Kedves vendégeink!

Kedves vendégeink! Nógrád megye Magyarország északi részén, Pest megye mellett és a szlovák-magyar határ mentén terül el. Budapestről Nyugat-Nógrád Vác felől a 2-es számú, a keleti rész pedig az M3-as autópálya majd a 21-es számú, a Jászság felől pedig a megyehatár a 32-es majd a 21-es számú főútvonalakon közelíthető meg legkönnyebben. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát csodálatos vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak. A völgyekben megbúvó kis falvak, a természet közelsége és szépsége, a geológiai ritkaságok, hajdan az országot őrző végvárak, a népi építészet megmaradt nyomai, az élő hagyományok, a cifra viseletek, a terített asztalon rejlő finomságok lehetőséget nyújtanak az élet megélésére, ami mai rohanó világunkban a hétköznapokból kimarad. Kiváló elmék, és művészek születtek, éltek, alkottak e tájon, kiknek nevét és emlékét őrzi számos kiállítás, emlékhely és múzeum megyeszerte, és akikre méltán lehet büszke minden nógrádi ember. A térségi, országos és nemzetközi jelentőségű személyek közül íme néhány a teljesség igénye nélkül: Mikszáth Kálmán, Rajeczky Benjamin, Szent-Györgyi Albert, Benczúr Gyula, Madách Imre, Glatz Oszkár, Tolnay Klári és Zenthe Ferenc. Kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a maguk érdeklődési körének megfelelő elfoglaltságot, programlehetőséget, mellyel a lelkekben helyreáll a béke, felfrissül a test és a szellem. Csend, nyugalom, természetközelség, friss levegő, és megannyi felejthetetlen élmény, mindezt Nógrád és térsége kínálja Önnek.

www.nograd-turizmus.hu

1

Gyalogos túraajánlatok Természeti adottságai révén – a megye területén kapcsolódik egymáshoz a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra, valamint az önálló egységként kezelendő Karancs-Medves vidék – erőteljes tagoltsága miatt hegyes-dombos Nógrád megye területe. Középmagas hegyek, szelíd dombok övezte, folyók, patakok szabdalta, erdősségekben gazdag, zömében eredeti szépségű vidéken megbúvó kis falvak hívogatnak e tájra. Több turistaút hálózza be a Karancs-Medves, a Cserhát valamint a Börzsöny vidékét. A Cserhát térségében az utóbbi években a Mária úttal együtt több mint 100 km hosszúságú új turistaút létesült.

NYUGAT-NÓGRÁD, AHOL A DUNA TALÁLKOZIK A BÖRZSÖNNYEL

A KARANCS-MEDVES VIDÉKÉN JÁRVA… A Medves-fennsík az ország bazaltvidékének egyik legszebb, legváltozatosabb területe; rétek, legelők, ligetes erdők tarkítják, körülötte pedig vulkáni kúpok sorakoznak. A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet legmagasabb pontja a Karancs 727 méteres csúcsa, mely gyakran ködbe vagy felhőtakaróba burkolózik, ezért is nevezték el Palóc Olimposznak. Salgótarján belterületén, a városközponttól másfél kilométernyire, nyugatra, egy völgykatlan közepéből emelkedik ki az európai viszonylatban is páratlan, kővé meredt, kettéhasadt vulkánembrió, a Baglyas-kő.

Túratipp

– Tatárárok – Salgótarján kemping ereg – -ny lgó Sa – zta pus Salgó – Ere sztvény vár lgó Sa – kô Boszorkány-

A Börzsöny keleti lábánál fekszik Nógrád megye névadó települése, mely otthont ad hazánk egyik legrégibb kővárának, a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos és belső várból álló Nógrád várának. Alig 30 kilométerre innen, a megyehatár mentén, Kismaros-Szokolya-Királyrét vonalon jár a legismertebb börzsönyi kisvasút a Királyréti Állami Erdei Vasút. Kellemes túrával akár Nagyorosziból, akár Drégelypalánkról egyaránt jól elérhető a Börzsöny egyik szikla ormán épült Drégely vára, melyet annak idején vitézül védelmezett a török túlerővel szemben Szondi György várkapitány és maroknyi serege.

Távolság: 6 km m Szintemelkedés: 35 0 – Kercsegi leágazó– Salgótarján Tóstrand )0 m kitérô 30 eg, rcs (a Nagy-Ke – reg nye Kôbánya – Karancscs-csúcs – Kápolna-hegy – Karan falu ôúj osk Som Kis-Karancs – Távolság: 9,5 km m Szintemelkedés: 55 0

y v.m. – Drégelypalánk, Drégel oszi) – Diósjenô yor ag Drégelyvár – (N Távolság: 15 km m Szintemelkedés: 40 0

Az országos Kéktúra Nógrád megyei szakaszai és leágazásai: 1.

gasvár - Mátraverebély - Nagybárkány Á Nagymező - Hollókő - Nógrádsipek Cserhátsurány - Szandaváralja - Becske Felsőpetény – Ősagárd

6.

2.

Szentkút

3.

Mátraszőlős VÁ - 21-es út - Mátraszőlős -

4.

Távolság: 18 km m Szintemelkedés: 60 0

5.

egy – Szirák – Béri Nagy-h váralja da Szanda-hegy – Szan

ógrádsipek - Kerek-rét - Tábi víztározó N Iliny – Csitár Távolság: 10 km

Távolság: 99,3 km

átó – Bableves Pásztó vá. – Tepke-kil Felsôtold – Hollókô csárda – Alsótold –

Távolság: 22 km m Szintemelkedés: 760


Távolság: 24 km m Szintemelkedés: 85 0

Távolság: 0,8 km

Vízfogó-gát – Garábi-nyereg

csatlakozás

7.

B ecske alsó vm. – Becske

8.

Romhány – Rákóczi emlékmű – Törökmogyorófa

Garábi-nyereg – Garáb Távolság: 1,8 km

Távolság: 1,7 km

Információ: Ipoly Erdő Zrt. Dobó István +36-20/468-7111 [email protected] www.ipolyerdo.hu Túravezetést vállaló szervezetek: Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség Gubola István +36-70/942-3005 www.nmtsz.extra.hu Salgótarjáni Petőfi Természetjáró Egyesület Fazekas Melinda +36-32/314-225 Zöld Út Természetjárók Egyesülete Honti Gabriella +36-32/430-513, +36-70/775-3079 Miheller Tibor +36-20/973-4027 [email protected]

Távolság: 2,1 km

Távolság: 6,7 km

Túratipp

2

amely otthont ad egy az egész világon egyedülálló magángyűjteménynek. A pecázás kedvelőinek kellemes élményeket nyújt Kétbodony község festői környezetben fekvő tava. A jól ismert horgászparadicsom, 2-3 méteres vízmélységével, és évente intenzíven telepített halállományával biztosítja a bőséges fogást. A környéken járva érdemes felkeresni a világritkaságnak számító, Bér település mellett emelkedő Nagyhegy ívelt andezit oszlopait is.

rét – Saj-kút – Nógrád vá. – Béla-kereszt – tán Fol – c bér útj-k Sa yos – Felsô - és ván Csó – rs Három-há réti kastélyrom – írAlsó- Hinta-rét – Ny – Diósjenô Cigányvár – Csehvár

A Vác felett emelkedő Naszály hegy északi lábánál építette ki az Ipoly Erdő Zrt. az öt kilométer hosszú, körtúraként bejárható Gyadai tanösvényt, mely elnyerte „Az év ökoturisztikai létesítménye 2010” címet. Természetesen az útvonal megszámlálhatatlan szépségével egész napos programot is kitölt, lehetőséget nyújtva a kikapcsolódásra, az élményszerzésre, a pihenésre. A tanösvényt számos izgalmas élményelem is színesíti, az ingoványos részek felett kanyargó pallósortól a mély horhos felett átívelő függőhídig. A meglévő ösvény a madarakat bemutató új szakaszokkal bővül. Ovisok, babakocsival, vagy kerekesszékkel érkezők számára is járható.

