Kertépítés Írta Arthur Buschmann tájbiológus mérnök (agronómus) Überlingen (Bodeni tónál)
Több mint 60 éve, hogy a Mester Dr. O. Z. Hanish átküldte Európába David Ammant a németnyelvű népekhez, hogy a Mazdaznant megismerjék, és így a fehér faj megváltódjék, megmentődjék! Azért, hogy létrejöjjön az egyesült európai népek közössége, a régi zarathusztrai tanok alapján. Ehhez fény, levegő, és jó föld kell. A földet javítani kell, humuszt képezni belőle, hogy a zöldség és gyümölcs teljes értékűre fejlődhessen. A jó föld magába szívja az éter elemeit, vegyül a levegővel, s így életerőt juttat a fának, növénynek, az embernek pedig életet, egészséget, jó idegeket és mirigyeket. A jó, tiszta földben termelt táplálék tele van életerővel (hatóanyaggal), mely értékessé és teljessé teszi a zöldségeket és a gyümölcsöket. A helytelen lakások (beton, tégla középület) sok kárt okoznak, mert elszívják az elektromagnetikus erőket belőlünk. Ezért, ha csak lehet, kertes lakásban kell lakni, s legjobb a fából épült ház. Már az ókorban tanították Ainyahita, Szókrátész és Jézus is, hogy az embernek gyümölcs és zöldség kell, hogy egészségben élhessen, és kifejlődhessék szellemileg! (Testben is oda kell fejlődni, ahogy lélekben születtünk.) Már az ősgermánok is nagy gazdaságokat létesítettek, mikor keletről nyugatra vándoroltak. A táplálékuk főleg búza és rozs volt (kásák és nyákok alakjában), emellett kovász és élesztő nélküli lángosokat sütöttek. Az igazi germánok a béke misszióját vállalták itt magukra, megteremtették a rendet és a békét, és egyesítettek a keleti illetve nyugati törzseket egy magasabb cél érdekében. A világbéke elérésére való törekvéseket segíti a vér tisztítása és a tudatos légzés. A legfontosabb a humusz, a jó föld képzése. Ehhez nálunk (nagyszüleimnél) a hulladékot nagy szellős ládákba gyűjtötték (nem gödrökbe), ezt leöntötték mésszel vagy mésztejjel, liszttel és kálium-hipermangánnal. Ha megtelt, ládába öntötték ismét, s egy évig érlelték benne a humuszt. Így kálivízzel keverve nem romlik, nem savasodik, jól keveredik a levegővel, és termékennyé tesz mindent. Legtermékenyebb az erdei föld és a hegyek földje. Az eddigi helytelen istálló-trágyázás csak bajokat okozott, férgek keletkeztek, a növények pedig megbetegedtek. Külsőleg felfúvódtak, de ezek életerőt nem adnak. Nem adnak se szalinokat se vitaminokat amelyek az élet fenntartásához oly fontosak. Példa erre a nagy burgonya, amely már varas, és tele van a rákbetegség spóráival. Azért kell a tiszta föld, hogy a termés is tiszta és jó legyen újra. A hidrokultúrák és a trágyával vizezés is éppoly káros.
