KÉPZÉSI PROGRAM ÖNKÉNTES ÉS LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓ PARANCSNOKI KÉPZÉS

KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT 1033 Budapest, Laktanya u. 33. Tel: 06(1)436-1500, BM 27-500, Fax:436-1505 FAT lajstromszám: AL-2160 Nyilvántartási szám: 01-0902-05

Szám: Jóváhagyom: Budapest, 2014. …………………-n.

Dr. Bakondi György tű. altábornagy főigazgató

KÉPZÉSI PROGRAM ÖNKÉNTES ÉS LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓ PARANCSNOKI KÉPZÉS Egyetértek: Budapest, 2014. …………………..-n.

Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok főigazgató-helyettes

Javaslom: Budapest, 2014. ………………-n.

Bittmann Tibor tű. dandártábornok humán szolgálatvezető

Felterjesztem: Budapest, 2014. ………………-n.

Dr. Papp Antal tű. ezredes igazgató

1.

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK AZ ÖNKÉNTES ÉS LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓ PARANCSNOKI TANFOLYAMOK MEGSZERVEZÉSÉHEZ 1.1 A képzés jogi háttere: A képzési program  2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről,  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről,  1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról,  2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról,  234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról,  39/2011. (XI. 15) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól,  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól,  10/2008. (X.30.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről,  37/2013. számú BM OKF főigazgatói intézkedés a katasztrófavédelemi szervek Humán Szabályzatának kiadásáról,  42/2012. számú BM OKF főigazgatói intézkedés a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tűzoltás-taktikai Szakutasításáról,  124/2011. számú főigazgatói intézkedés a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műszaki Mentési Műveleti Szakutasításáról alapján készült.

1.2

A képesítéssel betölthető beosztások, munkakörök részletes felsorolása:

A szak elvégzésével megszerzett képesítés feljogosít az önkéntes tűzoltó egyesületek, valamint az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóságok tűzoltóparancsnoki (a továbbiakban együtt: parancsnok) beosztások betöltésére.

1.3

A képzésben való részvétel feltételei:

   

középfokú iskolai végzettség, legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettség (40 órás), egészségügyi alkalmasság, betöltött 18. életév.

2

1.4

A tervezett képzési idő:

A képzés egy tanéves, levelező tagozatos formában kerül lebonyolításra. A képzés 10 hónapos (344 óra) időtartamban, havi egy hetes berendeléssel, napi 8 tanórában történik.

1.5.

A képzés általános tartalma és módszere:

A képzésben résztvevők elsajátítják a tűz- és káresetek felszámolási szabályait, az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok részéről történő beavatkozás irányításával kapcsolatos ismereteket. Alapvető ismereteket szereznek a tűzoltó-műszaki, pedagógiai, módszertani és pszichológiai ismeretekből. A tanmenet alapján kapott képzés felkészíti a képzésben résztvevőket a munkahelyeken adódó tűzvédelmi szabálytalanságok felismerésére, tűz esetén elsődleges intézkedéseknek megtételére, a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok elvégzésére. A berendelések során a hallgatók a megadott tanmenet szerint, illetve az órarendben meghatározott elméleti és gyakorlati foglalkozásokon, csoportos konzultációkon vesznek részt, amelyeken feldolgozzák a képzési programban meghatározott ismeretanyagot. Az ismeretanyag elsajátítása - irányított egyéni tanulás formájában - otthoni felkészüléssel történik. A gyakorlati foglalkozásokra - a gyakorlat jellegétől függően - laboratóriumban, gyakorló pályán, illetőleg terepen kerül sor. A gyakorlati foglalkozásokon a tananyag alkalmazás szintű elsajátítása történik.

1.6.

Maximális csoportlétszám:

A tantermi befogadóképesség a gyakorlati foglalkozásokra biztosítható oktatói létszám és technikai felszerelés mennyisége és ezek arányos kihasználása a 15-30 fős csoportlétszámot teszi lehetővé.

1.7.

A képzés szervezésének feltételei:

1.7.1. Személyi feltételek: Tanári állomány vonatkozásában:   

felső- és középfokú állami végzettség (a felsőfokú végzettség a tanárok legalább felénél kötelező) felső- és középfokú szakmai végzettség (a felsőfokú végzettség a tanárok legalább felénél kötelező) pedagógiai végzettség (a tanárok legalább felénél kötelező)

Oktatói állomány vonatkozásában:   

középiskolai állami végzettség tűzoltó technikusi végzettség 3 éves szakmai gyakorlat

3

1.7.2. Tárgyi feltételek: a) b) c) d) e) f) g)

oktatástechnikai eszközökkel felszerelt tanterem égéselméleti és tűzvizsgálati laboratórium gyakorlópálya külső gyakorlati helyszínek szállítójárművek, gépjárműfecskendők és különleges szerek tűzoltó szakfelszerelések és gépek. egyéni védőeszközök (védőruhák, légzésvédők)*

* az egyéni védőeszközöket a képzésben résztvevők és vizsgázók számára a beiskolázó biztosítja

Ennek hiányában a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről.

1.8.

A képzésben résztvevők teljesítményének értékelése:

Tanév közben a hallgatók minden téma lezárásaként zárthelyi dolgozatot írnak, illetőleg a leadott tananyagot házi feladat formájában is fel kell dolgozniuk. A beszámolóra, vizsgára bocsátás feltétele a leadott és elfogadott házi feladat, valamint az eredményesnek értékelt zárthelyi dolgozat. A hallgatók egyéni tanulásának, továbbá a gyakorlatok során mutatott teljesítmény és problémamegoldó képesség mérése érdekében tudás, illetve elsajátítás szintjének ellenőrzésére folyamatosan sor kerül. A tantárgyak mindegyike vizsgával, illetve beszámolóval zárul, melynek célja az alkalmazásszintű elsajátítás mérése. A tűzoltási és műszaki mentési ismeretek első félévben leadott alapozó tantárgyait beszámoló, majd év végén az egész év anyagából szóbeli vizsga követi. A tűzoltótechnikai műszaki ismeretek lezárása az első félév végén történik, bizottsági vizsgáztatással szóban. A létesítés és használat tűzvédelmi szabályai, valamint a tűzvédelmi igazgatás téma lezárása a második félév végén vizsga keretében bizottság előtt történik. A tűzvizsgálati ismeretek tantárgy beszámolóval zárul. A vizsga egyes részei alól felmentés nem adható. Sikertelen vizsgának kell tekinteni, ha a vizsga bármely része elégtelen minősítésű. Pót- és javító vizsga időpontját a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója határozza meg.

4

2.

A SZÁMONKÉRÉSEK FORMÁJA ÉS IDŐPONTJA TANANYAGEGYSÉGEK SZERINT A TANANYAGEGYSÉGEK Sorszáma

Megnevezése

1.

Tűzoltási és műszaki mentési ismeretek

2.

Időpontja

beszámoló

I. félév

vizsga

II. félév

beszámoló

I. félév

vizsga

II. félév

vizsga

I. félév

vizsga

II. félév

beszámoló

II. félév

Parancsnoki és képzési ismeretek

3.

Tűzoltó-technikai műszaki ismeretek

4.

Tűzmegelőzési alapismeretek

2.1.

Számonkérési forma

A tanfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiadásának feltételei:

Az önkéntes és létesítményi tűzoltó parancsnoki tanfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiadásának feltétele az első félévi, illetőleg az év végi vizsgák eredményes letétele. A bizonyítvány kiadásának feltétele továbbá, hogy a tanuló hiányzási óraszáma a képzés során a maximális hiányzási óraszámot (a képzés időtartamának 10%-át, 35 óra) ne haladja meg. 2.2.

Általános utasítás a képzési program végrehajtására:

Az önkéntes és létesítményi tűzoltó parancsnoki szak cél- és feladat meghatározásában foglalt elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása az oktató-nevelő munka folyamatában valósul meg. A szakmai ismeretszerzés, a különböző elméleti és gyakorlati műveletek változatos feladatokon történő begyakorlása, a szaktudás kialakulása mellett fejleszti a tanulók képességeit, hozzájárul személyiségük fejlődéséhez, gazdagodásához. A szakmai képzés és nevelés eredményességét segíti az iskolai oktatás, a tanulás és a gyakorlati munka összekapcsolása. Az elméleti és gyakorlati képzés alapja a "önkéntes és létesítményi tűzoltó parancsnoki szak " képzési programja.

