Készítette: Ziegler Teréz
Aparhant, 2016. április 5.
VEZETŐI PROGRAM
Tisztelt Szekszárdi Szakképzési Centrum!
A Szekszárdi Szakképzési Centrum Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma valamint a kozigallas.gov.hu internetes oldalon meghirdetett pályázati felhívásra jelentkezem: a Szekszárdi Szakképzési Centrum Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma tagintézmény-vezető (magasabb vezető) megbízására pályázatot nyújtok be.
A pályázatom tartalma:
Vezetői program Mesterprogram a következő 5 évre tervezett fejlesztésekről:
Általános terv
Részletes terv
Mellékletek:
Nyilatkozat
Motivációs levél
Szakmai önéletrajz
Erkölcsi bizonyítvány
Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum
Végzettségeket igazoló okiratok
Bonyhád, 2016. április 5.
Ziegler Teréz
VEZETŐI PROGRAM
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”
Szent-Györgyi Albert
VEZETŐI PROGRAM
1.
Magamról….................................................................................................................................... 6 1.1. A kezdetek… ................................................................................................................................. 6 1.2. Lépésről lépésre ........................................................................................................................... 6 1.3. Minőség az iskolában ................................................................................................................... 8 1.4. Vezetőként… ................................................................................................................................ 9 1.5. Újabb kezdet? .............................................................................................................................. 10
2.
Bevezető ........................................................................................................................................ 11
3.
Intézményi célok ............................................................................................................................ 13
4.
Tárgyi feltételek ............................................................................................................................. 16
5.
Személyi feltételek ......................................................................................................................... 18
6.
Iskolai arculat ................................................................................................................................. 22
7.
Képzési kínálat ............................................................................................................................... 23
8.
Kapcsolatrendszer .......................................................................................................................... 26
9.
Pályázatok ..................................................................................................................................... 28
10. Szakmai munka .............................................................................................................................. 29 10.1. Jogszabályi változásokból adódó feladatok ................................................................................. 29 10.2. Nevelés – oktatás – képzés .......................................................................................................... 30 10.3. A neveléssel-oktatással kapcsolatos vezetői célkitűzések, törekvések, feladatok ..................... 35 10.4. Egyéb célkitűzések, feladatok ..................................................................................................... 36 10.5. Oktatási feladatok ....................................................................................................................... 37 10.5.1. Humán tantárgyak …………………………………………………………………………………………………..… 37 10.5.2. Természettudományok …………………………………………………………………………..…….…………… 37 10.5.3. Informatika ………………………………………………………………………………………………..……………… 38 10.5.4. Nyelvi képzés …………………………………………………………………………………………………………….. 38 10.5.5. Szakmai tantárgyak …………………………………………………………………………………………..………. 39 10.5.6. Gyermek- és ifjúságvédelem …………………………………………………………………….………..…….. 40 10.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................................ 40 10.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink ......................................................... 40 10.8. Tehetséggondozás ...................................................................................................................... 40 10.9. Iskolai élet ................................................................................................................................... 41
VEZETŐI PROGRAM
11. Öt évre szóló vezetői elképzeléseim .............................................................................................. 42 12. Milyen iskolát szeretnék? .............................................................................................................. 43 13. Milyen vezető kívánok lenni? ........................................................................................................ 43 14. Összegzés ...................................................................................................................................... 44
VEZETŐI PROGRAM
A mottóul választott idézet úgy gondolom, kifejezi legbelsőbb pedagógiai hitvallásomat. Dolgos szüleim mellett mindig úgy láttam, hogy csak akkor élünk értékesen, ha megbecsüljük, amit az élet ad nekünk, ebből a legjobbat hozzuk ki, ugyanakkor képesek vagyunk másoknak önzetlenül adni. Szerencsésnek mondhatom magam, mivel személy szerint egy olyan iskolai közegben végezhettem általános illetve középfokú tanulmányaimat, amely nagymértékben segítették egyéni képességeim kiaknázását, meghatározóan formálták értékvilágomat, felkészítettek az önálló életkezdésre, a munka szeretetére.
2000-ben vettem kézbe a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a német szakos bölcsész és középiskolai tanár diplomát, ugyanakkor az ötödik egyetemi évben már amellett döntöttem, hogy kipróbálom magam a pedagógus pályán és tanári állást vállalok. Így 1999 szeptemberében az akkor még az 504. Szakképző Iskolában munkába álltam, mint német szakos tanár. Pályakezdőként egy szakképző iskolába bekerülve szembesültem először azzal, hogy a pedagógus pálya nem egészen az, amit az ember tanulmányai során elképzel, nem beszélhetünk ideális feltételekről, homogén tanulói csoportokról, illetve jó magaviseletű, motivált, tanulásra éhes tanulókról. Az első hónapok bizony kemény diónak bizonyultak, nehezemre esett a gyakran 30 fős osztályokban fegyelmet tartani. Személyes attitűdömből adódik, hogy az élet során felmerülő nehézségeket kihívásként és nem problémaként kezelem. Több éve pályán lévő kollégáimat megfigyelve próbáltam rájönni, hogy vajon náluk miért viselkedik a nálam problémásnak tűnő csoport úgy, mintha elcserélték volna. A tanulópénzt megfizetve a saját káromra megtanultam, hogy nem feltétlenül a csoport a probléma, hanem lehet, hogy én. Felismertem, hogy nekem kell a helyzethez felnőnöm, vagyis meg kell tanulnom az adott tanulási környezet feltételrendszeréből kiindulva a tanulási folyamatokat megfelelően irányítani, a tanulók érdeklődését felkelteni. Idővel rájöttem, hogy nem lehet és nem is szabad intézményemet egy más típusú iskolával összehasonlítani, nincs értelme a saját generációm tanulói attitűdjeit a mostani diákvilággal összevetni.
A kezdeti nehézségek után egyre inkább úgy éreztem, hogy önmagamra találok a pedagógus pályán. Idővel sikerült megtalálni a megfelelő hangnemet a diákokkal szemben, szakmai szempontból sikerként könyveltem el, hogy többnyire a gyengébb képességű, gyakran alulteljesítő szakiskolai tanulók is német nyelvből
többségben
közepes
illetve
jó
tanulmányi
eredményekkel
teljesítették
a
tantárgyi
követelményeket. 2004-től folyamatosan részt veszek az a közép és emelt szintű érettségi vizsgáztatói feladatok ellátásában, 2013-tól pedig érettségi elnökként is tevékenykedem. Fontosnak tartom, hogy
VEZETŐI PROGRAM
szaktanárként kellő ismerettel rendelkezzek az idegen nyelv oktatását meghatározó szabályozó dokumentumokról, részt veszek ezek iskolai szakmai dokumentumokba történő beépítésébe.
Visszatekintve elmondhatom, hogy az évek során, még ha nem is tudatosult bennem, jelentős változásokon mentem keresztül, szemléletmódom teljesen átalakult. Az egyetemről kikerülve a hangsúlyt az idegen nyelvi tartalmak közvetítésére helyeztem, úgy gondoltam, hogy minden tanulásszervezési szempontnak erre kell irányulnia a tanórák során. Saját tanulói és pályakezdő tanári tapasztalataim alapján azzal a szemlélettel kezdtem meg pedagógus munkámat, hogy a tanár tekintélyével uralja a tanórát, afféle kapitányként irányít mindent, amelyben a tanulók, mint matrózok alárendeltként a parancsokat végrehatják. Ez persze nem zárta ki a kreativitást, de mai szemmel nézve feltétlenül az eredményorientált munkaformák előnybe részesítését eredményezte.
Most közel 15 év távlatában számos kérdésben másképp gondolkodom. Időközben azt a nézetet vallom, hogy nyitottabbnak kell lennünk arra, hogy a gyerekek egyéni képességei, személyes attitűdjei, szellemi és testi adottságai, pillanatnyi lelkiállapota szerint alakítsuk tanóráinkat, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a tanulók egyéni igényei keresztülhúzzák gondos terveinket, számításainkat. A szigorúan zárt keretek közé szorított tanulási folyamat, a pedagógus, mint irányító akár eredményes is lehet, de közel sem olyan élményekben gazdag, mint a közös munkálkodáson alapuló, változatos munkaformákat és módszereket alkalmazó differenciált tanulásszervezés. Beláttam, hogy nem mindig a tanulás kézzel fogható eredménye a fontos, hanem a tanulás útja is lényeges, a pozitív és néha negatív tapasztalatok, amelyet a tanulás folyamata során megszerzünk. Úgy gondolom, a gyerekeket igazából ezzel a megközelítéssel tudjuk felkészíteni arra, hogy az egész élet egy nagy tanulási folyamat, amelyben mindennap szembesülünk valami újjal, ismeretlennel.
Másik felismerésem, hogy az inkluzív nevelés híve vagyok. Pályakezdőként először az fogalmazódott meg bennem, hogy ha a gyereket a közvetlen kontextusából kiragadva, csak a tanítás folyamatára koncentrálva vesszük számításba, akkor nemhogy nem segítjük a tanuló iskolai előre menetelét, hanem lehetséges,
hogy
akadályozzuk
is
képességei
kibontakozásában.
Véleményem
szerint
nincs
„szabványgyerek”, a diákok többsége speciális nevelési szükségleteket igényel, ezért csak elfogadó, együttmunkálkodáson, kooperáción és tanulási tapasztalatokon alapuló tanulói keretek között illetve változatos munkaformák, módszerek és technikai eszközök alkalmazásával tudunk eredményesen nevelnioktatni. Meggyőződésem szerint érdekes módon a gyerekek rendkívüli módon hamar felmérik, hogy melyik tanár melyik táborba tartozik, érzékelik az előbb említett két személetmód közti különbséget, és ilyenkor nem meglepő, hogy ugyanaz a tanuló két teljesen más viselkedési mintát követ a tanár személyétől függően. Meglátásom szerint a tanulók motiválásának leghatékonyabb eszköze a tanár – diák kapcsolat újraértelmezése, a személyes kötődésre épülő tanítás.
VEZETŐI PROGRAM
Pedagógusként egyike voltam iskolánk munkatársai között, akik kezdeményezték, hogy a tanulókat ne csak a tanórák keretében fejlesszük, hanem személyre szabott mentorálással, differenciált foglalkozással, felzárkóztatással, valamint egyéni illetve kiscsoportos törődés keretében ösztönözzük, motiváljuk őket iskolai előre haladásukban. Igazgatóhelyettesként ezeket a kezdeményezéseket először az IPR keretében igyekeztem rendszerbe szervezni, és ott bevált elemekre építkezve a TÁMOP 3.3.8. pályázat keretében már adottak voltak a feltételek egy kétéves intézményi projekt beindítására, amely középpontjában az esélyegyenlőség, a közösségi integráció, az egyéni törődés és a differenciált fejlesztés állt. A pályázat hivatalosan 2015 szeptemberében zárul, de természetesen az ott megszerzett tapasztalatok, jó gyakorlatok adoptálása, beépítése az intézményi folyamatokba, illetve azok átvitele az ezt követő intézményi fejlesztésekbe, projektekbe a következő évek kiemelt feladatai közé tartozik.
Az évek során igyekeztem megragadni minden olyan tanulási lehetőséget, amely új impulzusokat adhatott módszertani tárházam megújításához. Munkám során a tehetséggondozáshoz, az egyéni bánásmódhoz, differenciált képességfejlesztéshez, a tevékenység központú és projektalapú oktatáshoz, valamint az informatikai ismeretek bővítéséhez kapcsolatos továbbképzéseket éreztem leginkább hasznosnak. Német nyelvtanárként úgy gondolom, hogy manapság az interneten található források az idegen nyelv oktatását segítő IT eszközök, segédanyagok, programok, feladatlapok, interaktív felületek nagymértékben megkönnyítik a tanórai tartalom színesítését, szívesen alkalmazom ezeket az oktatás során.
Nagyképűség nélkül állíthatom, hogy az iskolai minőségfejlesztés elsősorban hozzám köthető. Először a 2002 években, elsősorban fenntartói „indíttatásból” kényszerültünk a minőségüggyel foglalkozni, éppen ezért vezetőim biztatására rész vettem „Minőségfejlesztési alapismeretek és azok alkalmazása a közoktatásban” című 30 órás továbbképzésen. Ezután vezetőim iránymutatása alapján kis léptékben, főként a fenntartó intézményünkkel szemben támasztott szakmai elvárásait teljesítve tevékenykedtem ezen a területen.
