Keresni ami összeköt, Megérteni, ami elválaszt
PÁLYÁZAT az MSZP 2014. évi Európai Parlament-i választási listájára BALOLDALISÁG & KIVÁLÓSÁG Tekintettel arra, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőjeként második ciklusban dolgozhatok az Európai Parlamentben, úgy gondolom elengedhetetlen képviselői munkám összefoglalása - hacsak nagy vonalakban is -, mintegy alátámasztva azt a szándékomat, hogy ismét kérem a bizalmat e munkám folytatásához. Munkám során mindig arra törekedtem, hogy elsősorban a munkavállalók, bérből és fizetésből élők, a mikro-kis- és középvállalkozók érdekeit képviseljem, érvényesítsem a jogszabályalkotásban. A bizottságokban végzett előkészítő munka során igyekeztem a valódi európai érdekek érvényesülését és Európa versenyképességét elősegíteni, a magyar emberek érdekében is. Parlamenti és magyarországi képviselői munkám is arra irányult, hogy bizonyítsam, Magyarország számára nincs élet az Unión kívül. Tevékenységem lényege, hogy minél több magyar érték jelenjen meg az EU piacain, minél több magyar ismerje meg, és használja ki az 500 milliós európai piacot. Éljen az EU által elérhető lehetőségekkel, legyen az a kutatási keretprogramban való részvétel, az ERASMUS fiatal vállalkozói programja, testvérvárosi kapcsolat, munkavállalási lehetőség, stb. 2009-ben az S&D frakció kincstárnokának - ez egyben alelnöki pozíciót jelent – választottak. Szakpolitikusként az Ipar, Infokommunikáció, Kutatás-fejlesztés, Energia Bizottságban, a Költségvetési-, valamint a Költségvetés-ellenőrzési Bizottságban dolgozom. Az EURONEST EP delegációjának tagjaként vezetem a jogi-házszabályi bizottságot, tagja vagyok az EP Kaukázusi országok (Azerbajdzsán,Örményország,Grúzia) és helyettes tagja az EP USA delegációjának. Magyarországon látványos "szabadságharcot" vív a kormány, miközben a magyar miniszterelnök pontosan tudja, hogy Brüsszel támogatásának hiánya még több terhet róna ránk e válságos években. Európának nem biztos hogy fájni fog, ha Magyarország eltávolodik tőle, Magyarország azonban légüres térbe kerül, ha szembemegy az európai érdekekkel és értékekkel. Szembe kell szállnunk a kormány azon hibás elképzelésével, hogy Magyarország és Európa gazdasági stabilitása, egyúttal a szükséges növekedés megteremthető a monetáris és gazdasági unió mélyítése, illetve egyidejű bővítése nélkül. Egész Európa számára káros az integráció most tapasztalható kettécsúszása, az, ha valamely tagállam kimarad a gazdasági unióból. Minden tagállam, így a ma még nem az eurózónához tartozó államoknak is érdeke, hogy a most formálódó rendszer nyitott maradjon, tegye lehetővé, hogy a feltételeket teljesítő gazdaságok a későbbiekben, boldogabb időkben csatlakozzanak. Fontosnak tartom mind a bankrendszer, mind a bankfelügyelet megerősítését, hogy visszatérjen az emberek bankokba vetett bizalma. Egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben a beruházásokat
segíteni kell, a magyar bankokat pedig átlátható és felelős működésre ösztönözni, megfelelő felügyelet mellett. Energetikai kérdésekben sincs ez máshogy. Sem a magyar olajtársaság, sem a hazai energiafogyasztók érdekeit nem szolgálja, hogy a miniszterelnök átgondolatlan bejelentései nyomán a MOL oda-vissza táncolt a Nabucco-szerződésből. Nem tudni, hogy a fogyasztókat és a MOL-t is hátrányosan érintő kormányzati stratégiáról, vagy ötletszerű döntésekről, kapkodásról volt szó. A Nabucco vezeték mára elkerül bennünket, ami jelentősen rontja alkupozicíónkat a gázpiacon 2015 után. A források diverzifikálása helyett ugyanis ezekkel a lépésekkel növeltük függőségünket Oroszországtól, emellett lemondtunk arról az alkupozícióról, amelyet Európa 500 milliós piaca nyújtana számunkra a közös vezetékkel, amely minden bizonnyal a fogyasztói árakon is éreztethette volna hatását. KINCSTÁRNOKI FELADATOK Az S&D frakció alelnökeként, kincstárnokaként a 187 tagú képviselőcsoport pénzügyi és humán erőforrás-gazdálkodásáért, beleértve a 27 nemzeti delegáció decentralizált gazdálkodásának összehangolásáért, szabályszerűségéért felelek. Az S&D frakció éves költségvetési keretének mintegy 60%-a a nemzeti delegációk rendelkezésére áll tevékenységük finanszírozására, a fennmaradó rész pedig a frakció közös kiadásait fedezi. Az elmúlt pénzügyi év legnagyobb kihívását az jelentette, hogy a megnövekedett feladatok mellett és a mérsékelt ütemű, ám folyamatos áremelkedés közepette is zavartalan legyen a frakció finanszírozása. A kiegyensúlyozott és takarékos gazdálkodás politikai jelentősége abban rejlik, hogy egyfelől felkészül a következő ciklus szükségszerűen feszítettebbé váló gazdálkodási feltételeire, másfelől fedezetet teremt a jövő évben esedékes EP-választások nagyobb pénzügyi kiadásaira. Fontos feladatom arról is gondoskodni, hogy a képviselőcsoport gazdálkodása szabályos legyen, hiszen a jelenlegi politikai környezetben mindennemű túlköltekezés vagy bármilyen szabálytalanság a baloldal politikai hitelét csorbítaná, különösen a közelgő választási kampány során. Szeretném kiemelni, hogy jelentős javulást, és innovatív programfinanszírozást sikerült kidolgoznunk az elmúlt öt évben, amely a frakció munkáját jelentősen láthatóbbá tette, a GPF, a Relaunching Európa, és a Progresszív Economy konferenciák szabványosításával. Ezek közül két utóbbit is sikerült Szegedre, és Budapestre hoznunk, pont a napokban SZAKTERÜLETEIM A teljesség igénye nélkül számolok be a parlamenti szakbizottságokban és a plenáris üléseken végzett munkámról. Az általam vitt parlamenti dossziékban, a három szakbizottságban a FIDESZ minden esetben arra kényszerült, hogy megszavazza módosító javaslataimat, jelentéseimet és támogassa pro-európai álláspontomat.
