Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
Kényszerintézkedések a büntető eljárásban
Szerző: Mester Evelin Konzulens: Dr. Róth Erika egyetemi docens
Miskolc 2016.
1
University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Procedure Lawe and Prison Law
Coercive Measures in the Criminal Procedure
Author: Evelin Mester Consultant: Dr. Erika Róth associate professor
Miskolc 2016.
2
Tartalom Bevezetés ...................................................................................................................................... 5 Kényszerintézkedések ................................................................................................................... 6 A kényszerintézkedések csoportosítása: ....................................................................................... 6 Őrizetbe vétel ................................................................................................................................ 7 Őrizetbe vételről általában ............................................................................................................ 7 Őrizetbe vétel időtartama .............................................................................................................. 7 Jogorvoslati lehetőségek ............................................................................................................... 8 Előzetes letartóztatás ..................................................................................................................... 8 Az előzetes letartóztatás történeti fejlődése .................................................................................. 8 Az előzetes letartóztatás elrendelése ............................................................................................. 9 Az előzetes letartóztatás feltételei ................................................................................................. 9 Az általános feltételek a következők: ............................................................................................ 9 A különös okok a következők: .................................................................................................... 10 Az általános és különös okok fennállásának bizonyítása ............................................................ 10 Az előzetes letartóztatás időtartama ............................................................................................ 11 Az előzetes letartóztatást helyettesítő intézményekről általában ................................................ 11 A lakhelyelhagyási tilalom.......................................................................................................... 12 Elrendelésének feltételei ............................................................................................................. 13 A lakhelyelhagyási tilalom tartalma............................................................................................ 13 A lakhelyelhagyási tilalom elrendelése ....................................................................................... 13 A lakhelyelhagyási tilalom jellemzői .......................................................................................... 13 Jogorvoslati lehetőségek ............................................................................................................. 13 A lakhelyelhagyás tilalom megszűnése, megszüntetése ............................................................. 14 A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének szankciója .............................................................. 14 A házi őrizet ................................................................................................................................ 14 Házi őrizet tartalma ..................................................................................................................... 14 A házi őrizet jellemzői ................................................................................................................ 15 Megszegésének szankciói ........................................................................................................... 15 Házi őrizet ellenőrzése ................................................................................................................ 15 Az óvadék ................................................................................................................................... 15 Az ideiglenes kényszergyógykezelés: ......................................................................................... 16 A távoltartás ................................................................................................................................ 16 Távoltartás elrendelése ................................................................................................................ 17
3
Távoltartás tartalom .................................................................................................................... 17 Az előzetes letartóztatás alternatíváinak megjelenése a nemzetközi dokumentumokban........... 18 Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről ............................................ 18 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya ......................................................... 18 Az Európa Tanács ajánlásai ........................................................................................................ 19 Néhány külföldi állam szabályzása ............................................................................................. 19 Németország................................................................................................................................ 19 USA............................................................................................................................................. 19 Elővezetés ................................................................................................................................... 20 Elővezetés elrendelésének feltételei ............................................................................................ 20 Összegzés .................................................................................................................................... 21 Irodalom jegyzék......................................................................................................................... 22
4
Bevezetés A szakdolgozatom témája a kényszerintézkedések a büntetőeljárásban. A törvény előtt mindenki egyenlő, amely azt jelenti, hogy mindenkit ugyan azon a jogok illetnek meg.1Számomra ezen jogok közül a legfontosabb jog, amely a büntetőeljárásban is szerepet játszik az ártatlanság vélelme. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.2 Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.3 Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.4 Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.5 A történelem minden korszakában jelen voltak azok a szabályok, amelyek bizonyos jogsértéseket, a büntetőjog eszközeivel büntettek. Egyes országokban - mint például Kínában-, az ókorban és a középkorban a büntetőjog azonos volt magával a joggal. A büntetőjogi felelősségre vonás is mindenütt határozott és szigorú szabályokat követett.6 A legtöbb jogág a jogalanyok önkéntes jogkövető magatartására épül, kényszert ritkán tartalmaznak a jogszabályok. Még a Büntető Törvénykönyvben is azzal a céllal határozza meg a jogalkotó a tilalmazott, büntetni rendelt el magatartásokat, hogy ezzel nyilvánvalóvá tegye, mitől kell tartózkodnia az embereknek.7 Szakdolgozati témám megírásához az motivált, hogy, mindig is érdekelt a büntető eljárás felderítése során, milyen intézkedéseket alkalmaznak a hatóságok. A kényszerintézkedéseken belül, az előzetes letartóztatás érdekelt a legjobban.
Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (1) bekezdés Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (2) bekezdés 3 Magyarország Alaptörvénye XXVII. cikk (2) bekezdés 4 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 3. cikk 5 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 9. cikk 6 Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 22. oldal 7 Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 169. oldal 1 2
5
Kényszerintézkedések A büntetőeljárási kényszerintézkedések olyan emberi/ állampolgári jogokat korlátoznak, amelyek védelmét, tiszteletben tartását nemzetközi emberi jogi konvenciók és az egyes államok alkotmányai kötelezővé teszik.8 A hatóságok a büntetőeljárás során az eljárás sikeressége érdekében felkutatják és biztosítják a büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges bizonyítékokat. Az eljárás során sok esetben kényszert is alkalmazniuk kell annak érdekében, hogy az eljárási cselekmények végrehajthatók legyenek, illetve a terhelt a hatóság rendelkezésére álljon. A Be. – ben meghatározott elsődleges ok: a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja, amit kiegészíthetnek másodlagos okok: pl. előzetes letartóztatás esetén ilyen ok az a körülmény, amely miatt a gyanúsított, vádlott szökésétől lehet tartani, vagy házkutatás elrendelése esetén a bizonyítási eszköz elrejtése és megszerzésének szükségessége. A kényszerintézkedések jogintézményének elméleti igazolása arra alapítható, hogy a bűncselekmények éppen az alapvető jogokat sértik vagy veszélyeztetik, és hogy a gyanúsítottat is megillető alapvető jogok nem állhatják útját a bűnüldözésnek és az igazságszolgáltatásnak. Kétségtelen, hogy érdekkonfliktus van az állampolgári alapvető jogok érvényesítése és a bűnüldözés, illetőleg a büntető - igazságszolgáltatás között, de ennek a feloldása a törvény által megvalósulhat, ha bizonyos egyensúlyt teremt közöttük. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a törvény meghatározott feltételekhez köti az alapvető jogok korlátozását, az eljárásba garanciákat helyez el, és jogorvoslatot biztosít. A kényszerintézkedések alkalmazása törvényes, ha megfelel a rá vonatkozó törvényi feltételeknek.9 Külföldön a bírói ítélet nélküli fogva tartás legfőbb problémája annak időtartama. Az Európa Tanácson és az utóbbi években az Európai Unión belül is megfigyelhető a törekvés egy általános felső limit kialakítása iránt. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ügyforgalmának jelentős részét teszik ki a fogva tartás időtartamának ésszerűségét vitató estek.10 Most pedig a szakdolgozatom címe is mutatja, leírom a kényszerintézkedéseket csoportosítás szerint:
A kényszerintézkedések csoportosítása: 1. Az elrendelő hatóság alapján megkülönböztethetők: a kizárólag csak bíróság, másfelől más eljáró hatóság által is elrendelhető kényszerintézkedések. Csak a bíróság rendelheti el az előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, ideiglenes kényszergyógykezelést, óvadék elfogadását, zár alá vételt, távoltartást, házi őrizetet. Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 170. oldal Dr. Berdany Dezső: Büntető eljárásjogi és büntetés végrehajtási alapfogalmak, Budapest, ATLANTA Üzleti Szakközépiskola, 2009, 36 oldal 10 Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 176. oldal 8 9
6
2. A jog, szabadság alapján, amelyet korlátoz, vagy elvon a kényszerintézkedés, megkülönböztethetők: a személyi szabadságot, mozgásszabadságot korlátozó intézkedések, házi jogot, a magánszférát korlátozó intézkedések, a tulajdonjogot, más vagyoni jogokat érintő intézkedések. 3. Az eljárási cél, aminek elérésére irányulhat, lehet: a bizonyítási eszköz beszerzése, megőrzése; a terhelt jelenlétének, közreműködésének biztosítása; más személy jelenlétének, közreműködésének biztosítása; az eljárás rendjének biztosítása
Őrizetbe vétel Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása. 11 Az őrizetbe vétel szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja – különösen tettenérés – esetén alkalmazható, feltéve, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető, pl. a hatóság elől megszökött, elrejtőzött, az eljárás során ellene újabb büntetőügy indult, vagy mindezeket valószínűsíti a hatóság, úgyszintén ha megalapozottan feltehető, hogy meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítási eljárást, illetve ha a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, ennek céljából. 12 Őrizetbe vételről általában Az elfogás nem azonos az őrizetbe vétel fogalmával. A tetten ért elkövetőt bárki elfoghatja, de köteles őt haladéktalanul átadni a nyomozó hatóságnak, illetve, ha erre nincs lehetősége, köteles a rendőrséget értesíteni.13 Az őrizetbe vétel végrehajtására a fogva tartásért felelős a rendőrségi fogda parancsnokának ad rendelvényt, amelyben - a nyomozó szerv, illetve a nyomozásról rendelkező ügyész előírásai szerint - rendelkezni kell a gyanúsítottnak a más fogva tartottaktól történő elkülönítéséről is. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védőjének, illetve törvényes képviselőjének nevét, címét és telefonszámát is.14 A gyanúsítottat nyilatkoztatni kell a határozat kihirdetésekor arról, hogy őrizetbe vételéről kit kíván értesíteni.15 Őrizetbe vétel időtartama Az őrizetbe vétel időtartama rövid, a 72 órát nem haladhatja meg. Ennek elteltével az őrizet megszűnik, a terheltet, ha a bíróság az előzetes letartóztatását nem rendelte el, Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012,177. oldal http://lorik.hu/bunteto-ugyved/buntetoeljaras-buntetougyved/szemellyel-kapcsolatoskenyszerintezkedesek/orizetbe-vetel/ Letöltés dátuma: 2016 03. 28. 13:00 13 Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 178. oldal 14 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 60.§ 15 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 59. § 11 12