2003-ban intézményünk bekapcsolódott a Szakiskolai Fejlesztési Programban (továbbiakban SZFP II.), ezzel kezdődött tulajdonképp a „kettős életem”, amely során, először, mint minőségügyi munkatárs, később, mint minőségügyi vezető tevékenykedtem. A munkám során egyre inkább ráébredtem, hogy a minőségügy egyes elemeinek intézményi integrálása a szervezeti kultúránk, közösségünk érdekeit szolgálhatná. Ekkor már személyes érdeklődésből a minőségügy mellett a mérés-értékelés, illetve intézményi önfejlesztés területére is belekontárkodtam. Eközben a minőségügyi továbbképzések ráébresztettek arra, hogy a „gyorstalpaló” tanfolyamokon elsajátított ismeretekkel legfeljebb „tüzet oltok”, de nem előzöm meg, hogy újabb tüzek keletkezzenek. Úgy éreztem, hogy minél több képzésre is megyek,
VEZETŐI PROGRAM
minél többet megtudok a témával kapcsolatosan, mégis ezek nem állnak össze valami egységes dologgá sem személyes, sem iskolai szinten sem. Frusztrált, hogy gyakran a munka a dokumentáció elkészítésére korlátozott, a minőségügyi vizsgálatok elvégzésre kerültek, de a humánus, ugyanakkor megengedő vezetői magatartás eredményeképp ezek nem épültek be a fejlesztési folyamatokba.
Szakmai munkám talán egyik legmeghatározóbb korszakának a 2008-2009 éveket tekintem, amely időszakban személyes indíttatásból a Szegedi Tudományegyetemen okleveles minőségfejlesztés-tanár diplomát megszereztem. A képzés során ismereteimet számtalan, a nevelés-oktatás rendszerébe integrálható, számomra addig ismeretlen tudáselemmel bővítettem, illetve segítette az addig megszerzett ismereteimet rendszerezni. Mostani fejjel úgy gondolom, hogy a minőségügy teljes adaptációja a nevelésoktatás rendszerére nem reális, hiszen a gazdasági szféra termelő világa nem hasonlítható össze az iskolai szervezettel, nem szabad és nem is lehet tevékenységeinket egy más területben bevált minőségbiztosítási rendszerre lecsupaszítani. A képzés során megszerzett ismereteket, tapasztalatokat 2008-tól vezetőként folyamatosan
kamatoztatom. A
munkám
során
a
fejlesztési
irányok,
pedagógiai folyamatok
optimalizálásában gyakran alkalmazom a minőségfejlesztés során elsajátított technikákat. Fontos értéknek tekintem a minőségbiztosítás rendszerszemléletű megközelítését, amely során az iskolát egy egymással szorosabb illetve lazább kapcsolatban álló részekből álló egységként értelmezhetjük, amelyben a részt vevők egy közös cél érdekében együttműködnek. Ebben az értelmezésben a közösen létrehozott egész jóval nagyobb, mintha csak egyedi különálló elemekként fogjuk fel őket. Vezetői munkám során az egyik legnagyobb kihíváskánt ennek a szemléletnek a hiteles közvetítését élem meg, hiszen ez alapozza meg munkatársaim elkötelezettségét és támogatását a mindennapi munka során. Munkám során törekszem a közös szervezeti célok elfogadását illetve azokkal történő azonosulását szervezeti vizsgálatokból kiinduló változásokra, a mérésekből megfogalmazott intézményi célokra, innovációs kezdeményezésekre alapozni, ami úgy vélem, lényegi eleme egy szervezet sikeres működésének.
Kollégáim a kezdetektől fogva támogatták tudásszomjamat, vezetőim értékelték lelkes hozzáállásomat, először osztályfőnökként, majd nyelvi munkaközösség-vezetőként, végül minőségügyi felelősként is kamatoztattam képességeimet.
2008-tól igazgatóhelyettesként tevékenykedtem iskolánkban. Másodszámú vezetőként gyakran úgy éreztem, hogy bár számos területen jártas vagyok, ugyanakkor további ismeretekre van szükségem a vezetői szerepkör hatékony ellátásához. Ennek érdekében 2011-ben bekapcsolódtam a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási vezetői és pedagógus szakvizsga megszerzését célzó képzésébe. A tanulmányaim során
VEZETŐI PROGRAM
elsajátított ismeretek hozzájárultak az operatív, taktikai feladatok áttekintése mellett a tudatos stratégiai tervezés elsajátításához, ami a vezetői kompetencia egyik legfontosabb alappillére.
2013-tól igazgatóként munkálkodom intézményünk sikeressége érdekében. Vezetői munkám során olyan intézmény kialakítását igyekszem ösztönözni, amely tanulóinkat eredményesen felkészíti a szakmai és érettségi vizsgára, illetve emellett tanulóinkat kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a munkaerő-piacon talpon maradni képes munkavállalókká formálja, akik tisztában vannak saját értékeikkel, tisztelik a hagyományokat és biztos szellemi alapokon állva hasznos tagjai a magyar társadalomnak. Számomra kiemelten fontos, hogy az iskola olyan szervezet legyen, ami egyszerre szellemi és lelki centrum, alkotó- és tudásbázis, szakmai műhely, amely egyaránt alkalmas a korszerű ismeretanyagok színvonalas átadására és a nevelésre, a tehetségek kibontakoztatására, a szabadidő hasznos eltöltésére, illetve az oktatáshoz, neveléshez szorosan kötődő egyéb feladatok ellátására.
Úgy
gondolom,
hogy
vezetőként
már
az
utóbbi
években
egyértelműen
bizonyítottam
elkötelezettségemet intézményem iránt. A társadalmi-gazdasági változások nagy erőpróba elé állítják az oktatási ágazat résztvevőit és képviselőit. Ennek a kihívásnak csakis szakmai felkészültséggel, elszántsággal, empatikus magatartással,
nagyfokú
teherbírással,
hosszú
távú
intézményfejlesztési stratégiával
rendelkezve, számtalan konfliktus felvállalásával, személyes példamutatással, valamint támogató közösségi és személyes háttérrel lehet személyiség- és viselkedéstorzulás nélkül hosszú távon megfelelni.
A Szekszárdi SZC Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma 2015. július 1. nappal jött létre a Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézményének, illetve a Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézményének jogutódjaként.
Kalandos körülményekből adódóan én „nyertem” el egy évre az igazgatói megbízást, ami által nem kis kihívásként állt előttem, hogy a korábban két különálló intézményből egy szervezetet kell formálni. Úgy érzem, hogy néha jó, ha nem tudja az ember, hogy mire vállalkozott, mert lehet, hogy akkor el sem vállalná. De felfogásom szerint, ha az élet citromot ad, akkor limonádét kell belőle csinálni, vagyis igyekeztem a legjobbat kihozni az adott helyzetből. Igaz, néha, elég savanyú a limonádé… azaz nem megy mindig minden zökkenőmentesen, de igyekszem elég cukrot tartani raktáron a limonádé megédesítéséhez, azaz olyan kompromisszumokat keresni, amely segítségével minden érintett számára egy elfogadható megoldás születhet. Úgy érzem, hogy az utóbbi egy év évben igyekeztem elsősorban racionális, ész érvek alapján a két
VEZETŐI PROGRAM
szervezeti kultúrát egymáshoz közelíteni, lehetőleg, hogy külső környezetünk, diákjaink ezt a változást a lehető legkisebb mértékben érezze zavarónak. Igyekeztem korábbi szervezetek értékeit átmentve egy új intézményt kell létrehozni a „Perczel” zászló alatt, amely azért mozgásteret ad a telephelyeknek individualitásra, ugyanakkor azt is próbáltam sulykolni, hogy ami volt, az sajnos elmúlt, mindenkinek ezzel a ténnyel szembesülnie kell. A két nevelőtestület célcsoportja, pedagógiai feladatainak hangsúlya teljesen más ponton van, épp ezért nem lehet és nem is szabad ezeket egymáshoz hasonlítani, mindkettőnek megvannak az erősségei és fejleszthető területei, mint minden közösségnek.
Megítélésem szerint, van olyan folyamat, terület, ami már intézményünkben a megfogalmazott célok szellemiségében működik, van, de még olyan is, ahol még jelentős változtatásokra van szükség. A szervezeti kultúra tagjai vegyesen élték meg a változásokat, sajnos van néhány kolléga, akinek ezzel a helyzettel a mai napig nehézségei vannak. Személy szerint ezt el is fogadom, hiszen egy dolog egy ilyen mélyre ható változás elfogadása, de egy másik, hogy ezzel azonosulni is tudjon az ember. Ugyanakkor most eljön egyre inkább az az idő, amikor mindenkinek döntenie kell, hogy azonosulni tud-e az ezzel a helyzettel, mert az nem elfogadható, hogy valaki nem a szervezetért, hanem a szervezet ellen dolgozik.
Szeretném megköszönni mindkét telephelyen azoknak a kollégáknak a támogatását, akik munkájukkal segítették a szervezeti változás elfogadását, akik töretlen szorgalommal, elkötelezett magatartással, lelkesedéssel, tanácsaikkal, jó szándékkal végezték feladataikat, akik nap mint nap bizalmat szavaztak nekem. Ez a munkatársi hozzáállás adta a végső lökést afelé, hogy beadjam pályázatomat a meghirdetett tagintézmény-vezetői állásra.
Napjainkban még a csapból is a tanulás, a képzés, a mesterségbeli tudás, a szakmaiság fontossága folyik. A média nap mint nap tudósít az állam és a gazdaság szereplőinek képzéssel kapcsolatos újító szándékú stratégiai elképzeléseiről, a képzésben résztvevők és érintettek elvárásairól és igényeiről. A rendszerváltás óta szinte
minden
kormányzati
hatalom
az
oktatásügy
megreformálásának
szükségességét, az állam, az oktatásügyi és társadalmi szereplők szerepvállalásának átalakulását és újragondolását hangsúlyozza, azzal a célkitűzéssel, hogy az oktatás, képzés, nevelés területén a fejlett európai országok közé felzárkózhassunk. Éles ellentétben állnak ezekkel a célkitűzésekkel a mindennapi élet során tapasztaltak, a szakképzett munkaerő hiánya. Az oktatás területén gyakran kritikaként fogalmazódik meg, hogy az iskolarendszerünk a társadalmi egyenlőtlenségeket újratermeli, a képzési kínálat és a munkaerő-piaci kereslet nincs köszönőviszonyban, a számos fiatal pályakezdő és szakképesítés nélküli munkanélküli a rugalmatlan iskolarendszer túl- és
VEZETŐI PROGRAM
alultermelésére vezethető vissza. A képzésekből kikerülő munkavállalók jelentős része nem rendelkezik a gazdasági igényeknek megfelelő korszerű, alkalmazkodó képes kompetenciákkal, gyakorlati tudással, illetve gyakran egyéni motivációjuk, munkával kapcsolatos szemléletmódjuk is kívánnivalókat hagy maga után.
Országunk népességének mennyisége és szerkezete – számos európai országgal párhuzamosan drámai változásokon megy keresztül. Az utóbbi két évtized demográfiai tendenciája a tanulólétszám drasztikus csökkenését prognosztizálja, a szakmai képzés szerkezetében és mennyiségében a munkaerőpiac igényével összevetve jelentős hiányosságokat és egyenlőtlenségeket mutat. Az általános iskolai tanulók létszámának folyamatosan csökkenése mellett a szakmai pályák jelentős presztízsveszteséget szenvedtek el, a fogyatkozó létszámú tanulók az általános iskolai tanulmányaikat elsősorban gimnáziumi, szakközépiskolai irányban folytatják. A magasabb szintű tanulmányok társadalmi szintű favorizálása jelenleg, mint globális jelenség, szintén negatívan befolyásolja a szakmunkáspályára történő beiskolázási folyamatokat.
A kétkezi munka leértékelődése a gazdasági életre kettős negatív hatást gyakorol: bizonyos területeken (felsőoktatás) a munkaerő-túltermelés következtében kihasználatlan munkaerő-kínálat mutatkozik, más területeken pedig megfelelő szakmai végzettség miatti szakemberhiány jelent fokozódó problémát. A képzési szerkezet hiányos működése eredményeképp számos a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítés
kerül
a
munkaerő-piacra,
ezek
kamatoztatása
csak
fokozott
költségforrások
hozzárendelésével, át- illetve továbbképzésekkel válik lehetővé, és sajnos ez sem garancia ezek későbbi hasznosíthatóságára a munka világában.
Szintén jelentős veszteségeket eredményez nemzetgazdasági szinten az oktatási területen adódó lemorzsolódásokból adódó iskolai végzettség nélküliek munkaerő-piaci kiesése, illetve a munkavállalói kompetenciák „illegális munka keretében történő kamatoztatása”, amelyek nem csekély mértékben járulnak hozzá az állami bevételek kieséséhez. Már most kikristályozódik, hogy a társadalmi elöregedésének, a népesség csökkenésének ellensúlyozása érdekében a jövőben fontos szerepet kap a munkavállalók élethosszig tartó tanulásba történő belekapcsolódása, amely egyrészt a gyorsan változó munkaerő-piaci igényeknek való megfelelést, másrészt az állami foglalkozatási és nyugdíjrendszer hosszú távú fenntartását hivatott szolgálni.
