Készítette: A nevelőtestület

Kossuth Lajos Általános Iskola 3441 Mezőkeresztes Összekötő út 28 Telefon: 06-49-530-008, Fax: 06-49-530-009 Email: [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013-2017

Készítette: A nevelőtestület

Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola - Pedagógiai Program – 2013-2017.

Tartalomjegyzék:

A nevelőtestület köszöntője

5. oldal

A Pedagógiai Program törvényi háttere Nevelési program

6. oldal 9. oldal

1./ Küldetésnyilatkozat-pedagógiai alapelveink 1.1./ Pedagógiai munkánk alapelvei 1.2./ Célok és feladatok 1.3./ Eszközök, eljárások 2./ A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1./ Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink 3./ Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1/ Egészségnevelési program 4./ A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4.1./ A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 5./ A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 5.1./ A pedagógusok alapvető feladatai 5.2./ Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 6./ A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 7./ A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek rendje 7.1./ A sajátos nevelési igényű tanulók 7.2./ A tehetség, a képességek kibontakoztatását szolgáló tevékenységek 7.3./ A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek 8./ A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 9./ A szülők és pedagógusok együttműködésének formái 10./ A tanulmányok alatti vizsgák, és alkalmassági vizsga szabályai 11./ A felvétel és az átvétel - Nkt. keretei között – helyi szabályai 12./ Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

9. oldal 10. oldal 11. oldal 13. oldal 16. oldal 16. oldal 17. oldal 17. oldal 20. oldal

Helyi tanterv 1./ A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezése 2./ Óraszámok 2.1./ Kiemelt fejlesztési irányok, helyi tantervek átdolgozásának irányelvei 2.2./ Nem kötelező (választható) foglalkozások

41. oldal

2

21. oldal 25. oldal 25. oldal 29. oldal 30. oldal 31. oldal 32. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal 34. oldal 36. oldal 38. oldal 39. oldal

45. oldal 47. oldal 57. oldal 58. oldal


3./ Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.1./ A taneszközök használata 4./ A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai 4.1./ Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 4.2./ A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 4.3./ Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 4.4./ A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 5./ A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai 6./ A tanulók értékelésének és minősítésének módjai 6.1./ A továbbhaladás szakaszai, kritériumai, követelmények 6.2./ A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése 6.3./ Az írásbeli számonkérés módszerei és eszközei 6.4./ Szöveges értékelés az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első felében 6.5./ Az otthoni és napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai 7./ Az integrált oktatás, nevelés az iskolánkban 7.1./ Az integrált oktatásban résztvevő tanulók képességfejlesztésének kiemelt területei 7.2./ A különleges gondozást igénylő tanulók oktatásának irányelvei 7.3./ Az integrált oktatásban résztvevő tanulók iskolai értékelése 8./ A projektoktatás 9./ A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 10./ A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 11./ Környezeti nevelés 11.1./ Környezeti nevelési program 11.2./ Erdei Iskola 12./ A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 12.1./ A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 12.2./ A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése 12.3./ A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 13./ A pedagógiai program érvényességével, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A fenntartóra vonatkozó többlet kötelezettség Vonatkozó záradékok, jegyzőkönyv, jelenléti ív

58. oldal 59. oldal 59. oldal 59. oldal 59. oldal 60. oldal 61. oldal 61. oldal 62. oldal 62. oldal 63. oldal 65. oldal 65. oldal 67. oldal 67. oldal 67. oldal 68. oldal 69. oldal 69. oldal 69. oldal 69. oldal 70. oldal 70. oldal 72. oldal 74. oldal 74. oldal 75. oldal 76. oldal 79. oldal 79. oldal 81. oldal

Mellékletek: 1. 2. 3. 4.

sz. melléklet: Az osztályfőnöki munka tervezése, az órák témái, tananyaga sz. melléklet: Az elsősegély nyújtási ismeretek tananyaga sz. melléklet: A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges tananyag sz. melléklet: A továbbhaladás feltételei. Vizsgakövetelmények

3

83. oldal 92. oldal 101. oldal 113. oldal


A Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA, melyet az intézmény nevelőtestülete 2013. év április hónap 03. napján megvitatott és elfogadott.

Mottó 1:

„ A gyermek nem felnőtt, de EMBER! …nem szeszélyeinknek kiszolgáltatott játékszer, de nem is imádnivaló kegytárgy, nem pofozógép, de nem is nebántsvirág… nem kötelességteljesítő kis haszonállat, de nem is csöndes élettelen porcelánbaba… nem gondolattalan kis állat, de nem is lángeszű csodalény, nem nyűg vagy átok vagy kiskirály – hanem EMBER!’’

4


A nevelőtestület köszöntője

A nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 94.§ (14) értelmében az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A Pedagógiai program sajátos, hiszen minden iskola egyedi értékekkel, hagyományokkal rendelkezik. Ennek következtében sajátosak a nevelési célkitűzések, feladatok, programok. Így van ez a mi iskolánkban is, ráadásul az egyedi értékeket, hagyományokat a tagintézmények színesítik.

Az alábbi Pedagógiai program a Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola nevelőtestülete által, 2008. május 14.-én elfogadott, és a Mezőkeresztes Nagyközség Önkormányzatának Képviselő testülete által a 37/2008 (VII. 31) sz. képviselőtestületi határozatával jóváhagyott Pedagógiai Program módosított változata. A módosítás(ok)ra elsősorban azért került sor, mert a nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 94.§ (14) értelmében az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen. Új elemek kerülnek be, illetőleg a régieket korszerűsítjük. Bízunk abban, hogy feladatainkat eddigi hagyományainkhoz hűen fogjuk megoldani. Ezen bevezető sorokkal ajánlja a nevelőtestületünk valamennyi olvasó figyelmébe a Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola Pedagógiai Programját!

Mezőkeresztes. 2013. április 03.

Kirnyák András igazgató

5


A Pedagógiai Program törvényi háttere:

A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 7.§ (1) szerint:

Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait a felvétel és az átvétel –Nkt. keretei közötti- helyi szabályait, az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,

6


b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele kötelezettségét, a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályait, a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályait, a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit,

a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,

az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,

az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket,

a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket,

7


c)

amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ.

(3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.

(4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni

az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait.

8


NEVELÉSI PROGRAM

1./ Küldetésnyilatkozat-pedagógiai alapelveink:

Az uralkodó nézetek és az iskola küldetése szoros kapcsolatban van. A küldetés tömény formában testesíti meg az iskola tartós értékrendjét. Tartalmazza a belső értékeket, viselkedési normákat, érdekcsoportokkal szemben követendő magatartási elveket, működési vezérelveket, az iskola által képviselt pedagógiai alapelveket. A Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola a következőkben fogalmazta meg küldetésnyilatkozatát:

„ Az iskola arra való: hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog.’’ ( Szent-Györgyi Albert ) Tanulóinknak egy életre szóló ajándékot, útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Ha válaszolni kívánunk korunk kihívásaira, tudomásul kell vennünk, hogy ma már nem elegendő a tanórákon kifogástalanul tevékenykedő és az előírt viselkedésmintákat követő gyermeket nevelni. Fel kell vállalni a komplex személyiségfejlesztést, amely az intellektuális fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti. Ezért: Intézményünkben, 1-8 osztályban folyik az oktató - nevelő munka. Tanítás után napközis foglalkozás áll a tanulók rendelkezésére. Szakköri foglalkozásokat tartunk az anyanyelv, idegen nyelv, környezetvédelem, hagyományápolás és sport területén. Felzárkóztatás céljából, illetve a továbbtanulás előkészítéséhez differenciált foglalkozásokat tartunk. A Kossuth Lajos Általános Iskola minden tanulójának gazdag programot kínál a tanórán kívüli tevékenységekre és szórakozásra is.

Céljaink megvalósításához garantáljuk az iskola eszközeinek és tantermi felszereltségének folyamatos fejlesztését, a tantestület tagjainak jó szakmai tudását az oktató munkában. "Nyitott" tanárokat foglalkoztatunk, akik nagy munkabírású személyek, tudásukat folyamatosan fejlesztik, továbbképzik magukat. Munkatársaink kiválasztásában arra törekszünk, hogy az intézmény elvárásainak feleljenek meg és a maguk területén minőségi munkát nyújtsanak. Partnereink észrevételeit összegyűjtjük, s a felmerülő problémákat a legrövidebb úton orvosoljuk.

9


1.1.Pedagógiai munkánk alapelvei:

Azon települések gyerekekeit neveljük, oktatjuk önkormányzati intézményünkben, akiknek szülei elvárják tőlünk, hogy a gyermekükkel megismertessük a különböző világnézeti értékeket, valamint olyan ismeretek birtokába jutassuk őket, amelyek a középfokú tanulmányaik biztos alapjául szolgál. Célunk, hogy tanulóink szívesen járjanak intézményünkbe. Segítséget kívánunk nyújtani abban, hogy legyen határozott, pozitív céljuk az életben. Ehhez rendelkezzenek önismerettel, önálló ismeretszerzési képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással.

Biztosítjuk a gyermeki jogok maximális érvényesülését. A demokratikus szellemben fejlődő gyerek érték. Ez csak a pedagógus és a szülők teljes egyetértésével s együttműködésével valósulhat meg. Növendékeink érezzék jól magukat az iskolában, teremtsünk olyan légkört, amely bizalmat, megértést, tiszteletet sugároz. Legyenek büszkék hagyományaikra. Legyenek sikeresek hagyományos rendezvényeink. Tanulóinkból tanuló, tanulni tudó, művelt és művelődést igénylő ifjak váljanak. Úgy szervezzük a foglalkozásokat, hogy domináljon benne a differenciált képesség és készségfejlesztés. Kiemelten kezeljük az anyanyelv ápolását, kommunikációs készség fejlesztését, az egészséges életmódra nevelést, az informatikai alapok megszerzését. Tanulóink magatartása legyen kulturált, sajátítsák el az alapvető erkölcsi normákat, alakuljon ki bennünk tolerancia a másság iránt. Váljon igényükké a mindennapos testedzés. Tudatosan, tervszerűen, a minőségre törekedve működjön iskolánk a gyerekeket is ezen szellemben neveljük. Törekedjünk az együttműködő, egymás jogait tisztelő szülő- diák-tanár kapcsolat formálására. Tanulóink megfelelően készüljenek fel a továbbtanulásra, eredményesen illeszkedjenek be a középiskolai körülmények világába.

10


1.2./ Célok és feladatok:

Az iskolai nevelés során tanulóinkban az alábbi tulajdonságokat erősítjük: jó kommunikációs készség, az értő olvasás képessége, gondolatainak kifejezése helyesen és szabatosan megfogalmazva szóban és írásban anyanyelvi kompetencia, jó idegennyelv-tudás, idegen nyelvi kompetencia a tanulás helyes és hatékony módszereinek ismerete, a tudás megbecsülése, a szorgalmas tanulás és a munka iránti elkötelezettség a tudás továbbfejlesztésének, az ismeretek önálló megszerzésének képessége és igénye önállóság, öntevékenység, aktivitás a tanulásban, fegyelmezettség, önfegyelem együttműködés a társakkal, a szűkebb és tágabb környezetében való eligazodás képessége, problémamegoldó képesség, matematikai kompetencia, erkölcsösség, műveltség, humanitás, kötelességtudat, érdeklődés, nyitottság, alkotókészség, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia természettudományos kompetencia, gyakorlatiasság, jó eredmények elérése, reális, pozitív jövőkép-formálás, nemzeti kultúránk, történelmünk, anyanyelvünk, környezetünk, értékeink, hagyományaink ismerete, tisztelete, megóvása, ápolása, a társadalmilag elfogadott normák szerinti viselkedés, szociális és állampolgári kompetencia a közösségben éléshez szükséges magatartásformák ismerete és alkalmazása, a család, az iskola, a társadalom együttélését biztosító szabályok ismerete és betartása, a kommunikáció ismert és elfogadott formáinak és módszereinek ismerete és alkalmazása: vitakultúra, kommunikációs technikák (benne az infokommunikáció technikái és kultúrája), digitális kompetencia udvarias viselkedés, kulturált beszéd, a szülők, a nevelők, a társak szeretete és tisztelete,

11


a szeretetet nyújtásának és elfogadásának képessége, hazaszeretet más nézetek tisztelete, tolerancia, előítélet-mentesség, megfelelő testi és lelki egészség, a mozgás, a sport iránti vágy, igényesség a saját és környezete tisztaságára. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

1.2.1./ Cél:

A nevelés-oktatás első három szakaszában (1-6. évfolyamon /bevezető, kezdő, alapozó szakasz/) kiemelten kezeljük az alap kompetenciák megszerzését, az alapvető képességek és készségek kialakítását és fejlesztését.

