Képzéssel a jövőért Szityaripe andej aver bersa

Képzéssel a jövőért – „ Szityaripe andej aver bersa” Igényfelmérés a Roma célcsoport körében 2008-november

készítette: EDUINVEST Tanácsadó Kft.

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS

3

1. A projekt célkitűzése

3

2. Az igényfelmérés célkitűzése

3

Közreműködők:

4

II. EREDMÉNYEK ISMERTETÉSE:

5

III. ÖSSZEGZÉS

38

2

I. Bevezetés 1. A projekt célkitűzése A Képzéssel a jövőért – „ Szityaripe andej aver bersa” projekt a kezdő vállalkozói aktivitás fokozását kívánja elindítani, illetve generálni a hátrányos helyzetű roma célcsoport körében A projekt a kifejezetten hátrányos helyzetű roma célcsoport számára készül. A kínált képzési programot előzetes tudás és igény felmérés előzi meg. Ezzel a módszerrel reményeink szerint elérhető, hogy ne általánosságban kínáljunk vállalkozói ismereteket, hanem a majdani konkrét tevékenységek mentén építsük fel a tananyagot. A résztvevők a jövőbeni vállalkozásaik keretében valóban a piaci siker reményében hasznosíthatják az így megszerzett tudást.. A megvalósítandó program az induló, kezdő és működő, mikro-,. Közép-, és kisvállalkozások számára kínál korszerű, rugalmas időbeosztással elsajátítható képzési programot. A képzési program személyiségfejlesztés, vállalkozói ismeretek és informatikai képzésből tevődik össze. Az igény felmérést és előzetes tudásmérést, mérő kérdőíveket a négy helyszínen, a kiválasztott roma lakosok körében, Tiszaroff Babócsa Kisvárda Albertirsa településeken, a Lungo Drom helyi képviselői, mint kérdezőbiztosok végezték. A képzéssel a jövőért – „Szityaripe andej aver bersa” című projektet a Plastomat EDU Oktató és Oktatásfejlesztő Kht. A pályázat kedvezményezettje bonyolítja, partnerszervezete az Eduinvest Tanácsadó Kft. bevonásával.

2. Az igényfelmérés célkitűzése A kérdőív feldolgozása, elemzése fontos a tényleges igényfelmérés szempontjából. A kialakítandó képzési környezet alapvető feltétel a képzésbe bevonásuk, és tényleges foglalkoztatásuk előkészítése céljából. A felmérés célja, a vállalkozói alapkézségek és kompetenciák felmérése, az erre alapuló képzés megalapozása. Az eredmények tükrében mód nyílik olyan támogató képzések, képzési modulok, tanítási és tanulási stílusok meghatározására, amelyek elősegítik a célcsoport képzésben való eredményes helytállását. A képzési rendszer kialakítása mellett fontos a szociális támogató rendszer vizsgálata is.

3

Közreműködők: Plastomat EDU Oktató és Oktatásfejlesztő KHT. Eduinvest Tanácsadó Kft. Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári szövetség Kérdőív kialakításában és a tanulmány megírásában közreműködtek: Bezzeg Éva szociológus Holczer Márton szociológus Juhász László oktatási szakértő Bánfalvi Éva projekt munkatárs

4

II. Eredmények ismertetése: A következőkben a kérdőív egyes pontjai mentén mutatjuk be és elemezzük a kapott válaszokat:

K1. Mikor született? Születési idő, tájékoztatást ad a válaszadók életkorára, nagykorúak, tehát szülői beleegyező nyilatkozat nélkül is lekérdezhetőek. Ha megvizsgáljuk azt, hogy az egyes életkori csoportok önképében mi helyezkedik el, akkor talán kulturális tendenciákat is találunk. A gyakorlati érzéket inkább az idősebbek szeretik magukról elmondani (nem szignifikáns). Az önállóság, a kíváncsiság, az állhatatosság, a kreativitás, a módszeresség, a szabálykövetés és a kommunikációs készség, mint tulajdonság hangsúlyozása nem függ az életkortól. A fiatalabbak némileg gyakrabban büszkélkednek az önbizalmukkal (nem szignifikáns). Szembetűnő, hogy ha csak erre a kérdőívre tekintünk, akkor egy nagyon nehezen változó attitűdökről beszélhetünk a hazai romák esetében - vagy esetleg csak a különböző generációk egy időben történő attitűdváltása adhat okot arra, hogy az önképben nem látunk generációk közötti eltérést. Ez úgy képzelhető el, hogy az egyes családok élnek meg egy-egy változást az értékrendben – merthogy az önkép elsődlegesen az értékrendről árulkodik.

K2. A válaszadó neme? A lekérdezett 280 főből 159 fő férfi a lekérdezettek 56,8%-a a válaszadók 59,1 %-a 110 fő nő a lekérdezettek 39,3%-a a válaszadók 40,9 %-a 11 fő nem adott a kérdésre értékelhető választ ez a lekérdezettek 3,9%-a

5

K3. Milyen szintű a legmagasabb iskola, amelyet valaha elvégzett? A legmagasabb iskolai végzettségre adott válaszok a következőképpen alakulnak: Az általános iskola felső tagozatát elvégezte 76 fő a válaszadók 27,1 % Szakiskolát vagy valamilyen szakmunkásképzőt végzett 85 fő a válaszadók 30,4 % Szakközépiskolát vagy gimnáziumot, azaz középfokú végzettséget szerzett a válaszadók közül 83fő amely 29,6 %. A szakmunkásképzőt illetve középiskolai végzettséget megszerzők száma szinte azonos. Ebben az iskolatípusban szerzett bizonyítványt a válaszadók 60 %-a. Érettségi utáni szakképző évfolyamon, vagy érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettséget a válaszadók közül 10 fő amely 3,6 %-ot jelent. Főiskolai végzettséget 16 fő szerzett ez a válaszadók 5,7 %-át, jelenti. Egyetemi végzettsége a válaszadók közül 10 főnek van, ez megegyezik az érettségi utáni szakképző évfolyamon vagy érettségire épülő szakképzésben végzettek számával, azaz 3,6 % A felsőoktatásban végzettséget szerzettek létszáma 26 fő ez a válaszadók 9,3 %-át, jelenti. Iskolai végzettség egyetem főiskola érettségi utáni szak általános iskola fel

szakközépiskola vagy

szakiskola, szakmuká

K3.1 A megszerzett szakma neve: Szociális munkás Hentes Ápoló Biztonsági őr Pék, cukrász

3 fő 2 fő 3 fő 4 fő 3 fő

1,1% 0,7% 1,1% 1,4% 1,1%

6

Tanár Kőműves, ács, burkoló Sofőr Szerszámkészítő Munkahelyteremtő menedzser Média menedzser Dajka Postás Nyomdász Mérnök Szobafestő mázoló Parkgondozó, kertész Hegesztő Összeszerelő Fogtechnikus Gyógypedagógiai aszisztens Parkettázó Közgazdász Nehézgépkezelő Jogász ügyvéd Vendéglátó, pincér Autószerelő Régiségkereskedő Mezőgazdász Hulladékkereskedő Kézműves Betanított munkás Virágkötő Víz, gáz, fűtésszerelő Asztalos Lakatos Eladó Műszerész Varrónő Számítástechnikus Fodrász, kozmetikus Könyvelő Óvónő Újságíró Takarító Adminisztrátor Villanyszerelő Gyors és gépíró Esztergályos Nem adott választ