ENERGIA – A LEGFONTOSABB DOSSZIÉIM A fokozódó energiaigény kielégítéséhez, a háztartások és az ipar számára megfizethető energia folyamatos biztosításához nemcsak a már körvonalazódó stratégiai-hálózati beruházásokra – mint az európai észak-déli és kelet-nyugati folyosók – lesz szükség a jövőben, hanem a lakossági és ipari energiafelhasználás hatékonyságát javító ösztönzőkre és intelligens technológiákra is. Az európai parlamenti "energiapolitizálásnak" ez a célja.
Az Európai Unió energia-külpolitikájáról szóló jelentésem, amelyet az EP jelentős többséggel 2012. június 12-én fogadott el, elsősorban azt a célt tűzi ki, hogy a háztartások is megérezzék a világpiaci árak kedvező mozgását. Ugyanis nem tartható fenn tovább az a helyzet, hogy a befolyásos energiaellátókkal kötött különalkuk következtében egyes tagállamok jogosulatlan versenyelőnyökhöz jutnak. Magyarországgal kapcsolatban pedig az sem előnyös, hogy a hosszú távú megállapodások miatt hazánkban nem érezhető a kedvező világpiaci folyamatok hatása. A mostanihoz hasonló, válság sújtotta időkben az energiahatékonyság előmozdítása elemi érdeke Európának, hiszen a külső energiafüggőség csökkentésével sok milliárd eurót lehet spórolni az energiaimporton, nem is beszélve az energiabiztonság növekedéséről. Az EP által elfogadott energiahatékonysági irányelv elősegíti új munkahelyek teremtését, valamint ösztönözi a valós fogyasztáson alapuló számlázást, ezzel előmozdítva a hátrányosabb helyzetben lévő csoportok érdekeit. A magyar érdekeket szem előtt tartva támogattam a tervezet azon célkitűzését, hogy a tagállamok fordítsanak nagyobb figyelmet az épületek fűtési- és klímarendszereinek működtetésére, hiszen Magyarországon a lakosság egyötöde még mindig panellakásokban él, amelyeknél ez a probléma fokozottan érvényesül. A 2050-ig tervezett energiaügyi ütemterv tárgyalása során azt az álláspontot képviseltem, hogy a jövő energiaforrásainak tervezése során is fenn kell tartani az energiahordozók és a származási országok közötti diverzitást, ellenkező esetben hosszú távra csapdába ejtjük az európai gazdaságot. Ha mindent a megújuló energiaforrásokra teszünk fel, ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk, mint például a gázimport esetében. Nem építhetjük teljes egészében erre, az energiainfrastruktúra-beruházási stratégiánkat. Különösen az olyan kisebb tagállamok, mint például az energiaimportőr Magyarország esetében lényeges, hogy ne kerülhessen teljesen kiszolgáltatott helyzetbe, például technológiai értelemben ne függjön a külső, akár Európán kívüli gazdaságoktól. Aktív szerepet vállaltam az európai szénbányáknak nyújtott állami támogatások, a "szénfillér" Bizottsággal történő egyeztetésében. Az Európai Tanács rendelete 2018-ig teszi lehetővé az úgynevezett szénfillér beszedését, amelyet kizárólag a bezárásra ítélt bányák leszerelésére, veszteségeinek csökkentésére, illetve a fokozatos leépítéssel és bezárással kapcsolatos költségek rendezésére lehet felhasználni. Magyarországon több tízmilliárd forint kifizetése adminisztratív okok miatt késett. Személyes közbenjárásomnak is köszönhető, hogy a magyar kormány végül az Európai Bizottság által támogatható módon nyújtotta be igényét – ez az Orbán-kormánynak rejtélyes módon közel három évig nem sikerült -, amelyet elfogadhatónak ítélt a biztos. A Bizottság 2013. január végi határozata elhárította a magyar bányászoknak járó támogatások kifizetése elöli akadályt. Az uniós energetikai szabályozás egyik vitapontja az atomenergia jövője. A fukushimai katasztrófa még inkább felszínre hozta az atomenergiával kapcsolatos sürgősen megoldandó kérdéseket. Az EP által elfogadott a nukleáris hulladékok tárolásáról szóló irányelv, - amelynek egyik felelőse voltam az szakbizottságban -, garantálja, hogy tagállami érdektől függetlenül az erőművekből kikerülő hulladék ne szennyezzen tovább. Döntés született továbbá a független hatóságok szerepéről, tároló létesítmények építéséről és üzemeltetéséről, illetve ellenőrzéséről, a nyilvánosság bevonásáról, illetve arról, hogy az uniós tagállamok köthetnek-e a