5

2.3.

A képzési program használata:

A képzési program az önkéntes és létesítményi tűzoltó parancsnoki szak alapdokumentuma. Tartalmazza a szakmai képzés célját, feladatait, óratervét, vizsgatervét és tantárgystruktúráját. Tananyagegységenként lebontva meghatározza az oktatási és nevelési célokat, feladatokat, a tananyagelem tananyagát, a témaköröket és a javasolt óraelosztást. A képzési program alkalmazásához fontos követelmény, hogy az elméleti tantárgyakat oktató szaktanárok és a gyakorlati képzésben résztvevő szakemberek ismerjék és az oktató munkájuk során vegyék figyelembe a képzési program egészét. Az oktatás folyamatában gondoskodni kell a képzési program naprakészségéről. A szakmai feladatok és az ismeretanyagok változása esetén a szükséges módosításokat el kell végezni. A képzési programbeli módosításokat - a tantárgyakon belül - a képzést felügyelő tanintézet igazgatója engedélyezheti. 2.4.

A tanmenetkészítés követelményei:

A tanmenetek a tantervi követelmények lebontásával biztosítják a tanárok tervszerű munkáját. A tanmenetben kerül meghatározásra egy-egy tantárgy tananyaga, tanítási egységekre, témákra bontva. A tanmenet tartalmazza a témák sorrendjét, az egyes tanórák címét, fő kérdéseit, az alkalmazandó oktatás módszereit, és a feldolgozandó szakirodalmat. Minden témánál tervezni kell a tanmenetben a hozzátartozó munkavédelmi és környezetvédelmi ismereteket is.

3.

A KÉPZÉSI PROGRAMBAN (TANTÁRGYAK) OKTATÁSELMÉLETI FOGALMAK ÉRTELMEZÉSE

ALKALMAZOTT

Ismeret (tájékozódási) szint: Fogalmak, tárgyak, jelenséges tartalmi és formai jegyei alapján történő felismerése, tárgyak, eszközök, anyagok kiválasztása. Megértés szint: Fogalmak, törvények, törvényszerűségek és szabályok megértett, bevésett és rögzített ismerete. Alkalmazás szint: Fogalmak, törvények és szabályok összefüggések, logikai kapcsolatait is magába foglaló ismerete. Képesség azok rendszerbe foglalására, általános és különös jegyeik kiemelésére, felhasználásukkal logikai műveletek végzése. A gyakorlati feladatok megoldásának minőségei: Jártasság: Elsajátított szabályok, elméleti és gyakorlati műveletek önálló alkalmazása ismert helyzetekben, illetve alkotó alkalmazása új feladatok megoldásában. A feladatok önálló

6

megoldása úgy, hogy minden lépés elemi döntést igényel a legcélszerűbb megoldás kiválasztását illetően. Készség: Egy-egy elméleti, vagy gyakorlati művelet, műveletsor begyakorlottságának olyan mértékű szintje, amely annak automatikus elvégzését biztosítja. Ez olyan feladatok megoldása során tűzhető célul, ahol a feladat lépéseinek döntő többsége automatizálható és az adott részfeladatok elvégzése nem igényel elemi döntéseket.

4.

A TANÓRÁK TANANYAGYEGYSÉGEK SZERINTI MEGOSZLÁSA A TANANYAGEGYSÉG Óraszámai Elmélet

Gyakorlat

Ellenőrzés, konzultáció

Összesen

1.

Tűzoltási és műszaki mentési ismeretek

82

76

14

172

2.

Parancsnoki és képzési ismeretek

26

6

2

34

3.

Tűzoltó technikai műszaki ismeretek

32

24

8

64

4.

Tűzmegelőzési alapismeretek

61

10

3

74

Összesen:

201

116

27

344

Sorszáma

Megnevezése

7

5. A képzési program tananyagelemei Önkéntes és létesítményi tűzoltó parancsnoki szak képzési programjához 1.0 Tűzoltási és műszaki mentési ismeretek megnevezésű tananyagegység tananyagelemei A TANANYAGELEMEK Óraszámai

Sorszáma

Megnevezése

Elmélet

Elmélet igényes gyakorlat

Gyakorlat

Ellenőrzés

Összesen

1.1

Égés- és tűzoltáselmélet

8

0

6

2

16

1.2.

Oltóanyag- ellátás

6

0

6

2

14

1.3

Szerelési ismeretek

2

0

24

2

28

1.4

Tűzoltás szervezete és vezetése

20

0

4

2

26

1.5

Alkalmazott tűzoltás és műszaki mentés

46

0

36

6

88

Összesen

82

0

76

14

172

Levelező képzés. A tananyagegység oktatásának célja: Felkészíteni a tanulókat a tűzoltói szolgálat tervezésével, szervezésével és irányításával kapcsolatos parancsnoki feladatok elsajátítására, valamint a beosztottak elméleti, gyakorlati, szakmai etikai és fegyelmi nevelésére. Biztosítani kell felkészültségüket a tűzesetek, a műszaki mentések, valamint a készenléti szolgálat ellátása során jelentkező vezetési, szervezési feladatok végrehajtására és a hivatásos tűzoltóegységekkel történő együttműködésre. Legyenek képesek a kisebb létesítményekben, munka- és lakóterületükön a tűzvédelmi szabálytalanságok felismerésére, a tűzvédelmi feladatok elvégzésére, a mindennapok tűzvédelmi problémáinak önálló megoldására. Szerezzenek olyan jártasságokat, amelyek birtokában képesek lesznek a munkahelyi tűzmegelőzési és tűzoltási feladatok megszervezésére és gyakorlati végrehajtására.

8

A tananyagelem oktatásának módszerei: Ismerjék meg a hallgatók a tűzoltás, a műszaki mentési tevékenység feladatrendszerét, ezek elméleti alapjait, szabályozási rendjét, az égés és a tűz összefüggéseit, az égés megszüntetésének, valamint az oltóanyagok hatásmechanizmusának fizikai-kémiai elemeit. Sajátítsák el az oltóanyag-ellátás biztosítása és a tűzoltás oltóanyag igénye közötti összefüggéseket. Kapjanak átfogó képet a tűzoltás szervezéséről a tűzoltási és műszaki mentési események elhárítása során szervezhető beosztásokról és ezek feladatairól. Legyenek képesek a káresemények jellegétől függően helyesen dönteni az elsődleges beavatkozás módjáról, a felhasználni kívánt tűzoltótechnikáról, az alkalmazott taktikáról. Tudják alkalmazni és rendszerezni a tűzoltó felszerelések és berendezések szabályos megszerelését, azok ismereteinek továbbadását, oktatásának módszereit.

1. tananyagelem A tananyagelem sorszáma: A tananyagelem megnevezése:

1.1 Égés-és tűzoltáselmélet

A tananyagelem leírása: A tűz általános jellemzése, fogalma, kialakulása, terjedése és osztályozása. A tűz kísérőjelenségei, paraméterei, zónái. A hőátadás formái. A láng jellemzése, szerkezete, tulajdonságai. A gázcsere fogalma, kialakulása. A szúróláng veszélyei. Különböző halmazállapotú anyagok égésének sajátosságai, jellemzése. Az égés megszüntetésének módjai. Tűzoltóanyagok jellemzése, csoportosításuk, az oltóhatások, felhasználási lehetőségeik. Kézi tűzoltó készülékek alkalmazásának sajátosságai. Oltóanyagok bemutatása, alkalmazásuk gyakorlása, oltóhatások megfigyelése, kézi oltókészülékek használata. A tananyagelem oktatásának módszerei: Az elméleti anyagokat az előadások során vizuálisan szemléltetni kell, továbbá a gyakorlati foglalkozásokon el kell érni, hogy lehetőség szerint minél több tanuló kezelje, használja a tűzoltó-készülékeket és felszereléseket. A téma ellenőrzése a foglalkozások keretében visszakérdezéssel, a gyakorlati foglalkozások értékelésével, majd a témakör írásbeli záródolgozatával történjen meg. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  az égés megszüntetésének módjait  a különböző halmazállapotú anyagok égési tulajdonságait  a tűz paramétereit, zónáit  a láng szerkezetét, tulajdonságait  a gázcsere kialakulását, lefolyását Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a tűz kísérőjelenségeit, és azok veszélyeit  a szúróláng és a teljes lángbaborulás veszélyeit  az oltóanyagok jellemző tulajdonságait 9

Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők:  a célszerűen felhasználható oltóanyag típusát és az alkalmazási módját  az oltókészülékek helyes megválasztását, alkalmazását


1.2 Oltóanyag- ellátás

A tananyagelem leírása: Az oltóanyag-ellátás alapfogalmai. A tűzoltó vízsugár képzése, formái, jellemzése, alkalmazása. Oltósugár működésének alapesetei. Vízforrások igénybevétele. Felszívásos táplálás. A tűzivízhálózat, a tűzcsapok, a víztorony, mint vízszerzési helyek jellemzése. Tartályról működés alapjai. A táplálási módok és a sugarak működésének bemutatása, megszerelése és gyakorlati felhasználása. Hab, por és gáz oltóanyag biztosításának sajátosságai. A tananyagelem oktatásának módszerei: Az elméleti foglalkozásokon meg kell ismertetni a tanulókkal az oltóanyag-ellátás alapjait, különös tekintettel a vízre, mint elsődleges oltóanyagra. A gyakorlati foglalkozásokon el kell érni, hogy lehetőség szerint minden tanuló tevékenyen részt vegyen a tűzoltó szakfelszerelések kezelésében, használatában. Az oltóanyag-ellátás elméletét és lehetőségeit a gyakorlatok során mérésekkel összehasonlítva kell igazolni. Hangsúlyozni az oltóanyag-ellátás fontosságát, és utalni a tűzoltó műszaki ismeretekkel való kapcsolódásra is. A téma ellenőrzése a foglalkozások keretében visszakérdezéssel, a gyakorlati foglalkozások értékelésével, majd a témakör írásbeli záródolgozatával történjen meg. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  a közüzemi és tűzivíz-ellátás rendszerét, a csőhálózatok jellemzését  a távolsági vízszállítás fogalmát, lehetőségeit Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  az oltósugár fogalmát, formáit, azok felhasználási lehetőségeit  a sugárcső vízfogyasztását  az oltósugár működésének alapeseteit  a táplálási módok formáit, rendszerét, igénybevételük szabályait  a vízforrások és tartozékaik ellenőrzésének, karbantartásának elveit  folyamatos oltóanyag ellátás habbal, porral és gázzal oltás esetén Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők:  a sugárkép megválasztását, működtetését  a vízforrások igénybevételét  a táplálási módok megszerelését, igénybevételét  a tartályvíz takarékos és célszerű felhasználását

10


1.3 Szerelési ismeretek

A tananyagelem leírása: A szerelési gyakorlatok általános előírásai. Sugárszerelések. Táplálás szerelése szívótömlővel, földalatti- földfeletti tűzcsapról, illetve mélyszívóval. Létraszerelések dugó és kihúzós létra segítségével. Sugárszerelés gépjárműfecskendőről behajtogatott és tekercstömlő esetén. Sugárszerelés magasban. Habsugár szerelése. Tűzoltás, műszaki mentés és életmentés során alkalmazott kötések ismertetése. Az ön- és mások mentése során alkalmazott eszközök, taktikák szemléltetése. A tananyagelem oktatásának módszerei: A szerelések végrehajtása a Szerelési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően történjen. A foglalkozások módszerét tekintve fel kell készíteni a tanulókat a szerelési foglalkozások levezetésére. A téma zöme gyakorlati foglalkozás, amihez szükséges a megfelelő tűzoltótechnika és szakfelszerelések biztosítása. Az elméleti foglalkozások döntően rendszerező jellegűek legyenek. A téma ellenőrzése a foglalkozások keretében visszakérdezéssel, a gyakorlati foglalkozások értékelésével, majd a témakör írásbeli záródolgozatával történjen meg. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  a Szerelési Szabályzat általános részében foglaltakat Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a Szerelési Szabályzatban meghatározott szerelési számok jelentéseit és feladatait az egyes szerelési feladatoknál  a Szerelési Szabályzat mentésekre vonatkozó előírásait, a mentések végrehajtásának utasításait  a szerelési feladatok rendszerét, egymásra épültségét Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők:  a Szerelési Szabályzatban meghatározott sugárszerelések, táplálás szerelések, létraszerelések, gépjárműfecskendő szerelések, ön- és mások mentése végrehajtását és ellenőrzését. Jártasság szinten sajátítsák el a résztvevők:  a Szerelési Szabályzatban meghatározott szerelési feladatoknak az adott helyzetnek megfelelő végrehajtatása és annak ellenőrzése.

11


1.4 Tűzoltás szervezete és vezetése

A tananyagelem leírása: A tűzoltási- és műszaki mentési tevékenység szabályozása. A felderítés szabályait. A tűzoltás, műszaki mentés előkészítése, végrehajtása, szakaszai. Az életmentés, az állatok és anyagi javak mentésének szabályai, sajátosságai. Tűzoltási és műszaki mentési tevékenység vezetése. A vezetésre jogosultság, annak átadása, átvétele. A tűzoltás, és műszaki mentés szervezete, irányításának módjai. A tűzoltásvezető, háttérparancsnok és egyéb irányítói beosztások feladatai, jogosítványai. Tűzoltás során szervezhető beosztások. A tűzoltást, műszaki mentést elősegítő tervek. A tűzoltás tervezéséhez szükséges erő-eszköz számítás menete. A tananyagelem oktatásának módszerei: A téma bevezetésekor ki kell emelni a tananyag fontosságát a tűzoltás gyors, tervszerű végrehajtása érdekében. Rá kell világítani azokra a kapcsolódási pontokra, amelyek a tantárgyakon belüli más témákkal, így elsősorban az alkalmazott tűzoltás, műszaki mentés, a gyakorlatok tartása, a szabályzatismeret összefüggéseit mutatják. A tanár a tananyag átadásával adjon átfogó képet a tűzoltási-, műszaki mentési feladatokról, azok szervezéséről, irányításáról. Emelje ki azokat az ismereteket, amelyek hangsúlyozottan szükségesek az önkéntes és létesítményi tűzoltó parancsnoki beosztás ellátásához. Az elméleti anyagok elsajátítását az audiovizuális eszközök felhasználásán túl gyakorlatban megtörtént esetek példáival segítse. A téma ellenőrzése a foglalkozások keretében visszakérdezéssel és a témakör írásbeli záródolgozatával történjen meg. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  a tűzoltási- műszaki mentési tevékenység szabályozását  a felderítés szabályait  a tűzoltási és műszaki- mentési tevékenység során végrehajtandó feladatokat  a tűzoltás során szervezhető beosztásokat  az erő-eszköz számítás alapfogalmait  a tűzoltás- műszaki mentési szervezetét, irányításának módjait Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a felderítés végrehajtásának szabályait  a tűzoltás előkészítésének módozatait,  mentések végrehajtásának szabályait,  az alapirányítási mód feladatkörét,  a tűzoltás vezetőjének (kárhelyparancsnok) és helyettesének feladatait,  csoportirányítás esetén a háttérparancsnok és helyettesének feladatait,  a tűzoltási- és műszaki mentési tevékenységet előkészítő feladatokat,  a beavatkozás után végrehajtandó feladatokat,  a beavatkozás háttér munkájának szervezését.

