Keresztnevek változása 1960 és 2001 között Cegléden - a ceglédi Kossuth Gimnázium Évkönyvei alapján –
Név: Bányai Katalin BA Konzulens: Dr. Kecskés Judit egyetemi docens, Miskolci Egyetem Miskolc 2016. 1
Tartalomjegyzék
1.1 Bevezetés .......................................................................................................... 3 1.2 Cegléd város történetéről röviden .................................................................... 4 1.3 A Kossuth Lajos Gimnázium története ............................................................ 6 2.1 A keresztnevekről általában .............................................................................. 9 2.2 A névadás szabályozása .................................................................................. 11 3.1 A kutatásom..................................................................................................... 12 3.2 A női nevek vizsgálata .................................................................................... 14 3.3 A férfinevek vizsgálata.................................................................................... 17 3.4 Összefoglalás .................................................................................................. 20 Felhasznált irodalom ...................................................................................... 22 Függelék ......................................................................................................... 24
2
1.1 Bevezetés 1 Kezdetben meg teremté Isten az eget és a földet. 2 A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten lelke lebeg vala a vizek felett. 3 És mondá Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. 4 És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. 5 És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap. 6 És mondá Isten: Legyen mennyezet a víz között, amely, elválassza a vizeket a vizektől. 7 Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn. 8 És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap. 9 És mondá Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn. 10 És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűl vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó. […] (Károli: Mózes első könyve)
Az emberiség kialakulása óta minden személynek adnak nevet, élete során ezzel azonosul, a név által szólítják meg, emlegetik. A legtöbb természetközeli nép szerint az ember három elemből áll: test, név és lélek. A név része az embernek, s ismerete hatalom, amivel áldani és átkozni is lehet. Mesékben a nevének említésével idézik meg a segítségnyújtó szellemet, űzik el a gonoszt. „Az elnevezés vagy névadás a legelső találkozása a nyelvi és lélektani tényezőknek” (Hajdú 2003:102). A születésünk után az első „ajándék” a szüleinktől kapott nevünk, mely végigkísér minket egészen életünk végéig. Nagyanyáink, vagy dédnagyanyáink korában különböző hagyományok, babonák, szokások voltak, amelyek meghatározták az újszülött gyermek nevét. Például a gyermek születésekor kiküldtek valakit, általában az apát, a kapu elé, és akivel először találkozott, annak a nevét adták a gyereknek. Gyakori szokás volt az is, hogy olyan nevet adtak az utódnak, mint amilyen névnap volt születése napján, vagy az ahhoz legközelebbi ünnepnapon. Még napjainkban is szokás, leginkább a férfiaknál, a név apáról fiúra való öröklődése (Balázs-Tóth 2015.). A keresztnévadási szokások generációról generációra változtak, ezért kutatásom témája az, hogyan változott ez Cegléden, illetve környékén, a ceglédi Kossuth Gimnázium évkönyvei alapján 1960 – 1980 és 1981 – 2001 között. Melyek a legnépszerűbb utónevek a két korszakban és melyek azok, amelyek veszítettek népszerűségükből, „kimentek a divatból”.
3
1.2 Cegléd város történetéről röviden Cegléd hazánk középső részén, a Duna-Tisza köze északi, a Gödöllői-dombsággal határos peremén helyezkedik el. Kialakulásában és fejlődésében fontos szerepet játszott központi fekvése. Első okleveles említése 1290-ből származik: IV. László 1290-ben „Cegléd mellől” keltezi két oklevelét. Ugyancsak IV. László Cegléden ad ki két oklevelet, ezeknek évszáma azonban nem határozható meg. Az első hiteles említését 1358-ra tehetjük, melyben I. (Nagy) Lajos király a birtokot anyjának, Erzsébetnek adományozza. A mai város is az Alföld egyik legjelentősebb közlekedési csomópontja. Már legkorábbi határjáró oklevelünk 1368-ban említi a legjelentősebb utakat. Így ’nagy út’-nak (via magna) nevez három utat. A Budai út a mai Budai úttal azonos. A második út a Tisza felé vezető út a Törtelre vezető út vonalán haladhatott, s a jenői nagyrévhez vezetett, így fontossága igen nagy. A harmadik „nagy út” Bényére vezetett. Biztosan már a korai időben létezett a Nagykőrösre, illetve Kecskemétre vezető út. Pesten a Kecskeméti utcát Mátyás korában Ceglédi utcának nevezték. Cegléd első mezővároskénti okleveles előfordulását 1444-ből ismerjük. A választó és választható polgárok számát és neveit, akik tulajdonképpen a mezőváros legmódosabb jobbágygazdái voltak, két perben való szereplésük által ismerhetjük meg. Az 1469. évi és az 1509. évi perek kapcsán, az 1469. évi perben 122 ceglédi háztartásfő, az 1509. évi perben viszont már 181 szerepel. Eszerint a 40 év alatt csaknem 50%-kal több adó-fizetőképes háztartásfőt vettek számításba. A fenti háztartásfők tehát gazdaságukat többedmagukkal tartották fent. Az 1407-1526 közötti okleveles előfordulásokban szereplő háztartásfők nevei a következők: Ágostonfi, Antal, Bakonyi, Bakó, Barnabás, Boronyás, Balog, Bán, Beke, Betlen, Bebe, Bíró, Bizon, Boros, Buzás, Csáthy, Cserethe, Csík, Csővesi, Csöreges, Darabos, Demeter, Egyed, Farkas, Fekete, Fodor, Foszág, Földes, Fürész, Gazdag (Kazdag), Gálfi, Gegelyfi, Gyárfás, Gócs, Haláros, Herceg, Husvét, Józsa, Kalamár, Kálmán, Kecskés, Kevély, Kis, Kovács, Kónya, Kun, Lantos, Lengi, Lukácsi, Lukácsfi, Markosi, Márkus, Meleg, Merev, Méhs, Mikebudai, Mónos, Nagy, Nagykerekű, Nagytőrű, Némedi, Német, Oláh, Ösztövér, Oltóványi, Pálfi, Pécsi, Pénzes, Pilisi, Pócs, Rózsás, Sajtolan, Somogyi, Szabó, Szalai, Szászi, Szegező, Székely, Szij, Szijjártó, Szolnoki, Szondi, Szücs, Tagos, Tegzes, Tibor, Torontál, Tót, Varga, Vajda, Vasvári, Verebes, Vég, Veres, Zalai, Zsengellér.
4
E 96 családnév közül 13 utal valamilyen iparra. Feltételezhetően ehhez megközelíthető arányban éltek állandó kézműipart végző emberek. Adatok hiányában csupán abból a meggondolásból kiindulva, hogy a magyar családnevek éppen a XV. századi kezdeti kialakulásának általánossá válása idején még az ipart űzők a mesterségükről kaptak családnevet, pontos megállapításokat nem tehetünk. Azonban a kovács, varga, szabó, szíjgyártó, szűcs, bognár, lakatos és tegezes mesterségek folytatóit feltehetőleg ekkor Cegléden ténylegesen megtalálhatunk. A kézműiparon kívül a kereskedelemre utaló családnevekkel is találkozhatunk, mint Kalamár és Haláros (Ikvai 1982: 65-67). Az 1848-49-es események kapcsán Cegléd is szerepet kapott az ország életében, amikor is 1848. szeptemberében Jellasich horvát bán serege Magyarországra tört, piacán Kossuth Lajos mondott nagy hatású, harcra szólító beszédet, s a ceglédiek nagy számban siettek a szabadság zászlai alá. 1849. január 25-én a város közelében ütközött meg a honvédsereg Perczel Mór vezetésével, a császáriakkal, feltartóztatva az ellenséget és a szabad működést biztosítva a Debrecenbe költöző magyar országgyűlésnek, kormánynak. 1877-ben 100 tagú küldöttség („Ceglédi százak”) kereste fel Torinóban Kossuthtot, akit korábban díszpolgárrá választottak és képviselőnek jelöltek, hogy rábeszélje a hazatérésre. A mai Sportcsarnok helyén az egykori Vigadóban szervezték meg 1897-ben az első földmunkáskongresszust, ahol megfogalmazták a földosztás programját és létrehozták a Független Szocialista Pártot. Az első világháborúban közel 1000 ceglédi lakos esett el. A második világháborús veszteségeket növelte a zsidók deportálása és a vasútállomás 1944. augusztus 29-i bombázása. Az 1956. októberi országos forradalom eseményeiből, Cegléd is kivette a részét, 1956. október 26-án a gimnáziumi diákok kezdeményezte tüntetés volt a városban és a forradalmárok kezébe került a hatalom. November 4-én aztán a már Cegléden állomásozott szovjet csapatok leverték a helyi kezdeményezést. A hatvanas években a város élete – a második világháborúban átélt viszontagságok után - kezdett lassan visszatérni a normál kerékvágásba. Pezsgő kulturális élet folyt, több neves művészt láttak vendégül, új iskolák létesültek. Városszerte jelentős építkezések folytak, többek közt felépült a kórház, a tűzoltólaktanya, egy középiskola és számos lakás is. A fejlődés tovább tartott a nyolcvanas évek végéig, azonban a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt az ipara, visszafejlődött mezőgazdasága, bár az idegenforgalmi jelentősége - a nemrégiben épült Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont miatt – folyamatosan nő (Kisfaludy – Reznák: 2000: 67-87).
