Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ÉVES JELENTÉS 2015. december 31.

[email protected]

Digitally signed by [email protected] DN: [email protected] Date: 2016.04.28 17:32:50 +02'00'

K&H BANK ZRT. ÉVES JELENTÉS 2015. DECEMBER 31.

TARTALOMJEGYZÉK

Kibocsátói nyilatkozat Éves Beszámoló Független könyvvizsgálói jelentés Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Vezetőségi jelentés

Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Éves beszámoló 2015. december 31.

10195664-6419-114-01 statisztikai számjel

Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Mérleg (Hitelintézetek) Eszközök (aktívák) Adatok M Ft-ban Sorszám a

01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.

Előző év 2014.12.31.

A tétel megnevezése b

1. PÉNZESZKÖZÖK 2. ÁLLAMPAPÍROK a) forgatási célú b) befektetési célú 2/A.ÁLLAMPAPÍROK ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZETE 3. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK a) látraszóló b) egyéb követelések pénzügyi szolgáltatásból

ba) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben bb) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - MNB-vel szemben - elszámolóházzal szemben

c

-

Tárgyév 2015.12.31.

413 056 572 631 107 386 465 245 253 67 759 40 584 27 175 12 720

d

-

580 907 600 233 114 267 485 966 28 84 482 26 449 58 033 55 032 46 618

14 455

3 001

1 283 055 1 282 541 453 573 12 637

1 163 434 1 162 909 393 229 4 219

828 968 27 242

769 680 25 210

514

525

509

520

5

5

2 722

16 295

2 393

1 428

2 393 329 329

1 428 14 867 431

c) befektetési szolgáltatásból

Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - elszámolóházzal szemben

3/A.HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZETE 4. ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK a) pénzügyi szolgáltatásból

aa) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben ab) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

b) befektetési szolgáltatásból

Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben ba) tőzsdei befektetési szolgáltatásból adódó követelés bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatásból adódó követelés bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni követelés bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel szembeni követelés be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés

4/A.ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZETE 5. HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK, BELEÉRTVE A RÖGZÍTETT KAMATOZÁSÚAKAT IS a) helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú ab) befektetési célú

b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok

ba) forgatási célú Ebből: - kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott - visszavásárolt saját kibocsátású bb) befektetési célú Ebből: - kapcsolt vállalkozás által kibocsátott - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott

5/A. HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZETE

14 436

153

150

1



Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Mérleg (Hitelintézetek) Források (passzívák) Adatok M Ft-ban Sorszám

A tétel megnevezése

a

b

1. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK a) látraszóló b) meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból adódó 105. kötelezettség ba) éven belüli lejáratú 106. Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 107. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 108. - MNB-vel szemben 109. - elszámolóházzal szemben 110. bb) éven túli lejáratú 111. Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 112. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 113. - MNB-vel szemben 114. - elszámolóházzal szemben 115. 116. c) befektetési szolgáltatásból Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 117. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 118. - elszámolóházzal szemben 119. 1/A. HITELINTÉZETEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK ÉRTÉKELÉSI 120. KÜLÖNBÖZETE 121. 2. ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK 122. a) takarékbetétek aa) látraszóló 123. ab) éven belüli lejáratú 124. ac) éven túli lejáratú 125. 126. b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látraszóló 127. Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 128. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 129. bb) éven belüli lejáratú 130. Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 131. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 132. bc) éven túli lejáratú 133. Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 134. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 135. 136. c) befektetési szolgáltatásból Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 137. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 138. ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség 139. cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 140. 103. 104.

141. 142. 143. 144.

cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó, ügyfelekkel szembeni kötelezettség cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel szembeni kötelezettség ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség

Előző év 2014.12.31. c 462 764 8 295

Tárgyév 2015.12.31. d

362 155 22 442

454 469

339 713

248 468 146 613

124 241 31 312

13 173

8 269

206 001

215 472

151 369

192 307

1 684 007

1 895 672

1 670 701 993 018 18 252

1 874 460 1 302 199 3 767

472 798 3 153

339 801 720

204 885 23 870

232 460 23 849

13 306

21 212

13 306

21 212

2/A. ÜGYFELEKKEL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGEK ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZETE

3


Adatok M Ft-ban Sorszám a

145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171.


3. KIBOCSÁTOTT ÉRTÉKPAPÍROK MIATT FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉG a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben ab) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

Előző év 2014.12.31. c

7 530 7 286 3 194

4 092

b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Tárgyév 2015.12.31. d

5 723 5 482 1 705

3 777

-

ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben bb) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de a Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok ca) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben cb) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK a) éven belüli lejáratú

Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben - szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél tagok más vagyoni hozzájárulása

172. b) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 173. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 174. 175. 4/A.SZÁRMAZÉKOS ÜGYLETEK NEGATÍV ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZETE 176. 5. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 177. a) bevételek passzív időbeli elhatárolása 178. b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 179. c) halasztott bevételek 180. 6. CÉLTARTALÉKOK 181. a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre 182. b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 183. c) általános kockázati céltartalék 184. d) egyéb céltartalék 185. 7. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 186. a) alárendelt kölcsöntőke Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 187. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 188. b) szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagok más vagyoni 189. hozzájárulása 190. c) egyéb hátrasorolt kötelezettség Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 191. - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 192.

244 244

241 241

30 353 30 353 22

48 166 48 166 95

22 045 23 941 107 23 535 299 64 195 55 5 360

20 318 27 192 74 26 860 258 8 315 24 6 438

58 780 18 893 18 893 18 893

1 853 28 181 28 181 28 181

4



Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Eredménykimutatás (Hitelintézetek) Adatok M Ft-ban Sorszám a

01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.


1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek

Előző év 2014.12.31. c

Tárgyév 2015.12.31.

116 015

d

95 442

41 490

33 093

74 525 1 376

62 349 1 232

2. Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások

34 240 2 021

24 070 1 661

KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) 3. Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés) c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) 4. Kapott (járó) jutalék és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből

81 775 2 154

71 372 2 438

2 154

2 438

62 530 52 736 50

63 601 54 023 283

9 794

9 578

31

3

Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

b) egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból

Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak

6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből

16 528 15 781 896

17 837 17 328 805

747

509

194

174

40 449 21 253

20 520 14 525

2 173

4 467

69 677

45 486

18 774

6 193

48 308

35 024

15 128

4 681

Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - értékelési különbözet

b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból

Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - értékelési különbözet

c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) Ebből:- kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása - értékelési különbözet

d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítása) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - forgatási célú értékpapírok értékvesztése - értékelési különbözet

6

Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Kiegészítő melléklet 2015. december 31.


TARTALOMJEGYZÉK

I.ÁLTALÁNOS RÉSZ

I/1. A Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság rövid bemutatása I/2. A Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság számviteli politikája

II. MÉRLEG TÉTELEIHEZ KAPCSOLÓDÓ RÉSZLETEZÉSEK

2

2 3

9

II/1. Az összes eszközön belüli külföldi pénznemre szóló eszközök forintban kifejezve egy-egy összegben 10 II/2. Az összes forrásokon belüli külföldi pénznemre szóló források forintban kifejezve egy-egy összegben 11 II/3. A hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések lejárat szerint 12 II/4. A hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek lejárat szerint 13 II/5. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök bruttó értékének alakulása 14 II/6. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenésének alakulása 15 II/7. Az immateriális javak és tárgyi eszközök nettó értékének alakulása 16 II/8. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenésének alakulása 17 II/9. Az immateriális javak és tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési módszer megváltozásának eredményre gyakorolt hatása 17 II/10. Függő-, jövőbeni kötelezettségek és követelések 18

II/11. Az értékvesztés és a kockázati céltartalék 2015. évi állományának alakulása II/12. Egyéb, a mérleg tételeihez kapcsolódó részletezések II/13. Az idegen tulajdonú értékpapír állomány részletezése II/14. A saját tulajdonú értékpapír állomány részletezése II/15. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások

II/16. Saját tőke változásai

19 20 22

22 23

24

II/17. Az immateriális javak fajtánkénti részletezése II/18. A vásárolt készletek és követelések kiegyenlítéseként kapott -értékesítésre szántkészletek részletezése II/19. Kockázatmentesnek minősített értékpapírok névértéke II/20. Valós értékelés hatásainak bemutatása II/21. Pénzügyi instrumentumok átsorolása II/22. Átstrukturált hitelek adatai II/23. Sajátos értékelési eljárás alá tartozó tételek II/24. Pénzügyi lízing követelések

25 26 26 28 28 29 30

III/1. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai III/2. A befektetési szolgáltatás bevételei és ráfordításai

32 32

III. EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉTELEIHEZ KAPCSOLÓDÓ RÉSZLETEZÉSEK III/3. A meg nem képzett céltartalék összege a II/11. pont szerinti bontásban III/4. Egyéb, az eredménykimutatás tételeihez kapcsolódó részletezés

III/5. A rendkívüli ráfordítások és rendkívüli bevételek 2015. évben elszámolt tételei III/6. Lezárt határidős, opciós és swap ügyletek eredménye III/7. Anya és leányvállalattal kapcsolatos nettó eredmények

IV. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ

IV/1. A bank éves beszámolóját aláíró személyek IV/2. Könyvvizsgálat

IV/3. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért felelős személy IV/4. Székhely, honlap IV/5. A banki részvények száma és névértéke részvény típusonként IV/6. Kimutatás a bankban különböző befolyással rendelkező tagokról IV/7. A bankot, mint leányvállalatot konszolidáló vállalkozás adatai

IV/8. A bank részesedései

25

31 32 33

35 36 36

37

38 38

38 38 39 39 39

40

IV/9. Kimutatás azon gazdasági társaságokról melyben a bank különböző befolyással rendelkezik 43 IV/10. Egyéb a vállalkozás pénzügyi helyzetét lényegesen befolyásoló események 44 IV/11. A foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetése és bérjáruléka állománycsoportonként 46 IV/12. Az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelő bizottság tagjainak az üzleti év utáni járandóságai 46 IV/13. Az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelő bizottság tagjainak folyósított kölcsönök összege 46 IV/14. A társasági adó megállapításánál figyelembe veendő módosító tételek 47 IV/15. A bank pénzmozgásait (a pénzforrásokat és azok felhasználását) bemutató Cash-Flow kimutatás 48

V. A BANK VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE

49


I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I/1. Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság rövid bemutatása cégjogi forma: részvénytársaság működési módja: zárt alapítás időpontja: 1987. február 20. tulajdonosok megnevezése:

Megnevezés

2014. december 31. Jegyzett tőke Megoszlás (millió FT)

(%)

2015. december 31. Jegyzett tőke Megoszlás (millió FT)

(%)

KBC Bank N.V. Havenlaan 2, 1080 Brüsszel, Belgium

140 978

100,00

140 978

100,00

Alaptőke összesen

140 978

100,00

140 978

100,00

Tevékenységi kör: Pénzügyi lízing Egyéb monetáris közvetítés

Főtevékenység

Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

2


I/2. A Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság számviteli politikája A bank a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben foglaltak szerint, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint, továbbá a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) kormányrendelet előírásainak (továbbiakban: számviteli jogszabályok) betartásával állította össze számviteli politikáját. A bank üzleti tevékenységére vonatkozó nyilvántartásait a hatályos számviteli jogszabályok előírásainak betartásával vezeti. Üzleti nyilvántartása (főkönyvi és analitikus rendszere) lehetővé teszi a belső és külső információszolgáltatást, valamint a Magyar Nemzeti Bank által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. A Számviteli Politika és a hozzá kapcsolódó belső szabályzatok rögzítik azokat az értékelési módszereket, elveket és eljárásokat, amelyeket a bank vezetése a beszámolók és egyéb pénzügyi jelentések elkészítésénél érvényesít, továbbá a Számviteli Politika tartalmazza a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket is. A bank a Számviteli Politikában – a megbízható és valós összkép kialakítása érdekében – érvényre juttatja a törvényben maghatározott számviteli alapelveket. A bank a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan - analitikus, főkönyvi – nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végén lezárja. A banknál a könyvvezetés a kettős könyvvitel rendszerében történik magyar nyelven. A banki számviteli nyilvántartások vezetése a központi és a hálózati egységeknél elsődlegesen a termékeket kiszolgáló számítástechnikai rendszerekben történik, amelyek jellemzően integrált rendszerek. A rendszerek automatikus feladásai kiegészülnek egyes kézi könyvelésekkel, együtt alkotva banki főkönyvet. A számlatükör a számviteli elszámolások, nyilvántartások céljára előírt főkönyvi számlák elnevezését, valamint számlaosztályonként a számlaszámát mutatja. A számlarendi magyarázat az egyes főkönyvi számlák tartalmát, jellegét, funkcióját határozza meg. A számlatükröt és a számlarendet a havi zárlati utasítás tartalmazza. Az egyes gazdasági eseményekhez tartozó számlaösszefüggéseket a banki termék szabályokhoz csatolt könyvelési lapok tartalmazzák. A bank jogszabályi előírás, illetve üzletági döntés alapján eszköz- és forrástételekhez, eredményekhez kapcsolódóan, összértékben a "0" számlaosztályban nyilvántartási számlákat vezet. A főkönyvi számlák állományáról és forgalmáról havonta készül kivonat. A folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében a bank havonta, negyedévente és évente elvégzi a kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat. A bank a zárlati feladatok szabályozására havonta zárlati utasítást ad ki. A bank minden gazdasági eseményt, műveletet, amely az eszközök és azok forrásainak állományát, illetve mérlegen kívüli tételek állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylat alapján könyveli, továbbá a gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban. A számviteli bizonylat olyan – előírt alaki és tartalmi kelléket tartalmazó – külső és belső okmány, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza. A számviteli bizonylatot a bank magyar nyelven állítja ki. A bizonylatokat készpénzforgalom esetén mindig a pénzmozgással egyidejűleg, a pénzeszközöket érintő nem készpénzforgalomhoz kapcsolódó gazdasági műveletek, események esetében tárgynapon, egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legkésőbb a tárgyhónapot követő 3. munkanapig rögzíti a nyilvántartó rendszerekben.

