Kedves Szülők, Nagyszülők!
Ahogy Önök is észrevették, nagyon hamar eltelt a nyár. Ismét itt az iskolakezdés, óvodakezdés ideje. Mi nevelők nagyon örülünk, hogy végre a „csendes” óvoda újra megtelik önfeledt gyermeknevetéssel, vidámsággal, csínytevésekkel. Külön nagy szeretettel köszöntjük, és fogadjuk újonnan érkező óvodásainkat. Bízunk benne, hogy a kicsik hamar megszeretik az óvodát, az óvó néniket, a dadus néniket, s otthonosan mozognak majd új környezetükben. Mi az érzelmi biztonság mihamarabbi elérése érdekében minden tőlünk telhetőt megteszünk. A gyermekek számíthatnak feltétel nélküli szeretetünkre, empátiakészségünkre, határtalan gyermekszeretetünkre. Köszönjük az előlegezett bizalmat, ami abban nyilvánult meg, hogy gyermekeiket a mi óvodánkba íratták. Ez jó alapul szolgál az együttnevelő kapcsolat kialakításához. Kérjük Önöket, ha gondjuk, problémájuk, kérdésük van az óvodával, gyermekekkel, gyermekneveléssel kapcsolatban keressenek meg minket, s bízzanak bennünk. Az óvoda nevelői közössége, az intézmény vezetés minden esetben az Önök segítségére lesz. Budapest, 2006. szeptember Üdvözlettel: ………………………. Nagy Ervinné óvodavezető és az óvoda nevelői közössége
Az óvodának működő alapítványa van Alapítvány neve: Alsóhegy Utcai Óvodáért Alapítvány Alapítvány adószáma: 18245361-1-43 Számlaszám melyre a befizetés történhet: 10400164-01610303-00000000 Alapító neve: dr. Asbóth Tamás Kuratórium elnöke: Nagy Ervinné intézmény vezető Kuratórium tagjai: dr. Búza Éva szülő Egerváriné Horányi Zsuzsanna szülő Lengyelné Tereánszky Ágnes vezető h. Andics Istvánné óvodapedagógus Alapítvány könyvelője: Egerváriné Horányi Zsuzsanna szülő
Az óvoda internetes honlapjának elérhetősége: http://alsohegy.ujbuda.hu
2006/2007-es nevelési évben induló csoportok „Sárga” kiscsoport: óvónők:
Koffler Zsuzsanna (Zsuzsa néni) Pappné Hajdú Zsuzsanna (Zsuzsa néni) dadus néni: Babits Ilona (Ilonka néni) „Zöld” kiscsoport: óvónők:
dr. Bartha Lászlóné (Noémi néni) Trajtlerné Nagy Klára (Klári néni) dadus néni: Mártonné Kovács Krisztina (Kriszti néni)
„Kék” nagycsoport: óvónők:
Lengyelné Tereánszky Ágnes (Ági néni) Kiss Józsefné (Kati néni) dadus néni: Bakos Andrásné (Irénke néni) „Barna” vegyes csoport: óvónők:
Rozsnyai Lászlóné (Jutka néni) Bognárné Simon Zsuzsanna (Zsuzsa néni) dadus néni: Frész Brigitta (Brigi néni) „Lila” vegyes csoport: óvónők:
Andics Istvánné (Julika néni) Csikné Vaskuti Judit (Judit néni) dadus néni: Pankóczi Katalin (Kati néni) Intézmény vezető: Óvodatitkár: Mosó-takarító: Fűtő-kertész:
Nagy Ervinné (Trudi néni) Csécsi Jánosné (Gabi néni) Vajda Attiláné (Erika néni) Tarcsa Tibor
A 2006/2007-es nevelési évben kínált szolgáltatásaink: Minden évben úgy szervezzük szolgáltatásainkat, hogy azok a szülők igényeinek megfeleljenek, összhangban legyenek az általunk fontosnak ítélt pedagógiai nézeteinkkel, valamint kapcsolódjanak az intézmény helyi nevelési programjában megfogalmazott cél és feladat rendszerhez. Fakultatív szolgáltatásainkat kizárólag középsős és nagycsoportos gyermekeink részére szervezzük. A fakultatív szolgáltatók döntenek arról az óvó nénikkel együtt, hogy a jelentkező kisgyermek érett-e a fakultációra vagy sem. Tervezett szolgáltatások: Hitoktatás................................heti 1 alkalommal ...................ingyenes Néptánc...................................kéthetente 1 alkalommal.........önköltséges Úszás.......................................heti 1 alkalommal ...................önköltséges Ritmikus sportgimnasztika.....heti 1 alkalommal ...................önköltséges Drámajáték .............................heti 1 alkalommal ...................önköltséges Furulya (csak nagycsoport) ....heti 2 alkalommal ...................önköltséges Angol ......................................heti 2 alkalommal ...................önköltséges Gyógy-testnevelés csak a rászoruló nagycsoportosok részére, melyet az önkormányzat finanszíroz! Logopédia a kiszűrt gyermekek számára. A foglalkozások vélhetően október második hetében kezdődnek. A térítési díjat a foglalkozást tartó pedagógus szedi be és ad róla számlát.