7
akkor szabadon kell bocsájtani. Ugyanazon bűncselekmény miatt, ha a körülmények nem változtak az őrizetbe vétel ismételten nem rendelhető el.16 Rendszerint az előzetes letartóztatás elrendelését megelőző kényszerintézkedésként alkalmazzák. Ideje alatt az ügyésznek döntenie kell, indítványozza-e az előzetes letartóztatás elrendelését, s ha igen, a 72 óra alatt a bírósági határozatnak is meg kell születnie.17 Jogorvoslati lehetőségek Az ügyész vagy a nyomozó hatóság őrizetbe vételt elrendelő határozatával szemben a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet az őrizetbe vett. A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak - főszabály szerint - nincs helye. A panasznak a megtámadott határozat végrehajtására általában nincs halasztó hatálya, de a határozatot hozó, illetőleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását a panasz elbírálásáig felfüggesztheti. Az őrizetbe vétel körülményei vagy a bánásmód vonatkozásában az őrizetbe vett közvetlenül az ügyészhez fordulhat panasszal.18
Előzetes letartóztatás Az előzetes letartóztatás történeti fejlődése A magyar jogfejlődésre jellemző volt, hogy a terheltet megillető jogok a büntetőeljárás során az elkövető társadalmi hovatartozásától függtek. Így a nemesség többnyire szabadlábon védekezhetett, míg a nem nemesek általában fogságban voltak. Az 1896. évi bűnvádi perrendtartásról szóló törvénycikk részletesen foglalkozik a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekkel. Különbséget tett előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság között, amelyek elrendelésének feltételei igen hasonlóak voltak. Ennek ellenére azért volt szükség e két intézkedés szabályozására, mert vizsgálati fogságot kizárólag vizsgálat esetében lehetett elrendelni, de maga a vizsgálat nem volt kötelező szakasza az eljárásnak. Az 1951-es Bp. már csak előzetes letartóztatásról rendelkezik, és az 1973. évi büntetőeljárásról szóló törvényben találkozhatunk az őrizetbe vétel és az előzetes letartóztatás különválásával. Az Alkotmánybíróság definíciója szerint az előzetes letartóztatás a bűncselekmény megalapozott gyanújával terhelt és ártatlannak vélelmezendő egyén személyi szabadságának bírói elvonása még jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. Ezt a kényszerintézkedést a bíróság az eljárás sikeres lefolytatása és újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása érdekében rendelheti el. Fontos megjegyezni, hogy az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, nem vélelmezi a bűnösséget, és nem rendelhető el nevelési célzattal. Ennek ellenére számos hátrányos következménye van, amelyeknek azonban kisebb súlyúaknak kell lenniük, mint az állam büntetőjogi igényérvényesítéséhez
Dr. Berdany Dezső: Büntető eljárásjogi és büntetés végrehajtási alapfogalmak, Budapest 2009-11, 37. oldal 17 Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012,178. oldal 18 https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420014/Kenyszerintezkedesek_szemellyel_k apcsolatos20091202.html?ugy=orizet.html#paragr6 Letöltés időpontja: 2016. 03.28 15:00 16
8
fűződő érdek. A legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazása csak a XIX. század végére vált általánossá.19 A büntetőeljárásnak nem szükségszerű, de sok esetben elkerülhetetlen része valamilyen kényszerintézkedés alkalmazása. Jogrendszerünk alapvető- en az állampolgárok jogkövető magatartását feltételezi, de ha valaki mégsem teljesíti eljárási kötelezettségeit, akkor van lehetőség kényszer alkalmazására. Az állami kényszer, ezek közül is a személyi jogokat korlátozó intézkedések foganatosítása ultima ratio a magyar szabályozás szerint. De ha már személyi kényszer alkalmazására van szükség, a jogalkalmazó abban az esetben is több alternatíva közül választhat. Az előzetes letartóztatás a legszigorúbb kényszerintézkedés jogrendszerünk előírásai szerint.20 Az előzetes letartóztatás elrendelése Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. Az előzetes letartózta elrendeléséről – a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára a bíróság határoz. A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, vagy távoltartást is elrendelhet.21 Az előzetes letartóztatás feltételei Az előzetes letartóztatásnak tehát általános és különös feltételei vannak. Az általános feltételeknek együttesen kell fennállniuk, míg a különös feltételek egyikének megléte elegendő a kényszerintézkedés elrendeléséhez. Az általános feltételek a következők: - az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt a Btk. szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Ennek a feltételnek legtöbb bűncselekmény megfelel, hiszen elenyésző azon bűncselekmények száma, amely nem szabadságvesztéssel fenyegetett. - a nyomozás megindult bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt; - a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja a terhelttel szemben fennáll, és ezt vele közölték; - nincs előzetes letartóztatást kizáró ok; - fiatalkorúak esetén az előzetes letartóztatásnak van egy többlet feltétele, így akkor rendelhető el fiatalkorú terhelttel szemben, ha a bűncselekmény különös tárgyi súlya ezt szükségessé teszi.
