyi szintő terv megvalósítását • Piaci trendek hosszú távú kiszámíthatatlansága Gyengeségek (belsı) • Átfogó és egységes települési adatbázis hiánya • Növekvı lakosságszám igényeinek kielégítése, szolgáltatások biztosítása • Civil szféra alulreprezentáltsága • Alacsony iskolázottságú rétegek néhol magas aránya, kedvezıtlenebb jövedelmi viszonyok • Helyi médiumok kapacitása 96
• Fejlıdı lokálpatriotizmus • Alakuló közösségi élet • Aktív sportélet • Jó szociális hálózat • Jól mőködı háziorvosi szolgálat • Szerb, német nemzetiségi hagyományok • Szerb és német kisebbségek határon túli kapcsolatai Lehetıségek (külsı) • Az esélyegyenlıségi célcsoportokra fókuszáló figyelem • Civil szervezetek bıvítése megoldható • Oktatás fejlesztése • Programok bıvítése • Szociális hálózat bıvítése • A 8 osztályt befejezett, de nem továbbtanuló fiatalok foglalkoztatottságát biztosító feltételek megteremtése (intézmény- és eszközrendszer) • Kisebbség helyzetét segítı források, programok
• Helyben foglalkoztatottság nem kielégítı mértéke • Szők kulturális választék • Fejletlen humán képzés • Szők közösségi programok • Kevés helyi sportolási választék • Ügyeleti rendszer • Köz és vagyonbiztonság Veszélyek (külsı) • Kvalifikált munkaerı, illetve a fiatalok elvándorlása • A megnövekedett lakónépesség teljesíthetetlen feltételeket szab az önkormányzatra • A lakosság érdektelensége • Munkalehetıség hiányában a települések lakosságmegtartó képessége csökkenhet
97
II. A KISTÉRSÉG ÉS A TELEPÜLÉSEK 1. A kistérség települései az EU és a hazai fejlesztések tükrében Ezen fejezetben a kistérség településeinek területén már lezajlott illetve elnyert, de megvalósítás alatt álló projektjei szerepelnek. Elsıként az NFT 1-es idıszakban (2004-2006) elnyert nem csak önkormányzati, hanem települési magánszemélyek által elnyert támogatások és teljes projektösszegek kerülnek bemutatásra, Európai Uniós és Hazai bontásban, majd ezt követıen a jelenlegi, 2007-2013 közötti programozási idıszak nyertes projektjei kerülnek bemutatásra.
1.1. Az NFT 1. idıszak (2004-2006) A 2004-2006-os idıszakot (NFT 1.) tekintve az önkormányzati beruházások körében a hazai /állami eredető támogatások aránya jóval meghaladta az Eu-s támogatásokét. A kistérség 20 településébıl 9 településen egyáltalán nem volt Európai Uniós nyertes pályázat. A fennmaradó 11 településen igen tág határok között mozogtak az elnyert összegek (1 millió Ft – 384 millió Ft). A legsikeresebb – legtöbb pénzt elnyerı – pályázó Szigethalom volt, itt ebben az idıszakban épült fel EU-s társfinanszírozásban többek között a fogyatékos emberek nappali intézménye (169 millió Ft értékben 94%-os támogatással), ill. a bölcsıde. (211 millió Ft értékben ugyancsak 94 %-os támogatással)
Szám szerint azonban a legtöbb nyertes projekttel (4) Ráckeve büszkélkedhet. Egyik a bölcsıdeépítési nyertes pályázat (232 millió Ft értékben 94 %-os támogatással), a többi pedig a Leader keretében történt (fesztivál, kulturális napok, turisztikai képzések megtartása). További 1-2 nyertes Leader pályázattal szinte mindegyik település rendelkezik, hasonló témákban megtartva. Ezen projektek értéke egyenként nem haladja meg az 5 millió forintot, s a támogatásuk is igen magas volt, többségükben 75 % feletti. A nyertes projektek között említhetı még Szigetcsépen egy mezıgazdasági út létrehozása (89 millió Ft értékben 75 %-os támogatottsággal) valamint Szigetszentmártonban a Kis-Duna mente felnıttoktatási feltételeinek javítása c. projekt (46 millió Ft értékben 100%-os támogatottsággal)
A hazai támogatásokkal két település nem élt, a többi 18 viszont igen. A hazai támogatással megvalósult pályázatok javarészt útburkolat-felújítások voltak, 6 település kivételével a kistérségi többi települése részt vett benne. A szelektív-hulladékgyőjtéssel kapcsolatos pályázatok is sikert arattak, 11 településen létesítettek hulladékgyőjtı-szigeteket, néhány esetben (Dömsöd, Kiskunlacháza vagy Szigetszentmiklós) hulladékgyőjtı-jármő beszerzése is megtörtént. Egyedi projektként említhetı a két óvodabıvítés Dunavarsányban, a csapadékvíz-
98
elvezetés Dunaharasztiban, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése Halásztelken, 200 fıs napközi-otthonos óvoda létesítése Szigethalmon, iskolafelújítás és bıvítés, valamint vízvezeték-hálózat felújítása Szigetújfaluban vagy internet-hozzáférés támogatása rászorulóknak Makádon és Szigetszentmártonban. A projektértékeket tekintve a halásztelki szennyvízberuházás volt a legnagyobb (822 millió Ft), ezt követte a szigethalmi óvodaépítés (349 millió Ft). A fejlesztések szinte kizárólag mőszaki jellegőek voltak, a támogatásuk aránya kb. 50-70 % között mozgott. 25. táblázat Nyertes pályázatok 2004-2006 között Önkormányzati / állami beruházás EU-s forrás (Ft) Hazai forrás (Ft) Összes Összes költség költség Támogatás Támogatás Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kklacháza Lórév Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szszmárton Szszmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl
0 1 000 000 0 14 317 836 0 0 0 3 915 894 0 0 5 999 300 236 407 871 3 898 358 84 570 170 384 012 368 46 463 200 0 15 376 714 994 650 0
0 1 265 823 0 15 592 969 0 0 0 4 709 157 0 0 10 891 586 252 318 482 4 586 304 106 866 725 408 569 552 46 463 200 0 16 988 752 1 530 231 0
9 000 000 0 11 235 000 36 854 000 64 502 000 46 037 000 329 852 000 15 137 000 0 21 582 000 2 652 000 134 516 000 18 770 000 14 774 000 362 047 000 11 846 000 31 316 000 28 832 000 60 036 000 6 542 000
Magánberuházás EU-s forrás (Ft) Összes költség Támogatás
14 080 000 59 808 503 129 560 275 0 171 151 829 388 318 982 22 470 000 0 0 41 425 000 259 033 629 719 481 869 173 658 000 213 499 908 668 918 656 77 196 000 168 241 428 314 213 917 823 701 000 128 628 249 268 858 644 21 625 000 295 962 486 687 469 577 0 0 0 42 603 000 150 000 000 375 000 000 3 261 000 0 0 188 126 000 363 948 542 683 219 103 26 814 000 1 906 176 2 242 560 28 987 000 997 500 1 050 000 445 586 000 189 875 000 684 875 000 15 636 000 139 392 343 199 946 945 46 218 000 1 203 209 143 3 063 089 961 47 215 000 17 042 196 47 834 846 141 470 000 55 031 366 128 418 714 13 085 000 58 573 000 246 356 886
Az EU-s magánjellegő beruházásokat toronymagasan vezeti Szigetszentmiklós, érthetı hisz több ipari parkkal is rendelkezett már akkor is. A 3 év alatt több mint 30 nyertes magánerıs projektet számlálhat a város, 1,2 milliárd Ft uniós támogatást, s több mint 3 milliárd Ft összes projektértéket. (Ezek közül kiemelhetı az Ász-Kolbász Húsipari Kft csomagoló üzemrészének építése és húsipari gépek beszerzése) Ráckevén is aktívak voltak a vállalkozások, amit a 2 nyertes pályázó több mint 680 millió Ft-os összes projektértéke is jelez, ebbıl egyedül a KORAX napelemgyártó részlegének a létesítése 300 millió Ft volt. A dömsödi, dunaharaszti és kiskunlacházi cégek is korán bekapcsolódtak az uniós pénzszerzési folyamatba, ellenben Délegyházán, Lóréven és Makádon magánerıs uniós beruházás nem történt az adott idıszakban. Majosházán pedig csak egy beruházás volt, de annak értéke eléri a 375 millió Ft-ot (ABeton-Viacolor térkı- és betonelem-gyártó gépsorának a beszerzése). A projektek döntıen gazdasági jellegőek, támogatásuk aránya általában 30-50 %-os volt. (Az elsı fontos humánerıforrás-fejlesztési projekt itt jelenik meg, Szigetszentmártonban, amely a ráckevei kistérség hátrányos helyzető csoportjainak felemelkedésének érdekében jött létre)
99
A magánjellegő, s nem Európai Uniós társfinanszírozású projektek a 2004-es évet követıen elvétve fordultak elı. Ezek közül is a leggrandiózusabb az Ibiden számára nyújtott támogatás a kerámiaszőrı-gyártó üzem létrehozására (2 milliárd Ft támogatás, a projekt összértéke pedig 25 milliárd Ft volt !!!). A lakossági közmőtámogatás is több település lakói számára elérhetı volt, ebben fıként a szigeten kívüli oldal települései jártak élen. A munkahelyteremtı támogatásokkal ráckevei (Szaktudás Ház), szigetcsépi (Szigetvin) és szigetszentmiklósi cégek éltek. Ráckevén a Szaktudás Ház ezen kívül a Kék Duna Wellness Hotel bıvítésében is részt vett. A korábbi évek mezıgazdasági ültetvény (meggy, szilva, szılı) telepítése 2004-et követıen is érzékelhetıek néhány településen (Dömsöd, Szigetcsép, Szigetújfalu, Tököl) ahol kisebb vállalkozók vagy magángazdák szılıtelepítésre kaptak állami támogatást.
1.2. Az ÚMFT idıszak (2007-2013) Az NFT 2-es (ÚMFT) programozási idıszakban (2007-2013 között) már látható, hogy megnıtt az uniós források igénybevétele, ezzel párhuzamosan pedig csökkent az állami pénzek fejlesztési célú felhasználása. 2009 február 9-ig bezárólag hét kistérségi önkormányzatnak (Apaj, Áporka, Délegyháza, Lórév, Majosháza, Szigetcsép, Szigetújfalu) még nem volt nyertes EU-s pályázat (A nyolcadik Szigetszentmárton, de Dunavarsánnyal karöltve az ivóvízminıség-javítás projektjük nyert).
26. táblázat Eddigi nyertes projektek 2007-tıl Önkormányzati / állami beruházás EU-s forrás (Ft) Hazai forrás (Ft) Összes Összes költség költség Támogatás Támogatás
Magánberuházás EU-s forrás (Ft) Összes költség Támogatás
Apaj 156 193 359 240 297 475 13 836 923 23 000 000 81 529 000 Áporka 0 0 4 800 000 6 600 000 0 Délegyháza 0 0 0 0 60 023 500 Dömsöd 209 302 400 265 935 009 5 500 000 11 000 000 34 899 000 Dunaharaszti 884 725 946 1 166 996 966 0 0 127 634 729 Dunavarsány 30 148 392 33 842 817 0 0 72 546 658 Halásztelek 291 504 152 670 697 819 13 250 000 49 750 000 11 675 022 Kklacháza 357 552 750 550 114 635 13 000 000 31 000 000 0 Lórév 0 0 0 0 0 Majosháza 0 0 13 000 000 30 000 000 0 Makád 266 487 642 296 097 380 0 0 0 Ráckeve 221 036 757 245 151 952 0 0 74 833 285 Szigetbecse 176 696 000 184 058 333 0 0 0 Szigetcsép 0 0 0 0 0 Szigethalom 210 608 065 243 220 120 322 300 000 380 275 610 105 283 100 Szszmárton 0 0 3 000 000 4 356 000 4 721 850 Szszmiklós 1 000 624 907 1 132 185 009 0 0 233 029 384 Szigetújfalu 0 0 0 0 55 220 000 Taksony 432 413 864 537 620 139 8 700 000 21 000 000 49 686 000 Tököl 147 368 426 168 307 984 0 0 87 810 696
81 529 000 0 149 721 667 116 330 000 684 032 451 174 339 379 22 975 273 0 0 0 0 149 666 570 0 0 240 874 667 13 491 000 376 521 191 195 971 429 176 931 429 292 702 320
100
A nyertes önkormányzati/állami projektek körében a kistérség számára mindenképp a legfontosabb beruházás a Pest Megyei Önkormányzat pályázatában a Szigetszentmiklósi Emeltszintő Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ kialakítása lesz, amelyrıl a döntés egészen friss, 2009. január közepén született. Önkormányzati feladatellátást segítı nyertes pályázatokkal leginkább Dunaharaszti büszkélkedhet, itt sorba nyertek olyan pályázatok, amelyek az agglomerációs, folyamatosan növekvı település életében nélkülözhetetlenné váltak. Többek között iskolaépület felújításra és korszerősítésre 250 millió Ft-ot (teljes költség 320 millió Ft), óvodabıvítésre és eszközbeszerzésre 241 millió Ft-ot (teljes költség 269 millió Ft), valamint csapadékvíz-elvezetésre 393 millió Ft-ot (teljes költség 578 millió Ft). A város ezáltal, s a korábban elnyert támogatásoknak köszönhetıen olyan infrastrukturális helyzetbe kerül, amely irigylésre méltó lesz a kistérségben. Óvodaépítésére Makád is nyert összeget, amelybıl egy 50 férıhelyes óvodát tudnak létesíteni, így a régi, korszerőtlen épület felszabadul, s más tevékenységre használhatják fel.
A kistérség néhány települése az UMFT-s forrásokat sokkal jobban ki tudja használni, mint a korábbi lehetıségeket. Ebben Dunaharaszti mellett élen jár Kiskunlacháza is, ahol négy beruházás kezdıdött vagy kezdıdik meg az elkövetkezendı idıszakban. Az Államreform Operatív Program keretében megpályázható önkormányzati szervezetfejlesztésen hat kistérségi önkormányzat járt sikerrel (Kiskunlacháza, Halásztelek, Szigethalom, Dunavarsány, Taksony és Ráckeve), aminek során a köztisztviselık kommunikációs és projekt-tréningeken fognak részt venni annak érdekében, hogy a munkavégzésük hatékonyabbá váljon. Közintézmények akadálymentesítésére Dömsödön, Halásztelken és Kiskunlacházán van lehetısége az önkormányzatnak, utóbbi helyen a fogyatékkal élık igényeit is figyelembe vevı iskolafelújítás és a multifunkcionális tornaterem építése (projekt összköltsége: 42 millió Ft) is várhatóan be fog fejezıdni 2009-ben. A közoktatási feladatellátás Kiskunlacháza mellett Halásztelken és Szigetbecsén is javulni fog, a gyermekek korszerőbb iskola-épületeket vehetnek igénybe. (Halásztelken 625 millió Ft értékő általános iskola és mővelıdési központ bıvítés fog megtörténni, Szigetbecsén pedig elsı komolyabb nyertes EU-s pályázatként pedig ugyancsak iskolafelújítás valósul meg.)
Különbözı környezetvédelmi beruházásokra is több település nyert komoly összegeket. Tökölön a szennyvíztisztító telep kapacitásbıvítése és technológia fejlesztése 51 millió Ftból, Kiskunlacházán pedig egy komplex szennyvíztisztítási program fejezıdik be (szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és szennyvíziszap komposztáló megvalósítása 78 millió Ft-ból) Belterületi csapadékvíz elvezetés Makádon és Taksonyban fog megvalósulni, mindkét esetben a befogadó tó revitalizációjával együtt. A vonalas infrastruktúra-fejlesztés keretében fıként már csak speciálisabb igényeket (nem egyszerő útépítést) támogatnak, így létesül Lakihegy és Szigetszentmiklós között egy kerékpárút. A kisléptékő településfejlesztés témakörében a kistérségben két nyertes pályázó van, Taksony és Tököl, amelyek településközpontjai az elkövetkezendı években ezen pénzekbıl fognak megújulni.
101
Speciális projektek között említhetı Szigethalmon az Emese projekt keretében egy lovagi csarnok építése, amely során az Emese parkban lévı egykori katonai betoncsarnokot rendezvény- és kiállító térré átalakítják át. A múzeumfaluban a korabeli Magyarország és Európa régészetileg hiteles épületei, tárgyi enteriırjei kapnak helyet
Az idei év nyertes projektjei, 2009. április 9-ig bezárólag:
Apajon belterületi útfejlesztés 240 millió Ft-ból
Dömsödön belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés 46 millió Ft értékben, belterületi útfejlesztés közel 200 millió Ft értékben valamint a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése (10 millió Ft)
Dunavarsányban és Szigetszentmártonban ivóvízminıség javítás 14 millió Ft-ból
Halásztelken a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 18,8 millió Ft értékben
Ráckevén belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés (175 millió Ft) valamint a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése. (50 millió Ft)
Szigethalmon szintúgy a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése 61 millió Ft-ból
Szigetszentmiklóson a korábban már említett Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ kialakítása (887 millió Ft) valamint a Bucka városrész szennyvízcsatornázása és a szennyvíztisztító telep bıvítése 123 millió Ft értékben
Taksonyban belterületi útfejlesztés (közel 200 millió Ft) és ivóvízminıség-javítás (19,8 millió Ft)
Tökölön a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 19,5 millió Ft-ból
Az önkormányzatok állami támogatása témakörben településen a még burkolatlan utak aszfaltozása történt meg a TEUT keretében, illetve néhány településen kisebb mérető iskola és óvodafelújítás. (Pl. Apajon és Szigethalmon)
A magánerıs beruházások tekintetében Ráckeve átvette a vezetést Szigetszentmiklóstól, ez azonban mindössze csak egy projekten múlt; 2008 karácsonya elıtt a Tókert Projekt Négy csillagos wellness szálloda kialakítására nyert 265 millió Ft-tot, így Ráckevének egy második magas színvonalú szállodája is lesz. A legsokrétőbb projektekkel azonban jelenleg is Szigetszentmiklós rendelkezik.
Az állami címzett-támogatások között említhetjük a 2008-ban megnyílt új taksonyi óvodát. A település egyfajta új központjának létrehozása volt a cél, mely központ magában foglalja a fı funkciót képezı 10 foglalkoztatós óvodát, két háziorvos mőködésére alkalmas gyermekorvosi rendelıt, a település egészét szolgáló védınıi szolgálat helyiségeit, emellett 20 fı fogyatékkal élı nappali foglalkoztatóját is, ez utóbbi késıbb kerül birtokba vételre.
102
Összességében elmondható, hogy a kistérség települései az ÚMFT idıszakban sokkal aktívabbak, mint az elızı programozási periódusban voltak, ez az elnyert pályázatok számából is látszik. Egyes települések (pl.: Szigethalom) ugyanolyan jól szerepelnek, mint korábban, más települések viszont most kaptak új erıre a pályázás kapcsán (kiemelkedik ebbıl Dunaharaszti, Kiskunlacháza és Taksony, valamint Halásztelek, Makád és Tököl). Egyes települések (Áporka, Délegyháza, Szigetcsép, Szigetújfalu) viszont még egy nyertes pályázattal sem rendelkeznek, olyannyira, hogy Szigetcsépen 2007 óta sem magánerıs, sem önkormányzati európai uniós fejlesztés vagy nyertes pályázat sem történt; Délegyházán és Szigetújfaluban legalább néhány vállalkozó és cég aktivizálta magát. Egyes települések viszont a méretüknek megfelelıen folyamatosan nyertes pályázatokkal (önkormányzati, magán, állami vagy EU-s finanszírozású) rendelkeznek, ilyen többek között Szigetszentmárton. Szigetszentmiklós egy sajátos csoportját alkotja a településeknek; a magánerıs beruházások magasak, habár 2006 óta csökkentek; ezzel szemben az önkormányzat csak a legutóbbi idıkben tudott komolyabb, a méretének megfelelı nyertes pályázatokat felmutatni. Lórév, az aprófalu létbıl kifolyólag és a környezı települések jóval magasabb lélekszáma okán, – nincsenek olyan hasonló települések a kistérségen belül, amelyekhez igazán tudna kapcsolódni – ebben a pályázási rendszerben nem találja még meg a helyét, habár a szerb identitásának következtében egészen „más” terekben mozog, mint a kistérség többi települése. A magánerıs fejlesztések tekintetében már másképp változott az összkép, az elmúlt két évben az NFT 1-es idıszakhoz képest csökkent a vállalkozók pályázási aktivitása, hol erıteljesebben (Kiskunlacháza, Szigetszentmiklós), hol gyöngébben (Dunavarsány, Halásztelek). A csökkenés ill. a stagnálás okait a késıbbi fejezetekben fogjuk bemutatni.
1.3. Települési projektek 2009-2013 között Az alábbiakban a III. fejezetben részletesen kifejtésre kerülı leendı projekteket mutatjuk be települési bontásban. APAJ Projekt neve 1 2
Belterületi utak felújítása Járda-program
3
Helyközi buszjáratok járatszámának bıvítése Belterületi kerékpárutak
4 5
6
7
Ivóvízminıség javítása arzénmentesítéssel a Ráckevei kistérségben Arany János Általános Tagiskola infrastrukturális fejlesztése Apaji IKSZT létrehozása
Projekt célja Településen belüli közlekedés fejlesztés Gyalogos közlekedés biztonságának növelése Településközi autóbusz-közlekedés fejlesztése Települési szolgáltatások elérhetıségének javítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 mikrogramm/liter alá csökkentése
Tevékenység száma az OP-ban 2.1.2. 2.1.3 2.2.1 2.3.1. 3.3.1.
Infrastruktúra fejlesztés
4.2.1.
Közösségi tér létrehozása
4.3.1.
103
ÁPORKA Projekt neve 1 2 3
Daja logisztikai központ kialakítása Kertész utcai sorházak kialakítása Kisbusz-járatok
4
Kistérségi Eurovelo kerékpárút
5 6
Településközi kerékpárutak Kotrás és iszapelhelyezés
7
Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból Ivóvízminıség javítása arzénmentesítéssel a Ráckevei kistérségben Áporkai Falumúzeum felújítása
8
9
Projekt célja Terület rendezési vonatkozásainak átalakítása Hasznosításra szánt területek funkcióváltása Kistérségi közforgalmú közlekedésre való „ráhordás” erısítése Kistérségi kerékpáros közlekedés fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települések elérhetıségének javítása lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása RSD-be bekerülı szennyezıanyagok mennyiségének csökkentése Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 mikrogramm/liter alá csökkentése Falumúzeum felújítása
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.1, 1.1.2 1.1.1 2.2.1. 2.3.1.
2.3.1. 3.1.1. 3.1.1. 3.3.1.
4.3.1.
DÉLEGYHÁZA Projekt neve
Projekt célja
5
Kavicsbánya-tavak revitalizációja „Lazulj el” Pihenı park építése Kivezetı utak fejlesztése Helyközi buszjáratok járatszámának bıvítése Kisbusz-járatok
6
Településközi kerékpárutak
7
III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése Ivóvízminıség javítása arzénmentesítéssel a Ráckevei kistérségben
Vízi turizmus kialakítása a kavics bányatavak mentén Wellness turizmus megtelepedése a térségben Település elérhetıségének javítása Településközi autóbusz-közlekedés fejlesztése Kistérségi közforgalmú közlekedésre való „ráhordás” erısítése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme
1 2 3 4
8
Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 mikrogramm/liter alá csökkentése
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.3.2. 1.3.2. 2.1.2. 2.2.1. 2.2.1. 2.3.1.
3.2.2.
3.3.1.
104
DÖMSÖD Projekt neve 1 2
Belterületi utak felújítása Körforgalmak létrehozása
3
Helyközi buszjáratok járatszámának bıvítése Kistérségi Eurovelo kerékpárút
4
5
Kotrás és iszapelhelyezés
6
Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból Csapadékvíz elvezetı rendszer kiépítése Ivóvízminıség javítása arzénmentesítéssel a Ráckevei kistérségben Gróf Széchenyi István Ált. Isk. infrastrukturális fejlesztése
7 8
9
Projekt célja Településen belüli közlekedés fejlesztés Gépjárő-forgalom biztonságának növelése Baleset-veszély csökkentése Településközi autóbusz-közlekedés fejlesztése Kistérségi kerékpáros közlekedés fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása RSD-be bekerülı szennyezıanyagok mennyiségének csökkentése Hatékony és biztonságos csapadékvíz elvezetés Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 mikrogramm/liter alá csökkentése Oktatási tevékenység egy épületbe való telepítése
Tevékenység száma a III. fejezetben 2.1.2. 2.1.3. 2.2.1. 2.3.1.
3.1.1. 3.1.1. 3.2.1. 3.3.1.
4.2.1.
DUNAHARASZTI Projekt neve 1 2
Duna-parti területek hasznosítása Ipari park bıvítése
3 4 5
Inkubátorház létesítése Granárium épület felújítása P+R parkolók létrehozása
6
Kistérségi Eurovelo kerékpárút
7
Kotrás és iszapelhelyezés
8
III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése
Projekt célja Terület rendezési vonatkozásainak átalakítása Terület rendezési vonatkozásainak átalakítása Innovációs tevékenységek fejlesztése Turisztikai fejlesztés Közlekedési módok közötti integráció megteremtése Kistérségi kerékpáros közlekedés fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme
Tevékenység száma az OP-ban 1.1.1. 1.1.1. 1.2.1. 1.3.2. 2.2.2. 2.3.1.
3.1.1. 3.2.2.
105
DUNAVARSÁNY Projekt neve 1
Ipari parkok promóciója
2 3
Belterületi utak felújítása Vasútállomás felújítása
4
Kistérségi Eurovelo kerékpárút
5
Településközi kerékpárutak
6
Kotrás és iszapelhelyezés
7
III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése 8 Ivóvízminıség javítása arzénmentesítéssel a Ráckevei kistérségben 9 Belterületi zöldfelület fejlesztése 10 Árpád Fejedelem Ált. Isk. infrastrukturális fejlesztése
Projekt célja Létezı ipari parkok betelepítésének elısegítése Településen belüli közlekedés fejlesztés Vasúti közlekedés fejlesztése Balesetveszély csökkentése Kistérségi kerékpáros közlekedés fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.4. 2.1.2. 2.2.2 2.3.1.
2.3.1. 3.1.1. 3.2.2.
Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 mikrogramm/liter alá csökkentése
3.3.1.
Zöldfelület növelése
3.4.1.
24 tantermes új iskola.
4.2.1.
HALÁSZTELEK Projekt neve
Projekt célja Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme
3
Kistérségi turisztikai kerékpárutak III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése Településközpont fejlesztése
4 5
Bölcsıde építés Óvodaférıhely bıvítés
1 2
Önkormányzati szolgáltatások egy helyre való csoportosítása Bölcsıdei ellátás biztosítása Óvodai férıhely kapacitás bıvítése
Tevékenység száma a III. fejezetben 2.3.1. 3.2.2.
3.4.3. 4.2.1. 4.2.1.
106
KISKUNLACHÁZA Projekt neve 1 2
3 4 5 6 7
Külterületek gazdasági hasznosítása Gazdasági tevékenységre alkalmas külterületek hasznosítása Kiskunlacházi repülıtér hasznosítása Hajós-kastély felújítása Belterületi utak felújítása Forgalomcsökkentı beavatkozások P+R parkolók létrehozása
8
Kistérségi Eurovelo kerékpárút
9
Településközi kerékpárutak
10 Kotrás és iszapelhelyezés 11 III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése 12 Csapadékvíz elvezetés kiépítése 13 Ivóvízminıség javítása arzénmentesítéssel a Ráckevei kistérségben 14 Új településközpont kialakítása
Projekt célja Terület rendezési vonatkozásainak átalakítása Külterület gazdasági hasznosítása
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.1. 1.1.2.
Polgári forgalom számára használható legyen a repülıtér Hotel infrastruktúrájának javítása Településen belüli közlekedés fejlesztés Településen belüli közlekedés fejlesztése Áthaladó forgalom csökkentése Közlekedési módok közötti integráció megteremtése Kistérségi kerékpáros közlekedés fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme
1.3.1.
Hatékony és biztonságos csapadékvíz elvezetés Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 mikrogramm/liter alá csökkentése
3.2.1.
Településközpont fejlesztése
3.4.3.
1.3.2. 2.1.2. 2.1.2. 2.2.2. 2.3.1.
2.3.1. 3.1.1. 3.2.2.
3.3.1.
LÓRÉV Projekt neve 1 2 3 4
5
Bekötı út fejlesztése Kistérségi turisztikai kerékpárutak Kotrás és iszapelhelyezés Ivóvízminıség javítása arzénmentesítéssel a Ráckevei kistérségben Lórévi IKSZT létrehozása
Projekt célja Település elérhetıségének javítása Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 mikrogramm/liter alá csökkentése Közösségi tér létrehozása
Tevékenység száma a III. fejezetben 2.1.2. 2.3.1. 3.1.1. 3.3.1.
4.3.1.
107
MAJOSHÁZA Projekt neve 1 2
Nagy értékő lakóingatlanok építése Kisbusz-járatok
3
Kistérségi Eurovelo kerékpárút
4
Településközi kerékpárutak
5
Kotrás és iszapelhelyezés
6
Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése Ivóvízminıség javítása arzénmentesítéssel a Ráckevei kistérségben Járda építés, virágos falu kialakítása
7
8
9
Projekt célja Lakóterület értékesítése Kistérségi közforgalmú közlekedésre való „ráhordás” erısítése Kistérségi kerékpáros közlekedés fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása RSD-be bekerülı szennyezıanyagok mennyiségének csökkentése Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.1. 2.2.1. 2.3.1.
2.3.1. 3.1.1. 3.1.1. 3.2.2.
Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 mikrogramm/liter alá csökkentése
3.3.1.
Településközpont fejlesztése
3.4.3.
MAKÁD Projekt neve 1
4
Duna-parti területek hasznosítása wellness és szabadidıs célokra Forgalomcsökkentı beavatkozások Kistérségi turisztikai kerékpárutak Belterületi kerékpárutak
5
Kotrás és iszapelhelyezés
6
Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból Mőtárgy rekonstrukció
2 3
7 8 9
Új településközpont kialakítása Thúry József Ált. Tagiskola épület korszerősítés
Projekt célja Hasznosításra szánt területek funkcióváltása Településen belüli közlekedés fejlesztése Áthaladó forgalom csökkentése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települési szolgáltatások elérhetıségének javítása Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása RSD-be bekerülı szennyezıanyagok mennyiségének csökkentése Vízszint szabályozhatóságának megteremtése Településközpont fejlesztése Általános iskolának infrastruktúra korszerősítése
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.1.
2.1.2. 2.3.1. 2.3.1. 3.1.1. 3.1.1. 3.1.1. 3.4.3. 4.2.1.
108
RÁCKEVE Projekt neve 1 2
Strand melletti terület hasznosítása Ipari parkok promóciója
3 4
4 csillagos hotel építése Wellness szálloda építése
5
Települések közötti utak fejlesztése
6
Települések közötti utak a dunai védıgát mentén
7
Forgalomcsökkentı beavatkozások Helyközi buszjáratok járatszámának bıvítése P+R parkolók létrehozása
8 9
10 Kistérségi Eurovelo kerékpárút
11 Kistérségi turisztikai kerékpárutak 12 Településközi kerékpárutak 13 Kotrás és iszapelhelyezés 14 Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból 15 Gerincárok felújítása 16 Városi bölcsıde bıvítése 17 Ifjúság úti Tagóvoda infrastrukturális fejlesztése 18 Vörösmarty úti Óvoda infrastrukturális fejlesztése 19 Iskola úti Tagóvoda infrastrukturális fejlesztése 20 Új óvoda beruházás 21 Árpád Fejedelem Általános Iskola infrastruktúrájának korszerősítése 22 Árpád Fejedelem Általános Iskola infrastruktúrájának korszerősítése
Projekt célja Hasznosításra szánt területek szabályozása Létezı ipari parkok betelepítésének elısegítése Szállás kapacitás bıvítés Szállásférıhely kapacitásbıvítés, turizmus fejlesztés Kistérség belsı közlekedésének fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kistérség belsı közlekedésének fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Gépjárő-forgalom biztonságának növelése Baleset-veszély csökkentése Településközi autóbusz-közlekedés fejlesztése Közlekedési módok közötti integráció megteremtése Kistérségi kerékpáros közlekedés fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása RSD-be bekerülı szennyezıanyagok mennyiségének csökkentése Hatékony csapadékvíz elvezetés Férıhelybıvítés Óvodai férıhely kapacitásbıvítés
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.1. 1.1.4. 1.3.1. 1.3.2. 2.1.2.
2.1.2.
2.1.3. 2.2.1. 2.2.2. 2.3.1.
2.3.1. 2.3.1. 3.1.1. 3.1.1. 3.2.1. 4.2.1. 4.2.1.
Óvodai férıhely kapacitás bıvítés, infrastruktúra fejlesztés Óvodai épület rekonstrukció
4.2.1.
Új óvoda építés Épületbıvítés
4.2.1. 4.2.1.
Épületkorszerősítés
4.2.1.
4.2.1.
109
SZIGETBECSE Projekt neve 1 2 3
Ipari területek közmővesítése Belterületi utak felújítása Településközi kerékpárutak
4
Kotrás és iszapelhelyezés
5
Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból Falumúzeum létrehozása Új óvoda beruházás
6 7
Projekt célja Ipari területek hasznosítása Településen belüli közlekedés fejlesztés Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása RSD-be bekerülı szennyezıanyagok mennyiségének csökkentése Falumúzeum létrehozása Új óvoda építése
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.2. 2.1.2. 2.3.1. 3.1.1. 3.1.1. 4.3.1. 4.6.1
SZIGETCSÉP Projekt neve 1
4
Ipari területek közmővesítése Üdülıterületek csatornázása Kistérségi turisztikai kerékpárutak Településközi kerékpárutak
5
Kotrás és iszapelhelyezés
6
Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése
2 3
7
Projekt célja Ipari területek hasznosítása
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.2.
Csatornázás
1.1.2.
Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása RSD-be bekerülı szennyezıanyagok mennyiségének csökkentése Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme
2.3.1. 2.3.1. 3.1.1. 3.1.1. 3.2.2.
110
SZIGETHALOM Projekt neve 1
3
Gazdasági Kereskedelmi Terület I. ütem E-ME-SE park fejlesztése, vendégház építése Járda-program
4
Körforgalmak létrehozása
5
Forgalomcsökkentı beavatkozások Helyközi buszjáratok járatszámának bıvítése P+R parkolók létrehozása
2
6 7 8
Kistérségi Eurovelo kerékpárút
9
Kistérségi turisztikai kerékpárutak 10 Kotrás és iszapelhelyezés 11 Csapadékvíz szikkasztó építése 12 III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése 13 Szivárvány Bölcsıde bıvítése 14 Bölcsıde építés 15 Négyszínvirág Óvoda férıhely bıvítés 16 Négyszínvirág Óvoda infrastrukturális fejlesztése
Projekt célja Gazdasági Kereskedelmi Terület létrehozása Turisztikai vonzerı növelése Gyalogos közlekedés biztonságának növelése Gépjárő-forgalom biztonságának növelése Baleset-veszély csökkentése Gépjárő-forgalom biztonságának növelése Baleset-veszély csökkentése Településközi autóbusz-közlekedés fejlesztése Közlekedési módok közötti integráció megteremtése Kistérségi kerékpáros közlekedés fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása Hatékony és biztonságos csapadékvíz elvezetés Felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.2. 1.3.2. 2.1.3. 2.1.3. 2.1.3. 2.2.1. 2.2.2. 2.3.1.
2.3.1. 3.1.1. 3.2.1. 3.2.2.
Férıhely kapacitás bıvítés
4.2.1.
Bölcsıdei férıhely kapacitás bıvítése Óvodai férıhely kapacitás bıvítés
4.2.1. 4.2.1.
Óvodai infrastruktúra fejlesztés
4.2.1.
111
SZIGETSZENTMIKLÓS Projekt neve 1
Logisztikai park kialakítása
2
Innovációs központ kialakítása Települések közötti utak a dunai védıgát mentén
3
4
Belterületi utak felújítása
5
Körforgalmak létrehozása
6 7
Forgalomcsökkentı beavatkozások Közlekedési koncepció
8
P+R parkolók létrehozása
9
Kistérségi turisztikai kerékpárutak 10 Belterületi kerékpárutak 11 Kotrás és iszapelhelyezés 12 Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból 13 Csapadékvíz elvezetı rendszer kiépítése 14 III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése 15 Új oktatási komplexum építése
Projekt célja Hasznosításra szánt területek szabályozása Innovációs tevékenységek fejlesztése Kistérség belsı közlekedésének fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Településen belüli közlekedés fejlesztés Települések, településrészek elérhetıségének javítása Gépjárő-forgalom biztonságának növelése Baleset-veszély csökkentése Gépjárő-forgalom biztonságának növelése Baleset-veszély csökkentése Városrész elérhetıségének javítása Balesetveszély csökkentése Közlekedési módok közötti integráció megteremtése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települési szolgáltatások elérhetıségének javítása Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása RSD-be bekerülı szennyezıanyagok mennyiségének csökkentése Hatékony és biztonságos csapadékvíz elvezetés Felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme Új oktatási komplexum építése
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.1. 1.2.1. 2.1.2.
2.1.2.
2.1.3. 2.1.3. 2.1.3. 2.2.2. 2.3.1. 2.3.1. 3.1.1. 3.1.1. 3.2.1. 3.2.2.
4.2.1.
112
SZIGETSZENTMÁRTON Projekt neve 1 2
3
Kijelölt iparterület hasznosítása Települések közötti utak fejlesztése Kistérségi turisztikai kerékpárutak
4
Kotrás és iszapelhelyezés
5
Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése Ivóvízminıség javítása arzénmentesítéssel a Ráckevei kistérségben
6
7
Projekt célja Hasznosításra szánt területek szabályozása Kistérség belsı közlekedésének fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása RSD-be bekerülı szennyezıanyagok mennyiségének csökkentése Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 mikrogramm/liter alá csökkentése
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.1. 2.1.2.
2.3.1.
3.1.1. 3.1.1. 3.2.2.
3.3.1.
SZIGETÚJFALU Projekt neve 1 2 3 4
5
6
Településszerkezeti terv módosítása Kotrás és iszapelhelyezés Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése Ivóvízminıség javítása arzénmentesítéssel a Ráckevei kistérségben IKSZT létrehozás, mővelıdési ház felújítása
Projekt célja Hasznosításra szánt területek szabályozása Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása RSD-be bekerülı szennyezıanyagok mennyiségének csökkentése Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.1. 3.1.1. 3.1.1. 3.2.2.
Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 mikrogramm/liter alá csökkentése
3.3.1.
Közösségi tér létrehozása
4.3.1.
113
TAKSONY Projekt neve 1 2
Sportcentrum létrehozása Körforgalmak létrehozása
3
Kistérségi Eurovelo kerékpárút
4
Településközi kerékpárutak
5
Kotrás és iszapelhelyezés
6
Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése Ivóvízminıség javítása arzénmentesítéssel a Ráckevei kistérségben Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése
7
8
9
Projekt célja Turizmusfejlesztés Gépjárő-forgalom biztonságának növelése Baleset-veszély csökkentése Kistérségi kerékpáros közlekedés fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása RSD-be bekerülı szennyezıanyagok mennyiségének csökkentése Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.3.2. 2.1.3. 2.3.1.
2.3.1. 3.1.1. 3.1.1. 3.2.2.
Az ivóvíz arzén koncentrációjának 10 mikrogramm/liter alá csökkentése
3.3.1.
Épületbıvítés
4.2.1.
114
TÖKÖL Projekt neve 1
2
Repülıtér és repülıgép szerelı üzemek hasznosítása Települések közötti utak a dunai védıgát mentén
3
Bekötıutak kialakítása
4
Járda-program
5
P+R parkolók létrehozása
6
Kistérségi Eurovelo kerékpárút
7 8
Kistérségi turisztikai kerékpárutak Belterületi kerékpárutak
9
Kotrás és iszapelhelyezés
10
Csapadékvíz elvezetés kiépítése III. fokozatú szennyvíztisztító berendezések kiépítése
11
Projekt célja Logisztikai központ kialakítása
Kistérség belsı közlekedésének fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Településrész megközelíthetıségének javítása Gyalogos közlekedés biztonságának növelése Közlekedési módok közötti integráció megteremtése Kistérségi kerékpáros közlekedés fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települések elérhetıségének javítása Kerékpáros turizmus fejlesztése Települési szolgáltatások elérhetıségének javítása Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása Hatékony és biztonságos csapadékvíz elvezetés Felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme
Tevékenység száma a III. fejezetben 1.1.2.
2.1.2.
2.1.2. 2.1.3. 2.2.2. 2.3.1.
2.3.1. 2.3.1. 3.1.1. 3.2.1. 3.2.2.
115
2. A többcélú kistérségi társulás tevékenysége…
2.1. … a megalapítástól kezdve napjainkig
A Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Szövetség 1995. októberében a Ráckevei Kistérség 19 településének, valamint Csepel polgármesterének összefogásával alakult meg, majd 1996. júniusában Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulássá alakult. 2004. januárjában Halásztelek csatlakozásával 21 tagönkormányzattal rendelkezett a Szervezet. (A települések közös együttmőködése azonban 1991 óta létezik.) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény kötelezıvé tette a statisztikai kistérség teljes lefedését, a területfejlesztési feladatokat ellátó kistérségi területfejlesztési tanácsok megalakítását, s kizárta a több társulásban való tagság lehetıségét. A területfejlesztési funkció kötelezı eleme volt a többcélú szövetkezésnek is, egyedül – a kötelezı funkciók közül – a teljes területi lefedés alól nem lehetett kibújni. Ezzel összhangban a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás létrehozásáról a Ráckevei Kistérséghez tartozó települési önkormányzatok polgármesterei a Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2004. szeptember 27-i Ülésén hozott Határozatukkal döntöttek. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alkalmazásában azonban a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kellett és kell érteni, így Csepel Önkormányzata a továbbiakban már csak partnerként segíthette, és segíti azóta a Ráckevei Kistérség munkáját. A kistérségi társulás tagjainak száma 20. Minden település 1 szavazattal rendelkezik, s a kistérségi társulás fenntartásához való települési hozzájárulás 100 Ft / lakos / év. (Sok kistérségben ennél magasabb ez az érték.)
Az elıbb említett törvénycsomag célja a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása mellett a hatékonysági szempontok érvényesítése volt, azaz hogy támogatásokkal ösztönözze a társulásban történı feladatellátásokat és -szervezést a területfejlesztés továbbá a három legfontosabb közszolgáltatás: a közoktatás, a szociális ellátás, valamint az egészségügy vonatkozásában. Az ÖTM 2007-es felmérése szerint a társulások csak a közoktatás-szervezési feladatokat látták el teljes körben, 14 társulás nem vállalt sem szociális, sem gyermekjóléti feladatokat. Ahol a közoktatás mellet még nagyfokú együttmőködési kedv tapasztalható, az a belsı ellenırzés (94%), a gyermekjóléti alapszolgáltatások (86%) és a szociális ellátás (70%).
A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás (tkt.) a felvállalt feladatok közül ténylegesen az oktatás és nevelés, a család,- gyermek- és ifjúságvédelem, a belsı ellenırzés és a területfejlesztési feladatok ellátásában tevékenykedik. Az ösztönzı rendszeren keresztül a kistérségi társulás ezen feladatok ellátása során többlet pénzügyi forrásokhoz jutott. 116
Oktatás- és nevelés
A közoktatási intézményi feladatok ellátását a 20 tagönkormányzat közül 10 önállóan, saját feladatellátásában oldja meg, a fennmaradó további tíz önkormányzat öt oktatási intézményi társulást hozott létre. Ezek: 47. táblázat Gesztor önkormányzat Dömsöd Kiskunlacháza Dunavarsány Ráckeve Szigetbecse
Társult önkormányzat Apaj Áporka Majosháza Lórév Makád
A legfiatalabb intézményfenntartó társulás a Dömsöd-Apaji, amelyet 2008-ban hoztak létre. Azt megelızıen 20 tagönkormányzat közül 12 önállóan, saját feladatellátásában oldotta meg az oktatási és nevelési feladatokat, további nyolc önkormányzat négy oktatási intézményi társulást hozott létre a többcélú kistérségi társulási törvény (Tkt.tv.) hatálybalépését megelızıen a társulási törvény alapján. Tehát a többcélú kistérségi társulási törvény hatálybalépése ót a közös feladatellátás szervezeti keretei elıször 2008-ban változtak meg. A többcélú kistérségi társulás nem hozott létre közoktatási intézményeket és nem is vett át azokat a települési önkormányzatoktól, illetve az intézményfenntartó társulásoktól. A pedagógiai szakszolgálati feladatokat megbízás alapján ellátó két intézmény önkormányzatának (Szigetszentmiklós város) polgármesterével a kistérségi társulás megállapodást kötött. A vállalt feladatok: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, korai fejlesztés, fejlesztı felkészítés, óvodai gyógytestnevelés.
Gyermekjóléti és szociális alapszolgáltatások
A tkt. a gyermekjóléti alapszolgáltatásra, s a szociális alapszolgáltatások közül a családsegítésre öt intézményi társulást (mikrotársulást) hozott létre, amelyek 2005 óta mőködnek. 2008. augusztus elsejével intézményfenntartó társulás keretében oldja meg ezeket a tevékenységeket, továbbá a szociális alapszolgáltatások körébıl felvállalt házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést is. Az intézményfenntartó társulások összetétele az újonnan felvett szolgáltatásokkal nem változott.
Belsı ellenırzés
A tkt. a társulási megállapodásában felvállalta a belsı ellenırzési feladatok ellátását. A feladatellátás módját és szervezeti kereteit külsı szakértı szervezet megbízásával oldják meg. A tapasztalatok szerint, a tkt. tagönkormányzatai a belsı ellenırzéseket a 2005. évben 85%ban, míg a 2006. évben már csak 65%-ban önállóan, saját feladat ellátásban teljesítették. A belsı ellenırzési feladatok közös ellátásában a tagönkormányzatok mindegyike részt vesz.
117
Területfejlesztés
A tkt. együttmőködik a területfejlesztésben érdekelt „Kis-duna Menti Civil Szervezetek Szövetségével”. A szervezet elnöke állandó meghívottja a társulási tanács üléseinek és véleményezte a kistérség fejlesztési programjának stratégiáját. A kistérségben két állami szervezet (hálózat) lát el együttmőködési, koordinációs feladatokat a területfejlesztés segítése érdekében. Ezek: a kistérségi koordinátor és a HVI (Helyi Vidékfejlesztési Iroda) irodavezetı. A tkt. a 2007. évben egy fejlesztési pályázatot nyújtott be a GKM-hez, „Kerékpárutak építésének- tervezésének támogatása” címő pályázatra. A pályázat a térséget érintı Dubaharaszti-Dömsöd Euro-Velo kerékpárút hálózat engedélyes terv elkészítésének támogatására irányult. A beruházási programterv elkészítése 12,26 millió Ft-ba került, ennek 50%-a 6130 ezer Ft összeg, melyre pályáztak. A támogatási szerzıdés megkötése során az értékek az alábbiak szerint változtak: a teljes projekt költsége 8,2 millió Ft, ebbıl saját erı 4,1 millió Ft és a támogatás is ugyanennyi.
Egyéb - idegenforgalom
A ráckevei Tourinform irodát a Magyar Turizmus Rt., Pest Megye Önkormányzata és Ráckeve Város Önkormányzata 2001-ben alapította. Az irodát 2007. júliusától Ráckeve Város Önkormányzata és a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás közösen tartja fenn. Az iroda fenntartási költségéhez Ráckeve városa évi 2,5 millió Ft támogatást nyújt és 10 évig ingyen biztosítja az irodahelyiséget, minden további költség a Társulást terheli. Az iroda szolgáltatásai a következık: ingyenes turisztikai kiadványok terjesztése, turisztikai marketingtevékenység, színházjegy értékesítés, idegenvezetı közvetítés. Különbözı kutatásaink alapján elmondható, hogy a turisztikai iroda fenntartásában való közremőködés közel egyedülálló az országban.
A kötelezı pénzügyi bizottságon túl, a tkt. munkájának segítése érdekében más bizottságokat is alakítottak. A munkabizottságok létrehozásának szempontjai a térséget érintı fejlesztések és projektek voltak. Ehhez igazodva a következı bizottságok lettek kialakítva:
„Szigeti gerincút” elıkészítı Bizottság (A csepel-szigeti gerincút építésével kapcsolatos tevékenységek koordinálását látja el.)