jövőben majd megállapodást egymással ilyen létesítmények közös használatáról valamint, hogy tilos lesz hulladékot exportálni az Európai Unión kívüli országokba. A leginkább jövőbe mutató globális energetikai terület, amellyel a téma felelőseként foglalkozom, az fúziós erőmű projektje. Teller Ede munkája nyomán a környezetbarát fúziós energia akár egy évtizeden belül valósággá válhat. Ha sikerül megvédeni a szükséges forrásokat az uniós költségvetésben, megvalósulhat az Európai Fúziós Erőmű, az ITER. Jelentős ehhez kapcsolódóan a magyar kontribúció is: a közel 70 tagot számláló hazai fúziós közösség nemcsak tudományos, de gazdasági értelemben is értékteremtő, hiszen az elmúlt években az európai és ázsiai nagyberendezések sorra növelik beszállítói megrendeléseiket a magyar laborok, döntően a KFKI irányába. A magyar közösség elismertségét jelzi, hogy az eddig eldöntött kutatási pályázatokban számarányban a 8., összegben pedig az 5. ország vagyunk, ami számos nagy ország teljesítményét megelőzi. Legfőbb feladatom az, hogy a tagállamokat képviselő Tanács ellenében a Parlament nevében a szükséges pénzügyi források előteremtéséért harcoljak. KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK
A 2009-ben érvénybe lépett európai kisvállalkozói csomag, amelynek parlamenti jelentéstevője voltam, mára beépült a politikai és a vállalati gondolkodásba, az elmúlt két év gyakorlati tapasztalatai alapján mégis eljött az ideje annak, hogy értékeljük és a szükséges változtatásokat végrehajtsuk. Nagyon fontos a végrehajtás ellenőrzése és a következő hét évre vonatkozó COSME programban a KKV-k támogatásának megerősítése. Eddig 75%-os hatékonyságot értünk el az uniós források kihelyezése terén a KKV-szektorban, mintegy 50 ezer KKV kapott így forrást. KUTATÁS-FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ
Ha 2020-ig az EU GDP-jének 3%-át valóban elkülönítenénk kutatás-fejlesztésre, akkor 3,7 millió új munkahely jöhet létre. Ez 2025-ig évi 800 millió euróval növelné a térség GDP-jét. Az uniós innovációs és K+F programok célja, hogy a kutatás utáni első gyártás is Európában legyen. A téma költségvetési felelőseként azt vallom, hogy az Európai Uniónak változtatni kell azon a megszorító szemléleten, hogy a kutatás kizárólag kiadást jelent a büdzsének, hiszen a kutatás befektetés. Előrelépést jelent, hogy a Lisszaboni Szerződés szerint a tudás az Unió ötödik alapszabadsága, de ehhez jogharmonizáció is szükséges. A jelenlegi tervek szerint a teljes K+F költségvetés mindössze 5%-a jutna az új tagállamokba, míg a régi tagállamok által hangsúlyozott „tudományos kiválóság” igényének bebetonozása sem segíti az keletközép-európai államok tudományos közösségeit. A kisebb K+F infrastruktúrák méretbeli és eredményességbeli kiegyenlítése, és az unión belüli K+F eredmények kohéziós országokban történő első ipari gyártásának elősegítése csökkenthetné a szakadékot a tagállamok között. ŰRPOLITIKA
Jelentéstevője voltam a Galileo űrprogram félidős felülvizsgálatának. Az európai nagyprojektek, így a Galileo számára az EU a legfőbb pénzügyi forrás. A telekommunikációs iparban, a műholdas szolgáltatások és szabványok terén zajló versenyben Európa jelenleg vesztésre, áll, így mielőbbi megnyugtató pénzügyi megoldást kell találni arra, hogy 2014-re lezáruljon a pénzügyi keretmunka, és 20182019-re működésbe léphessenek a rendszerek. Természetesen Európa nemcsak a versenyben akar győzni, hiszen minden az űrstratégiával összhangban megtett lépés közvetlen hasznot is hajt a kontinens gazdasági szereplői malmára, utalhatunk
itt az európai szabadalmak, a minőségi munkahelyek és a high-tech vállalkozások megugró számára. Az Európai Unió tíz éve útjára indított Föld-megfigyelési programja (GMES) 2008ban kezdődött fejlesztési és engedélyeztetési szakasza 2011-ben befejeződött, és ezt követően megkezdte működését a rendszer. A Föld-megfigyelési program törvényi és pénzügyi hátterének biztosítása nemcsak az EU korábbiaknál aktívabb űrpolitikájának jele, de konkrét segítséget nyújt majd az európai kis- és középvállalkozásoknak nemcsak az általa nyújtott naprakész információk, de a kifejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges innovációs kapacitások formájában is. Árnyék-jelentéstevőként ezt képviseltem a parlamenti vitában. A SZÉLESSÁVÚ INTERNET KIÉPÍTÉSÉNEK GYORSÍTÁSA Jelenleg folyik a rendelettervezet vitája, és reményeim szerint sikerül a ciklus lezárása előtt befejezni a jelentés elkészítését. A jelentésben vázolt intézkedések a nagysebességű internethálózat kiépítését gyorsítanák. Ma az internet hozzáférés hiánya a leggyakoribb elvándorlási ok faluról városra. A vidéken élők, dolgozók, a vidéki KKV-k a legnagyobb vesztesei a mai helyzetnek. Európa versenyképességünk ugrásszerűen csökkenhet, ha nem keresünk hatékony ösztönzőket az infrastruktúra fejlesztéséhez. Ez munkahelyeket teremthet az EU egész területén, hazánkban is. A jelentés előkészítése során több hazai és külföldi vállalattal, szolgáltatókkal, önkormányzatokkal sikerült egyeztetnem már eddig is a megoldási javaslatokat. KÖLTSÉGVETÉS – A LEGFONTOSABB DOSSZIÉIM Az Európai Unió