Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége
Civil Stratégia
1
Dokumentum státusz: tervezet Verzió: v26 Készítette:
Capella Informatics Tanácsadó Iroda
Megbízott székhelye:
H-1161 Budapest, Rákóczi 54.
Kapcsolattartó:
Todorovits István
Telefon:
+36 309 228 995 +36 1 40 543 04
Fax:
+36 1 40 543 04
Dátum:
2010. május 31.
Aláírás:
Budapest, 2010. május 31. 1
Készült a Nemzeti Civil Alap (NCA) támogatásával. 2010
-1-
Tartalomjegyzék 1
BEVEZETÉS.............................................................................................................................................. 4
2
ÁLTALÁNOS HELYZETELEMZÉS ................................................................................................... 5 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5
3
TERÜLETI ELHATÁROLÁS ..................................................................................................................... 5 ÉRINTETT FÖLDRAJZI-, ILLETVE ÉLŐKÖRNYEZET .............................................................................. 6 GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET .............................................................................................. 8 TURIZMUS.......................................................................................................................................... 12 CIVIL SZERVEZETEK A RÁCKEVEI KISTÉRSÉGBEN .......................................................................... 13
KCSZSZ CIVIL STRATÉGIA........................................................................................................... 14 3.1 ALAPFOGALMAK, STRATÉGIA KIDOLGOZÁS MÓDSZERTANA ........................................................... 14 3.2 KISDUNAMENTI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE (KCSZSZ).................................................. 18 3.3 KCSZSZ VÍZIÓ, JÖVŐKÉP .............................................................................................................. 24 3.4 KCSZSZ MISSZIÓ ........................................................................................................................... 24 3.5 KCSZSZ ALAPÉRTÉKEK ................................................................................................................... 24 3.6 KCSZSZ SWOT ANALÍZIS ............................................................................................................. 25 3.7 KCSZSZ STRATÉGIAI PRIORITÁSOK .............................................................................................. 27 3.8 KCSZSZ STRATÉGIA ....................................................................................................................... 27 3.8.1 Környezetvédelem............................................................................................................. 28 3.8.2 Fenntartható fejlődés, és életmód elterjesztése, népszerűsítése ................... 29 3.8.3 Ifjúság aktivizálása ........................................................................................................... 30 3.8.4 Biztonság erősítése a Kistérségben ............................................................................ 30 3.8.5 Egészségfejlesztés elősegítése ..................................................................................... 31 3.8.6 Kistérségi területfejlesztés támogatása .................................................................... 31 3.8.7 Turizmus, szabadidő fejlesztés..................................................................................... 32 3.8.8 Kultúra támogatása, fejlesztése................................................................................... 32 3.8.9 Belső kohézió javítása a kistérségben ....................................................................... 33 3.8.10 Működési körülmények javítása ................................................................................... 33 3.8.11 „Szolgáltató KCSZSZ” ...................................................................................................... 33 3.8.12 KCSZSZ Belső-, és Külsőmarketing fejlesztés........................................................ 34
4
AZ NCA-CIV-09-C-0217 PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA.................................................... 35 4.1 PROJEKT INDÍTÁSA, PROJEKT MENEDZSMENT SZERVEZET ............................................................. 37 4.2 PROJEKT INDIKÁTOROK .................................................................................................................... 38 4.3 PROJEKT ÜTEMEZÉSE ........................................................................................................................ 39 4.4 ADATGYŰJTÉS .................................................................................................................................... 40 4.5 STRATÉGIA ELŐKÉSZÍTÉS ................................................................................................................. 40 4.6 MŰHELYMUNKÁK................................................................................................................................ 41 4.6.1 Műhelymunka 2010. május 15..................................................................................... 41 4.6.2 Műhelymunka 2010. május 18..................................................................................... 41 4.6.3 Műhelymunka 2010. május 25..................................................................................... 42 4.6.4 Kibővített elnökségi ülés 2010. május 31................................................................ 45 4.7 KÖZZÉTÉTEL, VÉLEMÉNYEZTETÉS .................................................................................................... 45 4.8 VÉLEMÉNYÉRTÉKELÉS, VÉGLEGESÍTÉS ............................................................................................ 45 4.9 PROJEKT ZÁRÁS................................................................................................................................. 45
5
MELLÉKLETEK...................................................................................................................................... 46 5.1 5.2 5.3 5.4
KCSZSZ ALAPÍTÓ OKIRAT ............................................................................................................. 46 KÉRDŐÍV NYOMTATVÁNY................................................................................................................... 63 FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE ..................................................................................... 67 MŰHELYMUNKA EMLÉKEZTETŐK ....................................................................................................... 67
-2-
5.5 5.6 5.7 5.8 5.9 5.10 5.11
FÉNYKÉPEK ........................................................................................................................................ 74 MŰHELYMUNKA ELŐADÁS 2010. MÁJUS 25. ................................................................................. 76 MŰHELYMUNKA JELENLÉTI ÍVEK ....................................................................................................... 77 VISSZAÉRKEZETT, KITÖLTÖTT KÉRDŐÍVEK ..................................................................................... 78 RÁCKEVEI KISTÉRSÉG CIVILEK LISTÁJA ......................................................................................... 79 KCSZSZ TAGLISTA ......................................................................................................................... 80 PROJEKT EREDMÉNYEK DVD-N ....................................................................................................... 81
-3-
1
Bevezetés
A jelen dokumentum a Kisdunamenti Civil Szervezet Szövetsége (KCSZSZ) Civil Stratégiáját tartalmazza. A Stratégia kidolgozása a Nemzeti Civil Alap támogatásával történt. (NCA-CIV-09-C-0217) A dokumentum 2 -3. pontja tartalmazza a projekt eredménytermékét a KCSZSZ Stratégiát, míg a 3-5. pontokban a nyertes pályázati projekt megvalósítás lépéseit ismertetjük. Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni a Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetségének a projekt megvalósítása során mutatott segítőkészségéért. Budapest, 2010. május 31.
Capella Informatics Tanácsadó Iroda
PILISSZENTIVÁN
-4-
2 2.1
Általános helyzetelemzés Területi elhatárolás
A KCSZSZ elsődlegesen a Ráckevei Kistérségben fejti ki tevékenységét. A Ráckevei kistérség a Közép-Magyarországi Régióban a Csepel-sziget egészén és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágtól keletre fekvő területen helyezkedik el. A környék domborzati viszonyait az Ős-Duna alakította ki. A vidéken, mellékágak környékén egyedülállóan gazdag vízinövény, úszólápok, vízimadár és halfajták sokasága található. A folyó közelsége miatt több település közelében a felszínhez közel több méteres kavicsréteget található, melyet agyagos lösz borít, kitűnő talajt nyújtva a szántóföldi kultúrákhoz. A Duna menti részeken a kocsányos tölgy a fehér nyár és a magyar kőris mellett az akác a jellemző. A történelmi feljegyzések a térség településeinek többségét már a XIII. században említi. A Ráckevei térség 20 településből áll. Apaj Dunavarsány Makád Szigetszentmárton
Áporka Halásztelek Ráckeve Szigetszentmiklós
A Ráckevei Kistérség székhelye:
Délegyháza Kiskunlacháza Szigetbecse Szigetújfalu
Dömsöd Lórév Szigetcsép Taksony
Dunaharaszti Majosháza Szigethalom Tököl
Ráckeve, Területe 628 km2, Népessége: 134 346 fő
-5-
2.2
Érintett földrajzi-, illetve élőkörnyezet
A Ráckevei Kistérség döntő mértékben a Csepel Szigeten helyezkedik el, meghatározó természeti kincse a Duna. A Kistérség legfőbb ökológiai gondját a nem megfelelő minőségű víz jelenti. Komoly terhelést jelent a folyónak a dél-pesti szennyvíztelepről bevezetett tisztított szennyvíz, illetve a part menti települések jórészt csatornázatlan üdülőterületeiről érkező tisztítatlan szennyvíz. A szennyezettség ellenére a folyón - a Főváros közelségében, az agglomeráció határában - Európa második legnagyobb úszólápja terül el. A Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében húzódó, összesen 700 hektár kiterjedésű úszóláp Európában a második helyen áll. Méretét tekintve csupán a Rhône-delta hasonló képződménye előzi meg. Az úszólápok víz-minőségvédelmi szempontból nagyon fontosak, hiszen felveszik a vízből a tápanyagot, de nem juttatják azt vissza, hanem tőzeg formájában elraktározzák. A különleges, szigetszerű képződmények ritka, védett növényfajok élőhelyei is, ahol megtalálható számos orchideaféle(!) és tőzegmohafaj(!), de olyan ritka és védett madárfajoknak is menedéket nyújt, mint a szürke- és a törpegém, bölömbika, pettyes- és kis vízicsibe, cigányréce, a halak közül pedig a réti csík, vagy a lápi póc. (Forrás: Tóth István ügyvezető igazgató RDHSZ) Természeti érékek a Kistérségben:
Szigetszentmiklósi és Taksonyi úszólápok (Forrás: Internet)
Szigetbecsei holtág (Forrás: Internet)
-6-
Makádi parkerdő (Forrás: Internet)
Jellemző ökológiai konfliktusok a térségben
A Pesterzsébeti szennyvíztisztító (Forrás: Internet)
Rendezetlen stégekkel a Duna part. (Forrás: Internet)
-7-
2.3
Gazdasági-társadalmi környezet
Az Eurostat adatai alapján a Közép-magyarországi régió a lakosonkénti GDP tekintetében az uniós átlag 105,5 százalékát érte el 2006-ban, Magyarország ugyanezen mutatója 2006-ban 63,4%, 2007-ben 62,6%, 2008-ban pedig 62,8% volt. Ugyanakkor a régióba érkező külföldi tőkének csupán kb. harmada érkezett Pest megyébe, a többi a Fővárosba. Ez a folyamat tendenciózusnak tekinthető. A Ráckevei Kistérségben a kiskereskedelem és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulása 1999 - 2008 között (forrás KSH):
2500
db
2000
1736 1635 1722
1918 1979 1944 1921 1942 1823 1867
1500
kiskereskedelmi üzletek száma
1000 500
400
400
381
376
378
362
364
356
327
310
0
élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
év
db
Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Pest megyében 1999 – 2000 között. (Forrás: KSH) 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0
160 355
98 206
138 593 129 499132 462133 776 124 159 118 337 112 189 105 776
70 314 61 570 66 659
83 495 83 683 84 549 77 745 80 395 82 309
regisztrált vállalkozások száma működő vállalkozások száma (2008-ra nincs adat)
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
év
-8-
A Ráckevei Kistérség demográfiai adatainak alakulása 1999 – 2008 között. (Forrás: KSH)
-0,12
Magyarország
2,86
Közép-Magyarországi régió Budapest
-5,48 17,49
Pest megye
25,75
Ráckevei kistérség
15,86
Ráckeve
-10
-5
0
5
10
15
20
25
30
a változás mértéke (%)
Foglalkoztatottsági adatok Közép Magyarországon 2006-ban. (Forrás: KSH)
490,1 29,6 376,1
KözépMagyarország 1.241,3 72,2 901,7
3.952,9 319,6 3.449,8
58,0 54,8 5,5 241,2
59,3 56,0 5,5 1.195,7
55,3 51,1 7,5 2.790,2
Megnevezés
Budapest
Pest megye
Foglalkoztatott, ezer fő Munkanélküli, ezer fő Gazdaságilag nem aktív népesség, ezer fő Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, % Alkalmazásban álló, ezer fő
751,1 43,9 525,6 60,2 56,9 5,5 954,5
Ország
A népesség iskolai végzettsége Közép Magyarországon 2001-i népszámlálás alapján %-ban. (Forrás: KSH)
Magyarország Pest megye Budapest Ráckevei kistérség Ráckeve
általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10–X éves) 0,7 0,6 0,6 0,4 0,6
legalább általános iskola 8. évfolyam 15–X éves 88,8 89,9 94,2 90,3 88,1
-9-
egyetemi, legalább középisfőiskolai stb. kolai érettségi oklevél 18–X éves 25–X éves 38,2 12,6 37,5 11,7 58,7 23,8 36,0 9,2 35,8 10,9
Óvodák és általános iskolák. (Forrás: KSH) Óvodai feladatÓvodába beírt Általános iskolai Óvodai férőhelyek ellátási helyek gyermekek száma feladat-ellátási heszáma (gyógypeszáma (gyógype(gyógypedagógiai lyek száma (gyógydagógiai nevelésdagógiai nevelésneveléssel együtt) pedagógiai oktatássel együtt) (fő) sel együtt) (db) (fő) sal) (db)
Év
Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)
Közép-Magyarország (Budapest, Pest) 2001 2002 2003 2004 2005 2006
992 995 1.001 996 988 995
88.235 90.054 89.401 89.535 91.385 93.118
88.404 87.072 87.012 87.499 88.785 90.626
715 713 713 706 704 709
231.129 228.343 224.659 220.678 215.739 210.001
2007
992
94.142
91.593
696
205.980
2008
992
97.992
93.590
697
203.734
Pest megye 2001 2002 2003 2004 2005 2006
437 441 445 450 448 452
37.241 37.824 38.382 38.851 39.816 40.306
39.068 38.589 39.115 39.686 40.456 41.291
318 312 316 314 313 315
102.179 102.288 102.087 101.033 99.306 97.197
2007
457
41.590
41.901
318
96.461
2008
456
43.971
43.350
321
95.766
Ráckevei kistérség 2001 2002 2003 2004 2005 2006
45 44 45 46 46 47
3.646 3.676 3.700 3.764 3.917 3.991
4.358 4.301 4.358 4.434 4.567 4.739
35 32 32 33 34 33
10.941 10.969 10.999 11.033 11.382 10.897
2007
47
4.590
4.875
34
10.905
2008
45
4.737
5.092
35
10.944
Gyermek és tanulói létszámok alakulás a Ráckevei Kistérségben. (Forrás: KSH)
1000 800
912
883
890
422
443
323
324
2001
2002
600 fő
923
374
849
872
869
871
449
460
462
446
475
334
328
339
364
344
358
2003
2004
2005
2006
2007
2008
400 200 0 év
- 10 -
általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
Közép-Magyarországi Kistérségek fejlettségének összehasonlítása. (Mo-n összesen 174 kistérség, 1.- legfejlettebb, 174. – legfejletlenebb)(Forrás: KSH)
- 11 -
2.4
Turizmus
A Ráckevei Kistérségben a vendéglátóhelyek számának alakulása 1999 – 2000 között. (Forrás: KSH)
db
800 700
615
600 500 400 300 200 100 0
619
652
686
679
685
699
712
719
755
vendéglátóhelyek száma a ráckevei kistérségben
46
47
48
53
53
60
52
55
58
62
vendéglátóhelyek száma Ráckevén
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
év
Ráckevei kistérség fontosabb idegenforgalmi mutatói (1999-2008) A Ráckevei Kistérség fontosabb idegenforgalmi mutatói 1999 – 2000 között. (Forrás: KSH) vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
70 000 60 000
vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (éj)
50 000 40 000
összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) magánszállásadás férőhelyeinek száma (db)
30 000 20 000 10 000
vendégek száma a magánszállásadásban (fő)
0 1999
2000
2001
2002
2003
2004
év
- 12 -
2005
2006
2007
2008 vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (éj)
2.5
Civil szervezetek a Ráckevei Kistérségben Civil szervezetek a kistérségben
• • •
Mo-n a 3135 település 174 kistérségben, ebből Pest megyében 16 kistérség van A rendszerváltozás és Magyarország Uniós csatlakozása felértékelte a civil partnerséget Az önkormányzatok anyagi forrásokkal kevéssé, vagy egyáltalán nem támogatott feladatai átvállalásának készsége vezérli a Civil szervezeteket
Forrás: NIOK • •
Önkormányzatok száma (20) Civil szervezetek száma (330) (2008. évi adat)
- 13 -
3 3.1
KCSZSZ Civil Stratégia Alapfogalmak, stratégia kidolgozás módszertana Célszerűnek tartjuk a Stratégia kidolgozás kapcsán használt fogalomrendszert és módszertant ismertetni, és a jelen dokumentumban rögzíteni, hogy bármely belépő új tag számára – aki esetleg nem tájékozott a stratégia készítés módszertanába – ismertté és kezelhetővé válhasson az alkalmazott módszer.
Vízió – Társadalmi jövőkép. Hova tartunk? Olyan jövőbeli állapot, amelynek elérését a szervezet mindennél fontosabbnak tartja (társadalmi szinten), amely a távoli jövőben (5 -15 év múlva) valósul meg. Sokszor könnyebb szimbolikákban gondolkozni a jövőképet illetően, ebben segíthet egy montázs, egy rajz, egy szobor közös elkészítése, melyet értelmezve kirajzolódnak azok a jellemzők, melyek egy közösen megálmodott társadalmi jövőképet írnak le.
Misszió – Miért vagyunk? Megfogalmazza, hogy a szervezet
mit (milyen alaptevékenységet) miért (milyen társadalmi cél, jövőkép érdekében) kinek (milyen célcsoportnak) hogyan (milyen projekteken, szolgáltatásokon keresztül, milyen módszerekkel) hol (milyen földrajzi hatókörben) tevékenykedik.
A misszió célja: alapkérdések tisztázása, segítség a belső és külső kommunikációban, az érdekeltek figyelmének fókuszálása Előzetes adatgyűjtést követően kiscsoportokban, műhelymunkában érdemes megkeresni, megfogalmazni az öt missziós kérdésre a válaszokat, majd közös egyeztetés után a legpontosabban megfogalmazott elemekből összerakni a szervezeti küldetést, amely néhány tartalmilag és nyelvtanilag pontosan megfogalmazott mondat. Fontos, hogy egy kívülálló számára is értelmes mondat szülessen! Érdemes tesztelni a környezetünkben, hogy mit értenek belőle, mit gondolnak a küldetés alapján a szervezetünkről. „Az XY szervezet célja, hogy valamiért, valamit, valahogyan, valakiknek, valahol tevékenykedjen.”