Az 51. sz. fıút ügyeivel foglalkozó Bizottság (Fıként a kiskunlacházi elkerülı út létesítésével kapcsolatban ülésezik.)
RSD és Környezetvédelmi Bizottság (A Kis-Duna-ág mederkotrásával valamint a szennyezı anyagok kivezetése a parti sávból elnevezéső projektelemmel foglalkozik.)
Turisztikai és Natúrpark ügyeivel foglalkozó Bizottság;
Egészségügyi Bizottság;
Kistérségi Kerékpárutat elıkészítı Bizottság;
A bizottságok három fıbıl állnak, tagjait a tagönkormányzatok polgármesterei alkotják.
118
A kistérségi társulás eddigi megvalósult, vagy jelenleg is folyamatban lévı legfontosabb projektjei:
Közmunka program. Az elnyert közmunka-pályázat során a tkt. vállalta hogy hét hónapon keresztül negyven tartósan munkanélküli személyt alkalmaz. A projektbe 5 település kapcsolódott be, ahol településenként 8 fı dolgozott. A munkások feladata elsısorban az illegális szemétlerakók megszőntetése és a parkok, közterületek tisztítása, karbantartása volt.
Szunyoggyérítés. 2006 óta évi négy alkalommal történik a kistérség területén biológiai és kémiai úton történı szúnyoggyérítés. Apaj kivételével a kistérség mindegyik települése bekapcsolódott a folyamatba.
Keresztszülı-program. A 2008/2009-es tanévben 5 moldvai csángó gyermek helyben való magyar nyelvő oktatását támogatja a tkt.
2.2. … a jövıre nézve
A tkt. jövıjével kapcsolatban a kistérség polgármestereinek véleménye nem teljesen egybehangzó, többek szerint a CSÖSZ T.Ö.T. jelenleg szolgáltatásokat nyújt, pl. gyermekjóléti szolgálat, de a jövıben fejlesztéseket kellene meghatározni, továbbá a kommunikációban kellene erısíteni. A konkrét jövıbeli tevékenységet illetıen a döntı többségük az alábbiakban egyetért: •
orvosi ügyelet megszervezése
•
a térség egészségügyi koncepciójának megszervezése
•
kerékpárút építés
•
RSD program végrehajtása
Az alábbiakban azok a projektek kerülnek röviden ismertetésre – s a III. fejezetben részletesebb bemutatásra – amelyekkel kapcsolatban a CSÖSZ-nek szerepe lehet, nem csak kizárólagosan, hanem együttmőködı partnerként is. .
119
48. táblázat Projekt neve 1
2
3
4 5 6 7 8
9
10 11
12
13 14 15
Gazdasági ingatlankatasztert tartalmazó szoftver létrehozása Térségi gazdasági ingatlankataszter mőködtetése Online kistérségi marketing Nemzetközi vásárokon való jelenlét Klaszterek kialakítása Kistérség és településeinek filmes marketingje Komplex csapadékvíz elvezetési program Kistérségi zöldfelület fejlesztési program kidolgozása Közterület-fenntartással kapcsolatos, igények felmérése, és feladatellátási terv kidolgozása Kistérség alapon szervezett közterület fenntartása Integrált Kistérségi Egészségügyi Rendszer kiépítése Jelzırendszeres házi segítségnyújtás kiterjesztése a kistérség egészére Kistérségi televízió létrehozása A kistérségi társulás honlapjának fejlesztése Információs fejlesztési Központ létrehozása
Projekt célja
Tevékenység száma a III. fejezetben
Gazdasági funkcióra szánt területek kistérségi menedzselése
1.1.3.
Gazdasági funkcióra szánt területek kistérségi menedzselése és népszerősítése
1.1.3.
Kistérségi gazdasági lehetıségek népszerősítése Külföldi tıke bevonzása a kistérségbe
1.1.4. 1.1.4.
Gazdaság speciális szektorainak promóciója Kistérségi gazdasági és turisztikai lehetıségek népszerősítése Vízkárelhárítás hatékonysága
1.1.4.
Hálózatjellegő zöldfelület fejlesztési program kidolgozása
3.4.1.
Komplex kistérségi közterület fenntartási program kidolgozása
3.4.2
Közterületek fenntartása
3.4.2
Hatékonyabb egészségügyi ellátás
4.1.1.
A jelzırendszeres házi segítségnyújtással az orvosi ellátás közelebb kerül az igénylıkhöz Egységes tájékoztatás térségi szinten
4.1.3.
Hatékonyabb külsı kommunikáció
4.4.1.
Hatékonyabb önkormányzati munka, belsı kommunikáció a kistérségben
4.4.2.
1.1.4. 3.2.1.
4.4.1.
120
III. KISTÉRSÉGI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 1. A Ráckevei kistérség területfejlesztési stratégiai kerete
1.1. A Ráckevei kistérség jövıképe és átfogó célja A Ráckevei kistérség jövıképe értelmében 15-20 év elteltével -
a kistérségben és településein korszerő, minıségorientált, magas hozzáadott értéket termelı, innovatív gazdaság mőködik, biztosítva a kistérség folyamatos megújulását és hosszú távon fenntartható versenyképességét,
-
a fejlett, környezetkímélı közlekedési és kommunális infrastruktúra a Budapest közelségébıl adódó fokozottan urbanizálódó környezetben a lehetı legideálisabb körülményeket nyújtja a lakosság, a térségben mőködı vállalkozások, illetve az itt dolgozók és befektetık számára,
-
a térségi szinten megszervezett, magas színvonalú közszolgáltatások és a térségi alközpontok által hálózatba szervezett intézményrendszer biztosítja a települések lakossága számára a magas életminıséget, valamint a jelenleg elmaradottabb területek integrációját,
-
a természeti és épített környezet adottságainak kihasználása pedig jelentıs kulturális és közösségi értékeket közvetít a helyi lakosság és a kistérségbe látogató turisták számára, növelve a társadalmi kohéziót.
A stratégiai jövıkép elérése érdekében az átfogó cél tehát a Ráckevei kistérség és települései területén a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlıdés, valamint a versenyképesség, az élhetıség, a fenntarthatóság és a kohézió erısítése. Ennek érdekében szükséges a gazdaság, társadalom, valamint a települési és természeti környezet egyensúlyának megteremtése, annak biztosítása, hogy ezek egyikének fejlesztése sem „írja felül” a többi tényezı érdekeit, s a döntéshozások során valamennyi tényezı összhangja érvényesül még akkor is, ha ez gyakran kompromisszumhelyzetet eredményez. Azaz • a kistérség gazdasági versenyképességének fokozása és hosszú távú fenntartása szükséges úgy, hogy az - területtakarékos és a táji környezettel harmonizáló legyen (a környezi értékeket ne veszélyeztesse, az esetleges káros hatásokat minimalizálja és kompenzálja),
121
- a magas hozzáadott értéket termelı, innovatív vállalkozásoknak teret adjon, ugyanakkor - biztos megélhetést nyújtson a kistérség települései és azok vonzáskörzetébe esı lakosság minden rétegének; • a helyi társadalom együttmőködésének javítása szükséges úgy, hogy az - a kistérség és települései gazdasági, foglalkoztatási és ellátási kapcsolatait, együttmőködését is javítsa, - elısegítse a térségi, települési érdekek miatt szükséges fejlesztésekben való vállalkozói és civil részvételt, valamint - erısítse a helyi, térségi identitást és a lokálpatriotizmust. • a települési és természeti környezet jó állapotának biztosítása és megırzése szükséges úgy, hogy a - ne korlátozza a települések fejlıdését, a lakókörnyezet levegıtisztaságvédelmét és klímaviszonyait kedvezıen befolyásolja, - biztosítsa a lakosság kikapcsolódását és rekreációs igényének kielégítését; illetve - lehetıséget adjon a táji, természeti értékek kímélı – gazdasági – hasznosítására. A jövıkép és átfogó cél megvalósítására irányuló feladatok kidolgozása során kiemelten fontos továbbá, hogy azok illeszkedjenek a a közösségi fejlesztési politikákhoz, célkitőzésekhez, elvekhez és szabályozásokhoz –az Európai Unió kohéziós politikájához és a „lisszaboni” és „göteborgi” prioritásokhoz. Mindez a térségfejlesztés tekintetében a következı horizontális elvek köré csoportosul: -
gazdasági versenyképesség és foglalkoztatás elısegítése – avagy a minıségorientált, magas hozzáadott értéket képviselı gazdaság feltételeinek kialakítása, a turizmus fejlesztése és a munkaerı-piaci kereslet és kínálat harmóniájának megteremtése;
-
komplex (mőködési, pénzügyi, környezeti) fenntarthatóság – avagy a gazdaság, társadalom és környezet harmóniájának biztosítása, a jelenlegi jólét hosszú távú megırzése a természeti és épített környezet védelmére való törekvés, az életminıség növekedése, stb. által;
-
feladatok decentralizációja – avagy kistérségi alközpontok kialakítása és a térségi feladatok funkciómegosztásban való ellátása a területi egyenlıtlenségek csökkentése érdekében;
-
esélyegyenlıség biztosítása – avagy a térségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlı esélyének biztosítása valamennyi kistérségi lakos számára nemtıl, életkortól, anyagi helyzettıl, egészségi állapottól és lakóhelytıl függetlenül, valamint a hátrányos helyzető csoportok integrációjának elısegítése;
-
partnerség elmélyítése – avagy a települések, gazdasági szereplık, intézmények, civil szervezetek és lakosság közötti együttmőködés elmélyítése, illetve a kistérség települései közötti kommunikáció és kapcsolat megerısítése;
-
program társadalmasítása – avagy a civil szereplık jelenlétének biztosítása a fejlesztésekhez kapcsolódó tervezési, döntéshozási és végrehajtási folyamatban, az alulról jövı kezdeményezések elvi és gyakorlati támogatása.
122
1.2. A stratégiai célok rendszere
ÁTFOGÓ CÉL
SPECIFIKUS CÉLOK
G A Z D A S Á G Ráckevei kistérség és települései területén a gazdasági, társadalmi környezeti fejlıdés, valamint a versenyképesség, az élhetıség, a fenntarthatós ág és a kohézió erısítése
A kistérségi lehetıségeket maximálisan kiaknázó, versenyképes, magas hozzáadott értéket termelı, fenntartható gazdaság
RÉSZCÉLOK G1. Magas hozzáadott értéket termelı gazdasági ágak számának, tevékenységének és kapcsolatainak erısítése G2. Települési, rész-térségi adottságoknak megfelelı gazdasági irányok fejlesztése, a térségi egyenlıtlenségek mérséklése G3. Környezetkímélı turizmusban rejlı lehetıségek kiaknázása, idegenforgalom élénkítése K1. Kistérség megközelíthetıségének javítása, a települések közötti, agglomerációval való fizikai kapcsolatok erısítése
K Ö R N Y E Z E T
T Á R S A D A L O M
Magas életminıséget biztosító, környezetkímélı infrastruktúra, közszolgáltatások és települési környezet
K2. Közlekedési infrastruktúra és a közmőhálózatok fejlesztése, környezeti ártalmak (levegı, víz, talaj szennyezettségének) csökkentése K3. A természeti környezet védelme, különös tekintettel a Kis-Duna ág revitalizációjára
K4. Települési környezet élhetıbbé tétele, városközpontok rehabilitációja, településrészek integrált védelme T1. Bölcsıdei, óvodai és alapfokú oktatási intézmények szolgáltatásainak és színvonalának összehangolása a térségi igényekkel
3. Elérhetı, színvonalas közintézményi szolgáltatások, erıs társadalmi kohézió és kistérségi identitás
T2. Kistérségi egészségügyi és szociális szolgáltatások hozzáférhetıségének biztosítása valamennyi lakos számára T3. Kistérségi együttmőködés rendszereinek fejlesztése, alulról jövı kezdeményezések támogatása T4. Települési és térségi szintő társadalmi kohézió és identitás fejlesztése, kistérségi arculat építése és népszerősítése
123
1.3. Térségfejlesztési koncepció – középtávú fejlesztési irányok kijelölése A Ráckevei Kistérség fejlesztési koncepciója négy, a fentebbiekben megjelölt jövıkép megvalósulását elısegítı prioritási tengely mentén került megalkotásra. E prioritási tengelyek a következık:
1. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése 2. Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerısítése 3. Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetminıség javítása 4. Intézményi közszolgáltatások térségi szintő fejlesztése
1.3.1. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése Az aktuális Európai Uniós terület- és városfejlesztés-politikai irányvonalak a versenyképesség növelésének szellemében születtek meg. Jóllehet egy térség versenyképességének vizsgálata esetében többdimenziós megközelítés szükséges, a szakmában egyetértés van akörül, hogy adott térség gazdasági mutatói a versenyképesség legfontosabb összetevıi közé tartoznak – szerepe roppant fontos az életminıség, illetve a lakosságvonzó és megtartó képesség tekintetében. A gazdasági potenciálnak egyik vonatkozása a térség spontán tıkevonzó ereje. A Ráckevei kistérség kedvezı földrajzi helyzete, a fıváros közelsége, a gazdasági szempontból hasznosítható területek nagysága, valamint a nagyszámú, megfelelı összetételő munkaerı a kistérség dinamikus gazdasági fejlıdését, illetve a vállalkozói aktivitás növekedését eredményezték a rendszerváltást követı évtizedben. Ezen tényezık térségen belüli egyenlıtlen megoszlása, elsısorban a közlekedési infrastruktúra tekintetében tapasztalható egyenlıtlenségek, azonban a gazdaság struktúrájának és dinamikájának eltérı alakulását is magukkal hozták – míg a fıvároshoz közelebb esı északi területeken egyaránt jelentısen fejlıdött mind az ipar, mind a szolgáltató szektor, a déli területeken máig a mezıgazdaság maradt a gazdaság domináns ágazata. Továbbá – mivel a vállalkozások betelepedése javarészt spontánul zajlott – a térségre jellemzı az alacsony hozzáadott értéket termelı vállalkozások jelenléte, amelyek egyúttal viszonylag alacsony végzettségő, sokszor azonban szakképzettséget igénylı munkaerıt igényelnek. Mivel azonban a szuburbanizáció elsısorban a magasabb társadalmi rétegek kistérségbe telepedését eredményezte (illetve a legdélebbi, hátrányosabb helyzető települések esetében a Budapestrıl kiszoruló szegény, képzetlen lakosságét), feszültség keletkezett a helyi gazdaság munkaerı-igénye és kínálata között, miáltal a kistérség valamennyi településén jelentıssé vált az ingázás.
Mindez, valamint az elmúlt évek változó gazdasági tendenciái új kihívások elé állítják a kistérség településeit, s egységesebb fellépést kívánnak meg a települési szinten jelenlévı nagy eltérések ellenére is annak érdekében, hogy a kistérség gazdasági növekedése fenntartható legyen, illetve biztosítani lehessen a területi egyenlıtlenségek kiegyenlítését. Mindkét tekintetben kiemelkedı a gazdasági hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású és infrastrukturális elıkészítése, illetve értékesítése a minél nagyobb hozzáadott értéket képviselı beruházások számára. Ezt egészíti ki a gazdasági innovációra épülı vállalkozások megtelepedésének támogatása, illetve a helyi kis- és középvállalkozások életképességének javítása, valamint a térség gazdasági kínálati csomagját népszerősítı közvetítı partnerek és csatornák igénybevétele, a térség gazdasági imázsának kialakítása. A települések speciális adottságait is figyelembe vevı gazdaságfejlesztés tekintetében az északi területeken elsısorban az ipari tevékenység megerısítése, illetve a már meglévı iparterületek minıség fejlesztése fontos, míg a déli területek tekintetében elsısorban a turizmus és a környezetkímélı ipar fejlesztése jelenthet alternatívát. Az elsısorban rekreációs (vízi, lovas, stb.) turizmus – az egyébként remek természeti, turisztikai adottságokkal rendelkezı – déli települések felzárkóztatásának egyik jelentıs eszköze lehet, ugyanakkor kistérségi szinten is fontos bevételi forrás. A dinamikus, fenntartható gazdasági hálózatok további feltétele a humán erıforrás kereslet és kínálat harmóniájának megteremtése, amely egyszerre juttatja helyi, megfelelıen képzett munkaerıhöz a vállalkozásokat és képzettségüknek, igényeiknek megfelelı munkahelyekhez a lakosságot, csökkentve az ingázás (és az ebbıl adódó környezeti terhelés) mértékét.
Intézkedések: 1. Gazdasági funkcióra szánt területek elıkészítése és menedzselése 2. Innováció gazdasági jelentıségének növelése 3. Üzleti és rekreációs turizmus fejlesztése 4. Humánerıforrás-kereslet és kínálat összehangolása
1.3.2. Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerısítése A kedvezı megközelíthetıség, a biztonságos és kényelmes utazás és szállítási feltételek a modern társadalomban nélkülözhetetlenek a társadalmi-gazdasági kapcsolatok fenntartásában és mőködtetésében. A fizikai kapcsolatot megteremtı közlekedési rendszerek tehát egyaránt fontosak a térség lakossága mindennapi mobilitásának biztosítása, valamint a gazdaság és a kereskedelem tekintetében. A Ráckevei kistérség közlekedése szempontjából létfontosságú az M0 gyorsforgalmi út, az 51. sz fıút, valamint a Ráckevei HÉV és a vasútvonal. Mindezek nemcsak a térségben élık mobilitását könnyítik meg, hanem az érintett területek tıkevonzó erejét is jelentısen befolyásolják. Ugyanakkor ezen útvonalak csak a kistérség egy része számára kínálnak viszonylag kedvezı megközelíthetıséget. Mivel a Csepel szigeten nem húzódik fıútvonal, s a
125
meglévı alsóbbrendő utak nem minden esetben képesek megfelelni a megnövekedett személygépjármő- és teherforgalomnak, az itt található települések közlekedési szempontból hátrányosabb helyzetben vannak. Stratégiai fontosságú tehát a közlekedési kapcsolatok fejlesztése olymódon, hogy a fokozódjanak az azok nyújtotta elınyök (gyors megközelítés), illetve hátrányaik (zsúfolt forgalom) mérséklıdjenek. A prioritás tehát elsısorban az ingázó forgalom magasabb színvonalú kiszolgálását, a nagyobb települések tranzitforgalmának csökkentését, a kistérség belsı kohézióját erısítı csepel-szigeti gerincút fejlesztését (ill. a hozzá kapcsolódó szigetszentmiklósi és halásztelki ágak megépítését), valamint a nagy forgalmi terheléshez igazodóa, a közlekedésbiztonság fokozását és a környezeti terhelés csökkentését célozza. Kiemelkedıen fontos továbbá a települések térségi hálózatba való bekapcsolódásának erısítése az alsóbbrendő közúthálózat bıvítésével, valamint a közúti és kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztése is, amelyek segítségével javítható mind a társulási alapon mőködtetett szolgáltatások elérhetısége, mind pedig a piaci igényekhez igazodó, kistérségen belüli munkaerı-áramlás. A térségi szintő közlekedési hálózatokat erısíti továbbá a kerékpárút-hálózat, valamint a kapcsolódó infrastrukturális elemek (pl. tárolók) kiépítése is, amelynek szerepe egyúttal túl is mutat a kistérségen azáltal, hogy nem csak a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeit teremti meg, hanem turisztikai célokat is szolgálhat, így beépíthetı a kistérség turisztikai kínálatába is.
Intézkedések: 1. Kistérség belsı elérhetıségi feltételeinek javítása 2. Közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedésmódok közötti integráció megteremtése 3. Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése, fejlesztése
1.3.3. Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetminıség javítása A Ráckevei kistérség térsége kedvezı földrajzi elhelyezkedésének, jó közlekedési kapcsolatainak, valamint a viszonylag széles körő szolgáltatási ellátottságának köszönhetıen a fıváros agglomerációjában az egyik legkedveltebb célterülete a Budapestrıl kitelepülı lakosságnak és vállalkozásoknak. Ez a vonzerı a kistérség sajátos kétarcúságának köszönhetıen térben nem egyenletesen oszlik el a kistérségben. Azonban a vonzó lakó- és befektetıi környezet megırzése minden településnek hosszú távú érdeke. Ezt szolgálják – többek között – a megfelelı kapacitással, biztonságosan mőködı kommunális infrastruktúra hálózatok és a magas színvonalú települési környezetminıség. A kistérség lakónépessége és a települések lakófunkciójú területei az elmúlt években, évtizedben nagyságrendekkel megnövekedtek, elsısorban az agglomerációs településeken, de a déli részen is tapasztalható lakónépesség-növekedés. Ezzel párhuzamosan a kommunális infrastruktúrával szemben támasztott igények is nıttek, változtak, amivel nem minden
126
település tudott lépést tartani. A települési önkormányzatok a területhasználat változást a funkciónak megfelelı közmővesítéshez kötik, a közmőhálózatok üzemeltetıi, fejlesztıi pedig többnyire képesek kiszolgálni a kapacitással szemben támasztott igényeket, hálózataikat folyamatosan karbantartják, ütemezett terveknek megfelelıen végzik a szükséges rekonstrukciós munkákat. Kivételt képez szennyvízkezelés vonatkozásában a Kis-Duna menti területek, illetve néhány település külterülete. A prioritás azokat a – regionális szinten megoldódó – folyékony és szilárd kommunális hulladék kezelésén túl felmerülı kommunális infrastruktúra-fejlesztési intézkedéseket tartalmazza, melyek hatékonyabban kezelhetık mikrotérségi / kistérségi / térségi mint települési szinten. Ilyen jellegő, a probléma sajátos földrajzi összefüggései miatt tipikusan csak térségi összefogással megvalósítható, a vízrendezés és vízkárelhárítás problémaköre, a több települést is érintı, ivóvízminıség-javítás vagy a települési környezetminıség javítását célzó beavatkozások egy része. Fontos a Ráckevei –(Soroksári)- Duna-ág revitalizációs programja, amely csak térségi összefogással valósulhat meg. Azonban végrehajtása nem halasztható tovább, mivel a megnövekedett lakosság és üdülı vendég miatti terhelések visszafordíthatatlan károkat okoznak a környezetben.
Intézkedések: 1. Kis-Duna revitalizációs program 2. Vízrendezés és vízkárelhárítás 3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése 4. Települési környezetminıség javítása
1.3.4. Intézményi közszolgáltatások térségi szintő fejlesztése A Ráckevei Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása együttmőködési megállapodása maghatározza azokat a feladat-ellátási rendszereket, amelyek szervezésében közremőködik a társulás. Ezek között humán szolgáltatások: közoktatási ellátás, egészségügyi és szociális ellátás, gyermekjóléti ellátás, közmővelıdés, és közszolgáltatások: közlekedés, településrendezési, településüzemeltetési és kistérségi informatikával összefüggı feladatok szerepelnek. Emellett a kistérségi társulás összehangolja a pedagógiai szakmai szolgáltatások megrendelését. A prioritás olyan fejlesztési feladatokra koncentrál, amelyek hatékonyabb, magasabb színvonalú szolgáltatásokat eredményez térségi és települési szinten. A program javaslata szerint az egészségügyi ellátás területén kistérségi alapon szervezıdı ellátó rendszert kell kialakítani, törekedni kell a lehetı legmagasabb fokú integrációra. Ennek megfelelıen javasolt egy Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer megvalósítása, amelynek alapja az összehangolt ellátásszervezés, leginkább a szakrendelés, és a speciális beavatkozások esetében.
127
A prioritás javasolja további bölcsıdei ellátó helyek létrehozását, egyebek mellett más munkaerı-gazdálkodással összefüggı célok elérése érdekében is. Javasolt a bölcsıdei és óvodai ellátás esteleges integrált bıvítése. Ez az integrált, többfunkciós intézményfejlesztés a leghatékonyabb, mivel lehetıvé teszi a demográfiai hullámzás intézmény-kihasználtságra gyakorolt kedvezıtlen hatásainak tompítását és az intézmények fenntartásának racionalizálását. A beavatkozás javasoltja az óvodai nevelés és közoktatási intézménynek kapacitás bıvítését, eszközfelszereltség és infrastrukturális fejlesztését. Javasolt a pedagógiai szakszolgálati ellátás térségi továbbfejlesztése. Fontos feladat a térségben élı speciális nevelési igényő gyerekek állapotának és ezzel nevelési igényeinek felmérése és ezzel a megfelelı intézkedések megtételének elıkésztése annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban történjen meg helyi szintő ellátásuk. A térség déli részén Nevelési Tanácsadó Intézet létrehozása szükséges, ezzel csökkentve a relatíve nagy távolságokba való ingázást. A prioritás keretén belül történik javaslattétel a kistérség kulturális kínálatának hálózatos fejlesztésére, intézmények és civil szervezetek közös fellépése. A program nagy fontosságot tulajdonít a térségi szintő programkínálat ezzel is erısítve a kistérség kohézióját. Továbbá javasolja a sport intézmények fejlesztését, és térségi tömegsport rendezvények kínálatának bıvítését. Sportélet erısítése folytán civil szervezetek, gazdasági szereplık bevonása szükséges. A prioritás hangsúlyozza a kistérség, mint térbeli és a társulás, mint szervezeti egység külsı és belsı kommunikációjának fontosságát. A belsı kommunikációt erısítı fejlesztési lehetıség az e-közigazgatás térségi szintő fejlesztése. Ez a tevékenységcsoport hivatott elısegíteni a térség egységes külsı kommunikációját megjelenés, egységes imázs építés és marketing akciók formájában.
Intézkedések: 1. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetıségének javítása 2. Bölcsıdei és a közoktatás intézmények alapellátásának fejlesztése 3. Kulturális programkínálatának és infrastruktúrájának fejlesztése 4. A kistérség belsı és külsı kommunikációjának fejlesztése
1.4. A célok és fejlesztési prioritások kapcsolata Amint azt a stratégia 1.1. fejezetében is említettük, ahhoz hogy a Ráckevei kistérség és települései területén a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlıdés, valamint a versenyképesség, az élhetıség, a fenntarthatóság és a kohézió erısítése megvalósulhasson, azaz hogy a kistérség elérje a jövıképét megalapozó célját, a gazdaság, társadalom, valamint a települési és természeti környezet egyensúlyának megteremtése szükséges. Ezen integrált
128
szemlélet jegyében jelöltük ki a fejlesztési prioritásokat, amelyek a specifikus és részletes célok beteljesülését a következı viszonyrendszer mentén kívánják megvalósítani:
Fejlesztési prioritások
Részcélok
KÖRNYEZET
GAZDASÁG
G1. Magas hozzáadott értéket termelı gazdasági ágak számának, tevékenységének és kapcsolatainak erısítése G2. Települési, rész-térségi adottságoknak megfelelı gazdasági irányok fejlesztése, a térségi egyenlıtlenségek mérséklése G3. Környezetkímélı turizmusban rejlı lehetıségek kiaknázása, idegenforgalom élénkítése K1. Kistérség megközelíthetıségének javítása, a települések közötti, agglomerációval való fizikai kapcsolatok erısítése K2. Közlekedési infrastruktúra és a közmőhálózatok fejlesztése, környezeti ártalmak (levegı, víz, talaj szennyezettségének) K3. A természeti környezet védelme, különös tekintettel a Kis-Duna ág revitalizációjára
TÁRSADALOM
K4. Települési környezet élhetıbbé tétele, városközpontok rehabilitációja, településrészek integrált védelme T1. Bölcsıdei, óvodai és alapfokú oktatási intézmények szolgáltatásainak és színvonalának összehangolása a térségi igényekkel T2. Kistérségi egészségügyi és szociális szolgáltatások hozzáférhetıségének biztosítása valamennyi lakos számára
P1. Fenntarthat ó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése
P2. Közlekedési hálózatok, ill. szolgáltatások megerısítése
P3. Kommunális infrastruktúr a komplex térségi fejlesztése, települési környezetmi nıség javítása
P4. Intézményi közszolgáltatások térségi szintő fejlesztése
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
129
T3. Kistérségi együttmőködés rendszereinek fejlesztése, alulról jövı kezdeményezések támogatása T4. Települési és térségi szintő társadalmi kohézió és identitás fejlesztése, kistérségi arculat építése és népszerősítése
X
X
X
X
X
X
130
2. Kistérségi operatív program
1. Prioritás – Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése
1.1. intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek elıkészítése és menedzselése Intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérség rendszerváltás óta tapasztalható dinamikus gazdasági fejlıdése ellenére a térségi vállalkozói aktivitás elmarad mind az országos átlagtól, mind Közép-Magyarországi Régióban tapasztalható értékektıl. Ugyanakkor országosan is egyre több, infrastrukturálisan jól elıkészített terület került kialakításra, így a befektetıkért folytatott versengés is egyre jobban kiélezıdik. Lényeges tehát, hogy a kistérség települései megfelelı színvonalú területeket tudjanak felkínálni a bevonzani kívánt vállalkozások számára. Ugyanakkor a gazdasági szempontból hasznosítható területeknek a legtöbb esetben jelentıs rendezési vonatkozású átalakításon (belterületbe vonás, átminısítés, tulajdonba vétel, terület-összevonás stb.) kell átesniük, továbbá kiajánlásuk elıtt szükséges azok infrastrukturális elıkészítése is, különösen ha a megcélzott befektetıi kör (pl. innovatív vállalkozások, logisztika) speciális területi elıkészítést igényel, a lehetı legmagasabb infrastrukturális elıkészítettséggel. A tudásalapú és technológia-intenzív gazdasági ágak térnyerésével jellemezhetı világgazdasági szerkezetváltás, valamint régiók közötti egyre élesedı verseny ugyanakkor szükségessé teszi az innovatív befektetık és high-tech iparágat bevonzását a kistérségbe, miáltal hosszú távon megırizhetı, sıt növelhetı lenne a térség dinamizmusa. Fontos továbbá az északi és déli területek közötti gazdasági egyenlıtlenségek csökkentése, az elmaradottabb déli települések felzárkózásának biztosítása is. Mindez azonban azt is feltételezi, hogy erısíteni kell a térségi lehetıségek – és a kiemelt vonatkozások – népszerősítésére irányuló marketing-tevékenységet is. Javasolt továbbá a hasznosítandó területek térségi szintő menedzselése és egységes megjelenítése is, így a diverzifikált befektetıi körök számára vonzerıvé válhat a kistérség és települései által nyújtott lehetıségek sokoldalúsága.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében javasolt olyan új gazdasági területek rendezési szintő kialakítása és infrastrukturális elıkészítése, amelyek megfelelı telephelyet kínálnak a betelepülı vállalkozások minél szélesebb köre számára, továbbá a már meglévı gazdasági hasznosítású területek infrastruktúrájának és szolgáltatásainak a piaci igényeket kiszolgáló fejlesztése.
131
Különös figyelmet érdemel a kistérség déli része, amely gazdasági potenciáljának erısítése a térségi egyenlıtlenségeket hivatott mérsékelni. A befektetések élénkítése érdekében a potenciális célcsoportok figyelmének felkeltése érdekében olyan információk szolgáltatására van szükség, amelyek a konkrét befektetési lehetıségek felé irányítják a vállalkozók érdeklıdését. Ilyen információkat szolgáltat a Kistérségi Gazdasági ingatlankataszter, amely az ipari és szolgáltató tevékenység céljából hasznosítható ingatlanokat tartja nyilván. A kataszter elkészítése (és folyamatos frissítése) lehet az alapja a célcsoportok felkutatásának és a térségi lehetıségeket kiajánló marketingtevékenységnek. Ahhoz azonban, hogy a térség adottságait, az egyes területek kínálta speciális lehetıségeket, illetve a helyi termékeket megfelelıképpen lehessen népszerősíteni, elengedhetetlen a kistérség településeinek szorosabb együttmőködése, valamint a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás hangsúlyosabb szerepvállalása a marketing során.
Intézkedés célja, hatásai • Vállalkozói környezet javítása a Ráckevei kistérségben • Térségi befektetések számának és volumenének növelése • A vállalkozások térbeli elhelyezkedésének kiegyensúlyozottabbá tétele, a déli területrész gazdasági elmaradottságának csökkentése • A kistérség mint befektetıi célterület ismertségének növelése a potenciális beruházók körében Az intézkedés keretében megvalósuló fejlesztések hatására várhatóan növekszik a kistérség vonzereje a befektetıi tıke számára, s ezzel együtt a betelepülı (jelentısebb) vállalkozások száma is. Az ipari és logisztikai telephelyek igényesebb kialakítása, bıvítése fejlettebb technológiát alkalmazó cégek megtelepedését is lehetıvé teszi, ugyanakkor fontos szempont az e vállalkozások által használt technológia környezetbarát volta is. A kistérségi marketing tevékenységeknek köszönhetıen növekszik a Ráckevei kistérség és települései ismertsége a befektetık körében. A növekedı vállalkozói aktivitás helyi munkalehetıséget kínál mind az alkalmazottak, mind pedig a kistérségi beszállítók és más alvállalkozók számára, miáltal mérséklıdik az ingázás jelensége.
Az intézkedés alá sorolt tevékenységek • Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása • Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése, különös tekintettel a logisztikai és innovációs tevékenységekre • Térségi gazdasági ingatlankataszter készítése és mőködtetése • Kapcsolatépítés és gazdasági marketing-tevékenység folytatása • Kistérség déli területei felzárkóztatásának menedzselése
132
1.1.1. tevékenység: Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása Tevékenység célja: A kistérség ipari és szolgáltató telephelykínálatának bıvítése új gazdasági területek kijelölésével és azok tulajdonviszonyainak rendezésével kedvezıbb feltételeket biztosítva a további mőködı-tıke befektetések számára. A tevékenység egyaránt jelenti zöld- és barnamezıs területek hasznosítását.
Fejlesztési javaslatok: A kistérség települései általában rendelkeznek településszerkezeti és településszabályozási tervvel, amely kijelöli a gazdasági területeket. Amennyiben az önkormányzatok újabb területek kívánnak gazdasági vagy lakóterületi hasznosítás céljából átminısíteni vagy belterületbe vonni, akkor a településszerkezeti és településszabályozási tervek módosítása szükséges. A hasznosítás módjának hosszú távú biztosítása érdekében fontos ezeknek a területek szabályozással való „levédése”. Ha az érintett területek több személy vagy szervezet tulajdonában vannak, az vegyes tulajdonviszonyok akadályozhatják a fejlesztéseket, mivel több tulajdonos esetében a megvásárlás folyamata (miként a mezıgazdasági mővelésbıl való kivonás) is hosszadalmas és bonyolult adminisztrációt igényel – ez pedig sok esetben elriaszthatja a beruházót. Vegyes tulajdoni viszonyok esetén tehát azok rendezése javasolt. Erre megoldás lehet az önkormányzati területvásárlás vagy a magántulajdonosokkal kötött szerzıdéses jogviszony, amely – a tulajdonosok érdekvédelmének biztosítása, valamint az eladási feltételek (minimum-maximum ár) rögzítése mellett – lehetıvé teszi egy egységes és visszavonhatatlan ajánlat megtételét a lehetséges beruházó felé. A fentebbi tevékenységek, valamint a hasznosításra szánt területek kiajánlás és menedzselése tartozhat a városfejlesztı szervezet hatáskörébe.
Tevékenység eredménye: Növekszik a vállalkozások számára rendezett tulajdonviszonyokat kínáló potenciális befektetıi területek száma.
Projekt-portfólió
Projekt neve
Projekt célja
Daja logisztikai központ kialakítása
Terület rendezési vonatkozá sainak átalakítása
Kertész utcai
Hasznosítá sra szánt
Tartalom A településrész en található 11,4 ha önkormányz ati terület átminısítése Egyedi tervezéső
Területi érvényess ég
Közremő ködık
Lehetségesfo rrások
Áporka
Áporka ÖK
Saját forrás
Áporka
Áporka ÖK
Saját forrás, PPP
Elıkészít ettség /feltételek
133
sorházak kialakítása
területek funkcióvál tása
Terület Duna-parti rendezési területek hasznosítása vonatkozá sainak átalakítása
Ipari park bıvítése
Terület rendezési vonatkozá sainak átalakítása
Külterületek Terület rendezési gazdasági hasznosítása vonatkozá sainak átalakítása
Nagy értékő Lakóterüle lakóingatlan t értékesítés ok építése e
Duna-parti területek hasznosítása wellness és szabadidıs célokra
Hasznosítá sra szánt területek funkcióvál tása
Strand melletti terület hasznosítása
Hasznosítá sra szánt területek szabályozá sa
sorházak építésének elıkészítése – utca kialakítása a Petıfi uKertész u között ÖK tulajdonában levı dunaparti iparterület új funkciójának meghatározá sa. Területvásár lás, be nem települt területek bevonása az ipari parkba (Bláhy Ottó u. körny) 15 ha külterület belterületbe vonása, átminısítése , tervek készítése 10 ha belterület felparcellázá sa, nagy értékő lakóingatlan ok építése és értékesítése Wellness központ kialakítása a nádas közelében, 100 ha külterület vásárlása a Tassizsilipnél Ráckevei strand melletti önkormányz ati területek szabályozása
Dunaharasz ti
Dunaharasz ti ÖK
Saját forrás, PPP
Dunaharasz ti
DILT
Kiskunlach áza – külterület
Kiskunlach áza ÖK
Saját forrás
Majosháza
Majosháza ÖK, magánvállal kozó
PPP
Makád
Makád ÖK, magánvállal kozó
PPP
Ráckeve
Ráckeve ÖK, magánvállal kozó
PPP
Területek közmővesí tettek, rendezési terv megfelelı
134
Hasznosítá Kijelölt sra szánt iparterület hasznosítása területek szabályozá sa
Logisztikai park kialakítása
Hasznosítá sra szánt területek szabályozá sa
Településsze rkezeti terv módosítása
Hasznosítá sra szánt területek szabályozá sa
Déli rész magántulajd onban levı iparterületén ek szabályozása (környezetkí mélı ipar) Vízmővek volt területén kialakítandó logisztikai park szabályozása Településsze rkezeti terv módosítása a 073/3 sz., ill 0103/2 sz. területek gazdasági hasznosítása (ipar, yadhtkikötı) érdekében
Szigetszent márton
Szigetszent márton ÖK
Saját forrás
Szigetszent miklós
Szigetszent miklós ÖK
Saját forrás
Szigetújfalu
Szigetújfalu ÖK
Saját forrás
Közlekedé s megoldása a beruházó feladata
1.1.2. tevékenység: Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a logisztikai és innovációs tevékenységekre Tevékenység célja: A kistérség befektetési vonzerejének növelése a gazdasági hasznosításra szánt területek infrastrukturális elıkészítése, a meglévı szolgáltatások minıségének fejlesztése. Az ipari parkok szolgáltatásainak bıvítése érdekében a tevékenység keretében prioritást élvez a magas hozzáadott értéket termelı befektetések infrastrukturális ösztönzése.
Fejlesztési lehetıségek: A befektetıi igényeknek megfelelı telephelyek biztosítása a kistérség településein a programban megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok elıfeltétele. A kiépítetlen, illetve hiányos infrastruktúrával rendelkezı területek fejlesztése (a közüzemi hálózatok telekhatárig való kiépítése) hatékony eszköz a befektetık térségbe csalogatására, ugyanakkor a beruházótól is elvárható az iparterület belsı út- és közmőhálózatának kialakítása. A tevékenység elsıdleges célterületei a már létezı, illetve tervezett ipari parkok, de természetesen más típusú gazdasági hasznosításra kijelölt területek infrastruktúrájának fejlesztése is javasolt lehet (pl. a déli települések esetében a turisztikai beruházásokat
135
megalapozó fejlesztéseké). Ugyanakkor elınyt élveznek a magasabb hozzáadott értéket hordozó ipari, logisztikai és kereskedelmi célra hasznosítandó ingatlanok. A tevékenység a konkrét infrastrukturális fejlesztések mellett a hasznosításra szánt területekre vonatkozó tervezési beavatkozásokat (mőszaki, engedélyezési, kiviteli, beépítési tervek) is magába foglalja. Fontos továbbá a jelen tevékenység összehangolása a befektetéseket ösztönzı marketingtevékenységekkel, hiszen az érintett területek betelepítése akkor lehet sikeres, ha a befektetési lehetıségek népszerősítése már az infrastrukturális beruházások tervezési szakaszában megkezdıdik. A tevékenységhez kapcsolódó feladatokat és a marketinget az érintet önkormányzatok vagy az iparterület menedzsment szervezete látja el.
Tevékenység eredménye: Növekszik a vállalkozások számára megfelelı (fizikai, kommunális és telekommunikációs) infrastrukturális feltételeket biztosítani képes befektetıi területek száma.
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte érvényessé ödık források ttség g / feltételek
Daja logisztikai központ kialakítása
Logisztikai központ infrastruktur ális feltételeinek kialakítása
Áporka – Daja településrés z
Áporka ÖK, magánvállal kozó
PPP, KMOP 1.5.3.
Gazdasági tevékenység re alkalmas külterületek hasznosítás a
Külterület gazdasági hasznosítása
Kiskunlachá za külterület
Kiskunlachá za ÖK, Sakret Hungária Kft.
PPP
Ipari területek közmővesíté se
Ipari területek hasznosítása
11,4 ha önkormányz ati tulajdonban levı terület közmővesít ése és értékesítése. A logisztikai központ magánberuh ázásból épül meg. 38 ha önkormányz ati terület bérbeadása – magánvállal kozó vakolatgyár at hoz létre Kijelölt iparterület ivóvíz- és szennyvízell átásának
Szigetbecse
Szigetbecse ÖK
PPP, KMOP 1.5.3.
Tervezés folyamatban
136
Üdülıterüle tek csatornázás a
Csatornázás
Gazdasági Kereskedel mi Terület I. ütem
Gazdasági Kereskedel mi Terület létrehozása
Repülıtér és repülıgép szerelı üzemek hasznosítás a
Logisztikai központ kialakítása
biztosítása Ipari területek közmőinfrastruktúr ájának kialakítása Duna-parti üdülıterület ek csatornázás ának kiépítése Napelem gyártó üzem betelepítése a mőút melletti gazdaságikereskedel mi területre, közmővesít és Repülıtér fejlesztése, logisztikai központ kialakítása a repülıgép szerelı területén.
Szigetcsép
Szigetcsép ÖK
PPP, KMOP 1.5.3.
Szigetcsép
Szigetcsép ÖK
KEOP
Szigethalom
Szigethalom ÖK, magávállalk ozó
Magánberu házás
Tököl
Magámberu házó
Magánberu házás
Tulajdonvis zonyok rendezése
1.1.3. Térségi gazdasági ingatlankataszter készítése és mőködtetése Tevékenység célja: A tevékenység rövid távú célja a Ráckevei kistérség gazdasági hasznosításra kijelölt területeit nyilvántartó kataszteri rendszer kialakítása, amely lehetıséget nyújt a befektetési lehetıségek kistérségi szintő ismertetésére a vállalkozói célcsoportok körében, valamint a területek csomagban történı kiajánlására.
Fejlesztési lehetıségek: Az egyre fokozódó gazdasági versenyben elınyt jelenthez, ha a gazdasági hasznosításra kijelölt területek területi vagy bizonyos befektetıi tevékenységi körökre specializált csomagokban kerülnek kiajánlásra. Ennek hatékony eszköze a gazdasági ingatlan kataszter. A tevékenység keretében megvalósul a Ráckevei kistérség településein rendelkezésre álló önkormányzati vagy magántulajdonban lévı ipari és egyéb gazdaság területek összesítése, amely egyaránt tartalmazza a zöld- és barnamezıs beruházásra alkalmas ingatlanok adatait.
137
Ezek az adatok használhatók fel a továbbiakban a befektetési célterületek népszerősítésére, amelynek kulcsa a kistérségi szintő marketing-tevékenység. Az összesítés alapján készített kataszternek (adatbázisnak) a befektetésre javasolt, jelenleg rendelkezésre álló ingatlanok alapadatai mellett folyamatosan ki kell egészülnie az idıközben bekövetkezett változásokról, ugyanakkor szükséges az is, hogy az itt található adatok a különbözı befektetıi igényeknek megfelelıen legyenek lehívhatóak. Ezek az igények befektetı típusonként eltérıek lehetnek, így fontos, hogy az adatbázis tartalmazza a következı információkat: -
terület nagysága
-
terület térképi megjelenítése
-
közlekedési adottságok, elérési idı
-
tulajdonviszonyok
-
belsı és külsı infrastruktúra megléte vagy megépíthetısége
-
településszerkezeti és települési szabályozási terv vonatkozó elıírásai
-
foglalkoztatási támogatások
-
további igénybe vehetı szolgáltatások (pl. marketing) és ezek színvonala
-
terület értékesítésének módja (eladás, bérlet, lízing)
-
telekár/bérleti díj
-
környezet minısége
-
munkaerı rendelkezésre állása
Az adatbázis minél egyszerőbb böngészéséhez javasolt azt egy statikus weboldal struktúráját követve megalkotni, amely lehetıvé teszi a különbözı szempontok szerinti célirányos keresést. Ez az információs bázis megjeleníthetı a kistérség honlapján és/vagy terjeszthetı CD/DVD formátumban is. A kataszter hatékony mőködtetésének kulcsa a folyamatos karbantartás, amely a kistérségi társulás feladata.
Tevékenység eredménye: A tevékenység hatására a kistérségben befektetık számának növekedése várható, amely közvetve a korszerőbb gazdaságszerkezet és a versenyképesség javulásához is hozzájárul. Projekt-portfólió A gazdasági hasznosításra szánt területek kistérségi szintő összesítését, valamint az ezekrıl aktuálisan fellelhetı adatokat a jelen dokumentum negyedik fejezete tartalmazza, ennek alapján hozható létre a térségi gazdasági ingatlankataszter elektronikus adatbázisa.
138
Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte érvényessé ödık ttség források g / feltételek
Gazdasági ingatlankat asztert tartalmazó szoftver létrehozása
Gazdasági funkcióra szánt területek kistérségi menedzselé se
Ráckevei kistérség
CSÖSZ T.Ö.T.
Saját forrás
Területek alapadataina k összesítése
Térségi gazdasági ingatlankat aszter mőködtetés e
Gazdasági funkcióra szánt területek kistérségi menedzselé se és népszerősíté se
Befektetésre kiajánla ndó területek adatait tartalmazó elektronikus adatbázis és böngészı szoftver létrehozása Gazdasági ingatlankata szter folyamatos frissítése, terjesztése és népszerősíté se
Ráckevei kistérség
CSÖSZ T.Ö.T.
Saját forrás
Gazdasági ingatlankata szter szoftver
1.1.4. Kapcsolatépítés és gazdasági marketing tevékenység folytatása Tevékenység célja a Ráckevei kistérséget mint gazdasági területi egységet népszerősíteni a befektetık körében, illetve marketing-eszközök segítségével biztosítani az ipari vagy szolgáltatói tevékenységet végzı befektetık minél nagyobb számban való megtelepedését a kistérségben. Fontos továbbá, hogy a gazdasági hasznosításra alkalmas területeket olyan befektetık vásárolják meg, akik a lehetı legnagyobb mértékben járulhatna hozzá a helyi gazdaság élénkítéséhez, ugyanakkor tevékenységük nem szennyezi a környezetet.
Fejlesztési lehetıségek: A marketing tevékenység alapja a kistérség valós adottságainak és fejlesztési lehetıségeinek felmérése, amelynek az összes érdekelt bevonásával kell megvalósulnia. Az így feltárt lehetıségek népszerősítésének fontos eszköze a helyi és nyomtatott elektronikus sajtó (ahol hirdetéseket lehet elhelyezni, ismertetı kisfilmeket lehet levetíteni), továbbá az internet (befektetési lehetıségek, turisztikai vonzerık megjelenítése a kistérség honlapján vagy annak linkjeként). Míg az elıbbi elsısorban meghatározott területi hatáskörrel bír, az utóbbi révén szélesebb, akár nemzetközi befektetıi körhöz is eljuttathatók az információk. Szintén a térségi marketing-eszközök körébe tartoznak a szőkebb potenciális befektetıi kört megcélzó specifikus tájékoztató anyagok és kiadványok. A tevékenységnek elengedhetetlen része a kistérség szakértıinek rendszeres megjelenése a nemzetközi befektetıi fórumokon és kiállításokon, illetve a közvetlen kapcsolat megteremtése a lehetséges befektetıkkel. Fontos továbbá az ITDH Pest megyei képviseletével való
139
rendszeres kapcsolattartás is – ez utóbbi ugyanis éppen a nemzetközi kiállításokon való részvételhez nyújthat segítséget a kistérségnek. A hatékony térség marketing eszköze továbbá az önkormányzatok szerteágazó egyéni kapcsolatrendszere, amelyen keresztül nemcsak hazai, hanem külföldi szervezeteket is megismertethetnek a térségi gazdasági lehetıségekkel például a gazdasági ingatlankataszter terjesztése révén. A testvértelepülési találkozók szintén a promóció hatékony fórumai lehetnek. A déli területek lemaradásának kompenzálására kialakítható továbbá egy olya mechanizmus is, amelynek keretében azok a települések, ahol elfogytak a hasznosítható területek mintegy átirányítják az érdeklıdıket a hátrányosabb helyzető, kevésbé fejlett gazdasággal rendelkezı településekre, amelyek képesek szabad telephelyet biztosítani a vállalkozás számára.
