Kertész József: A Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer térbeli kiterjesztése
A Szigetköz területe kiemelkedő jelentőségű vizes élőhely, ahol a korábbi természetes állapotok a természeti folyamatok és emberi beavatkozások hatására megváltoztak. A Duna folyam főmeder kimutatható medersüllyedése következtében a kisvizek szintje, ennek hatására a talajvízszint csökkenése figyelhető meg. Ugyanakkor az árvízszintek növekedése tapasztalható. Az alsó-szigetközi hullámtéri ágak kiszáradtak, a vizes élőhelyek területi kiterjedése fokozatosan visszaszorult. A kedvezőtlen folyamatok ellensúlyozására korábban az 1990-es években megvalósult a legnagyobb kárt szenvedett Felső-szigetközben a hullámtéri ágrendszerek rehabilitációja. A beruházások a hullámtérben az Ásványi ágrendszer középső részéig terjedtek. Ezt követően merült fel az igény az alsó-szigetközi területek vízpótlási rendszerbe való bekapcsolására. Az Alsó-szigetköz hullámterén a medrekben tartós kisvizes időszakokban jelentős nagyságrendű területeken kiszáradás, és cserjésedés, majd beerdősülés, máshol a pangó víz, vízminőség romlás, az itteni életközösségek degradációja volt a jellemző, ami csak további vízpótlással szüntethető meg. A beavatkozásokkal a tájképi és ökológiai értékek megőrzése, helyreállítása, a természeti értékek megőrzése, és a medrek halászati hasznosítási feltételeinek a javítása valósult meg. Igazgatóságunk célkitűzése az Alsó-szigetközben az árvízlevezetés feltételeinek a javításán kívül a kedvezőtlen ökológiai folyamatok megállítása és jobb életfeltételek biztosítása volt az élővilág számára.
A Duna 1992. októberi elterelése miatt a hullámtéri medrek kiszáradtak. Szükségessé váltak vízpótló megoldások. Így valósult meg a Felső-szigetközi vízpótlórendszer. A korábbi – vízpótlást célzó – beavatkozások a hullámtéren csak az Ásványi ágrendszer felső végéig terjedtek. Kimaradt: -
az Ásványi ágrendszer alsó szakasza
-
a Bagaméri ágrendszer és
-
a Patkányosi ágrendszer vízpótlása.
-2A Dunára vonatkozó hidrológiai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy Duna folyam 1811 fkm alatti szakaszán jelentős medersüllyedések következtek be, amelyek hatására a kapcsolódó mellékágak vízellátásának fokozatos romlása, esetenként megszűnése, a mellékágak kiszáradása következett be. Ezt a tendenciájában romló folyamatot a hajózás érdekében végzett hagyományos folyószabályozás, a térség felett lévő vízlépcsők görgetett hordalékot visszatartó hatása és a végrehajtott ipari kavicstermelés okozta. Ezen okok közül az ipari kavicskotrás 1989 óta megszűnt, a másik két feltétel napjainkban is megvan. Az adatok elemzése azt mutatja, hogy a medermélyülés az Alsó-szigetközi szakaszon a kavicskotrások megszűnése mellett is folytatódott. Ugyanakkor az évi jellemző vízhozamok homogenitás vizsgálata alapján megállapítható, hogy a lefolyási viszonyok alapvetően nem változtak. A vizsgálatok egyértelmű megállapítása, hogy a mellékágrendszerek elöregedése és a kedvezőtlen folyamatok a Bősi vízlépcső üzembe helyezésétől függetlenül is megfigyelhetők. A Duna elterelésének közvetlen hatása az Ásványi ágrendszer alsó, a Bagaméri és a Patkányosi ágrendszerekben okozott jelentős vízszintcsökkenést, felgyorsítva az ágrendszerek elöregedését. A Bősi vízlépcső alvízcsatornája alatt, Szap környékén az érkező vízből a görgetett hordalék hiányzik és a megmaradó kevesebb, finomabb szemcséjű hordalék nem elég az egyensúlyi állapot kialakításához és fenntartásához. Az ehhez hiányzó mennyiséget a folyó saját medréből mossa ki, ezért ezt folyamatosan mélyíti. A szapi összefolyásnál (104 VO, 1810,116 fkm, a következő ábra) a meder minden évben jelentős mértékben, évenként mintegy 10-17 cm-rel mélyül.