5
1.3 A Kossuth Lajos Gimnázium története A ceglédiek régi vágya volt egy latin nyelvet tanító gimnázium létesítése. Az 1880-as évek végén, az 1890-es évek elején egymás után vetődött fel az újabb iskolák, az ipari iskola, a reáliskola és a gimnázium létesítésének terve, és ezzel párhuzamosan a már régóta működő polgári iskola átalakítása, megreformálása (Gőz 1997: 10). A módosabb gazdák, polgárok gyerekeiket Nagykőrösön, vagy Kecskeméten tanítatták. Dobos János ceglédi városi mérnök 1890-ben tett- többször megváltoztatott célú – alapítványa lett az a jelentős forrás, amely alapjává vált a gimnázium létesítésének (Tóth 1989: 1). A gimnázium alapításának első dokumentuma a Czegléd c. újság 1889.jan. 27-i száma. Vezércikkének címe: „Kossuth gymnasium” A turini százas küldöttség (száztagú ceglédi küldöttség látogatta meg a torinoi emigrációban élő Kossuthot 1877. jan. 24-én) tizenkettedik ünnepélyén történt szenzációs eseményről számol be nagy lelkesedéssel. Arról hogyan hívja fel magára az ünneplők figyelmét Dobos János, egy 73 éves ceglédi mérnök: „… föláll és elmondja zengzetes hangon a költő szavát. – Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? Avagy virág vagy-e hazám ifjúsága?” Aztán átkot mennydörög arra a kormányra: amely a nemzet virágát, a fiatalságot az osztrák katonai copf kedvéért kerékbe töri, - és végül hangja imába olvad át, szemeit az éghez emelve mondja: „Magyarok istene, világosítsd föl az eltévedt lelkeket, - én csak egy porszem vagyok a nagy mindenségben, de a mennyi e porszemtől telik, szívem minden érzelmével, lelkem egész hevével gyújtok szövétneket a magyar közművelődés oltárára. Vagyonom 140.000 forintra megy – ezt egy – Czegléden felállítandó Kossuth Gymnasiumra ajánlom föl. Esküszöm az élő Istenre, ha be nem váltom szavamat,…lelkemet úgy hordja szét a vihar, mint a pelyvát. Ez a pátosz talán ma már egy kicsit mosolygásra készteti az embert, de ez a 140.000 forint, ma kb. 60-70 millió forintot ér. Ki ez az ember, aki ennyi pénzt egy közintézményre akar áldozni? Hazafias ellenzéki természetéért igen szerették a szókimondó férfiút s ezért a város lakossága 1861-ben polgármesterré választotta. Azonban kálvinista nyakassága nem tetszett feletteseinek s ezért 1868-ban visszavonulásra kényszerítették, de ezután sem szűnt meg érdeklődése a közügyek iránt. A részben örökölt, részben saját munkája által szerzett vagyont kölcsönügyletekkel, bankbetétekkel kamatoztatta, így az jelentős összegűre duzzadt. 6
Társaságokba nem járt, nem szórakozott, szinte alig költekezett. Mindenki fösvénynek és zsugorinak ismerte. Felesége, családja nem volt, rokonságával pedig alig tartotta a kapcsolatot. A nyolcvanadik évében bekövetkezett haláláig városi és megyei képviselő, tiszteletbeli tanácsnok, valamint a református egyház tiszteletbeli főgondnoki tisztségét töltötte be (Gőz 1997: 10-11). Dobos János mérnök első elképzelése szerint egy gazdasági iskola megépítését akarta előmozdítani, csak később gondolt gimnáziumra. Az 1890. október 11-én kelt alapítólevél szerint 75.000 Ft-ot biztosított, és örök tulajdonul Cegléd város közösségnek átadta, azzal a kikötéssel, hogy ezt az összeget Cegléd város területén felállítandó földműves vagy gazdasági iskola céljaira fordítsák, „és mint Dobos János alapítvány kitüntessék, habár magától értettetik, mind a mellett megjegyezni kívánom, hogy a felállítandó iskola minden felekezetet kizáró jelleg nélküli legyen (Radványi 1974: 2).” Rendkívül sok nehézséget kellett leküzdenie a Gubody Ferenc polgármester vezette városnak addig, amíg a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1899. augusztus 18-ai számában megjelent az értesítés, hogy Cegléden egy fokozatosan kifejleszthető állami gimnáziumot állítanak fel (Tóth 1989: 1). Cegléd város képviselő-testülete 1890. október 16-án fogadta el a javaslatot. Dobos János az alapítvány rendeltetését 1893-ban megváltoztatta olyan céllal, hogy a leendő gimnázium építésére fordítsák, és 1894-ben Kossuth Ferenc ceglédi képviselő látogatása alkalmával újabb 25.000 Ft-tal gyarapította. Így a „Dobos alapítvány” 100.000 Ft-ra emelkedett (Radványi 1974: 2). Az iskola 1899. szeptember 1-én kezdte meg működését. 1903-ra – 13 hónap alatt – készen lett a Pártos Gyula tervezte épület. Pártos Lechner Ödön társa volt, és így az épület külső megjelenésében, belső díszítésében fellelhetők a magyaros építészeti stílusjegyek a kupolán és a tetőn, színes cserepekből kirakott minták, a folyosók, az aula, a díszterem falát díszítő magyaros motívumok (Tóth 1989: 1). Az épületet hivatalosan 1904-ben adták át. A 12 osztályra méretezett épületben kényelmesen el lehetett helyezni a régi típusú, 8 osztályos gimnázium diákjait, hiszen párhuzamos osztályok csak az alsóban voltak. A felsőbb osztályok létszáma ritkán haladta meg a 20 főt. 1945-ig fiúgimnáziumként működött az iskola. A koedukáció bevezetéséig lányok csak magántanulóként vizsgázhattak. A két világháború megzavarta az iskola töretlen fejlődését: az első világháború diákáldozatokat is követelt, majd az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság megosztotta a tanulóifjúságot és a nevelőtestületet. A második világháború vihara az épületet magát is tönkretette. 7
A 40-es évek végétől fokozatosan nőtt a létszám, és az 50-es évek közepére kialakult az új szerkezetű gimnázium évfolyamonkénti 4-4 osztály, azaz összesen 16 osztály. Az első demográfiai csúcspont az 1963/64-es tanévben volt, amikor 7 első osztályt kellett nyitni, és az elkövetkező években több mint 100 gimnazistát csak kétműszakos oktatás keretben tudtak képezni (Tóth 1989: 2). A megnövekedett tanulói létszám miatt szükségessé vált 1974 és 1980 között, az épület belső átalakítása, amely alkalmassá tette, hogy ma – igaz szűkösen – de akár 22 osztályt is tudjanak működtetni. A helyi pedagógiai program kialakításában figyelembe vették az évtizedek alatt kialakult oktatási hagyományokat, az általános iskolák igényeit és a városi nevelési-oktatási tervben elfogadott és támogatott elképzeléseket, így 1993-ban elindították az első nyolcosztályos képzést. Egyre több diák nyer felvételt - nem csak ceglédiek - hanem a környező településekről is ebbe az iskolatípusba. A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium nem csak a város egyik tiszteletet parancsoló legszebb
középülete,
hanem
Cegléd
egyik
közintézménye 1903 óta töretlenül.
8
legmeghatározóbb
kulturális,
oktatási
2.1 A keresztnevekről általában A név története az emberiség bölcsőjétől veszi kezdetét. A név funkciója eredetileg is az volt, ma is az, hogy az embert azonosítsa és egyben a többi embertől megkülönböztesse. A keresztnév a születéskor kapott egyéni név, amelyet általában a szülők választanak a gyermekük számára. A mai magyar keresztnévkincs egyik legteljesebb gyűjteménye – a Ladó János és Bíró Ágnes által szerkesztett utónévkönyv – összesen 2606 nevet tartalmaz, ebből 1163 a férfinév és 1443 a női név. Ezek különböző korokban és különböző módon kerültek a nyelvünkbe. Nagy részük bibliai név, amely főleg a héber (Gábor, Mihály, Máté, Mária, Erzsébet) vagy görög (András, Péter) nyelvből ered. Sok a latinból származó név is ilyen: Lukács, Pál, Klára, Margit. Ez azért is természetes, mert a Biblia eredetileg héber, arám és görög szövegei a VIII. századra latin fordítás útján terjedtek el. Az újszövetségi nevek mellett szentek, mártírok nevei is népszerűek voltak. Ebben a korban nagyon gazdag volt a névrendszer, egy napra 15-20 szent ünnepe is esett. Az ő nevükből választott az újszülött számára a keresztelést végző pap. Ma is gyakoriak ebből a körből a görög eredetű Ágnes, Borbála, Dorottya vagy a latin eredetű Balázs, Bálint, Julianna. A görögön és a latinon kívül ritkán más nyelvekből is származhatnak a szentek nevei. Például a László szláv eredetű név. A magyar szentek közül legismertebbek az Istvánról, Imréről, Lászlóról, Erzsébetről és Margitról szóló legendák. A reformáció korától, a XVI. századtól divatossá váltak az ószövetségi nevek is Ádám, Dániel, Éva, Eszter. Az új vallási irányzat többet hivatkozott az Ószövetségre, gyakrabban foglalkozott ennek történeteivel, így az ott szereplő hősök nevei is ismertebbé
és
kedveltebbé
váltak.