12

Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők:  az elsőnek beavatkozó tűzoltásvezető feladatit  a tűzoltás- műszaki mentés vezetésének jogosultságát, átvételének, átadásának szabályait  tűzoltásvezető jogait és kötelességeit  az erő-eszköz számítás menetét


1.5 Alkalmazott tűzoltás és műszaki mentés

A tananyagelem leírása: Lakó-, és középületek tűzoltó-taktikai jellemzése, a beavatkozás végrehajtása. Az életmentés lehetőségei, végrehajtása. Tűzoltás ipari objektumokban, és más létesítményekben. Mezőgazdaságban keletkezett tüzek felszámolása. Éghető folyadékok, gázok és ezek feldolgozási technológiáinak tűzoltó-technikai jellemzése, tűzeseteinek felszámolása. Közlekedési eszközök tüzeinek általános jellemzése, a közúti, kötöttpályás, a légi és vízi közlekedési járművek tüzeinél, baleseteinél végrehajtandó beavatkozások szabályai. Tűzoltóság feladata a forgalom helyreállítása, és a vészhelyzet felszámolása érdekében. A műszaki mentési feladatok, építménykárok, közlekedési balesetek elhárítása veszélyes anyagok jelenlétében. A tananyagelem oktatásának módszerei: A tanár a témakörök oktatása során használja a szabályzatismeret, a tűzoltó műszaki ismeretek, a tűzoltás szervezete és vezetése tantárgyakhoz kapcsolódó ismereteit. Az elméleti foglalkozásokon a tanár először az adott létesítmény vagy berendezés tűzoltó-taktikai jellemzését, majd a tűz terjedésének sajátosságait, a felderítés feladatait és végül a tűzoltási tevékenység fő feladatait az előadásában. Ki kell emelni a tűzoltói tevékenységet nehezítő és veszélyeztető körülményeket. A gyakorlatokon a helyismeretszerzés után a létesítményre, illetve a technológiára jellemző helyen kell a tűzoltási-, műszaki mentési taktikai feladatot végrehajtani. A gyakorlatok során fel kell hívni a tanulók figyelmét a munkavédelmi előírásokra és ezek betartását meg követelni. A tananyagelemek oktatása során folyamatosan, majd ezek zárásakor visszacsatolást kell végrehajtani. A téma ellenőrzése a foglalkozások keretében visszakérdezéssel, a gyakorlati foglalkozások értékelésével, majd a témakör írásbeli záródolgozatával történjen meg. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  a tűzoltási- műszaki mentési feladatokkal összefüggő munka- és környezetvédelmi feladatokat, előírásokat  a beavatkozást, a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységek előkészítő feladatait  a lakó- és középületek taktikai jellemzését  az ipari és mezőgazdasági létesítmények taktikai jellemzését  az éghető folyadékok és gázok kezelési folyamatainak taktikai jellemzését  a közlekedés elemeinek taktikai jellemzését  a műszaki mentési feladatok körét

13

Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a lakó- és középületekben keletkezett tüzek oltásának szabályait  az ipar és mezőgazdaság területén keletkezett tüzek oltásának szabályait  az éghető folyadékok és gázok kezelése során keletkezett tüzek oltásának szabályait  a közlekedési eszközökben keletkezett tüzek oltásának szabályait  a műszaki mentés szabályait Jártasság szinten sajátítsák el a résztvevők:  az adott taktikai helyzetnek megfelelően az elsődleges beavatkozás megtervezését, az előkészítő és végrehajtó feladatok irányítását 2.0 Parancsnoki és képzési ismeretek megnevezésű tananyagegység tananyagelemei A TANANYAGELEM Óraszámai

Azonosító jele

Megnevezése

Elmélet


Gyakorlat

Ellenőrzés

Összesen

2.1.

Szolgálati és parancsnoki ismeretek

14

0

0

0

14

2.2.

Képzések és gyakorlatok

12

0

6

2

20

Összesen

26

0

6

2

34

Levelező képzés. A tananyagegység oktatásának célja: Az önkéntes és létesítményi tűzoltóparancsnokok váljanak alkalmassá a tűzoltói szolgálat szakszerű megszervezésével és készenléti állapotának szinten tartásával, fejlesztésével összefüggő irányítói feladatok ellátására, a parancsnoki munka szabályos, hatékony és eredményes elvégzésére. A tananyag elsajátítása segítse a parancsnokokat az állomány elméleti, gyakorlati, pszichikai és erőnléti felkészítésének végrehajtásában a pedagógiai módszerek szakszerű alkalmazásával.

14

A tananyagegység oktatásának módszerei: A tantárgy feladata megtanítani a tűzoltóparancsnokokat a szolgálat eredményes ellátásához szükséges képzési, továbbképzési feladatok végrehajtására, biztosítani a felkészültséget a gyakorlatok tervezéséhez, szervezéséhez.


2.1. Szolgálati és parancsnoki ismeretek

A tananyagelem leírása: A tűzoltóságok jogi szabályozottsága, feladatrendszere, fajtái, szervezeti és felügyeleti rendszere, története. Az önkéntes és a létesítményi tűzoltóparancsnok vezetési, szervezési feladatai. Az önkéntes és a létesítményi tűzoltók alkalmazási jogviszonyának jellemzői, tartalma, a tűzoltók szolgálatszervezésének és szolgálatellátásának rendje, az elismerés és a felelősség szabályai. A tananyagelem oktatásának módszerei: A téma tanításának fő módszerei az előadás és magyarázat. Törekedni kell a vonatkozó előírások helyes értelmezésére, a parancsnoki szemléletmód kialakítására. Az előadásokon gyakorlati példák ismertetésével és megbeszélésével kell elősegíteni a tananyag megértését. A téma ellenőrzése a foglalkozások keretében visszakérdezéssel és a parancsnoki és képzési ismeretek témakör írásbeli záródolgozatával történjen. A témakör tananyagait félévkor beszámoló, majd év végén vizsga keretében is számon kell kérni. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  az önkéntes és létesítményi tűzoltókra vonatkozó egyenruha viselési előírásokat, valamint a beosztási jelzések rendszerét.  a tűzoltóságok érdekvédelmi szervezeteinek felépítését, működését Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a tűzoltóságok feladatait, fajtáit, szervezeti és felügyeleti rendszerét  a vezetés fogalmát, alapelveit, alapvető meghatározóit, a vezetési stílusokat  a vezetés folyamatát, funkcióit a tűzoltóparancsnok szemszögéből  az önkéntes és a létesítményi tűzoltók alkalmazási jogviszonyának jellemzőit, tartalmát, a szolgálat ellátás és szervezésének szabályait  az elismerés és felelősség szabályait Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők:  a parancsnok szervezési feladatait, kötelességeit, különös tekintettel a szabályozási és a munkáltatói kötelezettségekre  a parancsnok közvetlen irányítási feladatait

15


2.2. Képzések és gyakorlatok

A tananyagelem leírása: Az önkéntes és létesítményi tűzoltóság tagjai képzésének, továbbképzésének szabályozása. A készenléti állomány továbbképzésének rendszere. Az oktatás szervezeti formái. Az oktatás, képzés folyamata. A tanítás-tanulás folyamatában alkalmazható módszerek. Az előadásokra való felkészülés sajátosságai. A szemléltetés fajtái, eszközei és jelentősége. Oktatástechnikai eszközök csoportosítása. A gyakorlás, mint oktatási módszer. Az ellenőrzés, értékelés fogalma, formái és követelményei. Gyakorlatokra vonatkozó általános szabályok. A helyismereti foglalkozás előkészítése, megtartása és értékelése. A begyakorló gyakorlat célja, tervezése, levezetése. Az ellenőrző gyakorlat célja, a feladat-végrehajtás szabályai. A gyakorlatok értékelése. A gyakorlatterv készítésének szabályai. A taktikai helyszínrajz készítésének szerepe és szabályai. Az egyezményes jelek szerepe és alkalmazása a rajzkészítésben. Gyakorlatterv készítése valós helyszínre és a gyakorlat megtartása. A tananyagelem oktatásának módszerei: A témakör tanításának alapvető módszere a gyakorlatiasságot hangsúlyozó magyarázó előadás, szemléltetés. A foglalkozások során hangsúlyozni kell a parancsnoki beosztásból adódó példamutató, fegyelmezett és pontos munkavégzés fontosságát. Az előadásokon gyakorlati példák ismertetésével és megbeszélésével kell elősegíteni a tananyag megértését. A gyakorlati foglalkozások adjanak mintát, módszertani segítséget a foglalkozások megtartásához. A tananyag elsajátításának mérését a gyakorló foglalkozások értékelésével, valamint szóbeli számonkéréssel kell megvalósítani. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  az oktatás, nevelés, képzés feladatát  a tűzoltóságnál szervezhető gyakorlatok rendszerét, szabályait Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  az elméleti és gyakorlati foglalkozások megtartásának módszereit  a szemléltetés eszközeit, módszereit  a gyakorlati foglalkozások megtartásának szempontjait az ellenőrzés, értékelés formáit Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők:  a tűzoltó gyakorlatok tervezési, szervezési feladatait. Jártasság szinten sajátítsák el a résztvevők:  gyakorlat terv készítését,  taktikai helyszínrajz készítését,  a szerelési foglalkozások szakszerű levezetését.