A földet naponta kell lazítani, felásni, forgatni 8-10 cm mélyen, hogy jól átlevegőzzön, főleg esők után. Ha kell, lehet hozzáadni gránitot, kőport, homokot, és 3 év alatt elkorhadt komposztot, illetve lehet még hozzáadni keserűsót, ként, nátront, ezeket a föld szükségletei szerint. Ha a föld nagyon savas, semlegesíteni kell. Hetente egyszer öntözzük meg kálivízzel (ez elpusztítja az egereket és a kártevőket is). A kálivíz mellé keserűsót is adhatunk, ezt legjobb reggel végezni, illetve ültetés előtt, nehogy a növényeket érje a kálivíz! Ha nedves, savas a föld, kb 1-2 méterenként csatornákat ásunk, és így hagyjuk 3-5 évig, amíg kiszárad és savtalan is lesz. Ha a föld így ápolva és porhanyósítva lesz, úgy megjavul, hogy könnyedén fel tudja venni magába az éterikus elemeket, különösen reggel 9 óráig, és délután 17 óra után. Ilyenkor, ha a levegő áthatja és elég napot is kap, úgy a beleültetett termény vitamindús lesz és szalinokat (ásványi sókat és nyomelemeket) termel, amelyek egészségessé és hosszú életűvé tesznek. Az őseink, akik így táplálkoztak, jó erőben, betegségek nélkül elérték a 100-150 éves kort is. A jó föld készítése mellett fontos a magvetés és a palánták elültetése is. Legjobb délelőtt, napsütésben, mély árkokban 3-5 cm-re vetni. Az árkok északról dél fele lejtsenek, és sötétvörös kálivizet öntsünk beléjük. Az ültetésnél ügyeljünk arra, hogy az első ultraviola napsugarak a kis növényt érjék, ezzel elindít-ják annak fejlődését, különösen, ha a talaj előzőleg porhanyósítva lett. A palántát 5 levélkével szedjük fel a melegágyból. A gyökeréből lecsippentünk egy kicsit, hogy jobban meggyökeresedjen. Ezután magába tudja szívni az éterelemeket is, amellyek növekedéséhez szükségesek. Az ilyen tiszta táplálék életfontosságú, mert ellát életenergiákkal. A Südkurier újság meglátogatta Arthur Buschmann mérnök tájbiológust, és meggyőződhetett, hogy milyen eredményeket lehet elérni istálló- és műtrágyák nélkül is. A. B. nagyatyjától örökölte a kert gondozására vonatkozó jótanácsokat, melyeket aztán továbbfejlesztett Az elszegényedett, leromlott földet gránittal vagy kőporral lehet megújítani, megfiatalítani. A gránitban értékes a szilícium, mely termékennyé teszi a növényt, és magába szívja az életelemeket. Egész Oroszország egy nagy gránitszikla, mely nagyon alkalmas trágyázásra. A földet először meg kell vizsgálni, hogy mi és mennyi kell hozzá. Néha mész és gipsz is kell a néhány éves komposzt mellé. A lényeg a sok lazítás, mint az embernél is: ha nem lélegzik eleget, nem fejlődhet. A növény is túlfejlődik, ha trágyázták, illetve ellenkezőleg: nem fejlődik, ha nem ápolták jól. Az ilyen növény nem való étkezéshez, mert így nem jut elég vitamin és szalin a test sejtjeibe.
A növény magába szívja a levegőből a fejlődéséhez szükséges anyagokat, s az éteri anyagokat polarizálja. A táplálékban lévő ősszellem fenntartja erőnk, egészségünk, és előbbre visz felfelé. A rossz, savas föld beteg növényeket ad, ahogy az ember is a savasságtól betegszik meg. Ha a földet megjavítjuk, úgy szépen újra terem. A megjavított földben a termény finom aromát kap, ami fontos a mellékvesének. Ha ez hiányzik, úgy bénulások történnek az emésztőszervekben, vérkeringési zavarok léphetnek fel, és a fejlődés is megakad.
