készítette: KOVÁCS TAMÁS paralimpiai vívóválogatott szövetségi kapitánya

készítette: KOVÁCS TAMÁS paralimpiai vívóválogatott szövetségi kapitánya

I.OLIMPIÁK - PARALIMPIÁK  1896 Athén – 1960 Róma (2004-től azonos helyszín)

 Olimpia -

legnívósabb sportesemény, emberfeletti teljesítmények, harmonikus mozgás, arányos testméretek, nemzeti identitástudat, óriási nézőszám Paralimpia - (amputált, gerincsérült versenyzők), 1948 London, 1960 Fogy.Világ J., 1988 Szöul azonos helyszín

 Az eredményes sportnemzetek élsportolóként tekintenek a paralimpikon sportolókra!  Mit jelentett ez? - esélyegyenlőség, - társadalmi elfogadottság, - életminőség javítása, - a többi fogyatékos emberre tett pozitív hatása, - érték szemlélet változás

 És így van ez hazánkban is?

 Sportolók támogatása töredéke az épekének (amatőr-

profi)

A./ Integráció  Fogyatékos és ép sportoló azonos egyesületben  Közös edzőtáborok, edzések  Speciális sportszakember képzés hiánya  Az edzők nagy része nem vállal munkát a fogyatékosok

mellett, szakismeret hiánya vagy előítéletek miatt  Szakmai kiadványok hiánya

B./ Irányítás terén  Olimpiai sportágak  Nemzetközi szövetségek  Nemzeti Olimpiai Bizottságok  Paralimpiai sportágak

 Nemzetközi specifikus szövetségek  Nemzeti szövetségek  Nemzeti Paralimpiai Bizottságok

C./ Kategorizálás  Paralimpiai kategóriák, eltérő típusú és mértékű

fogyatékos sportolók, esélyegyenlőség biztosítása  Épeknél: súlycsoportokkal hasonlíthatjuk leginkább  Klasszifikáció: fogyatékosság, képességek megléte vagy hiánya, sérülés súlyossága alapján  Kategorizálás hátránya: határesetek és a nézők számára nehezen követhető

D./ További eltérések  Versenyrendezés  Versenynaptár  Sportági szabályok  Verseny eszközök

 A játékok mottója:

Ép: „Gyorsabban! Magasabbra! Erősebben!” Para: „A lélek mozgásban!” Médiában alárendelt szerep!

Olimpia - Paralimpia  Résztvevők létszáma 2012 London

10500  Résztvevő nemzetek száma 2012 London 204  Magyar versenyzők száma 2012 London 157  Érmek száma 2012 London: 18 aranyérem: 8 ezüstérem: 4 bronzérem: 6

-

4280

-

166

-

33 14 2 6 6

E./ Legeredményesebb sportágak  Paralimpia 2012 - Úszás: 1

3 2 - Vívás: 0 3 2 A két sportág az érmek 78,5 %-át nyerték!  Olimpia 2012 - Kajak-kenu: 3 2 1 - Úszás: 2 0 1 - Vívás: 1 0 0 A három sportág az érmek 55,5 %-át nyerték!

F./ Londoni érmek száma Akkor lesz igazi integráció, ha összesítve lesznek az eredmények számolva SPORTÁG

Olimpia

Paralimpia

összesen

Kajak-kenu

6

0

6

Úszás

3

6

9

Vívás

1

5

6

G./ Állami támogatások

SPORTÁG Kajak-kenu Úszás Vívás

Olimpia 336,3 736,5 301,6

Paralimpia 5,4 34,0 9,2

H./ Sportolói életkor a magyar csapatnál  Olimpia:

26,5 év  Paralimpia: 34 év  Kiemelt feladat a paralimpiai csapatnál a fiatal versenyzők

bevonása!