Az
elmúlt
évszázadok
névadását
áttekintve
megfigyelhetjük, hogy vallási eszméiknek megfelelően a katolikusok inkább az újszövetségi, a protestánsok pedig az ószövetségi neveket választják. A XVIII. század végére elszegényedett a keresztnevek köre, a legtöbb településen mindössze 4-5 néven osztoztak a férfiak és ugyanennyi jutott a nőknek is. A XIX. században jelentősen bővült a keresztnevek száma. Kedveltté váltak a magyar nemzeti vagy történelmi nevek, amelyek magyar történelmi helyhez, hagyományokhoz kapcsolódnak. Ilyenek: Zoltán, Béla, Sarolta. Korabeli íróink, költőink gyakran önállóan alkotott nevet adtak hőseiknek, amely azután széles körben elterjedt. Így keletkezett például
9
Arany János alkotásaként a Gyöngyvér, amelynek jelentése alkotója szerint „gyöngytestvér”. Jókai Mór adta népszerű regénye hősnőjének a Tímea nevet. Érdekes és a korra jellemző volt a férfinevekből teremtett női nevek megjelenése. Dugonics András alkotta, az Etele férfinévből, az Etelka alakot. Ekkor keletkezett a Györgyből, a Györgyike és a Georgina női név, vagy a ma már komikusnak tűnő Ferencke és Ferike a Franciska helyett. A városi polgárság körében a németből átvett nevek voltak a népszerűek, mint Lipót, Rudolf, Ernesztina, Hermina. Napjainkban is tovább folytatódik a névkincs gazdagodása. A névadók igényeinek kielégítésére, a nevek száma folyamatosan újabb és újabb elemekkel gyarapszik. Mai keresztneveink eredetüket tekintve több csoportra bonthatók. Névkincsünk a magyar nyelv kezdete óta folyamatosan bővül, részben idegen nevekkel, részben a magyar nyelv elemeiből létrejött, belső keletkezésű nevekkel. Egyre népszerűbbek a régi magyar eredetűnek tartott nevek Ákos, Csaba, Attila, Emőke, Ildikó. A lányok körében terjednek a virágnevek: Ibolya, Viola, Virág és a ritka közszóval azonos nevek: Boglár, Hanga, Imola. Újabb idegen nevek is kedveltek, mint a: Róbert, Norbert, Erika, Szilvia. Egy részük már a régebbi századokban fel-feltűnt és beilleszkedett a magyar nyelvbe. Ilyen például a Kinga név, amely a Kunigundából keletkezett. A legújabb idegen neveknek még nem volt elegendő idejük arra, hogy alkalmazkodjanak nyelvünk törvényeihez. De helyesírásuknak alkalmazkodnia kell a magyar kiejtéshez. Az átadó nyelv helyesírásától függetlenül csak így írhatjuk: Zsaklin (Jacqueline), Klaudia (Claudia). A Mercédesz, Kármen, Döniz, Dzsenifer, Dzsesszika, Dzsenna nevet is csak ilyen formában használhatjuk. A kérvényezett nevek másik része valamilyen ismert keresztnév becézésének önállósítása, mint a Borbálából Bora, Bori, Borka; Erzsébetből az Örzse; Katalinból Kata. Engedélyt kaptak a szülők arra is, hogy régi magyar személyneveket újítsanak fel, kellemes hangzású közszót válasszanak keresztnévként. Női névként ilyen az Ajsa, a Balzsam, a Bíbora vagy a Zengő; férfinévként a Borsa, a Kadocsa, a Magor vagy az Örkönd. Néhány példát a hagyományos névkincsben is találunk arra, hogy két név összekapcsolásával egy új, harmadik név keletkezik. Például így jött létre az Annabella az Anna és a Sibilla vegyüléséből. Hasonló eljárással, utónevük első betűinek összeolvasztásával alkották meg a Zoltán és Melinda nevű szülők gyermeküknek a Zolinda nevet. Ez a névalakítási mód más nyelvben megszokottabb, mint a magyarban (Raátz – Fercsik 1997: 2427). 10
2.2 A névadás szabályozása A keresztnévválasztás törvényi szabályozása az állami anyakönyvvezetés 1895. október 1-jei bevezetésével kezdődött. Az 1894. évi XXXIII. törvény 1895. október 1-jétől egészen 1952. december 31-éig szabályozta a névviselést és névadást. Ez a törvény még nem korlátozta a bejegyezhető nevek számát, így az anyakönyvbe annyi nevet jegyeztek be, amennyit a szülő választott a gyermekének. Nem volt ritka, hogy egy gyereknek három-négy, de előfordult, hogy tizenöt nevet is beírtak. Azonban ebben a törvényben már megtaláljuk azt a rendelkezést, amely kimondta, hogy a gyermek utónevét az állam anyanyelvén, azaz magyar alakban kell anyakönyvezni. A nemzetiségi szülők kérhették, hogy gyermekük utóneve a magyarul bejegyzett névalak után zárójelben, „az illető vidéken dívó nemzetiségi nyelven is beírassék” (Raátz-Fercsik 2009: 22). A névadás-szabályozás következő lépését az 1952. évi XIX. törvényerejű rendelet jelentette, amely az adható keresztnevek számát kettőben határozta meg. Újabb megszorítást fogalmazott meg az 1963. évi XXXIII. törvény, amely ugyan még nem korlátozta névféleségek számát, csupán az idegen hangzású és helyesírású nevek magyar hangzású és a magyar kiejtésnek megfelelő írásmódú formával való helyettesítését javasolta. Ebben az időszakban az anyakönyvezetők önhatalmúlag dönthettek egy-egy név bejegyzéséről. Sajnos munkájukat egyetlen egy névkézikönyv, komolyabb névjegyzék sem segítette. Csupán a naptárak és egy 1948-ban kiadott vaskos jogszabálygyűjteményben található névjegyzék volt az irányadó. A mindössze 12 oldalas jegyzékben kb. ezer anyakönyvezhető és több ezer nem anyakönyvezhető név szerepelt. Ez utóbbiak mellett ott állt a helyettük bejegyzésre javasolt névalak. A nevekről ezenkívül semmilyen információ nem volt, még az sem, hogy melyik női és melyik férfinév. Ezért nem csoda, hogy több leánygyermek lett ebben az időszakban Celesztin, Marcell férfinéven anyakönyvezve. A névjegyzék már a megszületése pillanatában sok olyan nevet is tartalmazott, amely egyáltalán nem illett a magyar névrendszerbe, nem volt jellemző rá. Ilyenek voltak Abercius, Adolár, Csesztmir, Dobradaj, Zsivána. De az akkor már használt és gyakori nevek közül sok hiányzott a jegyzékből, így például nem szerepelt benne az Andrea, Anikó, Csaba, Csilla, Erika, Ildikó, Tünde név sem. A névadás, a nevek bejegyzése sok gondot, fejtörést okozott az anyakönyvvezetőknek. Nem nevezhető különösebb segítségnek az 1965-ben napvilágot látott jogszabálygyűjtemény sem, amely elviekben tovább pontosította az újszülöttek névadását. Eszerint a megszületett 11
gyermek csak a nemének megfelelő nevet kaphat. Nem lehet olyan idegen nevet bejegyezni, amelynek van magyar megfelelője, s nem lehet egybeírt kettős utónevet (pl. Annamária) bejegyezni. Ez a segítség is kevésnek bizonyult, így az óvatosabb hivatalnokok sok esetben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez irányították a szülőket állásfoglalás kéréséért. Ennek következtében az intézethez havonta több tucat kérelem érkezett (Raátz-Fercsik 2009: 22 - 23) Ez a tény is sürgette, hogy 1971-ben Ladó János szerkesztésében megjelent a Magyar utónévkönyv, melyben a nevek külön nemek szerinti megosztásban szerepeltek, jelentéssel és becéző alakkal együtt. A Ladó-féle utónévkönyv megkönnyítette és valamelyest egységesítette a keresztnévadást egészen 1982-ig. Az 1980-as évek végén, a keresztnévkincs komoly változásokon ment keresztül. Egyre inkább élt a szülőkben az az igény, hogy gyermekeiknek olyan nevet válasszanak, amellyel majd nem csak hazánkban, de egész nagyvilágban érvényesülni tudjanak. A 90-es években a Ladó-féle utónévkönyv nem bizonyult elégségesnek. Ezért 1998-ban jelent meg a Ladó János és Bíró Ágnes által összeállított Magyar utónévkönyv, amely újabb anyakönyvezhető nevek nagy részét tartalmazta. Ez nem jelenti azt, hogy most már minden szülő megtalálja ebben az új bővített kiadásban gyermeke számára a megfelelő nevet. Továbbra is adott a lehetőség, hogyha a szülő nem talál az utónévkönyvben megfelelő nevet, akkor az általa választott névről szakvéleményt kérhet a Magyar Nyelvtudományi Intézet munkatársaitól (Raátz 2015: 4 - 9). 3.1 A kutatásom Vizsgálatom témája a keresztnévadási szokások változása a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium évkönyve 1960 és 2001 közötti években érettségizettek névsora alapján, helyi, helyközi és országos viszonylat szerint. A kutatást a helyi könyvtárban kezdtem először az 1960 - 1980 évek érettségizett tanulók keresztnevei statisztikázásával, ez képezte a munkám első csoportját, majd folytattam az 1981 – 2001 között végzett tanulók neveikkel, így kaptam meg a második csoportot. Az országos adatokat Hajdú Mihály (2003) Általános és magyar névtan című könyvében találtam, ezzel hasonlítottam össze az általam összesített eredményeket. Sajnos, a Hajdú Mihály könyvéből nyert adatok nem teljesen fedik le a kutatásom korszakait, ugyanis a Hajdú Mihály által publikált adatok az 1945 – 1967 közötti időszakra vonatkoznak. Ami összehasonlítás szempontjából nagyjából megfelel az általam választott korszakokkal, mert az a diák, aki 1960-1980 között tett érettségi vizsgát, akkor kb. 1942 – 1962 között születhetett. 12