A föld kőporral való kezelése az egész emberiség áldása lesz. Sokféle föld van: agyagos, homokos, kavicsos. Fontos a jó ápolás, a sok lazítás, levegőztetés. Mindig azt adjuk hozzá, ami kell, de nem trágyázzuk. Fontos, hogy a föld szívóképes legyen, ezért jól felássuk keresztbe is háromszor (legjobbak az október – november – decemberi hónapok). Tavasszal aztán be lehet ásni a 3 éves komposztot, amelyben már nem lehetnek férgek. A gránit szilikátokat juttat a talajba, ami a növények fejlődését segíti. Ha a föld eleinte gyengén terem, úgy ültessünk bele cukorrépát. Ez kihoz belőle mindent, ami akadályozza a növények fejlődését. Lehet még lucernát, lóherét, borsót és más takarmánynövényeket is ültetni, ezek foszfátot vonnak ki a levegőből, és leadják a földnek. Ha továbbra is cukorrépát vetünk a földbe 3-4-5 évig, akkor a föld minősége megjavul, és értéke is emelkedik. Az ültetésnél sok mindenre kell ügyelni. Ha krumplit vetünk, akkor szalmiákkal kell trágyázni (1rész szalmiák, 3 rész oltott mész keverékével), és tavasszal ültetni. Előző este még felássuk a földet, hogy az éjjeli nedvesség is átjárja, amit majd a reggeli a napsugár felszárít. Így csinálták az ősgermánok, és tiszta lett a földjük. Különösen a bab lesz hálás érte. A föld felső 8-10 cm-es rétegét kell porhanyósítani, nem szabad engedni, hogy összetömörüljön, főleg esők után. Ha lazán van tartva, úgy beszívja a nitrátot a levegőből. Ez a növény hatóanyaga lesz (amely felépítő és gyógyerőt adja). Az ilyen termény életfenntartó lesz. De a kertészek nem termesztenek ilyen növényeket, mert inkább a tőzeghulladékot használják, hogy ne kelljen a földdel sokat dolgozni. Így a termény csak sok víz ammóniák és rostszövetből áll, hiányzik az életerő, így nem képződik vitamin, se szalin, és az idegek és mirigyek kárt szenvednek. Ha tiszta talajból jön a termés, rögtön megérezzük. Feléleszt, megerősít, sejtépítő lesz, erőt ad az idegeknek és mirigyeknek. A növények minden lazítás után jobban fejlődnek. A gyomokat beássuk, mert ezek a földnek sókat adnak vissza.
Fontos a szemét tárolása is. Készítsünk három szellős ládát falécből. Az elsőbe tesszük a friss szemetet, és rétegenként mészliszttel beszórjuk. Közben teszünk bele keserűsót (vagy epsom sót) is. A napsütéstől óvjuk, beárnyékoljuk, nehogy megrothadjon, savanyodjon. A következő évben átlapátoljuk a szemetet egy másik ládába, szintén behintjük mészliszttel, de közben kálivízzel is meglocsoljuk. A következő években a következő ládába kerül, hasonló módon kezelve. Itt már jó érett, tiszta szagú lesz. A kálivizet esővízből készítjük. Az esővizet összegyűjtjük, mert nagy érték. Ha a földet öntözzük vele, más szer nem kell. Háromszor kell a kis növényeket öntözni: reggel, napközben (ha meleg van), és este. (Be lehet szórni tőzeghulladékkal, hogy tartsa a nedvességet). A paradicsom és a krumpli nem szeretik a nedves talajt. A kén, az ammónia, a foszfor, a mész és a gipsz jó trágyázó szerek, mert bejuttatják a hiányzó elemeket a földbe. A fahamu is jó a nehezebb földbe. Ezeket lehet a komposztra is hinteni, illetve a növények alá is, és beáshatjuk szükség szerint. A magvetésnél is háromszor kell öntözni és tőzeghulladékkal beszórni a talajt, hogy nedves maradjon. A krumplihoz foszfor, kén, ammónia és oltott mész kell, a spárgához nátron. Gyümölcsfák ültetése Mindegyiknek annyi helyet kell adni, hogy jól fejlődhessen. Nem szabad köztes növényeket ültetni, mert így a fa nem fejlődhet jól. A gyomokat, füveket is mindig kikapáljuk, hogy tiszta legyen a föld. Tavasszal epsom és keserűsót adunk a fához, illetve azt, ami a földnek hiányzik. Legjobb a gránitpor, ez az alap, de lehet porfír – (magmás kőzet pl. gránit, bazalt, riolit tufa) és gneisz (földpát, kvarc, csillám). Tavasszal a virulás előtt is jól fel kell ásni a földet, így sok esővíz éri, és szép leveleket fejleszt. A gyomokat mellékapáljuk, ezekből is jutnak sók a földbe. Ha nappal nem érünk rá, este is lehet kapálni, így éjjel a nedvesség megmarad. Magvetés és palántanevelés Mindennek elegendő helyet kell biztosítani a növekedéshez. A rokon növényeket közel lehet ültetni egymáshoz. A hagyma, a fokhagyma, a saláták levegőnövények, lehet hozzájuk uborkát és tököt ültetni. Ha egy magot teszünk a zöld hagyma szárába, akkor ez is kifejlődik, és lehet vágni, mint a zöld snidlinget. A kiskertben lehet a földdel takarékoskodni, a krumplit és a paradicsomot ültethetjük együtt. A krumpli hajtásba tehetünk paradicsommagot, ez így virágzik is. Azonban ehhez jó meleg klíma kell. A paradicsomot legjobb kis cserepekben felnevelni. A földjét leöntjük egy kis petróleummal, és négy hét múlva újra szalmiákkal. A levelek tetejére kis kénport szórunk. Minden 5-7. napon kálivízzel megöntözzük, ha lehet mindig esővizet használjunk. Ha a növények már 25 cm nagyok, kiültethetjük a szabadba 70 cm távolságban. Csak két hajtást hagyunk rajta, a többit levágjuk, de csak virágzás után. A földet sokat porhanyítjuk, különösen reggel 9ig.