1.2.2./ Feladatok:

felkeltjük érdeklődésüket a tantárgyak iránt. biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat elsajátíttatása, az életkori sajátosságok figyelembe vételével differenciált képesség- és készségfejlesztés, a tanulók önértékelésének kialakítása, és kitartásának fejlesztése.

1.2.3./ Cél: Az alapfokú nevelés és oktatás második szakaszában (7-8. évfolyamon /fejlesztő szakasz/) folytatjuk az első három szakasz oktató-nevelő munkáját. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra és a társadalomba való későbbi beilleszkedésre.

1.2.4./ Feladatok:

Az alapműveltség továbbépítése. A tanulási technikák helyes kiválasztása, az önálló tanulás igényének kialakítása, az önművelés alapozása, gyakoroltatása. Az írásbeli és a szóbeli nyelvhasználat egyensúlyára törekvés, kommunikációs készségek fejlesztése. A tehetségeket felkészítjük a versenyeken való eredményes szereplésre.

12


1.2.5./ Cél: Napi testmozgással szerettessük meg a sportot olyan mértékben, hogy a gyerekben igénnyé váljon a felnőtt életben is a sportolás, a mozgás szeretete és művelése.

1.2.6./ Feladatok: fizikai képességek megalapozása, szokásrend kialakítása. az úszás alapkészségeinek elsajátítása, az életkori sajátosságoknak megfelelő játékokon keresztül fejlesztjük a gyerek személyiségét és a csapatszellemet. minden tanuló tapasztalja meg a versenyzés örömét, s tudja feldolgozni a kudarcot, a csapatoknak legyen egységes megjelenésük, erkölcsi tartásuk, kiállásuk

1.2.7./ Cél: A tanulói közösség erősítésével fejlesztjük a tanulók önismeretét, személyiségét és együttműködési készségét. Törekszünk arra, hogy becsüljék meg a nemzeti értékeket.

1.2.8./ Feladatok: 1-2. évfolyam: (bevezető szakasz)

A személyiség fejlesztés megkezdése

3-4. évfolyam: (kezdő szakasz)

Társas kapcsolatok kialakítása

5-6. évfolyam: (alapozó szakasz)

A közösség erősítése

7-8. évfolyam: (fejlesztő szakasz)

Aktív részvétel az osztály és az iskola közösségi életében

(alsó tagozat)

(felső tagozat)

1.3./ Eszközök, eljárások: Intézményünkben az eszközök, eljárások kiválasztásakor, alkalmazásakor az alábbi elvek érvényesülnek: a pedagógus szabadsága, a nevelés-oktatás célja, tartalma, a tanulócsoport összetétele, adottsága, fejlettsége, képessége, a tantárgy sajátossága, a pedagógus személyisége.

13


Elvárások: az eszközök, eljárások sokszínű alkalmazása, az elmélet és gyakorlat egységének érvényesülése, a differenciált képesség és készségfejlesztés, az aktivitás, alkotókészség, kreativitás, együttműködési készség fejlesztése, minél több felfedezésre alkalmas, irányított, önálló tevékenység beépítése az oktatási folyamatba, tanulóink sajátítsák el az önálló ismeretszerzés képességét.

A nevelés terén elsősorban a pozitív érzelmi töltésű, megerősítő eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk:

Módszer Követelés, serkentés Meggyőzés Gyakorlás

Eszköz Biztatás, elismerés, helyeslés, dicséret, jutalmazás Példaképállítás, önkritika-fejlesztés, vita, megbeszélés Szoktatás, gyakoroltatás, munka, játék, verseny, kirándulás, közösségi rendezvények, iskolán kívüli órák, programok

Nevelési módszereink Közvetlen módszerek1

1.

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

     

Követelés. Gyakoroltatás Közvetlen irányítás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés

Közvetett módszerek2      

 2.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítés

 

 3.

Tudatosítás 

Tények, bemutatása. Irodalmi bemutatása. A nevelő példamutatása

jelenségek alkotások személyes

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról (szabad - nem szabad, illik - nem illik) Magyarázat, meggyőzés.

  

 

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Közös célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Közösen kialakított követelmények. Tanulói ellenőrzés és értékelés. Szerepjátékok és ezek értékeinek vitája Közösségfejlesztés – önkormányzás A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből A tanulók önálló elemző munkája Vita

1 Közvetlen módszer: amelynek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulóra 2 Közvetett módszer: amelyekben a nevelő-hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

14


Az oktatás terén: Módszer A nevelő ismeretközlő módszerei

Eszköz Absztrakt fogalmi közlés: tankönyv, segédeszköz, egyéb oktatást segítő könyvek, szótárak, lexikonok, munkafüzetek, feladatlapok, stb. (IKT eszközök!) Az ismereteknek a nevelő és a tanulók által Auditív eszközök: CD, magnetofon stb. történő közös feldolgozása Vizuális eszközök: fénykép, dia, rajz, térkép, grafika, egyéb szemléltetési eszközök (IKT eszközök!) A tanulók önálló munkaformái, feladatmegoldásai Audiovizuális eszközök: televízió, videó, számítógépes oktatóprogramok, film, stb. Adat- és információ-feldolgozó eszköz: számítógép (IKT eszközök!) Pedagógusaink mindennapi nevelő-oktató munkája azonban arra kell, hogy irányuljon, hogy a fentiekben felsorolt célokat, feladatokat, a megjelölt eszközök, eljárások segítségével minél több tanulónk tekintetében megoldja. Tanítói, tanári tevékenység a tanulói tevékenységek hatékonyságát segítő pedagógiai eljárások összessége legyen, azaz:

motiválás információhoz jutás szervezése egyéni tanulási utak segítése a csoportbéli tanulási kooperáció előmozdítása diagnosztikus, formatív és szummatív értékelések elvégzése diagnózisok és prognózisok felállítása

Összegzésül idézzük Descartes szavait: „ Nem elég, hogy valakinek jó esze legyen, a fő dolog az, hogy azt jól alkalmazza. A legnagyobb lelkek éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre, s akik csak lassan haladnak, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint azok, akik szaladnak, de eltávolodnak az egyenes úttól. ’’ Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:  Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás tanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. ( természetesen elsődleges célunk az is, hogy tanulóink többsége-vagyis több, mint ötven százaléka- a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. )  Rendelkezik olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, kompetenciákkal, amely képessé teszi őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.  Ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolathoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés-és magatartásformákat.  Meghatározott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

15


2./ A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások és a különféle iskolai rendezvények megszervezésével széleskörűen segítse.

2.1./ Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak a megismertetése. Társas kapcsolatok fontosságának a tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felkeltése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre és helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

16


3./ Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: 3.1./ Egészségnevelési program:

3.1.1/ Célok: A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. Harmonikus személyiségű, egészséges tanulók nevelése. Legyenek képesek munkavégzésre; alakuljon ki felelősségtudatuk, rendelkezzenek önismerettel, találják meg önkifejezési módjukat. Segíteni a tanulók pozitív beállítódásának, magatartásának és szokásainak a kialakulását. Fejleszteni a másság (a beteg, sérült, sajátos nevelési igényű tanulók iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Az élet, az egészség, mint érték tudatosítása, tisztelete. Az egészséges életmód, az egészségvédelem technikájának elsajátíttatása. A káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) elutasítására való készségfejlesztés. El kell érnünk, hogy kialakuljon a tanulókban: 

az egészséges és kulturált életmód iránti igény,



a testmozgás iránti igény,



az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása)



az egészségmegőrzés fontossága,



az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése).

3.1.2/ A megvalósítás formái:

Az iskola személyes tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják. Az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Olyan ismeretek közvetítése, melynek birtokában a tanulók képesek az egészségi állapotukra kedvező döntéseket hozni, az egészséges életvitelt kialakítani, a konfliktusokat megoldani. Életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetni azokat a testi-lelki változásokat, amelyek a személyiségfejlődés természetes folyamatai. A tanuló legyen tisztában a személyiségét érintő negatív hatásokkal (drog, alkohol, dohányzás, rossz táplálkozás, mozgásszegény életmód, stb.). Ismerje a leggyakoribb fertőző betegségeket és megelőzésük módját. Legyen tisztába a védőoltások fontosságával. A szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás. A testi-lelki komfortérzet megteremtése érdekében mindennapos testedzést biztosító sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. A tanítási órákon kívül az iskolai nevelési helyzetekben az egészségnevelésnek számos lehetősége van:

17




a helyes életmód, egészséges napirend,



a személyi higiéniára való nevelés,



a környezeti higiéniára való nevelés, étkezési magatartás,



a fogápolás betartása,



a mozgásigény kialakítása a játékok során,



a szabadban való tartózkodás, a szervezet edzése,



a gyermekbalesetek megelőzése, testi épségének védelme.

3.1.3/ Feladatok az általános iskola 1-8. osztályában:

A biztonság kialakítása, megteremtése, testünk és érzéseink védelme a veszélyektől. A test tisztasága, személyi higiéné. Mozgás: bátorítva a gyerekeket, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki. Tartásjavítás: a gyermekkorban kialakult tartási hibák kiküszöbölése, erre a célra felépített tornagyakorlatokkal. Növekedés, változás, a fejlődés különböző szakaszai. A biológiai aspektusok mellett bemutatva a szexualitás érzelmi és társadalmi változásait is. Családalapítás, párválasztás: az önismeretben, de a párválasztásban is rendkívül nagy jelentősége van a barátságnak. Minden tartós kapcsolatnak, így a házasságnak is szükséges feltétele a baráti kapcsolat tartalmi jegyeinek megléte. Olyan készségek elsajátítása, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat. Egészséges környezet: a környezeti ártalmakra vonatkozó ismeretek mellett fontos a környezetünkért való felelősség tudatosítása, és a környezethez való viszony kérdése.

Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos nevelési célok megvalósítását a helyi tanterv tantárgyai és témakörei biztosítják.

3.1.4./ Mindennapos testedzés: Az egészségnevelési program legfrekventáltabb területe a mindennapos testedzés megvalósítása az általános iskola alsó és felső tagozatában. Intézményünk ezt az alábbi mozgásos tevékenységekkel kívánja biztosítani a tanulóifjúság számára. Az iskola 1-2, és 5-6. évfolyamokon órarendbe állítva biztosítja az előírt heti öt testnevelés órát. (a későbbiekben ez minden évfolyamra igaz lesz!) A többi évfolyamon úgy állítjuk össze az órarendet, hogy a testnevelés óramentes napokon biztosítani tudjuk a délutáni sportfoglalkozásokat. Megteremtve ezzel a mindennapos testedzés lehetőségét.