A felmérés nem teljes körű, ugyanis és csak egy adott intézményben tanult diákok neveire vonatkozik, akik feltehetőleg a társadalom középrétegéhez, vagy felső közép rétegéhez tartoznak, tehát a kutatásnak ilyen módon eléggé szűk keretet adott. A kettős keresztnevek vizsgálatára sem térek ki külön, mert úgy gondolom amikFigyelembe kell venni azt is, hogy Cegléd város vonzáskörzete elég kiterjedt, így a környékbeli kis falvakból számtalan diák ingázik naponta lakhelye és az iskola között, illetve lehetőség van kollégiumi ellátást is igényelni, de ennek ellenére a vizsgált időszakban a gimnáziumi tanulók többsége helybéli. Kutatásom célja az volt, hogy megtudjam, vajon az adott időszakokban, illetve a helyi és helyközi viszonyokat tekintve, mennyire követték az akkori országos névválasztási trendeket és hogyan változtak az utónévadási szokások a következő húsz évben, melyek azok az új nevek, amelyeket előnyben részesítenek, illetve melyek azok „elhasználódtak”, kikoptak, vagy már nem annyira divatosak. Fontos mindenekelőtt azt meghatározni, hogy mi alapján beszélhetünk gyakori nevekről és divatnevekről. Az egész népességben sokak által viselt, nagy megterheltségű neveket említi a szakirodalom gyakori névként, melyek száma, sorrendje a statisztikák szerint hosszú idő alatt sem változik jelentősen. A divatnevek viszont csak rövid ideig, néhány évig vannak divatban, abban az időben sok újszülött kapja az adott nevet, de ahogy a mindenkori névlistákon is láthatjuk, hosszabb időszakot vizsgálva a divatnevekre elnevezettek száma csekély. A névdivat kapcsán érdemes megjegyezni, hogy bár sokan féltik a magyar névállományt az új nevek betörésétől, ám csalódniuk kell azoknak, akik a jövőben Renátó-k és Eszmeraldák nemzedékére számítanak, ugyanis az e neveket viselők száma és aránya a magyar népesség körében igen csekély. Ha a Magyarországon élő összes embert vizsgáljuk, akkor viszont azt láthatjuk, hogy a leggyakoribb nevek listáján régóta olyan utónevek vezetnek, amelyek nem szerepelnek a mostanában legdivatosabbnak számító nevek között. A nőknél jelentős fölénnyel a Mária vezet, ezt követi az Erzsébet, majd az Ilona, Katalin és az Éva, a férfiaknál a László, az István, a József, János és a Zoltán a leggyakoribb utónév. Megfigyelhető egyfajta generációs váltás a névadásban. Míg az összlakosságban a legtöbb nőt Máriá-nak és Erzsébet-nek hívnak, ezek a nevek az utóbbi években kimentek a divatból. Hasonló tendencia kisebb mértékben a férfineveknél is mutatkozik, ezzel együtt azonban a fiúgyermekek névadása konzervatívabb: a László, Gábor Péter és az Attila még
13
mindig viszonylag gyakori elnevezések, mint ahogy azt a kutatásom eredménye is tükrözni fogja 3.2 Női nevek vizsgálata A női nevek közül 114 elnevezéssel találkoztam 1960 – 1980 között (1. sz. függelék), még a 1981 – 2001 között 161-al (2. sz. függelék), vagyis a választott nevek aránya 30 %-al nőtt. Jellemző, hogy a szülők inkább a leányok névadásakor törekszenek különlegességre. Míg a régi női nevekből csak kevés fejtődött el, mellette jelentős a más nyelvekből meghonosodottak száma, míg a férfi nevek száma mintha kicsit csökkent volna (Gulyásné 1981: 5). Az első időszak alatt leginkább a Mária, Erzsébet, Katalin, Éva, Ilona, Ágnes, Zsuzsanna, Judit, Márta, Irén, Julianna, Edit, Margit, Ildikó, Magdolna, Terézia (1. függelék) stb. neveket részesítették előnyben. Ezek közül is leginkább a Máriát kedvelték, közel 40%-al több szülő választotta, mint a második leggyakoribb Erzsébet nevet. Az Erzsébet a XVII. századtól az egyik leggyakoribb nevünk csak a XIX. században szorítja ki a Mária (Hajdú 2003: 400). Kevés számban ugyan, de már az első intervallumban feltűntek azok a névegyedek, amelyek a következő időszakban igen népszerűvé váltak: Andrea, Beáta, Gabriella, Erika, Tünde, Krisztina, Szilvia, Tímea, Melinda, Mónika, Beáta, Annamária, Brigitta. Míg 1960 – 80 között egyáltalán nem találkoztam az Anita, Orsolya, Dóra, Edina, Noémi, Barbara, Nikoletta, Adrienn, Emese, Mariann, Réka, Renáta, Anett, Henrietta, Mercédesz, Petra, Zsanett nevekkel, mégis a második időszakban nagy népszerűségnek örvendtek, különösen az Anita, mely szinte a „semmiből” tűnt elő és a helyi népszerűségi listán rögtön a 14. legnépszerűbb név lett. A fent említett neveken kívül sok „új” név jelent meg 1981 – 2001 között, de nem váltak igazán kedveltté, hanem csupán egyet-egyet találtam belőlük: Anetta, Dolóresz, Friderika, Georgina, Helga, Pálma, Ramóna, Tekla, Valentina, Alexandra, Anasztázia, Angyal, Bea, Bella, Berta, Blanka, Ditta, Dolli, Evelin, Fédra, Flóra, Hanna, Heléna, Ingrid, Ivett, Johanna, Kamilla, Kitti, Lili, Liliána, Linda, Mercedesz, Mirtill, Modeszta, Napsugár, Norberta, Olívia, Orchidea, Petronella, Regina, Roberta, Roxána, Szabina, Szandra, Szeréna, Szidónia, Szulamit, Tamara, Tilda, Vanda, Virginia. Az új nevek jelentkezése a régiek eltűnése nagyon jellegzetes megnyilvánulása a névdivat hatásának, s fontos jellemzője egy-egy vidék névanyaga változásának, belső mozgásának (Hajdú 2003: 529). 14
Az előző korszakban élen járó keresztnevek jelentősen veszítettek népszerűségükből, különösen a Mária vezető szerepe esett vissza. Míg 1960 – 80 között egyértelmű első helyet foglalta el, addig a második intervallumban a hetedik helyre zuhant vissza. 1981 – 2001 között az Ágnes került az élre, bár koránt sem sikerült olyan döntő népszerűségre szert tennie, mint ezt megelőzően a Máriának. A legnagyobb visszaesőnek az Erzsébet számít, ugyanis míg az első időszakban 152 lány kapta ezt a nevet, addig a 1981 – 2001 között már csak 33-an viselték ezt a nevet, 78%-al kevesebben, mint előtte. Említésre méltóan visszaesik még a Márta, Ilona, Anna, Klára, Eszter, Piroska, Zita, Irén, Magdolna, Ibolya, Julianna, Margit, Sarolta, Valéria, Gizella. Az 1980 – 2001 közötti időszak két legnépszerűbb keresztneve az előző intervallumhoz képest az Andrea és a Krisztina. Az 1960 – 80 közötti időszakban a népszerűségi lista alján szerepeltek, addig 1980 – 2001 között az élre törtek. Az Andrea a helyi listán a második helyet foglalta el, a Krisztina pedig a nyolcadik helyen végzett. Különösen kedveltté vált az Andrea, amelyet 95 %-kal több szülő adományozott a leánygyermekének, mint ezt megelőzően. A Krisztina esetében ennek az aránya magasabb 98 %, hiába előzi a népszerűségi listán az Andrea, ez azért lehetséges, mert az 1960 – 80 között kevesebben viselték ezt az elnevezést. A Katalin, Éva Edit és Judit megőrizte népszerűségét, helyüket a ceglédi listán. 250