Tevékenység eredménye: Növekszik a térségben megtelepedı, ott ingatlant vásárló és azon beruházást eszközlı befektetések száma, különös tekintettel a magas hozzáadott értéket elıállító, illetve a környezetkímélı iparágakra és szolgáltatásokra.
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Online kistérségi marketing
Kistérségi gazdasági lehetıségek népszerősíté se
Nemzetközi vásárokon való jelenlét
Klaszterek kialakítása
Kistérség és településein
Tartalom
Vállalkozói térkép és információk közzététele a kistérség honlapján, ezen információk frissítése Külföldi Komplex tıke programok bevonzása a bemutatása, kistérségbe települések önellátó voltának hangsúlyozá sa Gazdaság Élelmiszeri speciális pari, szektoraina turisztikai k klaszterek promóciója kialakítása a kistérség marketigje érdekében Kistérségi Rövidfilme gazdasági és k készítése
Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte érvényessé ödık források ttség g / feltételek kistérség
CSÖSZ T.Ö.T., települései ÖK-k
Saját forrás
kistérség
CSÖSZ T.Ö.T. ITDH
pályázatok
kistérség
CSÖSZ T.Ö.T., magánvállal kozások
Saját forrás, PPP
Kistérség, települések
CSÖSZ T.Ö.T.,
Saját forrás, pályázat
140
ek filmes marketingje
turisztikai lehetıségek népszerősíté se
Ipari parkok promóciója
Létezı ipari parkok betelepítésé nek elısegítése
a térség településeir ıl. Filmek elérhetıvé tétele a kistérség honlapján, CD terjesztés Ipari parkok kihasználtsá gának növelése, specializált marketing
önkormányz atok
Dunavarsán y Ráckeve
Magánvállal kozó, ÖK Ráckeve ÖK, magánvállal kozó
magánberuh ázás Magánberu házás, PPP
1.1.5. Kistérség déli területei felzárkóztatásának menedzselése Tevékenység célja: A kistérség déli, az agglomerációba nem sorolható, viszonylag hátrányos helyzető területeinek gazdasági felzárkóztatása, a kistérségen belül fellelhetı egyenlıtlenségek mérséklése.
Fejlesztési lehetıségek: A kistérség déli területeinek leszakadása és az északi területekhez képest tapasztalható viszonylagos hátrányos helyzete számos tényezı együttes fennállását jelenti – hogy csak néhányat említsünk: kedvezıtlenebb közlekedési infrastruktúra, Dunahidak hiánya/vízi közlekedés elégtelen volta, korszerőtlenebb, mezıgazdaság dominálta gazdasági struktúra, a kistérség déli, húzóerıt kifejteni képes súlypontjainak hiánya, védett/az ipari tevékenységet korlátozó természeti környezet, stb. E területek és települések felzárkózására elsısorban a turizmus fejlesztése biztosíthat lehetıséget, valamint a közlekedés fejlesztése, amely az ipar és logisztika számára elengedhetetlen. Ugyanakkor viszont az ügyintézés és adminisztráció települési szintő egyszerősítése, valamint a befektetıknek nyújtott adó és egyéb kedvezmények is (korlátozottan) vonzóak lehetnek bizonyos vállalkozások számára, továbbá a hatékony, valóban kistérségi szintő marketing tevékenységek is segíthetnek ezen területek gazdasági szempontú felzárkóztatásában, illetve fontos lehet a korábban már említett átirányítómechanizmus is, amely szintén befektetıket irányíthat e településekre. Jelenleg azonban nem létezik egységes akarat a déli területek felzárkóztatásának szükségessége, így a probléma menedzselése tekintetében sem. Megfontolandó tehát, hogy a kistérség (és nem csak az egyes települések) érdekeit szem elıtt tartva a kistérség kettéválása vagy az egyenlıtlenségek fentebb említett mentori kezelésmódja ígérkezik-e hatékonyabbnak.
Tevékenység eredménye: Csökkennek a kistérségen belüli egyenlıtlenségek, nı a déli településeken megvalósuló beruházások és turisztikai fejlesztések száma és volumene.
141
Projekt-portfólió: A fentebb említett konszenzus hiányában nem jelölhetık ki a tevékenységhez kapcsolódó projektek. A déli területek gazdasági fejlıdése érdekei azonban mielıbbi stratégiai döntést követelnek.
1.2. intézkedés: Innováció gazdasági súlyának növelése Intézkedés indokoltsága: A kistérség hangsúlyos gazdasági ágazatait jelenleg az ipari, valamint a kereskedelmi-szolgáltató szektor képezi, míg az innovatív és K+F gazdasági tevékenység csak elvétve jelenik meg a vállalkozások tekintetében. Tekintettel azonban a térség adottságaira (fıváros közelsége, lakosság viszonylag magas képzettsége) lehetıség adódna a magasabb hozzáadott értéket termelı, innovatív vállalkozások hangsúlyosabb jelenlétére együttmőködve Budapest különbözı egyetemeivel és fıiskoláival.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés tartalmazza a tudás- és technológia-intenzív, innovatív vállalkozások térségi betelepítéséhez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási háttérfeltételek kiépítésének biztosítását, azaz inkubátorházak és innovációs központok létrehozását, amelyek megfelelı hátteret biztosíthatnak a betelepülı kis- és középvállalkozások számára. Ezen központok és vállalkozások kapcsolatrendszerének kialakítása, valamint a fıvárosi egyetemekkel és kutatóintézetekkel való kooperáció szintén központi szerepet játszhat a K+F tevékenységek és az innováció meghonosításában.
Az intézkedés célja, hatásai: • Innovatív és K+F tevékenységet végzı vállalkozások bevonzása a kistérségbe • Tudásintenzív, magas hozzáadott értéket képviselı gazdasági ágak arányának növelése a térség gazdaságában Az intézkedés hatására az innovatív, tudásintenzív tevékenységet folytató vállalkozások száma növekszik, illetve erısödik a vállalkozások és az egyetemek/kutatóintézetek közötti együttmőködés és javul a kutatási eredménye gazdasági alkalmazásainak mértéke. A magasan képzett lakosság nagyobb hányada talál munkát a kistérségben, csökkentve az ingázás jelenségét. Mindezáltal pedig a kistérség gazdasági struktúrája versenyképesebbé, a fejlıdés dinamizmusa hosszú távon fenntarthatóbbá válik.
Intézkedés alá sorolt tevékenységek: • Térségi innovációs központok kialakítása • Kapcsolatépítés budapesti felsıfokú oktatási intézményekkel és kutatóközpontokkal
142
1.2.1. tevékenység: Térségi innovációs központok kialakítása Tevékenység célja olyan innovációs intézmények kiépítése, amelyek infrastruktúrájukkal és szolgáltatásaikkal segítik a kutatási tevékenységet, illetve annak gazdasági hasznosulását, ugyanakkor a vállalkozások egymás közötti és a kutatóintézetekkel/egyetemekkel való kapcsolatrendszerének fejlesztése révén növeli a kutatási tevékenység hatékonyságát.
Fejlesztési lehetıségek: A K+F tevékenység és az innováció elengedhetetlenül fontos a kereslethez való rugalmas alkalmazkodás szempontjából, az eredmények hasznosulásának bizonytalansága miatt azonban fokozott támogatást is igényel. Az innovációs tevékenységek fokozottabb térségi jelenlétének biztosításához tehát a fejlesztések bázisául szolgáló infrastruktúra és intézményrendszer megteremtése szükséges. Ezen intézményrendszer alapelemeit egy innovatív kisvállalkozások megerısödését segítı inkubátorház, valamint egy piacképesebb vállalkozások kibontakozását segítı innovációs központ jelentik. Az elıbbi kedvezményes irodabérlettel, infrastruktúrával (ipari áram, telefon, fax, sokszorosítási lehetıség stb.), valamint adminisztratív és tanácsadási jellegő szolgáltatásokkal (szaktanácsadás, audio-vizuális szolgáltatások, tolmácsolás stb.) segítheti az induló K+F tevékenységet folytató vállalkozásokat. Az innovációs központ egyéni és közös kutatási tereket (irodákkal, laborokkal, mőhelyekkel), konferenciatermeket, a kutatási-információtechnológiai infrastruktúrát és a kutatások dokumentációs háttérbázisát biztosítja a K+F tevékenység végzéséhez. A központ szolgáltatásaival (megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek, marketing stratégiák, pályázatok készítése, piackutatás, vállalkozás mőködtetésével összefüggı tanácsadás, technológiatranszfer, innovációs menedzsment, partnerközvetítés) támogatná a betelepülı vállalkozások K+F tevékenységét, kapcsolatainak kiépítését.
Tevékenység eredménye: A kistérség adottságainak kihasználásával az innováció orientált fejlesztések elısegíthetik a térség versenyképesebbé válását.
143
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte ttség érvényessé ödık források g / feltételek
Inkubátorh áz létesítése
Innovációs tevékenység ek fejlesztése
Dunaharaszt i
Dunaharaszt i ÖK, DILT
PPP
Innovációs központ kialakítása
Innovációs tevékenység ek fejlesztése
Inkubátorhá z létesítése a DILT területén 4000 m2 területen, ill. ennek értékesítése (bérleti jog, vétel) Innovációs központ kialakítása
Szigetszent miklós
Szigetszent miklós Ök, magánvállal kozás
PPP
Települési szabályozás, tervek készítése
1.2.2. tevékenység: Kapcsolatépítés budapesti felsıfokú oktatási intézményekkel és kutatási központokkal Tevékenység célja a fıvároshoz mint szellemi és tudományos központhoz való közelségbıl adódó elınyök kihasználása a térségi innovációs tevékenységek és a budapesti egyetemek/kutatóintézetek kapcsolatrendszereinek kiépítése és együttmőködésük ösztönzése tekintetében, amely segíti az innovatív vállalkozások piaci pozíciójának erısödését és a tudományos eredmények gazdasági alkalmazását.
Fejlesztési lehetıségek: A térségi innovatív vállalkozásokat támogató beruházások hatására az ilyen jellegő KKV-k számának növekedése várható. Ezek azonban nem minden esetben rendelkeznek megfelelı kapcsolatrendszerrel más, hasonló vállalkozások, illetve az akadémiai szféra tekintetében. Ezek kialakítását támogatja a jelen tevékenység a létrehozandó innovációs központ tevékenységéhez kapcsolódva. A tevékenység az innováció infrastrukturális hátterének kialakításának lezárulásakor kezdıdhet el, hiszen célcsoportjai az inkubátorházban, de különösen az innovációs központban megtelepedı vállalkozások. A tevékenység megvalósításának motorja az innovációs intézmények mőködtetı szervezet lehet szoros együttmőködésben az érintett vállalkozásokkal és tudományos partnerszervezetekkel.
Tevékenység eredménye: Az innovatív vállalkozások piaci pozíciójának megerısödése, növelve e vállalkozások és a kistérség versenyképességét.
144
Projekt-portfólió Mivel a tevékenység innovatív vállalkozások fokozottabb térségi jelenlétét igényli jelenleg nem kapcsolható hozzá konkrét projekt.
1.3. Intézkedés: Üzleti és rekreációs turizmus fejlesztése Intézkedés indokoltsága: Napjainkban a turizmus egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapi életben. A turizmus az egyéni szabadidı eltöltés mellet gazdasági és kulturális kapcsolatok kialakításának eszköze. Emellett településfejlesztés szempontjából is fontos terület, mivel gazdaságélénkítı szereppel bír. A Ráckevei Kistérség kiemelkedı turisztikai adottságokkal rendelkezik, egyrészt a RáckeveiSoroksári- Duna-ág, és a Csepel-sziget területén található termálvíz adta lehetıségek miatt, másrészt a kistérség déli részébe benyúló Kiskunsági Nemzeti Park, a szigeti területeken kívüli egykori kavicsbánya tavak, továbbá Budapest közelsége és a hozzá kapcsolódó fı közlekedési csomópontok miatt. A kistérség sajátos fejlıdése miatt az északi agglomerációs térségben nem alakulhatott ki a turizmus fejlettebb formája, míg a déli térségben sok esetben egyetlen domináns gazdasági tevékenység lehet. Fontos tehát a kistérségben, hogy az eltérı jelleggel rendelkezı térségek megtalálják a számunkra megfelelı funkciókat. A kistérség turizmusában jelentıs fejlesztési potenciálok rejlenek, elsısorban a kiemelkedı adottságok nem megfelelı kihasználtsága miatt.
Az intézkedés tartalma: A turisztikai adottságok kihasználásához, illetve a kistérség turizmusának versenyképessé tételéhez átfogó fejlesztésre van szükség. Biztosítani kell a megfelelı fogadókészséget, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat, erre építve színvonalas komplex szolgáltatások kialakítását, és ennek megfelelı népszerősítését. Az adottságok tekintetében a kistérségi turizmus fejlesztésében több prioritást kell kijelölni, és ezeket egymás mellett párhuzamosan fejleszteni az adott területnek megfelelıen. Ezek a wellness turizmus Ráckevén és környékén, öko-, és falusi turizmust a kistérség déli területein, és a vízi turizmust a kavicsbánya tavak, ill. a Csepel-szigeten a két Duna ág adta lehetıségek miatt. Budapest közelsége miatt jelentıs vonzerıt jelenthet a fıvárosi lakosoknak, a gyors megközelíthetıség miatt, de minıségi szolgáltatásokkal országos és nemzetközi vendégek nagyszámú idelátogatása is elérhetı, és kívánatos. A jelentıs zöld felületek miatt javasolt az aktív pihenési formák fejlesztése lovas turizmus, kerékpáros turizmus, vízi turizmus. A hatékonyabb turizmusfejlesztési tevékenység, marketingtevékenység növelése érdekében a fejlesztéseket egységes stratégiai mentén, egységes koordináció mellett szükséges megvalósítani, ennélfogva a kistérségi turizmus fejlesztésének és a turisztikai kínálat kiajánlásának megfelelı szervezeti keretek között kell történnie.
145
Az intézkedés céljai, hatása •
A kistérség adottságainak hatékonyabb kihasználása
•
A kistérség kínálatának belföldi és nemzetközi versenyképességének javítása
•
Növekedjenek a turizmusból származó bevételek
•
A kistérség egyes területei megtalálják a számukra megfelelı funkciót a turizmusban
•
Budapesti vendégek egyre nagyobb számba látogassák a kistérséget
Az intézkedések keretében megvalósuló fejlesztések révén felértékelıdik a kistérségben a turizmus fejlesztése, és gazdaságélénkítı szerepe révén elıremozdítja a kistérség déli részének felzárkózását. A turisztikai szolgáltatások színvonalának emelése révén javul a turisztikai kínálat versenyképessége, ez a bevételek növekedését generálja. Az intézkedések következtében bekövetkezı fejlıdésbıl nemcsak a kistérségbe látogató vendégek éreznek elınyöket, hanem a kistérség lakosai is, akik nemcsak magasabb színvonalú turisztikai szolgáltatásokat vehetnek igénybe, de jövedelemszerzı lehetıségeket is teremt számunkra.
Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek •
A kistérség területén a turizmus kínálatának minıségi és mennyiségi fejlesztése, támogatása
•
A „zöld zónákban” a rekreációs, öko-, és örökségturizmus feltételeinek kialakítása, fejlesztése
•
A turizmusban érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése
1.3.1. Tevékenység: A kistérség területén a turizmus kínálatának minıségi és mennyiségi fejlesztése, támogatása Tevékenység célja: A Ráckevei kistérségben szükséges a turizmus mennyiségi és minıségi fejlesztése is, hogy a meglévı adottságoknak megfelelı színvonalú turizmus alakulhasson ki. A kistérség turisztikai fejletsége jelenlegi állapotában nem képes megfelelı keresletet létrehozni. A meglévı potenciálok alacsony kihasználtságának oka, a nem megfelelı infrastruktúrájú fogadókapacitás, ezért elengedhetetlen ennek a mennyiségi és minıségi fejlesztése. Továbbá fontos, hogy a vonzerık olyan érdeklıdést váltsanak ki, hogy igazán népszerő legyen a kistérség a látogatók körében. A nagyobb pénző turistáktól az kisebb pénzbıl kikapcsolódni vágyók is megtalálják a kistérségben a számukra megfelelı kínálatot, mind szabadidıs tevékenységek, szálláshelyek, rendezvények tekintetében. Elengedhetetlen a versenyképesség megtartása érdekében a turisztikai potenciállal rendelkezı települések összefogása, tevékenységük összehangolása.
146
A fejlesztése tartalma: Mivel a kistérség egyik legnagyobb vonzereje a Kis-Duna elengedhetetlen az RSD revitalizáció végrehajtása (az RSD revitalizációval részletesen foglalkozik az 3.1. Intézkedés), megfelelı vízminıség esetén növelhetı a vízi, öko-, horgász turizmus-ág forgalma. A turizmus fejlesztés egyik fontos eleme a wellness turizmus, aktív szabadidıs tevékenységekkel kiegészítve, pl. lovaglás, kerékpározás, horgászat, vízi sportok. Ráckevén kialakított Aqua Parkra építve, ágyazódhat be a kistérség turizmusába a wellness turizmus. Fontos a kistérségben az attrakciók fejlesztése, bıvítése. A szálláshelyek bıvítése és minıségi fejlesztése, továbbá a magánszálláshelyek, apartmanok fejlesztése is lényeges azok számára, akik nem akarják, vagy nem tudják igénybe venni egy három-négy csillagos szálloda szolgáltatását. A további beruházás ösztönzés érdekében fontos hogy megfelelıen közmővesített területek legyenek kialakítva, és a bürokratikus akadályokat a minimális szintre csökkentsék a fogadó települések. A tevékenység támogatja, hogy az állandó attrakciók mellett idıszakos rendezvények száma is bıvüljön. Jelenleg a kistérségben csak szezonális turizmus van, a nagyobb látogatószám érdekében és a versenyképesség megtartása érdekében egész évben vonzóvá kell tenni a kistérséget a látogatók számára. Ez lehet a konferencia turizmus, wellness turizmus és/vagy téli rendezvények formájában. Mivel a kistérség településeinek többsége legfeljebb egy ill. kétnapos programot tud kínálni, fontos lenne a települések összefogása és együttes fellépés ennek javítása érdekében. Javasolt egy olyan programkínálat kialakítása, hogy minden település egy nap alatt megmutatja az attrakcióit, ahová egy központi szálláshelyrıl, pl. egy ráckevei szállodából, szervezetten szállítják a látogatókat az adott településekre. Javasolt a sétahajózást újra beindítani, ez szorosan kapcsolódhat szigeti települések végigjárásához.
A tevékenység eredménye: A tevékenység megvalósítása a turistaforgalom megnövekedését fogja eredményezni. Ezért ezzel lépést kell tartania a fogadóképességnek is. Az attrakciókkal egyidejőleg a szállásadás és a vendéglátás minıségi fejlesztésének is meg kell történnie.
147
Projekt-portfólió
Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi Közremők Lehetséges érvényessé ödık források g
„Töltsön egy hetet a Ráckevei kistérségbe n” 4 csillagos hotel építése
Kistérség Naponta Kistérség vonzóvá más-más tétele a település látogatók fogadja a számára vendégeket Szállás 4 csillagos Kistérség kapacitás wellness bıvítés hotel építése
Sétahajózás beindítása
Újra legyen sétahajózás a KisDunán Polgári forgalom számára használható legyen a repülıtér
Kiskunlach ázi repülıtér hasznosítás a
Kistérség települései
Vállalkozói
Ráckeve
Vállalkozói
Kistérségi
A polgári Kistérség légiközleke dés kialakítása révén a turizmust is kiszolgálhat ná
Elıkészíte ttség / feltételek
Terület kijelölve, beruházás megkezdıd ött
Vállalkozói, önkormányz ati Kiskunlachá zaBankháza
Magánberu házás
1.3.2. tevékenység – A „zöld zónákban” a rekreációs, öko-, és örökségturizmus feltételeinek kialakítása, fejlesztése A tevékenyég célja: A kistérségben jelentıs zöldterület található, egyrészt a Kis-Duna menti partszakaszok közelében, másrészt a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) kistréségbe benyúló részén. Ezeknek a természeti területek érintetlenségét meg kell ırizni, és környezetkímélı formáit szabad fejleszteni. Fontos, hogy a Kis-Duna melletti területre jellemzı a szezonon kívüli igénybevétel, mivel ezen a területen elterjedt az üdülıturizmus. Az üdülıvel rendelkezı tulajdonosok, illetve a kiadott üdülıkbe látogatók révén egész évben igénybe veszik a területet. A Csepel-sziget középsı, déli területén jellemzı leginkább a rekreációs turizmus, a Budapestrıl kiáramló látogatók körében népszerő ez a terület. Ezért fontos ezt a látogatói réteg megtartása, attrakciók bıvítésével, illetve új szálláshelyek kialakításával. Fontos hogy ne csak az egynapos turisták jöjjenek a térségbe, mivel minél többet tartozódnak itt annál többet költenek, így a turizmus jövedelemteremtı képessége nı. A fejlesztések elıtt mindenképpen egy komplex feltérképezésre van szükség, hogy kiderüljön, mely településeken milyen fejlesztések szükségesek.
148
A fejlesztés tartalma: A turizmus fejlesztés egyik fontos eleme a Ráckevén található termálvizes fürdıkomplexum, amire alapozva érdemes a fejlesztéseket végrehajtani. A közeljövıben épülhet fel a város harmadik szállodája, ami mindenképpen minıségi fejlıdést eredményez a szálláshelyek tekintetében, és a wellness turizmus erısödését vonja maga után. Fontos, hogy ez a wellness turizmushoz kapcsolódóan egyéb aktív kikapcsolódási tevékenységeket tudjanak igénybe venni a látogatók, pl. vízi sportok a Kis-Dunán, lovaglás, kerékpározás, horgászturizmus. A másik olyan terület, amely rekreációs pihenıkomplexumok kialakítására alkalmas Délegyháza és környékén található kavics bányatavak mentén. Itt szintén elsıdleges prioritás lehet az aktív pihenés, vízi sportok, lovaglás, kerékpározás, horgászat mentén. Az ökoturizmus fejlesztése érekében a szigeten belüli területeken mindenképpen szükséges egy kerékpárút építése (l. 2.3. intézkedés). Javasolt a térségben közös pihenıhelyek kialakítására, ahol a kerékpáros, lovas, evezıs vagy a sétálók megpihenhetnek. Továbbá csónakházak kialakítása, mivel jelenleg a térségben nem bérelhetı vízi eszköz evezés céljára. Javasolt egy látogatóközpontot létrehozni, ahol biogazdálkodás folyik, és itt különbözı attrakciókkal növelni a vonzerıt. Az ide való eljutást környezetkímélı eszközökkel megvalósítani, pl. kerékpár, lovas kocsi. Ezek a biogazdálkodások egész évben fogadhatna vendégeket, így növelhetı a kistréségben az egész éves turizmus. A másik fontos eleme az ökoturizmusnak a KNP területén található attrakciók. Csikós, lovas bemutatók, lovaglási lehetıségek, egyedi madárvilág és szürkemarhatartás bemutatása, továbbá a nemzeti park területén található tanösvény lehet a vonzerı. Itt szükséges megfelelı szálláshelyek kialakítása. Alternatíva lehet a térségben a falusi turizmus kialakítása, ez jelenleg egyre népszerőbb hazánkban, mivel ezt többnyire azok veszik igénybe, akik nem tudnak maguknak megengedni nagyobb nyaralást, így fontos hangsúlyozni, hogy a falusi turizmusba való befektetés, hossztávú megtérülést eredményezhet csak. Lényeges hogy ezek a tevékenységek megfelelıen legyenek népszerősítve, és elképzelhetı, hogy az egészet vagy egyes elemeit egy komplex kínálattá fejlesztve nagyobb vonzerıt nyújthatna.
A Ráckevei kistérség területén számtalan helyi és országos védettség alatt álló terület illetve mőemlék található. Ezeknek a beépítése a kistérségi turisztikai kínálatába elengedhetetlen. Ilyenek például a Kis-Duna mellett található úszólápok, a KNP területe, a különbözı vallási templomok, emlékházak, múzeumok, stb. Fotonos, a kistérség sokszínő nemzetiségére épülı örökségturizmus, ez elsısorban rendezvények formájában lehet vonzerı. Hagyományteremtı céllal javasolt borturizmus, gasztroturizmus kialakítása. A Kis-Duna menti települések mentén egyedi halételek, a Kiskunság mellett pedig a hagyományos pusztai ételek bemutatása lehet a turisztikai attrakció. A kistérség északi részén leginkább a rendezvények képviselhetik a vonzerıt. Dunaharasztin felújításra vár a Granárium épülete, ami a helyi turizmus egyik alapja lehet. Szigethalom esetében pedig folyik az E-ME-SE park kialakítása, ami egy középkori skanzenként mőködik már. Tavasztól látogatható a park, és nyári táborokat, erdei iskolákat, fesztiválokat szerveznek ide.
149
A tevékenység eredménye: A tevékenység összességében a turisztikai kínálat versenyképességének javítását eredményezi. Komplex programcsomagok kialakítása révén a látogatószám növekedése várható, a kistérség adottságainak megfelelı kihasználtsága esetén.
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Lovas, kerékpár, vízi turisták számára pihenıhely létrehozása Csónakház Vízi eszköz bérlése a létesítése elérhetı legyen a Kis-Duna mentén Kavicsbány Vízi turizmus a-tavak revitalizáció kialakítása a kavics ja bányatavak mentén Vendégház Szállásférıh ak építése, ely kapacitás kialakítása bıvítése
Tartalom
Területi közremők érvényessé ödık g
Lehetséges Elıkészíte ttség / források feltételek
Kistérség
Önkormány zatok, vállalkozók
KMOP 3.1.1., magánberuh ázás
Kistérség
Vállalkozás ok
Magánberu házás
A tavak Települések iszapkotrása
Vállalkozás ok, Délegyháza önkormányz ata
Magánberu házás
Vendégháza k, apartmanok kialakítása, építése
Vállalkozás ok, magánszem élyek
Magánberu házás
Kiskunlachá Vállalkozás za- Hajós- ok major
Magánberu házás
Közös pihenık kialakítása
Hotel infrastruktúr ájának javítása „Lazulj el” Wellness turizmus Pihenı park építése megteleped ése a térségben Hajóskastély felújítása
Települések
Sportcentru m létrehozása
Turizmusfej lesztés
Granárium épület felújítása Wellness
Turisztikai fejlesztés
Pihenıpark Délegyháza építése az és környéke egykori kavicsbánya tavak mentén A taksonyi Taksony sziget közepén egy sportcentru m létrehozása Dunaharaszt i
Szállásférıh
100 szobás Ráckeve
vállalkozáso k
Magánberu házás
Vállalkozás ok
Magánberu házás
Önkormány zat, vállalkozók Vállalkozók
Magánberu házás
Korábbi csónakháza k újraélesztés e
Magánberu
150
szálloda építése
E-ME-SE park fejlesztése, vendégház építése
ely kapacitásbı vítés, turizmus fejlesztés Turisztikai vonzerı növelése
wellness szálloda építése 2010-re A középkori Szigethalom skanzen fejlesztése, egy vendégház építése
házás
Önkormény zati
1.3.3. tevékenység – A turizmusban érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése A tevékenység célja: A Ráckevei kistérségben a hatékony turizmus fejlesztés érdekében javasolt a turisztikai tevékenységben érdekelt szervezetek kistérségi szinten való összefogása, egységes fellépése. Probléma a nem megfelelı marketingtevékenység a kistérségben. A kistérségi összefogás megkönnyíteni az egységes komplex programok kiajánlását, növelve ezzel a kistérség turizmusának versenyképességét. A tevékenység célja, hogy a kistréségi turizmusfejlesztés keretében a marketingtevékenység fejlesztése is történjen meg. Biztosítva legyen a turisztikai marketing tárgyi és személyi feltételei, együttmőködés keretében minél szélesebb eszköztárral történjen ez a tevékenység. A lehetséges források megszerzése érekében összefogás történjen, egységes kistérségi koordináció mellett.
Fejlesztés tartalma: A kistérségi turisztikai marketing tevékenység jelenleg a ráckevei Tourinform irodán keresztül történik. Az iroda feladata, hogy a turisztikai termékeket reklámozza, amit ellenszolgáltatás nélkül tesz meg. Széles körben szükséges elterjeszteni, hogy a turizmusban érdekelt szervezetek megkeressék az irodát, eljutassák oda reklámanyagaikat. Továbbá fontos a települési önkormányzatokkal való szorosabb kapcsolattartás az iroda részérıl. Javasolt a meglévı kistérségi turisztikai klaszter fejlesztése. A Csepel-sziget és Környéke Kistérségi Turisztikai Klaszterbe minden kistérségi turisztikában érdekelt szervezetet a be kell vonni. Továbbá a Klaszter honlapján minden kistérségi települést szükséges megjeleníteni. Ezáltal hatékonyabb lehet a turizmusfejlesztés, információáramlás, illetve a források megszerzése érdekében egységes fellépés valósulhat meg. Javasolt egy egységes marketingtevékenység kialakítása a kistérségnek. A települések honlapjain szükséges megjelentetni a helyi turisztikai szolgáltatásokat, látnivalókat. Továbbá utazási kiállításokra megfelelı színvonalú anyagokat eljutatni a Tourinform irodán keresztül. 2008-ban a Ráckevei kistérségben létrehozták a Kistérségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezetet. Ennek a szervezetnek a kiépítése az egyik fontos feladat. Mivel a TDM szervezetek feladata, hogy általa irányított, stratégiailag menedzselt és vezetett versenyegységekké válnak turisztikában érdekelt szervezetek. A TDM szervezetek által megvalósul a turisztikában a szubszirditás elve, tehát olyan szervezet irányítja a turizmus fejlesztését, a marketingtevékenységeket, amelyek helyben találhatóak, így hatékonyabb
151
munkát tud végezni. Egyik legfontosabb eleme, hogy külsı és belsı kohéziót hozzon létre a turisztikai térségben, így erısítve a térség versenyképességét. A TDM célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és mőködtetése a Ráckevei kistérségben. . A TDM szervezetek feladata a menedzsment és képviseleti feladatok mellett szakmai feladadatokat is ellát, ilyen például a termékfejlesztés, marketingtevékenység, információszolgáltatás, turisztikai szakmai szolgáltatások biztosítása.
A fejlesztés eredménye: A tevékenység megvalósítása a hatékonyabb turizmusfejlesztést eredményezi, megfelelı PR tevékenység kialakítását, ezáltal a vendégszám növekedését generálja.
Projekt-portfólió
Projekt neve
Projekt célja
Kistérségi turisztikai klaszter fejlesztése
Turisztikai piac együttmőkö dése a kistérségben
Kistérségi Turisztikai Desztináció s Menedzsme nt Szervezet fejlesztése Marketingtevékenység fejlesztése
Turisztikai szervezetek versenyképe sségének javítása
Kistérségi turizmus versenyképe sségének javítása
Tartalom
Területi Közremők Lehetséges érvényessé ödık források g
Hálózatba Kistérség szervezıdés kiterjesztése a turisztikai piac szereplıine k, települések megjelenése a Klaszter honlapján TDM Kistérség szervezet bıvítése, tevékenység ének kiterjesztése Kistérség
Elıkészíte ttség / feltételek
Turisztikai szervezetek
Turisztikai szervezetek
Tourinform iroda, turisztikai szervezetek
152
1.4. Intézkedés: Humánerıforrás-kereslet és kínálat összehangolása Az intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérségben a regisztrált munkanélküliség a Pest megyei átlag alatt van. Ugyanakkor fontos jellemzıje a kistérségnek, hogy az északi agglomerációs és a déli rurálisabb részek között markáns eltérés van a foglalkoztatottságban. A munkanélküliségi ráta a déli részen magasabb, az agglomerációs résszel szemben, illetve a munkanélküliségi ráta fluktuációja is nagyobb itt. Továbbá a déli térségbıl az ingázás mértéke is magasabb, mivel a helyi gazdasági szereplık nem tudnak annyi munkahelyet teremteni, amely felszívná a kistérség ennek a részének munkaerı kínálatát. Az intézkedésben lehetıséget kell felvázolni, hogy a kistérségben miként lehet közelíteni a munkaerıpiac optimális állapotához.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés két olyan javaslatot tartalmaz, amely fejlıdési irányként értelmezhetı. Hozzájárul a kistérség jövıképéhez, és céljainak megvalósulásához.
Az intézkedés célja, hatása •
A kistérségben lévı belsı térségi különbségek csökkentése
•
Át-, és továbbképzési igények rugalmasabb kielégítése
•
Helyi, térségi kötıdéső szakemberek oktatásának, szakképzésének, átképzési formáinak minıségi és területi szerkezetének javítása
•
Munkaerı nemzetközisítése, külföldön is használható képesítés, nyelvtudás birtoklása
•
A gyorsan változó piaci-gazdasági igények miatt az „élethosszig tartó tanulás” ösztönzése
Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek •
Munkaerıpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplıinek együttmőködésével
•
Az innovációs tevékenységek felsıfokú képzettséget igénylı humán erıforrás igényének kielégítése
153
1.4.1. Tevékenység: Munkaerıpiac strukturális egyensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplıinek együttmőködésével Tevékenység célja: A tevékenység célja, hogy a térségben a munkaerıpiac strukturális egyensúlya közelítsen az optimális állapothoz. A kistérségben nem a magas munkanélküliségi ráta indokolja a munkaerıpiac szereplıi tevékenységének összehangolását, hanem az hogy a kínálati oldal igényei gyakran nem egyeznek a keresleti oldal igényeivel. További probléma, hogy kevés olyan beruházás valósul meg, amely a helyi munkaerıt szívná fel. Nincs elızetes egyeztetés, a helyi vezetés a munkaügyi központ és a beruházásért felelıs szakemberek között. Nagyobb fokú együttmőködésre lenne szükség az elıbb említett szervezetek között, és elızetes felmérések javasoltak, hogy milyen szakképzettségő és minıségő munkaerı áll rendelkezésre az adott mikro térségben. A kistérségben található szakképzı iskolákban a piaci igényeknek megfelelı képzéseket kell indítani. Ezt a piaci igényt elızetes felmérések útján, a befektetıkkel történı együttmőködés során lehet megismerni. Ugyanakkor Budapest közelsége jelentıs vonzerıt jelent az oktatás szempontjából is (széles képzési választék), így kérdéses, a megfelelı létszám elérése az új szakképzések beindításához. A kistérségben tapasztalható nagymértékő ingázás is térbeli eltéréseket mutat. Ami a jelenlegi helyzetben természetes, mivel az északli része a kistérségnek jelentkezik nagyobb munkaerıkínálati potenciállal. További probléma, a szakemberek hiánya, ezért fontos egyrészt az oktatás alacsonyabb szintjén megkezdeni a tudatformálást a késıbb pályaválasztással kapcsolatban, másrészt az átképzés szükségességét hangsúlyozni, az „élethosszig tartó tanulás” fontosságát kiemelni minden erre hivatott fórumon.
Fejlesztés tartalma: Fontos lenne tehát, hogy a munkaerı piac szereplıinek szorosabb kapcsolattartása, amelynek koordinátora lehetne a munkaügyi központ kirendeltsége, vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve a CSÖSZ-ön belül egy koordinátor. A munkaerı piac szereplıi akkor lesznek érdekelté téve a kölcsönös információáramlásban, ha számukra megfelelı elınyöket szereznek belıle. Munkavállalóknak lehetısége lesz munkát vállalni, a munkaadók pedig megfelelı minıségő és szakképzettségő munkaerıt találnak. Javasolt tehát a munkaerı piac szereplıinek - munkaadók, érdekvédelmi szervezetek, kamarák, munkaügyi kirendeltség, oktatási intézmények- minimum évente egy alkalommal munkaügyi egyeztetéseket folytatni. Az egyeztetés javasolt témái a munkaügyi folyamatokról, a piac változásiról, a munkaerıigénynek megfelelı szakképzések indításáról, vagy legalábbis a megváltozott igényekre történı reagálás elıkészítésrıl, a szakképzı intézetekben. Ezzel esélyt teremthetnek, hogy a munkaadók igényei beépülhessenek a következı tanév oktatási rendjébe. Továbbá a munkaügyi központ által szervezett átképzési programok is alkalmazkodjanak a munkaerıpiac igényeihez.
154
Tevékenység eredménye: A munkaerı piaci szereplık megfelelı együttmőködése folytán csökkenhet a kistérségben az ingázás mértéke, így enyhülhet a térbeli feszültség. Abban az esetben, ha összehangolt tevékenység keretében történik a beruházás, az nem csak a települést gazdagítja –helyi adók révén, hanem a helyi lakosságot is foglalkoztatni tudja.
Projekt-portfólió Területi Közremők Lehetséges érvényessé ödık források g
Projekt neve
Projekt célja
Felmérés a munkaerı piaci igényekrıl
A munkaerı piaci keresletkínálat összehangol ása
Adott Kistérség idıszakonké nt megvizsgál ni a munkaerı piaci igények változását
Munkaügyi egyeztetés
A munkaerı piaci felmérések kiértékelése
Megvitatni az adott évi munkaerı piaci változásokr ól készült felmérést, és az erre történı intézkedése k elıkészítése , végrehajtása
Tartalom
Elıkészíte ttség / feltételek
Önkormány Saját forrás zatok, Pest Megyei Munkaügyi Központ Ráckevei kirendeltség e, vállalkozáso k Önkormány Saját forrás zatok, Pest Megyei Munkaügyi Központ Ráckevei kirendeltség e, vállalkozáso k
155
1.4.2. Tevékenység: Az innovációs tevékenységek felsıfokú képzettséget igénylı humán erıforrás igényének kielégítése Tevékenység célja: A Ráckevei kistérség gazdasági potenciál növekedésének egyik eleme lehet a térségi innovációs központ létrehozása. Ennek mőködtetéséhez egyrészt jelentıs innovációs beruházás szükséges, másrészt elengedhetetlen megfelelı felsıfokú végzettségő humán erıforrás. A kistérségben jelenleg nincs felsıfokú képzést biztosító intézmény, és nincs is rá reális igény Budapest közelsége miatt. Ugyanakkor az innovációs tevékenységekhez kapcsolódóan egyedi beiskolázások, vagy kihelyezett képzés az innovációs központhoz kapcsolódóan megvalósítható hosszú távon. A térség elınyös pozíciója révén reális esély lehet egy innovációs központ létrehozására.
Fejlesztés tartalma: A Dunaharaszti Ipari és Logisztikai Park Kft. (DILP) területén Inkubátorház beruházása kezdıdött, amelynek üzemeltetıje a DILP Kft lesz. Az inkubátorház feladata, hogy összegyőjtse elsısorban a városban lévı vállalkozásokat és egy helyen koncentrálja. Továbbá innovációt segítı szolgáltatásokat nyújt az itt megtelepedı vállalkozások számára. A kistérség déli központjában is folyik innovációs tevékenység a Korax Gépgyár Kft.-ben, amely hosszú távú céljának tőzte ki, hogy a találmánytól a piacképes áruig kézben tartson egy-egy terméket. Akár az Inkubátorház keretében megvalósuló innovációs központ, akár egyedi vállalkozások esetében ez a tevékenység magasan képzett humán erıforrás igénnyel rendelkezik. Javasolt tehát kihelyezett képzések keretében történı szakképzés, átképzés, felnıttképzés a térségben felsıoktatási intézményekkel együttmőködve, illetve egyedi beiskolázások támogatása a piaci igényeknek megfelelıen. Késıbbiekben az innovációs tevékenységek megtelepedése után egy térségi oktató központ létrehozása, amely alapján folyamatosan biztosított lesz a felsıfokú végzettségő szakember.
Tevékenység eredménye: A program megvalósulása több évtizedet is igénybe vehet, azonban a javaslatra alapozva folyamatosan bıvülı innovációs tevékenység valósulhat meg, amellyel a térség lakosságának versenyképessége növekszik, és megvalósulásával egyre több település és vállalkozás kapcsolódhat be a kistérségbıl.
Projekt-portfólió Ezen tevékenységhez nem kapcsolódnak konkrét projektek, de fontos, hogy a helyi gazdaság és a humán erıforrás tevékenysége ne egymástól elzárva, hanem összehangolva, egymás igényeire reagálva mőködjön.
156
2. Prioritás – Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások erısítése
2.1. intézkedés: Kistérség belsı elérhetıségi feltételeinek javítása Intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérség közlekedési hálózatát a gazdaság tekintetében is tapasztalható egyenlıtlenségek jellemzik. Míg az északi, észak-keleti települések közlekedési infrastruktúra-hálózata kedvezı, a kistérség Csepel-szigeten található középsı és dél-nyugati területei esetében ez már korántsem mondható el, hiszen a szigeti fıút (5101. és 51101. számú) túlterhelt és nem megfelelı minıségő. A Duna keleti partján sem sokkal kedvezıbb a helyzet, hiszen a nagyobb települések belsı forgalmát is nehezíti az 51. út elkerülı szakaszainak kiépületlensége. Emellett a kistérség megszenvedi a Budapest központú, sugaras közúthálózat hátrányait is: a haránt irányú közlekedést ugyanis nem csak kevés útkapcsolat, hanem a Duna-hidak hiánya is jelentısen megnehezíti. Mindez egyúttal a Budapest felé vezetı útvonalak (51. fıút, 5101. számú út, M0 körgyőrő) egyébként is zsúfolt forgalmának további terheléséhez is vezet, hiszen az alsóbbrendő úthálózat alkalmatlan ezek tehermentesítésére. Az alsóbbrendő utak mellett megemlítendı a települések belterületi útszakaszainak rossz minısége is. Ugyanakkor a szuburbanizációs folyamat kiterjedése folyamatosan új közlekedési kihívásokat jelent, amelyeknek a jelenlegi úthálózat majd egyetlen eleme sem képes megfelelni, így a közúti közlekedés mielıbbi megoldására van szükség.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedésen belüli tevékenységek keretében számos közútfejlesztési javaslat kerül megfogalmazásra, melyek segítségével mind a helyközi, mind pedig a települések belterületi útjainak minısége javítható, illetve növelhetı a hálózat kapcsolatrendszerének sőrősége és csökkenthetı a közlekedés balesetveszélyessége is. Jóllehet a fıútvonalak és az M0 körgyőrő kapcsolódó szakaszának fejlesztése nem kistérségi feladat (és meg is haladja a kistérség kompetenciaszintjét) az ezekkel kapcsolatos fejlesztési elképzelések, illetve az ezek megvalósításának alternatívái is áttekintésre kerülnek.
Intézkedés célja, hatásai: • A kistérség közlekedési kapcsolatrendszerének és belsı elérhetıségének javítása • A települések átmenı forgalomtól való tehermentesítése • A településeket összekapcsoló úthálózat magasabb színvonalának biztosítása • A belterületi utak fejlesztése • A közösségi közlekedés közúthálózati támogatása Az intézkedés várható hatásaként kiszélesedik a kistérség települései közötti közúti kapcsolatrendszer, a hálózatosság erısödésével pedig jelentısen könnyebbé válik a települések elérhetısége, miközben lerövidülnek az utazási idık. A települések belterületi
157
szakaszai mentesülnek az átmenı forgalom terhe alól, illetve a minıségi fejlesztések révén komfortosabb utazási feltételeket nyújt a közúthálózat. A kapcsolódó fejlesztések nyomán megnövekszik a közlekedés biztonsága mind a települések belterületén, mind a balesetveszélyes csomópontokban. A közúthálózat képes lesz kiszolgálni az integrált közösségi közlekedés által támasztott feltételeket, mely által is érvényesülni fog a fenntartható fejlıdés elve.
Intézkedés alá sorolt tevékenységek: • Kistérségi fı-közlekedési útvonalak (Csepel-szigeti gerincút létrehozása, M0 autóút, 51. sz. fıút) fejlesztése • Alsóbbrendő közúthálózat bıvítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése • Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentését szolgáló beavatkozások
2.1.1. tevékenység: Kistérségi fı közlekedési útvonalak fejlesztése Tevékenység célja: A kistérség legfontosabb, regionális és országos jelentıségő közúti közlekedési útvonalak kapacitásának növelése és az utak minıségi fejlesztése.
Fejlesztési lehetıségek: A kistérség egészét érintı közlekedés szempontjából az M0 körgyőrő, a tervezett Csepeli-szigeti gerincút, valamint az 51. számú másodrendő fıút játszik kiemelkedı szerepet. Ezen utak egyikének fejlesztése sem tartozik a kistérség kompetenciájába, azonban az érintett települések és a kistérség is megpróbálhat lobbierıt kifejteni a tervezett beruházások mielıbbi megvalósulása érdekében. Az M0 körgyőrő jelenleg 2x2 sávos autóútként funkcionál – legforgalmasabb (és balesetveszélyesebb) déli részének mielıbbi 2x3 sávosra való kiszélesítése és autópályává alakítása kiemelt, országos jelentıségő feladat. Jóllehet a kiszélesítési munkálatok megkezdıdtek és az új sávok várhatóan két éven belül elkészülnek, az M0 viszonylatban a jelenleginél kedvezıbb forgalmi helyzet csak öt év múlva várható, mivel a jelenlegi sávok is felújításra szorulnak – ezek felújítása az útszélesítést követıen történik meg, mialatt a forgalmat átterelik az újonnan megépült útsávokra. A Csepel-szigeti gerincút megépülése elsıdleges fontosságú a kistérség számára, hiszen ez a sziget fı közlekedési útvonala É-D irányban. Az út jelenlegi vonalvezetése (5101. számú út) és csomópontrendszere egyaránt rossz, s a reggeli és délutáni idıszak közlekedési dugóin kívül az érintett települések zajterheléséért és levegıszennyezésért is felelıssé tehetı. A Csepel-szigeti gerincút elsı üteme keretében elkészülı, az Auchan Sziget áruház és Szigethalom közötti szakasz várhatóan 2010-ig megépül. (Jelenleg a mérnök és kivitelezı csapat kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás zajlik). Az ettıl délebbre esı szakasz megvalósulásának azonban még mindig csak hosszú távon van realitásértéke – jelenleg e tekintetben csupán egy nyomvonaltervet tudtak mutatni a Közlekedésfejlesztési Koordinációs 158
Központ hálózatfejlesztéssel foglalkozó munkatársai, akik egyúttal megerısítették, hogy 2015 elıtt nincsen valódi szándék engedélyes mőszaki tervek készítésére, illetve konkrét fejlesztésre. Az 51. fıút vezeti el a kistérség gépjármő forgalmának legjelentısebb hányadát. Az elmúlt években az út Budapest és Majosháza közötti szakasza felújításra került, Dunahasztinál pedig az elkerülı szakaszt 2x2 sávosra bıvítették, ami a menetidı megrövidüléséhez vezetett ezen a szakaszon. A felújítás folytatása szintén várható – 2009-ben Áporkáig haladnak majd a munkálatok. Az útszakasz legkritikusabb pontjait jelentı kiskunlacházi és dömsödi szakasz esetében a településeket elkerülı szakaszok megépítésére van égetı szükség. A fıút gyorsforgalmi úttá nyilvánításának nincsen realitása. A szigeten található déli települések közlekedése szempontjából az M6 autópálya, valamint a 6. sz. fıút is alternatívát jelenthetne, ehhez azonban egy Duna-híd megépítésére lenne szükség Lórévnél. Az Országos Területrendezési Terv hatályos változata tartalmazza egy DabasRáckeve-M6 körgyőrő nyomvonaltervét, ennek a harántirányú közlekedési kapcsolatnak a kialakításának azonban csak hosszútávon van realitása.
Tevékenység eredménye: Az úthálózat legfontosabb szakaszainak felújítása és kiszélesítése révén javul a kistérség településeinek megközelítése, illetve csökkennek a menetidık, jótékonyan járulva hozzá mind a kistérség gazdasági fejlıdéséhez, mind az utakat igénybe vevı lakosság komfortérzetének és életminıségének alakulásához.
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte érvényessé ödık források ttség g /feltételek
M0 kiszélesítése
Belterületi szakaszok tehermentes ítése
M0 körgyőrő
Magyar Közút Kht.