18


Ezen kívül a következő tevékenységekkel tesszük lehetővé a mindennapos testedzés megvalósulását. Minden évfolyamon heti 1 óra tömegsport foglalkozást biztosított/ asztalitenisz, futball, testnevelési játékok, túra és téli időszakban szánkózás/ A gyógytestnevelésre a lehetőség adott, az intézmény a feladatot a Mezőkövesdi tankerület segítségével oldja meg. Iskolai sportkör keretében a versenyzésre készítik fel diákjainkat. A napközis csoport saját időbeosztása szerint naponta 30 perces játékos foglalkozást tart Évente úszótanfolyamot szervezünk az alsó tagozatosok részére. (2013. szeptember 1-től a testnevelés tanterv kötelezően tartalmazza, és ennek következtében minden tanuló számára kötelező jelleggel tervezzük az úszásoktatást. Ennek költségeit a fenntartó biztosítja!) Különböző sportágakban házibajnokságokat rendezünk. A tanulók fizikai állapotának mérésére évente két alkalommal (a tanév kezdetekor, illetve a tanév befejezése előtt kerül sor. Erre a mérésre a központilag kiadott HUNGAROFITT felmérő tesztet alkalmazzuk. Alsó és felső tagozatos diákjainkkal rendszeresen részt veszünk a Diákolimpia versenyein különböző sportágakban, amelyekre tanulóinkat a tanév során folyamatosan készítjük fel.

3.1.5./ A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje:

Az iskolába járó tanulók intézményen belüli egészségügyi gondozását a fenntartó önkormányzat és a házi, illetve a gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján háziorvos, gyermekorvos és védőnő látja el. Az iskola tanulói tanévenként két alkalommal szervezett fogorvosi szűrésen vesznek részt szakorvosi rendelőben. A vizsgálatra az osztályfőnök, vagy az órát tartó szaktanár kíséri el a tanulókat A szakrendelésen osztálynévsorral és tanulói TAJ-számmal kell megjelenni. Mezőkeresztesen az iskolaorvosi feladatokat a védőnői szolgálat közreműködésével a gyermekorvosi rendelő látja el. A tagintézményekben az iskola-egészségügyi feladatokat a községben a háziorvos és a védőnői szolgálat közösen látja el, szorosan együttműködve az iskolával Az iskola részére külön rendelési idő megállapítva nincs, de a közelség miatt a gyermekek nyugodtan felkereshetik a rendelőt a kiadott időszakokban. Egyébként máskor is soron kívül vizsgálják őket. Amennyiben egy gyermek az iskolában rosszul lesz, vagy megbetegszik, hazaküldése előtt érdemes az orvossal, vagy a nővérrel megnézetni, mert esetleg a szükséges gyógyszerekről már lemaradhat, ha csak a délutáni lehetőséget használja ki. Hazaküldeni, különösen vizsgálat nélkül, csak akkor tanácsos, ha otthoni felügyelete biztonsággal megoldható. (Pedagógus felelőssége!) Baleset, vagy más egyéb okból kialakult sürgős szükség esetén azonnal értesíteni kell a Rendelőt, az orvost, a védőnőt. Ha valamilyen oknál fogva egyik sem érhető el, a Mentőszolgálatot kell hívni. A jogszabályban meghatározott egyéb tevékenységeket (szűrés, védőoltás, stb.) az előírt rendben a védőnő ütemezi, az iskolával egyeztetett időpontokban. A szűrővizsgálatok tartalma: 

A testi fejlettség mérése



Kóros elhízás és soványság megítélése



Mozgásszervek vizsgálata



Vérnyomás ellenőrzése



Fogbetegségek szűrése



Színtévesztés, hallásvizsgálat

19




Nemi fejlettség vizsgálata



Golyvaszűrés



Tisztasági vizsgálatok



Védőoltások

A beteg gyermeket az iskolából gyógyulásáig el kell tanácsolni. A gyógyulás, illetve az emiatt létrejött hiányzás igazolását a rendelőben sorszámmal ellátott, speciális vényre nyomtatják, ezt hamisítani nem lehet, ezen tüntetik fel az esetleges felmentési javaslatokat is. Telefonszámok:

Orvosi rendelő: 331-090 Mentők: 411-276, illetve sürgős esetben a 104-es

4./ A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:

A tanulói személyiségfejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának meghatározó feladata. A közösség, és személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a tanórai foglalkozásokon túl biztosítjuk a tanulók érdeklődési körének megfelelő tanórán kívüli foglalkozásokat, (felmérések végzése után alakítjuk ezek körét) valamint azokat a foglalkozásokat, amelyekkel a tanulók felzárkóztatását, a képességek fejlesztését, a tehetséggondozást segítjük elő. Így sokszínű palettát kívánunk biztosítani a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésére. Ennek szervezése során figyelembe vesszük, és alkalmazzuk a nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásait, amelynek értelmében munkánkat a nappali rendszerű oktatásnak megfelelően délután 4 óráig szervezzük, és az erre az időszakra szervezett foglalkozásokon való részvétel a tanulók kötelessége. (ez alól az intézmény vezetője kérelemre felmentést adhat) A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai közösségek megszervezése, nevelő irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

20


A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanuló közösségek fejlesztéséhez. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermeknek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró magatartáshoz, személyiségének lassú átalakulásától az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig.

Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha ezekbe a tevékenységekbe a tanulók bekapcsolódnak, benne aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

4.1./ A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák:

A tanulói személyiségfejlesztésnek legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így –- a tanulók egyéni és csoportos munkájára támaszkodnak.

21


Az intézményben a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

Hagyományőrző tevékenységek: Minden tanévben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Kossuth születésnap, Kossuth-nap (a fenntartó biztosítja a költségeket) Társadalmi ünnepségek: 1956 október 23.-a, 1848 március 15.-e, Megemlékezések: 1849 október 6.a, (aradi vértanúk napja) Trianon (június 4) évfordulóján, (nemzeti összetartozás napja) . A "világnapok"-hoz kapcsolódó tevékenységek és/vagy rendezvények Iskolai rendezvényeink: Diákfarsang Iskolai karácsony Erdei iskola (a fenntartó biztosítja a költségeket) Gyermeknap Nyári üdülőtábor Más iskolák diákjainak is lehetőséget kínáló versenyeink: 

Körzeti mese vetélkedő (a fenntartó biztosítja a költségeket)



Tanulmányi versenyek a „társulás” iskolái részvételével



Palatics kupa terem labdarúgó torna (a fenntartó biztosítja a költségeket)



Keresztesi kupa terem labdarúgó torna (a fenntartó biztosítja a költségeket)

A társadalmi ünnepségek, megemlékezések egyben városi ünnepségeknek is számítanak.

Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzatok működnek. Tagja az iskola valamennyi tanulója. Irányító szerve diáktanács, melyet munkájában az önkormányzat tanár támogatója segíti. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amelyet évente kétszer hívnak össze A tanulók és a tanulói közösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére diákönkormányzat működik. (külön az alsó tagozatban, a felső tagozatban, illetve a tagiskolákban)

22


Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló a DÖK SZMSZ szerint választott diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az intézmény igazgatója által megbízott nevelő segíti az alsó és felső tagozatban, illetve a tagintézményben egyaránt.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások:

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengébb tanulók felzárkóztatását a szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1.-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat tervezünk. A 7.-8.-évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge teljesítményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő, felvételi előkészítő foglalkozásokat tartunk magyarnyelv, és matematika tantárgyakban. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével- minden tanév elején a nevelőtestület dönt.

Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal, a tömegsport foglalkozásokkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli versenyekre.

Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról-a felmerülő igények, és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételévelminden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók:

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, művészeti, komplex) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. Minden tanév májusában bemutatót szervezünk a szülők és a tanulók részére, ahol a valamely területen tehetséges tanulóink bemutatják tudásukat. A környező települések általános iskoláinak részvételével minden évben megrendezzük az alsó tagozatos tanulók mese vetélkedőjét. Teremlabdarúgó tornát szervezünk a környék iskoláinak csapatai részvételével minden évben az 5.-6. osztályos korcsoportban Mezőkeresztesi Kupa néven.

23


A legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik. (a fenntartó biztosítja az utazási költségeket a tanulmányi és sportversenyekre!))

Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői (osztályfőnökök) a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. (a fenntartó biztosítja a költségeket) Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását segítik a könyvtári órák, a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az ilyen foglalkozásokon való részvétel-ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A munkaközösségek (alsó tagozatos, osztályfőnöki) által javasolt útvonalak a tanulmányi kirándulásokra: (Programajánlatokkal lehet bővíteni, hiszen a program kialakítása mindig az adott osztály „előéletétől”, anyagi helyzetétől,… is függ.) 1.

évfolyam: Lakóhelyünk: Mezőkeresztes: közintézmények, cukrászüzem, varroda….. Mezőkövesd: matyó Múzeum, Mezőgazdasági Gépek Múzeuma, Városi Galéria, Kis Jankó Bori Múzeum, Iskola Múzeum…… Cserépváralja: Kaptárkövek, várrom, tájház…..

2.

évfolyam: Szilvásvárad: Milleneumi Kilátó, Szalajka Völgy, Erdészeti Múzeum, Szabadtéri Múzeum, Ősember barlang……… Sály-Latorvár-Vízfő: gyalogtúra, bográcsolási lehetőség, az erdő növény- és

állatvilágának megfigyelése, Vízfő-tanösvény

……. Cserépfalu: Subalyuk, múzeum, erdészház, kilátó…. 3.

évfolyam: Lillafüred-Miskolc: Állami Erdei Vasút, Őskohó és a Központi Kohászati Múzeum, Palotaszálló és függő kertje Bükkzsérc: 3 km-es túra, Ódor hegyi forrás….. Noszvaj: környékbeli kirándulás, de la Motte kastély….

4. évfolyam: Eger: Bazilika, vár, Dobó tér, minaret, templomok…. Budapest: szervezett kirándulás a Parlamentbe. 5. évfolyam: Mátra; Miskolc 6. évfolyam: Zempléni körút; Sárospatak 7. évfolyam: Debrecen; Hortobágy; Nyíregyháza 8. évfolyam: Budapest

24


Iskolai könyvtár: A tanuló egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon nyitva tartó iskolai könyvtár segíti.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl: sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanuló tanári felügyelet mellett, egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit és vallásoktatás: Az iskolában azon tanulók részére, akikre még nem vonatkozik az új kerettanterv szerinti hitoktatás a területileg illetékes, bejegyzett egyházak-az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül-hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson a tanulók részvétele önkéntes.

5./ A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai:

5.1.

A pedagógusok alapvető feladatai:



A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.



Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.



Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.



Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.



A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.



Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.



Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.



A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.



A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.



Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.



A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

25


5.1.1.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás:



Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.



A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).



Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.



A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon



Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon



A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.



A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.



Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.



A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

5.1.2

A tehetséges tanulók gondozása:



Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.



Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.



Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.



A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.



A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

5.1.3. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése:  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.  A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.  Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

26


5.1.4. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása:  Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).  Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).  Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.  A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 5.1.5

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel:

 Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.  Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.  Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 5.1.6. Munkafegyelem, a munkához való viszony:  A munkaköri kötelességek teljesítése.  Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.  Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.  Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

5.1.7. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében:  Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.  Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.  Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.  Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

5.1.8. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés:  Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.  Továbbképzéseken való részvétel.  A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.  Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban. 5.1.9

Az iskolai munka feltételeinek javítása:  Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.  Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.  Az iskolai alapítvány működésének segítése.  Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).  Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.  Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

27


5.1.10 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában:  Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.  Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.  Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 5.1.11 Aktív részvétel a tantestület életében: 

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.



Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.



Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 5.1.12 Az iskola képviselete:



A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

     

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

5.1.13 A vezetői feladatok ellátása: Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.  A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.  

