KÉPTÁR Őskor, Ókori Egyiptom, Ókori Mezopotámia 22 dia tartalomjegyzékkel
oktatási segédanyag, 2014 Vetési Albert Gimnázium, Veszprém Összeállította: Bánlaki Ildikó
ŐSKOR
1.
Stonehenge bronzkor
ŐSKOR
Stonehenge 2.
légifotó
ŐSKOR
Willendorfi Vénusz felső paleolitikum Kr. e. 30 000 k. Bécs, Naturhistorisches Museum
Az ábrázolások középpontjába a szexualitás és a termékenység került abban a hitben, hogy így biztosíthatják a csoport fennmaradását. A híres Vénusz-szobrocskák igen nagy területről kerültek elő. Készítésükhöz sokféle anyagot: mamutagyart, agancsot, csontot, követ és agyagot használtak. Szinte kivétel nélkül ugyanolyan jellegzetességeket mutatnak: nagyméret melleket és hangsúlyozott fartájékot. Legtöbbjükön a nemi szervet erőteljesen hangsúlyozták, míg a fejüket és végtagjaikat általában elnagyoltan formálták meg. 3.
ŐSKOR
Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról vaskor Kr. e. 400 k. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum (Fotó: Szelényi Károly)
4.
ŐSKOR
5.
Őskori barlangfestmények (Altamira) felső paleolitikum Kr. e. 15 000 k.
ŐSKOR
6.
Őskori barlangfestmények (Lascaux) Kr. e. 15 000 -13 000
Gizai piramisegyüttes Óbirodalom Kr. e. 2600-2500 k.
ÓKORI EGYIPTOM
Khephrén Mükerinosz Kheopsz
7.
ÓKORI EGYIPTOM
Ámon-Ré-templom Karnak középbirodalom Kr. e. XVI-XII. sz.
A karnaki Amon-templom hüposztil csarnokának modellje. (Metropoitan Museum of Art. NY)
8.
ÓKORI EGYIPTOM
II. Ramszesz sziklatemploma Abu-Szimbel Újbirodalom, Kr. e. 1300 k.
David Roberts 1839-ben készített grafikái
9.
ÓKORI EGYIPTOM
Írnok (festett mészkő)
Óbirodalom Kr. e. III. ée. Párizs, Louvre
Ábrázolási jellegzetességek Frontalitás : elölnézetre komponáltság. A fej, a nyak és a test nem fordul el. A testtartás nyugodt, egyenes, ünnepélyes, az arc előretekint. A szobrok időtlenséget sugároznak. Szimmetrikus kompozíció: egy függőleges tengellyel két egyenlő részre oszthatók.
10.
Tömbszerűség: a szobrok befoglaló formája szabályos geometrikus alakzat (hasáb, gúla).
ÓKORI EGYIPTOM
Falusi bíró óbirodalom Kr. e. III. ée. Kairó, Egyiptomi Múzeum A más néven „a falu elöljárójaként” is ismert szobor fából készült. Mai ismereteink szerint az egyik legidősebb ilyen alkotás a világon. (Kr.e. 3. évezred) Eredetileg festett gipszborítás (stukkó) fedte. Készítője alabástrom, kristály és fekete kőből berakott szemekkel, valamint szemfestéket utánzó rézkerettel tette élethűvé az arcot.
11.
A szobrot 1860-ban találták meg Szakkarában. A „falusi bíró szobra” elnevezést a feltárást végző régész munkásai adták neki, mert az emlékeztette őket saját falujuk bírójára. Innen származik az arab neve: Seik elBeled.
Nofretete fejszobra Kr. e. 1360 k. Berlin, Neues Museum
„A szépség megérkezett” – Ehnaton fáraó felesége, Nofertiti (Nofretete) arcvonásait megörökítő, a művészettörténet egyik legszebb portréjának tartott alkotás 1912-ben került elő Thotmesz szobrász műhelyéből. A Tell-el-Amarnában zajló kutatásokat német szakemberek végezték.
12.
ÓKORI EGYIPTOM
13.
Anubisz szobra Tutanhamon sírkamrájából Kr.e. 1340 körül Kairó, Egyiptomi Múzeum
ÓKORI EGYIPTOM
Echnaton fáraó családjával (kő dombormű) Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. 14.
Berlin, Staatliche Museen
ÓKORI EGYIPTOM
ÓKORI EGYIPTOM
„Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény) Kr. e. XIV. sz. 15.
London, British Museum
ÓKORI EGYIPTOM
Halastó, thébai sír (falfestmény) Kr. e. 1400 k. 16.
London, British Museum
ÓKORI EGYIPTOM
Tutanhamon halotti maszkja Kr. e. 1340 k. Kairó, Egyiptomi Múzeum
17.
ÓKORI EGYIPTOM
Tutanhamon trónusa Kr. e. XIV. sz. Kairó, Egyiptomi Múzeum
18.
részlet
ÓKORI MEZOPOTÁMIA
Zikkurat (toronytemplom) Kr. e. 2000 e. Ur 19.
ÓKORI MEZOPOTÁMIA
Babiloni Istaar kapu Kr. e. 570 k. Berlin, Staatliche Museen
20.
ÓKORI MEZOPOTÁMIA
Bikafejes hárfa Urból Kr. e. 2500 k. Bagdad, Irak Múzeum
21.
ÓKORI MEZOPOTÁMIA
Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be Kr. e. 2120. Párizs, Louvre
22.
ŐSKOR Stonehenge, bronzkor Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum) Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr. e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum Kr. e. 15 000 k.
ÓKORI EGYIPTOM Gizai piramisegyüttes - kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr. e. 2600-2500 k. Ámon-Ré-templom, középbirodalom, Kr. e. XVI-XII. sz. Karnak II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Párizs, Louvre) Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) Nofretete fejszobra, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Neues Museum) Anubisz szobra, Tutanhamon sírjából, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) Echnaton fáraó családjával (kő dombormű), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen) Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr. e. 1400 k. (London, British Museum) Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény), Kr. e. XIV. sz. (London, British Museum) Tutanhamon arany halotti maszkja, Kr. e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) Bútorok Tutenchamon sírleletéből (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr. e. XIV. sz. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) ÓKORI MEZOPOTÁMIA Zikkurat, Kr. e. 2000 e. Úr Babiloni Istaar kapu, Kr. e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen) Bikafejes hárfa Urból, Kr. e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum) Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr. e. 2120. (Párizs, Louvre)