VEZETŐI PROGRAM
A Szekszárdi SZC Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma 2015. július 1. nappal jött létre a Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézményének, illetve a Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézményének jogutódjaként. Iskolánk Bonyhádon, nyugodt, csendes környezetben fogadja a Dél-Dunántúl megyéiből a szakközépiskolába és szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó tanulókat.
Manapság a munkáltatók döntően fiatal, szakmailag jól képzett, nyelvet beszélő és gyakorlattal rendelkező munkatársakat keresnek. Iskolánk legfontosabb törekvése, hogy tanulóinkat felkészítsük az önálló életkezdésre, a munka világára. Ez a szemlélet munkálkodik az iskolában mindenütt: képzési tartalmainkban, módszereinkben, tanáraink, szakoktatóink szemléletében.
Képzési kínálatunk fő mozgatórugói közé a térség munkanélküli problémáinak kezelése, a közösségi, társadalmi és munkaerő-piaci szocializáció és integráció feltételeinek megteremtése, a szakmai műveltség megalapozása, a hivatásszeretet kialakítása, illetve versenyképes szakmai tudás átadása tartozik.
Célunk, hogy tanulóinkat eredményesen készítsük fel a szakmai és érettségi vizsgára, illetve emellett kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a munkaerő-piacon talpon maradni képes embereket képezzünk, akik tisztában vannak saját értékeikkel, tisztelik a hagyományokat és biztos szellemi alapokon állva hasznos tagjai a magyar társadalomnak.
Iskolánkban a tanulók egyrészt a 3 éves szakképző évfolyamon folytathatják tanulmányaikat, ahol az OKJ szerinti szakképesítést szerezhetnek. A képzés során a tanulók magas szintű elméleti és gyakorlati tudást sajátíthatnak el, az ismeretek alkalmazásában széles körű szakmai kompetenciafejlesztés segíti őket. Az építészeti, gépészeti, faipari szakmák mellett a szociális szolgáltatások területén kívánunk megfelelni a modern munkaerőpiac elvárásainak. A sikeres szakmai vizsga után a tanulók intézményünkben 2 év alatt érettségit szerezhetnek. Szaktantermeinkben folyik az elméleti képzés, illetve a 9. évfolyam gyakorlati oktatása, csoportbontásban pedig az idegen nyelvi oktatás, melynek keretében történik az érettségire, nyelvvizsgára, külföldi szakmai gyakorlatra való felkészítés. A felsőbb évfolyamok esetében a gyakorlati képzés az iparkamarával együttműködő külsős gyakorlati helyeken folyik.
Iskolánk ugyanakkor a régióban folyó közgazdász képzés „úttörője”, de az ügyvitel, turisztika, informatika ágazatokban is kiemelt szerepet foglal el a térség képzési kínálatában. A szakközépiskolai szakirányban az érettségi utáni tanulási szakaszt már nem a közismeretei tartalmak további megismerése,
VEZETŐI PROGRAM
hanem a választott szakma ismereteiben való elmélyedés jellemzi. Iskolánkban duális képzést folytatunk: az elméleti képzés mellett tanulóink szakmára jellemző körülmények között tölthetik gyakorlatukat. A szakmai érettségi birtokában a diák dönthet úgy, hogy továbbtanul szakközépiskolában vagy akár főiskolán, egyetemen, de a munkaerőpiacot is választhatja. Büszkén elmondhatjuk, hogy a régió könyvelőinek, bérszámfejtőinek, banki ügyintézőinek és közgazdászainak nagy része iskolánkban végzett, mely tény csak megerősíti iskolánk szakmai létjogosultságát.
Iskolánk kiterjedt kapcsolatrendszere lehetővé teszi, hogy vállalkozásoknál, cégeknél is gyarapítsák gyakorlati ismereteiket, az eddig szerzett munkahelyi tapasztalataikat a szakmájukra jellemzőekkel bővítsék. A fentieken túl képzésünk hangsúlyos elemének tekintjük a munkaerőpiacon fontos kompetenciákat fejlesztő önálló programjainkat, amelyeket külföldi szakmai gyakorlatok keretében valósítunk meg. Tanáraink, szakoktatóink a szakmájuk elismert, aktív képviselői. Hiteles gyakorlati és elméleti forrásokból biztosítják azt, hogy tanulóink felé naprakész szakmai tudást közvetítsenek. Gyakran azáltal is a munka világára készítik fel őket, hogy a tanulókat már nem diáknak, hanem „kollégának” tekintik… sokszor az ehhez illő elvárásokkal és követelményekkel. Teszik mindezt elkötelezetten, motiváltan, szakmai elhivatottsággal, kellő komolysággal, de alkalmanként lazán és humorral. Tantestületünk gerincét 45 teljes munkaidőben dolgozó pedagógus alkotja, ezt egészítik ki óraadók, illetve más tagintézményből áttanítók. A kollégák többsége a középkorosztályhoz tartozik, a legtöbben egyetemi végzettséggel rendelkezik, több kollégának van két vagy három diplomája. A szakmai elméletet és gyakorlatot oktató kollégák mindannyian több éves, évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. Ugyanakkor aggasztó, hogy a szakmai tantárgyak oktatásának területén évek óta nehézséget okoz a szakemberhiány. Szervezetünkben négy munkaközösség működik a hagyományos keretek között, osztályfőnöki, szakmai, reál és humán. Ugyanakkor szervezeti struktúránkra a rugalmas, mátrix jellegű feladatdelegálás a jellemző, ezzel is arra törekedve, hogy minden pedagógus képességeit a lehető legoptimálisabb mértékben kiaknázzuk. Fontos szerepet játszik működésünkben a szakmai gyakorlati oktatást ellátó képzőhelyekkel történő szoros együttműködés. Vezetőkként hangsúlyosan támaszkodom a hagyományos szervezeti felépítésre, ugyanakkor számos iskolai program, projekt, pályázat, intézményi feladat során a szervezeti beosztásokon átlépve intézményi felelősök kijelölésével igyekszem az egyenletes munkaerő-leterheltséget megteremteni, valamint kollégáim számára szakmai kihívásokat, fejlődési lehetőségeket felkínálni.
Nálunk a tanuló van a középpontban. Minden és mindenki azon munkálkodik, hogy sikerrel vágjon neki élete meghatározó terepének, a munka világának. Azon is dolgozunk, hogy tanulóink szakma iránti kíváncsiságát és motivációját fenntartsuk, újabb és újabb ismeretek megszerzésére sarkalljuk őket, igyekszünk felkelteni bennük az igényt a folyamatos tanulni és fejlődni akarásra. Szeretnénk, hogy a tanulás pozitív élményként, egy kaland kezdeteként maradjon meg emlékezetükben. A munka mellett nem feledkezünk el az élet napos oldaláról sem: célunk, hogy iskolánkat a jó „munkahelyi” légkör, vidám hangulat jellemezze. Ezt igyekszünk erősíteni a közös rendezvényeinken is: gólyatábor, szalagtűző, sportnap,
VEZETŐI PROGRAM
Egészségnap, Ökonap, iskolai rendezvények, kirándulások keretében. Kollégáimmal együtt mélyen hiszünk abban, hogy tevékenységünkkel hozzásegítjük tanulóinkat ahhoz, hogy megtalálják saját céljaikat, és ha megtalálták, abban megerősítést kapjanak, s megalapozzák szakmai életpályájukat.
Iskolánk profilját tekintve szakképző iskola, ami sajnos gyakran az erősen szelektáló oktatási rendszer leggyengébb képességű, illetve leghátrányosabb helyzetű tanulóit tömöríti magába. Ezek a tanulók számos esetben tanulási kudarccal, beilleszkedési, magatartási zavarral, sajátos nevelési igénnyel, tanulási nehézséggel küszködve kerülnek intézményünkbe, ami megnehezíti iskolai beilleszkedésüket, tanulmányi előmenetelüket. Épp ezért intézményünk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy nemcsak a tanórák során, hanem tanórán kívül is különböző programok, rendezvények szervezésével, az iskolai előremenetel nyomon követésével,
egyéni
törődéssel,
személyre
szabott
mentorálással,
differenciált
foglalkozással,
felzárkóztatással, a pályaválasztást segítő programok, az átmenetek kezelését támogató együttműködések megvalósításával is ösztönözze a tanulók középfokú tanulmányokra irányuló tudatos felkészítését, eredményes előrehaladását a szakma, érettségi megszerzése érdekében.
Iskolánk fontosak tartja, hogy befogadó iskola legyen, a közel 450 fős tanulói létszámból közel 70 tanuló különböző okokból tanulásban akadályozott (BTM, SNI, 2H, 3H), ezen tanulók hátránykompenzációja intézményünkben kiemelt prioritást élvez, többek között iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus intézményi alkalmazásával igyekszünk a szakképesítés megszerzését ezen tanulóink számára is megkönnyíteni, elérhetővé tenni.
Szervezeti működésünk során nemcsak a felzárkóztatást, pályaorientációt, hanem a tehetséggondozást szorgalmazó tevékenységeket is kiemelten támogatjuk, kiemelten a kétkezi munka, a szakmunkás pálya presztízsének helyreállításában is aktívan szerepet kívánunk vállalni. Az országos versenyeredmények (OSZKTV, OSZTV, Országos Rézverseny, egyéb szakmai versenyek) igazolják, hogy mennyire fontos és hasznos a szakmai utánpótlásba is energiát fektetni.
Intézményünk pályázati tevékenysége központi szerepet tölt be mindennapjainkban. Projektjeink (IPR, TÁMOP 3.1.4. „Innovatív iskolák fejlesztése”, TÁMOP 3.3.8. „Esélyegyenlőség - közösségi integráció - egyéni törődés - differenciált fejlesztés c. szakiskolai program…”, Erasmus+ mobilitás külföldi szakmai gyakorlat, Határtalanul! pályázat) nemcsak a szakmai innovációnak, fejlesztéseknek adnak teret, illetve az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését segítik elő, hanem a tanulói motivációnak ösztönzését, élményviláguk, szakmai tudásuk gazdagítását, szociális hátrányaik kompenzálását is hivatottak szolgálni.
Iskolánk következő 5 évre megfogalmazott küldetése olyan iskolaközponttá válni, melyet országos szinten is elismernek, és mint szellemi centrum, alkotó- és tudásbázis, szakmai műhely, amely egyaránt
VEZETŐI PROGRAM
alkalmas a korszerű ismeretanyagok színvonalas átadására és a nevelésre, a tehetségek kibontakoztatására, a szabadidő hasznos eltöltésére, az oktatáshoz szorosan kötődő egyéb feladatok ellátására.
Úgy gondolom, a korábbi két intézmény összevonása után létrejött Szekszárdi SZC Perczel Mór Szakképző Iskolája és Kollégiuma szervezeti kereteinek újragondolása, kialakítása a következő öt év legmagasabb prioritását élvező feladata, amelynek tükröződni kell egy egységes tárgyi és
személyi
feltételrendszerben
is.
A
szervezeti
átalakulásban
érvényesíteni kell azt a fő szempontot, hogy az a legkevésbé érintse a rendszerben lévő tanulóinkat, potenciális diákjelöltjeinket, belső és külső partnereinket.
Intézményi tevékenységünk jelenleg területileg a város több színterén folyik.
Jókai u. 3.
közismereti és szakmai elméleti, gyakorlati
Széchenyi tér 18.
közismereti és szakmai elméleti
Perczel kollégium
nevelés
Rákóczi tanműhely
gyakorlati
Bizonyára lesznek olyanok, akik ebben a kérdésben vitába szállnak velem, de számos nyomós racionális érv szól a jelenlegi tárgyi feltételrendszer átgondolása mellett. A telephelyek oktatási főbb feladatainak egy épületben történő szervezésével lehetőség nyílna a tárgyi és személyi feltételrendszer legideálisabb, legegyenletesebb leterheltségű és költséghatékony felhasználása mellett egy olyan működőképes iskolai szervezet kialakítására, amely véleményem szerint nemcsak a tanulóink illetve tanáraink érdekeit leginkább szolgálná, hanem képes lenne az intézmény térségi érvényesülését versenytársainkkal szemben (gimnáziumok, magán iskolák) is fokozottan támogatni. Úgy gondolom, hogy egyetlen intézmény elegendő lenne, azt viszont teljesen fel kell zárkóztatni, korszerűsíteni kell a 21. század infrastrukturális elvárásainak, amelynek többek között az energetikai korszerűsítés elengedhetetlen része (nyílászárók cseréje, fűtés korszerűsítése, szigetelés).