Kiemelt országos projekt
Csepeliszigeti gerincút I. ütem
A kistérség települései és a fıváros közötti közlekedés megkönnyít ése
M0 körgyőrő 2x3 sávos autópályává bıvítése, a jelenlegi útpályák felújítása Útvonal Budapest 21. kerülete (Auchan áruház) és Szigethalom közötti szakaszának megépülése
Szigetszent miklós, Szigethalom , Tököl
KözépMagyarorsz ági Régió
Kiemelt projekt
51. fıút
Belterületi szakaszok tehermentes ítése A kistérség
Útpálya
Közbeszerz ési eljárások zajlanak
Magyar Közút Kht.
Áporka,
Magyar
159
fejlesztése
települései és a fıváros közötti közlekedés megkönnyít ése
Majosházát ól délre esı szakaszának felújítása
Kiskunlachá za, Dömsöd
Közút Kht.
Belterületi szakaszok tehermentes ítése
2.1.2. tevékenység: Alsóbbrendő közúthálózat bıvítése, belterületi szakaszok tehermentesítését is szolgáló, hiányzó útkapcsolatok kiépítése Tevékenység célja: A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatrendszer bıvítése, a közlekedési hálózat sugaras szerkezetének haránt irányú elemekkel való oldása, a belterületek forgalmának tehermentesítése.
Fejlesztési lehetıségek: A tevékenység körébe kistérségi jelentıségő közútfejlesztések, valamint belterületi útfejlesztések sorolhatók, különös tekintettel a fı közlekedési útvonalakra rákapcsoló csomópontok és harántirányú útkapcsolatok kiépítésére, valamint a települések belsı forgalomterhelését csökkentı beruházásokra és forgalomtechnikai beavatkozásokra. Mivel a meglévı közúthálózat számos szakasza elérte kapacitáshatárát, ezért szükséges új utak kiépítésével, a meglévık korszerősítésével a hálózatosságot javítani. A belterületi utak tekintetében elsısorban a szilárd burkolattal nem rendelkezı szakaszok aszfaltozására, valamint a leromlott állapotú utak felújítására van szükség, de több esetben forgalomtechnikai beavatkozások (pl. egyirányúsítás) is segíthetik a települések belsı közlekedésének minıségjavítását és zökkenımentessé tételét. A tevékenységbe tartozó beavatkozások egyúttal közvetve a közlekedésbiztonság növekedését is magukkal hozzák, illetve a forgalom zsúfoltságával egyidıben csökkentik a környezeti terhelést is.
Tevékenység eredménye: A kistérség elérhetıségének javítása, a közlekedési hálózat „tölcsér-jellegének” csökkenése, az útkapcsolatok fejlesztésével a települések közötti társadalmi-gazdasági kohézió erısítése.
160
Projekt-portfólió
A. Kistérség alsóbbrendő úthálózatának fejlesztése Projekt(cs Projekt(cs Tartalom Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte ttség omag) omag) érvényessé ödık források neve célja g / feltételek Kivezetı utak fejlesztése
Település elérhetıségé nek javítása
Bekötı út fejlesztése
Település elérhetıségé nek javítása
Települések közötti utak fejlesztése
Kistérség belsı közlekedésé nek fejlesztése
Települések közötti utak a dunai védıgát mentén
Települések elérhetıségé nek javítása Kistérség belsı közlekedésé nek fejlesztése Települések elérhetıségé nek javítása
51. útra vezetı bekötıút, ill. a Dunavarsán y felé vezetı út felújítása Településre vezetı bekötıút felújítása Szigetszent mártonRáckeve út felújítása
Délegyháza
Délegyháza ÖK Magyar Közút Kht.
KMOP
Lórév
Magyar Közút Kht.
Szigetszent máronRáckeve
Szigetszent máron Ráckeve
KMOP 2.1.1.
Mőszaki tervek készítése
A térség településeit összekötı alsóbbrendő utak kialakítása a dunai védıgáton
RáckeveSzigetszent miklós, Tököl, RáckeveTököl
Ráckeve, Szigetszent miklós, Tököl ÖK
KMOP 2.1.1.
Magyar Közút engedélye szükséges
Tulajdonos a Magyar Közút
Kistérség
Mőszaki tervek készítése
B. Települések belsı közlekedésének fejlesztése Területi Projektcso Projektcso Közremők Lehetséges Tartalom érvényessé mag) neve mag) célja ödık források g Belterületi utak felújítása
Településen belüli közlekedés fejlesztés Települések , településrés zek
Önkormány zati tulajdonú, belterületi, szilárd burkolattal nem rendelkezı (vagy
Apaj – teljes belterület, kivéve Tópart, Szivárvány u, Vasút u. Dömsöd
Dömsöd ÖK
51. bekötıút a MK tulajdona
Elıkészíte ttség / feltételek
TEUT
Elkészült tervek, Beadott pályázat
TEUT, saját forrás
Beadott pályázat
161
elérhetıségé nek javítása
Forgalomcs ökkentı beavatkozás ok
Bekötıutak kialakítása
leromlott állapotú) utak aszfaltozása , esetenként járda kialakítása
Dunavarsán y
Dunavarsán y ÖK
Kiskunlachá za
Kiskunlachá za ÖK
Szigetszent márton – üdülıterület ek Szigetszent miklós – Alsóbucka, Lakihegy, Felsıtag városrészek Szigetbecse – Erdısor u. Makád – Rákóczi út
Szigetszent márton ÖK
Településen belüli közlekedés fejlesztése
Települések forgalmas útjainak kiszélesítése
Áthaladó forgalom csökkentése
Elkerülı útszakasz kialakítása az 51. úthoz
Kiskunlachá za
Településré sz megközelíth etıségének javítása
Bekötıút kialakítása a volt szovjet laktanya és a település között
Tököl
Szigetszent miklós ÖK
Szigetbecse ÖK Makád ÖK
Kiskunlachá za ÖK
Saját forrás
Saját forrás
TEUT, KMOP
KMOP
2.1.3. tevékenység: Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentését szolgáló fejlesztések Tevékenység célja: A tevékenység közvetlen célja a közlekedésbiztonság javítása, a balesetek számának csökkentése, amely közvetve a környezeti terhelés csökkenését (zajterhelés, levegıszennyezés, fıútvonalak mellett keletkezı épületkárok) is magával vonja.
Fejlesztési lehetıségek: A tevékenység egyaránt magába foglal a gépjármő-közlekedés és a gyalogos közlekedés biztonságát növelı beavatkozásokat, tehát mind a gépjármővel, mind a gyalog közlekedık által elszenvedett balesetek csökkentését igyekszik megvalósítani. A gépjármő-közlekedés biztonságát szolgálják a csomópontokban alkalmazott mőszaki beavatkozások (körforgalom, felüljáró, forgalmi lámpás keresztezıdés kialakítása, beláthatóság javítása, kanyarodó sáv kialakítása, csomópont áthelyezés stb.), míg a gyalogosok védelmét szolgálja a járda-program, a csomópontok lámpával, gyalogátjáróval 162
vagy járdaszigettel való ellátása, valamint a lakóterületeken, iskolák közelében a forgalomdinamikai küszöbök (fekvırendırök) elhelyezése. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az ilyen helyben alkalmazott forgalomtechnikai beavatkozások esetenként kiválthatók a forgalom más utakra, utcákra való átterelésével is – aminek kedvelt példája a belterületi utak egyirányúsítása –, de csökkenthetı a balesetveszély (és a környezeti terhelés) a sebességkorlátozó intézkedésekkel is.
Tevékenység eredménye: A kistérségben bekövetkezett közúti balesetek számának csökkenése, különös tekintettel a gyalogos-gázolásokra, valamint a települések belterületén jelentkezı forgalmi dugók okozta zajterhelés, levegıszennyezés, stb. csökkenése, amely a települési környezet élhetıbbé válását és az életminıség növekedését eredményezi. Projekt-portfólió
Projekt(cs omag) neve
Projekt(cs omag) célja
Tartalom
Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte érvényessé ödık források ttség g / feltételek
Járdaprogram
Gyalogos közlekedés biztonságán ak növelése
Járdák kialakítása a belterületi utak mentén (elsısorban a forgalmasabb szakaszokon)
Apaj – kivéve Tópart, Vasút u, Szivárvány u. Szigethalom
Apaj ÖK
TEUT
Szigethalom ÖK
Saját forrás, civil támogatás
Tököl
Tököl ÖK
Dömsöd – Apaji út 51. sz. útra való becsatlakoz ása 51. út taksonyi útelágazása
Dömsöd ÖK
Körforgalm ak létrehozása
Gépjárőforgalom biztonságán ak növelése Balesetveszély csökkentése
Forgalomcs ökkentı
Gépjárőforgalom
Körforgalm ak kialakítása a forgalmas csomópontj aiban, kapcsolódó útszakaszok felújítása
Egyenrangú útkeresztezı
Szigetszent miklós – Csepeli úton 2 körforgalom Szigethalom – ún.Y keresztezıd és Szigethalom
KMOP TEUT
Magyar Közút Kht. Magyar Közút Kht. Taksony ÖK Szigetszent miklós ÖK Magyar Közút Kht. Szigethalom ÖK
Beadott pályázat Aszfaltozás sal párhuzamosan
Magyar Közút Kht. engedélye szükséges
KMOP 2.1.1. TEUT
KMOP 2.1.1. TEUT
Szigethalom ÖK
163
beavatkozás ok
biztonságán ak növelése Balesetveszély csökkentése
Közlekedési koncepció
Városrész elérhetıségé nek javítása Balesetvesz ély csökkentése
Térfigyelı rendszer kialakítása
Balesetvesz ély csökkentése Közlekedési szabálysérté sek nyomon követése
dések kialakítása, szigetek beiktatása a forgalmas szakaszoko n Egyirányú belterületi útszakaszok kialakítása Forgalomte chnikai felülvizsgál at az Üdülısoron, Alsóbucka városrészbe n Térfigyelı kamerák elhelyezése és mőködtetés e az 51. út mentén
Ráckeve városközpo nt Szigetszent miklós Szigetszent miklós
51. sz út kistérségi szakasza
Ráckeve ÖK
Saját forrás
Szigetszent miklós ÖK Szigetszent miklós ÖK
Saját forrás
kistérség
Saját forrás
Magyar Közút engedélye szükséges
2.2. intézkedés: Közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedésmódok közötti integráció megteremtése Az intézkedés indokoltsága: A szuburbanizációs folyamat nem csak a gépjármő-forgalom, de a közösségi közlekedés tekintetében is kihívást jelent. A Ráckevei kistérségben a közösségi közlekedési szolgáltatók pusztán költség-haszon szempontú, kistérségi közösségi érdekeket nélkülözı üzemeltetése miatt térben és idıben is egyenetlen a szolgáltatási színvonal. Jóllehet Budapest és a kistérség legtöbb települése esetében többé-kevésbé kielégítı a közösségi közlekedés járatokkal való ellátottsága, a kistérség egyes települései közötti tömegközlekedés tekintetében ennél jóval kevésbé kielégítı a szolgáltatás, illetve több esetben csak átszállással van kapcsolat. További gondot jelent továbbá a szolgáltatás minısége (egyes viszonylatokban a járatsőrőség, a kötöttpályás közlekedés esetében pedig a kocsik állapota, illetve a járatok sebessége), valamint az is, hogy az egyes közösségi közlekedési szolgáltatók menetrendjei nincsenek összehangolva, ami megnehezíti az egyes közlekedési módok közötti átváltást. Az egyéni közlekedés továbbá jóval környezetszennyezıbb a tömegközlekedésnél, ráadásul a gépjármővek nagyobb forgalmi terhelést is jelentenek, mint az egyszerre sok utast szállító
164
autóbuszok vagy kötöttpályás szerelvények, így mindenképpen javasolt elérni, hogy a lakosság a fıvárossal való kapcsolatban és a kistérségen belüli közlekedésben egyaránt elıtérbe helyezze a közösségi közlekedést.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedésen belül a kistérség lakossága által igénybe vett közösségi közlekedési módok infrastrukturális és a szolgáltatások színvonalát érintı beavatkozások szerepelnek. Az intézkedés egyaránt kiterjed a közúti és kötöttpályás (vasút, HÉV) tömegközlekedés fejlesztésére, valamint az egyes közlekedési módok közötti koordinált üzemeltetési feltételek megteremtésére és az egyéni és közösségi közlekedés kapcsolatát megteremtı intermodális csomópontok és P+R rendszer kialakítására is. A helyközi és helyi járatok üzemeltetését ugyan nem az önkormányzatok végzik, a járatsőrőség és a szolgáltatások minıségének javítása érdekében azonban szerepet kell vállalniuk az egyeztetés és érdekérvényesítés terén, amely egyrészt az érintett települések egységes fellépését, másrészt kistérségi szintő összefogást igényel. Szintén megfontolandó, hogy amennyiben a szolgáltatás java részét biztosító közlekedési társaságokkal (Volán, MÁV, BKV) nem sikerül eredményt elérni, a kistérség megcélozza egy, a térségi igényekre alapozó más típusú buszszolgáltatás beindítását.
Az intézkedés célja, hatásai: • A kistérségi igények kielégítése a viszonylatszervezés tekintetében • A járatsőrőség, a menetrendek és az utazási költségek optimalizálása • Utasbarát szolgáltatási színvonal kialakítása valamennyi szolgáltatás esetében • Kistérség belsı elérhetıségi feltételeinek javítása • Tömegközlekedést igénybe vevı utasok számarányának növelése • Közösségi közlekedés integrációjának elısegítése • Környezeti, forgalmi terhelés csökkentése A kistérségi közösségi közlekedés infrastrukturális alapfeltételeinek és a szolgáltatás minıségének javulásával az utasok komfortérzete javul, miáltal megnövekszik a tömegközlekedést igénybe vevık számaránya és az egyes közlekedési módok (közúti/kötöttpályás, egyéni/közösségi) közötti integráció, tehermentesítve a túlterhelt közúthálózatot.
165
2.2.1. tevékenység: Térségi autóbusz-közlekedés fejlesztése, a „ráhordó” szerep erısítése Tevékenység célja: A térségi autóbusz közlekedés viszonylatainak és járatsőrőségének megfeleltetése a kistérségi igényeknek, az autóbusz-közlekedés és a kötöttpályás közlekedés harmonizációja.
Fejlesztési javaslatok: A kistérség belsı autóbusz-közlekedését az úthálózat sugaras jellegéhez igazodó viszonylatszervezés jellemzi, a közösségi közlekedés azonban mégsem egyértelmően Budapest irányú (jóllehet az 51. út mentén ez inkább jellemzı), helyi tömegközlekedési csomópont ezen felül Szigethalom és Ráckeve is, amelyek nem csak számos buszjárat kiindulási, illetve célállomásai, de a HÉV-közlekedés szempontjából is jelentısek. A déli területek települései esetében ugyanakkor jellemzıen gyérebb járatsőrőséggel és rosszabb kapcsolatokkal kell számolnunk, különösen a zsáktelepülések esetében. Több település (Délegyháza, Halásztelek) esetén hiányzik a közvetlen kapcsolat a kistérség központját képezı Ráckevével, illetve a harántirányú közlekedés is foghíjas. A kötöttpályás közlekedésre való ráhordás több településen is tetten érhetı mind a vasút, mind a HÉV tekintetében, a déli területek esetében azonban e funkció erısítése is fontos lenne. Tekintve, hogy az önkormányzatok ráhatása a közösségi közlekedési szolgáltatók tevékenységére csekély, a tevékenység fıként ajánlásokat fogalmaz meg: -
javasolt a közlekedési szolgáltatókkal való egyeztetés, hogy azok idıben átértékelhessék a kistérségi viszonyokat és alkalmazkodni tudjanak a területi igényekhez,
-
a felmerülı új tömegközlekedési igények esetén lehetıség van a szolgáltatóval olyan megállapodást kötni, melynek értelmében az érintett települések önkormányzatai veszteséges üzemeltetés esetén hozzájárulnak a mőködtetéshez,
-
kiemelt feladat lehet a kistérségen belül vállalkozói alapú szolgáltatások megszervezése, a közösségi közlekedésre vonatkozó jogszabályi keretek között, az igényekhez igazított kapacitású buszok üzemeltetésével,
-
mind a Volán társaságok, mind a vállalkozók által üzemeltetett szolgáltatás esetében célszerő normatív alapú támogatás nyújtása az önkormányzatok vagy a kistérség részérıl,
-
új viszonylatok létrehozása esetén a haránt-irányú közlekedés és a hiányzó közvetlen kapcsolatok megteremtése a legfontosabb
-
a szolgáltatás színvonalának emeléséhez kapcsolódik az autóbusz-állomások és megállóhelyek kulturált állapotának fenntartása, a menetrenddel kapcsolatos tájékoztatás biztosítása, valamint – és ez egyértelmően szolgáltatói feladat – a jármőpark folyamatos megújítása
166
-
fontos továbbá a különbözı szolgáltatók által mőködtetett autóbusz- és kötöttpályás járatok menetrendjének összehangolása és ütemessé tétele
Tevékenység eredménye: Térségi igényekhez igazodó, ütemes autóbusz-közlekedés, amelynek segítségével valamennyi településrıl könnyen megközelíthetı nem csak a fıváros, hanem a térség központi, alközponti szereppel bíró városai is. Összehangolt menetrendek és integrált közösségi közlekedési módok segítik a kistérségen belüli és az onnan kifelé irányuló közlekedést is, miáltal megnı a tömegközlekedés utasszáma és csökken a közúti gépkocsiforgalom.
Projekt-portfólió Projekt(cs omag) neve
Projekt(cs omag) célja
Tartalom
Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte érvényessé ödık ttség források g / feltételek
Helyközi buszjáratok járatszámá nak bıvítése
Településkö zi autóbuszközlekedés fejlesztése
Egyes már létezı buszjáratok járatszámán ak bıvítése
Kunszentmi klós-Apa j DömsödSzigethalom
DömsödRáckeve
Menetrende k harmonizác iója
Kistérségi körjárat létrehozása
Autóbuszok „ráhordó” szerepének erısítése Hiányzó közlekedési kapcsolatok megteremté se Kistérségen belüli közforgalm ú közlekedési szolgáltatás
Új menetrends zerinti járatok létrehozása Helyközi buszjáratok és a HÉV/MÁV menetrendjé nek összehangol ása
A kistérség településeit összekötı autóbuszkörjárat útvonalának
RáckeveDélegyháza
AutóbuszHÉV, autóbuszvasútállomá s csatlakozási pontok
Kistérség
Kunszentmi klós ÖK, Apaj ÖK, Volán Zrt. Dömsöd ÖK, Szigethalom ÖK, Volán Zrt. Dömsöd ÖK, Ráckeve ÖK, Volán Zrt. Ráckeve ÖK, Délegyháza ÖK, Volán Zrt. Kistérség, Volán Zrt, MÁV Zrt., BKV Zrt.
Kistérség, Volán Zrt.
KMOP 2.3.1.
KMOP 2.3.1.
KMOP 2.3.1. KMOP 2.3.1.
Saját forrás
Partnerség létrehozása
KMOP 2.3.1.
167
ok javítása
Kisbuszjáratok
Kistérségi közforgalm ú közlekedésr e való „ráhordás” erısítése
kialakítása, a járat mőködtetés e Magán/önrk ományzati tulajdonú kisbusz járatok kialakítása a menetrends zerinti járatokra való ráhordás érdekében.
Áporka-51. út/Dunapart Majosháza51. út, MajosházaDélegyháza vá.
Áporka ÖK, magánvállal kozó Majosháza ÖK, magánvállal kozó
PPP
Próbaüzem indítása
PPP
2.2.2. tevékenység: A kötöttpályás közlekedés fejlesztése, P+R parkoló program Tevékenység célja: Az ingázó lakosság közlekedési igényeinek kiszolgálása a közúti forgalom zsúfoltságának csökkentése mellett.
Fejlesztési javaslatok: A Ráckevei kistérség közösségi közlekedésében egyaránt nagy szerepet játszanak a kötöttpályás viszonylatok: a 150. vasútvonalon közlekedı járatok, valamint a Ráckevei HÉV. Mindkét közlekedési mód szerepe a gyors elérhetıség biztosítása lenne, azonban ez a vonalak és a szerelvények rossz állapota miatt nem valósítható meg – mindkét esetben szükséges lenne tehát a közlekedı szerelvények felújítására. A vasút és HÉV-közlekedés fejlesztése nem a kistérség és településeinek feladata vagy kompetenciája, érdekérvényesítéssel, valamint kapcsolódó beruházásokkal (pl. P+R parkolók, utazási komfortjavító intézkedések, intermodális csomópontok kialakítása, a vasútállomások balesetmentes megközelítésének – aluljárók, sorompók – kiépítése) azonban a kistérségi szereplık is hozzájárulhatnak a szolgáltatás kiépítéséhez és népszerősítéséhez.
Tevékenység eredménye: Gyorsabb, jobb minıségő, a kistérségi igényeket jobban tükrözı kötöttpályás közlekedés, amelynek révén komfortosabbá tehetı a lakosság helyváltoztatása, javítható a kistérség településeinek elérhetısége, illetve csökkenthetı a közúti forgalom és az ebbıl adódó környezeti terhelés.
168
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte érvényessé ödık ttség források g / feltételek
MÁV szerelvénye k fejlesztése
Vasúti közlekedés szolgáltatási színvonalán ak javítása
150. vasútvonal
MÁV, kistérség
Vasútállom ás felújítása
Vasúti közlekedés fejlesztése
A kistérségben közlekedı vasúti szerelvénye k felújítása, új(abb) szerelvénye k közlekedtet ése. Állomás épületének felújítása, félkarú sorompók elhelyezése a balesetek megelızése érdekében. HÉV szerelvénye k felújítása, új szerelvénye k közlekedtet ése A HÉV nagyobb forgalmat lebonyolító megállóiban , forgalmasab b vasútállomá sokon P+R parkolók kialakítása
Dunavarsán y
Dunavarsán y ÖK, MÁV Zrt.
Ráckevei HÉV vonala
BKV Zrt., kistérség
Dunaharaszt i, Kklacháza, Szigethalom , Szigetszent miklós Ráckeve, Tököl.
Kistérség, érintett ÖKk
Balesetvesz ély csökkentése
HÉV szerelvénye k mőszaki állapotának javítása
HÉVközlekedés szolgáltatási színvonalán ak javítása
P+R parkolók létrehozása
Közlekedési módok közötti integráció megteremté se
MÁV engedélye szükséges
KMOP, saját forrás, PPP
HÉV fejlesztésév el párhuzamos an
169
2.3. intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése, fejlesztése Intézkedés indokoltsága: Az elmúlt években ugrásszerően megnıtt a kerékpáros közlekedés népszerősége, ami e közlekedési mód költség-hatékony volta mellett annak környezetbarát (gépjármő-forgalom csökkentése, energiatakarékosság) és rekreációs vonatkozásaival is magyarázható. A Ráckevei kistérségben is egyre nagyobb igény mutatkozik a kerékpáros közlekedés iránt, azonban a kistérségben hiányosak a kerékpáros közlekedés fejlıdésének infrastrukturális feltételei. A településeken jó esetben egy-egy kerékpárút szakasza került kialakításra, ezek azonban nem alkotnak egységes hálózatot, a nagy forgalom mint baleseti veszélyforrás pedig elrettentheti a kerékpárosokat a közutakon való kerékpározástól. A kerékpárút-hálózatot elsısorban a helyi társadalom helyi közlekedési igényeinek kielégítése és aktív kikapcsolódása érdekében szükséges kiépíteni, mégis bázisát jelentheti az eredeti funkciót megırzı, de igény szerint az aktív turizmust is szolgáló fejlesztéseknek. Egyre népszerőbbek például a fıvárosból kiinduló egy napos kerékpáros kirándulási lehetıségek.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a kistérségi kerékpárforgalmi rendszer kiépítésére irányul, magában foglalva a kerékpárút szakaszok, valamint a kerékpáros közlekedés kiegészítı infrastrukturális elemeinek kiépítését is. Az intézkedés a kerékpárút-hálózat kiépítéséhez szükséges tervezési tevékenység (megvalósíthatósági tanulmányok, kiviteli tervek elkészítése) támogatását is megvalósítja.
Intézkedés célja, hatásai: • Kistérség egészét behálózó kerékpárút-rendszer kiépítése, amely kapcsolódik a tágabb térségi kerékpárút-hálózatokhoz • Gépjármő forgalom mérséklése • Települések környezeti terhelésének csökkentése • Kerékpáros turizmus infrastrukturális feltételeinek javítása • Lakosság rekreációs lehetıségeinek bıvítése Az intézkedés javítja a települések elérhetıségét és a közlekedés biztonságát, illetve csökkenti a helyi gépjármőforgalom okozta zajt és levegıszennyezést. Az egészséges életmód feltételeinek javulása az elızıekkel egyetemben a helyi lakosság életminıségének javulásához járul hozzá. Az intézkedés megvalósulásával nemcsak a helyi lakosság környezetbarát közlekedési feltételei javulnak, hanem a kerékpáros turizmus infrastrukturális háttere is megteremtıdik, miáltal bıvül a kistérség turisztikai kínálata, ami a turizmusból származó bevételek növekedését indukálja.
170
Intézkedés alá sorolt tevékenység: • Kerékpárút-hálózat és kiegészítı infrastrukturális elemeinek kiépítése
2.3.1. tevékenység: Kerékpárút-hálózat és kiegészítı infrastrukturális elemeinek kiépítése Tevékenység célja: Kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek biztosítása, kerékpárutak és a kerékpárok biztonságos tárolását, megırzését lehetıvé tevı létesítmények kialakítása, valamint az infrastruktúrát kiegészítı információs rendszer létrehozása.
Fejlesztési javaslatok: A kistérség számára prioritást élvez a Duna keleti partján végigfutó Eurovelo szabványnak megfelelı kistérségi jelentıségő kerékpárút, amely egyúttal a térségi kerékpárút-hálózathoz is kapcsolódik. E, fıként a hivatásforgalom lebonyolítására tervezett útvonal mellett kistérségi jelentıségő turisztikai kerékpárút létrehozása javasolt a Csepelsziget belsejében, valamint a Kis-Duna ág mentén is (a szigeten). Ezen É-D irányú utak harántirányú kapcsolatának megteremtése teszi valóban hálózattá a kistérség kerékpárútjait. Nem szabad megfeledkeznünk azonban a további, helyi érdekeltségő kerékpárutakról sem, amelyek a települések közlekedésbiztonságát hivatottak növelni a rekreációs lehetıségek biztosítása mellett. Különösen a települési kerékpár-forgalom esetébe fontos, hogy a jelentısebb közintézmények, illetve tömegközlekedési állomások közvetlen közelében a kerékpárosoknak lehetıségük nyíljon biciklijük hosszabb idejő tárolására, megırzésére. A szabadidıs célú kerékpárosok tekintetében ugyanakkor kulturált pihenıhelyek és egy áttekinthetı információs rendszer létrehozása javasolt a kerékpáros turisták kényelmének és megfelelı tájékozódásának biztosítása érdekében.
Tevékenység eredménye: A kerékpáros infrastruktúra és kapcsolódó létesítményeinek kialakítása hatására növekszik a kerékpáros közlekedés népszerőség, valamint a térségbe érkezı, helyi bevételt generáló kerékpáros turisták száma.
171
Projekt-portfólió Projekt neve Kistérségi Eurovelo kerékpárút
Kistérségi turisztikai kerékpárút ak
Településk özi kerékpárut ak
Projekt célja
Tartalom
Területi érvényessé g Kistérségi Eurovelo Áporka, kerékpáros szabványn Dömsöd, közlekedés ak Dunaharas fejlesztése megfelelı zti, kistérségi Dunavarsá Települése kerékpárút ny, létrehozása Kiskunlach k elérhetıség végig a áza , ének Duna Majosháza, partján, ill. Ráckeve, javítása harántirány Szigethalo m, Kerékpáros ban turizmus TaksonyTaksony, Tököl fejelesztése Tököl érintésével Települése Turisztikai Szigetszent k célú miklós, elérhetıség kerékpárút Szigethalo ének létrehozása m, a Kis-Duna Szigetszetn javítása nyugati márton, Kerékpáros partján az Szigetbecs Eurovelo turizmus e, fejelesztése kerékpárútt Szigetcsép, al Ráckeve, párhuzamo Makád, san, ill. a Tököl, sziget Halásztele belsejében k, Lórév Települése Két-három Kiskunlach k települést ázaÁporka elérhetıség összekötı ének hivatásforg javítása almú és Kiskunlach turisztikai ázaKerékpáros kerékpárut Ráckeve turizmus ak, fejelesztése lehetıség Dunavarsá szerint nyEurovelo Délegyház szabványn a ak Dunavarsá megfelelıe nyn Taksony
Közremők Lehetséges Elıkészíte ödık források ttség /feltételek Kistérség KÖZOP, Részben Érintett KMOP elkészült ÖK mőszaki tervek
Kistérség Érintett ÖK
KÖZOP, KMOP
Kiskunlach áza ÖK Áporka ÖK Kiskunlach áza ÖK Ráckeve ÖK Dunavarsá ny ÖK, Délegyház a ÖK Dunavarsá ny ÖK, Taksony
KMOP
Elkészült mőszaki tervek
KMOP
Elkészült mőszaki tervek
KMOP
KMOP
Elkészült mőszaki tervek
172
ÖK
Belterületi kerékpárut ak
Települési szolgáltatá sok elérhetıség ének javítása
Kerékpárut ak létrehozása a települések belterületé n
Szigetcsép- Szigetcsép Majosháza ÖK, Majosháza ÖK Apaj, Apaj ÖK Dobó István út, Budai út Makád – Makád ÖK Rákóczi út Szigetszent Szigetszent miklós – miklós ÖK Lakihegy, Gyártelep felé Taksony Taksony, ÖK Varsányi út – Fı út Tököl Tököl ÖK reptér
KMOP
KMOP
KMOP KMOP
KMOP
KMOP
3. Prioritás – Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetminıség javítása
3.1. Intézkedés: Kis Duna Revitalizációs Program Intézkedés indokoltsága: Az RSD a Duna magyarországi szakaszának második legnagyobb mellékága. A folyóág hossza 58 km, felülete mintegy 14 km2. További 32 km-t jelent a fımeder mellett található kisebb-nagyobb sziget-menti mellékágak, holtágak. Az RSD vízforgalma mesterségesen szabályozott. Az RSD vízgyőjtıterülete összesen 1800 km2, három belvízrendszer befogadója; a Gyáli, a Duna-völgy-északi és a Ráckevei – Duna-menti belvízrendszeré. A vízelvezetést javarészt mesterségesen kiépített csatornák biztosítják. A Duna-ág állóvízhez hasonló jellegének kialakulása az ahhoz kapcsolódó vízinövényzet kialakulását hozta magával. Az így kialakult botanikai értékekhez tartoznak az úszólápok. A Ráckevei (Soroksári)-Duna több évtizede sürgetı vízgazdálkodási és vízminıségi problémáinak megoldására. EU támogatásra számot tartó projekt kidolgozása történt az RSDprojekt keretében. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág állapota az elmúlt 20 év alatt jelentısen leromlott. A feliszaposodás, a szennyezés aggasztó méreteket öltött. A jelen állapotában a vízfelület nem tud versenyképes lenni az aktív- és ökoturizmus szempontjából. Az RSD térségében az üdülési forgalom jelentıs. Az üdülıterületek többnyire a vízpart mentén találhatók, vezetékes ivóvízhálózattal, illetve saját kúttal, a szennyvízelvezetés azonban nem
173
megoldott. A Duna-ágon három evezıs pálya található, de sokan választják a vízitúrázást is. A horgászati hasznosítás intenzív. A rendszeres séta, illetıleg turisztikai célú hajózás napjainkra megszőnt, de újjáélesztése iránt befektetıi részrıl igény mutatkozik. Az RSD-projekt a 1067/2005. (IV.30.) Kormányhatározat szerint EU támogatásra számottartó ún. nagyprojekt, amelynek elıkészítése vissza nem térítendı központi költségvetési támogatással történik. Az EU támogatás megszerzéséhez szükséges pályázat elıkészítésére a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (továbbiakban: VKKI) 2007. júniusában közbeszerzési eljárást írt ki. Az elıkészítési munkát az ÖKO Zrt. - K+K Kft. - TERRASZER Kft. alkotta konzorcium nyerte el. Az elıkészítı munkák 2007. nyarán kezdıdtek és várhatóan 2009. I. negyedévében fejezıdnek be. Az RSD-projekt megvalósítása - kedvezı EU elbírálást követıen - a tervek szerint 2009-ben kezdıdik meg.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében legfontosabb az RSD vízminıségének javítása, az ehhez szükséges szakmai háttér már rendelkezésre áll. Ezért szükséges az ágba bejutó szennyezı anyagok mennyiségének csökkentése. A már felhalmozódott szervesanyag tartalom eltávolítása. A hajózhatóság és a hatékonyabb vízkormányzás érdekében szükséges a duzzasztási lehetıségek megteremtése.
Az intézkedés céljai, hatásai: Az intézkedés legfontosabb célja az RSD vízminıségének javítása, a térség gazdaságának vízhasználattal összefüggı fejlesztése. •
az RSD-t közvetlenül és közvetve elérı szennyezések mennyiségének és a vízgyőjtın található pontszerő és diffúz szennyezıforrások számának fokozatos csökkenése;
•
a vízgazdálkodási igényeknek megfelelı vízkormányzás lehetıségének biztosítása;
•
a mederben leülepedett szerves anyagok szakszerő eltávolítása, ezzel a vízminıség javítása, illetve a további romlás megakadályozása;
•
az egyedülálló természeti értékeket képviselı holtágak és mellékágak revitalizációja;
•
a fürdıvizekre elıírt minıségi követelmények biztosítása az RSD-n kijelölt természetes fürdıhelyeken, valamint újabb fürdıhelyek nyitása a középsı és a felsı szakaszokon;
•
a fentiek eredményeként a térség gazdasági és turisztikai fejlıdésének elısegítése.
Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenység • Kis-Duna Revitalizációs Program
174
3.1.1 tevékenység: Kis Duna Revitalizációs Program A tevékenység célja: Az RSD és az egyedülálló természeti értékeket képviselı holtágak és mellékágak vízminıségének javítása. A Duna-ágat közvetlenül terhelı, elsısorban a parti sávban és a szigeteken található üdülıtelkekrıl származó szennyvíz eredető szennyezések felmérése és intézkedések kidolgozása a további szennyezések megakadályozására. Az RSD biztonságos és a megfelelı vízmennyiséget és vízminıséget garantáló üzemeltethetıségének megteremtése. A vízminıség javítása, az RSD-be érkezı szennyezı anyagok mennyiségének csökkentése.
A tevékenység tartalma: A minıség javítás érdekében a több évtized alatt lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása kotrással. 2008. elsı negyedévéig befejezıdtek a meder- és iszapfelmérések, valamint az iszapminıségi és halbiológiai vizsgálatok. Ezek eredményeire alapozva történik a kotrás további tervezése, a kotrásra kerülı iszap mennyiségének meghatározása, az elhelyezésre szolgáló területek felmérése és kiválasztása, valamint az iszap végleges elhelyezésének megtervezése. Az elıkészítés elsı szakaszában döntéselıkészítı tanulmány készült, amelyben megtörtént a helyi infrastruktúra kiépítettségének, a természeti és településszerkezeti adottságoknak a felmérése. A szennyezések parti sávból történı kivezetését és kezelését a területek adottságait figyelembe vevı, azokon alapuló kombinált mőszaki megoldások szolgálják. A szóba jöhetı mőszaki megoldások legelınyösebb kombinációinak kialakítása a helyi önkormányzatok, illetve az infrastruktúrát üzemeltetı szervezetek egyeztetésével alakítható ki. A tervezés során, a helyi infrastruktúra kiépítettségét, adottságait figyelembe vevı, arra alapozó kombinált megoldások szolgálják a szennyezések kivezetését a parti sávból. A szóba jöhetı mőszaki megoldások között szerepel a csatornahálózat kiegészítése gravitációs vagy kényszeráramlású fürtökkel, illetve közmőpótló berendezések egyedi vagy csoportos megépítése a települési folyékony hulladék fogadás biztosítására. A tevékenység tartalmazza az 1956-os árvíz során megrongálódott tassi vízleeresztı mőtárgy újjáépítésének elképzelését is. A mőtárgy telepítésére vonatkozóan az elızetes vizsgálatok során több változat vizsgálata történt meg. A tervezés során az illetékes hatóságokkal (környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal), az üzemeltetıkkel, az érintett önkormányzatokkal, a társadalmi és egyéb szervezetetekkel, a területtulajdonosokkal az egyeztetések folyamatban vannak. A Fıvárosi Csatornázási Mővek Zrt. által üzemeltetett dél-pesti szennyvíztisztító teleprıl származó, tisztított szennyvíz átvezetése a Nagy-Dunába. Az átvezetés megvalósítására döntéselıkészítı tanulmány készült, amely a helyi adottságok és a tulajdonviszonyok figyelembe vételével négy nyomvonalváltozatot vizsgál az átvezetés megvalósíthatóságára vonatkozóan.
A tevékenység eredménye: A tevékenység eredményeképpen a vízminıség javulása várható, amelynek következtében mind a turizmus, mind az ott lakók szabadidıs tevékenységében
175
minıségi és mennyiségi változás következik be. A bejutó szennyezıanyagok mennyiségének csökkenése valósul meg. Ezáltal a vízminıség javulása és annak pozitív következményei várhatóak. Az RSD-ágon szabályozható vízszint alakul ki. Nem terheli tovább a dél-pesti szennyvíztisztító telep szennyvize az RSD-t, az ebbıl a forrásból származó szennyezés megszőnik.
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi érvényessé g (a kistérségen belül)
Közremők ödık
Kotrás és iszapelhelyez és
Lerakódott, magas szervesanyag tartalmú mederüledék eltávolítása
Mederkotrá s, és iszapelhely ezés
Szennyezıan yagok kivezetése a parti sávból
RSD-be bekerülı szennyezıanya gok mennyiségének csökkentése
Csatornahá lózat kiegészítes e, közmőpótl ó berendezés ek egyedi vagy csoportos megépítése
Környezetvé delmi és Vízügyi Minisztériu m, Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kedvezmény ezett: Vízügyi és Környezetvé delmi Központi Igazgatóság Konzorcium vezetı: ÖKO Zrt. Konzorcium tagok: K+K Kft., TERRASZE R Kft. Áporka, Környezetvé Dömsöd, delmi és Dunaharaszti Vízügyi , Minisztériu Kiskunlachá m, za, Támogató: Majosháza, Nemzeti Makád, Fejlesztési Ráckeve, Ügynökség Szigetbecse, Kedvezmény ezett: Szigetcsép, Szigetszentm Vízügyi és iklós, Környezetvé Szigetszentm delmi
Lehets éges forráso k
Elıkészíte ttség / feltételek
Áporka, Dömsöd, Dunaharszti, Kiskunlachá za, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentm iklós, Szigetszentm árton, Szigetúfjalu, Taksony, Tököl
176
árton, Taksony,
Mőtárgy rekonstrukci ó
Vízszint szabályozhatós ágának megteremtése
Tassi vízmőtárgy megépítése
Makád
Átvezetés
RSD-be bekerülı szennyezıanya gok mennyiségének csökkentése
Fıvárosi Csatornázá si Mővek Zrt. által üzemeltetet t dél-pesti szennyvízti sztító teleprıl származó, tisztított szennyvíz átvezetése a NagyDunába
(Budapest)
Központi Igazgatóság Konzorcium vezetı: ÖKO Zrt. Konzorcium tagok: K+K Kft., TERRASZE R Kft Környezetvé delmi és Vízügyi Minisztériu m, Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kedvezmény ezett: Vízügyi és Környezetvé delmi Központi Igazgatóság Konzorcium vezetı: ÖKO Zrt. Konzorcium tagok: K+K Kft., TERRASZE R Kft Környezetvé delmi és Vízügyi Minisztériu m, Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kedvezmény ezett: Vízügyi és Környezetvé delmi Központi Igazgatóság Konzorciu m vezetı: ÖKO Zrt. Konzorciu m tagok:
177
K+K Kft., TERRASZE R Kft
3.1.2. Az „RSD” projekt összefoglaló ismertetése
Az RSD revitalizációja a kistérség kulcsfontosságú projektje, melynek megvalósulása gyökeresen változtatja meg a téség településeinek életét, ezért jelen anyagban nem mellızhetjük részletesebb elemezését. Összefoglalónk az ÖKO Zrt. a K+K Kft és a TERRASZER Kft. által 2009. májusában közreadott tanulmányára támaszkodik.
A projekt tárgya: − Az RSD és mellékágai részleges mederkotrása és az iszap elhelyezése − A Dél-pesti szennyvíztelep tisztított szennyvizének átvezetése a Dunába − Új többfeladatú vízleeresztı mőtárgy építése Tassnál, illetve a meglévı Tassi és Kvassay mőtárgyak egyes rekonstrukciós munkáinak elvégzése
A projekt célja: A Duna-ág teljes hosszán és mellékágain a területhasználatból eredı vízgazdálkodási problémák megoldása, a vízminıség javítása – a Víz Keretirányelvnek megfelelıen – a jó ökológiai potenciál elérése érdekében.
A projekt helyszíne: Az RSD 0-57,3 fkm közötti szakasza, az átvezetés Csepelt és Soroksárt, a mőtárgyépítés és rekonstrukció Tasst és Csepelt érinti, míg a kotrás 18 településhez tartozó területen történik, ezekbıl 8 esetében zagytér kialakításával.
Projektgazda: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) A projekt megvalósítás várható kezdete: 2009. november 1. A projekt várható befejezése: 2013.
178
Projekt költségvetése (ezer Ft):
Kotrás
17 378 152
Átvezetés
9 261 870
Zsilip
4 952 534
Monitoring rendszer RSD Projektelemek összesen
372 546 31 965 103
A projekt indokoltsága
Az RSD régiója kiemelt jelentıségő üdülıterület jelentıs természeti értékekkel, országos természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel. Mind az üdülési és rekreációs területhasználat, mind a természeti értékek védelmének egyik legfontosabb elıfeltétele a megfelelı vízminıség biztosítása. A bevezetett tisztított szennyvíz, illetve a parti sávból bejutó tisztítatlan szennyvizek okozta tápanyagterhelés hatását a feliszapolódottság miatti terhelés, valamint kis vízmélység, elégtelen áramlás, pangó vízterek kialakulása kíséri, aminek következményeként az elmúlt évek során, több esetben kritikus vízminıségi helyzet alakult ki.
Az RSD-t terhelı szennyezıanyag források közül ki kell emelni a dunai tápvizet, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep kezelt szennyvizének bevezetését, kisebb mértékben az ipari szennyvizeket, a diffúz terheléseket, a csatornázatlan üdülıterületek, szigeti üdülık talajvíz terheléseit. A VKI szerint célok megvalósításához, a terhelést okozó források megszüntetéséhez, csökkentéséhez szükséges vízminıség javító intézkedések anyagi forrásai országosan korlátozottak. Ennek figyelembe vételével került kialakításra a „Ráckevei (Soroksári) – Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminıségének javítása” címő projekt (továbbiakban „RSD Projekt”), melynek célja deklaráltan a vízminıség javítása és ezzel összefüggésben a térség gazdasági fejlıdésének vízhasználati szempontból történı megalapozása.
A projekt célja
Közvetlen célok: − A VKI (EU Vízkeret Irányelv) szerinti jó ökológiai potenciál elérése. − Területhasználatból eredı vízgazdálkodási problémák megoldása, a használatok közötti konfliktusok feloldása.
179
Közvetett célok: RSD térségének vízminıség javításával, vízgazdálkodási fejlesztésével eltartóképességének javítása, gazdasági, turisztikai fejlıdésének elısegítése.
a
terület
A tervezett intézkedések
A komplex vízvédelmi programok közé tartozó „RSD-Projekt”-en belül négy projektelem megvalósítása tervezett, melyek két projekt keretében kerülnének megvalósításra. Az intézkedések két önálló projektbe szervezését az eltérı jelleg, a különbözı projektgazda és az eltérı mőködtetési rendszer indokolja. A 2 projekt a következı:
I. Állami nagyprojekt 1. Az FCSM Zrt. dél-pesti szennyvíztisztító telepérıl származó tisztított szennyvíz átvezetése alagútfúrásos technológiával kialakított DN 1600 mm mélyvezetéső nyomóvezetéken a nagy-Dunába (a továbbiakban: Átvezetés projektelem). 2. A Duna-ágban a több évtizede lerakódott magas szervesanyag tartalmú mederüledékbıl összesen ~2 millió m3 iszap eltávolítása kotrással, a kikerülı iszap ideiglenes, majd végleges elhelyezésének, hasznosításának megoldása (a továbbiakban: Kotrás projektelem) 3. A Duna-ág biztonságos, és a megfelelı vízmennyiséget és vízminıséget garantáló üzemeltethetıségének biztosításhoz az 1956-os árvíz során elpusztult tassi vízleeresztı mőtárgy újjáépítése, valamint a meglévı két nagy-mőtárgynak, a Kvassay zsilipnek és a tassi hajózsilipnek az RSD megfelelı üzemeltetéséhez szükséges további rekonstrukciós munkáinak elvégzése (a továbbiakban: Mőtárgyépítés és rekonstrukció projektelem).
II. Önkormányzati kisprojekt A Duna-ágat közvetlenül terhelı, a parti sávban található üdülıterületeken keletkezı szennyvíz összegyőjtése, az illegális szennyvízbevezetések megszüntetése, a szennyezıanyagok parti sávból történı kivezetése (a továbbiakban: Szennyezıanyagok kivezetése a parti sávból projektelem).
Az „RSD Projekt” keretében megvalósításra javasolt változat több, mint 8.500 üdülıtelek esetében oldja meg a szennyvíz összegyőjtésének és elvezetésének problémáját.
180
A tervezett projektelemek elhelyezkedése
Forrás: ÖKO Zrt. 2009.
A tervezett programmal a fıváros 4 kerülete, Pest megye 21 és Bács-Kiskun megye 1 települése érintett. A terület jelentıs része vízbázis. A fıváros ivóvízellátásában igen jelentıs szerepet töltenek be a csepel-szigeti parti szőréső vízbázisok. A sziget 80%-án sérülékeny vízbázis van, míg a déli részén távlatban védett vízbázis található.
181
A felsı szakasz vízminıségét döntıen a Dunából érkezı víz, annak mennyiségi és minıségi viszonyai határozzák meg. A dunavíz-betáplálás mennyisége elsısorban a Duna vízállásának és az RSD-re települt vízkivételi igényeknek a függvénye. Az innen érkezı víz minısége hosszú évek óta stagnáló tendenciát mutat, lényeges javulása csak a fıvárosi szennyvizek biológiai tisztításának megoldása után jelentkezhet. Az RSD-t tápláló mellékvízfolyások közül a legjelentısebb, a Gyáli-patak - amely a kettıs-mőködtetéső Duna-Tisza-csatornával és az I. (Dömsödi) Árapasztóval ellentétben minden esetben az RSD-be szállítja a vizet – szintén a felsı szakaszon torkollik az RSD-be. A Gyáli-patak által szállított víz mennyisége nem mérhetı össze a dunai betáplálás vízmennyiségével, azonban a szállított hordalék lerakásával lokálisan jelentıs hatást gyakorol az RSD minıségére. A Dunából érkezı tápvíz az RSD-be jutva lelassul, sebessége több mint egy nagyságrenddel csökken, így a lebegtetett hordalékszállító képessége is jelentısen csökken. Emiatt a folyóág felsı néhány (5-8) km-én a lebegetett hordalék – és vele együtt a szerves anyag figyelemre méltó része – kiülepedik, ami a folyószakasz folyamatos feliszapolódásával jár. Mind a felsı szakaszon felhalmozott, tápvízzel érkezı üledék, mind pedig az alsó szakaszon leülepedett szerves anyag hosszú távú szennyezı forrásként viselkedik. A szerves anyagot tartalmazó iszap bomlása miatt az iszapból ammónium szabadul fel, amely oxidációja során csökkenti a víztest oxigéntartalmát. Az ammónium-kibocsátás erısen szezonális jelleget mutat, a május-júniusban mért adatok 2-3-szorosát is elérik a hidegebb idıszakokban mérteknek. A folyamatot az iszap kiülepedése erısíti, mert a hígító víztest víztérfogata a feltöltıdés arányában csökken. A Duna-ág felsı harmadának vízminıségét befolyásoló másik fontos tényezı a közvetlen szennyvízterhelés. Az 1990-es évek végétıl a Dél-pesti szennyvíztisztító telepen megvalósuló technológiai fejlesztések hatására az elfolyó tisztított szennyvíz szerves anyag, lebegıanyag, összes nitrogén, összes foszfor és ammónia tartalma jelentısen csökkent. A teleprıl elfolyó tisztított szennyvíz 5 év átlaga alapján számított éves mennyisége 21.279.100 m3/év. Minısége megfelel a kibocsátási határértékeknek, azonban – elsısorban a tisztított szennyvíz nagy mennyisége miatt - még mindig jelentıs tényezı a felszíni víz minısége szempontjából, összességében mintegy 3.100 t/év mennyiségő szennyezıanyagot juttat az RSD-be. A dél-pesti szennyvíztelep mellett az RSD-be közvetlenül vezet tisztított szennyvizet a szigetszentmiklósi gyártelep szennyvíztelepe. Jellemzıen az RSD északi szakaszán találunk csapadékvíz és hőtıvíz bevezetéseket. Az RSD középsı és alsó szakaszának partjain és a szigeteken sőrő beépítéső üdülıterületek épültek ki. Az üdülıterületeken általában nem épült ki közcsatorna hálózat, a keletkezı szennyvizet többnyire a mőszaki elıírásoknak nem megfelelıen épített házi tárolókban, „szikkasztókban” helyezik el. A terület adottságai – sőrő, közvetlen parti beépítés, magas, RSD vízszintjével gyakorlatilag megegyezı talajvízszint, talajvíz áramlásának iránya – valamint az évtizedek óta folytatott szakszerőtlen szennyvízelhelyezés miatt a parti vízsáv bakteriológiai szennyezettsége számos helyen alkalmatlanná teszi azt fürdızésre.