CSERHÁTBAN MEGBÚVÓ RITKASÁGOK A hegység magaslatai által koszorúzott Rimóc talán legnagyobb kulturális értéke a népművészet: a hagyományok ápolása, a népzene, a népviselet, a néptánc. A településről tiszta időben a távolba tekintve kiválóan látszik Szanda község legfőbb turisztikai nevezetessége, Szanda-vára, amelyet a Cserhát egyik legmagasabb pontján építették fel III. Béla idejében. A falu szomszédságában, Terényben, a természeti szépségekben gazdag településen található az Orsós Magnó Múzeum,

Túratipp

9.

Ősagárd – Katalinpuszta – Magyarkút – Nógrád – Nagyhideghegy Távolság: 41,6 km

ásztó - Tsz. major - Barát-hát - Nagymező P Bableves csárda - Kisvölgy Cserhátszentiván - Hosszúvölgyi Három-forrás - Alsómalom - Ecsegi sárhegy (Ilonavár) Ecseg Távolság: 18,6 km


3

Nógrádi

várak

– a dicső múlt tanúi

Nógrád megye festői tájai sok középkori vár romját őrizték meg. A vidék természeti adottságai révén a várakra – egy-két kivételtől eltekintve – a szabálytalan elrendezés volt a jellemző, a terepadottságokat messzemenően figyelembe vették az építtetők. A várak nagy része a török háborúk alatt és után pusztult el, a többit, a Rákóczi szabadságharcot leverő Habsburgok semmisítették meg. Nógrád megye tíz műemlékileg védett várromot tudhat magáénak.

március 15. Petőfi Sándor Emléktúra Útvonal: Kemping - Tatárárok Salgó-puszta - Salgó vár Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség Gubola István +36-70/942-3005 június Várfesztivál Tourinform Salgótarján +36-32/512-315 [email protected] www.salgotarjan-turizmus.hu

Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára, melyet a környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai építtettek az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban. A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek. A várromról csodálatos körpanoráma nyílik, az oromról kitekintve a látogató úgy érezheti, mintha repülne a hegyek völgyek felett. Feltűnik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható.

Bringáról nézve… Nógrád megyében az Északi-középhegység három tagja, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny szebbnél szebb tájai kínálnak kiapadhatatlan lehetőséget a kerékpározás szerelmeseinek. A kerékpáros túrázók az érintetlen, autentikus vidéki tájat, a felkapott üdülőkörzetek helyett az eldugott természeti, történeti és kulturális értékeket fedezhetik fel. A sok geológiai érdekességen kívül számos, a múltat idéző várrom is megtalálható. Megyénk remek terepi adottságokkal rendelkezik, melynek köszönhetően kedvére választhatnak

Túratipp

-nyereg – Salgóbánya – Salgó lgóvár – Salgóbánya Sa – kô nyrká szo Bo Távolság: 2,5 km m Szintemelkedés: 15 0

a bringások a különböző nehézségi fokozatú túrák közül az erdőkben. A Cserhátban futó aszfaltozott utak is remek túrák megtételére adnak lehetőséget. Parassapuszta és Drégelypalánk között kerékpárúton gurulhatnak, a mellékútvonalakon pedig csekély forgalom mellett biciklizhetnek az ide látogatók. Jelenleg folyamatban van egy 279 km hosszú, Nógrád megyét és a szlovákiai Besztercebánya megyét összekötő, Hollókő és Murány közötti szakaszon futó, határon átnyúló kerékpárút-hálózat kiépítése.

Kô-hegy – Nógrád vá. – Nagy, rkút vá. gya Ma Irma-forrás – vá. ya vagy Szokol Távolság: 10 km m Szintemelkedés: 30 0

A legősibb nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község és megyénk névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. Nógrád vára – a magyar történelem ezeréves néma tanúja – öregtornyának messziről látható csonkjával várja a távoli múltra kíváncsi látogatókat.

Fotó: Babka Szabolcs

Információ: Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezete +36-32/512-875 [email protected] www.omvk-nograd.hu/

július Színházi est

4


Királyrét – Nógrád vára – Diósjenő közepesen nehéz

vadra lesve…

július Határtalan palócország néptáncest

július Szondi Várjátékok Drégelypalánk Község Önkormányzata +36-35/367-199 [email protected] www.dregelypalank.hu

Salgóbánya – Két-vár-köze pihenő– Tatár-árok – Nyugdíjas pihenő – Tó-strand – Beszterce lakótelepi elágazó. hobbi kerékpárosoknak ajánlott, családoknak nem Börzsöny-Cserhát vártúra: Nógrád – Felsőpetény – Alsópetény – Nézsa – Legénd – Nógrádsáp – Galgahuta – Acsa – Erdőkürt (Erdőtarcsa, 5 km) – Vanyarc – Szirák – Kisbágyon (Buják, 5 km) – Szarvasgede – Ecseg – Alsótold – Hollókő – Szécsény közepesen nehéz hegyi túra

június Pünkösdi Várjátékok

augusztus 20. Szent István napi várjáték Hollókőért Közalapítvány +36-32/579-010 [email protected] www.holloko.hu

Túratippek: Hegyikerékpáros túrák Salgótarján körül: Medves-fennsík „nagy elágazó” – Medves Hotel – Salgóbánya kezdőknek, családoknak is ajánlott

A Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik Drégely vára. Történelmi múltja egészen a török időkig nyúlik vissza, abba az időbe, amikor a nemzet élet-halál harcát vívta a pogány törökkel. A sziklavár, amely napjainkban is épül, a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak.

Túratipp

– Hollókô – Nógrádsipek y rán tsu rhá Cse Távolság: 18 km m Szintemelkedés: 40 0

– Hont – Honti-szakadék orrás – ó-f lop Osz – r atá Hármash – r yvá gel Nagy-völgy – Dré egy – Hont ó-h bog Do – s öré nyt Sárká Távolság: 20 km m Szintemelkedés: 35 0

Hollókő középkori vára a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított palóc település közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén trónol. A levegőből a vár olyan, mint egy csigaház, amelynek központja az ötszögletű öregtorony. A várban múzeum került kialakításra, melynek része a panoptikum, a fegyverterem, a várkápolna és a kőtár. A Szent László lovagrend tagjai korhű ruhákban várják a turistákat, akik a középkorban használt fegyvereket is kipróbálhatják, megismerhetik az íj, a számszeríj, a hajítóbárd, és a lándzsa használatát is.

Magyarország legerdősültebb megyéje területén élő vadállomány jelentős értéket képvisel. Az erre épülő vadászati turizmus nagyon fontos tényező gazdasági életünkben. A gímszarvas-állomány mintegy 2300 db-ra tehető. Az agancsok formája rendkívül változatos, hiszen nálunk keveredik a cserháti, a mátrai, a gödöllői, sőt a kárpáti törzstípus. A kuriózumként jelenlévő dám és muflon egyedszáma 200-250 közötti. Vadászterületeinken mintegy 3200-3400 őz él. A viszonylag kisebb agancstömeget bőven ellensúlyozza azok szépsége, hiszen a vékony, de hosszú agancsszárakon hegyesre kifent ágvégeket találunk.

