Közgazdaságtan – Mangó Éva tanárnő
[email protected] Ha az ár nő a költségvetési egyenes meredekebb lesz: Q2 C B A U2
U3
U1
I1
I2
I0
Q1 d = egyéni keresleti függvény
P
Kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a vevő vásárolni kíván adott áruból. Piaci kereslet: a piacon lévő egyéni keresletek összegzése. d D = piaci kereslet (d1+d2+…) Q1
Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik. Ha ugyanazon az áron több terméket hajlandó vásárolni a fogyasztó, akkor a piaci keresleti függvény eltolódik. Fogyasztói többlet: egyéni keresleti ár
piaci ár
P fogyasztói többlet
P1 D Q Q1
Közgazdaságtan – Mangó Éva tanárnő
[email protected] Árváltozás hatása a termék keresletére: ár rugalmasság: ha egy termák árát 1 %-kal megváltoztatom, akkor ? %-kal változik a kereslet?
Ep = árrugalmasság Ep =
D/
P = [(Q1-Q0)/Q0] / [(P1-P0)/P0] ennek általában negatív az eredménye
Ha : • • •
Ep abszolút értéke nagyobb mint 1, akkor rugalmas keresletű a termék Ep = 0 akkor az teljesen ár rugalmatlan keresletű a termék Ep abszolút értéke egynél kisebb, de nullánál nagyobb, akkor ár rugalmatlan keresletű a termék
Példa: Egy bútorbolt modellváltás miatt a heverő 20.000 Ft-os árából 3.000 Ft árengedményt adott. A bolt havi forgalma 100 db-ról 150 db-ra nőtt. P0 = 20.000
Ep = [(Q1-Q0)/Q0] / [(P1-P0)/P0] = [(150-100)/100] / [(17000-
P1 = 17.000
20000)/20000] = 0,5/-1,5 = -0,33333
Q0 = 100
Mivel az eredmény negatív, ezért érvényesül a kereslet törvénye.
Q1 = 150
Mivel 0 és 1 közé esik Ep, ezért ár rugalmatlan termékről van szó.
Az ár csökkenésével a keresett mennyiség kevesebb, mint 1 %-kal nő.
A kereslet jövedelemrugalmassága: ha a fogyasztó jövedelme változik, hogyan változik a kereslet. Ha 1 %-kal változik a jövedelem, akkor ? %-kal változik a kereslet?
Ej = [(Q1-Q0)/Q0] / [(J1-J0)/J0] Ha: • • •
Ej = 1, akkor ezek normál javak Ej nagyobb mint 1, akkor luxustermékekről beszélünk Ej kisebb mint nulla, akkor alacsonyabb (inferior) rendű termékekről beszélünk
Inferior: jobb minőség megengedése
Közgazdaságtan – Mangó Éva tanárnő
[email protected]
Példa: Varga család reáljövedelme az idén 10 %-kal csökkent Termék Kenyér Hús Könyv
Tavalyi fogy. Q0 27,5 kg 8 kg 5 db
Ej = [(Q1-Q0)/Q0] / [(J1-J0)/J0] = [(25-27,5)/27,5] / -0,1 =
Idei fogy. Q1 25 kg 7,5 kg 4 db
-0,1 / -0,1 = 1
A kereslet keresztár rugalmassága: ha „b” termék ára megváltozik az hogyan hat „a” termék keresletére.
EA/B = [QA1-QA0)/QA0] / [(PB1-PB0)/PB0] Ha értéke: • • •
pozitív, akkor helyettesítő termékekről beszélünk pl.: kifli = zsömle negatív, akkor kiegészítő termékekről beszélünk pl.: kávé és kávé filter nulla, akkor független termékekről beszélünk
Példa: az uborka ára 100 Ft-ról 120 Ft-ra nőtt, miközben a kereslet 40-ről 25-re csökkent. Ezzel egyidejűleg a fejes saláta kereslete változatlan ár mellett 4 %-kal nőtt. P0u = 100
EPu = [(Q1u-Q0u)/Q0u] / [(P1u-P0u)/P0u] = [(25-40)/40] / [(120-100)/100]
P1u = 120
= -0,375 / 0,5 = -1,875
Q0u = 40
A negatív előjel miatt érvényesül a kereslet törvénye.