182
A célok beazonosítása
A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág funkciói: − Természetes befogadója a vízgyőjtıérıl érkezı csapadék- és belvizeknek. − A Duna-ágból kapja a vizét – a partmenti öntözések mellett – a Duna-Tisza–Csatorna és a Duna–völgyi Fıcsatorna, az I. Árapasztó és a Kiskunsági Öntözı Fıcsatorna, ezzel mintegy 25 ezer hektárnyi terület öntözését teszi lehetıvé. − Szabályozott, csaknem ingadozásmentes vízszintje, állóvíz jellege, alig hullámzó vízfelülete, a Duna vízénél magasabb hımérséklete, nagy hasznosítható parthossza (a 22 mellékággal együtt mintegy 180 km) és a Fıvároshoz való közelsége kitőnı üdülıterületté teszik. − Az idık során kialakult természeti értékei (pl. úszólápok, védett madár és halfajok) méltóak a különleges védelemre. − Része a Duna-völgy árvédelmi rendszerének. − Jelenlegi – bár nem kívánatos – funkciója a fentieken túl a tisztított szennyvizek befogadása.
Az RSD víztest VKI szerinti környezeti célkitőzéseinek meghatározása
Mivel az RSD erısen módosított víztest így esetében a jó ökológiai potenciál és a jó kémiai állapot elérése a környezeti célkitőzés. A célkitőzések elérését - a paraméterek javulását - az Intézkedési programban meghatározott vízminıség javító célú intézkedések megvalósulásával érjük el.
Az ökológiai állapotot jellemzı vízminıségi elemek elvárt állapotjavítási célkitőzései
a) A biológiai vízminıségi elemek állapotjavítási célkitőzése
Biológiai elem
Jelenlegi állapot minısítése
Kitőzött célállapot
Gyenge
Jó
Jó
Jó
Makrovegetáció
Kiváló
Kiváló
Makroszkópikus vízi gerinctelen
Gyenge
Jó
Nem minısített
Nincs kijelölt célállapot
Fitoplankton Bevonatlakó kovaalga
Hal
183
b) A fizikai-kémiai minıségi elemek állapotjavításának célkitőzései A fizikai-kémiai paraméterek esetén a jó ökológiai potenciálhoz tartozó határértékeket a jó ökológiai állapothoz tartozó határértékeknek feleltetjük meg.
Komponens
2006. évi mért adatok
Célállapot – jó ökológiai potenciálhoz tartozó fizikai-kémiai jellemzıkre
Oxigén telítettség (%)
125
120
BOI5 (mg/l)
5,8
5
NH4-N (mg/l)
0,54
0,5
NO2-N (mg/l)
0,14
0,08
NO3-N (mg/l)
3,43
3
Klorofill-a (mg/m3)
46,5
25
c) A hidromorfológiai elemek állapotjavításának célkitőzése Az RSD hidromorfológiai állapotjavításának célkitőzése a víz áramlásának a biológiai elemek állapotában elvárt javulását segítı, kis mértékő növekedése, valamint a víztest középsı szakszán a feliszapolódásból származó, várhatóan kifejlıdı holtterek, elzátonyosodások, pangó viző terek okozta helyi vízminıségromlás megakadályozása.
A jó kémiai állapot elérésével kapcsolatos célkitőzések
a) Veszélyes anyagokkal kapcsolatos célkitőzések Az RSD víztest a kijelölt monitoring helyeken (operatív monitoring és feltáró monitoring) 2015. december 22-tıl teljesítse a 2008/105/EK Irányelvben meghatározott (veszélyes és egyéb) anyagokra, anyagcsoportokra elıírt környezetminıségi határértékeket. E határértékrendszer betarthatóságát, illetve az RSD vízminıségét potenciálisan veszélyezteti a víztest felsı szakaszán leülepedett iszapban lévı egyes szennyezıanyagok (PAH, Cd, Hg) okozta környezeti kockázat, a jelenlegi egyensúly-állapot felbomlásával járó visszaoldódás-, belsı terhelés lehetısége.
b) Jelentıs pontforrásból nagymennyiségben bevezetett szennyezıanyagok A célkitőzés a jelentıs pontforrásból nagymennyiségben bevezetett szennyezıanyagok (KOI, öP, öN és öLA összesen mintegy 3.100 t/év) okozta terhelés csökkentése, illetve megszüntetése.
184
A projekt tárgyát jelentı 3 projektelem 81 % ban járul hozzá a teljes célrendszer kielégítéséhez (új többfunkciójú tassi mőtárgy 33 %-ban, a kotrás 30%-ban, az átvezetés 18%-ban).
Célcsoportok
Közvetlenül érintett célcsoportok: − A parti sávban található mintegy 227 ezer fı állandó lakosság és szezonálisan mintegy 30 ezer üdülıterületi ingatlant használó; − Üdülési-, rekreációs és vízisport célú vízhasználat kapcsán az RSD-be utazó népesség, mintegy 5 ezer fı/nyári hétvége. − Az RSD horgásztársadalma, horgászszövetségek. − Az RSD térségében az érintett települések gazdasági potenciáljának erısödése (turizmus, vendéglátás, kereskedelem, idegenforgalom) folytán általában az állandó lakosság. − Az RSD természeti területin található ökoszisztémák, élıhelyek, azaz vízi élıvilág; az RSD vízfolyáson belül található úszólápok és szigetek élıvilága; az RSD két partján található vízparti élıvilág; és az RSD partjától távolabb elhelyezkedı, de az RSD vízmennyiségétıl és vízminıségétıl függı szárazföldi élıvilág;
A megfelelı alternatívák kiválasztása
A projektgazda és a projekt menedzsment szervezete a lehetséges megvalósítási alternatívák közül kiválasztota a legmegfelelıbbet. Most csak a „nyertes” alternatívák ismertetésére szorítkozunk.
Tassi mőtárgyépítés és rekonstrukció projektelem
Az új Tassi zsilip tekintetében az alternatívákat a mőtárgy elhelyezési, telepítési lehetıségei jelentették, ahol változatok közötti választást részben természetvédelmi, részben gazdasági szempontok befolyásolták. Az értékelésre kiválasztott két változat mőszaki tartalmában egyforma, teljesítmény mutatóiban egyenértékő volt. A beépített berendezés szempontjából két mőszaki lehetıséggel számolhattak, de ezek nem jelentettek az értékelés szempontjából valós alternatívát, részben a csekély különbség, részben a döntés kiviteli tervhez való hozzárendelhetısége miatt. Az alternatívák beruházási költsége eltérı, de mőködésük azonos ráfordítást igényel.
185
Az alternatíva kivalasztásánál a természetvédelmi kifogásokat mini-mumra csökkentették. A hullámteret keresztülmetszı új töltésszakaszok helyett rövid töltésnyomvonal-korrekciót terveztek. Ez esetben meglévı nyaralóingatlanok kisajátítására nincs szükség.
Kotrás projektelem
A vízgazdálkodási és a természetvédelmi kezelıvel egyeztetésre kerültek a kotrás lehetséges helyszínei, ez alapján, valamint az ökológiai értékelést figyelembe véve megtörtént a teljes mederkotrás felületi, mélységi lehatárolása, a kotrandó iszapmennyiség meghatározása. Ezt követıen kijelölték a parti zagyterek helyszínét, megtörtént az egyeztetés a használókkal és tulajdonosokkal, és elkészültek a szükséges talajtani, talajmechanikai és geodéziai felmérések.
A vizsgált változatokat alapvetıen a kotrásra kerülı mederszakaszok elhelyezkedése, zagyterek mérete és helye, illetve a mederiszap szennyezettségi jellemzıi határozták meg.
A változatok közötti választás – az elızı projektelemhez hasonlóan – a vízminıség-javító hatás költséghatékonyságának értékelésével történt, e mellett párhuzamosan egy többszempontú értékelést is végeztek figyelembe véve a hidromorfológiai javító hatást, a védett természeti értékek revitalizációját, a környezeti kockázatok, a helyi környezetterhelés mértékét, a megvalósítás során fellépı természetvédelmi problémákat és az idıtartam szerinti megfelelıséget.
A fentiek alapján a komplex, több szempontból is kedvezı, a vízminıség-javítási szempontból leghatékonyabb eredményt adó, változat került kiválasztásra, amelynél a legnagyobb szerves és növényi tápanyagot tartalmazó mederszakaszok változatos részleges kotrása történik meg a Duna-ág fenék- és mederviszonyaihoz alkalmazkodva. A kikotort iszapot a projekt keretében létesülı ideiglenes zagykazettákban helyezik el. Az iszap végleges elhelyezését követıen a zagykazetták rekultivációja is megtörténik.
A változat elemei:
Szőkített részleges, hatékonyságfüggı mederkotrás 24 km-es fıág szakaszon A választott változat esetében a mederkotrás •
a fıágban a 19+373 fkm - 39+928 fkm szelvények közötti szakaszon a lehetséges terület 30-50 %-án,
•
a 48+024 fkm - 51+239 fkm szelvények közötti szakaszokon a lehetséges terület 80 %-án,
186
•
a mellékágakban a lehetséges felületen, a lehetséges vastagságú réteg eltávolításával történik,
Az átvezetés projektelem
Az RSD vízminıségére a tápanyagterhelés szempontjából a Dél-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek bevezetése döntı hatással van. Amennyiben az átvezetés nem valósul meg, úgy – akár a többi beavatkozás megvalósulása ellenére – sem várható jelentıs vízminıség változás. Az átvezetés útján elıidézhetı javulás mértéke, valamint a beavatkozás költséghatékonysága, a többi projektelemhez képest is kiemelkedı.
Mivel a változatok által elért cél, vagyis az átvezetett szennyvíz mennyisége mindhárom alternatíva esetében azonosnak bizonyult, a legköltséghatékonyabb megoldást az „A” változat jelenti.
Az „A” változat tartalma Az alagútfúrásos technológiával 1 db DN 1600 mm csı építése. Tervezett maximális vízszállító kapacitás: 4,17 m3/s, ami azt jelenti, hogy a szárazidei tisztított szennyvíz több mint hatszoros hígítását (4,17 m3/s) képes elszállítani. A változat lehetıségét a jelenleg már elterjedtnek mondható alagútfúrásos, ún. „microtunelling” eljárás teremtette meg. A nyomvonalvezetésnek biztosítani kell az indító és fogadó aknák "közterületen maradás" elvét. Az egy tagban „fúrható” szakasz megközelítıen 2-300 m (de szélsı estben ez akár 600 m is lehet), ezért az 5130 m-es nyomvonal max. 17 szakaszban építhetı, a töréspontokon állandósított vasbeton aknák, egyébként ideiglenes (szádfallal körülhatárolt) aknák létesítésével.
Monitoringrendszer
Az RSD projektelemeinek utólagos értékelésére operatív monitorozó programot alakítottak ki, melynek célja a víztest állapotára vonatkozó elızetes kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására tett intézkedések hatásainak nyomon követése, illetve a védett területen lévı felszíni víztest állapotának ellenırzése.
Az RSD vízgyőjtıjén található vizek sajátosságai alapján a monitoring rendszert több alrendszer kialakításával javasoljuk felépíteni, amelyek a következık: •
Az RSD-t vizsgáló operatív alrendszer (biológiai elemek, biológiai elemeket támogató fizikai-kémiai elemek, hidro-morfológiai elemek, kémai elemek, védett területek, strandok és mederüledék megfigyelése);
•
Az RSD mellékvízfolyásait vizsgáló alrendszer;
187
•
Automatikus vízminıség-mérı állomás;
•
A vízgyőjtı pontszerő szennyezıforrásait vizsgáló alrendszer;
•
Mőtárgy-monitoring alrendszer.
3.2. Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás Az intézkedés indokoltsága: A gyorsan levonuló tetemes mennyiségő csapadék – megfelelı elvezetés hiányában – jelentıs anyagi károkat okoz mind személyes, mind települési vagyon vonatkozásában. A kármentesítési, kárelhárítási feladatokon túl a települési környezetbiztonság növelése érdekében az önkormányzati vízgazdálkodási feladatokon belül nagyobb hangsúlyt kell kapnia a települési vízrendezési feladatoknak és ezen belül a megelızést szolgáló fejlesztéseknek, illetve rekonstrukciós munkáknak. A területhasználat változása, a beépített, inaktív felületek jelentıs növekedése a lefolyási viszonyokat alapvetıen megváltoztatja. Ezekrıl a felületekrıl a lehulló csapadék teljes mennyisége lefolyik, ami fokozott terhelést jelent a – hiányosan kialakított – felszíni vízelvezetı rendszereknek. A vízelvezetı rendszer egyes elemeinek elszigetelt fejlesztése pedig az alsó, kapcsolódó szakaszokon okozhat kapacitáshiányt.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a jelenlegi csapadékvíz elvezetı rendszerek vízgyőjtı szinten kezelt, összehangolt továbbfejlesztését tartalmazza. A vízelvezetı árok- és csatornarendszer fejlesztésére.
Az intézkedés célja, várható hatása: •
Környezetbiztonság növelése.
•
A csapadékvíz- és belvízkárok megelızése, mérséklése.
Az intézkedés megvalósításának eredményeképpen a települések vízkár általi veszélyeztetettsége csökken, a vagyonbiztonság növekszik, a lakókörnyezet rendezettebbé, kulturáltabbá válik.
Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek •
Csapadékvíz-elvezetı rendszerek fejlesztése
•
Szennyvíztisztítási, csatornázási szolgáltatás fejlesztése
188
3.2.1. Tevékenység: Csapadékvíz-elvezetı rendszerek fejlesztése A tevékenység célja: A tevékenység célja a települési csapadékvíz-elvezetı rendszerek hatékony és biztonságos mőködésének megvalósítása, a tervezési, kiépítettségi és mőködési hiányosságok megszüntetése. A lefolyó felszíni vizeket befogadó vízfolyás vízgyőjtıjéhez tartozó településeken a biztonságos felszíni vízelvezetés összehangolt tervezéssel lehetséges, mellyel biztosítható, hogy a befogadó alsó szakaszán is megfelelı kapacitás álljon rendelkezésre. Az egyes településeket, településrészeket vagy egy-egy utcát érintı, elszigetelt beavatkozás máshol okoz(hat) további problémát. A kistérség településein a csapadékvíz-elvezetı hálózat kialakítása több helyen hiányos, esetenként nem követi a területhasználat váltást, vagy a már meglévı rendszer / annak egyes részei a keletkezı többletterhelést nem képesek kezelni. A rendszer egyes elemei a fenntartási munkálatok hiányában nem vagy egyre kevésbé képesek ellátni feladatukat. A tervezésen és bıvítésen túl a fejlesztés részét kell képezze a meglévı hálózatokon szükséges rekonstrukciós munkák ütemezett megvalósítása is.
Fejlesztési javaslatok: A térség csapadékvíz-elvezetésének vízgyőjtı alapú tervezése és megvalósítása, figyelembe véve a befogadók vízszállító kapacitását, a vízfolyásokra vonatkozó elıírásokat, a meglévı területhasználatot és a tervezett területhasználat változásokból becsülhetı, a rendszer kapacitásával szemben várhatóan megnövekvı igény. Az extrém csapadékmennyiségek indokolják, hogy a rendszerbe – szükség esetén elárasztható – záportározók is kijelölésre kerüljenek. A program által a térségben érintett települések: Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony. Szigetszentmárton tervezett, csaknem 25 millió forint beruházásigényő programja a település fokozottan belvízveszélynek kitett településrészein valósulna meg, a földfelszín alatti esıvízelvezetı csatornák, szikkasztóárkok illetve vízgyőjtı helyek építésének kialakításával. Ehhez kapcsoltan a meglévı rendszerek felújítása, mőködıképessé alakítása is megtörténne. A program elemei: ▪ Földfelszín alatti esıvíz-elvezetı csatornarendszer építése, felújítása. ▪ Szikkasztóárkok építése, felújítása ▪ Vízgyőjtı tározók kialakítása, felújítása ▪ A meglévı rendszer felújítása. ▪ Új felszín alatti csatornarendszer építése felújítása. Taksony esetében a belvízrendezési munkáknak (csatornázás, árok nyitás, burkolás, átereszek képzése) a becsült költsége 600 millió forintot tesz ki. Szigetbecse esetében a vízrendezés több mint 6 millió forintot igényelne.
189
Ráckevén, mivel a terület lefolyástalan, gátakkal határolt mélyfekvéső, ezért egyre nagyobb gondot okoz a felszíni vizek megjelenése, intenzívebb esızéskor, hóolvadáskor a városban jelentıs belvízveszély jelentkezik. A felszíni vízelvezetés a város túlnyomó részében megoldott. A problémát fokozza, hogy egyre nagyobb a burkolt felületek aránya. Az övárokból kerül átemeléssel a csapadékvíz a befogadó Duna-ágba. A következı ütemben a város teljes utcahálózatának el kell készíteni az adottságoktól függıen zárt, vagy nyílt árkos vízelvezetést illetve a szikkasztó árkok kiépítését. Fıbb paraméterek: ▪ Övárkok felújítása: 18 km ▪ Csapadékvíz átemelı: 16 db ▪ Zárt csapadékvíz elevezetı hálózat felújítása: 3 km ▪ Új zárt hálózat építése: 5 km ▪ Nyílt árkos vízelvezetés: 61 km ▪ Szikkasztó árok rendszer: 35 km Ehhez társulnak a mőtárgyak átépítése a szükséges új mőtárgyak, kapubejárók kiépítése. A program költségét 900 millió forintra becsülik.
Feladat az érintett befogadók vízgyőjtıjére vonatkozó vízrendezési és vízkárelhárítási tanulmánytervek kidolgozása is. A térségi tervek kidolgozása teljes vízgyőjtıre kell történjen, amely kistérség határain átnyúló együttmőködést követel meg. A tervezés során különös gondot kell fordítani a rendszer fenntartásának kidolgozására, a mőködıképesség biztosítására, a feladat- és hatáskörök pontos meghatározására. A szükséges mőszaki tervek kidolgozását és engedélyek beszerzését követıen lehet megkezdeni az ütemezett megvalósítást.
A tevékenység eredménye: Extrém csapadék, illetve hóolvadás után kialakult nagymennyiségő víz biztonságos és hatékony elvezetése a települések bel-, és külterületérıl.
190
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi érvényesség
Közremőkö dık
Lehetsé Elıkészített ség / ges források feltételek
Komplex csapadék víz elvezetési program
Vízkárelhár ítás hatékonysá ga
Kistérség
CSÖSZ T.Ö.T, települési önkormányzat ok
KEOP 2.5.0/A, KMOP 3.3.1/B
Csapadék víz elvezetı rendszer kiépítése Csapadék víz elvezetés kiépítése
Hatékony és biztonságos csapadékvíz elvezetés Hatékony és biztonságos csapadékvíz elvezetés Hatékony csapadékvíz elvezetés
Felmérés és akcióterv készítése a kistérség minden településére vízkárelvez etés tekintetében 100%-os csapadékvíz elvezetı rendszer kiépítése Csapadékví z elvezetı rendszer kiépítése a településen
Dömsöd település
Dömsöd önkormányzat a
KEOP 2.5.0/A, KMOP 3.3.1/B
Kiskunlacház a település
Kiskunlacház a önkormányzat a
KEOP 2.5.0/A, KMOP 3.3.1/B
Ráckeve település
Ráckeve önkormányzat a
Csapadékví z tárózása
Szigethalom település
Szigethalom önkormányzat a
KEOP 2.5.0/A, KMOP 3.3.1/B KEOP 2.5.0/A, KMOP 3.3.1/B
Csapadékví z elvezetı rendszer 100%-os kiépítése Csapadékví z elvezetı rendszer 100%-os kiépítése Csapadék vízelvezetı árkok, fedett csatornák építése
Szigetszentmi klós település
Szigetszentmi klós önkormányzat a
KEOP 2.5.0/A, KMOP 3.3.1/B
Taksony település
Taksony önkormányzat a
KMOP 3.3.1/B2008
Tököl település
Tököl önkormányzat a
KEOP 2.5.0/A, KMOP 3.3.1/B
Gerincár ok felújítása Csapadék víz szikkasztó építése Csapadék víz elvezetı rendszer kiépítése Belterületi csapadék vízelvezetés Csapadék víz elvezetés kiépítése
Hatékony és biztonságos csapadékvíz elvezetés Hatékony és biztonságos csapadékvíz elvezetés Hatékony és biztonságos csapadékvíz elvezetés Hatékony és biztonságos csapadékvíz elvezetés
191
3.2.2. tevékenység – Szennyvíztisztítási, csatornázási szolgáltatás fejlesztése Tevékenység célja: A felszíni és a felszín alatti vizek, illetve a talaj védelme.
Fejlesztési javaslatok: A kistérségben jellemzıen a külterületi részeken és az üdülı övezetekben hiányos a csatornahálózat, valamint a kistérség nem minden településén megfelelı a szennyvizek tisztítása. A kistérség természeti adottságai közül legfontosabb elem a vízkészlet minıségének biztosítása érdekében szükséges kiépíteni minden szennyvíz agglomerációban a biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítás mellett a III. fokozatú tisztítást, azaz a tápanyag- eltávolítást (nitrogén és foszfor), valamint növelni a csatornahálózatba bekapcsolt lakások és üdülıterületek számát. Jelenleg III. fokozatú tisztítás a kistérség 8 településén valósul meg.
Tevékenység eredménye: A tevékenység eredményeként növekszik a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya, a külterületi és belterületi hétvégi házas településrészek csatornahálózattal való ellátottsága megoldódik.
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Csatornahá lózat fejlesztése
Felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj védelme Felszíni é s a felszín alatti vizek, valamnint a talaj védelme
III. fokozatú szennyvíztis ztító berendezése k kiépítése
Tartalom
Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte források érvényessé ödık ttség g / feltételek Érintett önkormányz atok
KEOP 1.2.0
Érintett Tököl (Szigetújfal önkormányz u, atok Szigethalom , Szigetcsép, Halásztelek) ,Szigetszent miklós, Dunavarsán y (Majosháza, Taksony, Délegyháza, Szigetszent márton)
KEOP 1.2.0
192
3.3. Intézkedés: Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése Intézkedés indokoltsága: A kistérségben a vezetékes ivóvíz szolgáltatás megoldott, a hálózatok üzemeltetése, ütemezett rekonstrukciója és szükség szerinti fejlesztése is biztosított. Azonban a megyében elsısorban a ráckevei kistérséget érinti az ivóvíz szennyezettség problémája. A kistérség 11 településén (Taksony, Dunavarsány, Délegyháza, Majosháza, Áporka, Kiskunlacháza, Dömsöd, Apaj, Lórév, Szigetújfalu, Szigetszentmárton) a magas arzéntartalom okoz problémát, Dömsöd ivóvíztartalmának ammónium tartalma is magasabb a megengedett határértéknél. A megfelelı minıségő és mennyiségő, biztonságos ivóvízellátás a települések önkormányzatainak kötelezıen ellátandó alapfeladata. A 201/2001. (V. 25.) Kormányrendelet 2009. december 25-ig teljesítendı feladatok közé sorolta a fenti települések vízminıség javításának megoldását.
Az intézkedés tartalma: Mőszaki fejlesztéssel az arzén tartalom csökkentése.
Az intézkedés célja várható hatása: A fejlesztés megvalósulásával az érintett településeken javul az ivóvíz minısége, csökken az egészségkárosító arzén és ammónium tartalom.
Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: • Arzénmentesítési program
3.3.1. Tevékenység: Arzénmentesítési program A tevékenység célja: A magas arzéntartalom csökkentése.
Fejlesztési javaslatok: Az arzén tartalom egészségügyi határérték alá csökkentésének érdekében szükséges az arzénszőrık kiépítése a kistérség vízmőtelepein.
A tevékenység eredménye: A kistérség 11 településén az engedélyezett határértékét (10 mikrogramm/liter) alá csökken az arzén tartalom, így csökken az ivóvíz okozta rákos megbetegedések kockázata.
193
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi Közremők Lehetséges Elıkészíte érvényessé ödık ttség források g / feltételek
Ivóvízminıs ég javítása arzénmente sítéssel a Ráckevei kistérségbe n
Az ivóvíz arzén koncentráci ójának 10 mikrogram m/liter alá csökkentése
Az ivóvízbázis okból kitermelt víz tisztítása technológiai fejlesztéssel
Taksony, Dunavarsán y, Délegyháza, Majosháza, Áproka, Kiskunlachá za, Dömsöd, Apaj, Lórév, Szigetújfalu , Szigetszent márton
Települési Önkormány zatok
Ivóvízminıs ég javítása (KEOP– 2009–1.3.0)
3.4. Intézkedés: Települési környezetminıség javítása Az intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérség települései számára a kedvezı elhelyezkedésen túl a vonzó lakókörnyezet biztosítja a térségben betöltött pozícióját. A települési terek, parkok esztétikai, védelmi funkciókon és a növényzet által mikrokörnyezetre gyakorolt kedvezı hatásokon túl a közösségi élet színterei, jelentıs szerepet játszanak a közösségszervezésben, társadalmi kapcsolatok alakításában. Elısegítik az újonnan beköltözık beilleszkedését, mérséklik az új településrészek elszigetelıdését, amely a települések mőködıképességének megırzése érdekében fontos feladat. Mindemellett – megfelelı kialakítással – a szabad terek szerepet játszanak az aktív, egészséges életmód kialakításában, fenntartásában. A zöldfelületek térségi rendszerré való összekapcsolása – egymáshoz közel fekvı vagy összenıtt települések esetében – elsısorban nem turisztikai célú, hanem a helyi lakosság rekreációs igényeit kiszolgáló, a lehetıségeket kiterjesztı fejlesztés. A projektek megvalósítását követıen a magas színvonalú környezetállapot megırzése folyamatos fenntartást, karbantartást igényel, amely a hosszú távú használhatóságot és a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodást biztosítja.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés lakossági igényeket kiszolgáló mikrotérségi zöldfelületfejlesztési javaslatokat és a színvonalas lakókörnyezet megırzését szolgáló fejlesztéseket tartalmaz. A települések központi területei (funkcionális központjai) meghatározzák a településrıl alkotott képet. A helyi lakosság életminıségét és a település élhetıségét is nagyban befolyásolja. Az intézkedés tartalmaként szerepel a települési
194
hatáskörbe tartozó, de a térségi imázst nagyban meghatározó – ezért térségi érdekkörbe esı – településközpont fejlesztés.
Az intézkedés célja, várható hatása: •
A települési terek térségi szinten összehangolt funkcionális fejlesztése
•
A magas színvonalú települési környezet fenntartása
Az intézkedés megvalósulásával nı az érintett települési szabad terek funkciógazdagsága, megnı a társadalmi életet szervezı szerepük és nagyobb mértékben képesek a lakossági rekreációs igények kiszolgálására. A térségi szinten szervezett fenntartás pedig a színvonal megırzését, fejlesztését, a rendszer mőködıképességét biztosítja.
Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: •
Összehangolt térségi zöldfelület-fejlesztés
•
Térségi szinten szervezett közterület fenntartási szolgáltatás
•
Településközpontok komplex fizikai és funkcionális fejlesztése
3.4.1. Tevékenység: Összehangolt térségi zöldfelület-fejlesztés A tevékenység indokoltsága: A tevékenység célja a lakókörnyezet minıségének fejlesztése és a helyi rekreációs igények magasabb szintő kiszolgálása. A települési szabad terek nagyon fontos szerepet töltenek be a település életének szervezésében részben a spontán találkozások, részben rendezvények, részben az általuk kínált kikapcsolódási-rekreációs lehetıségek révén. Az egészséges életmód terjedésével és a szabadidı mennyiségének növekedésével nı a rekreációs tevékenységekre szánt idı és egyre bıvül a tevékenységek köre. Szakszerő kialakítással, célirányos fejlesztéssel a szabad terek mindenki számára szabadon hozzáférhetı módon teremtik meg a kikapcsolódás, sportolás lehetıségét anélkül, hogy az egyes funkciók zavarnák egymást. A kis településeken forrás- és az alkalmas hely hiánya miatt gyakran nincs lehetıség a felmerülı igények kielégítésére, azonban az egymáshoz közel fekvı települések esetében lehetıség nyílik az egymást zavaró funkciók térbeli elkülönítésére anélkül, hogy azok elérhetetlen távolságra vagy nehezen/nem biztonságosan megközelíthetı helyen lennének.
Fejlesztési javaslatok: A tevékenység keretében javasolt a területi szomszédságot kihasználva közös, hálózat jellegő zöldfelület-fejlesztési programok kidolgozásának kezdeményezése, a meglévı zöldfelületi elemek integrálása és tematikus parkok, utak (pl. kerékpárutak, vízfolyás mentén futó- és sétautak) kialakítása.
195
Ennek során kiemelten fontos szempont az egymást zavaró funkciók (pl. pihenıpark – gördeszkás ügyességi pálya) térbeli elkülönítése, a gyalogos-kerékpáros közlekedési kapcsolat megteremtése és a biztonságos használat. A programban az érintett települések területhasznosítási elképzeléseit és a lakossági igényeket összehangolva meg kell határozni az egyes területek funkcióját, ki kell alakítani a hálózattá szervezés feltételeit, ki kell jelölni az összekötı elemeket és ki kell dolgozni az ütemezett fejlesztési tervet. Különösen hangsúlyos szerepet kell kapjon a fenntarthatóság és – különösen a kevésbé biztonságos, nem településközponti elemek esetében – a biztonságos használat (téralakítás, közvilágítás, kamerás biztonsági rendszer, rendırségi-egészségügyi vészhívó rendszer kialakítása).
A tevékenység eredménye: Átgondolt és összehangolt zöldfelületi fejlesztés által összefüggı zöldterületi rendszer kialakulása.
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Kistérségi zöldfelület fejlesztési program kidolgozá sa Belterület i zöldfelület fejlesztése
Hálózatjelle gő zöldfelület fejlesztési program kidolgozása Zöldfelület növelése
Tartalo m
Területi érvényess ég
Közremőköd ık
Kistérség
Települési önkormányzato k, CSÖSZ T.Ö.T
Dunavarsán y
Dunavarsány önkormányzata
Lehetség es források
Elıkészítetts ég / feltételek
3.4.2. Tevékenység: Térségi szinten szervezett közterület fenntartási szolgáltatás A tevékenység indokoltsága: A közterületek minıségének javítása, a fejlesztések eredményeinek hosszú távú fenntartása. Az infrastrukturális és közterület fejlesztések gyakran a mőködés során, a fenntartási nehézségek miatt fulladnak kudarcba. A térségi szinten szervezett közterület fenntartás a zöldfelületek színvonalának megırzésén túl biztosíthatja infrastruktúra hálózatok mőködıképességének megırzését és a környezetminıség javulását. A fenntartásba a települési tereken, parkokon túl bevonhatók a térségi csapadékvízelvezetı rendszer bel- és külterületi elemei, az összehangolt és ütemezett munkálatok során keletkezı
196
zöldhulladék szervezett formában szállítható a kialakításra kerülı komposztáló telepekre. Hatékonyabbá válik az illegális hulladéklerakók felszámolása. Összehangolható az allergén pollent termelı növények számára élıhelyet biztosító elhanyagolt területek karbantartása.
Fejlesztés tartalma: A kistérség településein a közterület-fenntartással kapcsolatos igények felmérése. Az együttmőködés kereteinek és a feladatellátási terv kidolgozása. Kistérségi alapon szervezett, ütemezett közterület fenntartás a kistérség településein a munkaügyi központ bevonásával és szakmai koordinációval.
A tevékenység eredménye: A tevékenység megvalósulása esetén gazdaságosabban és hatékonyabban gondozott zöldfelületek alakulhatnak ki a kistérségben.
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi érvényess ég
Közremőkö dık
Közterületfenntartáss al kapcsolatos , igények felmérése, és feladatellát ási terv kidolgozása Kistérség alapon szervezett közterület fenntartása
Komplex kistérségi közterület fenntartási program kidolgozá sa
Együttmőköd ési terv kidolgozása igényeknek megfelelıen
Kistérség
CSÖSZ T.Ö.T., települési önkormányzat ok
Közterület ek fenntartás a
Kistérségi alapon szervezett közterület fenntartás együttmőköd ve a munkaügyi központokkal
Kistérség
CSÖSZ T.Ö.T., települési önkormányzat ok
Lehetség Elıkészített es ség / források feltételek
197
3.4.3. Tevékenység: Településközpontok komplex fizikai és funkcionális fejlesztése A tevékenység indokoltsága: A kistérségrıl alkotott vizuális kép gyakorlatilag annak településeirıl alkotott összbenyomást jelenti. Ez egyaránt vonatkozik a települések természeti és épített (települési) környezetére. A kistérséget alkotó települések településképét a központ meghatározóan uralja, itt koncentrálódnak a fıbb intézményi funkciók a legtöbb esetben a település vonzerık is. Amennyiben a kistérség erısíteni kívánja lakosságvonzó (megtartó) képességét és fejleszteni kívánja a belsı kohézióját figyelmet kell fordítania települései külsı megjelenésének elvi és gyakorlati támogatására. A tevékenység célja, hogy a kistérség jellegét meghatározó települések központi területei rendezett, intézményi (közösségi) funkciójukban megırösített, megfelelı adottságok esetén turisztikai vonzerıt jelentı, kellemes településrészekké váljanak.
Fejlesztési javaslatok: A fejlesztési javaslatok minden településre vonalozóan azon településrészek megújítását jelenti, ahol komplex közterületi, közlekedési, közösségi épületinfrastruktúrát érintı fejlesztések hajthatók végre egy projekt keretében. A fejlesztések több kistérségi célt is szolgálnak egy idıben. A kulturált települési környezet hozzásegít a népességmegtartó és vonzó képesség erısítéséhez.
A településközpont fejlesztés keretében olyan közösségi funkciók erısödnek meg, amelyek egyrészt a település élhetıségét javítják, másrészt hozzájárulnak a közösségi tevékenységeken (pl. kulturális programhelyszínek) alapuló térségi kohézió erısítéséhez. A komplex megújítás érinthet olyan konkrét, turisztikai érdeklıdésre is számot tartó épület (együtteseket), amelyek fejlesztése értékmegırzést, funkcióbıvítést és a vizuális környezet minıségének javítását egy idıben teljesíti. A finanszírozás lehetséges forrásai: A KMOP a 2007-2008-as akciótervi idıszakában forrást biztosít bizonyos számú településközpont megújításra. A kisléptékő településközpontok fejlesztésében két város Tököl és Taksony sikeresen pályázott. A 2009-2010-es akciótervi idıszakban is várható hasonló tartalmú pályázati komponens, ami lehetıséget jelent az ilyen irányú fejlesztések finanszírozásnak megkönnyítésére. A kistérségbıl az elıkészítı dokumentumokat a legtöbb település elkészítette. Így megfelelı alapon nyugszanak pályázati elképzeléseik. Integrált Városfejlesztési Stratégiával és pályázati anyaggal rendelkezik: Dunaharaszti, Ráckeve, Szigethalom, Szigetszentmiklós
A tevékenység eredménye: Az intézkedés tevékenységének megvalósulása esetén rendezett, vonzó településközpontok létrejötte várható, amely pozitív hatással lehet a turizmusra is, amellett, hogy az itt lakók számára kellemesebb településrészé válik az érintett terület.
198
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi érvényes ség
Közremők ödık
Lehetsége Elıkészítet tség / s források feltételek
Településkö zpont fejlesztése
Önkormányz ati szolgáltatáso k egy helyre való csoportosítás a Településkö zpont fejlesztése
4 emeletes városháza építése
Halásztele k település
Halásztelek önkormányz ata, vállalkozók
Önkormán yzati és PPP
Településkö zpont áthelyezése a jelenlegi mővelıdési központ területére
Kiskunlac háza település
Kiskunlachá za önkormányz ata
KMOP
Majosháza település
Majosháza önkormányz at Makád önkormányz ata
KMOP
Takosny Önkormányz ata
KMOP
Új településköz pont kialakítása
Járda építés, virágos falu kialakítása Új településköz pont kialakítása
Településkö zpont fejlesztése Településkö zpont fejlesztése
Új településköz pont kialakítása
Településkö zpont fejlesztése
Önkormányz ati telkeken új településköz pont kialakítása
Makád település
Taksony település
KMOP
4. prioritás - Intézményi közszolgáltatások térségi szintő fejlesztése
4.1. Intézkedés: Az egészségügyi és szociális szolgáltatások térségi elérhetıségének javítása Az intézkedés alapdokumentuma: Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás Szociális szolgáltatástervezési koncepciója
Az intézkedés indokoltsága: A szociális ellátórendszer kialakításánál figyelemmel kell lennünk a kistérség demográfiai folyamataira az öregedı társadalomra, a bevándorlók és a fogyatékkal élık növekvı számarányára. A szolgáltatások iránti igények a közeljövıben minden bizonnyal nıni fognak a kistérségben.
199
Az idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek speciális igényeinek megjelenése indokolja az alapellátások professzionalizálódását. Szükségessé válnak a továbbképzések elengedhetetlen lesz a speciális szaktudás megszerzése. Jelentıs problémaként fog fellépni a munkanélküliség, kisebbségi lét okozta szegregáció, e folyamat fékezése országos feladat, de az akut problémákat helyi szinten lehet megoldási metódusokat kidolgozni, megfelelı erıforrások hozzárendelésével, így a közösségi kohézió elve valósul meg. Az ellátórendszer mőködtetése, egyre inkább a társulási formák kialakulását preferálja, melyben a kisebb települések számára is lehetıvé válik egy széleskörő ellátórendszer biztosítása. A települési normatív támogatások kiegészítéseként igénybe vehetı kistérségi kiegészítı normatívák jelentısen segíthetik az intézmények gazdálkodását. A Ráckevei kistérség szociális ellátórendszerének társuláson belüli megszervezése érdekében már az eddigiekben is számos lépés történt. A szolgáltatásszervezési koncepció a társulásokban mőködtetett szolgáltatások megszervezésére konkrét használható javaslatokat tesz az egyes feladatokat külön-külön is bontva. Legfıbb alapelv, a lehetı legjobb ellátás érdekében, hogy nagyjából egyenlı területő mikrotérségi társulások kerüljenek kialakításra. A térség települései számára költségessé váló egészségügyi alapellátás miatt, valamint a kiegyensúlyozott magas színvonalú járóbeteg ellátás érdekében szükséges a költséghatékony és fenntartható egészségügyi ellátórendszer kiépítése. A kistérség jelenleg nem rendelkezik Egészségfejlesztési Tervvel mely az egészségügyi ellátás fejlesztésének alapjául szolgálhatna, egy jól megalapozott dokumentum tud rávilágítania a rendszer település és még inkább hálózati szintő hiányosságaira.
Az intézkedés tartalma: Az elvárások és meglévı szolgáltatások közötti, települési szinten jelentkezı különbségek orvoslására számos, térségi alapon szervezıdı együttmőködés született az eddigiekben. 2008-ban települési szinten megtörtént a szociális ellátórendszer felmérése, a hiányosságok feltárása és ezzel a hiányosságok pótlására való felkészülés. Erre alapozva megindulhat a szolgáltatások térségközpontú átszervezése. Javasolt egy Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer kialakítása. Emellett elengedhetetlen elem a lakossági kapcsolattartás, amely a prevenciós programok egyik fı elıfeltétele. Ennek elsıdleges tartalmi eleme egy lehetı legrészletesebb állapotfelmérés a kistérség lakosságának egészségügyi ellátást befolyásoló jellemzıirıl. Szükséges az egészségügyi állapotot befolyásoló ellátási rendszer elemeinek, kapcsolatrendszerének és kihasználtságának elemzése. Az adatok ismeretében az intézkedés részeként elvégezhetı egy programmélységő egészségterv elkészítése, amely konkrét beavatkozási területek és projektek megnevezésére is alkalmas. Az átszervezés hátterében – a törvénymódosítások figyelembevételével készült – Csepelsziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás Szociális szolgáltatástervezési koncepciója áll.
200
Az intézkedés célja, hatása: •
Az egészségügyi és szociális szolgáltatások térben a lehetı legközelebb álljanak rendelkezésre az azokat igénybe vevı lakosokhoz
•
Szükségletekre alapozódó ellátórendszer alakuljon ki, és területileg kiegyenlített legyen a szolgáltatások lefedettsége
•
A települések szociális ellátásra vonatkozó ellátási kötelezettségeinek térségi szintő megszervezése
Az intézkedés várható hatásként javul a kistérség házi és szakorvosi ellátása. A szociális feladatok integrált térségi szervezésével nem alakulnak ki indokolatlan, kihasználatlan kapacitások és az ellátást érintı hiányosságok is minimalizálódnak.
Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: •
Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése és fejlesztése
•
Járóbeteg szakrendelık fejlesztése
•
A szociális ellátórendszer térségi szintő szervezettségének elmélyítése, a szolgáltatás színvonalának javítása
4.1.1. Tevékenység: Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer (IKER) kiépítése és fejlesztése A tevékenység célja: A közszolgálatok szervezését illetıen egyre inkább igazolódik az az irányelv, hogy a bizonyos feladatok ellátása hatékonyabban szervezhetı kistérségi, mint települési szinten. Nem költséghatékony a kistérség minden egyes településen és ellátóhelyen megszervezni/ellátni a lakosok egészségi állapotának megismerését, azok rendszerben kezelését. Az eszközök beszerzését is célszerőbb a fajlagos ráfordítások mérséklésének érdekében a bekapcsolt szereplık számának növekedésével csökkenteni.
A fejlesztés tartalma: Az térségi egészségügyi ellátás javításának érdekében javasolt egy Integrált Kistérségi Egészségi Rendszer kialakítása, amelynek alapja az összehangolt ellátásszervezés. Ez magában foglal egy integrált kistérségi adatbázist, integrált kistérségi információs rendszert, ennek alapját képezı infokommunikációs rendszert, valamint képzési rendszert. Az integrált rendszerben történı gondolkodás fıképp a meglévı kapacitásokra alapoz és csak indokolt esetben eredményez újabb beruházásokat. A feladatok, erıforrások racionalizált használata a kiadások csökkentéséhez vezet. Az integrált rendszer a szereplık feladatainak magas szintő összehangolását takarja, és olyan hosszabb távon beérı fejlesztéseket jelent, mint egy integrált kistérségi adatbázis kiépítése (ez a lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatokat tartalmazza), folyamatos értékelı monitorizáló tevékenység az ellátóknál (integrált kistérségi információs rendszer), térségi infokommunkációs hálózat kiépítése és végül a
201
rendszer mőködtetéséhez elengedhetetlen, infrastrukturális háttér kiépítése.
az
információ
áramlását
lehetıvé
tevı
Az integrált rendszer fontos ismérve, hogy a lakosság körében minél szélesebb körő elfogadást nyerjen, hiszen ha nem értik azt, „kimenekülnek a rendszerbıl”. Az integrált rendszer hatékonyabban képes megszervezni és lebonyolítani térségi szinten a prevenciós programokat. A tevékenységen belül szakmailag indokolt az ún. csoportprakszisok létrehozása, amely az egyes szakterületeken érintett alap- és szakellátásában résztvevık, pl. orvosok, ápolók, gyógytornászok, védınık, stb. tartós együttmőködését jelenti. Indokolt továbbá a családi orvosi rendelık eszközparkjának továbbfejlesztése, elsısorban kézi diagnosztikai és informatikai eszközökkel. Az idıskorúak aránya növekedni fog a térségben, emiatt a krónikus betegek ellátásának bıvítése indokolttá válik. Ez elsısorban a fekvıbeteg ápolási ellátás fejlesztését jelenti, tehát ápolási otthonok, ápolási intézetek létrehozását és mőködtetését indokolja középtávon.
A tevékenység eredménye: A tevékenység várható eredményeként javul az ellátás színvonala, továbbá lehetıvé válik a költséghatékony egészségügy szolgáltatás nyújtása, és a gyors és hatékony beavatkozás, ezáltal a gyógyulási esélyek megsokszorozódása.
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi érvényes ség
Közremőkö dık
Lehetsé Elıkészített ges ség / források feltételek
Integrált Kistérségi Egészségü gyi Rendszer kiépítése
Hatékony abb egészségü gyi ellátás
Integrált kistérségi adatbázis kiépítése, Folyamatos monitorizáló tevékenység, Kistérségi infokommuniká ciós hálózat kiépítése,
Kistérség
Önkormányza tok, CSÖSZ T.Ö.T, egészségügyi szolgáltatók
KMOP 4.3.2., KMOP 4.3.3./B_ 2
202
4.1.2. Tevékenység: Járóbeteg szakrendelık fejlesztése A tevékenység célja: A minıségi körülmények között történı, hatékonyabb szakellátás biztosítása a kistérség lakói számára, az épített infrastruktúra fejlesztésével.
A fejlesztés tartalma: Az egészségügyi ellátás szervezeti, mőködési feltételei jelentıs mértékben az infrastrukturális háttérhez kötöttek. A kistérség települései a robbanásszerően megnövekedett lakosságszám mellett többnyire a megörökölt régi, elhanyagolt épületinfrastruktúráját használják jelenleg is. Mindeközben nem csupán az alapellátás biztosításához szükséges épületrekonstrukcióra ill. pótlásra, alkalmankénti szakellátásnak is helyet adó célkomplexumokra van szükség. A párhuzamos kapacitások létrehozásának elkerülése érdekében, figyelmet kell fordítani a települések közötti feladatmegosztásból adódó lehetıségek kihasználására. A kistérségben mőködı két szakrendelı intézet épített infrastrukturális háttere nem felel meg a kor kihívásainak. Korábban mind a Ráckevei, mind a Szigetszentmiklósi szakrendelı új épületeire született pályázati elképzelés. A Szigetszentmiklósi járóbeteg szakrendelı intézet elnyerte a forrást és közel 1 milliárd Ft értékben fejlesztheti kapacitását egy 1500 négyzetméter alapterülető új épület megépítésével. A Ráckevei Rehabilitációs Centrum fejlesztési elképzelései a tervezés szintjén maradtak, mivel egy kistérségbıl erre a forrásra egy pályázat volt benyújtható. A város szakrendelıjének fejlesztésére azonban mindenképpen szükség lesz a közeljövıben. A késıbbiekben azonban célszerő lesz a két szakrendelı intézetnek a szakmák tekintetében is a munkamegosztásra koncentrálniuk. Ráckevén a termálvízzel összekapcsolható rehabilitáció, Szigetszentmiklóson az egynapos sebészet lenne az a fejlesztési irány, mely a kistérség egészének ellátását javíthatja.
Tevékenység eredménye: Szigetszentmiklóson új 1500 négyzetméter alapterülető épület, biztosítja a XXI. Századnak megfelelı körülményeket. Ráckevén a rehabilitációs központ megépülésével a szakrendelı intézet bizonyos szakmái is helyet kapnak. A fejlesztés várható idıpontja 2009-2013
203
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi érvényes ség
Közremőkö dık
Lehetséges források
Elıkészített ség / feltételek
Ráckevei Rehabilitá ciós Centrum
Ráckevei szakrend elı fejlesztés e
Feladatmegos ztás utáni fejlesztés, termálvízhez kapcsolódó rehabilitációs irány fejlesztése
Kistérség
Ráckeve önkormányzat a, CSÖSZ T.Ö.T, vállalkozások
Magánberuhá zás, KMOP 4.3.2.