200 150 1960-80
100
1981-2001
50
Zsuzsanna
Tünde
Márta
Mária
Krisztina
Katalin
Judit
Ildikó
Éva
Erzsébet
Erika
Edit
Andrea
Ágnes
0
1. sz. ábra: Női névviselők számának ábrázolása 1960 és 2001 között Az általam vizsgált időszak eredménye nagyjából tükrözi az országos névválasztási szokásokat. A Mária név egyértelmű népszerűségéhez nem férhet kétség, ugyanígy az Erzsébetéhez sem. A listán szereplő első 15 helyen majdnem ugyanazok a nevek szerepeltek, 15
kevés kivétellel – ugyan eltérő sorrendben - amelyek megegyeznek az én felmérésem alapján készült táblázattal. Azonban helyi viszonylatban a Katalin és az Éva sokkal kedveltebb, mint az országos listában 3. helyen szereplő Ilona, valamint gyakoribb még az Ágnes, Edit, Irén és a Márta. Kedveltebb még a Piroska, Klára, Anikó, Csilla, Gizella, Györgyi, Valéria, Ida, Beáta, Borbála, Rózsa, Hajnalka és a Sára. A helyi „15-ös listából” kiszorult a Rozália, Eszter és Erika. Ezek közül a leginkább szembetűnő a Rozália, mert helyi viszonylatban a lista 19. helyére szorult vissza, míg az országos felmérésében a sokkal előkelőbb 9. helyen végzett. Kevésbé kedvelt még Cegléden: a Terézia, Andrea és a Zsófia. A Magdolna, Gabriella, Marianna, Etelka, Tünde, Jolán és Rita, amelyek nagyjából „tartották magukat” az országos átlaghoz. Feltűntek olyan nevek is a Hajdú Mihály féle statisztikában, amelyek az általam végzett vizsgálatban nem kerültek elő: Vilma, Lívia, Elza, Adrianna, Emese, Anita, Adél és Malvina. Az Angyalka, Édua, Dorottya, Erna, Gyöngy, Hella, Hermin, Hildegard, Hortenzia, Imola, Jozefa, Lenke, Ludmilla keresztneveket viszont nem említette a Hajdú által összeállított lista, míg a ceglédi statisztikában, néhány számban ugyan, de fellelhetők. Összességében elmondható, hogy az 1960 – 1980 közötti időszakban túl nagy eltérés nincs a női nevek tekintetében az országos és helyi viszonylat között. Gyakorlatilag ugyanazokkal az elnevezésekkel találkoztam némileg eltérő sorrendben. Nincs olyan név, amiből az országban máshol kirívó többségben lett volna, vagy ellenkezőleg, olyan alacsony számban fordult volna elő, ami említésre adna okot és felvetné azt a kérdést, hogy vajon miért. Az 1981 – 2001 közötti időszakra vonatkozó országos statisztikát sajnos nem tartalmaz a Hajdú Mihály által írt könyv. Ezért a Ladó János – Bíró Ágnes szerzőktől, a Magyar utónévkönyvből nyert adatokat használtam, ami sokkal szűkebb időkeretet határol be, mint amit én választottam, csupán 1983-87 közötti adatokat közöl. E szerint 1981-2001 között országosan a leggyakrabban adott név a Katalin, ellentétben a helyi felmérésben szereplő Ágnessel, sőt az Ágnes országszerte csak a 7. leggyakoribb név, ami nagy eltérés az előzőekhez képest. Amelyik név kedveltebb volt még a ceglédi viszonylatokhoz képest az Anita, Tímea, Mónika, Eszter, Adrienn, Renáta, Viktória és Nikolett (bár a helyi statisztikában nem szerepel Nikolett, csak Nikoletta). Persze vannak nevek, amelyeknek az előfordulási gyakorisága megegyezett az országoséval, ilyen az Andrea, Zsuzsanna, Éva, Krisztina, Judit, Szilvia és a Melinda.
16
Összefoglalva, 1981-2001 között sokkal nagyobb az eltérés az országos és helyi névadási szokások terén. Az Ágnes, Erika, Anikó, Ildikó sokkal népszerűbbek Cegléd és környékén, mint az országban. Valamint csodálkozom, hogy az országos statisztikából a hagyományos elnevezések közül kimaradt az előző korszak két nagy „kedvence” a Mária és az Erzsébet, amelyek egyáltalán nem szerepelnek a listán, de nincs rajta még a Tünde, Edit, Márta, Gabriella, Beáta, Orsolya, Ilona, Annamária és Dóra sem, amelyek igen nagy népszerűségnek örvendtek helyi viszonylatban ez idő tájt. 3.3 Férfinevek vizsgálata A férfinevek közül 77 elnevezéssel találkoztam 1960 – 1980 között (4. sz. függelék), ez majdnem fele, mint a női nevek összessége ugyanebben az időszakban. Hiába nőtt a választott nevek aránya 1981 – 2001 között 92-re (5. sz. függelék), ez még mindig nem közelítette meg női nevek számát, jóval 100 fölött volt. Az alacsony számot talán a tanulók létszámával lehet magyarázni, 41%-al kevesebb fiú tanult a gimnáziumban, mint lány. 1960 – 80 közötti intervallumban a legnépszerűbb név a László (116), bár alig előzte meg az ezt követő István (93). A László névnek mindössze 20% előnye van. Ebben korszakban megállapítható, hogy a János, József, Ferenc, Zoltán, Tibor, Sándor, Gyula, György, Károly, Mihály, Imre, Béla, Gábor, Lajos, Pál, Attila és Péter nevek a legkedveltebbek. 1981 – 2001 között eltűntek az Aladár, Fridrik, Gáspár, Gusztáv, Győző, Henrik, Huba, Ignác, Ince, Jenő, Kázmér, Lénárd, Marius, René, Rezső, Tass, Tivadar, Vendel, Vincze elnevezések, bár számuk előtte sem volt jelentős. Ebben az időszakban a Zoltán vált a legkedveltebb névvé, ezzel második helyre szorítva a Lászlót. Nem figyelhető meg az a visszaesés, mint a női neveknél a Mária esetében, hogy rögtön a hetedik helyre zuhant vissza a lista éléről és 71%-al kevesebb szülő választotta gyermeke nevének, ez a Lászlónál csak 58% visszaesést jelentett. Azonban a kor legnagyobb „vesztesének” a József számított. A 4. helyről esett vissza a 12. helyre, azaz 29%-al kevesebb szülő választotta ezt a nevet gyermekének, mint korábban. Az előző időszakhoz képest viszont népszerűbbé vált a Péter, Gábor, Zsolt, Attila, Csaba, Tamás, András, Viktor, Róbert, Balázs, Ákos, Levente, Nándor, Ádám, Richárd. Sok olyan elnevezés jelent meg, amivel az előző általam vizsgált korszakban nem találkoztam, ezek közül is a legtöbbet választott a Norbert, Szabolcs és a Krisztián. Ezeken kívül még a Gergely, Áron, Dániel, Flórián, Roland, Barna, Dénes, Kristóf, Marcell, 17
Szilveszter, Ábel, Arnold, Bence, Dávid, Donát, Emil, Erik, Gergő, Kelemen, Lóránd, Lőrinc és Sebestyén. A Norbert és a Szabolcs esete kísértetiesen hasonlít, a női neveknél előforduló Anita névre. Míg 1960-80 között egyikkel sem találkoztam egyszer sem, addig a 1981 – 2001 között rögtön a 15. helyet foglalják el a népszerűségi listán. Már ekkor elkezdődött az ősi magyar nevek felelevenítése – ami igazán napjainkban éli reneszánszát - még igen csekély számban, de már találkoztam a mostanra igen divatossá vált nevekkel: Aba, Ajtony, Álmos, Alpár, Botond, Csanád, Hunor, Nimród és Örs. A János, Sándor, Tibor, Miklós, Árpád, Kálmán, Dezső, Antal, Mátyás, Benő, Lóránt, Albert, Andor, Barnabás, Ernő Máté, Alfréd, Ambrus, Bálint, Ervin, Frigyes, Márton, Rudolf, Szilárd, Zsigmond elnevezéseknek sikerült megtartani helyüket a népszerűségi listán, bár száma némelyiknek csökkent, vagy teljesen azonos maradt. A statisztikám szerint a férfinevek száma ugyan kevesebb – majdnem fele – mint a női nevek, de összességében leszűrhető, hogy nagyjából a férfi névadási szokások 1981 – 2001-re legalább akkora változáson mentek keresztül, mint a női nevek. Az első időszakban 1960 – 80 között szintén a hagyományos elnevezések a divatosak, azonban a második korszakban megcsappant népszerűségük, bár még sok szülő választotta ezeket a neveket, tehát a feltűnt „új” keresztneveknek nem sikerült teljesen kiszorítani a népszerűségi listáról. Megfigyelhető még, hogy a férfinevek választása esetében a szülők, sokkal hagyományőrzőbbek, mint a női nevek esetében. Ezt mutatja többek közt a László név, amely az első korszakban a legkedveltebb és 1981 – 2001 között sem esett nagyot a népszerűségi listán.