A vadászzsargon szerint Nógrád valutája a vaddisznó. Ma kb. 5000 él belőlük erdeinkben. Elejtésük lesvadászatokon, valamint hangulatos hajtóvadászatokon történik. A vadászturizmus szempontjából az apróvadállomány nem játszik jelentős szerepet, inkább csak a vadászati lehetőségek bővítését szolgálja. A megyében ma is működnek az intenzív nagyvadtenyésztést, s ezzel együtt a garantált vadászati lehetőséget biztosító vadaskertek. A vadásztársaságok többsége pihenésre, felüdülésre alkalmas, szép erdei környezetben kialakított vadászházzal rendelkezik. www.nograd-turizmus.hu

5

Pecabottal a kézben információ: Horgász Egyesületek Nógrád Megyei Szövetsége +36-32/310-045 [email protected] www.henosz.hu Maconkai-víztározó és tórendszere Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület +36-30/229-5177 +36-30/488-7030 [email protected] www.maconka.hu Palotási tó Komáromi Tibor +36-30/407-1173 Horgászegyesületi iroda +36-32/480-019 [email protected] www.palotasito.com

EXTRÉM Ha extrém kikapcsolódásra vágyik, próbálja ki a siklórepülést, a barlangászatot, sziklamászást, vagy paintballt.

Nyikom Hegyisport és Természetvédő Klub www.nyikom.hu

Merevszárnyú, 2-4 személyes gépekkel lehetőség nyílik panoráma-, és körrepüléssel a magasból szemlélni csodálatos vidékünk szépségeit, de akár sárkányrepülő és repülőgép vezetői oktatáson is részt vehet a kedves vendég. Cserhát Repülőklub

Kolocsányi Ferenc +36-20/310-7732

Bátonyterenye – Világos-tető 6


Palócország hegyei közé szorult települések, a számtalan hagyományon, a népművészet remekein kívül a népviselet őrzői mást is kínálnak az ide látogatók számára. A csodálatos természeti környezetben fekvő, rendkívül csendes, nyugodt Nógrád megyei horgászvizeket általában dombok és erdők övezik. A közeli hegyekben eredő patakok, valamint a felszín alól feltörő források számos vízen állandó vízhozamot biztosítanak, ami nagyon jó vízminőséget eredményez. E tényt a minden évben tapasztalt gazdag halivadék-állomány is igazolja. A nagyobb vizeken rendkívül közkedveltek a feeder- és matchbotos horgászok körében a szigetekkel tarkított részek, a nyíltabb vízfelszínek pedig a nagyhalra vágyóknak nyújtanak komoly sikerélményt. Több vízen a nyári időszakban lehetőség van éjszakai horgászatra is. A tavaknál a horgászaton kívül lehetőség van napozásra, csendes, békés időtöltésre. A gyermekeknek sem kell unatkozniuk, hiszen a víz melletti füves területen labdázhatnak, vagy a felállított hintán eljátszhatnak, míg szüleik a fogásra várnak. A part körül elhelyezett asztalokat, padokat bárki szabadon használhatja, a kijelölt tűzrakó helyeken pedig bográcsételek készíthetők. A horgászvizek környéke a kirándulók számára is remek területet jelent, hiszen számos ritka madárfajt is megfigyelhetnek az erre járók (jégmadár, búbos cinege, barna réti héja, kócsag). Kis megyénk 24 horgászvízzel büszkélkedhet, melyek közül több, megye határainkon is ismert: Bánk, Kétbodony, Diósjenő, Magyarnándor, Ludányhalászi, Tolmács, Komravölgy (Mihálygerge) a szécsényi sóderbánya tó, vagy a Vízválasztói tavak számtalan horgászélmény gazdái. A megye legnagyobb, világrekordokat is felmutató horgászvize a 65,4 hektáron elterülő Maconkai-víztározó és tórendszere, mely az elmúlt években országosan és már nemzetközi szinten is megalapozta hírnevét a természetközeli horgászturizmus és a versenysport területén. Sikerének záloga a tó kivételes halbősége és csodálatos környezete, valamint nem utolsósorban az előbbiek érdekében eddig végrehajtott - több százmillió Ft értékű - fejlesztések is. A komplex szolgáltatásokat nyújtó víz körül jól kiépített a sátorozás és főzés-, valamint a tisztálkodás infrastruktúrája, így Maconka kiválóan alkalmas többnapos családi horgászatok, céges, vagy baráti összejövetelek, magánúton tervezett versenyek tartására is. A Palotási-tó szintén a megye legnépszerűbb horgásztavai közé tartozik. Érdekesség, hogy a tó északi részén a ritka madárfajok közül több mint száz él a területen (pl. gyurgyalag). A víz és közvetlen környéke a Cserhátalja leggazdagabb élővilágú

A Börzsöny, a Cserhát, a Karancs és a Mátra lankás hegyvonulatai, változatos erdői, az Ipoly völgyének rétjei, az érintetlen természeti környezet, a nagy összefüggő, változatos terepviszonyokkal rendelkező területek, a kristálytiszta hegyi patakok, források, a nagy kiterjedésű, ligetes, bokros jól lovagolható táj kiváló lehetőséget nyújtanak mind a lovak, mind pedig a lovas sportot kedvelőknek a természet közelségében megtapasztalni a lovaglás felejthetetlen élményét. A vadon élő állatok a lóháton érkező embert sokkal közelebb engedik magukhoz, nem riadnak meg annyira, így az apró és nagyvadakban gazdag állatvilág, érdekes növénykülönlegességek, madártani ritkaságok természetes környezetükben válnak megtekinthetővé. Nógrád lóösszetétele a kisbéri félvér és a magyar félvér kancaállomány sportménekkel történő javításával alakult ki. Az egyre szaporodó falusi szálláshelyek színvonalas elhelyezést biztosítanak a lovas vendégek számára is.

Lóháton

A szolgáltatók között megtalálhatók a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség patkós minősítésével rendelkező lovardák, a szolgáltatások között pedig a hos�szabb, rövidebb lovas túrák, lovas táborok, tereplovaglás, vadászlovaglás, speciális lovas kurzusok, kocsizás, hintózás. A lovas rendezvények közül a díjugrató és fogathajtó versenyek a legelterjedtebbek. Ezek nemcsak aktív résztvevőként, hanem nézőként is izgalmas és felejthetetlen élményeket nyújtanak az ide látogató vendégek számára. Nógrád megye különösen alkalmas tereplovaglásra is. Vanyarc-Sarlóspusztán nyolcvan egyedből álló kisbéri ménes fogadja az érdeklődőket egy csendes völgyben, távol a civilizáció zajától. A szinte érintetlen táj kiválóan alkalmas lovaglásra, természetjárásra, pihenésre, és megannyi izgalmas útvonalat kínál – főként a gyakorlott – lovas túrázóknak.

