XIV. évfolyam 3. szám
Pécel–Isaszeg–Gödöllô Kistérségi Kulturális és Közéleti Folyóirat
260 Ft
2009. április
Forrásteremtô önkormányzatok A költôk megszámlált napjai Asszonybúcsú Húsvét a katolikus egyházban 2009 Kazinczy-év 5 999527 78999 2
Kellemes húsvéti ünnepeket!
programajánló
Dózsa György Mûvelôdési Otthon
TARTALOM
2117 Isaszeg, Dózsa György u. 2., Tel.: 28/582-055, fax: 28/582-056 e-mail:
[email protected], Honlap: www.dozsamuvotthon.atw.hu Április 2. 8-13 óra, április 3. 13-18 óra Iskolai beiratkozás ISASZEGI TÖRTÉNELMI NAPOK (április 3-6.) Április 3. 12 óra – 1849 m emlékfutás a Szent Márton-kúttól a Szoborhegyig Április 4. 10 óra – 1849-es emlékkápolna avatása Múzeum – 16 óra – Ólomkatona-kiállítás megnyitója Dózsa György Művelődési Otthon – 18 óra – Petőfi Sándor: „A helység kalapácsa” eposzparódia a Forrás Színház előadásában Április 5. Isaszegi csata teljesítménytúrák – 15km, 30km, 45km. Info: Notter Béla (20) 254-1746 Dózsa György Művelődési Otthon – 14 óra Testvérvárosok gálaműsora Isaszegi Gábor Dénes Oktatóközpont 14-17.30 óra „Időutazó történelmi tábor”, „Huszárkonyha” – főzőbemutató 15-17 óra „Másképp a szabadságharcról…” nemzetközi konferencia. Fővédnök: Dr. Holló József Ferenc altábornagy, a Hadtörténeti Intézet főigazgatója Szabadságtörekvések Emléktemploma – Református Templom 17.45 óra Koszorúzás 18 óra Megemlékezés – Igét hirdet: Bajusz Árpád református lelkész Beszédet mond: Szendrő Dénes, az isa szegi Múzeumbarátok Körének elnökségi tagja kb.18.30 órakor fáklyás felvonulás indul a szentgyörgypusztai Kőkereszthez. Útvonal: Esze Tamás u. - Mátyás király u. - Dányi út - Szentgyörgypuszta Kőkereszt – Emlékest és koszorúzás Beszédet mond: Dr. Virág Gábor történész – Kishegyes Közreműködnek: Csata Táncegyüttes, Pannónia Néptáncegyüttes – Kistarcsa, Szent Márton Lovas Hagyományőrző Egyesület. Az estet táncház és „katonai hadtáp” zárja! Április 6. – Isaszegi Gábor Dénes Oktatóközpont 9-12 óra „Másképp a szabadságharcról…” nemzetközi konferencia Szoborhegy alatti szabad tér: 11-13.30 óra Történelmi korszakok szövetségeinek bemutatói – Katonai próbatételek a bátrabb nézők bevonásával 13.30-14.15 óra „Mátyás király bolondos bolondja” címmel a Maszk Bábszínpad előadása 14.15-14.30 óra Térzene – játszik: a Dányi Ifjúsági Fúvós Zenekar Katonapallag – 13 óra Ünnepi megemlékezés és koszorúzás. 2
ESE Híradó
Múzeum – 14 óra „Magyar-lengyel barátság napja” – koszorúzás Városháza – 14.50 óra Térzene és koszorúzás 15 óra Harangzúgás, díszfelvonulás a Szoborhegyhez Szoborhegy alatti szabad tér: Katonai díszszemle, falusi életképek és isaszegi csatabemutató. Az ütközetet hadtörténész közvetíti. Beszédet mond: Hatvani Miklós polgármester. Szoborhegy – Honvédszobor – Ünnepélyes koszorúzás katonai tiszteletadással. Április 11. 14 óra Megemlékezés a Tóth Árpád-emléktáblánál a költészet napja alkalmából. Közreműködik a Gaudium Carminis Kamarakórus Április11. 16 óra Húsvéti kézműves foglalkozás „Táncba hívó” – élő zenés táncház Április 18. 10-12 óra Üdülő övezet közgyűlése 16-19 óra Exodus-koncert – a Pünkösdista Egyház szervezésében Április 21. 18 óra Pörzse Sándor-est Április 24. 10-15 óra Babaruha börze Jelentkezés: Laci Anna (20/391-6683) Április 25. 13-16 óra Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körének közgyűlése Április 26. 15 óra „Táncba hívó” – élő zenés táncház kezdőknek, haladóknak 16 óra „A textil varázsa” – Patchwork kiállítás megnyitója Májusi előzetes: Május 1. Májfaállítás Május 3. A Csata Táncegyüttes anyák napi műsora Kiállítások: Április eleje – a tavaszi emlékhadjárat kiállítása Április 26 – június 2. „A textil varázsa” Patchwork kiállítás A már közkedvelt tanfolyamok (jóga, thai chi, hastánc, gyöngyfűzés, zenebölcsi, bélyeg szakkör) mellett, új foglalkozások indulnak, melyekre szeretettel várjuk az érdeklődőket! Társastánc tanfolyam felnőtteknek csütörtökönként 19.30-21.00-ig. Standard és latin-amerikai táncok tanítása. Oktató: Vojt Zsanett 20/265-8262. Gyógytorna: Mozgásszervi betegséget csak mozgással lehet gyógyítani! Gyógymódja a gyógytorna! Információ: Tarnawa Terézia gyógytornász 70/32683-10 A programok változtatásának jogát fenntartjuk! Verseczkyné Sziki Éva igazgató 2009. április
Programajánló
2
A holnap öröme
3
Forrásteremtő önkormányzatok
4-7
Péceli Pedagógiai Napok
5
Hírek a péceli Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolából
8
Emlékezünk
9
Hírek a Fáy András Mezőgazdasági, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumból
9
Cigány alkotók kiállítása
10
Egy százalék…
11
A Költők megszámlált napjai
12-14
Asszonybúcsú
15
A klubban történt
16
Öt éves testvérvárosi kapcsolat
16
Nőnap lakóinkkal
17
Március 15-re emlékeztünk
17
„Márciusi ifjak” és mai követőik Isaszegen
17
Húsvét a katolikus egyházban
18
„Ez a nap melyet az Úr szerzett; örvendezzünk és vigadjunk azon!”
19
Isaszegi óvodai és iskolai beiratkozás
20
Péceli óvodai és iskolai beiratkozás
21
Emléktúra a rákosi csata 160. évfordulója tiszteletére 2009 – Kazinczy-év
21 22-23
Civil összefogás a téjékoztatásban
24
Péceli Hírek
24
Pályázatok isaszegi intézményeknek, civileknek
25
1 százalékot gyűjtő civil szervezetek
25
Húsvéti „nyúlánkságok”
26
Jó tudni!
27
tavaszköszöntő
A holnap öröme A cím pontosítva: a holnapi nap öröme ma dől el. Örök vita, hogy az öröm és a boldogság mennyiben függ a körülményektől, és mennyiben a lelkiállapottól. Szegényen is lehetünk boldogok, viszont gazdagon is lehetünk boldogtalanok. Sajnos, nem tudjuk magunkat teljesen függetleníteni a körülményektől. Ha nincs mit ennünk, hiába minden igyekezet, a gyomrunk korgása jelez, és ez kihatással van jókedvünkre, mint az is, ha túl sokat ettünk. De így van ez az anyagiakkal kapcsolatban is, ha a legszükségesebbekre van pénzünk, akkor ez kiegyensúlyozottá tehet bennünket. Ha viszont kevés vagy túl sok a vagyonunk, az frusztrálttá tehet. Igaz az a mondás, először kalácsot, aztán tanácsot. Ha ragyog a nap, szinte ok nélkül is jobb a kedvünk, ha viszont napokig nem látjuk a napot, alapban búskomorrá válunk. Ez az általános hangulat jól érezhető, a különféle népeknél is. Északon, ahol kevés a napsütötte órák száma, depisebbek, zárkózottabbak az emberek. És ahogy megyünk délre, mind vidámabbak, a napsütötte órák számának függvényében. Az örömöt a lelkiállapotunk is befolyásolja. Ebben alaptermészetünk és kisugárzásunk is közrejátszik. És végtelen a sora a bennünket érő hatásoknak. Heléna Hanna lányom, amikor óvodába ment, három napig kínszenvedéssel tette, minden este sírva jött haza, hogy ő nem akar ovis lenni. Aztán amikor lett egy barátnője, már nem akart este hazajönni. A körülmények nem változtak, csak volt, akivel megoszthatta örömét, bánatát, és ettől már minden sokkal jobbá lett. Ha hagyjuk, akkor befolyásol bennünket a gazdaság helyzete, a politikusok acsarkodása, ellenségeskedése, amely a társadalmi csoportok közötti ellentétek szításának is az alapja. És aztán még ha minden okunk is meglenne az örömre, akkor sem tudunk felszabadultak, örömtelik lenni. Valaki szerint napunk minősége ébredésünk első percében eldől. Ha örömmel és Isten iránti hálával kelünk fel,
hogy egészségesek lehetünk, vagy csak ennyire vagyunk betegek. Hogy van munkánk, ha meg nincs, akkor pedig akarjuk, hogy mielőbb legyen. Hogy süt a nap, vagy végre itt az áldott eső. Ha keressük feladatunkat arra az új napra, mely egy újabb lehetőség, hogy boldogok legyünk, és másokat is boldoggá tegyünk, akkor azok is leszünk, és rajtunk keresztül mások is. A rossz győzelméhez nem kell más, mint az, hogy a jók ne tegyenek semmit. Ez a mondás sokszor ambicionál. Csak reklamálok a rosszért, miközben nem teszek semmit a jóért. Itt van újra a tavasz, a megújulás lehetősége és valósága. A természetnek nem alternatíva a megújulás, hanem ez az egyetlen út az életben maradáshoz. Amelyik fa nem hajt ki, nem fakaszt rügyet és nem virágzik, annak nem valószínű, hogy lesz még egy esélye. Mi meg úgy vagyunk, hogy csak újuljanak meg a fiatalok. Mi már elvegetálunk valahogy, vagy majd megmondjuk a frankót, ha a megújulás nem olyan, mint szeretnénk, netán elgondoltuk. Az egyik legnagyobb hiba, ha nem bűn, hogy elveszik a ma emberétől a mai és holnapi nap örömét. Merthogy mától függ a holnap. Újuljunk meg az élet örömére! Az alábbi történet is ezt támaszthatja alá. Akár mint egy kő az új autón, úgy figyelmeztessen bennünket nap mint nap, hogy megújulok az örömben, a szeretetben, a segítésben, a mások terhének hordásában, attól függően, hogy mi a feladatom, küldetésem ebben az életben. Egy férfi, éveken keresztül gyűjtött egy új Mercedesre. Végül a sok munka és félretett pénz meghozta a várva várt pillanatot. Nagy örömmel és izgalommal hajtott hazafelé, hogy családjának és barátainak is megmutathassa az új „álomautót”. Útközben megállt, hogy betérjen az egyik barátjához. Könnyedén talált egy helyet, ahova beparkolt, és rükvercbe tette az autót. Nagy lendülettel elkezdett tolatni, mire hallot-
ESE Híradó kistérségi közéleti és kulturális havi folyóirat a civilekért
ta, hogy egy kő koppan az új autóján. Hirtelen lefékezett, és kiszállt. Látta, hogy egy kisfiú dobta meg a kocsiját, ezzel máris megsérült a gyönyörű fényezés. A férfi kikelve önmagából, így kezdett el üvöltözni: „Te normális vagy kölyök? Nincs neked eszed? Ha majd jól elverlek, el fog menni a kedved az ilyen őrültségektől, hogy mások kocsiját kővel dobáld!” „Bácsi kérem, ne haragudjon!” – válaszolta a fiú. A férfit annyira elöntötte a düh, hogy nem is figyelte, mi van körülötte. De a fiúcska így folytatta: „Elnézést, nem tehettem mást! Túl messze voltam öntől, hogy meghallja a hangomat. Csak így állíthattam meg, hogy ne tolasson tovább.” És ekkor látta meg a férfi, hogy a kocsija mögött egy tolószékkel felborult gyerek van. „Ő a testvérem, és egyedül előre ment a tolószékkel. De túl gyorsan gurult, és a járda szélén felborult, pont az ön kocsija mögé. Muszáj voltam megdobni, hogy megállítsam.” Ekkor a férfi nagyon elszégyellte magát, és segített visszatenni a fiút a tolókocsiba. Az eset után a kocsin soha nem csináltatta meg a fényezést. Az megmaradt emlékeztetőnek, hogy ha megdobnak kővel, talán azért van, hogy a figyelmünket felkeltsék, nehogy valami nagy bajt csináljunk. Eddig a történet. Néha nincs időnk meghallani lelkiismeretünk hangját, vagy túl elfoglaltak vagyunk, hogy figyeljünk az Égi hangra. Ekkor meg kell, hogy dobjanak kővel ahhoz, hogy körülnézzünk, kik vesznek körül minket, milyen döntéseket hozunk, mi az, amit éppen véghez akarunk vinni. És jól van ez így? Nem okozunk valakinek, valakiknek sérüléseket? Testben, lélekben, szellemben és elménkben is megújuló 2009 évi tavaszt kíván Durkó Sándor László A lap ára: 260 Ft
Szerkesztőség és hirdetésfelvétel: 2119 Pécel, Pihenő u. 2. Telefon/fax: (36)28/454-076, (36)28/454-077 • www.egymast-segito.hu • e-mail:
[email protected], • Kiadja: Egymást Segítő Egyesület (ESE) • Felelős kiadó: Némethy Mária • Olvasó szerkesztő: Rádi Zoltán • Felelős szerkesztő: Apróné Orosz Margit • Szerkesztőbizottság: Apróné Orosz Margit, Bense Balázs, †Cser László, Cserepes Tímea, Csontos Tamásné, Durkó Sándor László, Fábián Lászlóné, Hídvéghy Margit (fotó), Ivánkovics Zoltán, Némethy Mária, Parajdi Olga, Szabó Zoltán, Tasnádi Katalin, †Barna Topurek Tamás • A folyóiratban megjelent cikkek tartalmáért egyszemélyben az írója a felelős. • Nyomás: Manuta nyomda, telefon: (36)30/636-0336 • Nyomdai előkészítés: Bezák Tibor, telefon: (36)20/269-7055 • Engedélyszám: B/PMF1393/P/1994 HU ISSN 1785-2013 • Megjelenik minden hónapban. ESE isaszegi telephelye: Alemany Erzsébet Segítő Ház 2117 Isaszeg, Nap u. 2/b. Tel./fax: (36)28/582-425, (36)28/582-426, e-mail:
[email protected] 2009. április
ESE Híradó
3
fejlődő városok
Forrásteremtô Önkormányzatok Manapság már köztudott és természetes, hogy az előbbrejutás, a fejlődés nélkülözhetetlen kelléke a meglévő források kiegészítése pályázati pénzekkel. Ezekkel a lehetőségekkel él a gazdasági élet valamennyi szereplője, az önkormányzatok is. Örömmel tájélkoztatjuk a Kedves Olvasót arról, hogy Pécel és Isaszeg önkormányzatai sikeresen vesznek részt pályázatokon, jelentős összegekkel sokszorozzák meglévő pénzüket, ily módon gondoskodva a két város gyarapodásáról. Természetesen a pályázatok elkészítése, lebonyolítása rengeteg munkát is ad a városok vezetőinek, az önkormányzati intézmények dolgozóinak. Azonban az így elért eredmények valamennyiünk számára a legfontosabbak. Az utóbbi hetekben több benyújtott pályázatról született döntés. Dr. Benkovics Gyula, Pécel és Hatvani Miklós, Isaszeg polgármestere adott tájékoztatást az eredményekről és a tervekről.
Fejlesztések Pécelen Dr. Benkovics Gyula polgármester tájékoztatója A pályázatok készítése és bonyolítása Pécelen Az önkormányzatok számára a pályázatokon való eredményes részvétel jelenti a fejlődés lehetőségét. Ebben az évben és még jövőre is jelentős összegek állnak rendelkezésre. Nagy a lemaradásunk, sajnos nem tudjuk egyszerre valamennyit behozni, ezért aztán súlyozni kell a fejlesztendő területeket. A Polgármesteri Hivatalban összeállt egy csapat, feladatuk a megjelenő pályázatok figyelése, kiválasztása, előkészítése, megírása. A nagyobb volumenű pályázatok elkészítésével a Tempo Consulting Bt-t bízzuk meg. Az előkészítésbe és a bonyolításba természtesen nekünk is be kell kapcsolódni. Az uniós pályázatok bonyolítása meglehetősen szigorú előírások szerint történik. Felkészültünk erre a feladatra, és 2006tól intenzíven pályázunk. Sikeres pályázatunk volt a kerékpárút tervezése, a Wesselényi utca felújítása, a Tanácsház utcai parkoló építése. Ez utóbbit saját erővel kiegészítve kijöttünk egészen a Szemere Pál utcáig. Természetesen adtunk be pályázatot, ami fontos lett volna, ám nem sikerült nyernünk. Közel 200 millió forintot szerettünk volna fordítani a Petőfi Iskola és a Ráday Gimnázium felújítására és eszközbeszerzésre. Sajnos vannak a mi intézményeinknél rosszabb állapotúak, de amint lesz lehetőség, újra pályázni fogunk a két intézmény felújítására.
KMOP 2.1.2 Kerékpárutak fejlesztése Megítélt összeg: 68 146 488 Ft Támogatás aránya: 80 % Támogatási döntés dátuma: 2008.02.26. Támogatás pontszáma: 69.5 Szerződés hatályba lépésének dátuma: 2008.05.14. Projekt rövid összefoglalása: Pécel városában a biztonságos kerékpáros közlekdés feltételeinek megtermtése 2,36 km hosszú hivatásforgalmi (közlekedésbiztonsági) kerékpárút építése révén, amely a 3103-as utat tehermentesíti majd. A kerékpárút építése a településfejlesztési koncepció - „a Rákos-patak mentén zöldfolyosó fejlesztést kell végezni” - része. Az átlagos napi kerékpáros forgalom 200 kerékpáros/nap fölötti lesz, a jelenlegi forgalmat több mint 200%-kal növeli majd meg a fejlesztés. Projekt tervezett kezdete: 2009.01.05. Projekt tervezett befejezése: 2009.12.14. Sikeres volt a kerékpárút építésére beadott pályázatunk. A Rákos-patak revitalizációja szerepel a Gödöllői Kistérségi Társulás terveiben. A fővárosi és a fővároson kívüli szakaszra az érintett önkormányzatok közötti egyeztetés folyamatban van. A Rákos-patak gyönyörű természeti környezetet biztosíthat a szabadidős programokra. Gödöllőn az állami telepekig már elkészült a kerékpárút. A XVII. kerületiek rendelkeznek koncepcióval, mi is elkészítettük a terveket. Most a kivitelezéshez szükséges pénzösszeg is rendelkezésünkre áll. A 2,36 km hosszú út a patak mentén halad, bemegy a Rákóczi útra, majd ismét visszatér a patak partESE Híradó
Pécel városközpont komplex rehabilitációja KMOP 5.2.1/B Integrált településfejlesztések Megítélt összeg: 2. fordulóba léphet Támogatási döntés dátuma: 2009.02.23. Támogatás pontszáma: 78
Pécel, Kossuth tér
Kerékpárútépítés a péceli zöldfolyosóért
4
jára. Még ebben az évben elkészül az út, a munkák hamarosan indulnak. Pihenő helyek, szalonnasütő helyek, szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas helyek is lesznek kialakítva.