3


A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét a bank zárt rendszerrel biztosítja. A bank működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását a könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót (éves, konszolidált) készít magyar nyelven. Az üzleti év az az időtartam, amelyről a bank a beszámolót, illetve az üzleti jelentést készíti. Az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérlegkészítés fordulónapja: tárgyév december 31. A mérlegkészítés időpontja: tárgyévet követő év második munkanapja. Az éves beszámoló részei:  mérleg,  eredménykimutatás,  kiegészítő melléklet, amely tartalmazza a Cash Flow kimutatást is. A forgalmi költség eljárással készülő, - függőleges tagolású - eredménykimutatás a bank mérleg szerinti eredményét különböző eredménykategóriákon keresztül állapítja meg. A bank éves beszámolóját millió forintban készíti. Az éves beszámoló és a konszolidált éves beszámoló felépítését és tartalmát - az Európai Közösség számviteli irányelveinek figyelembevételével - a hatályos számviteli törvény, a "Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról" szóló törvény, valamint "A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól" készült kormányrendelet szabályozza. A K&H Bank Zrt., mint anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett a bank bemutatja; azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok, kivéve, ha jogszabály mentesíti a Bankot ezalól. A jelentősebb összegű hibahatásokat évente, előjeltől függetlenül, halmozott összegben kell elbírálni. Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során, az adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő - értékének együttes (előjelétől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2% - át. Fentiekből következően, amennyiben a megállapítások nem jelentősek, - vagyis nem érik el a fentiek szerint a mérlegfőösszeg 2% -át – akkor azokat a tárgyév adatai között szerepelteti a bank.

A BESZÁMOLÓBAN ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK Az eszközök és források értékelésére a számviteli törvény és a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet tételes előírásokat tartalmaz. A fenti jogszabályok előírásainak alapján az eszközök és források értékeléséről - a Számviteli Politika részeként - külön szabály rendelkezik. Az értékelési eljárások főbb alapelvei:

4


I. Valós értéken történő értékelés A bank könyvvezetése során alkalmazza a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő értékelésének lehetőségét. Az áttérés időpontja 2008. január 1. A valós értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok – a Számviteli törvény és a 250/2000. kormányrendelet előírásainak megfelelően - a beszámolóban valós értékükön vagy az általános előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek. A bank a pénzügyi instrumentumokat a következő kategóriákba sorolja 

Pénzügyi eszközök  Kereskedési célú pénzügyi eszközök: rövid távú ár- és árfolyam-ingadozásokból származó nyereség elérése céljából szerzett pénzügyi eszközök. A beszámolóban valós értéken szerepelnek.  Értékesíthető pénzügyi eszközök: olyan pénzügyi eszközök, amelyet nem soroltak be a kereskedési célú pénzügyi eszközök, a lejáratig tartott pénzügyi eszközök vagy a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések közé. A bank döntése alapján a beszámolóban az általános, bekerülési érték szerinti értékelési előírásoknak megfelelő összegben szerepelnek (törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírásokkal növelt bekerülési, szerződés szerinti érték).  Lejáratig tartott pénzügyi eszközök: olyan pénzügyi eszközök, amelyeket a bank annak lejáratáig szándékozik és képes megtartani. A beszámolóban az általános, bekerülési érték szerinti értékelési előírásoknak megfelelő összegben szerepelnek.  A gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések: a bank által pénzügyi eszközök, áruk vagy szolgáltatások – közvetlenül az adósnak teljesített – rendelkezésre bocsátásával létrehozott, rögzített vagy meghatározható fizetéssel járó pénzügyi eszközök, kivéve, ha azokat a bank rövid távú értékesítési céllal hozta létre. A beszámolóban az általános, bekerülési érték szerinti értékelési előírásoknak megfelelő összegben szerepelnek.



Pénzügyi kötelezettségek  Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek: értékpapír kölcsönbevétele miatt fennálló kötelezettségek. A beszámolóban valós értéken szerepelnek.  Egyéb pénzügyi kötelezettségek: minden olyan pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik a kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek közé. A beszámolóban az általános, bekerülési érték szerinti értékelési előírásoknak megfelelő összegben szerepelnek.



Származékos ügyletek: árualapú, vagy pénzügyi eszközökre vonatkozó, kereskedési- vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek származékai.  Kereskedési célú származékos ügyletek: nem fedezeti célú származékos ügyletek.  Piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből vagy ügyletekből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkező változás, vagy valamely származékos ügylet jövőben várható eredményében (piaci értékében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt.  Cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előrejelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt is.  Külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés nettó fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó 5




szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet. A származékos ügyletek a fenti kategóriákba történő besorolástól függetlenül a beszámolóban valós értéken szerepelnek.

A beszámolóban valós értéken kimutatott pénzügyi eszközök és kötelezettségek esetében a valós érték az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető, illetve egy kötelezettség rendezhető megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött ügylet keretében. A bank a valós értéken kimutatott ügyleteinek valós értékét treasury rendszerének számításai alapján határozza meg. Ez alapvetően vagy a rendelkezésre álló piaci árakat, vagy az ügyletek jövőbeni pénzáramlásainak jelenértékét jelenti. A jelenérték számításokhoz használt hozamgörbék meghatározása:  Az állampapírokra vonatkozó hozamgörbe meghatározása az ÁKK által nyilvánosságra hozott referencia állampapírok hozamai alapján történik.  Derivatívák értékelése a piaci likvidítási spreadeket tartalmazó hozamgörbék alapján történik. Az egyes termékcsoportokra vonatkozó valós érték meghatározása az alábbiak szerint történik  Kereskedési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok  Állampapírok: az ÁKK által, az adott napra vonatkozóan nyilvánosságra hozott legjobb vételi és eladási árfolyam átlaga, illetve az ÁKK által nyilvánosságra hozott referencia hozamok alapján kerül meghatározásra.  Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: kockázati felárral módosított referencia hozamok alapján számított jelenérték.  Zárt végű befektetési jegyek: az alapkezelő által hivatalosan közzétett egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték.  Kereskedési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések  Részvények: tőzsdei ár  Nyílt végű befektetési jegyek: az alapkezelő által hivatalosan közzétett egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték  Származékos ügyletek  Forward ügyletek: az ügylet azonnali piaci ára és a kötési ár (árfolyam) lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értékének különbözete.  Swap ügyletek: határidős ügyletrészét a forward ügyletekre vonatkozó előírások szerint értékeli a bank, spot ügyletrésze pedig az általános szabályok szerint kerül elszámolásra.  Kamatarbitrázs céljából kötött swap ügyletek, illetve azonnali és határidős deviza ügyletek egymáshoz rendelésével létrehozott – swap ügyletekkel azonos jellegű – összetett ügyletek értékelésekor a bank a valós értékelés mellett alkalmazza a 250/2000. Kormányrendelet 22.§ (4), (7), (8) és (11) bekezdésében foglaltakat. Tehát  az ügylet spot- és határidős árfolyama közötti különbözet időarányos összegét kamat eredményként mutatja ki a bank az időbeli elhatárolásokkal szemben  a swap és az összetett ügyletek spot lábának árfolyamkülönbözetét az ügylet zárásáig időbeli elhatárolásként kezeli.  Opciós ügyletek: az opció típusának megfelelő értékelési modell használatával (pl. Black Scholes modell az egyszerű európai és az európai barrier opciókra, Cox Rubinstein az egyszerű amerikai opciókra)  Kamat swap ügyletek: az ügylet hátralévő futamideje alatti, a piaci adatok alapján becsült kamat pénzáramlásoknak az értékelés napjára diszkontált jelenértékeinek különbözete.  Egyéb származékos ügyletek: a rendelkezésre álló piaci adatok alapján becsült jövőbeni pénzáramlások jelenértéke. Az ügylet szinten kiszámított valós érték összegét a bank a következő tényezők figyelembe vételével korrigálja (MVA – Market Value Adjustment), amely korrekció számszerűsítése az egyes tényezőknek megfelelően instrumentum/tranzakció típusonként, illetve ügyfél szinten történik:  az ügyletek lezárási költségei,  az ügyletekhez kapcsolódó finanszírozási költségek,  a piacok illikviditása,  a partner kockázat.

6


A valós értékelés értékelési különbözetét a bank az adott pénzügyi instrumentumhoz hozzárendelten mutatja ki analitikus és főkönyvi nyilvántartásaiban. A lejáratig tartott pénzügyi eszközökből való értékesítés vagy átsorolás tekintetében a bank jelentős mértékűnek minősíti az adott eszköz könyv szerinti értékének 5 százalékát meghaladó összeget.

II. Eszközök értékelése A valuta-, devizakészletek, külföldi pénznemben fennálló követelések és kötelezettségek értékelése A valuta és devizakészleteket, valamint külföldi pénznemben fennálló követeléseket és tartozásokat az MNB által naponta közzétett devizaárfolyamon mutatja ki a bank. Az MNB által nem jegyzett, külföldi pénzértékre szóló deviza és valutakészleteket, követeléseket és kötelezettségeket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján vagy az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon értékeli. A befektetési illetve forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelése A befektetési célú (hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú) kamatozó értékpapírokat a bank – a vételárban lévő kamattal csökkentett – bekerülési értéken veszi nyilvántartásba, és a FIFO módszert alkalmazza. A befektetési célú kamatozó értékpapírok esetében a névérték és a vételár közötti különbség futamidő alatt időarányosan kerül elszámolásra. A valós értékelés szempontjából nem a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt forgatási célú értékpapírokat a bank bekerülési értéken veszi nyilvántartásba, és a FIFO módszert alkalmazza. A valós értékelés szempontjából nem a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapírokat a bank minősíti, és szükség esetén értékvesztést, illetve a korábbi értékvesztés visszaírását számolja el. A bank állampapírok után nem számol el értékvesztést. Részesedések értékelése Értékvesztés szempontjából a bank tartósnak és jelentős összegűnek tekint minden olyan különbözetet, amely a Tartós tőkebefektetési szabályzatban előírt befektetés minősítési eljárás során megállapításra kerül. A Számviteli törvény lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás utáni könyv szerinti értékét (bekerülési értékét), akkor a különbözetet értékhelyesbítésként illetve értékelési tartalékként számoljuk el. A bank ezzel a lehetőséggel nem él. Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések értékelése A bank által kötött szerződésből fakadó követelés bekerülési értéke a még nem törlesztett tőke összege, vásárolt követelés esetén a követelés vételárából még nem törlesztett rész. Követeléseit a bank rendszeresen minősíti. A követeléseket egyedi értékelés esetén eszközminősítési kategóriákba, csoportos értékelés esetén értékelési csoportokba sorolja be.

7


Az eszközminősítési kategóriákat a bank úgy alakította ki, hogy azokba az értékvesztéssel, céltartalékkal még nem érintett tételektől kezdve az értékvesztéssel, céltartalékkal 100%-ban ellátott tételekig bezárólag valamennyi tétel besorolható legyen. Az eszközminősítési kategóriákhoz - a 100% felbontásával - súlysávot rendel és az egyes súlysávokhoz kötötten meghatározza az elszámolandó értékvesztés mértékét. A devizakövetelések után a bank az értékvesztést, valamint annak visszaírását devizában számolja el és mutatja ki. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékét a bank a Számviteli törvény 47.§-ában foglaltak szerint veszi figyelembe. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolását a 2001. január 1. előtt beszerzett eszközök esetében bekerülési érték után – a társasági adótörvényben meghatározott adókulcsok alapján lineáris módszer alkalmazásával - végzi a bank. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolását a 2001. január 1. után beszerzett eszközök esetében a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján - lineáris módszer alkalmazásával - végzi a bank. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti eltérést tartósnak tekinti a bank, ha az a múltbeli tények vagy a jövőbeni várakozások alapján legalább 1 évig fennáll, vagy ha - a fennállás időtartamától függetlenül – az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. A könyv szerinti érték és a piaci érték közötti jelentős eltérésnek a bank az adott eszköz bekerülési értékének 15 százalékát meghaladó összeget tekinti. A 100.000 Ft beszerzési érték alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközöknél, vagyoni értékű jogoknál és szellemi termékeknél – egyes konkrét eszközcsoportok kivételével - az értékcsökkenési leírás elszámolása az eszköz használatbavételével egyidejűleg, egy összegben történik. A számviteli törvény lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a vagyoni értékű jog, szellemi termék és tárgyi eszköz – kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előleget - piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás utáni könyv szerinti értékét (bekerülési értékét), a különbözet értékhelyesbítésként illetve értékelési tartalékként kerüljön kimutatásra. A bank az értékhelyesbítés lehetőségével nem él. III. Források értékelése Saját tőkét, céltartalékot, a kötelezettségeket a mérlegben bekerülési értéken kell kimutatni.

8


II. MÉRLEG TÉTELEIHEZ KAPCSOLÓDÓ RÉSZLETEZÉSEK

9


II/1. Az összes eszközön belüli külföldi pénznemre szóló eszközök forintban kifejezve egy-egy összegben

Megnevezés

Mérlegsor

adatok millió Ft-ban 2015. december 31.

2014. december 31. HUF

Deviza

Összesen

HUF

Deviza

Összesen

Pénzeszközök Állampapírok Állampapírok értékelési különbözete Hitelintézetekkel szembeni követelések Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete Ügyfelekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is - ebből külföldi értékpapír Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete - ebből külföldi értékpapír Részvények és más változó hozamú értékpapírok - ebből külföldi értékpapír Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete Részvények, részesedések befektetési célra - ebből külföldi értékpapír

Mérleg 1. sorához Mérleg 2. sorához Mérleg 5. sorához Mérleg 6. sorához Mérleg 23. sorához Mérleg 24. sorához Mérleg 40. sorához

410 611 523 151 -160 17 842 0 584 170 0

2 445 49 480 -93 49 917 0 698 885 0

413 056 572 631 -253 67 759 0 1 283 055 0

578 552 554 245 -30 28 419 0 905 386 0

2 355 45 988 2 56 063 0 258 048 0

580 907 600 233 -28 84 482 0 1 163 434 0

Mérleg 41. sorához

324

2 398

2 722

16 289

6

16 295

0

0

0

0

0

0


152

1

153

149

1

150


0 573 0

0 1 460 0

0 2 033 0

0 0 0

0 464 0

0 464 0


30

108

138

0

-3

-3


Részvények, részesedések értékelési különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban Immateriális javak Tárgyi eszközök Saját részvények Egyéb eszközök Egyéb eszközök értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen:

Mérleg 67. sorához Mérleg 68. sorához Mérleg 73. sorához Mérleg 76. sorához Mérleg 88. sorához Mérleg 89. sorához Mérleg 94. sorához Mérleg 95. sorához Mérleg 96. sorához

640 0 0 4 429 13 775 38 643 0 11 382 0 36 292 42 365 1 684 219

6 0 0 0 0 0 0 509 0 0 3 807 808 923

646 0 0 4 429 13 775 38 643 0 11 891 0 36 292 46 172 2 493 142

640 0 0 7 206 14 258 38 087 0 21 354 0 34 309 42 274 2 241 138

6 0 0 0 0 0 0 530 0 0 2 619 366 079

646 0 0 7 206 14 258 38 087 0 21 884 0 34 309 44 893 2 607 217 10


II/2. Az összes forrásokon belüli külföldi pénznemre szóló források forintban kifejezve egy-egy összegben

Megnevezés Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete Kibocsátott értékpapírok miatti kötelezettség Egyéb kötelezettségek Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék (+/-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Források összesen:

Mérlegsor

adatok millió Ft-ban 2015. december 31.