Engedéllyel rendelkező lovardák: Lóska János Magánménese Vanyarc-Sarlóspuszta +36-20/455-7251 +36-32/484-064 [email protected] www.lovastura.hu

Timi-Tanya Falusi Turizmus és Lovassport Közhasznú Egyesület Ludányhalászi, Templom tér 14. Bárczi Gergely: +36-20/489-5063 Bárcziné Végh Tímea: +36-20/348-2642 http://www.timi-tanya-new.eoldal.hu/

Hotel Kastély Szirák Szirák, Petőfi utca 26. +36-32/485-300 +36-32/485-285 +36-32/485-117 [email protected] http://www.kastelyszirak.hu

területei közé tartozik. Ennek oka, hogy itt kis területen megtalálható számos, a tájegységben máshol már jórészt megszűnt élőhely-típus. A horgászok szép környezetben, náddal és fákkal övezett parton hódolhatnak a szenvedélyüknek. A tó olyan egyedi lehetőségeket is kínál, amivel a többi horgásztó csak korlátozottan rendelkezik. Így nagy hagyománya van a léki süllőzésnek, vagy a bojlizásnak is. Szintén kiemelendő az Ipoly, ez a vadregényes, sokszor szeszélyes határfolyócska. Partjai a pergető horgászok és a keszegezők kedvelt célpontja. Itt a halat sokszor keresni kell, de a sportos horgászat közben többször érheti kellemes meglepetés a vendégeket. Érdemes közelebbi barátságot kötni a kis folyóval, s közben lassan feltárulnak szemünk előtt a környék egyéb természeti kincsei is. Legyen Ön is vendégünk, hogy néhány kapitális hal fogásával, a gyönyörűséges természet befogadásával gyarapítsa emlékeit, miközben megismerheti a jó palócok vendégszeretetét!

„Attila nyomában” A magyar mondavilág egyik legkedveltebb témája a hun király, Attila élete és halála. A páratlan természeti környezetben, ősgyepes dombokkal, erdőkkel, hosszú füves völgyekkel tarkított tájon vonul az utazó, lóháton, fogattal, keresve Attila sírját. A környék különleges értékű gyógyforrásait érintve (Bükkszék, Egerszalók) felfrissülve érkezünk a patinás történelmi hangulatú városba, Egerbe, a világhírű borvidék központjába. A legnagyobb magyar lipicai ménes megtekintése sem maradhat ki a lovastúrázók programjából. Útvonal: Vanyarc-Sarlóspuszta –Hollókő – Istenmezeje – Sirok – Bükkszenterzsébet – Bekölce – Szilvásvárad – Eger 8 nap, ebből 6 lovagló nap, összes lovagolt km: 240 km

Seholsziget Élménypark – Sólyomszem Lovarda Nőtincs, Bem utca 28. Loós Sándor: +36-30/229-4948 [email protected] www.seszi.hu Ezerangyal Lovarda Kutasó, Toldi utca 6. +36-30/247-1872 +36-32/381-057 [email protected] www.ezerangyal.hu Forrás Lovastanya Mátranovák, Mátracserpuszta 1955 Hrsz +36-70/453-2706 [email protected] www.forraslovastanya.hu

Érdekesség: A világ 10 legjobb lovas túra útvonala közül, az „Attila nyomában” elnevezésű hosszúlovas túra Nógrád térségén és a Novohrad-Nógrád Geoparkon megy keresztül. www.nograd-turizmus.hu

7

Cserhát Natúrpark Információ: Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány +36-32/379-273 [email protected] www.cserhatnaturpark.hu

A Cserhát meghatározó tájegysége Nógrád megyének. Nagy palócunk, Mikszáth Kálmán éppen erre a dimbes-dombos tájra gondolt, amikor „az én görbe országomnak” nevezte szeretett palócföldjét, amelynek talán legérintetlenebb és legbájosabb vidéke a Cserhát Natúrpark területe. Nógrád megye közepén, a Cserhát szelíd dombjai között található a különleges szépségű, természeti értékekben, történelmi emlékekben és néprajzi örökségben gazdag aprófalvas vidék. A palóc gyökerek, a közös történelmi múlt és a hasonló társadalmi, gazdasági körülmények

Natúrpark: „Az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, az aktív kikapcsolódást, felüdülést, gyógyulást, fenntartható turizmust és a természetvédelmi oktatást, nevelést, ismeretterjesztést, továbbá a természetkímélő gazdálkodást szolgáló nagyobb kiterjedésű területe.”

Novohrad – Nógrád Geopark viszonylag egyveretű térséggé formálták. A natúrpark területe igazi kultúrtáj, ahol a szántók, legelők és erdők színes mozaikjai igazán szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. Az utóbbi évtizedekben némiképp változott a táj képe, csökkent a megművelt és növekedett a regenerálódó felhagyott területek aránya. Ez a 21. században irigyelt világ a Cserhát Natúrpark, amelyet megcsonkult, gazdasági létében közel egy évszázada vergődő vármegyénk talán legérintetlenebb szegletében szeretnénk a természeti és ember alkotta értékeiben megvalósítani.

Tipp:

Ha szeretne kapni egy cseppnyi vidéki életet, s szeretne bekukkantani egy kis cserhátalji falu életébe, ha szeretné élvezni a harmatos hajnalt, a tavaszi kikericses napfelkeltét, a nyáresti hûvös szellôt, a szilvák és almák mosolyát, az ôszi szüret csábítását, a téli susogó-zúgó fenyvest, a naphosszat rakodó karácsonyi hófúvást, ha szeretné látni a faluszéli erdôben a szarvasok, vaddisznók és rókák titkos játékát, ha új emberi erôt akar meríteni a falusi emberekkel való csevegésbôl, akkor biztosan eljön hozzánk. www.kozard.hu ● www.agroservice.hu

„Nincs még egy szeglete a világnak, ahol annyira nyilvánvaló lenne, mint itt, a hegyes-völgyes nógrádi tájon, hogy földünkön szétválaszthatatlanul egybeépült a természet, az emberi munka és a történelem.” R. Várkonyi Ágnes történész


népi mesterségek, a kulináris élvezetek kavalkádja, Hollókő világörökségi címmel büszkélkedő Ófaluja, és Kazár erodált riolittufa feltárulása is európai hírű ékességek. A geoparkon belül számos működő földtani bemutatóhely, tanösvény, rekultivált kőbánya gyarapítja a látnivalók sorát, több pedig kiépítésre vár. A salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum, a hollókői, salgói, somoskői és füleki várak, a kastélyok és egykori nemesi kúriák látványa önmagukban is betekintésre csábítanak. A mindezen értékeket összefűző, páratlan, történelmi hagyományokat, tájat és közösségeket is újraegyesítő, közös Nógrád-Novohrad Geopark 91 településének 130 ezer lakosa szeretettel várja látogatóit.

Információ: www.nogradgeopark.eu

Kedvcsináló a földtani barangoláshoz

Cserhát Natúrpark területén élők célja, a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex térségfejlesztés megvalósítása. Ezáltal a települések közötti együttműködés hosszútávon biztosítani tudja a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, a természeti és az ember által formált környezet harmonikus fejlődését. A Cserhát Natúrparkhoz 22 község tartozik: Alsótold, Becske, Bér, Bokor, Buják, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Cserhátszentiván, Ecseg, Felsőtold, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kozárd, Kutasó, Magyarnándor, Nagylóc, Nógrádsipek, Rimóc, Szanda, Terény, Varsány.