120 100
80 60
1960-80
40
1981-2001
20
Zsolt
Zoltán
Tamás
Sándor
Péter
László
János
József
István
György
Gábor
Ferenc
Csaba
Béla
Attila
0
2. sz. ábra: Férfinév viselők számának ábrázolása 1960 és 2001 között
18
Az országos adatokat, szintén Hajdú Mihály könyvéből nyert adatokkal hasonlítottam össze. Az országos lista első helyén, csakúgy, mint a helyi statisztika eredményeképpen a László állt, amit az István követett. Azonban a harmadik helyen jelentős a változás, ugyanis országos viszonylatban sokkal kedveltebb a Sándor, mint Cegléden és környékén, mert csak a nyolcadik helyen állt, helyette itt a János elnevezés volt a gyakoribb. Helyi viszonylatban kevésbé népszerű még, mint országszerte: a Lajos és Imre. A József, Ferenc, Mihály, Károly, Gábor, Péter, Csaba, Attila, András, Tamás, Antal, Zsolt, Kálmán, Jenő, Róbert azonos népszerűségnek örvendtek helyi és országos viszonylatokban is. A Zoltán, Tibor, Gyula, Béla, György, Pál, Miklós, Árpád, Géza és Dezső a környéken sokkal kedveltebbek, mint ahogy azt az országos felmérés mutatja. A nevek, amelyekkel a vizsgálat során nem találkoztam az adott korszakban, de az ország más tájain viszonylag gyakran adták a szülők gyermekeiknek: Elek, Alajos, Barna, Bertalan, Ador, Gergely, Emil, Dániel, Elemér, Iván, Oszkár és Szabolcs. Találkoztam olyan utónevekkel is, amelyek nem szerepeltek a Hajdú féle országos listában ilyen: a Fridrik, Gáspár, Ince, Kázmér, Lénárd, René, Richárd és Tass. Ezek helyi jellegzetességek, bár az elnevezések száma nem jelentős. Igazából az országos statisztika és az én általam készített statisztika között túl nagy eltérést nem tapasztaltam a férfinevek esetében sem. A helyi névadási szokások igencsak azonosak voltak az ország más tájain lévővel 1960 – 80 között. A női nevek területén végzett felmérés is hasonló eredményt hozott. Az 1981 – 2001 közötti intervallumban szintén a Ladó János és Bíró Ágnes nevével fémjelzett utónévkönyvéből nyert kimutatást használtam. A két statisztikában már sokkal nagyobb az eltérés a helyi és országos viszonylatok között. Míg Cegléden a legnépszerűbb név a Zoltán, addig országszerte csak a 4. leggyakrabban adományozott név és első helyen a Gábor áll, ami a helyi viszonyokat tekintve csak az 6. helyre érdemes. Az országos kimutatás szerint kedveltebb még a Tamás, Balázs és az Ádám. Azonos népszerűségű az István, Attila, Zsolt, József, Norbert és Krisztián. Ami számomra szembetűnő, hogy helyi viszonylatban a hagyományos nevek sokkal gyakoribb előfordulásúak és sokkal előkelőbb helyen szerepelnek, mint az országos statisztikában: a László, János, Sándor, András, Csaba, Ferenc és Tibor. Ezek közül is a Tibor név került leginkább hátrányba. A mára divatossá vált ősi magyar keresztnevek egyáltalán nem fellelhetőek a Ladó – Bíró féle könyvben található statisztikában, míg 1981-2001 között helyi viszonylatban már egy-egy megjelenik közülük, ami különös, hogy ez a női nevek esetében egyáltalán nem jellemző. 19
3.4 Összefoglalás „Semmi sem örök, csak a változás” – hogy idézzek egy ismeretlen szerzőtől – és ez a megállapítás igaz a keresztnevekre is. A két korszak, 1960 – 1980 és 1981 – 2001 összehasonlítása alapján jól látható, milyen átalakuláson mentek keresztül, melyek azok a nevek, amelyek „divatosabbá” váltak és melyek azok, amik veszítettek népszerűségükből. Az első időszak egyértelmű „nyertesei” női nevek tekintetében a Mária és Erzsébet helyi és országos viszonylatban is. Míg a következő időszakban nincs ennyire szinkronban a ceglédi és névízlés, mert Cegléden sokkal kedveltebb az Ágnes, Andrea és Zsuzsanna, míg az országos statisztika szerint a Katalin, Anita és az Andrea jártak az élen. Az is eltért, hogy Cegléden a Mária és az Erzsébet keresztnevek ugyan jelentősen veszítettek jelentőségükből, de még sem tudták teljesen kiszorítani a megjelenő új divatos nevek, nem úgy, mint az ország más tájain. A férfi keresztnevek esetében is hasonló eredményre jutottam. 1960 – 80 között helyi viszonylatban a László és az István a legtöbbet adományozott név, ahogy az országos felmérés szerint is. A következő intervallumban, viszont már a Zoltán került az első helyre, a László viszont csak a második helyre szorult vissza. Ami különbség a női Mária névhez képest, amelyik jóval hátrébb került a népszerűségi listán. 1981 – 2001 között megjelennek „új” elnevezések, amikkel az előző időszakban nem találkoztam, de a felmérésemben jól látszik, a „hagyományos” nevek még mindig elég népszerűek, annak ellenére, hogy már jóval kevesebb szülő választotta ezeket születendő gyermekének. A különbség az országos és helyi névadási szokások között ebben az intervallumban már szembetűnőbb. Cegléden és környékén még a „hagyományos” nevekhez jobban ragaszkodtak, mint az országban más vidékein. Arányaiban azonban elmondható mindkét korszakra, hogy túl nagy eltérés nem tapasztalható a ceglédi és az országos kimutatás között.
20
SUMMARY ’Nothing is eternal but change’ quoted by an unknown author, and this statement is also true for Christian names. It can clearly be seen what sort of change they have been undergone based on the comparison of two eras /1960-1980 and 1981-2001/. Which of these names have become ‘fashionable’ and which of them have lost their popularity. The definite ‘winners’ of the first period in the respect of female names were ‘Mária’ and ‘Erzsébet’ both locally and nationwide. While choosing names in Cegled were not parallel with the country one during the following period, because the names ‘Ágnes’, ‘Andrea’ and ‘Zsuzsanna’ were much more liked. At the same time ‘Katalin’, ‘Anita’ and ‘Andrea’ were at the top according to the national statistics. It was also different that the Christian names ‘Mária’ and ‘Erzsébet’ significantly lost their popularity in Cegled, though they could not be pushed out completely by new fashionable names, unlike in the other parts of the country. I came to the same conclusion in the case of male Christian names. The names ‘László’ and ‘István’ were the most widely given ones locally between 1960 and 1980, similarly to the national practice. However, during the next period the name ‘Zoltán’ came to the first place followed by the name ‘László’ only in the second place. The difference is compared to the female name ‘Mária’, which fell far back in the popularity list. New names appeared between 1981 and 2001, which I did not meet during the previous time period. Although it looks obvious in my survey that the so-called traditional names are still quite popular despite being chosen by much less parents who gave them to their new- born babies. The difference between the local and the national naming practice is striking during this time. People stuck to the traditional names more in Cegled and its close area than in the other parts of the country. More or less talking about both periods, there is not too much difference between the results in Cegled and all over Hungary.
21
Felhasznált irodalom
http://biblia.hit.hu/bible/21/GEN/1 (2015.04.20)
Hajdú Mihály 2003. Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó. Budapest
Balázs Etelka–Tóth Kincső 2015. Névadási szokások, a nevek gyakorisága és a névadás motivációja Felső-Háromszéken http://bbteszocioblog.blogspot.hu/2015/03/nevadasi-szokasok-gyakorisaga-es.html
Ikvai Nándor (szerk.) 1982. Cegléd története. Szentendre.