A krumplihoz középnagy, hosszúkás alakút vegyünk, a kicsi gömbölyű, és a nagy nem jó. Öt percre kálivízbe tesszük. Csak három csíraszemet hagyunk a krumplin és mellette két oldalt 2 cm széles csíkot. Elültetése előtt rézgálic oldatba tesszük 5-10 percre, utána formaldehid oldatba és egy könnyű kékkő oldatba. Zsákba téve reggel kiültetjük. Ha az eper, az uborka vagy a tök túl korán virágzanak, le kell szedni róluk a virágot, így jobban fejlődik a termés rajtuk. A gyümölcsfákról is leszedjük a virágokat az első 4-6 évben, különösen, ha gyenge leveleket fejleszt (ezek a tüdői). Így a gyümölcs is satnya lesz. A napsugarak segítik a szövetképződést és az aroma fejlődését. Az üvegházakban termelt növényben a csíraképesség legyengül, nem lehet tovább termelni. Legjobb újholdor szüretelni, ezek a termények jobban elállnak, tartósabbak lesznek. A kukorica levegő-növény, ezért 30-40 évig is lehet egy helyre ültetni. Nagyon magas helyen, nedves talajon nem szeret lenni. 2 szem magot vetünk el, a gyengébb hajtást aztán kihúzzuk. Legjobb az agyagoshomokos talaj neki, a sok napfény, víz viszont kevés kell neki. A talajt sokat kell kapálni, a növényhez húzni. A magokat 35-50 cm távolságban ültetjük, 70 cm sortávolságra. Hagymát, fokhagymát, salátát 15-20 cm távolságra ültetünk, a sortávolság 45 cm. A földet sokat kell porhanyósítani, fülönösen esőzések után. A káposztákat egy helyre lehet ültetni, kelet-nyugati irányba. A zsázsát, a snidlinget és a retket nedves, árnyékos helyre ültessük, óvjuk a déli naptól. A káposztát kb 50 cm távolságra, a karalábét 30-45 cm távolságra ültetjük. A spenótot, a mángoldot, a zsázsát és a retket sorokba ültetjük, hogy jól lehessen kapálni a gyökerekig. A fő, hogy elég napot és levegőt is kapjanak. „Szorgalom nélkül nincs jutalom” – ez a kertgazdaságban bizonyossá válik, mert ha jó a termés, sok örömet, erőt és egészséget ad. Évről évre több tapasztalatra teszünk szert, és nemesítjük a növényeket. Zarathustra így termesztette füvek keresztezéséből a zabot, aztán az árpát, a rozst és a búzát. A kóróból kialakított az articsókát, mely most ideggyógyszernek számít a benne lévő réztartalom miatt. Ha két naponként megöntözzük szalmiákos vízzel, akkor a levél pórusai kitágulva magukba szívják a levegő kemikáliáit. Ha a földhöz kis meszet adunk, felmelegíti, és a gyökereket is segíti. Így a nedvkeringés felgyorsul, és a növény hamarabb virul. Gyümölcsfa ültetéséhez 100-150 cm magas, egyenes törzsű csemetét válasszunk. Egy fadarabbal is megtámaszthatjuk. Csak a két fő gyökeret hagyjuk meg, ezt is kissé lecsípjük, a többit kivágjuk. 3-4 éves fácskát jó ültetni (a gyökerek észak-déli irányban legyenek). Csak a második évben lehet rajta kevés virág a külsőket leszedjük, hogy a belsők erősödhessenek. Csak a 7. évben hozhat szép termést.