8

Egy geopark területén földtani örökségünk számos olyan eleme fedezhető fel, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedő. A geopark szervezetek egyik alapvető feladata e páratlan földtani örökségek jelentőségének tudatosítása a látogatókban, és a helyiekben egyaránt. A Novohrad-Nógrád Geopark földtani értékei között nem is egy, nemzetközileg is számon tartott képződményt találunk. A világhírű ipolytarnóci őslénytani lelőhely Európa Diplomás természetvédelmi területén kívül több tájvédelmi körzet és egyéb védett terület is a geopark része. A szécsényi középkori városmag, az egykor sok harcot megért végvárrendszer, Szentkút Nemzeti Kegyhelye, a színes és gazdag palóc hagyományok – népművészet,

Karancs: a terület legmagasabb csúcsa. Palóc Olimposznak is nevezik, nem véletlenül, hiszen a 729 méter magas hegy gyakran ködbe burkolózik. A mélyből felszín felé törő magma andezit teste nyomult sekélytengeri üledékekbe, s megrekedve bennük a rétegeket felpúpozta. A Karancs közvetlen szomszédja a Medves-fennsík, amely Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltplatója. Ipolytarnóci Ősmaradványok: a világhírű természetvédelmi terület a geoturizmus kedvelt helyszíne. A 20 millió éves Ősvilági Pompeji különlegesen színes, Európában páratlan színvonalon mutatja be földtani örökségét. Kazár: az ipolytarnóci ősvilágot is elpusztító riolittufa áradat eróziós felszíne igazi holdbéli táj benyomását kelti. A település híres népművészeti hagyományairól is, érdemes a faluba betérni. Sámsonháza: a felhagyott kőbánya falában feltárult vulkáni és sekély-tengeri üledékek változatosságát kiépített tanösvény ismerteti. A „dobostorta-szerkezetre” emlékeztető látványos szelvényben rétegvulkáni andezit lávapadok, andezittufa és lajtamészkő rétegek váltakoznak az ősi tengerből kiemelkedő egykori vulkáni

szigeteket idézve. A kőfejtővel szemközti domboldal szikláiban nagy számban találhatók a hajdani tengerben élt kagylók lenyomatai. Bér: az ívelt andezit oszlopok monumentális orgonasípjai kontinensünk különlegességei. Az egész világon mindössze négy hasonlót tart számon a vulkanológia tudománya. Fülek: a szlovákiai város központjában magasló vár egy úgynevezett maar típusú tűzhányó egykori kráterfalának tufasziklájára épült a 13. században. A természeti és kulturális értékeket egy tanösvény ismerteti. Somoskő: a természetvédelmi terület legfőbb érdekessége a vár alatt lévő bazaltorgona, amelyet egyedien hajlott, szabályos hat- és ötszögű, viszonylag kis átmérőjű bazaltoszlopok képeznek. A vár építéséhez szükséges kőzet bányászata során tárták fel a középkorban a várhegy keleti lejtőjén. A bazaltömlést érintő 1,6 km-es tanösvény bemutatja a terület fő természeti értékeit és az egykori kőfejtés történetét. A bazaltorgonák és a vár már Szlovákia területére nyúlnak, de a magyar oldalon fekvő Somoskő településről mindkettőt könnyen, gyorsan megtekinthetjük.


9

Ipolytarnóc Információ: +36-32/454-113 http://ipolytarnoc.kvvm.hu [email protected]

április Hollókői Húsvéti Fesztivál


május Hollókői Bornapok

az ősvilági pompei Az 510 hektáros Ősvilági Pompeji, kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány lelőhelye, Budapesttől 140 km-re, Nógrád megyében található. Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki. Az Ősfenyő Belépő fogadóépület 4D Motion Theatre szimulációs termében a vulkánkitörés által elpusztított hajdani élőhelyet, és az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, s egyben látványos térhatású, digitális animáció tekinthető meg. A különleges épület kiállítótere a Kárpát-medence születését mutatja be, az információs kupola alatt érdekes vándorkiállítások cserélődnek non-stop ermészetfilm-vetítésekkel kísérve. A látogatóközpont mellé simul a rendkívül sikeres leletmentés révén Ipolytarnócra került 7 millió éves bükkábrányi ősfenyők fenyőfából épült védőháza. A fogadóépület és a környékén kiépített pihenőhelyek képezik a tanösvény-hálózat kiinduló- és végpontját, itt kezdődik a különleges időutazás. „Borókás-árok” Geológiai ösvény – a Paratethys őstenger fenekétől, – egy folyóparti, szubtrópusi esőerdő övezetén keresztül – a vulkánok tetejéig ívelő időutazásra szakavatott túravezetőnk kíséri látogatóinkat a történelem előtti múltba. Az akadálymentesített, 800 m hos�szú körút utcai cipőben, esős időben is bonyodalom nélkül bejárható. A terület legfontosabb ősmaradványai a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és az ősállati lábnyomok. Az egykori vegetációt egy ősnövénysarok rekonstrukciója teszi szemléletessé, a lábnyomok alapján rekonstruált állatok pedig háromdimenziós kivetítés segítségével elevenednek meg.

10

Hollókő – Világörökség Kőzetparki ösvény – a fogadóépülettől indulva egy 700 m-es útszakaszon minden egyes lépés 15 ezer évvel visz közelebb a Geológiai tanösvény bejáratánál levő rétegek korához. Biológiai tanösvények – a Geológiai ösvény bejárata mellől induló és a Fogadóépületig vezető biológiai sétányok kellemes kikapcsolódás ígéretével ismertetik a terület élővilágát. A 2, ill. 4 km hosszúságú erdei ösvényeket pihenőhelyek, kilátó színesítik. Kőszikla ösvény – a Geológiai ösvénytől 100 m-re, a felső parkoló mellől induló és a „Botos-árokig”, majd a Fogadóépületig vezető 4 km hosszú ösvény vízmosások, tanyaromok, kőzetkibúvások és felhagyott kőbányák mentén vezeti látogatóit. Kapaszkodós rész, főképp második szakasza nagyobb felkészültséget igényel, de megéri! Lombkorona sétány – A lombsétány igazi csemege a kalandvágyóknak. A mintegy 150 méter hosszan, és 8-10 méteres magasságban a fák lombjai közt húzódó, keskeny függőhidakból álló pályán a látogatók hevederrel bebiztosítva fedezhetik fel a lombkoronában megbújó erdei vadvilág talajszintről nem látható mindennapjait. De ehhez a látványhoz fel kell készülni! A nagyközönségnek megnyitott többszintes induló torony kilátóként is funkcionál, alsó szintjéből – szülői felügyelet mellett – a gyermekek csúszdán érkezhetnek le a játszótéri homokozóba. A lombsétány alatti ösvény mentén a kisgyermekek állati lakhelyekre akadhatnak. Méretükhöz igazított, mesterséges madárfészkekben, rókalyukban, és denevérbarlangban kereshetik a kalandokat. Miocén erdő – A pihenőhelyekkel szabdalt, gyaloghidakon átívelő ösvények mentén telepített különleges növények mellett minden olyan miocén kori állatfaj élethű szobra megtalálható, amelynek lábnyomait megtalálták az ipolytarnóci ősvilág mára megkövült, agyagos talajában.

A szelíden hullámzó Palóc táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, 1987 óta része a világörökségnek. A Cserhát ölelő karjai úgy védték meg a völgyben meghúzódó kis házakat a századok zord szelétől, hogy a falu megőrizhette eredeti varázsát. Palócföld éke, s egyben Közép-Európa legépebben megmaradt, egységes palóc építészeti stílust tükröző faluja Hollókő, melynek legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevő, 58 védett épületet magába foglaló falurezervátum, mely őrzi a XVII. századi népi építészet remekműveit. Szinte uralja a tájat a történelmet idéző várrom, ahonnan a tekintet száll, mint a

madár, megpihenve az öreg szőlőhegy sugarasan szétterülő kis parcelláin, emlékeztetve bennünket arra, hogy e falu szorgalmas lakói nehéz munkájuk közben is maradandó szépet alkottak. Egy legenda szerint a mai Hollókővel szomszédos Pusztavárhegy ura, Kacsics András egy alkalommal elrabolt egy gyönyörű leányt, akinek dajkája boszorkány volt. A boszorkánydajka, hogy a leányt kiszabadítsa, szövetkezett az ördöggel. Így történt, hogy az ördög parancsára az ördögfiak holló képében elhordták Pusztavár építőköveit. A falu jelképe azóta a csőrében követ tartó holló.