4 fő 1,4% 19 fő 6,8% 2 fő 0,7% 2 fő 0,7% 2 fő 0,7% 1 fő 0,4% 2 fő 0,7% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 3 fő 1,1% 5 fő 1,8% 2 fő 0,7% 5 fő 1,8% 2 fő 0,7% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 2 fő 0,7% 4 fő 1,4% 3 fő 1,1% 4 fő 1,4% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 2 fő 0,7% 2 fő 0,7% 4 fő 1,4% 12 fő 4,3% 1 fő 0,4% 5 fő 1,8% 4 fő 1,4% 6 fő 2,1% 4 fő 1,4% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 1 fő 0,4% 2 fő 0,7% 2 fő 0,7% 2 fő 0,7% 140 fő 50,0%

7

K4. Emlékezzen vissza matematikai tanulmányaira, amikor általános iskolában vagy középiskolában tanult? Mondja meg, kérem, hogy erősen egyetért, egyetért, nem ért egyet vagy erősen nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel: A kérdés az elvégzett iskolatípusban a matematika tanulmányokra vonatkozik. Az iskolában szerettem a matematikát A válaszadók közül: 26 fő erősen egyetért a kérdésben megfogalmazottakkal ez 118 fő egyetért a kérdésben megfogalmazottakkal ez szerette a matematikát tanulmányai során 144 fő ez a válaszadók 51,4%-a. Jó jegyeim voltak matematikából A válaszadók közül: 23 fő erősen egyetért a kérdésben megfogalmazottakkal ez 120 fő egyetért a kérdésben megfogalmazottakkal ez Jó osztályzatai voltak matematika tantárgyból 143 főnek ez 51,07%.

9,3% 42,1%

8,2% 42,9%

Túl gyorsan haladt a tanár, gyakran nem tudtam követni. erősen egyetért a kérdésben megfogalmazottakkal 35 fő 12,5% egyetért a kérdésben megfogalmazottakkal 78 fő 27,9% 113 fő úgy értékelte, hogy tanulmányai során gondot okozott neki a tantárgyi lemaradás ez a válaszadók 40,3 %-a. Általában megértettem a matematikát. Erősen egyetért a kérdésben megfogalmazottakkal Egyetért a kérdésben megfogalmazottakkal Közepesen elégedett matematikai ismereteivel

33 fő 11,8% 153 fő 54,6% 186 fő 66,4%

K5. Melyik nyelvet használja otthon a leggyakrabban? A magyar nyelvet használja A cigány nyelvet használja

234 fő 83,6% 40 fő 14,3%

8

Nyelv Missing cigány (beás, lovári orosz német szlovák

magyar

Elmondható, hogy a vizsgált sokaság 14%-a használja otthon a cigány nyelvet ez az adat összecseng más kutatások hasonló kérdéseinek értékelésével.

K6. Szükségét érzi-e, hogy beszéljen (tudjon) valamilyen idegen nyelven? Az angol nyelv ismeretét jelölte meg elsőként a válaszadók közül német nyelv ismeretét jelölte meg másodikként a válaszadók közül cigány nyelv ismeretét jelölte meg harmadikként a válaszadók közül

171 fő 61,1% 19 fő 6,8% 16 fő 5,7%

A nyelvtudás fontosságának megítélését fontos indikátornak tartjuk abban, hogy ki mennyire nyitott a világra és az igazán jó munkalehetőségek irányába. Nem meglepő, hogy a kommunikáció készségek megítélésével erős korrelációt mutat: aki a nyelvtudást fontosnak tartja, az az esetek 71, míg a nyelvtudásnak nagy jelentőséget nem tulajdonító válaszadók 45%-a gondolja magáról azt, hogy jó kommunikációs készséggel rendelkezik. Előbbiek 58,4, utóbbiak 37,7%-a tartja magát módszeresnek. A nyelvtudással rendelkezők inkább érzik magukat gyakorlati érzékkel rendelkezőnek, önállónak, illetve kreatívnak. Érdekesség, hogy a kíváncsiság és a nyelvtudás fontosságának hangsúlyozása között nincs egyértelmű összefüggés, ráadásul az is inkább negatív: ebből arra következtethetünk, hogy a megkérdezettek esetében a nyelvtudás nem valamiféle általában vett nyitottság, érdeklődő természettel van erős kapcsolatban, hanem egy eszköze a személyes karriernek – azaz legfeljebb a munkaerő-piaci igények felé jelent nyitottságot. Ezt a képet erősíti a módszeresség hangsúlyozása a nyelvtanulás jelentőségének felismerői esetében. Mindez azt jelentené, hogy a

9

nyelvtudást fontosnak tartók szabálykövetők, akik a feltörekvés mentori értelemben „kispolgárias” útját választják? Nem: cseppet sem szignifikáns a különbség, a

nyelvtudást előtérbe helyezők 53,2%-a, míg a többiek 54,7%-a tekinti magát szabálykövetőnek. Az eddigiek alapján bátran kijelenthetjük: a tudás megszerzése és a szabálykövetés nem jár együtt a roma megkérdezettek karrier-elképzelései között. Az állhatatosság és az idegen nyelvek tanulásához való viszony kis híján szignifikáns kapcsolatban állnak egymással, de itt is az figyelhető meg, hogy az idegen nyelvek tanulását kevésbé fontosnak tartók tekintik magukat több esetben állhatatosnak. Nekik nagyobb az önbizalmuk is.

Fontos nyelvtudás Missing cigány orosz olasz francia német

nem

angol

K7. Milyen a jelenlegi munkaügyi helyzete? 1. – Alkalmazott vagy saját alkalmazottja 2. - Nem dolgozik, és munkát keres 3. - Nyugdíjas 4. – Diák (munkaprogramokat is beleértve) 5. – Javadalmazás nélküli házimunkát végez 6. – Nem adott értékelhető választ

127 fő 45,4% 85 fő 30,4% 25 fő 8,9% 12 fő 4,3% 15 fő 5,4% 16 fő 5,7%

A munkakeresők állhatatosabbnak gondolják magukat, mint az alkalmazottak, de ez a különbség nem szignifikáns. A kreativitás során hasonló az összefüggés véletlen-

10

szerűsége, de fordított a viszony. Az alkalmazottak gyakrabban tartják magukat kreatívnak.

Összességében nagyon érdekes eredmény, hogy a munkaerő-piaci helyzet és az önkép egyes elemei nem mutatnak határozott összefüggéseket: azaz példának okáért azok a feltételezések, hogy hogyan élik meg saját munkaerő-piaci nehézségeiket a roma munkakeresők, újragondolást igényelnek.