Balázs Géza–Grétsy László 2010. Régi magyar mesterségek családneveink tükrében. Tinta Kiadó. Budapest.
Radványi Nagy József 1974. A ceglédi Kossuth Gimnázium Jubileumi Évkönyve 18991974. Cegléd.
Tóth Cz. Mihály 1989. A ceglédi Kossuth Gimnázium Jubileumi Évkönyve 1899-1989. Cegléd.
Gőz Sándor 1997. A ceglédi Kossuth Gimnázium alapításának története 1899-től 1899-ig. Centenáriumi füzetek I. Cegléd.
Raátz Judit–Fercsik Erzsébet 2009. Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Kiadó, Bp.
Raátz Judit–Fercsik Erzsébet 1997. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Korona Kiadó. Budapest.
Raátz Judit 2015. A magyar keresztnévadás változása a XX. század második felétől. Eötvös Lóránd Tudományegyetem. Budapest.
Dr. Ugróczky Mária 1997. Új magyar utónévkönyv. BM Kiadó. Budapest.
Ladó János–Bíró Ágnes 2005. Magyar utónévkönyv. Vincze Kiadó. Budapest.
Kisfaludy Péter–Reznák Erzsébet 2000. Ceglédi Hírek a XX. századból. Gerjepart Kiadó. Cegléd.
Gulyásné Mátraházi Zsuzsanna 1981. Napjaink különleges keresztnévdivatja. MND. 15. szám. Budapest.
Takács Judit 2007. Divatnevek és gyakori nevek a jelentésváltozás tükrében. Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Nemzetközi Magyarság Tudományi Társaság. Debrecen–Budapest.
Hajdú Mihály 1977. Keresztnévszótárak repertóriuma. ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Budapest
22
Rajsli Ilona 2007. Keresztnévadási szokások változása Bácskában. NévÉrt. 29: 23541.
Virág Gábor 1981. A legmegterheltebb család és keresztnevek együttesének aránya Csantavér névállományában. MNyTK. 160. szám. Budapest.
B. Gergely Piroska 1981. A személynevek összehasonlító vizsgálatának lehetőségei a magyar névtanban. NévÉrt: 8-18.
Varga Józsefné 2008. Osli keresztnévadásának története napjainkig. NévÉrt. 30: 13544.
23
Függelék 1. sz. függelék: 1960-1980 között előforduló női nevek gyakoriság szerint Ceglédi Helyezés 1. 2. 3. 4. 5.
Nevek sorszáma 1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. 9. 10.
6. 7. 8. 9. 10.
11. 12. 13. 14. 15.
11. 12. 13. 14. 15.
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
24 25.
28. 29. 30.
26. 27.
31. 32.
Nevek Mária Erzsébet Katalin Éva Ilona Zsuzsanna, Zsuzsa, Zsuzsánna Ágnes Judit Márta Irén Julianna, Juliánna Edit Margit Ildikó Anna Magdolna, Magda Terézia Erika Anikó Klára Piroska Rozália Csilla Sarolta, Sarolt Eszter Györgyi, Györgyike Gabriella Marianna, Maránna Gizella Valéria Karolin, Karolina Ibolya 24
1960-1980 211 152 141 120 84
Országos Helyezés 1. 2. 6. 5. 3.
73 71 62 59 56
4. 12. 10. 19. 18.
51 48 46 45 43
7. 16. 8. 11. 14.
42 40 33 31 31 24 24 22 21 19
17. 22. 15. 31. 29. 27. 9. 32. 72 13. 34.
18. 17
21.
17 16 15
23. 33. 35.
15 14
96. 20.
28. 29.
30.
31. 32.
33.
34.
35.
36.
37.
33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73.
Teréz Rózsa Etelka Hajnalka Veronika Jolán Sára Tünde Borbála Adreinne, Adrienn Ida Zita Gyöngyvér Lidia Lilla Olga Andrea Irma Izabella Lídia Matild Rita Aranka Cecília Emőke Hedvig Monika, Mónika Ágota Angéla Annamária Beáta Brigitta Emma Enikő Gyöngyi Kornélia Ludmilla Beatrix Dorottya Eleonóra Ella 25
13 11 10 10 10 9 9 9 8
22. 46. 26. 55. 40. 36. 60. 30. 45.
7 7 7 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4
38. 48. 94. 42. 81. 44. 24. 41. 80. 42. 56. 37. 39. 101. 87. 104.
4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2
62. 52. 51. 84. 43. 113. 57. 54. 28. 69. 49. 67. 79.
38.
39.
74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114.
Elvira Emília Franciska Hilda Kinga Lenke Lujza Marietta Melinda Melitta Julia, Júlia Mónika Szilvia Tímea Alice, Alíz Amália Angyalka Bernadett Boglárka Dalma Édua Emilia Erna Etel Gyöngy Hajna Hella Hermin Hildegard Hortenzia Imola Jozefa Krisztina Nóra Róza Teodóra Vera Verona Viktória Virág Zsófia
26
2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
53. 61. 75. 95. 121. 82. 97. 64. 125. 62. 50. 65. 91. 92. 71. 113. 61.
57. 98. 108.
78. 25.
2. sz. függelék: 1981-2001 között előforduló női nevek gyakoriság szerint Ceglédi Helyezés 1. 2.
Nevek sorszáma 1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
14. 15. 16.
17. 18.
19. 20. 21. 22. 23. 25.
25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.
Nevek Ágnes Andrea Zsuzsanna, Zsuzsánna, Zsuzsa Katalin, Kata Éva Judit Mária Krisztina Ildikó Erika Tünde Edit Márta Anikó Anita Gabriella Szilvia Melinda Erzsébet Mónika, Monika Csilla Mónika Beáta Tímea Mariann, Marianna, Mariánna Orsolya Ilona Annamária Dóra Anna Klára Edina Rita Hajnalka 27
1981-2001 99 90
85 83 75 71 62 61 55 51 47 44 37 36 36 36 36 34 33 33 31 31 25 25
25 23 21 19 19 18 18 17 17 15
Országos Helyezés 7. 3.
5. 1. 6. 9. 8. 20. 17.
19. 2. 11. 16.
10. 4.
26.
27.
28. 29.
30. 31.
33.
34.
35.
35. 36. 37. 38. 39. 40.
41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.
Lilla Brigitta Eszter Nóra Veronika Viktória
15 14 13 13 13 13
Adrien, Adrienn, Adreinne Piroska Zita Noémi Barbara Irén Magdolna Nikoletta Teréz, Terézia Timea Ibolya Bernadett Emese Margit Réka Renáta Anett Henrietta Julianna Kinga Sarolta Ágota Beatrix Diána Enikő Gyöngyi Mercedesz, Mercédesz Olga Valéria Boglárka Gizella Mercédesz Petra Virág 28
13 12 12 11 10 10 10 10 10 10 9 8 8 8 8 8 7 7 7 7 7 6 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5
12.
15.
13.
18.
14.
36.
37.
76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118.
Zsanett Zsófia Angéla Györgyi Rozália Borbála Etelka Gyöngyvér Kornélia Rózsa Anetta Cecília Dolóresz Dorottya Emília Emőke Erna Friderika Georgina Hedvig Helga Hilda Júlia Lívia Pálma Ramóna Tekla Valentina Alexandra Alíz Amália Anasztázia Angyal Bea Bella Berta Blanka Ditta Dolli Eleonóra Emilia Evelin Fédra 29
5 5 4 4 4 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161.
Flóra Franciska Grácia Gyöngyike Hanna Heléna Hermin Ida Imola Ingrid Ivett Johanna Kamilla Karolin Karolina Kitti Lídia Lili Liliána Linda Lujza Matild Melitta Mirtill Modeszta Napsugár Norberta Olívia Orchidea Petronella Regina Roberta Roxána Sára Szabina Szandra Szeréna Szidónia Szulamit Tamara Tilda Vanda Virginia 30
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
3. sz. függelék: 1960-2011 között előforduló női nevek betűrendben
1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.
Nevek Andrea Adrien Adrienn Adreinne Ágnes Ágota Alexandra Alice Alíz Amália Anasztázia Angéla Anita Angyal Angyalka Anikó Andrea Anett Anetta Anna Annamária Aranka Barbara Bea Beáta Beatrix Bella Bernadett Berta Blanka Boglárka Borbála Brigitta Cecília Csilla Dalma Diána Ditta Dolli Dolóresz
1960-1980 5 2 0 5 71 3 0 1 1 1 0 3 0 0 1 31 5 0 0 43 3 4 0 0 3 2 0 1 0 0 1 8 3 4 22 1 0 0 0 0 31
1981-2001 90 1 8 2 99 6 1 0 1 1 1 4 36 1 0 36 90 7 2 18 19 0 10 1 25 6 1 8 1 1 5 3 14 2 31 0 6 1 1 2
41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85.