- 14 -
Alapértékek megfogalmazása A szervezeti kultúrából kiindulva mindazon alapértékek, amelyeket a szervezetben dolgozók közösen vallanak, közösen definiálnak. Fontos, hogy a kimondott értékek egybeessenek a gyakorolt értékekkel. Célszerű a műhelymunka során egy listát gyűjteni, amelyhez mindenki hozzáteheti a számára fontos alapértékeket, majd ezután a legtöbbször megjelenő, illetve a legtöbb szavazatot kapó 4-6 alapértéket kiválasztani. (Fontos tudnunk azt, hogy sok esetben másként definiálunk egy alapértéket, ha azt szervezetként valljuk, mintha saját, személyes alapértékünkről beszélünk.)
Belső és külső környezet felmérése – SWOT analízis Ez egyfajta alapállapot felmérés, mely segít a reális, elérhető célok megfogalmazásában, segítségével körültekintőbben és proaktívabban tudunk tervezni. Az elemzéshez a SWOT analízis módszerét használjuk. A SWOT elemzés a szervezet külső és belső erőforrásait illetve azok hiányát elemzi, azt vizsgálva, hogy ezek hogyan segíthetik vagy gátolhatják a jövőképben megfogalmazott célok elérését. Belső tulajdonságok (Tőlünk függenek) SW (strengths, weaknesses) – erősségek, gyengeségek a szervezet belső pontjainak elemzése (kvalitatív, kvantitatív) a szakmai és a működtetés területén egyaránt. Külső tulajdonságok (Tőlünk függetlenül léteznek) OT (opportunities, threats) – lehetőségek, veszélyek a szervezet külső környezetének analízise, politikai/jogi, társadalmi, gazdasági, infrastrukturális/technikai tényezőket vizsgálva.
Stratégiai célok, irányok meghatározása A stratégiai kérdések - eldöntendő kérdések- melyek a jövőképre, a szervezet erőforrásainak és környezetének elemzésére épülnek. A stratégiai kérdésekre adott válaszaink befolyásolják a stratégiai tervezés irányát, segítenek a stratégiai prioritások és a célok megfogalmazásában. A stratégiai kérdések vonatkozhatnak:
a szervezeti struktúrához és formához emberi erőforrásokhoz a szolgáltatásokhoz, tevékenységekhez a forrásteremtéshez, adományszervezéshez a szervezet PR munkájához és az arculathoz infrastruktúrához marketing munkájához pénzügyi vezetéshez
A stratégiai kérdésekre adott válaszok kijelölik a stratégiai irányokat (pl. területileg terjeszkedni fogunk), majd ezek mentén jelöljük ki a konkrétabb stratégiai célokat (pl. két éven belül újabb irodát nyitunk a Kistérségben)
- 15 -
Célszerű prioritásokat felállítani az egyes célok között, hogy valamely nem várt fordulat, esetén is könnyen el tudjuk dönteni, hogy a meglévő erőforrásokat hogyan osszuk meg a tervezett programok között. A Kérdőívek megküldése és a megrendezett műhelymunkák során lehetőséget nyújtottunk, hogy minden szervezet megfogalmazza és feltegye az általa stratégiainak vélt kérdéseket, majd közösen megbeszéltük, hogy melyek valóban szervezetet érintő, meghatározó kérdések és melyek csak részkérdések. A felvetett javaslatokat, ötleteket a KCSZSZ képviselőivel strukturáltuk, majd egyenként meghoztuk az igenlő, vagy a nemleges szervezeti válaszokat. (Lásd Pld. Az elvetett Önkéntes tűzoltás témaköre) (A kérdésekre adott válaszok segítségével tudtunk további célokat és prioritásokat meghatározni, és ez az időigényes lépése a folyamatnak hozzásegített bennünket fontos szakmai, szervezeti kérdések tisztázásához.)
Eredményalapú tervezés és menedzsment Results Based Planning and Management RBPM
Mit szeretnénk elérni?
Milyen lesz, ha elérjük a célt?
Miben lesz kimutatható?
Hosszú Távú
CÉL
HATÁS (társadalmi)
INDIKÁTOROK
Közép Távú
OBJEKTÍVÁK
KÖVETKEZMÉNYEK
INDIKÁTOROK
TEVÉKENYSÉGEK
EREDMÉNYEK (azonnali, kézzelfogható)
INDIKÁTOROK
Rövid Távú
A stratégiai prioritásokból kiindulva az RBPM „Eredményalapú tervezés és menedzsment” módszerével, hosszú – közép – és rövid távon tudjuk meghatározni a várt eredményeket, célokat és indikátorokat. A tervezés lényege, hogy a hosszú távú eredményekből kiindulva jutunk el a rövid távú aktivitásokig.
Szervezeti jövőkép Azt jelöljük ki, hogy a stratégiai időszak végén hol fog tartani a szervezetünk. A szervezeti jövőkép az alábbiakra terjedhet ki: a.) kiterjedtség b.) szolgáltatások c.) humán erőforrás d.) anyagi háttér e.) infrastruktúra f.) arculat, image (pozicionálás)
- 16 -
Ezen területeken határozzuk meg elvárt eredményeinket, elérni kívánt állapotunkat.
Stratégiai Terv A stratégiai terv a Műhelymunkákat követően a stratégiai tervezés eredményeként létrejött dokumentum, amely tartalmazza a szervezet küldetését, jövőképét és a megvalósításhoz szükséges stratégiai akciókat. A célokat a különböző menedzsment területek egyidejű hatékony működtetésével lehet elérni, melyek a következők: forrásteremtés, pénzügyi vezetés, marketing, humán erőforrás gazdálkodás és irodai menedzsment. A Stratégiai Tervet a KCSZSZ irányító testületének jóvá kell hagynia, és zöld utat adni a szervezetnek a megvalósításához. A stratégiai terv egy bizalmas szervezeti dokumentum, célszerű alkalmat teremtenünk a terv megismertetésére azok számára is, akik nem vettek részt a folyamatban. A KCSZSZ ennek érdekében felrakta/rakja a KCSZSZ Stratégia Tervét a www.kcszsz.hu honlapjára.
- 17 -
3.2
Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége (KCSZSZ) Egyedülálló kistérségi civil szerveződés Önkéntes elhatározásból jött létre 2005-ben 85 tagszervezete van Hitvallása: „Civilek a Ráckevei Kistérségért” Politika mentes fejlődést kíván megvalósítani Közép-Magyarországi Régió-Ráckevei Statisztikai Kistérség
A KCSZSZ vállalt alapértékei Jólét Egység Stratégia Partnerség
- „Élhető Kistérség” megteremtése civil hozzájárulással (Revitalizált RSD, Duna iszaptalanítás, turizmus, szennyvízelvezetés - Kistérségi nonprofit civil szektor - Közfeladatok megszerzése, ellátása - Közös szakmai munka
Kis-Duna-menti LEADER+ Akciócsoport, NCA Közép-magyarországi Regionális Kollégiuma, Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) Duna-mente Bizottsága, Civil Egyeztető Fórum (KMRFT állandó meghívottja), NIOK Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, CSÖSZ állandó meghívott
A KCSZSZ előző évi tevékenységei (2008 – 2009) • • • • •
•
•
•
Évről évre mind több sikeres program és szolgáltatások megvalósítása Angyali Kupa 1-3. forduló, Ráckeve, Szigetszentmárton, Kiskunlacháza Hal - Víz Nap, Dömsöd (800 fő) Pest-megyei Közgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága kihelyezett ülése, Szigetújfalu Kistérségi település-takarítás (április és október) Szigethalom, Taksony, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Dunavarsány, Makád, Ráckeve települések részvételével (300-300 m3 szemét összegyűjtése). A „Föld-napján” a Szövetség rendszeresen csatlakozik a Magyar Közútkezelő Kht. Pest Megyei Igazgatósága által meghirdetett országos szemétgyűjtő akcióhoz Ászok Fesztivál, Ráckeve (2000 fő): a kistérség egyik legnagyobb horgász versenye és halászlé főző versenye számos horgászegyesület, vadásztársaság és kulturális csoport számára kínál bemutatkozási lehetőséget. Csatlakozás a CSEKKK (Csepel-szigeti Közkincs Kulturális Kerekasztal) munkájához, ahol a kulturális alelnök, alelnöki pozíciót tölt be. A kettős funkció révén lehetőség nyílik néhány, a kistérséget megszólító közös program megvalósítására. A FATOSZ-szal + további 16 Országos civil szervezettel (közöttük a KCSZSZ) sikeres pályázás az Idegenforgalmi és Kulturális Vidéki-falusi Ernyőhálózat (IKUVÉH) kialakítására kiírt TAMOP 2.5.1. c, pályázaton. A pályázat keretében, a Tourinform irodákkal közösen működtetett turisztikai falusi ernyőhálózat célja, hogy tagszervezeteinken keresztül népszerűsíti a szálláshelyek környezeté-
- 18 -
• •
ben található hagyományőrző, népi turisztikai kínálatot, illetve kulturális rendezvényeket. Testvérvárosok közti civil és polgári vendégcsere. Kistérségi Civil Nyárbúcsúztató Szigetújfalu
A KCSZSZ tervezett 2010 évi tevékenységei • • • • •
•
• •
KCSZSZ szolgáltatásainak továbbfejlesztése minőségi működés megvalósítása társadalmi kapcsolatok, szerepvállalás erősítése taglétszám növelése A Szövetség 2010-ben is civil erős hátteret kíván nyújtani a Kistérség fejlesztéseiben (Ráckevei-Soroksári Duna-ág− revitalizációs projekt, Szigeti gerincút projekt) A KCSZSZ a Közép-Magyarországi Regionális Civil Egyeztető Fórum tagjaként 2010-ben is civil tapasztalataival segíteni kívánja a Közép-Magyarországi régió fejlesztési stratégiájának kialakítását, a Ráckevei kistérség területén a végrehajtását (pályázatok előkészítése, véleményezése; helyi vidékfejlesztési stratégia készítése) Aktívan részt kíván venni a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) Duna-mente bizottsága munkájában A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségével (FATOSZ) Konzorciumi szerződés alapján elnyert pályázati projekt (264MFt.) megvalósításában részvétel. A pályázat célja a falusi turizmus elősegítése országos viszonylatban, melyben a Ráckevei kistérség fokozottan érdekelt.
A KCSZSZ tagszervezetei Alapítvány a Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Zeneiskola Támogatásáért Stiftung für die Unterstützung der Musikschule „Jenő Ádám” zu Szigetszentmiklós Alkotók, Művészek és Művészpártolók Egyesülete Verein der Schöpfer, Künstler und Kunstfreunden in Szigethalom Apaj-Ürbőpusztai Természetvédő Vadásztársaság Jagd für Naturschutz zu Apaj – Ürbőpußta Áporkáért Egymásért Másokért Alapítvány Stiftung für die Gemeinde Áporka, füreinander und für andere Áporkai Modellező és Paintball Sport Egyesület Sportverein für Modell und Pointball zu Áporka Áporkai Református Egyházközség Reformierter Gemeinderat zu Áporka Budapesti Sporthorgászok Egyesülete Verein der Angler zu Budapest
- 19 -
Csepel-sziget Horgász Egyesület Verein der Angler zu Insel Tschepel Dolgozók Szigetszentmiklósi Horgász Egyesülete Verein der Angler der Arbeiter zu Szigetszentmiklós Dömsödi Horgász Egyesület Verein der Angler zu Dömsöd Dunaharaszti Művészeti Egyesület Verein für Kunst zu Dunaharaszti Dunaharaszti Nyugdíjasok Egyesülete Verein der Rentner zu Dunaharaszti Dunavarsányi Nemzeti Fórum Nationalforum zu Dunavarsány Dunavarsányi Majorette és Tánc Egyesület Verein für Majorette und Tanz zu Dunavarsány Dunavarsányi Svábok Egyesülete Verein der Schwaben zu Dunavarsány Dunavarsányi Torna Egylet Turnverein zu Dunavarsány Életmód és Egészségvédő Egyesület Verein für Lebensweise und Gesundheitsschutz Ganz Horgász Egyesület Verein der Angler „Ganz” Gazdakör Dunaharaszti Bauerverein zu Harast Gyermekbarát Baráti Kör Freundeskreis der Kinderfreunden Gyermekbarát Egyesület Dömsöd Verein der Kinderfreunde zu Dömsöd "Gyermekláncfű" Környezet- Természet- Egészségvédő és Hagyományőrző Egyesület „Löwenzahn” Verein für Umwelt –, Natur – und Gesundheitsschutz, für Traditionspflege Habitat For Humanity Magyarország Alapítvány Stiftung für Habitat For Humanity von Ungarn Halásztelki Mozgáskorlátozottak Egyesülete Verein der Schwerbehinderten zu Halásztelek
- 20 -
Halásztelki Nyugdíjas Egyesület Rentnerverein zu Halásztelek Kossuth Lajos Cserkészalapítvány Stiftung für Pfadfinder „Lajos Kossuth” KUL-TUR Sziget kulturális és Turisztikai Egyesület „Kul-tur Insel” Verein für Kultur und Turistik Lakható Lacházáért Egyesület Verein für Wohnsitz zu Kiskunlacháza Magyar Családok Országos Szövetsége Landesverband der ungarischen Familien Magyar Postagalamb Sportszövetség A-10 Dunaharaszti Egyesülete Ungarischer Sportverband für Brieftaube Nr. A 10 zu Dunaharaszti Magyar-Német Baráti Társaság Egyesülete Verein der ungarisch - deutschen Gesellschaft, Ráckeve Majosházi Polgári Őrség Bürgergarde zu Majosháza "Még 1000 év Dömsödért" Egyesület Közhasznú Szervezet Geminnütziger Verein für „Noch 1000 Jahre für Gemeinde Dömsöd” Miklósi Kézimunkások Közhasznú Alapítvány Gemeinnützige Stiftung der Handarbeiter zu Szigetszentmiklós Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (MKMORE) Taksonyi Szervezete Taksonyer Organisation der Schwerbehinderte des Regionalvereins von Mittelungarn MOSTart Nemzetközi Kulturális Közhasznú Szervezet „MOSTart“ Gemeinnützige Internationale Kulturelle Organisation Nagyvarsányi Nyugdíjasklub Egyesület Verein für Rentner zu Nagyvarsány 1270 sz. Nautilus Vízicsapat Wasserteam „Nautilus Nr. 1270. Magyarországi Német Népi Kultúráért Egyesület Szigetújfalu Verein für ungarndeutsche Volkskultur e. V. Szigetújfalu Nők Szigetbecséért Egyesület Frauen für Szigetbecse e. V. Őszirózsa Nyugdíjas Klub Rentnerklub „Aster” Patak Képzőművészeti Egyesület
- 21 -
„Bach” Verein der bildenden Künstler Peregi Hagyományőrző Nyugdíjas Klub Egyesület Rentnerverein für Traditionspflege zu Pereg Pest Megyei Mozgáskorlátozottak Dunaharaszti Város és Környéke Egyesülete Verein der Schwerbehinderten im Komitat Pesth zu Dunaharaszti und Umgebung Pest Megyei Mozgáskorlátozottak Szigethalmi Egyesülete Verein der Schwerbehinderten im Komitat Pesth zu Szigethalom Polgárőrség Szigetújfalu Bürgerwehr zu Szigetújfalu e. V. Ráckeve Városi Sportegyesület Sportverein zur Stadt Ráckeve e. V. Ráckevei Duna Baráti Kör Freundeskreis der Donaufreunden zu Ráckeve Ráckevei Horgász Egyesület Angelverein zu Ráckeve Ráckevei Múzeumi Baráti Társaság Közhasznú Egyesület Gemeinnütziger Verein der Museenfreunden zu Ráckeve Ráckevei-Dunaági Horgász Szövetség Angelverband der Donauarm zu Ráckeve Reflex Íjász Pétanque és Pihenőpark Szigetújfaluért Sport, Kulturális Természetvédő és Területfejlesztő Egyesület „Reflex” Bogenschießen, Pétanque und Erholungspark für Szigetújfalu, Verein für Sport, Kultur, Naturschutz und Flächenentwicklung Református Dunamenti Kistérségi Diakónia Reformierte Diakonie der Kleinregion entlang der Donau Sziget Diáksport Egyesület „Insel” Verein für Jugendsport Szigetbecse Községért Közalapítvány Öffentliche Stiftung für Szigetbecse Szigetbecse Sportegyesület Sportverein „Szigetbecse” Sziget-csücske Természetbarátok Egyesülete „ Inselzipfel” Verein der Naturfreunden Szigethalmi Gyermekek Mosolyáért Alapítvány Stiftung für Lächeln der Kinder in Szigethalom Szigethalmi Nyugdíjasok Baráti Köre
- 22 -
Freundeskreis der Rentner zu Szigethalom Szigethalmi Polgárőr Egyesület Bürgerwehr zu Szigethalom e. V. Szigethalmi Teljesítménytúrázók Egyesülete Verein der Leistungswanderer zu Szigethalom Szigetszentmártoni Német Nemzetiségi Kultúregyesület Ungarndeutscher Kulturverein zu Sankt – Martin Szigetszentmiklós Városért Egyesület Verein für die Stadt Szigetszentmiklós Szigetszentmiklósi Lila Akác Nyugdíjas Klub „Lila Akazien” Rentnerklub zu Szigetszentmiklós Szigetszentmiklósi Mozgáskorlátozottak Egyesülete Verein der Schwerbehinderten zu Szigetszentmiklós Szigetszentmiklósi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Verein der Freiwilligen Feuerwehr zu Szigetszentmilkós Szigetszentmiklósi Vízisport Egylet Wassersportverein zu Szigetszentmilkós Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület, Szigetújfalu Donauschwäbische Kulturverein zu Ujfluch 2319 Szigetújfalu, Pf. 8. Szigetújfalui Lövész Sportegyesület Schützensportverein zu Szigetújfalu Szigetújfalui Önkéntes Tűzoltó Egyesület Verein der Freiwilligen Feuerwehr zu Szigetújfalu Szufla Diáksport Egyesület „Szufla” Jugendsportverein Taksony Egészségéért Alapítvány Stiftung für Gesundheitswesen zu Taksony Taksony Polgárőr Egyesület Bürgerwehrverein zu Taksony Taksonyért Vállalkozók Egyesülete Verein der Unternehmer für Taksony "Tavaszváró" Nyugdíjas Egyesület „Warten auf den Frühling” Rentnerverein Tököli Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete Verein der Schöpfer und Kunstfreunden zu Tököl
- 23 -
Végelgyengülés Tömegsport Egyesület „Altersschwäche” Breitensportverein Zöld Háló Közhasznú Egyesület „ Grünes Netz” Gemeinnütziger Verein Dunavarsány-Délegyházi Református Egyházközség Reformierter Gemeinderat Dunavarsány – Délegyháza
3.3
KCSZSZ Vízió, jövőkép „KCSZSZ az élhető Ráckevei Kistérségért”
3.4
KCSZSZ Misszió A KCSZSZ missziója a „harmadik hatalmi láb” (Államigazgatás + Gazdaság + Civilség) megerősítése a Kistérségben, a jobb életminőség, a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés, a környezeti értékek megtartása, helyreállítása, valamint a Kistérség egészének egyensúlyra törekvő, harmonikus fejlesztése érdekében.