Munka Missing házimunka diák vagy munkaprogr

nyugdíjas alkalmazott

munkakereső

K8 Mikor volt utoljára munkahelye vagy vállalkozása? 1. Jelenleg is van munkahelye 2. Nem volt soha munkahelye 3. Harmincöttől tizenegy évig 4. Tíz éve 5. Kilenc éve 6. Nyolc éve 7. Hét éve 8. Hat éve 9. Öt éve 10. Négy éve 11. Három éve 12. Két éve 13. Egy éve 14. Ebben az évben állt munkába

71 fő 25,4% 3 fő 1,1% 16 fő 5,7% 5 fő 1,8% 4 fő 1,4% 5 fő 1,8% 8 fő 2,9% 3 fő 1,1% 9 fő 3,2% 9 fő 3,2% 11 fő 3,9% 30 fő 10,7% 27 fő 9,6% 39 fő 13,9%

11

K9 . Milyen gyakran olvas/olvasott , használ/használt információt az alábbiak közül bármelyik forrásból főállásban folytatott munkája során? 1. Levelek, emlékeztetetők, e-mailek Soha nem használja ezeket a forrásokat munkája során Ritkán használja munkája során levelek, emlékeztetők írására Heti egy alkalomnál kevesebbszer használja Hetente legalább egyszer használja Nem tudja, hogy mennyiszer használja a fenti funkciókat Érvénytelen választ adott a kérdésre

95 fő 70 fő 22 fő 66 fő 14 fő 13 fő

33,9% 25,0% 7,9% 23,6% 5,0% 4,6%

2. Jelentések, cikkek, magazinok vagy folyóiratok Soha nem használja főállású munkája során ezeket a forrásokat Ritkán de használja munkájában Heti egy alkalomnál ritkábban használja Hetente legalább egy alkalommal használja Nem tudja a kérdésre a választ Érvénytelen választ adott a kérdésre

109 fő 38,9% 64 fő 22,9% 30 fő 10,7% 51 fő 18,2% 13 fő 4,6% 13 fő 4,6%

3. Kézikönyvek vagy használati útmutatók, katalógusok Soha nem használ kézikönyvet, használati útmutatót, vagy katalógust Ritkán használja munkája során ezeket az eszközöket Heti egy alkalomnál ritkábban használja az eszközöket Hetente legalább egyszer használja Nem tudja a választ Érvénytelen választ adott a kérdésre

89 fő 31,8% 71 fő 25,4% 51 fő 18,2% 45 fő 16,1% 10 fő 3,6% 14 fő 5,0%

4. Grafikonok, vagy ábrák Soha nem használ főállású munkavégzése során grafikonokat, ábrákat Ritkán használ munkája során ilyeneket Heti egy alkalomnál ritkábban használja Hetente legalább egyszer használja ezeket a funkciókat Nem tudja a kérdésre a választ Érvénytelen választ adott

122 fő 65 fő 37 fő 29 fő 12 fő 14 fő

43,6% 23,2% 13,2% 10,4% 4,3% 5,0%

5. Utasítások, iránymutatások

12

Soha nem használja főállású munkája során Ritkán használja Heti egynél ritkábban használja

91 fő 32,5% 59 fő 21,1% 51 fő 18,2%

Hetente legalább egyszer használja Nem tudja mit is válaszoljon Érvénytelen választ adott a kérdésre

51 fő 18,2% 12 fő 4,3% 16 fő 5,7%

6. Számlák, összefoglaló táblázatok vagy költségvetési táblázatok Soha nem használja ezeket főállású munkája során Ritkán használja Heti egy alkalomnál ritkábban használja Hetente legalább egy alkalommal használja Nem tudja, mit válaszoljon Érvénytelen választ adott

143 fő 53 fő 27 fő 30 fő 11 fő 16 fő

51,1% 18,9% 9,6% 10,7% 3,9% 5,7%

80 fő 75 fő 30 fő 69 fő 9 fő 17 fő

28,6% 26,8% 10,7% 24,6% 3,2% 6,1%

K10. 1. Tárgyak méretét vagy súlyát felbecsülni Soha nem szokott méretet vagy súlyt becsléssel meghatározni Ritkán de előfordul, hogy méretet vagy súlyt becsléssel határoz meg Heti egynél ritkábban fordul elő Hetente legalább egy alkalommal előfordul Nem tudja szokott – e méretet, vagy súlyt becsléssel meghatározni Érvénytelenül válaszolt

méret és súly becslése Missing nem tudja soha

hetente legalább 1-s

heti 1-nél ritkábban

ritkán

13

2. Ár,- költség – vagy költségvetés kalkulálása

Soha nem használ költség, költségvetés kalkulációt Ritkán használ munkája során költség, költségvetés kalkulációt Heti egy alkalomnál ritkábban Hetente legalább egyszer Nem tudja Érvénytelen választ adott

105 fő 61 fő 38 fő 51 fő 10 fő 15 fő

37,5% 21,8% 13,6% 18,2% 3,6% 5,4%

71 fő 55 fő 28 fő 97 fő 14 fő 15 fő

25,4% 19,6% 10,0% 34,6% 5,0% 5,4%

ár, költség számítása Missing nem tudja

hetente legalább 1-s

soha

heti 1-nél ritkábban

ritkán

3. Különféle dolgok megszámlálása Soha nem számlál meg különféle dolgokat Ritkán számlál meg munkája során különféle dolgokat Heti egynél ritkábban Hetente legalább egyszer Nem tudja a választ Érvénytelen választ adott

14

megszámlálás Missing nem tudja soha

hetente legalább 1-s

ritkán

heti 1-nél ritkábban

4. Időt beosztani, vagy ütemtervet készíteni Soha nem szokott időt beosztani, vagy ütemtervet készíteni Ritkán szokott időt beosztani vagy ütemtervet készíteni Heti egy alkalomnál ritkábban szokott Hetente legalább egyszer szokott Nem tudja Érvénytelen választ adott

71 fő 62 fő 59 fő 57 fő 13 fő 18 fő

25,4% 22,1% 21,1% 20,4% 4,6% 6,4%

időbeosztás Missing nem tudja soha

hetente legalább 1-s

ritkán heti 1-nél ritkábban

15

5. Utasításokat adni, vagy követni, térképet vagy utcajegyzéket Soha nem szokott utasításokat adni, vagy követni Ritkán előfordul, hogy utasításokat ad, vagy kap Heti egy alkalomnál ritkábban fordul elő Hetente legalább egyszer előfordul Nem tudja, mit válaszoljon Érvénytelenül válaszolt

90 fő 81 fő 39 fő 41 fő 11 fő 18 fő

32,1% 28,9% 13,9% 14,6% 3,9% 6,4%

térkép, utcajegyzék Missing nem tudja

hetente legalább 1-s

soha

heti 1-nél ritkábban

ritkán

6. Statisztikai adatokat használni, ezekből következtetéseket levonni

Soha nem szokott a statisztikai adatokból következtetéseket levonni Ritkán szokott statisztikai adatokat használni Heti egy alkalomnál ritkábban fordul elő, Hetente legalább egyszer előfordul Nem tudja a választ Érvénytelen választ adott

127 fő 45,4% 75 fő 26,8% 24 fő 8,6% 21 fő 7,5% 8 fő 2,9% 25 fő 8,9%

16

statisztikai adatok Missing nem tudja hetente legalább 1-s

heti 1-nél ritkábban

soha

ritkán

K11. Kérem, mondja meg, hogy erősen egyetért, egyetért, nem ért egyet erősen nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel. Magyar nyelven az olvasási kézségem elég ahhoz, hogy jól elvégezzem a főmunkakörömet. Az olvasási kézségre vonatkozó kérdésre adott válasznál tapasztalható leginkább valamennyi válaszadó érintettsége. Azonban ennél a kérdésnél is volt aki nem adott értékelhető választ 7 fő 2,5% A magyar nyelvi olvasási kézségét erősre értékeli jónak értékeli elégedett erősen nem megfelelőnek tartja munkavégzéséhez Nem megfelelőnek ítéli munkavégzéséhez nem tartja elégségesnek 7 fő nem adott értékelhető választ a kérdésre vonatkozóan

71 fő 25,4% 178 fő 63,6% 249 fő 89% 16 fő 5,7% 7 fő 2,5% 23 fő 8,2% 2,5%

Magyar nyelven az írási kézségem erősre értékeli jónak értékeli elégedett

72 fő 25,7% 178 fő 63,6% 250 fő 89,3%

Írás kézségét erősen nem megfelelőnek tartja munkavégzéséhez Nem megfelelőnek ítéli munkaköréhez Nem adott értékelhető választ a kérdésre Magyar nyelven íráskézségével nem igazán elégedett