Dóra Dorottya Edina Edit Édua Eleonóra Ella Elvira Emese Emma Emilia Emília Emőke Enikő Erika Erna Erzsébet Eszter Etel Etelka Éva Evelin Fédra Flóra Franciska Friderika Gabriella Georgina Gizella Grácia Gyöngy Gyöngyi Gyöngyike Gyöngyvér Györgyi Györgyike Hajna Hajnalka Hanna Hedvig Heléna Helga Hella Henritta Hermin
0 2 0 48 1 2 2 2 0 3 1 2 4 3 33 1 152 19 1 10 120 0 0 0 2 0 17 0 16 0 1 3 0 6 17 1 1 10 0 4 0 0 1 0 1 32
19 2 17 44 0 1 0 0 8 0 1 2 2 6 51 2 33 13 0 3 75 1 1 1 1 2 36 2 5 1 0 6 1 3 4 0 0 15 1 2 0 2 0 7 1
86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130.
Hilda Hildegard Hortenzia Ibolya Ida Ildikó Imola Ingrid Ilona Irén Irma Ivett Izabella Johanna Jolán Jozefa Judit Julia Júlia Julianna Juliánna Kamilla Karolin Karolina Kata Katalin Kinga Kitti Klára Krisztina Kornélia Lenke Lidia Lídia Liliána Lili Lilla Linda Lívia Ludmilla Lujza Magda Magdolna Margit Mária
2 1 1 14 7 45 1 0 84 56 5 0 5 0 9 1 62 1 1 49 2 0 5 5 0 141 2 0 31 1 3 2 6 5 0 0 6 0 0 3 2 2 40 46 211 33
2 0 0 9 1 55 1 1 21 10 0 1 0 1 0 0 71 0 2 7 0 1 1 1 2 81 7 1 18 61 3 0 0 1 1 1 15 1 2 0 1 0 10 8 62
131. 132 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175.
Mariann Marianna Mariánna Marietta Márta Matild Melinda Melitta Mercedesz Mercédesz Mirtill Modeszta Monika Mónika Napsugár Nikoletta Noémi Nóra Norberta Olívia Olga Orchidea Orsolya Pálma Petra Petronella Piroska Ramóna Regina Réka Renáta Rita Roberta Rozália Roxána Róza Rózsa Sára Sarolt Sarolta Szabina Szandra Szeréna Szidónia Szilvia
0 16 1 2 59 5 2 2 0 0 0 0 2 2 0 0 0 1 0 0 6 0 0 0 0 0 24 0 0 0 0 5 0 24 0 1 11 9 2 19 0 0 0 0 2 34
8 16 1 0 37 1 34 1 1 5 1 1 2 31 1 10 11 13 1 1 6 1 23 2 5 1 12 2 1 8 8 17 1 4 1 0 3 1 0 7 1 1 1 1 36
176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200.
Szulamit Tamara Tekla Teréz Terézia Teodóra Tilda Timea Tímea Tünde Valentina Valéria Vanda Vera Verona Veronika Viktória Virág Virginia Zita Zsanett Zsófia Zsuzsa Zsuzsanna Zsuzsánna
0 0 0 13 40 1 0 0 2 9 0 15 0 1 1 10 1 1 0 7 0 1 3 65 5
1 1 2 2 8 0 1 10 25 47 2 6 1 0 0 13 13 5 1 12 5 5 7 76 2
4 sz. függelék: 1960-1980 között előforduló férfinevek gyakoriság szerint Ceglédi
Nevek
Nevek 35
1960-1980
Országos
Helyezés
száma
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
26.
27.
28.
László István János József Ferenc Zoltán Tibor Sándor Gyula György Károly Mihály Imre Béla Gábor Lajos Pál Attila Péter Csaba Miklós András Endre Géza Tamás Kálmán Zsolt Árpád Antal Jenő Benő Dénes Viktor Vilmos Barnabás Dezső Mátyás Ottó Ádám Ervin Győző Nándor
116 93 80 77 58 57 52 51 42 40 33 33 29 27 26 26 25 23 21 19 19 18 16 14 13 9 9 7 6 6 5 5 5 5 4 4 4 4 3 3 3 3 36
Helyezés 1. 2. 5. 4. 6. 8. 13. 3. 14. 22. 11. 10. 9. 20. 12. 7. 24. 17. 15. 16. 25. 18. 37. 30. 19. 26. 23. 29. 21. 27. 39. 36. 40. 47. 39. 31. 44. 19. 58. 51. 46. 35.
29.
30.
43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77.
Róbert Tivadar Vendel Aladár Andor Ernő Frigyes Gusztáv Ignác Ákos Albert Alfréd Ambrus Balázs Bálint Fridrik Gáspár Henrik Huba Ince Kázmér Lénárd Levente Lóránt Marius Márton Máté René Richárd Rezső Rudolf Szilárd Tass Vincze Zsigmond
3 3 3 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
28. 55. 115. 59. 49. 32. 70. 19. 64. 63. 48. 68. 76. 45. 38.
71. 100.
104. 105. 60. 107.
61. 62. 52. 33.
5. sz. függelék: 1981-2001 között előforduló férfinevek gyakoriság szerint
Ceglédi
Nevek
Nevek 37
1981-2001
Országos
Helyezés
száma
1. 2. 3. 4. 5.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.
6.
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
25.
26. 27.
Zoltán László Péter János István Gábor Zsolt Attila Csaba Sándor Tamás Tibor Ferenc András József György Viktor Norbert Szabolcs Miklós Béla Krisztián Róbert Károly Mihály Pál Gyula Lajos Balázs Árpád Kálmán Ákos Dezső Endre Gergely Géza Levente Nándor Ádám Antal Mátyás Benő
91 67 57 53 47 46 46 42 42 42 40 38 33 24 22 20 18 17 17 16 15 15 15 14 13 12 11 10 9 8 8 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 4 38
Helyezés 4. 5. 3. 9. 6. 1. 8. 7. 14. 12. 2. 18. 16 13. 10.
15.
17. 19.
11.
20.
28.
29.
30.
43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85.
Richárd Áron Dániel Flórián Lóránt Roland Albert Andor Barna Barnabás Dénes Ernő Kristóf Marcell Máté Szilveszter Vilmos Aba Ábel Adorján Ajtony Alfréd Álmos Alpár Ambrus Arnold Bálint Bence Botond Csanád Dávid Donát Emil Erik Ervin Frigyes Gergő Hunor Imre Kelemen Lóránd Lőrinc Márton 39
4 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Nimród Ottó Örs Rudolf Sebestyén Szilárd Zsigmond
86. 87. 88. 89. 90. 91. 92.
1 1 1 1 1 1 1
2. sz. függelék: 1960-2001 között előforduló férfinevek betűrendben
Nevek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
Aba Ábel Ádám Adorján Ajtony Ákos Aladár Albert Alfréd Álmos Alpár Ambrus Andor András Antal Arnold Áron Árpád Attila Balázs Bálint Barna Barnabás Béla Bence Benő Botond Csaba Csanád Dániel
1960-1980 0 0 3 0 0 1 2 1 1 0 0 1 2 18 6 0 0 7 23 1 1 0 4 27 0 5 0 19 0 0 40
1981-2001 1 1 5 1 1 6 0 2 1 1 1 1 2 24 5 1 3 8 42 9 1 2 2 15 1 4 1 42 1 3
31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.
Dávid Dénes Dezső Donát Emil Endre Ernő Erik Ervin Ferenc Flórián Fridrik Frigyes Gábor Gáspár Gergely Gergő Géza Gusztáv György Győző Gyula Henrik Huba Hunor Ignác Imre Ince István János Jenő József Kálmán Károly Kázmér Kelemen Kristóf Krisztián Lajos László Lénárd Levente Lóránd Lóránt Lőrinc
0 5 4 0 0 16 2 0 3 58 0 1 2 26 1 0 0 14 2 40 3 42 1 1 0 2 29 1 93 80 6 77 9 33 1 0 0 0 26 116 1 1 0 1 0 41
1 2 6 1 1 6 2 1 1 33 3 0 1 46 0 6 1 6 0 20 0 11 0 0 1 0 1 0 47 53 0 22 8 14 0 1 2 15 10 67 0 6 1 3 1
76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111.
Mátyás Marcell Marius Márton Máté Mihály Miklós Nándor Nimród Norbert Ottó Örs Pál Péter René Richárd Rezső Róbert Roland Rudolf Sándor Sebestyén Szabolcs Szilárd Szilveszter Tamás Tass Tibor Tivadar Vendel Viktor Vilmos Vincze Zoltán Zsigmond Zsolt
4 0 1 1 1 33 19 3 0 0 4 0 25 21 1 1 1 3 0 1 51 0 0 1 0 13 1 52 3 3 5 5 1 57 1 9
42
5 2 0 1 2 13 16 6 1 17 1 1 12 57 0 4 0 15 3 1 42 1 17 1 2 40 0 38 0 0 18 2 0 91 1 46