Terv
4.1.3. Tevékenység: A szociális ellátórendszer térségi szintő szervezettségének elmélyítése, a szolgáltatás színvonalának javítása Tevékenység célja: Az ellátottak kerüljenek közelebb az ellátási centrumokhoz.
Fejlesztés tartalma: A fejlesztés nem igényel különösebb anyagi eszközöket, a szociális szolgáltatásszervezési koncepció javaslatait figyelembe véve kell eljárni. A szervezeti és mőködési rendre a javaslat a következıket mondja ki: A javaslat az intézmények egyéni érdekrendszerén átívelı, településszerkezeti és szakmai megfontolásokon alapuló, a lakosság érdekeit szem elıtt tartó koncepcionális szemlélet elfogadását kívánja meg. A javasolt mikrotérségi intézményi társulási struktúra elemei: A Szigetszentmiklóson 2008ban beindított családsegítı és gyermekjóléti szolgáltatásokat Halásztelekkel és Tököllel való társulás esetén ezen a két településen is biztosítani lehetne. A Szigetszentmiklósi Szociális Alapszolgáltatási Központ ellátási formáinak egy részét (legalább még kettıt a családsegítés mellett) szintén célszerő volna kiterjeszteni Tököl és Halásztelek területére. Opcionálisan felmerül a szigethalmi székhelyő családsegítést ellátó Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat tehermentesítése. Ehhez szorosan kapcsolódik a Dunaharasztiban mőködı Területi Gondozási Központ ellátási területének kiterjesztése Taksonyra. Így egy újabb intézményfenntartó társulás jönne létre. Könnyebben átlátható szervezhetı és biztonságosabb ellátáshoz jutnánk. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás esetében a jelenleg mőködı szolgáltatások bıvítése indokolt. Kiskunlacháza és Környéke Jelzırendszeres Házi Segítségnyújtási Társuláshoz célszerő csatlakozni a déli régiónak. Dunaharasztihoz az észak-keleti, Szigetszentmiklóshoz a
204
sziget északi részén fekvı településeinek. Szigethalomhoz pedig a Közép-Csepel-sziget településeinek. A fogyatékosok ellátásában még mindig nagy hiányosságok vannak a kistérségben. Javasolt a Szigethalomban már mőködı önálló szolgáltatási formához hasonló nappali ellátási forma fejlesztésének megvalósítása. Ezen a területen a folyamatosan változó jogszabályi és finanszírozási háttér nem tesz lehetıvé hosszabb távú tervezést.
A tevékenység eredménye: Költséghatékonyabb mőködés, magasabb szakmai színvonal elérése az egyes intézményekben.
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Jelzırendsz eres házi segítségnyú jtás kiterjesztése a kistérség egészére
A jelzırendsze res házi segítségnyúj tással az orvosi ellátás közelebb kerül az igénylıkhöz
Mikrotérség i központoko n kiépült jelzırendsze res segítségnyúj tás kiterjesztése a környezı településekr e
Területi Közremők Lehetséges érvényessé ödık források g Kistérségi
Települési önkormányz atok, CSÖSZ T.Ö.T
Elıkészíte ttség / feltételek
KMOP 4.5.2/B
4.2. Intézkedés: Bölcsıdei és közoktatási intézmények alapellátásának fejlesztése Az intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérségben a bölcsıdei és közoktatási intézmények fenntartása a települések és az intézményfenntartó társulások feladata. A Kistérségi társulás feladata a közoktatási tervek összehangolása, kistérségi adatbázis létrehozása, információs hálózat mőködtetése az intézményi feladat ellátási folyamatokról, és eredményekrıl, és az intézményfenntartó társulások mőködésének koordinálása. A bölcsıdei ellátás területén a kistérségben jelentıs probléma áll fenn. A növekvı lakosságszámmal és a fiatalos korösszetétel következtében megjelenı többlet igénnyel nem tud lépést tartani a bölcsıdei férıhely kapacitás. Azért is fontos lenne a megfelelı bölcsıdei ellátás, hogy a fiatal anyák minél hamarabb visszatérhessenek a munka világába.
205
Az óvodai ellátás tekintetében is hasonló problémák vannak, mint a bölcsıdei szolgáltatás területén, azonban a probléma kisebb mérték, mivel több település bıvítette meglévı intézményeit, illetve újakat épített. Fontos megjegyezni, hogy a fent említett problémák nem egységesen jellemzik a kistérség területét. A probléma az északi agglomerációs részen van jelen, a kistérség déli részén az óvodai és közoktatási intézménynek létszámhiánnyal küzdenek, amelyet intézményfenntartó társulással próbálnak megoldani. A Speciális Nevelési Igényő gyermekek ellátása problémát jelent a kistérségben. a nevelési tanácsadás és logopédiai nevelés a Szigetszentmiklós székhelyő Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézetben folyik. A logopédiai tanácsadás több településen is mőködik a kistérségben, így nem veszik igénybe a kistérségi központot.
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés tartalmaként javasolt további bölcsıdei ellátó helyek létrehozása, illetve a meglévı intézmények férıhelyeinek bıvítése. Óvodai intézmények tekintetében is férıhelybıvítés kell, azon településeken ahol túlzsúfoltak az intézmények. Javasolt új intézmények építése, illetve a meglévık bıvítése új csoportszobákkal. Azon településeken amelyeknek nincs törvényi kötelezettsége bölcsıde mőködtetésére,de nagymértékő igény jelentkezik a bölcsıdei ellátásra, javasolt az óvodán belül egy vagy több bölcsıdei csoport létrehozása. Azon oktatási intézmények fejlesztése szükséges, amelyek elavult infrastruktúrával rendelkeznek, illetve kapacitásbıvítés szükséges. Javasolt a kistérségben a speciális nevelési igényő gyermekek nevelési igényeinek és állapotának felmérése, és ezen eredmények fényében intézkedések meghozása, hogy ellátásuk minél nagyobb arányban helyben történjen.
Az intézkedés célja, hatása: •
Bölcsıde ellátás kapacitásnövekedése révén a kismamák könnyebb munkába állása
•
Az oktatási, óvodai nevelési intézmények eszközállományának, infrastruktúrájának fejlıdése
•
Oktatási egyenlıtlenségek mérséklése
•
Pedagógusok folyamatos szakmai fejlıdése biztosítva legyen
•
A speciális nevelési igényő gyermekek integrált kiscsoportos oktatása
Az intézkedés hatására javul az óvodai nevelési ellátás színvonala, és növekszik a közoktatási intézmények oktatási színvonala, továbbá javul az intézmények infrastrukturális feltételrendszere. Az oktatási színvonal emelkedésével csökkenhetnek az oktatási egyenlıtlenségek a kistérségben. A bölcsıdei szolgáltatás bıvülése esetén a kismamák munkába állása könnyebb lesz, így egyéni szociális problémák is elkerülhetık ebben a csoportban.
206
Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: • Bölcsıdei és közoktatási intézmények mőködési és a speciális nevelési igényő gyerekek képzési feltételeinek javítása
4.2.1. Tevékenység: Bölcsıdei és közoktatási intézmények mőködési és a speciális nevelési igényő gyerekek képzési feltételeinek javítása Tevékenység célja: A tevékenység célja fejleszteni és bıvíteni az óvodai nevelési, és közoktatási intézményeket, hogy az ezeket igénybevevı lakosság minél magasabb ellátási színvonalban részesüljön. Az összes bölcsıdei intézmény a kistérségben maximális kapacitása feletti létszámmal mőködik, és évrıl-évre jelentıs az elutasítottak száma. Továbbá a kistérség bizonyos településein az óvodák létszáma is jóval meghaladja a 100%-os kihasználtságot, tehát indokolt új intézmények építése, mind óvodák, mind bölcsıdék esetében. Továbbá cél, hogy a speciális nevelési igényő gyermekek lehetıségeik szerint helyben integráltan, igényeiknek megfelelı módszer szerint vehessék igénybe az óvodai nevelést, illetve a közoktatást.
Fejlesztés tartalma: A kistérségben több településen szükséges a bölcsıdék bıvítése, illetve újak építése. Halásztelek esetében néhány éven belül szükség lehet bölcsıde építésére, ha továbbra is dinamikusan növekszik a lakosságszám –törvény szerint 10.000 fı feletti lakosságszám estén kötelezı a településnek bölcsıdét mőködtetni. Kiskunlacháza szintén közel 10.000 fıs lakossággal rendelkezik, bár itt kisebb mértékő a lakosságszám növekedése. Megfontolásra javasolt Szigetújfalu példája, hol az óvodán belül alakítottak ki bölcsıdei csoportot. Kisebb lakosságszámú települések esetében modellértékő lehet ez a forma, vagy a Délegyházán mőködı családi napközi lehet a másik alternatív megoldás a probléma enyhítésére. Továbbá szükséges lenne több település összefogása és közös intézményt fenntartani, mikro térségenként azokon a településeken a kistérségben, ahol nincs törvényi kötelezettség bölcsıde mőködtetésére, de lakosság felıl igény jelentkezik erre. Mivel több településen 100%-os kihasználtság feletti létszámmal mőködnek óvodák, így szükséges az intézmények bıvítése, illetve újak építése. Új csoportszoba építése szükséges Délegyházán, Szigetszentmártonban. Dunaharasztin, Szigethalom városokban megfontolandó új óvoda építése a 124%, ill.120%-os kihasználtság, és a dinamikusan növekvı lakosságszám miatt. Halásztelek és Szigetszentmiklóson adatink szerint jelenleg nincs férıhelyhiány, azonban a dinamikusan növekvı lakosságszám szükségessé teheti a jelenlegi kapacitás bıvítését. Kiskunlacházán szintén a nagy telítettség miatt lenne szükséges több csoportszoba, vagy új óvodai épület létrehozása. Makádon is új óvoda építése szükséges, erre a célra 2008 végén nyertek 145 millió Ft-ot a KMOP 4.6.1/B2 pályázat keretében. Ráckevén férıhelyhiány miatt és leromlott épület miatt szükséges új óvoda építése. Szigetcsépen óvoda rekonstrukció szükséges, a leromlott épület miatt.
207
Apajon épület rekonstrukció szükséges az általános iskola esetében. Dömsödön új iskolaépület építése szükséges, mivel több telephelyen szétszórtan folyik az oktatás, ezeknek egy része elavult. Kiskunlacházán jelenleg olyik egy átfogó felújítás, főtéskorszerősítés, nyílászárók cseréje, tornacsarnok építése. Középfokú oktatás estében Kiskunlacházi Szakközép és Szakképzı Iskola esetében szükséges taneszköz fejlesztés, illetve épületfejlesztés 2 telephely eggyel való kiváltása. Sajátos nevelési igényő gyerekek oktatása javítása érdekében javasolt, már óvodáskorban felmérni ezeknek a gyermekek problémáit kompetens szakemberek segítségével. Nevelési Tanácsadó Intézeti ellátás hatékonyabbá tétele érdekében javasol az ellátást mikro térségi szinten megoldani, mindenképpen szükséges a kistérség déli részén létrehozni egy Nevelési Tanácsadó Intézetet.
Tevékenység eredménye: A javasolt fejlesztések eredménye képen várhatóan csökken a túlzsúfoltság a bölcsıdei, óvodai intézményekben. Bölcsıdei férıhelyek estében a kismamák korábban visszatérhetnek a munka világába, teljes, vagy részmunkaidıben. Javulnak az oktatási intézményekben a tárgyi feltételek, és magasabb színvonalú képzést kapnak az itt tanulók. Az SNI-s gyermekek oktatásában történı elırelépés nagyobb eséllyel lépnek tovább középfokú, felsıfokú intézményekbe, illetve a munka világába.
Projekt-portfólió
Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Városi bölcsıde bıvítése Szivárvány Bölcsıde bıvítése Bölcsıde építés
Férıhelybı vítés
20 férıhely kialakítása
Bölcsıde építés
Bölcsıde építés Óvodaférıh ely bıvítés
Ifjúság úti Tagóvoda infrastruktu
Férıhely kapacitás bıvítés Bölcsıdei ellátás biztosítása Bölcsıdei férıhely kapacitás bıvítése Bölcsıdei ellátás biztosítása Óvodai férıhely kapacitás bıvítése Óvodai férıhely kapacitásbı
Területi Közremők Lehetséges érvényessé ödık források g települési
települési
Új bölcsıde építés
települési
Új bölcsıde építése
települési
Új bölcsıde építés
települési
Új óvoda vagy óvodaszárn y építése Új épület, Csoportbıví téssel
települési
települési
Ráckeve önkormányz ata Szigethalom önkormányz ata Szigethalom önkormányz ata Szigetszent miklós önkormányz ata Halásztelek Önkormány zata Halásztelek Önkormány zata Ráckeve Önkormány zata
Elıkészíte ttség /feltételek
KMOP 4.5.2./A KMOP 4.5.2./A KMOP 4.5.2./A KMOP 4.5.2./A
KMOP 4.5.2./A KMOP 4.6.1.
KMOP 4.6.1.
208
rális fejlesztése Vörösmarty úti Óvoda infrastruktu rális fejlesztése Iskola úti Tagóvoda infrastruktu rális fejlesztése
vítés Óvodai férıhely kapacitás bıvítés, infrastruktúr a fejlesztés Óvodai épület rekonstrukci ó
Bıvítés Tornaszoba, Orvosi, fejlesztı szobával.
települési
Ráckeve Önkormány zata
KMOP 4.6.1.
Régi épület teljes felújítása, korszerősíté se
települési
Ráckeve Önkormány zata
KMOP 4.6.1.
Új óvodaépület építése a Pokolhegy településrés zen, és a fölszögi területen. Új óvodaépület építése Piros tagóvodánál 2 csoportszob ával való bıvítés
települési
Ráckeve Önkormány zata
KMOP 4.6.1.
települési
Szigetbecse Önkormány zata Szigethalom Önkormány zata
KMOP 4.6.1.
Új óvoda beruházás
Új óvoda építés
Új óvoda beruházás
Új óvoda építés
Négyszínvir ág Óvoda férıhely bıvítés
Óvodai férıhely kapacitás bıvítés
Négyszínvir ág Óvoda infrastruktu rális fejlesztése Arany János Általános Tagiskola infrastruktu rális fejlesztése Gróf Széchenyi István Ált. Isk. infrastruktu rális fejlesztése Árpád Fejedelem Ált. Isk.
Óvodai infrastruktúr a fejlesztés
Kék tagóvodánál parkoló kialakítása
települési
Szigethalom Önkormány zata
KMOP 4.6.1.
Infrastruktú ra fejlesztés
Átfogó felújítás
települési
Apaj Önkormány zata
KMOP 4.6.1.
Oktatási tevékenység egy épületbe való telepítése
Új iskolaépület építése
Dömsöd
Önkormány zat
KMOP 4.6.1.
24 tantermes új iskola.
Új iskolaépület építése
települési
Dunavarsán y önkormányz
KMOP 4.6.1.
települési
KMOP 4.6.1.
209
infrastruktu rális fejlesztése Thúry József Ált. Tagiskola épület korszerősíté s Árpád Fejedelem Általános Iskola infrastruktú rájának korszerősíté se Árpád Fejedelem Általános Iskola infrastruktú rájának korszerősíté se Új oktatási komplexum építése
Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola infrastruktu rális fejlesztése
ata
Általános iskolának infrastruktúr a korszerősíté se Épületbıvít és
Nyílászárók , világításés főtésrendsze r felújítása
települési
Makád Önkormány zata
KMOP 4.6.1.
Kölcsey úti épület tetıterének beépítése.
települési
Ráckeve Önkormány zata
KMOP 4.6.1
Épületkorsz erősítés
Kossuth Lajos u. 9. sz. alatti épületének felújítása
települési
Ráckeve Önkormány zata
KMOP 4.6.1.
Új oktatási komplexum építése
24 tantermes iskola és 6 csoportszob ás óvoda, zeneiskola, tornacsarno k építése Tetıtér ráépítés pályázat útján- 2 tanterem, 1 orvosi szoba, 1 szertár
települési
Szigetszent miklósi önkormányz ata
KMOP 4.6.1.
települési
Taksony önkormányz ata
KMOP 4.6.1.
Épületbıvít és
210
4.3. Intézkedés: Kulturális programkínálat és infrastruktúra fejlesztése Intézkedés indokoltsága: A Ráckevei kistérség lakosságának kulturális szabadidı-eltöltési programjai ma nagyrészt Budapesthez kötöttek. A fıváros pezsgı kulturális élete olyan vonzóerıt jelent, amely folytán sok esetben nem is akarnak a települések ezzel versenyezni. Ugyanakkor egyre nagyobb kereslet jelentkezik a helyi kulturális programra a kistérségben. A helyi kulturális élet fejlıdésére egyre több elemének megjelenése utal, amely nemcsak a kistérség lakosságának lehet vonzó, hanem a kistérségen kívüli települések lakói számára is vonzó lehet, ilyen lehet pl. a szigetszentmiklósi Sziget Színház, vagy Lóréven a Magyarországi Szerb Színház. Ezenkívül Ráckevén található színes kulturális élet, a kulturális programok széles szegmensében. A kistérség sportkínálata egyenetlen eloszlású térben. Nagyobb sportklubok és aktív tömeg-, ill. versenysport az agglomerációs településeken található nagyrészt, míg az agglomeráción kívül esı települések esettében a Ráckeve kivételével alacsony a sportélet aktivitása.
Intézkedés tartalma: Az intézkedés hatására javulhat a kistérség kulturális élete. Elsısorban a kisebb települések esetében szükséges támogatni ezeket a kezdeményezéseket, civil szervezeteket. Fontos a kulturális intézmények és a civil szervezetek közötti szorosabb együttmőködés. A közös programszervezés a civil szervezetek, önkormányzatok, és a kulturális intézményekkel és megfelelı reklámozás esetében a Ráckevei kistérségben a kulturális élet mellett a turizmust tekintetében is vonzóerı lehet. A versenysport fejlesztése révén a felnövekvı generációk példaképet kaphatnak, illetve sikeres versenysportágak esetén jelentıs vonzerıt jelenthet a kistérség határain belül és kívül is. A tömegsport szélesebb kínálata hozzájárulhat a lakosság egészséges életmódjához. Továbbá turisztikai és szabadidıs tevékenységként vonzerıt jelenthet.
Intézkedés célja, hatása: •
Bıvüljön a kistérség kulturális programkínálata
•
Javuljanak a kulturális programeltöltés feltételei
•
Kisebb településeken is megjelenjenek a kulturális események
•
Kisebb településeken is elérhetı legyen a tömegsport
•
Bıvüljön a sportolási lehetıség a kistérségben
Az intézkedés hatására várhatóan nı a kistérségben megrendezésre kerülı kulturális rendezvények, intézmények látogatottsága. Bıvül a verseny-, és tömegsport kínálat. Ismertebbé válnak a programok a kistérségen kívül is, és ezek a programok mélyen beágyazódnak a kistérség turisztikai kínálatába.
211
Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: • A kistérségi kulturális és sport program kínálatának és háttér infrastruktúrájának fejlesztése
4.3.1. Tevékenység: A kistérségi kulturális és sport program kínálatának és háttér infrastruktúrájának fejlesztése Tevékenység célja: A tevékenység célja a kistérségben található kulturális intézmények fejlesztése infrastrukturálisan és programkínálatban a keresletnek megfelelıen. Települések közötti egységes programkínálat egymást kiegészítı programokkal. A meglévı fesztiválok, kulturális intézmények programkínálatának szélesítése, illetve újak szervezése. Fontos a kistréségben található sokszínő nemzetiségi hagyományok megırzése, és az erre épülı rendezvények támogatása. Sport programkínálatának fejlesztése a sportlétesítmények fenntartása, és fejlesztése révén valósulhat meg. Sportegyesületek minél szélesebb körben való megismertetése a kistérség lakosainak körében. A jelenlegi tömegsport események kiterjesztése, rendezvények számának bıvítése. Sportcsarnokokban megrendezésre kerül sportesemények, illetve sportolási lehetıségek minél szélesebb körben való elterjesztése a kistérségen belül.
A fejlesztés tartalma: A kulturális programkínálatának magas színvonalon való tartásának elengedhetetlen feltétele a megfelelı intézményhálózat fenntartása. Mivel ezek olyan terheket rónak az önkormányzatokra, amit nem minden esetben tudnak kigazdálkodni, javasolt ebbe bevonni a civil szervezeteket, illetve a piaci élet szereplıit. Fontos, hogy egyeztetés során megismerésre kerüljenek a települések programjai egymás számára. Lehetıség szerint egy idıpontban nem célszerő több településen programot szervezni, mert ezzel megosztják a látogatókat. Ezen egyeztetés után javasolt csak kiadni a Kistérségi Eseménynaptárt. Az egyeztetések során fontos azt is megvizsgálni mibıl van túlkínálat és mibıl van hiány a kistréségben az adott évben, és ezekkel módosítani a programkínálatot. Sportélet esetében is elengedhetetlen feltétel a megfelelı intézményhálózat fenntartása, sportcsarnokok, sportpályák üzemeltetése. Sportegyesületek, tömegsport bázisok fenntartásához javasolt civil szervezetek, illetve a piaci élet szereplıinek bevonása. Tömegsport esetében javasolt a települések közötti versenyek, pl. futás, kerékpározás, evezés rendezése.
A tevékenység eredménye: A javasolt tevékenység hatására, nı a kistérségben a kulturális és sportesemények látogatottsága. A lakosság nem a fıvárosban fogja igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, hanem helyben. Továbbá turisztikai kínálatbıvülést is eredményez. Így nı a kistérségbe látogatok száma.
212
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom Területi érvényess ég
Közremőköd ık
Lehetség es források
Elıkészítetts ég /feltételek
Apaji IKSZT létrehozása
Közösségi tér létrehozása
Integrált közösségi tér építése
Települési
Apaj önkormányzata
UMVP
Lórévi IKSZT létrehozása
Közösségi tér létrehozása
Integrált közösségi tér építése
Települési
Lórév önkormányzata
UMVP
Meglévı épület átépítése. Második körös pályázat jelenleg. Meglévı épület átépítése. Második körös pályázat jelenleg.
Áporkai Falumúzeu m felújítása Falumúzeu m létrehozása IKSZT létrehozás, mővelıdési ház felújítása
Falumúzeu m felújítása
Falumúzeu m felújítása
Települési
Áporka önkormányzata
Falumúzeu m létrehozása Közösségi tér létrehozása
Sváb tájház kialakítása Integrált közösségi tér építése
Települési
Szigetbecse önkormányzata
Települési
Szigetújfalu önkormányzata
Épület megvan hozzá UMVP
4.4. Intézkedés: A kistérség belsı és külsı kommunikációjának fejlesztése Az intézkedés indokoltsága: A kommunikáció jelentıs szerepet kap a terület imázsának kialakításában. Az elektronikus és írott médiában való megjelenés a térségmarketing fontos eleme a gazdasági és turisztikai területen egyaránt. A települések egyedi kínálatának összehangolásával a kistérség lehetıségei teljes komplexitásukban jelenhetnek meg az érdeklıdık elıtt. Az internetes tartalomszolgáltatás azonban nem csak marketingeszköz, hanem a modern közigazgatás rendkívül fontos része. Az önkormányzati adatok közérdekő részének Interneten való megjelenítése célszerő, mivel így mindenki számára elérhetı és hasznosíthatóvá válnak. Az önkormányzati mőködésre, döntésekre vonatkozó adatok, információkat elérhetik a lakosok. A költséghatékonyság érdekében, a kistérségi összefogás keretei között integrálhatók az elektronikus ügyintézés moduljai is, melyeket így azon települések lakosai is, így ezen szolgáltatás kisebb anyagi ráfordítással is elérhetıvé tehetı, valamint a fenntartása is olcsóbb.
213
Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretén belül szükséges megtervezni a térségi hatékony, gyors és összehangolt információáramlás hátterét. Ennek egyik alapja a már mőködı kistérségi honlap és a települési televíziók, melyek a térségi információk bázisát képezik. A weboldal kapcsolódási pontokat tartalmaz a már létezı tematikus oldalak egy részéhez (települések, ipari parkok). A honlap bıvítése elısegítheti az intézményi szolgáltatások összehangolását, kommunikációs csatornát képez a civil szféra irányába, gyorsabbá teszi és növeli az ügyintézés hatékonyságát. A térségben mőködı televíziók mősorai szintén az információszolgáltatás fontos elemét képezik, az intézkedésen belül ezek teljes térségi szintő vételét is szükséges biztosítani.
Az intézkedés céljai, hatása: •
A kistérségi belsı kohézió és a térségi tudat erısítése
•
A Ráckevei kistérség, mint mőködési és földrajzi egység ismertségének növelése és külsı imázsának erısítése
Az intézkedés elısegíti a több települést érintı szolgáltatások területi összehangolását, ösztönzi a civil társadalom aktív részvételét a döntési folyamatokban, hozzájárul a partnerség erısítéséhez. A térségmarketing pedig lehetıvé teszi az alulhasznosított potenciálok kiaknázását.
Az intézkedéshez kapcsolódó tevékenységek: •
A kistérség belsı és külsı kommunikációjának megerısítés
•
E-közigazgatás térségi fejlesztése
4.4.1. Tevékenység: A kistérség belsı és külsı kommunikációjának megerısítése A tevékenység célja: A tevékenység célja a kistérség településein a mőködési hatékonyság növelése és a társadalmi kohézió erısítése az információs csatornák fejlesztésével. A kistérségben helyi televízió Ráckevén (KÖR TV), Szigetszentmiklóson és térségében (KISDUNA TV, Dunavidék TV) sugároz. A kistérség önkormányzatai rendelkeznek honlappal, de ezek többsége nem használja ki az interaktivitás lehetıségét. Az interaktivitás lehetıvé tétele biztosítja a lakosság közéletben való aktív közremőködésének lehetıségét, helyi civil szervezetek bevonását. Az interaktivitás elısegíti a kistérségi társadalmi szervezetek közötti együttmőködést és véleménycserét, valamint lehetıvé teszi a széleskörő társadalmi részvételt a programok kialakításában és megvalósításában. Az Interneten való megjelenés, tartalomszolgáltatás komplex, aktív térségmarketinget is lehetıvé tesz, mellyel elısegíthetı a kistérség idegenforgalmának növekedése.
214
A weboldalak ezen túl hozzájárulhatnak a térségi vállalkozók ismertségének, ezáltal forgalmának növekedéséhez, a potenciális beruházók, befektetık pedig célirányosan tájékozódhatnak a kistérség adottságairól. A weboldalakon kialakításra kerülı nyilvános címtárak mellett linkekkel, a nyilvános országos ágazati címtárakhoz lehet kapcsolódási pontokat létrehozni.
Fejlesztés tartalma: Javasolt a térségben mőködı városi televíziók adásainak átvételével térségi televízió létrehozása, hogy a kistérséget érintı információk a teljes kistérségben foghatók legyenek. Késıbb, amennyiben erre megalapozott igény merül fel, egy magasabb szintő együttmőködés keretében közös kistérségi televízió mőködtetésére kerülhet sor. Közhasznú információk internetes megjelenítése, a Ráckevei kistérség internetes honlapjának fejlesztése, a létezı honlapok portálrendszerré való összekapcsolása. A portálrendszerré való összekapcsolással elérhetı, hogy átlátható és könnyen kezelhetı info-kommunikációs infrastruktúraalkalmazási csomag jöjjön létre, amely csatlakoztatható a felsıbb szintő (megyei, nemzeti) kormányzati rendszerekhez. A honlapokon a jelenleg elérhetı tartalmon túl célszerő megjelentetni: •
regisztrációval vagy anélkül hozzáférhetı nyilvános adatbázisok,
•
pályázatok,
•
települési szinten túlnyúló hatáskörő intézmények, közmővek és egyéb szervezetek szolgáltatásai,
•
online újságok, hírlevél
•
minden, az ott élık életét érintı helyi, regionális vagy országos információ
•
kapcsolódási pontokat kell létrehozni a legfontosabb információs forrásokhoz, hiperhivatkozások alkalmazásával érdemes az eredeti forráshoz irányítani az érdeklıdıt
Település és térségmarketing. Célszerő a kistérség oldalán egységesen megjeleníteni az idegenforgalmi, gazdasági információkat. •
Szerepeljen a térség és a települések történelme, nevezetességei, kulturális és sport lehetıségei, szállás- és vendéglátóhelyei, eseményei, rendezvényei (eseménynaptár), idegenforgalmi térképe.
•
A kistérségi oldalon térítésmentesen lehetıvé kell tenni a térség civil szervezetei és vállalkozói számára a megjelenést (elérhetıség, tevékenység, saját weboldalra hivatkozás elhelyezése).
Levelezés, ügyfél-fórum lehetıségének biztosítása: A lakosságot tájékoztató rendszerek mellett fontos, hogy interaktív, párbeszédes rendszer is kialakításra kerüljön (fórum). A lakossági igényektıl függıen kistérségi hirdetıfal is mőködtethetı.
A tevékenyég eredménye: Erısebb térségi kohézió, nagyobb befektetıi érdeklıdés, turistaforgalom növekedése, a kistérség gazdaságának növekedése 215
Projekt-portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Területi érvényess ég
Közremőkö dık
Kistérségi televízió létrehozás a
Egységes tájékoztatás térségi szinten
Kistérség
CSÖSZ T.Ö.T, települési önkormányzat ok, esetleg vállalkozók
A kistérségi társulás honlapján ak fejlesztése
Hatékonyab b külsı kommuniká ció
Kistérségi televízió létrehozása, üzemeltetése , amely a települési tvk mősorainak átvételén túl, önálló kistérségi mősorokat szolgáltat A kistérségi társulás és a, létezı honlapok egységes portálrendsze rré való összekapcsol ása
Kistérségi
CSÖSZ T.Ö.T, IHM települési pályázato önkormányzat k ok
Lehetség Elıkészített ség / es források feltételek
4.4.2. Tevékenység: Az e-közigazgatás térségi fejlesztése Tevékenység célja: E-közigazgatás bevezetésének elımozdítása, térségi összefogással.
A fejlesztés tartalma: Javasolt egy Információs Fejlesztési Központ létrehozása. A szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások folyamatosan nınek az önkormányzatoknál, ezért erısödik az e-önkormányzat feltételeinek megteremtését célzó igény. A fejlesztések, és azok eredményeinek fenntartása jelentıs erıforrásokat vesz igénybe, amennyiben a települések ezeket önállóan kívánják megvalósítani. Megoldást jelenthet egy térségi szinten kialakított szolgáltató központ létrehozása, amely egy nagy teljesítményő, fokozott biztonságú hardver és szoftvereszközökbıl álló komplex rendszert mőködtet. Az üzemeltetés módszertani és szervezeti feltételei is könnyebben biztosíthatóak egy ilyen rendszerben. A hivatalok így távoli asztali kapcsolattal tudják használni a számukra szükséges informatikai szoftvereket.
A tevékenység eredménye: Gyorsabb hatékonyabb hivatali munkavégzés, elégedett és tájékozott lakossági és vállalkozói ügyfelek.
216
Projekt –portfólió Projekt neve
Projekt célja
Tartalom
Információ s fejlesztési Központ létrehozása
Hatékonyab b önkormányz ati munka, belsı kommuniká ció a kistérségben
Információs központ és egységes kistérségi hálózat létrehozása
Területi Közremők Lehetséges érvényessé ödık források g Kistérség
CSÖSZ T.Ö.T, települési önkormányz atok
Elıkészíte ttség / feltételek
IHM pályázatok
3. Illeszkedés a regionális és vidékfejlesztési programokhoz A Ráckevei kistérség stratégiai céljainak, valamint középtávú fejlesztési irányainak meghatározása a legfontosabb vonatkozó regionális és országos programok prioritásaival és intézkedéseivel összhangban történt. A feldolgozott dokumentumok ennek megfelelıen a -
Közép-Magyarországi Operatív Program 2007-2013, illetve az
-
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013.
A Ráckevei Kistérség Térségfejlesztési Programjának a fent nevezett dokumentumokhoz való illeszkedését az alábbi táblázat mutatja be a fejlesztési prioritások és intézkedések szintjén:
217
1.4. Humánerıforráskereslet és kínálat összehangolása
4.1. Munkaerıpiaci részvételt támogató szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése
infrastrukt úra komplex térségi fejlesztése,
2.3. Kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése
3.1. Kis-Duna rekultivációs program
3.1. A diverzifikáció, a mikro-vállalkozások és a turizmus természeti és kulturális örökségre épülı támogatása
2.1. Régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése
2.3. Közösségi közlekedés mőködési feltételeinek javítása
2.4. Alternatív, környezetkímélı közlekedés térnyerésének támogatása 2.3. Beruházások támogatása a környezetvédelmi elıírások és
2. Környezeti és tájképi jelleg javítása
2.2. Közösségi közlekedés és szolgáltatások színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése
2. Versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése
2.1. Kistérség belsı elérhetıségi feltételeinek javítása
1.1. K+F innováció fejlesztése, eredmények elterjesztése
3. Az életminıség javítása és gazdasági tevékenységek diverzifikálásának ösztönzése
1.3. Üzleti és rekreációs turizmus fejlesztése
3.1. A régió turisztikai versenyképességének fejlesztése 5.2. Barnamezıs területek megújítása
1.2. Innováció gazdasági jelentıségének növelése
fejlesztése
1. A tudásalapú gazdaság innovatív és vállalkozásorientált fejlesztése
1.4. Üzleti környezet fejlesztése 1.5. Helyi gazdaság fejlesztése
3. A régió vonzerejének fejlesztése
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
4. Humán közszolg. intézményrendszerének
Közép-Magyarországi Operatív Program
3. A régió vonzerején ek fejlesztése
1.1. Gazdasági funkcióra szánt területek elıkészítése és menedzsmentje
2. Közlekedési hálózatok és szolg. színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedési módok közötti integráció megteremtése
1. Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek javítása
Ráckevei Kistérség Térségfejlesztési Programja
3.2. Környezetvédelmi szolgáltatási rendszer fejlesztése
218
vízgazdálkodás érdekében 2.5. a jó minıségő víz egyensúlyi mennyiségének biztosítása
3.2. Vízrendezés és vízkárelhárítás
4.3. A kistérségi és települési kulturális programkínálat és infrastruktúra fejlesztése 4.4. A kistérség belsı és külsı kommunikációjának fejlesztése
4.3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 4.4. Szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése 4.4. Szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése 4.5. Közoktatási intézményi infrastruktúra fejlesztése
4.6. Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése
3. Életminıség javítása és gazdasági tevékenységek diverzifikálásának ösztönzése
4.2. Bölcsıdei és közoktatási intézmények alapellátásának fejlesztése
5.3. Településközpontok fejlesztése az identitást erısítı tényezık elıtérbe helyezésével
3.2. Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés és falumegújítás
3. Életminıség javítása és gazdasági tevékenységek diverzifikálásának ösztönzése
4.1. Egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetıségének javítása
4. Humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése
4. Intézményi közszolgáltatások térségi szintő fejlesztése
3.4. Települési környezetminıség javítása
5. Települési területek megújítása
3.3. Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése
3.2. Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés és falumegújítás 3.3. Helyi kapacitásépítés támogatása
A Ráckevei kistérség ún. „nem agglomerációs” települései (Apaj. Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu) Lórév kivételével mind tagjai a Kis-Duna menti Vidékfejlesztési Egyesületnek, amely 2008 végén elkészítette a Kis-Duna menti Helyi Közösség komplex vidékfejlesztési stratégiáját. Az alábbiakban a legfontosabb intézkedéseket és célokat tartalmazó táblázatot tesszük közzé
219
Cél A helyi identitás erısítése és termékek piacrajutásának a segítése az egységes marketing és kommunikáció kialakításával
Kiegészítı jövedelemszerzı források fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése a rekreációs turizmus fejlesztésével
Vonzóbb és élhetıbb környezet kialakítása
Intézkedés Egységes arculat kialakítása, fejlesztése, terjesztése Termékek piacra-jutásának segítése (mikro váll, akár induló is) Társadalmi akciók a közösség fejlesztésért és fenntartható humánpotenciálért A horgászturizmus feltételeinek javítása a térségben A lovasturizmus feltételeinek javítása a térségben A borturizmus feltételeinek javítása a térségben A vízi turizmus feltételeinek javítása a térségben A falusi turizmus feltételeinek javítása a térségben A gasztronómiai turizmus feltételeinek javítása a térségben A vadászturizmus feltételeinek javítása a térségben Elsı Magyar Leader Natur Park Környezeti örökségünk megırzése céljából tanösvény és erdei iskola kialakítás, fejlesztés Virágos Ráckevei Duna Játszóterek és közösségi terek kialakítása, fejlesztése és elérhetıségük javítása "Hagyományok útja" épített kézmőipari emlékeink megırzése, bemutatása Vállalati versenyképesség és az élhetıbb környezet fejlesztése a hatékony energiafelhasználás növelésével
Települési hatáskör
Mind a kilenc település
Ráckeve kivételével minden település
Dömsöd, Szigetszentmárton, Ráckeve Ráckeve kivételével minden település Ráckeve Mind a kilenc település
Ráckeve Mind a kilenc település
Mind a kilenc település
Mind a kilenc település
220
4. A program rövidtávon megvalósítandó fejlesztései
A jelen fejezetben a Ráckevei kistérség térségfejlesztési operatív programjában szereplı projektek fejlesztési sorrendje kerül megállapításra. A priorizálás során elsısorban a fejlesztések elıkészítettsége és az egyes beruházások forrásigénye, valamint a szükséges források rendelkezésre állása volt a szempont, amelynek alapján kijelöljük, hogy az operatív program projektjei rövid- avagy közép-/hosszútávon valósítandók meg.
4.1. A fejlesztés pénzügyi eszközei A települési és kistérségi beruházások tekintetében az önkormányzatok saját pénzügyi forrásaik mellett különbözı pályázati támogatásokat, illetve magán forrásokat csatornázhatnak be fejlesztési céljaik elérése érdekében. -
Saját források – Általánosságban elmondható, hogy a kistérség települési önkormányzatainak a fejlesztésekre fordítható költségvetési forrásai rendkívül szőkösek, különösen azon települések esetében, amelyek döntıen lakófunkciót látnak el, illetve a befektetık által kevésbé preferált déli területeken. Ugyanakkor a saját források a pályázati támogatások igénybevétele esetén is elkerülhetetlenek, nem mindegy tehát, hogy az önkormányzatok miként gazdálkodnak a költségvetési forrásaikkal vagy ingatlanvagyonukkal – különösen ez utóbbi tekintetében lényeges az ingatlanok tulajdonjogának megırzése, és a vagyon ezt megkmélı értékesítése (azaz pl. a hosszú távú bérlet elınyben részesítése az eladással szemben). A saját források kiegészítésére az önkormányzatok banki hitelt vehetnek fel – ezek lehetıséget teremtenek akár az önerı biztosítására, akár a pályázati utófinanszírozás okozta likviditási nehézségek megoldására. A hitelek igénybevétele egyszersmind a saját források idıben eltolt lekötését is jelenti, így könnyen vezethet eladósodáshoz, ezért a jelenlegi gazdasági helyzetben a hitelek felvétele kevésbé ajánlott az önkormányzatok számára (az áthidaló hitelek kivételével).
-
Pályázati támogatások – a fejlesztési források elnyerésének különösen népszerő formáját képezik a pályázati rendszereken keresztül elnyert támogatások mind a a települések és térségek, mind a non-profit szervezetek, de még a gazdasági szereplık körében is. A program megvalósulását támogató elsıdleges pályázati forrás az Új Magyarország Fejlesztési Terv. A projektek ütemezésekor figyelembe kell venni, hogy a Közép-Magyarországi Régió az országosan kiemelkedı GDP mutatói alapján a II. fejlesztési övezet besorolást kapta (ellentétben a többi régióval), ezért a 2013-ig elıirányzott regionális kohéziós források ebben a régióban 2011-ig fokozatosan megszőnnek, így az ezen forrásokra alapozott beruházásokat fontos a források.
-
Magán források becsatornázása – 1. A nagyobb projektek egyes, üzleti alapon mőködtethetı elemeinek megvalósítására lehetséges vállalkozói tıke bevonása, amennyiben az adott projektelem pályázati forrásból nem támogatható, illetve
221
mőködtetésük csak vállalkozói keretek között folytatható hatékonyan – vizsgálandó, hogy a vállalkozói tıke megtérüléséhez szükséges-e az önkormányzat hozzájárulása. 2. A magán források közcélú beruházásokba való bevonásának elterjedt módja a PPP (public-private partnership), amelynek keretében az önkormányzat a közszolgáltatás hosszú távú biztosítását rendeli meg valamely magántársaságtól. Ez utóbbi felelıssége lehet az infrastruktúra tervezése, építése, mőködtetése és/vagy finanszírozása, amiért a megrendelı szolgáltatási díjat fizet. Az önkormányzat felelıssége a projekt definiálása, a szolgáltatás minıségének meghatározása, az árazási politika kialakítása és az ellenırzési, monitoring feladatok ellátása. A PPP konstrukciók alkalmazása egyrészt jelentısen csökkenti a projektek önkormányzati forrásigényét, másrészt adott ágazatokban, területeken a projektek PPP-vel költséghatékonyabban, rugalmasabban és magasabb minıségi szinten valósíthatók meg. 3. Ennél kevésbé ismert módszer az ún. BIDmodell (Business Imprevement District) alkalmazása, amelynek lényege, hogy az önkormányzat szerzıdést köt egy adott területen mőködı gazdasági szervezetekkel, az adott terület fejlesztésére. Ennek értelmében a vállalkozások többlet pénzügyi terheket vállalnak fel (az iparőzési adón felüli befizetéseket), amelyeket az adott terület közcélú fejlesztésére fordít az önkormányzat. Befizetéseikért cserébe a vállalkozások egyrészt beleszólást nyernek az adott területen megvalósítandó fejlesztések irányának meghatározásába, másrészt közvetve haszonélvezıi a fejlesztések generálta ingatlanérték-növekedésnek. 4. A lakosság emberi energiája és pénzügyi forrásai is a közcélok szolgálatába állíthatók, amennyiben a település adott területein a társasházakhoz hasonlóan mőködı utcaközösségek kialakítását szorgalmazza az önrkományzat. Ezek az egyesületként vagz akár részönkormányzatként mőködı szervezetek az adott terület, a közvetlen lakókörnyezet kisebb léptékő fejlesztéseit végezhetik el bevonva az ott élıket. Az utcaközösségek tevékenységét az önkormányzat pl. pályázati rendszerben támogathatja.
4.2. Rövidtávon (2011-ig) megvalósítandó projektek A priorizálás eredményeképpen azok a fejlesztéseket javasoljuk rövidtávon megvalósítani, amelyek az önkormányzatok vagy a CSÖSZ.T.Ö.T. hatáskörébe tartoznak és megvalósításukhoz vagy pályázati forrás igénybevétele szükséges. Az elkövetkezı 2-3 évben valósítandóak meg ezen felül azok a településrendezési típusú bevatkozások valamint az igatlankataszter és egyéb információs adatbázisok elkészítése, amelyek késıbbi PPP konstrukciókat vagy magánberuházásokat alapoznak meg. Szintén e periódusban valósíthatók meg azon további projektek, amelyek viszonylag kis forrásigényőek és nem igényelnek pályázati támogatást. A továbbiakban a fentebb megnevezett kritériumok alapján leglényegesebbnek ítélt projekteket soroljuk fel.
222
4.2.1. Saját forrásból megvalósítandó projektek Településrendezési projektek 1.1.1. Hasznosításra szánt területek rendezési vonatkozású átalakítása -
Daja logisztikai központ kialakítása
-
Kertész utcai sorházak kialakítása
-
Duna-parti területek hasznosítása
-
Ipari park bıvítése
-
Külterületek gazdasági hasznosítása
-
Nagy értékő lakóingatlanok építése
-
Duna-parti területek hasznosítása wellness és szabadidıs célokra
-
Strand melletti terület hasznosítása
-
Kijelölt iparterület hasznosítása
-
Logisztikai park kialakítása
-
Településszerkezeti terv módosítása
1.1.3. Térségi gazdasági ingatlankataszter készítése és mőködtetése -
Gazdasági ingatlankatasztert tartalmazó szoftver létrehozása
-
Térségi gazdasági ingatlankataszter mőködtetése
1.1.4. Kapcsolatépítés és gazdasági marketing tevékenység folytatása -
Online kistérségi marketing
-
Kistérség és településeinek filmes marketingje
-
Ipari parkok promóciója
1.3.1. A kistérség területén a turizmus kínálatának minıségi és mennyiségi fejlesztésének támogatása -
„Töltsön egy hetet a kistérségben”
1.3.3. A turizmusban érdekelt szervezetek és a turisztikai marketing fejlesztése -
Kistérségi turisztikai klaszter fejlesztése
-
Marketing tevékenység fejlesztése
1.4.1. Munkaerıpiac strukturális egzensúlyának megteremtése a térség gazdasági és érdekvédelmi szereplıinek együttmáködésével -
Felmérés a munkaerıpiaci igényekrıl
-
Munkaerıpiaci egyeztetés
223
2.1.3. Közlekedésbiztonságot javító és a környezeti terhelés csökkentését szolgáló fejlesztések -
Forgalomcsökkentı beavatkozások
-
Közlekedési koncepció készítése
2.2.1. Térségi autóbusz közlekedés fejlesztése, a „ráhordó” szereo erısítése -
Menetrendek harmonizációja
3.4.1. Összehangolt térségi zöldterület-fejlesztés -
Kistérségi zöldterület-fejlesztési program kidolgozása
3.4.2. Térségi szinten szervezett közterület-fentartó szolgáltatás -
Közterület-fentartással kidolgozása
kapcsolatos
igények
felmérése
és
feladatellátási
terv
4.4.1. A kistérség belsı ás külsı kommunikációjának megersítése -
Kistérségi társulás honlapjának fejlesztése
4.2.2. Rendelkezésre álló pályázati források – KMOP Akcióterv 2009-2010 Pályázati konstrukció KMOP-1.5.3. Vállalkozás-fejlesztési létesítmények infrastrukturális és szolgáltatás-fejlesztése A. Inkubátorházak építése, bıvítése, fejlesztése C. Telephelyfejlesztés D. Ipari parkok, ipari területek telephelyés szolgáltatásfejlesztése
Kistérségi projektek 1.1.2. Hasznosításra szánt területek specializált infrastrukturális fejlesztése – különös tekintettel a logisztikai és innovációs tevékenységekre Daja logisztikai központ kialakítása Gazdasági tevékenységre alkalmas külterületek hasznosítása Ipari területek közmővesítése 1.2.1. Térségi innovációs központok kialakítása Inkubátorház létesítése Innovációs központ kialakítása
KMOP-2.1.2. Regionális kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése
2.3.1. Kerékpárút-hálózat és kiegészítı infrastrukturális elemeinek kiépítése Településközi kerékpárutak Belterületi kerékpárutak
KMOP-2.3.1. Közösségi közlekedés fejlesztése B. Közösségi közlekedés elınyben
2.2.1. Térségi autóbusz-közlekedés fejlesztése, a „ráhordó” szerep erısítése Helyközi buszjáratok járatszámának
224
részesítése
bıvítése
D. Dunai közlekedés fejlesztése
Kistérségi körjárat létrehozása 1.3.1. A kistérség területén a turizmus kínálatának minıségi és mennyiségi fejlesztése, támogatása Sétahajózás beindítása
KMOP-3.3.1. Vízgazdálkodási tevékenységek
3.2.1. Csapadékvíz-elvezetı fejlesztése
B. Belterületi csapadékvíz elvezetése és győjtése
rendszerek
Komplex csapadékvíz elvezetési program Csapadékvíz elvezetı rendszer kiépítése Csapadékvíz elvezetés kiépítése Gerincárok felújítása Csapadékvíz szikkasztó építése Csapadékvíz elvezetı rendszer kiépítése Csapadékvíz elvezetés kiépítése
KMOP-4.5.1. Szociális alapszolgáltatások és 4.1.3. Tevékenység: A szociális gyermekjólét alapellátások infrastrukturális ellátórendszer térségi szintő fejlesztése szervezettségének elmélyítése, a szolgáltatás színvonalának javítása Jelzırendszeres házi segítségnyújtás kiterjesztése a kistérség egészére KMOP-4.5.2. Bölcsıdei ellátást nyújtó 4.2.1. Tevékenység: Bölcsıdei és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és intézmények mőködési és a speciális nevelési kapacitásának bıvítése igényő gyerekek képzési feltételeinek javítása Városi bölcsıde bıvítése Szivárvány Bölcsıde bıvítése Bölcsıde építés Bölcsıde építés KMOP-4.6.1. Közoktatási beruházásainak támogatása
intézmények 4.2.1. Tevékenység: Bölcsıdei és közoktatási intézmények mőködési és a speciális nevelési igényő gyerekek képzési feltételeinek javítása infrastruktúra
B. Eszközbeszerzés és fjlesztést megvalósító projektek
Óvodaférıhely bıvítés Ifjúság úti Tagóvoda infrastrukturális fejlesztése Vörösmarty úti Óvoda infrastrukturális fejlesztése Iskola úti Tagóvoda infrastrukturális
225
fejlesztése Új óvoda beruházás Négyszínvirág Óvoda férıhely bıvítés Négyszínvirág Óvoda infrastrukturális fejlesztése Arany János Általános infrastrukturális fejlesztése Gróf Széchenyi István infrastrukturális fejlesztése
Tagiskola Ált.