Érveimet alátámassza az a tény, hogy a TISZK előtti időszakban a Jókai és Perczel tagintézmények tanulói létszáma megközelítette az 500 főt, jelenleg a két telephely együttes létszáma nem éri el ezt.
VEZETŐI PROGRAM
Ugyanez elmondható a munkatársi állománylétszámról is, hiszen a két intézmény jelenlegi létszáma közel annyit tesz ki jelenleg, mint korábban egy intézményé. A fokozott áttanítások miatt már a 2012/2013. tanévtől a két tagintézmény egységes csöngetési rend alapján működött. A tantárgyfelosztás az előző tanévekben is a két intézményben közös egyeztetés alapján folyt. Az utóbbi években a szakszerű helyettesítéseket, a költséghatékony tantárgyfelosztást a két intézmény tanári állományból tudtuk csak megoldani, ugyanakkor a földrajzi széttagoltság ezt jelentősen megnehezíti. Amennyiben a jövőre nézve a tanulói létszámok esetleges növekedése miatt helyhiány jelentkezne, megoldásként – más szakképző intézmények bevett gyakorlataként - a felsőbb szakképzős osztályok óráit akár ún. du. oktatásban szerveznénk, ami azt jelentené, hogy valamivel később, időrendben eltolva kezdenének, így ez sem jelentene érdemi problémát.
Az épület kiválasztásnál az épületek tulajdonjogával rendelkező önkormányzat, az intézményünket működtető fenntartó álláspontja a döntő, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy szervezetként érvényesítjük az alábbi irányelveket az intézményi központ kialakításában: iskola megközelíthetősége, központi fekvése, közlekedési feltételek, iskolaépület, infrastruktúra adottságai (kapacitás, korszerűség, fizikai, technikai, szociális vetület), nevelési-oktatási, didaktikai, tanulási funkciókhoz, funkcionalitás feltételrendszeréhez való illeszkedés, iskolai életkörülmények.
A jövőre nézve épp ezért fontos lenne az épületállomány kapacitásának igény szerint tudatos fejlesztése, bővítése, a tantermek tanulóbarát átalakítása, illetve olyan közösségi terek, munkafeltételek kialakítása, amelyek lehetővé teszik, hogy tanulóink, munkatársaink ne csak a tanórán, hanem tanórákon kívüli is szívesen töltsék idejüket iskolánkban: konditerem, új sportterem kialakítása, sportpálya korszerűsítése, az intézményi rendezvények megtartását lehetővé tevő közösségi terem kialakítása, iskolai étkeztetés feltételeinek megteremtése.
A racionalizálás mellett szól, hogy a tanórai feladatok ellátása mellett (pl.: helyettesítési rendszer, ill. értekezletek hatékonysága), az iskolafenntartás költségeit is hatékonyan lehetne csökkenteni, ugyanakkor hosszú távon megtérülne a befektetés, hiszen a rendelkezésre álló forrásokat ténylegesen egy régiósan kiemelkedő szintű tudásbázis kialakítására lehetne fordítani. A korszerűsítés pozitív mellékterméke lenne, hogy az iskolai kapacitásokat az iskolai bevételek növelését szolgáló tevékenységek beindítására használhatnánk
(ebédeltetés,
tanfolyamok,
felnőttképzés,
felnőttoktatás,
rendezvények), illetve fokozná iskolánk ismertségét közvetlen környezetünkben.
közösségi
programok,
VEZETŐI PROGRAM
Az utóbbi években korszerűsítés a tárgyi feltételrendszer modernizációja érdekében nem nagyon történt, fontosnak tartom, hogy a jövőre nézve az intézményi életkörülmények, tanulói-tanítási környezet jelentős javítására sor kerüljön. Reményeink szerint ebben az új fenntartónk is partner ebben, hiszen az utóbbi tanév során ők is megtapasztalták, hogy a romló körülmények nem csak esztétikailag nem nyújtanak szép látványt, hanem gyakran a színvonalas szakmai munka rovására mennek. Úgy gondolom, hogy nem szorul részletes magyarázatra, hogy iskolánk jövőjét nagy mértékben meghatározza, hogy mennyire vonzónak találja intézményünket a környezetünk. Bármennyire is színvonalas a szakmai munka, ha potyog a vakolat, töredezett az iskolai lépcső, hidegek a tantermek, elavult a vizesblokk, akkor ez elriassza a potenciális tanulójelölteket, szülőket.
A tárgyi feltételrendszer korszerűsítésének sarkalatos pontja véleményem szerint elavult informatikai hátterünk fejlesztése. Az utóbbi években a tanulók és tanárok rendelkezésre álló számítógép állomány jelentősen leamortizálódott, nem felelnek meg a modern tanuló- és munkakörnyezet feltételrendszerének. Számos képzésünk (pl.: gazdasági informatikus, ügyviteli titkár, pénzügyi-számviteli ügyintéző stb.), ill. a modern oktatási módszerek (interaktív, kooperatív technikák) figyelembe vételével ezen a területen sürgősen fejlesztésekre van szükség. Az irodai, ill. tanítási folyamatok előkészítését segítő irodai eszközök állapota, mennyisége is fejlesztésre szorul a hatékony feladatellátás biztosítása érdekében, reményeink szerint ezen fenntartónk a jövőben ebben segítő kezet nyújt.
A személyi feltételek elemzése az idei tanév március végi adatai alapján készült el.
Teljes dolgozói létszám:
68 fő
Ebből nő:
49 fő
Pedagógusok száma:
51 fő
Ebből nő: Technikai dolgozók száma: Ebből nő: Nevelő-oktató munkát segítők száma: Ebből nő:
38 fő 17 fő 11 fő 3 fő 2 fő
Teljes munkaidőben dolgozó pedagógusok száma:
49 fő
Ebből nő:
47 fő
Részmunkaidős pedagógusok száma:
2 fő
Ebből nő: Óraadók száma:
2 fő 3 fő
VEZETŐI PROGRAM
Ebből nő:
2 fő
A dolgozók végzettsége szerint egyetemi:
33 fő
főiskolai:
19 fő
középiskolai végzettséggel rendelkezik:
7 fő
A pedagógus munkakört betöltő kollégák közül szakvizsgát tett:
4 fő
Ebből nő:
3 fő
Fogyatékkal élők száma a dolgozók között:
-
Ebből nő:
-
A pedagógusok életkoruk alapján meghaladja meg a 60 évet:
Ebből nő:
4 fő 2 fő
40 év alattiak:
13 fő
11 fő
Ebből nő:
Határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkatársak száma:
9 fő
Ebből nő:
7 fő
A dolgozók családi állapota alapján házas:
43 fő
kiskorú gyermeket nevel:
26 fő
Ami számomra vezetőként jelenleg intézményünkben a legnagyobb kihívást jelenti, az egyrészt a területi széttagoltságból, másrészt az elméletileg egy egységként, gyakorlatilag mégis önálló szervezeti kultúrák egyesítéséből adódó feszültségek, nehézségek. Iskolánk két korábbi intézmény jogutódjaként fokozottan igényli a vezetői jelenlétet, a két szervezeti kultúra közelítését segítő kompromisszumos megoldásokat. Véleményem szerint hasznosak a modern kommunikációs technológiák, de még mindig a leghatékonyabb konfliktuskezelés a személyes kapcsolat, az együtt gondolkodás. Ugyanakkor a 2 telephelyi működés során a személyes kommunikáció lehetőségei igen korlátozottak, hiszen mindkét telephelyen illetve házon kívüli vezetői kötelezettségeim miatt ennek feltételrendszere erősen beszűkült. Az idei év tapasztalatai alapján gyakran mindkét telephelyen az elkötelezett kollégák már lesbe állva várják, hogy mikor érkezek meg az adott telephelyre, hogy a számukra fontos kérdésben segítséget, állásfoglalást kérjenek. Sajnos én azt a helyzetet vezetőként nehezen élem meg, hiszen csak korlátozottan tudok a kollégák rendelkezésére állni, mégha a kollégák tényleges türelmesen viszonyulnak ehhez a helyzethez, ugyanakkor számos félreértés, bizonytalanság, időbeni csúszás forrása is.
Az idei tanév elején én mindkét telephelyen ígéretet tettem, hogy én minden munkatárssal egyformán kívánok bánni, döntéseimet szigorúan szakmai szempontok alapján „a magasabb szintű jó” érdekében kívánom meghozni. A munka során azokat a szempontokat érvényesítettem, amellyel úgy gondoltam, hogy a két telephely szervezeti kultúráját közelítésében segíthetnek, ugyanakkor bizonyos pontokban a vezetői
VEZETŐI PROGRAM
hatáskörrel élve határozottan képviseltem azt az álláspontot, hogy 2015. július 1-től egy intézményről beszélhetünk, amely a „Perczel” névvel meghatározza az intézmény keretfeltételeit. Természetesen tudom, hogy ez a helyzet nem egyszerű, már az új intézmény létrejöttének a körülményei mindkét félnél eleve sérelmekhez vezetett, én mégis igyekeztem ezeket empatikusan, a lehető legnagyobb megértéssel kezelni. A jövőre nézve még inkább hangsúlyosan el kell fogadni és fogadtatni minden munkatárssal, hogy ha talpon kívánunk maradni a környező „konkurenciával” szemben, akkor energiáinkat nem emészthetik fel a belső szervezeti feszültségek, harcok, hanem arra kell koncentrálnunk, hogy piaci pozíciónkat minél előnyösebb helyzetbe hozzuk. Ebből adódóan meglátásom szerint vezetőként nem szabad ebben az érdemi pontban engednem, ez a helyes irány a hosszú távú fennmaradásunk, pozitív társadalmi megítélésünk érdekében.
A személyi erőforrások gazdálkodását számos további tényező nehezíti. Az utóbbi évek pedagógus állományának fluktuációja rendkívül kedvezőtlenül hat a szakmai feladatellátásra, a hatékony oktatásszervezés érdekében a két telephely közötti áttanításokkal, óraadók megbízásával próbáltuk többkevesebb sikerrel a problémát orvosolni. Ugyanakkor a szakmai területen rendszeresen gondot okoz az „utánpótlás”, mivel a szakemberek elsősorban a tanári pályánál anyagilag jóval vonzóbb lehetőségeket válasszák.
Az eseti helyettesítésre vonatkozó jogszabályi szabályozás (napi 2, heti 6 óra elrendelt helyettesítés) ilyen keretek között nem volt betartható, hiszen akkor több esetben a szakszerűen megtartott tanórák száma drasztikusan kevés lett volna. Pozitívumként éltem meg, hogy a legtöbb kolléga a tanulók érdekében önként vállalta a helyettesítést, mindenki szem előtt tartotta, hogy a kimeneti elvárásoknak, szakmai és érettségi vizsgakövetelményeknek minden hátrányos körülmény ellenére meg kell felelni.
Úgy gondolom, hogy egy központi tanulószervezet kialakításával egy költséghatékonyabb tantárgyfelosztás, hatékonyabb tanulásszervezés valósulhatna meg (egyenlőbb tanári leterheltség, törvényi előírások teljesíthetőek: helyettesítések egyenletesebb elosztása, egyetemi szintűek szakközépiskolához, főiskolai végzettségük szakiskolához rendelhetőek). A továbbiakra nézve ez a megoldás sokkal hatékonyabb és életképesebb lenne az erőforrás-gazdálkodás szempontjából, megszűnne a pedagógusok kényszerű „sétáltatása”, ami az érintettek számára jelentős fizikai megterhelést is jelent. Másrészt ezáltal egyes intézményi feladatok ellátása (könyvtár, nevelőtestületi értekezletek stb.) egységesen, közösen, könnyebben kivitelezhetően történhetne, ami szintén nem elhanyagolható szempont. A telephelyek racionalizálásával a vezetői feladatok egyenletesebb elosztásának lehetősége is megteremtődik (általános helyettes, szakmai helyettes, stb.).
A jövőre nézve fontosnak tartom erősíteni azokat a folyamatokat, amelyek az új kollégák hatékony kiválasztását, betanítását, a pályakezdők gyakornoki tevékenységét, a nyugdíjba vonuló kollégák utánpótlását kívánják segíteni. Fontosnak tartom az esélyegyenlőség megteremtését, olyan alkotói közeg
VEZETŐI PROGRAM
kialakítását, amely a kollégák számára azt az érzetet adja, hogy a vezetőség nyitott a kreativitásra, fejlődésre, fejlesztésekre, empatikus, segítőkész magatartással áll az intézményen belüli problémák, konfliktusok kezeléséhez, elkötelezett a munkatársainak érdekei és igényei képviseletében, támogatóan áll a pedagógusok folyamatos értékelési, fejlődési, továbblépés igényeinek támogatásához. Elengedhetetlennek tartom, hogy a vezetőség határozottsággal, objektív hozzáállással, szakmai szempontok érvényesítésével az összetartást, a szervezeti tagok közötti együttműködést nyújtó szervezeti kereteket biztosítsa. Kiemelt vezetői feladatként gondolok arra, hogy munkatársainkat képzési, továbbképzési igényeinkben, szakmai előre lépésükben támogassuk, illetve a tanfelügyeleti látogatások valamint a pedagógusminősítési eljárások sikeresessége érdekében mindent megtegyünk. A szakmai munka hatékonysága érdekében a pedagógiai szakmai szolgáltatások intézményi folyamatokba történő beépítését szorgalmazni kívánjuk.