költségvetése ösztönző hatással van a tagállamok gazdaságélénkítésére, ezért a költségvetés megkurtítása csökkenti a válságra adott válasz hatását. Uniós beruházásokra, hatékony iparpolitikára, a kkv-támogatására és a fiatalok munkaerejének maximális kihasználására van szükség. Ha zászlónkon a több Európát hirdetjük, majd ehhez a pénzügyi forrásokat nem biztosítjuk, az szószegés, ha nem fizetjük ki a számlákat, az nem takarékosság, hanem jogsértés. Azt követően, hogy jelentéstevőként már 2010 óta felelek az Unió költségvetésének versenyképességi fejezetéért, dolgoztam az ez évre vonatkozó 2013-as költségvetésnek a bizottsági és szakpolitikai fejezeteivel is, amely a válság elmélyülése következtében már szinte a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomag kistestvérének is tekinthető. A büdzsé célja ugyanúgy a költségvetési egyensúly megteremtése, a gazdasági növekedés feltételeinek megalapozása, a foglalkoztatottság, a versenyképesség növelése, mint a tagállamok közös fellépését szolgáló, szintén jövőre induló intézkedéscsomagnak. Folyik a 2014es költségvetés tárgyalása is, amelynek kapcsán az Európai Bizottság kivételével valamennyi uniós intézmény, illetve az európai politikai pártok és alapítványok költségvetéséért felelek társjelentéstévőként. Példátlan, hogy az Unió 2014-2020 közötti költségvetési keretterve kevesebből gazdálkodik, mint az előző hétéves program tette. Az EU következő hétéves költségvetéséről szóló tagállami alkudozás során háttérbe szorult az a tény, hogy az uniós büdzsé egyedülállóan beruházás-központú: 98%-a hasznosul tagállami projektekben és mindössze 2%-a fordítódik az adminisztrációra. Éppen ezért kellene a tagállamoknak jobban kihasználni az ebben rejlő növekedést támogató lehetőségeket, és minden eszközzel a büdzsé stabilitásán és bővítésén dolgozni. Minden lehetőségemet kihasználom az általam vitt versenyképességi fejezet védelmére.
Az EP Költségvetési Bizottságában jelentésem az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok finanszírozásáról az átláthatóbb pártfinanszírozást segíti. Kiemeli, hogy az európai politikai pártok és alapítványok erőteljesebb fellépése elősegítheti, hogy a polgárok jobban megértsék a nemzeti és uniós politikai folyamatok közötti összefüggéseket, és ösztönzőik kell, hogy legyenek az európai nyilvánosság növelésének. Az elfogadott javaslatok rugalmasabbá teszik az európai politikai pártok és alapítványok támogatását, ugyanakkor az uniós források tekintetében az európai, az egyéb finanszírozást tekintve a nemzeti testületek ellenőrző funkcióit kívánják megerősíteni. Legfőbb célkitűzése az európai léptékű politikai nyilvánosság megerősítése, az európai szemléletű és irányultságú politizálás támogatása, amely hozzásegítené a közösséget a kívánatos „több Európa” megteremtéséhez. Az EP 2014. évi költségvetése szocialista felelősének lenni komoly kihívás. Miután 2014 választási év, amely egyrészt jelentős eltérés jelent más évekhez képest, másrészt kiemelt kommunikációs kockázatot jelent, hiszen ez az EU ellenes politikai erők kedvenc terepe. A feladatot nehezíti, hogy a megválasztandó EP a Lisszaboni Szerződés alapján a mostaninál nagyobb ellenőrzési jogkörrel rendelkezik majd, amihez a szervezet jelentős reformjára is szükség van. Az ennek kidolgozására létrehozott szűkkörű munkacsoport szocialista tagjának lenni elismerést és nagy felelősséget jelent. KÖLTSÉGVETÉS-ELLENŐRZÉS – A LEGFONTOSABB DOSSZIÉIM A Költségvetés-ellenőrzési bizottságban végzett tevékenységem magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű ügye a számvevőszék magyar tagjelöltjének (Fazakas Szabolcsnak) a kinevezése ellen intézett tisztességtelen politikai támadás visszaverése volt, amelynek sikeréhez – a parlamenti erőviszonyok következtében – a néppárti képviselők többségét is meg tudtam nyerni. Elértem azt is, hogy a CONT delegációjának 2010-es magyarországi látogatása ne essen egybe a hazai választási kampánnyal, megelőzendő az esemény politikai célú kiaknázásának lehetőségét. Jelenleg végzem az Európai Számvevőszék 10/2012 számú az Európai Bizottság létszámgazdálkodásának hatékonyságáról szóló különjelentésének az ellenőrzését. Ugyancsak folyamatban van az erdők gazdasági értékének növeléséről készített számvevőszéki jelentés vizsgálata. Változatlanul folyamatban van az Európai Unió tagállamai és a Liechtenstein között a csalás és a pénzügyi érdekeket sértő jogellenes tevékenység elleni küzdelemről szóló anyag. E feladatom keretében arra törekszem, hogy a Liechtenstein igénybevételével korábban megvalósított adóelkerülés lehetősége csökkenjen.