Zágon István Az anya meg a szülő Ez a két fogalom alapjában véve ugyanazt jelent, de azért mégsem ugyanaz. Olyan különbség van köztük, mint – hogy is magyarázzam – mint amikor az ember azt mondja, hogy állam, meg azt, hogy haza. A hazáért élek és halok, az államnak meg adót fizetek. És annak ellenére lényegesen könnyebb, mint meghalni, mégis több emberről hallottam, aki lelkes örömmel halt volna meg a hazáért, de soha senkiről nem hallottam, aki szívesen fizetett volna adót. Hát így vagyunk valahogy az anyával, meg a szülővel is. A szülő hivatalos kifejezés, az anya magánjellegű. A szülő minden, ami értelmet jelent, erőt és kötelességet, az anya pedig minden, ami érzelem, áldozat és a leggyönyörűbb a világon. Az anya, meg a szülő egy ember. De ennek az egy embernek egészen más tulajdonságai nyilvánulnak meg az anyában, mint a szülőben. Aki a harmadik szobából csukott ajtón át is meghallja, hogy hathetes kislánya sír, az, az anya. Aki szeretne berohanni hozzá és egy kis jó, langyos tejecskével elcsitítani azt a kis ártatlant, még az is az anya. Aki be is rohan hozzá, megnézi, kibontja, tisztába teszi, de soron kívül egyetlen korty anyatejet sem juttat neki, hanem szigorúan alkalmazkodik az orvosilag előírt étrendhez, az már a szülő. Akinek majd a szíve szakad ki, amikor a gyermeknek fogzási fájdalmai vannak, az, az anya, de aki csukamájolajat ad neki, hogy minél előbb nőjön ki a foga, az már a szülő. Általában aki képes arra, hogy saját önszülött gyermekének beadja a csukamájolajat, azt a csúszós, szörnyű, kibírhatatlan ízű kotyvalékot, az nem is lehet anya. Az csak szülő lehet. De aki közben azt hajtogatja; jaj de jó, de finom, a mama is ezt eszi, és hősies elszántsággal a szívében, de háborgó indulatokkal a gyomrában maga is megkóstolja azt a szörnyű kotyvalékot, az már megint az anya. Aki büszke arra, hogy az ő kisfia már olyan nagy, hogy az első osztályba iratkozik, az a szülő. De aki az iskola megnyitásának napján sírva kíséri a gyereket abba a tiszteletre méltó épületbe, és amikor beengedi a többi gyerek közé, akkor úgy érzi, hogy a fia Dániel, aki most lép be az oroszlánbarlangba, az már megint az anya. Aki nappal megbünteti a gyermeket, mert elszaggatta a nadrágját, az a szülő, de aki azt a kisnadrágot éjjel könnyes mosollyal foltozza meg az, az anya.