Árpád Fejedelem Ált. infrastrukturális fejlesztése
Isk. Isk.
Thúry József Ált. Tagiskola épület korszerősítés Árpád Fejedelem Általános Iskola infrastruktúrájának korszerősítése Új oktatási komplexum építése Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola infrastrukturális fejlesztése KMOP-4.7.1. Elektronikus infrastrukturális fejlesztése
közigazgatás 4.4.2. Tevékenység: térségi fejlesztése Információs létrehozása
KMOP-5.2.1. Pest településközpontok fejlesztése
Az
e-közigazgatás
fejlesztési
Központ
megyei 3.4.3. Településközpontok komplex fizikai és funkcionális fejlesztése
A: Kisléptékő megyei fejlesztések
Településközpont fejlesztése
B. Integrált településfejlesztése
Új településközpont kialakítása Járda építés, virágos falu kialakítása Új településközpont kialakítása
4.3. Közép- és hosszútávon megvalósítandó projektek Értelemszerően a térségfejlesztési programban szereplı valamennyi, a fentebbiekben nem nevesített projekt közép- vagy hosszútávon valósítandó meg. Tekintve a pályázati források jelentıs részének kimerülését 2011-ig, a középtávon megvalósítandó projektek esetén elsısorban a magánszféra forrásai vonhatók be az önkormányzati források kiegészítésére. Hosszú távú megvalósulásra kell továbbá számítani mindazon projektek esetében, amelyekre
226
a kistérségi társulásnak és a települési önkormányzatoknak csak indirekt befolyása lehet, maga a kivitelezés azonban állami vagy vállalkozói feladat.
4.4. A program végrehajtásának követése A program végrehajtásának sikeressége érdekében elengedhetetlen annak folyamatos nyomon követése. Az eredményességet javítja a végrehajtás ütemének és hatékonyságának monitoringja és szükség esetén az operatív elemek módosítása a változó feltételeknek megfelıen. A jelen program tehát – az európai uniós gyakorlatnak megfelelıen – folyamatos monitoringon és visszacsatolásokon alapuló rugalmas rendszert képvisel, és inkább folyamatként (tevékenységként) mint lezárt dokumentumként értelmezendı.
5. Kortárs kistérség- és településfejlesztési modellek3 5.1. Távmunka 5.1.1. A távmunka meghatározása Az infokommunikációs eszközök robbanásszerő térhódítása a munka világát is lényegesen átalakította. A távmunka a helytıl és idıtıl független és teljesítményközpontú munkavégzést teszi lehetıvé, olyan szellemi és adminisztratív jellegő munkák esetében, amelyek nem igénylik a személyes jelenlétet. A távmunka fontosabb elınyei közé sorolható a munkavállalók rugalmassága, motiváltsága, önállósága, nagyobb felelısségvállalása, a cég szempontjából pedig a költséghatékonyság. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban fıleg férfiak, a képzett, vezetı beosztásúak szerepelnek nagyobb arányban a távmunkások között. Másrészt viszont bizonyos munkavállalói csoportok távmunka keretében történı foglalkoztatása is megoldható és támogatható hatékonyan szociálpolitikai és egyéb szempontok szerint, hiszen a hátrányos helyzet gyakran alacsonyabb bérköltségekkel párosul, ami motiválhatja a munkaadókat távmunkahelyek létrehozására. Az elektronikus munkavégzés összefügg a foglalkoztatás szerkezetváltásával és a munkakultúra korszerősítésével, továbbá annak penetrációja elsısorban a munkáltatók érdeklıdésétıl függ.
A nyugodtabb munkavégzésnek, és a rugalmas munkaidınek köszönhetıen növekedhet a hatékonyság, és az egyes munkafeladatok ügyintézési ideje jelentısen – átlagosan mintegy 10 százalékkal – csökkenhet. A távmunka személyi feltételeinek kialakításában figyelembe kell venni a lakosság informatikai képzettségét, hiszen az alapfokú informatikai ismeretek mellett 3
Forrás: Letenyei László – Sándor Csaba (2009)(szerk.): Kortárs városfejlesztési modellek. Budapest, TeTT Könyvek.
227
szükséges, hogy olyan tudással is rendel a dolgozók, amelyek a speciális programok (adatfeldolgozás, banki ügyintézés, stb.) megvalósításában is kellenek. Összességében a távmunka és az elektronikus munkavégzés komoly kihívást jelent a kormányzati szervek, önkormányzatok, valamint a kapcsolódó intézmények részére, hiszen nemcsak technikai szempontokat kell figyelembe venni.
A távmunka mint a munkaszervezés korszerő formája elsıként az Egyesült Államokban terjedt el, ahol a technológiai fejlıdés elıször érte el azt a szintet, hogy a munkavállalók ezrei, mára már milliói számára valósággá vált a távmunka lehetısége. A modern adatátviteli technológiák alkalmazásával az információ útvonalának hossza egyre kisebb jelentıségő. Ugyanez vonatkozik az emberi erıforrásokra is: az emberi szaktudás és munkaerı a földrajzi korlátok, távolságok legyızésével a világ szinte bármely pontjáról elérhetı, rugalmasan alkalmazható. A világ, az EU kifejezésével élve „globális faluvá” zsugorodik, amit egy globális piac és globális munkaerıpiac, valamint természetesen egy óriási kihívást jelentı globális verseny jellemez. Az európai távmunka mind a keresleti, mind a kínálati oldalról kombináltan ható ösztönzı tényezık következtében a látványos fellendülés idıszakát éli. A távmunkavégzés iránti igények növekedését hozza magával a távközlési technológiák gyors fejlıdése, az európai telekommunikációs piacok liberalizálása, ennek okozataként a távközlés egyre olcsóbbá válása, az IT szektor térhódítása, a számítógépek, a felhasználóbarát alkalmazások, az internet egyre nagyobb arányú otthoni használata, valamint a hálózati kultúrát már az iskolában megismerı új nemzedék megjelenése a munkaerıpiacon. A kínálati oldalon a gyorsan változó gazdasági környezet, a rugalmasan alkalmazható szakértelem és a költségtakarékosság szempontjai ösztönzik a cégvezetıket az új munkamódszerek bevezetésére.
5.1.2. A távmunka típusai A távmunkavégzést a munkavégzés helye szerint az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: • Otthoni távmunka – a távmunkás hetente legalább egyszer otthon végez munkát, rendelkezik a munkaadóval való kommunikációs kapcsolat felvételéhez szükséges technológiai berendezéssel, távmunkában végezhetı feladatot kap, illetve képes és hajlandó megfelelı önállósággal és szervezettséggel otthon végezni munkáját. • Mobil távmunka – a vevık elvárásaihoz, a piac igényeihez leginkább alkalmazkodó forma nemcsak a távmunkák között, hanem az összes foglalkoztatási forma tekintetében is. Ebben az esetben a munkavégzés helyszíne változik a munkavégzés tartalmától függıen. A mobil távmunkás laptop, illetve egyéb mobil kommunikációs eszközök segítségével tartja a kapcsolatot munkáltatójával, ugyanakkor a vevıkkel, megrendelıkkel személyes kontaktust alakít ki. • Távmunkaház vagy szatellit iroda – lényegük, hogy a modern számítástechnikai és telekommunikációs eszközöket közel kívánják vinni az ilyen módon foglalkoztatottak/foglalkoztatni kívántak otthonához. Általában az agglomerációban, vidéki
228
településeken kialakított számítógépes munkahelyek. A munkáltató telephelyétıl távol esı irodát jelent, lényege, hogy az adott munkáltató alakítja ki a munkakörnyezetet saját távmunkásai számára. Hasonlítható a hagyományos irodához olyan szempontból, hogy megteremti annak lehetıségét, hogy a munka feletti ellenırzés hasonlóképpen legyen megoldott, mint a hagyományos irodákban. A költségcsökkentési lehetıségek és a munkaerıpiac rendelkezésre állása alapján a munkavállalók regionális irodákban látják el a feladataikat. Ezen irodák üzemeltetését elláthatja a munkaadó vagy egy harmadik fél is. Erre legalkalmasabb munkakörök például a call-centerek, könyvelés, adatrögzítés. A távmunkaház fajtáival és pontosabb meghatározásával egy külön fejezetben foglalkozom.
A telephelytıl távol végzett munka rendszeressége alapján az alábbi csoportokat különböztethetjük meg • alkalmi távmunka – a munkavégzı egyes távmunkára alkalmas munkafeladatokat távmunkában láthat el. Ezek rendszeressége azonban a munka jellegénél fogva nincs meghatározva, a munkafeladat megjelenésekor, külön jóváhagyással, alkalmi jelleggel történik a távmunkázás (például ajánlatok és szerzıdések készítése, marketingakciók elıkészítése, kutatások), • részleges távmunka – a munkavállaló elıre meghatározott rendszerességgel végezheti munkáját távmunkában (például heti 1–2 nap, heti 2–3 nap), • folyamatos távmunka – a munkavállaló gyakorlatilag folyamatosan a telephelytıl távolról látja el feladatait (például call center, adatrögzítés, monitoring feladatok).
5.1.3. Távmunkában végezhetı tevékenységek Gyakran merül fel az a kérdés, hogy mely munkakörök végezhetık távmunkában? Erre sokszor és sokféle válasz született már, de a gyakorlatban a kérdésfeltevés túl tág. A távmunka annak munkaszervezési jellegébıl adódóan ugyanis csak munkafeladatra definiálható. Azaz a távmunkás a munkaköréhez tartozó munkafeladatok ellátását végzi. A legtöbb irodai munkakörben vannak olyan munkafeladatok, amelyek alkalmasak lehetnek távmunkára, de az is igaz, hogy szinte minden munkakörben vannak olyan munkafeladatok, amelyek nem végezhetık távmunkában. Egy munkafeladatra már konkrétan meghatározható, hogy milyen erıforrásigénnyel rendelkezik, milyen információk és fizikai anyagok kellenek kivitelezéséhez, így megállapítható, hogy tartalmaz-e olyan elemet, amely helyhez kötöttséget igényel, avagy távmunkában is elvégezhetı. A távmunkában való ellátásra azon munkafeladatok a legalkalmasabbak (Peters 2003; Pulido 2005), amelyek: • inkább szellemi, mint fizikai aktivitást igényelnek, • erısen támaszkodnak az információ-feldolgozásra, • egyértelmően megfogalmazhatók vagy önállóan végezhetık, • világos céljaik és mérhetı eredményeik vannak,
229
• nem igényelnek különleges, helyhez kötött vagy drága berendezéseket és infrastruktúrát, • minimális közvetlen ellenırzést igényelnek. A távmunkában végezhetı munkaköröket tehát az alapján célszerő kiválasztani, hogy milyen munkafeladatokat tartalmaznak, és azok mely része alkalmas a távoli megvalósításra. Ezen munkafeladatok csoportosíthatók úgy, hogy folyamatukban 1–2 napot tegyenek ki, ekkor az adott munkakör már alkalmas lehet a részleges távmunkára.
Az alábbi táblázat egyes munkakörök távmunkában végezhetı munkafeladatait tartalmazza, valamint azon munkáltatói csoportokat, ahol ilyen funkciók elıfordulhatnak.
27. táblázat: Távmunkában végezhetı munkakörök, munkafeladatok Munkakör Adatrögzítés, adatfeldolgozás
Munkafeladatok nyomtatványok rögzítése; adatok módosítása; rendelések rögzítése; dokumentálási feladatok Telefonos értékesítés és ügyfelek megkeresése, adatfelvétel tájékoztatása; értékesítési információk szolgáltatása; információs szolgáltatás; piackutatás Telefonos ügyfélszolgálat információszolgáltatás; értékesítési információk szolgáltatása; termékvonal
Munkakör Rendszerfelügyelet
Szoftverfejlesztés
Pénzügy, számvitel
Humán ügyvitel
Munkáltatói csoport Biztosítótársaságok; Kereskedelmi egységek; Pénzintézetek; Közszolgáltatók Pénzintézetek; Kereskedelmi hálózatok; Piackutatók; Telemarketing és telesales cégek; Távközlési szolgáltatók
Pénzintézetek; Kereskedelmi hálózatok; call-centerek, ügyfélszolgálatok; Távközlési szolgáltatók; Közszolgáltatók; Médiavállalkozások [emelt díjas szolgáltatók] Munkafeladatok Munkáltatói csoport rendszerek felügyelete; Informatikai vállalatok; programtesztelési feladatok; Távközlési szolgáltatók; rendszerek dokumentálása Közszolgáltatók programozás; Informatikai vállalatok; programtesztelési feladatok; Pénzintézetek; szoftverek dokumentálása könyvelés; adóbevallások készítése; Bármely vállalat számlaforgalom és pénzügyi tranzakciók lebonyolítása; jelentéskészítés munkaügyi adminisztráció; Bármely vállalat munkaidıadat-feldolgozás; bérszámfejtés; TB-ügyvitel és számfejtés; hatósági adatszolgáltatások; munkáltatói juttatások kezelése
Forrás: a szerzı saját szerkesztése
230
5.1.4. Távmunka, városfejlesztés, térségfejlesztés A távmunka az info-kommunikációs technológiákra támaszkodva a munkaszervezés egy jóval költséghatékonyabb lehetıségét nyújtja a vállalatok számára. (A számítógépen végzett tevékenységek ellátásának költségei vidéken mintegy 30-50%-kal kedvezıbbek, mint Budapesten. (Forrás: www.telework-center.eu, 2008. július 14.) Jóllehet a távmunka elsısorban a vállalatok költségcsökkenéséhez járul hozzá, tudatos felhasználása a kistérségeknek egy alternatív gazdaságfejlesztési eszközt jelenthet. A térség ugyanis a közlekedés jelentıs fejlesztése, és ipari központ telepítése nélkül képes javítani a foglalkoztatási arányt.
5.1.5. A távmunka össztársadalmi jelentısége • öko-barát: hozzájárul a környezetszennyezés mérséklıdéséhez (az energiafogyasztás csökkenése, illetve a nagyvárosi zsúfoltság (közlekedési dugók) mérséklıdése révén; • perspektívát ad: a távmunka új munkakultúrát eredményez, fejleszti a humán tıkét, mérsékelheti a munkanélküliséget, javítja az esélyegyenlıséget; • korszerő: modernizálja a munkaerıpiacot, ösztönzi a munkaerı felkészítését, átképzését; • teljesítménybarát: fejleszti, modernizálja a szervezeti rendszereket, növeli a gazdasági teljesítményeket, segítheti a „régi” ipari körzetek megújulását; • szociálisan hasznos: javít a foglalkoztatottságon, mérsékelheti az egészségügyre, betegellátásra fordítandó költségeket, hozzájárulhat a helyi közösségek fejlıdéséhez, segítheti a rokkantak, hátrányos helyzetőek foglalkoztatáshoz jutását.
A helyi távmunka terjedése, távmunkaház, e-falvak létrehozása erısíti a helyi munkaerıpiac helyzetét, valamint a béreken keresztül a helyi szolgáltatások iránti keresletet. Ezek a tényezık a teljes gazdasági és oktatási viszonyok javulásához vezethetnek.
231
28. táblázat: A távmunka SWOT-analízise társadalmi szempontból Erısségek
Gyengeségek
Csökkenı környezetszennyezés, kevesebb dugó, A belvárosi irodaházak romló jövedelmezısége kevesebb baleset, kisebb egészségügyi ráfordítások, kisebb útfenntartási költségek Újfajta munkaadói és munkavállalói készségek elterjedése Lehetıségek
Veszélyek
Hátrányos helyzető régiók felzárkóztatása Szakszervezeti aggodalmak Esélyteremtés hátrányos helyzető csoportok visszaszorulása miatt Gyengülı társadalmi kapcsolatok számára Csökkenı munkanélküliség
befolyásuk
A távmunka a Ráckevei kistérségben fıként a kistérség déli településein képzelhetı el, jobbára távmunkaháőz formájában. Az erre alkalmas települések a következık •
Apajon fıként a nehéz megközelíthetıség okán, illetve a korábbi helyi munkahelyek tömeges (TSZ) megszőnése miatt
•
Dömsödön a távmunkának egy speciális vonulata is elképzelhetı, neveztesen a szociálisan hátrányos társadalmi rétegek (cigányok) munkáshoz jutása és segítése.
•
Lóréven egyértelmően az elszigeteltség feloldására, míg Makádon és Szigetbecsén pedig fıként a helyi munkaerı lekötésére illetve egyes esetekben a magasan képzett munkaerı megtartására (pl. részfoglalkozásban).
5.2. Utcaközösség A településfejlesztés során sokszor szembesültünk azzal a problémával, hogy a lakosság aktivitása, szerepvállalása egyre gyengébb a városfejlesztési projektek iránt. Sok esetben érzi azt a lakosság, és nem mindig ok nélkül, hogy a fejük felett döntenek az ı közvetlen környezetükrıl. A lakosság bevonásának gyakorlata elsısorban lakossági fórumok, fogadóórák révén valósul meg. Azonban minden ilyen jellegő társadalmasítás cél tud téveszteni, hiszen sem a szerepek, sem a jogkörök nem tisztázottak. A konfliktuskezelés ilyen formája tehát nem minden esetben alkalmas a problémák feltárására és megoldására. A társadalmasítás és a városfejlesztési politikák közös problémájára adhat megoldást az utcaközösségek intézménye. Az utcaközösség, elképzelésünk szerint, a társasház mintájára szervezıdı, területileg lehatárolt, alulról szervezett civil kezdeményezés. Jogi keretei különbözıek lehetnek, az egyesülettıl kezdve a részönkormányzat létrehozásáig. A célja elsısorban az, hogy a lakosság
232
intenzívebben tudja érvényesíteni saját elképzeléseit a közvetlen környezete fejlesztése kapcsán. Az önkormányzat pályázati rendszerben támogathatja az utcaközösségek törekvéseit. Fı elınye, hogy miközben csökkenti az önkormányzat kiadásait, sıt, becsatornázza a helyben élı emberek anyagi és/vagy természetbeni hozzájárulását a város közlétesítményeinek megvalósításába, a nemzetközi tapasztalatok szerint növeli a helyben élı emberek megelégedettségét, a társadalmi szolidaritást. Az utcaközösség gondolata nem új a magyar önkormányzati rendszerben: gyökerei a XVI. századig követhetık jól nyomon, bár egyes szerzık szerint honfoglalás kori vagy azt megelızı közigazgatási hagyomány továbbélésérıl van szó. Bár intézményesített formában ma kevés településen találkozhatunk autonóm utcákkal, városfejlesztés és a közösségfejlesztés kapcsán egyre több helyen gondolkoznak ennek bevezetésérıl.
5.2.1. Mire lehet jó egy utcaközösség?
A Magyarországon a falvak, a kistelepülések és a községek nagy részében a telkek, valamint a kétsávos, kétirányú forgalmat bonyolító (jelenleg többnyire földburkolatú, poros, a késıbbiekben lebetonozásra kerülı) úttest közötti keskeny terület biztosítja a helyet az esıvíz elvezetését lehetıvé tevı ároknak és a gyalogosforgalmat bonyolító járdának. (Ld. 1. ábra.)
22. ábra Hagyományos utcarendszer
Telkek Járda, árok
Úttest
Járda, árok Telkek
233
Az agglomerációban az úthálózatnak mára már csaknem 80 százaléka aszfaltos útburkolattal rendelkezik. Bár a lakosság városfejlesztés címén elsısorban aszfaltos utat akar, fıleg a kertvárosokban és az egyéb lakóövezetekben más alternatívák is léteznek. A lakosságnak, valamint a település vezetésének lehetısége nyílik az utcakép kialakításában, az útburkolati típusok kiválasztásában egyfajta szabadságra, illetve a lakosság igényeinek felmérésére és az ı szándékaik, valamint erıforrásaik bevonására.
5.2.2. A gépkocsiforgalom lehetısége
csökkentésével
elnyert
közösségi
területek
A jelenlegi helyzet a gépkocsiforgalom csökkentésével és a tradicionális utcarendszer átalakításával elnyert közösségi terek ígéretét hordozza magában. Miután a magyarországi telekkiosztások folyamán csupán a legritkább esetben fordítottak területeket kifejezetten közösségi használatra, ma a lakóterületeken az alapterület csekély hányada használható találkozások, padok, virágágyások, homokozók, kerékpárutak, hinták, szeméttárolók stb. számára, tehát a közösségi igények kielégítésére. A belakott, kiparcellázott településrészeket nagyrészt magánterületek alkotják, amelyekbıl természetesen nem lehet elvenni közösségi célra egyetlen négyzetmétert sem. Bizonyos utcák esetében, különösen ahol jelentıs a gépkocsiforgalom, a jelenlegi terveknél ésszerőbb módon nyílik lehetıség az úttest leaszfaltozására. A javasolt megoldás kevesebb erıforrást igényel és ezenfelül még számos járulékos elınye van, nem utolsósorban területeket szabadít fel a közösség javára. Hollandiai, dániai tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben az útburkolatot úgy alakítják ki, hogy középen lezárják – megakadályozva a kétirányú átmenı forgalmat –, abban az esetben keskenyebb úttest is elegendınek bizonyul. Az utcát két irányból lehet megközelíteni, de nincs átmenı forgalom, csupán célirányos módon az ott lakók használják az utcát.
234
23. ábra: A forgalomcsökkentéssel és az úttest keskenyítésével közösségi területek számára felszabaduló helyek keletkeznek Telkek Széles járda, árok, kerékpárút
Forgalom iránya
Útlezárás
Egyirányú úttest
Forgalom iránya
Széles járda, árok, kerékpárút
Telkek
5.3.3. A csökkentett forgalmú utcák térátalakítása
Amennyiben a fenti módon alakítjuk ki az útburkolatot, a keskenyebb úttest által felszabadult terület hasznosításának több lehetısége is felmerül. Az így elnyert területen alkalom nyílik facsemeték ültetésére, padok telepítésére, esetleg homokozók vagy kerékpárutak kialakítására, attól függıen, hogy az adott utca szőkebb lakóközössége mit igényel. A forgalomlassítást nem pusztán fekvırendırrel, hanem „görbített”, ívelt úttest kialakításával is el lehet érni, így bizonyos helyeken még nagyobb szabad területek válnak felhasználhatóvá.
235
24. ábra: Közösségi terek kialakításának lehetısége a lakosság bevonásával Telkek Köztér: pad, fa, homokozó + járda, árok
Szőkített és lassító úttest
Telkek
A gyors és nagyarányú forgalom a többnyire az utcán játszó gyermekeket veszélyezteti. A településen megfigyelhetı, hogy a gyermekek, a serdülı fiatalok közösségi terek hiányában az utcán játszanak, görkorcsolyáznak, bicikliznek. A konfliktus feloldására sok megoldás létezik, de felfogásunk szerint nem szerencsés, ha a forgalomlassítás és -csökkentés stratégiáját és a fenti elgondolás alapján felszabaduló területek felhasználását egy külsı szemlélı dönti el. A leggyümölcsözıbb eljárásmód értelmében néhány típusterv és javaslat segítségével a helyben élı emberek, a helyi lakók dönthetik el saját szőkebb lakókörzetük, szomszédságuk utcaképének és helykihasználásának legmegfelelıbb kialakítását. A települések építészei minden bizonnyal nagy örömmel részt vennének ajánlások és típustervek kialakításában, amelyeket a lakosság részére lehet bocsátani, hogy lakossági fórumokon dönthessenek a saját portájuk elıtti terület számukra ideális kialakításáról.
236
6. Hogyan tovább kistérség? A jelenleg érvényben lévı kistérségi lehatárolások4 még mindig tartalmaznak olyan kistérségeket – annak ellenére, hogy a kistérség fogalom és a lehatárolások újra és újra lettek definiálva – amelyek nem minden esetben felelnek meg a kistérséget alkotó települések igényeinek. Ilyen kistérségnek nevezhetı a Ráckevei kistérség is.
Az interjúk és a különbözı személyes beszélgetések kapcsán sorozatosan felszínre került az a megállapítás, hogy jelen körülmények között a kistérség nem mőködıképes. Természetesen a mőködıképesség kritériumai végtelenül szubjektívek, sok esetben attól függ, hogy ki a válaszadó, a kérdezı személye sem mellékes továbbá az sem, hogy az adott település mit és hogyan profitál „a kistérségbıl”.
A legfontosabb érv a kistérség szétválására az volt, hogy kistérség településeinek fejlıdési pályái igencsak eltérnek egymástól. A fıvároshoz közeli települések nem ugyanúgy fejlıdnek, mint azok, amelyek a fıvárostól távolabb, az agglomeráció5 határán helyezkednek el, illetve a kistérség déli részén elhelyezkedı települések fejlıdési pályái is mások. Hovatovább az agglomeráció városai ún „maguk után húzzák” a kistérség többi települését, amely a továbblépés és a kistérség jövıjével kapcsolatos további gondolkodás szempontjából nem ideális állapot. Tehát mind az agglomerációs és mind az agglomeráción kívül esı településeknek az az érdekük, hogy a kistérség szétváljon- hangzott el több polgármestertıl az interjúk során. További probléma-forrás, hogy az agglomeráció határán lévı települések, pontosabban azok, amelyek még az agglomeráció részei, nem részesülhetek vidékfejlesztési forrásokból (UMVPbıl), pedig néhány település esetén (Délegyháza, Majosháza) rurális adottságaikból kifolyólag igencsak lenne rá igény. Egy másik szempontból való megközelítés szerint, – amely jobbára kulturális és történeti forrásokból táplálkozik – célszerő lenne a kistérséget a Ráckevei Kis-Duna „kettéhasítani”, hiszen a szigeti településeknek is mások a történelmi múltja és lehetıségei, mint a szigeten kívüli oldal településeinek.
Ugyan abban a települési elöljárok egyetértettek, hogy a kistérség szétválása a fentebb említett problémák egyik megoldása lehet, abban mégsem egyeztek meg, hogy a szétválás milyen módon lenne a legideálisabb. Az egyik lehetséges mód az agglomeráció – nem agglomeráció határán, azaz új kistérséget alkotnának a Ráckevei kistérség jelenlegi fıvárosi agglomerációs tagjai, s egy másikat az agglomeráción kívül esı települések. (Az
4
A legfrissebb lehatárolás 2007. szeptember 26. óta van érvényben, ami alapján hazánkban 174 kistérség található. 5 A fıvárosi agglomeráció területi lehatárolása a 2005. évi LXIV. törvény alapján történt meg. (A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl). A fıvárosi agglomerációba 81 település tartozik.
237
„agglomerációs” kistérséget 9 település, míg az agglomeráción kívüli kistérséget 11 település alkotná; a térképet lásd a mellékletben)
A másik forgatókönyv szerint viszont a természetes határvonal, a Ráckevei Kis-Duna lenne az, amely szétválasztaná a kistérséget. A kistérségek szétválására azonban csak egy meghatározott idıszakban van lehetıség, amelyre a mindenkori önkormányzati választások után hat hónapig van lehetıség. (Legközelebb 2010 októbere és 2011 áprilisa között)
Az alábbiakban a kistérség lehetséges területi jövıjével kapcsolatos variációk kerülnek vázlatos bemutatásra:
1. A jelenlegi formában meglévı kistérség 2. Az agglomerációs határ mentén szétváló kistérségek 3. A Ráckevei Kis-Duna mentén szétváló kistérségek
1. A jelenlegi formában meglévı kistérség
Erısség
Gyengeség
Meglévı intézményhálózat
A kistérség településeinek fejlıdési pályái eltérıek A Kis-Duna menti programok (RSD) együttes Sokpólusú kistérség, valódi, a többség által kezelése ebben a formában a leginkább elfogadott központ nélkül megoldható Távlatban lehetıség arra, hogy a prosperáló részei a kistérségnek maguk után húzzák a kevésbé fejletteket.
2. Az agglomerációs határ mentén szétváló kistérségek
Erısség
Gyengeség
Megszőnik a kvázi kétközpontúság (Ráckeve, Szigetszentmiklós) Megszőnik a kétarcú kistérség, a két önálló kistérség saját lehetıségeinek, igényeinek megfelelı fejlıdési utat járhatja be A fejlesztési források összpontosítása nagyobb hatásfokot érhet el. Az északi kistérség községi jogállású településeinek erıteljesebb fejlıdése
Új intézményhálózat létrehozása pénzforrásokat igényel A Kis-Duna menti programok (RSD) együttes kezelésének nehézsége A déli kistérségnek a fıvárossal való területi kapcsolata megszőnik, elszigeteltebbé válik
238
3. A Ráckevei Kis-Duna mentén szétváló kistérségek
Erısség
Gyengeség
A szigeti és a szigeten kívüli kistérség külön Új intézményhálózat létrehozása pénzforrásokat fejlıdési páláyra állhat, aminek gyökere az eltérı igényel történelmi múlt és a természetföldrajzi különbözıség A Kis-Duna menti programok (RSD) együttes kezelésének nehézsége Az új kistérség településeinek fejlıdési pályái továbbra is eltérnek A kétközpontúság továbbra is megmarad. Melyik település lesz a szigeten kívüli kistérség központja?
Véleményünk szerint a kistérség jövıje közösen, azaz a mai formában képzelendı el a továbbiakban, természetesen figyelembe véve az eltérı fejlıdési pályára vonatkozó települési igényeket is. Egyfajta megoldásként szerepelhet az ún. mikrotérségi bizottságok létrehozása, amelyre már több kistérségben akad példa, álljon itt néhány megjegyzés a Sásdi kistérségbıl: A sásdi kistérségben ún. mikrokörzeti bizottságokat hoztak létre, melyeknek tagjai az adott mikrotérséghez tartozó települések polgármesterei. A bizottságok feladata, a mikrokörzet települései által megkötött tevékenységek koordinációja, a vállalt feladatok figyelemmel kísérése és betartása. A bizottságok további feladata a döntés-elıkészítés, s elızetesen megvitatják a társulási ülés tervezett napirendi pontjait.
A felsorolt variációkon kívül még több féle megosztás is felmerülhet illetve az erısségek és gyengeségek tovább is folytathatók. Jelen fejezet egyfajta gondolatébresztıként készült, hogy a kistérség településeinek polgármesterei ezek mentén a térség jövıjének egyfajta újragondolását kezdeményezhetik.
239
IV. INGATLANKATASZTER KIDOLGOZÁSA A GAZDASÁGI ÉS LAKÓ TEVÉKENYSÉGRE ALKALMAS TERÜLETEKRİL
Jelen fejezetben a Ráckevei kistérség ingatlankataszterének bemutatása történik meg. Az ingatlankataszter elkészítésének több fontos célja van, legfıképp az, hogy a kistérségben található, különbözı célokra potenciálisan felhasználható területek megkülönböztetésre és meghatározásra kerüljenek. A Ráckevei kistérség esetében ez az ipari tevékenységek számára továbbiakban felhasználható (új ill. már kiparcellázott területek) illetve egyes települések esetében a késıbbiekben lakófunkcióra felhasználható területekben számbavételében testesül meg. Az ingatlankataszter további célja, hogy a kistérségbe várhatóan betelepülı vállalkozások számára a befektetési célterületet ismertesse, illetve a vállalkozások számára a területileg kiegyenlítettebb elhelyezkedést elısegítse.
A Ráckevei kistérségbe az elmúlt idıszakban nagy mennyiségő külföldi tıke áramlott be, különösen az M0 autóút mentén található településekre, a kifejezetten jó elérhetıség okán. A cégek megnyeréséhez kezdetben pusztán elegendı volt a fıváros és az M0 közelsége, azonban az ezredforduló után egyre jobban felértékelıdik a teljes körő infrastruktúrával felszerelt területek iránti igény. Ennek ellenpontjaként a kistérség fıként déli részén számos olyan település létezik, ahol szinte minimális az új vagy egyáltalán a kisvállalkozások aránya, az utolsó nagyobb foglalkoztató a mezıgazdasági szövetkezet és annak melléküzemágai voltak. Számos település pedig a két végpont között elszórva mozog, jobbára a kistérség középsı települési és a két déli nagyobb település (Kiskunlacháza, Ráckeve) Ahhoz, hogy kistérség településeinek területei hasznosíthatókká váljanak, jelentıs rendezési vonatkozású átalakításokat (belterületbe vonás, átminısítés, tulajdonba vétel, területösszevonás stb.) és infrastrukturális elıkészítéseket kell véghezvinni. A kistérség gazdasági hasznosításra szánt területeit csak minimális arányban birtokolja az Önkormányzat, java részük szétszórva található, egy tagban csak néhány helyen van terület. Az önkormányzatok felének nincsen semmilyen (gazdasági) célra hasznosítható területe. Ilyetén módon nem meglepı, hogy a területek döntı többsége egy vagy több személy, vagy szervezet magántulajdonában van, ami igencsak megnehezíti a területhasznosítást. A tulajdonviszonyok rendezésével és a szükséges átminısítések, belterületbe vonások elvégzésével lehetıség nyílik ezen területek mind gazdasági, mind lakás célú hasznosítására.
A kistérség kettısége a különbözı munkaerıpiac igényekben is megnyilvánul mind a munkaadók, s mint a munkavállalók részérıl. A kistérség északi területein magasabb a felsıfokú végzettségőek aránya, szélesebb körő igényekkel rendelkeznek, amelyeknek a helyi munkaadók nem minden esetben tudnak megfelelni. Ezeket az igényeket a fıváros közelsége 240
ki tudja elégíteni, azonban azt is csak egy bizonyos ideig. Azonban a megvalósuló befektetések eredményeképpen a kistérségi magasan kvalifikált lakosság egyre nagyobb hányadban vállal helyben munkát, így mérséklıdik az ingázók aránya. A települések többsége abban egyetért, hogy a kijelölt fejlıdési irány a gazdaságfejlesztés tekintetében fıként a további logisztikai célú beruházásoknak a kistérségbe való megtelepedése. Ennek egyre magasabb szinten kell megfelelni, s további fontos cél, a már megtelepedett vállalkozások helyben tartása. Az új vállalkozásoknak szánt területek speciális elıkészítést igényelnek, a lehetı legmagasabb infrastrukturális elıkészítettséggel, tehát erre fıként a kistérség északi települései alkalmasak. Továbbá ezek a területek azok, ahol a távolabbi cél már az, hogy fıként tudásalapú és technológia-intenzív vállalkozások honosodjanak meg a kistérség északi részén, ezáltal a környék magasabb iskolai végzettségő lakót is jóval nagyobb arányban tudnák foglalkoztatni. A kistérség délebbi településein, azonban egy-egy kisebb üzem megjelenése – távolról sem feltétlenül high-tech iparágakra gondolva – is sokat lendítene a községek gazdasági helyzetén. Fıként olyanoké, amelyek nem függnek annyira fıvárostól vagy az M0 autóúttól.
A gazdasági célra szánt területek tulajdonviszonyának rendezése ott szükséges, ahol a fejlesztéseknek akadályát jelentik a vegyes tulajdoni viszonyok. Egyik megoldásként az önkormányzat területvásárlása jöhet számításba. Másik megoldás pedig az, hogy ha az Önkormányzatnak nincs elég forrása, akkor a megfelelı alternatíva a magántulajdonosok és az önkormányzat közötti szerzıdéses jogviszony kialakítása. A szerzıdésekben elıre rögzítésre kerülnek az eladási feltételek. A gazdasági fejlesztések elsıdleges célterületei a kistérség ipari parkjai. Infrastrukturális beavatkozások és marketing tevékenység szükséges ahhoz, hogy az eddig kevésbé preferált területek is bekerüljenek a gazdasági vérkeringésbe. Fontos számba venni azt, hogy a különféle nagyságrendő projektek befektetıi eltérı szempontokat vesznek figyelembe a telephely kiválasztásánál. Míg a nagyobb telephely (10 ha felett) iránti igényőek számára az igények sokrétőek, nem csak infrastrukturális jellegőek (pl.: a jó közlekedési adottságok, elérési idı, a komplex külsı-belsı infrastruktúra megléte vagy gyors megépíthetısége mellett a különbözı foglalkoztatási támogatások megléte is fontos szempont.). Addig a közepes területet keresı befektetık számára a legfontosabb szempont az infrastruktúra megléte.
241
1. A települések igényeinek felmérése, az alkalmas területek kijelölése A kistérség települései négy kategóriába sorolhatók azon szempont alapján, hogy létezik-e bármilyen rendezési terv (településszerkezeti terv, szabályozási terv), vagy sem, s azok hozzáférhetıek-e vagy sem. Hozzátesszük, hogy vannak olyan települések, ahol létezik településszerkezeti terv, azonban ezidáig még nem jutottunk hozzá (pl.: Halásztelek, Szigetcsép). •
Nincs semmilyen településrendezési (településszerkezeti terv, szabályozási terv) így ezekrıl a településekrıl semmilyen - ipari vagy lakófunkcióra szánt - területi számbavételt nem tudunk készíteni, illetve a települések ezirányú jövıképét felvázolni. o Települések: Apaj
•
Van Helyi Építési Szabályzat, de nincs településszerkezeti térkép, így a HÉSZ-ben megfogalmazottak területi vetületét nem látjuk, tehát ingatlankataszter ugyancsak nem készíthetı. o Település: Délegyháza. o Halásztelek és Ráckeve esetében tudomásunk szerint vannak rendezési tervek, azonban ezekhez idáig még nem jutottunk hozzá.
•
Nincs Helyi Építési Szabályzat, de van településszerkezeti térkép Dunavarsányon, azonban ez a terv jelenleg felülvizsgálat alatt van, tehát felhasználása igencsak kétséges
•
Van Helyi Építési Szabályzat, és van településszerkezeti térkép, tehát az alábbi településekrıl készíthetı ingatlankataszter o Települések: Áporka, Dömsöd, Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Szigetbecse, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Taksony, Tököl
Összességében tehát 14 településrıl tudunk készíteni ingatlankatasztert. Ezen települések ipari és – az agglomerációs települések esetében pedig a – lakóterületi területi igényei települési bontásban kerülnek bemutatásra.
242
ÁPORKA A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
Gazdasági és ipari tevékenységekre jelenleg használt területek (Gip)
1. Biofungi jelenlegi területei (12,3 ha) 2. 51-es út X Áporka déli bekötút - északnyugati oldalon lévı terület (1,7 ha) 3. A Kis-Dunához levezetı út mentén (6 ha) nincs
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz) Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip)
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek (Gksz)
Lakótevékenységre elıkészített területek
4. Biofungi bıvítés III. ütem (10,8 ha) 5. Biofungitıl északra lévı terület (4, 7 ha) 6. Ún „Daja” terület (11 ha) 7. Áporka ÉK- részén (9,6 ha) 8. Biofungi bıvítés II. ütem (11,2 ha) 9. 51-es út X Áporka déli bekötıút - északnyugati oldalon lévı terület (3,6 ha) 10. Kertész utca 11. Legelı dülı 12. Újfalu
A terület típusa
Felhasznált terület 60%, telken belül további bıvítésre lehetıség nincs 50% Nincs további lehetıség építkezni
?
?
Elıkészítetlen Jelenleg szántó Elıkészítetlen Jelenleg szántó Elıkészítetlen Jelenleg szántó ? Elıkészítetlen szántó
Elıkészítetlen Szántó Elıkészítetlen Szántó Elıkészítetlen Szántó
243
DÖMSÖD A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
A terület típusa
Felhasznált terület
Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Ig)
1. A település északi részén 2. A település keleti részén 3. A település déli részén
3 épületegység található
50% 80% 40%
DUNAHARASZTI A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
Gazdasági és ipari tevékenységekre jelenleg használt területek (Gip)
nincs
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz)
1. Az 51-es út menti területek 2. Az 51-es úttól nyugatra fekvı területek 3. Déli iparterület 5. A déli iparterület az 51-es úttól keletre esı része 6. Szennyvíztisztító-telep környéke 7. A déli iparterület az 51-es úttól keletre esı része 8. Irinyi János utca menti iparterület 9. Soroksári út - Budapest határa menti terület
Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip)
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek (Gksz)
Lakótevékenységre elıkészített területek
10. Határ út menti terület 11. Csokonai utca menti terület
A terület típusa
Felhasznált terület
90% 80%
10% 20%
0%
Elıkészítetlen szántó Részben elıkészített A terület 30%-a elıkészítve, közmővesítve, parcellázva Kis része társasházakkal beépült Nincs elıkészítve
30%
10%
244
KISKUNLACHÁZA
A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
Gazdasági és ipari tevékenységekre jelenleg használt területek (Gip)
1. Székely tanya (16,5 ha) 2. Vasút utcától északra esı terület (15 ha) 3. Vasút utcától délre esı terület, a tervezett elkerülı út nyugati oldalán 4. Vasút utcától délre esı területek, a tervezett elkerülı út keleti oldalán 5. Település déli része – (23,5 ha) ??? Elszórt területek (6,5 ha) 6. Vasútállomás mellett (6,5 ha) 7. Vasút utcától délre esı terület, a tervezett elkerülı út nyugati oldalán 8. A Bugyira vezetı út mentén (4,5 ha) 9. Elszórt területek: 8,5 ha 10. Vasút utcától délre esı terület, a tervezett elkerülı út nyugati oldalán (17 ha) 11. Vasút utcától délre esı területek, a tervezett elkerülı út keleti oldalán (40,5 ha) 12. Bankházi reptér melletti terület (44,5 ha)
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz)
Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip)
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt
13. Vasút utcától északra esı terület (57,5 ha)
A terület típusa
Felhasznált terület 50% 50%
100%
50%
40%
20% Kisüzemek, több kisebb telek
30%
Kisüzem
10%
50% Elıkészítetlen terület
Elıkészítetlen
Nem teljesen üres terület, régi panelépületek találhatóak rajta+ utak Elıkészítetlen szántó
10%
245
területek (Gksz)
14. Vasút utcától délre esı terület, a tervezett elkerülı út nyugati oldalán (26,5 ha) 15. 51-es út déli részének keleti oldalán (10,5 ha) 16. Elszórt területek: 18 ha 17. Liget utcában (13,5 ha – 120 telek) 18. Rákóczi Ferenc út – Bethlen Gábor utca – Toldi Miklós utca – Móricz Zsigmond utca – településhatár által határolt területen (69 ha – 612 telek) 19. Dózsa György út – Móricz Zsigmond út – Dömsödi út által határolt területen (4,5 ha – 40 telek)
Elıkészítetlen szántó
A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
A terület típusa
Felhasznált terület
Gazdasági és ipari tevékenységekre jelenleg használt területek (Gip)
1. A településre bevezetı út északi részén található területek (Hrsz: 037, 039/1319, 043/3-5) 2. A településre bevezetı út déli részén található területek (Hrsz: 023/3, 028/28-20) 3. 51es út X Majosházára bevezetı út mentén (053/18 autószalon) 4. A településre bevezetı út északi részén található területek (Hrsz: 043/1) 5. A településre bevezetı út déli részén található területek
Mg.-i központ
80%
Kisebb üzemek
100%
Lakótevékenységre elıkészített területek
Elıkészítetlen szántó
Elıkészítetlen
Elıkészítetlen
Elıkészítetlen
MAJOSHÁZA
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz)
20%
50%
10%
246
(Hrsz: 039/2, 6, 7, 11) Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip)
6. A településre bevezetı út északi részén található területek 7. A településre bevezetı út déli részén található területek (Hrsz: 028/6, 13-16) 8. Délegyházára vezetı út mentén északra (Hrsz: 058/6) 9. Autószalon melletti terület (Hrsz: 053/18 -autószalon) 10. A településre bevezetı út északi részén található területek (Hrsz: 043/2) 11. A településre bevezetı út déli részén található területek (Hrsz: 039/2, 12) 12. Ady Endre és a Dózsa György úttól délre esı területek
Elıkészítetlen szántó
A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
A terület típusa
Felhasznált terület
Gazdasági és ipari tevékenységekre jelenleg használt területek (Gip)
1. A település déli részén, a Kis-Duna irányában
Mezıgazdasági központ
100%
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz) Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip)
nincs
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek (Gksz)
Lakótevékenységre elıkészített területek
Elıkészítetlen szántó
Elıkészítetlen szántó Autószalon jelenleg is használja Elıkészítetlen
Beépítés nincs
???