5.1.14. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal: A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.  Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.  Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).  

28


5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai: Az osztályfőnök feladatai: 

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.



Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.



Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.



Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.



Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.



Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.



Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.



Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.



Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.



Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.



A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.



Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.



Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.



A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.



Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.



A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.



Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.



Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.



Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.



Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.



Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.



Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).



Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.



Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.



Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.



A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.



Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.



A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

29




Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.



A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.



Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).



Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.



Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.



Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.



Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.



Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.



Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).



Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

(Az osztályfőnöki órák témáit, tananyagait jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza!)

6./ A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Az intézményünkbe érkező tanulók egy része hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű, jelentős szociális és műveltségbeli hátránnyal indul. Az osztályfőnököknek, a nevelőknek, a gyermekvédelmi felelősök, a védőnők bevonásával meg kell győzni ezen tanulók szüleit a közös pedagógiai munkához. Minden nevelő feladata segíteni minden gyermek személyiségének optimális fejlődését, egyéni adottságainak, képességeinek a kibontakozását. A probléma feltárása során alkalmazzuk az alábbi eljárásokat: irányított beszélgetés, az egyes tanulók önmagukhoz mért fejlődésének nyomon követése, a gyermek családi hátterének megismerése, szociális kapcsolatok feltérképezése, a tanulói értékrend megismerése, Alkalmazott módszerek: családlátogatás, szülővel való megbeszélés, kérdőíves eljárások

30


A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; Együttműködés más intézményekkel KLIK Tankerület Mezőkövesd Harmatcsepp Óvoda Mezőkeresztes Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai szakszolgálatokat ellátó intézmények Nevelési Tanácsadó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

A pedagógusok felkészítése a tanulási hátrányok leküzdésére

a tanulási zavart érintő tanfolyamokon való részvétel, a témakört érintő szakirodalmak megkeresése, elolvasása, az olvasottak feldolgozása, átadása munkaközösségi értekezleteken.

Magatartási nehézségek enyhítését segítő feladatok: a családi háttér feltárását követően a segítő együttműködés módjának megtervezése, a magatartási nehézségek kialakulása okainak pedagógiai feltárása, a megfelelő pedagógiai eljárások kidolgozása (önkontroll, reális énkép kialakítása), az érintett gyermeket oktató pedagógusok együttműködése

7./ A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje:

1.

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

2.

Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

31


7.1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása egy tanulócsoportban felső tagozaton összevontan és szegregált formában, illetve a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: 

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,



az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,



a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,



a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,



a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,



speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,



képességfejlesztő játékok, eszközök,



számítógépek fejlesztő programokkal.

7.2. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: 

Gyerekeink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és nem intellektuális tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, potenciális tehetségek.



A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelnünk kell azokra a gyerekekre, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, „megszállottak”, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelőerejük, gyakran kérdeznek,szenvedélyesen érdeklődnek.



Az iskolában ne csak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítők között keressük a tehetséges tanulókat!



Oktatásunk tevékenységközpontú legyen, hisz a képesség a tevékenykedtetés során fejlődik.



Minél többfajta foglalkozást biztosítsunk, hogy többfajta képességük fejlődjön, ugyanis ezzel lehet a tehetséges tanulók számát sokszorozni.



Korán, az iskoláskor kezdő szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jobb eredményt érünk el. A zenei és a matematikai kiemelkedő képesség már ekkor megmutatkozik.

32


az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

7.3.A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

8./ A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

33




a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);



tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;



sportélet;



túrák, kirándulások szervezése;



kulturális, szabadidős programok szervezése;



a tanulók tájékoztatása.

Ezekben a kérdésekben 

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;



a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

9./ A szülők és pedagógusok együttműködésének formái:

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője illetve az osztályfőnökök tájékoztatják. 

Az intézmény igazgatója legalább évente egyszer a diák közgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén.



A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén.



Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.  Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői közösség választmányi ülésén vagy iskolai szintű szülői értekezleten.  Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletén.

34


A szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás

Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében, különös tekintettel a szociálisan hátrányos családokra.

Szülői értekezlet

Feladata:  a szülők és a pedagógusok folyamatos együttműködésének a kialakítása;  a szülők tájékoztatása;  az iskola céljairól, feladatairól,  az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskolai szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljáról, feladatairól, eredményeiről, problémáiról.  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé.

Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

35


A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével vagy nevelőtestületével.

10./ A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: 

osztályozó vizsga,



pótló vizsga,



javítóvizsga,



szintfelmérő vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha 

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,



engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,



ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,



ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Szintfelmérő vizsgát köteles tenni az a tanuló, aki más iskolából érkezett, és az előző iskolája tantárgyi strukturája nem egyezik meg iskolánk tantárgyaival, illetve az adott tantárgyat legalább egy heti egy óra különbséggel tanulta. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel 

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

 javítóvizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. (A tantárgyak minimum követelménye, illetve a vizsgakövetelmények jelen dokumentum 4. sz. mellékletében található!)

36


A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

Erkölcstan Környezetismeret

GYAKORLATI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

Ének-zene Vizuális kultúra

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat

GYAKORLATI

Testnevelés és sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

SZÓBELI

Hon- és népismeret

GYAKORLATI

Vizuális kultúra Informatika

SZÓBELI

GYAKORLATI

Technika, életvitel és gyakorlat

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

GYAKORLATI

37


11./ A felvétel és az átvétel –Nkt. keretei közötti- helyi szabályai:

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;



a szülő személyi igazolványát;



a gyermek lakcímkártyáját;



az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;



a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;



szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 

a tanuló anyakönyvi kivonatát;



a szülő személyi igazolványát;



az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely

38


tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

12./ Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv:

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók 

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;



ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.



ismerjék fel a vészhelyzeteket;



tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;



sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;



ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;



sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;



a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében 

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;



tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;



támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: 

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés

39




az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: 

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);



minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;



évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

(Az elsősegély-nyújtási ismeretek tananyagát a jelen dokumentum 2. számú melléklete tartalmazza!)

40


HELYI TANTERV

Az elkövetkező években, az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, és az ötödik évfolyamon– majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre.

Ezért 2013. szeptember 1-jétől:

41


az első, és az ötödik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. az első évfolyamon, felmenő rendszerben, legalább egy osztályban az az egész napos iskola szervezeti formáinak megfelelően végezzük a nevelő-oktató munkát

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze:

TANÉV

1.

2.

3.

ÉVFOLYAM 4. 5.

6.

7.

8.

20132014

NAT 2013

NAT NAT NAT 2007 2007 2007

NAT 2013

NAT 2007

NAT 2007

NAT 2007

20142015

NAT 2013

NAT NAT NAT 2013 2007 2007

NAT 2013

NAT NAT 2013 2007

NAT 2007

20152016

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2007

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2007

20162017

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik



NAT2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.



NAT2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

42


Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz.” Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.”

Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket. A pedagógiai programban meghatározott tantárgyakból írandó tanév végi teljesítményértékelő felméréseket a tanítási órák keretében végezzük el úgy, hogy egy napon maximum két tantárgyból íratunk felmérést a tanulókkal. Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. Összegezve: 

növeljük a természettudományok súlyát



fokozzuk a bevezető és kezdő szakaszban a játékosságot



a terhelést a képességekhez igazítjuk



a mérések napján felmentést adunk az órák alól



fokozzuk a felzárkóztatást

43


Átvesszük a következő struktúrákat:

9 kulcskompetencia:  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  matematikai kompetencia  természettudományos kompetencia  digitális kompetencia  hatékony, önálló tanulás  szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

9 kiemelt fejlesztési terület:

 énkép, önismeret  hon-és népismeret  környezet tudatosságra nevelés  a tanulás tanítása  testi és lelki egészség  európai azonosságtudat-egyetemes kultúra  gazdasági nevelés

 aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  felkészülés a felnőtt élet szerepeire

44


Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül:

1. A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezése:

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: A NAT 2012: 110/2012 (VI. 4) kormányrendelet, valamint az: 51/2012 (XII. 21) EMMI rendelet 1. sz melléklet alapján: Kerettanterv az általános iskola 1.-4. évfolyamára. valamint az: 52/2012 (XII. 21) EMMI rendelet 2. sz melléklet alapján: Kerettanterv az általános iskola 5.-8. évfolyamára.

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Iskolánk- amennyiben erre igény van- az idegen nyelvet minden évfolyamon egy tanulócsoportban emelt óraszámban kívánjuk oktatni. Ez jelenleg nem szerepel az óratervünkben, mert az igények felmérését miden év május 20.-ig kívánjuk felmérni. Helyi tantervünkben a fent említett EMMI rendelet alapján a tankönyvkiadók által készített 0kerettanterveket használjuk annak megfelelően, hogy az adott tantárgyakat melyik tankönyvkiadó tankönyvével oktatjuk. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

45


ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret Idegen nyelv Idegen nyelv Informatika Környezetismeret Természettudományi gyakorlatok Informatika Matematika Természetismeret Természettudományi gyakorlatok Hon és népismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományi gyakorlatok Kémia Földrajz Matematika Biológia-egészségtan Fizika Természettudományi gyakorlatok

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra

Iskolánk az ötödik évfolyamon a Dráma és tánc, illetve a hatodik évfolyamon a Hon- és népismeret tantárgyakat tanítja. A felső tagozatban új tantárgyként bevezettük a Természettudományi gyakorlatok tantárgyat.

Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika B változat Fizika B változat Biológia A változat Kémia B változat Ének-zene A változat

46


A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása. Mivel a fentiekben meghatározott központi kerettantervre építve megjelentek a tankönyvkiadók tantervi javaslatai, úgy határoztunk, hogy azt a tantervet használjuk, amelyik tankönyvkiadó könyvéből tanítunk hiszen ezek a – kiadók által engedélyezésre benyújtott – tankönyvek (évfolyamokra, tanítási témákra, leckékre lebontott) tematikájához fognak igazodnak Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják.

47


2./ Óraszámok

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 7+1

2. évf. 7+0,5

Idegen nyelvek Matematika

4+1

4+0,5

3. évf. 6+1

4. évf. 6

1

2+1

4

4 1

Informatika Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1+1

1+1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1


5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

48


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3+0,5

8. évf. 4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

3+0,5

3+0,5

3+1

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2+0,5

Biológia-egészségtan

2

1+0,5

Fizika

2

1+0,5

Kémia

1+0,5

2

Földrajz

1+0,5

2

Magyar nyelv és irodalom

Természettudományi gyakorl.