II. AZ EDZŐK SZEREPE AZ OLIMPIAI-PARALIMPIAI FELKÉSZÍTÉSBEN Felelős:  A sportoló felkészítéséért  Teljesítmény javulásáért  Eredményességért  Pedagógiai tevékenység  Pozitív emberi jellemvonások  Személyiség fejlesztés lehetőségei (főleg fiatal versenyzők esetében)

   

Szakmai munka területén: Alapjában véve nincs különbség a felkészítési elvek között A speciális sérülések, az épek edzéséhez képest, plusz szakmai tudást igényel A sporttevékenység célja az épeknél a teljesítmény növelés A para sportolóknál a sérülések kínos kihatásainak minimumra szűkítése

   

Az oktatási módszert befolyásoló tényezők: Olimpikon Sportági profil Spotág űzésének színvonala Sportolói életkor Paralimpikon: Az eredményesség csakis a mozgásszervek aktuális állapotának figyelembevételével valósulhat meg: - mozgásszervi károsodás típusa - a károsodás fennállásának ideje - a károsodás lokalizációja, a végtagok érintettsége - az edzőknek speciális ismeretekkel kell rendelkeznie

Edzők érkezése két területről a paralimpikonoknál: - rehabilitáció – egészség a fő szempont - élsport – eredményesség centrikusak  Fontos, hogy ne kivételezzünk a para sportolókkal!  Egyenlő bánásmód, cél a teljesítmény növelés, egészség

károsodás nélkül

Közös:  A sportolók életkori sajátosságai, személyiségi jegyek, nemek közötti eltérések figyelembe vétele  Edző és tanítvány együttműködése

 A para sportolókat felkészítő edzőknek többirányú

szakmai felkészültségére van szükség. Megvan ez a felkészültség? 10 évvel ezelőtt a fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzők 45 %-nak nem volt edzői képesítése  Kiemelt fontosságú: A Testnevelési Egyetem szakedzői szakán a para sportolók oktatása  Edzői feladat: - edzés tervezés - pszichológiai feladatok - reális célkitűzések - motiválás

A jó edzői tulajdonságok Olimpikon

Paralimpikon

 1. Szakmai tudás

 Sok éves tapasztalat

 2. Nyugodtság, türelem

 Szakmai tudás

 3. Egyenesség, őszinteség

 Intelligencia

 4. Sok éves tapasztalat

 Egyenesség

 5. Vezetői képesség

 Példamutató magatartás

 6. Áldozat készség

 Rutin

 7. Folyamatos önképzés

 Folyamatos önképzés

Összességében  1. Sok éves szakmai tapasztalat  2. Szakmai tudás  3. Vezetői képesség  4. Intelligencia  5. Egyenes jellem, őszinteség  6. Példamutató magatartás

 7. Nyugodtság, türelem  8. Objektivitás  9. Áldozatkészség

 10. Folyamatos önképzés

Mi a legfontosabb?

Olimpikonok szerint:  1. Sok éves szakmai tapasztalat  2. Szakmai tudás  3. Intelligencia  4. Egyenes jellem  5. Objektivitás

Paralimpikonok szerint:  1. Szakmai tudás  2. Nyugodtság, türelem  3. Egyenes jellem, őszinteség  4. Sok éves szakmai tapasztalat  5. Intelligencia

III. SZAKMAI MUNKA ELEMZÉSE AZ OLIMPIAI ÉS PARALIMPIAI VÍVÓ VÁLOGATOTTNÁL a/ Központi edzések

 Bemelegítés (különböző)  Lábmunka (kerekesszékes nincs)  Konvencionális gyakorlatok (különböző)  Taktikai feladatok (különböző)  Technikai feladatok (kéz-távolság)  Irányított asszózás  Szabad vívás  Verseny helyzetek gyakorlása

 Állóképesség, gyorsaság, lazítás (különböző)  Edzésversenyek  Ellenfelek elemzése

 Versenyek értékelése  Kondíció edzés (gyógytornász)  Nyújtó-lazító gyakorlatok (gyógytornász)

 Játékos versenyek  Tudományos team felmérései

 b/ mentális képzés  Egyéni problémák feltárása  Motivált edzés és verseny állapot kialakítása  Csapat építés  Megfelelő rajtállapot (akaraterő, koncentráció, döntés, önbizalom, megfigyelés, pozitív beállítottság,