Európai Számvevőszék 9/2012 számú, a bioélelmiszerek termeléséről és az ellenőrző rendszerről szóló különjelentés azért fontos, mert a biotermékek piaca az elmúlt két évtizedben, több mint 10%-os éves növekedés mellett gyorsan fejlődött. Az európai bioélelmiszer-piac éves forgalma körülbelül 20 milliárd euró, ami becslések szerint a teljes élelmiszerpiac mintegy 1,5% át teszi ki. A valódi biotermelés olyan „európai hozzáadott értéket” teremthet a mezőgazdaságban, aminek a révén Európa kedvezőbb szerephez juthat a globális versenyben. Hazai szempontból azért fontos ez a téma, mert egyfelől a magyar élelmiszergazdaság jövőjének egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e a minőségi termékek piacára betörnünk, másfelől az egészséges életvitelhez elengedhetetlen a jó minőségű természetes élelmiszerek fogyasztása. Az Európai Beruházási Bank (EIB) kiemelkedően fontos szerepet játszik a válságból való kilábalásban, hiszen hitelnyújtása révén különösen az európai infrastruktúra (energetika, infokommunikáció és közlekedés) korszerűsítése területén, valamint a kis- és középvállalati szektorban olyan fontos beruházások valósulhatnak meg, amelyek serkentik a növekedést, elősegítik új munkahelyek teremtését, növelik az Európai Unió versenyképességét. Az EIB 2011. évi zárszámadásának elfogadásához tett javaslataimat, amelyek a strukturális hitelekkel támogatott beruházások finanszírozására, a globális és regionális fejlesztési bankokkal, valamint a tagállamok fejlesztésfinanszírozási ügynökségeivel való szorosabb együttműködés kiépítésére, továbbá az Európai Bankkoordinációs Együttműködési (ún. Bécsi) Kezdeményezésbe való intenzív bekapcsolódásra, valamint a regionális programok megvalósításában, különösen a Duna-régió fejlesztésének finanszírozásában való aktív részvételre, végezetül az EIB 2010. december 15-én elfogadott, „gyengén szabályozott, nem átlátható és nem együttműködő országokkal szembeni politikájának” felülvizsgálatára és aktualizálására irányultak a parlament elfogadta. "Eredményesek voltak-e az ERFA által támogatott e-kormányzati projektek?" vizsgálta az Európai Számvevőszék 9/2011. sz. különjelentése. 2010-ben új európai e-kormányzati cselekvési terv került elfogadásra a 2011-2015-ös időszakra. Az „i2010: európai információs társadalom” nagy hangsúlyt helyezett az e-kormányzat fejlesztésére. E célra 11 milliárd euró uniós támogatást tartalmazott a költségvetés, amelyből az ERFA finanszírozása 6,7 milliárd eurót tett ki. Jelentésemben kifejtettem, hogy egyfelől figyelembe kell venni az adott térségben netkapcsolattal bíró háztartások arányát; ennek mértéke ugyanis jelenleg még nagyon eltérő a lakosság demográfiai összetételétől és a gazdasági fejlettség szintjétől függően. Másfelől, hogy mindaddig, amíg a felhasználók műszaki és humán felkészültsége nem teljes, addig fenn kell tartani a párhuzamos rendszereket, illetőleg olyan kontaktpontokat kell létesíteni és működtetni, ahol az egyéni netkapcsolattal nem rendelkező, vagy az internet alkalmazására más okból képtelen állampolgárok is igénybe tudják venni az e-kormányzás szolgáltatásait. A KKV-garanciakeret auditja különjelentés árnyék-jelentéstevője voltam. Az Európai Unióban a kkv-k teszik ki az összes vállalkozás 99%-át, és 75 millió munkahelyet jelentenek. Ennek megfelelően a növekedés beindításában és új munkahelyek létesítésében kiemelkedő szerepe a szektornak. Ugyanakkor a pénzpiacok az új és kezdő KKV-at magas kockázatú befektetésnek tartják, ezért a közszféra fontos feladata, hogy támogassa a KKV-ket a megfelelő finanszírozás megszerzésében. Ebben az EU egyik fontos támogató intézkedése a kkvgaranciakeret. A kkv-garanciakeretet 2006 októberében hoztuk létre, amelyben az
2008-tól 2013-ig terjedő időszakban 978 millió euró áll rendelkezésre. Hangsúlyoztam: hogy a kkv-k fejlődésének kulcsfontosságú szerepe van az „Európa 2020” stratégia végrehajtásában, a kkv-k erősen függenek a hitelkínálattól, Európában pedig jelenleg hitelválság van, a tőkekövetelmény-szabályozás – közkeletű nevén a CRD IV –, amely a Bázel-III megegyezés végrehajtását szolgálja, magasabb tőkeellátottságot követel a bankoktól annak érdekében, hogy erősítse a pénzügyi stabilitást. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy e követelmény ne nehezítse tovább a kkv-szektor finanszírozási lehetőségeit. A Költségvetés-ellenőrzési Bizottság 32 uniós ügynökség zárszámadását vizsgálta felül, megállapításait és javaslatait pedig egy részletes jelentésben foglalta össze. Az ügynökségek egyfelől fontos közösségi politikák megvalósítását segítik elő, másfelől földrajzi decentralizáltságuk révén közelebb viszik az uniós szervek munkáját a polgárokhoz. Magyar szempontból kedvező eredménye a vizsgálatnak, hogy az Európai Rendőrakadémia – a CEPOL –, amelynek 2010. február óta magyar vezetője van, megalapítása óta először kapott „tiszta” jelentést. Az elmúlt években ugyanis többször kellett a CEPOL pénzügyi helyzetét „kezelni”; erőfeszítéseink sikeresek voltak. Elvileg egyetértettem a román jelentéstévő azon megállapításával, hogy a költségvetési forrásokkal minden ügynökségnek takarékosan kell bánnia. Ugyanakkor felléptem azon javaslataival szemben, amelyek a konkrét körülményekre és az elvégzendő feladatokra való tekintet nélkül mechanikus módon szándékozták szankcionálni az esetenként kétségtelenül nagyarányú forrásátvitelt. Elfogadhatatlannak tartottam továbbá azt is, hogy pusztán elméleti szinergiák alapján, ámde a költségek és a hasznok konkrét mérlegelése nélkül tegyen a Parlament javaslatot egyes ügynökségek összevonására, vagy megszüntetésére. Felvetéseimet a képviselők támogatták. A végrehajtó ügynökségek viszonylag új keletű intézmények. Az ellenőrzés fő célja az volt, hogy megvizsgálja: az operatív feladatok végrehajtó ügynökségekhez történt kiszervezése sikeres volt-e, milyen előnyei voltak a költségcsökkentés, valamint a teljesítmény és egyéb hatékonysági tényezők területén, továbbá a Bizottság hatékonyan teljesítette-e felügyeleti feladatait. Valamennyi ajánlásomat elfogadta a Bizottság. Az Európai Parlament szerteágazó tevékenységét figyelembe véve a belső ellenőrzés rendszerének erősebbnek, érzékenyebbnek és hatékonyabbnak kell lennie annál, mint amit a hatályos Pénzügyi Szabályzat megszab. Az EP vezetésének ezzel kapcsolatban több kérdést tettem fel a 2008-as zárszámadás során. E megbízatásom révén szerzett ismereteimmel aktívan részt vettem az EP 2009 évi zárszámadási jelentésének az előkészítésében. Javaslataim elsősorban az informatikai és kommunikációs technológiák alkalmazására, a fejlesztések kérdésére, azok eszköztárára, valamint a biztonságtechnika hatékonyabb alkalmazására vonatkoztak. Ugyancsak árnyék-jelentéstevője voltam az Európai Számvevőszék 7. számú „Záróelszámolási eljárás ellenőrzéséről” szóló külön jelentésének. E témának különös jelentőséget az ad, hogy középpontjában a mezőgazdasági kiadások álltak. Az itt szerzett ismeretek jól hasznosíthatók lesznek a következő pénzügyi perspektíva mezőgazdasági támogatási rendszerének kialakításában, ami Magyarország mezőgazdasága számára a jövő egyik kulcskérdése. Az Európai Számvevőszék 8/2009 számú különjelentésének fő kérdése az volt: vajon elérte-e célját a hatodik kutatási keretprogram két új eszköze: a kiválósági
hálózatok, illetőleg az integrált projektek. A keretprogramokban résztvevő intézmények, valamint a magyarországi pályázók rávilágítanak arra, hogy többek között szélesíteni kell az igénybe vehető segítség körét, meg kell teremteni a felhalmozott információ és tudás átadását segítő infrastruktúrát, figyelemmel kell kísérni, hogy az új eszközök sikeresen segítették-e elő a kutatási együttműködést, valamint sikerült-e a célkitűzéseket megvalósítani. Árnyék-jelentéstevőként ebben az esetben is valamennyi ajánlásom elfogadásra került. A Lisszaboni Szerződés gyakorlatba való átültetésének az egyik legsürgetőbb feladata az új, egységes Európai Unió Külügyi Szolgálat (EKSZ) felállítása volt. Az új szervezet hatékony működésének záloga az áttekinthető és egyszerű szervezeti felépítés, az egyértelmű működési szabályok, valamint a humán erőforrásgazdálkodással kapcsolatos kérdések megfelelő szabályozása. Az EKSZ munkatársai az EU intézményeiből, a Tagállamokból és szükség szerint a fogadó ország szakértőiből verbuválódnak. Előadóként a következő követelményeket fogalmaztam meg: az alkalmazottak szolgálati idejük alatt teljesen egyenlők, kiválasztásuk átlátható és egységes legyen, a fegyelmi eljárás egyezzen meg az európai intézményeknél követett gyakorlattal. Hazánk szempontjából kiemelt jelentősége van a Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságnak, azonban ennek a bizottságnak nincs magyar szocialista tagja. Az itt tárgyalt kérdések – különösen a gazdasági kormányzás új kereteinek a kialakítása – 2011 első félévének egyik legfontosabb feladatát jelentették, ezért aktívan bekapcsolódtam a gazdasági kormányzásról szóló hat alapvető jelentés kidolgozásának a munkájába. Arra törekedtem javaslataimmal, hogy az új keretek kedvezően érintsék az új tagállamokat, köztük hazánkat. EURONEST