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon és népism.*

1

+1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

49


Alsó tagozat: 2013/2014-as tanév:

Tantárgy

Kötelező tanítási órák tantárgyai Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Erkölcstan Kötelező tanítási órák összesen Éves óraszám összesen

Heti óraszámok évfolyamonként 1. évfolyam 2. évfolyam heti évi heti évi ó.sz ó.sz ó.sz ó.sz

3. évfolyam heti évi ó.sz ó.sz

4. évfolyam 1.f. évi ó.sz ó.sz

8

296

8,5

314,5

8,5

314,5

7

259

5

185

4,5

166,5

4,5

166,5

1 2 2 1 5 1

37 74 74 37 185 37

1 1 1 1 5 -

37 37 37 37 185 -

1 1 1 1 3 -

37 37 37 37 111 -

3 3,5 1 2 1 1 1 3 -

111 129,5 37 74 37 37 37 111 -

25

22

20

22.5

925

814

740

832,5

50


Felső tagozat: 2013/2014-es tanév:

Tantárgy

Kötelező tanítási órák tantárgyai Magyar irodalom Magyar nyelvtan Történelem (honismeret) Erkölcstan Etika Idegen nyelv Matematika Informatika Természet ismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Természettud. gyak. Ének-zene Rajz Dráma, tánc Hon és népismeret Technika média ismeret Testnevelés (tánc) Oszt. f. óra Kötelező tanítási órák összesen Éves óraszám összesen Emelt idegen nyelv


2 2 2 1

74 74 74 37

2 2 2

74 74 74

3 4 1 2 1 1 1 1 1

111 148 37 74 37 37 37 37 37

3 3 1 1,5 0,5 1

111 111 37 55,5 18,5 37

1 1

5 1

185 37

55,5 74 74

2 2 2

74 74 74

0,5 3 3 1 1,5 1,5

18,5 111 111 37 55,5 55,5

3 3,5 1 1,5 1,5

111 129,5 37 55,5 37

1,5 1,5

55,5 55,5

1,5 1,5

55,5 55,5

37 37

1 1

37 37

1 0,5

37 18,5

1

37

1

37

5 1

185 37

2,5 0,5

92,5 18,5

0,5 0,5 2,5 0,5

18,5 18,5 92,5 18,5

25

1036

25

925 185


1,5 2 2

28

5


5

925 185

51

25

5

925 185

5

185



Tantárgy





8

296

7,5

277,5

8,5

314,5

7

259

5

185

4,5

166,5

4,5

166,5

1 2 2 1 5 1

37 74 74 37 185 37

2 2 2 1 5 1

74 74 74 37 185 37

1 1 1 1 3 -

37 37 37 37 111 -

3 3,5 1 2 1 1 1 3 -

111 129,5 37 74 37 37 37 111 -

25

25

20

22.5

925

925

740

832,5

52



Tantárgy

Kötelező tanítási órák tantárgyai Magyar irodalom Magyar nyelvtan Történelem (honismeret) Erkölcstan Etika Idegen nyelv Matematika Informatika Természet ismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Természettud. gyak. Ének-zene Rajz Dráma, tánc Hon és népismeret Technika Média ismeret Testnevelés (tánc) Oszt. f. óra Kötelező tanítási órák összesen Éves óraszám összesen Emelt idegen nyelv


2 2 2 1 3 4 1 2 1 1 1 1 1 5 1

74 74 74 37 111 148 37 74 37 37 37 37 37 185 37

2 2 2 1 3 3,5 1 2,5 1 1 1 1 1 5 1

28

55,5 74 74

2 2 2

74 74 74

0,5 3 3 1 1,5 1,5

18,5 111 111 37 55,5 55,5

3 3,5 1 1,5 1,5

111 129,5 37 55,5 37

1,5 1,5

55,5 55,5

1,5 1,5

55,5 55,5

1 1

37 37

1 0,5

37 18,5

1

37

2,5 0,5

92,5 18,5

0,5 0,5 2,5 0,5

18,5 18,5 92,5 18,5

25

1036 185

5

25

925 185

53


1,5 2 2

28

1036 5

74 74 74 37 111 129,5 37 92,5 37 37 37 37 37 185 37


5

925 185

5

185



Tantárgy





8

296

7,5

277,5

7

259

7

259

5

185

4,5

166,5

1 4

37 148

1 2 2 1 5 1

37 74 74 37 185 37

2 2 2 1 5 1

74 74 74 37 185 37

2 2 2 1 5 1

74 74 74 37 185 37

3 3,5 1 2 1 1 1 3 -

111 129,5 37 74 37 37 37 111 -

25

25

25

925

925

925

54



Tantárgy



2 2 2 1

74 74 74 37

3 4 1 2 1 1 1 1 1

111 148 37 74 37 37 37 37 37

5 1

185 37

2 2 2 1 3 3,5 1 2,5 1 1 1 1 1 5 1

28

1,5 2 2 1 3 3,5 1 2 2 1,5 1,5 1 1 1 1

55,5 74 74 37 111 129,5 37 74 74 55,5 55,5 37 37 37 37

5 1

185 37

28

1036 5

74 74 74 37 111 129,5 37 92,5 37 37 37 37 37 185 37


5

74 74 74

3 3,5 1 1,5 1,5

111 129,5 37 55,5 37

1,5 1,5

55,5 55,5

1 0,5

37 18,5

0,5 0,5 2,5 0,5

18,5 18,5 92,5 18,5 25

1147 185

55

2 2 2

31

1036 185


5

925 185

5

185



Tantárgy





8

296

7,5

277,5

7

259

6

222

5

185

4,5

166,5

1 4

37 148

1 2 2 1 5 1

37 74 74 37 185 37

2 2 2 1 5 1

74 74 74 37 185 37

2 2 2 1 5 1

74 74 74 37 185 37

3 4 1 2 2 2 1 5 1

111 148 37 74 74 74 37 185 37

25

25

25

27

925

925

925

999

56



Tantárgy



2 2 2 1

74 74 74 37

3 4 1 2 1 1 1 1 1

111 148 37 74 37 37 37 37 37

5 1

185 37

2 2 2 1 3 3,5 1 2,5 1 1 1 1 1 5 1

28


1,5 2 2 1 3 3,5 1 2 2 1,5 1,5 1 1 1 1

55,5 74 74 37 111 129,5 37 74 74 55,5 55,5 37 37 37 37

2 2 2 1 3 4 1 1,5 1,5 2 2 1 1 1

74 74 74 37 111 148 37 55,5 55,5 74 74 37 37 37

5 1

185 37

5 1

185 37

28

1036 5

74 74 74 37 111 129,5 37 92,5 37 37 37 37 37 185 37


31

1036 185

5

1147 185

57

31

5

1147 185

5

185


2.1 Kiemelt fejlesztési irányok, helyi tantervek átdolgozásának irányelvei:

Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett 2006. évi országos felmérés azt mutatja meg az iskola számára, hogy hol tartottak a 4. évfolyam végén az iskolában, 2006-ban negyedik évfolyamon oktatott tanulóik az optimális használhatóság kritériumához képest. Megtudhatja az iskola, hogy az adott értékelés pillanatában hol tartottak a vizsgált osztályai, illetve az iskola egésze, továbbá hogy a közoktatási rendszer többi szereplőjéhez képest melyek a szignifikáns eltérések. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban. A helyi tanterveknek az 5-6. évfolyamon kiemelt figyelmet fordítani az alábbiakra: az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a "tanítói" és a "tanári" módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét.

58


2.2./ Nem kötelező (választható) foglalkozások: A Nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. sz. mellékletében meghatározott finanszírozott időkeret terhére szervezett nem kötelező tanórai foglalkozásokat minden évben a tantestület határozata alapján a tantárgyfelosztásban meghatározva felhasználunk tanórákra, csoportbontásra, mindennapos testnevelésre, korrepetálásra, stb… Ezen foglalkozások tanórai keretben csak meghatározott óraszámban tarthatók a szülők nyilatkozata alapján. Növeljük a tanuló szobai foglalkozások számát, kihasználva, hogy a tanulók 16 órig tartózkodnak kötelezően az iskolában. Gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő sajátos nevelést igénylő tanulók részére a törvényben meghatározott számú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat szervezünk. A törvényben meghatározottak szerint szervezett foglalkozást tartunk a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából.

3./ Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei: Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a művelődési és köznevelési miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév második szülői értekezletén tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók; a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be; a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Az információs bázis a minőségelvű rendszer fontos eleme, amely segít a biztonságos tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntő, hogy jól használható, minőségileg kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek kezébe. A tankönyvválasztás olyan piaci jellegű szabályozó, amely elősegíti, a jövőben még inkább megvalósítja a minőségelv érvényesülését. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai: a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei a tankönyv mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket.

59


3.1. Taneszközök használata: Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítőtranszparenseket, képmagnó felvételeket készíteni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul.

4./ A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai: 4.1. Az 1–2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; az osztályközösség megszervezésével; az iskola belső rendjének elsajátíttatásával, betartatásával; a helyes tanár-diák viszony alapjainak, a közös játék szabályainak lerakásával; a helyes étkezés, az önálló öltözködés elsajátíttatásával; a felelősi rendszer kialakításával, egymás elfogadásával; a szülő-iskolakapcsolat kialakításával, családlátogatásokkal; az osztályközösség erősítésével, a Házirend pontos ismeretével, betartásával;. a tanulóközösségek, tanulópárok kialakításával, differenciált munkavégzéssel.

4.2. A 3–4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat.

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

60


a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása; egymás elfogadása,az osztálytárs segítése /gyengébb, vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás/.? az osztály rendjének önálló megtartása, a Házirend betartása; az idősebbek helyes példáinak követése; a kulturált beszéd, a szabatos fogalmazás kialakítása; önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért /versenyek, rendezvények/; a differenciált munkavégzés rögzítése, gyakorlata; a Diákönkormányzat munkájának segítése; A város megismerése, részvétel a rendezvényeken; egész napos kirándulás az ország valamely városába; Közös programok a szülőkkel /kirándulás, anyák napja, télapó ünnep stb./ szaktanári rendszerbe szoktatás (angol, testnevelés), a felső évfolyam megismerése 4.3. Az 5–6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; Az osztályközösség erősítése. A tanulóközösségek kialakítása. Differenciált foglalkozások rendszere. Aktív részvétel a szakkörök munkájában. Kiskamaszkori helyes kapcsolatok elsajátítása. A Házirend betartása. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában. Szereplés iskolai rendezvényeken, részvétel iskolai, városi versenyeken, ünnepeken. Munkavégzés az iskoláért, az iskola környezetének védelme. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Közös programok a szülőkkel. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorga1rni jegyek elbírálásánál.

61


4.4. A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés. A másság és önmaguk elfogadására nevelés. Ismerjék meg önmaguk értékeit, tudjanak örömet találni mindennapjaikban. Társas kapcsolatukban a helyes példák megtalálása, azok követése. Az iskolához kötödésük további erősítése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában /Diákönkormányzat, rendezvények, ünnepek/. Képviselőjükön keresztül részvétel a Diákönkormányzat munkájában, részvétel a rendezvényeken. Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek /drog, csavargás, stb./ tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása gyakorlata. A város közéletének megismerése. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A megfelelő vita szellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése.

5./ A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai: A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

62


6./ A tanulók értékelésének és minősítésének módjai: 6.1./ Továbbhaladás szakaszai, kritériumai, követelmények:

Iskolánkban a hagyományos tanrendet tartjuk. Valamennyi tárgyban (2.-8. oszt.) érdemjegyet kapnak a tanulók. Azok a tanulók, akik 2010. szeptember 1.-én vagy utána kezdték iskolai tanulmányaikat az első évfolyamon, és a második évfolyam első félévében szöveges értékelésben részesülnek. A második évfolyam első félévében a szöveges értékelés mellett tájékoztató jelleggel érdemjegyet is kapnak a tanulók. A tanulókról negyedévenként adunk szöveges értékelést. Az 1. évfolyamon a szöveges értékelés, valamint a törvény által előírtak szerint a továbbhaladás automatikus. Csak a szülő kérésére, illetve hozzájárulásával, valamint folyamatos hiányzás miatt ismételtetjük meg az évfolyamot. Az iskola felsőbb évfolyamára léphetnek a diákjaink, ha az előírt tantervi alapkövetelményeket legalább minimum szinten elsajátították. A továbbhaladásról szóló döntésben az egész tanév teljesítménye a döntő. Ezen időszak alatt folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélemény alapján születik meg a döntés valamennyi tantárgyból. A továbbhaladást kizáró értékelés: elégtelen osztályzat. Általában a továbbhaladást kizáró tényező valamely tantárgyból kapott elégtelen osztályzat. Elégtelen osztályzatot kapott tanulót pótvizsgára kötelezzük, függetlenül attól, hogy hány tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot. A javítóvizsga tantervi minimumra épül. A vizsgáról jegyzőkönyv készül, ami irattárban megőrzendő.