15 fő 5,4% 7 fő 2,5% 6 fő 2,1% 22 fő

8%

17

Az olvasási és írási kézségekre adott szinte azonos számú válaszok és az ahhoz tartozó egyenlő százalékos értékek pedagógiai szempontból vizsgálva is megállják a helyüket, azaz helyesek. Az olvasási és írási kézség képesség alapvető szövegértési kompetencia minden képzés alapkövetelménye. Megfelelő matematikai kézségekkel rendelkezem ahhoz, hogy jól elvégezzem a munkakörömet. Matematikai kézségét erősen megfelelőnek tartja munkavégzéséhez Matematikai kézségét megfelelőnek tartja munkavégzéséhez

61 fő 22% 175 fő 63%

Matematikai kézségével elégedett munkaköréhez elégségesnek tartja

236 fő 85%

Matematikai képességeit erősen nem megfelelőnek ítéli Nem megfelelőnek ítéli munkaköréhez Nem adott értékelhető választ

15 fő 5,4% 18 fő 6,4% 8 fő 2,9%

Munkavégzéséhez nem tartja megfelelőnek matematikai képességeit

33 fő 12%

A képességek ilyetén való értékelésének összevetése a foglalkoztatottsággal, sok információval segítheti a kutatást, képzést.

K12. Az alábbiakban listát talál arról, hogy egyes emberek milyen okból NEM vesznek részt azon az oktatáson vagy képzésen, amelyen részt akarnának venni. Ha van ilyen, ezen okokból melyik igaz önre? Idő szűke (túl elfoglalt, nincs ideje tanulni) A válaszadók közül 96 fő 34,3 % úgy ítéli meg, hogy túlságosan elfoglalt nincs ideje tanulni új ismereteket befogadni. Nem az időhiány miatt nem vesz részt a képzéseken, hanem más indokból 137 fő 48, 9 %. Erre a kérdésre nem tudja a választ 22fő 7,9 %. Az idő szűke inkább a magas iskolai végzettségű roma lakosokat tartja vissza a felnőttképzés különböző formáitól, a többiek nem panaszkodnak erre, de ez a korreláció nem szignifikáns mértékű. Ami talán meglepő: ha azzal az állítással szembesítjük a megkérdezetteket, hogy „Az elérhető tanfolyamok nem feleltek meg érdeklődésének vagy az igényeinek”, akkor az iskolai végzettség szerint egy picit sem oszlik meg az „igen” és a „nem” válaszok aránya, ld. a khi-négyzet próbák eredményét:

18

Chi-Square Tests Value

4,178

10

Asymp. Sig. (2sided) ,939

5,847 Likelihoo d Ratio Linear,480 by-Linear Associatio n N of 252 Valid Cases

10

,828

1

,489

Pearson ChiSquare

df

a 7 cells (38,9%) have expected count less than 5. The minimum expected count is ,75. Az elérhető tanfolyamok nem felelnek meg az érdeklődésének vagy az igényeinek. Nem meglepő módon a legalacsonyabb iskolai végzettségűek érzik úgy, hogy ők felkészültségük alapján nem alkalmasak egy tanfolyam elvégzésére, miközben ilyen önbizalom-problémái a diplomásoknak egyszerűen nincsenek. Nem megfelelőnek tartja a képzési kínálatot, Nem tartotta megfelelőnek, illetve érdeklődésének megfelelőnek a képzést. Erre a kérdésre nem adott értékelhető választ

100 fő 35,7% 131 fő 46,8% 21 fő 7,5%

Bizalom vagy felkészültség hiánya (pl: nem érezte magát elég felkészültnek, nem bízik abban, hogy képes megtanulni valamit) 76 fő 27, 1 % értékelte úgy, hogy a bizalom vagy a felkészültség hiánya akadályozza abban, hogy képes legyen megtanulni a tananyagot. Nem ért egyet, tehát nem bizalomhiány vagy a felkészülés elégtelensége miatt nem képes megtanulni valamit. 150 fő 53,6 %. Nem tudja eldönteni, hogy bizalomhiány vagy felkészültségének hiányosságai miatt nem érzi magát felkészültnek a kihívások megválaszolására 24 fő a válaszadók 8,6 %a.

19

A tanfolyam elvégzésére nem volt személyes prioritása az adott időpontban. A kérdésre igen választ adott, azaz nem volt érdeklődő Nem választ adott azaz érdeklődő volt a program iránt A kérdésre nem tudja a választ 2%

101 fő 36,1% 127 fő 45, 4% 23 fő 8,

Nem engedhette meg magának túl drága lett volna. Érdekes a kérdésre adott válasz, mert az igen és nem választ adók száma szinte megegyező. Azaz csaknem annyian hivatkoztak arra, hogy azért nem vettek részt valamely képzésen, mert az túl drága volt, mint ahányan ezt elutasították. Anyagi okok miatt nem vett részt túl drágának tartotta 119 fő 42, 5% Nem befolyásolták az anyagi okok a válaszadók közül 116 fő 41 ,4% Nem tudja a kérdésre adandó választ a válaszadók közül 20 fő a válaszadók 7, 1% A tanfolyam ára két csoportot nem tart vissza a számára többé-kevésbé érdekes tanfolyamoktól: a diplomás válaszadókat és az érettségizetteket. Azaz: habár a munkaviszony terén a szakmunkásképzőt illetve szakiskolát végzők tulajdonképpen jobban állnak, mint az érettségizett romák, az anyagi helyzet egyértelműen korrelál az iskolai végzettséggel. Saját egészsége. Egészségi állapotára hivatkozva nem vett részt a képzésen, vagy ezt nevezte meg kifogásként a válaszadásnál. A válaszadók közül 27 fő 9,6% Egészségi állapota nem befolyásolta a részvételben 200 fő 71,4% Nem tudja a kérdésre adandó választ a válaszadók közül 22 fő 7,9% Személyes vagy családi kötelezettségek (gyereknevelés, idősek gondozása) A családi kötelékek erőssége miatt, érdeklődésre adhat okot a válaszok milyensége. Családi elfoglaltság miatt nem mutatott érdeklődést a képzések iránt 63 fő 22,5% Családi elfoglaltsága nem befolyásolta a képzésen való részvételt 172 fő 61,4% Érdekes továbbá, hogy sem az egészségi okok, sem a családi kötelezettségek miatti távolmaradás szerint nem szegmentálódtak a válaszadók, ha azt néztük, hogy ezen indokokra milyen iskolai végzettségű válaszadók hivatkoztak szívesebben.