3.5
KCSZSZ Alapértékek A KCSZSZ alap értékek a projekt indításától a műhelymunkákon keresztül folyamatosan alakultak ki és az alábbiakban foglalhatók össze: • • • • • • • • • • • • • • •
Becsületes élet megélése Kötődés a Kistérséghez - lokálpatriotizmus Tiszta gondolatok – tiszta élet Önkéntes szerveződés Társadalom számára hasznos élet Közösségi élet Függetlenség, demokratikusság Kreatív szabadság Aktivitás Kapcsolat az állam és az állampolgár között, a polgár oldalán Közösségépítés Probléma-érzékenység Megoldáskeresés Partnerség Politikamentesség
- 24 -
3.6
KCSZSZ SWOT analízis
ERŐSSÉGEK • • •
•
• • • • • •
GYENGESÉGEK
KCSZSZ mérete – 85 civil szervezet kapcsolódása, megléte Jó pályázási pozíció jól működő munkacsoportok. Elsősorban ott, ahol a vezető főfoglalkozása is kapcsolódik a munkacsoport területéhez, „helyén van a vezető” Civil jelenlét, érdekképviselet társadalmi fórumokon a KCSZSZ képviseletében (szociális kerek asztal) A KCSZSZ munkacsoportjai kilenc szakmai területet fognak össze A KCSZSZ céljai összhangban vannak a kistérségi stratégiával Helyi/szervezeti szinten sok az elkötelezett ember Sokszínű erőforrás, kezdeményezés, sok szervezet jön felszínre a régióban Sok példamutató „egyéni” teljesítmény, és áldozatvállalás. Országos szintű, komoly kapcsolati tőke
•
• •
• • •
• • • • •
•
•
•
- 25 -
Információáramlás nem megfelelő, a tagszervezetek vezetőinél elakad az információ Infrastruktúra fejletlensége, hiánya Gyenge információkezelés (Infokommunikációs kultúra hiánya. Tisztelet a kivételnek) Humánerőforrás hiány Nem erős még a „mi” tudat, a jellemző inkább az „én” Aktív vezetők, néhány nagyon aktív tag, a széles körű aktivitás nem éri el a kívántszintet. (Van még mit dolgozni) Forráshiány (idő, pénz, eszközök, ismeret, szakmai háttér) A civil szféra még nem megfelelő számban termelte ki a vezetői gárdát A civil szerveződés „még fiatal” A civil szervezetek nem kellően „együttműködőek” (Az én sikerem …) Tagok tájékozatlansága, ismerethiánya (Nincs hal a Dunában, Motorcsónak végighajt a Dunán, stb) Nem figyelünk egymásra (mezőőr, halőr, rendőr, erdőőr és mégis aktív természetrongálás, tulajdon károsítás) Belső kommunikáció hiánya (Nem tudjuk egymásról, hogy milyen eredményeket értünk el, milyen gondjaink vannak) Külső kommunikáció nem elégséges. (A külvilág sem tudja, hogy milyen eredményeket értünk el.)
LEHETŐSÉGEK • • • • • • •
•
VESZÉLYEK
A Ráckevei Kistérség a 174 kistérség közül az első 15 legfejlettebb között van Budapest közelsége A DUNA Sokféle nemzetiség él a Kistérségben (Nemzetközi kapcsolatok erősíthetősége) Nyugdíjasok, fiatalok kiaknázható erőforrásokkal rendelkeznek Nemzetközi együttműködések erősödése A régiós szintű együttműködés pozitívan hathat vissza a helyi életre, döntéshozatalra Pályázás (Elsősorban az előfinanszírozott pályázatok: a projekt kezdetén kapjuk meg a támogatást)
•
•
• • • •
•
•
• •
•
- 26 -
A szervezeti létezéshez, működéshez szükséges bürokrácia jelenleg túlnő a szervezetek teherbíró képességén A hatalom részéről keretek közé szorított a civil működés, amely gátja a kibontakozásnak. (Az kap támogatást, aki együttműködik velünk) A Kistréségi szintű jelenlét és a Helyi szintű aktivitás egyensúlyban tartása A társadalom még nem képes a civil kezdeményezések befogadására Nincs stabil, kiszámítható működtetési rendszer. A gazdálkodásában és tevékenységében sikeres szervezetek nem érdekeltek az információk / tapasztalatok megosztásában Rossz hatékonysággal működő, átláthatatlan pályázati rendszerek (bürokratikus, kiszámíthatatlanul finanszírozó, stb.) A támogatási rendszer „egyenlőség elve” nem felel meg a valós igényeknek, szükségleteknek Pénzügyileg a bankok még nem látnak fantáziát a civileknek A civilt a társadalom többsége hülyének nézi az önkéntességet, az önzés még ismertebb viselkedés forma, a befogadó környezetből hiányzik a civil értékek elfogadása Ellenérdekeltség sok területen (pld. környezetvédelem: iparűzési adó – Duna szennyezés)
3.7 • • • • • • • • • • • •
3.8
KCSZSZ Stratégiai prioritások KÖRNYEZETVÉDELEM (A víz, mint megújuló természeti erőforrás fenntartható használata, Kavicsbányászattal kapcsolatos konfliktusok feloldása) FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS és életmód elterjesztése, népszerűsítése IFJÚSÁG aktivizálása KÖZBIZTONSÁG erősítése EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Kistérségi TERÜLETFEJLESZTÉS KULTÚRA támogatása, fejlesztése TURIZMUS, SZABADIDŐ fejlesztés SZOLGÁLTATÓ KCSZSZ A Kistérség BELSŐ KOHÉZIÓ javítás MŰKÖDÉSI KÖRÜLMÉNYEK javítása (KCSZSZ és tagszervezetei)
KCSZSZ Stratégia Általános célok meghatározása • • • •
• •
A KCSZSZ Alapító okiratában megfogalmazott célok teljesítése Illeszkedés a Kormányzati Civil Stratégiához Illeszkedés a Ráckevei Kistérség Fejlesztési stratégiájához: „A térség egészének fejlesztése szempontjából alapvető cél a jobb életminőség, a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása és szükség esetén helyreállítása valamint a térség egészének egyensúlyra törekvő, harmonikus fejlesztése. A legfontosabb cél annak elérése, hogy egyre jobb legyen a térségben élni a programok megvalósulása után” (Forrás ŐKO Rt.) Az Önkormányzatok és a Civilek kapcsolatának erősítése A KCSZSZ és tagszervezeti működési körülményeinek javítása
Stratégia alapelvei • •
• • • •
• • •
Együttműködő partnerség a Térségi civil szervezetekkel Elismerni a civil szervezetek jelentőségét a társadalmi demokratizmus kiteljesedésében, a polgári szabadságjogok és a személyiség megvalósításában; Tiszteletben tartani a civil szerveződések függetlenségét A társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés szerves részének tekinteni a civil szervezeteket és azok legitimált képviselőit; Közreműködés a civil szervezetek tevékenységéhez és működéséhez elengedhetetlen pénzügyi források megteremtésében; A civil szervezetekre támaszkodás a közszolgáltatások teljesítésében: a szektorsemlegesség elve alapján az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a kultúra, a környezetvédelem területén A tudás alapú társadalom kiépítésében aktív részvétel Civil együttműködés az érdekvédelem különböző területeinek ellátásában (pl. fogyasztó-, környezetvédelem, emberi, kisebbségi, betegjogok stb.); Egyenrangú partneri kapcsolatokra törekvés a Kistérség által delegált, választott legitim képviselőkkel
- 27 -
3.8.1
Környezetvédelem
A KCSZSZ elsődlegesen a Csepel szigeten fejti ki tevékenységét. A Kistérség legnagyobb természeti értékét az RSD Ráckevei Soroksári Duna botanikai értékei jelentik, különösen a nagy kiterjedésű nádasok között lévő úszólápok, melyek különleges geomorfológiai alakzatok. Ezek lényegében vízen úszó álszárazföldek, melyeket nád, gyékény, harmatkása, tavikáka vagy más mocsári, illetőleg vízparti növények alkotnak. A vízminőség alakulásában – analóg módon a parti vízinövényekhez – igen fontos szerepük van. Az RSD és partvidéke gazdag állatvilággal rendelkezik, a zoológiai megfigyelések szerint mind folyóvízi, mind pedig állóvízi fajok megtalálhatók a területen. A terület, mint „különleges madárvédelmi terület” a NATURA 2000 hálózat része. A kistérség területének többi része a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében működik. A Nemzeti Park NATURA 2000 „kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területei” közül a Duna és ártere, a Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág, a Szigethalmi homokbuckák találhatók a kistérség területén. A KCSZSZ a Környezetvédelem alábbi területeire akció/cselekvési tervet dolgoz ki: •
•
A Ráckevei Kistérség elő-, és növényvilágának, a természetnek a védelme o A DUNA víztisztaság javítására való törekvés o A DUNÁ-val kapcsolatos problémák megismertetése az állami vezetőkkel o A DUNA iszapkotrási EU projekt civil felügyelete (2010 – 2012) o Halállomány állapotának figyelemmel kisérése, ismeretterjesztés o Természeti értékekkel kapcsolatos oktatás, ismeretterjesztési tevékenység o A fiatalok bevonása a környezetvédelembe o Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS, 2007-2020) keretében a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszer fejlesztése kapcsán civil kontroll végzés. (Az 1004/2007. (I. 30.) Korm. határozata 20072013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek között szerepelteti a dunai víziút fejlesztését.) o A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) 2007 „RSD Projekt” (célja a RSD vízgazdálkodásának és a vízminőségének javítása és a térség gazdaságának a vízhasználatokkal összefüggő fejlesztése) feletti civil kontrol végzés o A Ráckevei Kistérség épített környezetének a védelme o Települési hulladék kezelés megszervezésében való részvétel, ismeretterjesztés o Település hulladékgyűjtési akciók szervezése, koordinálása, lebonyolítása o A Kistérségi tanösvények bővítése, fejlesztése
- 28 -
3.8.2 Fenntartható fejlődés, és életmód elterjesztése, népszerűsítése A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés fogalma: amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét saját igényeik kielégítésében: fenntartja az élet általános minőségét, biztosítja a természeti erőforrások folyamatos elérhetőségét, elkerüli a tartós környezeti károkat. Az Európai Bizottság 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjában különösen az alábbi négy szempont kapott komoly hangsúlyt: • A klímaváltozás, ami az energia és a közlekedési politikákhoz kapcsolódik • Az egészség és környezet, kapcsolódva a vegyi anyagokhoz, az élelmiszer biztonsághoz, genetikailag módosított szervezetekhez, vízminőséghez • A biológiai sokféleség, kapcsolódva a vidékfejlesztéshez és a mezőgazdasághoz • A természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékgazdálkodási politika A KCSZSZ a Fenntartható fejlődés és életmód elterjesztése és népszerűsítés alábbi területeire akció/cselekvési tervet dolgoz ki:
1. A KCSZSZ a rendezvényein a Fenntartható fejlődést és Életmódot interaktív non-formális tájékoztatók keretében kívánja ismertetni, népszerűsíteni • Az emberek legtöbbje nincs birtokában azoknak az alapvető ökológiai és társadalmi ismereteknek, amelyek szükségesek lennének a fenntarthatóság megértéséhez • nem ismerjük a fenntartható erőforrás-gazdálkodás módjait, s nem ismerjük a fenntartható termelési és fogyasztási mintázatokat • a tudomány a mai napig adós maradt a világ dolgainak holisztikus megközelítésével és közérthető megláttatásával • „Ökológiai lábnyom” 2. KCSZSZ a Turizmus fenntartható fejlesztéséért a Kistérségben • A Kistérség természeti környezetének teherbíró képességét szem előtt tartva lehetővé tenni a természeti erőforrások megújulását. • A KCSZSZ felismeri, hogy a helyi közösségek, szokások, életmód a turisztikai terméknek rendkívül fontos összetevőjét jelentik, ennek következtében elfogadja, hogy a helyi lakosság arányosan részesedjen a turizmus pozitív gazdasági hatásaiból, és • Tiszteletben tartja a fogadó területek lakosságának érdekeit és kívánságait a turizmus fejlődésére vonatkozóan. • Maga a turizmus-szektor akkor fenntartható a Kistérségben, ha a fejlődése olyan ütemű, amit még a Kistérség képes kedvezőtlen társadalmi és fizikai változások nélkül befogadni • a turizmus nem szorítja ki a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokért vele versenyben lévő többi gazdasági tevékenységet.
.
- 29 -
3. A fiatalok bevonása a fenntartható fejlesztés népszerűsítése érdekében a Kistérségben
3.8.3
Ifjúság aktivizálása
A KCSZSZ szervezeteiben a tagság nagy része idős, a fiatalság nem megfelelő mértékben képviseli magát. Ennek számtalan ismert/nem ismert oka van (pld. életkori sajátosságok) mely okok mindegyikének feltárása nem a jelen dokumentum tárgyához tartozik. A Stratégia kidolgozása kapcsán azonban világossá vált, hogy a KCSZSZ szinte bármely tevékenységében hasznos és nagy jelentőségű lenne a fiatalítás.
A KCSZSZ az Ifjúság aktivizálás alábbi területeire akció/cselekvési tervet dolgoz ki: •
A KCSZSZ a szervezetén belül az ifjúság bevonása érdekében felelőst jelöl ki
•
A KCSZSZ elemzi és kidolgozza a megfelelő motiválási módszert az ifjúság bevonására.
•
Az ifjúság tájékoztatására non-formális rendezvényeket szervez, igyekszik ezekre a fiatalok szemében hiteles/autentikus személyeket előadóként megnyerni
•
Ki kell dolgozni azt, hogy milyen korcsoporttól lehet és kell eredményesen bevonni a fiatalokat
•
Egyes tagszervezetek – pld. Polgárőrségek, Horgász egyesületek – tevékenységükben már eddig is sikerrel vontak be fiatalokat. Meg kell vizsgálni ezen sikerességeket és ki kell terjeszteni az egyéb KCSZSZ funkcióterületekre is.
•
A fiatalok részére a KCSZSZ-en belül „karrier tervet” kell kidolgozni és megfelelő módon kommunikálni a célcsoport felé.
3.8.4
Biztonság erősítése a Kistérségben
A KCSZSZ civil oldalról segíti, támogatja a Ráckevei Kistérségben élő polgárok biztonságát. A tagszervezetek hatékonyan látják el a közbiztonsági-polgári védelemmel kapcsolatos munkákat. Polgárőreink önkéntes munkájukkal segítik elő, hogy a polgárok biztonságban érezzék magukat , hozzájárulnak egy jól élhető lakó környezet kialakításához. Polgárőreink szerepvállalása, hozzájárult ahhoz, hogy kistérségünkben a bűnözés a korábbi évekhez képest csökkent, a közbiztonság javult. Ezt a tendenciát kell tovább vinni. A KCSZSZ a Kistérségi biztonság erősítése érdekében az alábbi területekre akció/cselekvési tervet dolgoz ki: • • •
A településeken működő polgárőrségek közbiztonsággal kapcsolatos feladatainak egységes összehangolása a kistérségben Civil összefogás – komoly erőt képvisel a közbiztonság érdekében A többi civil tagszervezetben lévő erők, kapacitások jó irányba történő egyesítése. Egymás területeinek közös védése, az őrök összehangolt munkája a közbiztonságért ( vadőr, halőr, polgárőr, rendőr, közterület felügyelő…)
- 30 -
• • • • •
A kistérségi településekre ideköltözők, építkezők létszáma növekszik . Az új területek feltérképezése, védelmének megszervezése folyamatos feladat. A térségi rendezvényeken a mindenkori jelenlét fontos, a lakosság és a polgárőrség találkozása, bizalomépítés. Forrás bevonás, a hatékony és folyamatos működés érdekében, a pályázatok nyújtotta lehetőségek maximális kihasználása. Folyamatos pályázás által. Utánpótlás nevelés. A fiatalok bevonása a közbiztonság területén is polgárőri munkákba. A közbiztonság érdekében a KCSZSZ szervezeteinek folyamatos kapcsolat építése, a Ráckevei Statisztikai Kistérség civil társadalmának életét érintő állami, önkormányzati és egyéb szervezetekkel, hazai és más országok hasonló jellegű szervezeteivel.