Az elmúlt években az önálló gazdálkodás megszüntetése miatt a technikai létszám csökkent, azonban a műszaki feladatok nagy része továbbra is az intézményeknél maradt. Az idei tanévben fenntartói támogatással a technikai személyi állomány pótlásával sikerült ezen változtatni, megítélésem szerint évek óta nem volt még ilyen kedvező a helyzet, amely az iskola működéséhez, a nevelő-oktató munka zökkenőmentességének biztosításához szükséges.
Az átállás kezdeti nehézségei után, ezen feladatok elvégzése ma már szervezeti szinten többnyire zavartalanul működik, ugyanakkor érzésem szerint itt még nem értük el határainkat, van, amit még javítanunk kell. Fontos a műszaki háttér szervezett, átláthatóbb szervezeti kereteinek kialakítása, ahol automatizált módon mindenki tudja, hogy mi a feladata, hogyan, milyen rendszerben történik a működési problémák hatékony elhárítása. Ehhez természetesen szükséges a vezetői feladatok átgondolt strukturálására, amely alapján a dolgozók egyértelműen be tudják azonosítani az egyes intézményi területek, folyamatok gazdáit. Fontosnak tartom, hogy a pedagógus kollégák munkaterületükre, az iskolai helységeinkre
úgy
tekintsenek,
mint
sajátjukra,
segítsék
ezek
karbantartását,
fejlesztését,
állománymegőrzését, érezzék ennek anyagi és erkölcsi felelősségét. Elvárás, hogy járjanak nyitott szemmel, és kezdeményezzék a munkaterületek, feltételrendszer korszerűsítését, hiszen mindent a vezető sem lát, használ. Nagy felelősség hárul a kollégákra, hogy ne legyen az iskolában rongálás, de ha mégis előfordul, akkor megtörténjen az érintettek (erkölcsi és anyagi) felelősségre vonása, ami véleményem szerint szorosan hozzá tartozik az életre neveléshez. A tárgyi eszközök meghibásodását, cseréjét segítő jelzéseket minden kolléga kötelességének kell tekintse, lehetőleg időben, nem akkor, amikor szükség lenne rá, ezért is fontos a tárgyi eszközök, berendezések rendszeres ellenőrzése.
Ugyanakkor a műszaki dolgozóktól nagyobb önállóságot, kezdeményező képességet, találékonyságot, időgazdálkodást várunk el, mert nem szeretnénk a korábbi évek gyakorlatát folytatni, amikor is gyakran a pedagógusokra, szakoktatókra hárultak bizonyos karbantartási, szerelési feladatok. Fel kell számolni a
VEZETŐI PROGRAM
rendszerben mutatkozó nehézkességet, nem indokolt, hogy a pedagógusok ésszerű, szakmai munkájához kapcsolódó kéréseinek teljesítéséhez minden egyes alkalommal vezetői utasításra legyen szükség, különben nem történik meg a feladat elvégzése. Elvárás a jövőre nézve, hogy mindenki gyorsan, célirányosan a parancsolatláncot betartva, kezdeményező magatartással és maximális odafigyeléssel dolgozzon az intézmény
működésének
zavartalansága
érdekében,
ami
egyrészt
nagyobb
felelősség-
és
feladatdelegálással, másrészt rugalmasabban kialakított feladatvégzéssel kell járjon. Kívánalom, hogy az intézményi feltételek folyamatos felülvizsgálatával, ellenőrzéséve lehetőleg előre gondolkodva történjen a karbantartási, felújítási feladatok feltérképezése, ne akkor, amikor már komoly anyagi kár keletkezik.
Elvárás továbbá, hogy a műszaki feladatok ellátása (karbantartás, takarítás) akkor is gördülékenyen történjen, ha valamelyik kolléga rövidebb-hosszabb időre kiesik a rendszerből, illetve a nyári időszakban is, hiszen manapság nincs tényleges leállás, számos rendezvényre, programra használjuk a szünidőben intézményünket. Úgy gondolom, hogy lennie kell kidolgozott helyettesítési rendnek a műszaki dolgozók esetében is, így biztosítva van, hogy a pedagógusok, tanulók, irodisták ebben minden időszakban is élni tudjanak az intézményi szolgáltatásokkal.
Ezeknek a felvetéseknek elsődleges oka, hogy megítélésem szerint az intézményi munka során a legfőbb hangsúly az intézmény pedagógiai munkáján kell legyen, és nem a karbantartási, szerelési munkákon. Jelenleg egy megbízható csapat végzi azt a nélkülözhetetlen háttérmunkát, ezért úgy gondolom, hogy ennek további optimalizálása nem fog nehézségekbe ütközni.
Az intézményi szakmai dokumentumok elkészítése során ezen irányelvek érvényesülését prioritásnak tekintem.
A demográfiai és egyéb okok illetve az oktatáspolitikai döntések miatt egyre inkább rákényszerül valamennyi iskola saját arculatának tudatos alakítására és erősítésére a fejlődés és fejlesztés érdekében. Intézményünk csak akkor érheti el hosszú távú céljait, ha tudatosan alakítja ki arculatát, identitását, amely hatására a biztonság, bizalomérzet, érzete alakul ki a szervezeten belül és a külső partnerekkel egyaránt.
A következő öt év egyik sürgető feladatának a tárgyi és személyi feltételrendszer átalakítása mellett egy tudatos intézményi imázs kialakítását tekintem. Ugyan intézményünknek, mint közoktatási intézménynek kevesebb eszköz áll rendelkezésre arculatunk felépítéséhez, azonban amennyiben tudatosan alkalmazzuk
VEZETŐI PROGRAM
ezeket, akkor a szervezet céljait könnyebben elérhetjük, megerősíthetjük elismertségünket, ismertségünket, társadalmi megítélésünket, „piaci pozíciónkat” egyaránt.
1
Ezt egyrészt az intézményi kommunikáció fokozásával kívánom ösztönözni, másrészt a „nyitott” iskola koncepcióval, amely során igyekszünk minél több formában környezetünk nevelési, oktatási, képzés és egyéb igényeit, mint szolgáltató kielégíteni. Az intézményi programjaink, rendezvényeik minél szélesebb körű terjesztésével, az iskola aktív részvételével a közösségi, társadalmi folyamatokban, az önkéntesség, ill. a közösségi szolgálat feltételrendszerével szintén elmozdulhat iskolánk még inkább aktív, támogató partnerkapcsolatok felé. A tárgyi feltételrendszer bérbeadásával, a képzési kínálat tudatos felülvizsgálatával és igény szerinti átalakításával is kedvezően hathat ez irányú törekvéseinkre.
A továbbtanulásban alapvetően az általános iskolai eredmények és a felvételi esélyek játszanak döntő szerepet. A továbbtanulással kapcsolatos döntésekben leggyakrabban a szülői, családi háttér, a divat, a foglalkozás, a szakma pillanatnyi társadalmi megítélése mérvadó. A szülők többsége abból indul ki, hogy a tanulmányi eredmény nem tükrözi vissza gyermekük szellemi képességeit, ez inkább külső körülményekre vezethető vissza, ezért nem is annyira meghatározó. A legtöbb szülőt az a vágy hajtja, hogy gyermekeinek a magasabb iskolai végzettség megszerzésével minél jobb, magasabb színvonalú életkezdési feltételeket biztosítson, így általában a kevésbé keresett, de magasabb szintű iskolák presztízse felülírja a tanuló adottságainak, képességeinek megfelelő szakirányt. A „felfelé orientálódás” során a szülő úgy ítéli meg, hogy a gyermekét nem zárja ki érettségit adó képzésekből, ezáltal a későbbi felsőoktatásra is lehetőséget teremt is. A hatosztályos gimnáziumok a jobb képességű tanulók korai „kihalászásával” szintén fokozzák a tanulói teljesítmények szerinti szelekciót. Ezeknek a felerősödő folyamatoknak köszönhetően a jobb képességű tanulók súlyosan alulreprezentáltak a szakiskolákban, ugyanakkor a szakközépiskolai beiskolázás is csökkenő tendenciát mutat.
Megítélésem szerint a jövőben megoldásként intenzív kommunikációval, PR-tevékenységgel fokozottan kell olyan intézkedéseket kezdeményezni, amelyek támogatják iskolánk pozitív megítélését. A tovább tanulókat fokozott pályaorientációs tevékenységgel kell segíteni, hogy valóban a tanulók tényleges képességei, érdeklődési köre, szakmai beállítottság legyen a beiskolázásnál mérvadó, és nem elsősorban gyakran irracionális szülői elképzelések, a környezeti elvárások.
1
Forrás: http://www.tani-tani.info/084horvath
VEZETŐI PROGRAM
Intézményi jövőnk szempontjából meghatározó beiskolázási tevékenységünk sikere. Úgy gondolom, nem engedhetjük meg magunknak, hogy nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy minél több tanulót, szülőt meggyőzzünk arról, hogy iskolánk a legjobb választás a továbbtanulás során.
A jövőre nézve is fontosnak tartom, hogy folytassuk pályaválasztási, ill. pályaorientációs tevékenységünket: a környező általános iskolák meglátogatása osztályfőnöki óra, szülői értekezletek keretében (Zomba, Tevel, Cikó, Bonyhád, Nagymányok, Szászvár, Cikó, Mecseknádasd, Hidas, Györe), a képzési kínálat bemutatása a BONI és a szekszárdi pályaválasztási rendezvényeken,
bemutatóórákkal egybekötött intézményi nyílt napok megszervezése,
honlapunkon, hirdetésekben folyamatosan tájékoztatás képzéseinkről, környezetünk
felé
képzési
kínálatunk
eljuttatása,
toborozás
szórólapok,
plakátok
elhelyezésével.
A következő öt év egyik legfontosabb feladatának tekintem képzési kínáltunk felülvizsgálatát, hatékony átalakítását, ami képes szervezetünket környezetünk középfokú intézményeivel szemben versenyelőnyhöz juttatni. A szakmaszerzést, az érettségi megszerzését a meglévő képzési struktúra erősítésével, illetve a befutó környezeti igények alapján új képzési irányok beindításával kívánjuk szolgálni.
Már most megmutatkozik, hogy az alapképzés mellett a felnőttoktatás, felnőttképzés, mint új feladat megjelenik a középfokú intézményekkel szemben támasztott elvárások sorában. Úgy gondolom, nem engedhetjük el azt a lehetőséget, hogy ebben aktív szerepet ne vállaljunk, hiszen állami intézményként egyfajta társadalmi felelősséggel is tartozunk. Számtalanszor elhangzik kritikaként, hogy rengeteg tartós munkanélküli, szakképesítés nélküli van országunkban, akiknek ellátása kényszerűen az állami ellátó rendszerekre hárulnak, ill. akik visszavezetése a munka világába jelenleg nem megoldott. Tisztában vagyok vele, hogy a többség egy ilyen képzés után sem fog megtáltosodni, de reményeim szerint a képzésekbe bekapcsolódók legalább egy részénél elérhető egy szemléletváltás, ami alapján előbb-utóbb ismét visszaterelhetőek lesznek a munkaerő-piacra. Ugyanakkor van egy olyan társadalmi réteg, akiben ténylegesen megmutatkozik az igény egy új szakképesítés megszerzésére. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kollégák foglalkoztatásának biztosítására nézve is garancia lehet ez a szerepvállalás, ami ebben a folyamatosan változó világban legalább növelheti a kollégák biztonságérzetét.