A városközpont rehabilitációjára is nyújtottunk be pályázatot. Az első fordulón túl vagyunk, a második fordulóra sok-sok feladatot kell még elvégezni. A benyújtott pályázat összege valamivel egymilliárd forint felett volt. A megnyert összeg 500 millió forint, mivel a kiíró csökkentette a rendelkezésre álló forrásokat. A módosított összeg miatt az elvégezhető munkákat csökkentenünk kell. A Műemlékek Nemzeti Gondnokságával egyeztetünk, hisz velük konzorciumban valósítjuk meg a pályázatot. Problémát okoz még, hogy az összeg csökkenése mellett magasabb az önrész aránya is. Az önrész az eredeti 10-ről 26 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy plusz 30-40 millió forintot kell biztosítanunk. Bár nincs Pécelnek igazi központja, mi úgy gondoltuk, a Kossuth tér és környéke lehet a város új központja. A Szemere Iskola, a Katolikus Iskola új épületei, a Ráday-kastély, a Városháza II. felújított épülete, a Erdey-Grúz villa, Szemere szülőháza – szellemi-kulturális központja, örökségvédelmi centruma lehet a városnak parkolóval, kis parkkal, sétáló utcával. A pályázat jelentős része a helyi gazdaság fejlesztése. Ezért a Kossuth téren kívül a Ráday tér és az Állomás utca közötti szakasz, a piactér megújítása is a pályázat része. Egy pályázat akkor eredményes, ha az nem öncélú, a rehabilitált városrészben megjelennek az emberek. A piactér rekonstrukciójával célunk, hogy az a városrész a település gyöngyszeme legyen. A látványos elemek hamarosan megjelennek, mindenki láthatja az eredményeket. Eltűnik majd a trafóház, a kastély kerítése megszépül. A Márványistálló rekonstrukciója is megtörténik. Kulturális, idegenforgalmi, vendéglátóipari funkciót kap, hogy környezet kialakítása révén a péceliek és az érkező vendégek, turisták megtekinthessék, átérezhessék a Rádayak örökségét.
2009. április
fejlődő városok P + R parkoló építése Pécelen az Állomás utcában KMOP 2.3.1/C Parkolók és csomópontok fejlesztése Megítélt összeg: 25 688 542 Ft Támogatás aránya: 80 % Támogatási döntés dátuma: 2008.07.07 Támogatás pontszáma: 59.5 Szerződés hatályba lépésének dátuma: 2008.10.13 Projekt rövid összefoglalása: Pécelen jelenleg még nincs P + R parkoló, de lakossági igény van rá. A közösségi közlekedés igénybevételét akadályozza a megfelelő kapacitású, jól megközelíthető parkoló hiánya. Cél: a parkolási feltételek javítása a kötöttpályás tömegközlekedési hálózat mentén; új, 85 állásos, biztonságos, akadálymentes P+R parkoló létesítése Pécelen, az Állomás utcában. A szolgáltatás ingyenes lesz, a projekt nem jövedelemtermelő. A parkoló építése elsősorban azzal a céllal történik, hogy az egyéni közlekedés helyett a lakosság egy része a közösségi közlekedési módokat használva utazzon be a fővárosba, s ennek a célnak az érdekében az autójukat megfelelő helyen tudják elhelyezni. Az Állomás utcában kialkított P + R parkolót használók továbbutazhatnak vasúttal, BKV busszal, helyi járattal és Volán busszal is. Számszerűsíthető eredmények: 81 normál és 4 mozgáskorlátozott parkolóhely kialakítása, parkolásinformációs egység száma: 2, akadálymentesítés, létesített zöldfelület nagysága: 1890 m2, a parkolót igénybe vevők száma: 130 fő. Közvetett cél: A régió versenyképességéhez és a lakosság mobilitási igényének kiszolgáláshoz alternatív, környezetkímélő közlekedési módok biztosítása. A parkoló kiépítése elősegítheti, hogy a belvárost érintő agglomerációs gépjármű forgalom csökkenjen és a belváros tehermentesüljön. A közösségi közlekedés nagyobb mértékű igénybevételével a péceli főút és a budapesti utak forgalma csökken, kevesebb károsanyag-kibocsátás történik és a zajterhelés is csökken. Projekt tervezett kezdete: 2008.09.01. Projekt tervezett befejezése: 2009.06.30.
ÁROP 3.A.1/A A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése Megítélt összeg: 18 300 640 Ft Támogatás aránya: 92 % Támogatási döntés dátuma: 2009.03.16. Támogatás pontszáma: 87.1 Szerződés hatályba lépésének dátuma: Nincs adat Projekt rövid összefoglalása: A projekt célja, hogy a Hivatal működése hatékonyabb legyen, valamint ügyfeleink elégedettsége növekedjen. Ennek érdekében – előzetes szintfelmérést, diagnosztikát követően – a hiányos és rosszul beállított folyamatok orvoslására és fejlesztésére kerül sor. A céljainkat szervetefejlesztési tevékenységekkel, és az azokhoz kapcsolódó képzésekkel kívánjuk elérni. Előzetesen kiválasztott és beszerezni kívánt szoftverek is a Hivatali rendszer fejlődését szolgálják. A részterületek közül 14-et érintünk. Projekt tervezett kezdete: 2009.03.02. Projekt tervezett befejezése: 2010.06.18.
A Városháza két épülete
A Városháza 2-t épp most rendezi be a közbeszerzési eljárásban nyertes cég. Korábban azt gondoltuk, hogy a régi OTP épületben működik majd az okmányiroda és az ügyfélszolgálat. A hivatal többi szervezeti egység egy blokkban, hatékonyabban tudnak működni. Az OTP régi épületét bérbe szeretnénk adni, hogy további bevételt teremtsünk az Önkormányzat számára. A Városháza 1. épületében a földszintet átalakítjuk ügyfélszogálattá és információs részlegekké. Tehát minden ügyfélforgalommal járó munkakörök a földszinten lesznek megtalálhatók. Az okmányiroda is ott marad, kibővül a rendelkezésükre álló hely nagysága. Tehát koncentráljuk a munkavégzés helyét a két házra, a felszabaduló területeket hasznosítjuk más célra. Ezt saját pénzből oldjuk meg. A nyertes pályázat eszköz beszerzésre és humánerőforrás fejlesztésre fordítható. Tehát a technikai feltételek, a munkafeltételek javulni fognak. Az ügyintézők tudásának gyarapodásával ügyfélbarátabb, hatékonyabb ügyintézést biztosítanak a polgárok számára. Péceli Pedagógiai Műhely a város közoktatás-fejlesztésének szolgálatában
Az Állomás utca parkolója
Az Állomás utcai parkoló építésével régi problémát szerettünk volna megoldani. Látszólag megállt az építkezés, mivel műszaki problémát okozott a rézsű megtámasztása. Az alacsonyabban fekvő ingatlanok előtti út állapota megbolydult a parkoló építésével, a vízelvezetés nem megoldott. Sajnos a pályázatnak ez az út nem volt a tárgya. Az út felújítását megterveztetjük, és pályázati pénzből igykszünk majd megépíteni. A műszaki egyeztetés miatt van most a megállás, de április 30-ig be kell fejezni. Az állomáshoz tartozó raktárépület és a fatelep közötti területen egy újabb parkoló építésére is beadtunk már egy újabb pályázatot. Pécel Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése A Polgármesteri Hivatalt sok kritika érte, éri. Pályázati lehetőséget kerestünk a feladatok ellátását magasabb szinvonalon tudjuk megoldani.
TÁMOP 3.1.4-08/1 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben Megítélt összeg: 58 472 870 Ft Támogatás aránya: 100 % Támogatási döntés dátuma: 2009.03.09. A nyertes pályázattal 58 472 870 Ft vissza nem térítendő támogatást nyertünk, melyet elsősorban a pedagógusok korszerű módszereit támogató 30 és 60 órás képzéseire, az informatikával támogatott tanítási órák megvalósítására, a szövegértés-matematika-idegen nyelv és informatikai kompetencia területek oktatásának fejlesztésére, kooperatív tanítási és óravezetési módszerek elsajátítására, az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentesebbé tételének biztosítására és komplex vezetőképzésre
2009. április
folytatás a 6. oldalon ESE Híradó
5
fejlődő városok folytatás az 5. oldalról
fordítunk. Célunk: értékeink és arculatunk megőrzése mellett a péceli alapfokú nevelés-oktatás fejlesztése, megújítása. A 20 hónapos projekt Gera Zoltán koordinálásával minden intézményben (Gesztenyés Óvoda, Nyitnikék Óvoda, Szivárvány Óvoda, Petőfi Sándor Általános Iskola, Szemere Pál Általános Iskola) 2009 szeptemberétől indul, melyet megelőz a programban részt vevők intenzív képzése. Az elsajátított korszerű módszerekkel támogatott tanítás folyamatosan beépül az intézmények pedagógiai programjába, így hosszú távon kedvezően hat majd a péceli intézmények nevelő- és oktatómunkájára egyaránt.
Fejlesztések Isaszegen Hatvani Miklós polgármester tájékoztatója
A Damjanich iskola látványterve
A pályázatok készítése és bonyolítása Isaszegen A pályázatok Isaszeg fejlődéséhez is nélkülözhetetlenek. A kisebb pályázatokat a Polgármesteri Hivatal, vagy az önkormányzati intézmények munkatársai készítik el. A kollégák igen hatékonyan dolgoznak, sok pályázatot nyertünk már egy-egy intézményünk eszközfejlesztésére, vagy például a könyvtár állománybővítésére. Természetesen ezekről is tájékoztatni szoktuk a lakosságot, de talán nem annyira figyelnek fel rá, mivel ezek öszege néhány százezer forint szokott lenni. A nagyobb pályázatokhoz szakértők segítségét szoktuk igénybe venni, igyekszünk az adott témához legmegfelelőbbet kiválasztani. A cég kiválasztása egy-egy projekthez pályázat útján történik. A kiválasztásnál vizsgáljuk a pályázó előéletét, szempontunk, hogy a cég milyen referenciákat tud felmutatni, mekkora a sikeres pályázatainak aránya, milyen lobbierejük van. Természetesen a hivatlaban dolgozó kollégák ezeket a pályázatokat is felügyelik. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a nehézségek ellenére tovább épüljön, szépüljön, fejlődjön Isaszeg. Most indulunk a bölcsödék, óvodák és iskolák felújítási és eszközbeszerzési 8/2009. (II.26.) ÖM rendeletben foglaltak szerinti pályázaton. Minden intézményünket bevontunk a pályázatba, melyeknél az önerő együtt 100 millió forint. Bírálat alatt van – azaz már beadásra került – a Klapka György Általános Iskola és AMI pályázata, amely a Művészeti Iskola eszközbeszerzésére, valamint szerény keretek között ugyan, de elemei infrastrukturális igények teljesítésére vonatkozik. Álmaink még vannak, pályázunk tovább. Reméljük, sikeresen! Isaszeg Damjanich János Általános Iskola felújítása és bővítése, hátrányos helyzetű tanulók eredményesebb oktatása és speciális tagozat jobb elhelyezése érdekében. KMOP 4.6.1/B_2 Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása, eszközbeszerzés és infrastruktúrafejlesztés Megítélt összeg: 249 648 840 Ft Támogatás aránya: 90 % Támogatási döntés dátuma: 2008.08.26. Támogatás pontszáma: 82.75 Szerződés hatályba lépésének dátuma: 2008.10.31. Projekt rövid összefoglalása: A projekt tartalmazza a Damjanich János Általános Iskola 104 éves leromlott állapotú épületének bővítését és felújítását, a sajátos nevelési igényű gyógypedagógiai tagozat méltetlan elhelyezésének megszüntetése és az integrációs oktatás feltételeinek megteremtése érdekében. Az iskola eszközállományának bővítését a pedagógiai programban megfogalmazott célok alapján tervezi, figyelembe véve az eszközökhöz történő kiegyenlített hozzáférés biztosítását. Projekt tervezett kezdete: 2008.11.01. Projekt tervezett befejezése: 2009.09.30. Szerződött összeg: 249 648 840 Ft A Damjanich Iskolának lesz egy új épületszárnya, valamint a régi szárny felújítása is célunk. Jelenleg az iskola egy része a Templom ut6
ESE Híradó
cában működik. A beruházással a sajátos nevelési igényű tanulóink is a Madách utcai épületben tanulhatnak majd. A jelenlegi iskolaépület fel lesz újítva, a hozzá csatlakozó új épületszárnyban 6 új tanterem lesz a szükséges szociális blokkokkal, és egy liftet is beépítünk, hogy az iskola akadálymentes legyen. (Bízunk benne, hogy nem lesz olyan isaszegi kisgyerek, aki használni kényszerül.) Azt tudjuk, 250 millió forinot nyertünk, a vállalt önrész összege 27 millió forint, és az is világos, hogy a tervezett összeg alacsonyabb a ma szükségesnél. A pályázati tervek és a költségbecslés még 2007-ben készültek, akkori árakon, a kivitelezői ajánlatok most érkeznek a mai árakon. A pontosan elvégzendő munkák a kivitelezővel történt megegyezés után derülnek ki, előfordulhat, hogy a terveket át kell gondolnunk. A legrosszabb esetben a támogatási szerződést módosítanunk kell, de én szeretném, ha az eredeti elképzelés szerint valósulna meg a beruházás. Azt gondolom, hogy ezt a problémát meg fogjuk oldani, elengedhetetlenül fontos a városnak a modern iskola, a szinvonalas oktatás. Elvileg június 1-jén kezdenünk kellene. Jó lenne, ha a következő tanév kezdetén már egy szép iskolába járhatnának a gyerekek. A befejezés időpontja vélhetően egy kicsit csúszni fog az eredetileg tervezetthez képest. Nagyon jó az együttműködés az iskola vezetője és a hivatal közt. Egy kis csúszás esetén meg fogjuk találni a gyerekeknek, szüleiknek és a pedgagógusoknak legmegfelelőbb megoldást, mint ahogyan sikerült a munkák mielőbbi kezdése miatt az iskolában a tanév utolsó napját kicsit előbbre hozni. (A polgármester úr beszélgetésünk közben mutatott látványterveket. Csodálatos lesz az új iskola! - a szerkesztő) Isaszeg Szennyvíztelep fejlesztése KEOP 7.1.2.0 Szennyvízelvezetés és tisztítás Megítélt összeg: 28 050 000 Ft Támogatás aránya: 85 % Támogatási döntés dátuma: 2008.11.24. Támogatás pontszáma: 67.27 Projekt rövid összefoglalása: A 11.000 fős Isaszeg 2008. július 1.-vel városi rangot kapott település. A város szennyvízcsatorna hálózata teljes körűen kiépített. A 3613 csatlakozási pontra eddig 2956 ingatlan csatlakozott. A szennyvíztisztító telep 1992-ben épült, átmenetileg TFH fogadására. A csatornahálózat kiépülését követően technológiai módosításra került sor 1997-ben, majd 2002-ben. A szennyvíztisztító úgy hidraulikailag, mint szennyezőanyag tekintetében túlterhelt, ezért bővítésre szorul. A vízjogi engedélyben szereplő 1600 m3/d kapacitást nem tűnt kellően megalapozottnak, ezért újraszámolásra került. A vizsgált változatok 1350 m3/d kapacitásra készültek az elvi vízjogi engedélyben szereplő technológiák némileg módosított változataiként. A projektjavaslat átfogó célja a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) fejlesztési stratégiáján belül, az egészséges, tiszta települések
2009. április
fejlődő városok prioritási tengelyén a KEOP célrendszer 1. céljának elérése Isaszegen, miszerint: a fenntartható településfejlődés környezeti feltételeinek javítása valamint a települési környezet állapotjellemzőinek javítása. Ezáltal, az egészséges tiszta település megteremtése, a projekt által érintett lakosság környezeti biztonságának megteremtése a környezeti fenntarthatóság megteremtése. Az átfogó cél elérésének módja, a fejlesztendő tevékenység megvalósítása, azaz az Isaszegi Szennyvíztisztító Telep technológiai fejlesztése. A beruházás célja az isaszegi szennyvíztisztító telep korszerűsítése a vízminőség védelme – különös tekintettel a befogadó Rákos patak, mint kisvízfolyás ökológiai állapotának javítása – és az infrastruktúrális ellátottság színvonalának emelése céljából, korszerű ökológiailag előnyös iszapkezelés-hasznosítás (komposztálás) alkalmazásával. A fejlesztés elősegíti az EU Víz-keretirányelvben foglalt követelmények hazai teljesítését. A projektcélcsoportját azok a közvetlenül vagy közvetetten érintett személyek szervezetek jelentik, akik körülményeire a projekt megvalósítása kihatással van. Közvetlen célcsoport: Isaszeg város lakossága helyi kis és középvállalkozók önkormányzati, vagy önkormányzati fenntartású intézmények Rákos-patak élővilága. Közvetett célcsoport: tisztított szennyvizet befogadó víz mellett élő lakosság, a településre látogató hazai és külföldi turisták, Magyarország versenyképessége. Lakossági ellátási célok: a szükséges szennyvíztisztítási kapacitás, és az előírt tisztítási hatásfok biztosítása az ország, valamint a régió versenyképességének javítása. Környezetvédelmi célok: a talaj, talajvíz, felszíni befogadók szennyezetségének csökkentése, élőhelyek védelme, fenntartása, megvédése a környezetszennyezéstől jó vízminőségi állapot elérése és szintentartása a VKI céljaival összhangban. Projekt tervezett kezdete: 2008.12.01. Projekt tervezett befejezése: 2009.08.31. A szennyvíztelepünk építése óta eltelt közel húsz évben körülbelül 2000 fővel növekedett Isaszeg lakossága. Ma már csatornázva van a település. Akkoriban szippantott szennyvíz került a szennyvíztelepre, annak más volt az állaga és jóval kevesebb a mennyisége. Problémát okoz még, hogy a csatornán keresztül sok esővíz kerül be a telepre. Ráadásul a szennyvíztelep által kibocsátott víz minőségére vonatkozó előírások is szigorúbbak lettek. 2010-11-ig tehát változtatnunk kell, mert a szennyvíztelep működése kérdésessé válik. A most nyert összeg a tervek és tanulmányok készítésére fordítható. Az önkorányzat már a terület bővítésééhez szükséges telket megvette. A tervek elkészülte után tervezzük újabb pályázat beadását a beruházásra, aminek várható összege mintegy fél millió forint lesz. A pályázathoz szükséges önrészt már félretettük erre a célra. Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése a városi rangot szerzett Isaszegen ÁROP 3.A.1/A A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése Megítélt összeg: 16 619 800 Ft Támogatás aránya: 92 % Támogatási döntés dátuma: 2009.03.16. Támogatás pontszáma: 89.3 Projekt rövid összefoglalása: Célunk egy új szervezési-működési kultúra kialakítása a polgármesteri hivatalban és intéményeiben az eredményesebb és hatékonyabb működés érdekében, a stratégiai menedzsment, a felügyelt intézmények felé a jó gazda hozzáállás a városi rang kiszolgálása érde kében. A projekt eredményeként a döntési mechanizmusok korszerűsödnek (EDtR), a közgyűlés munkája egyszerűsödik
(MikroVoks) és a hivatal szolgáltasokat igényve vevők elégedettsége nő (szervezetfejlsztés, ügyfélhívó). Projekt tervezett kezdete: 2009.01.01. Projekt tervezett befejezése: 2009.12.31.