3.8.5
Egészségfejlesztés elősegítése
A KCSZSZ civil oldalról segíti, támogatja a Ráckevei Kistérségben élő polgárok egészségfejlesztését. A KCSZSZ a Kistérség Egészségfejlesztése érdekében az alábbi területekre akció/cselekvési tervet dolgoz ki:
•
A Kistérség lakósainak egészséges életmóddal, sportolással kapcsolatos lehetőségeinek bővítése.
•
A mozgás és az egészséges életmód elsajátítása érdekében rendezvények szervezése.
•
Az egészséges életmód, mozgás hiány következtében kialakuló rendellenességek kapcsán (elhízás, kövér fiatalok, gerincferdülés, rossz testtartás, lúdtalp, mentális problémák, szorongásos betegségek, stb) ismertterjesztés.
•
A helyes életmódtól elvonó eszközök (számítógép, internet, TV, video, stb.) arányos használatára/egyensúlyra való ösztönzés ismeretterjesztés által.
•
KCSZSZ programok, ismeretterjesztő előadások, gyakorlati foglalkozások, szabadidős programok szervezése.
3.8.6
Kistérségi területfejlesztés támogatása
A KCSZSZ az eddigiek során is már aktívan részt vett a Kistérség területfejlesztési munkáiban, melyet az elkövetkezőkben a helyi igények alaposabb tanulmányozását követően nagyobb tudatossággal, egy cselekvési tervben megfogalmazottak szerint kíván továbbfolytatni. A KCSZSZ a Kistérségi területfejlesztés érdekében akció/cselekvési tervet dolgoz ki
- 31 -
3.8.7
Turizmus, szabadidő fejlesztés
A KCSZSZ stratégiai célja a Ráckevei Kistérség természeti értékeinek védelme, a természetes ökoszisztémák működőképességének megőrzése. Ennek záloga az élővilág sokféleségének megőrzése, illetve hogy a természeti erőforrásokat csak olyan mértékig szabad használatba venni, hogy a szóban forgó ökológiai rendszerek hosszú távon is folyamatosan biztosítani tudják szolgáltatásaikat, stabilak és rugalmasak legyenek. A Ráckevei Kistérség - természeti adottságainak (földtani viszonyok, felszíni vízkészletek gazdagsága, talajtípusok, klimatikus viszonyok) köszönhetően – nemzetközi összehasonlításban is igen kedvező és változatos természeti, ökológiai adottságokkal, természeti értékekkel, természeti területekkel rendelkezik. A KCSZSZ a Turizmussal, szabadidővel kapcsolatos stratégiáját az előzőek figyelemmel tartása mellett építi fel, és akció/cselekvési tervet dolgoz ki a következőkre: •
Kulturális turizmus fejlesztése. A Kistérség sokszínű, sok nemzetiségű kulturális eseményeinek összehangolt bemutatása, a sajátos, egyedi vonások kiemelésével.
•
Az örökségturizmus fejlesztése. A múltból megőrzött értékek bemutatása a jelen és a jövő generációjának. (Történelmi, építészeti örökség, vallási örökség, kulturális örökség)
•
Nemzetiségi turizmus fejlesztése. (Német, szerb, szlovák)
•
Falusi turizmus fejlesztése. (A tiszta természeti környezetben a falusi élet, falusi értékek, hagyományok
•
Tanösvények továbbfejlesztésének támogatása.
3.8.8
Kultúra támogatása, fejlesztése
A KCSZSZ kiemelten kezeli a Ráckevei Kistérségben a kulturális identitás tudatra épülő közösségfejlesztést. Az elkövetkező időszakban nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a fiatalok közösségi integrálására, a tehetséggondozás intézményesítésére a közösségfejlesztés feltételeinek megteremtésével. A Ráckevei Kistérségben meg kívánja valósítani a „településeken átívelő” a kistérség egészét érintő közösségfejlesztést a Kistérség közösségfejlesztő szakembereinek a bevonásával, fokozni kívánja a társadalmi szolidaritást. A KCSZSZ a Kultúra támogatása, fejlesztésével kapcsolatos stratégiáját az előzőek figyelemmel tartása mellett építi fel, és akció/cselekvési tervet dolgoz ki a következőkre: • • • •
Kistérségi identitás tudat fejlesztése, a meglévő értékek számbavétele, tudatosítása, értékként kezelése Kistérségi közösségfejlesztés A Kistérségi Közösségfejlesztő szakemberek tevékenységének összehangolása, önkéntesek alkalmazása Kistérségi fiatalok közösségi életének, életterének fejlesztése
- 32 -
3.8.9
Belső kohézió javítása a kistérségben
A KCSZSZ alapszabályában rögzített célja a Ráckevei Kistérség kistérségi szintű értékeinek a gondozása, a Kistérségi szintű „lokálpatriotizmus” megteremtése. Ez tökéletes összhangban van a Kistérségi integrált fejlesztési stratégiával. A KCSZSZ – civil szervezetként – össze kívánja hangolni a Csepel szigeti államigazgatási/önkormányzati szervezetek és a Csepel szigeti gazdasági társaságok tevékenységét a Kistérségi jövőkép megvalósulása érdekében.
3.8.10
Működési körülmények javítása
A KCSZSZ és tagszervezetei horizontális szempontként tekintenek a működési körülmények javítására, hiszen ez minden egyes alaptevékenység sikerességére, hatékonyságára kihat.
A KCSZSZ a működési körülmények fejlesztése érdekében cselekvési tervet dolgoz ki az alábbi szempontokra való figyelemmel: •
A működés körülmények javítása az egyik legerősebb közös érdek a Szövetségben. A működési körülmények fejlődése csak a legnagyobb összefogás eredményeképpen valósul meg.
•
A működési körülmények javításának egyik legközvetlenebb és „legközelibb” módja a pályázás.
3.8.11
o
A pályázás támogatása kapcsán a KCSZSZ szolgáltatóként kíván fellépni (Lásd. 3.8.11. pont részletesebben). („Okos ember nem lép kétszer bele ugyanabba a gödörbe”. A KCSZSZ egyik tagszervezetének „gödörbe lépése” után egy bármely másik tagszervezet ne kerüljön hasonló helyzetbe. Összefogás és az eredmények kellő közzététele után ez nem következik be.)
o
Az erőforrásokat célszerű megosztani (Ez már jelenleg is működik, lásd a KCSZSZ nagy fénymásoló beszerzése)
„Szolgáltató KCSZSZ”
A KCSZSZ működési körülmények javítása kapcsán – az előző – pontban említettük az erőforrás megosztás jelentőségét a KCSZSZ és tagszervezetei életében. A „Szolgáltató KCSZSZ” megvalósulása esetén tapasztalható lesz minden tagszervezet részéről az, hogy a „részek összehangolt együttműködése” nagyobb eredményt és hatékonyságot eredményez, mint a részek egyszerű összege.
A KCSZSZ a „Szolgáltató KCSZSZ” megvalósítás kapcsán cselekvési tervet dolgoz ki az alábbi területekre:
- 33 -
•
•
•
•
3.8.12
Infrastruktúra szolgáltatás szabályozása o Fénymásoló o Számítógép o Terem, iroda o Adtabázis hozzáférés szolgáltatás o A www.kcszsz.hu honlap szolgáltatások Szervezeti, működési, ügyviteli tanácsadás o Civil szervezet alapításával kapcsolatos tanácsadás o Civil szervezet működtetésével kapcsolatos tanácsadás o Alapszintű jogi tanácsadás o Hogyan tartsuk a kapcsolatot a felügyeleti szervekkel? Forrás menedzsment tanácsadás o Pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tanácsadás o Pályázati tanácsadás (kidolgozás, beadás, elszámolás, kapcsolattartás a kiíró hatóságokkal, projekt menedzsment, stb.) o Banki ügyletekkel kapcsolatos tanácsadás (kitől, hol, milyen feltételekkel lehet forráshoz jutni, stb.) Oktatás o Infokommunikációs oktatás (számítástechnika, szoftverek, üzemeltetés, adatbázisok elérése, stb.) o Civil szervezet működtetéssel kapcsolatos oktatás o Idősek számára speciális informatikai oktatás
KCSZSZ Belső-, és Külsőmarketing fejlesztés
„A marketing az igények feltárása és kielégítése oly módon , mely mindkét fél számára pozitív értéket teremt.” ( Phil Kotler ) A KCSZSZ műhelymunkák és a Stratégia kidolgozása során világossá ált, hogy egy 85 tagot számláló szövetség belső és külső információs csatornáit erősíteni kell. Alapvető célja a Szövetségnek az, hogy a tagszervezeteken belül megszülető eredményeket, gondokat, tapasztalatokat meg kell osztani egymás között, ez a fejlődés egyik kulcs eleme. De ugyanez igaz arra is, hogy egy ilyen nagy kiterjedésű szervezetnek, nem „csupán” jó és nemes célokért kell dolgoznia és sok eredményeket elérnie, hanem mindezt „láthatóvá” is kell tenni a külvilág számára. Magyarországon a „marketing” szónak van egy nem csekély elmarasztaló jellege is, bizonyára azért, mert sokan - eredményt nem tudva felmutatni – csak a marketing tevékenységbe öltek energiát. A szó igazi értelme szerint a marketing tevékenység egy olyan folyamat, amelyben kapcsolódnak azok akiknek szükségük van valamire, valamilyen információra azokkal, akik ezt nyújtani tudják számukra. A KCSZSZ mint szervezet ilyen cseréket bonyolít le a programjaik résztvevőivel, a támogatókkal, az önkéntesekkel, a választott képviselőkkel, a médiával, valamint más szervezetekkel, cégekkel, vállalkozásokkal. A sikeres marketing stratégiák képessé teszik a szervezeteket küldetésük beteljesítésére, programcéljaik elérésére és biztosítják a szervezet anyagi jólétét. Mindezt oly módon, hogy pontosan meghatározzák különböző partnereik igényeit, és folyamatosan kielégítik azokat. A KCSZSZ rendelkezik egy Marketing Tervvel, mely 2008-ben fogalmazta meg az elvárásokat. Az elkövetkezőkben egy cselekvési terv keretében meg kell fogalmazni a mai időknek megfelelő újabb marketing célokat, a KCSZSZ stratégia ismeretében azt, hogy az új elvárásoknak milyen módon lehet a marketing eszközeivel támogatást nyújtani.
- 34 -
4
Az NCA-CIV-09-C-0217 projekt megvalósítása A KCSZSZ NCA-CIV-09-C-0217 nyertes pályázata 1. A stratégiai terv indokoltsága Szövetségünk céljai alapszabályunk szerint: a) Hozzájárulni egy dinamikus, a kormányzati, önkormányzati és profitorientált szektorral harmonikusan együttműködő, sajátos szerepét vállaló kistérségi nonprofit civil szektor kialakulásához, megerősödéséhez, fejlődéséhez és működéséhez. b) Saját maga és tagjai számára olyan közfeladatok megszerzése és ellátása, amelyek a Ráckevei Statisztikai Kistérséget érintik, és amelyekre felelősséggel képes. c) Elősegíteni a Csepel Sziget és Környéke Többcélú Önkormányzat Társulással az együttműködés kialakítását és gyakorlását, sajátos civil értékeivel és eszközeivel a partnerség jegyében- hozzájárulni a kistérség fejlődéséhez, polgárainak boldogulásához d) Elősegíteni a kulturális, sport és ifjúsági, szabadidős és hobby, oktatási és kutatási, egészségügyi és szociális, közbiztonsági-polgári védelmi és tűzoltási, környezetvédelmi, településfejlesztési-turisztikai, nemzetközi és jogvédő, szakmaigazdasági érdekképviseleti tevékenységi területeken működő szervezeteknél a feladatok összehangolását, a közös szakmai munkát és a közös fellépést. e) Hozzájárulni és elősegíteni a kistérségben a turizmus fejlesztését, mely a kistérség jövője szempontjából alapvető fontosságú. Szövetségünk céljai stratégiai jelentőségűek. A célok megvalósítása során, számos jelentős eredményt értünk el. A szövetség partnerének tudhatja a Csepel sziget és környéke Többcélú Önkormányzati Társulást, a kistérség önkormányzatait és a kistérség vállalkozói csoportjait. A szövetség a partnerség jegyében számos kistérségi szerveződés kezdeményezője és részese: Kis-Duna-menti Vidékfejlesztési Egyesület, Kisdunai Turisztikai Desztinációs Menedzsment. A térség fejlődésének alapfeltételeit jelentő projektek kezdeményezője és támogatója: az RSD revitalizációs projekt (élő, 30 Mrd Ft támogatásra számot tartó kiemelt környezetvédelmi EU projekt), Szigeti Gerincút projekt. Együttműködései jelentősek a régióban: KMR Civil Egyeztető Fórum tagja, a NIOK doboz csoport tagja. Kapcsolatai országos szervezetekre is kiterjednek: a FATOSZ szerződéses együttműködő partnere. Nemzetközi kapcsolatai dinamikusan fejlődnek: a kistérség testvérvárosi kapcsolataira alapozva lengyel, román, német és osztrák kapcsolatokat épített. A szövetségi működés fejlesztéséhez, a meglévő kapcsolatok továbbfejlesztéséhez STATÉGIA szükséges. A stratégia nélküli, megérzésekre és rövidtávú célokra épülő fejlesztés helyett, átgondolt 15-20 év távlatára építő elgondolás szükséges. 2. A stratégiai tervezés célja. A stratégiai tervezés célja, hogy a kistérség civil közössége számára 10-15 évre fejlesztési iránymutatást adjon. A stratégia alkalmas kell, hogy legyen a közép távú és az éves programok, éves feladattervek megalapozására.
- 35 -
A szövetség stratégiai tervének illeszkednie kell a Ráckevei Kistérség fejlesztési stratégiájához, rajta keresztül a Közép Magyarországi Régió, valamint az országos fejlesztési stratégiákhoz. A kistérség helyzetéből adódóan egyaránt meg kell felelni az ÚMFT és a ÚMVP feltételrendszerének, hiszen a települések jelentős része vidéki kistelepülés, az agglomeráción kívül található. A szövetségnek meg kell határozni saját szervezetfejlesztési stratégiáját. Ez a rész kell, hogy tartalmazza tagszervezeteinek fejlesztését is, működés és gazdálkodás vonatkozásában egyaránt. (szervezetfejlesztés, szabályozás, forrásszerzés). Szükséges végiggondolni a hazai és nemzetközi együttműködések koncepcióját. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szövetség működési területét képező kistérség jövőjét alapvetően meghatározza a Ráckevei-Soroksári Duna-ág, és rá építve a turisztikai fejlesztési lehetőségek. 3. A megvalósítás időbeli ütemezése. A stratégiakészítés alapvető fázisai: • Adatgyűjtés • Stratégia előkészítő tevékenység • Stratégia készítés műhelymunkáinak elvégzése • Közzététel, véleményezés • Véleményértékelés, véglegesítés A megvalósítást a pályázat elbírálása és a szerződés megkötése után 2009 év második félévében tervezzük megkezdeni. A megvalósítás áthúzódik a 2010 év első félévére. 4. A stratégiai tervezés során alkalmazott módszerek és formák A tervezés során alkalmazni kívánt módszerek: • Brainstorming (ötletroham), • Interjú módszer, • Workshop, • Statisztikai elemzés módszere, • Swot analízis. A tervezés során a következő formákat kívánjuk alkalmazni: • Az adatgyűjtés során: a térség civil szereplőinek, tevékenységeik és a térség jellemzőinek felmérése, dokumentálása. • Stratégia előkészítő tevékenység során: A közreműködő szereplők problémáinak és javaslatainak feltárása, dokumentálása. • Stratégia készítés műhelymunkái során: workshop(ok) és eredményeik dokumentálása. • Közzététel, véleményezés: internetes közzététel, észrevételek fogadása, feldolgozása. • Véleményértékelés, véglegesítés workshop végzése és az eredményei dokumentálása. 5. A várható eredmények (indikátorok) Várható eredmény A szövetség hosszú távú működését megalapozó stratégia. Indikátorok 1. A Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetségének Stratégiai terve (1 db) 2. Felmérési eredmények (civil szervezetek tevékenysége, adatai) 3. Munkaértekezlet (4 db) 4. Internetes hozzáférés (8 alkalommal honlap frissítés)
- 36 -
4.1
Projekt indítása, projekt menedzsment szervezet
A projekt irányítás módszertana A KCSZSZ a nyertes NCA pályázatot a PRINCE projektirányítási módszertan alapelveinek betartásával bonyolította le. A projekt beindításának első lépéseként Projekt Alapító Okirat (PAO) került kidolgozásra.