-3-
-4A hidrológiai vizsgálatok eredményeiről nyújtanak áttekintést a következő táblázatok: Szelvény megnevezése
fkm
Patkányosi betorkolás Pulai-Duna kiágazás Bagaméri torok Alvízcsatorna betorkolás Alsó vezetőmű Felső vezetőmű Bagaméri vezetőmű Bagaméri vezetőmű 48/II/A vezetőmű 48/II/A vezetőmű Alsóbős-Bagaméri vezetőmű Alsóbős-Bagaméri vezetőmű Ásványi ágrendszer torkolat
alsó felső alsó felső alsó felső alsó felső
Szelvény megnevezése
fkm
Patkányosi betorkolás Pulai-Duna kiágazás Bagaméri torok Alvízcsatorna betorkolás Alsó vezetőmű Felső vezetőmű Bagaméri vezetőmű Bagaméri vezetőmű 48/II/A vezetőmű 48/II/A vezetőmű Alsóbős-Bagaméri vezetőmű Alsóbős-Bagaméri vezetőmű Ásványi ágrendszer
1806,80 0 1808,78 0 1809,85 0 1811,00 0 1812,17 0 1812,61 5 1813,30 0 1813,86 0 1814,30 0 1814,50 0 1814,92 5 1815,42 5 1816,05 0
alsó felső alsó felső alsó felső alsó felső
1806,80 0 1808,78 0 1809,85 0 1811,00 0 1812,17 0 1812,61 5 1813,30 0 1813,86 0 1814,30 0 1814,50 0 1814,92 5 1815,42 5 1816,05
jelenlegi KV 1000 m3/s (mBf)
referencia 1000 m3/s (mBf)
eltérés (m)
108,40
110,06
-1,66
108,66
110,61
-1,59
108,75
111,01
-2,26
108,94
111,48
-2,54
109,25
111,83
-2,58
109,46
111,98
-2,52
109,67
112,18
-2,51
109,72
112,34
-2,62
109,86
112,45
-2,59
109,94
112,50
-2,56
110,11
112,60
-2,49
110,32
112,73
-2,41
110,49
112,89
-2,40
jelenlegi KÖV 2000 m3/s (mBf)
referencia 2000 m3/s (mBf)
eltérés (m)
110,35
111,38
-1,03
110,61
111,87
-1,26
110,70
112,24
-1,54
110,87
112,68
-1,81
110,98
113,00
-2,02
111,05
113,13
-2,08
111,14
113,31
-2,17
111,20
113,45
-2,25
111,24
113,56
-2,32
111,26
113,60
-2,34
111,29
113,69
-2,40
111,34
113,81
-2,47
111,42
113,95
-2,53
-5torkolat
0
A romló folyamatok a főmederben jelenleg is fennállnak. Megjegyzendő, hogy a főág és a mellékágrendszerek közötti kapcsolat megszűnését a kisés középvizek fenti szintjének csökkenése mellett a hullámterek feltöltődési folyamata is erősíti. A Szap-Gönyű folyószakaszon működő monitoring rendszer adatai alapján megállapítható, hogy -
a Medvei híd feletti szakaszon egyértelmű mederkimélyülés jelentkezik,
amelyet átmenetileg mérsékelhet a Régi Duna-meder felől – árvizek idején – érkező hordalék. A hordalékmozgató erő ezen a szakaszon nincs teljesen kihasználva, a mederanyag kis és közepes szemcséi kimosódnak. A meder anyaga a vízjárás valamennyi helyzetében mozoghat. A szakasz hordalék-mérlege egyértelműen negatív. -
A Medvei híd alatti – Nagybajcsi – szakaszon is megjelentek a fentiekben
említett folyamatok. -
Az 1800 fkm alatti szakaszon váltakozva jelentkeznek kimosódások és
lerakódások. -
Gönyűnél a mederváltozások következményeként előállt hordalék zöme
lerakódik. A gönyűi gázló lassan terjed lefelé. A Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológia rehabilitációja megnevezésű, KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0004 számú projekt megvalósítása a fenti problémák egy részének a kezelését, többek között a hullámtéri vízpótló rendszer térbeli kiterjesztését tűzte ki célul. A hullámtéri kiviteli munkák 2015 áprilisában a vállalt határidőre be is fejeződtek.