Isaszeg, Városháza
Amikor megtaláltuk a pályázati lehetőséget, úgy döntöttünk, indulunk mi is. Az elnyert összeg részben a kollégák képzésére, részben eszközbeszerzésre fordítható. A pályázattal célunk – mint az a projekt rövid összefoglalásában is olvasható –, hogy az ügyintézés gyorsabb legyen, a lakosságot minél jobban kiszogáló hivatal legyünk. Testvértelepülések I. Fesztiválja Isaszegen Isaszeg testvértelepülései: Bojanow (Lengyelorzág), Csúza (Horvátország), Kishegyes (Szerbia), Csíkkozmás (Románia), Csíkszentmárton (Románia). Kétoldalú, kölcsönös programokra már az eddig is sor került, azonban olyan komplex nagyrendezvényt, amelynek elsődleges célja az Isaszeg várossal testvérkapcsolatban álló települések együttes bemutatkozása, még nem szerveztünk. Az elmúlt év telén pályázatot nyújtottunk be az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségéhez (EACEA), az Európa a polgárokért program Testvérvárosi találkozók alprogramjára. Tervezetünket a pályázat kiírója változtatás nélkül elfogadta, így áprilisban – tudomásunk szerint Magyarországon először – Isaszeg városa megrendezheti a Testvértelepülések I. Fesztiválját. Márciusban kaptuk meg az értesítést, miszerint a maximális összeget (21 ezer euró) megnyertük. A pályázat segítségével az Isaszegi Történelmi Napok programjaival együtt színesíteni tudjuk Isaszeg kulturális életét. Testvérvárosaink polgárai megismerkedhetnek egymással, írók, képzőművészek és vállalkozók tudnak bemutatkozni Isaszegen. A vélemény- és tapasztalatcsere fórumait teremtjük meg az élet különböző szféráinak (gazdaság, oktatás, kultúra, hitélet) területén, amelynek hozadéka az egyes települések későbbi mindennapi életében, további együttműködésben realizálódhat. Nagyszabású gálaműsoron egymás művészeti csoportjai is bemutatkozhatnak. A lengyel gyermek- és pedagóguscsoport viszontlátogatásra érkezik az általános iskoláinkba. A program keretében – terveink szerint – a szlovákiai Kenyhec önkormányzatával fogjuk aláírni a testvérvárosi megállapodást. A találkozót Isaszeg legnagyobb ünnepe, a XIX. századi magyar szabadságharc legfényesebb győzelme: az 1849. április 6-ai ütközet 160. évfordulójára és az azt megelőző napokra időzítettük. Mindkét településen nagy erővel folyik a munka, ki-ki a saját posztján nagy igyekezettel törekszik a pályázati programok gyors, szakszerű, precíz lebonyolítására. A beszélgetések során kiderült, nagyon sok területen szükség van fejlesztésre, melyek saját erőből nem megvalósíthatók. Szülessen további kedvező pályázati döntés Pécel és Isaszeg fejlődéséért! Apróné Orosz Margit A keretes információk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról származnak.
2009. április
ESE Híradó
7
a szinvonalas oktatásért
Péceli Pedagógia Napok Pécel Város Képviselő-testületének támogatásával 2009. febElőadó: Magyar Gábor, MG. Fitness Kft. ruár 25. és március 5. között második alkalommal szerveztük Mindhárom napon nagy érdeklődés kísérte a rendezvényeket, meg a Péceli Pedagógiai Napok rendezvényeit. hisz minden közalkalmazottat érzékenyen érint a minősítési-teljeA pedagógiai témák sokaságából bőven volt alkalmunk sze- sítményértékelési rendszer megváltozása, a gyakornoki időre vomezgetni, hisz a mai oktatásügy és natkozó jogszabályok változása, vagy a az óvodai-iskolai nevelés helyzete fomagasabb vezetői tisztségre vonatkozó lyamatosan szolgáltatja az akkut vagy rendelkezések módosulása. Mindezek éppen azonnali beavatkozást igénylő kihatnak az intézményekben folyó mitémaköröket, feladatokat. nőségbiztosítási feladatokat is végző Ezúttal a közalkalmazottakat leginközösségekre, hisz át kell alakítani a kább érintő kérdésekre helyeztük a dolgozókat érintő értékelési rendszehangsúlyt a témakörök között válogatrüket. A rendezvénysorozat lélekemeva, ezért háromnapos rendezvényünk lő befejezése a Magyar Mozgáskotta során az alábbi témákkal foglalkozMódszer megismerése volt. A jelen tunk: levő óvodapedagógusok, tanítók és ● A KJT és hozzá tartozó Kormánygyógypedagógusok a gyakorlatban kirendelet változásai, azok hatásai a próbálva ismerhettek meg egy komplex mindennapi pedagógiai munkára mozgásfejlesztő eszközrendszert, mely 2009. február 25. Szemere Pál Áltaaz érzékelés-cselekvés többirányú párlános Iskola huzamos fejlesztésével segítheti a kis Előadó: Dr. Dudás Lilian jogtanágyermekekkel foglalkozó pedagógusok csos munkáját. ● Az intézményekben folyó minőÖsszességében – köszönhetően Gera ségbiztosítási, intézmény- és pedaZoltán oktatási referens remek szergógusértékelési gyakorlatok vező munkájának – sikeresnek mond 2009. március 4. Petőfi Sándor Álhatjuk a Péceli Pedagógiai Napokat. talános Iskola Rendezvényeinket a Gödöllői KistérPedagógusok próbálják ki az új eszközöket Előadó: Benczúr Ágnes, Expanzió ségi Társulás Önkormányzatainak, sőt Humán Kft. Pest megye településeinek (Veresegy● Egy széles körben elterjedt és nagyon közkedvelt komplex ház, Aszód, Tura stb.) és a XVII. kerületi Önkormányzat intézmozgásfejlesztő eszköz, mely hatékony segítséget ad/adhat a ményeinek vezetői, pedagógusai is megtisztelték. Az első napon szem-kéz koordináció fejlesztéséhez kisgyermek korban 52, a másodikon 42, míg a harmadik napon 44 résztvevője volt 2009. március 5. Pécel Város Egyesített Gyermekintézmé- az eseményeknek. nyei – Nyitnikék Óvoda Bartha Attiláné alpolgármester
Hírek a péceli Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolából 2009 szeptemberében óvoda indul iskolánkban. Az óvoda az iskola kertjében, de különálló épületben kap helyet. Három csoporttal fog működni (75 gyermek) 6 óvónő és 3 dadus szerető vezetésével. A gyerekek használhatják az iskola kápolnáját, új tornatermét és sportudvarát. Az intézmény doktornője, védőnője, logopédusa, fejlesztő pedagógusa a kicsiket is ellátja. Törekszünk arra, hogy katolikus óvodánk légkörére az öröm, a nyitottság, az elfogadás, a szeretetteljes párbeszéd legyen jellemző. Szeretettel várjuk mindazon családok gyermekeit, akiknek szülei keresztény életet választanak gyermekeik számára. Iskolánk a 2009/2010-es tanévben 2 első osztályt indít. Iskolánk a 2009/2010. tanévben (2009. szeptember 1-jétől) két első osztályt szándékozik indítani. Mindkét osztály egész napos iskolaotthonos rendszerben működik. Az egyik osztályban emelt szintű testnevelés oktatás indul. Az emelt szintű testnevelés osztályban játékos képességfelmérés és a szülők igényei alapján kerülnek a gyerekek. A heti 5 testnevelés óra mellett biztosítjuk a kosárlabda és röplabda játékok megtanítását – természetesen a futball mellett. A másik első osztályban rendes tanterv szerint tanítunk. De 8
ESE Híradó
harmadik osztálytól megkezdjük az emelt szintű nyelvoktatást angol és német nyelvből. (A nyelvoktatás már az első osztályban megkezdődik, és harmadik osztályban emelt óraszámban folytatódik). Ez oda juttathatja tanulóinkat, hogy 8. osztályban junior nyelvvizsgát szerezzenek. Szintén 3. osztálytól költségtérítéses emelt szintű informatika oktatásra lesz lehetőség. Így tanulóink megismerhetik a számítógép és az internet használatát. Erre a programra járó tanulóink a 8. osztály végén nemzetközi ECDL (számítógép-kezelői) vizsgát tehetnek. Az 1. a osztályban emeltszintű testnevelés oktatás lesz. Osztályfőnök: Szabó Erzsébet Tanítópárja: Bolla Anett Az 1. b osztályban hagyományos tanterv szerint folyik az oktatás, de ez kiegészül furulyaoktatással. Osztályfőnök: Horváthné Sabáli Éva Tanítópárja: Almási Viktória Leendő első osztályosok beiratkozása: 2009. április 16. (csütörtök) 9-18 óra Iskolánk címe: 2119 Pécel, Kossuth tér 7. telefon: (06-28) 547-301 forrás: http://www.szerzsebet.sulinet.hu/
2009. április
a szinvonalas oktatásért
Emlékezünk Közeledve a nyolcvanadik életévhez, egyre kevesebbet és keEgy életen át keresték az eredményes-emberséges tanítói utat. vesebbre emlékezünk. Lassul mozgásunk, leszűkül gondolatvi- Előttem, előttünk követendő volt alázatos, példás elszántságuk, lágunk. Ez sem, az sem, és lassan semmi sem jut eszünkbe. kitartásuk. Jól és szépen tanítani, megtalálni a legeredményeBarátaink, volt tanítványaink arca ismerős ugyan, csak a nevé- sebb utat, utakat. Milyen jó volt ezeket megbeszélni egymással, re, igen a NEVÉRE már nem emlékezünk. Van ennek a folya- pedagógiai műhellyé avatni a tanári szobát, a pedagógusok kömatnak, az öregedésnek még szigorúbb folytatása is, de ehhez zött lelkes kutatókká válni, tanítási óráikról száműzni a lelketlen már környezetünk nagyobb, megértőbb szeretetére, türelmére szürkeséget, unalmat. Törekedni arra, hogy a magyar irodalom, van szükség. a történelem üzenete egy életen át megmaradjon gyermekeink Életünknek ezt a korát az irodalomban a leggyönyörűbb meg- lelkében. Bennük élt az a pedagógus mozdulat, amely tud simofogalmazásban a Prédikátor könyvében találgatni, szomorú arcú gyereket megkérdezni. tam, aki sok száz éve így ír látásunk, halláHasonlóképen nevelőtársukat is, ha meglátsunk, mozgásunk folyamatos csökkenéséről: ták tekintetükön a bajt, gondterheltséget. S „Emlékezzél meg a te Teremtődről, míg a vevolt idejük meghallgatni a panaszkodót. szedelem napjai el nem jőnek, az esztendők, Irénke évtizedeken át szervezte az esti okmelyekről azt mondod: nem szeretem ezeket! tatást a tanulásban lemaradóknak, megszerAmíg a nap meg nem setétedik... mikor megvezte számukra azt a tanári csoportot, akik remegnek a házak őrzői, megroggyannak az segítettek ezeknek a fiataloknak és felnőterős férfiak, …megállnak az őrlő leányok, teknek is tanulmányaik befejezésében. Bimert megkevesbedtek és meghomályosodzonyára ők is hálásak a kapottakért. nak az ablakon kinézők. A malom zúgása Igen. Elmennek az emlékeket hordozók, a halkabbá lesz, és felkelnek a madárszóra. háborút, a nagy változásokat átélők, emlékeMinden halmocskától is félnek, mindenféle ikkel együtt. Minden generációból mentek ijedelmeik vannak az úton. Mert elmegy az idősek, fiatalok. Volt, akit búcsúztattunk, volt, ember az ő örökös házába, és az utcán körül akit szavak nélkül engedtük el, de mindig szoDrózdi Irénke és Dezső járnak a sírók. És a por földdé lenne, a lélek morúan. Csak hálával gondolhatunk rájuk: pedig megtérne Istenhez, aki adta volt azt.” Lehoczky Endrére és feleségére, Szakállos (Prédikátor 12. rész 3-9 vers) Zoltánnéra, Szórády Tibornéra és Edit lányára, Cserey Gyulára, a E sok száz éves soroknál szebben kevesen tudnak emlékezni, Sebők-házaspárra, Nikodém Zsigmondra, Kovács Gizikére, Alíz írni az öregségről, s ezzel szeretném felidézni a Drózdi-házas- nénire, Cser Lászlóra és Nagy Lajosnéra. A fiatalabb generációból pár életét, munkáját. Szeretném olyan hűséggel, ahogy szívünk Cserényi Anikóra, Torma Vilmosnéra, Szilva Jánosra, Rendek Fediktálja, ahogy szeretetünk segít az emlékezésben, s amint meg- rencnére, Zelei Lászlónéra, Dolhainé Bóka Gabira... érdemlik. Közös volt útjuk, utunk, munkánk, feladatunk, küzMost búcsúztunk Drózdi Irénkétől, és nem is olyan régen Dedelmünk. Ahogy közös volt örömünk, a tanítványoktól kapott zsőtől. Ne mondjuk a szokásos módon: Nekik már jobb! Mondhála, szeretet is. juk reményteli hittel: IGEN. NEKIK MÁR JOBB! Így érezték ezt Drózdiék: Irénke és Dezső együtt, közösen. Juhász Jenőné
Hírek a Fáy András Mezôgazdasági, Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumból 2009. március 7-én partner iskolánk a Topolyai Mezőgazdasági Iskola tanárai, valamint a város pedagógusai kb. 60 fő, meglátogatta iskolánkat. Ivánkovicsné Polmüller Brigitta igazgatónő rövid tájékoztatót tartott, majd bemutatta az iskolát, valamint a Kishársas tangazdaságban lévő lovas csarnokot. A vendégek igen jól érezték magukat és pozitív élményekkel tértek haza. 2009. március 23-án Pécel ausztriai testvérvárosából, Mistelbachból diákok érkeztek a Fáy András Szakközépiskola kishársasi lovardájába egy hetes tanulmányútra, Erwin Löffler tanár vezetésével. A Szakma Kiváló Tanulója Lótenyésztő Verseny döntőjét iskolánk rendezi, melynek időpontja 2009. április 14-17. Az ország több mezőgazdasági iskoláiból jönnek végzős tanulók. A verseny három (írásbeli, gyakorlati, szóbeli) részből áll. Azok a tanulók, akik a versenyen szerezhető pontszámok 66%-át eléri, mentesülnek az év végi szakmai vizsga alól és jeles osztályzatot kapnak. A Fáy Napok 2009. április 24-25-én lesz megtartva, 24-én az iskolában, 25-én a Kishársasban. A lovasprogramról majd későbbi időpontban tudunk információt küldeni. A 25-i 10 órakor a péceli Kishársasban kezdődő látványos lovasbemutatókkal várják az érdeklődőket, valamint megemlékez-
Mistelbachi diákok
nek Pest-megye 1000 éves fennállásáról is mistelbachi vendégeinkkel együtt. forrás: www.fayszakkozep.hu és Ivánkovics Zoltán
2009. április
ESE Híradó
9
márciusban történt
Cigány alkotók kiállítása Pécel, 2009. március 21. Harmadik alkalommal került megrendezésre a Cigány alkotók kiállítása, melyet a péceli Szemere Pál Művelődési Házban tartottak 2009. március 21-én 15 órai kezdettel. A rendezvény a péceli Cigány Önkormányzat szervezésében jött létre, mely – reményeik szerint – egy új lépése lehet a cigányság összefogásának, segítheti beilleszkedésüket. Küldetésüknek érzik, hogy megmutassák saját népük számára, hogy tudnak maradandót alkotni. Szeretnének bekerülni az ország kulturális közéletébe, megmutatni a romák által létrehozott értékeket az elit kultúra szintjén, ez számukra a kézenfekvő cél. Céljuk az is, hogy amikor a cigányságról esik szó, ne a bűnözés, a rossz jusson az emberek eszébe, hanem a tudásra, kultúrára éhes, helyes utat kereső nép. Egy műalkotás értéke nagy mértékben függ az alkotóban rejlő és kisugárzó erőtől, a közölni kívánt üzenettől. A kiállítást Csemer Miklós, a CKÖ elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, milyen nehéz helyzetben vannak a magyar cigányok, nehéz az elvárásoknak megfelelniük, miközben a nagy mértékű előíté-
Erőgyűjtés a további nézelődés előtt
letet is le kell győzniük. Valamint célként említette, hogy előre szeretnék mozdítani helyzetüket az efféle rendezvények szervezésével. Csemer Miklós a kiállítás védnökének Bartha Attiláné alpolgármester asszonynak adta át a szót, aki egy Petőfi- idézettel köszöntötte a résztvevőket és vendégeket egyaránt. Majd Szajkó Gyula programfelelős ismertette a péceli Cigány Önkormányzat terveit, melyek között szerepel egy új, számukra nagyon fontos kezdeményezés, egy cigány közösségi ház létesítése itt Pécelen. Ezzel a kezdeményezéssel szeretnék a cigányság helyzetét javítani, saját kultúrájukat terjeszteni, példát mu10
ESE Híradó
tatni a jövő nemzedéknek, valamint ezzel egyidejűleg a jövőt építeni. Reménykednek, hogy az ötletek megvalósításhoz mihamarabb sikerül a megfelelő helyet és a szükséges forrást megtalálni.
Derűs beszélgetés
A rendezvény folytatásaként bemutatásra kerültek a Rút kiskacsa színjátszó csoport tagjai, akik iskoláskorú gyermekek. Első saját filmjüket is megtekinthették a résztvevők. A kisfilm teljes mértékben saját eszközökkel készült, a forgatás helyszínéül a Kastély vendéglő étterme szolgált. Az alkotás 10 perces volt, de pontosan rávilágított a cigányság kiszolgáltatott helyzetére. Történetét összefoglalva, egy fiatal társaság ebédel egy étteremben, ahol egy cigány származású fiú is dolgozik. A társaság egyik tagja elhagyja a mobiltelefonját. Feltételezve, hogy az étteremben majd megtalálja, kis idő múlva visszamegy, de az ott dolgozók állítása szerint nem találták meg a telefont. Pont ebben az időben a már említett ott dolgozó roma származású fiúnak megszólal a telefonja, amely olyan, mint a keresett készülék. Természetesen kérdőre vonják, bocsánatot kéretnek vele, miközben kiderül, hogy a telefont a tulajdonosa nem is az étteremben hagyta el, és időközben a társaság többi tagja megtalálta.
Fiatalok csapata
A kisfilm megtekintését követően állófogadáson vehettek részt a meghívott 2009. április
vendégek, ahol kötetlenül beszélgethettek a jelenlévő művészekkel. Vári Zsolt (festő), Struha Kata (progexpesszív alkotó), Kiss Sándor (festő) képei voltak láthatók a falakon. Bangó István (hangszerkészítő) hegedűit és nagybőgőjét láthattuk még kiállítva. Lendvai Csócsi Jenő (prímás), Horvát Flórián (zongora) szolgáltatták a zenét a szünetekben és az állófogadás alatt. Rátonyi Pál egy-két dal erejéig csatlakozott egy kiállított nagybőgővel. Csemer Géza (író) a Digesztor című 2001-ben megjelent könyvét dedikálta az érdeklődők számára. A rendezvény egészében nagyon jó hangulatban telt. Mindenki megtalálta magának a megfelelő beszélgetőpartnert. Számomra sok újat mutatott ez az esemény, olyan emberekkel és műveikkel ismerhettem meg, amelyekkel más körülmények között nem biztos, hogy találkoztam volna.
