Kedves Vendégeink, kedves Szülők, Kedves Lányok és Fiúk! Tisztelettel köszöntelek Titeket és a meghívott kedves Vendégeinket! Kedves ballagó öreg diákok! Az életetekben ismét eljött egy olyan nap, amit már régóta vártok,- de legalább is több hónapja foglalkoztat benneteket, hogy milyen is lesz ez a nap, hányan jönnek el a rokonságból, a baráti körből megünnepelni ezt a napot és együtt örülni veletek. Együtt lenni és boldognak lenni! „ Mert minden ember boldog akar lenni…” mondja a hetvenes évek egyik legnagyobb slágere! Valóban mi is az a boldogság? Miért fontos az ember számára, hogy boldog legyen? Mitől lesz boldog az ember? Sorjáznak a kérdések, s mindenki szeretné megfejteni a boldogság titkát,. S máris folytatódik a kérdéssor, mitől leszek én boldog ember? Vajon az én boldogságom kinek a boldogságát befolyásolja, ki lesz még boldog attól, hogy én az vagyok, illetve ki mondja meg, mit tegyek azért, hogy megelégedett, boldog életet éljek? Az ember azért született, hogy szeressen és szeressék! Azért születtünk, hogy boldogok legyünk és boldoggá tegyünk másokat! A pozitív, alkotó, éltető szeretettől leszünk boldogok, akkor, ha a mi boldogságunk mások örömére is szolgál; örömére szüleiteknek, nagyszüleiteknek, örömére rokonaitoknak, barátaitoknak és minden ismerősnek, örömére országunknak, Európának. Mitől lesz boldog az ember? Attól, hogy képességei szerint tanul, elfogadja szülei aggódó szeretetét és megpróbálja elfogadni tanácsaikat, még ha az sokszor érthetetlen is a számára.
Miért kérik a szülők gyermeküket olyanokra, hogy: ne menj bele meggondolatlan cselekedetekbe, ne sürgesd az időt, mert eljön majd mindennek az ideje, amit most még nem értesz, hogy miért nem csinálhatod, tanulj szorgalmasan, ne hazudj, ne próbálj senkit félrevezetni, jó barátokat válasszál, olyanokat, akikkel felemelkedhetsz, és nem lesüllyedsz. ne hagyd magad divatos és káros szenvedélyektől megfertőzni! legyél tiszta, nyíltszívű, őszinte, igaz értékeket valló ember, legyél családszerető, szorgalmas, alkotó lélek! De ugyanezt mondják tanáraitok, ezt a szellemet kell, hogy sugallja egy jó iskola, s a kisebb botlások ellenére, terelget titeket a jó útra, a boldogság útjára. Mert a boldogság érzése nem más, mint a pozitív emóciók kisugárzása. Mert mindezekből fog összeállni az az érzés, hogy ne legyen majd örökös lelkifurdalásod, hogy ne érezd magad kevesebbnek másoknál, hogy ne kelljen szemlesütve járnod, mert cselekedeteid nem tettek méltóvá arra, hogy embernek érezd magad, és ne kelljen úgy érezned soha, hogyha újra kezdhetnéd, mindent másképp csinálnál. Felmerül bennetek egy-egy rossz lépés után a kérdés, vajon honnan tudták előre szüleid, tanáraid, hogy ez nem fog jól elsülni, hogy sok kellemetlenség adódik belőle, hogy az elkövetett hibát nehéz helyrehozni, vagy netán nem is lehet. Onnan, hogy ők a szülők, ők a tanárok, akik már rendelkeznek a felnőtt emberek élettapasztalatával és ők is megéltek kudarcokat, rosszul megélt perceket, amitől téged meg akarnak óvni. Gondoljatok a tanáraitokra szeretettel, és ha alkalmatok nyílik rá, ne mulasszátok el szavakba önteni a hálátokat.