2014. december 31. HUF

Deviza

Összesen

HUF

Deviza

Összesen


210 087

252 677

462 764

239 216

122 939

362 155


0

0

0

0

0

0


1 329 833

354 174

1 684 007

1 551 031

344 641

1 895 672


0

0

0

0

0

0


7 530

0

7 530

5 723

0

5 723


22 684

7 669

30 353

18 762

29 404

48 166

Mérleg 175 sorához

22 045

0

22 045

20 318

0

20 318

Mérleg 176 sorához Mérleg 180. sorához Mérleg 185. sorához Mérleg 193. sorához Mérleg 195. sorához Mérleg 196. sorához Mérleg 199. sorához Mérleg 200. sorához Mérleg 201. sorához Mérleg 202. sorához Mérleg 205. sorához

21 805 -10 538 0 140 978 0 23 179 5 542 9 715 0 0 0

2 136 74 733 18 893 0 0 0 0 0 0 0 0

23 941 64 195 18 893 140 978 0 23 179 5 542 9 715 0 0 0

26 019 2 657 0 140 978 0 23 179 8 750 9 715 0 0 28 873

1 173 5 658 28 181 0 0 0 0 0 0 0 0

27 192 8 315 28 181 140 978 0 23 179 8 750 9 715 0 0 28 873

1 782 860

710 282

2 493 142

2 075 221

531 996

2 607 217

11


II/3. A hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések lejárat szerint 2015. december 31.

adatok millió Ft-ban Megnevezés Hitelintézetekkel szembeni követelések pénzügyi szolgáltatásból /Mérleg 08.sor/

2014. december 31. 0-3 hónap

3 hónap-1 év

1 év - 5 év

5 éven túl

Összesen

7 446

5 274

13 334

1 121

27 175

Ügyfelekkel szembeni követelések pénzügyi szolgáltatásból /Mérleg 25.sor/

230 969

222 604

422 009

406 959

1 282 541

Összesen

238 415

227 878

435 343

408 080

1 309 716

adatok millió Ft-ban Megnevezés Hitelintézetekkel szembeni követelések pénzügyi szolgáltatásból /Mérleg 08.sor/


3 hónap-1 év

1 év - 5 év

5 éven túl

Összesen

36 331

18 701

3 001

0

58 033

Ügyfelekkel szembeni követelések pénzügyi szolgáltatásból /Mérleg 25.sor/

214 444

178 785

408 791

360 889

1 162 909

Összesen

250 775

197 486

411 792

360 889

1 220 942

12


II/4. A hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek lejárat szerint 2015. december 31.

adatok millió Ft-ban Megnevezés Hitelintézetekkel szembeni, meghatározott időre lekötött pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettségek /Mérleg 105.sor/ Ügyfelekkel szembeni egyéb éven belüli lejáratú kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból /Mérleg 130.sor/ Ügyfelekkel szembeni egyéb éven túli lejáratú kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból /Mérleg 133.sor/ Hátrasorolt kötelezettségek /Mérleg 185.sor/ Összesen

Megnevezés Hitelintézetekkel szembeni, meghatározott időre lekötött pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettségek /Mérleg 105.sor/ Ügyfelekkel szembeni egyéb éven belüli lejáratú kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból /Mérleg 130.sor/ Ügyfelekkel szembeni egyéb éven túli lejáratú kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból /Mérleg 133.sor/ Hátrasorolt kötelezettségek /Mérleg 185.sor/ Összesen


3 hónap-1 év

1 év - 5 év

5 éven túl

Összesen

180 098

68 371

171 359

34 641

454 469

370 159

102 639

0

0

472 798

0

0

153 774

51 111

204 885

0

0

18 893

0

18 893

550 257

171 010

344 026

85 752

1 151 045


3 hónap-1 év

1 év - 5 év

adatok millió Ft-ban 5 éven túl

Összesen

55 662

68 579

188 621

26 851

339 713

254 920

84 881

0

0

339 801

0

0

173 908

58 552

232 460

0

0

0

28 181

28 181

310 582

153 460

362 529

113 584

940 155

13


II/5. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök bruttó értékének alakulása 2015. évben

Megnevezés

adatok millió Ft-ban

Mérleg Nyitó érték

Immateriális javak -vagyoni értékű jogok -szellemi termékek Pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei -ingatlanok -műszaki berendezések,gépek,felszerelések,járművek

73.sorához

-beruházások -beruházásokra adott előleg Nem közvetlenül pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei -ingatlanok -műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek -beruházások -beruházásokra adott előleg

Bruttó érték változása Átsorolás (+/-) Növekedés (+) Csökkenés (-)

Záró érték

77.sorához 78.sorához 79.sorához

45 875 12 199 33 676 71 613 47 356 22 910

-7 0 -7 7 7 0

4 747 212 4 535 4 141 1 168 2 456

-1 309 -237 -1 072 -6 006 -2 739 -3 267

49 306 12 174 37 132 69 755 45 792 22 099

80.sorához 81.sorához

1 347 0

0 0

517 0

0 0

1 864 0

82.sorához 83.sorához 84.sorához 85.sorához 86.sorához

82 0 82 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

-12 0 -12 0 0

70 0 70 0 0

A műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek összege tartalmazza a kis értékű eszközök értékét is.

14


II/6. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenésének alakulása 2015. évben

Megnevezés

Mérleg

Immateriális javak -vagyoni értékű jogok -szellemi termékek Pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei -ingatlanok -műszaki berendezések,gépek,felszerelések, járművek Nem közvetlenül pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei -ingatlanok -műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek

73.sorához


Nyitó érték 32 100 7 906 24 194 33 034 14 787 18 247


18 0 18

adatok millió Ft-ban Halmozott értékcsökkenés Átsorolás (+/-) Növekedés (+) Csökkenés (-) Záró érték -3 4 251 -1 300 35 048 0 1 540 -236 9 210 -3 2 711 -1 064 25 838 3 3 963 -5 268 31 732 3 2 133 -2 048 14 875 0 1 830 -3 220 16 857 0 0 0

0 0 0

-12 0 -12

6 0 6

A műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek összege tartalmazza a kis értékű eszközök értékcsökkenését is.

15


II/7. Az immaterális javak és a tárgyi eszközök nettó értékének alakulása

adatok millió Ft-ban


2014.12.31 Záró érték 13 775 4 293 9 482 38 579 32 569 4 663 1 347 0

2015.12.31 Záró érték 14 258 2 964 11 294 38 023 30 917 5 242 1 864 0


64 0 64 0 0

64 0 64 0 0

Megnevezés

Mérleg

Immateriális javak -vagyoni értékű jogok -szellemi termékek Pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei -ingatlanok -műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek -beruházások -beruházásokra adott előleg Nem közvetlenül pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei -ingatlanok -műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek -beruházások -beruházásokra adott előleg

73.sorához

16


II/8. Az immateriális javak és tárgyi eszközök tárgyévi értékcsökkenésének alakulása 2015. évben

adatok millió Ft-ban Megnevezés

Terv szerinti

Terven felüli

Összesen

Immateriális javak Pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei -ingatlanok -műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek Nem közvetlenül pénzügyi szolgáltatás tárgyi eszközei -ingatlanok -műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek 100 ezer Ft alatti tárgyi eszközök értékcsökkenése Önellenőrzés miatti helyesbítés

4 239

0

4 239

3 908

0

3 908

2 133

0

2 133

1 775

0

1 775

0

0

0

0

0

0

0

0

0

38

0

38

29

0

29

Összesen

8 214

0

8 214

A bank lineáris leírási módszert alkalmaz. Visszaírt terven felüli értékcsökkenés nem volt.

II/9. Az immateriális javak és tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési módszer megváltozásának eredményre gyakorolt hatása A Bank 2015. évben nem változtatta az értékcsökkenési módszert az immateriális javak és tárgyi eszközök esetében.

17


II/10. Függő-, jövőbeni kötelezettségek és követelések a., Kötelezettségek Megnevezés

adatok millió Ft-ban 2014.12.31 2015.12.31

Kibocsátott garanciák, kezességek Hitel, garancia és akkreditív keret Export akkreditív Import akkreditív Peres ügyek miatti kötelezettség Opciós ügyletek miatti kötelezettség Egyéb függő kötelezettség

115 911 370 396 0 2 551 6 576 321 559 866

112 056 433 477 121 3 156 5 660 392 466 807

Függő kötelezettségek összesen:

817 859

947 743

Megnevezés

2014.12.31

adatok millió Ft-ban 2015.12.31

Swap vételi ügyletek (deviza és egyéb) Deviza forward ügyletek Értékpapír eladás/vétel miatti kötelezettség Átutalások miatti jövőbeni kötelezettség Egyéb jövőbeni kötelezettség Bankközi kihelyezések

828 276 113 501 8 582 757 4 619 4 881

736 665 106 964 13 904 519 3 257 0

Jövőbeni kötelezettségek összesen

960 616

861 309

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni függő- és jövőbeni kötelezettségek összege 476 882 millió Ft. b., Követelések Megnevezés

2014.12.31


Kapott garanciák, biztosítékok Kamatok, késedelmi kamat követelés Peres ügyek miatti követelés Opciós ügyletek miatti követelés Egyéb függő követelés

1 812 182 34 292 2 495 321 559 2 113

1 726 741 25 736 3 276 391 671 2 132

Függő követelések összesen:

2 172 641

2 149 556

Megnevezés

2014.12.31


Swap ügyletek (deviza és egyéb) Deviza forward ügyletek Értékpapír eladás/vétel miatti követelés Átutalások miatti jövőbeni követelés Egyéb jövőbeni követelés

816 758 113 099

736 682 105 698

14 914 764 404

22 369 525 350

Jövőbeni követelések összesen

945 939

865 624

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni függő- és jövőbeni követelések összege 454 752 millió Ft.

18


II/11. Az értékvesztés és a kockázati céltartalék 2015. évi állományának alakulása adatok millió Ft-ban

Megnevezés Követelések után elszámolt értékvesztés (pénzintézetek, ügyfelek) Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések után elszámolt értékvesztés Befektetett pénzügyi eszközök után elszámolt értékvesztés Ügyviteli kockázatok után elszámolt értékvesztés Egyéb követelés után elszámolt értékvesztés (üzemviteli) Követelés fejében átvett, készletként kimutatott eszközök után elszámolt értékvesztés Eszközök után elszámolt értékvesztés összesen: Függő és jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalék A 2014. évi XXXVIII. Trv. alapján magánszemélyekkel szembeni kölcsön és pénzügyi lízing követelések miatt képzett céltartalék Várható kötelezettségekre képzett céltartalék Ügyviteli kockázatok után képzett céltartalék Korengedményes nyugdíj és végkielégítés miatti fizetési kötelezettség után képzett céltartalék Céltartalék összesen:

Tárgyévben elszámolt értékvesztés és megképzett céltartalék (+)

Nyitó állomány

Tárgyévet megelőző években elszámolt értékvesztés visszaírása és céltartalék felhasználása, felszabadítása (-)

Egyéb változás

Záró állomány

117 965

66 152

93 403

7 354

98 068

3 667

435

1 529

26

2 599

2 778

0

2 778

0

0

209

0

0

0

209

274

1

18

0

257

19

11

17

0

13

124 912

66 599

97 745

7 380

101 146

5 360

2 561

1 455

-28

6 438

58 008

0

59 528

1 670

150

772

611

141

0

1 242

0

545

84

0

461

55

0

31

0

24

64 195

3 717

61 239

1 642

8 315

Az egyéb változás oszlop a 2015. évi deviza átértékelés miatti állományváltozást tartalmazza. Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek után nem történt céltartalékképzés. 19


II/12. Egyéb, a mérleg tételeihez kapcsolódó részletezések

a., A bank tulajdonában lévő Tőzsdén jegyzett értékpapírok állományának részletezése - Befektetett pénzügyi eszközökön belül: adatok millió Ft-ban Megnevezés Államkötvény Összesen:

2014. december 31. Névérték 433 813 433 813

2015. december 31.

Nyilvántartási érték 428 014 428 014

Névérték

Nyilvántartási érték 460 669 460 669

448 978 448 978

- Forgóeszközökön belül: adatok millió Ft-ban Megnevezés

2014. december 31. Névérték

2015. december 31.