VEZETŐI PROGRAM
SZAKGIMNÁZIUM
SZAKKÖZÉPISKOLA
Perczel Szakközépiskola jogutódja
Jókai Szakképző Iskola jogutódja
7150 BONYHÁD, SZÉCHENYI TÉR 18. 74 / 451 - 424
7150 BONYHÁD, JÓKAI U. 3. 74 / 451 - 918
NAPPALI KÉPZÉS
Közgazdaság
Vállalkozási és bérügyintéző Államháztartási ügyintéző Nonprofit menedzser
Ügyvitel
Ügyviteli titkár
Informatika
Gazdasági informatikus
Turisztika
Idegenvezető
Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Adminisztrációs ügyintéző Számítógépes rendszerkarbantartó Turisztikai referens
TAGOZATK ÓD
SZAKMACSOPORT
800
Faipar
801
OKJ SZERINTI SZAKKÉPESÍTÉS
OKJ SZÁM
Asztalos *(H)
34 543 02
Építészet
Ács *(H)
34 582 01
802
Gépészet
Épület- és szerkezetlakatos *(H)
34 582 03
803
Építészet
Festő, mázoló, tapétázó *(H)
34 582 04
804
Faipar
Kárpitos
34 542 05
805
Építészet
Kőműves és hidegburkoló
34 582 08
806
Gépészet
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
34 582 09
Szociális gondozó és ápoló *(H)
34 762 01
Szociális szolgáltatások
KÉPZÉSII IDŐ Kötelező jelleggel:
Választható jelleggel: 2 év alatt érettségi (a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány beszámításával)
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
BETÖLTHETŐ MUNKAKÖR
KÉPZÉSI IDŐ
3 év alatt szakképesítés
OKJ SZERINTI SZAKKÉPESÍTÉS
4+1 év (érettségit + szakképesítést egyben adó képzéseink)
ÁGAZAT MEGNEVEZÉSE
TAGOZATKÓD 807 808 809 810 811 812 813 814
FELNŐTTOKTATÁS (2 ÉV) ÁGAZAT Közgazdaság
SZAKMA
OKJ SZÁM
Pénzügyi- számviteli ügyintéző
54 344 01
Államháztartási ügyintéző
54 344 04
Irodai asszisztens
54 346 01
Ügyviteli titkár
54 813 02
Fitness-wellness instruktor
54 813 01
Sportedző
54 813 02
Ügyvitel
Sport
TERVEZETT 2 ÉVES KÉPZÉSEINK NAPPALI ÉS ESTI TAGOZATON (Esti munkaforma esetén az oktatás időpontjai: heti 2-3 alkalom délutánonként). KÉPZÉSI ELŐKÉPZETTSÉG SZAKMA IDŐ Faipar Kárpitos Szociális Szociális gondozó és ápoló szolgáltatások Központifűtés- és gázhálózat Gépészet rendszerszerelő érettségi 2 év
ELŐKÉPZETTSÉG
KÉPZÉSI IDŐ
8 általános
2 év
MUNKAREND
TANULT IDEGEN NYELV
KÉPZÉSI IDŐ
nappali / esti
angol vagy német nyelv
2 év
OKJ SZÁM 34 542 05 34 762 01 34 582 09
ÉRETTSÉGI (2 ÉV)
Szakiskolát végzettek középiskolája
BEKAPCSOLÓDÁSI FELTÉTELEK Szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány
VEZETŐI PROGRAM
Intézményünk partnernek tekinti működésének azon intézményen belüli és intézményen kívüli résztvevőit, illetve azok a szervezeteket és személyeket, akik az intézmény működésével vagy annak eredményével szemben elvárásokat fogalmaznak meg.
A közvetlen partnerek körét a tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői (a tanulók, a pedagógusok, és a pedagógiai munkát segítő munkatársak), közvetlen megrendelői (szülő, fenntartó), a tanuló életútjának következő állomása, illetve az intézmény számára meghatározó szerepet játszó egyéb közvetlen felhasználói alkotják.
A közvetlen partnerek körébe tartoznak: a szülők, a tanulók, a pedagógusok és technikai munkatársak, a fenntartó, a megelőző és a következő iskolai szint.
A közvetett partner alatt mindazon megrendelőket értjük, akik valamilyen szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek (pl. jogalkotók), azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében (pl. civil szervezetek, kulturális szervezetek), azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamataival és/vagy eredményével szemben.
A közvetett partnerek körét képzik: Mindazon megrendelők, akik valamilyen szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek az intézménynek (pl. jogalkotók, köztük az Oktatási Minisztérium). Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében (pl. civil szervezetek, kulturális szervezetek, szociális szervezetek, kollégium, gazdasági szervezetek, magánszemélyek). Azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamataival és/vagy eredményével szemben (pl. szakmai szervezetek, kamarák, civil szervezetek, az egyházak, munkaadói szervezetek).
VEZETŐI PROGRAM
A közvetlen és közvetett partnerekkel való folyamatos kommunikáció elemi érdeke az intézményünknek, hiszen a tervezett beavatkozás mértékében meghatározza a partnerek elégedettségét, az intézmény folyamatos fejlesztése alapját képezi.
Fórumai: A közvetlen partnerekkel napi, szóbeli kommunikáció, Kommunikációs eszközök: telefon, fax, levél, e-mail, ellenőrző könyv, Értekezlet, tárgyalás, Heti programterv, az iskolavezetés hirdetményeinek, faliújságja, Szórólapok, tájékoztató lapok, Honlap.
Azt vallom, hogy az utóbbi évben sikerült a partnereink felé irányuló kapcsolatainkat többségében megszilárdítani, fellendíteni. A jövőben erőfeszítéseinket elsősorban a szülők, a gyakorlati helyek illetve a közvetett partnereink felé kell fokozni, mert úgy gondolom, hogy az együttműködések erősítésével tovább tudnánk iskolánk pozitív megítélését erősíteni, hasznos támogató bázist kialakítani. Szintén kedvező lenne iskolánk számára, ha sikerülne külföldi testvériskolai kapcsolatot létesíteni, ezáltal a tanulók tapasztatait, élményvilágát gazdagítani.
Másrészt a partnerkapcsolatok erősítésére iskolánk közösségi, társadalmi szerepvállalásának fokozásával kerülhet sor. Fontosnak tartom, hogy a jövőben olyan akciókat, kezdeményezéseket indítsunk, ami által megmutatkozik aktív részvételi szándékunk a társadalmi folyamatokban. Úgy gondolom, hogy intézményünk jó példával elől járva ki kell vegye részét a közösségi részvételen alapuló, aktivitásra épülő kistérségi kezdeményezésekből, amelyek a pedagógiai, nevelési célok közvetítése mellett egyrészt az intézmény pozitív megítélését, másrészt a partnerkapcsolatok hatékony menedzselését segíthetik elő. A következő időszakban a már működő környező közösségi kezdeményezések felderítésével illetve saját kezdeményezések indításával mindenképp szükséges szervezett formában ezen a területen tevékenyen megjelenni.
VEZETŐI PROGRAM
Az elmúlt év(ek)ben vezetőként mindent megtettem, hogy pályázati forrásokból korszerűsítjük, fejlesztjük iskolai állományunkat, amely az intézményi tárgyi és személyi feltételrendszerének modernizálásának, a szakmai fejlődésnek elengedhetetlen pillére: TÁMOP 2.2.5 - „Rövidebb képzési idejű szakképzés bevezetése a Jókai Tagintézményben”, TÁMOP 3.1.4. „Innovatív iskolák fejlesztése”, Esélyegyenlőségi támogatás 17/2010. (III. 30.) OKM rendelet 2.§ szerinti felzárkóztató oktatás támogatásához, Integrált Pedagógiai Rendszer, TÁMOP 3.3.8. "Esélyegyenlőség - közösségi integráció - egyéni törődés - differenciált fejlesztés" c. szakiskolai program a Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium (TISZK) Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézményében, Erasmus+ mobilitás pályázatok (Waldkirchen), Határtalanul! pályázat – „Számunkra nincs határ…”.
A jövőre nézve is ezt a tevékenységet továbbra is szorgalmazni kívánom, mivel ha iskolánk a környező középfokú intézményekkel folytatott beiskolázási versenyben az élen kíván járni, akkor elengedhetetlen, hogy újító jellegű projekteket, pedagógiai, szakmai fejlesztéseket kezdeményezzünk, amivel nemcsak kistérségi, hanem magasabb szinten is bizonyíthatjuk kiválóságunkat. Véleményem szerint beiskolázásunk és jövőnk sikerét nagymértékben meghatározza, hogy iskolánk milyen plusz dolgokat, értékeket tud a többi intézményhez képest felmutatni, milyen mértékben tud kitűnni a tevékenységeinkkel a többi szervezethez képest.
Az idei tanévben az alábbi pályázatokban munkálkodik szervezetünk: Határtalanul! Pályázat a Csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskolával együttműködve, Útravaló pályázat (szakma megszerzése érdekében), Erasmus+ KA1 (mobilitás pályázat) projekt tanulóink külföldi szakmai tapasztalatszerzése érdekében, Erasmus+ KA2 (stratégiai partnerség) projekt – 6 intézmény (német, cseh, litván, spanyol, olasz) közös együttműködése szakmai találkozók keretében 3 éven keresztül, GINOP „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése”.
VEZETŐI PROGRAM
Felmerülhet a kérdés - mi a hozadéka ezeknek a pályázatoknak? - Véleményem szerint: A projektek tanulónk és kollégáink szakmai ismereteinek bővítéséhez egyedülálló lehetőséget adnak. Tanulóink élményvilágát gazdagítják, személyes kötődésüket, motivációjuk erősítik, amely által csökkenthető a tanulói lemorzsolódás, fokozható a tanulók intézményi integrációja. Nem elhanyagolható a pályázatok közösségformáló ereje, hiszen tanár és diák gyakran a megszokott tanulói környezetből kiszakadva egy egészen más oldalról ismeri meg egymást. A pályázati forrásokból az intézményi feltételrendszer megújítása lehetséges (új taneszközök, tanuláshoz szükséges anyagok beszerzésére nyílik lehetőség). Munkatársak önszorgalomból egyébként is ellátott feladatainak anyagi elismerésére lehetőség adódik. A projektek iskolánk társadalmi megítélésnek erősítését is szolgálják, hiszen minden pályázat hírérték, pozitív PR. Versenyképességünk fokozható a környező középiskolákkal szemben. A projektek iskolai életünk színesítését is elősegítik.
A következő időszakban szeretném az Erasmus+ szakképzési mobilitás tanúsítványt megpályázni. A pályázat során azok az intézmények, amelyek jelentős sikereket tudnak felmutatni a szakképzésben tanulók magas színvonalú mobilitásának szervezésében, szakképzési mobilitási tanúsítványt nyerhetnek az Erasmus+ programban. A tanúsítvány lehetővé teszi tulajdonosai számára, hogy az elnyerését követő évtől a teljes programszakasz végéig (2020-ig) egyszerűsített formában pályázzanak ezekre a mobilitási tevékenységekre.
Az alábbi jogszabályok határozzák meg működésünk keretfeltételeit: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.), 2011. évi CLXXXVII törvény a szakképzésről (Sztv.), 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatásáról, 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről, 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről,
VEZETŐI PROGRAM
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.), 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről, 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, EURÓPA 2020: az Európai Unió tagállamainak az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködésének stratégiai keretrendszere (Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram alapján) négy stratégiai célkitűzéssel: 1.
az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása,
2.
az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása (lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának redukálása),
3.
a méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása (szociokulturális hátránykompenzáció),
4.
a kreativitás és az innováció fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén.
Számos jogszabályi változás érintette intézményünket, többek között: fenntartóváltás, átalakulása a Szekszárdi Szakképzési Centrum intézményévé, a tankötelezettség korhatárnak módosulása, a pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése, a pedagógusok új típusú munkaidő számítási rendszerének bevezetése, az intézményvezetők óraszámának szabályozása, a nevelő oktató munkát közvetlenül segítők létszámának szabályozása, a tanulók finanszírozott heti foglalkozási időkeretének változásai, mindennapos testnevelés bevezetése, erkölcstan oktatásának bevezetése, 50 óra közösségi szolgálat bevezetése a 2016-ban érettségizőknek, változások a pedagógiai-szakmai szolgáltatások biztosításában, változások az érettségi vizsgaszabályzatban, vizsgakövetelményekben, komplex szakmai vizsgáztatás bevezetése, tanulók fizikai állapotának mérése, a tanulói fegyelmi eljárással (eljárási szabályok), a szakmai munkaközösséggel, a pedagógiaiszakmai ellenőrzéssel, a Köznevelési Hídprogramokkal kapcsolatos rendelkezések,
VEZETŐI PROGRAM
az ágazati szakközépiskola követelményrendszere, újabb szervezeti átalakulás (szakgimnázium).
Az intézményi működésben több olyan főfolyamat van, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a nevelés – oktatás – képzésének tervezésében,
szervezésében,
irányításában,
működtetésében,
ellenőrzésében, értékelésében illetve fejlesztésében.
A nevelés – oktatás - képzés működési terület főfolyamatai: Helyi képzési kínálat tervezése, Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmaválasztás, Éves pedagógiai tervezés, Nevelési, pedagógiai munka szervezése, értékelése és fejlesztése, Módszertani kultúra és eszköztár működtetése, fejlesztése, Pedagógusok szakmai együttműködése, Beiskolázás, felvétel, Tanulás támogatása, Tanulók egységes mérési, értékelési rendszerének biztosítása, Esélyegyenlőség megteremtése, Mentálhigiéné és prevenció, Tanórán kívüli tevékenységek, programok.