Farkas Henrietta Regina Az előzetes letartóztatás legvitatottabb kérdései a gyakorlatban. Jura. 2014 2, 196-202 p, 197.oldal , letöltés: 2016. április 1. 18:03 , http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2014_2.pdf 20 Farkas Henrietta Regina: Az előzetes letartóztatás legvitatottabb kérdései a gyakorlatban Jura. 2014 2, 196-202 p, 196.oldal , letöltés: 2016. április 1. 18:10 http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2014_2.pdf 21 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról, 130.§ 1. bekezdés , 2. bekezdés 19
9
Az előzetes letartóztatás különös feltételeinek fennállása a kényszerintézkedés egyik legvitatottabb területe. A Be. az okoknak négy csoportját fogalmazza meg, amelyek közül bármelyik teljesülése esetén elrendelhető az előzetes letartóztatás. A különös okok a következők: - a terhelt megszökött, a hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetve az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult; - a terhelt szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel, vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható; - megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást; - megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el22 Az általános és különös okok fennállásának bizonyítása Az általános és különös okok fennállásának alátámasztása a vádhatóság feladata. Az előzetes letartóztatás elrendelésére indítványt az ügyész tesz, és csatolja azokat az okiratokat, amelyek megalapozzák a kényszerintézkedés alkalmazását. Korábban az ügyésznek ezeket a bizonyítékokat nem kellett átadnia a védelemnek, kivéve, amely megismerését a törvény lehetővé tette. A jogalkotó a törvénymódosítást egy uniós irányelv rendelkezéseire hivatkozva hozta meg. Az irányelv előírja, hogy amennyiben a büntetőeljárás során valakit fogva tartanak, az illetékes hatóságnak át kell adnia a védőnek és a terheltnek a fogva tartás jogszerűségének felülvizsgálatához szükséges iratokat. A nyomozati szakban nem érvényesül a fegyverek egyenlőségének elve, a terhelt jogai korlátozottak. A nyomozás során összegyűjt bizonyítékokat a terhelt és védője a nyomozás befejezése után ismerheti meg teljes terjedelmében. Ezt nevezzük iratismertetésnek. Így nyomozástaktikai szempontból előnytelen a törvény rendelkezése, hiszen ilyen esetben a nyomozóhatóság „értékes” bizonyítékokat adhat ki a kezéből. A másik oldal ezzel szemben üdvözölte a változást, hiszen a kényszerintézkedés alapjául szolgáló bizonyítékokkal a védő, illetve a terhelt az ülésen találkozik először, és a védelemnek nincs kellő ideje és lehetősége felkészülni a védekezésre.23
Farkas Henrietta Regina Az előzetes letartóztatás legvitatottabb kérdései a gyakorlatban. Jura. 2014 2, 198. oldal, letöltés: 2016. április 1. 18:17, http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2014_2.pdf 23 Farkas Henrietta Regina Az előzetes letartóztatás legvitatottabb kérdései a gyakorlatban. Jura. 2014 2, 198.oldal , letöltés: 2016. április 1. 18:17, http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2014_2.pdf 22
10
Az előzetes letartóztatás időtartama Az előzetes letartóztatás másik legvitatottabb területének tekinthetjük a kényszerintézkedés időtartamát. Ennek meghatározása során számos a Be. által előírt szabályt figyelembe kell venni. Így függ annak ideje például az elkövetett bűncselekménytől, attól, hogy elrendelésére, vagy meghosszabbítására a vádemelés előtt vagy után kerül sor, illetve több alapelv megtartása is szükséges. Az alapelvek közül a legfontosabb az arányosság és a méltányosság elve, melyekre figyelemmel kell lennie a bíróságnak a kényszerintézkedés időtartamának meghatározása során. Ez egyrészt jelenti azt, hogy az elkövetett bűncselekmény súlyával, másrészt a kiszabandó várható büntetés idejével legyen arányos.24 A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. Az előzetes letartóztatást a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb három hónappal, összesen legfeljebb az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított 1 év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően az előzetes letartóztatást a törvényszék egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint alkalmanként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja.25 Az előzetes letartóztatás megszűnése, megszüntetése Megszűnik az előzetes letartóztatás ha: ha annak tartama az egy évet eléri, és a terhelttel szemben 3 évnél nem súlyosabb büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás, ha annak tartalma a két évet eléri, és terhelttel szemben 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás ha annak tartama ez előzőekben leírtak alá nem tartozó esetekben – 3 évet eléri, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenn tartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.26 Meg kell szüntetni az előzetes letartóztatást ha: az elrendelésének oka megszűnt.27
Az előzetes letartóztatást helyettesítő intézményekről általában A terhelt szabadlábon védekezését a személyi szabadság mellett az ártatlanság vélelme is szükségessé teszi.28 A terheltet megilleti a védelem joga. Mindenkinek joga van Farkas Henrietta Regina Az előzetes letartóztatás legvitatottabb kérdései a gyakorlatban. Jura. 2014 2,200. oldal , letöltés: 2016. április 1. 19:19, http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2014_2.pdf 25 1998. évi XIX. törvény – a büntető eljárásról, 131.§ 1 bekezdés 26 1998. évi XIX. törvény – a büntető eljárásról, 132.§ 3 bekezdés 27 1998. évi XIX. törvény – a büntető eljárásról, 136.§ 3 bekezdés 28 Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2008/az_elozetes_letartoztatas_helyettesitesere_szolgal o_jogintezmenyek/ Letöltés dátuma: 2016. 04. 02. 17:05 24
11
ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot korlátozni, illetőleg bárkinek a szabadságát elvonni csak az e törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet. A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék. A védő eljárása az e törvényben meghatározott esetekben kötelező.29 Nem kevésbé fontos szempont azonban az eljárás sikerének biztosítása sem, ezért van szükség „biztosíték” alkalmazására.30 A helyettesítő jogintézmények másik fontos előnye, hogy megóvja a terheltet a végrehajtás kedvezőtlen következményeitől, amilyen a kriminogén fertőződés veszélye, a presztízsveszteség vagy a korlátozott védekezési lehetőség. Ezeket az intézményeket két fő csoportra bonthatjuk: - erkölcsi jellegű intézkedések, ilyen a házi őrizet, a lakhelyelhagyási tilalom vagy a távoltartás, - anyagi jellegű kényszerintézkedések, mint a kezesség vagy az óvadék 31 A lakhelyelhagyási tilalom Ez a kényszerintézkedés a terhelt mozgásszabadságát és a lakóhely szabad megválasztásának a jogát korlátozza. Alkalmazására az 1951. évi III. törvény óta van lehetőség, de meglehetősen ritkán alkalmazzák. A lakhelyelhagyási tilalom feltételeire az előzetes letartóztatás feltételei az irányadóak, akkor rendelhető el, ha a letartóztatás céljai az enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosíthatóak. Előfordul, hogy a tilalom tartama alatt a terhelt életkörülményeiben olyan változás következik be, hogy szükségessé válik a tilalom részleges feloldása. Ilyen indok lehet a terhelt munkahelyének megváltozása, orvosi kezelés szükségessége, vagy bármely más, az eljárás céljával nem ellentétes érdeke, függetlenül attól, hogy a kijelölt körzet elhagyására egyszer vagy többször kerül sor. A terhelt erre vonatkozó kérelmét a vádirat benyújtásáig az ügyészhez, azt követően bírósághoz intézheti. Azonban, ha a tartózkodási hely vagy lakóhely megváltoztatására kerül sor, már nem a tilalom részleges feloldása, hanem új terület kijelölése válik szükségessé.32
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról, I. fejezet, 5.§, 1,2,3,4 bekezdése Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2008/az_elozetes_letartoztatas_helyettesitesere_szolgal o_jogintezmenyek/ Letöltve :2016. 04. 02. 17:05 31 Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2008/az_elozetes_letartoztatas_helyettesitesere_szolgal o_jogintezmenyek/Letöltve:2016. 04. 02. 17.05 32 Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2008/az_elozetes_letartoztatas_helyettesitesere_szolgal o_jogintezmenyek/ Letöltve: 2016. 04. 02. 17.05 29
30
12
Elrendelésének feltételei A lakhelyelhagyási tilalom, mint az előzetes letartóztatás egyik, helyettesítő intézménye, akkor rendelhető el, ha az előzetes letartóztatás feltételei fenn állnak, de a bűncselekmény jellegére, a terhelt személyi és családi körülményeire- különösen egészségi állapotára, idős korára- vagy az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel, az előzetes letartóztatással kívánt célok ezzel is biztosíthatók.33 A lakhelyelhagyási tilalom tartalma A lakhelyelhagyási tilalom keretében a bíróság megtilthatja a terheltnek hogy, meghatározott területet, körzetet engedély nélkül elhagyjon. Tartózkodási helyét, lakóhelyét megváltoztathassa.34 A lakhelyelhagyási tilalom elrendelése E kényszerintézkedés elrendelésére kizárólag a bíróság jogosult, már a vádemelés előtt is. Az ügyésznek csupán indítvány tételi joga van.35 A lakhelyelhagyási tilalom jellemzői A lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló terhelt a meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg. A bíróság előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a rendőrségen jelentkezzék, a lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más korlátozásokat is elrendelhet, illetve elrendelheti a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz (a lábra szerelhető nyomkövető berendezés) alkalmazását is. A lakhelyelhagyási tilalommal elrendelt korlátozások megtartását a rendőrség ellenőrzi.36 Jogorvoslati lehetőségek A terhelt vagy védője a jogorvoslati nyilatkozatban fellebbezést jelenthet be a bírói határozattal szemben. A szóbeli kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Ha a terhelt a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés végrehajtása. A tilalom megszüntetése vagy korlátozása céljából a bírósághoz kérelem nyújtható be.37
Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012,192.oldal, 193.oldal Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012,192.oldal, 193.oldal 35 Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012,192.oldal, 193.oldal 36 https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420014/Kenyszerintezkedesek_szemellyel_k apcsolatos20091202.html?ugy=orizet.html#paragr6 Letöltve:2016 04.02. 18:30 37 https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420014/Kenyszerintezkedesek_szemellyel_k apcsolatos20091202.html?ugy=orizet.html#paragr6 Letöltve:2016 04.02. 18:30 33 34
13
A lakhelyelhagyás tilalom megszűnése, megszüntetése Megszűnik a lakhelyelhagyási tilalom az előzetes letartóztatásnál már ismert esetekben azaz, ha -
tartama lejárt az eljárást jogerősen befejezték a nyomozást megszüntették a vádemelést elhalasztották.
Meg kell, szünteti a lakhelyelhagyási tilalmat, ha elrendelésének oka megszűnt. A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének szankciója A lakhelyelhagyási tilalom megszegése, vagy ha a terhelt az eljárási cselekménynél idézés ellenére nem jelent meg, arra utal, hogy a kényszerintézkedés nem volt alkalmas az adott cél elérésére. Ebben az esetben, ha előzetesen nem menti ki, vagy nem igazolja távolmaradását, őrizetbe vehető, házi őrizete vagy előzetes letartóztatása rendelhető el, illetve, ha ilyen súlyos szankcionálásra nincs szükség, rendbírság szabható ki vele szemben.38 A házi őrizet A házi őrizet alkalmazása akkor lehetséges, ha az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok az enyhébb korlátozással is biztosíthatók. A házi őrizet elrendelésénél tekintettel kell lenni a büntetőeljárás időtartamára és a bűncselekmény jellegére, vagy a terhelt az eljárás során tanúsított magatartására. A törvény nem szabályozza részletesen a házi őrizetet, hanem visszautal az előzetes letartóztatással kapcsolatos rendelkezésekre. Ez a szabályozás sem segíti az egységes jogalkalmazást, de mégis előnyösebb, mint a régi Be. vonatkozó rendelkezése, ami a lakhely elhagyási tilalomra utalt vissza, az pedig az előzetes letartóztatásra.39 Házi őrizet tartalma Házi őrizet elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bíróság határozatban meghatározott célból, az ott írt időben és távolságra úti célra hagyhatja el. A lakás elhagyás célja lehet -