Nyilvántartási érték

Névérték

Nyilvántartási érték

Államkötvény Diszkont Kincstárjegy Befektetési jegy

21 931 10 509 86

23 224 10 442 89

36 506 226 163

38 032 225 157

Összesen:

32 526

33 755

36 895

38 414

b.,

A mérleg fordulónapján fennálló, az 575/2013/EU rendelet szerint meghatározott nagykockázat-vállalásnak minősülő hitelekre, értékpapírokra, részesedésekre és vállalt kötelezettségekre vonatkozó határértéket a Bank egyetlen ügyféllel szemben sem lépte túl. 2015. december 31-én a nagykockázat-vállalásnak minősülő hitelek, értékpapírok, részesedések és vállalt kötelezettségek együttes összege a mentességek alkalmazása és a hitelkockázat-mérséklés után 40 892 millió Ft.

c.,

A banknál 2015. december 31-én a forrásokon belül 28 181 millió Ft (60 millió EUR, lejárat 2026.06.30., kamatláb 3 havi euribor + 2,7% azaz 2,568 % és 30 millió EUR, lejárat 2025.09.28., kamatláb 3 havi euribor + 3,05 % azaz 2,919 %) alárendelt kölcsöntőke szerepel, mint hátrasorolt kötelezettség.

d.,

A bank saját tulajdonú ingatlanjain jelzálog nincs, a tulajdoni illetőségek esetén a bank részét jelzálog nem terheli.

e.,

A függővé tett kamat (ügyleti kamat és késedelmi kamat), kamatjellegű jutalék és díjkövetelés összege 2015. december 31-én 14 571 millió Ft, 2014. december 31-én 17 831 millió Ft volt.

f.,

Az azonnali deviza adásvételi ügyletekből a mérleg fordulónapján, 2015. december 31-én fennálló követelés és kötelezettség forint értéke 13 847 millió Ft, illetve 13 841 millió Ft.

g.,

A 2015. december 31-én fennálló, bankközi piacon kötött deviza swap vételi ügyletek Ft értéke 623 023 millió Ft, eladási állománya 623 269 millió Ft, az ügyfelekkel kötött deviza swap vételi ügyletek Ft értéke 105 840 millió Ft, eladási állománya 105 611 millió Ft volt. A forward ügyletek bankközi piacon kötött eladási állománya 2 070 millió Ft, vételi állománya 2 117 millió Ft, míg az ügyfél deviza forward ügyletek eladási

20


állománya 89 733 millió Ft, vételi állománya 90 960 millió Ft, melyek mind fedezeti (árfolyamkockázat), mind kereskedelmi célt szolgáltak. h., A valódi penziós ügyletek összege és a mögöttük álló vagyontárgy megnevezése Indulás időpontja 2015.12.30 2015.12.30 2015.12.30 2015.12.28 2015.12.28 2015.12.30 2015.12.28 2015.12.30 2015.12.28 2015.12.29 2015.12.30

Lejárat időpontja 2016.01.06 2016.01.06 2016.01.06 2016.01.04 2016.01.04 2016.01.06 2016.01.04 2016.01.06 2016.01.04 2016.01.05 2016.01.06

Papír 2018/A 2018/A 2018/A 2019/A 2020/B 2022/A 2024/B 2024/B 2028/A D160928 D160928

Aktív sajátos szállításos repó összesen Indulás időpontja 2015.12.30 2015.12.28 2015.12.21

Lejárat időpontja

Papír

adatok millió Ft-ban Ügylet érték

Névérték 1 500 1 500 230 180 3 000 500 300 1 100 1 000 1 500 1 500

1 657 1 657 251 213 3 222 642 305 1 122 1 362 1 490 1 490

12 310

13 411

Névérték

2016.01.06 2018/D 2016.01.04 2020/B 2016.01.21 2016/C

Passzív sajátos szállításos repó összesen

adatok millió Ft-ban Ügylet érték 1 500 3 000 700

1 496 3 222 737

5 200

5 455

i., A bank részt vesz különböző nyíltvégű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek forgalmazásának lebonyolításában, jutalék ellenében. 2015. december 31-én az Alapokkal szembeni kötelezettség nem állt fenn. A mérleg alatti tételként kimutatott (értékpapírszámlán nyilvántartott) befektetési jegyek névértéke - forintra átszámítva - az év végén 883 449 millió Ft volt. j.,

A banknak 2015. december 31-én nem volt lekötött tartaléka.

k.,

Korrigált mérlegfőösszeg, azaz a kockázattal súlyozott kitettség 2015. december 31-én 1 594 831 millió Ft volt.

l.,

A banknak korábbi igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjaival szemben nyugdíjfizetési kötelezettsége nem áll fenn.

m., A bank ügyfelei részére 1 657 842 millió Ft névértékű értékpapírt kezel letéti-, illetve értékpapír-számlákon. Befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében az ügyfelek számára vezet korlátozott pénzforgalmi számlát (ügyfélszámlát) is, amely számlák összevont egyenlege - forintra átszámítva - 2015. december 31-én 20 291 millió Ft volt. Az ügyfélszámlákon az ügyfelek év végi követelése 20 906 millió Ft, tartozásuk 615 millió Ft volt. n.,

A bank 2015. évben nem végzett vagyonkezelést biztosítópénztárak részére.

o.,

Az anyavállalattal szemben 2015. december 31-én fennálló követelések összege 47 392 millió Ft, a kötelezettsége 74 443 millió Ft, amiből rövid lejáratú 46 262 millió Ft volt.

21


A leányvállalatokkal szemben 2015. december 31-én fennálló követelések összege 29 442 millió Ft, rövid lejáratú kötelezettségek 4 582 millió Ft, éven túli lejáratú kötelezettségek 23 849 millió Ft volt, ami nyíltvégű pénzügyi lízingből származik. Leányvállalatokkal szembeni hátrasorolt kötelezettségek nem voltak. p.,

A banknál kapcsolt felekkel lebonyolított lényeges ügylet nem volt, amely nem a szokásos piaci feltételek között valósult meg. II/13. Az idegen tulajdonú értékpapír állomány részletezése

Megnevezés Dematerializált

adatok millió Ft-ban* Megjegyzés

Névérték 2014.12.31

2015.12.31

1 182 876

1 629 712

Banki értéktárban őrzött

35 598

28 130

Nyomdai úton előállított összesen

35 598

28 130

1 218 474

1 657 842

Összesen *2015.12.31-i MNB árfolyammal forintosítva

II/14. A saját tulajdonú értékpapír állomány részletezése

- Befektetett eszközök között kimutatott

Megnevezés Dematerializált

adatok millió Ft-ban Könyv szerinti érték


2015.12.31

2014.12.31

2015.12.31

474 639

486 506

469 557

503 820

Banki értéktárban őrzött

761

761

2 689

5 363

Nyomdai úton előállított összesen

761

761

2 689

5 363

475 400

487 267

472 246

509 183

Összesen

- Forgóeszközök között kimutatott

Megnevezés Dematerializált Nyomdai úton előállított összesen Összesen

adatok millió Ft-ban * Könyv szerinti érték


2015.12.31

2014.12.31

2015.12.31

105 169

116 806

109 748

115 162

0

0

0

0

105 169

116 806

109 748

115 162

* 2015.12.31-i MNB árfolyammal forintosítva

22


II/15. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások

adatok millió Ft-ban Az aktív időbeli elhatárolás jogcíme

2014.12.31.

2015.12.31.

Kamatok és kamatjellegű jutalékok elhatárolása

30 161

27 409

Kamatláb swap ügyletek valós érték kamat elhatárolása

11 772

13 422

Kamatarbitrázs ügyletek kamatelhatárolása

812

617

1 624

1 674

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

44 369

43 122

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

1 803

1 771

0

0

46 172

44 893

Egyéb bevételek elhatárolása

Halasztott ráfordítások Összesen: /Mérleg 96.sor/

adatok millió Ft-ban A passzív időbeli elhatárolás jogcíme Bevételek passzív időbeli elhatárolása

2014.12.31.

2015.12.31.

107

74

14 503

15 815

Kamatláb swap ügyletek valós érték kamat elhatárolása

2 003

1 879

Kamatarbitrázs ügyletek kamatelhatárolása

191

219

0

0

6 838

8 947

23 535

26 860

299

258

23 941

27 192

Kamatok elhatárolása

Egyéb ráfordítások elhatárolása Elhatárolt költségek Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek Összesen: /Mérleg 176.sor/

23


II/16. Saját tőke változásai

Megnevezés Egyenleg 2014.12.31

Jegyzett tőke 140 978

Tőketartalék 23 179

Eredménytartalék 9 715

Általános tartalék képzés

Általános tartalék 5 542

0

140 978

23 179

9 715

8 750

179 414 3 208

3 208

Tárgyévi mérleg szerinti eredmény Egyenleg 2015.12.31

adatok millió Ft-ban Tárgyévi mérleg Összesen szerinti eredmény

28 873

28 873

28 873

211 495

24


II/17. Az immateriális javak és a tárgyieszközök között kimutatott ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok fajtánkénti részletezése a) Az immateriális javak részletezése Megnevezés


2014.12.31

Liszensz Egyéb

4 274 19

2 952 12

Vagyoni értékű jogok Alapszoftver Felhasználói szoftver Védjegy

4 293 49 9 432 1

2 964 25 11 268 1

Szellemi termékek

9 482

11 294

13 775

14 258

Mindösszesen:

b) A tárgyieszközök között kimutatott ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok részletezése Megnevezés


2014.12.31

Bérleti jog

20

11

Közmű hozzájárulás megfizetése alapján szerzett jogok

39

45

Összesen:

59

56

II/18. A vásárolt készletek és követelés kiegyenlítéseként kapott – értékesítésre szánt – készletek részletezése

Megnevezés

2014.12.31


Anyagok Áruk

9 2 247

41 4 732

Vásárolt készletek

2 256

4 773

882 0

785 0

882

785

3 138

5 558

Ingatlanok Gépek, berendezések, felszerelések, járművek Követelés kiegyenlítéseként kapott készletek Összesen: Mérleg ( 90.sor)

25


II/19. Kockázatmentesnek minősített értékpapírok névértéke

Kibocsátás devizaneme

adatok millió Ft-ban 2014 2015

Megnevezése

HUF HUF

Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok Egyéb

HUF Összesen JPY

MNB által kibocsátott kötvény

527 102

540 405 14 436

527 102 2 444

554 841 0 0 44 601

JPY Összesen EUR

Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok

2 444 36 068

EUR Összesen USD

Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok

36 068 9 896

44 601 0

9 896

0

USD Összesen

II/20. Valós értékelés hatásainak bemutatása a., Származékos ügyletek Származékos ügylet

Pozitív valós érték

Negatív valós érték

adatok millió Ft-ban Jövőbeni cash-flow

2014

2015

2014

2015

2014

2015

Asset swap Kamat swap Forward Opció Deviza swap Egyéb

0 31 212 672 4 132 268 8

0 29 356 299 3 628 1 014 12

-104 -16 967 -654 -4 184 -105 -31

0 -14 654 -1 079 -3 623 -926 -36

-352 53 172 -407 0 75 -58

0 44 144 -1 272 0 -324 -23

Összesen

36 292

34 309

-22 045

-20 318

52 430

42 525

A származékos ügyletek valós értékéhez kapcsolódóan elhatárolt kamatbevétel 14 038 millió Ft, az elhatárolt kamatráfordítás összege pedig 2 098 millió Ft. A kamatarbitrázs jellegű swap ügyletek árfolyam különbözete 638 millió Ft az egyéb kötelezettségek között kerül kimutatásra.

26


b., Értékpapírok Forgatási célú értékpapírok

Könyv szerinti érték

adatok millió Ft-ban Értékelési különbözet

Valós érték

2014.12.31 2015.12.31 2014.12.31 2015.12.31 2014.12.31 2015.12.31 Államkötvények Ebből befektetési célú értékpapírokból átsorolt 2016. évben lejáró állomány

90 466

113 715

90 224

113 683

-242

-32

56 011 16 920

74 246 552

56 011 16 909

74 246 556

0 -11

0 4

107 386 329 0

114 267 401 30

107 133 482 0

114 239 551 30

-253 153 0

-28 150 0

Nyíltvégű befektetési jegyek

329 2 033

431 464

482 2 171

581 461

153 138

150 -3

Részvények és más változó hozamú értékpapírok összesen

2 033

464

2 171

461

138

-3

Kincstárjegyek Állampapírok összesen: Zártvégű befektetési jegyek Kötvények Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen:

c., Bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok valós értéke Megnevezés

Lejáratig tartott és az értékesíthető kategóriába sorolt értékpapírok Követelések Kötelezettségek

Könyv szerinti érték

Valós érték

2014.12.31

2014.12.31

523 648 1 350 813 2 173 194

580 464 1 337 470 2 162 526

adatok millió Ft-ban Könyv Valós érték szerinti érték 2015.12.31 561 640 1 247 916 2 291 731

2015.12.31 624 448 1 239 857 2 292 448

27


II/21. Pénzügyi instrumentumok átsorolása

A bank 2015. évben nem sorolt át pénzügyi instrumentumot más kategóriába.

II/22. Átstrukturált hitelek adatai

adatok millió Ft-ban Megnevezés Szerződés szerinti tőkekövetelés összege Értékvesztés Követelés könyv szerinti értéke

2014 268 957 55 516 213 441

2015 162 315 45 477 116 838

28


II/23. Sajátos értékelési eljárás alá tartozó tételek a., Követelések nettó könyv szerinti értéken

Megnevezés

Vállalat

2014 Lakosság Hitelintézet

Összesen

Vállalat

adatok millió Ft-ban 2015 Lakosság Hitelintézet Összesen

Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz

692 925

400 223

67 759

1 160 907

625 879

393 334

84 482

1 103 695

46 091

44 827

0

90 918

48 358

20 572

0

68 930

17 904 17 164 1 491

5 331 9 646 44 849

0 0 0

23 235 26 810 46 340

1 536 7 939 1 947

3 581 5 338 42 604

0 0 0

5 117 13 277 44 551

Összesen

775 575

504 876

67 759

1 348 210

685 659

465 429

84 482

1 235 570

b., Értékpapírok nettó könyv szerinti értéken

Megnevezés Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Összesen

2014 Befektetések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 2 221

2 393

378 379 2 097 0 5 075

0 0 0 0 2 393

Összesen

4 614 378 379 2 097 0 7 468

adatok millió Ft-ban 2015 Befektetések Hitelviszonyt Összesen megtestesítő értékpapírok 7 852

1 428

0 0 0 0 7 852

0 0 0 0 1 428

9 280 0 0 0 0 9 280

29


c., Követelés fejében kapott készletek

Ingatlanok Megnevezés

Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Összesen

2014 Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

Összesen

Ingatlanok

adatok millió Ft-ban 2015 Gépek, Összesen berendezések, felszerelések, járművek

801

0

801

721

0

721

29 45 7 0 882

0 0 0 0 0

29

30 26 8 0 785

0 0 0 0 0

30

45 7 0 882

26 8 0 785

d., Mérlegen kívüli kötelezettségek nettó könyv szerinti értéken Megnevezés Vállalat

2014 Lakosság

Összesen

Vállalat

adatok millió Ft-ban 2015 Lakosság Összesen

Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz

466 247

19 122

485 369

521 994

21 532

543 526

790 2 899 4 174 24

5 2 14 255

795 2 901 4 188 279

724 1 296 4 892 0

3 3 7 281

727 1 299 4 899 282

Összesen

474 134

19 399

493 532

528 906

21 826

550 732

II/24. Pénzügyi lízing követelések A pénzügyi lízingből eredő követelések összege 2015. december 31-én 34 910 millió Ft volt. 30


III. EREDMÉNYKIMUTATÁS TÉTELEIHEZ KAPCSOLÓDÓ

RÉSZLETEZÉSEK

31


III/1. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai adatok millió Ft-ban Sorszám

Megnevezés

2014.12.31

1. 2.