Egy pedagógus számára az igazi fizetség az, amikor a diák jól használja megszerzett tudását. A tanár kettős céllal kezdi meg a munkáját: egyrészt az a célja, hogy a lényeges, kijelölt tananyagot elsajátítsa a diák, másrészt hogy felfedezze és kiaknázza a tanulóban rejlő értékes képességeket, hogy rátalálj önmagadra! Igazi eredményt akkor ünnepelhetnek mindketten, ha az egykori diáknak sikerül valóra váltan álmait. A mai búcsúra eljöttek a szüleitek is, akik mindvégig ott álltak mögöttetek, s féltőn figyelték minden lépéseteket. Köszönetet kell mondani nekik is, hiszen ők minden lehetséges területen a segítségetekre voltak. „Szívünk előtt száll a kék madár…”- folytatja a sláger ebben a dalban: A boldogság kék madara mindenki mellett elszáll, csak az a nagy kérdés, hogy elsuhan mellettünk, vagy a szívünkbe száll, befogadjuk, és ott őrizzük, vagy nem vesszük észre azokat a pillanatokat, amikor bekéredzkedik a szívünkbe, s ha nem talál nyitott kaput elszáll, tovaszáll, talán soha nem jön vissza már ! Kedves Lányok, kedves Fiúk! Engedjétek meg, hogy Marie Curie-től idézek: „Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk! „.Ez a cél, az álmaink megvalósulása: BOLDOGNAK LENNI!!! Mert csak a boldog ember képes: nem rombolni, - hanem újabbnál újabb dolgokat alkotni, nem gyűlölni, - hanem szeretni, nem ellenségeket, - hanem barátokat szerezni, nem csavarogni és céltalanul élni,- hanem a társadalom és a saját kis köre hasznára válni!
Ez együttesen a boldogság, amit el kell érnetek, ez a boldogság kék madara, amit meg kell fognotok és a szívetekbe zárni, szeretni, dédelgetni egy szebb és boldogabb jövő, - a saját boldogságotok és boldogulásotok érdekében. Búcsúzni jöttünk össze. Néhány évvel ezelőtt a közösségetek egy bizonytalanul csörgedező patak volt, amely formálódott, alakult és hamarosan sebesen zúgó folyóvá nőtte ki magát. Ez a folyó most egy torkolathoz ért, kicsit lelassul, hogy elköszönjön és a hatalmas tengerbe folyjon. Szétváltok, újra külön-külön vízcseppek lesztek, s talán nagyon messze sodor benneteket egymástól az áramlat, de tanáraitok és szüleitek bíznak benne, hogy teljesíteni tudjátok majd küldetéseteket, hiszen olyan tudással vagytok felvértezve, amely biztos alapot nyújt a fejlődéshez. Menjetek hát utatokon tovább, de ne hagyjátok soha beporosodni a középiskolai emlékeket, időnként vegyétek elő őket és gyönyörködjetek azok fényében. Kedves Szülők! Önöknek pedig azt kívánom, hogy továbbra is legyenek felnőtt gyermekükkel szemben „anyaszívű anyák és apaszívű apák „. Szeressék gyermekeiket igaz szeretettel, de ne feledkezzenek meg arról, hogy a mindent megengedő szeretet nem vezet el soha gyermekük boldogságához és boldogulásához. Az utolsó mondatok pedig elevenítsék fel bennünk a búcsú pillanatát, Reviczki Gyulát idézve: „ Ah, vége, vége! Vagy ki tudja? Diák marad az ember; amíg csak él, Leckéjét a sírig tanulja: Nehezebbet folyvást a réginél.”
Ezen gondolatok jegyében kívánok úgy a magam, mint tantestületünk minden tagja nevében, valamennyi végzős diákunknak sikeres érettségit és szakvizsgát! Kedves Lányok, kedves Fiúk, találjátok meg és zárjátok szívetekbe a BOLDOGSÁG KÉK MADARÁT!! Bóta József Sándor igazgató