A projekt fejlesztési céljai: A Duna 1992. októberi elterelése miatt a hullámtéri medrek kiszáradtak. Szükségessé váltak vízpótló megoldások. Így valósult meg korábban a Felső-szigetközi vízpótló rendszer. A korábbi – vízpótlást célzó – beavatkozások a hullámtéren csak az Ásványi ágrendszer felső végéig terjedtek. A vízpótlásból kimaradt: az Ásványi ágrendszer alsó szakasza a Bagaméri ágrendszer és a Patkányosi ágrendszer vízpótlása
-6-
A Dunára vonatkozó vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a Duna folyam 1811 fkm alatti szakaszán jelentős medersüllyedések következtek be, amelyek hatására a kapcsolódó mellékágak vízellátásának fokozatos romlása, esetenként megszűnése, a mellékágak kiszáradása következett be. ( A hajózási kisvízszint mintegy 2,0 métert süllyedt!)
A Bagaméri ágrendszerben lévő Pörösi-ág 2003. augusztus 29.-én:
-7A Pörösi-ág 2002. augusztus 29.-én:
A Bagaméri Duna-ág 2002. augusztus 29.-én:
-8A projekt a Felső-szigetközi vízpótlásból származó – korábban az Ásványi ágon a Régi-Dunameder felé távozó – vízzel oldja meg a problémakört.
Áttekintő helyszínrajz a beavatkozással érintett területről:
A jelentősebb kotrási feladatok A Bagaméri ágrendszer kotrása:
-9A Patkányosi ágrendszer kotrása:
-10A földmunka során megmozgatott anyag összesen: Mellékág neve
Összes kotrás
Térfogat
10 m3-re kerekítve
Térfogat
Bagaméri ág
99910
m3
99910
m3
Árvai tó
1880
m3
1880
m3
Alsóbős-Bagaméri-ág
12986
m3
12990
m3
Malomercsédi-ág
5427
m3
5430
m3
Hosszúkői-ág
16286
m3
16290
m3
Pulai-ág
2878
m3
2880
m3
Matláki-ág
9065
m3
9070
m3
Patkányosi tápcsatorna
3853
m3
3850
m3
152 590
m3
ÖSSZESEN
-11Vízépítési műtárgyak építése: A Duna folyam 1816,2 fkm, a Bagaméri ág felső végén az Árvai bukó átalakítása, vízszintszabályozó vb. műtárgy beépítése, SBG típusú szekrénytartós hídszerkezettel:
-123 DB átjáró átalakítása a Patkányosi mellékágrendszerben:
-13Torkolati fenékküszöbök és hallépcsők építése: Az Ásványi, a Bagaméri, és a Pulai torkolati fenékküszöb és hallépcső.
ALSÓ-SZIGETKÖZ HULLÁMTÉRI VÍZPÓTLÁS projekt beton- és kőmunkák főbb mennyiségei Műtárgyépítés Betonmennyisé g (m3)
Megnevezés
Ásványi torkolati fenékküszöb
Kőmunkák Kőszórás /Kőrakat készítése (m3)
Meglevő kőművek bontása (m3)
15 000
HT-1
HT-2
Ásványi rendezett partszakasz
16
1 800
Ásványi ágrendszer csatl. beavatkozások
119
3 970
13 500
-14HT-3
Árvai zárás átalakítása
HT-6.1
304
4 532
4 600
Aprókövesi zárás
4 885
1 600
HT-6.2
Tilosi zárás
4 990
1 600
HT-8
Bagaméri torkolati fenékküszöb
20 490
HT-9
Hosszúkői kiágazás
2 047
HT-10.2
Pulai torkolati fenékküszöb
2 530
HT-11.1
Patkányosi ágrendszer kotrása
523
HT-11.2
Patkányosi fenékküszöb
855
HT-12
Hosszúkői átjáró
32
173
27
135
Matláki ág kotrása HT-13 Mázsaházi átjáró HT-15.1
Béka éri tápcsatorna
HT-15.2
Patkányosi átjáró létesítése (Kis szigeti és Baki átjáró, Kalacsi kőküszöb)
Összesen:
69
38
400
536
62 399
21 300
Az Alsó szigetközi hullámtéri mellékágrendszerekben ma már ismét szemet gyönyörködtető, és kedvező vízi állapotok figyelhetőek meg. Az Alsó-szigetközi hullámtérre visszatért az élet!
-15Az Árvai zárás a Bagaméri ágrendszer legfelső szakaszán:
Az Ásványi fenékküszöb kis- és középvizi bukója:
-16A Hosszúkő-Pulai ág:
Az Ásványi fenékküszöb felvizi oldala:
-17A Bagaméri fenékküszöb és hallépcső:
A Tilosi vízszintszabályozó bukó:
Mosonmagyaróvár, 2015. június 08. /ÉDUVIZIG/
Kertész József okl. mérnök