A dohány agyagos-homokos humuszt kíván, a nehéz, nedves talajt nem bírja. A káli talajt igényli, ezért hetente meg kell öntözni esővizes kálivízzel. A babkávé alját (zaccát) meghálálja, más virágzó növények meg az orosz teát szeretik. A dohányt májusban lehet kiültetni, mert fagyérzékeny. Déli fekvésű, szélvédett hely kell neki, ahol reggeli napot kap. Se műtrágyát, se másmilyet nem tűr el. 4 levélkével és egy szárral kell ültetni. 10 nap múlva a földet feltöltjük, és porhanyósítjuk. Csak ha már pirosodik a virága, leszedjük. Ha a levél széle sárgul, akkor lehet szüretelni, és felfűzni a leveleket egymással szembe. Szellős helyre akasztjuk, amíg meg nem szárad. 4-6 hét után ha a levegőtől nedves lesz, kihúzzuk a zsinórt, és a leveleket összekötjük. Ekkor fermentálni kell. (cukros sárgarépa lével, de ezt ki kell próbálni, nincs rá recept, gyári titok!) A dohánylevelekből jó oldatot készítünk (kor és temperamentum szerint),10-20 levélből jó idegnyugtató lefekvés előtt. A leveleket előző nap kell 24 órán keresztül meleg vízben áztatni. A gabonavetést 1928 óta bevezették Németországban, Svájcban és Amerikában. Kínából és Oroszországból indult el a nehezedő élelmezési viszonyok miatt, és mind jobban elterjed. Csak súlyos magot vessünk. Ezeket átszitáljuk, a földet erős káliviízzel megöntözzük, és a magokat 5 percre kálivízbe áztatjuk, aztán szárítjuk. Augusztus végén, szeptember elején ültetjük. Ha már 4 levele van és 18-20 cm magas, a képződő bokrosodást ültetjük 3-10 cm mélyen, ahol gyökeret képez. 25-30 cm-re, 45 cm-es sorokba ültetjük. Jól ápolt földben könnyen áttelel. Tavasszal gyomtalanítani kell, és a földet föléhányni. Daniker Glarus Svájcban 1928 óta kísérletezett, és szilíciumot adott a földnek, s ezzel sok eredményt ért el. Fontos, hogy bármit is vetünk, a legerősebb magokat vegyük, szitáljuk át. Ültetés előtt kálivízbe tesszük 3 percre, és utána zsákokba téve a napon szárítjuk. Így a csíraképesség erősödik, és a növény szép lesz. Előzőleg még szalmiákoldatba tesszük a magokat, így gyorsabban fejlődnek, akár a zöldség, akár a hüvelyes 5-10 szeres termést hoz. Minden, ami a föld felett nő (bab, dinnye, cukkíni, csillagtök, uborka, szőlő, gyümölcsfák, saláták, káposzták, mángold, paradicsom, kukorica, mák), holdtöltekor kell vetni (3 nappal előtte, 3 nappal utána). Ilyenkor legnagyobb a Hold magnetikus ereje. A földben termő növényeket, mint krumpli, fehér-, sárga-, és vörösrépa, takarmányrépa, paszternák, zeller, retek, torma, stb, gyógy gyökerek, bab, borsó, lencse, hagymák, saláták, 6 nappal újhold előtt kell vetni újholdig. 1-3 nap újhold után vetünk szárzellert, spárgát, kelt, spenótot, takarmánynövényt, gabonaféléket, így sok és nagy termést hoznak. Utolsó nap újhold előtt megöntözzük a növényeket és a fákat is.