például a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása (pl. bevásárlás) gyógykezelés
Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 194.oldal, 195 oldal Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2008/az_elozetes_letartoztatas_helyettesitesere_szolgal o_jogintezmenyek/ Letöltés ideje: 2016. 04. 02. 17.05 38 39
14
A házi őrizet jellemzői A házi őrizet megtartásának szabályait a 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet szabályozza. A vádirat benyújtása előtt elrendelt házi őrizet az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. A házi őrizetet a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb három hónappal, összesen legfeljebb az elrendeléstől számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Ezt követően a házi őrizetet a törvényszék alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott házi őrizet az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt házi őrizet a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt házi őrizet a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart. Ha a terhelt a házi őrizet szabályait megszegi, vagy az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen nem menti ki, vagy az akadály megszűnése után alapos okkal nyomban nem igazolja, őrizetbe vehető, továbbá az előzetes letartóztatása rendelhető el, illetőleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható.40 Megszegésének szankciói A házi őrizet szabályainak megszegése is azt jelzi a jogalkalmazó számára, hogy az intézkedés nem volt alkalmas az adott cél elérésére.41 Házi őrizet ellenőrzése A házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség ellenőrzi. Az ellenőrzésnek különféle módja ismertesek így -
járőr útján a terhelt esetenkénti ellenőrzése a mozgást nyomon követő technikai eszközzel történő ellenőrzés ( ha a bíróság így rendelkezik és a terhelt hozzájárult folyamatos rendőri ellenőrzés (ha a bíróság az előzetes letartóztatás tartamának lejártát követően rendelte el a házi őrizetet és más módon nem biztosítható az ellenőrzés).42
Az óvadék Az óvadékot már a Bűnvádi Perrendtartás is ismerte, alkalmazásának lehetősége azonban 1945-ben megszűnt. Az 1998. évi XIX. törvény révén került újra 40
http://lorik.hu/bunteto-ugyved/buntetoeljaras-buntetougyved/szemellyel-kapcsolatoskenyszerintezkedesek/orizetbe-vetel/ / Letöltés ideje 2016. 04. 02. 20:00 41 Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012,196.197.,196. oldal 42 Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012,196.197.,198. oldal
15
szabályozásra. Az 1973. évi I. törvény csak a biztosítékot szabályozta, amely azonban csak külföldön élő terhelt esetében alkalmazható. Az óvadék intézménye már régóta viták kereszttüzében áll. A legfontosabb ellenérv, hogy a vagyonosabb rétegeknek nyújt előjogokat. Ez az érvelés azonban nem veszi figyelembe azokat a szabályozásokat, amelyek szerint az óvadék mértékét nem csak az elkövetett cselekményhez és a várható büntetés mértékéhez kell igazítani, hanem a terhelt személyi és vagyoni helyzetéhez is. Az óvadék mellett számos érv szól. Ezek közé tartozik, hogy megóvja a terheltet a büntetés végrehajtás hátrányos következményeitől. Az ártatlanság vélelméből fakadóan is szükség van arra, hogy a jogerős ítélet előtt minél kevesebb korlátozás érje a terheltet. Logikus Angyal Pál álláspontja, aki azon a véleményen volt, hogy az alkotmányjogi érvek és az eljárási érvek ütközése esetén szükség lehet előzetes letartóztatásra, de csak elkerülhetetlen szükség esetén. Ugyanakkor, ha megfelelő az óvadék nincsen elkerülhetetlen szükség.43 Az óvadék a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja.44 Az óvadék megállapítását a terhelt, vagy a védő az előzetes letartóztatásról döntésre jogosult bíróságnál inditványozhatja.45 Az ideiglenes kényszergyógykezelés: Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása jogerős ítélet nélkül.46 Ideiglenes kényszergyógykezelésnek akkor van helye, ha megalapozottan lehet következtetni arra, hogy a terhelt kényszergyógykezelését kell elrendelni.47Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésével egyidejüleg az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni.48 A távoltartás A távoltartás a Be. legújabb kényszerintézkedése, amit a 2006. évi LI. törvény iktatott be a törvénybe. Ez az intézmény azonban nem előzmények nélküli, történt már kísérlet a bevezetésére. Az Országgyűlés 2003-ban fogadta el a 45/2003. sz. Ogy. határozatot, melynek témája a családon belüli erőszak megelőzése és hatékony védelme. A következő állomás a 9837. sz. törvényjavaslat volt, amely merőben más szabályozást tartalmazott, mint amit a jogalkotó végül megvalósított. A törvényjavaslat szabályozta az ideiglenes távoltartás intézményét, amit a rendőrség rendelt volna el. A határozatot hivatalból induló eljárás esetén az eljárás megindításától, ha kérelemre indult, a kérelem előterjesztésétől számított 24 órán belül kellett volna meghozni. Ez a javaslat nem került Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2008/az_elozetes_letartoztatas_helyettesitesere_szolgal o_jogintezmenyek/ Letöltés ideje: 2016. 04. 02. 17.05 44 1998. évi XIX. törvény – a büntetőeljárásról, 6 cím, 147.§ 1. bekezdés 45 1998. évi XIX. törvény – a büntetőeljárásról, 6 cím, 147.§ 3. bekezdés 46 1998. évi XIX. törvény – a büntetőeljárásról, 140.§ 1. bekezdés 47 1998. évi XIX. törvény – a büntetőeljárásról, 140. § 2. bekezdés 48 1998. évi XIX. törvény – a büntetőeljárásról, 140. § 1. bekezdés 43
16
elfogadásra, a 2006. évi LI. törvény 2006. július 1-jével iktatta be a Be-be a távoltartás intézményét, az előzetes letartóztatás alternatívájaként. A távoltartás elrendelésére akkor nyílik lehetőség, ha a terhelt meglapozottan gyanúsítható szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével, de az előzetes letartóztatás elrendelése nem szükséges. Nemcsak az előzetes letartóztatás elrendelése kizáró körülmény, hanem a többi kényszerintézkedésé is. Elrendelésekor tekintettel kell lenni pl.: -