Közvetített szolgáltatás továbbszámlázott értéke Értékesített készlet nyilvántartási értéke

Összesen (Eredménykimutatás 69.sor)

2015.12.31

304 13 868

225 26 779

14 172

27 004

III/2. A befektetési szolgáltatás bevételei és ráfordításai adatok millió Ft-ban Befektetési szolgáltatás bevételei

2014.12.31

2015.12.31

1. Letétkezelési díjbevétel 2. Kereskedési tevékenység bevétele 3. Bizományosi tevékenység bevétele 4. Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevétele 5. Egyéb tevékenység bevétele

599 69 677 8 320

762 45 486 7 969

0 875

0 847

Összesen: (Eredménykimutatás 20.+39. Sorok)

79 471

55 064 adatok millió Ft-ban

Befektetési szolgáltatás ráfordításai

2014.12.31

2015.12.31

1. Letétkezelési tevékenység ráfordításai 2. Kereskedési tevékenység ráfordításai 3. Bizományosi tevékenység ráfordításai 4. Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításai

47 48 308 700

7 35 024 502

0

0

Összesen: (Eredménykimutatás 27.+44. Sorok)

49 055

35 533

III/3. A meg nem képzett céltartalék összege a II/11. pont szerinti bontásban A bank a 2015. évi tevékenységével kapcsolatos hitelezési-, kamat-, befektetési- és egyéb kockázatának fedezetére megképezte az előírt céltartalékokat.

32


III/4. Egyéb, az eredménykimutatás tételeihez kapcsolódó részletezés a) A betétbiztosítási és intézményvédelmi alapokhoz való hozzájárulás összege

Megnevezés Országos Betétbiztosítási Alap Befektető-védelmi Alap Szanálási Alap

adatok millió Ft-ban Összeg 2014 1 207 158 292

2015 1 414 348 985

b) Kapott támogatások A készpénzmentes fizetési forgalom eszköztárának bővítésére 146 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kapott a bank 2015-ben, melyből 105 millió Ft került a tárgyévben felhasználásra.

33


c) Bevételek megoszlása földrajzi piaconként 2014. évben

adatok millió Ft-ban Földrajzi megoszlása

Eredménykimutatás sora 1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 3. Bevételek értékpapírokból 4. Kapott (járó) jutalék és díjbevételek 6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből c) befektetési szolgáltatás bevételeiből 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből

EU tagországok

Belföld

Nem EU tagországok

113 655 2 154 62 471

2 310 0 52

50 0 7

21 253 25 857 23 054

0 43 820 100

0 0 0

Nem EU tagországokból megbontása Amerikai BissauEgyesült Svájc Egyéb Guinea Államok 3 0 47 0 0 0 0 0 0 3 1 3 0 0 0

0 0 0

2015. évben

1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek 3. Bevételek értékpapírokból 4. Kapott (járó) jutalék és díjbevételek 6. Pénzügyi műveletek nettó eredménye a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből c) befektetési szolgáltatás bevételeiből 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből

0 0 0

adatok millió Ft-ban Földrajzi megoszlása

Eredménykimutatás sora

0 0 0

Belföld

EU tagországok

Nem EU tagországok

93 929 2 438 63 569

1 436 0 24

77 0 8

12 589 20 366

1 936 25 120

44 596

212

0 0 0

Nem EU tagországokból megbontása Amerikai BissauEgyesült Svájc Egyéb Guinea Államok 1 0 76 0 0 0 0 0 0 3 0 5 0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

34


III/5. A rendkívüli ráfordítások és rendkívüli bevételek 2015. évben elszámolt tételei

Rendkívüli ráfordítások Elengedett követelések Térítés nélkül átadott eszközök miatti rendkívüli ráf. Magánszemélyekkel szembeni jelzálog és személyi kölcsön, valamint lízing ügyletekből adódó fogyasztói követelés miatti rendkívüli ráfordítás

Összesen: (Eredménykimutatás 89.sor.)

Összeg 2014.12.31 7 1 0

8

2015.12.31

Rendkívüli bevételek

15 Fejlesztési célra kapott végleges támogatás Elévűlt kötelezettségek 0 Magánszemélyekkel szembeni jelzálog és személyi kölcsön, valamint lízing ügyletekből 72 587 adódó fogyasztói követelés miatti rendkívüli bevétel Magánszemélyekkel szembeni jelzálog és személyi kölcsön, valamint lízing ügyletekből adódó fogyasztói követelés miatt képzett céltartalék felhasználása Tulajdonosi viszonyban lévő gazdasági társasághoz kapcsolódó rendkívüli bevételek Gazdasági társaságokhoz kapcsolódó Térítés nélkül átvett eszközök miatti rendkívüli bevétel 72 602 Összesen: (Eredménykimutatás 88.sor)

adatok millió Ft-ban Összeg 2014.12.31

2015.12.31

53

62

2

21

0

8 451

0

59 528

15

0

96

0

13

5

179

68 067

35


III/6. Lezárt határidős, opciós és swap ügyletek eredménye

Megnevezés Határidős ügyletek Opció Swap

2014.12.31

Forward FRA Futures Opciók Asset swap Deviza swap Index swap Kamat swap

Összesen


-367 246 -275 333 -127 1 547 -31 15 222

-2 106 1 -220 989 -129 -441 78 6 948

16 548

5 120

III/7. Anya és leányvállalattal kapcsolatos nettó eredmények

Eredmény

2014 Anya

Kamatkülönbözet Jutalék és díj összege Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb Rendkívüli

adatok millió Ft-ban 2015

Leány

Anya

Leány

-378 -839

-267 -170

-399 -529

-31 -163

N/A -131 0

0 726 0

N/A -96 0

0 771 0

36


IV. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ

37


IV/1. A bank éves beszámolóját aláíró személyek

I. II.

Név:

Hendrik Scheerlinck

Lakóhely:

Budapest

Név:

Gombás Attila

Lakóhely:

Budapest

IV/2. Könyvvizsgálat A banknál a könyvvizsgálat kötelező.

a., Könyvvizsgáló Könyvvizsgáló neve: Ernst & Young Kft. Könyvvizsgáló címe: 1132. Budapest, Váci út 20. MKVK nyilvántartásbavételi szám: 001165 Aláíró: Virágh Gabriella

b., 2015. évre a könyvvizsgáló által felszámított díjak bruttó összege adatok millió Ft-ban Összeg

Megnevezés

Ernst & Young Egyéb könyvvizsgáló cég

Könyvvizsgálatért Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért Adótanácsadói szolgáltatásokért Egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért

161 2 5

9

Összesen

168

9

IV/3. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért felelős személy Név: Ecsedi Paula Regisztrációs száma: 140573

IV/4. Székhely, honlap

Székhely: 1095. Budapest, Lechner Ödön fasor 9. Honlap: www.kh.hu

38


IV/5. A banki részvények száma és névértéke részvény típusonként

K&H Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság részvény (HU0000075304) adatai: fajtája: névre szóló dematerializált törzsrészvény alapcímlete: 1.- forint kibocsátott mennyiség: 140 978 164 412 darab névértéke: 140 978 164 412 forint

IV/6. Kimutatás a bankban különböző befolyással rendelkező tagokról

Vállalkozás neve Többségi irányítást biztosító befolyás: Minősített többségi irányítást biztosító befolyás: KBC Bank N.V.

Szavazatok aránya %

Vállalkozás székhelye

B-1080 Brussels, Havenlaan 2.

100

IV/7. A bankot, mint leányvállalatot konszolidáló vállalkozás adatai

Konszolidáló egység

Vállalkozás neve

Székhelye

Nyilvános Megtekinthető

Legnagyobb Legkisebb

KBC Group N.V. KBC Bank N.V.

B-1080 Brussels, Havenlaan 2. B-1080 Brussels, Havenlaan 2.

Igen Igen

A székhelyén. A székhelyén.

39


IV/8. A bank részesedései a, A bank leányvállalataiban lévő részesedései adatok millió Ft-ban Sor szám

Vállalkozás neve

1 K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. 2 K&H Autópark Kft. 3 K&H Alkusz Kft. 4 K&H Lízing Zrt. "v.a." 5 K&H Csoportszolgáltató Kft. 6 K&H Equities Zrt. 7 K&H Eszközlízing Kft. 8 K&H Ingatlanlízing Zrt. 9 K&H Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. * A bank előző évi beszámolójával egyezően


1095 1095 1095 1095 1095 1095 1095 1095 1095

Budapest, Budapest, Budapest, Budapest, Budapest, Budapest, Budapest, Budapest, Budapest,

Lechner Lechner Lechner Lechner Lechner Lechner Lechner Lechner Lechner

Ödön Ödön Ödön Ödön Ödön Ödön Ödön Ödön Ödön

fasor fasor fasor fasor fasor fasor fasor fasor fasor

Részesedési arány (%)

9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9.

100 100 100 100 100 100 100 100 100

Saját tőke* 2014.12.31.

Jegyzett tőke 2014.12.31.

Tartalékok 2014.12.31.

3 397 452 78 124 562 2 097 171 167 379

850 11 5 50 60 38 5 50 51

151 217 49 74 461 2 110 155 66 261

A legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredménye* 2014.12.31. 2 396 225 25 0 40 -52 12 51 67

adatok millió Ft-ban Sor szám

Vállalkozás neve

1 K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. 2 K&H Autópark Kft. 3 K&H Alkusz Kft. "v.a." 4 K&H Lízing Zrt. "v.a." 5 K&H Csoportszolgáltató Kft. 6 K&H Equities Zrt. 7 K&H Eszközlízing Kft. 8 K&H Ingatlanlízing Zrt. 9 K&H Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. * Nem auditált


1095 1095 1095 1095 1095 1095 1095 1095 1095

Budapest, Budapest, Budapest, Budapest, Budapest, Budapest, Budapest, Budapest, Budapest,

Lechner Lechner Lechner Lechner Lechner Lechner Lechner Lechner Lechner

Ödön Ödön Ödön Ödön Ödön Ödön Ödön Ödön Ödön

fasor fasor fasor fasor fasor fasor fasor fasor fasor


9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9. 9.

100 100 100 100 100 100 100 100 100

Saját tőke* 2015.12.31.



3 527 974 77 124 561 4 870 179 234 508

850 11 5 50 60 38 5 50 51

151 414 73 74 460 2 074 161 117 328

A legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredménye* 2015.12.31. 2 527 550 -1 0 42 2 758 13 68 129

40


b, A bank közös vezetésű vállalkozásaiban lévő részesedései A banknak nincs és az előző évben sem volt olyan részesedése, amelynél közös vezetés áll fenn. c, A bank társult vállalkozásaiban lévő részesedései Sor szám

Vállalkozás neve


1 HAGE Zrt. 4181 Nádudvar, Kossuth u. 2. * A bank előző évi beszámolójával egyezően

Sor szám

Vállalkozás neve

1 HAGE Zrt. * Nem auditált


4181 Nádudvar, Kossuth u. 2.


Saját tőke* 2014.12.31.

Jegyzett tőke* 2014.12.31.

25,00

7 188

2 689


Saját tőke* 2015.12.31.


25,00

7 465

2 689

adatok millió Ft-ban Tartalékok* A legutolsó üzleti 2014.12.31. év mérleg szerinti eredménye* 2014.12.31. 4 008

491

adatok millió Ft-ban Tartalékok A legutolsó üzleti 2015.12.31. év mérleg szerinti eredménye* 2015.12.31. 4 640

136

41


d, A bank egyéb részesedési viszonyban lévő részesedései

Sor szám 1 2

Vállalkozás neve


Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Árpád Üzletház Egyesülés

1082 Budapest, Kisfaludy u. 32. 1045 Budapest, Árpád út 112. Belgium, B-1310 La Hulpe, 3 Swift SC Avenue Adele 1. London, W2 6TT, Sheldon 4 VISA Europe Limited square 1 * A bank előző évi beszámolójával egyezően

adatok millió Ft-ban Részesedési arány (%)*

Saját tőke* 2014.12.31.

8,16 7,38

25 852 N/A

0,02

N/A

1,27

N/A

Tartalékok* 2014.12.31.

A legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredménye* 2014.12.31.

12 596 N/A

5 417 N/A

14

N/A

N/A

N/A

N/A

N/A

Jegyzett tőke* 2014.12.31. 7 840 3

adatok millió Ft-ban Sor szám

Vállalkozás neve

1 2

Garantiqua Hitelgarancia Zrt. Árpád Üzletház Egyesülés

3

Swift SC

4 VISA Europe Limited * Nem auditált


1082 Budapest, Kisfaludy u. 32. 1045 Budapest, Árpád út 112. Belgium, B-1310 La Hulpe, Avenue Adele 1. London, W2 6TT, Sheldon square 1


Saját tőke* 2015.12.31.

8,16 7,38

28 204 N/A

0,02

N/A

1,28

N/A


A legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredménye* 2015.12.31.