Február 20-ig nem ültetünk, csak a halak jegyében február 21-től melegágyba (esetleg a szabadba), és háromszor kell esővízzel öntözni,de csak a földet, a növényt nem. Így a föld porhanyós marad, és jobban beszívja a napsugarakat, és nitrátokat. Hetente egyszer kálivízzel öntözzük. Március 21- április 21-ig a kos jegyében vetjük azokat a magokat, melyeknek koronájuk lesz, a gabonaféléket. Április 22- május 22-ig a bika jegyében krumplit, fehérrépát, retket, földimogyorót vetünk a csökkenő holddal. A babot 3 nappal telehold előtt vetjük. Május 21 – június 21-ig az ikrek jegyében ültetjük a dinnyét, tököt, cukkínit, csillagtököt, uborkát, paradicsomot, kukoricát, babot, dohányt, és több komposztföldet, mint vizet adunk. A burgonyát 6 nappal telehold után vetjük június 6-ig. Júniuss 21 – július 21-ig a rák jegyében, újholdkor vetjük a lencsét, a borsót. Teleholdkor a babot július 4-ig, különben csak bokrosodik. Július 22- augusztus 21-ig az oroszlán jegyében sokat ápoljuk a földet, minden gyomot kiszedjük a földből és a komposztba rakjuk. Augusztus 21-szeptember 21-ig a szűz jegyében elvetjük a hagyma-, zeller- és spenótmagot tavaszi kiültetésre. Most lehet az epret és a bogyós gyümölcsöket átültetni, illetve a lucernát és más takarmánynövényeket is. Szepetmber 21-október 21-ig a mérleg jegyében a délvidékeken (Olasz-, Spanyolország) ilyenkor vetjük a téli növényeket, epret, málnát, burgonyát és más zöldségeket, illetve a magos gyümölcsöket. Most lehet a téli gabonát elvetni, a búzát és a rozst. Minden növény kikel, adja a termés gyógyerejét és tápértékét. Ehhez a földnek tisztának, káros anyagoktól mentesnek kell lennie, hogy a növény megtalálja benne az alkotórészeit. A napsugarak különösen reggel érjék a növényt. A növény körüli laza földbe beáramolhat az éteranyag, és táplálhatja a növényt. Nem elég csak a felületen ültetni, gazdasági okokból jobb a sorültetés, így jobban és többet terem. Március – áprilisban vetjük az amerikai barna szedősalátát, a vastartalmú kerti zsázsát, a petrezselymet, amely jobb, mint a göndör díszpetrezselyem. A fejes salátát is 15cm távolságra vetjük, 25 cmre később. Nem hiányozhat a spenót, ennek sok esővízre és kapálásra van szüksége. 30 cm-es sorokba vetjük. Retket is vetünk (jégcsapretket is), sok vizet kívánnak. A sárgarépa vetés fiatal hajtásait 5-10 cm-re ritkítjuk. Sokat kell kapálni. A zöld és a cukorborsó nem erjed, ha jól van termelve. (fel kell kötni). Mángold: 40 cm és 10-15cm tövenként. Vágnivaló mángold: 30-35 cm. A mákot 50 cm-re hagyjuk, mert közbe répát, karottát vetünk. Ez őszre megérik, utána felvesszük a mákot. Utána jönnek a hagymák, fokhagymák 10-15 cm-re. Jó a sárga savoyai és a lila schaffhauseni hagyma. Ha van tőzegliszt, szilícium és kőpor, ezt összekeverjük 50 % jó komposzttal, és beöntjük a magcsatornába. Ez melegen, nedvesen tartja, és a termés gyorsabban érik.