20

K13. Körülbelül milyen gyakran végzi az alábbi tevékenységeket személyesen vagy Számítógépen /Interneten? Könyvtárhasználat gyakorisága. Sohasem használ Internetet, vagy számítógépes könyvtárat 109 fő 38, 9% Évente 1 – 2 alkalommal használ Internetet, vagy számítógépes könyvtárat 50 fő 17,9% Évente többször használja az Internetet vagy számítógépes könyvtárat 27 fő 9,6% Havonta használja az Internetet és számítógépes könyvtárat 24 fő 8,6% Hetente használja az Internetet és számítógépes könyvtárat 16 fő 5,7% Nem tudja a választ 42 fő 15,0% Nem adott választ 11 fő 3,9% Érvénytelen választ adott 1 fő 0,4%

Könyvtárhasználat gyakorisága Missing nem tudja

soha hetente

havonta

évente többször évente1-2 alkalommal

Könyvesbolt látogatás Sohasem látogat könyvesboltot Évente 1 – 2 alkalommal jár könyvesboltba Évente többször is jár könyvesboltba Havonta jár könyvesboltba Hetente jár könyvesboltba Nem tudja a kérdésre a választ Nem válaszolt a kérdésre

88 fő 31,4% 64 fő 22,9% 37 fő 13,2% 24 fő 8,6% 8 fő 2,9% 45 fő 16,1% 14 fő 5,0%

21

K14 Mennyi időt tölt televízió, DVD – vagy videó nézéssel? 1. Napi egy órát vagy kevesebbet tölt a fenti tevékenységekkel 2. Egy és két óra között naponta 3. Két óránál többet, de ötnél kevesebbet 4. Öt órát vagy annál többet naponta 5. Nem rendelkezik televízióval és videóval. 6. Nem tudja a kérdésre a választ 98.Visszautasította a válaszadást

33 fő 11,8% 61 fő 21,8% 104 fő 37,1% 54 fő 19,3% 4 fő 1,4% 15 fő 5,4% 9 fő 3,2%

Vajon kik néznek több tévét? A magasabb vagy az alacsonyabb iskolai végzettségű romák? Azt láthatjuk, hogy szinte mindenkinek rendelkezésére áll tévé-készülék: 4 olyan válaszadó a kivétel, akik mind-mind a legalacsonyabb iskolai végzettségűek közé tartoznak. Iskolai végzettség * TV- és videó nézés időtartama: Crosstabulation Akik 5 óránál is többet néznek tévét, azok közül a diplomások lógnak ki: 2 főiskolát végzett van csupán köztük, akire igaz ez az állítás. A többi esetben (ti.: 1 óránál is kevesebbet, 1-2 óra közötti tartamot vagy 2-5 óra közötti tartamot megjelölők) viszont a válaszadók viszont iskolai végzettség szerint teljesen arányosan oszlanak meg. A televíziózási szokások ezek szerint a napi összesített időtartamuk szerint nagyon kevéssé függnek a romák körében az iskolai végzettségtől. Természetesen ettől még különböző lehet, hogy mikor és mit néznek a televízióban.

TV- és videónézés időtartama Missing nem tudja nincs tévéje, videój

1 óránál kevesebbet

5 óránál többet 1-2 óra közötti

2-5 óra közötti időt

22

A televíziózáshoz hasonlóan ma a mobiltelefonok is a mindennapok igen integrált részeinek tekinthetőek: iskolai végzettség szerint azonban itt sem láthatunk szignifikáns különbséget.

K15. Milyen gyakran olvassa, vagy használja az alábbi források közül a mindennapok során? Ne számítsa bele a munkavégzéssel vagy oktatásban való részvétellel összefüggésben eltöltött időt. Milyen gyakran olvas, vagy használ információszerzésre, 1. Újságot? Soha nem használja az újságot információszerzésre Ritkán használ információszerzésre újságot Ritkábban, mint heti egy alkalommal használja Legalább hetente egyszer információszerzésre használja Nem tudja a választ Nem adott érvényes választ

4 fő 44 fő 46 fő 180 fő 4 fő 2 fő

1,4% 15,7% 16,4% 64,3% 1,4% 0,7%

2. Magazinokat vagy cikkeket? Soha nem használja információszerzésre a magazinokat, cikkeket Ritkán használja információszerzésre a fentieket Ritkábban, mint hetente egyszer használja információszerzésre Legalább hetente egyszer információszerzésre használja Nem tudja a választ Érvénytelen választ adott

30 fő 10,7% 60 fő 21,4% 66 fő 23,6% 117 fő 41,8% 5 fő 1,8% 2 fő 0,7%

3. Könyveket – szépirodalmat és szakirodalmat? Soha nem használja információszerzésre a fentieket Ritkán használja információszerzésre Ritkábban mint hetente egyszer használja információszerzésre Legalább hetente egyszer információszerzésre használja Nem tudja a választ Érvénytelen választ adott

64 fő 22,9% 127 fő 45,4% 40 fő 14,3% 37 fő 13,2% 9 fő 3,2% 3 fő 1,1%

23

Könyvolvasás gyakorisága Missing nem tudja legalább hetente egy ritkábban, mint hete

soha

ritkán

4. Leveleket, feljegyzéseket vagy e-mail-eket? Soha nem használja információszerzésre a leveleket, e-mail-eket Ritkán használja Ritkábban, mint hetente egyszer használja Legalább hetente egyszer használja Nem tudja a választ Érvénytelen választ adott

64 fő 22,9% 65 fő 23,2% 39 fő 13,9% 100 fő 36,1% 6 fő 2,1% 5 fő 1,8%

Levélolvasás gyakorisága Missing nem tudja soha

legalább hetente egy

ritkán

ritkábban, mint hete

24

K16. Egy átlagos hónapban milyen gyakran használja az alábbiakat? 1. Mobiltelefon: Soha nem használ mobiltelefont a válaszadók közül Havi néhány alkalommal használ mobiltelefont Hetente pár alkalommal használ Naponta használja a mobiltelefont Érvénytelen választ adott

4 fő 1,4% 2 fő 0,7% 16 fő 5,7% 256 fő 91,4% 2 fő 0,7%

Mobiltelefon használata soha havi néhány alkalomm Missing

hetente párszor

naponta

2. Számológép Soha nem használ számológépet Havi néhány alkalommal használ Hetente párszor használja Naponta használ számológépet Érvénytelen választ adott a kérdésre

54 fő 19,3% 79 fő 28,2% 39 fő 13,9% 105 fő 37,5% 3 fő 1,1%

25

3. Faxkészülék Soha nem használ faxkészüléket Havi néhány alkalommal használ Hetente párszor használja Naponta használja a faxkészüléket Érvénytelen választ adott a kérdésre

155 fő 55,4% 67 fő 24,3% 30 fő 10,7% 24 fő 8,6% 4 fő 1,4%

4. Bankautomata Soha nem használja a bank automatát Havi néhány alkalommal használja a bank automatát Hetente párszor Naponta Érvénytelen választ adott

40 fő 14,3% 184 fő 65,7% 32 fő 11,4% 11 fő 3,9% 13 fő 4,6%

K17. Használt már valaha számítógépet? Igen használt már számítógépet a válaszadók közül Nem használt még számítógépet Érvénytelen választ adott a kérdésre

206 fő 73,6% 52 fő 18,6% 22 fő 7,9%

K18 Egy átlagos hónapban milyen gyakran használja a számítógépet az alábbi célokra? 1. Szövegszerkesztésre vagy írásra? Soha nem használta a számítógépet szövegszerkesztésre vagy írásra Havi néhány alkalommal használta a számítógép ezen funkcióit Hetente párszor használta Naponta használja a számítógépet szövegszerkesztésre vagy írásra Érvénytelen választ adott

88 fő 31,4% 70 fő 25,0% 45 fő 16,1% 64 fő 22,9% 13 fő 4,6%

Naponta 24%, közel a bűvös 20% körüli irodai jellegű aktivitásokhoz! 2. Számlavezetésre, táblakezelésre, Statisztikai elemzésre. Soha nem használja a számítógépet a fenti feladatokra Havi néhány alkalommal használja

194 fő 69,3% 35 fő 12,5%

26

Hetente pár alkalommal használja Naponta használja a számítógépet ezekre a feladatokra Érvénytelen választ adott

24 fő 8,6% 15 fő 5,4% 12 fő 4,3%

Ezen látszik, hogy kiknek van valamiféle számviteli-irodai alapismeretük:

Számlavezetésre, táblázatkezelésre Missing naponta hetente párszor havi néhány alkalomm

soha

3. Grafikonkészítésre, rajzolásra, képek, diák, prezentációk előállítására? Soha nem használja ezekre a feladatokra a számítógépet Havi néhány alkalommal használja Hetente pár alkalommal használja Naponta használja Érvénytelen választ adott a kérdésre

193 fő 68,9% 39 fő 13,9% 21 fő 7,5% 15 fő 5,4% 12 fő 4,3%

4. Programozásra vagy számítógépes kódírásra? Soha nem használja programozásra a számítógépet Havi néhány alkalommal használja programozásra a számítógépet Hetente párszor használja Naponta használja programozásra a számítógépet Érvénytelen választ adott

247 fő 88,2% 9 fő 3,2% 7 fő 2,5% 5 fő 1,8% 12 fő 4,3%

27

5. Ütemtervkészítés vagy határidőnaplóként való használat? Soha nem használja a fenti munkák végzésére a számítógépet Havi néhány alkalommal használja Hetente párszor használja Naponta készít ütemtervet, vagy határidőnaplóként használja Érvénytelen választ adott a kérdésre

217 fő 77,5% 31 fő 11,1% 11 fő 3,9% 8 fő 2,9% 13 fő 4,6%

Szintén fontos információ arra, hogy kiknek vannak előzetes tapasztalatuk az adminisztratív feladatok esetében 6. CD – ROM – ról vagy Soha nem DVD – ről információ leolvasása. Soha nem használta a számítógép ezen funkcióit Havi néhány alkalommal használja Hetente párszor Naponta használja ezeket a funkciókat Érvénytelen választ adott

148 fő 52,9% 43 fő 15,4% 35 fő 12,5% 37 fő 13,2% 17 fő 6,1%

K19. Használta már valaha az Internetet? 1. Igen használt már Internetet a válaszadók közül 2. Nem használja az Internetet 3 Érvénytelen választ adott

216 fő 77,1% 63 fő 22,5% 1 fő 0,4%

K20 . Az alábbi kérdés a munkán kívüli számítógép – használatra vonatkozik. Van otthon számítógépes hozzáférése? Számítógépes hozzáféréssel rendelkezik a válaszadók közül Nem rendelkezik számítógépes hozzáféréssel Érvénytelen választ adott

178 fő 63,6% 100 fő 35,7% 2 fő 0,7%

K21. Az ön által többnyire használt otthoni számítógép rendelkezik – e Internet csatlakozással (pl.: modemes, széles sávú kábeles, vagy bármilyen más csatlakozással?) Az otthon használt számítógép rendelkezik Internet csatlakozással

143 fő 51,1%

28

Nem rendelkezik Internetes csatlakozással az otthoni számítógép Érvénytelen választ adott a kérdésre

130 fő 46,4% 7 fő 2,5%

K22 Egy átlagos hónapban hány órán át használ számítógépet otthon? 1. Öt óránál kevesebbet használja a számítógépet otthon 2. Legalább öt órát de tíznél kevesebbet 3. Legalább tíz órát de húsznál kevesebbet 4. Legalább húsz órát de harmincnál kevesebbet 5. Legalább harminc órát de negyvennél kevesebbet 6. Legalább 40 órát, de ötvennél kevesebbet 7. Legalább ötven órát de hatvannál kevesebbet 8. Hatvan órát vagy többet 9. Nem tudja a választ 10. Érvénytelen választ adott

64 fő 22,9% 20 fő 7,1% 26 fő 9,3% 28 fő 10,0% 10 fő 3,6% 8 fő 2,9% 9 fő 3,2% 19 fő 6,8% 13 fő 4,6% 83 fő 29,6%

Hány órát használja számítógépét? 5 óránál kevesebbet Missing

5-10 órát nem tudja 10-20 órát 60 óránál többet 51-60 órát

20-30 órát

40-50 órát 30-40 órát

K23. Mondja meg, hogy erősen egyetért, egyetért, nemért egyet, erősen nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel: 1. számítógépes igényeim jelenleg megfelelnek a személyes igényeimnek. Erősen nem ért egyet egyet nem ért Egyetért Erősen egyetért

9 fő 3,2% 38 fő 13,6% 130 fő 46,4% 47 fö 16,8%

29

Nincs véleménye Nem adott értékelhető választ

38 fő 13,6% 18fő 6,4%

2. könnyedén telepítek, vagy frissítek számítógépes programot. Erősen nem ért egyet Nem ért egyet Egyetért Erősen egyetért Nincs értékelhető véleménye Nem adott érvényes választ

57 fő 50 fő 76 fő 35 fő 40 fő 22fő

20,4% 17,9% 27,1% 12,5% 14,3% 7,9%

3. A számítógép lehetővé tette, hogy rövidebb idő alatt többet végezzek. Erősen nem ért egyet Nem ért egyet Egyetért Erősen egyetért Nincs véleménye Nem adott értékelhető választ

12 fő 4,3% 36 fő 12,9% 118 fő 42,1% 45 fő 16,1 % 45 fő 16,1% 24 fő 8,6%

4. A számítógép megkönnyítette számomra hasznos információk beszerzését. Erősen nem ért egyet Nem ért egyet Egyetért Erősen egyetért Nincs véleménye Nem adott értékelhető választ

8fő 2,9 % 17 fő 6,1% 117fő 41,8% 70fő 25,0% 43fő 15,4% 25fő 8,9%

5. A számítógép hozzásegített új kézségek megtanulásához (a számítógépes kézségeken kívül) Erősen nem ért egyet Nem ért egyet Egyetért Erősen egyetért Nincs véleménye Érvénytelen választ adott

13 fő 52 fő 107 fő 37 fő 45 fő 26 fő

4,6% 18,6% 38,2% 13,2% 16,1% 9,3%

6. A számítógép segít kommunikálni másokkal.

30

Erősen nem ért egyet

10 fő 3,6%

Nem ért egyet Egyetért Erősen egyetért Nincs véleménye A kérdésre értékelhetetlen választ adott

7 fő 2,5% 107 fő 38,2% 89 fő 31,8% 42 fő 15,0% 25 fő 8,9%

7 A számítógép segít szakmai célok elérésében. Erősen nem ért egyet Nem ért egyet Egyetért Erősen egyetért Nincs véleménye Értékelhetetlen választ adott a kérdésre

13 fő 4,6% 46 fő 16,4% 96 fő 34,3% 59 fő 21,1% 38 fő 13,6% 27 fő 9,6%

Szakmai célok elérésében segít

Missing

erősen nem ért egyet nem ért egyet

nincs véleménye

erősen egyetért egyetért

K24. Saját megítélése szerint Ön az alább felsorolt tulajdonságok közül melyekkel rendelkezik? A következőkben 3, általunk fontosnak tartott elemzési területet veszünk górcső alá. A válaszadók nyilatkoztak a kérdőívben arról, hogy egy vállalkozói felkészítés során

31

milyen típusú ismeretekre lenne leginkább szükségük, valamint azt is elmondhatták, hogy önmagukra, mint személyiségekre milyen tulajdonságok illenek leginkább.