16 962 N/A

3 402 N/A

14

N/A

N/A

N/A

N/A

N/A

Jegyzett tőke 2015.12.31. 7 840 3

42


IV/9. Kimutatás azon gazdasági társaságokról, melyben a bank különböző befolyással rendelkezik

Vállalkozás neve Többségi irányítást biztosító befolyás: Minősített többségi irányítást biztosító befolyás: K&H Befektetési Alapkezelő Zrt. K&H Equities Zrt. K&H Csoportszolgáltató Kft. K&H Ingatlanlízing Zrt. K&H Lízing Zrt. "v.a." K&H Eszközlízing Kft. K&H Autópark Kft. K&H Alkusz Kft. „v.a.” K&H Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

Jegyzett tőke millió Ft


-

-

Szavazatok aránya

-

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9. 1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

850 38 60 50 50 5 11 5

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

51

100,00%

43


IV/10. Egyéb a vállalkozás pénzügyi helyzetét lényegesen befolyásoló események

a., A K&H Equities Zrt. befektetés értékvesztése A Bank a K&H Equities Zrt. leányvállalatánál, a 2003. év előtt történt visszaélésekből eredően bekövetkezett tőkevesztés következtében a korábbi években értékvesztést számolt el a befektetésére. A 2015. évben befejeződött peres eljárásokhoz kapcsolódó értékvesztés 2015-ben kivezetésre került a Bank könyveiből. b., Adósmentő programok A fogyasztói hitelszerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás áttekintése 2014. június 16-án a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi határozatot hozott a Ptk. hatálya alá tartozó fogyasztók devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződéseinek törvényi elbírálásáról. A Kúria határozatát követően 2014 folyamán több jogszabály került elfogadásra, amelyek meghatározták a pénzügyi intézmények számára a fogyasztókkal történő elszámolás alapelveit és részletszabályait. Ezeket a jogszabályokat egészítette ki a 2015. október 2-án kihirdetett, az „Egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről” szóló 2015. évi CXLV törvény, amely kiterjedt minden, a korábbi - 2014. évi - jogszabályok alapján még forintosításra nem került deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésre. A törvény alapján ezek a kölcsönszerződések az MNB 2015. augusztus 19-i árfolyamán kerültek forintosításra, majd a kölcsön összegének a forintosítási árfolyam és a deviza alapú jelzáloghitelek átváltásánál használt árfolyam különbözetére eső részét a pénzügyi intézmények a fogyasztók javára elengedték. Az elengedésből fakadó terheket a Magyar Állam és a pénzügyi intézmények egyenlő arányban viselték ( az elengedett követelés 50 %-a 2016. évtől adókedvezményként érvényesíthető ). Az átváltás nem volt kötelező az ügyfelek részére. A fogyasztói kölcsönszerződéseket érintő jogi szabályozás hatása A bank eleget tett a fenti jogszabályok által előírt elszámolási kötelezettségeinek. Ennek hatása a bank 2015 évi beszámolójára a következő: Mérlegre: Magánszemélyekkel szembeni jelzálog és személyi kölcsön, valamint lízing ügyletekből adódó fogyasztói követelés miatt képzett céltartalék 2015. január 1-i nyitó állománya A fenti céltartalék állomány 2015. évi növekedése Magánszemélyekkel szembeni jelzálog és személyi kölcsön, valamint lízing ügyletekből adódó fogyasztói követelés miatt képzett céltartalék 2015. évi felhasználása

58 008 millió

1 670 millió

59 528 millió

Eredménykimutatásra: Magánszemélyekkel szembeni jelzálog és személyi kölcsön, valamint lízing ügyletekből adódó fogyasztói követelés miatti rendkívüli ráfordítás Magánszemélyekkel szembeni jelzálog és személyi kölcsön, valamint lízing ügyletekből adódó fogyasztói követelés miatti rendkívüli bevétel (fogyasztói követelésből megtérített kamat- és díjkövetelés miatti bevétel) Magánszemélyekkel szembeni személyi kölcsön, valamint lízing ügyletekkel kapcsolatos követelés elengedés miatti rendkívüli ráfordítás

71 707 millió

8 451 millió

880 millió

44


Az 1996. évi LXXXI. törvény 29/ZS. §-a lehetővé teszi, hogy amennyiben a 2014. évi XXXVIII. törvény és a 2014. évi XL. törvény végrehajtása miatt a társasági adóban, társas vállalkozások különadójában, a helyi iparűzési adóban, az innovációs járulékban, a pénzügyi szervezetek különadójában a 2008-2014. adóévekre bevallott és megfizetett adó csökkentésének lenne helye, akkor - önellenőrzés, ismételt ellenőrzés helyett – a bank azzal az összeggel, amellyel a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolás miatt önellenőrzés esetén az összes bevallott adót csökkentené, a 2015 év, illetve az azt követő adóévek fizetendő társasági adóját csökkentheti. A bank pénzügyi tervei alapján a fenti adóelőny társasági adóban való realizálására a 2017-ig fog sor kerülni.

45


IV/11. A foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetése és bérjáruléka állománycsoportonként

Munkavállalók állománycsoportonként

Átlagos statisztikai létszám (fő) 2014

Teljesmunkaidős Részmunkaidős Nyugdíjas Állományon kívüli Összesen Eredménykimutatás (59.sor)

*Kerekített érték

2015

Bérköltség (millióFt)

Személyi jell. egyéb kif.(millióFt)

2014

2015

2014

2015

Bérjárulék (millióFt) 2014

2015

3 078 91 6 0*

3 259 120 14 1

18 627 321 38 1

21 001 434 42 5

2 703 51 5 12

2 793 60 6 7

5 805 100 12 1

6 599 137 13 2

3 175

3 394

18 987

21 482

2 771

2 866

5 918

6 751

IV/12. Az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelő bizottság tagjainak az üzleti év utáni járandóságai

Megnevezés

Járandóságban részesültek ( fő ) 2014.12.31

2015.12.31

adatok millió Ft-ban Járandóság 2014.12.31

2015.12.31

Igazgatóság Üzletvezetés Felügyelő Bizottság*

3 35 2

2 31 2

228 1 304 6

230 1 029 6

Összesen:

40

35

1 538

1 265

*Munkajövedelem

IV/13. Az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelő bizottság tagjainak folyósított kölcsönök összege 2015. december 31. Az igazgatóság, az üzletvezetés és a felügyelő bizottság tagjainak a hitel és járulék tartozása a Bank felé összesen 214 millió Ft.

46


IV/14. A társasági adó megállapításánál figyelembe veendő módosító tételek 2015. december 31. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek Bevétel céltartalék felhasználásából Adó törvény szerinti értékcsökkenés Tárgyi eszközök nyilvántartási értéke állományból való kivezetéskor Kapott osztalék Értékvesztés visszaírás Magánszemélyekkel szembeni jelzálog és személyi kölcsön, valamint lízing ügyletekből adódó fogyasztói követelés miatt képzett céltartalék felhasználása Előző éveket érintő ráfordítás, bevétel

Adomány

Összeg

adatok millió Ft-ban Adózás előtti eredményt növelő Összeg tételek

Céltartalék képzéséből eredő 257 ráfordítás Számviteli törvény szerinti 7 941 értékcsökkenés Tárgyi eszközök könyv szerinti értéke állományból való 1 320 kivezetéskor 2 438 Bírság 18 Értékvesztés Magánszemélyekkel szembeni jelzálog és személyi kölcsön, valamint lízing ügyletekből adódó 59 528 fogyasztói követelés miatti ráfordítás Nem a vállalkozás érdekében 436 felmerült ráfordítás

1 156 8 185 749 13 2

58 011 577

33

Hitelintézeti különadó

14 384

Összesen

86 355 Összesen

68 693

A rendkívüli bevételek és ráfordítások közül a magánszemélyekkel szembeni jelzálog és személyi kölcsön, valamint lízing ügyletekből adódó fogyasztói követelések miatti rendkívüli bevételeknek és ráfordításoknak volt adóalap módosító hatása.

47


IV/15. A bank pénzmozgásait (a pénzforrásokat és azok felhasználását) bemutató Cash-Flow kimutatás adatok millió Ft-ban

Sorszám

Megnevezés

Előző év

Tárgyév

A.

05.

+ Kamatbevételek + Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei (értékpapír értékvesztés visszaírása és követelés pozitív értékelési különbözete kivételével) + Egyéb bevételek (céltartalék felhasználás és céltartalék többlet visszavezetésének és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás visszaírásának kivételével) + Befektetési szolgáltatások bevételei (értékpapír értékvesztés visszaírás, illetve pozitív értékelési különbözet kivételével) + Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások bevételei

06.

+ Osztalék bevétel

07.

+ Rendkívüli bevétel

08.

01. 02. 03. 04.

116 015

95 442

73 989

68 548

4 064

14 613

60 538

48 777

17 349

29 904

2 154

2 438

179

8 539

- Kamatráfordítások - Egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai (értékpapír értékvesztése és követelés negatív értékelési különbözete kivételével) - Egyéb ráfordítások (céltartalékképzés és készlet értékvesztés, valamint terven felüli leírás kivételével) - Befektetési szolgáltatások ráfordításai (értékpapír értékvesztése, illetve negatív értékelési különbözet kivételével) - Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai

34 240

24 070

17 954

21 795

63 072

64 769

33 927

30 852

14 172

27 004

50 594

51 921

8

72 602

15.

- Általános igazgatási költségek - Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség összegét) - Tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség

10 929

14 600

16.

- Kifizetett osztalék

0

0

17.

MŰKÖDÉSI PÉNZÁRAMLÁS (01.-16. sorok)

18.

Kötelezettség állományváltozása (ha növekedés+, ha csökkenés -)

19.

Követelés állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)

20.

Készlet állományváltozása (ha növekedés-, ha csökkenés+)

21.

26.

Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományvált. (ha növekedés-, ha csökkenés+) Befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása ( ha növekedés -, ha csökkenés+) Beruházások (beleértve az előleget is) állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés+) Immateriális javak állományának változása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Tárgyi eszközök (a beruházások és a beruházási előlegek kivételével) állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +) Aktív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés -, ha csökkenés +)

27.

Passzív időbeli elhatárolások állományváltozása (ha növekedés +, ha csökkenés -)

28.

09. 10. 11. 12. 13. 14.

22. 23. 24. 25.

49 392

-39 352

-113 291

137 992

-98 010

113 975

-1 369

-2 414

438 428

-5 407

-1 596

-34 191

-131

-517

-4 314

-4 731

-2 419

-3 640

3 881

2 929

-8 926

3 375

Részvénykibocsátás az eladási árfolyamon

0

0

29.

Jogszabály alapján véglegesen kapott pénzeszközök

0

0

30.

Jogszabály alapján véglegesen adott pénzeszközök

-1 611

-168

31.

Bevont saját részvény, vagyonjegy névértéke

32.

NETTÓ PÉNZÁRAMLÁS (17.-34. sorok)

33.

ebből '- készpénz (forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása '-számlapénz (az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizában vezetett pénzforgalmi számla, és éven belüli lejáratú betétszámlák, valamint a külön jogszabály alapján más pénzintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi betétszámla) állományváltozása

34.

0

0

260 034

167 851

-3 097

4 498

263 131

163 353

48


V. A BANK VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE 1. A Bank gazdálkodását jellemző mérleg és eredménypozíció 1.1. Mérleg Mrd Ft Mérlegfőösszeg Ügyfelekkel szembeni követelések

2014. 12. 31. 2 493 1 283

2015. 12. 31. 2 607 1 163

Változás +4,6% -9,3%

A K&H Bank Zrt. mérlegfőösszege 2 607 milliárd Ft volt 2015. december 31-én. Főbb mérlegtételek:  A pénzeszközök jelentős bővülése (2015: 581 milliárd Ft, 2014: 413 milliárd Ft) elsősorban az ügyfélbetétek állományának emelkedésének köszönhető az összességében még mindig mérsékelt hitelkereslettel együtt. A többlet forint likviditást a Bank MNB betétben tartotta.  Az ügyfelekkel szembeni követelések állománya 9%-kal csökkent 2015-ben (2015: 1 163 milliárd Ft, 2014: 1 283 milliárd Ft): miközben a kkv szegmens hitelállománya 6%-kal bővült 2015-ben az MNB által indított „Növekedési hitelprogram”-nak köszönhetően, a nagyvállalati hitelállomány elsősorban egyedi ügyletek előtörlesztéséhez kapcsolódóan csökkent. A lakossági hitelállománynak a devizahiteles elszámolás okozta technikai csökkenését némiképp ellensúlyozta a megnövekedett lakossági hitelkereslet (a K&H Bank által folyósított új jelzáloghitelek állománya 71%-kal nőtt 2014-hez képest, jelentősen meghaladva a bankszektor egészében mért 49%-os növekedést), melynek eredményeképpen a Bank új jelzáloghitel kihelyezésre vonatkozó piaci részesedése tovább javult (2014: 14,0%, 2015: 16,1%). Piaci részesedés Vállalati hitelek Lakossági hitelek Vállalati betétek Lakossági betétek és befektetési alapok Új jelzáloghitelek

* előzetes adatok Forrás: MNB, K&H



2015.12. 31.* 10,1% 9,5% 11,5% 12,6% 16,1%

Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek állománya 13%-kal (2015: 1 896 milliárd Ft, 2014: 1 684 milliárd Ft) bővült az év során, ezen belül minden üzleti szegmens (lakosság, kkv, vállalat) betétállománya növekedett, beleértve a K&H Alapkezelő által kezelt befektetési alapok által elhelyezett betéteket is. Mrd Ft Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Saját tőke



2014. 12. 31. 10,0% 9,1% 11,6% 11,2% 14,0%

2014. 12. 31. 1 684 179

2015.12. 31. 1 896 211

Változás +12,6% +17,9%

A saját tőke 32,1 milliárd Ft-os növekedését a mérleg szerinti eredmény elszámolása okozza. Tulajdonosi döntés alapján nem lesz osztalékfizetés a 2015. év eredményéből. Szavatoló tőke (mrd Ft) Tőkemegfelelési mutató (%)

2014. 12.31. 170,3 12,2

2015.12. 31. 207,1 13,0

Változás +21,6% +0,76

49


1.2. Eredmény Mrd Ft Adózás utáni eredmény

2014 -14,9

2015 +32,1

2015-ben a Bank adózás utáni eredménye 32,1 milliárd Ft volt (2014: -14,9 milliárd Ft1).    