Intézményünk folyamattérképe jól szemlélteti, hogy milyen területek összehangolt együttműködése biztosítja szervezetünk hatékony működését.
VEZETŐI PROGRAM
1. ábra - INTÉZMÉNYI FOLYAMATTÉRKÉP
VEZETŐI PROGRAM
2. ábra - INTÉZMÉNYI FOLYAMATAINK KAPCSOLATRENDSZERE
VEZETŐI PROGRAM
Intézményünkben a tanítási – nevelési – képzési tevékenységeink során különös figyelmet kell szentelnünk az alábbi területeknek:
Adminisztráció
A pedagógusok folyamatos értékelési, fejlődési, továbblépés igényeinek támogatása
Aktív, támogató partnerkapcsolatok
Az egy osztályban tanítók közti kapcsolat gyakorisága
Digitális elterjesztése
Alternatív konfliktuskezelés lehetőségei a nevelés-oktatási folyamatokban
kompetencia
Határidők betartása
Egységes követelményrendszer betartása és betartatása
Interkulturalitás
Gyermekközpontúság
Intézmény kapcsolati tőkéjének kiaknázása
Mentorrendszer törődés, érdekében
Intézményi ápolása
hagyományok
Motiváló / Serkentő, támogató tanulási - tanítási környezet kialakítása
Intézményi fejlesztése
infrastruktúra
Munka- ill. gyakorlatorientált szakképzés (duális)
Intézményi kommunikáció, kapcsolatépítés, kapcsolattartás
Munkatársak továbbképzéseken, szakmai fórumokon való részvétele
Iskolai javítása
Nevelőtestület többnyelvűsége
életkörülmények
Jó gyakorlatok megosztása Képzési kínálat tervezése, tudatos alakítása Közösségi, társadalmi folyamatokban szerepvállalás – Felelősségtudatra nevelés
az egyéni segítségnyújtás
Pályakezdő, új pedagógusok kiválasztása, gondozása Pedagógiai – szakmai ismeretek, szaktudás frissítése
A diákok egyéni és társas kompetenciának (személyre szabott) fejlesztése A tanulók adottságainak, képességeinek leghatékonyabb kiaknázása A tanulók aktív részvétele társadalmi folyamatokban
a
A társadalmi értékválság iskolai megnyilvánulásainak kezelése pl. tanulók neveltségi szintje Alapképességek, készségek fejlesztése (szövegértés, matematikai, műszaki, természettudományok) Esélyegyenlőség megteremtése iskolai integráció, inkluzió által Fejlődésés tanulástámogató feladatkultúra a munkaerő-piac és társadalom által igényelt kulcskompetenciák javítása érdekében Felzárkózatás során a képességbeli, szociokulturális különbségek mérsékelése Hátrányos támogatása
helyzetű
gyerekek
Innovatív tanítási és tanulási elemek kidolgozása, amelyek támogatják a tanulók tanulását Integrációs törekvések / Integráló Pedagógiai Rendszer működtetése Vállalkozói kompetencia erősítése
Pedagógusok végzettsége, módszertani felkészültsége
Verseny- és vizsgaeredmények
Pedagógusellátottság biztosítása
Intézménybe belépő ill. bent levő tanulók tanulási, tanulmányi és közösségi aktivitása, motivációja
Stratégiai gondolkodás
Tanórai munka élénkítése, színesítése – tanulói érdeklődés, motiváció felkeltése, fenntartásának hatékony módszerei
Kompetencia alapú oktatás
Szakmai erősítése
Pedagógusok leterheltsége
Lelki és testi egészségmegőrzés, környezettudatos viselkedés
Pályázati kihasználása
lehetőségek
együttműködések
VEZETŐI PROGRAM
Szervezeti, kultúra munkatársi kapcsolatok fejlesztése Taneszközök, szemléltető anyagok mennyisége és minősége Tantermek, tanműhelyek száma, felszereltsége Tanulók iskolai közérzete – iskolai biztonság fokozása (fegyelmi helyzet) Társadalmi, környezeti megítélés javítása
Mentálhigiéné és prevenció Önkéntesség / Közösségi szolgálat Részvétel képzések, továbbképzések, átképzések szervezésében, szakmai végzettséggel nem rendelkezők szakmához segítése Szinergiák támogatása a formális és non-formális tanulás, képzés, vállalkozói képességek közötti átmenet megkönnyítése érdekében Tanulásszervezési eljárások, módszerek fejlesztése Tanórához kapcsolódó tanórán kívüli szabadidős tevékenységek Tanulói hiányzásokból, mulasztásokból adódó lemorzsolódás csökkentése Többnyelvűség elősegítése
A diákok és szülők nagyobb arányú bevonása az iskolai nevelési folyamatokba. A munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési kínálat működtetése. A szakképzésben résztvevő tanulók jelenlegi arányának megtartása, lehetőség szerinti növelése. A tanórán kívüli tevékenységek, foglalkozások erősítésével törekedni kell a tehetséges tanulók felkutatására, segíteni kell őket, hogy érdeklődésük, tudásuk minél jobban kibontakozhasson a különböző megmérettetéseken, versenyeken, hogy az ezeken elért jó eredményekkel tovább öregbítsék iskolánk hírnevét. A tanulás tanítása, mivel a bukott diákok egy része önhibáján kívül, a helyes tanulási módszerek hiánya miatt bukik meg. Fejleszteni kell az alapkészségeket, hangsúlyt kell helyezni az ismétlésre, a gyakoroltatásra, ami a feszített tanmenetek ismeretében nem könnyű feladat. Ha szükség van rá, egyéni fejlesztési terveket kell kialakítani.
A tanulók körében az általános műveltség megszerzését, a közösségformálást segítő, tanórai és tanórán kívüli tevékenységi formákba történő bekapcsolódást fokozottan ösztönözni kell.
A tanulók kreativitásának előmozdítása, a tehetséget mutató tanulók azonosítása, további gondozása. A tanulókban erősíteni kell a manapság egyre halványuló hazaszeretetet, magyarságtudatot, hogy az iskolában megszerzett tudásukat a nemzet javára fordítsák. Az igazolt és igazolatlan hiányzások csökkenésének elérése.
VEZETŐI PROGRAM
Az intézményi működést szabályozó dokumentumok elkészítése, felülvizsgálata:
Esélyegyenlőségi terv,
Házirend,
IMIP,
Pedagógiai Program,
SZMSZ.
Következetesen és mindenkinek be kell tartania a Házirendben foglaltakat. Ha valamiben megállapodunk az értekezletek alkalmával, akkor ahhoz mindenkinek tartania kell magát, különben minden próbálkozás a fegyelem javítására értelmetlenné válik. Nagyon lényeges a gyengébb tanulókkal való fokozott törődés, amely egyrészt a szaktanárok, másrészt az osztályfőnök aktív, kezdeményező magatartását, hozzáállását megköveteli. Partnerkapcsolatok erősítése (határon túli, külföldi testvériskola felkutatása). Szociális hátrányok, oktatási egyenlőtlenségek kompenzálása. Az egészségvédelem, fenntartható és környezeti nevelés érdekében szervezett rendszeres egészségügyi előadások, prevenciós foglalkozások szervezése.
A mindennapos információ-áramlás fontos és gondos szervezést igénylő feladat, amit a jövőben még hatékonyabbá kell tenni. A vezető legyen elérhető a munkatársai számára. Az igazgatói utasítások határozottak és konzekvensek kell, hogy legyenek. Demokratikus vezetési stílus, fontos döntések előtt az érintett területeken dolgozók, partnerek véleményének kikérése, együttműködés a döntés meghozásáig. Feladat- és felelősdelegálás, személyes felelősségvállalás erősítése. Munkatársak szakmai megújulásának, továbbképzéseinek, egyéni fejlődésének, előrelépésének támogatása. Pályázati lehetőségek kiaknázása. Rendszeres ellenőrzésekkel és útbaigazító segítségnyújtás az iskolai működés minden szintjén. Személyes példamutatásra, munkafegyelemre alapuló követelménytámasztás szükséges. Tárgyi és személyi feltételrendszer harmonizációja, hatékony kiaknázása az intézmény képzési struktúrájának megfelelően.
VEZETŐI PROGRAM
Szakképző iskolaként meg kell határoznunk azt a szempontrendszert, ami mentén tevékenységeinkkel ki akarunk tűnni a többi nevelő-oktató intézmény közül. Fontos, hogyha konkurálni kívánunk a környező gimnáziumokkal, akkor nekünk az érettségi megszerzése mellett kiemelten hangsúlyt kell fektetnünk a versenyképes szakképesítésre, biztosítanunk kell tanulóink számára, hogy a továbbtanulás szempontjából bármilyen irányban nyitott legyen előttük az út, szabadon dönthessenek középfokú, felsőfokú szakképzés vagy magasabb szintű tanulmányok mellett.
Az utóbbi években a humán jellegű képzések felé jelentősen csökkent a munkaerő-piaci igény, manapság elsősorban a tanárképzés területén van a humán tanulmányok felé érdeklődök iránt kereslet. Ugyanakkor nem elhanyagolható tény, hogy a munka világában minden magasabb szintű munka jó szociális kompetenciákat, kommunikációs képességeket vár a munkavállalóktól, szakmai munkájuk minőségét az alapkompetenciák fejlettsége döntő mértékben meghatározza (szövegértés). Az érettségi követelmények meghatározzák a humán munkaközösség intézményi munkájának keretfeltételeit, ugyanakkor a humán tantárgyak oktatása meghatározó szerepet játszik a tanulók általános műveltségének, neveltségi szintjének megalapozásában, a szociális kompetenciák fejlesztésében. Felsőbb szintű elvárás, hogy a szakmunkás tanulók számára is biztosítjuk az átjárhatóságot, vagyis hogy a szakmunkás bizonyítvány után képesek legyenek az érettségi megszerzését biztosító képzésbe bekapcsolódni. A tanórai feladatokon kívül elsődlegesen a humán munkaközösség feladatai közé tartozik a kulturális tevékenységek, hagyományőrzés intézményi kereteinek megteremtése (iskolai ünnepek, múzeumlátogatás, színház).
A természettudományok oktatása a mindennapi élet során is elengedhetetlen ismeretek elsajátítását célozza meg. Tapasztalataim szerint a matematika tantárgy területén vannak a legnagyobb tanulói hiányosságok, a korábbi tanulmányokból adódó lemaradások, ezért is itt születnek a leggyengébb tanulmányi eredmények. Ugyanakkor, ha szakképzésről beszélünk, akkor nem tudunk olyan ágazatot mondani, ahol ez a tantárgy ne jelenne meg hangsúlyosan a szakmai tartalmakban. A szakközépiskolai eredmények viszonylag kiegyensúlyozott tendenciát mutatnak, azonban a szakiskolai tanulók esetében itt a legnagyobb a lemaradás. A reál munkaközösség jövőbeni feladata olyan munkaformák, módszerek meghatározása, amellyel képesünk vagyunk ezen a problémán úrrá lenni, illetve ki kell alakítani az intézményi felzárkóztatás rendszerét, amellyel látható eredményeket érünk el a differenciált készségfejlesztés területén. Fontos elvárás, hogy a természettudományok oktatásánál vegyük figyelembe,
VEZETŐI PROGRAM
hogy a szakmai képzés szempontjából mely tananyagelemek hangsúlyos oktatására van szükség, illetve a tanárok a modern oktatási módszerek (IKT eszközök, szemléltetés) alkalmazásával segítsék a tanulói motiváció felkeltését és fenntartását. A tanórai munkán kívül az egészségtudatos nevelés, környezeti nevelés, fenntartható fejlődés, valamint az Ökoiskola programjainak szervezése elsődlegesen a munkaközösség tagjaira hárul.
Manapság az informatikai képzés fenntartása, színvonalának további emelése a társadalmi és munkaerő piaci elvárások miatt is fontos, mivel jelen társadalmunkban az érvényesüléshez, a munkavállaláshoz,
elengedhetetlen
korszerű
informatikai
ismeretek
megszerzése.
Gyakran
meggyőződésünk, hogy tanulóink jóval jártasabbak nálunk a modern technológiák használatában, de közelebbről megvizsgálva megtapasztalhatjuk, hogy ez sajnos gyakran csak a számukra vonzó területekre vonatkozik, számos komolyabb feladat elvégzésére, mint pl.: táblázatkezelésre nem képesek. Fontosnak tartom olyan felhasználóbarát tudástár közvetítésére, ami segítségével tanulóink a mindennapokban önálló életkezdésüket megkönnyíti. Az informatika területén a felnőttképzés, felnőttoktatás lehetőségeit is számba kell venni, hiszen egyre inkább az idősebb generációk részéről is felmerül az igény informatikai ismereteik bővítésére.