önkontroll, sikerorientáció, légzéskontroll, szorongás legyőzése)  Kevés a sportpszichológus, nagyon fontos a szövetségi kapitány-edző-pszichológus együttműködése

c/ edzések lehetnek:  Technikai (egyesületi edző)  Taktikai (egyesületi-keretedző-szöv.kap)  Fizikai (speciális szakember)  Versenyszerű  Játékos d/ központi és egyesületi munka aránya:  Csak központi (edzőtábor-közös edzések)  Vegyes edzések ( központi-SE)  Csak egyesületi (szezon elején)

e/ Egyes szakmai mutatók területén kitűzött célfeladatok  Edzésmunka mennyisége - változó a felkészülés és a verseny időszakban: P: 8-15 óra, O: 18-25 óra/hét  Edzésmunka minősége,intenzitása - tiszta felkészülés: sok intenzív munka, előírt intenzitással, 3 hét kemény munka után 2 hét könnyebb terhelés (50%) -regenerálódás  Személyre szabott edzésmunka - pillanatnyi edzettségi állapothoz kell szabni, ha a munka mennyisége kevés, intenzitása alacsony=nincs fejlődés, ha a munka túl sok, akkor a versenyző leépül, fontos az egyesületi-központ munka közötti információ

 Versenyzők technikai felkészítése

- alapvetően SE feladat, ol:láb p:kéz kiemelt fontossága,nyerő akciók  Versenyzők taktikai felkészítése - irányított asszózás cél feladattal, edzőpartnerek fontossága, erőnlét és technikai tudás, megfelelő taktikai tudással kell, hogy párosuljon  Versenyzők lélektani felkészítése - egy-egy találat, mit csináljon?,önbizalom, elvégzett munkában való hit, edző jelenléte, a versenyző nem magántulajdon, pszichológus állandó résztvevő legyen  A gyúró állandó rendelkezésre állása a regenerációban nagyon fontos, szakági masszőr alkalmazása

 Formaidőzítés

- ismerni kell a fizikai-pszichikai-regenerálódó képességeit, edzőtábori terhelés, nem a VB táborban kell megtanulni vívni, felmérések  Nevelés-fejlesztés - pozitív beállítottság fejlesztése, hangulat, motiváció, koncentráló képesség fokozása, légzéstechnikák, humor, jövőkép  Sport táplálkozás - egyoldalú, hiányos étrend, túlzott vagy kevés tápanyag felvétel, bizonytalan eredetű étrend kiegészítők, megadózísú vitamin bevitel, energia italok, káros testsúly szabályozás, pihentség-túlterheltség monitorozása, evés zavarok kiszűrése

 

  

  

f/ az eredményességet gátló tényezők: Együttműködés, összefogás hiánya Szakmailag ragaszkodás a tradíciókhoz, szakmai megújulás hiánya Elavult szakmai irányítási rendszer Rendszeres szakmai továbbképzés hiánya Rivalizáció hiánya Mentális és taktikai felkészítés elmaradása a vezető nemzetektől A sportdiplomácia gyengeségei Szakmai számonkérés hiánya

 Anyagi források hiánya  Az egyéni és egyesületi érdek fontosabb a nemzeti

érdeknél A növekvő sportolói teljesítmények, egyre nagyobb elvárás a szakemberek felé. A felkészítés a parasportban a rehabilitációs szakember feladata volt, 60 évvel ezelőtt, ellentétben az épekkel, ahol ezt az edző végezte. A teljesítmény és a nemzetek számának ugrásszerű növekedése, kiemelkedő tudású edzőt kíván meg napjainkban. Valóban a legkiválóbb szakemberek dolgoznak a kerekesszékes versenyzőkkel?

IV. MI A SIKER TITKA?  Egy jól felkészült, megszállott, motivált szakember  Tehetséges, profi szemléletű, kitűnő versenyzői

adottságokkal rendelkező sportoló  Kitűnő feltételek: - jól működő szakmai műhelyek, - jól működő szövetség, - biztonságos pénzügyi háttér, - spottudományos háttér, - sportegészségügyi team, - infrastruktúra,

- magas színvonalú edző képzés, továbbképzés, - jól működő iskolasport, - támogató média, - sportágon belüli egyetértés, együttműködés, team munka  A siker három alapja egymástól elválaszthatatlanok, az

egyik a másik nélkül nem működik eredményesen.  Nézzük az olimpiai és paralimpiai sportágak összehasonlításában.