Aki azt mondja: haszontalan kölyök, már megint nem tanulsz, az a szülő, de aki fűnek-fának keservesen panaszkodik, hogy annak a szegény gyereknek már megint mennyit kell tanulnia, az, az anya. Aki a kamasz fiát tánciskolába viszi, az a szülő. Aki büszkén figyeli, hogy az a haszontalan kölyök milyen ügyesen teszi a szépet annak a copfos kislánynak, az még mindig a szülő. De aki ugyanakkor nagyokat nyel, mert úgy érzi, hogy most kezdik tőle elszakítani lelkétől lelkezett magzatát és szeretné a fia táncpartnerét, azt a kis kacér, szőke démont megpofozni, az már megint az anya. És mégis az anyából lesz a jó anyós, a szülőből pedig a rossz. Amely anyósi állapot tart mindaddig, míg meg nem születik az első unoka. És akkor valami egész váratlan és csodálatos dolog történik, eltűnik a szülő, eltűnik az anya, mondjuk inkább a kettő összeolvad és nagymama lesz belőle. De ez a nagymama nem hasonlít sem az anyára, sem a szülőre, annyira nem, hogy hadilábon áll mindkettővel, a szülőt ridegnek, az anyát túlzottnak tartja, és csak egyvalakivel azonosítja magát teljesen és százszázalékosan, a gyerekkel. Mintha soha nem lett volna szülő, mintha soha nem lett volna anya. Mintha így született volna ötvenegynéhány éves korában egyenesen nagymamának.
Az agyrázkódásról Az agyrázkódás a fejet ért direkt ütés vagy indirekt lökéshullám (pl. talpra esés) kapcsán létrejövő múló funkciózavar, melynek jellemző tünetei: • Rövid tudatzavar (eszméletvesztés vagy zavartság), • fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, sápadtság, verítékezés (vegetatív tünetek), • a baleset körüli percekre vonatkozó emlékezetkiesés. Miért kell az agyrázkódással kórházba menni? Mert kezdetben ugyanezek a tünetek észlelhetők a veszélyes és alattomos koponyaűri vérzés esetén is. A két kórképet baleseti sebészeti osztályon a szükséges vizsgálatokkal és néhány napos megfigyeléssel lehet és kell elkülöníteni. Agyrázkódás tüneteit mutató gyermeket soha ne küldjön gyalog és felnőtt kísérő nélkül orvoshoz, mert útközben rosszullét, állapotromlás jelentkezhet. Hívjon mentőt ilyen esetben! Hogyan kezelik az agyrázkódást? Mivel magától rendeződik – általában nem kezeljük, csak megfigyeljük. Súlyosabb tünetek az első napokban gyógyszeres kezelést indokolhatnak. (A kezdeti tüneteiben hasonló koponyaűri vérzés ezzel szemben az életet veszélyeztető gyors progresszió miatt az esetek túlnyomó többségében sürgős műtétet igényel.) Az agyrázkódás szövődménymentes esetben 1 heti pihenés és további 3 heti tornafelmentés után már biztosan nem okoz gondot, ezután minden addigi tevékenység (sport stb.) folytatható. Miért szükséges a koponyaröntgen, és mire ad felvilágosítást? Általános tapasztalat szerint az agyrázkódást létrehozó energia elegendő a koponya töréséhez is, ezért tünetekkel járó fejsérüléseknél minden esetben elvégzendő a koponyaröntgen. Ez azonban kizárólag a koponyatörésre vonatkozóan ad információt, az agyrázkódás, illetve koponyaűri vérzés megítélésére nem alkalmas.