Információ: Hollókőért Közalapítvány Hollókő, Kossuth út 68. +36-32/579-010, +36-32/579-011 [email protected] Tourinform Hollókő Hollókő, Kossuth út 68. +36-32/579-010, +36-32/579-011 [email protected] www.holloko.hu Pajtakert Programiroda Hollókő, Kossuth út 46. +36-32/379-273, +36-30/289-1946 [email protected] www.hollokotourism.hu Programkínálat: folklór programok, hagyományos ízek kóstolója, kézműves foglalkozások


11

Palóc hagyományaink NÉPSZOKÁSOK A palóc falvakban hosszú ideig élt a népi vallásosság azon formája, melyben ötvöződik egymással az egyház tanítása a hiedelemvilág misztikus jelenségeivel, a nép utánzó, játékos ösztönével. Így jöttek létre a naptári év egy-egy napjához, a különböző ünnepekhez kapcsolódó hagyományok. Az adventi (karácsonyváró) ünnepkörben december 13., Luca napja kínált alkalmat gonosz, ártó szellemek elűzésére. Egyes falvakban - Kazár, Rimóc, Mátraszőlős, Nőtincs - ekkor kezdték el készíteni a lucaszéket, hogy a karácsonyi misén azon ülve meglássák a boszorkányokat. Ekkor többféle asszonyi munkát (fonás, mosás, fosztás, kenyérsütés) tilos volt végezni. Luca napja a szerelmi jóslások időpontja is. Az Ipoly mentén ekkor szoktak a leányok ólmot önteni, hogy megtudják milyen foglalkozású lesz a párjuk. A palócok fontosnak tartották, hogy újévkor - amelyet kiskarácsonynak neveztek az első látogató férfi legyen. Ilyenkor nem ettek szárnyast, mert elkaparja a szerencsét. Szívesen fogyasztottak viszont lencsét, hogy pénzben ne legyen hiány. E szokásokat napjainkban is sok családban betartják. Néhány évtizeddel ezelőtt még minden palóc ház első szobájának a falán ott lógott a február 2-án megszentelt gyertyapár. A tavaszi ünnepkört kezdő virágvasárnap a barkaszentelésről volt híres. Varsányban például azt tartották, hogy a háznál annyi liba lesz, ahány szem van a barkán. A villőzés, más néven kiszehordás, virágvasárnaphoz kötődő jellegzetes palóc szokás, mikor egy szalmabábút kihelyeznek a szomszéd község határába, hogy saját falujukat ne érje baj, kerülje el a betegség.

A húsvét hétfői locsolkodás, öntözködés (vízzel, kölnivel, parfümmel) máig fennmaradt szokás, mely a városokban is elterjedt. A palócok körében rendkívül kedveltek voltak az élet jeles eseményeivel (születés, lakodalom, temetkezés) összefüggő szokások. Legfőképp a párválasztás, eljegyzés és az esküvő (lakodalmi menet, polgári és egyházi szertartás, a menyas�szony kikérése, búcsúztatása és fogadása, a vacsora, a hérész: a menyasszony násznépének látogatása a vőlegényes háznál), az örömkalács, a díszes tyúk és a kakas, a menyasszonytánc, fektetés, elhálás, kontyolás, menyecsketánc, hajnali tűzugrás, osztogatás, a bezárás rítusa, utómulatságok hosszú ceremóniája mutat sok sajátságot, kisebb-nagyobb eltérést más vidékek, népcsoportok rítusaitól. Ezek egy része visszafogottabb, leegyszerűsített formában még napjainkban is felfedezhető s még inkább megjelenik a hagyományőrző együttesek lakodalmas játékaiban, bemutatóiban. Az esküvőt megelőző csütörtöki napon a vőlegény szószólója, s néhány közeli barátja elmennek a leányos házhoz, hogy megtudakolják, nem fordult-e meg a leány hajlandósága. Ha a hajlandóság megerősítésre talál, kikérik a lány ágyát, ládáját, orsóját, motolláját. A kiadott tárgyak közül az ágy, és a láda kivételével mindent elvisznek a legényes házhoz, de előbb esznek-isznak, vígan mulatoznak a lányos háznál. A leány ágya a palóc lakodalom egyik legünnepélyesebb része, hisz a menyasszony ágya a házasság legfőbb szimbóluma.

Palóc Babamúzeum Hollókő, Kossuth u. 96. +36-32/379-088 Tájház Kazár, Hunyadi út 5. +36-32/341-360 Babamúzeum Rimóc, Virág út 10. +36-32/388-266 Viselettörténeti Babamúzeum Vanyarc, Tabán út 9. /a +36-32/484-201

NÉPVISELET A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet. A Palócföldön belül számos viseleti csoport (pl. bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci) alakult ki a változatos színű, díszítésű, hosszú, formájú ruhák alapján. Ugyan a mindennapi öltözködésben már egyre ritkábban használják, az utódok hagyományőrző tevékenysége által viszont egyre gyakrabban találhatunk a megye folklór jellegű rendezvényein népviseletet magára öltőket minden korosztályból. A ruhadarabokat megcsodálhatjuk a hollókői, kazári, rimóci vagy a vanyarci babamúzeumokban, de a vállalkozó szelleműek akár fel is ölthetik magukra a sokszínű öltözetet kiegészítő programok keretében. 12



13

Palóc hagyományaink

Zarándokoknak

ÉPÍTÉSZETI FORMÁK Bár a megye területén a lakosság nem teljes mértékben tekinthető palócnak, ebben a régióban e népcsoport karakterisztikus hagyomány- és szokásrendszere, kulturális értékrendje – több tekintetben is – meghatározónak minősül. Számos településen találkozhatunk a tájegység népi építészetére jellemző kontyolt

tetős, vízvetős, oromdíszes, lakószobából, pitvarból és kamrából álló palóc lakóházakkal. Kazár Ófalujának központjában egy takaros kis parasztporta áll, a Kézművesház. Az épület a népi kismesterségek színtere, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a szövéssel, kosárfonással, korongozással, hímzéssel és csuhézással.

„Talán sehol nincs olyan buzgó búcsújáró hagyomány, még talán manapság is, mint itt a palócoknál”-írta Bálint Sándor az 1960-as években. A Felföldön voltak például a leglátogatottabb, részben középkori, jórészt a barokk korból eredő búcsúhelyek (Mátraverebély-Szentkút, Hasznos, Máriabesnyő, Egerszalók, Eger, stb.). Ez is mutatja, hogy a palóc népi vallásosság jellemző sajátosságai között – és ezt a néprajzi leírások is alátámasztják – ott húzódik a hit misztériuma iránti érzék.

SZENTKÚT NEMZETI KEGYHELY, A PALÓCFÖLD BÚCSÚJÁRÓHELYE A hagyomány szerint 1091–92-ben Szent László király ellenségei elől menekült, és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak. Az első gyógyulás a XIII. században történhetett, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és azt parancsolta neki, hogy ásson a földbe, és az előtörő vízből igyon. A fiú engedelmeskedett, és visszakapta beszélőképességét. Az első kőkápolnát 1708-ban Almásy Jánosné építtette. Ebben már látható volt a kegyszobor, amiről azt tartja a hagyomány, hogy azt a verebélyi pásztor fia faragta hálából. Mások szerint egy korábbi szoborról van szó, s ez lenne az Esterházy Pál által is emlegetett (1696) pásztói Mária-kegyszobor.