Az előző évhez képest 12,7%-kal csökkent a Bank nettó kamat és kamatjellegű eredménye (2015: 71,4 milliárd Ft, 2014: 81,8 milliárd Ft), elsősorban a lakossági hitelekhez kapcsolódó elszámolás és forintosítás miatt kialakuló alacsonyabb hitelállomány és marzs miatt. A nettó jutalék- és díjbevétel az előző évi szinten maradt (2015: 45,8 milliárd Ft, 2014: 46,0 milliárd Ft). A pénzügyi műveletek nettó eredménye 49,3%-kal csökkent 2015-ben (2015: 20,5 milliárd Ft, 2014: 40,5 milliárd Ft). A pénzügyi instrumentumok értékelésével a Bank éves beszámolója részletesen foglalkozik (II/19, II/20, II/21, III/6). A Bank működési költsége az előző évi költségértéknél 1,9 Mrd Ft-tal magasabb (2015: 60,1 milliárd Ft; 2014: 58,3 milliárd Ft).

2. Kockázatkezelés A banki tevékenység számos kockázatnak van kitéve. A K&H Bank ezen kockázatok pontos mérésére és megfelelő kezelésére, limitálására vonatkozó rendszert működtet. A rendszer módszertani és szervezeti szempontból egyaránt illeszkedik a tulajdonos KBC Csoport kockázatkezelési rendszeréhez. 2.1 Kockázatkezelési irányítási modell Az érték- és kockázatkezelési irányítási modell az egyes szervezeteken belül határozza meg a különböző testületek és személyek felelősségi köreit és feladatait azzal a céllal, hogy biztosítsa az értékteremtés megbízható irányítását, és a kapcsolódó, a banki és biztosítási tevékenységet érintő kockázatok kezelését. A Csoport kockázatirányítási modellje három vonalra épül:  Átfogó társasági és kockázati bizottság az Igazgatóság, a Kockázat és Compliance Bizottság, az Audit Bizottság, a Felügyelő Bizottság, a Vezetői Bizottság, az Ország Csapat és a Tőke és Kockázati Felügyeleti Bizottság (CROC). E bizottságok átfogó kockázatkezeléssel és az értékteremtés nyomon követésével foglalkoznak.  A speciális kockázati tanácsok (a Hitelkockázati Tanács, a Kereskedési Kockázati Tanács, a Működési Kockázati Tanácsok) feladata, hogy konkrét kockázattípusokra vonatkozóan vezessenek be csoportszintű kereteket és felügyeljék a kapcsolódó kockázatkezelési folyamatokat. A kockázati tanácsok tagjai az üzletágak vezetésének és az Érték és Kockázatkezelés területnek a képviselői.  Az üzletági vezetés és az egyes tevékenységek bizottságai felelnek elsődlegesen az érték- és kockázatkezelésért operatív szinten. Az Érték és Kockázatkezelési terület méri a kockázatokat, a gazdasági tőkét és az értékteremtést valamennyi érintett üzleti vállalkozásra vonatkozóan, és az eredményekről közvetlenül az üzletág-vezetésnek és az egyes tevékenységekért felelős bizottságoknak számol be.  Az Érték és Kockázatkezelési területen belül működik az Integrált érték és kockázatkezelési főosztály, melynek feladata a három meglévő kompetenciaközpont eredményeinek értékelése, a munkamegosztás koordinálása és a felsővezetés tájékoztatása. 1 A 2014-es veszteséget a 65,6 milliárd Ft adózás előtti céltartalék okozta, amely a lakossági hitelezés tárgyában hozott jogszabályoknak az árfolyamrésre és az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseinek hatásához kapcsolódik:  a magyar számviteli szabályok szerint készített banki éves beszámolóban az „egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből” soron a megképzett céltartalék adóhatással csökkentett értéke szerepel 2014-ben;  2015-ben a realizált veszteség és a korábban megképzett céltartalék visszaírása a „rendkívüli eredmény” soron szerepel (a hozzá kapcsolódó adóhatás 2015-ben felhasználható része az „adófizetési kötelezettség” soron jelentkezik).

50


Az Igazgatóság és a Kockázat és Compliance Bizottság fontos szerepet játszanak az értékteremtésben és a kockázatkezelési tevékenység irányításában. A Kockázat és Compliance Bizottságnak történő rendszeres beszámolók biztosítják, hogy minden lényeges körülményre kiterjedő információ eljusson az Igazgatóság tagjaihoz az év folyamán. Emellett az Igazgatóság részvétele az éves kockázati limitek jóváhagyásában lehetővé teszi, hogy megalapozott döntéseket hozzon arról, hogy milyen mértékű kockázatot tekint a Csoport számára elfogadhatónak, és megfelelőnek tartja-e a kockázatkezelés folyamatát. 2.2 Kockázattípusok 

Hitelkockázat alatt azon veszteség lehetőségét értjük, amelyet a Bank akkor szenved el, ha az ügyfél fizetésképtelenné válik, vagy nem tudja időben teljesíteni fizetési kötelezettségeit. A szabályzatok lefedik a hitelezési folyamat egészét. A hitelportfóliót a Bank folyamatosan figyelemmel kíséri, ez alapján készülnek a Bank felső vezetésének szóló jelentések. Bázel II-es program keretében a Bank 2010. év végén megkapta a Belső minősítésen alapuló modell (IRB Foundation) használatára az engedélyt a Felügyelettől, mely alapján a Bank 2011. január 1-jétől a hitelkockázatra számított szabályozói tőkeszükségletet kalkulálja. Ezen program keretében a Bank az összes ügyfél-minősítési modelljét felülvizsgálta és továbbfejlesztette az új egységes csoportszintű módszertannak megfelelően. Az ezt követő években a Bank nagy hangsúlyt fektetett az alkalmazott kockázatkezelési módszertan továbbfejlesztésére, elsősorban a hitelportfólió különböző stressz-szcenáriókra (makrogazdasági mutatókra, devizaárfolyam-változásra, továbbá ingatlanérték-változásra) való érzékenységének vizsgálatára. A kockázatkezelési módszertan fejlesztésének további fontos eleme a menedzsment riportok átdolgozása, ahol jóval nagyobb teret kaptak a különböző kvantitatív kockázati mérőszámok, a hitelportfólió folyamatos vizsgálata érdekében. Az MNB-től megkapott engedély alapján a Bank 2015. szeptember 30-tól az IRB-Advanced módszertant alkalmazza a tőkeszükséglet kalkulálására. A vezetői jelentések a 2015-ös év során további információkkal egészültek ki, tovább folytatódott a jelentések finomítása. Nagyobb hangsúlyt kapott a konvertált illetve elszámolásban érintett portfolió monitoringja. A fő konklúziók 2015-re vonatkozóan a következők:  A vállalati és kkv hitelportfolió minősége összességében stabil, némi javulást mutatott mind NPL rátában mind késettségi mutatókban.  Az MNB növekedési hitelprogramban folyósított állomány minősége stabil, de a portfolió nagyon fiatal, hosszabb trendeket még nem lehet látni.  Elszámolásban érintett hitelállomány az egyszeri pozitív hatást követően a default és a cure mutatók alakulása hasonló a korábbi időszakokhoz képest. A gazdaság állapota, valamint a munkanélküliség és a forint kamatszintek jövőbeni alakulása jelentősen befolyásolhatja a hitelportfólió minőségét.



A piaci kockázat a deviza- és kamat pozíciók értékének változásából fakadó veszteség kockázata. A Bank eszköz-forrás gazdálkodásának és piaci kockázat kezelésének alapját a tulajdonos KBC Csoport által alkalmazott módszertan jelenti. Ennek megfelelően a CROC folyamatosan figyelemmel kíséri, és limitek felállításával korlátozza a banki- és kereskedési könyv kockázati kitettségét (a KBC limitpolitikájával összhangban). A kamatkockázat mérését és kontrollját a különböző módszerek és limitek (gap elemzés, kamatérzékenység, duration, BPV, NII) együttes alkalmazása biztosítja, és monitorozásra kerülnek a szuverén kötvényekre vonatkozó limitek is. A banki könyvet stabil, enyhén csökkenő kamatkockázat-vállalás jellemezte a szuverén limit teljes kihasználtsága mellett. Év végével a Bank új KBC szintű tőkeszámítási modellt vezetett be, mely a számviteli logikát követve összhangot képez a rendelkezésre álló és az elvárt tőke között. A kereskedési könyvet stabil, alacsony kockázatvállalás jellemezte. Az év második félévében egy alkalommal fordult elő tenoronkénti bpv limit túllépés, és egy alkalommal szuverén pozíció limittúllépés, mely a megfelelő válaszlépés után limit alatt normalizálódott. VaR modell kiugrások száma 2 tételre mérséklődött.

51




Likviditási kockázat alatt azt a kockázatot értjük, hogy egy intézmény nem képes megfelelni nettó finanszírozási követelményeinek. Likviditási kockázatot okozhatnak piaci zavarok, hitel visszaminősítések, amelyek bizonyos finanszírozási források azonnali elapadását okozhatják. E kockázat kivédése érdekében a vezetés diverzifikálni törekszik a finanszírozási forrásokat, és az eszközöket a likviditás szem előtt tartásával kezeli, fenntartva a készpénz, a pénzeszközök, illetve az azonnal értékesíthető értékpapírok egészséges egyensúlyát. A rövid távú likviditási kockázat mérése az operációs likviditási limittel történik, mely azt méri, hogy a 30 napos kumulált likviditási gap fedezete elégséges-e. A strukturális likviditás mérése 2011-től a fedezettségi mutatóval, az új felügyeleti és Bázel 3-as likviditási mutatók (LCR, NSFR) számításával, likviditási stressz tesztek és korai figyelmeztető jelek nyomon követésével történik. Az egyes likviditási mutatók és limitek alakulását a Kockázatkezelési igazgatóság rendszeresen jelenti a K&H Bank Tőke és Kockázati Felügyeleti Bizottsága (CROC) részére. 2014. 12. 31. Betétfedezeti mutató (%) Mérlegfedezeti mutató (%) Devizafinanszírozási mutató (%)



49,1 23,4 73,5

2015.12. 31. 37,0 19,5 127,8

Törvény által előírt minimális szint 20,0 10,0 100,0

A K&H Bankcsoport a működési kockázatokat (azaz annak lehetőségét, hogy veszteséget szenved a nem megfelelően működő rendszerek, folyamatok, illetve emberi hibák vagy külső események hatására) egységes elvek és módszertan alapján kezeli. E módszertan egyaránt felöleli a kockázatok felismerésének és elemzésének különböző technikáit, úgymint az önértékelések rendszere (felsővezetői és szakértői egyaránt), a felmerült veszteségek elemzése valamint a KBC csoportszinten azonosított kockázatok értékelése és a vonatkozó kontrollok implementálása. Az azonosított kockázatok csökkentése (illetőleg elfogadása) egységes felelősségi (döntési) hatáskörök mentén történik. A kockázati kitettség, valamint a kockázatkezelési tevékenység nyomon követése a Tőke és Kockázati Felügyeleti Bizottság feladata. A Bank a sztenderd módszert alkalmazza a működési kockázatokra számított szabályozói tőkekövetelmény számítására, amelyhez 2007. decemberben kapta meg a PSZÁF engedélyét (2008. január 1-től).

3. A Bank működési feltételei A Bank dolgozóinak létszáma az év folyamán 360 fővel növekedett, az év végén 3 510 fő volt. A foglalkoztatottak létszámának növekedését elsősorban az okozta, hogy a KBC Group N.V. magyarországi fióktelepétől a Bankhoz kerültek át az IT munkatársak. Fiókberuházások:

  

6 bankfiók új helyszínre költözése valósult meg; 8 bankfiók teljes vagy részleges átépítése valósult meg és 6 bankfiók átépítése folyamatban volt; 2 bankfiók került bezárásra.

A fiókok száma 2015. december 31-én 209 volt. Az év során 35 db készpénzbefizetésre alkalmas ATM telepítése történt meg. 2015. év végén 457 db ATM szolgálta ügyfeleinket, amiből 41 készpénzbefizetésre is alkalmas.

52

K&H Bank Zrt. Vezetőségi jelentés 2015. december 31.

K&H Bank Zrt. 2015. december 31.

A K&H Bank Zrt. (továbbiakban: Bank) 2015. évi üzleti tevékenységét és a gazdálkodás feltételeit, eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze. 1. Gazdasági környezet A 2014-es év 3,7%-os GDP bővülését követően a magyar gazdaság növekedése 2,9%-ra lassult 2015-ben. A lakossági fogyasztás egyre nagyobb mértékben járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, míg a beruházások az év egészében visszafogottan alakultak, amely további lassulást vetít előre 2016-ra. A gazdaság belső és külső egyensúlyi pozíciója továbbra is kedvező maradt. Tovább csökkent az ország külső eladósodottsága, valamint javult a deviza összetétele, amely kedvez az ország megítélésének. Két hitelminősítő is pozitív kilátást rendelt az ország adósság osztályzata mellé 2015-ben, amely azt sugallja, hogy 2016-ban Magyarország visszakaphatja a befektetésre ajánlott kategóriát.

GDP növekedés Infláció (átlag) Háztartások tényleges fogyasztása Beruházások növekedése Munkanélküliségi ráta Államháztartási egyenleg (ESA egyenleg) (GDP %-ban) Adósság/GDP ráta Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ban) Forrás: MNB, KSH, K&H

2014 tény +3,7% -0,2% 1,5% +11,3% 7,1% -2,6% 76,2% +2,3%

2015 előzetes +2,9% -0,1% 2,6% +0,5% 6,2% -2,0% 75,8% +4,7%

Miközben az Európai Központi Bank a gazdaság élénkítése miatt intenzívebb monetáris lazításba kezdett (kamatcsökkentés, kötvényvásárlási program elindítása), az amerikai jegybank szerepét betöltő FED befejezte a mennyiségi lazítást, sőt decemberben 10 év után először kamatot emelt, köszönhetően az amerikai gazdaság kedvező teljesítményének. A Magyar Nemzeti Bank márciusban újraindította a kamatcsökkentési ciklust, amelynek során a jegybank 15 bázispontos csökkentésekkel 2,1%-ról 1,35%-ra mérsékelte az alapkamatot július végéig és év végéig ezen a szinten maradt. 2015ben folytatódott az MNB Önfinanszírozási programja is, a kéthetes betéti eszköz további korlátozására került sor a bankok állampapír-piac felé terelése érdekében. 2. A Bank gazdálkodását jellemző mérleg és eredménypozíció 2.1. Mérleg Mrd Ft Mérlegfőösszeg Ügyfelekkel szembeni követelések

2014. 12. 31. 2 493 1 283

2015. 12. 31. 2 607 1 163

Változás +4,6% -9,3%

A K&H Bank Zrt. mérlegfőösszege 2 607 milliárd Ft volt 2015. december 31-én. Főbb mérlegtételek: 

A pénzeszközök jelentős bővülése (2015: 581 milliárd Ft, 2014: 413 milliárd Ft) elsősorban az ügyfélbetétek állományának emelkedésének köszönhető az összességében még mindig mérsékelt hitelkereslettel együtt. A többlet forint likviditást a Bank MNB betétben tartotta.



