Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek
Kérdıíves vizsgálat céljára alkalmas témák • A kérdıíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítı célokra. • Leginkább olyan kutatásban használják, amelyekben az egyes ember az elemzési egység. • A kérdıíves vizsgálatok nagyszerően megfelelnek nagyobb alapsokaság attitődjeinek és orientációinak mérésére is. – A közvéleménykutatások ennek az alkalmazásnak jól ismert példái
Kérdıívek kitölt(et)ésének fı módszerei I. • Önkitöltıs kérdıívek – Olyan esetben, mikor a válaszadót megkérjük, hogy maga töltse ki a kérdıívet
• Kérdıívfelvétel kérdezıbiztossal – A kérdezıbiztos közremőködésével történı adatfelvétel nagyobb válaszadási arányt eredményez, csökkenhet a nem tudom és a nincs válasz itemek száma – Fontos a kérdezık munkájának összehangolása (eligazítás és felügyelet)
• Kérdıívfelvétel telefonon – A mintavételbıl kimaradnak azok akik nem rendelkeznek telefonnal, ill. akiknek titkosítva van a számuk
A kérdıíves vizsgálatok erısségei, gyengeségei • Erısségek: – Különösképpen alkalmasak nagy alapsokaság jellemzıinek leírására – Nagyon nagy mintákra van lehetıség – A kérdıíves vizsgálatok bizonyos értelemben rugalmasak
• Gyengeségek: – A standardizálásnak gyakran az az eredménye, hogy a kérdések végül senkire sem illenek igazán – Nemigen képes a társadalmi kontextus vizsgálatára – A társadalmi cselekvéseket nem tudják mérni, csak feltételezett cselekvésekrıl adott önbeszámolókat tudnak összegyőjteni
Kérdıív szerkesztési gyakorlat
Feladat • Szerkesszenek feltételes kérdést, önkitöltıs kérdıívben való felhasználásra az alábbi információk kiderítésére – Alkalmazásban áll-e a válaszadó? – Ha munkanélküli, keres-e munkát? – Ha nem keres munkát, nyugdíjas-e, diák-e, ı vezeti-e a háztartást? – Ha munkát keres, mióta teszi ezt?
• Teszteket arra használunk, hogy objektív mérıeszközzel a kezünkben egészen pontosan meg tudjunk állapítani valakirıl vagy valamirıl valamit. • Mikor teszteket használunk egyértelmően tisztában vagyunk azzal, hogy mit szeretnénk megtudni. Felmérjük azt, hogy a rendelkezésre álló eszközök közül melyek azok, amelyek a szóban forgó személy jellemzésére a legjobban megfelelnek. Ugyanis a legtöbb esetben a felhasznált eszköz nem biztos, hogy objektív (lásd például az osztályzatokat), illetve nem egyértelmő, hogy pontosan mit is jelent az az érték, amit mérési eredményül kaptunk. • Ahhoz, hogy kérdıívünket csoportok összehasonlítására használjuk fel, tudnunk kell azt, hogy a vizsgálati csoportokat el tudjuk-e különíteni egymástól a mérıeszköz segítségével (konkurrens validitás), valamint azt is tudnunk kell, hogy minden csoport számára ugyanazt jelentik-e a faktorok, mint a másik csoport esetében.
Az átlag • Egy mérési folyamat mindig hibás. • Azonban a hiba mértékérıl soha nem szerezhetünk tudomást, de feltételezzük, hogy kisebb annál, hogy jelentıs mértékben befolyásolja annak a mértékét, amit valójában mérni szeretnénk. • Tehát az átlag meghatározása elengedhetetlen feltétele annak, hogy kérdıívünket elıbb utóbb tesztként lehessen használni.
Szórás, mint az átlagtól való eltérés átlagos mértéke • Az átlagtól minden ember mért tulajdonsága kisebb nagyobb mértékben eltér. • Az átlag és szórás (átlagtól való átlagos eltérés mértéke) segítségével pontosan meghatározható, hogy egy adott személy a vizsgált tulajdonság tekintetében, milyen mértékben tér el az átlagtól. • Azokat a kérdıíveket, melyek rendelkeznek ilyen standard értékekkel, nevethetjük már teszteknek.
Otthon végzendı feladat
Otthon végzendı feladat • Keressen egy újságba, vagy folyóiratban megjelent kérdıívet! • A következı órára hozza magával, és csoportokban bírálják! • Bírálják a kutatási tervet több szempontból is!