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebbi tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:  Az l-4. évfolyamon, az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek,  A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik,  Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:  Az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyakból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  A többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. /A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük./ A nevelők a tanuló tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi

63


tantervében előírt követelményekhez. Emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az alsó tagozaton, az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk.. A szöveges értékelést negyedévenként kell a tanulóknál elvégezni, és a megfelelő módon adminisztrálni!  A 2.-4. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból évközben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.  Az 5-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból évközben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

Elvárások: Minden tantárgyból félévente minimum 3 érdemjeggyel rendelkezzen a tanuló. Az év végi osztályzatok az egész évi teljesítményt tükrözzék. A félévi, ill. év végi minősítés előtt, minden x.5 és x.7 között jogában áll felelni a tanulónak a jobb jegyért, x.7 fölött a szaktanár felfelé kerekít. Az osztályozó értekezleten a nevelőtestületnek jogában áll a bukásra álló tanuló osztályzatát a tanuló javára módosítani. Kitűnő bejegyzést kaphat az a tanuló, aki a tantárgyi optimum követelményen felüli többlettudást nyújt, versenyen eredményesen szerepel, rendszeres kutató és gyűjtőmunkát végez. Elégtelen osztályzatot kap a tanuló 1.4 alatti átlag esetén.1.4 és 1.7 közötti átlag esetén a tanév utolsó két hetében az adott tantárgy egész éves anyagából a szaktanár által összeállított minimum szintű felmérést kell a tanulóval íratni, vagy szóban feleltetni.

Ha a tantárgyi követelményen felül többlettudást nyújt a tanuló, vagy versenyen kiemelkedően szerepel, vagy rendszeresen gyűjtő és kutatómunkát végez. Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Jó Apró bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét. "4" Közepes Ha a tantervi követelményeket több hibával teljesíti. Ismeretei felszínesek. Segítséggel képes megoldani a szóbeli feladatát. Kevésbé tud önállóan beszélni, dolgozni. "3" Elégséges Ha a követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. "2" Elégtelen Ha a tantervi követelményeket minimum szinten sem tudja. "1" Kitűnő "5" Jeles "5"

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótoltatja az adott szaktanárral.

6.2. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése: Az osztályfőnök osztályközösséggel együtt havonta értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az érdemjegyeket a naplóba és az ellenőrzőbe rögzíti. Az értékelést nevelési célzattal, indoklással megbeszéli a

64


tanulókkal. Fel kell hívni a tanulók, illetve a szülők figyelmét, hogy a havonkénti értékelések csak tájékoztató jellegűek! A tanuló magatartásának és szorgalmának év végi minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi, figyelembe véve a tanuló szüneti viselkedését, délutáni tevékenységét és szakköri magatartását is. A havonta adható érdemjegyek kritériumai: Magatartás Szorgalom A házirend betartásával példát mutat, és társait 5 Példás osztályzatot érdemel az a tanuló, aki is erre ösztönzi. Megbízatásait magas színvonalon példás képességeinek maximumát nyújtja, függetlenül teljesíti. Az iskolai, napközi otthoni, tanórán kívüli a teljesítményétől és az otthoni körülményeitől. közösségi munkában önként, tevékenyen részt vesz, Akinek a szorgalma tartós, egyenletes. aktív és kezdeményező. A közösség fejlődését jó Órán aktívan dolgozik, kötelességtudata magas kezdeményezéseivel, véleményeinek megfelelő fokú, munkatempója állandó, mindig készül, kinyilvánításával elősegíti. figyel, érdeklődik. Viselkedése, magatartása a legkülönbözőbb Érdeklődése a tananyagon kívüli ismeret körülmények között is fegyelmezett, megbízható, anyagra is kiterjed, gyűjtő és kutatómunkát pontos. A felnőttekkel és társaival szemben udvarias, végez. Egyes tantárgyakban a tananyagon felül tisztelettudó, becsületes, segítőkész. is teljesít, tantárgyi versenyeken vesz részt. A magatartási füzetben nincs negatív bejegyzése. A házirendet betartja. 4 A tantárgyak jegyei és aktivitása kissé elmarad Megbízatást csak ösztönzésre vállal, de a rábízott jó a képességeitől. Házi feladatát elvégzi, feladatot elvégzi. felszerelését rendben tartja. Az iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nincs kifogás. Felnőttekkel, társaival szemben nem árul el. Érdeklődése megmarad az iskolai udvarias, tisztelettudó, segítőkész, általában tananyagon belül. Csak erős ösztönzésre végez megbízható, pontos. gyűjtő és kutatómunkát. A magatartási füzetben egy, esetleg kettő enyhe bírálat van. A házirend törvényeit több esetben megszegi. 3 Tanulmányi munkája nem rendszeres. Megbízatást ösztönzésre sem szívesen vállal s a változó Képességeihez mérten alacsonyan teljesít. feladatát nem látja el megfelelően. Házi feladata gyakran nincs kész, felszerelése Viselkedésével, hangnemével a közösség rendjét többször hiányzik. zavarja, társait fegyelmezetlenségre indítja, trágár Munkájában önállótlan, csak utasításra kifejezéseket is használ. dolgozik, nem ellenőrzi önmagát. Nem mindig őszinte, de kényszerítő körülmények Szaktanári figyelmeztetése van. hatására beismeri hibáit, mulasztásait. Felnőttekkel, társaival tiszteletlenül viselkedik. Osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetése van. A házirendet nem tartja be, a rendet súlyosan, 2 Tanulmányi munkáját elhanyagolja, szándékosan bomlasztja. rossz kötelességeit elmulasztja. Viselkedésével rossz példát mutat társainak, velük hanyag Teljesítménye képességeihez mérten szemben agresszív, rendszeresen trágár kifejezéseket lényegesen alacsonyabb. használ. Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, Közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, feladatait saját hibájából nem végzi el. szándékosan árt a közösségnek. Taneszközei nincsenek. Felnőttekkel, társaival tiszteletlen. Többszöri szaktanári figyelmeztetés ellenére Rontja az iskola hírnevét. Osztályfőnöki sem változik a munkához való viszonya. figyelmeztetése, intője rovója, ill. szaktanári figyelmeztetése van. Igazgatói büntetést kapott Igazolatlan mulasztása van.

65


6.3 Az írásbeli számonkérés módszerei, eszközei:

Írásbeli feleltetés Felmérés feladatlapon

Egy-egy tananyag számonkérése Nagy témazáró felmérések, amelyek írásáról a szaktanár legalább egy héttel a megírás előtt köteles tájékoztatni a tanulókat!

Tantárgytesztek

Egy napon maximum két témazáró felmérést írhat a tanuló

Az értékelés formái: szóbeli, írásbeli felelés (kék színű jegy) tanulói vizsgálatok, kísérletek elemzése, végrehajtása, gyűjtőmunka, szemléltető eszközkészítés (zöld jegy) témazáró feladatlap, év végi ellenőrző feladatlap (piros jegy) füzetvezetés (fekete) A félévi és év végi osztályzat megállapításánál a piros jegyek súlyát a szaktanár saját belátása szerint veszi figyelembe A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény /pontszám/ érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0-30 % 31-50 % 51-70 % 71-90 % 91-100 %

elégtelen /1/ elégséges /2/ közepes /3/ jó /4/ jeles /5/

6.4. Szöveges értékelés az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első félévében:

Az első évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló ,,felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a tanítónak a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az okok megszüntetéséhez. A szöveges értékelést az Oktatási minisztérium honlapján megtalálható, folyamatosan frissítésre kerülő szöveges értékelési rendszer segítségével készítjük el, melyben a tanuló adatainak rögzítése után az egyes tantárgyak különböző területeinek minősítése. Az értékelésnél az adott évfolyam tantárgyi követelményszintjét kell figyelembe venni. Ha valamelyik terület nem tartozik az évfolyamra adott követelmények között, akkor azt a területet kizárjuk az értékelésből. Végül egy összegző minősítést adunk az egész tantárgyra vonatkozólag: KIVÁLÓ, JÓ, MEGFELELŐ, FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL. A szöveges értékelést összesítjük, esetleg kiegészíthetjük, végül kinyomtatjuk.

66


Szorgalom Vizsgált terület

Minősítés:

1. Órai munka

Kiváló: A tanórákon mindig aktív és együttműködő Jó: A tanórákon általában aktív Megfelelő: Jó lenne, ha az órai munkában aktívabban venne részt.

2. Házi feladatok

Kiváló: Házi feladatait mindig gondosan, pontosan készíti el. Jó: Házi feladatait legtöbbször pontosan készíti el. Megfelelő: Sokszor hiányos a házi feladata, erre jobban kell figyelnie.

3. Munkavégzés minősítése

Kiváló: Munkáját mindig precízen, gondosan végzi. Jó: Munkáját legtöbbször pontosan elvégzi. Megfelelő: Munkáját precízebben, több odafigyeléssel kell végeznie.

4. Szorgalmi feladatok

Kiváló: A kötelező feladatok mellett gyakran elvégez szorgalmi feladatokat is. Jó: A kötelező feladatok mellett időnként szorgalmi feladatot is vállal. Megfelelő: Gyakrabban vállalhatna szorgalmi feladatot

5. Iskolai felszerelés

Kiváló: Iskolai felszerelése mindig kifogástalan Jó: Iskolai felszerelése többnyire rendben van Megfelelő: Iskolai felszerelése gyakran hiányos, erre jobban kell ügyelnie.

6. Közösségi munka

Kiváló: A közösségi munkában szívesen és gyakran vállal feladatokat. Jó: A közösségi munkában általában részt vesz. Megfelelő: A közösségi munkában gyakrabban is részt vehetne.

Magatartás: Vizsgált terület

Minősítés:

1.Házirend betartása

Kiváló: A házirendet jól ismeri, és maradéktalanul betartja. Jó: A házirend előírásait általában betartja. Megfelelő: A házirend előírásaira jobban kell ügyelnie.

2.Viselkedés a tanítási órákon

Kiváló: A tanítási órákon fegyelmezett és együttműködő Jó: A tanítási órákon legtöbbször fegyelmezett Megfelelő: A tanítási órákon jobban kellene fegyelmeznie magát.

3. Viselkedés szünetekben

Kiváló: A szünetekben mindig fegyelmezett Jó: A szünetekben általában fegyelmezett Megfelelő: A szünetekben sokszor rá kell szólni, hogy fegyelmezettebben viselkedjen.

4.Tanárokhoz való viszonya

Kiváló: Tanáraival mindig figyelmes, előzékeny, tisztelettudó. Jó: Tanáraival tisztelettudó. Megfelelő: Néha több tiszteletet kellene adnia tanárainak.

5. Társakhoz való viszony

Kiváló: Társaival mindig barátságos, segítőkész. Jó: Társaival többnyire barátságos, segítőkész. Megfelelő: Társaival nem túl barátságos, kicsit elszigetelődik.

67


6. Szóbeli megnyilatkozások

Kiváló: Beszéde rendkívül tisztelettudó, kulturált. Jó: Általában tisztelettudóan beszél mindenkivel. Megfelelő: Beszéde néha indulatos, jobban kell figyelnie arra, hogyan beszél másokkal.