Van-e olyan vizsgálat, amellyel biztosan kizárható vagy megállapítható a koponyaűri vérzés? Van, a CT (computer tomográfia = számítógépes rétegvizsgálat), amely azonban a jelentősebb sugárexpozíció miatt csak koponyaűri vérzésre utaló tünetek esetén indokolt. Ez a gyanú vagy súlyos tudatzavar, vagy romló állapot, vagy az agyrázkódás tünetei mellett úgynevezett idegrendszeri góctünetek jelentkezése esetén merül fel. Ezek értékelése orvosi (baleseti vagy idegsebészeti, illetve ideggyógyászati) feladat. Ha az agyrázkódás kezelése orvosi feladat, miért kell ilyen részletesen ismerni? Azért, mert a baleset kapcsán kialakuló átmeneti rosszullét után a gyermek sokszor látszólag „jól van”. Ezt a felnőtt környezet néha tévesen értékeli, el sem viszik időben orvoshoz, de az is előfordul, hogy a szülő saját felelősségére hazaviszi a gyermeket a kórházból, ami 48 órán belül nem veszélytelen vállalkozás. Nem érdemes a kétnapos kórházi tartózkodás kényelmetlensége miatt nagyobb bajt kockáztatni. Dr. Sárközy Sándor cikke (Gyógyhírek folyóiratból)
A „pöszeségről” Artikulációs zavar, helytelen kiejtés: a kiejtés tisztaságának olyan zavara, amelyre az adott nyelvközösség normájától való eltérés jellemző, pl. míg az angolban a két fog között képzett sz hangváltozat, ugyanez a magyarban helytelen ejtés. A tájnyelvi ejtés része az adott nyelvközösség kiejtési normájának, így nem tartozik a pöszeség körébe. A pöszén beszélő kihagyhat beszédhangokat, torzíthatja, felcserélheti azokat. A torzítás és a helyettesítés leginkább a sziszegő hangokat (sz, z, c, s, zs, cs) és az r hangot érinti. Az előbbi hangcsoportokon kívül az ő, ű, k, g, l lehet még érintett. Ezek a hangok mind finom mozgásos összerendezettséget kívánnak, ezért a beszédfejlődésben is későn jelennek meg. A sziszegő hangok a legsérülékenyebbek, a képzés legkisebb eltolódása is torzulást vagy más hangot eredményezhet. Már a legenyhébb hallássérülés, a fogsorzáródási rendellenesség s ész sz hibás ejtéséhez vezethet. Az általános pöszeség legalább tíz hangra, néhány magánhangzóra és a mássalhangzók nagy részére terjed ki. A részleges viszont csak egy-két hang vagy hangcsoport hibás ejtését jelenti, pl. az r, a k, g, az ö, ü, az sz, z, c, s, cs hangokét. A pöszeség terápiájában az októl függően a logopédus mellett különböző szakemberek is részt vesznek, (audiológus, foniáter, fogszabályzó fogorvos). A logopédiai folyamatban az anyanyelvi normának megfelelő kiejtés kialakítása a pöszeség javításának csak egyik eleme. A korszerű kezelés követelménye leginkább a beszédgyengeség tünetegyüttesének ismeretében érthető meg. A logopédiai munka a pöszeséget előidéző és fenntartó helytelen funkciók korrekcióját és a személyiség fejlesztését is jelenti. Ennek megfelelően a figyelem, az emlékezet, az észlelés és a mozgás fejlesztése szükségszerű részét képezi a pöszeség javításának, a beszédkésés tüneteinek felszámolása, az olvasás-helyesírási zavar megelőzése mellett. A terápiára való beosztása a súlyosság szerint történik. A gyermekek helyben, heti kétszer járnak logopédiai foglalkozásra. Az otthoni feladatok gyakorlásával a szülők aktívan is részt vehetnek gyermekük beszédhibájának javításában. Jankó István logopédus
Gyümölcsös joghurttorta Hozzávalók 26 cm-es tortaformához: Tészta: 2 tojás, 8 dkg cukor, 2 evőkanál meleg víz, 10 dkg liszt, 10 dkg őrölt mogyoró. Töltelék: 9 levél zselatin, 1 üveg cseresznyebefőtt (nettó 340 g), 1 doboz sárgabarack (nettó: 340 g), 8 dl joghurt, 10 dkg méz, 2 evőkanál citromlé, 2 dl tejszín, ½ citrom reszelt héja. Elkészítés: A tortaformát sütőpapírral kibéleljük, a sütőt 180 ºC-ra bemelegítjük. A tojásfehérjét 2 dkg cukorral felverjük. A tojássárgáját a maradék cukorral és a vízzel világos krémmé keverjük. Összekeverjük a lisztet és a mogyorót. A fehérjehabbal együtt a krémhez adjuk, és a formába öntjük. A sütőben (gáz 2-3. fokozat) 15 percig sütjük. A gyümölcsöt lecsepegtetjük, levét felfogjuk. A joghurtot 8 dkg mézzel, a citromlével és héjjal elkeverjük. A zselatint elkészítjük, és a joghurthoz adjuk. Felverjük a tejszínt, és ezt is a joghurthoz adjuk. 50 ml sárgabaracklét a maradék mézzel felforralunk. A tortaformába csepegtetjük. Rákenjük a joghurt harmadát, és belül cseresznyével, kívül sárgabarackkal kirakjuk. Néhány gyümölcsdarabot félreteszünk. Megkenjük a maradék krémmel, és három órán át hűtjük. Gyümölccsel díszítjük.