Az EURONEST Parlamenti Közgyűlésébe, az úgynevezett keleti partnerségi program csúcsszervébe delegált EP küldöttség 2009-ben alakult meg, ennek vagyok tagja én is. Az EURONEST 120 tagból áll: 60 tagot az Európai Parlament küld a Közgyűlésbe, 10-10 tagot pedig a következő keleti partnerek: Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Ukrajna. Fehéroroszország tagsága fel van függesztve. Az évente legalább egyszer ülésező formáció a keleti partnerek közötti, valamint az uniós parlamenti képviselők és keleti kollégáik közötti többoldalú párbeszéd és eszmecsere intézménye például a stabilitás, a demokrácia, a jogszabályok és szabványok közelítése, a kereskedelem, az energiapolitika, az emberek közötti kapcsolatok területén. Az energiabizottság tagjaként világossá tettem, hogy a politikának nemcsak az a dolga, hogy az EU területére eljussanak az energiahordozók, de arról is gondoskodnia kell, hogy a nálunk kialakított csúcstechnológia és szaktudás is eljusson a partnerek területére. Az még a jövő megoldandó feladatai közé tartozik miképp kamatoztathatóak a térségben indított különféle uniós kezdeményezések, hiszen az együttműködésnek kölcsönössé és kétoldalúvá kell válnia. Magyar szempontból kiemelkedő a Nabucco projekt támogatása. Kényes helyzetet teremtett az Orbán-kormány döntése az un. baltás gyilkos kiadása ügyében. Szakmai munkám elismerését jelzi, hogy a történtek ellenére mindkét érintett ország közvetítésemet kérte és fogadta el az EURONESTben kialakult vitájuk megoldásához. EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK
Parlamenti képviselőként ebben a ciklusban ez idáig közel 150 konferencián vettem részt energia, innováció, infokommunikáció, KKV, hamisítás-, csalás elleni
küzdelem és transzatlanti kapcsolatok témában Washingtonban, Bakuban, Párizsban, Hannoverben, Prágában, Madridban és Magyarországon – többek között - Budapesten, Veszprémben, Visegrádon, Siófokon. Az Európai Parlament égisze alatt működő Fórum az atomenergia jövőjéért elnökeként 20-nál több energia kerekasztal-beszélgetést vezettem a legaktuálisabb energetikai témákban, számba véve a pénzügyi, természeti és emberi erőforrások összességét, amelyekkel Európa fel tudja venni a küzdelmet a klímaváltozás ellen, és vizsgálva az atomenergia szerepét ezen a területen. Évek óta aktívan dolgozom az Európai Energia Fórum, az Európai Internet Alapítvány, a Kangaroo üzleti-politikai fórum, a KKV Intergroup, és a Nők a Vezetésben fórum munkájában. A TAVARES-JELENTÉS Külön szólnék róla, mert – bizonyos hozzám eljutó információk szerint -, bár négyünk munkájának mintegy bizonyítványa, hiszen az Európai Parlament kétharmados többséggel ítélte az Európai Unió lényegi ismérveitől eltérőnek az Orbán-kormány politikai irányvonalát és utasította el azt, kételyeket ébresztett itthoni – párton belüli – megítélésünkben. Összeállítása elsősorban Göncz Kinga és Tabajdi Csaba érdeme, végigharcolásában mindannyian résztvettünk, elfogadtatásáért valamennyien mindent megtettünk. A jobboldal központilag szervezett e-mail akciókkal (naponta mintegy 600 darab), durva, megfélemlítő – lakcímre küldött – levelekkel igyekezett nyomást gyakorolni, miközben nyilvánosan hazaárulónak aposztrofált bennünket. Magam nyílt levélben tettem szóvá az egyik szegedi egyetemi oktató-kutató minősíthetetlen hangú többes számban írodott e-mailjét az MTA elnökénél és a szegedi egyetem rektoránál. Szeretném leszögezni: fellépésünk a Tavares-jelentés elfogadása során pártszerű, szakmailag előkészített és megalapozott volt, mindenben megfelelt vállalásainknak. Az Európai Szocialisták Pártjának vezetésében, az EP S&D frakciójában növelte a Magyar Szocialista Párt tekintélyét. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ EP-KÉPVISELŐJE
2004 szeptemberében irodát vásároltam Székesfehérvár Fő utcáján, ahol azóta működik képviselői irodám. Havonta egyszer fogadóórát tartok – ez minimum három óra -, munkatársaim a többi napokon jogi illetve pályázatírói tanácsadással állnak az állampolgárok rendelkezésére. Az iroda jelenlegi munkatársa a várpalotai pártirodát is vezeti. Számtalan hozzánk forduló ügyet sikerült megoldanunk, ám, mint általában, sokaknak, - 2010 óta különösen - , nem tudtunk segíteni. Együttműködési megállapodást kötöttem az elsősorban baloldali pedagógusokat tömörítő székesfehérvári Tarsoly Ifjúságért Egyesülettel. Ennek keretében öt éve hirdetjük meg "A mi Európánk" című vetélkedőt, amely mára kárpát-medenceivé bővült. Az internetes fordulók után a döntőt Székesfehérváron rendezzük. A vetélkedőbe bekapcsolódott Bauer Edit és Sógor Csaba EP képviselő is. Segítségünkkel az első hat helyezett csapat és felkészítő tanáraik Brüsszelbe és Strasbourgba utazhatnak. Idén egriek nyerték az április 6.-án rendezett döntőt. Volt csapat a döntőben a Felvidékről, Kárpátaljáról is. A döntő sikeres lebonyolításáért közel 30 párttag és pártonkivüli barátunk dolgozott. Idén vetélkedőt hirdettünk – Kárpát-medencei szinten - a Dunáról „A víz nem ismer határokat” címmel. Az interneten bonyolódó megmérettetésre több mint száz csapat jelentkezett. A döntőre április 25-én szintén Székesfehérváron került sor.