Elıkészítetlen, a településsel határos telkeken épült 2 db 4 lakásos társasház (fotó)
MAKÁD
nincs
247
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek (Gksz) Lakótevékenységre elıkészített területek
nincs
2. Kendereskert utcában 3. Ady Endre utca X településhatár (3 telek) 4. Dózsa György utcában (2 telek)
Elıkészítetlen
A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
A terület típusa
Gazdasági és ipari tevékenységekre jelenleg használt területek (Gip)
1. A Kis-Duna mellett (Királyrét-puszta) 2. Kis-Duna X Szigetbecsei Holt-Duna mellett 3. A Makádi út déli részén nyugatra 4. A Makádi út déli részén keletre 5. Elszórt területek a településen belül nincs
Elıkészítetlen
Elıkészítetlen
SZIGETBECSE
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz) Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip) Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek (Gksz)
6. A Makádi út déli részén nyugatra 7. A Makádi út déli részén keletre
Felhasznált terület 40%
50%
Mg-i központ
20%
50%
100%
Elıkészítetlen
5%
Elıkészítetlen
248
SZIGETHALOM
A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
Gazdasági és ipari tevékenységekre jelenleg használt területek (Gip)
1. Elszórva a város területén (Hrsz.: 065/1, 3011, 3972/1)
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz)
2. A Piac – Thököly –Gábor Áron és Honvéd utcák által határol terület (Piactér. Hrsz: 397) 3. Mőút menti területek 4. Elszórva a város területén (Hrsz: 431, 1929) 7. A HÉV-vonal – Mőút – Dózsa György út által határolt terület 5. A HÉV-vonal – 5101. j. út Tököl felé – településhatár által közrefogott terület (62 ha) 6. A HÉV-vonal – 5101. j. út Tököl felé – településhatár által közrefogott terület (14 ha)
Piac
Tesco, További része elıkészítetlen
50%
8. Fiumei úton (16 ha)
Részben már beépült, társasházakkal, Maradék terület részben elıkészített, vagy az elıkészítés folyamatában van Nincs elıkészítve
50%
Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip)
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek (Gksz)
Lakótevékenységre elıkészített területek
9. A volt laktanya (Emesepark) mellett (7 ha) 10. Erdı utcai parcellák (20 ha)
A terület típusa
Felhasznált terület 70%
20%
90%
90%
Elıkészítetlen
Nincs elıkészítve
249
SZIGETSZENTMÁRTON
A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
Kereskedelmi és szolgáltató tevékenységekre jelenleg használt területek (Gksz)
1. Tüzép-telep (Hrsz: 144)
Kereskedelmi és szolgáltató tevékenységekre szánt területek (Gksz) Lakótevékenységre elıkészített területek
A terület típusa
Felhasznált terület 100%
2. Schneider Investment (Hrsz: 2301-2305) 3. Temetı dülı (Hrsz: 032/15, 032/17,)
Gyárcsarnok
4. Csépi dunaparti dülı (Hrsz: 1635, 1662-1675) 5. Régi pásztorház dülı (Hrsz: 0626) 6. Duna utcától északra (Hrsz: 02/35-36, 633/7) 7. Völgy utca (Hrsz: 248) 8. Európa köz (Hrsz: 112-115) 9. Csárdaparti dülı (Hrsz: 080/15,17-27)
Elıkészítetlen
100%
Elıkészítetlen
Elıkészítetlen
Elıkészítetlen
Néhány családi ház már felépült Kiosztott telkek 4-5 családi ház Elıkészítetlen üres terület
20% 20%
SZIGETSZENTMIKLÓS
A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
A terület típusa
Felhasznált terület
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz)
1. Felsı-Ürge-hegyi-dülı – M0-tól északra (Hrsz: 8391, 12645-12667) 1. Alsó-Ürge-hegyi-dülı – M0-tól északra (Hrsz: 0201, 0203, 0205/12-21, 0182, 12603-12618) 2. II. Rákóczi Ferenc út – Massányi Károly u. – határ – Rádi út
(Auchan)
100%-ig beépített
100%-ig beépített
100%-ig beépített, lakóterületben ékelt, nem lehet bıvíteni
250
3. II. Rákóczi Ferenc út – Rádi út – Hullám utca – Leadó utca 4. Lakihegyre-dülı – M0-tól délre (Hrsz: 0231, 12028, 12029, 12359, 1231312316, 12331-12332, 12550, 12551, 1220112285, 0188) 5. Nagylaposi dülı (Hrsz: 0192-0196)
6. Felsı-hegyi-dőlı (Hrsz: 0171-0173) 7. Kıkúti-dőlı (Hrsz: 0173) 8. Lehel utca – Csepeli út által határol terület 9. Teleki u. – Kardos I. u. által határolt terület (Hrsz: 0163) 10. II. Rákóczi Ferenc út vége, Halásztelek irányába (Hrsz: 0251/77-79, 0252/1-47) 11. Tököli út mentén (Hrsz: 0298) 12. Gyümölcsös u. – Kajszi u. – Gyári u. – Mogyoró utca környéke 13. Szilvafa u. – Datolya u. – Présház u. – Ossvári u. – Ond u. – Határ u. – Gyári út által határolt terület 14. ÁTI-sziget ipari park 15. Alsó Páskon dőlı déli részén
100%-ig beépített, lakóterületbe ékelt, nem lehet bıvíteni Logisztikai központok
Észak-nyugati részen teljesen beépített, délkeleti része szabad A terület 40%-a beépített M0 felıli oldala betelt, ettıl távolabb esı részen jelentıs szabad területek 50%-os beépítettség 20%-os beépítettség,
10%-os beépítettség 100%-os beépítettség
30%-os beépítettség
10%-os beépítettség
20%-os beépítettség
100%-os beépítettség
100-os beépítettség
100%-os beépítettség 20%-os beépítettség
251
Lakótevékenységre elıkészített területek
1. Lakihegyi lakóparktól délre esıt terület 2. Lakihegyi lakóparktól északra esı terület
3. Pápai dőlıben
Elıkészítetlen terület Elıkészített, parcellázott terület
20%-a beépített a területnek ez kb. 15 családi házat jelent, továbbá 2 db 4 lakásos társasházat
Elıkészítetlen
SZIGETÚJFALU
A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
Kereskedelmi és szolgáltató tevékenységekre jelenleg használt területek
1. Vitép 95 Kft (Hrsz: 3001, 3002) 2. Larssen Depo (Hrsz: 05) Egyéb (Hrsz: 103) 3. A település északi részén, a tököli úttól keletre (Hrsz: 070) 4. A település déli részén, a Fı út keleti részén (Hrsz: 06) 5. Szigetszentmároni úton (Hrsz: 060) 6. Ady Endre – József Attila – Jókai utcák vége (Hrsz: 019/4153, 67-69)
Kereskedelmi és szolgáltató tevékenységekre szánt területek
Lakótevékenységre elıkészített területek
7. Zártkertek a település délnyugati részén (Fı út), a Ráckevére vezetı úttól nyugatra (Hrsz: 2303-2350, 2801-2881)
A terület típusa
Felhasznált terület 90% 100%
Elıkészítetlen
Elıkészítetlen
Elıkészítetlen
Elıkészítetlen, a település határához közel megépült néhány új ház (Volt üdülıterület) Itt jelentıs építkezés nem folyik, téliesítéssel teszik lakhatóvá a hétvégi házakat.
252
TAKSONY
A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
Gazdasági és ipari tevékenységekre jelenleg használt területek (Gip)
1. A település központjában (Hrsz: 98) 2. A Fı út (510-es út) nyugati részén (Hrsz: 2770-2772) 3. Az 51-es út mentén ill. ahhoz közel (Hrsz: 059/30, 081/14, 081/17, 094/4) Elszórva a településen (Hrsz: 3151) nincs
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz) Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip)
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek (Gksz)
Lakótevékenységre elıkészített területek
4. A Fı út (510-es út) nyugati részén (Hrsz: 0121/11) 5. A Bugyira vezetı út mentén, északi oldalon (Hrsz: 059) 6. Az 51-es út nyugati oldala (Hrsz: 042, 065, 094) 7. Az 51-es út keleti oldala (Hrsz: 042, 059) 8. Pacsirta-hegy (Hrsz: 61216188) 9. Varsányi utca (Hrsz: 099/819) 10. Szılıhegy utca 11. Völgy utca – Forrás utca – Kert utca –Dunapart által határolt terület 12. A település déli részén az 510-es út nyugati oldalán (Hrsz: 0121/12-23)
A terület típusa
Felhasznált terület 100%
KUKA robotics
100%
50%
Kisebb üzemek
Nem bıvíthetı telken
Már részben betelepült Elıkészítetlen
Kis része van beépítve, a többi rész elıkészítetlen Elıkészítetlen
Elıkészítelten Közmővesítve, részben már beépítve
30%
Elıkészítelten
253
TÖKÖL
A terület megnevezése
A terület elhelyezkedése
Gazdasági és ipari tevékenységekre jelenleg használt területek
1. Szigetújfalui út mentén (a börtön mellett) 2. Csépi út X HÉV átjáró
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek
A terület típusa
Felhasznált terület 30%
Kisebb teleknagyság, kisebb csaronok
40%
Több kisebb ipari célú hasznosításra kialakított parcella
25%
nincs
3. Csépi út mentén, keletre nincs
Szöveges összefoglaló a tapasztaltakról
Vizsgálatunkat nem telekszinten, hanem az azonos funkciójú területeket összevonva végeztük el. Megállapítottuk, hogy az egyes területeken mekkora a beépítési hányad, így mekkora az a szabad terület, amely még telken belül is felhasználható. Légi-fotó elemzésünk és a helyszíni terepszemlénk eredményeként megállapíthatjuk, hogy a vizsgált 14 település esetében további jelentıs szabad területek állnak rendelkezésre a jelenlegi szabályozási és rendezési tervek alapján. (A települési térképek a mellékletben találhatók) A kistérségben az ipari és szolgáltató tevékenységeket végzı cégek területigénye többnyire ezen kijelölt övezeteken belül is kielégíthetı. A felhasznált területek arányát megvizsgálva kirajzolódik, hogy jelentıs területek vannak jelenleg kijelölve gazdasági célra. Legkedvezıtlenebb helyzetben azon vállalkozások vannak, melyek telephelye lakókörnyezetbe ékelıdik. A Gip és a Gksz fukciót jelenleg befogadó és az ezen funkcióra szánt területek jelentısen kötıdnek a fı forgalmi utakhoz, azoktól mért távolságuk csak a sziget déli részén növekszik meg. Elmondható, hogy a vizsgált területeken az ipari és szolgáltatási létesítmények elhelyezésére szánt területek elıkészítettségének foka alacsony. Gazdasági vállalkozás letelepülése eseté a közmővesítést közvetlenül az építkezés elıtt végzik. (Kivétel ez alól a vizsgálatban nem elemzett Ráckevei ipari park.)
254
A fı forgalmi utak menti területek M0, 51-es út, Szigetszentmiklós és Dunaharaszti térségében szinte teljesen „beteltnek” mondható. További fejlesztésekhez a rendezési tervek módosítása is szükséges lehet. Ez azonban a hatékony területgazdálkodás szempontjából már nem tartható sokáig az érintett településeken, hisz a további építkezések a mezıgazdasági és zöld területek jelentıs csökkenésével járna.
Lakóterületnek szánt övezetek szinte minden vizsgált településen kijelölésre kerületek, melyek jelenléte fıként az agglomeráció településeiben leginkább jellemzı. Kivételt képez ez alól Tököl, ahol további lakóterület kialakítását nem tartják kívánatosnak. A lakófunkcióra szánt területek elıkészítettségi foka leginkább az agglomeráció térségében elırehaladott (Dunaharaszti, Taksony, Szigetszentmiklós). Ennél a területfelhasználási típusnál is megfigyelhetı, hogy a befektetık csak abban az esetben vállalják a lakóterület közmővesítését, ha már látszik a projekt élettartama, a megtérülés esélye. Ezért a lakó funkcióra szánt területek legnagyobb hányada az elıkészítettség alacsony fokán áll. A lakófunkcióra kijelölt területek, jelentısen megnövelik a települések belterületét, melynek infrastrukturális vonatkozásait a település egészének kell viselnie. A közlekedés, közszolgáltatások, a vezetékes infrastruktúra megteremtése komoly elıkészítést igényel.
2. A területek felszereltségének vizsgálata Az elızı alfejezetben felsorolt, különbözı (gazdasági vagy lakó) tevékenységekre szánt területek részletesebb jellemzése az alábbiak szerint, települési bontásban történik meg. A gazdasági területek bemutatás során kitérünk a közlekedési elérhetıségekre, a tulajdonviszonyokra, a potenciálisan igénybe vehetı terület méretére, az infrastruktúra kiépítettségére, valamint a kapcsolódó szolgáltatások elérhetıségére (Csak az 5 hektárnál nagyobb, egy tagban lévı területek kerülnek bemutatásra). A jellemzés szoros összefüggésben van a település szerkezeti és szabályozási terveiben szereplı, az adott területtípusokra vonatkozó elıírásokkal. A lakófunkcióra kijelölt területek ismertetésekor a fı hangsúlyt a beépítésre vonta, s arra, hogy megközelítıleg hány lakost várnak a területre.
ÁPORKA Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip)
Biofungi bıvítés III. ütem (10,8 ha)
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari Ún „Daja” terület (11 ha) tevékenységekre szánt területek Áporka ÉK- részén (9,6 ha) (Gksz) Biofungi bıvítés II. ütem (11,2 ha) Lakótevékenységre elıkészített területek
Kertész utca Legelı dülı Újfalu
255
Áporkán a gazdasági funkcióra szánt területek között egyrészt a Biofungi melletti két terület szerepel, valamint a település északi részén található ún „Daja” terület. A területek megközelítése kiváló, hiszen mellettük halad az 51-es fıközlekedési út. Az Áporkai Önkormányzat számára kifejezetten fontos a Daja területe, mivel annak 11,4 hektáros területét teljes egészében birtokolja. A település vezetésének célja, hogy Daján egy kereskedelmi vagy iparterület kerüljön kialakítása, s ide leginkább logisztikai érdekeltségő cégek települjenek be. Az ok kézenfekvı: a közeli Dunavarsányban már igencsak kezdenek elfogyni az ilyen irányú területek. A terület eladása vagy bérlése a befektetıvel való megegyezés kérdése, azonban az önkormányzat kívánalma, hogy a beruházás projekttársaságon belül történjen meg. (Pl: Az önkormányzat közmővesíti a területet, majd a projekttársaság építi fel a logisztikai központot.)
DÖMSÖD
Dömsödön nincs ipari park, de Iparra szánt területeik vannak, ahol a helyi ipar telepedett meg, kis cégek formájában. Dömsödön három iparterület került megjelenítésre, ezekrıl nincsenek információink.
DUNAHARASZTI Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip) Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek (Gksz)
A déli iparterület az 51-es úttól keletre esı része Szennyvíztisztító-telep környéke A déli iparterület az 51-es úttól keletre esı része Irinyi János utca menti iparterület
Lakótevékenységre elıkészített területek
Soroksári út - Budapest határa menti terület Határ út menti terület Csokonai utca menti terület
Az M0 autóút és az 51-es út megépítése a település számára kiváló lehetıséget biztosított logisztikai területek kialakítására. A település kb. 10 éve folyó tudatos gazdaságfejlesztési politikája révén kialakult az ún. „északi iparterület”, amelynek kijelölt területe részben már beépült. A dinamikus fejlıdés nyomán kijelölésre került a „déli iparterület”. A régi rendezési tervek általában nem differenciálták a területeket (iparterület megnevezéssel szerepel az összes), megkülönböztetésük a környezetre gyakorolt hatások miatt azonban elengedhetetlen. A város rendezési tervében két terület szerepel, ahol gazdasági tevékenységet lehet folytatni; egyik az ipari terület (Gip), a másik pedig a kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
256
Jelentıs mértékő zavaró hatású gazdasági célú épületek elhelyezésére az északi iparterületen kizárólag az 51-es úttól keletre van mód, távol a meglévı és tervezett lakó- és sportterületektıl. További ilyen terület kijelölése a szennyvíztisztítótelep védıtávolságán belül célszerő, mivel a hatályos egyéb jogszabályok szerint itt csak ez a tevékenység folytatható. A részben meglévı különleges, nagykiterjedéső sportolási célú területektıl erdısáv választja el az ipari területet. A védıtávolságot igénylı létesítményeket úgy szabad csak elhelyezni, hogy a védıtávolság telken belül biztosított. A már kijelölt és részben megvalósult Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek egy része közel a lakóterületekhez helyezkedik el. Ezeket a területeket –gyakorlatilag az 51-es útról nyugatra fekvıek, valamint a különleges, nagykiterjedéső sportolási célú területekhez közeliek – indokolt kereskedelmi, szolgáltató területként besorolni. Ez a területfelhasználási egység elsısorban nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, ami a már kialakult állapotnak is megfelel. A területen belül a szabályozási tervben szükséges olyan terület(ek) lehatárolása, amely(ek) kisvállalkozások mőködtetésére alkalmas. Ilyen területtel a település jelenleg nem rendelkezik.
A Dunaharaszti Ipari és Logisztikai Park (DILP) Kft. 2008-ban alakult, fı vonzereje a megközelíthetıség. Az ipari park területe 70 ha. A DILP fı feladata a fizikai infrastruktúra kiépítése, kapacitások biztosítása és a befektetések megszervezése. Az ipari park legfontosabb vállalkozása a Zwack Unicum Zrt, amelynek 5 hektáron történı beruházását 2005 nyarán adták át.
A DILP Kft. célkitőzései és a Dunaharaszti Önkormányzat fejlesztési törekvései egybeesnek, kiemelten: •
közmőfejlesztések támogatási források bevonásával, a fejlesztési területet érintıen,
•
inkubátor vagy vállalkozói ház építése támogatási, fejlesztési források bevonásával, a városból kitelepülı kisvállalkozások részére
•
ipari parki szolgáltató központ építése, támogatási, fejlesztési források bevonásával
A DILP kft. a bıvüléséhez további földterületeket Akarnak új területeket vásárolni, legfıképp az 51-es mellett. Az ipari parki szervezı munkák másik súlypontját a fejlesztési –még be nem települt- területek ipari parkba történı bevonása jelenti. (Pl.: a Bláthy Ottó utca által határolt kb. 11 ha egybefüggı és a mőködı vállalkozásokhoz is csatlakozó területrész.)
Dunaharasztiban a gazdasági jellegő területek fıként az 51-es úthoz kapcsolódnak. A város rendezési tervében két terület került nevesítésre, amelyet a továbbiakban gazdasági tevékenységre akarnak szánni; egyik az 51-es út menti déli iparterület, a másik pedig az Iapri parkot is magában foglaló Irinyi János utcai terület
Az 51. sz. fıút mentén húzódó ill. kijelölt gazdasági területek déli iparterülete részeként kerül kialakításra. A terület egy részén ma is gazdasági tevékenység folyik (betonüzem mőködik). A terület fejlesztésére vonatkozó tulajdonosi elképzelések is gazdasági terület kialakítását
257
indokolják. A meglévı telekadottságok és a késıbbi telekalakítási lehetıség figyelembevételével a terület két tömbre tagolt, javasolt telekhatárokkal. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület egy építési övezetbe sorolt (Gksz-2) ahol min. 4000 m2-es telkek alakíthatók. Szabadonálló beépítési móddal, max. 40%-os beépítettséggel helyezhetık el az épületek. Az Irinyi János u. menti iparterület nyugaton és délnyugaton a már meglévı gazdasági területekkel határos, amely az 51. sz. fıút menti északi iparterület része. A területet már az elızıekben készített szabályozási terv is "egyéb ipari gazdasági terület"-be sorolta - egy része jelenleg is gazdasági terület - továbbá a terület fejlesztésére vonatkozó tulajdonosi elképzelések is gazdasági terület kialakítását indokolják. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület egy belsı feltáró úttal két tömbre osztott. A déli tömbben az ott meglévı telekstruktúrához igazodva további négy telek alakítható az építési övezet (Gksz-1) elıírásai szerint min. 6000 m2-es telekterülettel, max. 45%-os beépítettséggel, Az északi tömbben ettıl eltérıen (Gksz-2) kisebb, min. 4000 m2-es telkek alakíthatók max. 40%-os beépítési lehetıséggel. A gazdasági területek szabadonállóan építhetık be. A javaslat szerint a területen így összesen 12 új telek alakítható, azonban a javaslattól eltérı megosztás is lehetséges az építési övezetek paramétereinek betartásával.
A gazdaságfejlesztési tevékenységekkel kapcsolatban az Önkormányzat több korlátozó és tiltó rendeletet is hozott, amelyeket a Dunaharaszti HÉSZ tartalmaz. Többek között 2014-ig a város belsı területein mőködı ipari tevékenységet őzı vállalkozásokat ki kell telepíteni az ipari parkba, illetve új engedély nem adható ki ilyen jellegő tevékenységre a belvárosi illetve a lakóövezetekben. Emellett az Önkormányzat nemcsak az ipari tevékenységet végzı vállalkozásokat, hanem az egyéb ágazatba tartozókat is ösztönözni kívánja az ipari parkba történı betelepülésre azáltal, hogy 10%-os tulajdonjogot vásárolt az ipari parkot tulajdonló DILP kft-ben és a felügyelı bizottságba is delegálnak tagot. Továbbá közösen létrehoztak a egy vagyongazdálkodási társaságot is. Az ipari park területén kialakítandó inkubátorház megépítésérıl jelenleg is tárgyalások folynak. Az inkubátorház létrejöttével elımozdítják a városban az új vállalkozások létrejöttét, különbözı támogató szolgáltatásokkal segítik az üzleti élet elımozdítását (adminisztrációs segítség, marketingtervek kidolgozása, menedzsmentképzések, stb.) Az inkubátorház megépítése magántıkébıl valósulna meg.
258
KISKUNLACHÁZA Gazdasági és ipari tevékenységekre Vasút utcától délre esı terület, a tervezett elkerülı út szánt területek (Gip) nyugati oldalán (17 ha) Vasút utcától délre esı területek, a tervezett elkerülı út keleti oldalán (40,5 ha) Bankházi reptér melletti terület (44,5 ha) Kereskedelmi, szolgáltató és ipari Vasút utcától északra esı terület (57,5 ha) tevékenységekre szánt területek Vasút utcától délre esı terület, a tervezett elkerülı út (Gksz) nyugati oldalán (26,5 ha) 51-es út déli részének keleti oldalán (10,5 ha) Elszórt területek: 18 ha Lakótevékenységre elıkészített Liget utcában (13,5 ha – 120 telek) területek Rákóczi Ferenc út – Bethlen Gábor utca – Toldi Miklós utca – Móricz Zsigmond utca – településhatár által határolt területen (69 ha – 612 telek) Dózsa György út – Móricz Zsigmond út – Dömsödi út által határolt területen (4,5 ha – 40 telek)
A nagyközségben három olyan egybefüggı gazdasági célra felhasználható terület van, amely nagyobb 40 hektárnál; a további területek 30 ha alattiak. Az 51-es út menti területek könnyőszerrel megközelíthetıek, ámde a fıút forgalma igen nagy, s az 1X1 sávos útpálya valamint a települést elkerülı út hiánya távolról sem vonzó tényezı a potenciális telephelyet keresı cégeknek. A Bankházára és tovább Apajra vezetı út (Rákóczi Ferenc út) menti területek megközelíthetısége javult azáltal, hogy az út nemrég lett felújítva. Az Önkormányzatnak a bankházi repülıtérben van tulajdonrésze, továbbá 38 ha területük van, ami gazdasági tevékenységre alkalmas; elızetes tervek szerint egy vakolatgyártással foglalkozó német cég (Sakret Hungária) venné bérbe az önkormányzattól a területet, tehát az nem kerülne eladásra. Az önkormányzatnak ezen kívül egy másik területe is van, amelynek hasznosításáról 2009 tavaszán dönt a képviselı-testület. A település két legnagyobb cége az építıanyag-gyártással és kereskedelemmel foglalkozó Leier Hungária Kft, valamint a földmunkával, szállítmányozással és útépítéssel foglalkozó Mobiltrans Kft. Mindkét cég szorosan kapcsolódik a kistérséghez, elıbbi a térségben fellelhetı nyersanyagokhoz (kavicsvagyon) utóbbi pedig az RSD revitalizációjához és a különbözı tervbe vett útépítésekkel (Csepel-szigeti gerincút M0 szélesítése) kapcsolatos földmunkák elvégzéséhez.
A térség s egyben a település legfontosabb adottsága a kavicsvagyon, ezért a legnagyobb adózók a térségben az építıipari cégek. A földmunkához, útépítéshez tartozó földmunkagépek fejlesztése várható. Azonban a gazdasági válság miatt náluk is 20-30%-os visszaesés várható, jelenleg még nem érzik a válságot. A földmunkagépek fejlesztése abszolút kapcsolódik a kistérséghez, mivel számítanak rá, hogy mind az RSD revitalizációjában részt vesznek, kotrógépekkel rendelkeznek, mind a Csepel-szigeti gerincút építésében részt szeretnének venni. Továbbá számítanak rá, hogy az M0 szélesítésében részt vesznek.
259
MAJOSHÁZA Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip)
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek (Gksz)
A településre bevezetı út északi részén található területek A településre bevezetı út déli részén található területek (Hrsz: 028/6, 13-16) Délegyházára vezetı út mentén északra (Hrsz: 058/6) Autószalon melletti terület (Hrsz: 053/18 -autószalon) A településre bevezetı út északi részén található területek (Hrsz: 043/2) A településre bevezetı út déli részén található területek (Hrsz: 039/2, 12)
Lakótevékenységre elıkészített területek
Ady Endre és a Dózsa György úttól délre esı területek
A Majosházán gazdasági célú felhasználásra került és a továbbiakban is gazdasági funkcióra szánt területek döntıen a településre bevezetı út mentén, északi és déli irányban helyezkednek. A tervezendı területek szorosan kapcsolódnak a meglévıekhez, legyenek azok ipari vagy kereskedelmi-szolgáltató célra elıirányozva. A területek infrastruktúrával ellátottak, mivel a bevezetı út mentén fekszenek.
Majosházán ugyan nincs ipari park, de kicsi mérete ellenére sok cég található a faluban, amelyek telephelyei a már említett bevezetı út mellett találhatók. (Sw Umwell Technik betonelemgyártással, A Beton Viacolor Térkı Rt. térkıgyártással, a Solid Wood faipari tevékenységgel, a Szinkround Kft. ketrecgyártással foglalkozik, a Molnár+Molnár Kft.-nek pedig vámelosztó központja van a településen.
MAKÁD Lakótevékenységre elıkészített területek
Kendereskert utcában Ady Endre utca X településhatár (3 telek) Dózsa György utcában (2 telek)
260
SZIGETBECSE Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip)
nincs
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari A Makádi út déli részén nyugatra tevékenységekre szánt területek A Makádi út déli részén keletre (Gksz)
A gazdasági használatra, ezen belül is kizárólag kereskedelmi és szolgáltató tevékenységre eltervezett területek a település déli részén, a Makád felé vezetı út két oldalán helyezkednek el. A település vezetése csak olyan gazdasági tevékenységet folytató cégnek engedélyezi a betelepülését, amely nem folytat környezetkárosító tevékenységet. A területekre könnyőszerrel beköthetı az alapinfrastruktúra.
SZIGETHALOM Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek (Gip)
A HÉV-vonal – 5101. j. út Tököl felé – településhatár által közrefogott terület (62 ha)
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari A HÉV-vonal – 5101. j. út Tököl felé – településhatár által tevékenységekre szánt területek közrefogott terület (14 ha) (Gksz) A HÉV-vonal – Mőút – Dózsa György út által határolt terület Lakótevékenységre elıkészített Fiumei úton (16 ha) területek A volt laktanya (Emese-park) mellett (7 ha) Erdı utcai parcellák (20 ha)
A kereskedelmi-szolgáltató terület kialakításának (GKSZ) elsı része a mőút mellett valósulna meg, elsı körben egy napelem gyártó települne ide, 4 ha területet már megvásárolt. Az Önkormányzat ipari park létrehozását is tervezi (a 62 hektáros és a 14 hektáros) területen de ez a terület még nincs közmővesítve. A terület mővelése jelenleg zárkert, továbbá az ott lakó 300 fı átköltöztetését is meg kellene oldani. A terület az önkormányzat szándékai szerint értékesítésre kerülne, azaz magánberuházásként épülne meg az ipari park.
261
SZIGETSZENTMÁRTON Kereskedelmi és szolgáltató tevékenységekre szánt területek
Temetı dülı (Hrsz: 032/15, 032/17,)
Lakótevékenységre elıkészített területek
Csépi dunaparti dülı (Hrsz: 1635, 1662-1675) Régi pásztorház dülı (Hrsz: 0626) Duna utcától északra (Hrsz: 02/35-36, 633/7) Völgy utca (Hrsz: 248) Európa köz (Hrsz: 112-115) Csárdaparti dülı (Hrsz: 080/15,17-27)
Szigetszentmártonban a település déli részén, a Temetı dülıben található kijelölt iparterület. Ez nem önkormányzati tulajdonban van, mivel a kárpótlás során minden föld magántulajdonba került. A tervezett kereskedelmi, szolgáltató területek Gksz-3 építési övezeti besorolást kapnak, ahol elsısorban raktározás, esetleg valamilyen környezetkímélı termelı tevékenység folytatható. A raktározás mellett árusítás is megengedhetı. A meglévı és a tervezett gazdasági területeken a tevékenység technológiáját úgy kell megválasztani, hogy a környezetvédelem elsıdleges szempont legyen. A helyben foglalkoztatást - különös tekintettel a nıi munkaerı foglalkoztatására – fokozott mértékben biztosítani kell, amelynek egyik módja az otthon dolgozás feltételeinek megteremtése, a bedolgozó ipar fejlesztése. Ehhez természetesen központi irodaépületek, raktárak megépítésére van szükség, amelyek lehetıségét szintén a kijelölt gazdasági területek valamelyikén lehet biztosítani. Jelenleg a falu legfontosabb vállalkozása, s egyben legnagyobb adófizetıje a Schneider Investment Kft, amelynek két profilja van a cégnek. Egyik a mőanyag nyílászárók gyártása, a 10 éve mőködı Schneider Fenster. A másik pedig a főtéskorszerősítés részleg (Schneider Energy), ami 6 éve mőködik.
262
SZIGETSZENTMIKLÓS Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységre jelenleg használt területek (Gksz)
Lakótevékenységre elıkészített területek
Felsı-Ürge-hegyi-dülı – M0-tól északra (Hrsz: 8391, 12645-12667) Alsó-Ürge-hegyi-dülı – M0-tól északra (Hrsz: 0201, 0203, 0205/12-21, 0182, 12603-12618) II. Rákóczi Ferenc út – Massányi Károly u. – határ – Rádi út II. Rákóczi Ferenc út – Rádi út – Hullám utca – Leadó utca Lakihegyre-dülı – M0-tól délre (Hrsz: 0231, 12028, 12029, 12359, 12313-12316, 12331-12332, 12550, 12551, 1220112285, 0188) Nagylaposi dülı (Hrsz: 0192-0196) Felsı-hegyi-dőlı (Hrsz: 0171-0173) Kıkúti-dőlı (Hrsz: 0173) Lehel utca – Csepeli út által határol terület Teleki u. – Kardos I. u. által határolt terület (Hrsz: 0163) II. Rákóczi Ferenc út vége, Halásztelek irányába (Hrsz: 0251/77-79, 0252/1-47) Tököli út mentén (Hrsz: 0298) Gyümölcsös u. – Kajszi u. – Gyári u. – Mogyoró utca környéke Szilvafa u. – Datolya u. – Présház u. – Ossvári u. – Ond u. – Határ u. – Gyári út által határolt terület ÁTI-sziget ipari park Ady Endre és a Dózsa György úttól délre esı területek
SZIGETÚJFALU Kereskedelmi és szolgáltató tevékenységekre szánt területek
A település északi részén, a tököli úttól keletre (Hrsz: 070)
Lakótevékenységre elıkészített területek
Szigetszentmároni úton (Hrsz: 060)
A település déli részén, a Fı út keleti részén (Hrsz: 06)
Ady Endre – József Attila – Jókai utcák vége (Hrsz: 019/41-53, 67-69) Zártkertek a település délnyugati részén (Fı út), a Ráckevére vezetı úttól nyugatra (Hrsz: 2303-2350, 28012881)
A Szigetújfalui Önkormányzat tulajdonában nincs földterület, a gazdasági tevékenységre alkalmas területek magántulajdonban vannak. A településen jelenleg 3 fontos vállalkozás mőködik, az északi részen a Vitép 95 Kft, amely magas- és mélyépítéssel foglakozik. A település déli részén, két, egymással kapcsolatban lévı cég üzemel, egyik a Havária Speciális 263
Építı Kft., a másik pedig a Larsen-Depo Kft. Havária Kft mélyépítéssel foglalkozik, szádfalakat építenek. A Larsen-depo Kft pedig acél nagykereskedelemmel foglalkozik, a szádfalak elemeit forgalmazza. A két cég telephelyének létrehozása volt az eddigi legnagyobb fejlesztésük, folyamatosan hajtották végre, mára európai színvonalú lett.
TAKSONY Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek
A Fı út (510-es út) nyugati részén (Hrsz: 0121/11) A Bugyira vezetı út mentén, északi oldalon (Hrsz: 059)
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari Az 51-es út nyugati oldala (Hrsz: 042, 065, 094) tevékenységekre szánt területek Az 51-es út keleti oldala (Hrsz: 042, 059) Lakótevékenységre elıkészített területek
Pacsirta-hegy (Hrsz: 6121-6188) Varsányi utca (Hrsz: 099/8-19) Szılıhegy utca Völgy utca – Forrás utca – Kert utca –Dunapart által határolt terület A település déli részén az 510-es út nyugati oldalán (Hrsz: 0121/12-23)
A Taksonyi Önkormányzatnak nincsen földterülete, minden terület magántulajdonban van, a földterültek tulajdonosai egymásra várnak az értékesítés tekintetében. A település egyik legfıbb vállalkozása a Kukarobotics, amely a taksonyi telephelyén ipari robozokhoz kapcsolószekrényeket, Dunavarsányban pedig gyógyszeripari acélgyártmányokat készít. A robotkarok gyártása Fehérgyarmaton és Gödöllın történik, Taksonyban a robotok „agya” készül. Tovább a vállalatirányítási központ is itt székel.
TÖKÖL Gazdasági és ipari tevékenységekre szánt területek
Csépi út mentén, keletre
Kereskedelmi, szolgáltató és ipari tevékenységekre szánt területek
nincs
Tökölön ipari terület a volt repülıtéren, és repülıgép szerelı üzem területén található. Utóbbi helyen jelenleg egy nagy kereskedelmi központ épül. A repülıtér fejlesztése igen fontos lenne, és erre épülne a logisztikai tevékenység a repülıtér melletti repülıgép szerelı területén.
264
3. Telekár becslés Telekár becséléseink a kistérség ingatlanpiaci forgalmából származtatott tapasztalati számok, melyek az elmúlt 2 év vételárainak elemzésén nyugszanak. 2
Fajlagos telekár átlagosan (Ft/m ) Kereskedelmi
Gazdasági Áporka Dömsöd Dunaharaszti Kiskunlacháza Majosháza Makád Szigetbecse Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl
2 500
3 500
3 000
3 000 -
-
-
7 500
7 500
4 000
4 500
3 500
4 000
4 000
3 000
8 500
8 000
-
3 500
8 000
4 500
7 000
3 500
-
9 000
10 500 6 500
7 500
7 000 12 000
14 500
17 000
15 750
4 000
6 500
6 500
12 000
8 500
7 500 14 500
13 250 -
-
12 500
11 500 4 000
-
-
5 500 8 500
7 500
6 000
5 250
3 750
-
6 500
4 500
10 750 -
7 500
6 750 -
9 500
-
6 000
6 000
3 500 -
8 500
7 750 4 500
3 000
17 000
15 750
8 500
-
-
7 000
3 250
7 500
-
6 000
-
-
-
-
14 500
-
-
6 500
9 000
4 250 -
-
-
5 250
3 750 -
-
8 250
3 500
7 000
6 250
-
6 750 3 000
Lakó
5 500
3 750
6 000
4 500
-
-
A kistérség árain is megmutatkozik, hogy a térség déli peremterületein olcsóbbak az ingatlanok. Az agglomeráció térségében a fıvároshoz és a fı közlekedési utakhoz közeli telkek a legdrágábbak, ahol építési telek esetében nem ritka a 15.000 Ft/m2-es telekár. A gazdasági célra szánt ingatlanok ára pedig négyzetméterenként 10.000 Ft felett van. A kistérség déli területein természetesen olcsóbbak az építési telkek, itt 4500-6000 Ft-ért lehet telkeket találni, gazdasági funkcióra szánt területhez pedig már 3000-3500 Ft –ért is hozzá lehet jutni. Mindezek ellenére a legtöbb elıkészített vagy átalakulóban lévı területet épen a jó fekvéső északi településeken találtuk. Pl. Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Taksony.
265
4. A lakófunkcióra kijelölt területek kapacitása Meghatározásra került, hogy a lakófunkcióra kijelölt területek mekkora lakosságot tudnak befogadni, ezáltal ezen területek hatására mekkora plusz lakosságtöbblettel kell számolniuk a településeknek. Vizsgálatunk alapjául a szerkezeti tervalapokon lakófunkcióra szánt területeket tudtuk összegezni. Nem vettük tehát figyelembe azon telkeket, melyek már jelenleg is lakóterületként jelennek meg a rendezési tervekben. Továbbá nem tudtuk figyelembe venni azon területeket sem, melyeket még nem jelöltek ki lakófunkcióra. Számításaink során a lehetı legoptimálisabb esetet vettük alapul, az egy lakásra jutó telekméretet 1125 m2-ben határoztuk meg, ebbe természetesen beletartoznak az utak, közterek területei is. Tehát számításaink alapjául a családi házas beépítési formát vettük alapul. Tekintettel arra, hogy az agglomerációs népesség az országos átlagnál fiatalabb és termékenyebb, így az országos átlagnál magasabb fajlagos lakosságszámmal kellett számolnunk. Tapasztalati számok alapján elmondható, hogy 250lakos/100 lakás egyenértéket kell figyelembe vennünk. Ezen adatok alapján kirajzolódik, hogy az egyes lakófunkcióra kijelölt területegységek mekkora népességtöbbletet eredményeznek településenként.
Település
Áporka
Dömsöd
Dunaharaszti
Kiskunlacháza
Lakófunkcióra kijelölt terület
terület nagysága (ha)
Telkek száma
Lehetséges beköltözı lakók száma
Kertész utca
10
88
229
Legelı dőlı
14
123
319
Újfalu nincs lakófunkcióra kijelölt terület
24
214
557
0
0
Soroksári út Budapest határa menti terület
24
214
557
Határ út menti terület
4
36
92
Csokonai utca menti terület
9
79
206
Liget utcában
14
120
312
Rákóczi F. út Bethlen Gábor u. Toldi Miklós u. Móricz Zs. U. településhatár által határolt terület
69
613
1595
1105
855
2011
266
Dózsa György út Móricz Zs. Út Dömsödi út által határolt terület Lórév
Majosháza
Makád
Szigetbecse
Szigethalom
5
40
104
20
173
451
Kendereskert utcában
0
0
Ady Endre utca X településhatár
3
8
Dózsa György utcában
2
5
0
0
16
142
370
7
62
162
20
178
462
13
119
310
Régi pásztorház dőlı
4
32
83
Duna utcától északra
7
62
162
Völgy utca
4
31
81
Európa köz
5
44
116
Csárdaparti dülı
8
71
185
0
0
nincs lakófunkcióra kijelölt terület Ady Endre és a Dózsa György úttól délre esı területek
nincs lakófunkcióra kijelölt terület Fiumei úton A volt laktanya (Emese park) mellett Erdı utcai parcellák Csépi dunaparti dőlı
Szigetszentmárton
Szigetújfalu
Szigetszentmártoni úton
10
88
229
Ady Endre - József Attlia - Jókai utcák vége
7
64
166
451
13
994
936
1015
267
Taksony
Tököl
Szigetszentmiklós
Összesen
Zártkertek a település délnyugati részén
27
238
619
Pacsirta hegy
30
266
691
Varsányi utca
9
80
208
Szılıhegy utca
34
299
777
Völgy utca Forrás utca - Kert u. - Dunapart által határolt terület
13
112
291
A település déli részén az 510-es út nyugati oldalán
14
124
321
0
0
109
969
2519
Lakihegyi lakóparktól északra esı terület
10
92
240
Pápai dőlıben
28
244
636
nincs lakófunkcióra kijelölt terület Lakihegyi lakóparktól délre esıt terület
2288
3395
13062
Bizonyos településeken még ezen szerény és minimálisra vett becsléseink alapján is jelentıs népességnövekedéssel kell számolnunk. Szigetszentmiklós 3400, Taksony 2300, Szigetújfalu 1000, Szigetszentmárton 1000, Szigethalom 1000, Dunaharaszti 850 fı- vel bıvülhet. Az agglomeráció területén is van olyan település (Tököl), mely nem tervez további nagy mértékő lakosságszám növekedést ezért nem is jelölt ki további lakófunkcióra szánt területet. Az agglomeráción kívül ilyen település Lórév és Szigetbecse. A kistérség déli részén is jelentıs területek vannak kijelölve. Kiskunlacháza is jelentıs mintegy 2000 fı befogadására alkalmas területet jelölt meg terveiben.
Társasházas beépítés esetében ezen számok természetesen jelentısen megnövekednek. Számolni kell egy-egy területegység lakosságszámának késıbbiekben bekövetkezı jelentıs növekedésével is, mivel számos esetben a születések száma a beköltözés utáni néhány évben ugrik meg jelentısen, ezzel terhelve az adott település nevelési- oktatási infrastruktúráját.
268
A hatékonyabb területfelhasználás érdekében szükséges az agglomerálódó népesség számára a városon belül meglévı szabad területek felhasználására és a használt lakások felújítására fokozottabb gondot fordítani. A jelenlegi gazdasági válság hatásainak ingatlanpiaci hatásait ma még nehéz megmondani. De összességében elmondható, hogy az ingatlanpiac befagyásával, a felmerülı problémák nem oldódnak meg, csupán idıt nyernek a döntéshozók a megalapozott gondolkodásra.
A beköltözık (ill. a fıvárosból kiköltözık) jobbára családok, azonban egyes településeken (pl. Dömsödön) magas az idıskorú, jobbára egyedülálló személyek beköltözése is, akik pesti belvárosi lakásaikat gyermekeiknek átadva egy nyugodtabb, élhetıbb, vidéki környezetbe költöznek át. Természetesen ez másrészrıl, fıképp az önkormányzat részérıl, külön probléma, hiszen az idıskorú ellátandó személyek száma növekszik. Alacsonyabb státuszú személyek is „beszivárognak” a kistérségbe, döntıen a rosszabb minıségő sorházakba vagy családi házakba, amelyek a fıbb infrastrukturális és tömegközlekedési útvonalaktól távol esnek.
A jelenlegi, 2009 eleji gazdasági és társadalmi környezetben, a pénzügyi válság okozta gazdasági visszaesés nyomán, valószínősíthetı, hogy a szuburbanizációs folyamatok, ha nem is állnak le, de középtávon mindenképpen le fognak lassulni. Azok a magánszemélyek, akik a fıváros belsı vagy külsı kerületeiben található lakóingatlanaik árából szerettek volna egy családi házat vagy sorházi lakást venni az agglomeráció településein, a mostani körülmények között csak áron alul tudnák eladni lakóingatlanaikat, így az adás-vételt eltolják addig, amíg azt számukra kedvezıbb körülmények között tudják megvenni. Az ingatlanpiac jelenleg „nem túlzottan” pörög, mivel a lakásvásárlóknak csak a töredéke rendelkezik készpénzzel, döntı többségük lakáshiteles volt, akik most kiváró pozícióban vannak.
A településeknek a legnagyobb fejtörést fıként a kisgyermekes családok jelentik, hiszen ık az alap-infrastrukturális létesítmények (gáz, csatorna, aszfaltozott út) mellett a közintézményeket (óvoda, bölcsıde, egészségügyi szolgáltatások) is nagyobb arányban igénylik, s használják, mint azok a beköltözı családok, akiknek már általános iskolás vagy középiskolás gyermekeik vannak. Amíg a kisgyermekes családok értelemszerően az elıbbi közszolgáltatásokat a településen akarják igénybe venni (senki sem akarja utaztatni óvodás korú gyermekét, csak a legvégsı esetben), addig a 10-18 éves korú gyermekekkel, fiatalokkal rendelkezı családok az egészségügyi szolgáltatásokon kívül az oktatási. Jellemzı, hogy ha a kiköltözı családban 6. osztályos gyermek található, ıt inkább „visszaingáztatják” a fıvárosba – persze ha lehetséges, s az iskola sincsen az elfogadható ingázási idıtartamon kívül –, mint hogy az utolsó 2 évre új lakóhelyük iskolájába írassák be, amely valószínőleg számukra kevésbé elfogadható színvonal. Persze, ha valamelyik szülı azonos idıpontba indul dolgozni, mint ahogy a gyerekek iskolába mennek, s netalántán még hazafelé is megoldható az autóval történı elszállítás, akkor a kisebb, akár alsó tagozatos gyermeket is a fıvárosi iskolákba szállítják. Ajánlatos az alsó tagozatos diákokat a helyi iskolába járatni, egyfelıl, hogy megismerjék a környezetükben lakó hasonló korú gyermekeket, másrészt pedig a városba való ingázás ami távolról sem ideális 10 évnél fiatalabb gyermekek számára.
269
A középiskolai oktatás esetében jóval nagyobb azok aránya, akik a fıvárosba járatják gyermekeiket, nem csak azok között, akik, sıt a helyiek körében is. Ennek az oka nem feltétlenül az, hogy a fıvárosi középiskolák színvonala minden területen jobb, mint az agglomerációban lévıké, hanem bizonyos szakmákat adó szakközépiskolák és szakiskolák csak a fıvárosban találhatók meg.
Elıbbi rövid fejtegetést azért láttuk szükségesnek ismertetni, mivel a kiköltözı családok gyermekeinek száma, életkora döntıen befolyásolja az új lakónegyedekbe telepítendı közszolgáltatásokat. Mindennek a befolyásolása egy többrétő tevékenység. Egy jól felépített, nem hosszú, marketing szöveg ill. reklám, kifejezetten a megcélzott réteg felé igen hatásos tud lenni. A következı kérdés az, hogy valójában ez kinek, kiknek a feladata? Részben az önkormányzaté, ha a telkeket önállóan értékesíti, de ha egy beruházó veszi meg ıket, s egy lakópark vagy lakópark-szerő épületegyüttest épít fel rá, akkor mindenképp a beruházó vállalkozó kötelessége, természetesen karöltve az önkormányzattal. Távolról sem cél, hogy egymással ellentmondásba kerüljön a vállalkozó és a települési önkormányzat azon témában, hogy kik azok a rétegek, akiket leginkább szívesen várnak az épp aktuálisan felépítendı lakónegyedbe. Ha viszont egyenként kerülnek értékesítésre a telkek, nehezebb azt véghezvinni, hogy közel azonos státuszú, vagy közel azonos korú gyermekekkel rendelkezı házasok költözzenek be. Az infrastrukturális beruházásokban való részvétel is különbözıképp alakul, ha a beruházó egy vállalkozó, akinek a cége hozza létre a lakóterületi ingatlanokat vagy a telkek egyenként kerülnek értékesítésre, netalántán különbözı társadalmi státuszú személyeknek. Elsı esetben a beruházó elkészíti (elkészítheti) a szükséges kiegészítı infrastrukturális beruházásokat (burkolt út, esetleg gázbekötés), míg utóbbi esetben igen kevés az esélye annak hogy belátható idın belül pl. az utcát leaszfaltozzák, mivel az érdekviszonyok különbözıek s nincs egy közös összefogó erı.
5. A területfelhasználás célkitőzései kistérségi szinten A mőködı, élı települések jellemzıje az állandó változás. A települések önkormányzatainak feladata a lakosság által támasztott, változó igények minél teljesebb kielégítése, az emberhez méltó környezet és a folyamatos megújulás feltételeinek megteremtése. Mindez a város szellemi, környezeti, tárgyi hagyományainak-adottságainak tiszteletben tartását, illetve lehetı leghatékonyabb felhasználását és megújítását jelenti. Fontos, hogy kistérségi szintő területfelhasználási célkitőzések kerüljenek megfogalmazásra. Ennek javasolt elemei: •
a lakosság biztonsága, („létbiztonság”),
fokozatosan
javuló
élet-
és
munkakörülmények
270
•
a demográfiai helyzet alakulására is kiható, egészséges lakáskörülmények (a változó igényekhez igazodó, széleskörő választék, mobil lakáspiac),
•
a lakosság szellemi, fizikai és lelki igényeit szolgáló intézményhálózat, (tekintettel a különbözı csoportok –fiatalok, idısek, korlátozott képességőek, stb. – eltérı szükségleteire),
•
az értékes, megırzésre érdemes történeti, vagy egyéb szempontból jelentıs elemek, településrészek védelme, az épített környezet folyamatos jobbítása,
•
a környezet- és természetvédelem, azon belül az egyes elemek (levegı, víz, talaj, klíma, élıvilág, stb.) védelme,
•
a település természeti adottságainak (pl. gyógy- és termálvíz) kiaknázása,
•
a lakosság megélhetéséhez és ellátásához nélkülözhetetlen gazdaság, az egyes ágazatok (mezıgazdaság, közlekedés, hírközlés, víz- és energiaellátás, hulladékgazdálkodás, stb.) érdekei,
•
honvédelem és polgári védelem, katasztrófa elhárítás igényei.
Ezen célkitőzésekhez szükséges biztosítani a térbeli-mőszaki-ökológiai kereteket.
5.2. Az egyes területfelhasználási egységek fejlesztési lehetıségei A korábban tapasztalt városnövekedés mind arányaiban, mind ütemében tarthatatlan. A beépítésre igénybe vehetı területek nagysága véges, értékük ezzel párhuzamosan hatványozottan növekszik, ezért az extenzív növekedés helyett az intenzív, belsı tartalékokra alapozó fejlesztéseket kell elınyben részesíteni. Végiggondolandó a szabad területek és a zöldfelületek (erdık, parkok, vízfelületek, stb.) mennyiségének és arányának növelése. Szükséges a beépítés intenzitásának differenciált meghatározása. Ennek érdekében meg kell akadályozni a túlzottan tömör, illetve zsúfolt beépítéseket, egyidejőleg elejét kell venni a gazdaságtalan, terjengıs területhasználat kialakulásának. A lakásellátással összefüggı problémákat a helyi önkormányzatok egyedül és teljeskörően nem képesek megoldani, ez nem is lehet koncepcionális cél. A feszültségek csökkentésére, a mennyiségi hiányok enyhítésére, a területi egyenetlenségek közelítésére, továbbá a lakásmobilitás fokozására a következı eszközökkel lehet számolni: •
megoldó jellegő, életszerően rugalmas építési-városrendezési szabályozás,
•
számottevı mennyiségő szociális bérlakásépítés,
•
avult lakótömbök szervezett rehabilitációja,
•
paneles lakótelepek, városrészek értéknövelı felújítása,
•
alvóváros jellegő településrészek intenzív fejlesztése,
•
új lakásépítési területek elıkészítése (rendezési tervek, alapközmővesítés), 271
•
önkormányzati lakásépítési, -felújítási és -vásárlási támogatási rendszer mőködtetése, ezen belül pl.: a kizárólag új lakás építése esetén igényelhetı kedvezmények kiterjesztése a régi lakás felújítását vállaló tulajdonosokra,
•
az önkormányzati tulajdonú lakások teljeskörő felújítása, korszerősítése, majd rendszerszerően mőködtetett bérleteztetése, cseréje, kivételes esetben eladása, a lakásalap folyamatos kiegészítése mellett (építéssel és vétellel).
272