Mindkét esetben célszerűnek látjuk egy összehasonlítás elvégzését: az önkép, illetve az igényelt ismeretek összefüggésben állnak-e − az iskolai végzettséggel, azaz az iskolai „karrier” hatással van-e rá; − a munkaerő-piaci helyzet, azaz a munkahelyi tapasztalat; − a világra való nyitottság, amelynek indikátoraként az idegen nyelvek tanulása iránti elköteleződést tekintjük. A válaszadók az alábbi tulajdonságok közül választva nyilatkozhattak saját személyiségükről, önképükről: 1. Gyakorlati érzék Gyakorlati érzékkel rendelkezem Nem rendelkezem gyakorlati érzékkel

199 fő 71,1% 81 fő 28,9%

2. Önállóság Az önállóság terén nem mutatkozik markáns, jól interpretálható különbség a különböző végzettségűek között. Viszont a kíváncsiságon mély nyomot hagyott: akik legfeljebb egy szakmunkás bizonyítványig jutottak, azok kíváncsibbnak tartják magukat, mint azok, akik hosszabb időt töltöttek iskolában! Ez az összefüggés alapvetően kétféle módon magyarázható (amelyek akár kéz a kézben is járhatnak, felerősíthetik egymást): Ha megvizsgáljuk azt, hogy az egyes életkori csoportok önképében mi helyezkedik el, akkor talán kulturális tendenciákat is találunk. A gyakorlati érzéket inkább az idősebbek szeretik magukról elmondani (nem szignifikáns). Az önállóság, a kíváncsiság, az állhatatosság, a kreativitás, a módszeresség, a szabálykövetés és a kommunikációs készség, mint tulajdonság hangsúlyozása nem függ az életkortól. A fiatalabbak némileg gyakrabban büszkélkednek az önbizalmukkal (nem szignifikáns). Szembetűnő, hogy ha csak erre a kérdőívre tekintünk, akkor egy nagyon nehezen változó attitűdökről beszélhetünk a hazai romák esetében - vagy esetleg csak a különböző generációk egy időben történő attitűdváltása adhat okot arra, hogy az önképben nem látunk generációk közötti eltérést. Ez úgy képzelhető el, hogy az egyes családok élnek meg egy-egy változást az értékrendben – merthogy az önkép elsődlegesen az értékrendről árulkodik.

32

Önállóság jellemző rám Az önállóság, mint tulajdonság nem jellemző

213 fő 76,1% 66 fő 23,6%

3. Kíváncsiság A kíváncsiság jellemző rám A kíváncsiság nem jellemző rám

79 fő 28,2% 201 fő 71,8%

− a magyar iskolarendszer a kíváncsiság értékét fokozatosan erodálja; − a kevésbé iskolázottak esetleg azt gondolják, hogy a kíváncsiság érték egy kérdezőbiztos, egy iskolázottabb ember szemében, és ennek jobban meg kíván felelni; A kíváncsiság az iskolázottsággal erős összefüggését mutatott, de a foglalkoztatottsággal semmi kapcsolatban nem áll. A munkakereső állhatatosabbnak gondolják magukat, mint az alkalmazottak, de ez a különbség nem szignifikáns. A kreativitás során hasonló az összefüggés véletlen-szerűsége, de fordított a viszony. Az alkalmazottak gyakrabban tartják magukat kreatívnak. 4. Állhatatosság Az állhatatosság és az önbizalom, mint az önkép része nem függ össze az iskolai végzettséggel. A kreativitás esetében nem szignifikánsak az eltérések, bár megfigyelhető, hogy a diplomások válaszoltak szívesebben igennel. A módszeresség esetében is 5%-nál némileg nagyobb a valószínűsége annak, hogy pusztán matematikai véletlen az, hogy a magasabb iskolai végzettségűek gyakrabban állították magukról azt, hogy ők bizony módszeresek (Pearson-féle khi-négyzet próba szerint 8% ennek esélye, ezt most nem tekintjük elégségesnek). Ugyanígy nem szignifikáns, de hasonlóan tendenciózus, hogy a magasabb iskolai végzettségűek kevésbé tekintjük magukat szabálykövetőnek (Pearson-féle khi-négyzet próba szerint 16,2% az esélye a megbízható, „valódi” összefüggésnek). A módszeresség és a szabálykövetés tulajdonságaihoz hasonló eredményt hoz a „kommunikációs készség” vizsgálata: 8,5% az esélye, hogy csak matematikai véletlen az, hogy a magasabb iskolázottságúak inkább azt érzik, hogy ezen készségük jó. Az állhatatosság és az idegen nyelvek tanulásához való viszony kis híján szignifikáns kapcsolatban állnak egymással, de itt is az figyelhető meg, hogy az idegen nyelvek tanulását kevésbé fontosnak tartók tekintik magukat több esetben állhatatosnak. Nekik nagyobb az önbizalmuk is. Állhatatos vagyok Az állhatatosság, mint tulajdonság nem jellemző rám

55 fő 19,6% 225 fő 80,4%

5. Kreativitás

33

Megítélésem szerint igen kreatív vagyok A kreativitás nem rám jellemző tulajdonság

155 fő 55,4% 125 fő 44,6%

6. Önbizalom Önbizalmam-munkám végzéséhez megfelelő Az önbizalom az a tulajdonság, amit meg kell szereznem

163 fő 58,2% 117 fő 41,8%

Az önbizalom és a munkaerő-piaci helyzet kis híján szignifikáns korrelációt mutat, de az állással rendelkezők és a munkakeresők között nincs különbség (61,4 illetve 60% azoknak az aránya, akik magukat önbizalommal rendelkezőknek nevezik) – a nyugdíjasoknak és a háztartásbelieknek van kiugróan alacsony önbizalmuk. A módszeresség szerint a munkakeresőknek van deficitjük, de ez az összefüggés sem meggyőző (Pearson-féle khi-négyzet próba szerint 8% az esélye a véletlennek). A szabálykövetéssel és a kommunikációs készséggel nincs összefüggésben a foglalkoztatási helyzet. Összességében nagyon érdekes eredmény, hogy a munkaerő-piaci helyzet és az önkép egyes elemei nem mutatnak határozott összefüggéseket: azaz példának okáért azok a feltételezések, hogy hogyan élik meg saját munkaerő-piaci nehézségeiket a roma munkakeresők, újragondolást igényelnek

7. Módszeresség Módszeresség képességével rendelkezem Nem vagyok elég módszeres

152 fő 54,3% 128 fő 45,7%

8. Szabálykövetés Nagyon fontos a hazai vállalkozói rendszerben a szabálykövetés A szabálykövetés nem feltétlenül a legfontosabb tulajdonság

149 fő 53,2% 130 fő 46,4%

9. Kommunikációs kézség Kommunikációs kézségem megfelelő Nem megfelelő a kommunikációs kézségem

184 fő 65,7% 96 fő 34,3%

A kommunikációs kézségükkel a megkérdezettek általában elégedettek, az ezt megelőző kutatásokban is erre a képességre épülő szakmai képzést választottak. A következőkben a kommunikációhoz kapcsolódó ismereteket vizsgáljuk meg: kik hangsúlyozzák ezek jelentőségét?

34

K25. A vállalkozási ismeretek képzéshez kapcsolódóan Ön szerint az alább felsorolt tantárgyak közül melyek a legfontosabb, leghasznosabb ismeretek? 1. Tárgyalástechnika A tárgyalástechnika a legfontosabb elsajátítandó ismeret A tárgyalástechnika nem a legfontosabb ismeret

179 fő 63,9% 98 fő 35,0%

A tárgyalástechnikát a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettségűek favorizálták (nem szignifikáns az eredmény). Ennél sokkal erősebb volt a tárgyalástechnikai ismeretek tanulásának vágya és a nyelvtanulás fontosságának hangsúlyozása között: Az életkor itt sem befolyásolta a válaszok eloszlását, ahogy a munkaviszony sem kínál számukra összefüggést.