-
a bűncselekmény jellegére, így az elkövetés szándékos vagy gondatlan voltára, a sértett közrehatására, a cselekmény kirívó durvaságára. A terheltnek az eljárás előtt és az eljárás alatt tanúsított magatartására, vagyis arra, hogy korábban követett-e el hasonló jellegű bűncselekményt. Vizsgálni kell a terheltnek az elkövetés után tanúsított magatartását is. Ez általában igen nehéz feladat, tekintettel arra, hogy ezen bűncselekmények egy része a külvilágtól „elzárva” történik. A terhelt és a sértett viszonyát is vizsgálni kell, ezen belül figyelemmel kell lenni többek között arra, hogy a sértett gondoskodik-e valakinek az eltartásáról49
Távoltartás elrendelése A hasonló korlátozást jelentő kényszerintézkedésekkel összhangban a Be. csak a bíróságot hatalmazza fel távoltartás elrendelésére. Erre vonatkozó indítványt a következők terjeszthetnek elő -
az ügyész a magánvádló pótmagánvádló a sértett a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője50
Távoltartás tartalom A távoltartás hatálya alatt álló személy a bíróság által megállapított szabályokat köteles betartani. A terhelt a bíróság által megállapított módon köteles a bíróság által meghatározott lakást elhagyni és onnan meghatározott ideig távol maradni, a meghatározott személytől, illetve e személylakó- és munkahelyétől vagy e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlás során rendszeresen Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2008/az_elozetes_letartoztatas_helyettesitesere_szolgal o_jogintezmenyek/ Letöltés ideje: 2016. 04. 02. 17.05 50 Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012,198. oldal 49
17
látogatott épülettől. Ezen túlmenően tartózkodnia kell attól is, hogy akár közvetlenül, akár közvetve, például telekommunikációs eszközök útján érintkezésbe lépjen a védett személlyel, de a kapcsolatfelvétel bármely formáját megtilthatja a bíróság. A távoltartás szabadságvesztés büntetéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem feltétlenül szükséges és megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben hagyása estén a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt esetleg befejezné vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.51
Az előzetes letartóztatás alternatíváinak megjelenése a nemzetközi dokumentumokban Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai. Figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10-én meghirdetett. Figyelembe véve, hogy ez a Nyilatkozat a benne lefektetett jogok általános és hatékony elismerésének és megtartásának biztosítását célozza. Figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megvalósítása és hogy e cél elérésének egyik módszere az emberi jogok és alapvető szabadságok megóvása és további fejlesztése. Újra megerősítve mélységes hitüket azokban az alapvető szabadságokban, amelyek az igazság és a béke alapjai a világon, és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egyrészt a hatékony politikai demokrácia, másrészt azoknak az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása, melyeken ezek a szabadságok alapulnak. Abban az elhatározásban, hogy – mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek – megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására.52 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1966-ban az ENSZ tagállamai elfogadtak egy, az emberi jogokra vonatkozó kötelező erejű jogforrást. Amíg a Nyilatkozat csupán az emberi jogok deklarációját tartalmazta, az Egyezségokmány a polgári és politikai jogokat részleteiben kidolgozta. Nemzetközi szerződés lévén, a tagállamokat a belső jog egyezménynek megfelelő módosítására kötelezte. Az Egyezségokmány 3. pontja kimondja annak kötelezettségét, hogy a letartóztatott személyt a legrövidebb időn belül bíró vagy törvény értelmében bírói hatáskört gyakorló más személy elé kell állítani. Rögzíti az ésszerű időn belüli 51
http://lorik.hu/bunteto-ugyved/buntetoeljaras-buntetougyved/szemellyel-kapcsolatoskenyszerintezkedesek/orizetbe-vetel/ Letöltés ideje: 2016. 04. 02. 19.05 52 Emberi Jogok Egyezménye, http://www.echr.coe.int/Documents/Convention_HUN.pdf letöltés dátuma: 2016. 04. 04. 19:00
18
tárgyaláshoz való jogot is. Fontosnak tartja, hogy az eljárás végéig tartó fogva tartás ne legyen általános, ezért az államok dolgozzanak ki megfelelő helyettesítő eszközöket, amelyek a terhelt eljárási cselekményeken való részvételét garantálják. Az Egyezségokmány hatályba lépésekor (1976-ban) a magyar jog csupán a lakhelyelhagyási tilalmat szabályozta előzetes letartóztatást helyettesítő kényszerintézkedésként. Az Európa Tanács ajánlásai Az Európa Tanács több ajánlást is elfogadott ezen a téren.53
Néhány külföldi állam szabályzása Németország A német Srafprozessordnung az előzetes letartóztatást helyettesítő intézkedésekre vonatkozóan az alábbi szabályokat tartalmazza. Fontos megjegyezni, hogy valamennyi itt felsorolt kényszerintézkedést csak a bíróság rendelheti el. Ha az előzetes letartóztatás célja kevésbé korlátozó intézkedéssel is elérhető, azt kell alkalmazni. A törvény ezek közül példálózó jelleggel négyet nevesít: 1) a terhelt meghatározott időközönként a bírónál, az eljárásban résztvevő valamely szervnél vagy más meghatározott szervnél jelentkezni köteles. 2) A terhelt lakó- vagy tartózkodási helyét csak bírói (vagy más hatósági) engedéllyel hagyhatja el. 3) A terhelt lakását csak meghatározott személy ellenőrzése alatt hagyhatja el. 4) Biztosíték letétele is elképzelhető, készpénzben, értékpapírban, zálogjog bejegyeztetésén keresztül vagy egy megbízható személy kezességvállalása útján. A biztosíték nagysága és letételének módja tekintetében a bíróság szabadon mérlegel. USA Az Egyesült Államokban is „végső eszköz” a letartóztatás, ezért a helyettesítő eszközök széles skáláját ismerik. Köztudott, hogy az óvadék különösen nagy népszerűségnek örvend, sőt, igazi angolszász jogintézménynek tekinthető. Az óvadék reformjáról szóló 1984-es törvény szerint a bíróság a tárgyalás előtt személyes kötelezvény kiállítása, vagy nem biztosított megjelenési óvadék kiállítása esetén rendeli el a vádlott szabadon bocsátását.
Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2008/az_elozetes_letartoztatas_helyettesitesere_szolgal o_jogintezmenyek/ Letöltés ideje: 2016. 04. 02. 17.05 53
19
A feltételes szabadon engedés arra az esetre nyújt megoldást, amikor a fenti két eszköz nem biztosítja a terhelt megjelenését, illetve mások és a társadalom védelmét. A bíró ekkor különböző feltételeket határoz meg a terhelt számára: -
a terhelt nem fog elkövetni szövetségi, állami, illetve helyi bűncselekményt, és ha a fenti követelmények védelméhez ez szükséges, más feltételt vagy feltétel kombinációt is elrendelhet, melyek szerint a terhelt pl. egy kijelölt személy őrizetében marad, aki vállalja a felügyeletét, és jelenti a bíróságnak, ha a terhelt a szabadon engedés szabályait megszegi, folytatja a munkaviszonyából adódó munkáját vagy munkát keres, meghatározott lakhelyelhagyási tilalomnak veti alá magát, tartózkodik minden érintkezéstől a bűncselekmény lehetséges áldozataival és tanújával, aláveti magát a rendelkezésre álló orvosi, pszichológiai, pszichiátriai kezelésnek, óvadékot tesz le hitelképes biztosítékkal, amelyet elveszít, ha nem jelenik meg a szükséges eljárási cselekményeken, vagy nem bocsátja a bíróság rendelkezésére biztosíték mögött álló értéktárgyra vonatkozó információkat, mely biztosíték nettó értéke kell, hogy megfeleljen az óvadék értékének.54
Utoljára, de nem utolsó sorban szeretnék említést tenni az elővezetésről, és annak feltételéről.
Elővezetés Elővezetés elrendelésének feltételei Az elővezetést, mint személyi szabadságot korlátozó intézkedést annak érdekében alkalmazzák, hogy az érintettet a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elé állítsák, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen, illetve a szakértői vizsgálaton való részvételét. Ha a terhelt vagy a tanú idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetőleg az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, elővezetésük rendelhető el. A költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelensége esetén az elővezetést elrendelő a kötelezettet kérelmére különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti a költéségének megfizetése alól.55 A rendőr az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt az abban megjelölt helyre (illetékes hatósághoz) kíséri, vagy oda útba indítja. Az elővezetett személyt a Rendőrségen a szükséges ideig - legfeljebb 12 óra időtartamra - vissza lehet tartani.56 54
Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2008/az_elozetes_letartoztatas_helyettesitesere_szolgal o_jogintezmenyek/ Letöltés ideje: 2016. 04. 02. 17.05 55 http://lorik.hu/bunteto-ugyved/buntetoeljaras-buntetougyved/szemellyel-kapcsolatoskenyszerintezkedesek/orizetbe-vetel/ Letöltés ideje: 2016. 04. 02. 19.05
20
Speciális szabály vonatkozik a katonákra: elővezetés iránt az eljáróját kell megkeresni.57
Összegzés A büntető eljárásban fontos a kényszerintézkedés. Kiemelkedőnek tartom, hogy az évek során sok változás, és fejlődés mutatkozik meg a büntető eljárásban, és azon belül a kényszerintézkedésekben is. Fontosnak tartom, hogy az előzetes letartóztatásnak vannak helyettesítő kényszerintézkedései. A felsorolt és jellemzett kényszerintézkedések közül az előzetes letartóztatást tartom a legfontosabbnak.
58
Mint ahogy azt a táblázat is mutatja, 2009 és 2011 között növekedés volt az előzetes letartóztatásokban, viszont a 2012 és 2014-es évek között pedig láthatunk csökkenéseket.
Letöltés ideje: 2016. 04. 02. 19.15 http://users.atw.hu/fakultacio/intezked.htm#top Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 227. oldal 58 http://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/MHB_kutatasi_jelentes_elozetes_letartoztatas_2015.pdf 4.-táblázat. az előzetes letartóztatás elrendelésére tett ügyészi indítványok és bírósági döntések a vádemelés előtt 2016. 04.02. 17:00 56 57
21
Irodalom jegyzék Jogforrás Emberi Jogok Egyezménye Magyarország Alaptörvénye Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról
Szakirodalom Farkas Ákos - Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012 Dr. Berdany Dezső: Büntető eljárásjogi és büntetés végrehajtási alapfogalmak, Budapest, ATLANTA Üzleti Szakközépiskola, 2009
Farkas Henrietta Regina Az előzetes letartóztatás legvitatottabb kérdései a gyakorlatban. Jura. 2014 2, http://jura.ajk.pte.hu/JURA_2014_2.pdf Kovács Zsuzsa Gyöngyvér Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2008/az_elozetes_letartoztatas_helyettesiteser e_szolgalo_jogintezmenyek/
Weblapok https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420014/Kenyszerintezkedesek_szem ellyel_kapcsolatos20091202.html?ugy=orizet.html#paragr6 http://lorik.hu/bunteto-ugyved/buntetoeljaras-buntetougyved/szemellyel-kapcsolatoskenyszerintezkedesek/orizetbe-vetel/ http://users.atw.hu/fakultacio/intezked.htm#top http://www.helsinki.hu/wpcontent/uploads/MHB_kutatasi_jelentes_elozetes_letartoztatas_2015. pdf
22