Q1u = 25
Ár rugalmas a termék.
Közgazdaságtan – Mangó Éva tanárnő
[email protected]
EA/B = [(Q1s-Q0s)/Q0s] / [(P1u-P0u)/P0u] = 0,4 / 0,2 = 2 Helyettesítő termékekről beszélünk ebben az esetben.
Kínálat: a piacon megjelenő eladásra szánt termékek és szolgáltatások. Nagyságát a vevők igényei és a haszon határozza meg. Kínálat törvénye: ahogy a piaci árak növekednek úgy a kínált mennyiség is növekszik és ahogy az árak csökkennek úgy a kínált mennyiség is csökken a piacon. S’
P
S
P2
P1
Q1
Q
Q2
Mikroökonómiai piac: ahol a kereslet és kínálat találkozik, ahol az áru gazdát cserél. Marshall kereszt: S
P P1
túlkínálat
Piaci egyensúly D = S
P0 P2
túlkereslet
D Q1d Q2s
Q0
Q
Q2d Q1s
Pókháló tétel: a piacnak önszabályozó mechanizmusa van. P
P1
S
D Q
Közgazdaságtan – Mangó Éva tanárnő
[email protected] Tényező felhasználás költség csoportjai:
C
döntés lehetősége szerint • eldöntött – elsüllyedt költségek (amin nem lehet változtatni.) • alternatív költségek (olyan várható költségek melyek a döntésemen fognak múlni) felmerülés időpontja és a megtérülés módja szerint közvetlen pénzmozgás szükségessége • befektetett eszközök • forgó eszközök • explicit költségek jegyzet 10. oldal • implicit költségek termelés változásával való kapcsolat • fix költség: ez akkor is van, ha nincs termelés FC • változó költség: ha a termelés nulla, akkor a VC is nulla. Ahogy nő a termelés úgy nő a VC is, de nem egyenletes mértékben. TC VC Össz költség = teljes költség = TC = VC+FC
FC Q
Átlagköltség: egy termékegységre jutó költség. Átlagos fix költség = AFC = FC/Q C
AFC Q
C Átlagos változó költség = AVC = VC/Q AVC AC
Q
Közgazdaságtan – Mangó Éva tanárnő
[email protected] Átlag költség = AC = TC/Q
vagy AC = AFC+AVC
Határköltség: egy újabb termék előállítása esetén, hogyan változnak a költségek. Határköltség = MC =
TC/
mennyiség változás
Q
összköltség változás C AC AVC MC fedezeti pont (tökéletes verseny esetén)
üzemszüneti pont (tökéletes verseny esetén) Q
Példa: Q
FC TC-VC
VC TC-FC
TC FC+VC
MC TC/ Q
AFC FC/Q
AVC VC/Q
0 1
60 60
0 30
60 90
60
30
2
60
55
115
30
27,5
57,5
3 4 5 6 7 8 9 10
60 60 60 60 60 60 60 60
75 105 155 225 315 425 555 705
135 165 215 285 375 485 615 765
90-60/10=30 115-90/21=25 20 30 50 70 90 110 130 150
AC TC/Q v. AFC+AVC 90
20 15 12 10 8,57 7,5 6,6 6
25 26,25 31 37,5 45 53,125 61,6 70,5
45 41,25 43 47,5 53,57 60,625 68,3 76,5
Közgazdaságtan – Mangó Éva tanárnő
[email protected] Példa: Q
FC TC-VC
VC TC-FC
TC FC+VC
MC TC/ Q
AFC FC/Q
AVC VC/Q
0 10 20 30 40 50 60 70 80
720 720 720 720 720 720 720 720 720
0 480 800 1200 1680 2300 3120 4194 5920
720 1200 1520 1920 2400 3020 3840* 4915 6640
48 32 40 48 62 82 107,4 293,5
72 36 24 18 14,4 12 10,28 9
48 40 40 42 46 52 50,92 74
*MC = TC/ Q 82 = TC-3020 / 60-50 82 = TC-3020 / 10 820 = TC-3020 3840 = TC
x10 +3020
AC TC/Q v. AFC+AVC 120 76 64 60 60,4 64 70,2 83
Közgazdaságtan – Mangó Éva tanárnő
[email protected]