A projektmenedzsment szervezet bemutatása A projekt megvalósításában részt vevők: • Projektvezetőség A projekt felügyeletét látja el. Ez a kellő hatáskörrel rendelkező testület hagyja jóvá a Projektalapító okiratot, valamint a projekt terveket. Feladata a projekt számára szükséges erőforrások és költségkeretek rendelkezésre állásának biztosítása. • Projektirányító A projekt napi működésének és a projekttagok munkájának operatív irányítója. Ő felelős a Projektalapító Okirat és a tervek elkészítéséért, a terv szerinti haladásért. A projektvezetőség felé beszámolási kötelezettsége van. Tájékoztatja a projektvezetőséget az előrehaladásról és a kivételes eseményekről. Megrendelői projektirányító: Irányítja a KCSZSZ részéről a projektben résztvevő tagjainak tevékenységét, koordinálja az erőforrások rendelkezésre állását a projektben. Projektirányítói megbeszélések alapján felügyeli és ellenőrzi a projekt haladását. Felelős a Projektalapító Okirat Vállalkozói és Előkészítői projektirányító részvételével történő elkészítéséért, dönt a projekt megvalósítás során felmerülő, hatáskörében kezelhető problémák megoldásairól. A rendszer elfogadását érintő késedelem esetén megállapítja a kötbér kezdetének és végének időpontját, és azonnal értesíti a Projektvezetőséget. Beszámolási kötelezettsége van a projektvezetőség felé a projekt előrehaladásáról és kivételes eseményekről. Vállalkozói projektirányító: Irányítja és koordinálja a Vállalkozó által végzett napi operatív tevékenységet, felelős a Projektalapító Okiratban meghatározott termékek ütemezés szerinti, jó minőségben történő elkészítéséért. A Vállalkozó oldaláról gondoskodik a projekt megvalósításához szükséges feltételek rendelkezésre állásáról. Kapcsolatot tart az Előkészítői projektirányítóval. Szükség esetén helyreigazítási tervet készít és ad át a megrendelői projektirányítónak. Tájékoztatási és beszámolási kötelezettsége van a megrendelői projektirányító felé a projekt előrehaladásról és az esetlegesen felmerült akadályokról. Heti rendszerességgel (elektronikus formában) beszámolót készít az elvégzett, és a következő időszakra tervezett feladatokról, az esetlegesen felmerült problémákról.
- 37 -
•
Projekttagok A projekt szakaszának megfelelően részt vesznek a projektben, végrehajtva a projektirányító utasításait.
Projektvezetőség Megrendelő: Dr. Molnár Pál elnök Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége Vállalkozó: A szállítói kiválasztást követően a Capella Informatics Tanácsadó Iroda Todorovits István ügyvezető. Projektirányítók Megrendelői projektirányító: Scholler Gyöngyi Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége
Vállalkozói projektirányító Mogyorósi Gitta Capella Informatics Tanácsadó Iroda
4.2
Projekt indikátorok A fejlesztendő tevékenység indikátorai 1. 2. 3. 4.
A Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetségének Stratégiai terve - 1 db Felmérési eredmények civil szervezetek adatbázisa – 1 db Munkaértekezlet - 4 db Internetes hozzáférés biztosítás - 8 alkalommal honlap frissítés
- 38 -
4.3
Projekt ütemezése Tevékenység
Projekt indítás
kezdés
befejezés
260
2010.01.02
-
Ajánlati felhívás készítés, megküldés
8
2010.01.02
2010.01.10
Ajánlat kiértékelés, szállító kiválasztás
8
2010.01.11
2010.01.31
Szerződéskötés Projekt indító megbeszélés, projekt szervezet felállítás
8
2010.02.01
2010.02.28
11
2010.03.01
2010.03.01
11
2010.03.02
2010.03.16
11
2010.03.17
2010.03.22
KCSZSZ Stratégia metodika kidolgozása KCSZSZ Stratégia metodika véglegesítés, jóváhagyás KCSZSZ részéről
Adatgyűjtés
6
2010.03.23
2010.04.16
Adatgyűjtési módszertan kidolgozása Adatgyűjtési módszertan véglegesítés, jóváhagyás KCSZSZ részéről Adatgyűjtés a térségi civil szereplők Tevékenységeinek felmérése, Kistérségi jellemzők, célok figyelembevételével
64
2010.03.23
2009.03.26
64
2010.03.29
2010. 03.29
64
2010.04.02
2010.04.16
Adatgyűjtés dokumentálás
64
2010.04.02
2010.04.16
Stratégia előkészítés
30
2010.04.16
2010.04.30
Közreműködő szereplők probléma és javaslat feltárása
15
2010.04.16
2010.04.30
Probléma és javaslat dokumentálás
15
2010.04.16
2010.04.30
Műhelymunkák elvégzése
88
2010.04.30
2010.05.30
A műhelymunkákról a Kistérségi szereplők informálása és meghívása (email + KCSZSZ honlapon tájékoztatás)
23
2010.04.30
2010.05.05
Hirdetés és reklámozás
23
2010.05.05
2010.05.30
23
2010.05.15
2010.05.15
Kedd 14:00 – 17:00 – Stratégia egyeztetés A műhelymunkák eredményeinek dokumentálása, beépítése a Stratégiába
23
2010.05.18
2010.05.18
23
2010.05.19
2010.05.19
Közzététel, véleményeztetés
22
2010.05.20
2010.05.24
Stratégia közzététele KCSZSZ honlapján
23
2010.05.20
2010.05.20
Észrevételek fogadása, feldolgozása
23
2010.05.21
2010.05.24
22
2010.05.25
2010.05.31
23
2010.05.25
2010.05.25
23
2010.05.26
2010.05.30
23
2010.05.26
2010.05.30
23
2010. 05.31
2010.05.31
Műhelymunka – 1. Ráckevei Kultúrház - emeleti kisterem Szombat 10:00 -13:00 – Stratégia egyeztetés
Műhelymunka – 2. Ráckevei Kultúrház - emeleti kisterem
Véleményértékelés, végl.tés Kistérségi összevont workshop Ráckevei Kultúrház - földszinti nagyterem Kedd 9:00 - 14:00 Stratégia egyeztetés Észrevételek fogadása Eredmények dokumentálása, beépítése a KCSZSZ stratégia tervezetbe. KCSZSZ kibővített elnökségi ülés Helyszín: Ráckeve Hétfő 16:00 – 18:00 Stratégia elfogadás
Projekt zárás
23
-
2010.05.31
KCSZSZ Stratégián garanciális átvezetések
23
2010.06.01
2010.06.15
Projekt elszámolás
23
2010.06.01
2010.06.30
- 39 -
január
február
március
április
május
június
4.4
Adatgyűjtés Az adatgyűjtés a Ráckevei Kistérség civil szervezeteire terjedt ki, ezen belül különös tekintettel és figyelemmel a KCSZSZ saját tagszervezeteire. Az adatgyűjtés módszere nem volt homogén, ennek oka az, hogy a Kistérség civil szervezeteinek infrastrukturális fejlettsége, illetve szervezet menedzselési képessége sem homogén. Az adatgyűjtést meghatározó néhány jellemző helyzet: o
o
o o o o
A civil szervezetek nagy része az alapítók saját lakhelyén működik, ahol nincs irodai környezet, csupán telefon. A szervezet vezetőjének elérése csak munkaidőn kívül lehetséges Létezik a szervezetnek számítógépe, internet elérése, mail címe, de az informatikai kultúrája erősen változó. (Az elektronikus levelet rendszertelenül, nagy ritkán olvassák el) A mail cím postafiókja betelt, a cím ily módon nem elérhető. A mail cím postafiókja nem tud fogadni egy bizonyos méretnél nagyobb csatolmányt, ezért nem érkezik meg a levél. A címben, elérhetőségben bekövetkező változásokról nem értesül a KCSZSZ A KCSZSZ jól működő és jól tájékoztató honlapját nem, vagy csak esetlegesen látogatják a tagszervezetek.
Az adatgyűjtést a következő módon végeztük: o Körmail küldés tájékoztatással és adatkérő kérdőív megküldésével (3 alkalommal) o Telefonos megkeresés o Személyes megkeresés o A műhelymunkákon adategyeztetés, adat kiegészítés
A projekt keretében két excel alapú adatbázis került kialakításra: o o
4.5
a Ráckevei Kistérség civil szervezeteinek adatbázisa A KCSZSZ és tagszervezeteinek adatbázisa
Stratégia előkészítés A stratégia kidolgozó tevékenység előkészítéseként tanulmányoztuk a Kistérség fejlesztési stratégiáját, a KCSZSZ és tagszervezeteinek eddigi tevékenységét, céljait. A KCSZSZ vezetőségével közösen kidolgoztuk a stratégia kidolgozás módszertanát, a műhelymunkák szerkezetét, alapelveit. Alapelvként az alulról felfelé építkezés módszerét választottuk. Minden egyes műhelymunkát bevezetőtájékoztató PPT előadással indítottunk. A műhelymunkák során törekedtünk a minimális formalitásra, evvel is ösztönözve a meghívott tagszervezetek aktivitását.
- 40 -
4.6
Műhelymunkák 4.6.1
Műhelymunka 2010. május 15.
4.6.2
Műhelymunka 2010. május 18.
- 41 -
4.6.3
Műhelymunka 2010. május 25.
A műhelymunkák módszertani felépítése
Amit szeretnénk, s ennek milyen akadálya lehet?
ELVÁRÁSOK
AGGODALMAK
Maradjunk a realitások talaján Azt mondjam és tegyem is, amit helyesnek gondolok (Azonosulás a tervekkel) Közös jövőkép megálmodása Kreativitás Nyitottság Őszinteség Reális jövőkép kialakulása További kapcsolatok létrejönnek Jó együttműködés Jövőkép kialakul Kapcsolatok építése Legyünk konkrétak Eredmény meghatározása (civil jövőkép) Ismerjük meg egymás gondjait és eredményeit is Ismerjük meg egymást Közös gondolkodás Tanuljunk (ötletek, együttműködési elvek, módszerek) Megismerés Tapasztalatcsere Civil szervezetek együttműködési lehetőségeit feltárjuk Fiatalítás, vonjuk be a fiatalokat
- 42 -
A folyamat, ami most elindult, nem éri el a végcélját El tudjuk-e érni a kitűzött célokat? Elegen vagyunk-e? Végig tudjuk vinni? Forráshiány A lelkesedés a műhelymunka után lelohad Nem akarunk túl sokat? Nem fog változni a csapat? Fásultság Reménytelenség Nem tudunk közös stratégiát megfogalmazni A létrejövő stratégiát a tagszervezetek mindegyike magáénak érzi? A most elindult folyamat eléri a végcélját? Elég erősek vagyunk? Hogy tudunk harcolni a pénzzel szemben? (Rengeteg iparűzési adót befizet a Coca Cola, de szennyez is …) Elegen vagyunk-e? Az egyéni példamutatás kiterjeszthető? (Nem néznek hülyének?) A saját pénzemből fejlesztem, szépítem a közterületet (muskátli). Ez az igazi példa? Egzisztencia harc – civil aktivitás ellentét
A Kistérségi civil, illetve civil szervezet jellemzői A műhelymunkák során, az információ gyűjtés eredményeképpen alakult ki Társadalom számára hasznosnak élik meg magukat Ne önző módon éljünk Mutassunk példát Lehetőleg politika mentes működés (Ki kap helyi támogatást?) Önkéntesség Hasonló/megegyező érdeklődésűek csoportja Hasonló érdekek Nyitottság, befogadóak a velük azonosulókkal Közösségi élet – közös cél, érdek Demokratikusság, függetlenség Kreativitás, szabadság Aktivitás Anyagi javak, eszközök Az egyéni érdek - közösségi érdek mögé helyezése Alulról szerveződő Érdekképviseleti szerep A civil szervezet alapja: a civil személy, a polgár Önzetlenség, önkéntesség Társadalmi érdekek, közösségi értékek mentén szerveződik Non-profit – de profi módon működik! A harmadik önálló hatalmi ág (Állam + gazdaság + civil) A civil súlyát ki kell érdemelni és ki kell harcolni Kapcsolat az állam és az állampolgár között, a polgár oldalán Közösségépítés Probléma-érzékeny Megoldáskereső
- 43 -
Belső jellemzők ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
1. KCSZSZ mérete – 85 civil szervezet kapcsolódása, megléte 2. Jó pályázási pozíció 3. jól működő munkacsoportok, ahol a vezetőnek a főfoglalkozása is kapcsolódik a munkacsoport területéhez(„helyén van a vezető” 4. Civil jelenlét, érdek képviselet társadalmi fórumokon a KCSZSZ képviseletében ( szociális kerek asztal) 5. A KCSZSZ munkacsoportjai kilenc szakmai területet fognak össze 6. A KCSZSZ céljai összhangban vannak a kistérségi stratégiával 7. Helyi/szervezeti szinten sok az elkötelezett ember 8. Sokszínű erőforrás, kezdeményezés, sok szervezet jön felszínre a régióban 9. Sok egyéni példamutatás
- 44 -
1. Információáramlás nem jó, a tagszervezetek vezetőinél elakad az információ 2. Infrastruktúra fejletlensége, hiánya 3. Humánerőforrás hiánya 4. Sok passzív szervezet 5. Forráshiány 6. A civil szervezetek még relatíve fejletlenek 7. Nagy a „távolság” a vezetők és a tagok között 8. Non-profit szervezet – gyenge szervezet menedzselés 9. Informatikai kultúra hiánya (Nem élünk az IT adta lehetőségekkel 10. Nem élünk a képzési lehetőségekkel 11. Nem ismerjük egymás gondjait, de eredményeit sem 12. Nem osztjuk meg egymással a tapasztalatainkat 13. A szervezetek működtetése elmarad a kívánatostól 14. Marketing hiánya (Sok eredményt elértünk, de nem tudnak róla)
Külső jellemzők LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
1. A Ráckevei Kistérség a 10. leggazdagabb kistérség az országban 2. A Duna 3. A Főváros közelsége 4. Sokszínű, soknemzetiségű Kistérség. A nemzetközi együttműködés lehetősége. 5. Erős kapcsolati tőke. 6. Pályázás
4.6.4
1. A társadalom még nem fogadja be a civil kezdeményezéseket. 2. Rossz hatékonysággal működő, túl bürokratizált pályázási rendszerek 3. Nincs stabil működtetési rendszer 4. A lokális támogatások odaítélésének jelenlegi rendszere. 5. A hatalom keretek közé szorítja a civil szervezetek működését
Kibővített elnökségi ülés 2010. május 31.
A 2010. május 31-i kibővített elnökségi ülésen a KCSZSZ elnöke és alelnökei jelenlétében ismertetésre és átadásra került a projekt keretében kidolgozott KCSZSZ Stratégia. Az elnökség átbeszélte, véleményezte és egyhangúlag elfogadta a kidolgozott dokumentumot.
4.7
Közzététel, véleményeztetés A projekt keretében a KCSZSZ Stratégia munkapéldányai a www.kcszsz.hu hivatalos KCSZSZ honlapra lettek felhelyezve annak érdekében, hogy a tagszervezetek, illetve a Kistérség érdeklődő polgárai tájékozódjanak és megtehessék véleményüket, kiegészítésüket. Az észrevételeket elektronikusan, papír alapon illetve a műhelymunkák alkalmával személyesen tehették meg.
4.8
Véleményértékelés, véglegesítés A KCSZSZ tagszervezetei által beérkező vélemények és a papír alapon kitöltött kérdőívek feldolgozását elvégeztük, kiértékeltük. Ezek figyelembevételével KCSZSZ Stratégia munkapéldányát kiegészítettük és véglegesítettük.
4.9
Projekt zárás A projekt zárás során kiértékeltük a projekt megvalósulás lépéseit, a menedzselési feladatokat és tapasztalatokat, a tagszervezetekkel való együttműködést. A projekt eredményeket arhiváltuk.
- 45 -
5 5.1
Mellékletek KCSZSZ Alapító Okirat
A KISDUNAMENTI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK
ALAPSZABÁLYA
- 46 -
2008
TARTALOMJEGYZÉK
Preambulum
3 oldal
1.§
A Szövetség elnevezése, jogállása és képviselete
3 oldal
2.§
A Szövetség célja és feladatai
4 oldal
3.§
A Szövetség közhasznú
4 oldal
4.§
A Szövetség tagsága
5 oldal
5.§
A tagok jogai és kötelezettségei
5 oldal
6.§
A tagsági viszony keletkezése
6 oldal
7.§
A tagsági viszony megszűnése
6 oldal
8.§
A Küldöttgyűlés
7 oldal
9.§
Az Elnökség
8 oldal
10.§
Az Ellenőrző Bizottság
10 oldal
11.§
Állandó és ideiglenes bizottságok
11 oldal
12.§
Szövetség Irodája
11 oldal
13.§
Szervezeti és működési alapelvek
11 oldal
14.§
A Szövetség tisztségviselői
12 oldal
15.§
A Szövetség Elnöke
13 oldal
16.§
A Szövetség Ügyvezetője
14 oldal
17.§. A Szövetség vagyona és gazdálkodásának alapvető szabályai
14 oldal
18.§. A Szövetség felügyelete
15 oldal - 47 -
19.§. Záró rendelkezések
16 oldal
PREAMBULUM A Szövetség a Ráckevei Statisztikai Kistérség fejődése, polgárainak boldogulása érdekében a közjóért munkálkodó társadalmi szervezet. Tagjai önkéntes társulás alapján alapítványok és társadalmi szervezetek lehetnek. Pártoló tagjai lehetnek a térségért tevékenykedő magánszemélyek, ezek közösségei, vállalkozók, intézmények, gazdasági szervezetek. Szervezete pártoktól független, nem fogad el és nem nyújt támogatást politikai pártok választási kampányával, pártpolitikai tevékenységével összefüggésben. A választásokon nem állít országgyűlési és helyi képviselőket, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. A Szövetséget a tagszervezetek a szövetkezésből eredő előnyök kihasználására, érdekvédelmük és érdekképviseletük ellátására, egymás kölcsönös támogatására önkéntes elhatározásból hozták létre.
1.§
A SZÖVETSÉG ELNEVEZÉSE , JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE
/1/ A Szövetség neve: Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) /2/ A Szövetség rövid neve: KCSZSZ /3/ Szövetség jogállása: A Szövetség független, demokratikusan szervezett, önkormányzati elven alapuló közhasznú társadalmi szervezet, szakmai, érdekvédelemi, érdekképviseleti Szövetség. Tevékenységét a jogszabályok, valamint ezen Alapszabály előírásai szerint, önálló jogi személyként, mint közhasznú szervezet végzi. /4/
A Szövetség működési területe:
A Ráckevei Statisztikai Kistérség. /5/ A Szövetség képviselete: A Szövetséget a Szövetség Elnöke képviseli. Helyettesítésének rendjéről a 15§./4/ rendelkezik.