16

3.0 Tűzoltó technikai műszaki ismeretek megnevezésű tananyagegység tananyagelemei A TANANYAGELEM Óraszámai

Azonosító jele

Megnevezése

Elmélet


Gyakorlat

Ellenőrzés

Összesen

3.1.

Munkavédelem

6

0

0

2

8

3.2.

Tűzoltó szakfelszerelések és eszközök

4

0

2

2

8

4

0

6

0

10

3.3

Védőfelszerelések

3.4

Műszaki mentések gépei és eszközei

4

0

8

2

14

3.5

Hírforgalmazás eszközei és szabályai

2

0

2

0

4

3.6

Különleges tűzoltó gépjárművek

4

0

0

0

4

3.7

Tűzoltófecskendők

4

0

6

2

12

3.8

Automatikus tűzvédelmi berendezések

4

0

0

0

4

Összesen

32

0

24

8

64

Levelező képzés. A tananyagegység oktatásának célja: Az önkéntes és létesítményi tűzoltóság területén alkalmazott gépjárművek, gépek és eszközök fontosabb műszaki jellemzőinek, felhasználási lehetőségeinek megismerése. Az üzembiztonság feltételeinek, az ellenőrzés és a karbantartás előírásainak elsajátíttatása. A tantárgy ismeretanyagának elsajátítása szolgáltasson alapot a technikai eszközök szakszerű tűzoltótaktikai felhasználásához.

17

A tananyagegység oktatásának módszerei: A műszaki szemléletmód fejlesztése, alkalmazásképes tudás kialakítása. Készítse fel a tanulókat arra, hogy parancsnokként képesek legyenek a tűzoltási és műszaki mentési feladatok irányításra a műszaki feltételek figyelembe vételével. Alakuljon ki a folyamatos önképzés iránti kötelességérzet.


3.1. Munkavédelem

A tananyagelem leírása Alapfogalmak, a munkavédelem jogszabályrendszere. A balesetek fogalma, oka, vizsgálata. Teendők baleset esetén. A tűzoltó gépjárművek biztonságtechnikája. A beavatkozások munkavédelme. Az időszakos ellenőrzések jelentősége és előírásai. A tananyagelem oktatásának módszerei: A tananyag feldolgozása a tanár és a tanulók közös munkájára épüljön. Az előadásokat magyarázattal, példákkal illusztrálva kell megtartani. A tudásszint felmérése írásbeli dolgozattal történjen. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  a munkavédelem alapfogalmait,  a jogszabályrendszer felépítését, valamint az általános munkavédelmi szabályokat Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a munkaeszközök használata közben előforduló veszélyforrásokat és azok elhárításának lehetőségeit  a beavatkozásoknál a lehetséges veszélyforrásokat és azok megelőzésének módszereit Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők:  az egyéni védő-, mentő-, mászó eszközök és felszerelések, gépek és gépjárművek időszakos munkavédelmi ellenőrzéseinek rendszerét


3.2. Tűzoltó szakfelszerelések és eszközök

A tananyagelem leírása: A tűzoltó felszerelések csoportosítása, rendszerezése. A szakfelszerelések fajtái és jellegzetességei. A szívó és nyomóoldali felszerelések, a habképzés felszerelései, víz- és

18

habágyúk, kiegészítő eszközök műszaki jellemzői, felhasználási lehetőségeik, valamint az ellenőrzésük szabályai. Málházási ismeretek. A szerelés és üzemeltetés műszaki követelményei. A tűzoltó kötelek, mászóövek és kézi szerelésű létrák fajtái, fő részeik, alkalmazásuk lehetőségei, valamint ezek ellenőrzése és időszakos felülvizsgálata. A tűzoltó készülékek csoportosítása, fajtái, fő részei, működési elvük, használatuk szabályai. Kiegészítő felszerelések jellemzői, használatuk szabályai. A tananyagelem oktatásának módszerei: Az eszközök bemutatásakor eredeti eszközöket és különböző oktatástechnikai segédeszközöket (dia, fólia, videó, stb.) kell Használni. A téma oktatásához célirányos gyakorlati foglalkozást kell tervezni. Követelményszint: Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a szívóoldali felszerelések csoportosítását, táplálási mód szerint  a szívóoldali felszerelések fontosabb műszaki jellemzőit, használatuk, ellenőrzésük és karbantartásuk szabályait  a nyomóoldali felszerelések rendszerbe foglalását  a nyomóoldali felszerelések fontosabb műszaki paramétereit, használatuk, ellenőrzésük és karbantartásuk szabályait  a habsugár-képzés felszerelésének fajtáit, működésük elvét, felépítésüket, felhasználásuk lehetőségeit  a víz és habágyúk típusait, műszaki paramétereit  a tűzoltó-készülékek hajtóanyag és oltóanyag szerinti típusainak főbb jellemzőit és alkalmazását  a mászó és mentőeszközök csoportosítását a felhasználás szerint  a mentőkötél és mászóöv műszaki adatait az ellenőrzés és a terhelési próba egyes fázisait, az igénybevétel lehetőségeit  a négyrészes fém dugólétra és kihúzóslétra műszaki paramétereit, az ellenőrzés és a terhelési próbák végrehajtásának módját  a kiegészítő felszerelések műszaki jellemzőit, felhasználási lehetőségeit  az áramtalanításhoz használt eszközök műszaki jellemzőit, az áramtalanítás és feszültségmentesítés szabályait Készség szinten sajátítsák el a résztvevők:  a szívó és nyomóoldali felszerelések szabályos összeszerelését  a mélyszívók és kézi habszerelvények gyakorlati alkalmazását  a mentőkötél és a kézi szerelésű létrák használatát  a vízzel-, porral-, habbal-, gázzal oltó kézi tűzoltó-készülékek üzembehelyezésének és működtetésének lépéseit

19


3.3. Védőfelszerelések

A tananyagelem leírása: A védőfelszerelések használata. A védőfelszerelések csoportosítása. A légzésvédő eszközök jelentősége. A környezeti levegőtől függő és független légzésvédő eszközök jellemzői és alkalmazhatósága. A rendszeresített környezeti levegőtől független légzésvédő eszközök működése, használatának, karbantartásának szabályai. A környezeti levegőtől függő légzésvédő eszközök jellemzői. Az egész testet védő ruhák fajtái, feladatuk, használati szabályaik. A hővédő ruhák fajtái, használatának szabályai. A vegyi anyagok ellen védő ruhák fajtái, használatának szabályai. A rendszeresített tűzoltó védősisakok, arc-, fül- szem-, kéz- és lábvédő eszközök jellemzői. A tananyagelem oktatásának módszerei: Az előadásokon, gyakorlati foglalkozásokon a hangsúlyt a védőeszközök megismertetésére kell helyezni. A felvétel és használat egyes fázisait lépésről lépésre gyakoroltatni kell. A gyakorlati foglalkozást kiscsoportos rendszerben hajtsuk végre. A tananyag szemléltetését a rendelkezésre álló audió-vizuális eszközök felhasználásával kell kiegészíteni. Az elméleti ismeretek elsajátítását témazáró dolgozattal kell ellenőrizni. A gyakorlati feladatok végrehajtását szóban kell értékelni. A téma tananyagának oktatása során hivatkozni kell a vonatkozó munkavédelmi előírásokra. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  a védőeszközök csoportosítását Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  az alkalmazott környezeti levegőtől független légzésvédő eszközök felépítését, működését, használatának és karbantartásának szabályait  a rendszeresített légzőkészülék típusok szerkezeti felépítését, működésüket  összeszerelésük helyes sorrendjét  a légzőkészülék használat előtti ellenőrzésének lépéseit  a légzőkészülékben történő munkavégzés szabályait, az ellenőrzés és karbantartás időpontjait, a végrehajtandó műveleteket  a hővédő ruhák csoportosítását, felépítését, tartozékait az igénybevétel lehetőségeit  a vegyi anyagok ellen védő ruhák műszaki jellemzőit, a felhasználás módjait  a hővédő és vegyi anyagok ellen védő ruhák légzőkészülékkel történő együttes használatának szabályait  fej-, arc-, fül- szem-, kéz- és lábvédő eszközök alkalmazott típusait, jellemzőit, az igénybevétel szabályait