Javasoljuk az OM honlapján szereplő szempontokat és a tanító használhasson saját mondatbankból is! 6.5. Az otthoni és napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:

A házi feladatok az oktatás folyamatában meghatározó jelentőségűek a rögzítés és gyakorlás szempontjából. Ezért iskolánk alkalmazza a házi feladat módszereit. Az otthoni és napközi otthonos felkészüléshez adott házi feladatokat a szaktanár határozza meg. Az írásbeli házi feladat nem lehet több naponta és tantárgyanként 3 átlagos nehézségű feladattól. Szóbeli házi feladat esetén egy tananyagnyi szóbeli házi feladat adható. Magyar irodalomból vers szakaszosan adható fel. Idegen nyelvből 20 szónál több nem adható fel. A napköziben a tanuló köteles másnapi órákra felkészülni. Az ehhez szükséges könyveket, füzeteket, munkafüzeteket a tanulónak kell biztosítania. A hétvégekre és a tanítási szünetek idejére írásbeli házi feladat nem adható! Kivételt képez ez alól első osztályban az írás és matematika tantárgyak. (Hétvégére adott házi feladat úgy értelmezendő, ha pénteken és hétfőn is van a tanulónak ugyanazon tantárgyból tanítási órája)

7./ Integrált oktatás-nevelés az iskolánkban:

Az integrált oktatás elterjedését figyelhetjük meg napjainkban Magyarországon, melynek lényege a különböző sérülésekkel küzdő tanulásban akadályozott gyermekek együttes oktatása, nevelése hasonló korú és ilyen zavarokat nem mutató társaikkal. Az integráció előnyei: Az egészséges gyerekek közege húzóerőt, pozitív példát jelent az integráltan nevelt fogyatékos tanulók számára. Könnyebbé válik társadalmi beilleszkedésük, mert megtanulják ennek technikáit. Az épek és fogyatékosok együttélési szabályait a mindennapi gyakorlatban sajátítják el, így azok természetessé válnak. A másság elfogadása, a tolerancia, a kölcsönös megértés és elfogadás megteremtése a fogyatékosok és a nem fogyatékosok között. 7.1./ Az integrált oktatásban résztvevő tanulók képességfejlesztésének kiemelt területei:

Kognitív képességek fejlesztése:

A tanulásban akadályozott, ill. az enyhe értelmi fogyatékos tanulók kognitív képességeinek fejlődésében különböző mértékű elmaradás mutatkozik. Ez csökkenthető a kognítív képességek rendszeres fejlesztésével, melynek mélységét és ütemét mindig egyénre szabottan kell kialakítani.

68


Motorika fejlesztése: A mindennapi élet praktikus feladatainak elvégzéséhez szükséges mozgások fejlesztése, gyakorlása. A helyes beszédartikulációhoz és az iskolai tanuláshoz szükséges finommozgások elsajátításának segítése, az egészséges életmódot elősegítő szokások kialakítása. Kommunikációs képességek fejlesztése: Az összefüggő, nyelvtanilag helyes és kifejező beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése. Megfelelő olvasási technika kialakításával szövegértelmezés és önálló szövegalkotás képességének kialakítása szóban és írásban. Gondolkodási képességek fejlesztése: Az új és a már meglévő ismeret közötti kapcsolat kialakítása és a lényeges jegyek kiemel és éhez szükséges képességek fejlesztése. Az összehasonlítások megfogalmazására történő ösztönzés, a verbális kifejezés erősítése. Tanulási képességek fejlesztése Az önálló tanulási módszerek, technikák elsajátítása, gyakorlása. A mindennapi életben megjelenő ismeretek kapcsolása a tananyaghoz. A koncentráció fejlesztése.

7.2. A különleges gondozást igénylő tanulók oktatásának irányelvei:

A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei, a Nemzeti Alaptanterv és a Közoktatási Törvény együttesen határozzák meg. a nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit. A törvény a fogyatékos gyermekek sajátosságaihoz igazodva több területen módosítja ill. kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani és hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékos gyermek számára. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény meghatározza: a fogyatékos gyermekek számára létrehozandó iskolai, pedagógiai, habilitációs és rehabilitációs, valamint más többletszolgáltatásokat, s ezek intézményi kereteit a tartalmi szabályozás általános elemeinek módosítását a fogyatékos tanulóknál felhasználható időkeretet a fogyatékos tanulók oktatásához, fejlesztéséhez szükséges feltételeket A Nemzeti Alaptanterv meghatározza az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésére vonatkozó irányelveket és követelményeket, melyeket be kell építeni helyi tantervbe. Így a normál tantervű osztály tantervi követelményeitől eltérő követelményrendszert kell elsajátítaniuk az értelmi fogyatékos tanulóknak. A tanulók speciális szükségleteinek minél hatékonyabb kielégítése, és a fogyatékosságból adódó hátrányok csökkentése céljából habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni számukra. Ezeken a foglalkozásokon mód nyílik a gyermekek egyéni, sérülés specifikus fejlesztésére, személyre szabott módszerek, eszközök és gyakorlatok segítségével. A foglalkozásokat gyógypedagógus vezeti, amely a tanulók különleges gondozási igényeire épül és egyedi képességei fokozatos kibontakozását szolgálja.

69


7.3. Az integrált oktatásban résztvevő tanulók iskolai értékelése:

Az értékelés során figyelembe kell venni a tanuló önmagához mért fejlődését, valamint az elsajátított ismeretanyag mennyiségét és mélységét. Az értékelés formái és rendszeressége, valamint a továbbhaladás feltételei megegyeznek az általános pedagógiai programban megfogalmazottakkal. Tanévzáráskor a tanügyi dokumentumok megjegyzés (kivéve a bizonyítvány) rovatába az alábbi záradék kerül: Integrált oktatásbannevelésben részesült a … számú Szakértői Vélemény alapján.

8./ Projektoktatás: A projektoktatásról: A pedagógiai projekt célja kettős. Egyrészt a tanulók egy meghatározott végeredményt akarnak létre hozni, a feladatnak megfelelően. Másrészt fontos a tevékenység közben megvalósuló nevelési cél is. Az adott témát, illetve annak feldolgozását több oldalról közelíthetik meg, amelynek eredménye az ismeretek bővülése, rendszerben való megjelenése, tovább gondolása. Továbbá akár önállóan, akár párosan, csoportban mentor tanár irányításával vagy nélküle dolgoznak, mind kettő eredményre vezethet. Mivel a tanulókkal az önálló és csoportos munkavégzést és annak szabályait is gyakoroltatni kell. Ezt mi eddig is végeztük: pl: korábban a Hon és népismeret tantárgy tanításakor vetélkedőt szerveztünk, ahol egy-egy témát több oldalról közelítettek meg a tanulók. Munkaközösségünk pályázatot írt ki a korábbi és jelenlegi évben is. Itt is lehetőség volt az adott téma többféle feldolgozására, önálló vagy csoportban végzett tevékenységre. Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szervezünk. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A témanapok, illetve témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.

9./ A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei:

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

10./ A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

70


Ennek alapján  az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyet beépít a napi órarendbe. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. (Felmérés tananyagát jelen dokumentum 3. sz. melléklete tartalmazza!)

11./ Környezeti nevelés: Valaminek a megtanulásához a legegyszerűbb út, hogy magad fedezd fel! ( Pólya György) 11.1/ Környezeti nevelési program:

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartását, életvitelét. Ha különös figyelmet fordítunk tanulóink természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére: 

képesek lesznek az egész életen át tartó tanulásra,



tájékozott és tevékeny állampolgárokká válnak,



kreatív problémamegoldó gondolkodással rendelkeznek,



eligazodnak a természet, a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén,



felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni és közös tetteikért.

Szorgalmazni kell, hogy minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti nevelést! Hiszen ez csak részben természettudomány, emellett- és elsősorban!- látás- és gondolkodásmód. Ezért a reál ás humán tantárgyaknak egyformán feladata a következő fejlesztés:

1.-4. évfolyam:



Természettudományos ismeretekkel tárgyalható technikai, társadalmi kérdések megfogalmazása a családi környezetből hozott s az életkornak megfelelő ismeretrendszerekből kiindulva.

71




A kérdésfeltevés, az alapos vizsgálat igényének kialakítása, fejlesztése.



A természeti környezet, mint a világ védelmére szoruló részének értelmezése.



Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része.



A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása.

5.-6. évfolyam:



A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedő technikai és társadalmi kérdésekkel.



Az embernek, mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során.



A környezetre kifejtett emberi és társadalmi hatások elemzése.



Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése.



Az egyéni és tudományos elképzelések összehasonlítása a tudományos vizsgálódás hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása.



A megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása technikai eszközök működésének, folyamatok leírásának magyarázata.

7.-8. évfolyam:



A tudomány szerepének bemutatása, értelmezése a technikai és társadalmi folyamatokban.



A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek, az általános fogalmak, az univerzális törvények segítségével.



A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg.



A tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül.



Az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése.



Nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése.



Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából.



A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő természettudományos tudás alkalmazása szempontjából.



Néhány komplex gyártási folyamat leírása.

jelenségek,

folyamatok

vizsgálata

a

A felvázolt fejlesztési területeket iskolánk a következő nevelési témakörökre bontotta le, melyet az életkornak megfelelő tartalommal tölt meg: 

Énképünk: a helyes énkép kialakítása érdekében meg kell ismerniük tanulóinknak önmagukat, céljaikat. Ki kell alakítaniuk értékrendjüket, képessé kell válniuk az önfejlesztésre, a helyes konfliktuskezelésre és az önkontrol mellett a változásra, változtatásra.

72




Egészségvédelem, káros szenvedélyek: magába foglalja a helyes táplálkozási szokásokat, életmódot, sportot, napirendet.



Helyünk a társadalomban: a szűkebb és tágabb környezet természeti és kulturális értékeinek megismerése mellett a hazaszeretet, a nemzeti öntudatra nevelés, a közéleti, magánéleti szerepvállalás kérdéskörét is tisztázni kell. A másság elfogadása nem jelenti a társadalommal szembenálló, jogi normákat felrúgó csoportok tolerálását.



Családi élet: fontosnak kell tartani minden család bevonását az iskolai életbe, A meglévő fórumokat az igényeknek megfelelően bővíteni kell. Kiemelten kell hangsúlyozni a család szerepét és a családi szerepvállalást.



Hazánk és a nagyvilág: tudatosítani kell, hogy a történelmi, nyelvi ragaszkodás nem párosulhat nacionalizmussal olyan formában, hogy az sértse európai szellemiségünket. A szabadság és demokrácia, a béke és barátság, a cselekvő hazaszeretet minden nép igénye. Ismerni kell helyünket és szerepünket a nagyvilágban.



Jövőkép: a haza és az egyén jövőképének harmóniáját kell kiépíteni.



Ember és természet: a legbővebb terület, melyet sok-sok témakör ölel fel. Tudatosítani kell az ember- állat- növény szoros kapcsolatát, melynek legjobb formája, ha ezt a tanulóink közvetlen módon tapasztalnak meg. A tantermi keretek és a közvetlen környezet megfigyelése mellett ezért építettük ki az Erdei iskola oktatási formát.