2. Marketing A marketing az egyik leghasznosabb ismeret Nem a marketing a legfontosabb ismeret

185 fő 66,1% 93 fő 33,2%

A marketing-ismeretek a munkakeresőket és a háztartásbelieket érdeklik legkevésbé, de ez a megállapítás nem szignifikáns korreláció megfigyelésén alapul, igen bizonytalan. Ehhez hasonlóan megbízhatatlan a kapcsolat az életkor és a marketingismeretek fontossága között: az idősebbek picit hajlamosabbak a marketinget említők között. Az iskolai végzettséggel még ennyi kapcsolatot sem fedezhetünk fel statisztikai elemzés révén. Kiugróan erős a korreláció, ha a nyelvtudás fontosságához való viszonnyal vetjük össze a marketingre irányuló „érdeklődést”. Aki fontosnak tartja az egyiket, az a másikat is: a nyelvtudást fontosnak tartók 73,5% a marketinget felvenné egy vállalkozói képzés órarendjébe. Akinek nem fontos a nyelvtudás, az csak az esetek 35,8%-a esetében tart szükségesnek egy marketing-kurzust.

3. Innováció Az innováció a leghasznosabb ismeret Nem az innováció a leghasznosabb ismeret

93 fő 33,3% 185 fő 66,1%

35

Az innovációt (nem szignifikáns mértékben) a magasabb iskolai végzettségűek és az állással rendelkezők szeretnék valamilyen formában a vállalkozói ismeretek részévé tenni. Itt is a nyelvtudást fontosnak tartók állnak támogatólag egy ilyen kurzushoz.

4. Számviteli ismeretek Számviteli ismereteket tartom a leghasznosabb ismeretnek Nem a számviteli ismeretek a leghasznosabb ismeretek

152 fő 54,3% 126 fő 45,0%

5. Könyvelés A könyvelés, mint ismeret a legfontosabb A könyvelés, mint ismeret nem a legfontosabb

147 fő 52,5% 131 fő 46,8%

A könyvelési ismereteket a fiatalabbak tekintik fontosabbnak, de nem szignifikáns a korreláció. A nyelvtudás fontosságát hangsúlyozók a könyvelést nem preferálják: úgy tűnik, a számviteli ismeretek megközelítésmódja szimpatikusabb, a Magyarországon végletekig bonyolult, szakmává specializálódott könyvelést nem erőltetik.

6. Adózás A vállalkozói ismeretek közül a legfontosabb az adózás A vállalkozói ismeretek közül nem a legfontosabb az adózás

141 fő 50,4% 137 fő 48,9%

Már meg sem lepődünk, de a nyelvtudáshoz való viszony szintén szignifikáns összefüggést mutat az adózási ismeretek említésével. A könyveléshez hasonlóan ezúttal ők ítélik meg negatívan az adózási ismeretek fontosságát: az „igen” válaszok aránya 44,7% az idegen nyelvek tudását fontosnak tartók körében, és 73,6% a nyelvtudás esetében más platformra helyezkedők esetében.

7. Pénzgazdálkodás A vállalkozói ismeretek közül a legfontosabb a pénzgazdálkodás A pénzgazdálkodás nem a leghasznosabb ismeret

175 fő 62,5% 103 fő 36,8%

8. Pályázatfigyelés Leghasznosabb vállalkozói ismeretek egyike a pályázatfigyelés

127 fő 45,7%

36

Nem a pályázatfigyelés a leghasznosabb ismeret

151 fő 53,9%

9. Önismeret Az önismeret a vállalkozói ismeretek közül a leghasznosabb Nem az önismeret a vállalkozói ismeretek közül a leghasznosabb

143 fő 51,1% 135 fő 48,2%

Lássuk, mitől függhet, hogy ki mit szeretne tanulni egy vállalkozói képzés keretében! Kezdjük az önismerettel: − a leglelkesebben a legalacsonyabb iskolai végzettségűek választották ezt a „kurzust”; − az életkor itt sem fontos befolyásoló tényezője a válasznak; Akik a nyelvtudást fontosnak tartják, ők tartják a legvonzóbbnak azt a lehetőséget, hogy önismeretet tanuljanak

37

III. Összegzés Az iskolai végzettség a várakozásainknak megfelelően rendkívül szoros együtt járást mutat a munkaviszony meglétével: − míg a legfeljebb általános iskolai végzettségig jutók a statisztikailag vártnál alacsonyabban képviseltetik magukat a munkával rendelkezők táborában, − addig a szakmunkások, szakiskolások jobb arányban rendelkeznek állással, mint a szakközépiskolások és a gimnáziumban érettségizettek; − a felsőoktatási diploma kínálja a legjobb elhelyezkedési lehetőségeket. Az előzőekből fakadóan érdemes megnéznünk, hogy minek köszönhető a szakmunkásképzőt illetve szakiskolát végzők kedvezőbb munkaerő-piaci pozíciója – ha a gimnáziumban vagy szakközépiskolában érettségizettekhez viszonyítunk. A mintánkba került, szakmával rendelkező válaszadók közül az építőipari (kőműves, ács, burkoló, szobafestő), illetve az eladó került bele, továbbá képviseltetik magukat olyan szakmák, mint a hegesztő, nehézgépkezelő, varrónő. Ezek többnyire nem igényelnek érettségit, de még mindig nagy az élőmunka-erőigénye. Szinte minden romakutatás láthatóvá teszi, hogy a klasszikus nehézipar hanyatlása óta a roma férfiak számára az építőipar, a nők számára, pedig a textilipar jelent még komolyabb felszívó erőt. Utóbbi egyre szűkülő területen tud foglalkoztatást teremteni, előbbi, pedig meglehetősen sérülékeny iparág, hiszen erősen kötődik a pénzvilághoz, ahhoz ezt most nap, mint nap tapasztaljuk. Azaz érdemes most külön figyelmet fordítani arra, hogy a romák számára nyitott foglalkozási területek egyre tovább szűkülnek. Egy örvendetes jelenséget azonban megfigyelhetünk, az eladói szerepben a romák közvetlenül érintkeznek a többségi társadalom tagjaival, és ez a mindennapos, formalizált interakció segítheti a kölcsönös tolerancia erősödését. Az idő szűke inkább a magas iskolai végzettségű roma lakosokat tartja vissza a felnőttképzés különböző formáitól, a többiek nem panaszkodnak erre. Ami talán meglepő: ha azzal az állítással szembesítjük a megkérdezetteket, hogy „Az elérhető tanfolyamok nem feleltek meg érdeklődésének vagy az igényeinek”, akkor az iskolai végzettség szerint egy picit sem oszlik meg az „igen” és a „nem” válaszok aránya. A számítógép által nyújtott funkciók, kiaknázása mutatja a különbséget az iskolai végzettség terén. Példának okáért a szövegszerkesztés gyakorisága a legalább érettségivel rendelkezők kétségtelen előnyét mutatja az alacsonyabb iskolai végzettségűek ellenében. Az előzőekben leírtak megerősítik az előzetes tudásmérés eredményeit, azaz azt a hipotézist, hogy a vállalkozói ismeretek megtanulásához illetve megtanításához szükséges ismeretanyagot a következőkben célszerű felosztani:

38

- személyiségfejlesztés 10 óra - vállalkozói ismeretek 21 óra - számítástechnika 14 óra A képzés erős oldalát az oktatók munkája, az érthető tartalom és a jól megválasztott módszerek sokfélesége adja (csoportmunka, játékos feladatok, stb.) Az eredményességet, pedig az jelenti, hogy a résztvevők a tanultakat hogyan tudják későbbi munkájukban hasznosítani.

39