20

Jártasság szinten sajátítsák el a résztvevők:  a környezeti levegőtől független légzésvédő eszközök és rendszeresített légzőkészülékek készenlétbe helyezési és karbantartási feladatainak végrehajtását, valamint használatukat  a hő- és vegyi anyagok ellen védő ruhák felvételét, használatát, a karbantartási feladatok végrehajtását  fej-, arc-, fül- szem-, kéz- és lábvédő eszközökben a szabályos és biztonságos munkavégzés szabályait, a védőeszközök alkalmazását, az ellenőrzés és karbantartás feladatait


3.4. Műszaki mentések gépei és eszközei

A tananyagelem leírása: A korongos vágóberendezések és motoros láncfűrészek típusai, felépítésük és működésük elve. A hidraulikus mentőeszköz készlet típusai, felépítése, működési elve. Vonó- és húzóeszközök típusai, felépítése, működési elve. A hidraulikus és pneumatikus mentőeszközök típusai, jellemzői. A katasztrófavédelemben alkalmazott átemelő és zagyszivattyúk típusai, jellemzői. A gépek és eszközök használatra történő előkészítése. A használatuk munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásai. Az alkalmazhatóságuk megfelelő műveleti sorrendisége, a karbantartásuk és az ellenőrzésük fázisainak gyakorlása. A tananyagelem oktatásának módszerei: Részletesen kell foglalkozni a gépek szerkezeti felépítésével, működésével, kihangsúlyozva az alkalmazásuk biztonságtechnikai előírásait, valamint a használatuk során felmerülő kockázati tényezőket. Az elméleti részek oktatása a gépek egyidejű bemutatásával történjen. A motoros láncfűrész alkalmazása során fel kell hívni a figyelmet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat munkabiztonsági előírásaira. A hidraulikus és pneumatikus mentőeszközök esetén hangsúlyozni kell a biztonságos alkalmazás feltételeit. A gyakorlati foglalkozásokon kiemelten, minden fázis külön-külön gyakoroltatásával kell végrehajtani az előkészítést, a védőfelszerelések helyes használatát, a gépek indításának szabályos végrehajtását. Követelményszint: Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a motoros láncfűrész, a korongos vágóberendezés, és a hidraulikus mentőeszköz készletek szerkezeti felépítését, működési elvét,  a gépek előkészítését, beindításuk lépéseit, működtetésükhöz szükséges biztonsági előírásokat, az ellenőrzésük és karbantartásuk szabályait  a védőfelszerelések használatát a különböző műveletek végrehajtásakor,  a vonó- és húzóeszközök típusait, fontosabb jellemzőit, alkalmazhatóságukat,  a hidraulikus és pneumatikus mentőeszközök típusait, alkalmazásuk lehetőségeit, előírásait.  átemelő és zagyszivattyú alkalmazásának lehetőségeit

21

Jártasság szinten sajátítsák el a résztvevők:  a végrehajtandó feladatnak megfelelően a berendezések helyes megválasztását, és alkalmazását  átemelő és zagyszivattyú működtetését


3.5. Hírforgalmazás eszközei és szabályai

A tananyagelem leírása: A rádiózás alapfogalmai. A tűzoltóságnál alkalmazott EDR rádiók fő típusai, kezelő szervei és működési elve. A VPN utasítás EDR forgalmi szabályai. Az EDR rendszer felépítése, üzemmódjai. A rádiók üzembe helyezése, közlemények adása, vétele és továbbítása. A tananyagelem oktatásának módszerei: A rádiózással kapcsolatos általános alapfogalmakat csak a megértéshez szükséges mértékben kell oktatni. Az oktatás bemutatással, magyarázattal történjen. A fő hangsúlyt a kezelőszervekre és a kiegészítő tartozékokra helyezzük. Fontos feladat a rendszer felépítésének meghatározása, a hívónév, csoportnév fogalmainak tisztázása, az érthetőségi skála, valamint az egyes üzemmódok ismertetése. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  a rádió adó-vevők fő részeinek feladatait, működésük lényegét  a tűzoltóságnál alkalmazott rádiók csoportosítását  az EDR rádiók főbb típusait, kezelőszerveit és működésüket  az EDR rendszer elemeit a kapcsolat-felépítés útjának meghatározásával Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a rádióforgalmazás szabályait,  az üzembe-helyezés műveleteit  a forgalmazásban a közlemények vételének, továbbításának, nyugtázásának szabályait  az egyes üzemmódok működésének lényegét, szolgáltatásainak lehetőségeit  a hívónév és csoportnév fogalmát, az érthetőségi skála értelmezését


3.6. Különleges tűzoltó gépjárművek

A tananyagelem leírása: A különleges tűzoltógépjárművek csoportosításának elvei. A tűzoltásra, műszaki mentésre, mentésre, tűzoltásra és mentésre, valamint egyéb célokra szolgáló különleges gépjárművek 22

típusai és fontosabb jellemzői. A különleges gépjárművek taktikai felhasználásának lehetőségei. A tananyagelem oktatásának módszerei: A téma bevezetésekor utalni kell a tűzoltóság tevékenységének sajátos feladataira és az ehhez alkalmazott különleges tűzoltó gépjárművek jellemzőire. Az oktatás során a típusok ismertetésénél törekedni kell azoknak a főbb műszaki jellemzőknek a kiemelésére, amelyek meghatározzák a bevethetőséget, és a tűzoltó taktikai elvek érvényesülését. Követelményszint: Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a különleges tűzoltógépjárművek fogalmát, csoportosításuk elveit,  a tűzoltásra szolgáló különleges tűzoltógépjármű tűzoltó-technikai jellemzőit, alkalmazási lehetőségeit,  a műszaki mentésre szolgáló különleges gépjárművek típusait, műszaki jellemzőit, alkalmazási lehetőségeit,  a tűzoltásra és mentésre szolgáló különleges gépjárművek típusait, műszaki jellemzőit, alkalmazási lehetőségeit.


3.7. Tűzoltófecskendők

A tananyagelem leírása: A tűzoltóságnál alkalmazott fecskendők (kismotorfecskendők és gépjárműfecskendők) típusai, fő szerkezeti egységei és működésük. Az üzemeltetés feltételeinek biztosítása különböző körülmények között. A meghibásodások okainak felismerése, hibaelhárítás. Az ellenőrzés és karbantartás feladatai. A tananyagelem tanításának módszerei: A tananyag oktatása során törekedni kell az egyes típusok bemutatására. A gyakorlati foglalkozások során valamennyi tanuló gyakorolja a telepítés, üzemeltetés fázisait. Gyakorolják a fecskendők szivattyúinak soros és párhuzamos kapcsolását. Fel kell hívni a figyelmet a gépjárműfecskendők felállítási helyének meghatározásakor a tűzoltó taktikai elvekre, szabályokra. Követelményszint: Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a kismotorfecskendők felépítését, szerkezeti részeinek működését  a kismotorfecskendő előkészítésének szakaszait, a telepítés és a szerelés szabályait  a kismotorfecskendő indításának lépéseit  a kismotorfecskendő folyamatos üzeme során végrehajtandó tennivalókat  a kismotorfecskendő működési hibájának felismerését, valamint a hiba elhárítását

23

    

a kismotorfecskendő ellenőrzésének, karbantartásának és készenlétben tartásának szabályait a gépjárműfecskendők csoportosítását a gépjárműfecskendő típusok főbb műszaki jellemzőit a tűzoltó technikai berendezések jellemző műszaki adatait a szivattyúra a légtelenítő berendezésre, a szállított oltóanyag mennyiségre és a habbekeverésre vonatkozóan a kismotorfecskendők és gépjárműfecskendők szivattyúinak soros és párhuzamos kapcsolásának szabályait.