Az ügyfelekkel szembeni követelések állománya 9%-kal csökkent 2015-ben (2015: 1 163 milliárd Ft, 2014: 1 283 milliárd Ft): miközben a kkv szegmens hitelállománya 6%-kal bővült 2015-ben az MNB által indított „Növekedési hitelprogram”-nak köszönhetően, a nagyvállalati hitelállomány elsősorban egyedi ügyletek előtörlesztéséhez kapcsolódóan csökkent. A lakossági hitelállománynak a devizahiteles elszámolás okozta technikai csökkenését némiképp ellensúlyozta a megnövekedett lakossági hitelkereslet (a K&H Bank által folyósított új jelzáloghitelek állománya 71%-kal nőtt 2014-hez képest, jelentősen meghaladva a bankszektor egészében mért 49%-os növekedést), melynek eredményeképpen a Bank új jelzáloghitel kihelyezésre vonatkozó piaci részesedése tovább javult (2014: 14.0%, 2015: 16.1%). 2


Piaci részesedés

2014. 2015. 12. 31. 12. 31.* 10,0% 10,1% 9,1% 9,5% 11,6% 11,5% 11,2% 12,6% 14,0% 16,1%

Vállalati hitelek Lakossági hitelek Vállalati betétek Lakossági betétek és befektetési alapok Új jelzáloghitelek

* előzetes adatok Forrás: MNB, K&H



Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek állománya 13%-kal (2015: 1 896 milliárd Ft, 2014: 1 684 milliárd Ft) bővült az év során, ezen belül minden üzleti szegmens (lakosság, kkv, vállalat) betétállománya növekedett, beleértve a K&H Alapkezelő által kezelt befektetési alapok által elhelyezett betéteket is. Mrd Ft Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Saját tőke



2014. 12. 31. 1 684 179

2015. 12. 31. 1 896 211

Változás +12,6% +17,9%

A saját tőke 32,1 milliárd Ft-os növekedését a mérleg szerinti eredmény elszámolása okozza. Tulajdonosi döntés alapján nem lesz osztalékfizetés a 2015. év eredményéből.

Szavatoló tőke (mrd Ft) Tőkemegfelelési mutató (%)

2014. 12.31. 170,3 12,2

2015. 12.31. 207,1 13,0

Változás +21,6% +0,76

2.2. Eredmény Mrd Ft Adózás utáni eredmény

2014 -14,9

2015 +32,1

2015-ben a Bank adózás utáni eredménye 32,1 milliárd Ft volt (2014: -14,9 milliárd Ft1).   



Az előző évhez képest 12,7%-kal csökkent a Bank nettó kamat és kamatjellegű eredménye (2015: 71,4 milliárd Ft, 2014: 81,8 milliárd Ft), elsősorban a lakossági hitelekhez kapcsolódó elszámolás és forintosítás miatt kialakuló alacsonyabb hitelállomány és marzs miatt. A nettó jutalék- és díjbevétel az előző évi szinten maradt (2015: 45,8 milliárd Ft, 2014: 46,0 milliárd Ft). A pénzügyi műveletek nettó eredménye 49,3%-kal csökkent 2015-ben (2015: 20,5 milliárd Ft, 2014: 40,5 milliárd Ft). A pénzügyi instrumentumok értékelésével a Bank éves beszámolója részletesen foglalkozik (II/19, II/20, II/21, III/6). A Bank működési költsége az előző évi költségértéknél 1,9 Mrd Ft-tal magasabb (2015: 60,1 milliárd Ft; 2014: 58,3 milliárd Ft).

1

A 2014-es veszteséget a 65,6 milliárd Ft adózás előtti céltartalék okozta, amely a lakossági hitelezés tárgyában hozott jogszabályoknak az árfolyamrésre és az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezéseinek hatásához kapcsolódik:  a magyar számviteli szabályok szerint készített banki éves beszámolóban az „egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből” soron a megképzett céltartalék adóhatással csökkentett értéke szerepel 2014-ben;  2015-ben a realizált veszteség és a korábban megképzett céltartalék visszaírása a „rendkívüli eredmény” soron szerepel (a hozzá kapcsolódó adóhatás 2015-ben felhasználható része az „adófizetési kötelezettség” soron jelentkezik).

3


3. Kockázatkezelés A banki tevékenység számos kockázatnak van kitéve. A K&H Bank ezen kockázatok pontos mérésére és megfelelő kezelésére, limitálására vonatkozó rendszert működtet. A rendszer módszertani és szervezeti szempontból egyaránt illeszkedik a tulajdonos KBC Csoport kockázatkezelési rendszeréhez. 3.1 Kockázatkezelési irányítási modell Az érték- és kockázatkezelési irányítási modell az egyes szervezeteken belül határozza meg a különböző testületek és személyek felelősségi köreit és feladatait azzal a céllal, hogy biztosítsa az értékteremtés megbízható irányítását, és a kapcsolódó, a banki és biztosítási tevékenységet érintő kockázatok kezelését. A Csoport kockázatirányítási modellje három vonalra épül:  Átfogó társasági és kockázati bizottság az Igazgatóság, a Kockázat és Compliance Bizottság, az Audit Bizottság, a Felügyelő Bizottság, a Vezetői Bizottság, az Ország Csapat és a Tőke és Kockázati Felügyeleti Bizottság (CROC). E bizottságok átfogó kockázatkezeléssel és az értékteremtés nyomon követésével foglalkoznak.  A speciális kockázati tanácsok (a Hitelkockázati Tanács, a Kereskedési Kockázati Tanács, a Működési Kockázati Tanácsok) feladata, hogy konkrét kockázattípusokra vonatkozóan vezessenek be csoportszintű kereteket és felügyeljék a kapcsolódó kockázatkezelési folyamatokat. A kockázati tanácsok tagjai az üzletágak vezetésének és az Érték és Kockázatkezelés területnek a képviselői.  Az üzletági vezetés és az egyes tevékenységek bizottságai felelnek elsődlegesen az érték- és kockázatkezelésért operatív szinten. Az Érték és Kockázatkezelési terület méri a kockázatokat, a gazdasági tőkét és az értékteremtést valamennyi érintett üzleti vállalkozásra vonatkozóan, és az eredményekről közvetlenül az üzletág-vezetésnek és az egyes tevékenységekért felelős bizottságoknak számol be.  Az Érték és Kockázatkezelési területen belül működik az Integrált érték és kockázatkezelési főosztály, melynek feladata a három meglévő kompetenciaközpont eredményeinek értékelése, a munkamegosztás koordinálása és a felsővezetés tájékoztatása. Az Igazgatóság és a Kockázat és Compliance Bizottság fontos szerepet játszanak az értékteremtésben és a kockázatkezelési tevékenység irányításában. A Kockázat és Compliance Bizottságnak történő rendszeres beszámolók biztosítják, hogy minden lényeges körülményre kiterjedő információ eljusson az Igazgatóság tagjaihoz az év folyamán. Emellett az Igazgatóság részvétele az éves kockázati limitek jóváhagyásában lehetővé teszi, hogy megalapozott döntéseket hozzon arról, hogy milyen mértékű kockázatot tekint a Csoport számára elfogadhatónak, és megfelelőnek tartja-e a kockázatkezelés folyamatát. 3.2 Kockázattípusok 

Hitelkockázat alatt azon veszteség lehetőségét értjük, amelyet a Bank akkor szenved el, ha az ügyfél fizetésképtelenné válik, vagy nem tudja időben teljesíteni fizetési kötelezettségeit. A szabályzatok lefedik a hitelezési folyamat egészét. A hitelportfóliót a Bank folyamatosan figyelemmel kíséri, ez alapján készülnek a Bank felső vezetésének szóló jelentések. Bázel II-es program keretében a Bank 2010. év végén megkapta a Belső minősítésen alapuló modell (IRB Foundation) használatára az engedélyt a Felügyelettől, mely alapján a Bank 2011. január 1-jétől a hitelkockázatra számított szabályozói tőkeszükségletet kalkulálja. Ezen program keretében a Bank az összes ügyfél-minősítési modelljét felülvizsgálta és továbbfejlesztette az új egységes csoportszintű módszertannak megfelelően. Az ezt követő években a Bank nagy hangsúlyt fektetett az alkalmazott kockázatkezelési módszertan továbbfejlesztésére, elsősorban a hitelportfólió különböző stressz-szcenáriókra (makrogazdasági mutatókra, devizaárfolyam-változásra, továbbá ingatlanérték-változásra) való érzékenységének vizsgálatára. A kockázatkezelési módszertan fejlesztésének további fontos eleme a menedzsment riportok átdolgozása, ahol jóval nagyobb teret kaptak a különböző kvantitatív kockázati mérőszámok, a hitelportfólió folyamatos vizsgálata érdekében. Az MNB-től megkapott engedély alapján a Bank 2015. szeptember 30-tól az IRB-Advanced módszertant alkalmazza a tőkeszükséglet kalkulálására.

4


A vezetői jelentések a 2015-ös év során további információkkal egészültek ki, tovább folytatódott a jelentések finomítása. Nagyobb hangsúlyt kapott a konvertált illetve elszámolásban érintett portfolió monitoringja. A fő konklúziók 2015-re vonatkozóan a következők:  A vállalati és kkv hitelportfolió minősége összességében stabil, némi javulást mutatott mind NPL rátában mind késettségi mutatókban.  Az MNB növekedési hitelprogramban folyósított állomány minősége stabil, de a portfolió nagyon fiatal, hosszabb trendeket még nem lehet látni.  Elszámolásban érintett hitelállomány: az egyszeri pozitív hatást követően a default és a cure mutatók alakulása hasonló a korábbi időszakokhoz képest. A gazdaság állapota, valamint a munkanélküliség és a forint kamatszintek jövőbeni alakulása jelentősen befolyásolhatja a hitelportfólió minőségét.



A piaci kockázat a deviza- és kamat pozíciók értékének változásából fakadó veszteség kockázata. A Bank eszköz-forrás gazdálkodásának és piaci kockázat kezelésének alapját a tulajdonos KBC Csoport által alkalmazott módszertan jelenti. Ennek megfelelően a CROC folyamatosan figyelemmel kíséri, és limitek felállításával korlátozza a banki- és kereskedési könyv kockázati kitettségét (a KBC limitpolitikájával összhangban). A kamatkockázat mérését és kontrollját a különböző módszerek és limitek (gap elemzés, kamatérzékenység, duration, BPV, NII) együttes alkalmazása biztosítja, és monitorozásra kerülnek a szuverén kötvényekre vonatkozó limitek is. A banki könyvet stabil, enyhén csökkenő kamatkockázat-vállalás jellemezte a szuverén limit teljes kihasználtsága mellett. Év végével a Bank új KBC szintű tőkeszámítási modellt vezetett be, mely a számviteli logikát követve összhangot képez a rendelkezésre álló és az elvárt tőke között. A kereskedési könyvet stabil, alacsony kockázatvállalás jellemezte. Az év második félévében egy alkalommal fordult elő tenoronkénti bpv limit túllépés és egy alkalommal szuverén pozíció limittúllépés, mely a megfelelő válaszlépés után limit alatt normalizálódott. VaR modell kiugrások száma 2 tételre mérséklődött.



Likviditási kockázat alatt azt a kockázatot értjük, hogy egy intézmény nem képes megfelelni nettó finanszírozási követelményeinek. Likviditási kockázatot okozhatnak piaci zavarok, hitel visszaminősítések, amelyek bizonyos finanszírozási források azonnali elapadását okozhatják. E kockázat kivédése érdekében a vezetés diverzifikálni törekszik a finanszírozási forrásokat, és az eszközöket a likviditás szem előtt tartásával kezeli, fenntartva a készpénz, a pénzeszközök, illetve az azonnal értékesíthető értékpapírok egészséges egyensúlyát. A rövid távú likviditási kockázat mérése az operációs likviditási limittel történik, mely azt méri, hogy a 30 napos kumulált likviditási gap fedezete elégséges-e. A strukturális likviditás mérése 2011-től a fedezettségi mutatóval, az új felügyeleti és Bázel 3-as likviditási mutatók (LCR, NSFR) számításával, likviditási stressz tesztek es korai figyelmeztető jelek nyomon követésével történik. Az egyes likviditási mutatók és limitek alakulását a Kockázatkezelési igazgatóság rendszeresen jelenti a K&H Bank Tőke és Kockázati Felügyeleti Bizottsága (CROC) részére.

Betétfedezeti mutató (%) Mérlegfedezeti mutató (%) Devizafinanszírozási mutató (%) 

2014. 12. 31. 49,1 23,4 73,5

2015. 12. 31. 37,0 19,5 127,8

Törvény által előírt minimális szint 20,0 10,0 100,0

A K&H Bankcsoport a működési kockázatokat (azaz annak lehetőségét, hogy veszteséget szenved a nem megfelelően működő rendszerek, folyamatok, illetve emberi hibák vagy külső események hatására) egységes elvek és módszertan alapján kezeli. E módszertan egyaránt felöleli a kockázatok felismerésének és elemzésének különböző technikáit, úgymint az önértékelések rendszere (felsővezetői és szakértői egyaránt), a felmerült veszteségek elemzése valamint a KBC csoportszinten azonosított kockázatok értékelése és a vonatkozó kontrollok implementálása. Az azonosított kockázatok csökkentése (illetőleg elfogadása) egységes felelősségi (döntési) hatáskörök mentén történik. A kockázati kitettség, valamint a kockázatkezelési tevékenység nyomon követése a Tőke és Kockázati Felügyeleti Bizottság feladata. A Bank a sztenderd módszert alkalmazza a működési kockázatokra számított

5

Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Recommend Documents