- 48 -
/6/ A Szövetség székhelye: 2330 Ráckeve, Kossuth Lajos utca 51. /7/
A Szövetség levelezési címe:
2331 Dunaharaszti Pf.: 118. /8/ Szövetség pecsétje: Köriratban a Szövetség neve, középen a szövetség logója.
2.§
A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI
/1/
A Szövetség célja:
a).
Hozzájárulni egy dinamikus, a kormányzati, önkormányzati és profitorientált szektorral harmonikusan együttműködő, sajátos szerepét vállaló kistérségi nonprofit civil szektor kialakulásához, megerősödéséhez, fejlődéséhez és működéséhez.
b).
Saját maga és tagjai számára olyan közfeladatok megszerzése és ellátása, amelyek a Ráckevei Statisztikai Kistérséget érintik, és amelyekre felelősséggel képes.
c).
Elősegíteni a Csepel Sziget és Környéke Többcélú Önkormányzat Társulással az együttműködés kialakítását és gyakorlását, sajátos civil értékeivel és eszközeivel -a partnerség jegyében- hozzájárulni a kistérség fejlődéséhez, polgárainak boldogulásához
d).
Elősegíteni a kulturális, sport és ifjúsági, szabadidős és hobby, oktatási és kutatási, egészségügyi és szociális, közbiztonsági-polgári védelmi és tűzoltási, környezetvédelmi, településfejlesztési-turisztikai, nemzetközi és jogvédő, szakmai-gazdasági érdekképviseleti tevékenységi területeken működő szervezeteknél a feladatok összehangolását, a közös szakmai munkát és a közös fellépést.
e).
Hozzájárulni és elősegíteni a kistérségben a turizmus fejlesztését, mely a kistérség jövője szempontjából alapvető fontosságú.
/2/
A Szövetség feladatai:
a).
Fórumot biztosít tagjai számára az együttműködés gyakorlására, egymás megismerésére.
b).
Segíti tagjai fejlődését, működésük szervezettebbé tételét.
c).
Segíti tagjait a fejlődésükhöz szükséges állami, önkormányzati és egyéb forrásokhoz történő hozzájutáshoz. Rendelkezésre álló eszközeivel segíti tagjait az 1%-os civil támogatás megszerzésében.
d).
Kapcsolatot épít és tart, a Ráckevei Statisztikai Kistérség civil társadalmának életét érintő állami, önkormányzati és egyéb szervezetekkel, hazai és más országok hasonló jellegű szervezeteivel.
- 49 -
e).
Tagjai számára tájékoztatókat tart, a szabályos működés, a forrásokhoz jutás, a jogszabályi változások követése és egyéb közérdekű témákban
f).
Törekszik a saját működéséhez szükséges források megszerzésére, és azok hatékony felhasználására.
g).
A Szövetség a céljaival harmonizáló témákban segíti tagjai érdekeinek egyeztetését, képviseletét és érvényesítését.
3.§
A SZÖVETSÉG KÖZHASZNÚ
/1/. A Szövetség közhasznú, mivel tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amely az 1997. évi CLVI. törvény 26. §. c) pont 1. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés 2. Szociális tevékenység 3. Tudományos tevékenység, kutatás 4. Nevelés, oktatás 5. Kulturális tevékenység 8. Természetvédelem, állatvédelem 9. Környezetvédelem 10. Gyermek és ifjúság védelem 11. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése 14. Sport 15. Közrend és közbiztonság védelem, önkéntes tűzoltás alpontjai szerint közhasznúnak minősül. /2/
A Szövetség közhasznúsági foka közhasznú.
/3/.
A Szövetség közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.
4. §
A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
/1/ A Szövetség tagságát jogi személyiséggel rendelkező alapítványok, társadalmi szervezetek és társadalmi szervezetek szövetségei alkotják. /2/ A Szövetség tagjai egyenjogúak. Tagsági jogaikat a tagszervezetek saját szervezetük rendje szerint delegált képviselőik útján gyakorolják. /3/ A tagság feltétele, hogy a tag elfogadja a Szövetség célját, Alapszabályát és részt vegyen a Szövetség munkájában, feladatainak teljesítésében. /4/ A Szövetség pártoló tagjai lehetnek azok a kistérségért tevékenykedő közalapítványok, magánszemélyek, ezek közösségei, vállalkozók, gazdasági szervezetek, intézmények és egyéb szervezetek, amelyek elfogadva a Szövetség céljait, kölcsönös érdekek alapján készek anyagilag, vagy más módon elősegíteni azok megvalósítását.
- 50 -
/5/ A Szövetség tiszteletbeli tagjai lehetnek azok a magánszemélyek, akik a Szövetség céljainak megvalósításában kiemelkedő érdemeket szereznek. /6/ Az Alapszabály 5. § /1/ bekezdés b)-e) pontjaiban jelzett jogokat a pártoló tagok és a Szövetség tiszteletbeli tagjai is gyakorolhatják, egyebekben őket a tagok jogai nem illetik, és a tagok kötelezettségei nem terhelik.
5. §
A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
/1/
A tagok jogai:
a).
bármely tisztségre megválaszthatók, szavazati joggal rendelkeznek;
b).
részt vehetnek a Szövetség rendezvényein, fórumain;
c).
kezdeményezéssel, javaslattal élhetnek valamennyi a Szövetség tevékenységével öszszefüggő kérdésben;
d).
a Szövetség szolgáltatásait, anyagi eszközeit díjmentesen, illetve meghatározott összegű térítés ellenében igénybe vehetik;
e).
igényt tarthatnak a Szövetség működésével kapcsolatos információkra;
/2/
A tagok kötelességei
a).
a Szövetség céljait, Alapszabályát elfogadni.
b).
Állásfoglalásait, ajánlásait figyelembe véve a Szövetség érdekeit és tekintélyét megóvni;
c).
a választmány által meghatározott mértékű évi tagdíjat fizetni.
d).
A Szövetség munkájában részt venni.
6.§
A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE
/1/
Alapító tagság az alakuló Küldöttgyűlésen benyújtott Belépési Nyilatkozattal jön létre.
/2/ A Szövetségbe a későbbiek folyamán belépni kívánó szervezet Belépési Nyilatkozatát az Elnökséghez juttatja el. A tagsági viszony az Elnökség elfogadó határozatával keletkezik. /3/
Pártoló tagság az Elnökség és a pártoló tag írásbeli megállapodásával jön létre.
/4/ A Szövetség tiszteletbeli tagjai lehetnek azok a magánszemélyek, akiket felkérésük és egyetértésük alapján a Küldöttgyűlés szótöbbséggel megválasztott.
7.§
A TAGSÁGI VISZONY MEGSZŰNÉSE
/1/ A tag tagsági viszonya megszűnik:
- 51 -
a).
Kilépéssel, A tagok kilépési szándékukat az Elnökségnek írásban tartoznak bejelenteni. Kilépés esetén a tárgyévre már befizetett tagdíjat nem lehet visszakövetelni. A kilépett tag nyilvántartásból való törléséről, az Elnökség gondoskodik. Ha a tag kétszeri írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget - egy éven keresztül - tagdíjfizetési kötelezettségének, az elnökség a Küldöttgyűlésnek tagsága törlését javasolja. A törlésről a Küldöttgyűlés dönt.
b).
Kizárással, Ha a tag a Szövetség Alapszabályába ütköző tevékenységet fejt ki, az Elnökség a Küldöttgyűlésnek kizárását javasolhatja. A kizárásról a Küldöttgyűlés dönt.
c).
A tagszervezet megszűnésével.
/2/ A pártoló tagság megszűnik bármelyik fél felmondásával, a felmondás kézhezvételének időpontjában. /3/ A tiszteletbeli tagság megszűnik, ha a tiszteletbeli tag az Elnökségnek címzetten írásban lemond, vagy ha azt a Küldöttgyűlés visszavonja.
8.§
A KÜLDÖTTGYŰLÉS
/1/ A Szövetség legfőbb szerve a Küldöttgyűlés, amely dönthet a Szövetséget érintő valamennyi kérdésben. /2/
A Küldöttgyűlés résztvevői a Szövetség tagjainak küldöttei.
/3/
Küldötteket a Szövetség tagszervezetei delegálnak.
a).
A küldöttek száma alapítványok esetében egy fő, ami 0,5 Mrd Ft éves alapítványi költségvetés egységenként egy fővel nő. (pl. 1,2 Mrd Ft. éves alapítványi költségvetés esetén 3 fő. A küldöttek száma társadalmi szervezetek esetében egy fő, ami 1000 fős taglétszám felett minden megkezdett 1000 főnként egy fővel növekszik. (pl. 3265 fős egyesület 4 küldöttel rendelkezik) A küldöttek száma társadalmi szervezetek szövetsége esetében egy fő, ami öt tagszervezet felett minden megkezdett újabb öt tagszervezetenként egy fővel nő. (pl 14 tagszervezettel rendelkező tagszövetség 3 küldöttel rendelkezik.)
b).
c).
A küldöttek megválasztása egy megkezdett naptári évre szól. A küldött –saját szervezetének alapszabálya szerinti- megválasztását a Szövetség számára dokumentálni szükséges. A küldött kiesése esetén személye pótolható. Az újonnan delegált küldött a Szövetséghez beérkezett írásbeli bejelentés kézhezvétele után gyakorolhatja jogait. /4/
A Küldöttgyűlés levezető elnöke a Szövetség elnöke. Akadályoztatása esetén az El-
- 52 -
nökhelyettes helyettesíti. Mindkettőjük akadályoztatása esetén a Küldöttgyűlés az Alelnökök közül választ levezető elnököt. /5/
A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
d).
az Alapszabály megállapítása és módosítása;
e).
a Szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása;
f).
az Elnök, az Elnökség tagjainak, továbbá az Ellenőrző Bizottság Elnökének és tagjainak nyílt szavazás útján történő megválasztása és visszahívása;
g).
a Szövetség tagdíjának megállapítása;
h).
az Elnökség beszámoltatása;
i).
a költségvetés, az éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés elfogadása;
j).
Az elnökség javaslata alapján a tag kizárása, vagy törlése.
/6/
A Küldöttgyűlés összehívása:
a).
A Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az Elnök hívja össze, és ő is vezeti.
b).
Az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság Elnöke, illetve a tagok több mint 1/3-ának a Szövetség elnökéhez intézett írásbeli indítványára, az elnök az erre irányuló indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül rendkívüli Küldöttgyűlést köteles összehívni. Ez esetben az indítványozóknak napirendet kell meghatározniuk.
c).
Amennyiben az Elnök a /6/ b) kötelezettségének nem tesz eleget, azt a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására jogosultak bármelyike megteheti.
d).
A Küldöttgyűlést – annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően postázott –a napirendi javaslat közlésével, írásban kell összehívni. A meghívó szövegének a napirenden túl a Küldöttgyűlés helyét, időpontját és az összehívó személyének megjelölését tartalmaznia kell.
e).
A Küldöttgyűlés napirendjét a Elnökség határozza meg. A Küldöttgyűlésen résztvevő tagok több mint 1/3-ának indítványára bármely ügyet fel kell venni a napirendbe.
/7/
A Küldöttgyűlés határozatképessége:
a).
A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. Ha a Küldöttgyűlés határozatképtelen 15 napon belüli új időpontra azonos napirenddel újabb Küldöttgyűlés hívható össze helyi kihirdetéssel, ami a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképes.
b).
Ez a megismételt Küldöttgyűlés az Alapszabályt csak abban az esetben módosíthatja, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.
/8/
Határozathozatal a Küldöttgyűlésen:
- 53 -
a).
A Küldöttgyűlésen minden küldöttet egyenlően egy szavazat illet meg.
b).
A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
c).
Titkos szavazást kell elrendelni, ha az erre irányuló javaslattal a Küldöttgyűlésen résztvevők több mint fele egyetért.
d).
Az Alapszabály elfogadásához és módosításához a Küldöttgyűlésen résztvevő küldöttek legalább 2/3-nak szavazata szükséges.
/9/
A Küldöttgyűlés jegyzőkönyve:
A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, aminek tartalmaznia kell a megjelent küldöttek nevét és számát, a tárgyalt ügyek, indítványok, hozzászólások összefoglalását, valamint az esetleges szavazás eredményére vonatkozó adatokat és évenkénti sorszámozással a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Küldöttgyűlést levezetőelnöke, és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a Küldöttgyűlésen erre megválasztott két tag hitelesíti. A határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyveket a jogszabályi előírásoknak megfelelő ideig, de legalább 10 évig irattárazni kell a Szövetség irodájában.
9.§
AZ ELNÖKSÉG
/1/ Az Elnökség 11 tagú. Az Elnökséget a Küldöttgyűlés ötévenként, nyílt szavazással választja. /2/
Az Elnökség főbb feladatai:
a).
Összehívja a Küldöttgyűlést.
b).
Éves munkaprogram alapján irányítja a Szövetség Küldöttgyűlések közötti tevékenységét.
c).
A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) elfogadása, és módosítása.
d).
Előkészíti a Szövetség éves költségvetését, az éves beszámolót, a közhasznúsági jelentést.
e).
Pályázat útján kiválasztja és kinevezi az Ügyvezetőt és az ügyintézőt, megállapítja javadalmazásukat.
f).
Javaslatot tesz a tagdíj rendszerére a küldöttgyűlésnek. A tagdíj a következő: 1).
Alapítvány esetén az éves alapítványi költségvetés minden megkezdett 50 mil-
lió forintja után 5000 Ft. (pl. 837 millió Ft éves költségvetés esetén 85.000 Ft.)
- 54 -
2).
Társadalmi szervezet esetén 2Ft./fő (pl. 2364 tagú egyesület esetén 4.728 Ft.
3). Társadalmi szervezetek szövetsége esetén tagszervezetenként 5.000 Ft. (pl. 16 egyesület szövetsége 80.000 Ft tagdíjat fizet) A Szövetségi tagdíj minimuma 2.000 Ft. g).
Jóváhagyja a tagsági viszony keletkezésével kapcsolatos Belépési Nyilatkozatokat.
h).
A tag kizárására, valamint a tagsági viszony törlésére vonatkozó javaslatot előkészíti a küldöttgyűlés számára.
i).
Az egyes szakmai területeken megválasztott Alelnökein keresztül gyakorolja az Alapszabályban meghatározott feladatait, kapcsolatot tart az ország más hasonló jellegű szervezeteivel.
j).
Dönt díjak, kitüntetések alapításáról és adományozásáról.
k).
Gondoskodik a Küldöttgyűlés előkészítéséről, valamint döntéseinek végrehajtásáról.
l).
Évente legalább egy alkalommal beszámoltatja az Ügyvezetőt az iroda munkájáról és a Szövetség gazdálkodásáról. Az ügyvezető felett munkaszerződése tartalmának és javadalmazásának megállapításával munkáltatói jogokat gyakorol.
/3/ Üléseit a saját maga által kidolgozott és elfogadott munkatervnek megfelelően, szükség szerinti gyakorisággal, de legalább háromhavonta tartja. /4/ Az Ellenőrző Bizottság Elnöke, vagy legalább 4 Elnökségi tag az ok megjelölésével írásban kérheti az elnöktől rendkívüli elnökségi ülés összehívását. Az ülést a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül össze kell hívni. /5/ Az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Bizottság Elnökét és az Ügyvezetőt. /6/ Az Elnökségi ülésen a napirendet az Elnök ismerteti. Az ülések első napirendi pontja a az előzőekben hozott határozatok végrehajtásának áttekintése, utolsó napirendi pontja a különfélék. A különfélék során bármely tag indítványára a napirendben fel nem tüntetett ügyeket is meg lehet vitatni, ha azt az Elnökség egyszerű szótöbbséggel elfogadja, és az Elnökség hatáskörét nem haladja meg. /7/ Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. A Elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. /8/ Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, aminek tartalmazni kell a határozatképesség rögzítését, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő nevét és elfogadását, a tárgyalt napirendek felsorolását, a hozzászólásokat és indítványokat, évenkénti sorszámozással a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az ülést levezető Elnök, és a jegyzőkönyvvezető aláírja, a Elnökségi ülésen erre megválasztott két tag hitelesíti. A határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyveket a jogszabályi előírásoknak megfelelő ideig, de legalább 10 évig irattárazni kell.
- 55 -
10.§
AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
/1/
Az Ellenőrző Bizottság 5 tagú.
/2/
Az Ellenőrző Bizottság Elnökét és két tagját a Küldöttgyűlés öt évre választja
/3/
Nem lehet az Ellenőrző Bizottság Elnöke, illetve tagja:
a).
Aki az Elnökség tagja.
b).
Aki a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik.
c).
Aki a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást.
d).
Vagy az a), b), c), pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
/4/ Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a Szövetség működését, és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, a Szövetség könyveibe, és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. /5/ Jogszabály, vagy az Alapszabály rendelkezéseinek sérelme, okszerűtlen gazdálkodás, illetve a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekmény, vagy mulasztás esetén, továbbá akkor, ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel az Elnökséghez, indokolt esetben a Küldöttgyűléshez fordulhat. /6/ Ha a Szövetség arra jogosult szerve a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. /7/ Az Ellenőrző Bizottság Elnöke, vagy az Elnök által helyettesítésre kijelölt tagja tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein. /8/ Az Ellenőrző Bizottság Elnöke és tagjai tevékenységükért kizárólag a Küldöttgyűlésnek felelősek, feladataik ellátása körében részükre utasítás nem adható. /9/
Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente két
alkalommal tartja. Az üléseket az Ellenőrző Bizottság Elnöke írásban hívja össze, és ő is vezeti.