Érdeklődők a rendezvényen
Nagyon közvetlenek voltak az alkotók, minden kérdésemre készségesen és szívesen válaszoltak, sőt mondhatom örömmel. Sztajkó József bábkészítővel való beszélgetésem nagyon érdekes volt, elmesélte a cigány mesterségek teljes történetét, amelyekről bábsorozatokat is készített. Helyhiány miatt ide csak a zenészgyűjtemény egy részét hozta el megmutatni. Szomorúan vettem ki a szavaiból, hogy ma már nem gyárt bábokat, elsősorban anyagi okok miatt. A legmulatságosabb dolog az volt, mikor Vári Zsolt és Bangó István beszélgetésük során cserét bonyolítottak le. Vári Zsolt felajánlotta egy kiállított képét a Bangó István által gyártott hegedűre. Elmondásuk szerint jó üzlet volt, mindkettőjüknek megérte. A szervezők gondoltak a megjelentekre, és bőséges svédasztallal kedveskedtek. Mindenki találhatott magának kedvére való falatokat. Cseri Katalin Fotók a 28. oldalon
márciusban történt
Egy százalék… Ne ijedjen meg, Kedves Olvasóm, most nem a személyi jövedelemadóról lesz szó! Hanem a város lakóinak egy százalékáról. Arról a mintegy 140-150 emberről, akik azon a furcsa, zimankós, tavaszi-téli estén, március 20-án ellátogattak a Szemere Pál Művelődési Ház és a maglódi illetőségű Fehérbot Alapítvány közös szervezésű jótékonysági estjére. Ennyien éreztük szívügyünknek az alapítvány nemes célkitűzésének – a Vakvezető Kutyakiképző Iskola megsegítésének támogatását. Gondolta volna, hogy a város lakosságának az egy százaléka pont befér a művelődési ház nagytermébe? Bizony befér – még ha kicsit szorosan is. Hat órára a vendégek, fellépők, szereplők, szervezők úgy megtöltötték a termet, hogy a ház összes űlőalkalmatossága kevésnek bizonyult. A koncert első felében Pécel zenélő, daloló ifjúsága mutatkozott be. Az elsőként fellépő Péceli Rézfúvós Együttes megalapozta hangversenyünk remek hangulatát. Majd Szilágyi Anna és Erdős Péter csodálatos hegedűjátékában gyönyörködhettünk. A Péceli Klarinét Együttes hírnevéhez méltón muzsikált. És ha mindezt még lehet fokozni, jött a csoda, a Péceli Gyerek és Ifjúsági Kórus káprázatos előadásával. Szilágyiné Szalai Zsuzsanna karnagy növendékeit azonnal a szívébe zárta, s vastapssal jutalmazta a közönség. Föl volt hát adva a lecke az est második felében fellépő maglódi vendégeinknek – vajon felveszik-e a versenyt péceli szomszédaikkal. Bizony fölvették! Olyan kiválóságok erősítették csapatukat, mint Késmárky Uzonka művésztanár és Olcsvári Árpád az Operaház művésze. Érett, képzett hangjuk, játékuk, humoruk – a technikai bonyodalmakat pillanatok alatt legyőző színpadi rutinjuk nagy hatást tett a hallgatóságra. S a felnőttek mellett megismerhettük a maglódiak két ifjú tehetségét is. Krizbai Teca és Székely Attila könnyűzenei ének- és szintetizátortudásából adott
ízelítőt. Hangjuk, hangszeres játékuk s a zenéjükön, dalaikon átsugárzó ragyogó személyiségük mindenkit magával ragadott. Bizonyos, hogy még hallani fogunk felőlük! Méltán jutalmazta őket a közönség percekig tartó tapsviharral. És nem feledkezhetünk meg az est egyetlen ifjú prózai szereplőjéről, Krizbai Editkéről sem, aki vidám történetével, érzékletes előadásmódjával önfeledt nevetést csalt a közönség ajkára. Száz szónak is egy a vége: csodálatos este volt! Köszönjük Tóth Benedek igazgató úrnak, hogy helyet biztosított a rendezvény számára. Köszönjük fellépőinknek a nagyszerű műsort, s vendégeinknek, hogy jelenlétükkel megtisztelték az előadást, és adományaikkal segítették célunk megvalósítását. Az est bevételét, az – 51.000 Ft-ot a Fehérbot Alapítvány teljes egészében a Vakvezető Kutyakiképző Iskola támogatására fordítja. Vida Ágnes, a jótékonysági est fővédnöke Fehérbot Alapítvány a Vak és Gyengénlátók Esélyegyenlőségének, Oktatásának Elősegítéséért A szervezet székhelye: 2234 Maglód, Bajcsy Zsilinszky u. 69. Képviselő: Abonyi Lászlóné elnök Cél leírása: Vakok és gyengénlátók életét megkönnyítő berendezések beszerzése. Ilyen személyek oktatásának támogatása. Megyei nyilvántartási szám: 2371/2007 Országos nyilvántartásbeli azonosító: 66276/2003 Eljárt bíróság neve: Pest Megyei Bíróság forrás: http://www.birosag.hu
Közhasznúsági beszámoló
Harmónia-Pécel Alapítvány 2119 Pécel, Kossuth tér 3. Telefon: 28/547-245 Adószám: 19175261-1-13 A Harmónia-Pécel Alapítvány – mint minden évben – idén is megtartotta nyilvános közhasznúsági beszámolóját. Ilyenkor a növendékek hangversennyel köszönik meg az Alapítványnak az éves támogatást, hisz több hangszert – ahogy Márkus János úr, az Alapítvány elnöke beszédében elmondta – csak a szervezet segítségével tudott a Zeneiskola megvásárolni. Ahogy a gyerekek tudásukban fejlődnek, úgy válnak alkalmassá a megmérettetésre, a versenyzésre. 2008-ban a tanulók nevezési díját is az Alapítvány fedezte. A pártfogók figyelme minden alapítvány munkájában nagyon fontos elem, így nekünk is. Azonban a gazdasági nehézségek lassan, de biztosan éreztetik hatásukat e területen is, mert 2008-ban az egyéni támogatások szinte megszűntek. Ugyanakkor a felajánlott 1% összege meghaladta az utóbbi évekét: 201.036 Ft volt, melyet őszinte tisztelettel köszönünk. Ahogy a leírtakból kitűnik, ennek az összegnek a felhasználása az Alapító Okiratban meghatározott céloknak megfelelően történt és történik. Természetesen továbbra is szívesen fogadunk adományokat, és felajánlott 1%-okat is. Az Alapítvány adószáma: 19175261-1-13 Az Alapítvány számlaszáma: 65600113-15100003
1%
a gondoskodás méltósága Egymást Segítõ Egyesület
kiemelkedõen közhasznú szervezet
Adószámunk: 19173245-2-13
2009. április
ESE Híradó
11
költészet napja
A Költôk megszámlált napjai „Semmi sem segít. Nézd a világ apró rebbenéseit.” (Esô esik, felszárad. Radnóti Miklós) Az idei költészet-nap ünneplését a kulturális szakma a száz éve, a szerb partizánok kiszabadították. Radnótit háromezer társával 1909. május 5-én született Radnóti Miklós életművének méltatá- együtt szeptember 17-én indították el gyalogmenetben Borból a sára összpontosítja: emlékezés-produkciók köztévében, művelő- magyar határ felé. Az út egyes állomásain születtek a Razglednidési házakban, iskolákban. A szerkesztőknek nincs könnyű dol- cák. (Képeslapok, szerb) A költő a többhetes kínlódás vége felé telguk, érdekessé, fogyaszthatóvá kell tenni a műsorban a Költőt és jesen legyengült, mozogni és beszélni is alig tudott. November 6-án verseit. Az MTV kilencrészes Radnóti ünnepi Győrszentmártonnál 22 járóképtelen beteget műsorsorozatában Rúzsa Magdi is szerepet kocsira raktak, hogy kórházba vigyék őket. A kapott egy versmondással. Dicséretes prógyőri kórház túlzsúfoltságra hivatkozva nem bálkozások: irodalmi séták, felolvasó esetek, tudta fogadni őket. Magyar kísérőik két osztkonferenciák, vetélkedők a Radnóti névvel rák SS-katona segítségével a Győr utáni Abda megáldott iskolákban, szegedi emlékbizotthatárában sorra agyonlőtték az elgyötört emság alakítása – mind-mind érzékelteti, hogy bereket. (1944. november 9.) valahogy népszerűsíteni próbálják a kultúrát. Mikor 1946 tavaszán Tajtékos ég című Produkciók országszerte a Kazinczy 250 posztumusz kötete megjelent, még senki sem éves, a Radnóti 100 éves jubileumok aprotudott Radnóti haláláról: hozzátartozók és póján. Radnóti jön, aztán megy. Vége lesz a barátok még reménykedtek abban, hogy életcentenáriumnak. Így volt ez 2005-ben, József ben van, és hazatérhet. A Tajtékos égben már Attila születésének (1905. április 11.) 100 éves olvashatók voltak a bori versek a Razgledniünneplése után. A költészet, a vers leválik a cák kivételével. Ezek csak a tömegsír exhumai kor emberének mindennapjairól, észrevétmálása után, 1946 nyarán kerültek elő a Bori lenül – hiányérzet nélkül – némuljuk el a manoteszből, amelyet a költő viharkabátjának gyar nyelv bölcsődalait. Szegényedik a szelzsebében találtak meg.” lem, a gondolat lelke. Pótlása: zaj és üzlet. És Tanítása a lélektisztulás önképessége egy közben, és menve előre a korban, a költészet gyűlöletkorban. Önmagának teremt idilli emhiánya semmisül az új és új nemzedékben. bervilágot az embertelenségben, és ezt a kéÁm és pedig a költészetnek a közoktatás pességet továbbadja a koroknak. keretei között lenne helye hétfőtől péntekig, Radnóti Miklós megtanította magát meneRadnóti Miklós (1909-1944) ősz és tavasz-nyár között. Folytonosan és fokülni. Az „olyan korban” idilli világot teremlyamatosan. tett. Az idilli hexameterek, az eclogák világában pár-beszél, moHiszen a költőktől ihletett nyelv nevel. A szellemi én harmó- nológ-beszél csonka dialógban, olyan távolból, ahonnan a szelniájának megtalálásában a vers az esztétika teljességét: az igaz, lem a Teremtő közelébe békül a világtól. A fizikai test fájdalma a jó és a szép szentháromságát pedagógiázza a gyermeklélekbe. fölé eljutott lélek: feltámadásremény. A tanítónak semmit sem kell hozzáadni, csak saját érzelmét kell kifejezni azzal, hogy elmondja a Költő versét. Fejből. Így lesz Második ecloga fontos a vers a gyermek számára, így lesz fontos a tanító. Talán. Azt hiszem. Repülő A Költők között Radnóti Miklósnak adatott meg, hogy a történelmi zsidó és nem-zsidó szenvedés személyes fizikai kínjai Jó messzi jártunk éjjel, dühömben már nevettem, között, fölött és benne megtartsa végsőkig lelkében az ember-reméhrajként zümmögött a sok vadász felettem, ményt. Élete és költészete egy-testű, ő halálraítélt volt az „Erőla védelem erős volt, hogy lődöztek barátom, tetett menet”-ben. Az első halálmenetek egyikében gyalogolt míg végül új rajunk feltűnt a láthatáron. Győr felől nyugat felé. A halálmenetek folytatódtak és terjedtek Kis híja volt s leszednek s lenn összesöprögetnek, Európa térképén egészen 1945. április végéig. A vers már akkor de visszajöttem nézd! és holnap újra retteg is hatástalan volt. s pincébe bú előlem a gyáva Európa... „Szabad szerettem volna lenni mindig s őrök kísértek végig no hagyjuk már, elég! Írtál-e tegnap óta? az úton.” (Negyedik ecloga) „Radnóti Miklós 1944. május 18-án kapta az utolsó behívót munKöltő kaszolgálatra. Társaival együtt vasúton szállították a szerbiai Bor bányavárosba. Innen került a Lager Heidenauba. A magyar fogÍrtam, mit is tehetnék? A költő ír, a macska lyoknak a vasúti pálya alapozásán kellett dolgozniuk. A táborban miákol és az eb vonít s a kis halacska viszonylag elviselhető körülmények uralkodtak. Radnóti a nyári ikrát ürít kacéran. Mindent megírok én, hónapokban még őrizte életkedvét, s a rabságban halhatatlan reakár neked, hogy fönn is tudd hogy’ élek én, mekművek születtek. Verseit egy kockás iskolai füzetben gondosan mikor a robbanó és beomló házsorok leírta, a másolatokat egyik rabtársára, Szalai Sándorra bízta. Miközött a véreres hold fénye támolyog kor a németek a szovjet csapatok balkáni közeledésére felszámolták és feltüremlenek mind, rémülten a terek, a táboraikat, a Lager Heidenau foglyai augusztus 29-én indultak a lélegzet megáll, az ég is émelyeg «erőltetett menetben» a Borban elhelyezett központi láger felé. Az s a gépek egyre jönnek, eltűnnek s újra mint itt összegyűjtött munkaszolgálatosok között az a rémhír terjedt el, a hörgő őrület lecsapnak újra mind! hogy akiket a második csoportban osztottak be, azokat a németek Írok, mit is tehetnék. S egy vers milyen veszélyes, legyilkolják. A költőnek sikerült az első lépcső soraiba jutnia, s ez ha tudnád, egy sor is mily kényes és szeszélyes, vezetett a tragédiához. A második csoport tagjait pár nap múlva mert bátorság ez is, lásd, a költő ír, a macska 12
ESE Híradó
2009. április
költészet napja miákol és az eb vonít s a kis halacska s a többi... És te mit tudsz? Semmit! csak hallgatod a gépet s zúg füled, hogy most nem hallhatod; ne is tagadd, barátod! és összenőtt veled. Miről gondolkodol, míg szállsz fejünk felett?
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat. ... Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal újra mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, -a rettentő szavak tudósa, Ésaiás. ... 1944. május 19.
Repülő Nevess ki. Félek ott fönn. S a kedvesemre vágyom s lehunyva két szemem, heverni lenn egy ágyon. Vagy csak dúdolni róla, fogam közt szűrve, halkan, a kantinmélyi vad és gőzös zűrzavarban. Ha fönn vagyok, lejönnék! s lenn újra szállni vágyom, nincs nékem már helyem e nékem gyúrt világon. S a gépet is, tudom jól, túlzottan megszerettem, igaz, de egy ütemre fájunk fönn mind a ketten... De hisz tudod! s megírod! és nem lesz majd titok, emberként éltem én is, ki most csak pusztítok, ég s föld között hazátlan. De jaj, ki érti meg... Írsz rólam? Költő Hogyha élek. S ha lesz még majd kinek.
És hogy miket jelzettek a naptárak a Krisztus utáni 1909-1944 Radnóti-évek napjain, azok történelemkönyvekből tudhatók. Tudhatók. Megértetni nehéz a történészeknek is, mert kimarad a tényekből az a gondolatszörny, amely a gyűlölet és a hatalomvágy ördögi nászából született a földre. Radnóti Miklós vers-lélegzetei a mai demokráciát is igazíthatnák irányba, ha valaki, valakik újra és újfent templomokban, iskolákban, Kossuth tereken a Költő szavait szólnák gyűlöletszavak helyett, amelyektől ugyanolyan nehéz menekülni a jelenkornak, mint akkor, az „oly korban”. Hetedik ecloga
„Radnóti Miklós Budapesten született, 1909. május 5-én. Eredeti neve Glatter Miklós. Születése anyjának és ikertestvérének az életébe került; 11 éves volt, amikor apja meghalt. Nagybátyja, Grosz Dezső gondoskodott róla, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit 1927-ben, a csehországi Reichenberg (ma Liberec) textilipari szakiskolájában. 1934-ben bölcsészdoktorrá avatták. Nevének Radnótira magyarítását, mivel ez védett név volt, megkérdezése nélkül Radnóczira módosították. Írásait továbbra is Radnótiként írta alá. 1934-ben házasságot kötött a szerelmes verseit már kora ifjúságától ihlető Gyarmati Fannival. 1935-ben tanári oklevelet szerzett, katedrához mégsem jutott: magánórák adásából, szerény tiszteletdíjakból élt. 1940. szeptember 5. és december 18. között munkaszolgálatos volt Szamosveresmarton. 1942. július 1-jétől Margittán, Királyhágón, Élesden (Bihar megye), majd a hatvani cukorgyárban, végül a fővárosban szolgált. 1944. május 20-án ismét munkaszolgálatos lett.” 1944. május 19-én hagyta abba a Töredék címet kapott vers keserűségeinek írását. Indulnia kellett. Töredék
Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad tölgykerítés, barakk oly lebegő, felszívja az este. Rabságunk keretét elereszti a lassú tekintet és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését. Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak, megtöretett testünket az álom, a szép szabadító oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor. Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok, Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra. Búvó otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán? ’s van’, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörg, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is? Ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva, úgy írom itt a homályban a verset, mint ahogy élek, vaksin, hernyóként araszolgatván a papíron; zseblámpát, könyvet, mindent elvettek a ’Lager’ őrei s posta se jön, köd száll le csupán barakkunkra. Rémhírek és férgek közt él itt francia, lengyel, hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt,jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot, s várja a véget, a sűrü homályba bukót, a csodákat.
Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek.
Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák ostroma meg-megújul, de a légysereg elnyugodott már. Este van, egy nappal rövidebb, lásd, újra a fogság és egy nappal az élet is. Alszik a tábor. A tájra rásüt a hold s fényében a drótok újra feszülnek, s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya lépdel a falra vetődve az éjszaka hangjai közben.
Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. Oly korban éltem én e földön, mikor ki szót emelt, az bújhatott, s rághatta szégyenében ökleit, az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már újra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.
Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat,
Lager Heidenau, Zagubica fölött a hegyekben, 1944. július folytatás a 14. oldalon 2009. április
ESE Híradó
13
Költészet napja 4.
folytatás a 13. oldalról
Én, mikor megismertem verseit, semmit sem tudtam az emberiiszonyat Holokausztjáról. Úgy érintettek meg eclogái, mint a kortól, a helytől és az időtől függetlenül lehetséges lélek-győzelem az embertelenség felett. És ha – akár egy ember is legyőzheti az embertelenséget – az emberiségnek ad reményt a mindhalálig szerelemben. Feleségéhez írt verseiben a szerelem uralkodik az embertelen világon. „Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem”. Erőltetett menet Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok fölött régóta már csak a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szívemben hordom mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek! Bor, 1944. szeptember 15.
Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint a húr, ha pattan. Tarkólövés. - Így végzed hát te is, súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. Der spring noch auf, - hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. Radnóti „képeslapokat” küldött az utókornak. Az utolsó Razglednicában a – „Der springt noch auf” – „Ez még fölkel” az emberi kegyetlenség német szavakba bújtatott iszonyata. Akkor hangzik fel a halálmenetekben, mikor az első tarkólövés után még él az áldozat. Következik a második. És akkor versének vége. De a mindhalálig szerelem túlélte a századot.
„A hold ma oly kerek” – az életremény szimbólumává lett a magyar költészetben. Razglednicák
Bulgáriából vastag, vad ágyúszó gurul, a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull; torlódik ember, állat, szekér és gondolat, az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad. Te állandó vagy bennem e mozgó zűrzavarban, tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál, vagy korhadt fának odván temetkező bogár.
Mikor láthatlak újra, nem tudom már, ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, s kihez vakon, némán is eltalálnék, most bujdokolsz a tájban és szememre belülről lebbensz, így vetít az elme; valóság voltál, álom lettél újra, kamaszkorom kútjába visszahullva
csodákban hittem s napjuk elfeledtem, bombázórajok húznak el felettem; szemed kékjét csodáltam épp az égen, de elborult s a bombák fönt a gépben zuhanni vágytak. Ellenükre élek, s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek fölmértem s mégis eltalálok hozzád; megjártam érted én a lélek hosszát,
2. Kilenc kilométerre innen égnek a kazlak és a házak, s a rétek szélein megülve némán riadt pórok pipáznak. Itt még vizet fodroz a tóra lépő apró pásztorleány s felhőt iszik a vízre ráhajolva a fodros birkanyáj.
s országok útjait; bíbor parázson, ha kell, zuhanó lángok közt varázslom majd át magam, de mégis visszatérek; ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg, s a folytonos veszélyben, bajban élő vad férfiak fegyvert s hatalmat érő nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám: a 2 x 2 józansága hull rám.
3. Az ökrök száján véres nyál csorog, az emberek mind véreset vizelnek, a század bűzös, vad csomókban áll. Fölöttünk fú a förtelmes halál. ESE Híradó
A mélyben néma, hallgató világok, üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, de nem felelhet senki rá a távol, a háborúba ájult Szerbiából s te messze vagy. Hangod befonja álmom, s szívemben nappal újra megtalálom, hát hallgatok, míg zsong körém felállván sok hűvös érintésű büszke páfrány.