Uniós vetélkedőnkkel több településen is jártunk. Gajdos István beregszászi választási kampányát is segítettük tavaly egy ilyen vetélkedővel. Az Életet az éveknek mozgalom Fejér megyei szervezetével jó kapcsolatom van, több nyugdíjas klubban tartottuk meg ezt a vetélkedőt, megyénken kívül Veszprém és Komárom megyében is, legutóbb pedig Győrújbaráton. Pápán az időközi önkormányzati választási kampány egyik rendezvénye volt a „Mi Európánk” vetélkedő. A Veszprém megyei párttagokat évente vendégül látom egy júliusi délután Zalahalápon, ahol a párt vezetőivel – vendégünk volt Mesterházy Attila, Balogh András, Lukács Zoltán, Katona Tamás is – beszélgetnek aktualitásokról és az időszerű feladatokról. Önkéntes munkatársaim segítségével az irodám utcai frontján lévő kirakatokban fehérvári iskolák mutatkoznak be munkáikkal, az életükről készült képekkel. Volt már fotókiállítás, hulladékokból készített „műalkotások” versenye. A megye számtalan általános iskolája vesz részt – számomra is meglepő módon – ezeken az eseményeken. Irodámban, illetve rendezésünkben direkt politikai rendezvények is vannak. Második éve a wannsee-i konferencia januári évfordulóján megkoszorúzzuk a lerombolt fehérvári zsinagóga emlékkövét. Idén már e „házilag” szervezett megemlékezésre a város mindkét Fideszes országgyűlési képviselője szükségesnek tartotta eljönni. 2009. október elején a Fő utcában eljátszottuk a berlini fal leomlását, amelyet habszivacsból építettünk fel, és egy Trabant rombolta le. Voltak korabeli dokumentumok, útlevelek, sok-sok ember jött el, és idézte fel a 20 évvel korábbi eseményeket. Tavaly az állatok világnapjára rendeztünk az iroda környékén az ALPHA-VET részvételével programot. A helyes állattartásról beszélt az Állatkórház főorvosa, dedikált három közismert állatbarát sportoló: Berki Krisztián, Kovács Sarolta és Siti Eszter. Mintegy 300 fiatal fordult meg aznap délután képviselői irodámban. A város az épületben egy üresen álló tulajdonát – a volt színházi jegypénztárt – ingyenes használatra nekem adta. E nagyobb teremben havonta gombász szakköri foglalkozások vannak, évente gombakiállítás egy hétvégén. A nagyobb terem lehetővé teszi, hogy a havonta sorra kerülő strasbourgi üléseket kivetítőn megtekinthessék az érdeklődők. De járt itt a Mikulás is, húsvét előtt pedig egy világbajnok tojáspatkoló mutatta be tudományát. Idén indítottuk el a HAM-ot, a „Hétköznapi akadémia mindenkinek” rendezvénysorozatot, amelyen praktikus ismereteket lehet tanulni ismert szakemberektől. Munkámat sokan segítik önzetlenül. Munkájukat egy kitüntetéssel tudom csak elismerni: második éve „Aranyember-díj”-at – egy oklevelet és egy kisplasztikát – adok annak, aki az előző évben a legtöbbet tette. Az egyik tavalyi kitüntetett egy szociális munkás, a fehérvári Esélyek Háza volt dolgozója, aki egyben elnyerte az Európai Parlament Európai Polgár kitüntetését. Idén ismét egy általam javasolt, a Raoul Wallenberg Egyesület, kapja október 11-én a két magyarországi kitüntetés egyikét. Az egyesület jelenlegi elnöke az MSZP székesfehérvári szervezetének tagja. Rendszeres kapcsolatot tartok több tagozattal (munkás, közgazdasági, európai, környezetvédelmi, energetikai, informatikai) és platformmal, résztvettem rendezvényeiken, előadást tartottam konferenciáikon. Az EP napirendjén szereplő
szakterületüket érintő előterjesztésekről véleményüket álláspontom kialakítása során felhasználtam.
kértem,
amelyeket
Munkámról, rendezvényeinkről rendszeresen beszámol a Fejér Megyei Hírlap, amellyel sikerült korrekt kapcsolatot kialakítanom. Hasonlóképpen jó kapcsolatom van a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával is. A strasbourgi ülésekhez kapcsolódva – széles körben terjesztett elektronikus Hírlevélben adok tájékoztatást az Unió időszerű eseményeiről. Munkámban sokan segítenek. Baloldaliság és kiválóság amire törekszünk. Eredményeim részesei: Baumholczer Judit, Kováts-Széplaki Ildikó és Zsombok Szilvia Brüsszelben, Tóth Mária 2009-2011-ben valamint Dániel Magdolna 2011-től a székesfehérvári irodában és brüsszeli irodám eddigi 40 gyakornoka. Köszönöm Nekik! XXX 2009-es vállalásaimat igyekeztem emberi, politikai, szakmai, anyagi vonatkozásban teljesíteni. Az Európai Parlamentben alapvetően fontos – még ha a média által nem is gyakran megjelenített – témákban sikerült eredményt elérnem, tekintélyt szerezni. Székesfehérvári képviselői irodámban sokan kerestek fel, programjaink, rendezvényeink sikeresek és elismertek voltak. Ezt a munkát szeretném folytatni. Csákvár, 2013. szeptember 28.