Májusban karottát vetünk, 2-3 sort ágyanként. Vetés előtt két héttel kálivizet öntünk a magcsatornába, a kiültetéskor is, és porföldet hintünk rá. Mángold: 2 sort ágyanként, 10-15 cm-re. Bokorbab: 2 sor ágyanként, 3 cm mélyen, 5 cm távol Zöldborsó: cukorborsó 2 sor ágyanként, 20 cm sor 3-5 cm-re, 7-12 mag száranként 60 cm távolságra. Spenót: 2 sor ágyanként, szorgalmas földlazítás, hetente kálivízzel öntözni. Kerti zsázsa: nedvesen tartani! Petrezselyem: jó szélesen vetni, és öntözni, mint a zsázsát. Amerikai barna szedősaláta: áprilisban szedhető Cékla: 3 sor ágyanként, a növényeket 3-5 cm-re. Most vetünk karfiolt, fehér és piros káposztát, salátát, karalábét. Ne ültessük mélyen, inkább húzzunk fölé földet. A gyökereket tartsuk szabadon, és öntsünk hozzá komposztot! Krumpli: 50 cm sortávolság, 40 cm-re, 8-10 cm mélyen fahamut és kőport hintünk bele. 3 szemmel ültetni úgy, hogy a szemek kelet felé nézzenek. Porfölddel takarjuk, minden kapálásnál 15 cm-t földdel feltöltjük. Május közepétől: Gumós zellert, paradicsomot, uborkát ültetünk. Csak esővízzel öntözünk, hideg vezetékes vízzel nem! A paradicsomot ültethetjük a régi helyére. Júniusban bokorbabot, fiatal retket, téli fekete és lila retket ültetünk. Eleinte sokat kell öntözni. Ismét lehet virágkelt, fehér és piros káposztát és fejes salátát ültetni, mint májusban. A saláta talaját, ha túl meleg van, alkonyatkor öntözzük. Ahhoz, hogy jól fejlődjenek a gyökerek, lazítjuk a földet, a komposztot pedig nedvesen tartjuk, hogy ne száradjon ki. Betakarjuk, és kálivízzel öntözzük. Július: Újra vetünk őszi répát, mezei salátát, bokorbabot és téli spenótot. Azon kívül a késői fajtákat: fehér káposztát, karalábét, őszi salátát. Augusztus: Őszi salátát, salátakatángot (endívia), karalábét vetünk. Eső után mindig kapálni kell, a földet lazítsuk, és tegyük a növényhez. A gyomokat vágjuk ki, és tegyük a komposztra. Hetente öntözzük kálivízzel a komposztot, ez emeli a gyógy- és tápértékeket. Ha van permetező, meg kell öntözni a levélnövényeket szilícium oldattal, amit úgy készítünk, hogy esővízbe egy marék kőport teszünk. Több napig állni hagyjuk, és többször felkeverjük. Az alját a komposztra keverjük. Szeptember: Az elején lehet még egyszer spenótot, mezei salátát, párizsi ezüst hagymát, salátát, sütőtököt, téli salátát ültetni, októberben átültetjük. Rebarbarát is ültethetünk, de olyan fajtát, ami nem magzik fel.
Ha tavasszal fát akarunk ültetni, akkor már most ki kell ásni a helyét, hogy kifagyjon. Az öreg komposztot átkapáljuk. Minden téli növényt egy zárt helyre teszünk, ahol a földet tisztán tarthatjuk. Az emberi táplálkozás Jövendő életünkben ez nagyon fontos lesz. Ha egyszerűen, természetesen akarunk élni, szükség van tudományos vezetésre, egy életiskolára, ahol bemutatják a gyakorlati életet, és a megosztják a tapasztalatokat. Ha nem törekszünk arra, hogy a földet tudományosan kezeljük, a fákat szakszerűen ültessük, nyessük, a magokat szakszerűen válogassuk, a növényeket gondosan elültessük, és mindennel tudatosan, szeretettel bánjunk, akkor nem várhatunk kielégítő eredményeket sem. Érzékszerveink gyenge fejlődése miatt nem értettünk növényeink fejlesztéséhez sem. Az eddigi trágyázások csak elsavasították a földet, megbetegítették a fákat, és minden elférgesedett. Az ilyen földben nőtt növényben nincs életerő, se potencia (hatóerő). Így az emésztőcsatornánk tönkremegy, és vele az egész szervezetünk is. Ez kihat az agyra, gondolkodásunk romlik, és tetteink is helytelenné válnak. Dacára az általános fejlődésnek, élelmiszereinket mégis más országokból kell fedezni. De kérdés, hogy