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e? s hogy ifjúságom csúcsán, majdan, egyszer, a hitvesem leszel, - remélem újra s az éber lét útjára visszahullva tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, csak messze vagy! Túl három vad határon. S már őszül is. Az ősz is itt felejt még? A csókjainkról élesebb az emlék;
1.
14
Levél a hitveshez
Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben, 1944. augusztus-szeptember Némethy Mária 2009. április
visszatekintés
Asszonybúcsú Amikor 1971-ben Pécelre költöztünk, az itteni letelepedést csak átmenetinek szántam. Jóformán azt se tudtam, hol van Pécel, nem ismertem itt senkit. Olyan idők jártak, hogy a fővárosban majdnem lehetetlen volt lakáshoz jutni. Ezért volt annyi „jöttment” a Petőfi utcában. Teltek-múltak az évek, és az utóbbi időben már azt reméltem, életem végéig itt élek majd. Most mégis elköltözöm. Pakolok, szelektálok, emlékezem, és búcsúzom. Nincs időm minden kedves ismerősömtől személyesen elköszönni. Mégsem szeretnék csak úgy, szó nélkül meglépni. Ezzel a kis visszaemlékezéssel tartok egy asszonybúcsút. Búcsúzom barátaimtól, ismerőseimtől. A Petőfi utcai törzsközönség szétszéledt ugyan, de egész életre szóló barátságok születtek közöttünk. A mi házunkban lakott például két nagyszerű Zsuzsa, a szomszéd házban leghűségesebb barátnőm, Pannika, és a telepen mindenkivel jó viszonyban voltunk. Gyermekeinket a hasonló korú szomszéd gyerekekkel együtt „legeltettük” a homokozó partján, majd vittük őket bölcsibe, oviba, isibe. A bölcsiből felejthetetlen Ica, Erzsi néni. Az oviból Jolika néni és Ági, aki két nemzedéket is szeretgetett családunk gyermekeiből. Az iskolában a felejthetetlen Aliz néni indította a gyerekeimet, és Ica néni folytatta a megkezdett munkát. Később Éva és Terike nevelte őket a matek szeretetére. A nyolcvanas években gyerekeink zenét tanultak. A zongoratanárnők változtak, de a hegedűt tanító Anira és a szolfézst csepegtető Zsuzsára mindig is szeretettel gondolok. Gyerekeim a növendékhangversenyeken együtt szerepeltek négy baráti család gyermekeivel. Az édesanyák, két Kati és két Márti, jó barátnőim a mai napig. Hogy egy idő után igazi pécelinek érezhettem magam, abban sokat segített a Ráday Klub hőskora. Lelkesítő, izgalmas előadások nagy tudású, széles látókörű emberektől, és rokonszenves hallgatóság. Köszönöm Judit. A nyolcvanas évek végén megszületett az ESE, tenni akarásból, segíteni akarásból, szociális érzékenységből. Mára egy egész kis birodalommá nőtte ki magát vezetője zseniális szervezőképességének köszönhetően. Bárcsak a város is olyan hatalmasat fejlődött volna, mint a semmiből elindult ESE! Marinak és mostanában már Margitkának is köszönöm, hogy szerény kis cikkeim teret kaptak az ESE Híradóban. Amikor helyben vállaltam munkát, további sok jó ismerőst, kedves kolleganőt nyertem. Rokon lelkeket is, akikkel hasonló az értékrendünk. A teljesség igénye nélkül néhány név: Krisztina, Antónia, Irma, Pálma, Katik és mások, köztük jó néhány tehetséges fiatal. És a tanítványok! Felemelő, jó érzés, ahogy látja az ember révbe érésüket. Sokasodnak gyermekeik is, és ez azt mutatja, értékrendjük, szívük a helyén van. Osztálytársaim a zeneelmélet órákon Ági, Marika és a többiek! Ugye, milyen fontos dolgokat tanultunk? Nem is csak a zenéről, hanem hozzáállást, világlátást, szerénységet, alázatot. Fejlődtünk zeneileg, lelkileg. Lelki egészségemre vigyázó testvérek! Babika, Ági és Anna, Marika, Katinka, drága, elsiratott Ida, Eszterke, Erzsike néni és a többiek, sokat tanultam tőletek. Szívből remélem, hogy belém épültek Csilla és Gyöngyike szolgálatai is. Bea és az énekkar szintén szép emlék marad. Felejthetetlenek az énekkari találkozók, a közös éneklések az evangélikus és baptista kórusokkal. Zsuzsa nagy szeretete angyalhangú gyermekkart hozott létre, katolikus testvéreink pedig gyermekeikkel együtt zenélve passiót. Sok kedves asszony jut még eszembe. Magdi igazi művész, Zsuzsa művészete mellett még nagy szervező is. Gizi a boltosok
gyöngye, Rózsika, nevek A-tól Zs-ig. Jó barátok, figyelmes bolti eladók, ügyintézők bankokban, hivatalokban és a szomszédok, akikkel évtizedeken keresztül békességben megfértünk. Szép emlék marad a Madárfióka Egyesület is, melynek jelmondata: „A nagycsalád nem probléma, hanem megoldás!” Én ezt napjaink egyik alapigazságának gondolom. Márta, Irénke, köszönöm, hogy értem is, helyettem is dolgoztok! Operaelőadás Pécelen a Ráday-kastélyban? Akkor Parnasszus Alapítvány! A tehetséges Tímea alapította, és szerényen a háttérből Magdi működteti. Sokáig sorolhatnám még, de nem teszem. Az elv a lényeg. As�szonypajtások, jó volt köztetek! Asszonybúcsúm nem foglalkozik urakkal, bár nem tagadom, ők is hiányoznak majd. Egyetlen kivételt teszek csupán. Búcsúzom élő nemzeti kincsünktől, a derűs kisugárzású, közösségteremtő Karsai Zsigmondtól. Óh, azok a Lőrincrévi bálok, harminc éve immár! A pontozó, a sok-sok versszakos gyönyörű dallamok, az emberközpontú hagyomány! Kérdezik sokan, nem lesz furcsa máshol új életet kezdeni az én koromban? Ha időnként magam is aggódom, elsóhajtom Ráday Pál – bárcsak az ő szellemi nagysága jobban hatna hétköznapjainkra – imáját, és megnyugszom. Óh igen jó Isten! Minden szükségemben Áldásod szaporítsad. Óh hatalmas Isten! Keserűségemben Szívemet vidámítsad. Óh nagy és szent Isten! Minden félelmemben Elmémet bátorítsad. Családomban azt tapasztaltam, hogy a nyolcvanon felüliek leginkább a múltban élnek, számukra a valóságnál fontosabb, ami régen, fiatal korukban történt. Én, ha ezt a kort megérem, gondolatban mindig itt leszek, Pécelről és a péceliekről fogok beszélni, mesélni, ugyanis „felejthetetlen múltam” nagy része Pécelhez kötődik. Asszonypajtások! Puszi, pá! Egy volt péceli Kati Nevemet is vállalnám, de nem lenne igazságos a csupán keresztnevükön vagy név nélkül emlegetett péceli csodahölgyekkel szemben.
Civil szervezetek támogatása A Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás hozzá kíván járulni a gödöllői kistérség civil szervezeteinek működéséhez, ezáltal is elő kívánja segíteni a kistérség programkínálatának bővítését. A nem kizárólag egy település, hanem az egész kistérség érdekeit segítő, a kistérség kulturális programkínálatát bővíteni szándékozó rendezvények, események támogatására írásos kérelmet a Társulás elnökének lehet benyújtani. Az írásos kérelmek az alábbi címre nyújthatóak be: Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulása Dr. Gémesi György elnök részére 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. forrás: www.godolloikisterseg.hu
2009. április
ESE Híradó
15
ese - események
A klubban történt Az ESE Pitti Katalin Idősek Klubjában mindig különösen jó hangulatot tudnak varázsolni Jónás Károly és Rátonyi Pál művész urak, a Száz Tagú Cigányzenekar volt zenészei. Így volt ez február 24-én is. Ki mit tud vetélkedőt szerveztünk erre a délelőttre az ő közreműködésükkel. Klubtagjaink közül többen bátorkodtak az ő kíséretükben énekelni, táncolni, nótaszünet közben verset olvasni. A bátor vetélkedők egy-egy kis jutalomban részesültek. Köszönjük barátainknak a csodálatos délelőttöt! Február 26-án dr. Reisinger János irodalomtörténész volt a klub vendége. Bemutatkozásából nem sokat tudtunk meg róla, amint mondta, „nem az a fontos, ki vagyok, hanem amit tanítok”. 1983-ban kezdte előadásait az ELTE jogi karán. Széles körű kutatómunkát végzett, és publikációs tevékenységet folytatott a magyar és francia irodalomtörténet témakörében, műfordításokat is végzett. Speciális szakterületei a Babits-filológia, a Biblia és az irodalom. Számos ismeretterjesztő előadást tart Bibliáról Magyarország-szerte, Bibliával kapcsolatos cikkeket és tanulmányokat publikál különböző folyóiratokban. Előadását igen nagy figyelemmel hallgattuk, mindannyiunkat lenyűgözött. Fő témaköre a „Bibliai próféciák korunkról” volt. A prófécia nem csupán a jövőbelátás képességét jelenti. Valójában az Úr azért adja a próféciát, hogy megerősítse Istenbe és Igéjébe vetett hitünket, miután az események már bekövetkeztek. Minél inkább látjuk a próféciák beteljesedését, annál erősebben hisszük, hogy a Biblia valóban Istentől származik. Egy történet elemzése után kérdéseket tehettünk fel, melyekre saját szavaival majd bibliai idézetekkel válaszolt. Április 14-én találkozunk vele legközelebb, minden kedves olvasó figyelmébe ajánlom, mindenkit szeretettel várunk! Nőnapot ünnepeltünk március 5-én, kis ajándékkal kedveskedtünk nő klubtagjainknak. Közben egy kedves férfi klubtagunkat is köszöntöttük születésnapja alkalmából. Március 10-én folytattuk litvániai utazásunkat Barabás Katával és Csabával. Elsőként a Rumsiskes skanzent láthattuk, amely a litván népi építészetet mutatja be. A bemutatott épületek érdekesek, a jellegzetes faházak közép-európai szemmel nézve valóban kuriózumok. Vilniusba, Litvánia fővárosába érve a Három Kereszt Hegye mellett álló – vele nagyjából azonos méretű – Gediminas-dombon láthattuk a Gediminas-tornyot, a város szimbólumát. Az 1495-1500 között épült Szent Anna templom Vilnius és az egész
Öt éves testvérvárosi kapcsolat Pécel és Mistelbach Az öt évvel ezelőtt Mistelbachhal kötött testvérvárosi szerződés aláírása alkalmából szervezett ünnepi eseménysorozat 2009. április 25-én 16 órakor az új polgármesteri hivatalban természetfotó kiállítás megnyitásával kezdődik. Ezt követően a Polgári Védelem színháztermében civil fórumra kerül sor, ahol a testvérváros küldöttségével, polgálmesterével, Christian Resch úrral kötetlen megbeszélést folytathatnak a péceli polgárok. Gálaműsorral zárjuk az estet, amelyen a két város, Pécel és Mistelbach zenészei, táncosai énekesei műsorából kap ízelítőt a közönség. A részletes programról a későbbiekben adunk tájékoztatást. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők. Ivánkovics Zoltán 16
ESE Híradó
Baltikum egyik legszebb épülete, olyannyira, hogy a büszkén hirdetett történet szerint az erre hódítgató Napóleon is a tenyerén szerette volna Franciaországba vinni. A templom báját csak növeli apró mérete, mindössze 20 méter hosszú. Szorosan mögötte épült a Bernát templom 1516-ban. Kívülről szépen helyrehozták, belépve azonban első pillantásra láthatjuk lepusztultságát, amit az itt-ott megmaradt falfestménytöredékek mégis értékessé tesznek. Láthattuk még az eredetileg erődtoronyként épített különálló Harangtornyot, a városalapító Gediminas nagyherceg igen impresszív szobrát, illetve a katedrális mögötti uralkodói palotát. Megrázó volt a KGB épülete, cellái, ahol táblák őrzik a megkínzottak nevét. Végül a 326 méter magas tv-torony megcsodálása, a hozzáfűzött történet meghallgatása után hazaértünk. Naptár szerint itt a tavasz, bár még csodáit nemigen éreztük, ideje lassan kertészkedni. Hasznos tanácsokat hallhattunk március 12-én Bózsváriné Göbölyös Esztertől. Több klubtagnak is volt kérdése, az ezekre adott válaszok mindannyiunknak hasznosak voltak, köszönjük! Március 17-én Árvay Marika szórakoztatta klubtagjainkat. Jelenléte, lelkesedése mindig örömet okoz az őt hallgatóknak. Március 19-én József Attilára emlékeztek klubtagjaink. Sajnos nem voltam jelen ezen ünnepségen, de klubtagjaim megosztották velem is a rendezvény eseményeit. Esztergályos Sándorné Ica néni Bajkai Lászlóné Juditkával a költő verseiből olvastak fel, beszélgettek róla. Varga Pálné Ágika is, mint azt tőle is megszoktuk, szintén verset olvasott. Elmondásuk szerint kellemes, meghitt hangulatban telt a délelőtt. Én József Attila „Milyen jó lenne nem ütni vissza” versét szerettem volna felolvasni. Parajdi Olga
ESE Pitti Katalin Idõsek Klubjának programjai Pécel, Pihenő u. 2. e-mail:
[email protected] Tel./fax: 06-28/454-076, 06-28/454-077
Április 7. (kedd): Barabás Kata és Csaba útifilmje Április 9. (csütörtök): Vendégünk Szécsi Katalin Április 14. (kedd): A Biblia a betegség megelőzéséről és gyógyításáról, vendégünk dr. Reizinger János Április 16. (csütörtök): A Föld napja, beszélgetés Bózsváriné Göbölyös Eszterrel Április 21. (kedd): Barabás Kata és Csaba útifilmje Április 23. (csütörtök): Egy kis mozgás gyógytornászunkkal Április 28. (kedd): Zenés délelőtt Árvay Marikával Április 30. (csütörtök): A táncművészet napja, vendégeink az Isaszegi Csatangoló Tánccsoport Május 5. (kedd): Anyák napja Május 7. (csütörtök: Ki mit tud vetélkedő Hétfőnként játékos foglalkozások Árvay Marikával, szerdánként barkács délelőtt, péntekenként filmvetítés. Klubunk munkanapokon 7.30-tól 16 óráig tart nyitva. A fenti programok, előadások 10.30 órakor kezdődnek, melyekre mindenkit szeretettel várunk. Előzetes egyeztetés alapján fodrász, kozmetikus, pedikűrös szolgáltatás igényelhető kedvezményes térítési díj ellenében. Lehetőség van ingyenes vérnyomás- és vércukorszintmérésre. A klubbal vagy a programokkal kapcsolatos kérdéseivel keresse Parajdi Olga munkatársunkat a (28)454-076 vagy a (28)454-077 telefonszámon.
2009. április
ese - események
Nônap lakóinkkal
Petrik Sándor előadóművészz
A nemzetközi nőnap alkalmából „meglepetés bulival” készültünk az ESE péceli Baconi István Rehabilitációs és Ápoló Otthonában. Minden hölgyet megajándékoztunk egy-egy szál gyönyörű „tavaszhírt hozó” nárcisszal, melyet meghatottan vettek át az uraktól „A jányok, a jányok, a jányok angylok” c. operett sláger kíséretében. A meglepetéshez Petrik Sándor előadó művész úr járult hozzá (immár nem először!), aki lakóink minden kívánságát teljesítette. Régen nem hallott nóták, dalok, sanzonok, slágerek, katonanóták, keringők elevenedtek fel szintetizátora segítségével. Vidám, máskor édes-bús dallamo-
kat is hallhattunk tőle, olykor könnyeket csalva a kívánságot kérő szemébe… Sándor mindenkit elvarázsolt, hol dalolva, hol fütyülve. Néhány táncos kedvű lakónkat sikerült egy-egy szám erejéig kicsit megmozgatni is! Többen csak énekeltek a művész úrral, de láthatóan kellemesen érezték magukat, átszellemülten tapsolták az ütemet vagy ritmust. Köszönjük ezt az élményt Petrik Sándornak, máskor is szívesen várjuk gondozóházunkba. Jó egészséget kívánunk mindenkinek, hogy legközelebb is ilyen jó hangulatban tölthessük együtt „kis” ünnepségeinket. Csézliné K. Kata
Március 15-re emlékeztünk Ismét eltelt egy év, újból ünnepeltük az ESE Baczoni István Rehabilitációs és Ápoló Otthonban 1848. március 15-ét. Isaszegről is jöttek hozzánk ünnepelni vágyók, az Alemany Erzsébet Házból. Ebből az alkalomból előadókat is hívtunk: Gyömrőről érkeztek, a Harmónia
Vendégek Gyömrőről
Idősek Falvának énekkara, Kisné Kecskés Katalin vezetésével, valamint Petrik Sándor, szintetizátoros előadó kíséretében. A himnusz felcsendülése már megadta az ünnepi hangulatot, könnyek ültek a szemekben. A versekből, 48-as katonadalokból álló előadás valóban hazafias hangulatot varázsolt a teremben. Az ünnepi hangulat után egy tavaszváró, könnyed, vidám kis dalcsokorral kedveskedtek nekünk vendégeink. Érződik rajtuk, hogy a muzsika a szívükből szól, már hosszú évek óta együtt énekelnek, s az összekovácsoltság érezhető énekeikből. Hálánk jeléül, lakóink által gyöngyből gondosan összeállított és elkészített nyakláncokat, karkötőket adtunk át az énekkar tagjainak, kérve őket, hogy adandó alkalommal ismét látogassanak el hozzánk.