V. MEGÁLLAPÍTÁSOK  Az olimpia és a paralimpia mozgalma különböző

időpontban, céllal és háttérrel alakult ki, de mára egyenrangú sporteseménnyé fejlődött.  A párhuzamosságot a játékok elnevezése, azonos helyszíneken, létesítményekben való lebonyolítás is jelzi  A két utolsó olimpián, több olyan sportoló is részt vett, akik az olimpiai csapatnak is tagjai voltak (Pistorius), bizonyítva a fogyatékos sportolók sportteljesítményének növekedését.  Ennek a fejlődésnek tényezői: - az eszközök fejlődése (protézis, kerekesszék stb.) - szakemberek munkája - sportolók profi szemlélete

VI. TENNIVALÓK  Több fogyatékos ember sportterületének sporttudományos felkutatása  Sport szakemberek speciális képzése

 Utánpótlás bázis növelése, mivel fiatal tehetségek nélkül lehetetlen lépést tartani a világ élmezőnyével  Szoros kapcsolattartás és együttműködés az integrált

oktatási intézményekben a pedagógusokkal, iskolaorvosokkal, védőnőkkel.

VII. ÖSSZEGZÉS  Az edzők nem rendelkeznek elegendő ismerettel a

parasportolók sporttevékenységével kapcsolatban  Az edzők többsége nem szívesen vállal munkát a parasportban (szakismeret hiány-idő hiány-lelki tényezők)  A résztvevő országok és versenyzők száma olimpián és paralimpián növekvő tendenciát mutat, és a két mozgalom óriási fejlődésen ment keresztül  Régebbi múltja miatt az olimpián magasabb a résztvevő sportolók és nemzetek száma

 Az olimpián és a paralimpián résztvevő országok 



 

kontinentális megoszlása eltér egymástól Paralimpián az esélyegyenlőséget teremtő klasszifikáció a versenyszámok növekedését vonja maga után,míg az olimpián a sportági kínálat növekedését tapasztalhatjuk Az épekkel foglalkozó edzőkkel szemben a parasportolókkal foglakozó edzőnek a rehabilitáció területét érintő feladatokat is el kell látnia Az edző szempontjából a fogyatékos sportoló nagyobb biztatást igényel, mint ép társa. A veleszületett károsodású sportolók többségét szülei, a szerzett károsodásúak többségét barátai ösztönözték sportolásra

 Mi a cél a sportolással?  Paralimpikon:

állapot fenntartása, egészség megőrzése, erkölcsi megbecsültség, bizonyítási vágy, közösségbe tartozás,paralimpiai részvétel.  Olimpikon: bizonyítási vágy,siker, közösség,barátok,olimpiai részvétel.  A megkérdezetteknél az anyagi javak szerzése nem motivációs tényező!  Az az ország,amely az épek olimpiai felkészülését gazdasági helyzetétől függetlenül támogatja, nagy hangsúlyt fektet a paralimpikonok felkészítésére.

 A kiválasztáshoz és a személyre szabott edzéseken

elengedhetetlenül fontos a sportoló fogyatékosságából eredő ismeretek  A szakedzői,edzői továbbképzések anyagába kerüljenek be az adott sportág sérültek számára adaptált változatainak ismeretei (ismeret hiány leküzdése)  Azonos támogatás: olimpiai jutalom, életjáradék  Eltérő támogatás: felkészülés, Gerevich ösztöndíj, (nagyon alacsony) kiemelt állami edzői és versenyzői státusz nincs!

Befejezésképpen a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetésének és magamnak egy nyugodt, békés együttműködést kívánok a Magyar Vívó Szövetséggel, mert amint azt már korábban is mondtam, hogy a siker egyik meghatározó titka az összefogásban, a team munkában és a közös gondolkodásban van.