Alkalmazási szinten sajátítsák el a résztvevők:  típustól függően a szerelhető sugarak számát, azok főbb teljesítményének adatait  hab-vízágyú, valamint a sugarak együttes igénybevételének lehetőségeit  a bevethetőség általános műszaki feltételrendszerét


3.8. Automatikus tűzvédelmi berendezések

A tananyagelem leírása: A beépített automatikus rendszerek áttekintése. Az érzékelők típusai, működési elvük. Az érzékelők kiválasztásának és elhelyezésének szabályai. A tűzjelző-központok és az automatikus oltóberendezések jellegzetességei. A tananyagelem oktatásának módszerei: A tananyag tanításánál a beépített automatikus rendszerek típusainak, felépítésének és működési elveinek megismertetésére kell törekedni. Ki kell hangsúlyozni a különböző típusú rendszerek közötti eltéréseket. Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  az automatikus tűzvédelmi berendezések alkalmazhatóságát  a beépített tűzérzékelők és tűzoltó-berendezések fogalmát  a tűzérzékelők és tűzoltó-berendezések csoportosítását Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a tűzjellemzők sajátosságait  a tűzjelző központok működésének jellegzetességeit  a különböző típusú érzékelők felépítését és működési elvét  az intelligens tűzjelző rendszerek felépítését, jellemzőit  az automatikus oltóberendezések általános felépítését

24

4.0 Tűzmegelőzési alapismeretek megnevezésű tananyagegység tananyagelemei A TANANYAGELEM Óraszámai

Azonosító jele

Megnevezése

Elmélet


Gyakorlat

Ellenőrzés

Összesen

4.1.

Létesítési és használati alapismeretek

33

4

0

1

38

4.2.

Tűzvédelmi igazgatási alapismeretek

21

4

0

1

26

4.3

Tűzvizsgálati alapismeretek

7

2

0

1

10

Összesen

61

10

0

3

74

Levelező képzés. A tananyagegység oktatásának célja: Beosztásukhoz és munkakörükhöz kapcsolódóan megismertetni a hallgatókkal a létesítés és használat általános és különös szabályait, az ezekhez kapcsolódó logikai alapelveket. Adjon átfogó képet az építmények és az épületgépészeti berendezések tűzvédelmi vonzatairól. Ismertesse a munkaterületek használatának szabályait és a tűzvédelem kiemelt területein betartandó előírásokat. Megismertetni a tanulókkal a tűzmegelőzéssel kapcsolatos alapvető és legáltalánosabb szabályokat, amelyeket munkaterületén a mindennapi tevékenység végzése során hasznosíthat. Ismertesse meg a hallgatókkal a tűzvédelem helyét, szerepét, kiemelten foglalkozva a tűzoltás beavatkozását segítő követelményekre és a munkaterületekre vonatkozó szabályozással. Felkészíteni a tanulókat a kisebb létesítmény, üzemrész tűzvédelmének szakszerű támogatására, elősegítésére. Az igazgatási ismeretek feldolgozásával legyenek képesek segítséget nyújtani, tevékenyen részt venni a létesítmények, intézmények tűzvédelmi viszonyainak szabályzásában, megszervezésében, ellenőrzésében és a dolgozók oktatásában. Megismertetni a hallgatókkal a tűzvizsgálat céljait, rendszerét és folyamatát ezen belül a tűzoltás vezetőjének tűzvizsgálatot biztosító feladatait. Megtanítani a hallgatóknak a kötelező adatgyűjtést, a tűzeset helyszínére vonatkozó információrögzítést, a tanúk felkutatását, és a tűzeset helyszínének megőrzését. A tananyagegység oktatásának módszerei: Ismertesse meg a tanulókkal a tűzvédelem helyét, szerepét, fogalmát, tagozódását, továbbá a létesítés- használat szakfogalmait, fő szabályait, az ezekhez kapcsolódó számítások alapelveit. 25

Adjon átfogó képet az építészet és az épületgépészeti berendezések tűzvédelmi vonzatairól. Ismertesse a munkaterületek (tűzmegelőzés szempontjából biztonságos) használatának szabályait, a tűzvédelmi szempontból veszélyes területein betartandó előírásokat. Az elméleti oktatás során a létesítés témakörében azokra a kérdésekre kell a fő hangsúlyt fektetni, amelyeknek meghatározóak a tűzvédelmi, kiemelten a tűzoltás beavatkozását biztosító vonatkozásai. Az anyag feldolgozásakor főleg a fogalmi megértésre kell törekedni. A használati szabályok tárgyalása során az általános szabályok elsajátításának fontosságát kell hangsúlyozni, a szabályok ismeretében a gyakorlati alkalmazást erősíteni. Az elsajátított ismeretek adjanak lehetőséget a közvetlen munkahely tűzvédelmének értékelését, a helyi sajátosságok felismerését és a speciális szabályok alkalmazhatóságát az előírások elemzésén keresztül célszerű végrehajtani. A gyakorlati foglalkozások keretén belül feladat a tűzveszélyességi osztályba sorolás és a tűzvédelemhez kapcsolódó iratok elkészítése. A tananyag feldolgozása adjon átfogó képet a tűz elleni védekezés jogi szabályozásának rendszeréről, szervezetéről, feladatáról. Ismertesse meg a hallgatókkal a közigazgatási eljárás legfőbb előírásait. Megtanítani a tanulókkal a helyi tűzvédelmi viszonyok szabályzásának, ellenőrzésének módszerét. Megismertesse velük a tűzvédelmi munkakörökben foglalkoztatottak feladatait. Alakítsa ki a tűzesetek során jelentkező - a helyszín megőrzésével, bizonyítékok megóvásával, az adatszolgáltatással kapcsolatos - feladatok elvégzéséhez szükséges megfigyelő és rendszerező képességeket, módszerességet.


4.1. Létesítési és használati alapismeretek

A tananyagelem leírása: A tűzveszélyességi-osztályba sorolás alapfogalmai. A tűzveszélyességi osztálybasorolás célja, szerepe. Az anyagok, tevékenységek, területek tűzveszélyességi osztálybasorolása. Az elhelyezés tűzvédelmi szabályai, a beavatkozást biztosító követelmények, alapvető tűzmegelőzési elvek és szabályok. Tűztávolság célja, szerepe. Az építőanyagok, építési termékek és épületszerkezetek tűzvédelmi jellemzése, tűzvédelmi osztályok, tűzállósági teljesítmény jellemzők. Az építmények építésével, kialakításával kapcsolatos általános tűzvédelmi követelmények, különösen a tűzállósági fokozat, tűzszakaszolás, kiürítés átfogó előírásai. A tűzterhelés fogalma, jelentősége. Az épületgépészeti berendezések fogalma, lényegi tartalma, csoportosítása. Világító berendezés, villamos berendezés, tüzelő- fűtő berendezés, szellőztetés, hő- és füstelvezetés, villámvédelem tűzvédelmi követelményei. Oltóvíz-biztosítás, hasadó-, hasadó-nyíló felületek, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem tűzvédelmi követelményei. A használat általános szabályai, a munkaterületek rendje, a tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai, a dohányzás szabályai, a raktározás általános szabályai, gázpalackok raktározása, éghető folyadék tárolása helyiségben, kamrában, szilárd anyag tárolása szabadban. A szállítás általános szabályai, éghető anyagok szállítása kis mennyiségben. A mezőgazdasági munkák és lakóépületek tűzvédelme. A tananyagelem oktatásának módszerei: A tananyagegység tanításának alapvető módszere az előadás és magyarázat frontális osztálymunkában. A közölt új ismeretanyagot, kapcsoló gyakorlati példákon keresztül kell bevezetni, továbbá igazolni, alátámasztani. Kérdve-kifejtő módszer alkalmazásával a frontális 26

osztálymunkában is be kell vonni a hallgatókat, tevékenykedtetni kell őket. A pedagógus vezető szerepének fenntartása mellett a hallgatói példákat, felvetéseket is fel kell dolgozni a tanórák alkalmával. A hallgatói felvetéseket a tanár célra törő, rövid elemezését – akár közösen a hallgatókkal (pl.: kérdve-kifejtés) -, követően rendelje hozzá vagy vesse el azt érintett téma kapcsán. A pozitív megerősítés eszközével a már eddig megszerzett hallgatói ismeretek elmélyülését elő kell segíteni. Az ismeretek későbbi munkahelyi tevékenységhez való rendelésével kell a motivációt fenntartani. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  az építmények elhelyezésével és kialakításával kapcsolatos tűzmegelőzési szabályokat  a tűzterhelés fogalmát, tartalmát  kiürítés fogalmát, tartalmát, a kapcsolódó alapvető követelményeket  a szállítás szabályait, a veszélyes anyagok szállításának alapelveit  a munkaterület rendjére vonatkozó szabályokat

fontosabb

Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a tűzveszélyességi osztályokat, az éghető folyadékok tűzveszélyességi fokozatait,  az elhelyezés alapelveit, a tűztávolság céljait  a tűzoltás és a műszaki mentés alapfeltételeit biztosító tűzvédelmi előírásokat, alapvető tűzmegelőzési elveket és szabályokat  az épületgépészeti berendezésekkel kapcsolatos fontosabb tűzmegelőzési szabályokat  a világító berendezés, a villamos berendezés, a tüzelő-fűtő berendezés, a szellőztetés, a hő- és füstelvezetés, a villámvédelem, a sztatikus feltöltődés elleni védelem fogalmát, lényegi tartalmát  a munkaterületek rendjére vonatkozó szabályokat, a tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat, a dohányzás szabályait  a raktározás általános szabályait, a gázpalackok tárolásának szabályait Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők:  a fontosabb tűzmegelőzési alapfogalmakat  a tevékenységek, a munkaterületek tűzveszélyességi osztályba sorolásának szabályait  az általános használati szabályokat Létesítési és használati alapismeretekből a képzés szóbeli vizsgával zárul.