ezek hogyan felelnek meg a mi életünknek? A kormányzat segíthetne, ha elismerné és segítené reformtörekvéseinket, amelyre a német népnek szüksége van. Van már sok ember, akik ragaszkodnak a földhöz, és segítenének a sorskérdéseket megoldani – ha a mai hatóságok is segítenének. De egy vak nem tud egy másik vakot vezetni, mindketten a gödörbe esnek. Végül mégis megtanulják, hogy kell megoldani az egészséges népélelmezést. A propagált kalória csak tönkretenné népünket, mert nem kalóriára van szükségünk, hanem vitaminokra, amelyeket a jól termesztett növényekből nyerhetünk. Emellett a helyes táplálék-összeállítás is fontos. Az átalakulásoknál szalin képződik, amely a mirigyek tápláléka. E nélkül a szervezet tönkremegy, különösen az idősek nem bírják ezt el. Amíg a tápértéket nem a potencia (hatóanyag szerint ítéljük meg, addig nem tudjuk megoldani ezt a problémát. A helytelen életmód járványokat okoz az állatoknál is, amiket jó legelőn sohase kapnak meg. Éppen így az ember se kapja el a járványokat, ha jó a vére. Ha a földet műtrágyával és istálló trágyával kezelik, az állat is megbetegszik. Az egészséges vér a káliumon kívül foszforsavat, nátriumot, kalciumot, magnéziumot, vasat, mangánoxidot, ként, szenet, vasat, kovasavat, fluort és klórt tartalmaz. Ezek mind benne vannak a gránitban (porfírban vagy bazaltban is). Ezek földünk alapanyagai, és ezért legjobbak a trágyázásra. A „Gotthard” Svájcban tiszta gránit, ezzel meg lehet újítani a földet, és terményeit teljes értékű táplálékká lehet tenni.
Ezek nélkül nem táplálkozhatunk, bármennyit, eszünk, mégis éhen maradunk. Így az emésztőszerveink betegednek meg, a fogaink mennek tönkre, s az állataink is velünk együtt. Így csak kórházakat kell létesíteni, amelyek sok pénzbe kerülnek, és nem használhatók semmire sem. A burgonya és a gyökérzöldség a rossz kezelés miatt elveszti jó ízét és tápértékét. Azért kell a tudományos-tudatos földápolás, hogy teljes értékű táplálékunk legyen életünk fenntartására. Gyerekeknek, betegeknek és öregeknek tej és vaj kell, amíg nincs elég növényi zsiradék. A kecsketej könnyebb és táplálóbb, mint a tehéntej (tüdőbetegeknek), és a kecske takarmányozása is kevesebb. A kecsketejet egy gyenge gyomor is fél óra alatt megemészt, míg a tehéntejnek 2-3 óra kell. Az állattartásra nincs szükségünk. A kínaiak már 4-5000 éve csak 5% állati fehérjét esznek, a többit a növényvilágból. Az állati hús csak vizet és vizeletet tartalmaz, már ezért is káros. A szörnyű rákbaj is eltűnik, ha az emberek a növénykosztra térnek majd. A jó kertek magvai, gyümölcsei, zöldségei adnak egészséges életet, erőt. Ehhez kell a teljes búza lisztből sütött kenyér, az olajos gyümölcsök termesztése és a kecsketejtermelés. A zsiradékot jobban megkapjuk a mákból, a lenmagból, a tökmagból, a szójából és a dióból, mint az állati termékekből. Már régen megállapították, hogy 1 tehén 10 ember táplálékát fogyasztja, s így nem gazdaságos a tartásuk. Egy ló táplálása 8-10 embernek lenne elég. Ugyanígy az ökör, a szamár, a tehén. Ugyanezek az arányok még a baromfiknál is. Ezek után tudjuk, hogy a leölt állat húsa mérgező, rontja a szervezetet, a mirigyeket, rövidíti az életet. Sokan kérdik, mi lesz, ha az állatok megbetegszenek. Zarathusztra úgy tanította, hogy a szabadon élő állat sohasem betegszik meg. Ha elhullott, akkor egy hegyre felvitték, és ott a keselyűk felfalták. Éppígy a nem sikerült gyermeket is. Ezért igyekeztek helyesen élni, hogy erős utódaik legyenek. Az emberek fejlődésével az állati tulajdonságok eltűnnek, az állatvilág is lassan kihal, és magasabb rendűeknek ad helyet.