Az egyik legnagyobb kitörési pontot a nyelvi képzési rendszerünk erősítésében látom. A felsőoktatás követelményei, a külföldi munkavállalás elterjedése sürgető igényként jelzi felénk, hogy tanulóinknak biztosítani kell a lehetőleget, hogy két nyelvet tanuljanak, amely közül legalább egyiket középfokon sajátítsák el. Fontosnak tartom, hogy tanulóinknak biztosítjuk a lehetőséget a nyelvvizsgára történő felkészítésre, hosszú távú intézményi elvárásként fogalmazom meg, hogy diákjaink tanulmányaik végére legalább egy középfokú nyelvvizsgát megszerezzenek. A nyelvek élménypedagógiai oktatását is szorgalmazni szeretném, minél több nyelvi célországbeli projekttel szeretném a nyelvszakos kollégák segítségével a tanulóinkat ösztönözni a nyelvtanulásra. Ezt az elvárást külföldi szakmai gyakorlatokkal, illetve tanulmányi utakkal, kirándulásokkal is kívánjuk támogatni. A szakmai képzéshez kapcsolódó idegen nyelvi tartalmak erősítését, az IKT technológiák beépítését a tanulási folyamatokba fontos feladatnak tekintem. A nyelvoktatás lehetőségeit a jövőre nézve a felnőttoktatás, felnőttképzés területén is meg kell vizsgálni.
VEZETŐI PROGRAM
Véleményem szerint iskolánk megítélését döntő mértékben meghatározza, hogy a szakmai tantárgyakat oktatók milyen eredményesen végzik munkájukat. A közismereti tantárgyak sikeresen oktatása nem elegendő, hiszen épp a szakmai ismeretek adják képzéseink során azt a többletértéket, amelyek a gimnáziumi oktatáson túlmutatnak. A szakmai tartalmakat oktató tanárokra különösen nagy felelősség hárul, hiszen a tanulók a szakmai tantárgyakat előzetesen nem tanulták, viszont kimeneti elvárásként előttük áll a szakmai vizsga. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a tanulók alapkompetenciáinak hiányosságai megnehezítik a szakmai ismeretek közvetítését, ugyanakkor mostani diákjaink gyakran kevésbé motiváltak, mint 15-20 évvel ezelőtti társaik. A szakmai vizsgakövetelmények változásával a kollégáknak, szakoktatóknak folyamatos kihívásként kell a szakmai tartalmakat felülvizsgálniuk, aktualizálniuk. Ezen körülmények dacára a szaktanárok feladata, hogy megtalálják azokat a módszereket és technikákat, amellyel rá tudjuk terelni tanulóinkat a helyes útra. Fontos, hogy szaktanáraink folyamatosan bővítsék szaktudásukat, korszerűsítsék ismereteiket, ezeket egymással is megosszák, ezzel is erősítve a belső tanulást, tudásmegosztást.
Gyermek– és ifjúságvédelmi tevékenységünk célja az, hogy megelőzzük, elhárítsuk vagy enyhítsük azokat, a tanulókat érő ártó hatásokat, amelyek a személyiségfejlődésüket megzavarják vagy gátolják,
illetve
segítsük
azoknak
a
pozitív
hatásoknak
az
érvényesítését, amelyek hozzájárulnak a tanulók egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez.
A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók létszáma. Több tanulónk nem rendelkezik rendezett családi háttérrel, gyakran nehézkes az iskola és a szülői ház együttműködése és kapcsolattartása.
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka során információkat nyújtunk az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a tanulóknak, a szülőknek, a pedagógusoknak, folyamatosan kapcsolatot tartunk az osztályfőnökök, a szaktanárok, az iskolaorvos, a könyvtáros, a diákönkormányzat vezetője, szakszolgálatok (Nevelési Tanácsadó, önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, stb.), valamint a fenntartó munkatársai között. Prevenciós tevékenységeink során, mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések és közösségi foglalkozások
keretében,
szakemberek
bevonásával,
igyekszünk
beilleszkedéssel,
magatartási
VEZETŐI PROGRAM
nehézségekkel küzdő tanulóiknak egyéni törődést biztosítani. Egészségnevelő programjainkkal a családi életre nevelés mellett kiemelt szerepet kapnak az oktatásszervezésben az egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, hangsúlyosan kezelt témakör a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás).
Intézményi felzárkóztató tevékenységeink keretében az egyes tanulók hátrányának csökkentését, minél gyorsabb felzárkóztatását, készségeinek, képességeinek fejlesztését, kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele mellett több éve erősítjük. A jövőre nézve az iskolán belüli hatékony fejlesztő munka érdekében még inkább össze kell hangolni munkánkat az egyéni fejlesztésben, felzárkóztatásban, ennek szervezett szervezeti kereteit rendszerűvé kell tenni.
Iskolánk pedagógusai mindig is kötelességüknek érezték a gyermek- és ifjúságvédelmi munkában való részvételt, a gyermekeket veszélyeztető körülmények feltárását és lehetőség szerint megszüntetésük érdekében az aktív közreműködést. Tanulóink jelentős hányada Bonyhád város, ill. annak vonzáskörzetében él, életminőségükre jelentősen hat a szülők anyagi helyzete. Véleményem szerint a jövőre nézve az iskola törvényben biztosított jogaival, sajátos lehetőségeinek kihasználásával a szociális hátrányok enyhítését, az esélyegyenlőség javítását kell szorgalmaznia. Ennek teljesítése érdekében fokozni kell a pályázati tevékenységünket, a rászoruló fiatalok tanulmányi feltételeit kedvezőbbé kell tenni.
Az iskolai tehetséggondozásban azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az iskolába járó tehetséges gyermekek tehetségét megismerve és arra odafigyelve alakítjuk pedagógiai munkákat. Intézményünkben eddig az iskolai tehetséggondozás elsősorban a tantárgyakra fókuszált. Számos versenyeredmény bizonyítja, hogy tehetséggondozás területén tett törekvéseink sikeresek.
VEZETŐI PROGRAM
A jövőre nézve a tehetségazonosítást, a tehetséggondozás szervezeti kereteinek kiépítését, valamint a tehetségfejlesztést támogató mentortevékenységet kell véleményem szerint erősítenünk.
Ennek érdekében a következő területeken kell fejlesztéseket kezdeményeznünk: tehetségazonosítás, a tehetséges gyerekek erős oldalának fejlesztése, a tehetséges gyerekek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.), tanulóbarát „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal és a társakkal), tanórán kívüli foglalkozások, egyéni törődés, szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.
Fontos, hogy a tanórai és tanórán (iskolán) kívüli formákat az elkövetkező időszakban tudatosan kapcsoljuk össze a hatékonyság érdekében.
Az iskola az ismeretek átadása mellett a közösségi élet, társadalmi szocializáció, értékközvetítés színtere. A közösségfejlesztésre szűkebb és tágabb értelemben eddig is nagy hangsúlyt fektettünk, ugyanakkor reményeim szerint a tanulók iskolai életbe történő aktívabb bevonásával fokozhatja azt a pozitív eredményt, hogy tanulmányaik végén tanulóink egyre inkább, mint kreatív és vállalkozó szellemű, szociálisan érzékeny, felelős állampolgárok hagyják el az iskolapadot. Az iskolai élet gazdagítását ösztönző tevékenységeket mesterprogramom tartalmazza részletesen.
Vezetői pályázatomban a hangsúlyt nem a statisztikai adatokkal való bombázásra kívántam fektetni, hanem elsősorban személyes tapasztalataim alapján szeretném a tényszerűen ismertetni intézményünk erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, a szervezetet veszélyeztető tényezőket csokorba szedni, és ezek alapján fejlesztő javaslatokat
megfogalmazni.
Intézményünk
részletes
fejlesztési
tervét
mesterprogramomban taglalom.
Az intézményvezető elsődleges feladata, hogy biztosítsa az intézmény törvényes, biztonságos és hatékony működését, a szakmai munka irányítását, gondoskodjon a nevelés- oktatás személyi és tárgyi feltételeiről, az erőforrások hatékony felhasználásáról. Fontos, hogy a vezető kezdeményezze és irányítsa az intézmény folytonos megújítását és megújulását.
Az iskolarendszer vizsgálódásai, értékelése során feltárt tények figyelembevételével a vezetőnek folyamatosan fejlesztéseket kell kezdeményezni, hiszen csak így tud bármely szervezet hosszú távon eredményesen működni.
Napjainkban már egyre jobban érzékelhető, hogy az intézményvezetői szerep és feladatkör átalakul. Az intézményvezetőnek a pénzügyi források felkutatása mellett az anyagi, technikai, szellemi erőforrások hatékony kihasználását is irányítania kell. Az iskola menedzseléséhez elengedhetetlen a jó értelemben vett lobbyzás és a megfelelő jogi rálátás is. Amennyiben a jövőben is intézményként talpon akarunk maradni, akkor egy önálló arculattal kell megjelenjünk a közoktatási és szakképzési rendszerben, meg kell tanulnunk még inkább „eladni” magunkat, tevékenységeinket menedzselni kell, eredményeinket környezetük felé minél eredményesebben közvetíteni kell, hogy a szülők szívesen hozzák gyermekeiket hozzánk.
Ennek érdekében javítani kell az iskola külső megítélésén, tárgyi és személyi feltételrendszerén, erősíteni kell a szervezeti kommunikációt, fel kell mérni, hogy szűkebb környezetünk mit vár el az iskolától, tud-e áldozni az iskolára. Fontos, hogy „versenytársaink” tevékenységeit is nyomon kövessük, és megfelelő intézményi stratégiával a szervezeten belül újításokat, fejlesztéseket kezdeményezzünk.
Vezetői kinevezésemmel olyan intézmény kialakítását szeretném ösztönözni, amelyből a kikerülő fiatalok olyan naprakész és versenyképes képesítést szereznek meg tanulmányaik során, amelynek segítségével be tudnak illeszkedni a munka világába, képesítésüket külföldön is elismerik. A szervezeti működés során minden erőmmel támogatni kívánom azokat a folyamatokat, amelyek során a diákok olyan képességeket és készségeket sajátítanak el, amelyek képessé teszik őket, kompetenciáik folyamatos fejlesztésére, az egész életen át tartó tanulásra felkészüljenek, ezáltal növelve foglalkoztatási esélyeiket, a kétkezi munkát végzők pozitív társadalmi megítélését.
Véleményem szerint iskolánk működtetése során prioritásként kell kezelni a társadalmi elvárásokat, a tanulók, a szülők, munkatársi és a fenntartó igényeikhez igazodó magatartással törekedni kell támogatásuk megszerzésére.
Fontosnak tartom, hogy a tanulók szívesen járjanak intézményünkbe, szülőikkel együtt úgy érezzék, hogy mindennapjaikat szellemi fejlődésüket segítő és testi épségüket óvó, empatikus, motiváló és szerető légkörben töltik. Ugyanakkor szintén nem elhanyagolható, hogy a nevelő-oktató munkát segítő szellemi és technikai dolgozók is ösztönző, kiegyensúlyozott légkörben végezzék mindennapi tevékenységeiket, ezzel is biztosítva egy kreatív, alkotói környezet megteremtését.
Úgy gondolom, hogy vezetőként az utóbbi év(ek)ben egyértelműen bizonyítottam elkötelezettségemet intézményem iránt. A társadalmi-gazdasági változások nagy erőpróba elé állítják az oktatási ágazat résztvevőit és képviselőit. Ezt a kihívást csak szakmai felkészültséggel, elszántsággal, empatikus magatartással, teherbírással, hosszú távú intézményfejlesztési stratégiával rendelkezve, számtalan konfliktus felvállalásával, személyes példamutatással, valamint támogató közösségi és személyes háttérrel lehet személyiség- és viselkedéstorzulás nélkül hosszú távon kezelni.
Fontosnak tartom, hogy vezetőként továbbra is ösztönözzem a rendelkezésre álló erőforrások, pályázati lehetőségek, kapcsolati tőke kiaknázásával, feladat- és felelősség delegálással, a külső és belső, horizontális és vertikális kommunikáció és szakmai innováció erősítésével megfelelő támogatói bázis biztosítását.
Bízom abban, hogy amennyiben kollégáim bizalmat szavaznak nekem, vezetői programom megvalósításával sikerül olyan iskolai kultúra megteremtése, amely a tanulóközösség és munkatársak számára egy kiegyensúlyozott, inspiráló, értékeket közvetítő alkotói közeget biztosít, amelyben mindenki képessége, legjobb tudása szerint hatékonyan munkálkodhat, tanulhat.
Reményeim szerint, együttes összefogással, folyamatos magas színvonalú munkával intézményünk nemcsak fennmaradni képes, hanem a térség szakképzési feladatainak ellátásában meghatározó szerepet tölthet be.