Közönség Pécelen
Tavaly már találkozhattunk vendégeinkkel, Anna-bál és karácsony alkalmából. Szívből reméljük, hogy hamarosan újból felcsendül majd énekük az ESE falain belül. Köszönjük a mai alkalmat! Árvay Mária
„Márciusi ifjak” és mai követôik Isaszegen Mozgalmas március köszöntött Isaszegen az Alemany Erzsébet Segítő Ház lakóira. Meghívott vendégek, szép pillanatok, megható ünnepségek tették emlékezetessé és változatossá a kora tavaszi napokat. Március 4-én járt nálunk ifj. Gulydi Sándor, a péceli református ifjúság tagja barátaival. A zenedélutánon régi és újabb dicséretek illetve közkedvelt, ismert dallamok csendültek fel. Vendégünk gitárjátéka mellett néhány szép vers is elhangzott pl.: Reményik Sándortól, Szabolcska Mihálytól. A „Ha én rózsa volnék” című dalt már mindenki énekelte. A műsor végeztével lakóink kedves hozzászólásokkal és kis ajándékkal köszönték meg Sándor szolgálatát. 10-én nőnapi ünnepségre került sor. Lakóinkat és a női dolgozókat a férfiak és
a Csipet-csapat zenekar köszöntötte. A kapott szál virág mellé a félórás jó hangulatú műsor maradandó élményt szerzett mindenkinek. Együtt tapsoltak, énekeltek a nézők és a szereplő fiatalok. Estére megtelt az összes váza, és színes virágcsokrok bólogattak az asztalokon. Nemzeti ünnepünkre is nagy várakozással készültek lakóink. Március 12-én kézműves foglalkozáson zászlót készítettünk, mások színeztek és kokárdát rajzoltak. A népdalközön Kossuth-nóták csendültek fel. 13-án csoportos vetélkedőn mérték össze tudásukat a résztvevők. Ki tud többet az 1848-as forradalomról és szabadságharcról? A mozgalmas versenyen kiegyenlített volt a küzdelem. Felsoroltuk a márciusi ifjakat, a forradalom helyszíneit, a költőket, vezéregyéniségeket. 2009. április
Megtudtuk, mi a toborzó, a kokárda és a nemzetőrség, és amikor kis zászlócskákkal lehetett jelezni a válaszadást, a kezek mindig a levegőben voltak. Gábor Áron, Bem apó és Klapka György alakja képzeletben ott volt közöttünk, és a játékosok lelkesedése friss tavaszi szélként hatott a hallgatókra és a vevőkre egyaránt. Másnap az otthon kis delegációja ellátogatott Pécelre a Gondozóház március 15-i megemlékezésére, ahol a gyömrői idősek klubja adott műsort. A kokárda ott díszlett mindenki mellére tűzve, és úgy éreztük, hogy a „márciusi ifjúság” tüze minden korosztályban ugyanúgy fellobban évről-évre, tavaszról tavaszra, mint az 1848-49-es esztendőkben. Keligerné Nyerges Erika ESE Híradó
17
húsvét
Húsvét a katolikus Egyházban A katolikus Egyház egyik legjelentősebb ünnepe a húsvét, hiszen ekkor a történelem azon eseményét ünnepeljük, ami alapvetően befolyásolja minden ember életét. Hitünk szerint ugyanis Isten Fia, Jézus Krisztus bűneinket magára véve meghalt és harmadnapon feltámad, ezzel biztosítva minden ember számára az örök boldogság lehetőségét. Mint minden nagy egyházi ünnepkörnek, a húsvétnak is megvan az előkészületi ideje. Ezt az időszakot nagyböjtnek nevezzük, ami negyven napig tart. Jézus példáját próbáljuk követni, aki negyven napig böjtölt a pusztában. Az időszak hamvazószerdától nagyszombatig tart, ami valójában nem negyven nap, negyvenhat. Viszont már az ősegyházban sem böjtöltek vasárnapokon, de Jézus negyven napos böjtjének példája miatt az egyház nem akarta, hogy egyetlen nap is hiányozzon. Hamvazószerdán a pap hamut hint a hívek fejére, miközben ezt mondja: „Emlékezz, ember, hogy porból vagy és porrá leszel.” Ez a mondat a nagyböjt lényegére hívja fel a figyelmet: innentől a böjtre, az önmegtagadásra, a bűnbánatra igyekszünk odafigyelni, hiszen tudjuk, hogy földi életünk véges. Az önként vállalt önmegtagadás révén jobban oda tudunk figyelni a lelki dolgokra, önmagunkra, a környezetünkben élőkre, Istenre, ezáltal a belső szabadságunk növekszik. A böjt kitűnő eszköze az önnevelésnek. A nagyböjt idejének szép liturgiája a keresztút, mely során imádkozva járjuk végig Krisztus szenvedésének képekkel, vagy szobrokkal ábrázolt állomásait. Ez a szokás a középkorban honosodott meg a nyugati kereszténységben, de gyökerei sokkal régebbiek: Jézus életének jelentősebb helyszínei kezdetektől vonzották a keresztényeket. Ezeken a helyszíneken templomok, kápolnák épültek, többek között Jézus kereszthordozásának jelentősebb állomásain is. A zarándokok, valamint a keresztes hadjáratok „résztvevői” hazatértük után hazájukban is kialakítottak olyan helyeket, melyek Krisztus szenvedésére emlékeztetnek. Kezdetekben emlékkereszteket állítottak, utak, templomok mellett, valamint a temetőkben. Később kereszt-utakat állítottak a templom közelében lévő dombon, magaslaton, ezeket nevezzük kálváriáknak. Jézus szenvedésének állomásait a XVII. századtól kezdték templomok falán elhelyezett képek, vagy domborművek által megjeleníteni. Az állomások – stációk – száma az évek során a hét és a 43 között mozgott; szintén a XVII. századra tehető a 14 stációs keresztút elterjedése. Az ünnepkör következő szakasza a húsvét előtti hét, amit nagyhétnek nevezünk. Virágvasárnappal kezdődik. Arra emlékezünk, hogy Jézus bár szamárháton, de dicsőségesen, a szamár lábai elé pálmaágakat – ami keleten a győzelem jelképe – terítő nagy tömeg kíséretével vonult be Jeruzsálembe, hogy a zsidó pászka ünnepet (Egyiptomból való menekülés emléke) megünnepelje. Ekkor még ünnepelték Jézus, mert sokan felismerték benne a megígért 18
ESE Híradó
Messiást. Sokan viszont politikai forradalmat vártak tőle. Ezt az elvárást Jézus nyilván nem teljesítette; tulajdonképpen ez okozta pár nappal későbbi halálát. Virágvasárnap az egyház ma is pálmaágakat szentel, ezzel emlékezünk Jézus dicsőséges bevonulására. Mivel nálunk pálma nem szerezhető be, ezért a tavasz legkorábban nyíló fájának, a fűzfának ágait, a barkát használjuk a liturgiában, ami a megújuló élet jelképe. A nagyhét következő jeles napja a nagycsütörtök. A katolikus egyházban ezen a napon két fontos liturgikus esemény történik. Az első az úgynevezett krizma szentelő mise. Ez délelőtt, kizárólag az egyházmegye központi templomában a székesegyházban történik. A szentmisét a püspök mutatja be az egyházmegye papjaival közösen. Ezen a szentmisén a papok megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket, valamint a püspök olívából készült olajat szentel. Ezt a megszentelt olajat a szentmise után a papok magukkal viszik a plébániájukra, és a következő év során ezt használják kereszteléskor, bérmáláskor. A nap másik jelentős miséje már minden plébánián zajlik, és Jézus búcsúvacsorájára emlékezünk. Ezen a vacsorán alapította Krisztus az Oltáriszentséget. A szertartás fontos és sokat mondó – bár nem kötelező – eleme a lábmosás. Jézus korában ez a rabszolgák feladata volt. Nem lehet Krisztussal közösségben élni embertársaink szolgálata nélkül. Erre adott példát, amikor az utolsó vacsora előtt megmosta a tanítványainak a lábát. A szentmise végén, a pap körmenet keretében helyezi az oltáriszentséget egy mellékoltárra, vagy kápolnába. Ezután az oltárról eltávolítanak minden díszt, gyertyatartót, feszületet, virágot, oltárterítőt. Ezt nevezzük oltárfosztásnak. A lecsupaszított oltár képe emlékeztet minket egész nagypénteken a ruháitól megfosztott, értünk szenvedő Krisztusra. A nagyhét következő napján, nagypénteken, Jézus halálára emlékezünk. Ezen a napon a katolikus egyházban nincsen szentmise. A nagypénteki szertartást éppen ezért gyakran nevezik csonkamisének, de persze ez nem szentmise. A szertartáson elhangzik Szent János evangéliumából Jézus szenvedéstörténete, a passió, majd könyörgések következnek. Imádkozunk az egyházért, a pápáért, a hívőkért, a keresztények egységéért, a világ vezetőiért, a szenvedőkért, azokért, akik nem hisznek Istenben. Ezután figyelmünket teljesen Krisztus keresztjére folytatjuk, következik a hódolat a kereszt előtt. A kereszt Krisztus megaláztatásának, ugyanakkor győzelmének szimbóluma, hiszen Krisztus a keresztet tette megváltásunk eszközévé. Az Egyház régi szokása, hogy két héttel Húsvét előtt (nagyböjt 5. vasárnapja, népi néven feketevasárnap) letakarja a kereszteken Krisztus alakját. Az ősegyházban szokás volt Krisztus győzelmét is szimbolizáló keresztet drágakövekkel, rubintokkal feldíszíteni. Ezek a napok viszont a szenvedésre történő emlékezés napjai, ezért letakarták a keresztet, a ragyogást. Ez a
2009. április
húsvét szokás megmaradt, függetlenül attól, hogy a kereszt mennyire van díszítve. Nagypénteken ezt a leplet a pap leveszi a keresztről, miközben háromszor ezt énekli: „Íme a szent keresztfa, rajta függött valaha a világnak váltsága.” Így a hosszú letakarás után még megdöbbentőbb módon áll előttünk Krisztus keresztje. Ezután a hívek egyesével vonulnak a kereszt elé, ahol fejhajtással, vagy térdhajtással fejezik ki hódolatukat. Nagyszombat a csendes szomorúság napja az egyházban. Ez az év egyetlen napja, amikor a templomban nem történik semmilyen liturgikus esemény, hiszen Krisztus a sírban fekszik. Ezen a napon sötétedés beállta után kell kezdeni a szertartás. A liturgikus időszámításban – a zsidó szokást átvéve – a sötétedés beálltával már a következő nap van. Vagyis a nagyszombaton, sötétedés után elkezdett szertartás már nem nagyszombathoz, hanem húsvét vasárnaphoz kapcsolódik. Ez az esemény a keresztény liturgia csúcspontja. Arra emlékezünk, hogy Jézus meghalt a bűneinkért, de feltámadt a halálból. A szertartás a fényünnepséggel kezdődik. A teljes sötétben a pap megszenteli a frissen támasztott tüzet, ami Krisztus tanítását jelképezi. Ezzel a tűzzel gyújtják meg a feltámadt Krisztus jelképező húsvéti gyertyát. Ezután ebbe a hatalmas gyertyába kereszt alakban öt tömjéngerezdet illesztenek, ami
Krisztus öt sebére utal. Ennek a gyertyának a fényénél vonulnak be a templomba jelezve: Krisztus, a Világosság legyőzte a sötétséget, az élet legyőzte a halált. A húsvéti gyertyáról a ministránsok segítségével meggyújtják a hívek kezében lévő gyertyákat. Ez a mozzanat jelzi a hit világosságának a terjedését. Az ezt követő részben kilenc olvasmány hangzik el az Ószövetségből, és kettő az Újszövetségből. Ezek az olvasmányok a megváltás egész történetét elénk idézik, bemutatják Isten csodálatos tetteit, melyeket népe megmentése érdekében tett. Ezután a keresztség, illetve a keresztségi fogadalom megújítása következik. A keresztségben lelkileg ujjá születünk, ezért ez központi helyet foglal el a húsvét ünnepében, hiszen ennek az újjászületésnek a lehetőségét feltámadása által adta nekünk Krisztus. Ezután a szentmise folytatódik az áldozati résszel. A pap átváltoztatja a kenyeret és a bor Krisztus testévé és véréve, majd következik az áldozás. Ez a húsvéti ünnep csúcspontja, amely titokzatos módon részesít bennünket Krisztus feltámadásában. Krisztus meghalt értünk, majd feltámadt a halálból. Ígérete szerint, ez fog történni azokkal is, akik hisznek benne és követik őt. Ez húsvét üzenete. Nem mehetünk el mellette szó nélkül. Bense Balázs
„Ez a nap melyet az Úr szerzett; örvendezzünk és vigadjunk azon!” (Húsvét a görög katolikusoknál) Ha a görög katolikus húsvéti szertartásokat tekintjük át, talán a nagyszombati istentisztelettel kell kezdenünk. Voltaképpen ez a húsvét kapuja. A szertartásrend ezt alkonyati nagy zsolozsma Szent Bazil liturgiájával néven ismeri. Az istentisztelet különlegességét az adja, hogy a nagyböjti időben szokásos vörös papi öltözetet a szertartás alatt a pap levetkezi, és felölti a hagyományos fehér színű ruhát. Ezzel is kifejezi, hogy a böjtnek gyakorlatilag a végéhez értünk, eljött a feltámadás. Egyházunkban csak ezen a napon keresztelnek felnőtteket, hiszen mint ahogyan Jézus meghalt a kereszten, de feltámadt, a keresztelendő ember is meghalt a bűneinek, de feltámadt Krisztusban. Innentől feszült várakozás jellemzi a híveket: olyasmi ez, mint amikor a kisgyerek a karácsonyi ajándékra vár… A szombatról vasárnapra virradó nap kezdetén, a hajnal első óráiban (hagyományosan hajnali háromkor) végzik a föltámadási szertartást. Ez hagyományosan körmenettel kezdődik. A papság és a ministránsok égő gyertyával indulnak el, amiről a hívek meggyújtják a sajátjaikat. („Gyertek, merítsetek fényt a soha ki nem nyugvó világosságból!”) A körmenet méltóságteljes és ünnepi, alatta a kántor, a papság és a hívek közösen zengik az erre kijelölt éneket („A te feltámadásodat Krisztus Üdvözítőnk, / angyalok éneklik a mennyekben, / és minket is méltass e földön, / hogy tiszta szívvel énekeljünk / és dicsőítsünk téged.”) A körmenet után azonnal a húsvéti Reggeli zsolozsma következik. Saját tapasztalatom alapján azt tudom mondani, hogy ez a legörömtelibb szertartás az összes közül. Az ember emelkedett lelkiállapotba kerül a tudattól, hogy a böjtnek teljesen vége, Krisztus feltámadt. Őszinte vidámsággal énekelheti a nép (nem
egyszer): „Föltámadt Krisztus halottaiból, / legyőzte halállal a halált. / És a sírban lévőknek életet ajándékozott.” Ez a pár szó végigkíséri a szertartást, és az egész időszakot is! Kilenc óda hangzik el a zsolozsmán, dicsérve a feltámadott Krisztus Istent. A húsvét vasárnapi szent liturgiák szinte alig különböznek az átlag vasárnapiaktól, mivel az egyház minden vasárnap a húsvétot ünnepli. A leglényegesebb különbség, hogy a fényes hét ideje alatt (a húsvét utáni hét), nyitva áll a királyajtó. Ennek a jelentőségét igazán csak a görög katolikusok érzik át. A királyajtó az ikonosztázion nagykapuja. Ez választja el a szentélyt a templom többi részétől. Jelentősége óriási, hiszen ezen még a pap is csak teljes papi díszben léphet át, egyéb esetben nem. Nos, ilyenkor ez a kapu megnyílik! A szentélyt elválasztó falon, ha korlátozottan is, de nyílik egy kis rés, ami jelképezi, hogy húsvét idején egyenes út vezet a mennyek országába, Krisztus alászállott a föld alsó részeibe, és betörte a pokol kapuit. Ilyenkor végzik a pászkaszentelést is, ami kalács, bor, sonka és sárga túró (hagyományos húsvéti eledel) megszentelését jelenti. A 40 napos böjti időszak és a kereszthalálra emlékező nagypéntek után nagyon fontos a keresztény embernek az öröm, amit a húsvét jelent. Sajnos Pécelen (mivel nincs külön görög katolikus egyházközség, hanem Rákoscsaba „filiája”) nem végeznek minden szertartást, de aki szeretne, Rákoscsabán részt vehet a nagyszombati istentiszteleten (szombat 19 óra) és a feltámadási szertartáson és körmeneten (szombat 21 óra). Szent liturgia pászkaszenteléssel azonban Pécelen is lesz, vasárnap fél 8-kor. Mindenkinek áldott húsvétot kívánok! Veszelszki Bálint
2009. április
ESE Híradó
19
beiratkozások
Isaszegi óvodai és iskolai beiratkozás Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete az általa fenntartott óvodákban és általános iskolákban a leendő óvodások és első osztályosok beíratásának időpontjait az alábbiak szerint határozza meg: Óvodai beíratás a 2009/2010-es nevelési évre: 2009. április 2–3. (csütörtök, péntek) A Bóbita (Vadász utca 2.) és a Hétszínvirág óvodákban (Madách utca 11.) ezeken a napokon 8-18 óra között fogadják a kedves szülőket. Óvodai felvételre jelentkezhet Isaszegen minden kisgyermek, aki 2009. október 1-ig betölti a harmadik életévét. Azon gyermekek, akik 2009. október 1. után töltik be 3. életévüket, óvodai felvételi szándékukat jelezhetik az intézményekben, és felvételükről dönt az óvoda vezetője. Kötelező az óvodai beíratása az ötödik életévüket betöltött kisgyermekeknek. Az óvodai felvételről az óvodai férőhelyek függvényében az óvoda vezetője dönt az érvényes jogszabályi előírás alapján, és az óvodában kialakított hagyományos módon, írásban tájékoztatja az érintett szülőket. Általános iskolai beíratás a 2009/2010-es tanévre a Damjanich János Általános Iskolába és a Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe: 2009. április 2. csütörtök 8.00–13.00 óráig és 2009. április 3. péntek 13.00–18.00 óráig. A beíratás helyszíne a Dózsa György Művelődési Otthon, Isaszeg, Dózsa György utca 1. Mindkét iskolából ezeken a napokon szeretettel fogadják a pedagógusok a kedves szülőket. A törvény alapján be kell íratni az iskolába mindazon gyermekeket, akik 2002. június 1. és 2003. május 31. között születtek, és elérték az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, amelyet az óvoda, illetve a nevelési tanácsadó szakvéleménye igazol. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. Kérjük a kedves szülőket, hogy tanköteles gyermeküket szíveskedjenek a megjelölt két napon a körzeti általános iskolába beíratni.