A mai templom és ferences kolostor a XVIII. század közepén épült. A XIX. század közepén készült el a gyóntató udvar, s annak Nepomuki Szent János kápolnája, amely ma a Fájdalmas Anya kápolna. Ebben tartották egykor azt a rengeteg mankót, amit a meggyógyultak hagytak itt gyógyulásuk után köszönetük jeléül Máriának. A templom oldalbejáratánál máig márvány hálatáblák százai tanúskodnak Mária szűnni nem akaró segítségéről, közbenjárásáról. A XVIII. században az egész Alföld, a Palócföld és a Felföld népe látogatta Mátraverebély-Szentkutat. Itt, a természet ölén, a dombok közötti völgyben az ember átérezheti teremtmény voltát, s könnyen Istenhez talál. 2006-ban Szentkút a püspökkari konferencia döntése alapján nemzeti kegyhely lett, ami azt jelenti, hogy a búcsújáróhely a magyarországi Mária-tisztelet lelki központja.

GASZTRONÓMIA A palóc ételek jellemző íze a pikánsan savanyú, mely az elkészített ételek többségének sajátossága. Az ételek domináns alapanyagai: burgonya, káposzta, bab. Kedveltek a nógrádi sajtok, túrók és más tejtermékek is. A palóc gasztronómia, a palóc népi ételek egyedi ízvilágának kóstolására is lehetőség nyílik többek között a vanyarci Haluskafesztiválon, a kétbodonyi Szilvaszombaton vagy a kazári Laska Fesztivál és Tócsni Partin.

Érdekesség: A Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, a Mária Út, Nógrád megyében futó szakaszain megtekinthető Balassagyarmat - nyírjesi szent források, Drégely-Hont-Csitár, Mátraszentimre - Fallósszentkút (Hasznos), Mátraverebély-Szentkút, Tar-Szent Mihály templom.

14



15

Zarándokoknak

KULTURÁLIS KALANDOZÁSOK BÁNYÁSZMÚLT A vidék kultúr- és ipartörténeti értékekben is rendkívül gazdag. A térségben másfél évszázadon át kiemelkedő szerepet töltött be a szénbányászat, amelyet az 1980-as évek végére teljesen felszámoltak. Számos településen találhatunk a szénbányászat múltját idéző emlékműveket, emlékhelyeket, a bányásztelepülések épületegyüttesei, relikviái, bányászrendezvények, hagyományőrző csoportok hűen őrzik virágzó nehézipari múltunk emlékét.

RENDEZVÉNYEK, BÚCSÚK Szentkút Nemzeti Kegyhely +36-32/471-559 [email protected] www.szentkut.hu

16


Szentkútnak – legrégebbi és leglátogatottabb búcsújáró hely lévén – májustól október közepéig szinte minden hétvégén van búcsús ünnepe, nemzeti kegyhely titulusa miatt azonban a szentkúti kegytemplomban az év minden napján teljes búcsú nyerhető. Főbúcsúja Nagyboldogasszonykor (augusztus 12-13.) van. A palócok vallási kultúrájában Szent Anna, Szűz Mária anyja a magtalanok, az áldott állapotban lévők és a női betegségben szenvedők pártfogója. Szent Annát egyaránt tisztelik a gyermekáldásra várók reménységeként, a családok védőszentjeként és a jó halál patrónusaként.

Az ő tiszteletére rendezett egész napos búcsú Balassagyarmaton népviseletes processziós menettel indul, ezt követi Szent Anna palóc miséje, délután népzenei együttesek és hagyományőrzők lépnek fel, majd a viseletes szépségversenyen megválasztják Palócország szépeit. Herencsényben a Palóc Kereszt Búcsú a páratlan panorámát nyújtó Gyürki-hegy tetején, a Palócok Vigyázó Nagykeresztjénél tartott szabadtéri szentmisével kezdődik, délután és este pedig igen gazdag és színvonalas kulturális program várja az érdeklődőket.

Kiemelkedő jelentőséggel bír a Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye, ahol a bányajárás élményében részesülhetünk. Hazánk első, természetes földalatti bányamúzeumának mintegy 280 méter hosszú vágatrendszerében a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról s annak műszaki berendezéseiről a működő muzeális gépek, a frontfejtés hangjai, az egyes munkafázisok megtekintése, a bányászok és bányalovak viaszfiguráinak segítségével.

SZÉCSÉNY Az Ipoly menti síkságon fekvő Szécsény igazi példája azoknak a magyarországi településeknek, amelyek a középkorban a városias fejlődés útjára léptek, de fejlődésüket a török hódoltság derékba törte. Nem kisebb történelmi esemény fűződik a város nevéhez, mint II. Rákóczi Ferenc 1705. évi országgyűlése. Leglátványosabb épülete a Forgách kastély, mely a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke. A XIX. századi neves politikus, régész és természettudós Kubinyi Ferenc nevét viselő múzeum Nógrád megye

régészeti, történeti emlékeit gyűjti. Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék Ferences templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja. A város központjában, a pestis járvány elmúltának emlékére épült fa harangláb helyére építették a Tűztornyot, mely szemmel láthatóan ferde, észak felé dőlt.

Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye Salgótarján, Zemlinszky Rezső u. 1. +36-32/420-258 [email protected] www.nogradi-muzeumok.hu

Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsény, Ady Endre utca 7. +36-32/370-143 www.nogradi-muzeumok.hu Tűztorony Szécsény, Fő tér 86. +36-32/370-860 Ferences Templom Szécsény, Haynald Lajos út 9.


17

KULTURÁLIS KALANDOZÁSOK MADÁCH ÖRÖKSÉG

Volt Megyeháza Balassagyarmat, Köztársaság tér 6. +36-35/500-640

„Görbeország” dombjai közt megbúvó, dimbes-dombos területen épült faluban, Csesztvén várja vendégeit, hazánk egyetlen Madách emlékhelye, Balassagyarmattól mintegy 10 km-re. Madách viszonylag rövid ideig élt a csesztvei, családi birtokon, mégis számos verse, levele, vallomása kelteződött innen, itt élte át házassága első, boldog éveit, itt születettek meg gyermekei. Madách emlékeiben Csesztve mindig a harmónia, az idill múltba merülő szimbólumaként jelent meg, melynek legékesebb bizonyítéka Otthon című verse:

Római Katolikus Plébániatemplom Balassagyarmat, Rákóczi Fejedelem útja 22. +36-35/300-155 Szerb templom Balassagyarmat, Szerb utca 5. +36-35/300-622

„Messze tőlem, dőre földi gondok, E küszöbnek kívüle maradtok, Szent e hely, kicsiny világom ez…”

Palóc Múzeum és Palóc Ház Balassagyarmat, Palóc-liget 1. +36-35/300-168 www.nogradi-muzeumok.hu

Madách Imre életét és munkásságát valamint Az ember tragédiája színpadi bemutatóinak történetét bemutató kiállítással 1998 óta fogadja a látogatókat. Madách életútja tekinthető át eredeti dokumentumokkal, kéziratokkal, fénykép, metszet ábrázolásokkal, korhű, csesztvei udvarház világát idéző nemesi szobabelsővel, és a költő egykori bölcsője is kiállításra került. Külön teremben mutatják be a Madách-életmű legnagyobb alkotásának, a Tragédiának emlékeit: külföldön megjelent fordításait és a színházi bemutatókon készült felvételeket. A színháztörténeti emlékeken kívül nem hiányoznak a Tragédia ihlette képzőművészeti alkotások és Madáchot ábrázoló emlékmű makettek sem.

