Készítette: Czinege Dóra Márta Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea
2010.
Bevezetés, Célkitűzések
Módszertani megfontolások Hogyan ismertem meg a terület földtani felépítését? Milyen saját megfigyeléseket/vizsgálatokat végeztem? Helykiválasztás/útvonaltervezés szempontjai A terület földtörténetének dokumentumai (a triásztól a pleisztocénig) Az útvonal
Bevezetés, célkitűzés
Bevezetés Egyre több tanösvény létesül országszerte (Gánti,
Kőpark, Tata) rövidebb-hosszabb gyalogutak A látogató „útikönyv” vagy tájékoztató táblák segítségével ismerkedhet meg az adott terület természeti-kultúrtörténeti adottságaival, valamint azok megőrzésének a módjával és fontosságával. Céljaik a látogatók környezeti tudatának fejlesztése, természettudományi oktatás-ismeretterjesztés elősegítése
Bevezetés, célkitűzés
Célkitűzés Felhívni a figyelmet a terület természeti és kultúrtörténeti
értékeire, segíteni a természethez való kötődés kialakulását.
Módszertani megfontolások
Geológiai séta tervezésének a menetrendje 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A geológiai séta céljának a megfogalmazása. A hely kiválasztása természeti és társadalmi tényezők figyelembe vételével. A Sváb-hegy és környékének alapos földtörténeti tanulmányozása szakirodalomból és a területen tett kirándulások során. A bemutatásra szánt geológiai objektumok kiválasztása, azok részletes vizsgálata szakirodalom alapján, terepbejárások során. Új, saját megfigyelések leírása, szükséges vizsgálatok elvégzése az állomások kidolgozásához. Az állomások útvonalra illesztése meghatározott szempontok alapján. A kirándulást vezető füzet és a kihelyezett táblák tervének az elkészítése.
Hogyan ismertem meg a terület földtani felépítését?
A terület földtani felépítésének megismerése – Szakirodalom alapján: •Schafarzik-Vendl –Papp (1964) A Sváb-hegy képződményei
•Wein Gy. (1977) képződmények)
Földtani térkép ( a Budai-hegységet felépítő
•Fodor et al.(1994) A hegység fejlődéstörténete, tektonikája
•Magyari Á. (1995) Az Ördögorom képződményei és tektonikai jelenségei •Scheuer-Schweitzer (1989) Édesvízi mészkövek
• Magyar – Müller(2008) Felső pannóniai üledékek rétegtana
Milyen saját megfigyeléseket, vizsgálatokat végeztem?
Terepbejárás, saját megfigyelések Vízszintes elválás
Töredezett kőzet(1)
Törés
Ördög-orom gerince, a séta 4. állomása
Erózió által kipreparált
1m
szikla(2)
1
Ördög-orom gerincén, a séta 7. állomása
Forrásnyomok(3) Lemezes kovakiválás
Vörös színű vasvegyületek Porló dolomit
3
Edvi Illés út mentén, a séta 10. állomása
2
Milyen saját megfigyeléseket, vizsgálatokat végeztem
Saját vizsgálatok Az Ördög-orom tűzköves dolomitját egy-két helyen finom eloszlású glaukonit színezi zöldre. (Schafarzik-Vendl-Papp, 1964) Az Ördög-szószéknél gyűjtött mintám rtg.diffrakciós vizsgálata alátámasztotta az állítást. Glaukonit
Az Ördög-szószéknél, a séta 6. állomása
Helykiválasztás, útvonaltervezés szempontjai
A hely kiválasztása Természeti és társadalmi tényezők Szempontok: •Földtani változatosság
Normafa SVÁBHEGY
•Jól tanulmányozható legyen •Könnyű megközelíthetőség •Előírásokat betartva biztonságos
Ördög-orom
Helykiválasztás, útvonaltervezés szempontjai:
A választott hely természetvédelmi jelentősége Az út első fele az Ördög-orom területén vezet. Ördög-orom: Széchenyi-hegytől délre fekszik, a Farkas-völgy
húzódik közöttük. Helyi(fővárosi )védettség alatt áll. 1982-ben nyilvánították védetté az ott található felhagyott malomkőbányák területét geológiai értékei miatt. Az Edvi Illés úti karsztbokorerdőt, valamint a mészkedvelő tölgyest 1999-ben csatolták az 1982-től védettséget élvező területhez. A sétaút második fele a Farkas-völgyben halad, a Széchenyihegyen vagy a Normafánál végződik. E területek a Budai Tájvédelmi Körzethez tartoznak. 1978-ban nyilvánították tájvédelmi körzetté. Jelenlegi területe 10528 hektár, 923 hektár a XII. kerületben található, melyben a geológiai séta útvonala is halad. A tájvédelmi körzet legfontosabb célja a természeti értékek megőrzése.