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a beiskolázási körzetek megtekinthetők az óvodákban, iskolákban, a www.isaszeg.hu honlapon. Arról, hogy melyik iskola biztosítja Önöknek a kötelező felvételt, az óvodákban és az iskolákban is kapnak felvilágosítást. Az iskoláknak a körzetükbe tartozó tanköteles gyermeket fel kell venni. A közoktatásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy gyermekük számára iskolát válasszanak, az iskola befogadóképességének határáig. Ha nem a lakóhely vagy kijelölt körzet szerinti iskolát választják, akkor is a körzeti általános iskolába kell beíratni a gyermeket, és a beíratással egyidejűleg írásban kérni kell a választott iskolába való felvételt. Amennyiben a választott intézmény igazgatója kérésüket elutasítja, a kötelező felvételt biztosító körzeti iskolában kell megkezdeni a tanulmányokat. Az iskolai felvételről az intézmény igazgatója dönt a beíratást követő első képviselő-testületi ülés után, és írásban értesíti az érintett szülőket. Kérjük a tisztelt szülőket, hogy a beiratkozáshoz feltétlenül vigyék magukkal: • személyi igazolványukat, • gyermekük születési anyakönyvi kivonatát, • az állandó lakcímet vagy tartózkodási helyet igazoló kártyát, • az iskolaérettséget igazoló óvodai szakvéleményt, • a nevelési tanácsadó szakvéleményét (ha vizsgálaton vett részt a gyermek), • 550 Ft-ot és 1 db fényképet a diákigazolvány elkészítésére. Gyermekük óvodája, az általános iskolák mindenben segítséget nyújtanak Önöknek. A Polgármesteri Hivatalban dr. Székelyné Opre Mária, oktatási referens áll rendelkezésükre. Várjuk szeretettel gyermekeiket óvodáinkban, általános iskoláinkban! Boldog óvodás és diákéveket kívánunk! Dr. Székelyné Opre Mária oktatási referens
KIKE – Kistarcsai Kulturális Egyesület
2143 Kistarcsa, Bercsényi u. 18., Tel./fax: (28)470-926, e-mail:
[email protected], Honlap: www.kike.hu
DEÁKTANYA
2009. április 2. – Jutasi-Varró Diána: A magyar költészet napja József Attila születésnapja a magyar költők ünnepe. A politikai és az irodalmi élet valamint a kettő egymásra hatása József Attila korában. Az irodalmi élet napjainkban. Versekkel átszőtt közös irodalmi emlékezés. 2009. április 9. – Vasvári Viktor: A húsvéti ünnepkör A húsvéti ünnepkör kialakulása. Miért ez az időpont? Milyen tartalmakkal töltötte meg az egyház és a világiak? Hogyan ünnepelték a korai kereszténység idején? Húsvét a szocializmusban. Az ortodox húsvét. 2009. április 16. – Pál Andrea: Camino – Az Út „…Jó volt nekivágni, jó volt megérteni, hogy a kaland, az utazás, az egyedüllét nem mumus, jó volt tisztán boldognak vagy szomorúnak lenni, jó volt magamra utaltnak, mégis egy közösség részének lenni, jó volt…” 20
ESE Híradó
2009. április 23. – Szirom György: Mindennapi stresszeink A feszültség és a stressz szintjei és azok kezelési lehetőségei. Érzelmeink és gondolataink kapcsolata. Relaxáció – meditáció – ima. Emberi kapcsolataink ápolásának jelentősége. Hogyan gazdálkodjunk örömforrásainkkal? 2009. április 30. – Varga Károly: Zenei játékaink Minden művészet érték, de legjobban a zene hat – görög bölcselet. A zene ereje az emberré formálásban. Milyen út vezet addig, hogy az ember élje a zenét? A zene hatása az emberre. A zene játékos megközelítése. A Deáktanya előadásait a civilház (Kistarcsa, Széchenyi út 33.) termében tartjuk. A klubestek ideje: csütörtökön este 7-10 óráig. Az előadások csütörtökönként este 7 órakor kezdődnek, időtartamuk kb. 1 óra. A Deáktanya ismeretterjesztő előadásai nyitottak, azokat bárki térítésmentesen látogathatja. Kistarcsai Kulturális Egyesület
2009. április
beiratkozások
Péceli óvodai és iskolai beiratkozás Az óvodai beiratkozások időpontja: 2009. április 20 – 24. (hétfő-péntek) 7.30 órától 16.30 óráig Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel, de az ötödik életév betöltése után kötelező a beíratás. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. Az iskolai beiratkozások időpontja (általános iskola első osztályba): 2009. április 16. (csütörtök) 8-18 óráig és április 17. (péntek) 8-17 óráig. A nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet 16. §-a alapján a szülő március 1-je és április 30-a között a községi, városi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban – köteles beíratni tanköteles gyermekét. Tanköteles az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, és az adott év május 31-ig betölti a hatodik életévét. A szülő kérésére tankötelessé válhat a gyermek akkor is, ha hatodik életévét abban az évben december
31-ig tölti be. A tankötelezettség kezdetén minden gyermeket iskolába kell íratni. A tankötelezettség teljesítéséről a szülő köteles gondoskodni. A beíratáshoz az iskola kéri • a szülő személyi igazolványát, • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, • az óvoda véleményét, • illetőleg, ha a gyermek nem járt óvodába, akkor a nevelési tanácsadó véleményét, • a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét. A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető. Ha a szülő gyermeke tankötelezettségének teljesítésével kapcsolatban a jogszabályban előírt kötelességének nem
tesz eleget, a jegyző elrendelheti a tankötelesség teljesítését. Ha a gyermeküket nem péceli iskolába szeretnék beíratni, akkor ezt jelenteni kell abban az iskolában, ahová tartoznak (Petőfi Sándor Általános Iskola vagy Szemere Pál Általános Iskola). A kiválasztott nem péceli iskolába beiratkozás időpontja előtt (2009. április közepe-vége) felvételi kérelmet kell benyújtaniuk. Ebben a gyermek adatai mellett tanácsos röviden ismertetni választásuk indokait. A döntésről a kötelező beíratást követően az iskola írásban értesíti a szülőket. Ha a gyermek felvételt nyert, a körzetileg illetékes iskolának ezt haladéktalanul be kell jelenteni, az erről szóló határozatot (befogadó nyilatkozatot) oda el kell juttatni. A beíratással kapcsolatos valamen�nyi felmerülő kérdésben a Pécel Város Polgármesteri Hivatal (Gera Zoltán oktatási referens, Pécel, Kossuth tér 1. Tel.: 28/452-745) szívesen áll rendelkezésükre. Kérjük a Tisztelt Szülőket, hogy a beíratás rendjét a gyermekek érdekében szíveskedjenek betartani. Pécel, 2009. március 5. Dr. Csizmadia Julianna jegyző
Emléktúra a rákosi csata 160. évfordulója tiszteletére
Túrakiírás
A térkép a „Pest megye turistája – pest megyei piros (PMP) jelvényszerző mozgalom részére kiadott igazolófüzet mellékletén található
Tisztelettel hívunk minden természetbarátot és egyben emlékezni, tisztelegni vágyó honfitársunkat a rákosi csata 160. évfordulójának tiszteletére szervezendő emléktúránkra. Az emléktúra időpontja: 2009. április 18. A túra útvonala: Szent István templom, Isaszeg – 1848-as honvéd emlékmű (tisztelgés az isaszegi csata hősei előtt) – Honvédsírok – Kálvária-hegy – Öreg-hegy – Pécel – Pécel, református temető – tisztelgés a rákosi csata hősei előtt a református temetőben megtartandó megemlékezésen. Kérjük, hogy egy-egy szál virággal fejezzük tiszteletünket a hősök emléke előtt! Az emléktúra hossza: kb. 11 km Étkezés: hátizsákból Gyülekező: Isaszegen a Szent István templom előtt reggel fél 8 és 8 óra között. Indulás: 8 órakor (Sajnos várni senkire sem tudunk, mert 11 órára át akarunk érni a Pécelen tartandó megemlékezésre!) Az emléktúra után ajánlott fakultatív program: A péceli Ráday-kastély megtekintése – idegenvezetés előzetes bejelentkezésre kérhető. A gyülekezőhely megközelíthető: vonattal (6 óra 38-kor induló Hatvan felé tartó vonattal) vagy saját autóval Hazautazás: Pécelről minden óra 03-kor és 56-kor induló vonattal Budapest felé vagy a 169E jelzésű BKV járattal Rákoskeresztúr elágazás, Budapest, Őrs vezér tér felé. 2009. április
ESE Híradó
21
2009 – Kazinczy-év
2009 – Kazinczy-év
Kazinczy Ferenc: „Az író barátja a nyelvnek, nem pedig ellensége, mívelôje, nem pedig pusztítója, nem rontója, de építôje.” Nem vagyok nagy tudósa a nyelvtannak, igazából soha nem voltam jó nyelvtanból, nem tudtam szabályokba foglalni azt. Ezekkel a sorokkal csak annyit vállaltam, hogy összegyűjtöttem, amit Kazinczy életéről tudok, amit a magam részéről a Kazinczy-év kapcsán olvastam, érdekesnek találtam. De csak mint laikus, aki az olvasás, a szavak jelentése iránt érdeklődik. A Kazinczy-év aktualitását születésének 250. évfordulója adta, ezzel is tiszteletet adva a felvilágosodás elkötelezett hívének, a magyar nyelvújítás vezéralakjának. Életrajzát adnám közre a magam által végigolvasott változatok alapján. Be kell vallanom, hogy számomra a Kazinczy-év ténye, Kazinczy Ferenc neve automatikusan összefonódik Pécel, Szemere, Ráday I. Gedeon nevével, úgy gondolom, ezzel nem vagyok egyedül, így nem hagyhatom ki ennek a párhuzamnak említését sem az évfordulóra emlékezve. Kazinczy Ferenc (1759 – 1831) Író, költő, a magyar nyelvújításnak, kora közművelődésének református vallású vezére. Művészetkedvelő, tehetős középnemes családban született 1759. október 27-én Érsemjénben. 1769-1779 között atyja ösztönzésére a Sárospataki Református Kollégiumban teológiát hallgatott. Apja halálát követően jogot tanult, gyakornok volt Kassán, EperjeKazinczy Ferenc sen és Pesten. Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal Kassán elindította a Magyar Museum című folyóiratot. Később innét kivált, külön folyóiratot alapított Orpheus címen, ebben Rousseau-tól és Voltaire-től is közölt fordításokat. Egyre nagyobb súlyt helyezett a választékos stílusra, a magyar nyelv folyamatos megújítását, csiszolását tekinti élethivatásának. Kora egyik legjelentősebb epigrammaköltője volt. 1784-ben Abaúj megye jegyzője. 1772-ben egy pesti utazása során találkozik először Ráday Gedeonnal, aki megismerteti az akkori nyugat-európai versformákkal, melyet Kazinczy népszerűsít. A jogtudomány és jogászi gyakorlat nem kötötte le, a közművelődés jobban érdekelte. A Martinovics-féle összeesküvésben való részvételéért előbb halálra ítélik, de kegyelemből várfogságot szenvedett. Negyvenkét éves korában került ki a tömlöcből, már őszen. Anyja halálával a családi birtok szétoszlott. Rokonai a művészlelkű Kazinczyt kiforgatják minden vagyonából. Megmaradt a Sárospatak melletti Bányácska falu melletti szerény birtok, ez lett létalapja. Ide építteti fel kúriáját. Megnősül, feleségével Török Sophie írónővel 1804-ben költözik Bányácskára. A falut munkássága során nevezte el Széphalomnak, amit később hivatalosan is 22
ESE Híradó
elfogadtak. Széphalom lett a magyar irodalmi élet első igazi központja. Kazinczy Ferenc a magyar nyelvterület valamennyi jelentős személységével, gondolkodójával kiterjedt levelezésben állt, a kor szellemi vezére lett. A Sátoraljaújhelyi Református Egyházközség főgondnoka 1814-1818 között, 1815-től haláláig Zemplén vármegye levéltárosa volt. Fiatal költők szárnypróbálgatásait kísérte figyelemmel, felfedezettjei Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Sándor, Szemere Pál, majd Kisfaludy Károly. Csokonai Vitéz Mihály tehetségét elismerte, bár idegenkedve szemlélte munkásságát. A feltörekvő fiatal nemzedék Kazinczy Ferencet mesterének tartotta, bár Kazinczy a poézis területén kevésbé alkotott jelentőset. Költészeténél sokkal jelentősebb és maradandóbb prózai munkássága. Kazinczy Ferenc máig ható jelentősége sokkal inkább irodalomszervező, iskolateremtő munkálkodásán, a magyar nyelv korszerű nyelvvé formálásán alapul. A nyelvújítás mozgalma csak kisebb részben tartozik a tudományos irodalom körébe, hisz a harcot részben hírlapi cikkekkel, részben szépirodalmi munkákkal vívták. Igazi sikerre a nyelvújítás csak Kazinczy föllépésével jutott, aki a börtönből való kiszabadulása után teljes erővel vetette magát a magyar nyelv megújításába, mert csak ettől remélhette a szellemi haladás biztosítását. Levelei és nyomtatásban megjelent dolgozatai lassan előkészítették a talajt a nagy újításra, melynek kezdetét a „Tövisek és virágok” (1811) megjelenésétől szokás számítani. A fogságban készített jegyzeteit később kibővítette, de naplóját nem adták ki, csak 1848-ban közöltek belőle egy részt. Halálának 100. évfordulóján adták csak ki. Terjedelmes irodalmi levelezést
Kazinczy Ferenc síremléke
folytatott (22 kötetben jelent meg). Innét ismerjük munkásságát, amelyet az irodalom megszervezése érdekében folytatott. Támogatta, nevelte az ifjú tehetségeket. Ugyanakkor küzdött az irodalmi ízlés nemesítéséért. Fordítói munkássága során rájött, hogy a fejlett nyugati irodalmat nem lehet átültetni a parlagias magyar nyelvre. A nyelv és a stílus megreformálásáért indította meg 1810ben a nyelvújítási mozgalmat. Kazinczy sosem volt gazdag, élete végén pedig elszegényedett. Kis pénzért a megye levéltárában segédkezett. Nyelvújító tevékenységének fő célja a nyelv kifejezőképessé tétele volt. Több évtizedes munka után a magyar nyelv mintegy
2009. április
2009 – kazinczy-év tízezer szóval gyarapodott. Kazinczy maga is alkotott új szavakat, pl. elem, szellem, jellem, szobor, verseny, lég stb. A szebb hangzás kedvéért az egyes hosszúnak talált szavakat megrövidítették – szorgalmatos, szorgalmas. Kazinczy és az utókor Kazinczy halála után a Széphalmon (Bányácskán) lévő megmaradt birtokrész pusztulásnak indult. Születésének 100. évfordulóján a lakóház megmentésére tett lépések nem vezettek eredményre, ekkor vetődött föl, hogy a helyén egy mauzóleumot emeljenek. Ybl Miklós terveit évekkel később módosítva, Szkalnitzky Antal tervei alapján épült fel a templomszerű emlékcsarnok, 1873-ra. Az érdeklődők 1876 óta látogathatják. Berendezésének alakításában oroszlánrésze van Becske Bálintnak, Kazinczy Ferenc unokájának. 1985. április 26-án a sátoraljaújhelyi városházán, az egykori
földön végezte tanulmányait, s a történelem, a filozófia mellett poétikát, retorikát és nyelveket tanult. Hazatérve a család péceli birtokán telepedett le. Pest megye képviseletében részt vett az országgyűléseken, és főgondnoki tisztséget vállalt a református egyházban. (Kazinczy a Sátoraljaújhelyi Református Egyházközösség főgondnoka, Ráday Gedeon a Dunamelléki Református Közösségé volt.) Minden más tisztséget és címet következetesen elutasított. Egész életében a családi könyvtár gyarapításával, a magyar irodalmi élet fellendítésével és a péceli kastély kibővítésével, átépítésével foglalkozott. Könyvtára a klasszikus alapművek mellett az egyes tudományágak legkiválóbb műveit tartalmazza; a francia felvilágosodás irodalmának legteljesebb magyarországi tárháza. Az 1764. évi országgyűlésen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye követe volt. Egy kortárs pesti könyvkereskedő sokkal később azt mesélte Kazinczynak, hogy Rádaytól körülbelül annyi pénzt vett be a szállított könyvekért, mint összes többi vásárlójától együtt. Ennek a könyvtárnak nemcsak nagy híre volt, de közhasznúvá is vált. Ráday bárkinek rendelkezésére bocsátotta, aki oda akart menni, hogy olvasson. És aki olvasás, tanulás céljából érkezett Pécelre, az addig lehetett Rádayék vendége, ameddig csak akarta. De amíg ott volt, olvasnia, tanulnia kellett.
Kazinczy Ferenc mauzóleuma
Zemplén vármegyei megyeházán, ahol hajdan Kazinczy vezette a levéltárat, ünnepélyesen megalakult a Kazinczy Ferenc Társaság. A fő cél kulturális, irodalmi, helytörténeti emlékek mentése volt. Már a Társaság szervezésének köszönhetően az író születésének 225. évfordulóján a göncruszkai „Kazinczy-ház” udvarán leplezték le Kazinczy Ferenc mellszobrát. A következő megemlékezés már napjaink, pontosabban a Kazinczy-év indításához fűződik. Mint tudjuk, a Kazinczy-év az író születésének naptári dátumával kezdődött, azaz október 17-én. A megemlékezések egyik legjelentősebb dátuma 2008. április 23. Magyarországon nyelvtörténeti, történelmi esemény színhelye volt ezen a napon Széphalom: Kazinczy egykori lakóhelye, sírja (ma emlékhelye) mellett megnyílt a Magyar Nyelv Múzeuma. A felsorolt jelzők jogosságát kiemelendő, hosszú-hosszú időszak után Magyarországon az első múzeum, mely éppen a magyar nyelvé lett. Mai ismereteink szerint az egész világon kuriózumnak számít egy nyelvi múzeum. Széphalom eddig is a leglátogatottabb irodalmi emlékhelyek egyike volt. Az új múzeum Széphalom jelentőségét tovább növeli, alighanem az egyik legfontosabb emlékhelye lesz a magyarságnak. Jó volna, ha minden magyar – éljen a világ bármely részén – egyszer elzarándokolna ide, megismerkedne nyelve történetével, gazdagságával, ízeivel, beírná nevét, üzenetét az internetes vendégkönyvbe. Pécel – Ráday Gedeon – Szemere Pál – Kazinczy Ferenc I. Ráday Gedeonról (1713-1792) a péceliek előtt ismeretes már, hogy a magyarországi felvilágosodás előkészítője, egyik vezéregyénisége volt. Kazinczyhoz hasonlóan Ráday Gedeon is kül-
A Magyar Nyelv Múzeuma
Ő honosította meg a rímes-időmértékes versformát (Ráday-rím). Költői életművéből csupán 42 verse maradt fenn. Alkotói munkásságánál jelentősebb az a szerep, amelyet az éppen kibontakozó magyar kulturális közéletben betöltött. Noha anyagilag is jelentősen támogatta az új törekvéseket (könyv- és folyóirat-kiadások, színjátszás), több volt egyszerű mecénásnál: biztatta, inspirálta fiatal kortársait, akik „a magyar litterátusok atyja”-ként emlegették. Fennmaradt levelei tanúsítják, hogy irodalomelméleti, esztétikai, tudományelméleti nézetei összhangban álltak kora élvonalbeli gondolkodóival. Még egy pillanatra időzzünk el Kazinczy életének Pécelhez kapcsolódó vonatkozásainál, hiszen később is járt Pécelen, baráti szálak fűzték egy másik péceli nyelvújítóhoz is. Szemere Pál (1785-1861) Kazinczy és Kölcsey barátjaként kapcsolódott be a nyelvújítási mozgalomba, számos egykori szóalkotása még ma is él. Ügyvédi oklevelét 1808-ban megszerezve végzettségét nem kamatoztatta: előbb péceli birtokán gazdálkodott, majd bekapcsolódott a nyelvújító mozgalomba. A régi nyelvállapotot fenntartani akaró ortológusok „Mondolat” című gúnyolódó cikkére válaszul Kölcsey Ferenccel megírták a „Felelet a Mondolatra néhai Bohógyi Gedeon úrnak” című híressé vált röpiratot. Ebben a nyelvújítás szükségességét és elkerülhetetlenségét hangoztatták. Összeállította: Csontos Tamásné
2009. április
ESE Híradó
23
kistérségi helyi lapok
Civil összefogás a tájékoztatásban Felhívás kistérségünk szerkesztôihez!
Az ESE Híradó első számának megjelenése, 1991 óta folyamatosan tapasztaljuk, milyen fontos a kistérségi szemlélet, az együttgondolkodás erősítése, a civil szervezetek összefogása. Lapunkban most induló sorozatunkkal kistérségünkben megjelenő helyi lapok és szerkesztőségek számára bemutatkozási lehetőséget biztosítunk. Kezdeményezésünk nem titkolt szándéka, hogy felhívjuk a figyelmet: a nyomtatott sajtó új felelőssége a korrekt tájékoztatáson túl a bizalom és hitelesség értéktartása az internetes moderálatlan gondolat-fertőzésekkel szemben. Kérjük a szerkesztőségek munkatársait, juttassák el hozzánk újságuk és a szerkesztőség bemutatkozását. Jelentkezésüket várja: Apróné Orosz Margit (tel.: 28/454-076 vagy 28/454-077, e-mail:
[email protected])
Péceli Hírek
Pécel város önkormányzatának hivatalos tájékoztatója Az újság, mint az impresszumában olvasható, a péceli önkormányzat „hivatalos tájékoztatója”. A meghatározás fedi ugyan a lényeget, mert a lap célja és értelme valóban az információközlés, a tájékoztatás, de mégsem egészen pontos, hiszen „hivatalosnak” a közlönyöket szokták tekinteni, márpedig a Péceli Hírek küllemét és stílusát tekintve újság, ezt a minősítést aligha lehet megtagadni tőle. Hírlap a szó szoros értelmében, hiszen szándékoltan nem közöl (vagy csak nagyon ritkán) publicisztikákat, meditációkat, véleményeket vagy elméleti vitákat, s hasonlóképpen szórakoztató vagy ismeretterjesztő kategóriákba sorolt anyagokat sem.
munkban harmincegy tudósítás, cikk, riport volt, s huszonhárom-huszonnégynél alább sohasem adjuk. Hogy meddig lesz értelmük az ilyen „hivatalos” újságoknak? Amíg az internet el nem terjed, s legalább a lakosság negyvenötven százaléka nem fér hozzá otthonában. Viszont éppen egy internetes (tehát eleve arrafelé torzító) felmérés mutatta, hogy ma még a világhálót használó többség is az újságból szerzi helyi információit. E kissé vasbeton, mert „hivatalosnak” szánt szöveg mellé hadd tegyünk hozzá színesítésként a 2009. január-februári lapszámunkról képet. Szabó József Jenő
Álláspályázat Isaszegi ápoló otthonunk intézményvezetőjét keressük Az Egymást Segítő Egyesület (ESE) isaszegi Alemany Erzsébet Segítő Ház Rehabilitációs és Ápoló Otthona (2117 Isaszeg, Nap u. 2/b.) intézményvezetői állására pályázatot hirdetünk. Pályázati feltételek: – felsőfokú szakirányú (egészségügyi/szociális) végzettség, – minimum 5 éves vezetői gyakorlat, – humán beállítottság, – számítógép felhasználói szintű ismerete. A kéthavonta megjelenő lapból viszont meg lehet tudni, bár érthetően némi késedelemmel, hogy milyen fontos témákról tárgyalt és döntött a képviselőtestület, kivonatosan közöljük a lakosság szélesebb rétegeit érintő rendeleteket (a 2009-es januári számban a költségvetési koncepció szerepelt a fő helyen, a mostaniban, a márciusiban maga a költségvetés), s interjúkkal, riportokkal igyekszünk megvilágítani a döntések hátterét. Erre kötelezi a lap készítőit, hogy a Péceli Híreket négyezer példányban, közpénzen jelentetjük meg, s így jut el (ha eljut) minden háztartásba. Cikkeink más, nagyobb része pedig a város közéletének, kulturális és sporteseményeinek megjelenítése, bemutatása, de teljességre nem törekedhetünk, ehhez távolról sem adottak a személyi és tárgyi feltételek. Azzal viszont talán dicsekedhetünk, hogy a Péceli Hírek hét oldala (a nyolcadikat hirdetések foglalják el) Pécelről szól. Az írások többsége egy-két gépelt oldal terjedelmű, s igyekszünk fotókkal illusztrálni, amikor lehet. Tavaly novemberi lapszá24
ESE Híradó
Előnyt jelent: – jogosítvány. A pályázatnak tartalmaznia kell: – az intézményre vonatkozó vezetői, szervezési elképzeléseket, – részletes szakmai önéletrajz, – végzettséget igazoló bizonyítvány(ok) másolata. Pályázatát az
[email protected] vagy 2119 Pécel, Pihenő u. 2. címen várjuk. A pályázat benyújtásának határideje: 2009. március 20. Bérezés: megegyezés szerint További információ kérhető Némethy Mária elnöktől és Tóth Tamásné ápolási igazgatótól (telefon: 28/454-076, 28/454-077). Az egyesületről és az intézményről további információ a www.egymast-segito.hu honlapon található. Az otthon előre egyeztetett időpontban személyesen megtekinthető.