11.2./ Erdei iskola:

„ Az éghez kapcsolódó örök tudás az ember világmindenségben elfoglalt helyéről szól. Tehát a feladatáról, lehetőségeiről, természethez való viszonyáról, a természetben és az ember önöm természetében fellelhető törvényszerűségek megfigyeléséről és alkalmazásáról, a természettel való együttélésről. Régen az emberek úgy éltek, hogy életük minden percében igazodtak a természet rendjéhez, hiszen benne és általa éltek. A benne megtapasztalt körforgás. Örök megújulás egy kozmikus folyamat részesévé tette őket, amit cselekedeteikkel ők is fenntartottak. Mindezekért tartom én az erdei iskolát az élet iskolájának, a legigazibb nevelési módnak.” / Szentendrei Géza /

A környezeti nevelés középpontjába a természet megismerése kerül, ami csak úgy érhető el, ha tanulóink közvetlen tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő világról. Ez a hagyományostól eltérő módon tud megvalósulni, hiszen a tanterem falain belül nincs ilyen nevelési lehetőség. Ezért a 28/2000. OM-rendelet 3.§ (2) bekezdése lehetővé teszi az erdei iskola oktatási formát. Hogy diákjaink általános iskolai tanulmányaik során egyszer részt vehessenek ilyen programban, a mindenkori 3. évfolyamon vezetjük be. Az erdei iskolában való részvétel minden tanuló számára kötelező, költségeit a fenntartó biztosítja! A jövőben a helyszín és az időpont kiválasztása az évfolyamon tanítók (osztálytanító és környezetet tanító) feladata a szülők és az iskolavezetés jóváhagyásával a következő szempontok alapján:

73


Nem öncélú, hanem a tervezett program végrehajtható legyen. Valamelyik felszínforma vizsgálata megvalósuljon. Szolgáltató, vagy a tanítók tudják feladatukat maximálisan végezni. Vállalható pénzügyi kiadása legyen. A megközelítése, mivel kisgyerekekről van szó, egyszerű legyen. Az elhelyezés a célt szolgálja.

A programot az alábbiak legalább 50 %-ára kell kidolgozni és megvalósítani:

Földrajzi fogalmak, tájékozódás. A terület növény-, és állatvilágának megismerése. Történelmi múlt. Az ősök élete, helytörténet. Geológiai ismeretek, kialakulás. Környezetvédelem. (víz-, talaj-, levegővédelem, zajártalom, hulladékgyűjtés) Időjárási megfigyelések. Kézművesség, népművészet, népi mesterségek. Állatok védelme, ápolása, gondoskodás. Kulturális értékek. Társas élet, etikett. Népi hangszerek, népdaltanítás. A területek a helyszín jellegzetességeivel bővíthetők.

feladatok Tanmenet kidolgozása. Egy teljes hétre. Beépíteni a tanmenet végére „időben beiktatva” megjegyzéssel. A helyszín kiválasztása. Részletes költségvetés. A szülők tájékoztatása. Pénzügyi források előteremtése: Szülőket terhelő rész Iskolai támogatás Pályázati lehetőségek A részletes, évfolyamra közös program Beszámoló a végzett feladatokról

felelős osztálytanítók. környezetet tanító.

időpont Tanmenetek leadásának határideje.

Ua. Ua. tanítók

Október 31. November 30. Januári szülői értekezlet

Tanítók Az indulás előtt 30 nappal. Igazgató Mk. vez., és ig. hely. tagintézmény vezetők tanítók Az indulás előtt 30 nappal. Tanítók, tanulók Következő tanév szept. 30.

Reméljük, hogy programunkkal lehetőséget és segítséget tudunk biztosítani a gyerekek számára, hogy megtapasztalják, megismerjék, megszeressék a természetet, hogy értékrendjükbe valós súlyának megfelelően, tehát alapvető értékként épüljön be. Egy újfajta hozzáállást kívánunk kialakítani, melynek elemei a megértés a szeretet és a felelősségérzet.

74


12./ A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: 

ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,



tankönyvvásárlási támogatás biztosítása,



tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,



kedvezményes ebéd biztosítása,



javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.

Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme. Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 12.1 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

A nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk. (félállás) Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. A tagintézményekben ezt a feladatot óra kedvezménnyel látják el. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldás érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

75


 a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatnak. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,  gyermekorvossal,  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  felzárkóztató foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások,  indulási hátrányok csökkentése,  differenciált oktatás és képességfejlesztés,  pályaválasztás segítése,  személyes, egyéni tanácsadás, ( tanulónak, szülőnek )  egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése,  családi életre történő nevelés,  napközis és tanulószobai foglalkozások,  iskolai étkezési lehetőségek,  egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése, ( tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok )  a tanulók szociális helyzetének javítása, ( segély, természetbeni támogatás )  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztató a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 12.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése: Kudarcról akkor beszélünk, ha a gyermek teljesítménye a normahatár alatt marad, azaz nem felel meg a követelményeknek.

76


Okai: Tudás- és képességbeli hiány, a feladatnak megfelelő magatartás hiánya (figyelmetlenség, gátlások), idegrendszeri, családi, iskolai, biológiai problémák. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás irányítása, segítése.

77


Fontos tisztában lenni azzal, hogy nincs biztos sikert hozó, abszolút értékű terápia. Minden gyerek külön személyiség, ugyanazok a problémák - ha vannak is - más-más jelleget öltve jelennek meg. Így egységes programot létrehozni lehetetlen feladat, azt csak egyénre szabottan tehetjük az osztályfőnök a szaktanár a Gy.v. felelős egyetértésével és segítségével a szakember által javasolt módon. 12.3. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló, az esélyegyenlőséget megteremtő tevékenységek Szociális hátrány érzékelése esetén feladatunk a közösségi szellemet egymás elfogadására, segítésére, támogatására formálni. A szociális hátrány nem akadályozhatja a gyermekek eredményes tanulmányi fejlődését, munkáját. Enyhítéséért tenni az iskola minden nevelőjének feladata. E célok megvalósulását különböző pályázatok segítik, melyekben lehetőségeinkhez mérten részt kívánunk venni. Minden pedagógus feladata a pályázatok figyelemmel kísérése, a feltételek számbavétele után a pályázat megírásában, illetve nyertes pályázat esetében a megvalósításban való aktív részvétel. Kiemelt figyelmet fordítunk a következő pályázati lehetőségekre: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink számára igényelhető az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) nyújtotta támogatás. Az iskolai integrációs program (iskolai IPR) nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt HATÁRTALANUL! program keretében pályázhatunk a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővítésének elősegítésére. A pályázat célja a mindenkori 7. évfolyamon tanuló diákok külföldön lévő magyarlakta területeire irányuló (Felvidék, Erdély, Kárpátalja…) tanulmányi kirándulások támogatása. A több napos kirándulás alkalmával a tanulók bepillantást nyerhetnek a külföldön élő magyar gyerekek mindennapjaiba, megcsodálhatják a közös kulturális örökségünkbe. Az UNESCO Világörökség részét képező természeti és épített helyszínek meglátogatása maradandó élményt jelent mindenki számára.

Figyelemmel kísérjük, hogy szükség esetén élni tudjunk az Arany János Tehetséggondozó Program lehetőségeivel.

78


A továbbtanulás előtt álló tanulók, és mentoraik számára támogatást nyújtó Útravaló Ösztöndíjprogramhoz való csatlakozásra. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése diákétkeztetés, felzárkóztató órák, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, családlátogatás, a továbbtanulás irányítása, segítése, a tankönyv vásárláshoz nyújtott segélyek, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

13. A tanulók jutalmazásának elvei és formái: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, vagy kimagasló sportteljesítményt ér el, vagy jó tantárgyi versenyeredményeket mutat fel, vagy a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A jutalmazás formái Az iskolában elismerésként a következő írásbeli dicséretek adhatók: Igazgató dicséretet kap az a tanuló, aki megyei, országos, versenyen kiemelkedő eredményt ér el. Tanulmányi munkája rendszeres és javuló tendenciát mutat. Osztályfőnöki dicséretet kap az a tanuló, aki iskolai szintű ünnepségeken, rendezvényeken szerepel, vagy körzeti versenyeken kiemelkedő eredményt ér el, vagy a magatartásfüzetben többször dicséretet kapott, vagy példamutató magatartású, szorgalmú, vagy félévi tanulmányi munkája alapján megérdemli, vagy tisztségviselői, illetve egyéb megbízatású munkáját kiemelkedően elvégezte. Szaktanári dicséretben részesül az a tanuló, aki a házi versenyeken 1. vagy 2. vagy 3. helyezést ér el, vagy versenyen eredményesen szerepelt, vagy tanulmányi munkájában több tizedes javulást ért el az előző év végi vagy félévi osztályzathoz képest, vagy folyamatos aktív órai munkája alapján, vagy megbízható szertárfelelősi tevékenységéért. Napköziotthon-vezetői dicséretet kap az a tanuló, aki a tanulmányi időben aktív, szorgalmas, vagy a szabadidős tevékenység alatt fegyelmezett és munkájával hozzájárul a tevékenység sikeréhez, vagy folyamatos felelősi munkát végez. Az elismerést a tájékoztató füzetben, vagy ellenőrzőben és a naplóban dokumentáljuk. A fokozatokban tükröződnie kell a jó cselekedet fajsúlyának. A fokozatok megismételhetők és egész tanévre érvényesek.

79


Kitüntetési formák

Nevelőtestületi dicséretet kap az a tanuló, aki a félévi és az év végi osztályozó konferencia döntése alapján, aki kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el példamutató a magatartása és a közösségért végzett tevékenysége. A tanuló a dicséretet oklevél formájában kapja a tanévzárón. Ezt a naplóban, a bizonyítványban és a törzskönyvben dokumentáljuk.

Az Év Diákja kitüntető címet kapja az a tanuló, aki a legtöbb pontot gyűjtötte az adott tanév során az iskola által kidolgozott rendszer alapján.

Az Év Fiú Sportolója kitüntető címet kapja az a fiú tanuló, aki a legtöbb pontot gyűjtötte a sportversenyeken az adott tanév során az iskola által kidolgozott rendszer alapján.

Az Év Lány Sportolója kitüntető címet kapja az a lány tanuló, aki a legtöbb pontot gyűjtötte a sportversenyeken az adott tanév során az iskola által kidolgozott rendszer alapján. Az Év Kisdiákja kitüntető címet kapja az az alsó tagozatos tanuló, aki a legtöbb pontot gyűjtötte az adott tanév során az iskola által kidolgozott rendszer alapján. Az intézmény kitüntetéseit a tanévzáró ünnepségen (8. osztályos tanuló esetén a ballagási ünnepségen) adjuk át. A kitüntetés formája: oklevél és pénzjutalom. Dokumentáljuk a bizonyítványban, a naplóban és a törzskönyvben.

A fenntartóra vonatkozó többlet kötelezettség: Úszásoktatás megszervezése: Erdei iskola megszervezése: Tanulmányi versenyek: Diákolimpiai versenyek: Keresztesi kupa Palatics kupa teremlabdarúgó tornák: Térségi mesevetélkedő Tanulmányi kirándulások: Kossuth hét

1.700.000 Ft. 966.000 Ft. 200.000 Ft. 400.000Ft.

Összesen:

4.876.000 Ft.

100.000 Ft. 100.000 Ft. 960.000 Ft. 450.000 Ft.

80

(utazás, belépők, oktató díja) (utazás, szállás, étkezés) (utazás, esetleges nevezési díjak) (utazás, esetleges nevezési díjak) (rendezési költségek, díjazás) (rendezési költségek, díjazás) (utazás, belépők) (versenyek, vetélkedők, díjazások rendezési költségek)


A pedagógiai program ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje

I. 1.

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.

2.

A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

3.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2.

A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása 1.

2.

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi az intézmény vezetőjének javasolhatják.

3.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.

4.

A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

5.

A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.

2.

A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. keresztesiskola.hu

81


3.

A pedagógiai programról

minden érdeklődő

tájékoztatást kérhet

az

iskola

igazgatójától,

igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

az iskola honlapján;



az iskola fenntartójánál;



az iskola irattárában;



az iskola könyvtárában;



az iskola nevelői szobájában;



az iskola igazgatójánál;



az iskola igazgatóhelyetteseinél;



a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél;

82


VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programjának módosításával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

A Kossuth Lajos Általános Iskola programjának módosításával az iskola működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

A Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását a nevelőtestület a 2013. év április hó 03. napján tartott ülésén elfogadta. A Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Mezőkeresztes, 2013. április 03. ................................................. igazgató

83

Készítette: A nevelőtestület

Recommend Documents