4.2. Tűzvédelmi igazgatási alapismeretek

A tananyagelem leírása: A tűz elleni védekezés jogi szabályozása, célja, feladatai. A hivatásos, az önkormányzati, és létesítményi tűzoltóságok, valamint a tűzoltó egyesületek létrehozásának elvei, feladatai. Az közigazgatási eljárás megindítása, lefolytatása, döntések és jogorvoslatok. A tűzvédelem szankciórendszere. 27

Az intézmények, létesítmények vezetőinek tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai. A tűzvédelmi szervezetek kialakításának modelljei. A tűzvédelmi munkakörben foglalkoztatottak feladatai. A tűzvédelem belső ellenőrzése. A Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó Terv. Tűzvédelmi oktatás, szakvizsgáztatás. Tűzvédelmi iratok és egyéb dokumentumok. Tűzoltóságok feladata, szerepe. A tűzvédelmi munkakörben foglalkoztatottak feladatai. A tananyagelem oktatásának módszerei: A tananyagegység tanításának alapvető módszere az előadás és magyarázat frontális osztálymunkában. A közölt új ismeretanyagot, kapcsoló gyakorlati példákon keresztül kell bevezetni, továbbá igazolni, alátámasztani. Kérdve-kifejtő módszer alkalmazásával a frontális osztálymunkában is be kell vonni a hallgatókat, tevékenykedtetni kell őket. A pedagógus vezető szerepének fenntartása mellett a hallgatói példákat, felvetéseket is fel kell dolgozni a tanórák alkalmával. A hallgatói felvetéseket a tanár célra törő, rövid elemezését – akár közösen a hallgatókkal (pl.: kérdve-kifejtés) -, követően rendelje hozzá vagy vesse el azt érintett téma kapcsán. A pozitív megerősítés eszközével a már eddig megszerzett hallgatói ismeretek elmélyülését elő kell segíteni. Az ismeretek későbbi munkahelyi tevékenységhez való rendelésével kell a motivációt fenntartani. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  a tűz elleni védekezés jogszabályait,  közigazgatási eljárási törvény célját alapvető rendelkezéseit,  a szabálysértés és a bűncselekmény fogalmát,  a tűzvédelmi bírság kiszabásának eseteit,  a tűzvédelemmel kapcsolatos iratok, dokumentumok vezetését. Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  a tűzvédelem szervezeti és irányítási rendszerét,  a tűzoltóságok alapvető feladatait,  a vállalkozások, intézmények tűzvédelmi feladatait,  a tűzvédelmi munkakörben foglalkoztatottak feladatait,  a munkavállalók tűzvédelmi oktatásának és felvilágosításának megvalósítását. Tűzvédelmi igazgatási alapismeretekből a képzés szóbeli vizsgával zárul.


4.3. Tűzvizsgálati alapismeretek

A tananyagelem leírása: A tűzvizsgálat fogalma, célja, feladata. A tűzkeletkezési okok sajátosságai, statisztikai megjelenítése. A tűzvizsgálat hatásköri és illetékességi szabályai. A kötelező adatgyűjtés és a tűzvizsgálatot biztosító cselekmények végrehajtása. Tűzvizsgálat dokumentálása. Információ gyűjtés, rögzítés.

28

A tananyagelem oktatásának módszerei: A tananyagegység tanításának alapvető módszere az előadás és magyarázat frontális osztálymunkában. A közölt új ismeretanyagot, kapcsoló gyakorlati példákon keresztül kell bevezetni, továbbá igazolni, alátámasztani. Kérdve-kifejtő módszer alkalmazásával a frontális osztálymunkában is be kell vonni a hallgatókat, tevékenykedtetni kell őket. A pedagógus vezető szerepének fenntartása mellett a hallgatói példákat, felvetéseket is fel kell dolgozni a tanórák alkalmával. A hallgatói felvetéseket a tanár célra törő, rövid elemezését – akár közösen a hallgatókkal (pl.: kérdve-kifejtés) -, követően rendelje hozzá vagy vesse el azt érintett téma kapcsán. A pozitív megerősítés eszközével a már eddig megszerzett hallgatói ismeretek elmélyülését elő kell segíteni. Az ismeretek későbbi munkahelyi tevékenységhez való rendelésével kell a motivációt fenntartani. Követelményszint: Ismeret szinten sajátítsák el a résztvevők:  a tűzvizsgálat fogalmát, szakaszait  a tűzeseti műszaki mentési adatszolgáltatás rendszerét. Megértés szinten sajátítsák el a résztvevők:  tűzvizsgálat rendszerét, folyamatát  tűzkeletkezés sajátosságait, effektív gyújtóforrásokat  a tanú, ügyfél fogalmát, tanúzási kötelezettséget  a tűzeseti műszaki mentési statisztikai adatszolgáltatást és módszereit. Alkalmazás szinten sajátítsák el a résztvevők:  a kötelezően gyűjtendő adatok összegyűjtésének szabályait  a tűzvizsgálatot biztosító cselekmények elvégzését  a tárgyi bizonyítékok biztosítását, a tanúk felkutatását  a tűzeseti- és műszaki mentési jelentések kitöltését. Tűzvizsgálati alapismeretekből a képzés beszámolóval zárul.

29

Téma és óraelosztás berendelésenként 1. 2. 3. berend. berend. berend. TŰZOLTÁSI ÉS MŰSZAKI MENTÉSI ISMERETEK - Égés és tűzoltáselmélet 6 10 - Oltóanyag-ellátás - Szerelési ismertek 10 10 8 - Tűzoltás szervezete és vezetése - Alkalmazott tűzoltás és műszaki mentés TŰZMEGELŐZÉSI ALAPISMERETEK - Tűzvédelmi igazgatási alapismeretek - Létesítési és használati alapismeretek - Tűzvizsgálati alapismeretek TŰZOLTÓ MŰSZAKI ISMERETEK - Munkavédelem 8 - Védőfelszerelések 10 - Műszaki mentés gépei 6 tantárgy és témakör

- Tűzoltófecskendők 4 - Tűzoltó szakfelszerelések 8 - Hírforgalmazás eszközei és szabályai 4 - Különleges tűzoltó gépjárművek - Automatikus tűzvédelmi berendezések PARANCSNOKI ÉS KÉPZÉSI ISMERETEK - Szolgálati és parancsnoki 8 2 ismeretek - Képzések és gyakorlatok Összesen: 34 36

4. berend.

5. berend.

vizsganap és 6. berend.

7. 8. 9. 10. berend. berend. berend. berend. 172

Beszámoló

vizsganap összesen: Vizsga

14 14

12

14

12

10

16

20

4

14

6

2

14

14

16

88 Vizsga

26

10

Vizsga

38

10 64

Beszámoló

10

Vizsga 6

16 14 28 26

8 10 14

2

8

12 8 4

4

4 4

4 34

4

4

36

8 36

Beszámoló 6 36

Vizsga 6 22

36

36

36

36

14 20 344

KÉPZÉSI PROGRAM ÖNKÉNTES ÉS LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓ PARANCSNOKI KÉPZÉS

Recommend Documents