A terület földtörténetének a dokumentumai (triásztól a pleisztocénig)
A terület geológiai története Triász Kb. 235 millió évvel ezelőtt sekélytengeri környezet
uralkodott. Tűzköves dolomiton felfedezhető algagyep sávozottság Tűzkősáv Dolomit
1m
Algagyepes szintek Nyugati Malomkőbánya, a séta 1. állomása
Dolomit repedéseibe befolyt, fiatalabb törmelékes kőzet
A terület földtörténetének a dokumentumai (triásztól a pleisztocénig)
Eocén Kb. 38 millió éve DNy-i irányból érkező tengerelöntés.
Ördög-orom területe sziklás tengerpart. Abráziós breccsa és konglomerátum keletkezik. Később a mélyebb tengerben neptuni teléreket kitöltő márga rakódott le. Ezzel egyidőben törések mentén elmozdultak a rétegek. Lépcsőzetes alakzatot formálnak. Algagyep sávosság Eocén breccsa Márga telér Nyugati Malomkőbánya teteje Keleti Malomkőbánya, 2. állomás
A terület földtörténetének a dokumentumai (triásztól a pleisztocénig)
Pannóniai Kb. 4-5 millió évvel ezelőtt a miocén-pannon „tengerből”
félszigetként kiemelkedő Budai-hegység a felső pannóniai végén DK felé megbillent és a víz DK-i irányból Budakeszi-Hűvösvölgy-Rózsadomb vonaláig elöntötte. A partok mentén kvarckavicsos homok és homokos konglomerátum rakódott le 1m
Kvarckavicsos homok és homokos konglomerátum (üledékes telér)
Koptatott kvarckavicsok
Edvi Illés út mentén, a séta 13. állomása
A terület földtörténetének a dokumentumai (triásztól a pleisztocénig)
Felső-pannóniai/kora-pleisztocén Kb. 4 millió évvel ezelőtt források táplálta kis tavacskákban édesvízi mészkő képződés indult meg. Ennek nyomai mészkő kibúvások formájában láthatóak a Széchenyi-hegyen, valamint a Normafát és János-hegyet összekötő úton A forrástevékenység a pleisztocéntől máig folyamatos volt.
lyukacsosság
Szürke színű, ütésre bitumenes szagot áraszt
Édesvízi mészkő (travertinó) kicsapódás
A pleisztocén források mai utódai a Duna mentén a főváros fürdőit táplálják és belőlük ma is kiválik a CaCO3
A terület földtörténetének a dokumentumai (triásztól a pleisztocénig)
Pleisztocén Kb. 30000-10000 évvel ezelőtt(würm), a száraz időszakokban(glaciális),
hegyek déli délkeleti szélárnyékosabb oldalán lerakódott poranyagból lösz halmozódott fel. A lösztakarót a hegység kiemelkedése folytán az erózió mára javarészt lepusztította A Farkas-völgy keletkezése is valószínűleg e kor tektonikai mozgásainak köszönhető Löszdomb Paleotalajszint
Farkas-völgy
1m
Keleti Malomkőbánya, a séta 2 állomás
Állomások útvonalra illesztése Állomások
Nyugati Malomkőbánya Keleti Malomkőbánya Kilátó I. Töredezett kőzet Kilátó II. Ördög-szószék Eróziós maradvány szikla Ördög-orom keleti bejárata Tűzkőgumók Forrás nyomok Redő Vájat a porló dolomitban Nagy pannon telér Edvi Illés úti talajszelvény Rövidebb utat választva: Úti Madonna Apáca-rét Hosszabb utat választva: Völgyfő Farkas-völgyi sziklaüreg Normafa
Szempontok Földtörténeti eseményeket
bemutató képződmények nagyjából időbeli sorrendet kövessenek. Megtehető legyen egy alkalommal, vagy több kisebb kirándulás keretében Túraútvonalakra illeszkedjék A végállomás választható legyen Biztonságos A Normafa és János-hegy között található Örök-erdő Tanösvénnyel összeköthető legyen
Az útvonal
Útvonal
Hosszú és rövid útvonal
Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani Mindszenty
Andrea tanárnőnek a szakdolgozat elkészítésében nyújtott nélkülözhetetlen szakmai segítségéért Lovas Györgynek és Varga Andrásnak a rtg. diffrakciós mérésben nyújtott segítségükért. Családomnak és barátaimnak a támogatásukért
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