/10/
Az Ellenőrző Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül.
- 56 -
/11/ Az Ellenőrző Bizottság Elnöke az Ellenőrző Bizottság működéséről évente beszámol a Küldöttgyűlésnek.
11.§
ÁLLANDÓ ÉS IDEIGLENES SZAKBIZOTTSÁGOK
/1/ Állandó Bizottságot az Elnökség javaslata alapján, valamely ügycsoport megfelelő kezelése érdekében- a Küldöttgyűlés hozhat létre. Az Állandó Bizottság Elnökét a Küldöttgyűlés választja. Tagjaira az Állandó Bizottság Elnöke tesz javaslatot, és a tagokat a Szövetség Elnöksége hagyja jóvá. Működése rendjét az Állandó Bizottság maga állapítja meg. /2/ Egyes feladatok ellátására az Elnökség ideiglenesen szakbizottságokat hozhat létre. Létrehozásukról, megszüntetésükről az Elnökség rendelkezik. Működése rendjét a Szakbizottság maga állapítja meg.
12.§. A SZÖVETSÉG IRODÁJA A Szövetség szervezői, tájékoztatási, ügyintézői, adminisztrációs feladatai ellátása céljából irodát hozhat létre, melyet az Ügyvezető irányít.
13.§
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI ALAPELVEK
/1/ A Küldöttgyűlés a hatáskörébe tartozó tisztségekre történő választás előkészítése céljából, -a tagság köréből- 5 tagú Jelölő Bizottságot állít fel, akik maguk közül egyszerű szótöbbséggel Elnököt választanak. Az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagja, valamint ezek Elnöke nem lehet a Jelölő Bizottság tagja. A Jelölő Bizottság szóban kikéri a tagok véleményét. Köteles figyelembe venni a megkereséseket is. Az előzetes tájékozódás alapján a Jelölő Bizottság jelölőlistát állít össze, amin a betöltendő tisztségek mindegyikére legalább egy főt jelöl. Egy személy több tisztségre is jelölhető, de ebben az esetben kötelező a többes jelölés. /2/ A Küldöttgyűlésen a Jelölő Bizottság Elnöke ismerteti a jelölőlistát. A jelölőlistára bármely más tag nevét is fel kell venni, ha ezt a Küldöttgyűlésen megjelent tagok több mint egyharmada indítványozza. A végleges jelölőlista alapján a tagok tisztségenként szavaznak a jelöltekről. Titkos szavazás esetén a jelölőlista tartalmával és formájával megegyező szavazólapot kell készíteni. Ezen a tagnak a szavazatát, kétséget kizáró módon – az Elnök tájékoztatásának megfelelően – kell jeleznie. Többes jelölés esetén megválasztottnak azok a jelöltek tekintendők, akik számszerűen a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell elrendelni.
- 57 -
/3/ A választás sorrendje: Elnök, Elnökhelyettes, Alelnökök, az Ellenőrző Bizottság Elnöke, tagjai, az Állandó Bizottságok Elnökei. /4/ A Küldöttgyűlés zárt. A Küldöttgyűlésen a küldöttek, a pártoló tagok egy-egy képviselője, a tiszteletbeli tagok és a meghívottak vehetnek részt. /5/ Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnök zárt ülést rendelhet el személyi kérdések esetén, vagy ha az Elnökség rendeltetésszerű működése veszélyeztetve van. /6/ A Küldöttgyűlésen és az Elnökségi üléseken hozott határozatokat 30 napon belül írásban meg kell küldeni az érintettek részére. A Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatait a határozatok könyvében, döntést hozó testületenként elkülönítve, és évenkénti sorszámozással kell nyilvántartani oly módon, hogy rögzíteni kell a döntés tartalmát, időpontját, és hatályát, továbbá a döntést támogatók, ellenzők és a tartózkodók számarányát. A határozatok könyvét a Szövetség irodája vezeti. A dokumentumokba bárki betekinthet, az elnökkel történt előzetes egyeztetés után. /7/
Az Alapszabály, az SZMSZ, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés egy-egy
példányát a Szövetség irodájában, a tagok számára hozzáférhető helyen kell tartani. A Szövetség működése során keletkezett iratokba, így a fentieken kívül különösen a testületi ülések jegyzőkönyveibe, a határozatok könyvébe, a Szövetség tagjai betekinthetnek. /8/ A Szövetség választott szerveinek és tisztségviselőinek megbízatása öt év időtartamra szól, időközi választások esetében a ciklus végéig. Vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles a Szövetséget előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt, illetve jelen szervezetben betöltött tisztségéről köteles tájékoztatni minden más szervezete, ahol vezető tisztséget betölt. /9/
A Szövetségi szervekben a tisztségviselőket egyenlő jogok illetik meg, minden tiszt-
ségviselőnek egy szavazata van. /10/
A Jelölő Bizottság is egy ciklusra - öt év időtartamra - kerül megválasztásra.
/11/ Minősített többség a határozatképes szerv jelenlévő tagjai több mint kétharmadának igenlő szavazatát jelenti. /12/ Az Alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Szövetség Szervei maguk állapítják meg működési rendjüket.
14.§
A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI
/1/
A Szövetség tisztségviselői
a).
a Szövetség Elnöke
b).
a Szövetség Elnökhelyettese
- 58 -
c).
a Szövetség Alelnökei (9 alelnök)
d).
az Ellenőrző Bizottság Elnöke
e).
az Ellenőrző Bizottság tagjai (4 tag)
f).
az Állandó Bizottságok Elnökei
/2/
Nem lehet tisztségviselő:
a).
Aki nem tagja a Szövetség valamely tagszervezetének
b).
Akit a bíróság cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó gondnokság alá helyezett.
c).
Akit bűncselekmény miatt elítéltek, és a büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült.
d).
Akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, ezen ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre nézve.
e).
Akinek az Szövetségben közeli hozzátartozója, vagy élettársa tisztségviselő.
f).
Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a szervezet megszűnését követő két éven belül, feltéve, hogy vezető tisztségét a szervezet megszűnését megelőző két évben legalább egy évig betöltötte.
/3/
A tisztségviselő megbízatása megszűnik:
a).
a megbízás időtartamának lejártával,
b).
a tisztségviselő felmentésével
c).
egyoldalú lemondással a tisztségviselő részéről, ami külön elfogadást nem igényel a fentebb leírt kizáró okok bármelyikének bekövetkeztével.
d).
a tisztségviselő halálával
e).
a tisztségviselő saját tagszervezeténél fennálló tagsági viszonyának bármely okból történő megszűnésével,
15.§. A SZÖVETSÉG ELNÖKE /1/
Irányítja és vezeti a Szövetség munkáját. Gyakorolja mindazon jogkörét, melyet szá-
mára az Alapszabály meghatároz. Tevékenységével a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel, akinek minden évben beszámolni köteles. /2/ Az Elnökség határozata alapján - vagy önállóan is - összehívja a Küldöttgyűlést, ellátja az Elnöki teendőket, összehívja és vezeti az Elnökség üléseit /3/
Összehangolja és ellenőrzi a Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseinek végrehajtását.
/4/
A Szövetség képviselője az Elnök. Az Elnök akadályoztatása esetén képviseletét az
- 59 -
Elnökhelyettes láthatja el. A Szövetség más tisztségviselője, vagy az Ügyvezető csak a Szövetség Elnökének írásbeli meghatalmazása alapján láthat el képviseletet. /5/
A Szövetség Elnökét szükség esetén az Elnökhelyettes helyettesíti.
/6/ Az Elnök és az Elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén, az Elnökség az Elnök helyettesítésére valamelyik Alelnököt jelöli ki.
16.§. A SZÖVETSÉG ÜGYVEZETŐJE /1/ Az Ügyvezető a Szövetséggel munkaviszonyban álló, az Elnökség által pályázat útján kiválasztott vezető, aki munkakörét egyszemélyi felelősséggel látja el. /2/ Kinevezésére és leváltására az Elnökség jogosult. Javadalmazását az Elnökség állapítja meg. /3/ Felette -munkaszerződése tartalmának és illetménye meghatározásának kivételével- a munkáltatói jogokat a Szövetség elnöke gyakorolja. /4/
Az Ügyvezető a Szövetségben választott tisztséget nem tölthet be.
/5/
Évente egy alkalommal a Küldöttgyűlésnek köteles beszámolni.
/6/
Főbb feladatai:
a).
irányítja a Szövetség ügyintéző szervezetében dolgozók munkáját, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.
b).
folyamatosan biztosítja az Elnök, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság, az Állandó Bizottságok és a szakbizottságok munkájának előkészítését és feltételeit.
c).
az SZMSZ előírásainak megfelelően gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, az ülések összehívásáról, a napirend közléséről, az ügykezelésről és a levelezés lebonyolításáról.
d).
gondoskodik a Küldöttgyűlés és az Elnökség elé kerülő előterjesztések előkészítéséről, állásfoglalások végrehajtásának megszervezéséről, a végrehajtás ellenőrzéséről,
e).
gondoskodik és felelősséggel tartozik a Szövetség vagyoni eszközeinek szabályszerű, költségvetésben meghatározott célú felhasználásáról.
/7/
Tanácskozási joggal részt vesz az Elnökség ülésein;
/8/
Az Ügyvezetőt akadályoztatása esetén az ügyintéző helyettesíti.
17.§. A SZÖVETSÉG VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPVETŐ SZABÁLYAI /1/
A Szövetség vagyona
- 60 -
a).
A Szövetség vagyona a tagszervezetek által fizetett éves tagdíjakból, pártolói tagsági díjakból, valamint más támogatók által adományozott pénzösszegekből képződik és vagyontárgyaiban, vagyonértékű jogaiban testesül meg.
b).
A Szövetség tartozásaiért vagyonával felel.
c).
A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a Szövetség vagyonának a hitelezők kielégítése után fennmaradó része a tagszervezetek között osztható fel, a megszűnést kimondó határozat által megállapított arányban.
/2/
A Szövetség gazdálkodásának alapvető szabályai
a).
A Szövetség a céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, célszerinti tevékenysége folytatásának elősegítése érdekében., azt nem veszélyeztetve, másodlagos jelleggel.
b).
A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A tevékenységek eredményét cél szerinti tevékenységére kell fordítani.
c).
A Szövetség működésével járó költségek: - a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek - a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek
d).
A Szövetség a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi: - a Szövetség célja szerinti főbb tevékenység bevételei: - éves tagdíjak, - pártoló tagsági díjak, - más támogatók által adományozott pénzösszegek, vagy egyéb dologi adományok - pályázati bevételek, - a Szövetség eszközeinek befektetéséből származó bevételek, - vállalkozási tevékenységből származó bevételek
e).
A Szövetség éves közhasznúsági beszámolóját a sajtóban hozza nyilvánosságra.
/3/
A szövetségi tagdíj megállapítása Az éves szövetségi tagdíjat az Elnökség előterjesztése alapján a Küldöttgyűlés határozza meg, és minősített szótöbbséggel hagyja jóvá.
/4/
Az éves költségvetés elfogadásának rendje: A költségvetést a Küldöttközgyűlés hagyja jóvá az Alapszabály előírásai szerint.
/5/
Az éves beszámoló elfogadása A Szövetség Küldöttgyűlése minden évben egyszerű szótöbbséggel dönt az éves beszámoló (mérleg) és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról. Az éves beszámolóról a Küldöttgyűlés csak az Ellenőrző Bizottság jelentésének ismeretében dönt.
/6/
Banki aláírási jogosultság - 61 -
A banki aláírásra jogosultak az elnök, az elnökhelyettes és az ügyvezető, akik közül bármelyik kettő személy együttes aláírásával lehet banki forgalmat bonyolítani.
18.§. A SZÖVETSÉG FELÜGYELETE /1/ A Szövetség törvényességi felügyeletét az "Egyesülési jogról" szóló 1989. évi II. törvény szabályozza. /2/ A Szövetség jogszabályi feltételhez kötött, vagy abban szabályozott tevékenysége felett a felügyeletet a tevékenységi körnek megfelelő állami szerv gyakorolja.
19.§. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK /1/ Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. /2/ Jelen Alapszabály a 2008. november 29-én megtartott Küldöttközgyűlés által a K32/2008 (II. 29.) sz. K-33/2008 (II. 29.) sz. K-34/2008 (II. 29.) sz. K-35/2008 (II. 29.) sz. határozatokkal elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveget tartalmazza.
Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége Jelen Alapszabály összesen 16 oldalból áll.
………..………….…………….. a Szövetség Elnöke
- 62 -
5.2
Kérdőív nyomtatvány
SZERVEZET ADATAI: 1. Szervezet teljes neve: 2. Székhely: 3. Levelezési cím: 4. Telefon: 5. Fax: 6. E-mail: 7. Szervezet létszáma (fő): 8. Szervezet tevékenysége: 9. Cég képviselő/aláíró neve: 10. Cég képviselő beosztása: 11. Cég képviselő címe: 12. Cég képviselő telefon/mobil száma 13. Cég képviselő E-mail: 16. SZERVEZETÉNEK CÉLJAI:
14. SZERVEZETÉNEK EDDIGI EREDMÉNYEI:
15. A SZERVEZET MŰKÉDÉST ESETLEG GÁTLÓ TÉNYEZŐK / GONDOK:
17. SZERVEZETE HOGYAN KÍVÁN FEJLŐDNI AZ ELKÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN:
- 63 -
18. TÁJÉKOZTATÁSUL A KCSZSZ – TERVEZETT - STARTÉGIÁJÁNAK FŐ ELEMEIRŐL (A teljesség igénye nélkül):
- 64 -
Általános célok meghatározása A KCSZSZ Alapító okiratában megfogalmazott célok teljesítése Illeszkedés a Kormányzati Civil Stratégiához Illeszkedés a Ráckevei Kistérség Fejlesztési stratégiájához: „A térség egészének fejlesztése szempontjából alapvető cél a jobb életminőség, a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása és szükség esetén helyreállítása valamint a térség egészének egyensúlyra törekvő, harmonikus fejlesztése. A legfontosabb cél annak elérése, hogy egyre jobb legyen a térségben élni a programok megvalósulása után” (Forrás ŐKO Rt.)
Az Önkormányzatok és a Civilek kapcsolatának erősítése A KCSZSZ és tagszervezeti működési körülményeinek javítása
A KCSZSZ Stratégiájának alapelvei Együttműködő partnerség a Térségi civil szervezetekkel Elismerni a civil szervezetek jelentőségét a társadalmi demokratizmus kiteljesedésében, a polgári szabadságjogok és a személyiség megvalósításában; Tiszteletben tartani a civil szerveződések függetlenségét A társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés szerves részének tekinteni a civil szervezeteket és azok legitimált képviselőit; Közreműködés a civil szervezetek tevékenységéhez és működéséhez elengedhetetlen pénzügyi források megteremtésében; A civil szervezetekre támaszkodás a közszolgáltatások teljesítésében: a szektorsemlegesség elve alapján az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a kultúra, a környezetvédelem területén A tudás alapú társadalom kiépítésében aktív részvétel Civil együttműködés az érdekvédelem különböző területeinek ellátásában (pl. fogyasztó-, környezetvédelem, emberi, kisebbségi, betegjogok stb.); Egyenrangú partneri kapcsolatokra törekvés a Kistérség által delegált, választott legitim képviselőkkel A KCSZSZ Stratégia fő fejlesztési irányai Környezetvédelem (A víz, mint megújuló természeti erőforrás fenntartható használata, Kavicsbányászattal kapcsolatos konfliktusok feloldása) Fenntartható fejlődés és életmód elterjesztése, népszerűsítése Egészségfejlesztés Kistérségi területfejlesztés Turizmus, szabadidő eltöltés fejlesztése A Kistérség belső kohéziójának javítása A KCSZSZ és tagszervezeti működési körülményeinek javítása Működés fejlesztés az alábbi területeken A működés kapcsán az elvárt, „profi” szint elérése Nincs idő a tevékenység végzésére, mert a legtöbb esetben önkéntesek végzik a feladatot Sok az adminisztráció Nincs alkalmazott Anyagiak hiánya, kiszolgáltatottság a pályázatoknál (önrész hiánya) Hiányos háttér-infrastruktúra Kiégés, nincs utánpótlás a szervezetek vezetésében Érdektelenség, nehéz az érintettek motiválása Információáramlás gyengesége Viszonylag kevés azoknak a személyiségeknek a száma, akik segíthetnék a közösségek létrehozását, erősítenék a helyi társadalom fejlődését Nem fejlődtek ki megfelelően a partnerség különböző formái az önkormányzati, civil és vállalkozói szektor között
- 65 -
19. MEGKÉRJÜK FEJTSE KI JAVASLATAIT ÉS VÉLEMÉNYÉT A 18. PONTBAN VÁZOLT KCSZSZ STRATÉGIA TERVEZTTEL KAPCSOLATBAN.
Budapest, 2010 Cégszerű aláírás
- 66 -
5.3
Felhasznált dokumentumok jegyzéke Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Ráckevei Kistérségi Stratégia 2006 KCSZZS alapító Okirat KCSZSZ Marketing Terv Ráckevei Kistérség Kistérségi Helyzetkép VÁTI Ráckeve Integrált Városfejlesztési Stratégia Duna Komplex Program 2005
5.4
Műhelymunka emlékeztetők
Emlékeztető 2010. május 15. szombat műhelymunkáról Jelenlévők: Dr. Molnár Pál elnök KCSZSZ Dr. Schuller Gáborné Erzsike alelnök - Szakmai, gazdasági érdekképviselet Budai Gábor alelnök – Kultúra Tóth István alelnök - Szabadidő és hobby Regényi Tiborné Aranka alelnök – Környezetvédelem Regényi Tibor Gáspár László
DrSG:
31 bejegyzett és 31 nem bejegyzett (Csipkeverő) civil Szigethalmon (Mit? Kivel? Ugyanaz a 35 ember dolgozik, ez baj! Tágítsuk a létszámot! Hogy tudunk bővülni? Az elnökség, helyettesek dolgoznak, más nem. Felülről elvárás, alulról információ hiány van, az információ és infrastruktúra hiányzik.