2009. április
egy kis figyelem
Pályázatok isaszegi intézményeknek, civileknek Isaszeg Város Önkormányzata pályázatot hirdet Isaszeg Város közigazgatási területén működő valamennyi intézmény és egyház részére nyári szabadidős programok támogatására. A pályázati keretösszeg: 1.200.000.-Ft A pályázatnak tartalmaznia kell: – a résztvevők számát, korát, – a táborozás, program időpontját, helyét, időtartamát, – csoportok esetében azok számát, – a táborozás 1 fő/nap költségét, – rövid leírást a programról, annak teljes költségéről és a költségviselés arányairól, – a megpályázott összeget. Határidők: A pályázat benyújtásának határideje: 2009. április 9. (csütörtök) 10 óra A pályázatokat az Oktatási, Művelődési és Sport Bizottság bontja és tárgyalja meg előzetesen, és tesz javaslatot a képviselő-testületnek az elbírálásra. Egyebek: A pályázatokat zárt borítékban a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell leadni Kóczánné Tóth Évánál. Cím: 2117 Isaszeg Rákóczi u. 45. A borítékra legyen ráírva: „Pályázat nyári szabadidős program támogatására” A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a pályázati felhívást az Isaszeg Önkormányzati Tájékoztatóban illetve a www.isaszeg.hu városi honlapon tegye közzé. Határidő: 2009. április 16. az elbírálásra. Felelős: Hatvani Miklós polgármester, a közzétételért dr. Székelyné Opre Mária oktatási referens Isaszeg Város Önkormányzata pályázatot hirdet Isaszegi székhelyű civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) támogatására. A pályázati keretösszeg: 1.500.000 Ft A pályázatokat pályázati adatlapon kell benyújtani, amely letölthető a www.isaszeg.hu honlapról vagy személyesen átvehető a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáján vagy a titkárságon. Határidők: A pályázat benyújtásának határideje: 2009. május 11. (hétfő) 9.00 óra A pályázatokat az Ügyrendi és Kommunikációs Bizottság bontja fel és tárgyalja meg előzetesen, és tesz javaslatot a képviselőtestületnek az elbírálásra. Egyebek: A pályázatokat zárt borítékban a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell leadni Kóczánné Tóth Évánál. Cím: 2117 Isaszeg Rákóczi u. 45. A borítékra rá kell írni: „CIVIL PÁLYÁZAT” A pályázatról bővebb információ kérhető Szilárdi László bizottsági elnöktől a 06-70-387-2696-os telefonszámon. A támogatásokat a szervezetek kötelesek 2009. évben felhasználni, a megkapott összeggel és a számlák másolatával a Polgármesteri Hivatal házi pénztárában elszámolni. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a pályázati felhívást az Isaszeg Önkormányzati Tájékoztatóban illetve www.isaszeg.hu városi honlapon tegye közzé. Felelős: Hatvani Miklós polgármester, a közzétételért dr. Székelyné Opre Mária oktatási referens Határidő: 2009. május 11. az elbírálásra.
Felhívás civil szervezeteknek! Tajékoztatjuk a gödöllő kistérség azon civil szervezeteit, melyek jogosultak a személyi jövedelemadó 1 százalékának gyűjtésére, hogy folyóiratunkban díjmentesen közzé tesszük hirdetésiket. Kérjük, ha élni kívánnak a lehetőséggel, juttassák el pontos nevüket és adószámukat tartalmazó felhívásuk szövegét szerkesztőségünk címére: 2119 Pécel, Pihenő u. 2. vagy
[email protected].
1 százalékot gyûjtô szervezetek Isaszegi Művészeti Alapítvány 18660991-1-13 Isaszeg Sportjáért Alapítvány 18667132-1-13 Isaszeg Népi Hagyományai Közalapítvány 18660991-1-13 Isaszeg Környezetvédelméért és Természetvédelméért Közalapítvány 18664847-2-13 Nyugdíjasok a Nyugdíjasokért Alapítvány 18667338-1-13 Együttműködés Isaszegért Egyesület 18701115-1-13 Polgárőrség Bűnmegelőzési és Önvédelmi Egyesület 18681244-1-13 Isaszegi Múzeumbarátok Köre 19184740-1-13 Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Köre 18702800-11-13 Isaszegi Gábor Dénes Számítástechnikai és Informatikai Központ Alapítvány 18668281-2-13 Isaszegi Jókai Mór Nagyközségi Könyvtár 16796342-1-13 (technikai adószáma) „Pécel Szivárvány Óvoda” Alapítvány 18682977-1-13 Adventista Teológiai Főiskola 18684618-1-13 Ág Alapítvány 18892217-1-13 Alois Alzheimer Szociális Közhasznú Alapítvány 18687477-1-13 Biblia Szövetség 19171982-1-13 Csökmei Kör 19178769-1-13 Életmóddal az Egészségért Alapítvány 18561971-1-13 FÉNY-ESE Szociális Központ Alapítvány 18668748-1-13 Fénysugár Alapítvány 18427864-1-13 Gerje Lovas Sport Egyesület 18709498-1-13 Kincskereső Óvodás Gyermekeket Támogató Alapítvány 18681385-1-13 Millenniumi Nemzeti Hagyományőrző Alapítvány 18686861-1-13 Országos Bibliaiskola Alapítvány 19177115-1-13 Pécel Ifjúságáért Közalapítvány 19180526-1-13 Péceli Állatbarátok Egyesülete 18705913-1-13 Péceli Fáy András Alapítvány 18662539-1-13 Péceli Magyar-Finn Baráti Kör 18706725-1-13 Péceli Parnasszus Alapítvány 18690307-1-13 Petőfi Sándor Férfikórus Alapítvány Pécel 19185033-1-13 Ráday Pál Alapítvány 18676006-1-13 Szent Erzsébet Alapítvány 18661019-1-13 Szeráf Művészeti Alapítvány 18687563-1-13 Vasárnapi Iskola Szövetség Egyesülete 19173142-2-13 Fabini Teofil János Alapítvány 18159800-1-42
2009. április
ESE Híradó
25
receptötletező
Húsvéti „nyúlánkságok” Nyílik az aranyeső, virágba borulnak a fák, újra zöldül a pázsit, és elérkeztünk a következő ünnephez, a húsvéthoz! A böjt után itt az alakalom, hogy finomságokkal bőségesen megrakott asztalokban gyönyörködjünk. A lányok serényen készülődnek, a fiúk pedig a locsolásért kapott hímes tojásoktól dagadó zsebbel és éhes gyomorral járják a családtagokat, ismerősöket és barátokat. A már megszokott húsvéti kaláccsal kínálhatjuk a várt és váratlan locsolókat, és távozáskor útravalót is csomagolhatunk, ha megéheznének a hosszú út alatt. Végezetül arra figyeljünk, hogy a locsoló ne csak egyen, igyon is. Töltött kalácskoszorú Hozzávalók a tésztához: 60 dkg liszt, 4 evőkanál cukor, ½ kávés kanál só, 5 dkg olvasztott vaj, ½ csomag instant élesztő, 1 tojás, 1 kis pohár joghurt vagy tejföl, 1dl langyos tej. Hozzávalók a töltelékhez: 10 evőkanál cukrozott mák, 10 evőkanál cukrozott dió, 10 evőkanál cukrozott kakaó és 5 dkg olvasztott vaj. A tészta kenéséhez: 1 tojás (ettől lesz szép aranybarna).
Tipp: kézzel készített csoki tojásokat és festett hímes tojásokat is rakhatunk a közepébe.
Elkészítése: A tészta összes hozzávalóját egy nagy tálban összegyúrjuk, és meleg helyen kb. egy órát kelesztjük. Ez idő alatt másfélszeresére dagad a tésztánk. A cipót három egyenlő részre osztjuk, és téglalap alakúra nyújtjuk, olyan 50 cm hosszú rúd lesz belőle, majd megtöltjük, és feltekerjük. Az első lapot a cukrozott mákkal, a másodikat a dióval, a harmadikat a kakaóval szórjuk meg. Az így kapott három rúdból fonatot készítünk, koszorú alakban meghajtjuk, és a felvert tojással megkenjük. A tésztát 180-200 fokos előmelegített sütőben 40 perc alatt aranybarnára sütjük. A húsvéti koszorú nemcsak nagyon finom és különleges, de a locsolókat váró terített asztal díszeként is szolgál.
Locsolótarisznya Hozzávalók a tésztához: 40 dkg rétesliszt, 3 dkg friss élesztő vagy ½ csomag instant élesztő, 1 evőkanál cukor, 2,5 dl langyos tej, 2 kávéskanál só, 2 evőkanál olaj + a tepsi kenéséhez egy kevés. Hozzávalók a töltelékhez: 5 evőkanál majonéz, 2 csapott evőkanál torma, 20 dkg főtt, füstölt sonka, 3 főtt tojás. Elkészítése: Az élesztőt a cukorral elkevert langyos tejben felfuttatjuk, majd a liszttel, az olajjal és a sóval összegyúrjuk. Az így kapott tésztát kb. 1 cm vastagra kinyújtjuk, és téglalap alakúra szabjuk. A töltelék elkészítése: A sonkát felkockázzuk, a tojást összetörjük villával, és a majonézes tormával összekeverjük. A tészta közepébe helyezzük a tölteléket, majd az alsó és felső rövidebb oldalát behajtjuk. Végül olajjal lekenjük, és aranybarnára sütjük. Mindenkinek locsolókban gazdag húsvéti ünnepeket kívánok! Laukóné Mukk Adrienn
Felhívás Az Egymást Segítő Egyesület (ESE) 1989. június 5-én tartotta alakuló ülését, és az elmúlt 20 év alatt összefogással, országos szinten is egyedülálló módon, társadalmi célú Segítő Házakat épített fel Pécelen és Isaszegen. A huszadik születésnap alkalmából 2009. június 5-6-án kétnapos jubileumi ünnepséget szervezünk péceli Szociális Központunkban. Szeretnénk, ha a jubileumi ünnepség az elmúlt két évtizedünk méltó ünnepe lenne, és már a szervezésbe, a műsorkészítésbe minél többen bekapcsolódnának, az otthon őrzött relikviákat, fényképeket rendelkezésünkre bocsátanának, emlékeiket megírnák. Tisztelettel kérjük mindazokat, akik szívesen részt vállalnak a feladatokból, jelentkezzenek a csapatvezetőknél, vagy az ESE központi elérhetőségeinek bármelyikén (28/454-076 vagy 28/454-077,
[email protected]). Egyesületünk a 20 éves jubileum tiszteletére gyermekeknek, fiataloknak az alábbi pályázati felhívásokat teszi közzé: Prózaíró pályázat Az Egymást Segítő Egyesület (ESE) 20 éves jubileuma alkalmából pályázatot hirdet „Az én nagymamám” prózában bemutatva címmel. A pályamű maximum 3 gépelt oldal terjedelmű lehet, műfaji megkötés nincs. Pályázni 3 korcsoportban lehet: – általános iskola alsó tagozatos, – általános iskola felső tagozatos, – középiskolás korosztály. Versíró pályázat Az Egymást Segítő Egyesület (ESE) 20 éves jubileuma alkalmából pályázatot hirdet „Az én nagymamám” versben bemutatva címmel. A pályamű maximum 1 gépelt oldal terjedelmű lehet, műfaji megkötés nincs. Pályázni 3 korcsoportban lehet: – általános iskola alsó tagozatos, – általános iskola felső tagozatos, – középiskolás korosztály. Képzőművészeti pályázat gyerekeknek Az Egymást Segítő Egyesület (ESE) 20 éves jubileuma alkal26
ESE Híradó
mából pályázatot hirdet „Az én nagymamám” címmel. A pályamű bármilyen technikával készülő képzőművészeti alkotás lehet. Pályázni 3 korcsoportban lehet: – óvodás, – általános iskola alsó tagozatos, – általános iskola felső tagozatos korosztály. A pályázatok benyújtási határideje: 2009. május 15. (péntek) A pályaműveket névvel, címmel, telefonszámmal ellátva kérjük eljuttatni az Egymást Segítő Egyesület (ESE) címére:
[email protected] vagy 2119 Pécel, Pihenő u. 2. Kérjük, tüntessék fel, melyik kategóriában indul a pályázó, valamint a gyermek óvodájának és csoportjának nevét, vagy iskolájának nevét és osztályát! A pályaműveket szakértő zsűri bírálja el. Az értékes díjakat mindhárom korcsoport első három helyezettje az ESE 20 éves jubileumi ünnepségén 2009. június 6-án (szombaton) veheti át. További, folyamatosan frissülő információk az ESE honlapján: www.egymast-segito.hu találhatók. Apróné Orosz Margit
2009. április
Jó tudni!
Sütemények és pékáruk boltunk az ESE épületében mûködik Örömmel értesítjük, hogy Sütemények és pékáruk boltunk új, tágasabb, otthonosabb helyiségbe költözött, az ESE épületébe (Pécel, Pihenô u. 2.). Az új helyen is szeretettel várjuk a már megszokott, csábítóan finom süteményekkel, pékárukkal. A tavaszi napokat is tegye szebbé különleges, házias süteményekkel, friss, ropogós kenyérrel, pékáruval. Húsvéti ajánlatunk: Pogácsák házias ízekkel sajtos pogácsa 2000 Ft/kg burgonyás pogácsa 1800 Ft/kg anyukám pogija (tepertős) 2000 Ft/kg
Házias kalács fonott kalács (1/4 kg) fonott kalács (1/2 kg)
Kenyerek széles választékban fehér kenyér (0,5 kg) barna kenyér (0,5 kg) medvehagymás (0,5 kg) molke kenyér (0,5 kg) tökmagos kenyér (0,5 kg)
160 Ft/db 320 Ft/db
140 Ft/db 160 Ft/db 160 Ft/db 260 Ft/db 220 Ft/db
VÉDESE Kht. Sütőüzem vezetője: Kovács Ferenc (tel.: 06-70/314-4154) telefon/fax: 06-28/454-076 vagy 06-28/454-077 honlap: www.egymast-segito.hu
A sütőüzemet és a boltot működteti: Ügyvezető igazgató: Keresztes Sándorné cím: 2119 Pécel, Pihenő u. 2. e-mail:
[email protected]
Családi eseményekre, rendezvényekre, testületi ülésekre, nagyobb összejövetelekre is várjuk rendelését. Keligerné Nyerges Erika
Kör utcai színek Egy madár kiált. Hallod? Megszólal a reggel... Majd színesre festi a tájat, egy halvány, pirosló ecsettel... A nap első fényében fürdik az utca. Az aszfalt kék, kígyózva lejt a völgybe. A templomot a kertes kis házak ölelve veszik körbe-körbe. Kör utca... Kör utca... lágy csend. A dombok közt édes álom... Ha becsukott szemmel nézem, ugyanilyen szépnek látom... Egy madár kiált. Hallod? Énekel a nappal... A mezőket a nyalka nyár bevonja színarannyal. Az akácok lombja zöldell, virágjuk szinte éled. A tornyon villogva játszanak a kóbor déli fények... Kör utca... Kör utca... lágy csend. A dombok közt édes álom... Ha becsukott szemmel nézem, ugyanilyen szépnek látom... Egy madár kiált. Érzed? Ránk suhan az este... A szelíd szál meglebben minden apró neszre. Tücskök ciripelnek, közel jön a holnap. Apró fénybogárkák kergetik a holdat. Levelek susognak, rózsaillat árad. A homály gyengéden befonja a fákat... Kör utca... Kör utca... lágy csend. A dombok közt édes álom... Ha becsukott szemmel nézem, ugyanilyen szépnek látom...
Bringázz a munkába te is! 2009. április 6-tól május 8-ig tekerj 8-szor munkába! Eltekerni a Holdig és vissza, valljuk meg, nagy teljesítmény. Mégis, az a nyolcezer ember, aki részt vett a Magyar Kerékpárosklub és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium őszi Bringázz a munkába! (BAM) kampányában, megtette ezt a távolságot.
Tavasszal újra indul a kampány! 2009. április 6-tól május 8-ig legalább 8 alkalommal tekerj a munkatársaiddal együtt a munkahelyre! Jegyezd a megtett utakat a honlapon a regisztráció után. Kollégáiddal közösen alakíthatsz csapatot, hogy élvezetesebb legyen a tekerés, egyéni és csapatteljesítményedet végigkövetheted, összehasonlíthatod másokéval. Megtudhatod, hogy mindezzel mennyi pénzt spóroltál meg, mennyi kalóriát égettél el, és mennyi szén-dioxid kibocsátásától kímélted meg a légkört. Legyen a ti cégetek a legaktívabb, kövesd a rangsorban a helyezéseteket! Értékes nyeremények és garantált ajándékok várnak! Idén BRINGÁZZ AZ EGYETEMRE!, valamint BRINGÁZZ ÉS VONATOZZ A MUNKÁBA! is – részletek: www.bringazzmunkaba.hu
2009. április
ESE Híradó
27
Horváth Flórián és Lendvai Csócsi Jenő
Csemer Miklós, a CKÖ elnöke
Bartha Attiláné alpolgármester (jobb szélen), Szajkó Gyula és a Rút kiskacsa színjátszó csoport
III. Cigány alkotók kiállítása Szemere Pál Mûvelôdési Ház Pécel, 2009. március 21.
Struha Kata festőnő
Vári Zsolt festő és Kiss Judit
Érdeklődők a rendezvényen
Ízelítő a kiállított alkotásokból Beszámolónkat a 10. oldalon olvashatják. Fotók: Cseri Katalin, Ivánkovics Zoltán és Szabó József Jenő