Madách Imre Emlékmúzeum Csesztve, Kossuth út 76. +36-35/344-492 +36-20/423-2188 Mikszáth Kálmán emlékmúzeum Horpács, Kossuth út 5. +36-30/604-9397 +36-35/382-033

Helytörténeti gyűjtemény Balassagyarmat, Rákóczi út 107. +36-35/300-663 Képtár Balassagyarmat, Köztársaság tér 5. +36-35/300-186 Ipoly menti Zsidó Múzeum és Zsidó temető Balassagyarmat, Hunyadi u. 24. +36-35/505-985 Pannónia Motorkerékpár Múzeum Balassagyarmat, Kossuth út 1. +36-30/746-1806 www.bgyinfo.hu/pannoniamuzeum.hu

A LEGBÁTRABB VÁROS Balassagyarmat az ország északi részén, az Ipoly folyó mellett, a Nógrádi-medencében fekvő határváros. Budapesttől 80 km-re fekszik, egy órányi autózással elérhető a 2A és a 22-es számú főútvonalon. Vonzáskörzete a Cserhát északi részének falvaitól a Börzsöny nyugati lábának településein keresztül az Ipoly völgyig terjed. 1919-ben lakói ellenálltak a megszálló cseh intervenciós csapatoknak, s az akkori magyar (!) kormány behódolást sürgető felszólítása ellenére fegyveres felkeléssel verték ki az idegen megszállókat, akik balassagyarmati áttörésükkel a Trianonban meghúzott határhoz képest is további magyar területek megszerzését akarták megkezdeni. Ezzel kiérdemelte a legbátrabb város (Civitas Fortissima) címet. A város fő nevezetessége a Palóc-liget közepén található Palóc Múzeum, melynek állandó kiállítása a vidék gazdag népi hagyományaiból meríti témáját.

18


A paraszti világ megidézésében a népszokások felől közelítettek a rendezők. Az emberi élet három nagy fordulója, a születés, házasságkötés, halál adják a kiállítás fő pilléreit, s az ezeket összekötő életszakaszok köré csoportosítják mondandójukat. Az élet ívét követő bemutatás során minden jelentős témaegységen belül egy-egy szokás, szokásrészlet mintegy megelevenedik, korhű környezetet idéző tárgy együttesek, az alkalomhoz illő viseletbe öltöztetett bábuk segítségével. A múzeum szabadtéri gyűjteményének épületegyüttese, a Palóc Ház, a XIX. század eleji nógrádi falusi építkezést és életmódot mutatja be. Figyelemre méltó, impozáns épület a volt Megyeháza, melyet 1832 és 1835 között építettek klasszicista stílusban. Falai között hivatalnokoskodott Madách Imre és Mikszáth Kálmán, így az épület irodalomtörténeti emlékhelynek is tekinthető.

MIKSZÁTHI ÉLETÚT A mikszáthi életút szellemi és tárgyi hagyatéka legteljesebben itt, Horpácson, az ország egyetlen Mikszáth emlékhelyén tekinthető meg. A nagy palóc író, a Tót atyafiak és a Jó palócok megalkotója műveiből vett szövegrészletek kísérik a látogatót. Az eredeti bútorok, használati tárgyak, képzőművészeti alkotások, a személyes relikviák, mind-mind az író emlékét idézik. A múzeum kultikus emlékhely (kegyhely) jellege, a berendezett lakrészek, enteriőrök, relikviák (kegytárgyak) meghatározó jelentőséggel bírnak.

Tipp:

pa rkjáb an magával A kúr ia csodálat os ség van eg y köz ös Mi ksz áthtal is lehetô ab ó Ist ván ált al Sz ifj. fényké pre , az bor seg ítsé gév el. készít ett ülô bro nz szo

Érdekesség: A Mikszáth-kúria Szontagh Pál ügyvédé, Madách Imre barátjáé volt. Egyes irodalomtörténészek szerint róla mintázta Madách Lucifer alakját „Az ember tragédiájában”. A horpácsi temetőben nyugszik Mikszáth felesége, Mauks Ilona, és korán meghalt kisfia, Jánoska. www.nograd-turizmus.hu

19

KULTURÁLIS KALANDOZÁSOK Tolnay Klári Emlékház Mohora, Kossuth u. 30. +36-35/373-106 +36/30-912-8135 www.tolnayegyesulet.shp.hu Mauks Ilona Emlékház Mohora, Rákóczi út 25. +36-35/372-552 Glatz Oszkár Művelődési Központ Buják, Kossuth út 3. +36-32/488-488 +36-32/488-248 Gyürky-Solymossy kastély és id. Szabó István Emlékkiállítás Bátonyterenye, Népkert út 7. +36-32/553-320 www.batonyterenye.hu

nógrád megye

TOLNAY KLÁRI, A KITŰNŐ SZÍNMŰVÉSZNŐ A Cserhát hegységben, a Feketevíz patak völgyében fekvő Mohora község XIX. századi híres úrilakjai köréből Farkas Pál háza, a Mauks-kúria, a Rakovszky és Tolnay-ház, a Schindler-lak, a gróf Vay Gáborné várkastélyszerű udvarháza országos és térségi jelentőségű kultúrtörténeti emlékekkel, különleges műemléki értékeikkel váltak híressé. A Mauks-házban, a mai patika épületében lakott Mauks Mátyás földbirtokos és főszolgabíró, akinek Mauks Ilona nevű leányát Mikszáth Kálmán regényes házasságkötésük után feleségül vette, majd elvált tőle, hogy két év múlva, most már sikeres

lánykéréssel, újabb esküvővel (mohorai evangélikus templomban) maga mellé emelje a magyar história, a magyar nyelvű irodalom örök emlékezetébe. A Mauks-házzal szemben áll a falu kultúrháza, az egykori Tolnay-kúria, amelyben a modern magyar színjátszás egyik legeredetibb egyénisége, a kitűnő színművésznő, Tolnay Klári (született Tolnay Rózsika) élt, gyerekeskedett. A Művésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökből áll.

GLATZ OSZKÁR KIÁLLÍTÁS A viseletbe és a falut körülvevő szép környezetbe lett szerelmes Glatz Oszkár Kossuth-díjas festőművész, aki a nyarakat Bujákon töltötte. A képein keresztül a táj szépsége, az itt élők életkedve, népviselet eljutott az országhatárainkon túlra is. Glatz Oszkárt a község 1936ban díszpolgárává fogadta. Ma utca viseli nevét, szobra az iskolaudvaron áll. A család akarata szerint Buják község ajándékba kapott 40 olajfestményt. Pályázati segítséggel és önerőből az önkormányzat átalakította a művelődési házat, ahol a festmények megtekinthetők.

„FÁBA FARAGOTT ÉLET” A Gyürky-Solymossy kastélyban a településről elszármazott id. Szabó István szobrászművész születésének centenáriumi évfordulóján 2003. augusztus 31-én nyílt meg a „Fába faragott élet” címet viselő állandó emlékkiállítás a Kossuth-díjas szobrászművész tiszteletére. A kiállítás emléket állít a művész munkásságának, 20


átfogó képet nyújt életművéről. A kiállítás kiemelkedő darabjai a két legjellegzetesebb műcsoport: a néprajzi tárgyú művek és a bányászattörténeti sorozat. Az utolsó teremben id. Szabó István szobrászműterme látható, berendezésül felhasználva a művész által használt szerszámokat, eszközöket. www.nograd-turizmus.hu

21

Felelős kiadó: Nógrád Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. Fotókat készítette: Csíkos Mókus Produkció Ipoly Erdő Zrt. Babka Szabolcs Kéri István Sugárkankalin Turisztikai Egyesület

ÉMOP-2.3.1-2009-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Kedves vendégeink!

Recommend Documents