DrMP: Kéri a véleményeket: Nem volt rossz az, hogy nem települési struktúrával épül fel a Szövetség, hanem szakmaival. Nem kerültek be a helyi, Önkormányzati problémák, stb. Az alelnökök alatti szakmai munkacsoportok viszont nem működnek jól, ezt kell fejleszteni. Be kell vonni külső szakértőket Egyes szervezetek nem viszik tovább az információkat. Kötelező minden elnökségi tagnak hogy számítógépe legyen, stb. Éves szinten 2M HUF megtakarítást jelent!!! A civil „nem ír, nem olvas”, 2 hetente megy postára. A KCSZSZ céljai szépen meg vannak fogalmazva. Meddig menjünk el? Mit akarunk? „Cél - Folyamat - Szervezet” – az alapállás. Ha változik a cél, változhat a folyamat és szervezet. Országosan a civil fejlődést az 1./ Ifjúságban és 2./ Környezetvédelemben látja. Meg kell határozni a Térséghez, Önkormányzathoz való viszonyt! Nehéz, mert Kormányzati váltás és Önkormányzati választás előtt vagyunk De! Általánosságban meg kell mondani, hogy viszonyulunk hozzájuk. DrSG:
- 67 -
Jó a kapcsolat Szigethalmon az Önkormányzat és a Civilek között. Folyamatos program egyeztetés működik a civilekkel. Működik a Szociális Kerekasztal. A Pályázatokhoz a Civileket be kell vonni, kell a véleményük.
RT: DrMP: Alelnöki rendszer részben működik. Arankánál műkötdött, máshol nem annyira.
RT-né Aranka: Vállalkozása mellett végzi a civil munkát. TóthI: Más jellegű, sokkal nagyobb gondjai vannak. Szakmai munka mellett végez jó sok civil tevékenységet. A civilek egy része „polihisztornak” gondolja magát. „Ex Katedra” kijelentések hangzanak el. El van öregedve a társaság. Duna parti séta, találkozás egy horgásszal (Jani bácsi), nincs hal … Jani bácsi a társadalmi munkáért térítésmentes jegyet kap. Mivel nem jut el a Jani bácsihoz az információ, a 2000 személyes egyesületben az elnöknél elakad az információ! DrMP: KCSZSZ Alapszabályra, céljainkra, feladatainkra büszkék lehetünk. Nagy kérdés, hogy a folyamatban és a szervezetben mit kellene változtatni? Lehetséges, hogy településenként jobban össze kellene fogni a civileket? Mit lehetne csinálni, de ebben Megoldás lehetne: stratégián(folyamaton) változtatni kellene. Félelem: ha településenként, akkor átveszik az Önkormányzatok összhangtalanságát és beindul a politizálás. Megoldás lehet: KCSZSZ vezetői struktúrát átgondolni: alelnök – munkacsoport helyett vezetés – szakértői bizottságokat létrehozni. Környezetvédelemre és Ifjúságra nagy hangsúlyt kell helyezni. Erre egy nagyon komoly szakértői bizottságot létrehozni függetlenül az alelnökségtől. DrSG: A Kultúra jól működik, mert a Budai Gábornak szakmája a kultúra, amit a KCSZSZ-en belül alelnökként vezet. Találjunk ilyen szakértőket, az Ifjuság területén, vagy a Környezetvédelem területén. BG: Nem érzi hatékonynak a területét. Nem sok együttműködést tapasztal, csak, ha valamilyen közvetlen érdek is jelen van. Önkéntesség, áldozatvállalás nem nagyon működik, tisztelet persze a kivételnek. A CSEK –kel való együttműködés, a szigethalmi igazgatóval való jó kapcsolat segített. DrMP: Kellene két szakértői bizottságot készíteni. A természet mindig megoldja önmagát. (Üres tó, kacsa, ikra, előbb utóbb működik. A társadalom is ilyen. Lett a CSEKK. Építsünk rá!) Sajnos az Ifjúság nem működik. Ifjúsági Kerekasztal.. Van-e még más terület: DRSG-né Közbiztonság. DrMP: Az viszont jól működik. Evvel szenved Kiskunlacháza, Ráckeve, stb. Pedig van vízi polgár szervezetünk. TóthI: Mindenki agyonterhelt, ehhez független szakértő kell,illetve forrás RT-néAranka: Környezetvédelem. Kidolgozott egy Cselekvési Program Tervet, a polgármestereknek ismertették. Próbálunk meg egy együttműködést kidolgozni. Sajnos senki sem reagált… Oda megyek valahova és azt sem tudják ki vagyok …
- 68 -
A Környezetvédelmi Referens az Önkormányzatnál csak a saját területével van elfoglalva A Település takarítást beindította, sikerrel megy! Eredményt elért, a Dunaharasztiakat be tudta vonni, iskolás szinten bevonta a gyerekeket. Ezt a példát nem sikerült kiterjeszteni más településeken. Saját erőből, saját eszközökkel 4. éve szervezi, saját erőből finanszírozza (gyerekeknek csoki, felnőtteknek más … ) Általános vélemény a Kistérségben, hogy példaértékű a tevékenysége.
DrMP: Aranka, a Duna vizét érintő szemét két nagyságrenddel nagyobb, szinte reménytelen a tisztítás. Az Önkormányzatok és a rendőrség nem elég aktívak a felelősök megtalálásában. TóthI: Két év alatt 3500 embert jelentett fel szennyezésért, ez nem segíti a népszerűségüket. DrMP: Meg kell csinálni a PR-t és a Marketinget (Külső – Belső). A munka mellett az eredményeket folyamatosan ismertetnünk kell. TI: A tevékenységek finanszírozásához külső pályázati forrást kell bevonni. Az önrész előteremtése mindig problémát jelent, ezért prioritásokat jelentenek az előfinanszírozott pályázati formák (pld. NCA) MG: Aranka nagyra kell értékelni a Környezetvédelem terén elvégzett tevékenységedet, komoly célcsoportot tudtál megmozgatni, tekintélyparancsolóak az eredmények is. Az Önkormányzatok felé kommunikálni kell ezt, ennek Önkormányzati támogatás is lehet az eredménye. Az Önkormányzati környezetvédelmi referensek bevonására a továbbiakban is törekedni kell. TI: A Marketing jelentőségét érintettük. Biztos vagyok abban, hogy a kultúra területén Budai Gábor, vagy a szabadidő területen Tóth István is hasonló szép eredményekről tudna beszámolni, mint Aranka. Ne féljünk ismertetni az eredményeinket a kollégáink („belső marketing”) de a külvilág („külsö marketing”) felé sem. A KCSZSZ hatékonyságát, aktivitását tudja ez megnövelni. RT-néAranka: Idén 300 cserép muskátlit vásárolt, és rengeteg cserepet is. Külső forrás nélkül, önerőből. TóthI: Nem csak anyagi, hanem erkölcsi elismerés is létezik, ami igen fontos mindannyiunk számára. Sajnos evvel a pénzt nem igénylő módszerrel sem élnek mindig helyesen a partnerek. (Ki lett díszpolgár? Miért Ő lett, más miért nem lett? Egy roszszul megadott cím ellenkező hatást tud elérni. A polgármester hogyan díjazza a civileket. stb) DrMP. Köszönöm a részvételt, 2010 május 18-án kedden 14:00 órakor találkozunk a legközelebbi Műhelymunkán. Bezárom a rendezvényt.
- 69 -
Emlékeztető 2010. május 18. kedd műhelymunkáról
Dr Molnár Pál elnök • •
• • •
•
•
•
•
Elnöki köszöntő Jelenleg 85 tagszervezetből áll össze a KCSZSZ. Büszkék vagyunk, működünk, összeálltunk. Nincs adósságunk. Sokat fejlődtünk, tudunk pályázni, van honlapunk, egyes területeken nagyon aktív érdemi munkát végzünk. Megpróbáltak leutánozni bennünket más kistérségek a Közép-Magyarországi régióban…Nem sok sikerrel. Megtanultunk pályázni. Egyre több tagszervezetünk él a pályázási lehetőségekkel Az elmúlt 5 évben 700 mFt-ot nyertünk , csak az NCA pályázatokból . Több társadalmi szervezetben is képviseltetjük magunkat. A Kisdunamenti és Vidékfejlesztési Egyesületben is ott vagyunk. Az AVOP Leader II. forduló most zajlik, büszkék vagyunk rá, hogy a civil bíráló bizottságban ott van három alelnökünk is Ernst Károly, Tóth István, Foki Vilmos. Az AVOP Leader kapcsán 880 mFt kerül kiosztásra , a kistérségben a civileknek, vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak. A civilek jelentősen részesülnek az elosztásban. A KCSZSZ-nek vannak céljai, van alapszabálya. Működünk, tesszük a dolgunkat , de nem tudunk túl lépni egy szinten. Feljebb kellene lépnünk, tudnunk kellene hová szeretnénk eljutni? Miért vagyunk mi igazán? Ehhez szükséges a stratégia. A stratégia iránymutató, egy pálya amit a KCSZSZ megszab magának. Nagyon fontos, hogy a kistérség fejlődését civil oldalról támogassuk. Tudjanak róla, hogy vagyunk , nagy erőt képviselünk. A kistérségben 40 000 civil van. Meg kell mutatnunk, hogy segíteni szeretnénk civil oldalról a térségnek és azt is hogy mi módon. Mit akarunk csinálni, mit akarunk elérni a rendezvényeinkkel, munkánkkal.
Az anyagi szempont, nagyon fontos. Pályázunk, de a civilnek ez nagyon nehéz. Nincs önrész, előfinanszírozást nem tud a legtöbb civil bevállalni. Hitelt nem nyújtanak a bankok a civileknek, vagy csak nagyon nehezen. A civilek többségének nincs vagyona. Előfinanszírozott pályázatok felé tudunk csak elmenni. NCA sokat segít a civileknek, nekünk. Egyedüli támogató rendszer , amelyik működésre ad forrást az NCA.
Capella Informatics – Todorovits István előadás - Projekt körülményei - Stratégia menete ( Az előadás anyagát minden KCSZSZ tag elektronikusan is megkapja ) Hozzászólások: -
Információáramlás hiányos, nincs minden szervezetnél internet Megakad az információ, nem jut el a tagokhoz
- 70 -
-
Mit tegyünk jobban, mi az elvárás a KCSZSZ-el kapcsolatban Fiatalokat hogyan tudjuk bevonni Ötletek, javaslatok, eredmények
Ernst Károly: • Az ifjúságok kellene bevonni, megpróbáljuk őket helyzetbe hozni. Nem jelennek meg, nagyon nehéz. Követhető célokat kellene meghatároznunk az ifjúság számára. Fiatalítanunk kell, mert a tagjaink idősek. Vadászok, horgászok….Fiatalok célja az egyetem elérése, megélhetéshez jutás…..Sok a jogász, informatikus, kevesen végeznek pl. környezetvédelmi szakember., erdész….Próbáljuk őket aktivizálni, horgász tábor, Tábor Csepel sziget természeti értékei, polgárőrségbe is. • Nem magunknak csináljuk a tanösvényeket, az erdei iskolát, madár megfigyelő helyeket, nagy elánnal csináljuk, nem magunknak, hanem a fiataloknak. A Csepel-sziget nagytakarítását sok-sok éve végezzük, büszkék vagyunk rá, hogy átlag feletti tisztaságú a sziget országos szinten.
Berecz László Ganz egyesület: • Az idősek viszik a terhet. Tőlük aktív a szervezet. Jó eredményeket érünk el, munkával, erővel, összefogással. • Személyes példamutatás hatalmas agitáció. Pályázat nagy lehetőség. „Buldog munka kell” • Fiatalok? Kitől várjuk, hogy jöjjenek a fiatalok? Mi amatőr aktivisták vagyunk. A körülményeink és mi is fejlődünk. Dr Molnár Pál • A gyerekekkel való foglalkozás nagyon-nagyon fontos. A horgászok szövetsége, utánpótlást nevel, horgász táborokat szervez rendszeresen. • A tagjaink és mi is megöregedtünk, nagyon fontos a fiatalítás. Todorovits István Capella Informatics • A jó példákat, személyes példamutatást, siker történeteket nem szabad eltitkolni. • Ebből más is tanulhat, minta lehet és másokat is ösztönöz szervezeten belül. Derzsi Lajos Taksony Polgárőrség • A pályázaton nyert pénzekből nem tudunk olyan összegeket elszámolni amelyek valós működési költségeket fedeznek. ( pl. üzemanyag) • A polgárőrség köreiben egyre több fiatal van. Polgárőrség több alkalommal tudott elfogni fa tolvajokat. Lakossági bejelentésekre összefogással, végzett munkánkkal eredményeként a bűnözés csökkent.
Dr Molnár Pál • Műhelymunka zárása, köszönet a résztvevőknek
- 71 -
Emlékeztető 2010. május 25. kedd műhelymunkáról Dr Molnár Pál • •
Elnöki köszöntő Miért kell a civileknek stratégia? Mit akarunk ebben a kistérségben?
•
A stratégia útmutatót ad, a ciklus programokat le lehet bontani több esztendőn át . A térség fejlődéséhez hozzájárulunk civil módon. Normális módon szeretnénk élni szép környezetben Hozzájárulunk a kultúrához, sporthoz , gyerek neveléshez ….. Civil források – pályázat. A tagdíjakból nem lehet fedezni a működési költségeket. Pályázatok egy része program pályázat, nincs előfinanszírozás. A civilek nem tudják hozzá tenni az önrészt. A program pályázatok utófinanszírozásúak. A stratégia elkészítéséhez pályázat útján nyert forrást a KCSZSZ. Tavasszal elkezdtük a munkát. A civil szervezetekről felmérést, helyzetértékelést készítettünk, hányan vagyunk, kik vagyunk, mit csinálunk. A stratégia elkészítése után a szervezetek erre a stratégiára hivatkozhatnak majd a következő pályázatoknál. Így lesz megalapozott, átgondolt a továbblépés. Önkormányzati, állami szervezetekkel való együttműködésre jogosít fel a stratégiánk. Erre kell majd hivatkoznunk . Megmutatja mik a fő csapásirányaink, milyen témák fontosak számunkra.
• • • •
• •
Capella Informatics – Todorovits István előadás - Projekt körülményei - Stratégia menete - A tagszervezetek által kitöltött kérdőívek összegzése, ismertetése ( Az előadás anyagát minden KCSZSZ tag elektronikusan is megkapja )
Dr Molnár Pál • Tisztítatlan szennyvíz ömlik a Dunába. • Javult , csökkent az ipari , vegyi szennyeződés, mert megszűnt számos ipari cég. • 400 000 ember költözött ki Budapestről a kistérségbe. • Sóderbánya tavakból az osztrákok nagyon szép területeket alakítottak ki, hasznosították, üdülőterületeket hoztak létre. Nálunk nincs hasznosítva, néhány horgásztó van. • A mi felelősségünk, hogy a gyerekeinknek milyen környezetet adunk át. A gyerekekkel meg kell szerettetnünk a környezetünket. A civil szervezetek tagjainak átlag életkora 50 év. Fontos a fiatalítás, a fiatalok bevonása a civil élet továbbvitele. Az ifjúságot aktivizálni kell. • Közbiztonság, valamelyest javult a kistérségben. Felálltak a szervezeteink, erősödnek a polgárőreink. Összefogás komoly erőt jelentene a közbiztonság, környezetvédelem érdekében ( vadőr, halőr, polgárőr, rendőr, közterület felügyelő…) • A KCSZSZ minden szervezetének segítséget nyújt. Több rendezvényt tart éves szinten. Fontos, hogy a szervezetek vezetői, tagjai találkozzanak egymással. Nincs mindenkinek internet elérhetősége. • Európa Házzal, a FATOSZ-al jó a KCSZSZ kapcsolata, a szervezetek tájékozódhatnak és részt vehetnek színes programokon. Az Európa Ház hírlevele nagyon sok érdekes információt ad, amelyeket a civilek hasznosíthatnak.
- 72 -
• •
Az itt élő 300 feletti szervezet is ide tartozik, nem rendelkeznek jogi személyiséggel, de megkapják a segítséget a KCSZSZ-től. Legyen hagyomány, hogy egy teljes napot legyenek együtt a KCSZSZ tagok, legyen tapasztalatcsere, beszélgetés.
Ernst Károly • A KCSZSZ-nek sokat köszönhetünk, összefogja a civileket, rendszerbe szedi a szervezeteket. • Koordinálva vannak a civilek, segítséget kapnak a pályázáshoz.
A többi hozzászólás összességében a Duna szennyezettségéről és ennek körülményeiről, példák esetek felhozásáról döntő többségben a környezetvédelemről szólt. Dr Molnár Pál elnök • Rendezvény zárása, köszönet a megjelenteknek és az aktív hozzászólóknak
- 73 -
5.5
Fényképek
- 74 -
- 75 -
5.6
Műhelymunka előadás 2010. május 25.
- 76 -
5.7
Műhelymunka jelenléti ívek
- 77 -
5.8
Visszaérkezett, kitöltött kérdőívek
- 78 -
5.9
Ráckevei Kistérség Civilek Listája
- 79 -
5.10 KCSZSZ Taglista
- 80 -
5.11 Projekt eredmények DVD-n
- 81 -
